BUDAPESTI A N SK Y. Dialóg Budapest -Bratislava Poslanci SSB na stretnutiach s predstavitel mi materského státu. N a tu rícn ej

S prílohou v m ad’a rcine

B U D A PE ST I A N S K Y CASOPIS SLOVENSKEJ SAMOSPRÁVY BUDAPESTI IV. R O C N ÍK

N a tu r íc n e j om si v K e r e s tú r i

T u ríc n y m i s v ia tk a m i v rc h o lí v n a s e j l’u d o v e j tra d íc ii ja rn é z v y k o s lo v n é o b d o b ie . V n ie kto rych s lo v e n s k y c h d e d in á c h v so b o tu pred T u ríca m i ch o d ili m lá d e n c i s m o ty k a m i c is tit’ s tu d n ic k y a p ra m e n e v chotári obce, kto ré sa v zim e z n e cistili. P otom zasli do ka zd é h o d om u z a v in s o v a t’ ve se lé tu ríc n e svia tky a v e c e r u sp o ria d a li ta k z v a n y re g rú ts k y ples. S ú c a s t’ou k a to lícke j cirke vn e j tra d íc ie b y v a tu ríc n a s v a tá om sa , ktorú aj to h o to roku uz tra d ic n e u s p o ria d a la o b vo d n á slo v e n s k á sa m o s p rá v a v Ráko ske re s tú ri. Toto p o d u ja tie sa ko n a lo 24. m ája na tu ríc n y pond e lo k v ke re s tú rs k o m ko sto le sv. K riza a svátú om su slúzil d ő s to jn y pán J o z e f S z a b ó , ro d á k z ned’a lekej S áré.

2-3. C ÍSL O

JÚ N 1999

Dialóg Budapest’-Bratislava Poslanci SSB na stretnutiach s predstavitel’mi materského státu O bnoveny zbor B udapestianskej slovenskej sam osprávy zavítal v rám ci skolenia v dnoch 14.-16. m arca do krajanskych, vládnych a cirkevnych institúcií sídliacich v hlavnom m este Slovenská. Trojdnovy pobyt nasich poslancov v Bratislave bol uzitocny i príjem ny a v medziach danych m ozností splnil svoje d e le . Ib a n a k rátk o sa p o k ú sim e z a s ta v if pri najdőlezitejsích “m írn ik o c h ” tejto cesty, na sam otnom zaciatku ktorej je u bytovna A gape vo Svatom Jure v blízk o sti hlavného m esta. Tu nám poskytol ú tulok generálny biskup slovenskej evanjelickej cirkvi dr. Július F ilo a okrem toho aj konkrétem pom oc slovenskym v e ria c im , m en o v ite z a b e z p e c e n ie ú c asti nasich deti na letnom e kum enickom táboré na Slovensku. U castníkov streinutia potom pozdravila spevom i slovom v jednej osobe spevácka a p racovnícka D om u zahranicnych Slovákov L. V olejnícková.

N a stretnutí s tiez obnovenym vedením DZS riaditel’ C. B áláz inform oval hostí z Budapesti o p ripravovanych institucionálnych a legislatívnych zm enách ohl’adne starostlivosti o krajanov, ktoré by m ali v y tv o rif podm ienky totozné s kom petenciam i U radu pre zahra­ nicnych M ad’arov. M oznosti p ríp rav y slovenskych studentov z M ad’arska boli nám etom debaty v Ú stave jazykovej a odbom ej prípravy zahranicnych studentov. Z ástupkyna riaditeFa pre m edzinárodné styky Ú JO P L. G állová prisl’úbila bezprostrednú pom oc v podobe rőznych dostupnych m ateriálov, vrátane vhodnych ucebníc, publikácií a film ov o Slovensku, zatial’ co predsednícka SSB Z. H ollósyová navrhla predstavitel’om U stavu, ze im sprostredkuje návstevu slovenského gym názia v Budapesti, kde by m ali m o zn o sf získ af studentov so záujm om o krajinu predkov. (Po/b: na 3. str.)

V budove Primaciálneho paláca nás prijal primátor Bratislavy

Jún 1999

Vzácna návsteva

Slovenskú samosprávu Budapesti dna 7. apríla t.r. navstívili novy predseda Celostátnej slovenskej samosprávy Ján Fúzik a podpredsednícka Etelka Ribová. Uvítala ich predsednícka nasej samosprávy Zuzana Sutinská-Hollósyová. Prítomní boli Ladislav Petro, predseda Hospodárskeho vyboru a Klubu döchodcov, Ildika Fúziková-Klattszová predsednícka Kultúmeho vyboru, Mária Sutinská a Jozefina Klányiová-Hontiová, poslankyne nasej samosprávy. Ciel’om návstevy bolo nadviazanie kontaktov a oboznámenie sa s plánom nasej tohorocnej cinnosti.

D o h o d a o s p o lu p rá c i C O S -S S B

Zypo Cupak na obrazovke

Slovenská beseda usporiadala 3. m ája premietanie videofilmu Zypo Cupak, nakrúteného podl’a románu J. Cajaka ml. z prostredia vojvodinskych Slovákov.

Súbeh na stipendium

Cabianska organizácia Slovákov (ŐOS) podpísala dohodu o spolupráci so Slovenskou samosprávou Budapesti. Na snímke predsednícka ÖOS Anna Istvánová a clenka vedenia Slovenskej besedy Jozefina Klányiová-Hontiová zosúlacfujú program spolocného celotyldőového letného tábora clenov obidvoch organizácií, ktory sa uskutocní v Békésskej Öabe.

Naáe jubilantky

Slovenská samospráva v Budapesti vypisuje súbeh na stipendium pre stredoskolákov a vysokoskolákov slovenskej národnosti v hlavnom meste. Stipendium sa vzfahuje na studijny rok 1999/2000 a mesacne öiní 3000 forintov pre stredoskolákov a 5000 forintov pre vysokoskolákov. Pri posudzovaní zíadostí májú prednost átudenti, ktorí sa aktívne zúöastfiujú na podujatiach SSB. Termín podanía ziadosti: 30. október 1999. Prisluány formulár a d’alsie informácie 2iadajte v sídle samosprávy (Akadémia u. 1/327).

Co je v pláne cinnosti ? T a z is k o to h o ro c n e j c in n o s ti S S B , a k o to v y p ly v a z p lá n u , sp o c ív a aj n a d ’alej v tra d ic n y c h p o d u ja tia c h , a k o j e trv a lá sp o lu p rá c a p r a k tic k y

so v s e tk y m i d’a ls ím i

s lo v e n s k y m i o r g a n iz á c ia m i

v M a d ’a rs k u , d’ale j v p o d p o re s tu d e n to v s lo v e n c in y a K lu b u d ö c h o d co v , a k o aj v o rg a n iz o v a n í k u ltú m o -s p o lo c e n s k y c h a k c ií, a k y m i sú D e n b u d a p e s tia n s k y c h S lo v á k o v a fa sia n g o v y p le s. S e m p a trí aj ro z s iro v a n ie k o n ta k to v so s lo v e n sk y m i o sa d a m i a k o m u n iClenky náSho Klubu döchodcov Mária M rsanová Békésiová a byvalá ucitefka budapestianskej slovenskej skoly Alzbeta Böhmová sa dozili pekného okruhleho osemdesiateho roku, vedfa nich byvalá ucitetka tiez budapestianskej slovenskej skoly Paula Dudásová este iba svojho sest'desiatehopiateho (má co dohánat'i). Έ είο pekné jubileá sme spolu s nimi oslávili v zasadacke nasej samo­ správy. Usmevy jubilantiek nám dodávajú silu a nádej, ze ráz to aj m y takto oslávime. Blahozeláme im a prajeme im vefa dobrého zdravia, aby sme sa s nimi z takychto dövodov este vel'akrát takto stretávali.

ta m i v o k o lí B u d a p esti. V y z n a m n o u n o v in k o u j e k u rz slo v e n c in y a k o aj ro z síre n ie o k ru h u k u ltú m y c h a k tiv ít n a p ő d e S lo v e n sk e j b e se d y . S a m o z re jm e re a liz o v a n ie ty c h to a d ’a ls íc h p o d u ja tí, v rá ta n e p ra v id e ln é h o v y d á v a n ia n á sh o c a s o p isu , aj n a d ’alej b u d e z á v isie t’ o d fin a n c n y c h p ro strie d k o v , k to ry c h a n i v to m to ro k u n e b u d e d o sta to k .

(Dók. z 1. str.) P o d o b n y p rak tick y úcel m ala aj náv stev a v Slovenskej televízii, ciel’om ktorej bolo dosia h n u f, aby sa hovorené slovenské slovo dostalo k televíznym divákom do slovenskych rodín, osobitne k tym najm ensím . O bchodnoo rganizacny riaditel’ STV E. Jariab ek prisl’úbil, ze slovenské deti v M ad’arsku coskoro b u d ú m ő c f pozerat’ detské anim ované a hrané film y, k to ré sú inak znám e v celej E urópe svojo u v y so k o u u m eleckou úrovnou.

S nasím hostitel’om, gén. biskupom ev. cirkvi Júliusom Filom, v ubytovni AGAPE A j ked’ n ie s takym bezprostrednym efektom , ako v sp o m enutych prípadoch, zato nem enej d őlezité b o li aj rokovania poslancov SSB n a p ő d e d voch m in iste rstie v a b ratislav sk éh o m agistrátu. P rim áto ra J. M oravcíka clenovia

Na prijatí v Döme zahraniénych Slovákov

ku ltú ry , n e m á m o z n o st’ sp o lu ro z h o d o v a t’ n ap rík lad pri zriad’o vaní slovenskej skoly alebo docielit’ konanie bohosluzieb v m aterinskom jazyku. P roblém u p latnovania zákonov a p rá v m ensín sa nastolil aj pri rokovaní s predstavitel’m i m inisterstva zahraniénych vecí a m inisterstva kultúry, ked’ obidve strany o. i. konstatovali, ze Slováci v M ad’arsku p o trebujú pom oc predovsetkym v politickej rovine. Je treba uviest’ n a správnu m ieru n egatívne inform ácie poskytované m ad’arskej v erejnosti o S lovensku v m asm édiách, pósobit’ na presadenie parlam entného zastúpenia m en sín a zabezpecit’ kvalitné vyucovanie na skolách s vyucovacím jaz y k o m slovenskym , ta k ako je tom u v prípade m ad’arskych skól n a Slovensku. N a stretnutí so státnym tajom níkom M K M .G acekom bola zdőraznená aj o tázka fm ancného krytia pri realizácii o p rávnenych po ziad av iek rozvoj a národnej a kultúm ej identity.

d’arsku, v úsilí o zastavenie neúprosnej asim ilácie a v posilnení národného a duchovného povedom ia. K tom u j e zároven potreb n á nielen financná, ale aj m orálna p odpora m aterského státu.

Na Ministerstve kultúry SR prijal delegáciu SSB státny tajomník M. Gacek (uprostred)

O sobitnym bo d o m p rogram ú b o la pro m ó cia z b o m ík a K ultú m e dedicstvo b u dapestianskych Slovákov. P ublikácia, k to rá z a h rn u je m a te riá ly predlanskej kon feren cie slo ­ venskych a m ad’a rskych historik o v a k to rú v y d ala S lo­ venská sam ospráva B udapesti s fínancnou pod p o ro u F ondu p re pom oc la a ja n o m M in is­ terstva zahraniénych v ecí SR, znam ená, ako to p ovedal na p re ze n tá c ii je j re d a k to r M . H rivnák, p rv y k ro k n a ceste z m a p o v a n ia a k tiv ít slo v e n O konkrétnej pomoci sme rokovali s riaditel’om STV ΙΛ Jariabkom ského etnika v tom to régióné. Uz sa m o tn á e x is te n c ia N a stretn u tiach s p re d stav itel’m i m inisterzbom íka, ako n a to poukázali i hostitelia, m edzi nim i p odpredseda M atice slovenskej S. sk y c h re z o rto v a d’a ls íc h u sta n o v iz n í sa B a ja n ík , j e v y re c n y m d ő k a z o m to h o , ze zároven konstatovalo, ze zlepsovanie m edzislovenská m en sin a v M ad’arsku existuje a ze národnych kontaktov a postavenia Slovákov aj nad’alej bude spojovacím ciánkom m edzi vo svete m á p riaznivy vply v aj na slovenskú n árodm i na oboch brehoch D unaja. m e n sin u v M a d ’a rsk u . H o s tia n e za b u d li zdóraznit’, ze zvysenie prestize m aterskej krajin y sa odráza na postavení krajan o v v M a ­

- ki -

slovenskej sam osprávy inform ovali o p ozitív n o m prístu p e je h o budapestianskeho k o leg u v o v z t’a h u k n árodnostiam . Z áro v en v sa k pou k ázali aj na to, ze slovenská sam ospráva

So studentmi v jazykovom laboratóriu ÚJOP h lavného m esta, aj ked’ je j h lavnou funkciou j e o ch ran a záujm ov Slovákov, ich ja z y k a a

Na prezentácii zbormka odpovedali na otázky úéastmkov predstavitelia SSB Z. Hollósyová a G. Papuéek (na snímke)

