BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
TÁJÉKOZTATÓ
A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL
BUDAPEST, 2009
Előszó Az "1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról" egyetemi hatáskörbe adta a doktori (PhD) fokozat odaítélésének jogát. A doktori (PhD) fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, önálló kutatómunkára való alkalmasságot és annak új eredményekkel gazdagító művelését jelenti. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara a meglévő szellemi tudományos, műszaki, technikai infrastruktúra alapján a „Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti tudományok” akkreditált Doktori Iskola irányításával "Műszaki tudományterületen" a " Gépészeti tudományok PhD program"-ban hirdet meg négy doktori alprogramot: a) Alkalmazott anyagtudomány, b) Gépek és műszerek analízise, tervezése, gyártása, c) Gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok, d) Gépészeti eljárások, épületgépészeti és mezőgazdasági gépészeti tudományok. Fenti alprogramokban való részvétel segítséget nyújt a doktori fokozat megszerzésére. Az Iskola törzstagjainak száma 18, a témavezetők száma 96, az oktatók száma 106. Az Iskola törzstagjai között 2 MTA tag, 11 DSc és 5 Dr.-habil. fokozattal rendelkező professzor van. A Doktori Iskola vezetője Dr. Stépán Gábor egyetemi tanár. A szervezett doktori képzés időtartama: 3 év, nappali teljes idejű képzés mellett levelező, részidejű formában is meghirdetésre kerül. A képzés tanulmányi munkából, kutatómunkából, oktatási tevékenységből áll és a doktoranduszok második idegen nyelv szervezett keretek közötti tanulására is lehetőséget kapnak. A legnagyobb kredit értéke a kutatómunkának van, a tanulmányok a képzés első két szemeszterére koncentrálódnak, az oktatási tevékenység - fontos készségfejlesztő szerepe miatt irányított oktatás formában történik. A doktori programban való részvételhez sok sikert, elegendő akarat- és alkotóerőt kívánok. Budapest, 2009. április 1.
Dr. Stépán Gábor dékán
2
Bevezetés 1994 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, mint legmagasabb egyetemi végzettség, a doktori (PhD) tudományos fokozat szerezhető meg. Ez azonos szintű, egyenértékű a világszerte széles körben használt, illetve elérhető ugyanezen elnevezésű tudományos fokozattal. A BME ezen fokozat elérésének feltételeit, követelményeit az 1998-ban megjelent "A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Doktori Szabályzata" c. kiadványban (továbbiakban Szabályzat) rögzítette. E szabályzatot többször átdolgozták. A BME Gépészmérnöki Kar jelen kiadványa a legutóbbi 2009. január 1.-től életbelépett a BME Doktori és Habilitációs Szabályzatán alapul, ehhez szorosan kapcsolódik, figyelembe veszi az ebben, valamint "A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 27. §-a (továbbiakban: BME TVSZ) című 2008-ban jóváhagyott kiadványban foglalt legfontosabb részeket. Célja, hogy a Karon e fokozatot szervezett képzésben megszerezni kívánók részére a Szabályzaton túli, szükséges felvilágosításokkal szolgáljon. E kiadvány a következő főbb fejezeteket tartalmazza: I. A szervezett doktori képzéssel kapcsolatos általános tudnivalók
4
II. A Gépészmérnöki Kar szervezett doktori (PhD) képzése
16
III. A Gépészmérnöki Kar képzési tanterve
17
IV. Alprogramvezetői beszámoltatások
19
V. Tájékoztató a PhD munkatervekről és beszámolókról
20
Munkaterv és beszámoló minta VI. A doktorandusz képzésben részt vevő oktatók feladatai
27
VII. A doktoranduszok adminisztratív feladatai
28
A Tájékoztató célja: megkönnyíteni a szervezett doktori képzésben részt venni kívánók tájékozódását, és segítséget nyújtani egyéni munkatervük kialakításához.
3
I. A szervezett doktori képzéssel kapcsolatos általános tudnivalók A) A BME Doktori és Habilitációs Szabályzat főbb fejezetei (kivonat) A doktori képzésről és fokozatszerzésről általában 1. § (1) A többciklusú képzési rendszerben a doktori képzés a legmagasabb egyetemi fokozat megszerzésére történő felkészülést biztosító 3. képzési ciklus1. Az Egyetem az 1. mellékletben felsorolt tudományterületeken és művészeti területeken jogosult a „Doctor of Philosophy” tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD-képzésre, illetve a „Doctor of Liberal Arts” művészeti fokozatszerzésre felkészítő DLA-képzésre (továbbiakban egységesen: doktori képzés). (2) Doktori képzés kizárólag doktori iskola keretében folytatható 2. … Doktori iskola létesítéséről, illetve megszüntetéséről a Szenátus dönt a jelen szabályzat 2. fejezetében meghatározott eljárás szerint. (3) A doktori iskolák karonként szerveződnek. Több kart érintő doktori képzésnél gesztor kar kerül kijelölésre. (4) A doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testület a doktori iskola tanácsa (továbbiakban DIT). A DIT feladata a doktori képzés színvonalának biztosítása, valamint a képzés közbeni teljesítményértékelés (monitorozás). (5) A doktori fokozat megszerzése a doktori képzéstől független cselekmény. A fokozatszerzési eljárást lefolytató testület a – karonként, illetve tudományág/(művészeti ág) szerint szervezett – Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (továbbiakban SZHBDT). (6) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (továbbiakban EHBDT) felügyeli, hogy az Egyetem valamennyi karán (szakán) a képzés és a fokozatszerzés színvonala egységes legyen. Csak olyan tudományterületen és művészeti ágban adható ki fokozat, amelyben doktori képzés folyik. A fokozat odaítéléséről az EHBDT által leadott hatáskörben az illetékes SZHBDT dönt. (7) A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll3, államilag támogatott vagy költségtérítéses4 formában. A hallgatói jogállást és a képzési követelményeket a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a Térítési és Juttatási Szabályzat tárgyalja. (7) A PhD, illetve DLA fokozat (továbbiakban: doktori fokozat) odaítéléséhez a tudományszak, ill. művészeti terület magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutató/alkotó munkára való alkalmasságot a jelen szabályzat 3. részében részletezett módon kell bizonyítani.
1
Ftv. 67-69. § Kr. 2. § (2) bek. 3 Ftv. 68. § (1) bek. 4 Ftv. 39. § (1) bek. 2
4
Felvétel doktori iskolába (1)
13. § A doktori iskola évente meghirdeti a felvételi lehetőségeket honlapján, valamint a hagyományos hirdetési módokon. A honlapon részletes tájékoztatást kell adni a felvétel követelményéiről, különösen az iskola specifikus elvárásairól.
