BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
TÁJÉKOZTATÓ
A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL
BUDAPEST, 2015
1
Előszó A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara az évtizedek alatt felhalmozott és a meglévő szellemi tudományos, műszaki és kutatási infrastruktúrája alapján a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola irányításával ”Műszaki tudományterületen” a "Gépészeti tudományok PhD program”-ban hirdeti meg az alábbi három doktori alprogramot: I. Anyag- és Gyártástudomány alprogram a. Anyagtudomány részprogram – Elnök: Dr. Ginsztler János b. Gyártástudomány részprogram – Elnök: Dr. Monostori László c. Polimertechnika részprogram – Elnök: Dr. Czvikovszky Tibor II. Gépészeti tervezés, analízis és mechatronika alprogram a. Mechanika részprogram – Elnök: Dr. Stépán Gábor b. Gép- és terméktervezés részprogram – Elnök: Dr. Váradi Károly c. Mechatronika és optika részprogram – Elnök: Dr. Ábrahám György III. Gépészeti és energetikai eljárások alprogram a. Áramlástechnika részprogram – Elnök: Dr. Halász Gábor b. Energetika részprogram – Elnök: Dr. Penninger Antal c. Épületgépészet és eljárástechnika részprogram – Elnök: Dr. Láng Péter A fenti alprogramokban való részvétel segítséget nyújt a doktori fokozat megszerzésére. Az Iskola törzstagjainak száma 11, a témavezetők száma 56, az oktatók száma 107. Az Iskola törzstagjai közül 4 fő az MTA tagja, 7 fő az MTA doktora címmel rendelkezik, 9 fő törzstag emeritus. A Doktori Iskola vezetője Dr. Stépán Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. A nappali teljes idejű szervezett doktori képzés időtartama 3 év. A képzés tanulmányi munkából, kutatómunkából, valamint oktatási tevékenységből áll. Ezeken kívül a doktoranduszok lehetőséget kapnak második idegen nyelv szervezett keretek közötti tanulására is. A képzés jellemzője, hogy a legnagyobb kredit értéke a kutatómunkának van, a tanulmányok a képzés első két szemeszterére koncentrálódnak, az oktatási tevékenység pedig fontos készségfejlesztő szerepe miatt irányított oktatás formában történik. Budapest, 2015. február 16.
2
Bevezetés A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, mint legmagasabb egyetemi végzettség, 1994 óta a doktori (PhD) tudományos fokozat szerezhető meg. Ez azonos szintű és egyenértékű a világszerte széles körben használt, illetve elérhető ugyanezen elnevezésű tudományos fokozattal. A BME ezen fokozat elérésének feltételeit és követelményeit az 1998-ban megjelent ”A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Doktori Szabályzata” c. dokumentumban rögzítette, melyet azóta többször átdolgoztak. Ez a tájékoztató a BME 2009. január 1.-jén életbeléptetett és legutóbb 2013. június 24-én módosított Doktori és Habilitációs Szabályzatán (DHSZ) alapul, és ahhoz szorosan kapcsolódik. Figyelembe veszi az ebben, valamint ”A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) című, 2007-ben kiadott és legutóbb 2013. június 24-én módosított dokumentumban foglalt legfontosabb részeket. Célja, hogy a Karon e fokozatot szervezett képzésben megszerezni kívánók részére a DHSZ-en túli, szükséges felvilágosításokkal szolgáljon és segítséget nyújtson egyéni munkatervük kialakításához. E Tájékoztatóhoz szorosan kapcsolódik a Doktori Iskola Képzése terve, amely a fenti dokumentumokhoz hasonlóan letölthető a Doktori Iskola honlapjáról. A Tájékoztató az alábbi két fő részből áll: A doktori képzésben résztvevők Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 27. §-a a Gépészmérnöki Kar kiegészítéseivel………………………………………………………………………………….. 4. oldal PhD minimumkövetelmények a BME Gépészmérnöki Karon…………………………….……..7. oldal
3
A doktori képzésben résztvevők Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 27. §-a a Gépészmérnöki Kar kiegészítéseivel (dőlt betűkkel szedve) 27. § Doktori képzés (1) A beiratkozás minden félévre egyéni munkaterv alapján történik, amelyet a melléklet szerint kell összeállítani. Az első aktív félévben a témavezetővel egyeztetett munkatervet a hallgatónak a félév 3. hete végéig, a következő félévekben a regisztrációs hét végéig kell benyújtani a dékáni hivatalba. . A Gépészmérnöki Karon az első félév elején - a féléves Munkaterv mellett - 3 éves Munkatervet kell készíteni és leadni, amely a táblázatos formájú 3 féléves tanulmányi tervből és a 6 félévre szóló kutatási tervből áll. A további félévek elején Féléves Munkatervet kell leadni, ennek részei a tanulmányi terv, amely a 3 éves tanulmányi tervtől való esetleges eltéréseket tartalmazza és az adott félévre vonatkozó részletes kutatási terv.
