Budapest, 2013. szeptember 24.
1
Tartalomjegyzék 1.
2.
Acélipari kitekintés .................................................................................................................. 2 1.1.
A világ és az Európai Unió gazdasága ............................................................................. 2
1.2.
Az acéltermelés alakulása ................................................................................................. 2
1.3.
Az acélfelhasználás alakulása ........................................................................................... 2
1.4.
Magyarország acélipari vonatkozásai ............................................................................... 3
1.5.
Acélárak alakulása ............................................................................................................ 5
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés véleménye a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható acélipar számára Európában”c. dokumentumról ................................................. 6
2
1. Acélipari kitekintés 1.1. A világ és az Európai Unió gazdasága A világgazdaság és valamennyi régió teljesítménye 2012-ben az előző évinél lassabban nőtt és 2013-ban ehhez képest mérsékelt, 2014-ben valamivel nagyobb ütemű növekedés várható. A globális gazdaság 2013-ban 3,1 %-kal, 2014-ben 3,8 %-kal nőhet. A növekedés hajtóereje továbbra is a meghatározó méretű kínai és indiai gazdaság dinamikus növekedése, de a FÁK országok gazdasága is valamivel az átlag felett nő. A fejlett világ gazdasága az átlagnál sokkal lassabban, 2012-ben 1,2%-kal nőtt, 2013-ban is ugyanennyi lesz a növekedés. Sajnálatos azonban, hogy az EU gazdaságának növekedése a fejlett országok átlagától is jelentősen elmarad. 2012-ben a visszaesés 0,2 %-os volt, 2013-ra pedig 0,1%-os csökkenés várható.
1.2. Az acéltermelés alakulása A világ acéltermelése a globális gazdaság fejlődésével összhangban változott: a 2008-2009es csökkenést 2011-ben erőteljes, 2012-ben enyhe növekedés követte. A globális acélfelhasználás is ennek megfelelően változott. Az EU 27 nyersacél termelésének alakulását elemezve megállapítható, hogy a termelés a kereslettel összhangban változott, 2012 folyamán kissé csökkent. A jelzett felhasználás ismeretében 2013 során érdemi változás nem várható. A világ acélgyártásának földrajzi megoszlását 2001-ben és 2012-ben elemezve megállapítható, hogy Kína előre törése jelentős a nyersacél termelés tekintetében. Az acéltermelésben Európa, a CIS és a NAFTA országok, valamint Japán részaránya jelentősen csökkent, miközben Kínáé 17,8%-ról 46,3%-ra nőtt a fent nevezett időszak alatt.
1.3. Az acélfelhasználás alakulása A worldsteel rövid távú kitekintésében elemezte a látszólagos acélfelhasználás régiónkénti megoszlását. Eszerint 2011-ben a NAFTA és a CIS országokban a válság után gyorsabb az acélfelhasználás növekedése, mint a világ többi részén. 2012-ben a NAFTA országok acélfelhasználása ugyan az átlagtól jobban nőtt, de a CIS országoké már nem. Szembetűnő azonban, hogy az EU 27 felhasználása még 2013-ban is jelentősen elmarad a 2007 évi szinttől. Az EUROFER elemzése szerint 2012-ben a legnagyobb három acélfelhasználó ágazat (az építőipar, gépipar és járműipar) teljesítménye tartós visszaesést mutatott, 2013 első negyedében némileg tovább romlott a helyzet, majd a 3. negyedévtől kezdve pozitív változás látható.