(2)
A doktori képzésre való felvétel általános feltételei: a) sikeres záróvizsgával befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító, legalább jó minősítésű egyetemi oklevél (az oklevél minősítését a megszerzéstől számított 2 évig kell figyelembe venni); b) a választott téma kutatásához szükséges egy idegen nyelvnek legalább középfokú, államilag elismert “C” típusú nyelvvizsgával (vagy ezzel egyenértékű vizsgával) igazolt ismerete; c) a szakmai terület átfogó ismerete; d) kezdeti igazolt tudományos/szakmai eredmény (pl. TDK dolgozat, publikáció, építészeti tervpályázati munka, konferenciákon, tanulmányutakon való részvétel).
(3)
Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni (és erre vonatkozó kérés esetén honosítani). Záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelentkezéskor leckekönyvük másolatát csatolják. Az oklevél minősítése bemutatásának határidejét a doktori iskola saját szabályzatban rögzíti, mindaddig a hallgatók csak feltételes felvételt nyerhetnek.
(4)
Felvételre jelentkezni a doktori iskolát gondozó kar dékáni hivatalában, felvételi eljárási díj befizetése mellett lehet.
(5)
A felvételre jelentkezőkkel a DIT által felkért legalább 3 tagú felvételi bizottság felvételi beszélgetést folytat, meggyőződik a jelölt átfogó szakmai ismereteiről, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi szakmai tevékenységéről, nyelvismeretéről. A bizottság 0100 pontig terjedhető pontszámmal értékeli a jelentkezők teljesítményét, ezek alapján rangsorolja őket. A felvételhez minimum 60 pont szükséges. A 60 pont csak szükséges feltétel a felvételhez, de nem jelenti annak biztosítékát, és nem jelenti bármilyen ösztöndíj garantálását.
(6)
A DIT a felvételi bizottság jelentése alapján, további szempontok (elsősorban a kutatási téma prioritása, a témavezető szakmai potenciálja), az EHBDT-től kapott ösztöndíj-keretszámok, valamint a kar (szak) egyéb lehetőségeinek figyelembevételével tesz felvételi javaslatot a dékánnak. A felvételi döntés a felvételi eljárást lefolytató tudományágra szól.
(7)
A doktori képzésre felvettek a DIT javaslata alapján hozott dékáni döntés szerint részesülnek állami ösztöndíjban. A képzésbe olyan hallgatók is felvehetők, akik nem állami ösztöndíjban részesülnek, vagy ösztöndíjra igényt nem tartanak.
(8)
A felvételi végzésben közölni kell a részvétel részletes feltételeit, a képzés formáját (nappali/levelező), ill. a képzési formához és a hallgatói jogviszonyhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket is (ösztöndíj, költségtérítés, kedvezmények, esetleges visszatérítési kötelezettség, stb). 14. §
(1)
A doktorandusz hallgatói jogviszonyra és a doktori képzésre vonatkozó szabályokat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza. 5
(2)
A doktori képzést eredményesen befejező hallgatók az Ftv. 68. § (4) alapján doktorjelölti státuszt kérhetnek.. A doktorjelölti státuszt a Dékáni Hivatal az abszolutórium megszerzésének formális ellenőrzése után kiadja. Külső jelentkező részére a doktorjelölti státusz csak a fokozatszerzési eljárás megindítását kimondó SZHBDT határozat után adható.
…
A doktori fokozat követelményei 5 15. § (1)
Előkövetelmény a sikeres záróvizsgával, diplomavédéssel befejezett MSc vagy MA szintű, vagy azzal egyenértékű egyetemi tanulmányokat tanúsító egyetemi oklevél. Külföldön szerzett egyetemi oklevelet a kérelem benyújtása előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni, illetve honosíttatni.
(2)
Doktori szigorlat eredményes letétele. A szigorlat egy fő- és két melléktárgyból álló összefoglaló, áttekintő szóbeli vizsga, melyet a szigorlati bizottság előtt kell letenni. A doktori szigorlati tárgyakat a SZHBDT határozza meg és a doktori iskola honlapján is nyilvánosságra hozza.
(3)
Két idegen nyelv - a tudományterület műveléséhez szükséges - ismeretének igazolása. a) az első idegen nyelv PhD fokozat megszerzésére irányuló eljárásnál kizárólag angol; DLA fokozat megszerzésére irányuló eljárásnál az illetékes SZHBDT által megjelölt szakmai világnyelv lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű6 bizonyítvány, vagy középfokú minősítésnek megfelelő TOEFL bizonyítvány szükséges. b) A második idegen nyelvet az illetékes SZHBDT által előírt módon kell igazolni (pl. államilag elismert nyelvvizsga; idegen nyelven folytatott tanulmányok; külföldi vendégoktatói tevékenység; a doktori szigorlat egyik tárgyának idegen nyelven letett vizsgája, stb.).
(4)
Önálló tudományos munkásság tézisszerű bemutatása (PhD), műszaki alkotás és az alapjául szolgáló tudományos eredmények tézisszerű bemutatása (PhD), illetve önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek összefoglaló bemutatása (DLA). Az eredményeit egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen, a pályázó szakmai publikációira és/vagy műszaki, illetve művészeti alkotásaira építve [tudományos munkánál a tézispontokhoz saját publikáció(ka)t rendelve].
(5)
Tudományos és műszaki alkotásoknál minimum feltétel legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelvű megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk. Értekezéssel történő pályázat esetén ebből legalább 1 „Web of Science” vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk. Művészeti doktorátusnál feltétel legalább egy megvalósult művészeti alkotás.
(6)
Az (5) pontban rögzített általános követelményeken túl az illetékes SZHBDT által kidolgozott, a szakterület sajátosságait is figyelembe vevő, részletes doktori követelményrendszernek is eleget kell tenni.
(7)
A publikációs követelmények teljesítésének elbírálása a BME Publikációs Adatbázisba (vagy az MTA KPA-ba) bevitt adatok alapján történik.
5 6
33/2007 Korm. rendelet. 137/2008 Korm. rendelet.
