Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselőtestületének ……/2009.(………) rendelete a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló módosított 20/2008.(VI.20.) rendelet módosításáról és kiegészítéséről (Tervezet) 1. § (1) A kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló a 30/2008.(IX.18.) és az 5/2009.(III.20.) rendelettel módosított 20/2008.(VI.20.) rendelet ( a továbbiakban: szociális rendelet ) 2. § (1) bekezdés a) pontjának 4. alpontjában a „tizenharmadik havi nyugdíj” szövegrész helyébe a „tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása” szöveg lép. (2) A szociális rendelet 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.” 2. § A szociális rendelet a 6. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a 6-8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Aktív korúak ellátása 6. § Az aktív korúak ellátására az Szt., valamint végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 7. § (1) Az önkormányzat az aktív korúak ellátására jogosult személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez, mely feladatát a KÖZPARK Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KÖZPARK Nonprofit Kft.) közreműködésével végzi. A közcélú munkavégzésre – legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal – határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. Az aktív korúak ellátására jogosult személlyel a KÖZPARK Nonprofit Kft. köti meg az Szt. 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti munkaszerződést.
2
(2) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött, egy évre szóló megállapodásban vállalhatja, hogy a Munkaügyi Központnál kéri álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 17/A. §-a határozza meg.” 8. § (1) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) az Szt. 37/D. §-a szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat intézménye, a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). (3) Az (1) bekezdés szerinti személyek esetében az aktív korúak ellátására való jogosultság és a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló jogerős határozatot a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda küldi meg a Családsegítő Szolgálat részére. (4) Az (1) bekezdés szerinti személy az együttműködés keretében köteles a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a Családsegítő Szolgálatot (Budapest XIX. kerület Táncsics M. u. 7.) és ott nyilvántartásba vetetni magát, b) írásban megállapodni a beilleszkedését segítő programról, c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (5) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet a) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra, mely havonta legalább két személyes találkozást jelent a családgondozóval, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (6) A Családsegítő Szolgálat a (4) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás egy példányát annak aláírását követően haladéktalanul megküldi a Szociális és Gyermekvédelmi Irodához.”
3
3. § A szociális rendelet III. Része a következő 8/A. -8/B. §-sal egészül ki: „8/A. § (1) A Családsegítő Szolgálat köteles tájékoztatni a Szociális és Gyermekvédelmi Irodát: - az együttműködésre való jelentkezés elmulasztásáról, - a beilleszkedést segítő program kidolgozásának akadályozásáról, illetőleg az együttműködési megállapodás aláírásának megtagadásáról, - a beilleszkedést segítő programban előírt együttműködési kötelezettség megszegéséről. (2) Amennyiben az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személy a rendelet 8. § (4)-(5) bekezdései szerinti kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni, az erről szóló igazolást, vagy nyilatkozatot 3 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálathoz eljuttatni. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti személy az előírt együttműködési kötelezettségeinek nem tesz eleget, és ezt önhibáján kívüli okként hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, akkor együtt nem működőnek minősül. 8/B. § (1) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személynek, a) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek, vagy összegének felülvizsgálatára irányuló, az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, b) aki keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, c) akire vonatkozóan a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét a felfüggesztésről szóló határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül ismételten megállapítja, d) aki a rendszeres segély folyósításának időtartama alatt a Családsegítő Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.” 4. § A szociális rendelet 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „ b) a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja, továbbá”