Jún 1999

Preco sa ucím slovencinu? Slovo májú poslucháci jazykového kurzu SSB he Kisebbségek (Mensiny). Rada cestujem a preto som si myslela, bude osozné vediet’ “Dobre zasadené semiacko vzklíci a rastie, rastie... Je to svatá pravda. SSB sa pustila po slovensky. A nie v poslednom rade je to aj dobry tréning mozgu. s vellou vervou do vytyceného ciel’a. Masmédiá priam horeli informáciami tak slovenskymi ako aj mad’arskymi. Záujemcovia sa docítali, ze od 1. marca 1999 sa rozIldika Gyürklová - “Kolko jazykov vies, tolkokrát si clovekom.” Ak mám na to bieha kurz jazyka slovenského na ulici Akadémia c. 1. Je neuveritel’né, kolltych záumoznost’, preco by som to nevyuzila? jemcov o slovencinu chytila táto správa za srdce. Este aj dnes, mesiac po zacatí vyucby v jazykovom kuize, prichádzajú d’alsí “studenti”. Zlozenie záujemcov je vel’mi Zoltán Mohacsek - Ked’ze poldruha róka som zil v byvalom Ceskoslovensku a na' rőznorodé. moje nest’astie slovencinu naucit’ sa mi vtedy nepodarilo, cítim, je práve nacase vyuzit’ Pracujeme v troch skupinách pre zaciatocníkov. Streda sa stala stredobodom dobrej túto moznost’. pohody a oddychu. Prvych devat’ clenovjazykového kurzu prichádza na pol desiatu, vzdy sú presní, nemeákajú, aj ked’ ide o mladych, ktori prichádzajú z nocnej sluzby. Ajtony Gálfl Bódi - Zijeme v Karpatskej kotline. Podl’a mna sa oplatí vyuzit’ vsetky Pán Cmela s manzelkou aj tu sú si nápomocní. Páni Mária (Maja) svedomitá, pred moznosti k tomu, aby sme sa vedeli dohovorit’ s nasimi susedmi. VePkou nocou, ako kazdá mamicka mala plné ruky práce, miesto seba poslala syna András Jelen - Ked’ pőjdeme do Tatier, l’ahsie sa dohovorim. Zsolta, aby jej ani pismenko neuslo. Páni Ica sa vracia do cias, ked’ sa v Békésskej Cabe "dovravali”. Páni Zofka - knihovnícka konfrontuje kazdé pocuté slovo s ruskym Ádám Nagy Gábor - Po otcovi pochádzam z homiackej rodiny. Casto cestujem na slovom. Slovensko, znalosf jazyka tu pomőze. Chcel by som, aby sa tieto dva národy navzájom Posledná marcová streda rozvoniavala zltymi narcismi, kytica kvetov sa stala predmelepsie pochopili. tom vyucby. Ozivenie casu kvetmi bolo vel’mi prijemné. Este vd’aka, ze dzentlemeni György Busi - Narodil som sa v Békésskej Cabe. Starí rodicia, ba aj moja matka honevymreli. Pán Jozef a páni Melinda veria, ze sa na Slovensku dohovoria. vorili cabianskou slovencinou. Ja som sa r. 1949 s Poslucháöi d’alsej skupiny pre zaciatocníkov chodia rodicmi dostal do Pestianskej zupy, odtrhol som sa od od 16.45 do 18.15 hodín. Táto skupina je najpocetcabianskeho jazykového prostredia. Moji príbuzní v nejsia, má 15 élenov. Medzi úcastníkmi jazykového Békésskej Cabe sa dodnes zhovárajú po slovensky. kurzu sú takí mladí poslucháci, ktori sa pripravujú na Rád by som ich ráz prekvapil tym, ze by som sa vysokoükolské stúdium a jazyková skúska by im zapojil do ich rozhovoru aj vtedy, ked’ nehovoria po prisla vhod. Ostatní poslucháci sa zhodnú v úsloví mad’arsky. KoPko recí poznás...! Korene starych rodicov nie sú také staré, aby ich potomkovia zanedbali. Je az dojíPáni Kovaliková - Chcela by som spoznat’ slovenmavé, co “jesen zivota prinása.” Nech je akokol’vek, skú rec a kultúra. Mnoho razy som uz bola na dobrí l’udia s vellcou dávkou tolerancie nedokázu Slovensku a nedorozumela som sa. Manzel pochádza hanit’ to, to stárocia pretrváva, ale sa snazia obnovit’ zo Slovenska, mámé tam vel’a pribuznych v Trstenej to, to pre mnohych znamená budúcnosd, alebo na Orave, v Liptovskom Mikulási aj v Bratislave. jednoducho len potesenie alebo zál’ubu vzdelávat’ sa. Chcela by som sa s nimi zhovárat’, aby som ich a Pán Dr. K. Miklós má na Slovensku rodinu, s ktorou ostatnych slovenskych l’udí lepsie spoznala. Ucitel’ka a jej ziaci by sa rád porozprával. Je vel’mi nárocny voci sebe, Dr. Miklós Kiirthy - Na kurz som sa hlásil z nestaéia mu tie vedomosti, kde sa len príkyvuje, on citovych dővodov, ked’ze z matkinej strany pochádzam zo Spisa, moji predkovia célé chce vediet’ viac. Hoci je v rokoch, ked’ sí clovek viacej pamatá - no nepoddáva sa im. stárocia boli Kezmarcania. Preto znacnú cast’ svojho zivota som trávil tam a tamojsích Studuje a prítomny je na kazdom stretnuti. Pán R. Róbert je o nieco mladsí, aj z jeho l’udí pokladám za svojich krajanov nezávisle od ich národnosti. Ked’ chodím po Spisi, strany je o jazyk vellcy záujem. vzdy mám také pocity, ze tam som doma, tam je mőj svet. Preto pokladám za potrebTretia skupina, poctom devat’, prichádza o 18.30 hód. Este sa nám ani ráz nepodarilo né cím lepsie spoznat’jazyk tamojsích l’udí. skoncit’ dve hodiny o 20.00 hód. Akoby sa cas zastavil. Nikomu nie je naponáhlo. To je to najkrajsie z celého dna - pracovat’ s l’ud’mi, ktori vedia co chcú. Ich nesmiemy Katalin Gurinová - Svoje detstvo som strávila v Sarisápe, kde sa hovorí po sloven­ záujem o jazyk, o kultúru, ktorú ciastocne poznajú, ale chcú vediet’ a póznát’ viac a sky. Som ucitelkou rastiny, co mi znacne pomáha pri osvojovaní si slovenciny. viac. Vel’akrát som uz bola v takej situácii, ze by som bola potrebovala viac-menej znalosti VelTcorysost’ a vd’aka patrí Slovenskej samospráve Budapesti za poskytnutie priestorov zo slovenciny. Rozhodla som sa, ze sa naucím aj pisád a cítat’ po slovensky. aj ucebníc, za bezplatny stvormesacny kurz slovenského jazyka, ktory bude pokracovaf za ciastkovy poplatok od septembra. Piroska Csergesiová - Starí rodicia po matke sú zo sarvasskej slovenskej rodiny (Breckovci), stadial’ mám akúsi vazbu na slovencinu - ale znalosti ziadne. Pocas uniOpytali sme sa posluchácov preco sa zaujímajú o slovenskyjazyk: verzitnych stúdií som mala co robit’ s odbomjmii clánkami v slovencine, aj k diplomovej práci budem potrebovat’ preklady slovenskej odbomej literatúry. Preto by som Stefan Cmela - Mám slovensky pővod po matke aj po otcovi. sa chcela naucit’ po slovensky. Páni dr. Majercsíková - Chcela by som si obohatit’ znalosti zo slovnej zásoby Eszter M. Molnárová - Materinskou recou mójho otca bola slovencina. Z matkinej slovenciny, prinesené z rodicovského domu. strany som Mad’arka. Niet na to dostatocného vysvetlenia (totiz napisat’ pravdu sa ani podnes nepatri), preco som sa nenaucila slovenskú rec. V dospelom veku, pocas svoTamás Nagy - Moja práca si vyzaduje poznanie cím viac jazykov. A ked’ze ide o jazyk jich univerzitnych rokov som spáchala vellcy hriech, ze som sa slovenskú rec nenauci­ susednej krajiny, neskodí, ak ho clovek trosku pozná. 0 tóm ani nehovoriac, ze kto la. Napriek tomu sa zaoberám vynikajúcim slovenskym politikom! Diplomovú prácu spomedzi slovanskych jazykov vie aspon jeden, dorozumie sa viac-menej aj s ostatsom písala o Andrejovi M. Áchimovi a som hrdá, ze moju knihu o tomto politikovi nymi. Inak stary otec mojej manzelky je póvodom Slovák a jeho príbuzní dodnes zijú prislusní odbomíci zaradili medzi ucebné pomöcky slovenskych ucebnych materiálov. na Slovensku. Prelozia mi ju aj do slovenciny. Preto je nevyhnutné, aby som aspon na urcitej miAndrás Bakonyi - Moje povolanie odo mna vyzaduje znalost cudzieho jazyka. nimálnej úrovni ovládala slovencinu. Ked’ze z latinskych jazykov je tu “dumping”, nechcel som sa ucit’ niektory z dnesnych Éva Jakabová - Moja matka sa narodila r. 1925 v Uzhorode. Toho casu to patrilo “módnych” jazykov (anglictina, nemcina), aj ako cloveku sú mi blizsie slovanské Ceskoslovensku. Stará mát’ po mame pochádza z Ixkárdoviec (6 km od Uzhorodu), jazyky. Najvacsím kiadom je predsa len skutocnost’, ze pocnúc od Ruska cez Ukrajinu bola to slovenská dedina, hovorilo sa tam len po slovensky. Mőj stryko bol riaditel’om az po Srbsko vsadé tej reci rozumejú. skoly v obci na 4 km od Uzhorodu. Vyucoval v slovenskej skole po slovensky a po Zsófia Gerébová - Som na tóm podobne ako Tamás Nagy. Inak posledné styri roky mad’arsky. Po vojne sa dostal do Kosíc, kde sa stal riaditel’om strednej skoly. Manzelku som dovolenkovala vo ''^'sokych Tatrách. Aj pribuznych som mala v Bratislave. mai Slovenku a tak moji bratranci a sestemice hovoria len po slovensky. Preto by som si chcela osvojit’ slovencinu, aby som sa mohla s nimi zhováraf. „ „ , Melinda Rajkai Mészárosová - 0 kurze som sa docítala v Magyar Nemzete, v prílo-

Jún 1999

Na návsteve pod Pilisem

S loven sk á m inulost’ v kestúckom m úzeu Videli sme ju 6. mája t.r. pocas násho zájazdu do Pilísskeho kraja. Pilis, pővodne Ples, je dövernym svédkom vyse 1100-rocnej histórie Slovákov zijúcich odjakziva pri jeho úpatí. Tento vrch “póznál” solúnskych bratov, nasich vierozvestov, Konstantína-Cyrila a Metoda, ktorí práve tadeto niesli telesné pozostatky pápeza sv. Klimenta do Rima. Tradíciu sv. Klimenta podnes uchováva aj novy kestúcky kostol, zasváteny práve tomuto svatcovi. Stary pővodny kostol, ktory stál vedl’a dediny, bol vysváteny r. 864, rok po príchode spomenutych

ZakladateP a správca kestúckeho O becného múzea Jozef Petrík

vierozvestov na územie nasich slovenskych predkov, totozné zvácsa s územím dnesného Slovenska a jeho okolia. Vel’mi poskodilo nasu slovenskú vec, ked’ ten kostol r. 1786 namiesto opravy bol zbúrany. Aj pővodné menő dediny, Kostelec, svédei o tóm, ze jej prví obyvatelia tu boli slovenskej národnosti. Táto starobylá slovenská dedina má dnes bohaté múzeum, zriadené v roku 1964 v dome Martina Velmovského, ktory si ho dal postavit’ r. 1757. Bohatá zbierka múzea chváli mnohorocnú neúnavnú zberatel’skú prácu pána ucitel’a na döchodku Jozefa Petríka. Na dvore má zbierku niekdajsieho pol’nohospodárskeho a domáceho náradia a strojov (vozy, présé, sijacie stroje, náhrobné kamene a pod.). Vo vnútri budovy je zhromazdenych tol’ko pamiatok dávnych cias, ze by zaplnili aj trikrát vacsie priestory. Casu sme az tol’ko nemali, aby nám pán Petrík mohol porozprávat’ vsetko, co o tej vystave a histórii dediny vie. Vie toho

veru nesporne vel’a. Je to clovek zanieteny, horlivy zberatel’ a záchranca pamiatok obce. O samej vystave treba povedat’, ze by si zaslúzila vacsie priestory, aby sa jednotlivé exponáty mohli pekne roztriedit’, zdöraznit' co tu patri do histórie kestúckych Slovákov a co niekam inam. Bezo sporu by zvysilo jej hodnotu, keby nápisy na vystavenych predmetoch boli nielen v mad’arcine, ale aj po svojom - v slovenskej reci. To isté by si zaslúzila aj menovka na budove, ved’ ide o múzeum rázovitej, starobylej slovenskej dediny! A vőbec, celá dedina vzbudzuje dojem akejsi záhadnej skrúsenej osady, okrem starostovskej budovy nikde ani jediného makcena, akoby sa jej obyvatelia hanbili za to, na co by mohli a mali byt’ právom hrdí - za svoju nesmierne bohatú slovenskú minulost’. Vidno to uz aj z náhrobného kamería z r. 1836!, na ktorom sa text zacína po slovensky a potom prejde do mad’arciny: “Tu nyugszik Radovics György...”, ale aj zo vsetkych neslovenskych nápisov po celej dedine. Preco je tomu tak? Jednoznacnou odpoved’ou je napr. aj to skolské vysvedcenie, ktoré bolo vydané v skolskom roku 1933/34 ziakovi pána ucitel’a Rudolfa Laluju, Alexandrovi

Slovákovi (vo vysvedcení Szlovák Sándor-ovi). V tóm vysvedcení je aj takáto otázka: “Ak zaciatkom tohoto skolského róka este nevedel po mad’arsky, ci sa uz naucil a do akej miery?” \Jidno, ze asimilátori tu praco-

”Falum úzeum ” so skupinkou nasich

vali fest, niet sa co divit’. Dnes vsak uz premiéri Mad’arska a Slovenska údajne podpísali dohodu o revitalizácii Slovákov v Mad’arsku. Nuz tak, kosteleckí potomkovia Slovákov, revitalizujte sa spolu s nami a nebojte sa svojej minulosti, na ktorú pri troske slovenského povedomia mőzete byt’ spolu s nami aj hrdí.

Na nádvorí múzea

- gp -

Jún 1999

Kde este dycha slovensky duch Kecf sa nás autobus zastavil pod gastanovym

bola tá plynulá, prirodzená slovencina, ktorá je

neutíchali. Obcas sa zapojila aj druhá strana,

stromoradím v Cíve, este sme netusili, ze nám tu

v nasich

zial’, uz zriedkavost'ou.

nasi kerestúrski Slováci. Májú piesne úplne

bude ako v nebi. Bolo to 6. mája popoludní a po

Pocúvat' páni Nagyovú, páni Keleczovú a vőbec

iného, vlastne uz dolnozemského rázu. Kym u

návsteve

cívskych

cívskych l'udí, je jedna radost’. Clovek pri ich

Pilísanov dominuje polka a viachlasny spev,

obchodoch a verejnych budovách slovenské

peknej slovencine na chvil’ku zabudne na tuhú

zatiaí u Kerestúrcanovje to jednohlasny cardás.

nápisy

Kestúca

bolo

uvidiet’

príjem né

na

prekvapenie.

Cív

aj

navonok vyzerá ako zivá slovenská dedina,

dedinách,

asimiláciu, ktorá nás tak neúprosne pohlcuje.

Kvőli este lepsiemu súzvuku by iste nebolo od

Za prikrytymi stolami vel’kej siene Domu kultúry

ved, keby sa budapestianski klubovníci obcas

v ktorej este dycha slovensky

stretli na kus pilísskych pesniciek a trosku by

duch.

sme si ich nacvicili.

Príjemná bola aj skutocnost’, ze

Príjemné bolo pocut'od páni ucitefky Keleczovej,

tu si vedia uctif toho, kto nieco

ze v Cíve májú radi aj nasu pilíssku poéziu. Kecf

urobil v

a

sa vraj v novinách objaví nejaká nová básen,

pestovania ich kultúry. Zil tu pred

nenechajú si ju ujst', naucia sa ju. Dőkazom toho

rokm i

mőze byt’ aj citát z takej básne, ktory obsahuje

záujm e

ucitel',

záchrany

ktory

zozbieral

l’udové

piesne, vinse,

vacky,

povedacky,

pozvánka na Cívske

verso-

dni, ktoré sa konajú

z prílezitosti 300. vyrocía znovuosídlenia obce

rozprávky,

v dőoch 22-24. mája.

legendy a porekadlá tohoto oko­ lja, vydal ich r. 1973 v obsiahlej (331 strán) knihe pod názvom

Rozmarín zeleny, zvecnil v nej aj

25

cívskych

spevákov

a

rozprávacov, a dlhy cas viedol aj cívsky spevokol. Telesne uz nie

V e d e n ie C ív u n á s o c a r ilo aj p e k n y m sp e v o m

je medzi nami, ale vcfacní Cívania si ho uchovali v dobrej památi, uctili si ho aj

sa nám pekne spievalo. 0 to krajsie, ze aj medzi

tym, ze po nőm pomenovali svoj Dóm kultúry a

nami sa nájdu Pilísania (s mlynskymi a san-

tak menő Bélu Kálmánfiho neupadne do zabud-

tovskymi korenmi) a tak sme objavili aj spolocné

nutia. Kiezby tento dobry príklad nasledovali aj

pesnicky. A kecf sa odrazu len ozvala aj har­

ostatné nase pilísske dediny!

monika, spev prepukol az do tanca.

A uctili si aj nás, predstaviteíov Slovenskej samosprávy Budapesti a jej Klubu dőchodcov.

M edzitym s pánom uciteíom Stefanom Bendurom sme si stihli pozriet' aj ich kniznicu,

Cakali nás a pekne nás privítali páni Mária

kde sú v peknom pocte aj slovenské knihy. A

Nagyová starostkyna obce, ucitel’ka Rozália Keleczová-Vargová vedúca pávieho krúzku, Mária Voderaczká predsednícka Slovenskej sam osprávy obce, Mariana ZubovicováJuráková predsednícka Klubu dőchodcov a

pozreli sme si s ním aj zachované náhrobné

Ostáva

kamene premiestené do kostolnej záhrady a

priatel’om, aby sa im pod Pilísom pekne zilo aj

popísané slovenskymi textami. Mozno z toho

v cfalsích 300 rokoch na ústach so slovenskou

bude mát’ osoh aj publikácia Slovenské cin-

recou a peknymi pilísskymi pesnickami.

vefa cívskych dobrych l'udí. Pozdravili nás

zahranicnych Slovákov v Bratislave a do ktorej

toríny

v

zahranicí,

ktorú

vydáva

peknymi slovami a kytickou pesniciek.

mözu pribudnút' aj údaje o cívskom cintoríne. Vo

sieni

pekné

p ilísske

nám

len

zazelat’

nasim

cívskym

Dóm

Őo bolo osobitne vzácne v tychto prejavoch, to

vel’kej

T ak to n á m v y h r á v a li n a si h o stite lia

Gregor Papucek

pesnicky

M á m é v á s v srd c i, C ív a n ia ! Potom , ked’ sm e si v K estúci po zreli m iestne, na exponáty bohaté m úzeum , ktoré nám predstavil je h o zakladatel’ a správca, ucitel’ na dőchodku, pán J o z e f P etrík, sm e presli do n e d ’alekého Őívu, kde nás n a n a su vel’kú rad o st’ u z c ak alo v e d en ie o b ce, m ie stn e j slo v e n sk e j sa m o sp rá v y a c le n o v ia K lu b u d ő ch o d co v . S tre tn u tie to b o lo p re k rá sn e . Pekne nás prijali a pohostili. D ali sm e sa do rozhovoru, coskoro sa n asla aj h arm onika, strhol sa v esely spev a tanec. B oli sm e ocarení p re k rá sn y m i slo v e n sk y m i p e sn ic k a m i pilíssk y ch Cívanov. N asi skorej narodení cívski rovesníci nám z a sp ie v a li aj sv o ju d ő c h o d c o v s k ú p ie s e n

z lo z e n ú v m ad ’a rsk o m ja z y k u n a náp ev znám ej pesnicky Kis lak áll a nagy Duna men­ tében ... Z vd’aky za p e k n é p rijatie, a tiez preto, aby tá p iesen bola este b lizsia k ich slovenském u srdcu, p o n ú k am e im je j sloven­ sky variant. K ed’ sa n ajblizsie opat’ stretnem e, zaspievam e si ju spolu - p o slovensky. G regor P apucek

Piesen dőchodcov U b eh li nám roky nad h lavam i, tich ym srdcom sm e uz döchod cam i. D eti m ám é d ávn o v pln om kvete, d őch od covsk y zijem e si v svete.

D öch od ca uz nem á iné túzby, len rodine robit’ d ob ré sluzby. V láske, m ieri pokoj zitia sk úsat’, v kruhu deti, v kruh u svojich vnúcat. K lub d őchod cov, tam sa stretávam e, a v nőm vsetci d ru h y dom ov m ám é. B árs by kazdá spolu zitá chvíl’a pok oj, st’astie, radost’ ucinila! K oncom nasej dőchod covskej básne nech vo svete pokoj neuhasne. R ác nás, B oze, v d ob rom zd raví strázit’, daj nám este trosku st’astia zazit’.

Jún 1999

Pilísska Caba nie je d’aleko

P ő z i t k y d u c h a i tela Dobrá spolupráca medzi Slovenskou samosprávou Budapesti (SSB) a Slovenskou samosprávou Pilísskej caby má uz svoje tradície. Pozvanie, ktoré sme dostali od Pilíscabánov, to len potvrdzuje. Boli sme u nich S. mája v sobotu. Z ranného pochmúmeho neba sme mali síce obavy, ale kym sa nasa odusevnená skupinka na Starobudínskej zeleznicnej stanici zozbierala, aj nebo sa od radosti vyjasnilo.

Pán predseda J. Kucera pri preberaní násho skromného darceka Pilísska Caba nie je d’aleko. Sotva sme sa na vlaku rozvravelí, uz sme mohli vystupovat’. Na cabianskej stanici nás cakali pán predseda slovenskej samosprávy Július Kucera a jeho kolegovia pán Jozef Bielik, Anion Drevenka a d’alsí. Uz z prvych viet naáich priatel’ov sme mali vel’mi dobry dojem. Je takmer zázracné, ako si tito l’udia za tunajsích dobre známych podmienok - bez slovenskych skől, slovenskych bohosluzieb a vo vyse 200 rokov prezitych v recovo zmiesanej osade - dokázali tak pekne zachovat’ rec svojich predkov : slovencinu. Radost’ ich bolo pocúvat’.