6
(8)
A fokozat követelményeihez mért tudományos, műszaki illetve művészeti feladat önálló megoldása; a doktori értekezés bemutatása és megvédése nyilvános vitában. a)
az értekezésben a jelöltnek célkitűzéseit, új tudományos/műszaki/művészeti eredményeit, szakmai alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási/alkotó módszereit kell bemutatnia;
b)
az értekezés összefoglaló jellegű munka, amely magyarul, angolul, vagy kérelemre – az SZHBDT jóváhagyásával – az Egyetem más oktatási nyelvén is beadható; c) az értekezés maximum 250 ezer (építőművészeti értekezésnél 125 ezer) karakter terjedelmű lehet, amibe az ábrák által elfoglalt sorok is beleértendők (az esetleges "Függeléket", illetve "Mellékletet" ebbe nem kell beszámítani). d) Értekezés esetén az összefoglaló fejezetnek tartalmaznia kell a tézisfüzetben szereplő tézispontokat, valamint a tézispontokban megfogalmazott állításokhoz egyértelműen hozzárendelt saját publikációra való hivatkozást. e) Művészeti értekezés (DLA) esetén a jelölt az értekezés mellett alkotásait portfólióban nyújtja be és a védésen kiállítás formájában teszi közszemlére.
… A doktori eljárás indítása 16. § (1) Doktori fokozat az Egyetem szakmailag illetékes SZHBDT-jéhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott fokozatszerzési eljárás eredményeként nyerhető el. Az eljárás során alkalmazott nyomtatványokat az EHBDT honlapjáról elérhető Doktori Ügyrend tartalmazza (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi szakmai anyagokat: a)
az önálló tudományos munkásság (PhD), műszaki alkotás, illetve önálló művészeti alkotótevékenység (DLA) eredményeinek összefoglaló bemutatása, az értekezés tartalmi vázlata;
b)
a 15. § (5) bekezdésben rögzített publikációk, illetve művészeti alkotások listája. Az értekezéshez kapcsolódó publikációk másolata kettő példányban.
c)
szakmai életrajz.
(3) A kérelemhez az eljárás indításakor csatolni kell az alábbi mellékleteket (eredetiben vagy hitelesített másolat formájában): a)
egyetemi oklevél [15. § (1) bek.];
b)
15. § (3a) pontban megjelölt idegen nyelvtudást igazoló dokumentum;
c)
a második idegen nyelv ismeretének igazolása, vagy kérelem az igazolás módjára [15. § (3b)] (a második idegen nyelvtudást elegendő az értekezés benyújtásakor igazolni);
7
d)
nyilatkozat, hogy a jelölt nem kezdeményezett és nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve fokozatszerzési eljárás kezdeményezését két éven belül nem utasítottak el;
e)
az eljárási díj befizetésének igazolása.
(4) A kérelemhez csatolható: a)
a témavezető és a szakmailag illetékes oktatási egység vezetőjének támogató nyilatkozata;
b)
esetleges kérelem a második idegen nyelv elismerésének módjára (amennyiben a jelölt azt az SZHBDT részletes doktori követelményrendszerétől eltérő formában kívánja igazolni).
(5) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani a 21. §-ban ismertetett módon. Az értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézménybe nem nyújtotta be és azt nem utasították el. 7 17. § (1)
A fokozatszerzési eljárás díja megegyezik a kérelem benyújtásakor érvényes finanszírozott doktorandusz ösztöndíj 1 havi összegével.8
államilag
(2)
Az államilag támogatott képzésben részt vevő doktorandusz hallgató mentesül az eljárási díj fizetése alól, amennyiben az eljárást a hallgatói jogviszony ideje alatt indítja el.9 Az eljárás indítási dátuma a kérelem elfogadásának napja [18. § (6) bek.].
(3) A fokozatszerzési eljárás magyar vagy angol nyelven, illetve kérelemre – az SZHBDT jóváhagyásával – az Egyetem más oktatási nyelvén folytatható le. Idegen nyelvű eljárás esetén az eljárásra vonatkozó kérelem és mellékletei idegen nyelven is benyújthatók.
7
Kr. 10. § (2) bek. BME TJT 15. § (2) bek. 9 Ftv. 125. § (1) bek. a) pont. 8
8
B) A doktori képzésben résztvevők Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: BME TVSZ 27. §-a) a Gépészmérnöki Kar kiegészítéseivel (dőlt betűkkel szedve) Jelen szabályzat alapjául a felsőoktatásról szóló többször módosított 2005. évi CXXXIX tv. és a 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet (doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről) továbbá a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban BME TVSZ) szolgált. 27. § Doktori képzés (1) A beiratkozás minden félévre egyéni munkaterv alapján történik, amelyet a melléklet szerint kell összeállítani. Az első aktív félévben a témavezetővel egyeztetett munkatervet a hallgatónak a félév 3. hete végéig, a következő félévekben a regisztrációs hét végéig kell benyújtani a dékáni hivatalba. A Gépészmérnöki Karon az első félév elején 3 éves Munkaterv-et kell készíteni és leadni, amely áll a táblázatos formájú 3 féléves tanulmányi tervből és a 6 félévre szóló kutatási tervből. A további félévek elején Féléves Munkaterv-et kell leadni, ennek részei a tanulmányi terv, amely a 3 éves tanulmányi tervtől való esetleges eltéréseket tartalmazza és az adott félévre vonatkozó részletes kutatási terv. Minden szemeszter végén Féléves Beszámoló-t kell leadni, amely tartalmazza a tanulmányi, a kutatási, a publikációs, az oktatási és a nyelvtanulási tevékenységek beszámolóját. A Beszámoló leadásának határideje az őszi félévek végén a tavaszi félév regisztrációs hete (a következő félév munkatervével egy időben) tavaszi szemeszterek végén pedig a vizsgaidőszak utolsó hete. (A tavaszi félév beszámolójának tartalmaznia kell a július-augusztus hónapra előirányzott kutatást, valamint publikációkat is. Amennyiben a tervekhez képest változás történik, úgy a megváltozott beszámolót a regisztrációs héten ismételten le kell adni.) A hallgatók tanulmányi és kutatási előmenetelének értékelése a leadott beszámolók alapján történik. (2) Ha a hallgató a munkatervét az (1) bekezdésben megjelölt időpontig nem adja le, úgy azt – rektori utasításban meghatározott díj befizetése mellett – a félév ötödik hetének végéig pótolhatja. Ha munkaterv leadása ez időpontig sem történik meg, akkor a hallgató féléve passzív félévvé válik. A hallgató a passzív félévre vonatkozó kérelmét a