4
5. § A szociális rendelet 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, azonban nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-át. A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.” 6. § A szociális rendelet 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén: a) az ápolt személy önmaga ellátására, valamint a lakáson kívüli ügyei vitelére képtelen, állandó gondozásra, felügyeletre, ápolásra és folyamatos ellátásra szorul, b) az ápolt személy rendelkezik kispesti lakcímmel, c) az ápolást végző személy rendelkezik olyan tartalmú háziorvosi igazolással, mely szerint a szükséges ápolási tevékenység ellátására alkalmas, továbbá d) az ápolást végző személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át, feltéve, hogy az ápolt személy gondozását a vele egy háztartásban együtt élő, és nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, továbbá terhességi gyermekágyi segélyben (GYÁS), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozási segélyben (GYES), vagy gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülő személyek közül senki sem tudja ellátni.” 7. § A szociális rendelet 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy nem gondoskodik a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről, továbbá ha d) az ápolást végző személy háromszori megkeresés után nem található meg az ápolási tevékenység ellátásának helyszínén, vagy e) nem teszi lehetővé a környezettanulmány elkészítését. (2) Az ápolási kötelezettség teljesítésének szükség szerinti ellenőrzésébe a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat is bevonható oly módon, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda írásbeli felkérése alapján az intézmény
5
munkatársa az ápolás helyszínét felkeresi és ott környezettanulmányt készít.” 8. § (1) A szociális rendelet 16. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az átmeneti segély egészben vagy részben természetbeni ellátásként is nyújtható úgynevezett hátralék-kiegyenlítő támogatás formájában, különösen a szolgáltatók felé fennálló díjhátralékok rendezéséhez, amennyiben a kérelmezőnek és a háztartásában élő hozzátartozóknak vagyona nincs. (3) Amennyiben az átmeneti segély iránti kérelem szolgáltató felé fennálló díjhátralék rendezésére irányul, a kérelemhez a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint csatolni kell a kérelmező és a háztartásában élő személyek jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.” (2) A szociális rendelet 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Hátralék-kiegyenlítő támogatás ugyanazon háztartásban élő személyek vonatkozásában egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal állapítható meg és annak együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.” (3) A szociális rendelet 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Amennyiben az adott háztartásban élő személyek részére ugyanazon naptári éven belül két alkalommal hátralék-kiegyenlítő támogatás került megállapításra, és azok együttes összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát, csak rendkívül indokolt esetben állapítható meg átmeneti segély. E bekezdés alkalmazása során rendkívül indokolt esetnek az alábbiak minősülnek: elemi kár, a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény, baleset, hosszan tartó betegség miatti tartós keresőképtelenség, nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, kórházi kezelés, szanatóriumi utókezelés, magas gyógyszerköltség, az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja, jelentős költségkihatású gyógyászati segédeszköz megvásárlása, tüzelőanyag vásárlás, a kérelmező önhibáján kívüli okok miatt keletkezett közüzemi díjhátralékok rendezése.” 9. § A szociális rendelet 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-ával, ikergyermekek esetén annak 90 %-ával.”
6
10. § A szociális rendelet 22. §-ának a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Szt. 50. § (1) bekezdésén túl közgyógyellátásra szociálisan rászorult az a személy, aki] „a) egyedülélő vagy egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 290 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, b) akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át,” 11. § (1) A szociális rendelet 23. §-a (1) bekezdésének első mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt, aki az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásban bérlőként/bérlőtársként, a magántulajdonban lévő társasházi vagy szövetkezeti lakásban tulajdonosként, vagy a magántulajdonban lévő családi házban tulajdonosként él az alábbi jogosultsági feltételek együttes megléte esetén:” (2) A szociális rendelet 23. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 230 %-át, egyedülélő, egyedülálló, vagy gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén annak 290 %-át,” (3) A szociális rendelet 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozások közül: a) a vezetékes gázdíjtartozás, b) a távhő-szolgáltatási díjtartozás, c) a közösköltség-hátralék, valamint d) a lakbérhátralék.” 12. § A szociális rendelet 24. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) a lakás használatával kapcsolatos jogviszonyt igazoló dokumentum másolatát (önkormányzati bérlakás esetén a bérleti szerződés, társasházi vagy