3
1.4. Magyarország acélipari vonatkozásai Hazánkban három acélipari régió alakult ki az elmúlt fél évszázad során: Diósgyőr, Dunaújváros és Ózd 2008-ig mindháromban folyt termelési tevékenység. A diósgyőri és ózdi üzemeket az 1990-es években, a DUNAFERR-t 2004-ben privatizálták, mindhárom külföldi kézbe került. Diósgyőrben felszámolás indult a vállalat ellen és 2008. vége óta nem folyik termelés. Az ISD DUNAFERR Zrt. évtizedek óta a magyar acélipar zászlóshajója, termelése az elmúlt évig alig változott. Nagyobb stabilitásában valószínűleg annak is jelentős szerepe volt, hogy egy évtizeddel később került sor a privatizációra, mint a másik két esetben. Integrált technológiával dolgozik, az ilyen technológiát alkalmazó vállalatok között kicsinek számít. Ez teszi alkalmassá arra, hogy kis mennyiségek szállítását is vállalni tudja és rugalmasan alkalmazkodjék a piaci feltételekhez. Jelenleg 4.833 főt foglalkoztat és így Dunaújváros és régiója legnagyobb foglalkoztatója. (A DUNAFERR vállalatcsoport összes létszáma pedig 6.398 fő.) Az Ózdi Acélmű Kft. a 90-es évek végén került a német Aicher csoport kezébe. Az új tulajdonos a régi telephelyet elhagyva lényegében mini-acélművet alakított ki, amely alapvetően betonacél gyártásra specializálódott. Míg 2008-ban 261 kt, addig 2012-ben mindössze 48 kt betonacélt állított elő. Termelését elsősorban az korlátozza, hogy az EU és magyar vám- és adószabályokat kijátszva nagy mennyiségű olcsó import érkezik az országba. A foglalkoztatottak száma 378 fő. A két vállalat jelenleg fentiek szerint összesen mintegy 5.200 dolgozót foglalkoztat, a beszállítókkal együtt több tízezerre tehető a vállalatok működésétől függő dolgozók száma. Amennyiben a DUNAFERR csoporttal együtt számítjuk a hazai acélipart, a dolgozók száma összesen 6.776 fő. Magyarország és Európa nyersacél termelése között erős párhuzamosság tapasztalható, amely a tendenciák jellegében is jól követhető. Magyarországon az 1970-80-as évek 3,5 Mt/év feletti nyersacéltermelése a rendszerváltást, szerkezet átalakítást követő években jelentősen csökkent és 1,5-2,2 Mt/év között változott. A válságot követően a legalacsonyabb termelési szint 2009-ben volt (1,4 Mt). Ezt követően kismértékű emelkedés tapasztalható. 2013- ban az ISD DUNAFERR Zrt. áttért az egykohós üzemre, melynek eredményeként Magyarország éves nyersacéltermelése felére esik vissza. A melegen hengerelt széles szalaggyártás 2012. évi szintjéhez hasonló termelési volumen eléréséhez az anyacégtől származó ukrán bugát használnak fel. Magyarországon a látszólagos acélfelhasználás kisebb megtorpanásoktól eltekintve 2007-ig viszonylag egyenletesen növekedett, majd 2008-ban a válság jelentkezése ellenére az összes
4 acélfelhasználás még nem csökkent, viszont ezen belül a belföldről származó acéltermék mennyiség 7,6%-kal csökkent, az import pedig 2,4 %-kal nőtt. Az import termék aránya a felhasználásban, 2004-ben, az EU csatlakozásunk évében még csak 60 % volt, de 2007-ben már 75,6 %-ot, majd 2008-ban 77,4 %-ot tett ki. 2009-ben az acélfelhasználás majdnem 1,2 millió tonnával, mintegy 43%-kal csökkent, a belföldi értékesítés 36 %-os és az import 43 %os csökkenésével. 