témavezetővel jóváhagyatva nyújthatja be. (3) A kutatási tevékenység és a publikációs tevékenység félévközi jeggyel (f) végződő tantárgyak, amelyeknek tantárgyfelelőse a témavezető (konzulens). A teljesítést a témavezető, illetve külső témavezető esetén (a témavezető írásos véleménye alapján) a konzulens igazolja. Az irányított oktatási tevékenység is félévközi jeggyel zárul, teljesítését a hallgató kutatóhelyének (a szervezeti egységnek) a vezetője igazolja. A tudományos tevékenység értékelési szempontjai a Gépészmérnöki Karon (a maximálisan adható kreditpont százalékában): 81-100% kreditpont és jeles osztályzat adható, ha a hallgató a félévre tervezet kutatómunkát színvonalasan elvégezte, önállósága, kezdeményező-készsége megfelelő volt, 21-80% kreditpont és elégséges-jó osztályzat adható, ha a kutatómunka lényegi feladatait valamilyen színvonalon elvégezte, 0-20% kreditpont nem adható és elégtelen osztályzat. A tudományos tevékenységben való előrehaladás elvárt mértéke, amely a tudományos tevékenységre adandó kreditpontok viszonyítási alapját képezi: az I. év végéig a kutatási téma szakirodalmának feldolgozása, 9
a II. év végéig az értekezés tárgyát képező kutatómunka 20-40%-ának elvégzése. Erről és a további célkitűzésekről tanszéki, kutatóhelyi szakmai vitán történő beszámolás, a III. év végéig az értekezés tárgyát képező kutatómunka 60-100%-nak elvégzése. Erről és a tervezett tudományos tézisekről tanszéki, kutatóhelyi szakmai vitán történő beszámolás. (4) A képzés része lehet az Irányított oktatás választható tantárgy, mely során a hallgató – a vele kötött, ezzel összefüggő doktorandusz-szerződésben leírtak szerint - előadói és kommunikációs képességeit egy kijelölt oktató irányítása alatt, előre kidolgozott és jól dokumentált oktatási anyag alapján, egyetemi kontakt-óra tartásával fejleszti. A tantárgyat és a hozzárendelt kreditet – a témavezetővel egyeztetve – a témavezető/konzulens tanszékének vezetője jelöli ki, teljesítését a kijelölt oktató javaslata alapján a tanszékvezető igazolja. A képzés idejére összesítve 30 pontot meg nem haladó kredit adható. Amennyiben a hallgató nem tud, vagy nem kíván oktatási tevékenységben részt venni, nem kötelezhető erre. Az ezzel egyenértékű kreditpontok megszerzésének lehetőségét egyéni elbírálás alapján biztosítja a Kar Doktori Tanulmányi Albizottsága. (5) A doktori képzésben 180 kreditet kell megszerezni az alábbiak szerint: a.) 30-50 kredit – előírt tananyag elsajátítása, b.) 130-150 kredit – tudományos kutatómunka vagy alkotó művészeti tevékenység, irányított oktatási tevékenység A Gépészmérnöki Karon a kreditpontok megoszlása tanterv szerint az alábbi: 30 kreditpont: a tananyag elsajátítására 120 kreditpont: a tudományos tevékenységre max. 30 kreditpont: a publikációs tevékenységre max. 18 kreditpont: az oktatási tevékenységre (6) Egy félévben legfeljebb 45 kredit szerezhető. (7) A képzés időtartama alatt készített doktori értekezés készítésére fordított munka, legfeljebb 30 kredit értékben – a témavezető döntése alapján – tudományos kutatómunkaként elismertethető. (8) A hallgatók tanulmányi teljesítményét és előrehaladását tanévenként a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban: DIT) értékeli a hallgató témavezetőjének javaslata és a leadott féléves beszámolók alapján. (9) Az értékelés eredményeképpen a dékán a DIT javaslatára a tanulmányaikban nem megfelelően haladó hallgatókat, de legfeljebb az adott képzésben tanuló államilag támogatott hallgatók 15%-át átsorolhatja költségtérítéses képzésbe. BME TVSZ módosítás, 2008. február 28. (10) Az így megüresedett államilag támogatott helyekre a dékán a DIT javaslatára költségtérítéses képzésen tanuló hallgatót vehet át. (11) Az átsorolási döntést a dékán minden tanév végén, a következő tanév kezdete előtt legalább 30 nappal meghozza, és erről az érintett hallgatókat írásban értesíti. (12) Az államilag támogatott képzésbe átvett hallgató az átsorolást követő tanév első hónapjától jogosult a doktorandusz ösztöndíjra. 10
(13) Folyamatos lehet a hallgatói jogviszonya annak a doktorandusz hallgatónak, aki az alábbi feltételeknek eleget tesz: a.) félévenként legalább 20, b.) az első két aktív félévben legalább 50, c.) az első négy aktív félévben legalább 105 kreditet ér el. (14) A hallgatói jogviszony folyamatos akkor is, ha a hallgató, aki 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldi részképzésben vesz részt, kutatómunkáját — a témavezetővel egyeztetett részfeladatokban — külföldi egyetemen, vagy kutatóintézetben végzi. (15) A képzés lezárásának (az abszolutórium megszerzésének) feltétele az (5) szerint 180 kredit és a PhD eljárás indítási (publikációs) minimum követelményeinek teljesítése. A hallgató – kérésére – az abszolutórium megszerzését tanúsító, a DIT elnöke és a dékán által aláírt igazolást kap. (16) A doktori képzésben a KTB egyetértésével a TVSZ alább felsorolt pontjaiban leírtaktól el lehet térni. Az ezen pontokban szereplő szabályok adott képzésre érvényes megfogalmazását a képzésre felvett hallgatóval kötendő hallgatói szerződésnek tartalmaznia kell. a.) 10. §(5) b.) 13. §. és 14. § összes pontja. Párhuzamos képzés (1) A hallgató a témavezető és a doktori iskola tanácsának engedélyével párhuzamos képzésben vehet részt. A párhuzamos képzésben való részvételt a tanszékvezetőnek be kell jelenteni. (2) A párhuzamos képzésben hallgatott tantárgyak, illetve kutatási tevékenység elismeréséről a témavezető és a doktori iskola tanácsának javaslatára a Kari Tantárgybefogadó Bizottság dönt. Tantárgybefogadás (1) A doktori képzésben részt vevő hallgató kérheti a más karon vagy intézményben felvett, vagy korábban hallgatott tantárgy befogadását, amelyről a témavezető javaslatára a Kari Tantárgybefogadó Bizottság dönt. (2) Valamely tantárgy abban az esetben fogadható be, ha a tematikája legalább 75 %-ban eltér a korábban teljesített összes többi tantárgy tematikáinak összességétől. Csak olyan tantárgy fogadható be, amelyet más képzés tanulmányi követelményeinek teljesítéséhez nem vettek figyelembe.