Posadili nás do autobusu a pri druznom rozhovore sme sa dostali k budove samosprávy. Je to nová budova, moderné zariadená, na obec priam prepychová. Nás, pravda, zaujímalo, ci májú v nej svoje priestory aj Slováci, to jest clenovia ich samo­ správy. Povedali nám, ze májú, co je dobrá správa. Pán predseda J. Kucera nás zaviedol do zasadacej siene poslancov miestnej samosprávy, kde nás oboznámil s cinnost’ou ich mensinovej samosprávy a spomenul aj niektoré zaujímavé momenty zo slovenskej histórie ich osady. Dozvedeli sme sa, ze Pilíssku Cabu znovuzalozili Slováci v 18. storocí. Neskőr sme si mohli pozriet’ aj tú cast’ Caby, ktorá tvorila pővodnú slovenskú osadu. Jej ulice sa nazyvali Slovenská ulica, Budínska ulica, Viedenská ulica atd\ Slováci boli aj stavitel’mi priestranného katolíckeho kostola. Rozhodli sa, ze si ho postavia a - ako skvely dőkaz svojej húzevnatosti a vytrvalosti - stavali ho celych 30 rokov, az ho dostavali. Jeho slávnostná vysviac-

ka sa konala r. 1781. V zakladacej listine kostola májú zakotvené aj rozhodnutie, ze kym len kostol bude stát’, musia v ttom byt’ slovenské bohosluzby. Ako nasich cabianskych priatel’ov póznámé, nie je ich vinou, ze dnes uz len mesacne ráz, v urcitú nedel’u sa konajú aj slovenské bohosluzby. Nedá sa odvolávat’ ani na nezáujem veriacich, lebo práve tie slovenské bohosluzby navstevuje vel’ky pocet l’udí. Ten kostol sme si potom tiez pozreli, je nádhemy, má obnoveny, pekne znejúci organ. Za jeho sprievodu prekrásne zneli piesne cabianskych Sloveniek a Slovákov: “ö , Jezisu najmilsí ..., Sviity, sviity, sviity..., Vykvitla ruta v starohorskom cltráme ...” (Len poznamenám, ze ten organ pővodne zhotovil cesky majster). Ak nieco narusilo túto peknú harmóniu v tomto pővodne slovenskom kostole, tak to sme boli aj my, ked’ nasi kerestúrski Slováci zacali hlasno svoju modlitbu - po mad’arsky. Je to zrejme z vefkého nedostatku slovenského povedomia a odzrkadl’uje prístup mad’arskej katolíckej cirkvi k nasim slovenskym veriacim. Na kazdy pád s tym bude treba nieco robit’. Ked’ uz naáich veriacich páni farári silou-mocou ucia módiit’ sa iba po mad’arsky, co je viac néz divné, budeme musiet’ my nieco podniknút’, aby sa nasi veriaci naucili módiit’ aj vo svo­ jej materinskej reci. Nasi hostitelia nám potom ukázali aj jazierko, v ktorom síce voda z róka na rok ubúda (ako nase slovenské povedomie), ale zato rybár pri nőm sedel a namácal cervíka. Pozreli sme si aj novú, budujúcu sa Katolícku univerzitu Petra Pázmánya (lebo Pilísska Caba má aj univerzitu!), ktorej Filozofická

fakulta má aj Üstav slovakistiky, kde by mohli studovat’ aj deti cabianskych Slovákov! Po tóm vsetkom sme sa stali úcastníkmi dávno nevidanej hostiny. Obed pripraveny miestnymi kuchánni bol taky chutny, ze sme aj l’utovali, ked’ sme viac jest’ uz nevládali. Bol to typicky prípad, ked’ “oci by jedli, ale huba nevládze”. Zato sa nám parádne spievalo. Cas ubúdal, a podl’a neúprosnych

Cestou kjazierku zákonov prírody aj tie najlepsie veci sa ráz musia koncit’. Pod’akovali sme sa nasim cabianskym priatel’om za pekné prijatie, vel’a zázitkov, skúseností a bohaté pohostenie a pobrali sme sa na zeleznicnú stanicu. Vedúci nás odprevadili az na stanicu a aj tak sme si este vsetko nedopovedali. Tak to b ^ a medzi dobrymi priatel’mi, aj po poslednom slove sa im chce este nieco povedat’. A práve to je ten dobry dővod, preco sa znovu a znovu stretávajú. -gp-

Pomoc priála v podobe Ciziem Voda slúzi cloveku, ale dokáze nahnat’ i strach, spösobuje mu obavy, az hrözu. Presvedcili sme sa o tóm nedávno v povodí Bodrogu a Tisy.Tisa vo svojej nespratnosti chcela splynúf s Bodrogom, pricom nesetrila nic, co sa jej ocitlo v ceste. Prírodná katastrofa sa síce len okrajovo ale predsa dotkla niektorych slovenskych osád Borsodskej zupy, ako sú Fizér, Malá Huta, Velká Huta a Vágásska Huta. Ohrozeny bol najmá Fizér, v ktorom sarapatili spodné i vnútorné vody a spösobili zosuv svahu, ktory hrozil zahataním potoka a vytvorenlm umelého jazera. Zosuv ohrozil aj obytny dóm a umelé jazero by tiez malo nepríjemné následky pre célú obec. Zápas so zivlom teda nebol jednoduchy. Zo Slovenskej samosprávy Budapesti (SSB) sme zavolali starostovi Fizéru, pánovi Imrichovi Novákovi, aby sme sa dozvedeli, cím by sme im mohli pomőcf. Povedal nám, ze by to mohli byt’ gumové cizmy. Nuz nasi ludia sa poobzerali a nasli dobrodeja v podobe firmy ÖKO-NOVEX, s.r.o., sídliacej síce v Budapesti, ale vyrábajúcej v Újszilvási. Hospodársky riaditef Dr. László Noszlopi, riaditel Károly Sziráki a vedúci vyroby István Sziráki nám poskytli 250 párov speciálnych gumovych ciziem. Patrí im za to vel’ká vd'aka tak z nasej strany, ako aj zo strany vsetkych tych, ktorym sa nakoniec cizmy dostali. Nasa samospráva si objednala mikrobus a podpredseda SSB Gregor Papucek a predseda hospodárskeho vyboru Ladislav Petro sa vybrali na dlhú cestu, ktorej koniec bol na dvore fizérskeho starostovského domu. Cizmy sme odovzdali tam, kde ich najviac potrebovali. Pán starosta nás pekne prijal,

pozhovárali sme sa o starostiach a radostiach obyvatel'ov tejto kedysi prevazne Slovákmi obyvanej obce. Möjmu pilísskemu uchu vel’mí zaujímavo, ale pekne znie tunajsie vychodoslovenské nárecie. Skoda by ho bolo zabudnút’. Mözeme a musíme dúfat', ze Adriena Halkovicová a Zuzka Balogová, dnes studentky Univerzity Loránda Eötvösa v Budapesti, coskoro vystudujú a prispejú k záchrane peknej a osoznej slovenskej reci vo svojej dedine. Cestou tam a spáf sme sa presvedcili, ze vént aj na vodu olatí, ze iba s mierou je osozná. Pod Novym

Dvestopát’desiat párov ciziem je na mieste Mestom pod Siatrom nám cesta jednoducho zmizla pod vodou a suchú vozovku sme mohli dosiahnut' iba po dlhej obchádzke. Kam sme sa pozreli, vsadé len voda, voda a voda. Vycnievali z nej iba koruny stromov. Zdrcujúci pohl’ad. Stipku optimizmu nám dodala len spomienka na moment, ked” sme Fizércanom odovzdali charitatívnu pomoc. /a[o

8

Jún H1999 H K H

m w

m

Kto torpéduje samosprávnost Z ák o n o sam osprávach u z tretíkrát a zákon o právach národnych a etnickych m en sín uz druhykrát obstál v priebehu poslednych volieb do sam ospráv. To nad’alej upevnuje nase presvedcenie, ze tieto zákony sú sk u to c n e h la v n o u v y m o z e n o sfo u d e m o k ra tic k éh o ro z v o ja nasej spolocnosti. N ap riek to m u nem ozno si n ev sim n ú f niektoré alarm ujúce javy, ktoré tento proces intenzívne spochybnujú. Zial’, nasa sp o lo cn o sf m á este d’aleko k tom u, aby n a úrovni m iestnych spolocenstiev dokázala rieSif pro b lém y m ensín prim erane ich závaznosti. V takom to prípade práve m iestni predstavitelia, povolaní n a riesenie tychto problém ov, p ovazujú starostlivost’ o m ensiny za zbytocnú zát’az. Z javne ci m enej zjavne, tam sa skryva po d e safro cia vzitá predstava, ze starostlivost’ o m enSiny a zab ezpecenie príslusnych záruk je úlo h o u státu. A k to stát povazuje za n ato fk o dőlezité, nech k tom u vytvorí aj potrebné m ateriálne podm ienky. V iem e, ze tom u tak n ie je a ze aj reálne pro b lém y m en sín je m ozno korektne v y rie s if iba n a úrovni danych spolocenstiev. Ú lohou nasich zákonov je re g u lo v a f tento proces. Som p resvedceny, ze zákon o sam o­ správach by bezo zvysku zodpovedal tejto úlohe, poklai’ b y jestvoval taky d o z o m y orgán, ktory b y zákonné pred p isy - ich literu, ale aj ich ducha - p resadil na príslusnych m iestach. To, c o m nohí povazujú za slab o sf zákona o sam osprávach, vyplyva z rám cového charakteru zákona. Z ákon sa totiz n em öze podujat’ n a to, aby predpísal konkrétne norm y, ked’ze m á byt’ uplatnitel’ny i v tej najm ensej a najchudobnejsej osade, práve tak, ako vo veFkom estskej sam ospráve, pösobiacej v prepychovych podm ienkach. U p la tn if zákon v danej osade je iba o tázk o u dobrej vőle. Skutocne, nevyzaduje si vel’a fantázie interpretovanie zákonného ustanovenia m iestnej sam csprávy, ktoré závazne predpjsuje zabezpecenie podm ienok pre v ykon cinnosti m ensinovej sam osprávy. Tu, poklai’ ide o správne riesenie, m öze b y f pravdepodobne sm erodajné iba je d n o - úroven cinnosti a v ybavenie danej obecnej sam osprávy. Tento evidentny ja v (c e sf nep atm y m vynim kám ) sa sotva uskutocnuje u niektorych sam ospráv. Vel’m i u rázliv y j e spősob a styl, s ktorym jed n o tliv é m iestne sam o­ správy pristu p u jú k aplikovaniu závázkov, ktoré im predpisuje zákon. A k na to vőbec p ríd e rád, diskusia sa najcastejsie skoncí povyseneckym poucovaním , prípadne jednostrannjon diktátom . O dm ietavé az arogantné správanie obecnych sam ospráv s a hádam najnápadnejsie prejavuje okolo zabezpecenia rozpoctu. Tu vel’m i rigorózne figum je je d e n jed in y argum ent: niet penazí. N edostane sa ani na otázku, akú sum u priblizne p otrebujú m ensinové sam osprávy, aby m ohli pősobit’ na prijatel’nej úrovni. O sobitne iritujúca j e otázka honorárov. N ebyva zriedkavá pripom ienka, aby sa m ensinoví poslanci zriekli ho­ norárov, aby sa zvysili fm ancie potrebné na plnenie ich úloh. A ty m sm e dospeli k bodu, kde m ensinové sam osprávy trpia hádam n ajvacsiu ujm u. K ed’ obecné sam osprávy, odvolávajúc sa na fm ancné t’azkosti, zabezpecia p re m ensinové sam osprávy len takú podporu, ktorá sotva u m oznuje vyplatenie m inim álnych honorárov, no zárovefi pre svojic h p oslan co v stanovia m axim álne honoráre v om noho vyssej kategórii. To nastol’u je aj pochybnosti pokial’ ide o zákonnost’. Je síce znám e, ze h o noráre patria do pojm ového okruhu “m ozno poskytnút’” , avsak ak v rám ci sam osprávy je institúcia honorárov potv rd en á vlastnjnn nariadením , p o to m sa to m á vzt’ahovat’ rovnako n a v setkych p oslancov sam o­ správy. N em ő ze nastat’ taká diferenciácia, podl’a ktorej inak je posudzov an y h o n o rá r p oslancov obecnej a inak h onorár p oslancov m ensinovej sam osprávy. Totiz diferenciáciu podl’a ú loh zákon vopred stanovil tym , ze m ensinové sam osprávy zaclenil do kategórie m alych obcí. V zm ysle nasich zák o n o v d’alsia podobná diskrim inácia n ie je n a m ieste. Som vsak presvedceny, ze u z i kvőli cestnosti j e toto je d in é správne riesenie. Z toho tie z vyplyva, ze ak odvolávanie sa m iestnej sam osprávy na fm ancné t’azkosti m á reálny základ, p otom by sa to m alo prim erane odrázat’ aj n a honorároch vsetkych poslancov. V yskytujú sa aj také obecné sam osprávy, ktoré adm inistratívne vopred spochybnia existenciu m ensinovych sam ospráv. A síce tym , ze

í

na ich cinnnost’ nehodlajú venovat’ ani halier, ze obm edzia podporu jed in e na ich podujatia a aktivity az po popieranie sam osprávnosti. Aj niektoré z uvedenych problém ov jasn e naznacujú, ze sl’ubne sa vytvárajúci systém m ensinovych sam ospráv ani zd’aleka nie je v takej situácii, aby sa m ohol nad’alej upevfiovaf, ak bude ponechany na seba v p o dm ienkach súcasnej legislatívnej reality. L a d isla v P e tro

V styku s obyvateFmi obvodu Slovenská samospráva 13. obvodu (Angyalföld) od svojho vzniku aktívne spolupracuje so slovenskymi civilnymi organizáciami a ostatnymi obvodnymi samosprávami a predovsetkym so slovenskymi obyvatelmi vo svojom obvode. V pláne cinnosti na tento rak venuje pozornost’ predovsetkym pestovaniu materinského jazyka a tradícií. V záujme toho v januári sme zorganizovali divadelné predstavenie a zúcastnili sme sa na priprave tradicného fasiangového plesu. Vo februári sa zacal stvormesacny kurz slovenciny pre zaciatocníkov, na ktory sme prispeli sumou 100 tisíc forintov. Nasi poslanci sa zúcastnili odborného skolenia v Budapesti a v Bratislave. V apríli sme sa podiel’ali na prehliadke slovenskej piesne a hudby, ktorú usporiadala terezínska slovenská obvodná samospráva. V tychto dfioch, spolu s príslusnlkmi inych mensfn, sme v nasom obvode oslávili Den národností. Pri tejto prílezitosti sa predstavili i speváci a tanecníci budapestianskej slovenskej skoly. Vyznamnym podujatím bude recitacná sút’az, na ktorej si 12. novembra zmerajú svoje schopnosti ziaci tunajsej základnej skoly a gymnázia. Prostriedky na toto podujatie sme získali cestou súbehu.Vianocnym koncertom a folklórnou prehliadkou spolocne a tradicne oslávime aj Déri budapestianskych Slovákov. Starostovsky úrad 13. obvodu nám zabezpecil docasnú kanceláriu na ulici Tomori-köz 6.6, kde mámé prijímacie hodiny vzdy v utorok dopoludnia (9-12 hód.) a v stredu popoludní (13-16 hód.) Nase telefónne císlo (zároveő fax a záznam ník) j e 239-39-61. ,

Predsednícka SS 13. obvodu Z. Hollósyová hovorí o vel’konocnych zvykoch pred kamerou obvodnej káblovej televízie

Zájazd na vychodné Slovensko S lovenská sam ospráva B udapesti a S lovensky k lub d ő chodcov organ izu jú zájazd n a v ychodné Slovensko v dnoch 18-20. jú n a 1999. Trasa: B udapest’ - K osice - P resov - B ardejov - Sabinov - K ro m p aeh y - Rozfiava - L u cenec - B udapest’ D op rava: autobusom O dchod : 18. jú n a o 7.00 hód z N ám estia h rdinov P rích od: 20. jú n a vo v e cem y ch hodinách U b ytovan ie: K osická B elá 3-4 postel’ové izby Strava: V ecera a ranajky v ubytovniach, obed n a vlastn é trovy P o p la to k : 5000 Ft + 800 SK P oistenie si k azd y zab ezpecí individuálne! P rih lá s k y s ú h ra d o u p o p la tk u d o 10. jú n a v síd le S S B , A kadém ia u. 1, tel. 302-5117.