Minden félév végén Féléves Beszámolót kell leadni, amely tartalmazza a tanulmányi, a kutatási, a publikációs, az oktatási és a nyelvtanulási tevékenységek beszámolóját. A Beszámoló leadásának határideje az őszi félévek végén január 15., a tavaszi szemeszterek végén pedig június 151. (A tavaszi félév beszámolójának tartalmaznia kell a július-augusztus hónapra előirányzott kutatást, valamint publikációkat is. Amennyiben a tervekhez képest változás történik, úgy a megváltozott beszámolót a regisztrációs héten ismételten le kell adni.) A hallgatók tanulmányi és kutatási előmenetelének értékelése a leadott beszámolók alapján történik. (2) Ha a hallgató a munkatervét az (1) bekezdésben megjelölt időpontig nem adja le, úgy azt – rektori utasításban meghatározott díj befizetése mellett – a félév ötödik hetének végéig pótolhatja. Ha munkaterv leadása ez időpontig sem történik meg, akkor a hallgató féléve passzív félévvé válik. A hallgató a passzív félévre vonatkozó kérelmét a témavezetővel és a tanszékvezetővel jóváhagyatva nyújthatja be. (3) A kutatási tevékenység és a publikációs tevékenység félévközi jeggyel (f) végződő tantárgyak, amelyeknek tantárgyfelelőse a témavezető (konzulens). A teljesítést a témavezető, illetve külső témavezető esetén (a témavezető írásos véleménye alapján) a konzulens igazolja. A tudományos tevékenység értékelési szempontjai a Gépészmérnöki Karon (a maximális teljesítmény százalékában): 81-100%: kreditpont és jeles osztályzat adható, ha a hallgató a félévre tervezet kutatómunkát színvonalasan elvégezte, önállósága, kezdeményező-készsége megfelelő volt, 21-80%: kreditpont és elégséges-jó osztályzat adható, ha a kutatómunka lényegi feladatait valamilyen színvonalon elvégezte, 0-20%: kreditpont nem adható és elégtelen osztályzat. A tudományos tevékenységben való előrehaladás elvárt mértéke, amely a tudományos tevékenységre adandó kreditpontok viszonyítási alapját képezi: az I. év végéig a kutatási téma szakirodalmának feldolgozása, a II. év végéig az értekezés tárgyát képező kutatómunka 20-40%-ának elvégzése, az időarányos (~50%) publikációs tevékenység. Ezekről és a további célkitűzésekről kari szakmai vitán („workshop”) történő beszámolás,
1
A megadott időpontok tájékoztató jellegűek.