C) PhD minimumkövetelmények a BME Gépészmérnöki Karon A feltételek formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál az SZHBDT érdemben megvizsgálja az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Publikációs követelmények eljárás indításánál: Legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelven megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 „Web of Science” vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk. 11
A PhD értekezés opponensekhez történő kiküldésének feltétele: A tézispontokhoz kapcsolódó összes publikációk minimális darabszáma: 4, ebből: • legalább 1 cikk1 idegen nyelvű lektorált Web of Science vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban, a jelölt legalább 50 %-os részével, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %os részteljesítésekből is összegyűjthető • legalább 2 lektorált idegen nyelvű cikk, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető; • legalább 1 publikáció magyar nyelven (magyar állampolgárok esetén), amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető; • az idegen nyelvű publikációk közül legalább 1 nemzetközi konferencia kiadványban vagy külföldön megjelenő folyóiratban közölt legyen. Társszerzőkkel készült publikációk esetén a szerzők számával elosztva kerül meghatározásra a saját munka aránya. Többszerzős cikkeknél a szerzők számából a témavezetők minden esetben levonandók, így pl. egy témavezetővel közös kétszerzős cikkeknél a cikk teljes egészében a jelölt publikációjának tekintendő a minimumkövetelmények szempontjából. Beadott, de még el nem bírált publikáció lektorálatlan cikknek tekintendő. Ez a helyzet akkor is, ha a szerkesztő a cikk átdolgozását kéri. Ha szerkesztő írásban nyilatkozik a változatlan megjelentetésről, akkor lektorált teljes cikknek kell tekinteni a minimum-követelmények szempontjából. Semmilyen más publikáció a minimumkövetelményekbe nem számítható be (TDK dolgozat; nem kötelező, írásban meg nem jelent konferencia előadások), azonban a szakmai bírálat során értékelhető. Ezeket az előírásokat a Gépészmérnöki Kar Habilitációs Bizottsága és Doktori Tanácsa 2008. október 9-én megtárgyalta, és az Egyetemi Doktori Tanács 2008. … jóváhagyásakor lép érvénybe. Átmeneti rendelkezések: Az eljárás indításának feltétele a BME Doktori Szabályzat alapján 2007. június 25 óta: „Legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelven megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 „Web of Science” vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk”. A 2009. december 31. előtt indított fokozatszerzési eljárások esetén a doktorjelölt választása szerint kell alkalmazni a doktori tanács 2008. március 27. előtti vagy jelenlegi követelményeit a tézisek publikáltságának elbírálására. Nyelvi követelmények: Az első idegen nyelv PhD fokozat megszerzésére irányuló eljárásnál kizárólag az angol lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány (71/1998 Korm. rendelet; 26/2000 OM rendelet szerint). A Magyarországon akkreditált vagy honosított, valamennyi középfokúnak megfelelő angol, egy- illetve kétnyelvű nyelvvizsga megszerzésével teljesíthető ez a követelmény. (Például TOEFL, Pittmann, …) A második idegen nyelv valamely élő nyelv lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább alapfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány, vagy az adott nyelven megszerzett érettségiről, diplomáról vagy tudományos fokozatról bemutatott dokumentum szükséges. A nyelvismeret igazolásaként elfogadható, ha a jelölt az egyik szigorlati tárgyból az adott nyelven teljesíti a vizsgát, illetve, ha kizárólag az adott nyelven legalább 1 éves külföldi tanulmányutat tud igazolni. 12
Átmeneti rendelkezések (2009. december 31-ig): Az első idegen nyelvi követelmény teljesítéseként, az átmeneti szabályozás szerint, bármely világnyelvből megszerzett legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány elfogadható. (Tehát például az orosz, arab, kínai … nyelvek is ide tartoznak.) Amennyiben az első nyelv nem az angol, akkor második nyelvként az angolt kell teljesíteni. Ennek igazolása a második nyelvi követelményteljesítési lehetőségeinél felsorolt módokon történhet.
D) Nyelvvizsgadíj-visszatérítés Kiemelés a BME Térítési és Juttatási Szabályzat-ból (hatályos: 2008. november 1.-től). (1)
Nyelvvizsgadíj-visszatérítésre az államilag támogatott teljes idejű képzésben (nappali tagozaton) alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, főiskolai szintű képzésben, egyetemi szintű képzésben, felsőfokú szakképzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók jogosultak.
(2)
A nyelvvizsgadíj visszatérítés hallgatónkénti keretét az EHK a DIK egyetértésével évente állapítja meg.
(3)
A nyelvvizsgadíj-visszatérítés feltétele, hogy
(4)
a)
a hallgató teljesítette követelményeket,
a
képesítési
követelményekben
számára
előírt
nyelvi
b)
a nyelvvizsgát hallgatói jogviszonya alatt államilag támogatott félévében szerzete, vagy kísérelte meg megszerezni, vagy a 2000/2001-es vagy a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesítető és tanulmányait államilag finanszírozott képzésben megkezdő, de már nem államilag támogatott hallgatónak számító hallgató, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven belül szerzete, vagy kísérelte meg megszerezni a nyelvvizsgát,
c)
a nyelvvizsgadíj visszatérítést aktív félévben kezdeményezte,
d)
a megszerzett, vagy a megkísérelt nyelvvizsga államilag elismert nyelvvizsga, valamint
e)
a hallgató hallgatói jogviszonyának megléte alatt a hallgató adatkezelőjének bemutatja a vizsgadíj(ak) befizetését igazoló eredeti dokumentumo(ka)t.
A visszatérítés további feltétele, hogy a hallgató adatkezelőjének bemutassa a vizsgadíj(ak) befizetését igazoló dokumentumo(ka)t, valamint a hallgatói jogviszonyának megléte alatt megkísérelt nyelvvizsgát igazoló dokumentumo(ka)t.
13
II. A Gépészmérnöki Kar szervezett doktori (PhD) képzése 2.1. A Gépészmérnöki Karon a képzés szervezését a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) felügyelete mellett a dékánhelyettes, illetve apparátusa végzi. Munkáját segíti egy 5-8 fős Doktori Tanulmányi Bizottság, melyben legalább egy doktorandusz is helyet foglal. 2.2. Az Országos Akkreditációs Bizottság a BME Gépészmérnöki Karához tartozó „Pattantyús Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok” elnevezésű Doktori Iskolán belül a következő alprogramokat és részprogramokat hagyta jóvá:
Az alprogramok és részprogramok: a/ "Alkalmazott anyagtudomány" Alprogram vezető: Dr. Artinger István emeritusz professzor b/ "Gépek és műszerek analízise, tervezése, gyártása" Alprogram vezető: Dr. Horváth Mátyás emeritusz professzor b/1. Szilárd testek és gépszerkezetek mechanikája Részprogram vezető: Dr. Béda Gyula emeritusz professzor b/2. Gép- és terméktervezés Részprogram vezető: Dr. Varga László emeritusz professzor b/3. Számítógéppel integrált intelligens gyártás és robotizált rendszerek Részprogram vezető: Dr. Horváth Mátyás emeritusz professzor b/4. Műszertechnika, rendszertechnika és mechatronika
c/ "Gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok" Alprogram vezető: Dr. Penninger Antal egyetemi tanár c/1. Energetika, rendszer- és irányítástechnika, tüzeléstechnika, hőerő-gépészet Részprogram vezető: Dr. Penninger Antal egyetemi tanár c/2. Áramlástan, áramlástechnikai gépészet, környezettechnika Részprogram vezető: Dr. Lajos Tamás egyetemi tanár d/ „Gépészeti eljárások, épületgépészeti és mezőgazdasági gépészeti tudományok” Alprogram vezető: Dr. Jóri J. István egyetemi tanár
14
III. A Gépészmérnöki Kar képzési tanterve
1 2
3
4 5
6 7 8
Alapozó tárgy Szigorlati tárgyak Főtárgy Melléktárgy I. Melléktárgy II. Választandó tárgyak Választandó tárgy I. Választandó tárgy II. Választandó tárgy III. Önálló tudományos Kutatómunka (max. kp.) Publikációs tevékenység Publikáció I. Publikáció II. Publikáció III. Irányított oktatás Idegen nyelv Összesen
1. f.év. 2v, 3kp
2. f.év.