Jún 1999

S lo v á c i v B u d a p e s t i (o)zijú B ilancia a p lá n y S lo ven skej sam o sp rávy h lavn éh o m esta P re d n ie k o l’k y m i ro k m i sa len n ie k o l’k y m p o z d á v a lo , ze S lo v á c i v h la v n o m m e s te b u d ú m ö c t’ si z a lo z it’ sv o ju sa m o sp rá v u . P rv é k ro k y b o li n e l’a h k é. H o c i sm e m ali p rá v a a m o z n o sti, n ie v z d y sm e ich m o h li v y u z it’ ta k , a k o sm e si to p re d ty m z elali. A si sm e n e b o li d o sta to c n e p rip ra v e n í, v e d ’ ani je d e n sp o m e d z i c le n o v n a sic h sa m o sp rá v d o v te d y n e z a stá v a l p o litic k ú fu n k c iu . P o m a ly v s a k sm e si z v y k li n a p ra v id e ln é c íta n ie z á k o n o v , n a ria d e n í a z ra z u sm e b o li sc h o p n í v y k r o c if z k ru h u ib a a d m in is tra tív n y c h p rá c. T y m to k ro k o m s a z a c a lo o z iv e n ie b u d a p eíítian sk ej S lo v ace. N a la n s k é v o l’b y sa aj n a sa sa m o sp rá v a p rip ra v ila d ő k la d n e jsie . P o c a s v o le b n y c h p ríp ra v sm e sa z o z n á m ili s ta k y m i S lo v á k m i, o k to ry c h sm e d o te ra z v ő b e c , a le b o a sp o n vel’m i d á v n o n e p o c u li. A j s ic h p o m o c o u sa n á m p o d a rilo u sk u to ö n it’ ozaj ú sp e sn é v o l’by, n á sle d k o m k to ry c h sa v ro k u 1999 z ro d ili s lo v e n sk é s a m o sp rá v y v o sm ic h (s p o m e d z i 23 o b v o d o v ) o b v o d o c h B u d a p e s ti (n a m ie sto b y v a ly c h d v o c h ), a ta k is to sa o b n o v il aj z b o r S S B . Je p o z o ru h o d n é a p o te s u jú c e , ze do n a sic h sa m o sp rá v sa d o sta li v o v á c s o m p o c te aj m la d í, z v a c s a b y v a lí stu d e n ti S lo v e n sk é h o g y m n á z ia v B u d a p e sti, k to rí, v e rím e , z e b u d ú sc h o p n í p o v z b u d it’ n a su §tu d u jú cu , a le b o u z p ra c u jú c u m lá d e z v p ro s p e c h o z iv e n ia d’alííích p o k o le n í n asej S lovace. A k o aj v u p ly n u ly c h ro k o c h , S S B k la d ie d ő ra z n a m lá d e z. S tud e n to v p ra v id e ln e p o d p o ru je m e stip e n d ia m i, a to n ie le n g y m n a z istov, ale aj u n iv e rz itn y c h p o slu c h áö o v . Z á ro v e n n a si stip e n d isti n á m p o m á h a jú v tó m , a b y sa n á s c a so p is, n a se letáky, in fo rm a c n é m ate riály , p o z v á n k y d o sta li d o ic h skoly, a le b o n a u n iv e rz itu . V n a sle d u jú c ic h r o k o c h p lá n u je m e p o s iln it’ tie to k o n ta k ty , c h c e m e p o m á h a t’ b u d a p e s tia n s k y m s tu d e n to m v z ís k a v a n í m a te riá lo v a in fo rm á c ií o m o z n o s tia c h d’a lsie h o stú d ia d o m a i v z ah ra n ic í. P o c a s sty ro c h ro k o v p ő so b e n ia b u d a p e s tia n s k y c h slo v e n sk y c h s a m o sp rá v s a z ro d ili i n a s e stá le p o d u ja tia , m o h la b y so m p o v e d a f n a se tra d íc ie . P re d tro m i ro k m i n á m u m o z n ili u s p o ria d a t’ Den budapestianskych Slovákov n a p ő d e P rim a c iá tu n a V á c ih o u lic i, a to ib a n ie k o l’k o d n í p re d V ia n o ca m i. N a p rie k to m u , ze sm e p o sla li p o z v á n k y n a m n o h o m ie st, sá la sa n e n a p ln ila . O s la v y v s a k p re b ie h a lí v n á d h e m o m , ta k m e r ro d in n n o m o v z d u sí. S p o lu s p o z v a n y m i h o st’a m i sm e sa c ítili a k o v e l’k á ro d in a. N o tá to ro d in a sa p o stu p n e ro z siro v a la . V d ’a k a n a sim a k tiv itá m a n a jm á c o ra z p o c e tn e jsím a k tív n y m tu z ijú c im S lo v á k o m , n a p re d v ia n o c n y c h o sla v á c h sm e n a p ln ili z a s a d a c iu sie n . O d m e n o u n á m b o li d o ja té tv á re b u d a p e s tia n s k y c h S lo v á k o v , k to rí s ra d o st’o u p o c ú v a li sió v á slo v e n ­ sk é h o fa rá ra o V ia n o c ia c h , a so slz a m i v o c ia c h sp ie v a li “T ic h ú n o c ” . V la n i j u u z sp ie v a lo sp o lu v ia c n é z 6 0 0 l’udí. L e n n ie k o l’k o ty z d n o v u p ly n ie o d v ia n o c n y c h osláv, k e d ’ sa n a si S lo v á c i o p á f m ő z u stre m ú t’ n a tradicnom Slovenskom bálé, n a k to ro m n e m ő z u c h y b a f u z tra d ic n í n a si h o stia : fo lk ló m y s ú b o r z m a te rs k e j k ra jin y a m u z ik a n ti - Sílesskí mlúdenci. N a s a k a p e la h rá c élú n o c , a b y o z a js tn y m n a s s k y m fo lk ló ro m , a k o aj d y c h o v k o u z a b á v a la n a sic h S lo v á k o v . A a k o p rib ú d a l p o c e t h o stí, m u se li sm e hl’a d a f c o ra z v a c s ie m ie stn o sti. V p o s le d n o m ro k u n á m u z n e sta c ila je d á le h u n iv e rz ity E L T E , u m ie s tn e n á v ú tu ln o m p a rk u , stre tli sm e sa v p a l á d S te fán ia. S m e h rd í n a tie n a s e a k tiv ity , k to ré sm e v y v in u li n a p o li s ta ro stliv o sti o d ő c h o d c o v a o n a su , ú p rim n e p o v e d ia c , tro c h a z a n e d b a n ú in te lig e n c iu . T akto sa z ro d il Klub slovenskych dőchod­ cov (KSD), k to ré h o p re d s e d o m sa sta l Ladislav Petro. A k tiv ity

k lu b u z a h rn u jú v se b e n ie le n k u ltú m e p ro g ra m y , a le c a s to aj n á ro d n o stn é , n á ro d o p is n é p o d u ja tia , k to ré lá k a jú aj z á u je m c o v in y c h v e k o v y c h k a te g ó rií. T ak isto u v íta v s e tk y c h z á u je m c o v n a sv o jic h p o d u ja tia c h i

Slovenská beseda (SB), z a lo z e n á p re d ro k o m . P ő v o d n y n á p a d B e s e d y sp o c ív a l v tó m , z e tu b o l n á ro k z a b e z p e c if v h o d n é fó ru m p re n a s ic h in te lek tu álo v , k d e b y s a m o h li s tre tá v a f a p o h o v o rit’ si o rő z n y c h , p ríp a d n e aj o d b o m y c h té m a c h . V edúci S B , P a v o l B e n ő a Jo z e fin a K lá n y io v á -H o n tio v á p o k la d a li z a n a jd ö le z ite jsie to , a b y je d n a k p o sk y tli siro k ú b á z u in fo rm á c ií o sú c a sn ej p o litic k e j a h o sp o d á rsk e j situ á c ii n a S lo v e n sk u , o sty k o c h o b id v o c h k ra jín , o z a u jím a v y c h a le b o k ritic k y c h té m a c h (a k o u m b o la n a p rík la d o tá z k a v o d n é h o d ie la G a b c ík o v o ). S p o lo c n e so S S B z o rg a n iz o v a li d v o jd n o v y p o b y t n a S lo v e n sk u . O b o z n á m ili sm e s a s c in n o s t’o u a m o z n o s t’am i D o m u z a h ra n ic n y c h S lo v á k o v a n a p o z v a n ie ria d ite l’a v o d n é h o d ie la n a D u n a ji sm e b o li h o st’a m i v G a b c ík o v e , k d e sm e m a li m o z n o s t’ d o sta t’ sa k ta k y m in fo rm á c ia m , o k to ry c h sa v n o v in á c h a te le v íz ii z rie d k a k e d y h o v o rí. (O tó m u z a n i n e h o v o ria c , ze sm e s a o b o z n á m ili s b o h a to u z b ie rk o u v y ra z o v ty k a jú c ic h s a v o d ­ n é h o h o sp o d á rstv a . B e z p o c h y b y v se tc i n a si c le n o v ia p o k la d a li z a u z ito c n é u sp o ria d a n ie ja z y k o v é h o k u rz u v 12. o b v o d e . V id iac ic h ú sp e c h sm e sa d o h o d li s v e d ú c im i v s e tk y c h o b v o d n y c h sa m o sp rá v , z e z a c n e m e k u rz p re v s e tk y c h B u d a p e s t’anov. V z á u jm e n a jv y h o d n e jsie h o v y u z itia n a sic h síi, p rie s to ro v a p ri m in im á ln y c h fin a n c n y c h z d ro j o c h kurz slovenského jazyka p re b ie h a v síd le S S B . N a k u rz sa p rih lá silo v y se 4 0 “ s tu d e n to v ” , v o v e k u o d 15 do 7 4 ro k o v . Ja z y k o v ú p ríp ra v u s n e s m ie m o u o d d a n o s fo u v e d ie p ro fe s o rk a Hana Kollárová. V y u c b a p re b ie h a v tro c h sk u p in á c h , z a tia l’ le n p re z ac ia to cn ík o v . V n a sle d u jú c ic h ro k o c h b u d e m e p o k ra c o v a t’ v n a sic h tra d ic n y c h a k c iá c h , p ric o m c h c e m e p o siln it’ n a se ú s ilia v z m a p o v a n í s lo v e n ­ sk é h o o b y v a te l’stv a v h la v n o m m e s te , a b y sm e m o h li p o sk y tn ú t’ - a k a n i n ie ú p ln e p re sn é , ale v k a z d o m p ríp a d e o v e re n é - in fo rm á c ie o p o c te S lo v á k o v v B u d a p e s ti. T a k tie z c h c e m e p o k ra c o v a t’ v prieskuine minulosti Slovákov v Pesti a Budíne.

Katarína Hollósyová

Jún 1999

Sviatok spevu a hudby Prehliadka nasich súborov a sólistov v Slovenskom institúte S e d e m sk ő l, v y se 6 0 z ia k o v a asi to l’k o d iv ák o v . A j ty c h p á r c ís e l n á m p re z rá d z a n ie c o o n e d á v n o m p o d u ja tí, k to ré sp o lo c n e u sp o ria d a li slo v e n sk á o b v o d n á sa m o sp rá v a v T ere zín e a S lo v e n sk y in sitú t B u d a p e st’. A k c iu o rg a n iz a c n e p rip ra v ila p re d s e d n íc k a

k u ltú m e h o v y b o ru 6. o b v o d u M . S u tin sk á . N a ja v is k u S lo v e n sk é h o in s titú tu v y stú p ili o.i. z e n s k y z b o r z K e re s tú ru , in a k p ra v id e ln y ú c a s tn ík p o d u ja tí b u d a p e s tia n s k e j slo v e n sk e j sa m o sp rá v y , p o n ő m n a sle d o v a li m a li s p e v á c i z o S a n to v a , P is p e k u a z

M a li sp e v á c i z P isp e k u k a to líc k e j s k o ly v D a b a s -S á ri, j e d in e j c irk e v n e j sk o ly v M a d ’a rsk u , k d e sa v y u c u j e s lo v e n c in a , a k o aj d u ó s tre d o sk o lá k o v z M ly n k o v a v n e p o sle d n o m ra d e m la d í

Z e n sk y z b o r z K er estú r u

h o stia z o S e g e d ín u . P o to m p ris ie l rá d n a o d b o m ú p o ro tu , v k to rej z a s a d li o.i. G .E re d ic s z M a d ’a rsk é h o o s v e to v é h o ú s ta v u a je h o k o leg y fia a v je d nej o so b e p re d s e d n íc k a SS B Z . H o lló sy o v á . N a z á v e r ú c a s tn íc i p r e h lia d k y p r e v z a li d a rcek y , k to ré im p rip ra v ili u sp o ria d a te lia : k n izk y , k a z e ty a C D -p la tn e . (a r)

Za krásami podzemia Pred kostolom na Kolozsovom nám estí ako aj pred Pálvölgyiho jaskyőou sa zisli nasi döchodcovia, aby si prezreli druhú najdlhsiu jaskyőu Mad’arska. Podl’a ústneho podania bola táto kvapl’ová jaskyőa objavená náhodou v roku 1904, ked’ sa vraj pod pasúcim baranom prepadia zem. Na jeho záchranu sa poponáhl’al syn banského inspektora (toho casu tu bola povrchová bana), ktory zistil, ze jam a, ktorá sa vtedy vytvorila, vúst’uje do podzem nych chodieb. Vápenec, ktory je stavebnym m ateriálom jaskyne, vznikol usadením vápencovych castí odum retych m orskych zivocíchov, ako napríklad ulitníkov, ktorych pozostatky sú viditel’né na niektorych kvapl’ovych útvaroch. M nohl odusevnení turisti i odborníci sa pricinili o to, aby bola ja skyn a sprístupnená sirokej verejnosti. Pocas 2. svetovej vo jn y slúzili jej chodby a d'alsie priestory za úkryt pre obyvateíov okolia. Dnes ju obyvajú - netopiere. Zistilo sa, ze ovzdusie niektorych jaskyő má priaznivy vplyv na liecenie dychacích ústrojov. Vd’aka takm er stopercentném u relatívnem u obsahu pary je vzduch v Pálvölgyiho jaskyni cisty a bezprasny, hoci na jej üzem i este liecenie neprebieha. Prechádzka jaskynnymi priestorm i návstevnfkovi otvára rozprávkovy fa n ta s tic k y sve t p ríro d n ych útvarov. V id n o tu

Snehulienku a trpaslíkov, Őervenú Karkulku s kosmi, figúrky krokodíla, vlka a podobne. Po desiatich rokoch opakovanych prestávok vo vyskum e jaskyne sa po roku 1980 odhalilo vyse 12 km dlhych priestorov s chodbam i a m iestnost’ami, ktorych neporusené kvapl’ové vyrastky slúzia vedcom k lepsiem u poznávaniu vzniku jaskyő, tychto prekrásnych diel prírody. A. Kőszeglová

Jún 1999

V y s ta v a u c e b n íc z o S lo v e n s k a

Pre kaádého nieöo V z á c n y c h a m ily c h h o s tí m a la naS a s a m o s p r á v a 2 3 . a p ríla to h to ro k u . Z a v íta li k n á m p á n Ing. Frantisek M artin ka , r ia ­ d ite l’ S lo v e n s k é h o p e d a g o g ic k é h o n a k la -

m oukov, a m n o zstvo d ’a lsích za u jím avych titu lo v”- p o v e d a l p á n r ia d ite l’. U c ite l’o m p r e d m e tu “ v y p o c to v á te c h n ik a ” b y m o h li b y t’ v e l’m i o s o z n é n a p r. ta k é k n iz k y , a k o P ráca na PC, a le b o B asic Slovak. S lo v e n c in á ro m ta k é , a k o S lo-

vensky ja zy k - cvicenia a diktáty na p rijí­ m acie skúsky na stred n é skoly, a le b o P recvicm e si pra vo p is v 6. roc. ZÉ (to isté

Vystavu otvoril riaditel’ SPN ing. Frantisek Martinka d a te l’s tv a (S P N ) a

s é f r e d a k to r k a p á n i

M agda B orovcová. N a s to lo c h a k n iz n y c h p o lic k á c h n a se j n ie p r ílis v e l’k e j z a s a d a c e j s ie n e b o ti v k u s n e r o z lo z e n é ic h p r e k rá s n e p u b lik á c ie a m ie s tn o s t’ p ln á z á u je m c o v z B u d a p e s ti a o k o lia . U c ite lia , z ia c i, s tu d e n ti, r o d ic ia si p ris li p o z r ie t’ c o p e k n é h o a d o b r é h o , z a u jím a v é h o a o s o z n é h o n á m p o n ú k a to to s lo v e n s k é n a k la d a te l’s tv o . V y b e r b o l b o h a ty . M ilo n á s p r e k v a p ilo , z e tu b o l a aj p á n i r i a d i t e l ’k a K a t a r í n a S iv e k o v á a z z M ly n k o v .

“E d ic n y p lá n S P N o b sa h u je viaceré slovníkové ci encyklopedické práce, a to z o b la sti jazykovedy, psychológie, p ed a gogiky, geografie i ekológie. Id e zvacsa o p u b liká cie p rv é svojho druhu na slovensko m kniznom trhu. Z ia ci a stu d e n ti rőznych typov skől nájdu v edicnom p lá n e p riru cky z jednotlivych p redm etov urcené na p rijím a cie skúsky ci maturity. Sirokej citatel’s kej verejnosti j e urceny p re h l’a d

Pripili sme si na úspech vystavy

vybranych titulov z nasej produkcie, ako sú napr. O brázkovy slovník slovenciny, P raktická slovencina, L exikon slovensk ych dejín, S lo vn ík cu dzích slov, H u d o b n y term in ologicky slovník, N é ­ ni ec k o -slo ve n sk y slovn ík, S lo ven sk o n em eck y slovník, A n g lic tin a p r e sa-

aj p re 7. a 8. ro c n ík ), a le v y b e r a t’ b y si m a li z c o h o aj u c i t e l i a m a te m a tik y , b i o ló g i e , h u d o b n e j v y c h o v y a p r í r o d o v e d y . B o l tu aj ta k y titu l, a k o P ráca s um eleckym textom , k to r y b y s m e m o h li o d p o r ú c a t ’ n a s i m u c it e l ’o m s lo v e n s k e j lite ra tú ry , a le aj n a s im lite rá to m . E d ic n y p lá n S P N te d a u z n a p r v y p o h l’a d j e v e l’m i b o h a ty a lá k a v y . V y d á v a jú lite r a tú r u z a m e r a n ú n a z v lá d n u tie c u d z íc h ja z y k o v v rá ta n e la tin c in y . N e o b m e d z u jú s a le n n a d v o jja z y c n é , v y k la d o v é , fra z e o lo g ic k é s lo v n ík y c i p r e h l’a d y g ra m a tik y , a le p o n ú k a jú aj a k tu á l n e j a z y k o v é p riru c k y . O s o b itn e ty m , k to rí c e s tu jú d o z a h r a n ic ia a n e o v lá d a jú p r ís lu s n y c u d z í j a z y k , p ríp a d n e ty m , k to r í s a c h c ú v c u d z o m ja z y k u z d o k o n a lit’. V rá m c i c u d z o ja z y c n y c h p u b lik á c ií p ric h á d z a jú s n o v in k o u , k to re j c ie l’o m j e p r e z e n to v a t’ v o s v e te S lo v e n s k o a j e h o b o h a tú h is tó riu .

Návstevníkov pozdravili slovom a spevom ziaci budapestianskej slovenskej skoly N a s i h o s t i a n e c h a li u n á s m n o z s tv o n e v e l’k y c h p ro p a g a c n y c h z o s i to v e d ic n y c h p lá n o v , - k to ré o b s a h u jú titu ly k n íh , a k o aj k o r e s p o n d e n c n é lís tk y , n a k to r y c h si p o n ú k a n é titu ly m ő z e te o b je d n a t’. K a z d y z á u je m c a n a n a s e j s a m o s p rá v e b u d e s rd e c n e v íta n y . M ó z e s i p o z r ie t’ k n ih y a z o b ra t’ z o s it E d ic n é h o p lá n u S P N . P o p re z e n tá c ii v y s ta v y m e d z i h o s f a m i a z á u je m c a m i s a ro z p rú d il c u ly ro z h o v o r, p a d ló v e l’a o tá z o k a n a s i h o s tia s a im u s ilo v a li p o s k y tn ú t’ c o n a jv ia c in fo rm á c ií. P o v z b u d e n í z á u jm o m s m e s a ro z h o d li tú to v y s ta v u v r ő z n y c h re g ió n o c h z o p a k o v a t’, s p rís tu p n it’ j u c ím s irs e j v e re jn o s ti. B u d e n á s t e s it ’, a k n a s i m z ia k o m a u c ite l’o m a s p o n tr o s k u p o m ő z e m e .