2010-ben és 2011-ben, az acélfelhasználásban is mutatkoztak a válságból való kilábalás jelei, ugyanis az összes felhasználás 18 %-kal és 9,4%-kal nőtt. A szomorú csak az, hogy a belföldi értékesítés csökkent, így a teljes növekedés az importban jelentkezett és 2011-ben az import aránya az acélfelhasználásban már 81,4% volt. 2012-ben a felhasználás 1,8%-kal csökkent és az import aránya is némileg csökkent. A hazai főbb feldolgozóipari acélfelhasználó szektorok termelésének alakulása: A járműipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat Magyarországon, fontossága az 1990-es évek közepe óta töretlenül növekszik. A korábbi haszongépjármű-gyártás dominanciáját átvette a személyautó gyártás. Az elsők a Suzuki és az Opel voltak, őket követte az Audi és a Mercedes-Benz. Rajtuk kívül olyan járműipari beszállítók, mint a Bosch, a Thyssen-Krupp és a Knorr-Bremse. Az adatok szerint a fémalapanyag- és fémfeldolgozásban, a termelés 2012-ben stagnált ugyan, de a rendelésállomány fejlődése alapján feltételezhető, hogy 2013-ban az alágazatban termelésbővülés várható. A gépipar hazánkban, 2010-ben és 2011-ben is szépen teljesített. 2012-ben viszont igen jelentősen mérséklődött a termelés növekedési üteme. A rendelésállomány alapján a szakemberek ez évben is mindössze 0,5 – 1 %-os emelkedést várnak. A hazai építőipar számára az uniós források által finanszírozott beruházások, különösen az út- és vasútfejlesztés jelenthet keresletet. A vállalati szektorban az építési kereslet érdemi változása nem várható. A lakásépítés is egyre csökken. Az építőipar teljesítménye 2013-ban a hét éve tartó csökkenés után, várhatóan kismértékben növekszik. A magyar gazdaság és azon belül a fémfeldolgozás (beleértve az acélszerkezet gyártást) működését is ismereteink szerint alapvetően a külkereskedelmi forgalom, elsősorban az export teljesítmény határozza meg. Az export lehetőségek jó kihasználása nélkül a jelenleg még működő cégek is reménytelen helyzetbe kerülnének, ugyanis a szabadpiaci verseny miatt rendkívül erős importnyomással kell folyamatosan szembenézniük.
5
1.5. Acélárak alakulása A 2007. évi havonkénti átlagárak viszonylag nyugodtnak mondható alakulása után 2008. első félévében, elsősorban az alapanyag és a koksz árak drasztikus megemelése miatt, egy minden eddiginél gyorsabb és nagyobb mértékű acélár emelkedés következett be. Ez a magas árszint azonban nem tudott tartós lenni. Amilyen gyorsan emelkedtek az árak, a válság okozta kereslet hiánya miatt ugyanolyan gyorsan le is csökkentek és 2009-ben szinte egész évben a 2007. évi árszint alatt maradtak. 2010-ben az év közepéig emelkedtek az árak és többnyire elérték a 2007. évi szintet, de az év második felében már ismét enyhe árcsökkenés volt tapasztalható. Ez utóbbi megállapítások elsősorban az EU belföldi piaci árak alakulására igazak, ugyanis a CIS Fekete-tengeri kikötői árak 2009. közepe után emelkedtek és hamar elérték, sőt meg is haladták a 2007. évi árszintet, de a 2010. II. félévben történt enyhe visszaesés ezeknél is jelentkezett. 2011-ben az év elején még emelkedtek az árak, majd az EU belföldi acélárak a II. félévben már többnyire csökkentek, míg a CIS Fekete-tengeri kikötői áraknál ez csak később jelentkezett. 2012-ben az előző évhez teljesen hasonló az árgörbék lefutása, csak kisebb volt az év elején az emelkedés, mint 2011-ben és így az egész évet tekintve az árgörbék alacsonyabb szinten helyezkednek el. 2013 első kilenc hónapjában kísértetiesen hasonló a helyzet a 2012. évihez. Az a nagy kérdés, hogy vajon milyen lesz a folytatás a kereslet-kínálat arányát és így az árak alakulását illetően.