3. f.év.
2v, 3kp 2v, 3kp 2v, 3kp
2v, 3kp 2v, 3kp 2v, 3kp
4. f.év.
5. f.év.
6.f.év.
6 kp 6 kp 6 kp
2v, 3kp 16kp
2v, 3kp 2v, 3kp 20kp
16kp
Össz. 3 kp
20kp
24kp
24kp
3 kp 3 kp 3 kp 120kp
10kp 10kp 3kp 4f 31kp
3kp 4f 31kp
3kp 4f 29kp
3kp 4f 33kp
3kp 4f 37kp
10kp 3kp 4f 37kp
30kp 18kp min. 180kp
Az alapozó, szigorlati és választható tárgyak rövid leírása a “BME Gépészmérnöki Karán folyó szervezett doktori (PhD) képzés szigorlati és választható tárgyainak rövid kivonata” címmel a doktori iskola honlapján (www.phd.gepesz.bme.hu) található. A doktoranduszok képzési tantervének alapelve a következő: a) A tananyag elsajátítás - alapvetően a szigorlati tárgyakra koncentrál, - lehetőséget nyújt, hogy a doktoranduszok a 3. félévtől több időt fordítsanak a kutatásra. b) A kutatómunka esetében - az 1. és 2. félév követelménye mérsékelt, de ezen belül az irodalomkutatás, illetve annak feldolgozása kötelező, - a 3. és 4. félév már kutatás központú, melynek végén el kell dönteni, várható-e a kutatási munka befejezése, vagy esetleg szakmérnöki oklevél megszerzésére törekedjen a doktorandusz. c) A "Kutatási módszertan" tárgyat - amely a kutatómunka jobb megszervezését segíti - a "Választandó I." tárgyként kötelező felvenni. Választandó tárgyként a 3. és 4. szemeszterben bármelyik szigorlati tárgy felvehető a meghirdetett tárgyak közül, ha azt a hallgató korábban nem teljesítette. d) Az „Irányított oktatás” (táblázat 6. sora) célja, hogy a doktorandusz hallgató elsajátítsa tapasztalt idősebb oktató segítségével a tananyagfejlesztés, szóbeli ismeretátadás, korszerű oktatástechnika, számonkérés, mérési gyakorlatok előkészítésének módszereit. Ebbe a gyakorlatba csak az oktatással közvetlenül összefüggő, személyiségfejlesztő tevékenységek tartoznak. A 3 kp-os gyakorlatot a tanszékvezető – a doktorandusszal foglalkozó munkatársaival konzultálva – osztályozza. e) A képzési tantervnek és a BME TVSZ-nek megfelelően - 1. és 2. félévben a kutatási kredit pontszám nem növelhető, - a tanulmányi pontok kutatási pontokkal nem válthatók ki, 15
-
a 2. félév végéig a TVSZ-ben rögzített 50 kp-ot teljesíteni kell.
f) A publikációs tevékenységre csak abban az esetben adható kreditpont, ha a következő kritériumokat teljesíti a hallgató: - a Publikáció I. kreditpontja akkor jár, ha a 2. év végi kutatási beszámoló idején a hallgató arányosan teljesíti a fokozatszerzési eljárás indításához szükséges publikációs követelményeket. - a Publikáció II. kreditpontja akkor jár, ha az 5. szemeszter végéig a hallgató a fokozatszerzési eljárás indításához szükséges publikációs követelménynek legalább megfelelő publikációs teljesítéssel rendelkezik - a Publikáció III. kreditpontja akkor jár, ha a hallgató addig szerzett publikációs kreditpontjai nem érik el a 20 kreditpontot, és a fokozatszerzési eljárás indításához szükséges publikációs követelménynek legalább megfelelő publikációs teljesítéssel rendelkezik, vagy a hallgató addig szerzett publikációs kreditpontjai száma 20, és a publikációival teljesíti a fokozatszerzéshez szükséges minimum feltételeket.
IV. Alprogramvezetői beszámoltatások Tanulmányi beszámoltatás a 2. félév végén Indokolt esetben, a Doktori Tanulmányi Bizottság kezdeményezése alapján, a témavezető és tanszékvezető véleményének figyelembevételével az alprogramvezető dönt a 2. félév végi tanulmányi beszámoltatásról. Kutatási beszámoltatás a 4. félév végén a) Azon doktoranduszok részére, akik a követelményeknek megfelelően teljesítettek, az alprogramvezető, a témavezető és tanszékvezető véleményének figyelembe vételével egy szóbeli beszámoltatást ír elő - tehát külön írásbeli anyag elkészítési kötelezettsége nélkül – meghatározza annak helyét, időpontját és a meghívandók névsorát (témavezető, tanszékvezető, stb.). Ennek során a doktorandusz ismerteti eddigi kutatási eredményeit, a még elvégzendő feladatokat, azok ütemezését, az értekezés vázlatát, a várható új tudományos eredményeket. A beszámolón részt vevők értékelik az eredményeket, véleményt mondanak, tanácsokat adnak. Ezek alapján az alprogramvezető tájékoztatja a Doktori Tanulmányi Bizottságon keresztül a kari DITot, hogy milyen az értekezés készültségi foka. A szóbeli beszámoltatás és értékelés határideje minden év július elseje (keresztfélév esetén január 31.). b) Azon doktoranduszok esetében, akiknél a "Munkaterv" és "Beszámoló" alapján egyértelműen komoly hiányosságok, elmaradások mutatkoznak, az alprogramvezető egy részletesebb, 2-3 oldalas írásbeli beszámoló elkészítésére kötelezi a doktoranduszt, melyben rögzíteni kell - az eredeti célt, illetve annak várható új tudományos eredményeit - az eddig végzett tudományos munkát - megvalósul-e a cél és várhatóan mikorra tudja a doktorandusz a követelményeket – beleértve a publikációs elvárásokat is – teljesíteni. A beszámolót az alprogramvezető a Doktori Iskola Tanácsa szakmailag illetékes tagjával véleményezteti. Ezt követően kitűzi a beszámoló időpontját, dönt a meghívandók (témavezető, tanszékvezető, esetlegesen külsők is) névsoráról. A beszámoló alapján az alprogramvezető javaslatot tesz, hogy: 16
-
a doktorandusz folytathatja-e a tanulmányait, esetleges módosításokra, átütemezésre (erősen indokolt esetben 4. év lehetőségére), a doktorandusz átirányítására a szakmérnöki szakok valamelyikére, a doktorandusz elbocsátására.