Gregor Papucek

Prehliadka mensinovej tvorby Ukázky tvorby z pera i stetca 14 mensinovych autorov v Mad’arsku tvoria obsah 3. císla nového literárneho a spolocenského casopisu pod názvom NAPÚT (Cesta slnka). Spolocnym menovatel’om tychto príspevkov, ktoré odzneli na minulorocnom stretnutí národnostnych spisovatel’ov a umelcov v Budapesti, je vázba ich autorov súcasne na jazyk a kultúru materského a vacsinového národa, Srbsky spisovatel’ S. Vujicic spomína na krajinu svojich predkov, kde dnes zűri vojna a kde zíjú jeho priatelia, Srbi i Mad’ari. Slovenskí autori sú zastúpení príspevkami A. Kormosa, I. Fuhla a M. GlückovejSzabovej. Úryvok z pripravovaného románu nemeckého spisovatel’a M. Kalásza nám priblizuje osudy jeho krajanov este z cias Rakúsko-Uhorska. Rumunská poetka M. Berényiová plse, ze aj svojou vlastnou tvorbou by chcela zapúst’at’ dvojité korene. K tomuto vyznaniu sa pripájajú aj sióvá M. Lakatosa, ktory plse, ze dvojitú vazbu nevytvorila nejaká nacionalistická ide­ ológia, ale dlhodobé spolunazívanie

celych generácií, láska k rodnej hrude a citovy vzt’ah k domovu. (k)

Jún 1999

N a b esed e s redakciou S tu d en tsk éh o p era Slovenská ntensinová samospráva I. obvodu Budapesti p o z v ala nedávno redakcnú radu Studentského pera - casopisu budapestianskej

H ovoril o úprave autorskych textov, ktorá so sebou p rin ása aj odchylky od p ővodného textu a zasahovanie do autorskej právom oci, co vsak slovenskej skoly - na priatel’ské posedenie. V rám ci stretnutia sa “m ali n eznam ená stratu pővodnej m yslienky. Ú castníci stretnutia sa je d n o nov in ári” m ali m o z n o s i predstavit’ so svojou literám o u cinnost’ou a znacne zhodli v tóm , ze základné p rvky slovenskej poetiky, ako sú prácou, k to rá súvisí s tvorbou tohoto skolského casopisu. n apríklad rym (ktory m óze byt’ dobry, ale aj “lacny”, alebo celkom zly), V zácn y ch hostí, m enovite Ivanu Solcanskú, Katarínu Fenyvesiovú, rytm us a rytm icky pődorys básne, atd’., m usí ovládat’ kazdy, kto sa chce Lucia Szalayovü, Agnesu Szarkaovú, Izabelu Faragóovú, Tomása venovat’ poézii, bez ohl’adu na to, ci ide o verse viazané alebo vol’né. Fultla zia k o v 7. triedy a gym nazistu Zlatka Papuceka, ako aj profesoPodl’a m alych literátov budapestianskej skoly asi najviac t’azkostí im ra Pavla Pavlika privítal n a starostovskom úrade I. obvodu v m ene spösobuje v y b e r tém y, vym edzenie autorského zám eru. slovenskej m ensinovej sam osprávy je j p redseda Gregor Papucek, V tom to roku si pripom eniem e 50. v yrocie zalozenia budapestianskej ktory sa zm ienil aj o ciel’o c h tunajsej slovenskej sam osprávy. P oukázal slovenskej skoly a zároveü 20. vyrocie v zniku prvého císla skolského na fakt, ze táto sam ospráva zacína svoju cinnost’ tak m er z nicoho, caso p isu pod názvom Plamienok. V tejto súvislosti sa v rám ci ked’ze n em á na tom to m ieste p redchodcu a teda nijaké tradície, o ktoré p ria te l’sk é h o p o se d e n ia n a d h o d ila m y slie n k a v y d a n ia lite rárn e j by sa m ohla vo svojej cinnosti o p ie ra f. N ap riek tom u sa 5-clenny poslaantológie studentskych prác ziakov tejto skoly od zaciatkov az podnes. neck y zb o r zv o len y volicm i I. obvodu B udapesti p ousiluje v záujm e tu H ostia a ich hostitelia p otom navstívili budínsku hradnú jask y n u , ktorá zijúcej slovenskej k om unity urobit’ vsetko, co sa dá. bola odhalená v ro k u 1935. Tu sa m ohli dozvediet’, ze n a budínskom H istóriu b udínskeho hradu pozvaní studenti uz asi dávno p ozn ali, ale o vrch u byvali l’udia u z v 11. a 12. storocí, este p red v y stav b o u hradu, a slovenskom ráze I. obvo d u vel’a nevedeli. L enze o tóm nie sú inforpri vrtaní studní nad’abili n a jask y n e. N e sk ó r král’ B elő IV. po tatárskom m ovaní ani o b yvatelia hlavného m esta, vráv p á d e n a ria d il v y b u d o v a n ie b u d ín sk e h o tane tych slovenskych. hradu, ktorého obyvatelia získali p itn ú vodu K edysi sa m noho slovenskych hm ciarov, p ráve z tychto jaskyft. D őlezitú funkciu m ali plátenníkov, olejkárov a stavbárov plavilo tieto jask y n e aj pri po ziaro ch a v case v ojnona p ltia ch po D unaji do B udína. T ito rem evych nepokojov. Pocas 2. svetovej vojn y tu selníci zakotvili v p rístav e v T abáné (c a sf I. naslo útulok viac ako 4000 l’udí. Stredoveká obvodu) a predávali svoj to v ar na budínskej a tm o sfé ra ja sk y n n y c h p iv n íc sa dod n es trznici, alebo si isii hPadaf svoje st’astie zachovala. O tó m sm e sa m ohli presvedcit’ inam . O p ríto m n o sti S lovákov v tom to behom hodinovej pesej tú ry aj my. obvode d’alej sv ed cia aj u lice a nám estia, A kcia slovenskej m ensinovej sam osprávy I. ktorych n ázv y sú dodnes pouzívané. obvodu hlavného m esta m ala teda neobvykPo ú v o d n y ch slovách p á n a Papucka sa prily záver. R e d ak c n á ra d a c a so p isu á tu hovoril p á n Pavlík. P ripom enul, ze casopis d e n tsk é p e ro o d c h á d z a la s m n o z stv o m b u d a p e stia n sk e j slo v en sk ej sk o ly p o z n á novych zázitkov ako z priatel’ského p o se d e ­ h ádam k azd y z prítom nych, ale o práci Clenovia redakcnej rady Studentského pera pri priania tak aj z návstevy stredovekej budínskej redakcie a problém och, ktoré sa tu najcastel’skom posedení jaskyne. tejgie vysk y tu jú sa u z v ie ovel’a m enej. Text a foto: K.K.

Zo zásuviek naáich malych literátov Ján Vágány

Matke

Tak ako od rosy nadránom skrásnie kvet, v maminom objatí zjasnie mi cely svet.

Najnádhemejsie slovo v srdci mám, len pre Teba ho ukryvam. Je to Tvoj den, miiá mama, nech Ti oci slnkom zíaria. Chcel by som Ti vd’aku dat’ a na líca pobozkaf.

Zuzka Bognárová

Moja najmilsia mama Tak ako tmavú noc rozjasní hviezdicka, rozjasní u nás deft úsmevom mamicka.

V

Dániel Nagy

Apríl Ked’je vietor, slnko svieti, trávu kropí dázd’, to sa práve v sírych poliach rodí apríl z brázd. Preto, ze s pocasím síbal co chce porobí, voláme ho od pradávna: apríl pochaby.

Vel’konocné prázdniny Strávila som ich v mojej rodnej Bratislave. Ked’ze moji rodicia pracujú v Budapesti, nemohli s nami domov odcestovaf. Sviatky som teda prezila so starou mamou a s mojím bratom. Chodili sme aj do skoly na preskúsavanie. Bolo nám veselo. Prvy tyzden som prezila asi takto: Chodila som do skoly, pripravovala sa na skúsky a behala po vonku. Bolo to fajn, vel’a som sa nasmiala a m ala som vel’a novych zázitkov. Druhy tyzden bol trochu mokry. Myslela som si, ze tohtorocny velTconocny pondelok prezijem v suchu a bez modrín. Ale robila som si veiké nádeje. Uz ráno o siedmej u nás klopali traja sibaci. Ked’ze babka a brat este spali, neostávalo mi nic iné, len otvorii im. Hned’ ako som otvorila, vyliali na müa dva kyble studenej vody so slovami: “To m ás na pamiatku, aby si na nás v tej Budapesti nezabudla!” Dala som im teda sladkú odmenu a isla som sa prezliect’. Hned’ ako som sa prezliekla, zvonili d’alsí dvaja. Isla som im teda otvorii a povedala som: “Prosím, uz ma nechajte!” Ale oni ma nepocúvali a ihned’ ma zacali sl’ahaf. Uz som bola mokrá aj vysiahaná. Tymto sibacom som dala po dvadsiatich korunách. Potesili sa a pobrali sa d’alej. Ale totó ani zd’aleka nebolo vsetko. Poslednym polievacom bol mőj zlaty brat. Oblial m a “len” dvojlitrovou fl’asou plnou vody. Takto pekne a “v suchu” som prezila tohtorocné vel’konocné sviatky.

“V Z D Y P O M Á H A Í E U D O M ” S MUDr. Jánom Zsolnáim, gynekológom Vojenskej nemocnice v Budíne

Z iv o tn y s ty l v a c s in y l’u d í o v p ly v n u jú r o d in n é tr a d íc ie , v y c h o v a v d e ts tv e , o s v e ta c i z d r a v o tn á v y c h o v a , a le aj z iv o tn á f ilo z ó f ia c i o s o b n á h ie r a r c h ia h o d n ő t. Id e n a jm á o n e s p r á v n u v y á iv u , s t r e s o v é z a t’a z e n ie , n e d o s ta to ő n ú te lp s n ú a d u s e v n ú z d a tn o s t’, n a d m e r n c u z ív a n ie a lk o h o lu , fa jö e n ie a v p ly v s o c iá ln e h o p ro s tre d ia . N a jn o v s ie ú d a je d o k a z u jú , z e n e s m ie m e p o d c e n o v a t’ p r a v id e ln é v y á e tre n ia , le b o a k c h o r o b u v ő a s z is tím e , s ú v a c s ie sá n c é n a j e j z d o la n ie . U z ie n s a z h u b n é n á d o r y n a jc a s te js ie v y tv á r a jú n a p r s n ík o c h a n a m a t e r n i c i. M o z n o ic h v s a k p o m e r n e s k o ro d ia g n o s tiz o v a t’ a lie c it’. T á to té m a b o la p re d m e to m n á s h o ro z h o v o ru s M U D r. J á n o m Z s o ln á im , g y n e k o ló g o m V o je n sk e j n e m o c n ic e v B u d ín e , e x te m y m c le n o m S l o v e n s k e j s a m o s p r á v y X II. o b v o d u v B u d a p e s ti a o d n e d á v n a c le n o m n o v o z v o le n e j S lo v e n s k e j s a m o s p r á v y B u d a p e s ti. - O n k o ló g ia z a tia l’ n e v ie p o s k y tn ú t’ re c e p t, a k o s is to to u o c h r á n it’ p r e d ra k o v in o v y m o c h o r e n ím . P o z n á v s a k fa k to ry , k to r é m ő z u z v y s o v a t’ riz ik ó ic h v z n ik u , h o v o rí Jón Zsolnai. - M a líg n e n á d o r y sa n a jc a s te js ie v y s k y tu jú n a k r c k u m a te rn ic e . P ri to m to d ru h u r a k o v in y sú z a tia l’ z is te n é riz ik o v é f a k to ry s tr ie d a n ia s e x u á ln y c h p a r tn e r o v a u rö ity d r u h v íru s o v e j in f e k c ie ( n e jd e o c h r íp k o v é v íru s y !). P ri r a k o v in e s a m o tn e j m a te rn ic e s ú r iz ik o v y m i f a k to r m i v y s o k y k rv n y tla k a c u k ro v k a . C a s te js ie s a v y s k y tu je u z ie n , k to ré n e ro d ili. T re b a vSak z d ö r a z n it’, z e a b s e n c ia r iz ik o v y c h f a k to r o v z e n u n e c h rá n i p r e d v z n ik o m ra k o v in y .

A ke sú m o ín o sti vőas ného diagnostizovania? - V c a s n é s ta n o v e n ie d ia g n ó z y j e z is te n ie tzv. p r e d r a k o v in o v é h o s ta v u . J e to ta k y sta v , k e d ’ eSte n e jd e o s k u to c n ú r a k o v in u , a le v ie m e , z e a k sa n e z a s ia h n e , p o u r c ito m c a s e b y k u v z n ik u r a k o v in y d o s lo . P r e t o o d p o r ú ö a m e z e n á m , a b y p r a v id e ln e c h o d ili n a p r e v e n tív n e g y n e k o lo g ic k é p r e h lia d k y a s p o n r á z z a ro k . L e k á ra tre b a v y h l ’a d a f ih n e d ’ p r i n e p r a v id e ln o m k r v á c a n í, c i p r i v y s k y te h o c ija k é h o v y to k u z ro d id ie l.

Z coho pozo stá va p reven tívn a p re hliadka?

- J e to v la s tn e s p e c iá ln e g y n e k o lo g ic k é v y s e tr o v a n ie , p o m o c o u k to r é h o m o z n o z i s t i f z m e n y , k to r é m ő z u s ig n a liz o v a t’ p r e d ra k o v in o v y s ta v a d a jú s a b e z p e c n e lie c it’ m e n s ím o p e r a c n y m z á s a h o m . Id e o c y to l o g i c k é , k o l p o s k o p i c k é a u l tr a z v u k o v é v y s e tr e n ia , k to r é n ie s ú n á r o c n é a z a r u c u jú z e n e is t o tu , z e n e d o s t a n e ra k o v in u .

m u s í v é rit’, z e s a m u to p o d a r í. A m a i b y v e d ie fi p o c h o p it’, z e aj le k á r j e le n c lo v e k . P ra v d a , n ie v z d y a v s e tk o j e v ty c h to v z f a h o c h id e á ln e . S ú le k á ri, k to r í v y b o m e lie c ia , a le n e d o k á z u k o m u n ik o v a f s p a c ie n tm i, a le b o si n a to n e n á jd u c a s .

K o l’ko d etí sa narodilo za Vasej asistencie? - P o c a s s v o je j d v a d s a t’p a t’ro c n e j p r a x e s o m p o m o h o l p r i v i e s f n a s v e t o k o lo s ty ria z p á f t i s í c d e tí. M e d z i n im i b o l o n ie k o l’k o d v o jc a t a j e d n y tro jc a tá . N ik d y n e z a b u d n e m , k e d ’ s o m p o m o h o l p r i v ie s f n a sv e t s ia m s k e d v o jc a tá . N ie so m s tú p e n c o m z is t’o v a n ia p o h la v ia d ie t’a f a p o c a s t e h o te n s tv a p o m o c o u u ltr a z v u k u . M y s lím si, z e ta k to te h o te n s tv o s tr á c a s v o je c a ro . N i e s o m a n i z a “ s p o lo c n y ” p o r o d , re s p e k tív e z a p r í to m n o s f m a n z e la , b u d ú c e h o o tc a , p ri p o ro d é . S a m o z re jm e , k e d ’ si to r o d i c k a z ia d a , l e k á r m u s í v y h o v i e f j e j z ia d o s ti, v e d ’ v u r c ity c h p ríp a d o c h to m ő z e n a p o m ó c f p o ro d .

P rezradili b y ste nám nieco o sebe? - P o c h á d z a m z o s lo v e n s k e j ro d in y . N a r o d il s o m s a r. 1 9 4 5 v S lo v e n s k o m K o m ló s i. S lo v e n s k ú z á k la d n ú s k o lu s o m a b s o lv o v a l v r o d n e j o b c i a s lo v e n s k é

K edy m á ch odit’ zena na preven tívn e vysetrenie? - T a k é to v y s e t r e n i a o d p o r ú c a m e z e n á m , k to r é z a c a li z it’ p o h la v n y z iv o t, p ric o m h o rn á v e k o v á h r a n ic a n ie j e u rc e n á . P r e v e n tív n e v y s e tr e n ia z e n y n e z a f a z u j ú a p o s k y tu jú im v y s o k ú v s e s tr a n n ú o c h ra n u .

P racu jete 2 5 rokov ako gynekológ, m áte vel’k é skúsenosti. A k o sa p o zerá te na vzt’ah lekára k p a cien to vi? - T re b a z d ó r a z n if , z e ú s p e s n ú te r a p iu n a p o m á h a d o b r y v z t’a h le k á r a k p a c i e n ­ to v i i d ő v e r a p a c i e n t a v o c i l e k á r o v i. Z v l á s f s a to v z t’a h u je n a g y n e k o ló g a . L e k á r m á m á t’ n ie le n p r im e r a n é o d b o rn é v e d o m o s ti , s c h o p n o s t ’ a p li k o v a t ’ i c h v p r a x i, a le m a i b y o v lá d a t’ u m e n ie k o m u n i k o v a f s p a c ie n ta m i, k to r í c itliv o re a g u j ú n a n e p r im e r a n y p r ís tu p . N a d ru h e j s tra n e p a c ie n t s a m u s í c h c i e f v y lie c if ,

g y m n á z iu m v B é k é s s k e j C a b e . K e d ’z e m a n e s m ie m e z a u jím a la b io ló g ia , a l’u d s k é te lő v ő b e c , a p r ito m v z d y s o m c h c e l p o m á h a f l’u d ’o m , r o z h o d o l s o m s a s t a f le k á ro m . R o k u 1971 s o m z ís k a l d ip lo m n a s e g e d ín s k e j u n iv e rz ite . I s ty c a s s o m p ő s o o il a k o o b v o d n y le k á r v ro d n e j o b c i. V r o k o c h 1 9 7 6 -1 9 8 9 s o m z il a p r a k tiz o v a l v o v ia c n á r o d n o s tn o m m e s te G y u la . O d r.