7
szövetkezeti lakás, illetőleg egyéb ingatlan esetén a lakás 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja),” 13. § A szociális rendelet 25. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) 30 napon belül szerződést köt a hitelezővel ( VAMÜSZ, Társasházak, Lakásszövetkezetek, Díjbeszedő Zrt., Díjhátralék Kezelő Pénzügyi Zrt., Fővárosi Gázművek Zrt. ) a tartozása megfizetéséről.” 14. § A szociális rendelet V. Része a következő új alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki: „29/A. § Egyéb természetbeni szociális ellátás (1) Az önkormányzat – amennyiben költségvetési helyzete az adott évben lehetővé teszi –, december hónapban a tárgyév december 1. napján - időskorúak járadékában, - alanyi jogú ápolási díjban, - aktív korúak ellátására és rendszeres szociális segélyre egészségkárosodásuk, vagy 55. életévük betöltése jogcímén jogosultak részére, továbbá - a Kispesti Önkormányzat által működtetett szociális és gyermekjóléti intézmények által javasolt kispesti rászoruló személyek, illetőleg családok részére karácsonyi élelmiszercsomag, vagy élelmiszerutalvány formájában támogatást biztosít. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás költségei a szociális gondoskodás összelőirányzatát terhelik.” 15. § (1) A szociális rendelet 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. „(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátás (házi segítségnyújtás) igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei (krízis helyzet stb.) a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a Gondozó Szolgálat vezetőjének döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a Gondozó Szolgálat vezetőjének kell kezdeményeznie.”
8
16. § (1) A szociális rendelet 31. §-ának (4) bekezdésében a „háziorvosi javaslatot” szövegrész helyébe „az igénybevevő szakorvosának, kezelő orvosának szakvéleményét” szöveg lép. (2) A szociális rendelet 31. §-a (6) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kérelmet az alábbiak szerint lehet benyújtani:] „a) Étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A területileg illetékes Gondozási Központoknál, a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat (továbbiakban: Gondozó Szolgálat) vezetőjéhez címezve. b) Idősek Klubja: a területileg illetékes Gondozási Központoknál, a Gondozó Szolgálat vezetőjéhez címezve.” (3) A szociális rendelet 31. §-a (6) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kérelmet az alábbiak szerint lehet benyújtani:] „d) Időskorúak Gondozóháza: Az V. számú Gondozási Központnál a Gondozó Szolgálat vezetőjéhez címezve. e) Fogyatékosok Nappali Intézménye (ÉNO): az ÉNO-nál a Gondozó Szolgálat vezetőjéhez címezve.” (4) A szociális rendelet 31. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A kérelem elbírálása előtt a (6) bekezdés c), f), illetőleg h) pontja kivételével a területileg illetékes gondozási központ, valamint az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának vezetője előgondozást köteles végezni. A házi segítségnyújtás esetében az egyszerűsített előgondozás a szolgáltatást igénylőnek a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásából, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezését szolgáló kérelem kitöltéséből, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában történő segítségnyújtásból áll.” 17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet 11. §-ának (3) bekezdése az önkormányzat és a Fővárosi Gázművek Zrt. (hitelező) által kötött keret-megállapodás aláírásának napján lép hatályba. A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell az adósságkezelés
9
általános feltételeit, a hitelező által biztosított kedvezmények formáját és mértékét, továbbá az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló értesítések megküldésének módját, és a támogatási összeg átutalásával kapcsolatos technikai jellegű feladatokat. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális rendelet 6. §-át megelőző alcíme / rendszeres szociális segély / hatályát veszti. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális rendeletben előforduló Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ megnevezésből a „Módszertani” szövegrész hatályát veszti.
Budapest, 2009. április 7.