A megfelelő pontokra tett javaslatokról értelemszerűen a Doktori Tanulmányi Bizottság véleményét is figyelembe véve a kari DIT dönt.
V. Tájékoztató a PhD munkatervekről és beszámolókról A „BME TVSZ” szerint kötelező a doktoranduszok részére Munkaterv készítése. Ennek tartalmi, formai követelményére vonatkozóan azonban egységes előírás a hivatkozott szabályzatban nem található. A Gépészmérnöki kari DIT szükségesnek látta az egységes munkatervekre vonatkozó alapelvek, követelmények rögzítését. A doktoranduszi feladatok lényegét a "képzési tanterv" határozza meg. Ebből megállapítható, hogy a feladatok négy fő részre oszthatók (lásd a fenti táblázatot): -
tanulmányok (és ezzel kapcsolatos vizsgák az 1., 2. és 3. pontokban), önálló tudományos kutatómunka és annak publikálása (4. és 5. pont), oktatási tevékenység (6. pont), nyelvi ismeretek elsajátítására vonatkozó (7. pont) tevékenységek.
Mindezekkel kapcsolatos feladatoknak a Munkatervekben meg kell jelenniük. Az előírások értelmében a doktoranduszoknak kétféle Munkatervet és félévenként Beszámolót kell készíteniük és a Dékáni Hivatalba eljuttatniuk: - a felvételük után, doktoranduszi tevékenységük kezdetén három-éves Munkatervet a képzés egész időtartamára, - minden szemeszter megkezdésekor féléves Munkatervet, - minden újabb szemeszter megkezdésekor Beszámolót az előző szemeszterről. A Munkatervek és Beszámolók készítésének fő szempontjai a következők: 3 éves Munkaterv A Munkaterv alapeleme a füzet végén a Mellékletben található táblázat alapján értelemszerűen megfogalmazott tevékenység leírása, ezen belül a három alkotóelemmel kapcsolatos célok, javaslatok. a) Tanulmányi terv. Ennek kidolgozásakor a vizsgaszabályzatban rögzítetteket kell figyelembe venni, különös tekintettel az alapozó, szigorlati és választható tárgyak megfelelő összetételére. A terv összeállításakor feltétlenül ki kell kérni a témavezető véleményét. b) Tudományos tevékenység. A kutatási terv átfogó ismertetése mellett, ebben rögzíteni kell, hogy a választott kutatási téma kidolgozását milyen ütemben kívánja megvalósítani, valamint melyek a várható tudományos eredmények. c) Az oktatási tevékenységgel kapcsolatos fontos tudnivaló, hogy az nem csak a doktorandusz által önállóan megtartott tanórák számát jelenti, hanem ebbe beleszámít az önálló órákra való felkészülés vagy más tanszéki órák előkészítésében való közreműködés. A tudományos tevékenység kidolgozásának bemutatását segíti a következő mintaként szereplő táblázat 17
Félév Téma
Cél
Eredmény
1
Irodalomkutatás (szakkönyvek, folyóiratok, internet stb). Létező módszerek, eljárások és eredmények felkutatása.
Hazai és nemzetközi kutatási eredmények megismerése, kapcsolatfelvétel a téma szakértőivel.
Cikk és forrásgyűjtemény. Címlista és levelezés, személyes találkozók.
2
Irodalomkutatás folytatása. Vizsgálati, kutatási eljárások tanulmányozása, megismerése.
További forrásgyűjtés, irodalmi adatok kibővítése. Kísérleti kutatási módszerek kidolgozása, megvalósítása.
Cikk és forrásgyűjtemény kiegészítése, mérések előkészítése.
3
Új vizsgálati, kutatási eljárás kifejlesztése, annak elméleti vizsgálata, részvétel a gyakorlati megvalósításban.
Vizsgálat az új eljárással.
Technológiai vizsgálati módszer megvalósítása.
4
Modellező program kidolgozása. Összefüggések matematikai és statisztikai elemzése.
Az elemzés eredményeinek rendszerezése és kiértékelése.
Elért részeredmények tudományos fórumokon való közzététele.
5
Modell viselkedésének szimulációs elemzése.
Optimális modell meghatározása.
Cikk nemzetközi folyóiratban.
6
Kiegészítő, pontosító mérések elvégzése. PhD értekezés elkészítése.
Végleges eredmények Az eredmények tudományos összeállítása. Kutatási fórumon való közzététele, cikkek eredmények színvonalas, tartalmi hazai és nemzetközi és formai követelményeknek folyóiratokban. Értekezés. megfelelő összefoglalása.
Féléves Beszámoló ( a mellékelt minta szerint) Az adminisztrációs munka megkönnyítése céljából: a) Amennyiben a 3 éves Munkatervben rögzített tanulmányi és fakultatív feladatok teljesültek, úgy elegendő hivatkozni erre. Kiemelt fontosságú a publikációs tevékenység, amelyet részletezni kell; cikk címe, hová nyújtották be vagy hol jelent meg, stb. b) A kutatási munkára vonatkozóan az előző szemeszterről részletesebb beszámolót kell készíteni, mivel a 3 éves Munkaterv elkészítésekor általában csak az elvégezni kívánt feladatok, de nem azok eredménye kerül rögzítésre. A továbbiak folyamán, amennyiben az előző szemeszterben benyújtott, féléves Munkatervében megadott tanulmányi-, fakultatív feladatok teljesültek, ugyancsak elegendő erre hivatkozni. Féléves Munkaterv (a mellékelt minta szerint) a) A következő szemeszterre vonatkozó Munkaterv esetében, ha a tanulmányi, fakultatív tevékenységben nincs eltérés a 3 éves Munkatervtől, csak ezt a tényt kell rögzíteni. b) A kutatási tevékenységre vonatkozóan kötelező részletes Munkatervet megadni. Ennek teljesülése esetén egyszerűbb a következő szemeszterre vonatkozó beszámoló elkészítése is. A Beszámolót és Munkatervet is a hallgatónak, a téma-, a tanszék- és az al-, illetve részprogramvezetőnek alá kell írnia.