4
a III. év végéig az értekezés tárgyát képező kutatómunka 60-100%-nak elvégzése, a cselekmény indításhoz szükséges publikációs tevékenység. Erről és a tervezett tudományos tézisekről kari szakmai vitán („workshop”) történő beszámolás. (4) A képzés része lehet az Irányított oktatás választható tantárgy, mely során a hallgató - a vele kötött, ezzel összefüggő doktorandusz-szerződésben leírtak szerint - előadói és kommunikációs képességeit egy kijelölt oktató irányítása alatt, előre kidolgozott és jól dokumentált oktatási anyag alapján, egyetemi kontakt-óra tartásával fejleszti. A tantárgyat és a hozzárendelt kreditet – a témavezetővel egyeztetve – a témavezető/konzulens tanszékének vezetője jelöli ki, teljesítését a kijelölt oktató javaslata alapján a tanszékvezető igazolja. Az Irányított oktatás (min. 4 kontakt óra vagy azzal egyenértékű oktatási tevékenység) is félévközi jeggyel zárul, teljesítését a hallgató kutatóhelyének (a szervezeti egységnek) a vezetője igazolja. Amennyiben a hallgató nem tud, vagy nem kíván oktatási tevékenységben részt venni, nem kötelezhető erre. (5) A doktori képzésben 180 kreditet kell megszerezni az alábbiak szerint: a.) 30-50 kredit – előírt tananyag elsajátítása, b.) 130-150 kredit – tudományos kutatómunka vagy alkotó művészeti tevékenység, irányított oktatási tevékenység A Gépészmérnöki Karon a kreditpontok1 megoszlása tanterv szerint az alábbi: max. 30 kreditpont: a tananyag elsajátítására 120 kreditpont: a tudományos tevékenységre max. 30 kreditpont: a publikációs tevékenységre max. 24 kreditpont: az oktatási tevékenységre (6) Egy félévben legfeljebb 45 kredit szerezhető. (7) A képzés időtartama alatt készített doktori értekezés készítésére fordított munka, legfeljebb 30 kredit értékben – a témavezető döntése alapján – tudományos kutatómunkaként elismertethető. (8) A hallgatók tanulmányi teljesítményét és előrehaladását tanévenként a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban: DIT) értékeli a hallgató témavezetőjének javaslata és a leadott féléves beszámolók alapján. (9) Az értékelés eredményeképpen a dékán a DIT javaslatára a tanulmányaikban nem megfelelően haladó hallgatókat, de legfeljebb az adott képzésben tanuló államilag támogatott hallgatók 15%-át átsorolhatja költségtérítéses képzésbe. (10) Az így megüresedett államilag támogatott helyekre a dékán a DIT javaslatára költségtérítéses képzésen tanuló hallgatót vehet át. (11) Az átsorolási döntést a dékán minden tanév végén, a következő tanév kezdete előtt legalább 30 nappal meghozza, és erről az érintett hallgatókat írásban értesíti. (12) Az államilag támogatott képzésbe átvett hallgató az átsorolást követő tanév első hónapjától jogosult a doktorandusz ösztöndíjra. 1
A kreditpontok nem bonthatók, a maximális érték a teljesített tárgyak számától függ.
5
(13) Folyamatos lehet a hallgatói jogviszonya annak a doktorandusz hallgatónak, aki az alábbi feltételeknek eleget tesz: a.) félévenként legalább 20, b.) az első két aktív félévben legalább 50, c.) az első négy aktív félévben legalább 105 kreditet ér el. (14) A hallgatói jogviszony folyamatos akkor is, ha a hallgató, aki 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldi részképzésben vesz részt, kutatómunkáját a témavezetővel egyeztetett részfeladatokban külföldi egyetemen, vagy kutatóintézetben végzi. (15) A képzés lezárásának (az abszolutórium megszerzésének) feltétele az (5) szerint 180 kredit és a PhD eljárás indítási (publikációs) minimum követelményeinek teljesítése. A hallgató – kérésére – az abszolutórium megszerzését tanúsító, a DIT elnöke és a dékán által aláírt igazolást kap. (16) A doktori képzésben a KTB egyetértésével a TVSZ alább felsorolt pontjaiban leírtaktól el lehet térni. Az ezen pontokban szereplő szabályok adott képzésre érvényes megfogalmazását a képzésre felvett hallgatóval kötendő hallgatói szerződésnek tartalmaznia kell. a.) 10. § (5) b.) 13. §. és 14. § összes pontja. Párhuzamos képzés (1) A hallgató a témavezető és a Doktori Iskola Tanácsának engedélyével párhuzamos képzésben vehet részt. A párhuzamos képzésben való részvételt a tanszékvezetőnek be kell jelenteni. (2) A párhuzamos képzésben hallgatott tantárgyak, illetve kutatási tevékenység elismeréséről a témavezető és a Doktori Iskola Tanácsának javaslatára a Kari Tantárgybefogadó Bizottság dönt. Tantárgybefogadás (1) A doktori képzésben részt vevő hallgató kérheti a más karon vagy intézményben felvett, vagy korábban hallgatott tantárgy befogadását, amelyről a témavezető javaslatára a Kari Tantárgybefogadó Bizottság dönt. (2) Valamely tantárgy abban az esetben fogadható be, ha a tematikája legalább 75%-ban eltér a korábban teljesített összes többi tantárgy tematikáinak összességétől. Csak olyan tantárgy fogadható be, amelyet más képzés tanulmányi követelményeinek teljesítéséhez nem vettek figyelembe.