Dr. Istvánfi Sándor jegyző
Gajda Péter polgármester
10
Általános indokolás Az Országgyűlés a 2008. december 15-i ülésén fogadta el az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvényt, mely több jogszabály mellett jelentős mértékben módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt is. A változtatás alapvető célja az „Út a munkához” program jogszabályi hátterének megteremtése volt. A szociális rendelet módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatok a helyi segélyezési gyakorlat során szerzett tapasztalatok figyelembevételével kerültek megfogalmazására. Jelen rendelet-tervezet számos helyen szigorítást tartalmaz, azonban megpróbálja megakadályozni, hogy a rászorulók tömegesen essenek ki a támogatottak köréből amiatt, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2009. január 1-jétől nem emelkedett. Részletes indokolás Az 1. §-hoz: Meghatározza azon jövedelmeket, melyeket a rászorultság vizsgálata során a jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni. A 2.-3. §-hoz: A korábban alkalmazott rendszeres szociális segély gyűjtőnév aktív korúak ellátására elnevezésre módosult. Az aktív korúak ellátására jogosult személy részére arra az időre, amíg nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, rendelkezésre állási támogatást kell megállapítani. E személyi körnek a Munkaügyi Központtal kell kötelezően együttműködni. Azon aktív korú személyek, akik az 55. életévüket betöltötték, rendszeres szociális segélyre jogosultak. A rendszeres szociális segélyben részesülők kötelező együttműködésére vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg. Megjeleníti a beilleszkedési programok típusait. Rögzíti az együttműködés megszegésének eseteit. A 4. §-hoz: Az elismert lakásfenntartási kiadásoknak a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát határozza meg.
11
Az 5. §-hoz: A helyi lakásfenntartási támogatás havi legmagasabb összegét határozza meg. A 6. §-hoz: Meghatározza azon jogosultsági feltételeket, melyek együttes megléte esetén ápolási díj állapítható meg a 18. életévét betöltött, tartósan beteg közeli hozzátartozó ápolását, gondozását ellátó személy részére. A 7. §-hoz: Az ápolási díj folyósításának az ápolási kötelezettség nem teljesítése miatti megszüntetési eseteit határozza meg és szabályozza az ápolási kötelezettség ellenőrzésének módját. A 8. §-hoz: Az átmeneti segély természetbeni formájaként megállapítható hátralékkiegyenlítő támogatás jogosultsági feltételeit szigorítja, pontosítja eljárási szabályait, valamint a támogatás egy naptári éven belüli esetszámát és maximálisan adható összegét határozza meg. A 9. §-hoz: Az egyszeri anyasági támogatás gyermekenkénti összegének szerény mértékű emelését tartalmazza. A 10. §-hoz: Az úgynevezett méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit határozza meg a 80. életévüket be nem töltött kispesti állampolgárok vonatkozásában. A 11. §-hoz: Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság jövedelmi feltételeit tartalmazza, valamint a vezetékes gázdíj-tartozással bővíti az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságtípusok körét. A 12. §-hoz: Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez a lakás használatával
12
kapcsolatos jogviszony igazolására szolgáló dokumentumokat nevesíti.
A 13. §-hoz: Az adósságkezelési szolgáltatás kapcsán közreműködő hitelezők felsorolását pontosítja. A 14. §-hoz: Az Önkormányzat által biztosított természetbeni ellátások körének bővítéséről rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy a karácsonyi ünnepek előtt élelmiszercsomag vagy élelmiszerutalvány formájában támogatást kaphassanak a rászorulók. A 15. §-hoz: Meghatározza, hogy ki jogosult a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésére, valamint azt is rögzíti, hogy mely esetben és milyen időtartamban nyújtható házi segítségnyújtás a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül. A 16. §-hoz: Meghatározza, hogy a fogyatékosok nappali intézménye, az idősek klubja, valamint az időskorúak gondozóháza ellátások esetében a kérelemhez csatoltandó szakvéleményt ki jogosult kiadni, valamint pontosítja az egyes szociális alapszolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmek átvételére jogosultak személyét. A 17. §-hoz: A rendelet hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza. Az általános hatálybalépési időpont a kihirdetés napja, azonban ettől eltérően, az adósságkezelési szolgáltatás körébe bevonható adósságtípusok körének bővítését tartalmazó rendelkezés csak a Fővárosi Gázművek Zrt.-vel történő szerződéskötés napjával lép hatályba.