6
2. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés véleménye a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható acélipar számára Európában”c. dokumentumról Az EU acéliparának élet- és versenyképességét befolyásoló tényezők hazánk acéliparának működésére is ugyanúgy hatnak, mint a többi tagországéra. Acéliparunk kis mérete természetszerűleg azt is okozza, hogy érzékenyebben reagál a működését nehezítő tényezőkre. Ezért üdvözöltük az Európai Bizottság acéliparral kapcsolatos döntéseit: az EU acéliparával foglalkozó ú.n. Magasszintű Kerekasztal létrehozását, majd a Kerekasztal javaslatait messzemenően figyelembe vevő „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható acélipar számára Európában” c. dokumentumot. Külön örülünk annak, hogy Gyürk András EP tag az MVAE véleményét kérte erről a fontos dokumentumról. Az alábbiakban a dokumentum javaslatait sorra véve foglaljuk össze véleményünket. A hazai acélipar szempontjából legfontosabb javaslatainkat kiemeltük.
Bizottsági vállalás
MVAE megjegyzés
Szabályozási keretrendszer Az acélipar kumulatív költségelemzése a szabályozás költségeinek ellenőrzése céljából. Alkalmassági és versenyképesség vizsgálatok. A tervezett új szabályozók hatásának vizsgálata a versenyképességre. A tagországokkal közösen megvizsgálják az illegális acélkereskedelem kiküszöbölésének lehetőségét (pl, ÁFA elkerülése) A nagy acélfelhasználó ágazatok növekedésének ösztönzése
Fontos, pl. a kvótakereskedelem költségeinek hatása a versenyképességre.
A Bizottság a klímavédelem ügyében folyamatosan változtatásokat tervez (backloading, szektorok közti átvitelek). Egyelőre nincs elemzés, amit még a változtatást az EP elé terjesztenének. Ezt pótolni kell. A Bizottság 12 hónapon belül dolgozzon ki javaslatot. MVAE akció: fordított ÁFA alkalmazása acéltermékekre (eddig nincs válasz) Hazánkban az építőipar és a járműipar a legnagyobb felhasználó. Az építőipar teljesítménye esett vissza legjobban. A kormányzat indítson programokat az építőipar fellendítésére. A közbeszerzési pályázatokba építsenek be olyan feltételeket, amelyek a hazai acélok felhasználását ösztönzik z építőiparban. Az acélipar állami támogatásának ellenőrzésére és tiltására vonatkozó, az 1990-es évek elején hozott EU szabályok sokkal szigorúbbak, mint a többi ágazatra vonatkozó előírások. Ezek a szabályok mára már betöltötték szerepüket, indokolatlan a további fenntartásuk. Emiatt az acélipar számos pályázati lehetőségből eleve ki van zárva, ami rontja fejlesztési lehetőségeit. Lehetővé kell tenni, hogy az acélipar más ágazatokkal
7 azonos feltételek mellett vegyen részt a különböző fejlesztéseket támogató pályázatokon.
Tisztességes feltételek a nemzetközi piacokon Kereskedelempolitikájában arra törekszik, hogy elősegítse az acéltermékek kijutását harmadik piacokra Fellép a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen. A szabadkereskedelmi egyezmények megkötése előtt megvizsgálja hatásukat az acéliparra. Az acélhulladék kereskedelem monitorozása
A szabadkereskedelmi egyezményekben legyenek olyan kikötések, amelyek elősegítik az EU áruinak kijutását, ill. a szükséges import bejutását megkönnyítik. Korszerűsítsék és erősítsék a meglévő piacvédelmi eszközöket (pl. antidömping)
Nem elég konkrét.
Nem elég konkrét. Az acélipar bevonásával! Az acélipar CO2 kibocsátása hatékonyan csökkenthető az acélhulladék részarányának növelésével az acélgyártásban, így a hulladékexporttal egyúttal CO2 kvótát adunk el, ami nem jelenik meg az árban. Nem véletlen, hogy számos ország korlátozza, ill. fékezi az acélhulladék exportját. Bár hazánk jelentős hulladék exportőr, vállalataink néha nehezen, ill. nehéz feltételek mellett (ár, fizetési feltételek) jutnak hozzá a hulladékhoz. Javasoljuk a CO2 csökkentéssel arányos exportadó kivetését az acélhulladék exportjára. Az egyezmények megkötése előtt véleményeztessék azokat az acélipar képviselőivel.