1 9 8 9 z ije m

v

B u d a p e s ti.

M o ja

m a n z e lk a j e d e ts k á le k á rk a . M á m é se d e m n á s f r o c n ú d c é m , k to r á s tu d u je n a s tre d n e j s k o le . P o p r i p r á c i v r ő z n y c h v o le n y c h z b o r o c h s o m c le n o m K r u h u p r ia te l’o v S lo v e n s k é h o K o m ló s a v B u d a ­ p e s ti. N a p r ie k to m u , z e J. Z s o ln a i p r a c u je v m a d ’a r s k o m p r o s tr e d í, k o m u n ik u je aj v o s v o jo m m a te rin s k o m j a z y k u . J e h o c ito v y v z t’a h k s lo v e n s k e j k u ltú r e v ő b e c m ő z e byfi p r ík la d o m p r e m n o h y c h p r ís lu s n ík o v n a s e j s lo v e n s k e j in te lig e n c ie .

Text a foto: Ildika Fúziková

Jún 1999

Na Lutherovom dvore Z histórie slovenského evanjelického chrámu na Rákócziho triede © Na jár roku 1853 sa podl’a projektov J. Dieschera zacala najprv vystavba skoly, ktorá v tóm istom roku bola aj dokoncená. SkrásPovacia komisia mesta Pesti 12. marca 1855 dala povolenie k vystavbe famosti na vychodnej a na západnej casti pozemku. Pozdíz tychto dvoch symetricky projektovanych novorománskych budovách Diescher projektuje rovnako novorománsky kostol - so schválením spomenutej komisie v r. 1856. Slovensky cirkevny zbor, pravdepodobne s ciel’om získania prostriedkov, si v r. 1857 dal zhotovit’ kamenotlacovy perspektívny záber monumentálneho chrámu o dízke 75, sírke 30 a vyáke 45 stop, ako aj pril’ahlej famosti a skolskej budovy. Na odtlacku sú viditel’né aj také casti, ktoré sa zrejme pre nedostatok financií nerealizovali, napriklad súsosie na priecelí vo vyske podlazia, ako aj sochy na prízemnej arkádovej verande.

V y sta v b a chrám u sa zaéala na jesen r. 1856, resp. na jár 1857 a trvala asi desat’ rokov, ked’ze cirkev neustále zápasila s materiálnymi fazkost’ami. Vystavbu spomalila aj tá skutoénosf, ze slovensky zbor sa na svojom válnom zhromazdení 12.10.1862 postavil proti biskupovi J. Székácsovi, ktorého obvinil z mad’arizacnych tendcncií. Slovenskych veriacich rozdelil cisársky patent zverejneny r. 1859. Jedna casf sa postavila za patent, druhá casf si zvolila stanovisko prívrzencov auto­ nómnej cirkvi, ktori zacali organizovaf samostatny zbor pod vedením farára-administrátora Jozefa Polareckého a inspektora Járni Zimányiho. Okrem veriacich, ktori zostali stúpencami autonómnej cirkvi,...”v tejto cirkvi”, ako o tóm píse F. Kubinyi v r. 1866, “este jestvuje nepatmy zlomok, ktory, pridrziavajúc sa zásad nezlucitel’nych s uhorskym protestantizmom, sa odtrhol od autonómnej cirkvi. Tento stav zarmucuje tym skőr, ze strana odpadlíkov pozostáva iba z niekofkych jednotlivcov a na cele tohoto nepatmého zlomku je miestny farár.” Potom co J.Podhradského, farára pestianskeho slovenského evanjelického zbom súdne obvinili z opakovaného skandálneho pocínania a porusovania cirkevného kánonu, rozsudkom potvrdenym 18.novembra 1863 bol zbaveny svojej fonkcie. Novym duchovnym sa stal a bol ním az do roku 1867 Ján Polarecky, ktory v záujme vystavby chrá­ mu inicioval vseobecnú dobrocinnú zbierku. Slo­ vensky zbor vtedy poziadal o podporu aj zdruzenie budínskych masiarov.

Tragická smrt’ A. Vrchovského Vystavba chrámu sa ocitla v krízi r. 1865, ked’ Alexander Vrchovsky, od roku 1838 zapisovatel’

SLOVÁK

slovenského zboru, spreneveril sumu vo vyske 13 897 forintov zozbieranú na stavebné úcely. Jeho pochybné financné manipulácie a financny krach vyhláseny mestskym úradom 19.5.1865 spösobili, ze spáchal samovrazdu skokom do Dunaja. V spolocenskych kmhoch sa Vrchovsky (inak známy advokát a slovensky spisovatef) tesil mimoriadnej váznosti a bol pokladany za jemného a vzdelaného cloveka. Avsak v roku 1863 uz stála chrámová veza a este v tomto roku král’ovná Alzbeta venovala na dokoncenie stavby 200 forintov. Slovenskí veriaci netrpezlivo ocakávali zavrsenie vystavby, ked’ze v nemeckom kostole na Deákovom námestí uz neboli ziadúci. Súdoby pestiansky casopis Krajan, vychádzajúci v slovencine, prinása ciánok 43-rocného nádenníka nemeckej národnosti, pracujúceho na stavbe kostola, ktory referuje o tóm, ze lő.m arca 1867 zbor Pestianskej nemeckej evanjelickej cirkvi vylúcil z priestorov kostola príslusníkov slovenského zbom s odővodnením, ze stavba je zivotu nebezpecná. Pritom podl’a dohody slovenskí veriaci mohli pouzívaf kostol este aj tretiu nedel’u v mesiaci.

R.1867, nie celkom zákonnnym spósobom a s obídením hlasovania a vedenia zápisnice, zvolili za farára zbom M. Elefánta, ktory vyvinul mimoriadne úsilie, aby usporiadal rozhárané financné pomery a dokoncil vystavbu. 21. decembra 1867, bez osobitnych formalít a na prevel’kú radosf slovenskych veriacich otvorili evanjelicky chrám na Kerepesskej triede. M. Elefánt vo svojom liste adresovanom biskupovi J.Székácsovi 22.12.1867 podrobne referu­ je o okolnostiach vystavby chrámu. Z jeho listu sa dozvedáme, ze napriek Vrchovského zmiznutiu,

b u d a p e St ia n s k y

resp. jeho defraudácii, ked’ dobudovanie kostola bolo ohrozené, sa vyskytli osoby, ktoré cennymi darmi pomohli co najskőr dokoncif dielo. Napriklad pestiansky starosta L. Rotlenbiller prispel sumou 5000 Ft k zaklenutiu budovy a d’alsími 1200 Ft k uhradeniu platov cirkevného personálu. Kostolny oltár, projektovany stavitel’skym majstrom J. Diescherom, zhotovila clenka nemeckého zboru E. Schillerová, ktorá navyáe vyplatila tvorcovi obrazu T. Mórovi 1100 forintov a predseda krajinského snemu K. Szentiványi pozical zbom 24 parlamentnych kresiel. Taktiez slovenskí veriaci urobili vsetko, aby zariadenie kostola bolo co najúplnejsie. Aj spomedzi tych chudobnejsích aspoft sedemdesiati ci osemdesiati venovali na tento ciel’ 1168 forintov a niektorí darovali napr. striebomy krcah, schránku na hostie alebo prikryvku na oltár.

M ilod ary veriacich Za dobudovanie chrámu slovenskí veriaci boli vd’acní aj jeho stavitel’ovi J. Diescherovi, ktory v r. 1867 zo zálohy sám zaplatil nielen murárov ale aj nádenníkov. Farár kostola na Deákovom námestí sa obrátil na ministerstvo nábozenstva a vyucby so ziadosfou o zabezpecenie 58 024 Ft na zhotovenie chóru, lavíc a na zaplatenie dlhov. Z listu M. Elefánta sa tiez dozvedáme, ze asi 300 slovenskych cirkevníkov sa trvalo zdrziava v Pesti, priéom “...ich vácsina pozostáva z chudobnejsích remeselníkov a iba z jednej tretiny sa podiel’a na kazdorocnych donáciách pre cirkev, obcasnymi veriacimi sú Slováci kazdorocne zaciatkom jari prichádzajúci z Homého Uhorska a pracujúci az do neskorej jesene v Pesti ako nádenníci, ktori v nedel’u navstevujú sluzby Bozie, pristupujú k Veceri Pána a zúcastnujú sa vellTych sviatkov. Ich pocet ciní 1500.” Desiate císlo casopisu Magyarország és Nagyvilág (Uhorsko a svet) z r. 1868 prinása vefky obraz slovenského kostola zhotoveny podl’a litografie, píse o jeho potrebe, stavebnom style a podobe : “Kostol je vybudovany v gotickom slohu a nielenze je vskutku pekny a má vzhl’adny zovftajsok, ale aj jeho vnútomé clenenie je natol’ko úcelné, ze v tomto ohl’ade s nim sotva mőze súfazif nejaky evanjelicky kostol v krajine.” Naproti trojitej bráne hlavného vchodu do budovy, ktorá má krízovy pődorys, stojí svátostánok uzavierajúci pozdtznu chrámovú lód’. Oltár je umiestneny pri styku pozdíznej lode a svátostánku a v polkmhu je pokryty ozdobnou zeleznou mrezou. Tmavy a neostry oltámy obraz zobrazuje Krista kl’aciaceho na Olivovej hőre a pripravujúceho sa na smrt’, pod ním spiacich uceníkov. (Obraz sa po uzavretí chrámu dostal do Dunaegyházy). Na kazdej dmhej hrane osemuholníkovej veze spocívajúcej na stvorcovom podklade (ako to vidno aj na pripojenej súdobej kresbe) je kamenny balkónik. Osobitnym dojmom pősobí z kameha vytesany vrchol veze a velTry kamenny kríz na jeho hrote. A. Kovácsová (Prel. O.K.)

Ö asopis Slovenskej sam osprávy B udapesti. R edakcná rada:

Oldrich Kníchal (vedúci redaktor), Zuzana Hollósyová, Jozefina Hontiová, Gregor Papucek, Ladislav Petro.

A dresa redakcie: 1054 B udapest’, A kadém ia u. 1., Tel./Fax: 302-5117. ISSN 1416-6453 T lac: P ressco o p K ft. V eszprém

BUDAPESTI A FŐVÁROSI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT LAPJA IV. ÉVFO LYAM

2-3. SZ Á M

A szlovák dal és népzene ünnepe Hét iskola, több mint 60 gyerek, mintegy 60 főnyi lelkes közönség. Számok és adatok, amelyek ugyan valamit elárulnak arról a rendezvényről, amely egy esős áprilisi szom­ baton zajlott a budapesti Szlovák Intézetben, keveset mondanak azonban arról, hogy mit jelentett a szlovák •dal és népzene ünnepe a budapesti szlovákság számára. A fővárosi Szlovák Önkormányzat nem első ízben teremtett alkalmat arra, hogy összegyűljenek és meg­ mutassák tudásukat a szlovák népdal és népzene ked­ velői valamint művelői. Az újonnan alakult Terézvárosi Szlovák Önkormányzat azonban először vállalkozott egy ilyen, a kerület határain messze túl­ mutató rendezvény megszervezésére. A Szlovák Intézet épületében kora reggeltől folytak az

előkészületek a szereplők fogadására, akik a kellemetlen esős idő ellenére időben és rendben megérkeztek. Az előkészületek azonban természetesen ennél jóval korában kezdődtek. Sutyinszki Mária, a VI. kerület­ ben működő szlovák önkormányzat kulturális bizottságának elnöke hetekkel hamarabb, levélben kereste meg a pest-megyei iskolákat és hívta meg a találkozóra a szlovák nyelvet oktató iskolák diákjait. A szervezőmunka eredményeként végül Pilisszentkereszt, Pilisszántó, a Dabas-Sári Katolikus Iskola, Ácsa, Püspökhatvan, Budapestről a Szlovák Általános Iskola diákjai és távoli vendégként a Szegedi Szlovákok Szervezete fogadta el a meghívást. A gyerekek és kísérőik mellett számos vendég is helyet foglalt a teremben, akik nem titkolt

Kellemes meglepetést szerzett a Dabas-Sári Katolikus Iskola kórusa. A középiskolás korosztályt a pilisszentkereszti Cserni Melinda és Galda Levente képviselték (fenti képek). Minden résztvevő átvehette a megérdemelt apró ajándékot. A közönség is elégedett volt.

1999. JÚ N IU S kíváncsisággal várták a program kezdetét. A jelen­ levőket Petro László, a Terézvárosi Szlovák Önkor­ mányzat elnöke üdvözölte. Köszönetét mondott a Szlovák Intézet igazgatónőjének, Éva Bálázóvá asszonynak azért, hogy immár sokadszor bocsátotta a budapesti szlovákság rendelkezésére az intézet épületét. A rendezvényt ugyan elsősorban bemu­ tatkozási lehetőségnek szánták a szervezők, de rangját emelendő nem hiányzott a szakértő zsűri sem, melynek tagjai - a Magyar Művelődési Intézetből Eredics Gábor és Hollósy Tibomé, aki egyben a FSZÖ elnöke is - értő füllel és szemmel kisérték az eseményeket. Az elsőként a színpadra lépő asszonykórust Rákoskeresztúrról, mely rendszeres vendége a fővárosiak szlovák népdal- és népzenei ünnepeinek. Utánuk következtek a nap főszereplői gyerekek korcsoportok szerint. A legkisebbek voltak a legkevesebben, talán mert egyelőre hiányzott a bátorság. Kár, mert például a pilisszántói Papucsek Noémi hangjával elkápráztatta a közönséget. A sok tehetséges szólóénekes és csoport mellett kellemes meglepetést szerzett a közönségnek a Dabas-Sári Katolikus Iskola kórusa, amely két szólamban szlovák népdalokat adott elő. Különös öröm volt látni a több mint húsz gyereket a színpadon, hiszen ez az egyetlen egyházi iskola Magyarországon, amelyben folyik szlovák nyelvoktatás. Nagy sikerük volt a szegedi vendégeknek - Ocsovszki Eszternek és Agod Aliznak is - akik egy iskolába járnak ugyan, de nálunk még szokatlan módon, nem iskolájuk, hanem a Szegedi Szlovákok Szervezete delegálta őket. A középiskolás korosztályt mindössze ketten, a pilis­ szentkereszti Csemi Melinda és Galda Levente képviselték. Duójuk és kellemes hangjuk volt a bizonyíték rá : nem szükségszerű, hogy az általános iskola befejezése után a fiatalok abbahagyják a nép­ daléneklést. A kellemes hangulatú verseny befejezése után rövid szünet és a résztvevők számára frissítő következett. A zsűri számára ez volt a munka ideje, hiszen értékelnie kellett a hallottakat. A szünet után észrevételeiket és tanácsaikat megosztották a jelenlévőkkel - pedagógu­ sokkal, gyerekekkel és vendégekkel - majd minden résztvevő átvehette a megérdemelt apró ajándékokat: stílszerűen könyveket, kazettákat és CD-ket, ame­ lyeket a szervezők készítették elő számukra. Munkájukért köszönet illeti a felkészítő tanárokat, valamint a szorgos kezek gazdáit, akik kellemessé tették a résztvevők számára ezt az esős áprilisi szom­ batot. Hollerné Racskó Erzsébet

1999. Június

„S zeretn ém m egism erni szom széd ain k kultúráját” - S o k s z o r já rta m

m á r S z lo v á k iá b a n é s

n e m é r te tt e m m e g a b e s z é d e t - m o n d ta

n u ln o m a n y e lv e t, ú g y é rz e m , itt a z id e je ,

C sergesi P iro sk a : E g y e t e m i t a n u l m á ­

s z e re tn é m k ih a s z n á ln i e z t a le h e tő s é g e t.

n y ir a

so rá n

sz e m b e k e rü lte m

s z lo v á k

n y e lv ű s z a k ir o d a lo m m a l é s a s z a k d o lg o ­ z a to m h o z

is

szü k ség em

le s z

sz lo v á k

s z a k ir o d a lo m f o r d ítá s á r a .

M o ln á r M. E szter: É d e s a p á m a n y a n y e l ­ v e v o lt s z lo v á k . N in c s k e llő m a g y a r á z a t a r ra ( a z a z a z ig a z s á g o t n e m illik m é g m a sem

le írn i), h o g y

m ié r t n e m

t a n u lta m

m e g a s z lo v á k n y e lv e t. E g y e te m i é v e im a la tt s z e m b e ta lá lk o z ta m e z z e l a b ű n n e l. E n n e k e lle n é r e e g y k i v á l ó s z l o v á k n e m ­ z e tis é g ű p o litik u s s a l f o g la lk o z o m . A c h im L . A n d r á s r ó l ír ta m a s z a k d o lg o z a t o m a t s b ü s z k e v a g y o k a rra , h o g y a r ó la ír o tt k ö n y v e m e t - o k ta tá s i s e g é d a n y a g k é n t s o r o ltá k b e a z ille té k e s e k a s z lo v á k o k t a ­ tá s i ta n a n y a g b a . E z é r t e le n g e d h e te tle n , h o g y e g y m in im á lis s z in te n b e s z é lje m a s z lo v á k n y e lv e t.

G ál f i B ódi A jtony: A K á r p á t - m e d e n c é ­ K o v a l i k L á s z l ó n é , a F ő v á r o s i S z lo v á k

N agy G ábor Á dám : A p a i á g o n fe lv id é k i

b e n é lü n k . S z e r in te m é r d e m e s m in d e n l e ­

Ö n k o r m á n y z a t s z lo v á k n y e lv ta n f o ly a m á ­

c s a lá d b ó l s z á n n a z o m . G y a k r a n u ta z o m

h e tő s é g e t k ih a s z n á ln i, h o g y a s z o m s z é d a ­

n a k h a llg a tó ja , a m ik o r m e g k é r d e z tü k a

S z lo v á k iá b a , a n y e lv is m e r e t s e g ít.

in k k a l b e s z é ln i t u d ju n k .

h a llg a tó k tó l, m ié r t é rd e k lő d n e k a s z lo v á k n y e lv irá n t? A s o k to v á b b i v á la s z k ö z ü l v á lo g a t tu k ki a k ö v e tk e z ő k e t:

C sm ela István: A n y a i, a p a i s z á m lá z á s o m m ia tt.