6
PhD minimumkövetelmények a BME Gépészmérnöki Karon A feltételek formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál az HBDT érdemben megvizsgálja az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Publikációs követelmények eljárás indításánál: Legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelven megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 Web of Science (WoS) adatbázisban szereplő, impakt faktorral rendelkező folyóiratban megjelent cikk. Publikációs követelmények a dolgozat beadásához: A tézispontokhoz kapcsolódó összes publikációk minimális darabszáma: 4, ebből: legalább 1 cikk idegen nyelvű, lektorált, WoS adatbázisban szereplő, impakt faktorral rendelkező folyóiratban a jelölt legalább 50%-os részével, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető, legalább 2 lektorált, idegen nyelvű folyóiratcikk, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető, legalább 1 publikáció magyar nyelven (magyar állampolgárok esetén), amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető2, az idegen nyelvű publikációk közül legalább 1 nemzetközi konferencia kiadványban vagy külföldön megjelenő folyóiratban közölt legyen. Társszerzőkkel készült publikációk esetén a szerzők számával elosztva kerül meghatározásra a saját munka aránya. Többszerzős cikkeknél a doktori képzésbe való felvétel kezdetétől számított 7 éven belüli cselekmény indítás esetében a szerzők számából a témavezetők minden esetben levonandók, így pl. egy témavezetővel közös kétszerzős cikkeknél 100%-ban, a témavezető és egy további társszerző esetében 50%-ban a jelölt publikációjának tekintendő a minimumkövetelmények szempontjából. Beadott, de még el nem bírált publikáció lektorálatlan cikknek tekintendő. Ez a helyzet akkor is, ha a szerkesztő a cikk átdolgozását kéri. Ha a szerkesztő írásban nyilatkozik a változatlan megjelentetésről, akkor lektorált teljes cikknek kell tekinteni a minimum-követelmények szempontjából. Semmilyen más publikáció a minimumkövetelményekbe nem számítható be (pl. TDK dolgozat vagy diplomaterv, abstract, extended abstract, írásban meg nem jelent konferencia előadások, stb.), azonban a szakmai bírálat során ezek is értékelhetők. Nyelvi követelmények: Az első idegen nyelv PhD fokozat megszerzésére irányuló eljárásnál kizárólag az angol lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább középfokú „B2 komplex” (korábban középfokú "C") típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány (71/1998 Korm. rendelet; 26/2000 OM rendelet szerint). A Magyarországon akkreditált vagy honosított, valamennyi középfokúnak megfelelő angol, egy- illetve kétnyelvű nyelvvizsga megszerzésével teljesíthető ez a követelmény (például TOEFL, Pittmann, stb). A második idegen nyelv valamely élő nyelv lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább alapfokú „B1 komplex” (korábban alapfokú "C") típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány, vagy az adott nyelven megszerzett érettségiről, diplomáról vagy tudományos fokozatról 2
Külföldi állampolgárok esetében +1 idegen nyelvű publikációval kiváltható
7
bemutatott dokumentum szükséges. A nyelvismeret igazolásaként elfogadható, ha a jelölt az egyik szigorlati tárgyból az adott nyelven teljesíti a vizsgát, illetve, ha kizárólag az adott nyelven legalább 1 éves külföldi tanulmányutat tud igazolni. Átmeneti rendelkezések: Az általános gyakorlat szerint az előírásokban megjelenő változások életbelépése kezdetétől számított 2 éves átmeneti idő alatt az érintettek választhatnak, hogy a régi vagy az új szabályok vonatkozzanak rájuk.
8