Acéliparunk hazai piacát erősen zavarja a vámot és adót elkerülő tisztességtelen acélimport. Javasoljuk, hogy a hazai illetékes kormányzati szervek fogadják el javaslatunkat a fordított ÁFA alkalmazására betonacél termékek esetére.
Energia és klíma politika Tárgyalásokat folytatnak, hogy a klímavédelmi szabályozás 2015-ig globálissá váljék Felülvizsgálják a megújuló energiák támogatási rendszerét Részletes elemzést készítenek az energiaárak összetevőiről és hatásaikról Javaslatokat dolgoznak ki az EU2030-as klímapolitikájához, amiben teljes mértékben figyelembe veszik a költséghatékonyságot és az energiaintenzív ágazatok költségeire gyakorolt hatásokat is. Támogatja az energia hatékonyság legjobb gyakorlatának terjedését
Addig nem szabad változtatni az emisszókereskedelem korábbi rendszerén. Ne növekedjék az energiaár a nagy felhasználók részére. Az acélipari vállalatok részvételével. Nincs benne konkrétum. Le kell benne fektetni, hogy a célkitűzéseknek technikailag és költség szempontjából hatékonynak kell lenni és a legkisebb fajlagos kibocsátóknak ne okozzon költségnövekedést (reális benchmark adatok) Nem új javaslat (2011) és nem konkrét
8
Innováció A tagállamok különítsék el az emissziókereskedelemből befolyó bevételeket, amelyeket a témával összefüggő innováció költségeihez való hozzájárulásra fordítanak.
Az új projektek keretében több lehetőséget biztosít a témával összefüggő K+F, innováció területének Felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy biztosítson hosszú távú finanszírozási lehetőségeket a témával összefüggő fejlesztéséhez Szociális dimenzió: szerkezetátalakítás és szakemberigény Támogatja egy Európai Szakképzési Tanács létrehozását abból a célból, hogy az acélipari szervezetek működjenek együtt az acélipari szakképzés területén Munkacsoportot hoz létre az acélipari vállalatok bezárásának, jelentős leépítésének vizsgálatára, hogy egyszerűsítse a megfelelő EU támogatások felhasználását A strukturális alapok felhasználásánál csökkenti a saját hozzájárulást
A 2014-2020 közötti emissziókereskedelmi szabályozókat az Európai Bizottság úgy változtatta meg, hogy a jövő évtől vállalataink jelentős kvótavásárlásra fognak kényszerülni és még kevesebb lehetőségük lesz a témával kapcsolatos fejlesztésekre. Javasoljuk, hogy az állami kvótaeladásokból származó bevételből támogassák a hazai acélipari vállalatok energetikai és klímavédelemmel összefüggő K+F tevékenységét, fejlesztéseit. Támogatjuk Mivel az áttörést hozó, C-szegény acélipari technológiák fejlesztése hosszú időt és igen magas költségeket igényel, erre a célra hozzanak létre külön alapot.
Hazánkban nagy probléma az acélipari szakmunkásképzés, így fontos téma. Probléma a nyelvismeret alacsony szintje, ezért támogatni kell a fiatalok nyelvtanulását. Fontos és sürgős (Dunaferr).
Támogatjuk
Ellenőrzés, általános javaslatok Az acélipar és a Bizottság között megindult párbeszéd hasznos volt. A bizottság javasolja ezért egy Magasszintű Acél Munkacsoport létrehozását, amely egy éven belül felülvizsgálja a javaslatok hatását az acélipar versenyképességére és javaslatot tesz az esetleges módosításokra
Magyarország – kis acéltermelése miatt – nem volt tagja az acéliparral foglalkozó magasszintű kerekasztalnak, amelynek javaslatait a Bizottság figyelembe vette. Kezdeményezzük, hogy hazánk a Magasszintű Acél Munkacsoportnak tagja lehessen, ha máshogy nem, tanácskozási joggal.