N a g y Tam ás: M u n k á m , m u n k a k ö r ö m m e g k ö v e te li, ill. m e g k ív á n ja , h o g y m in é l tö b b n y e lv e t b e s z é lje k . E m e lle tt, m iv e l s z o m s z é d o s o r s z á g r ó l v a n s z ó , n e m á rt, h a a z e m b e r v a la m ic s k é t ism e ri e n y e lv e t.

Husi György: B é k é s c s a b á n ro k o n a im e g y ­ m á s s a l a m a i n a p ig is s z lo v á k u l b e sz é ln e k . S z e re tn é m e g y s z e r m e g le p n i ő k e t a z z a l, h o g y é n is b e k a p c s o ló d o m b e s z é lg e té s ü k ­ b e a k k o r is, h a n e m m a g y a ru l b e sz é ln e k .

M ajercsik Ján osné: T o v á b b s z e re tn é m b ő v íte n i

s z l o v á k s z ó k in c s e m e t, a m it a

s z ü lő i h á z b ó l h o z ta m m a g a m m a l.

M oh acsek Z oltán : M iv e l m á s fé l é v ig é l­ te m a z a k k o r i C s e h s z lo v á k iá b a n é s s z e ­ r e n c s é tle n s é g e m r e

nem

s ik e r ü lt m e g ta ­

Ösztöndíj pályázat A Fővárosi Szlovák Önkormányzat az 1999/2000-es tanévre pályázatot hirdet ösztöndíj elnyeréséhez, a magyar ál­ lampolgárságú, budapesti állandó lak­ hellyel rendelkező szlovák kisebbség­ hez tartozó, közép- és felsőfokú okta­ tásban résztvevő fiatalok számára. A pályázat elnyeréséhez reális esélye annak a pályázónak van, akinek a ta­ nulmányi átlaga 4,5 és szlovák nyelv­ ből legalább 4 (jó) eredményt ért el, aktívan vesz részt a nemzetiség kul­ túrájának és hagyományainak ápolá­ sában, nemzetiségi közéletünkben. Az ösztöndíj összege középiskolai ta­ nulók esetében havi 5000 forint, amit havonta 10 hónapon át folyósítunk. 2000 január 31-től csak annak a tanu­ lónak folyósíthatjuk továbbra is az ösztöndíjat, aki a sikeresen elvégzett

félévről, ill. szemeszterről szóló bizo­ nyítvány vagy index hiteles fénymá­ solatát a FSZÖ-nak megküldi. Ezért kérünk minden pályázót, hogy a félév befejezésekor ezt a dokumentumot külön felszólítás nélkül 2000 március 1-ig küldje el. Ennek hiányában a tá­ mogatás automatikusan megszűnik.

A pályázat beadásának határideje: 1999. szeptember 30. A pályázat elbírálásának határideje: 1999. október 30. Pályázati adatlap beszerezhető a FSZÖ titkárságán: 1054 Bp. Akadémia u. 1. Tel./fax: 302 51-17 A pályázat elnyerése esetén minden pályázóval külön m egállapodást kötünk.

A „Luther udvar”-on A Rákóczi úti szlovák evangélikus templom történetéből © E lő szö r az iskola építése k ezdődött cl 1853 tavaszán Diescher József tervei alapján, s ebben az évben el is készült. A telek k e ­ leti o ldalán, m ajd a telek nyugati oldalára tervezett p arókia épületé­ n e k fölép ítésére a Pest város Szépítő B izottm ánya 1855. m árcius 12-én a d o tt engedélyt. A két szim m etrikusan tervezett neorom án stílusú földszintes épület közé és m ögé tervezi D iescher a szintén neo ro m án stílusú tem plom ot, am elyet a Szépítő B izottm ány 1856b a n jóváhagy. A környezete fölött uralkodó 30 láb széles, 75 hoszszú és 45 láb m agas m onum entális tem plom ról, plébániáról és isk o ­ laépületről 1857-ben a szlovák e g y házközség kőnyom atú távlati k é ­ p e t csin áltato tt, feltehetően pénzgyüjtés céljából is. E zen a nyom a­ to n oly an részletek is láthatók, m elyek v alószínűleg pénzszűkében nem k é szü lh ettek el. Ilyen a főhom lokzat em eleti szoborcsoportja és a földszinti árkádos tornác szobrai. A tem plom építése 1856. őszén, illetve 1857 tavaszán kezd ő ­ dött. K ö zel 10 évig húzódott el az építkezés, m ivel az egyház fo ­ lyam atos anyagi gondokkal küzdött. A z építkezést az is lassította, h o g y a szlovák egyházközség 1862. o któber 12-i közgyűlésén szem b efo rd u lt Székács József püspökkel, akit m agyarosítási tenden­ ciával vádolt. A z 1859-ben m egjelent császári nyílt parancs, a pátens kihir­ detése után a szlovák hívek egy része a pátens m ellett foglalt ál­ lást, m ásik része azonban az autonóm egyház híve volt, akik k ü ­ lönálló gyülekezetét szerveznek Polareczky József lelkész-adm iniszt­ rá to r és Zimányi János egyházfelügyelő vezetésével. A zokon a h ívő­ k ö n kívül, ak ik az autonóm egyház hívei m aradtak, “ ... egy kis töre­ d é k v a n m ég m ost is ezen egyházban, m ely a m ag y ar p rotestantiz­ m us alapeszm éivel m eg nem férő elvekhez ragaszkodván, elszakadt az auto n ó m egyháztól. E zen állapot annál inkább elszom orító, hogy az e lszakadt p á rt csak egy p á r egyénekből áll s a kis töredéknek élén a h elybeli lelkész van.” M iu tán Podhradszky Józsefet, a p e s­ ti szláv ajkú evangélikus gyülekezet lelkészét több botrányos eljá­ rási és kánoni hibái m iatt perbe fogták, az 1863. n ovem ber 18-án h e lybenhagyott ítélet szerint állásából felfüggesztették. A z új lelkész 1867-ig P olareczky János lett, aki a tem plom j a ­ v á ra á ltalános pénzgyűjtésbe kezdett. A szlovák egyházközség m ég a b udai m észáro so k testületéhez is küld ö tt tám ogatást k érő levelet. V ég k ép p v álságba sodorta a tem plom építést Vrcltovsky Sándor­ nak, 1838-tól a szlovák egyház jeg y z ő jén e k , a tem plom ra össze­ gyűlt 13 897 F t összegű sikkasztása. K étes p énzügyi akciói és a városi h atóság által 1865. m ájus 19-én k im ondott csőd m iatt 53 éve­ sen a D unába ölte m agát. T ársasági k örökben V rchovsky kom oly tek in tély n ek ö rvendett és m üveit, finom em bernek tartották. 1863-ban azonban m ár állt a tem plom tornya, és m ég ebben az évben E rzsébet k irályné 200 forintot adom ányoz a tem plom befe­ jez ésére . A szlovák hívők tü relm etlenül várták a tem plom elké­ szültét, m ivel a D eák téri ném et tem p lo m b an m ár nem akarták őket m egtűrni. A k o rabeli pesti szlovák n y elv ű K rajan (H onfitárs) c. ú j­ ság k ö z li ann ak a pesti szlovák tem plom építésén dolgozó 43 éves Selm ecbányái születésű, ném et nem zetiségű napszám osnak az írását, aki a rró l szám ol be, hogy 1867. m árcius 16-án a P esti N ém et E vangélikus E gyházközség g yülekezete bezárta a tem plom kapuit a szlovák gyülekezet elől azzal, h o g y a tem plom életveszélyes. P edig a m egállapodás szerint a hónap harm ad ik vasárnapján a tem p lo m o t a szlovák hívők használhatták. 1867-ben, nem egészen törvényes m ódon - m indenféle szava­ zás és jegyző k ö n y v v ezetés m ellőzésével - v álaszto tták m eg Elefánt

Mihályt a gyülekezet lelkészévé, aki szívós akarattal rendbe hozta a zilált anyagi v iszonyokat és befejezte a tem plom építést. 1867. decem ber 21-én, m inden különösebb k ü lsőségeket m ellőzve, a szlo ­ v á k h ívők n a gy-nagy öröm ére, m egnyitották a K erepesi úti szlo ­ v á k evangélikus tem plom ot. E lefánt M ihály 1867. d ecem b er 22-én Székács Jó z se f p ü spökhöz írt levelében részletesen beszám o lt a tem plom építés körülm ényeiről. E bből a levélből m egtudhatjuk, hogy m iu tán V rchovszky eltűnt, illetve a tem plom p énzét elsikkasztotta, e lle hetetlenült a tem plom építése, m égis a kadtak szem élyek, akik kom oly adom ányokkal segítették a tem plom építésének m ielőbbi befejezését. P est város polgárm estere, Rottenbiller Lipót ped ig 5000 forinttal já ru lt hozzá az épület beboltozásához, továbbá az egyház szem élyzetének fizetéséhez 1200 forinttal. A tem plom , D iescher Jó ­ z s e f ép ítő m ester tervezte oltárát a ném et gyülekezet egyik tagja, n é v szerint Schiller Ernestina, k észítette el, aki T h an M órnak, az oltárkép elkészítőjének összesen 1100 forintot fizetett, Szentiványi Károly, az országgyűlés elnöke 24 parlam enti széket k ölcsönzött a p esti szlovák evangélikusoknak. A szlovák hív ő k is m in d en t m eg ­ tettek, hogy tem p lo m u k berendezése m inél teljesebb legyen. A sze­ gényebb hív ő k közül is legalább h etv enen-nyolcvanan 1168 forint­ nyi összeggel tám o g atták a tem plom ukat. A tem plom elkészültéért a szlovák hív ő k D iescher Jó z se f é p ítő ­ m esternek is hálásak lehettek, aki m egelőlegezve az összeget, 1867-ben nem csak a kőm űveseket, de a napszám osokat is saját m aga fizette ki. M ivel a tem plom berendezése m ég nem volt tel­ je s, az orgona, a h árom karzat, a padozat elkészítésére és az építés befejezésére, s a tarto záso k kifizetésére szükséges 58 024 F t fede­ zése v égett fordult L áng M ihály, a D eák téri tem plom lelkésze k é ­ relem m el a V allási és K özoktatási M inisztérium hoz. E lefánt M ih ály leveléből azt is m egtudhatjuk, h o g y a p esti szlo­ v á k egyház h ívei közül kb. 300-an tartózkodnak P esten állandóan, kiknek “nagyobb része szegényebb sorsú m esterem berekből állván, csak egyharm ad része vesz részt az egyház szám ára szükséges évi adakozásban, a nem állandó hívek M agyarország felvidékéről év en ­ k é n t m unka k eresés v égett rendesen tavasz elején m egjelenő és késő őszig P esten napszám ban dolgozó szlávok, k ik rendesen v a ­ sárnaponként az istentiszteletre m egjelennek, az Ú rvacsorában és a sátoros ün n ep ek alkalm ával részt vesznek, e zeknek szám a 1500.” A M agyarország és a N agyvilág c. újság 1868 10. szám a n a g y ­ m éretű, a kőnyom atról k észült kép et közölve a szlovák tem plom ­ ról, ír annak szükségességéről, építészi stílusáról és form ájáról. “A tem plom gót stílusban van építve, s nem csak hogy igazán csinos és szép külsővel bír, hanem belső beosztása is annyira célszerű, h o g y e tek in tetb en talán alig egy evangélikus tem p lo m vetekedhetik vele az o rszágban.” A kereszt alak ú ill. alaprajzú épület főbejáratának hárm as k a p u ­ já v a l szem ben épült a szentély, lezárva a hosszhajót. A z oltárt a hosszhajó és a szentély találkozásánál helyezték el, félkörben dí­ szes v asráccsal bekerítve. A tom pa, sötéttónusú oltárkép a h a lá l­ ra készülő térdeplő K risztust ábrázolja az O lajfák hegyén, lenn p e ­ dig az alvó tanítványokat. (A z oltárkép a tem plom bezárása után D unaegyházára került). A nyolcszögletű, négyzetes alapon nyugvó torony m inden m ásodik oldalán kis kőerk ély látható. K ülönleges a kőből faragott toronysüveg és csúcsán a nagy kőkereszt. K ovács A n na

1999. Június

Az önkormányzatiság buktatói Az önkormányzati törvény immár harmadszor, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló tör­ vény is már másodszor állta a gyakorlat próbá­ ját a legutóbbi önkormányzati választásokon. To­ vább erősödhetett meggyőződésünk, hogy ezen törvényeink valóban a legfőbb letéteményesei tár­ sadalmunk demokratikus fejlődésének. Ennek ellenére nem szabad nem észrevenni olyan riasztó jelenségeket, amelyek ezt a folyamatot erőteljesen megkérdőjelezhetik. Társadalmunk még, sajnos, elég messze van attól, hogy a kisebb­ ségek problémáit a maguk súlyának megfelelően tudná kezelni a helyi közösségek szintjén. Oly­ kor éppen a problémák megoldására hivatott he­ lyi vezetők fölösleges tehertételnek tekintik a ki­ sebbségekkel való törődést. Kimondva-kimondatlanul ott lappang az a több évtizedes beidegződés, hogy a kisebbségekkel való törődés, a garanciák biztosítása állami feladat. Ha ezt olyannyira fon­ tosnak tekinti, - mármint az állam- teremtse meg hozzá a szükséges anyagi feltételeket is. Tudjuk, hogy ez nem így van, a kisebbségek va­ lódi problémái is csak az adott közösségek szint­ jén oldhatók meg torzulások nélkül. Törvényeink feladata lenne ezt a folyamatot szabályozni. Meg­ győződésem, hogy az önkormányzati törvény en­ nek a feladatának maradéktalanul megfelelne, ha létezne olyan felügyeleti szerv, amely a törvény előírásait - és nem csak a betűjét a szellemét is az illetékesekkel végrehajtatná. Amit sokan az önkormányzati törvény gyengesé­ gének tartanak, az a törvény keretjellegéből adó­ dik. A törvény ugyanis nem vállalkozhat arra, hogy konkrét normatívákat írjon elő, hiszen alkalmazhatónak kell lennie a legkisebb és legsze­ gényebb településen is, ugyanúgy mint a luxus

körülmények között működő nagyvárosi önkor­ mányzat esetében. Csak jó szándék kérdése meg­ felelően alkalmazni a törvényt az adott települé­ sen. Igazán nem sok fantáziát igényel a törvény azon kitételének értelmezése, amikor kötelező jel­ leggel előírja a helyi önkormányzat számára a kisebbségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítását. Itt nyilvánvalóan egyetlen dolog le­ het irányadó a helyes megoldáshoz, az adott te­ lepülési önkormányzat működési színvonala, fel­ szereltsége. Ez az evidencia alig érvényesül egy­ két önkormányzatnál. Tisztelet a csekély számú kivételnek. Igen sértő az a mód és stílus, ahogy az egyes te­ lepülési önkormányzatok kezelik a törvény által előírt egyeztetési kötelezettségeiket. Ha ilyenre egyáltalán sor kerül, annak legtöbbször fölényeske­ dő kioktatás, illetve egyoldalú diktátum a vége. A települési önkormányzatok elutasító, arrogáns magatartása talán a legszembetűnőbben a költségvetési támogatás biztosítása körül merül fel. Itt nagyon szikáran egyetlen érv szerepel : nincs pénz. Az fel sem merül, hogy megkérdezzék, mennyi pénzből képzelik el a kisebbségi önkor­ mányzatok az elfogadható szintű működésüket. Különösen a tiszteletdíjak kérdése irritáló szá­ mukra. Nem ritka az olyan felszólítás, hogy a ki­ sebbségi képviselők mondjanak le a tiszteletdíjuk­ ról, hogy a feladataik ellátásához legyen elegendő pénzügyi fedezetük. És ezzel már elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a kisebbségi önkormányzatokat talán a legnagyobb sérelem éri. Ugyanakkor, amikor pénzügyi nehéz­ ségekre hivatkozva a kisebbségi önkormányzatok­ ra csupán annyi támogatást biztosítanak, hogy ab­ ból a minimális tiszteletdíjak kifizetésére is alig

van lehetőség, saját képviselőik számára a jóval magasabb kategóriájú maximális tiszteletdíjakat ál­ lapítják meg. Ez törvényességi aggályokat is fel­ vet. Ismeretes, hogy a tiszteletdíjak az “adható” fogalomkörbe tartoznak, juttatásuk tehát nem kö­ telező. De ha egy önkormányzaton belül rendelet­ ben érvényesítik a tiszteletdíjak intézményét, ak­ kor az az önkormányzat valamennyi képviselőjé­ re egyaránt vonatkozik. Nem fordulhat elő olyan megkülönböztetés, hogy más elbírálás alá esik a települési, és megint más a kisebbségi képviselők tiszteletdíja. Ugyanis a feladathoz arányosított megkülönböztetést a törvény eleve megtette azál­ tal, hogy a kisebbségi önkormányzatokat a kiste­ lepülési kategóriába sorolta. Törvényeink értelmé­ ben további megkülönböztetésnek helye nincs. De meggyőződésem, hogy a tisztesség okán is ez az egyedüli helyes megoldás. Ebből következik az is, ha valós alapja van az arra való hivatkozásnak, hogy a települési önkormányzat pénzügyi nehéz­ ségekkel küzd, akkor annak arányosan tükröződ­ nie kell valamennyi képviselő tiszteletdíjában. Akadnak olyan települési önkormányzataink is, amelyek intézkedésükkel már eleve megkérdője­ lezik a kisebbségi önkormányzatok létét is. Azzal ugyanis, hogy működésre egyetlen fillért sem szándékoznak biztosítani, támogatásukat egyes ak­ ciók, megmozdulások finanszírozására szűkítik, el­ jutottak az önkormányzatiság tagadásáig. Már a fentiekben felvázolt néhány probléma is vi­ lágosan jelzi, hogy a biztatóan alakuló kisebbsé­ gi önkormányzati rendszer még korántsincs abban a helyzetben, hogy a jelenlegi törvényi környezet­ ben magára hagyatva tovább erősödjön.