18
19
VI. A doktorandusz képzésben részt vevő oktatók feladatai A doktorandusz képzés során - a Dékáni Hivatal adminisztratív és összefoglaló feladatkörétől eltekintve - három személy összehangolt munkájára van szükség a téma sikeres befejezése érdekében. Hierarchikus sorrendben a következők: - al-, illetve részprogramvezető, - tanszékvezető és - témavezető. Feladataik időrendi sorrendben a következők: Al-, illetve részprogramvezető a) Megszervezi a doktorandusz témák kiírását a következő 3 éves képzési periódusra és a kiírási anyagot a Dékáni Hivatalnak megküldi az adott év január közepéig. b) Megszervezi a doktoranduszok felvételi vizsgáit (bizottság, helyszín), azon lehetőleg részt vesz elnökként. c) A felvételi vizsgák alprogramra vonatkoztatott összegezett jelentését megküldi a Dékáni Hivatalnak. d) Engedélyezi és aláírja a 3 éves és féléves Munkaterv-eket. e) Ellenőrzi a doktorandusz tevékenységét az aláírt Beszámoló alapján. f) A Doktori Tanulmányi Bizottság kezdeményezése alapján dönt a 2. félév végi tanulmányi beszámoltatásról. g) A negyedik félév végén dönt a doktorandusz szóbeli vagy írásbeli beszámoltatásáról a "Tájékoztató" 4. pontjában rögzítettek alapján. Tanszékvezető a) Engedélyezi és aláírja a 3 éves és féléves "Munkaterv"-eket. b) Ellenőrzi a doktoranduszok tevékenységét az aláírt "Beszámoló" alapján. c) Biztosítja, illetve engedélyezi a "Munkaterv"-ekben rögzített feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket (munkahely, műszerhasználat stb.). d) Megszervezi, biztosítja és ellenőrzi a doktorandusz(ok) oktatási tevékenységét. Témavezető Egy személyben felelős kezdettől a doktorandusz tevékenységéért, különös tekintettel kutatómunkájára. Ennek értelmében: a) Elkészíti a doktorandusz témák kiírási anyagát. b) A felvételi vizsgák előtt konzultálási lehetőséget nyújt az általa kiírt témára jelentkezőknek. c) Részt vesz a doktorandusz felvételi vizsgáján. d) Segít a doktorandusz 3 éves és féléves "Munkaterv"-ének összeállításában és aláírásával igazolja. e) A doktorandusz tevékenységét a félévi beszámolóban véleményezi. f) Irányítja és ellenőrzi a doktorandusz tanulmányi, oktatási és tudományos tevékenységét. g) Félévenként a hallgató beszámolójában értékeli a doktorandusz munkáját, előrehaladását (tanulmányi, tudományos és oktatási tevékenységét). h) A 3. év végén záró beszámolót készít. Fenti személyeken túl a Doktori Iskola Vezetőjének munkáját segíti a Doktori Iskola Tanácsa.
20
VII. A doktoranduszok adminisztratív feladatai a) Egy 3 éves és félévenkénti Munkaterv készítése, a témavezető útmutatásait figyelembe véve. b) Félévenkénti Beszámoló készítése, illetve a 6. aktív félév végén összefoglaló írásbeli beszámoló készítése. c) A DTB ilyen jellegű döntése esetén a 4. félév végén külön írásbeli beszámolót készít a "Tájékoztató" 4. pontjában rögzítettek szerint. d) Esetleges tantárgymódosításokra vonatkozó, a témavezető által támogatott írásbeli kérvény benyújtása a Dékáni Hivatalba. e) Téma és/vagy témavezető változtatásokra vonatkozó írásbeli kérvény benyújtása a Dékáni Hivatalon keresztül a kar Dékánjához, aki a "Szakmai Habilitációs és Doktori Iskola Tanács" hozzájárulását kikérve hozza meg döntését. A kérelmet a téma- és a tanszékvezetőnek alá kell írnia. f) Egyéb jellegű változást - passzív félév, külföldi tanulmányút - a szemeszter megkezdése előtt a kar Dékánja engedélyezhet. A bejelentés elmulasztása, illetve engedély nélküli ilyen jellegű változás az ösztöndíj elvonását vonja maga után
21
Tájékoztatás a doktorjelölti státusról A felsőoktatási törvény doktorjelöltekre vonatkozó egyes pontjainak értelmezésére a BME az alábbi egységes gyakorlatot alkalmazza: Ftv. 68. § (4): A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. …
Egyetemünkön a doktori képzést eredményesen befejező saját hallgatók részére a doktorjelölti jogviszony odaítélését a dékáni hivatalok végzik az abszolutórium megszerzésének formai ellenőrzése után. A jogviszony megszerzésének nem feltétele a fokozatszerzési eljárás indítására vonatkozó Szakmai Doktori Tanács döntése, az eljárás egy későbbi időpontban is indítható. A doktorjelölti jogviszonyt a mellékelt nyomtatványon lehet igényelni. Külső jelentkezők esetén a doktorjelölti jogviszony odaítélésének továbbra is követelménye a fokozatszerzési eljárás megindítását kimondó SZDT határozat. A fokozat megszerzésére a BME Doktori Szabályzat 10. mellékleteként csatolt nyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni. A jogviszony igazolása a Neptun rendszeren keresztül letölthető, az OKM által előírt (Neptun által sorszámozott) nyomtatványon történik. Ftv. 76. § (1): Megszűnik a hallgatói jogviszony … d) … a doktori képzés képzési idejének utolsó napján. Ftv. 68. § (4): … A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire - ha jogszabály másként nem rendelkezik egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A közeljövőben várható kormányrendelet bevezeti a doktorjelölti diákigazolványt. A BME a rendelet tervezetének véleményezésekor hivatalosan javasolta, hogy ez a hallgatói diákigazolvány nappali altípusával legyen egyenértékű (a kormányrendelet tervezete a levelező altípust tartalmazta). A kérdést eldöntő – hosszú ideje késő – kormányrendelet hatályba lépéséig a doktorjelöltek levelező típusú diákigazolványt kaphatnak. Budapest, 2008. október 2. Jobbágy Ákos igazgató Oktatási Igazgatóság
Mihály György elnök Egyetemi Doktori Tanács
22