A budapesti Szlovák Nyugdíjasok Klubja 1997 feb­ ruárjától működik és az elmúlt két évben sok színes programot tervezett és valósított meg. A Klub vezetősége a programok kialakításakor ter­ mészetesen eddig is figyelembe vette a tagok által kezdeményezett igényeket is. Az idei év első fe­ lére is változatos programot sikerült összeállítani. A januári farsangi bált követően februárban megtekintettünk az Andrássy úti Operaházat, márciusban a Szépvölgyi úti Pálvölgyi csepp­ kőbarlangot látogattuk meg, majd a népligeti Planetáriumban egy előadáson vettünk részt. Áprilisban Óbudán a Kiscelli Múzeum, majd a Stromfeld Aurél úti Bajor Gizi Színészmúzeum volt látogatásunk színhelye. A visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy akik programjainkon eddig részt vettek, még nem csalódtak. Az egyes programokon megje­ lenteknek nemcsak szemet gyönyörködtető látványban volt részük, hanem érdekes és fontos információkat hallottak ill. szakszerű tájékoztatást is kaptak és minden alkalommal élményekben gazdagabban térhettek haza. Ez még azokra is vonatkozik, akik korábban már jártak az említett helyeken, de emlékeik idővel elhalványultak. így ugyanis újra látva a nevezetességeket, az emlékek felfrissültek és az élmények még maradandóbbá váltak. A téli havas, zord idő sem riasztotta vissza az érdeklődőket Ybl Miklós egyik fő művének, az

M aradandó em lék ek

A Népligetben 1977-ben nyílt meg a Planetárium. A 23 m átmérőjű kupolás építményben fény­ szórókkal kombinálva vetítik ki az égitesteket, azok mozgását és szemünk elé idézik az egész csillagos eget. Itt néztük meg az Égi Kaleidoszkóp c. élőszavas csillagászati vetítést, melyben bemutat­ ták az égboltot, az érdekesebb égitesteket, látni­ valókat. Tájékoztattak többek között az aug. 11-i teljes napfogyatkozásról is. Óbudán a Bécsi úttól nyugat felé emelkedő Kiscelli utcán fölsétáltunk és a Remete hegyen álló hajdani trinitárius kolostorhoz és templomhoz jutottunk. Az épülettömböt - mely 1744 és 1760 között épült - 1935 után múzeummá alakítot­ ták át. Itt megtekintettük a jelenleg kiállított képeket, szobrokat és egy időszaki kiállítást, mely a magyarországi játékok fejlődését mutatta be. Bajor Gizi (1893-1951) Kossuth-díjas színésznőről, a Nemzeti Színház örökös tagjáról elnevezett múzeum a művésznő és férje hajdani villájában van berendezve. Az épületet századunk 30-as éveiben fejezték be és Gobbi Hilda érdeme, hogy a Színészmúzeumot végül is sikerült megvalósíta­ nia. A kiállított anyag érdekes és látványos volt és a látogatókban felelevenedtek egy-egy kedves színésszel kapcsolatos emlékek is. Április végéig ezeket a programokat realizáltuk és májustól további változatos, színes programok várhatók, melyekre minden érdeklődőt szeretettel várunk. . kk -

A Nyugdíjas Klub programjairól 1875-84 között neoreneszánsz stílusban épült Operaház megtekintésétől, mely kívül-belül egyaránt csodálatos látvány. Kívül árkádok, oszlopok és szobrok díszítik. Belül többek között Székely Bertalan, Lotz Károly freskóit, Than Mór falfestményeit, Vastagh György falképeit és Feszty Árpád képeit, művészek szobrait láthattuk Európa egyik legszebb színházi nézőterében. A barlang iránt érdeklődőknek csak 4 megállót kellett busszal megtenni az Újlaki templomtól, hogy az 1906-ban felfedezett és 1919-ben megnyitott Pálvölgyi cseppkőbarlangban egy órát eltöltsenek. A főváros leglátványosabb és legnagyobb kiterjedésű cseppkőbarlangjának tel­ jes hossza 1100 m, de utcai ruhában csak egy része járható be. Ezeken a részeken viszont igen változatos, szép formájú cseppkövekben gyönyörködhettünk. Utána a társaság egy kis baráti beszélgetést folytatott egy meleg helyi­ ségben, ahol mindenki a kedvenc italát fogyaszthatta.

Petro László

1999. Június

Bemutatkozik a Józsefváros A elm últ év őszén m egalakult fővárosi kerületi szlovák ö nkorm ányzatok közül el­ sőként, m árcius 23-án, a B udapesti Szlovák Intézet ép ületében, m i, jó zsefv á ro siak m u­ ta tk o z tu n k b e a n a g y k ö z ö n sé g n e k . É va B álázóvá igazgatónő lehetővé tette, hogy első rend ezv én y ü n k et az intézet reprezenta­ tív épületében tartsu k m eg. A nagy elő ad ó terem a m ű so r kezdetéig zsú fo ­ lásig m egtelt. E g y tem peram entum os sárosi tánc bem u tatása után az önkorm ányzat elnöke K ápolnai K á zm é r és a kulturális bizottság el­ nöke, S zelényi G yörgyné szlovák és m ag y ar n y elv en ü d v ö zö lte a m egjelenteket, m ajd b e ­ m utatták az önk o rm án y zat képviselőit, ki­ hangsúlyozva, h o g y egy olyan kerületben a lakulhatott m eg szlovák önkorm ányzat, am elynek B ud ap esten a legrégibb és legna­ gyobb m ú ltja van. E zt k ö v ető en ebből a gazdag m últból - n é ­ hány fontosabb in form ációt és esem ényt k i­ ragadva - egy kis ízelítőt adtunk a m egje­ lenteknek. Józsefváros ő slakossága n ém etek­ ből, m agy aro k b ó l és szlovákokból állott. A szlovákok szám aránya m ég a m últ század kö zep én is a lakosság kb. 15 % - á t tette ki. A szlo v ák o k a 18. században főleg a m ai T avaszm ező u tcáb an töm ö rü ltek és ké­ sőbb is leginkább ezen a k ö rnyéken tele­ p ed tek le. A T avaszm ező u tcát S zlovák u t­ cának hívták. Jó zsefv áro sb an alakult ki a pesti szlovákok gócpontja, m ely k iterjedt a kulturális, v allá­ si és eg yesületi élet m inden területére, így pl. m á r 1833-ban szlovák nyelvű evangéli­ kus iskola k ezd te m eg m űködését a mai P uskin u tcában, de a legújabb időben is 19 5 4 -1992-ig - a kerület adott otthont a szlo­ vák általános iskola és gim názium nak. Vallási téren a v áro srész k ialakulásától az 1940-es évek vég éig vo lt szlovák n y elv ű katolikus szentm ise a H o rv áth M ihály téri tem plom ban

és a R ákóczi ú ton a L uther-házban, v asárn a­ pon k én t a m ai n ap ig tartanak evangélikus istentiszteletet. A sokszínű egyesületi szerveződések közül m egem lítettük a B udapesti Szlovák K atoli­ kus K ört, m ely a II. v ilágháborúig m űködött. A katolikus tem plom k ö rnyékén lévő h elyi­ ségekben főleg a m unkásság jö tt össze, ahol rendszeresen szerv eztek táncm ulatsá­ got, szórakoztató, am atő r színjátszó, ism e­ re tterje sz tő elő a d áso k at, k irán d u láso k at. U g yanakkor külön egy esü letü k v o lt az ipa­ rosoknak is.

Kápolnai Kázmér és Szelényi Györgyné szlovák és magyar nyelven üdvözölte a megjelenteket A m ú lt ism ertetését befejezve röviden ism er­ tettü k terveinket, elképzeléseinket: többek

között célunk a teljes szlovák lakosság létszá­ m ának felm érése és a velük való k apcsolat k i­ alakítása. F ontos feladatunk a szlovák kultúra m egism ertetése, a nyelv ápolása érdekében nyelvtanfolyam szervezése. E z u tó b b it a fővá­ rosi és a többi kerületi önkorm ányzattal k ö z ö ­ sen m ár beindítottuk. C élul tűztük ki a jó z s e f­ városi szlovák em lékek felkutatását is. K ét évfordulós kulturális m egem lékezés k e reté ­ ben em léktáblákat avatunk. T avasszal és ősszel k ét jó zsefv á ro si kulturális rendezvé­ nyen néptánc együttessel fogunk fellépni. K ezdem ényeztük és m ár sikerült is elér­ nünk, hogy 50 év szünet után szeptem ber­ től, havi rendszerességgel - m inden hónap első v asárnapján 1 0 .3 0 -k o r-a H orváth M i­ hály téri p lébánia-tem plom ban újból lesz szlovák nyelvű m ise. A többi önkorm ányzat­ tal együtt belföldi és szlovákiai k irán d u ­ lásokat szervezünk. V égezetül m egem lítettük, hogy a m ár trad í­ cióval rendelkező S zlovákok K arácsonya és a szlovák farsangi bál költségeihez m ár önkorm ányzatunk is hozzájárult és ezeket a rendezvényeket a jö v ő b e n is közös szer­ vezésben fogjuk m egtartani. A terveink ism ertetése után a táncok b e m u ­ tatásával fo lytatódott a m űsor. F elléptek a Szlovák Á ltalános Iskola és G im názium ta ­ nulói, akik közül többen Józsefváros lakói. A d iákok színvonalas előadásában külö n b ö ­ ző szlovák n éptáncokat láthattunk, de vo lt m o d em tánc is. H alottunk furulyát és ver­ seket is. A p rogram nagyobb részét a zok is él­ vezték, ak ik nem értettek szlovákul, hiszen a zene, a tánc nem kív án nyelvtudást. A h áro m ­ negyedórás m ű so r b efejezése után ö n k o r­ m ányzatunk a jele n le v ő kedves v endégeket m eghívta egy kis testi táplálékra. K özben a nagy előtérben a 3 -tagú z enekar já t ­ szott. S zólt a szlovák dal, a p á ro k táncolni kezdtek. A kik n ek k edvük v o lt - táncház k e re ­ tében a táncosok v ezetésével - szlovák tá n c o ­ k at is m egtanulhattak A ven d ég ek b eszélg et­ tek, akik m ég - nem találkoztak, ö sszeism er­ kedtek, új barátságok szövődtek. A z u tolsó vendégek távozásával este kilen ck o r ért véget a rendezvény. A z első b em utatkozásunk jó l sikerült. Ez új erőt adott n e künk és ösztönöz bennünket arra, hogy ezen az ú ton tovább kell m enni. Terveink m egvalósításáért céltudatosan dol­ gozunk a szlovák ü gyért és a szlovákságért. K á p o ln a i K á z m é r

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Békés! Mihályné (Mrsán Mária) 1999 április 30-án, életének 81 évében elhunyt. Felejthetetlen halottunk földi maradványait május 25-én a Farkasréti temető ravatalozójából az evangélikus vallás szertartása szerint helyez­ tettük örök nyugalomra. S zó lt a s z lo v á k d a l, a p á r o k tá n c o ln i k e z d te k

1999. Június

Angyalföld

Kirándulás Kelet-Szlovákiába

NYELV ÉS HAGYOMÁNY AXIII. kerületben 1998 november 1-én megalakult az Angyalföldi Szlovák Önkormányzat. A testület mega­ lakulása óta folyamatosan végzi szervezői tevékenységét. Rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a Budapesten működő szlovák civil szervezetekkel, klubokkal, intézményekkel és kerületi szlovák önkormány­ zatokkal, de a leginkább a XIII. kerületi szlovák lakosokkal. Elkészítettük éves munkatervünket, melyben a szlovákság részére különféle programokon kívánjuk biz­ tosítani anyanyelvűnk és hagyományaink ápolását. Ennek érdekében januárban színházi előadást szer­ veztünk, valamint együttműködtünk a már hagyományos szlovák farsangi bál rendezésében, márciusban négyhó­ napos szlovák nyelvtanfolyamot indítottunk kezdők számára, melyhez önkormányzatunk saját költségvetéséből járult hozzá 100 ezer forinttal. Az önkor­ mányzati képviselők szakmai képzését is fontosnak tar­ tottuk, ezért képviselőtársaink január 16-án Budapesten és március 14-16 között Szlovákiában vettek részt a képzésen. Áprilisban részt vettünk a Terézvárosi Szlovák Önkormányzat által szervezett ének-zenei seregszemlén. A közeljövőben (június 5.) a kerületünkben élő valamennyi nemzetiséggel együtt ünnepeljük a József Attila Mű­ velődési Központban a Nemzetiségek Napját. Ez alkalom­ ból a Szlovák Iskola táncosai és énekesei mutatkoznak be. Önkormányzatunk életének egyik kiemelkedő ren­ dezvényére november 12-én kerül sor, ahol a kerületben működő Szlovák Általános Iskola és Gimnázium aprajanagyja és a főváros szlovák szavalói és prózamondói mérik majd össze tudásukat és művészetüket. Mindehhez két pályázaton nyertünk anyagi támogatást. A budapesti szlovákok napját már hagyományosan de­ cember 14-én ünnepeljük a Fővárosi Önkormányzat díszter­ mében. Ezúttal is karácsonyi koncerttel kívánunk kellemes ünnepeket és újra felelevenítjük hagyományainkat és szoká­ sainkat. Ezen a napon kerül átadásra a Fővárosi Szlovák Önkormányzat által alapított “Nemzetiségünkért” díj is. Negyedéves várakozás után ideiglenes irodahelysé­ geket biztosított a Kerületi Polgármesteri Hivatal a XIII. Tomori-köz 6. szám alatt, ahol kedden délelőtt (9.00-12.00) ill. szerdán délután (13.00-16.00) tartunk fogadóórát. Telefonszámunk 239-39-61, ahol fax és üzenet is hagyható. Gabriela Hollósyová

A szlovák önkormányzat képviselői József Attila szobrának koszorúzásán.

BUDAPESTI

SZLOVÁK

V defi Bozieho tela dievcatá hádzu kvetinové lupienky pred küaz& kt°ry na cele procesie nesie oltámu sviatosf. V Cemeri v tento cas robia z kvetov koberce, ktoré siahajú az k tzv. búdkara. ,. ,. , ,, - .

Intő: J. Dobmczi

Terézváros

Feltárni a múltunkat Az 1998-as választások nyomán megalakult szlovák terézvárosi önkormányzatunk feladata lesz feltárni a múltat és fokozatosan megismerkedni a jelenleg is itt élő szlovákokkal. Feltehetően sok szlovák építőmunkás vett részt főváro­ sunk eddig talán leglendületesebb, leglátványosabb építkezésein, amelyek a milleniumi előkészületek jegyében zajlottak kerületünk területén. Az építőmunká­ sok tömegét - vallási, oktatási és egyéb kulturális igényeik kielégítését szolgáló - segédcsapat követte. Bízvást remélhetjük, hogy tevékenységük nyomai az archívumokban fellelhetők. Természetesen igyekszünk felkutatni a kerületünkben jelenleg is élő szlovákokat, illetve a korábbi bevándorlók leszármazottak. Szerény lehetőségeinkhez mérten igyek­ szünk olyan programokat szervezni, ahol jól érezheti magát az is, aki a szlovák nyelvet jó szinten beszéli, de az is, aki már a nyelvet teljes mértékben elvesztette. Főbb programjainkat a többi kerületi önkormány­ zatainkkal közösen a Fővárosi Szlovák Önkormányzattal együttműködve szervezzük. Csak a legfontosabb terü­ leteket említve: szlovák nyelvtanfolyam beindítása, a két­ havonta megjelenő kétnyelvű Budapesti Szlovák c. újság szerkesztése, a Budapesti Szlovákok Napja nagyszabású rendezvény minden év decemberében. Igen közkedvelt a Szlovák Nyugdíjasok Klubjának programja, úgyszintén a Szlovák Társaskör (Slovenská beseda) - főleg az értel­ miséget mozgósító - havonta ismétlődő rendezvényei. Az érdeklődők jelentkezését nagy szeretettel várjuk a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal I. emelet 104-es szobájában minden hónap első keddjén 9.00-11.00 óráig. Érdeklődni lehet a 351-7961-es telefonszámon.

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat - közösen a Szlovák Nyugdíjas Klubbal - kirándulást szervez Kelet-Szlovákiába 1999. június 18-20 között. Útvonal: Budapest - Kassa - Eperjes - Bártfa Kisszeben - Korompa - Rozsnyó Losonc - Budapest Utazás: autóbusszal Indulás: június 18-án 7.00 órakor - Hősök tere Érkezés: június 20-án, az esti órákban Szállás: Kosická Belá 3-4 ágyas szobákban Étkezés: Reggeli és vacsora a szálláshelyen (félpanzió), az ebéd önköltséges alapon, utazás közben. Részvételi díj: 5.000,-Ft + 800 SK Biztosításról mindenki m aga gondoskodik! Jelentkezni a részvételi díj befizetésével lehet a FSZÖ titkárságán 1999. június 10-ig. Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 1. T e l.: 302-5117

Árvízkárosultjaink megsegítése A Fővárosi Szlovák Önkormányzat, együttműködve a nyolc kerületi szlovák kisebbségi önkormányzattal, 250 pár gumi­ csizmát juttatott el a Füzér és környező fal­ vak árvízkárosultjainak megsegítésére. A segélyszállítmányt Novák Imre, Füzér pol­ gármestere vette át azzal a nem titkolt örömmel, hogy az adományt a földcsu­ szamlás által elzárt patakok megtisztí­ tásánál igen jól tudják hasznosítani. (sze rk.)

Petro László, elnök

A F ő v á ro si S z lo v ák Ö n k o rm á n y z a t lapja. A k ia d á sé rt fe le lő s: H o lló sy T iborné. S z e rk e sz tő b iz o ttsá g : O ld r ic h K n íc h a l v e ze tő sz e rk e sz tő , H o lló sy T ib o r n é , H o n tin é K lá n y i J o z e fin a , P e tr o L á s z ló , G r e g o r P a p u c e k , A sz e rk e sz tő sé g cím e: 1054 B u d a p est, A k a d é m ia u. 1., T el./F ax: 3 0 2 -5 1 -1 7 . IS S N 1416-6453, N y o m ta tta : P re ssco o p K ft., V eszprém