BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek
BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek • Előadó: dr. Lukács Gábor, adjunktus – Elérhetőség:
[email protected], 30/960-7460
• Követelmények: – PE TVSZ. – 2 zárthelyi. – Kollokvium.
• Tananyag: – Tanszék honlapjáról letölthető. – HEFOP-os jegyzet, jelentősen átdolgozva.
HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK Szerzők: Fehér István - Katonáné Kovács Judit - Szűcs István Lektor: Szabó Gábor
© DE ATC AVK 2006
1. Az Európai Unió története
INTEGRÁCIÓ • A szervezett nemzetközi keretek között megvalósuló integráció legfontosabb sajátossága, hogy szuverén államok vagy nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összefonódásaként jön létre. • Az önkéntesség hangsúlyozása azért fontos, mert az integráció az adott nemzet, illetve nemzetgazdaság részleges feloldódásához, bizonyos mértékig azonosságának, identitásának elvesztéséhez vezet.
INTEGRÁCIÓS FORMÁK ÉS JELLEMZŐIK • Szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívül állókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. • Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az árúk és szolgáltatások szabadon mozognak), de kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. • Közös Piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezők ( a tőke és a munkaerő áramlást is liberalizálják.
• Egységes (belső piac): a közös piacnak olyan tovább fejlesztett változata ahol a vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó, „nem vámjellegű”(fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. • Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, a mi a nemzeti gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintű egyesítését jelenti; a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta. • Politikai unió: a kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre; e folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közös szintre emelése.
AZ INTEGRÁCIÓS FORMÁK JELLEMZŐI
INTEGRÁCIÓ TÍPUSA
Vámok, mennyiségi korlátok leépítése
Áru, szolgáltatás szabad áramlása
Külső fellépés
Tőke, munkaerő szabad áramlása
Nem vámjellegű korlátok leépítése
Gazdaság politikák integrációja
Közhatalom átvitele közösségi szintre
Szabadkereskedelmi társulás
+
+
-
-
-
-
-
Vámunió
+
+
+
-
-
-
-
Közös piac
+
+
+
+
-
-
-
Egységes piac
+
+
+
+
+
-
-
Gazdasági unió
+
+
+
+
+
+
-
Politikai unió
+
+
+
+
+
+
+
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE • Az európai integrációs folyamat csak Európa történetének kereteibe illesztve érthető meg. A kontinens fejlődése ezer szállal kötődik a világ más területeinek sorsához, bár a vizsgált időszakban Európa inkább tárgya, semmint alanya a világpolitika alakulásának, s a vasfüggöny leomlása óta a korábban egyértelműen kívülről meghatározott európai politika új belső logika szerint kezdett működni. • A kommunizmus összeomlása óta ismét érvényesül a történeti földrajz, megszüntetve olyan anomáliákat, mint például egy balkáni ország nyugat-európainak, míg egy középeurópai kelet-európainak minősülését.
• A II. Világháború után az európai gazdaságot a romokból kellett újjáépíteni • Az európai és nemzeti intézményrendszerek felülvizsgálatra szorultak, mivel erős volt az a meggyőződés, hogy azok is hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. Az eredmény sok helyütt új politikai kurzusok, új politikai erők térhódítása volt (kereszténydemokrácia) mind a győztes, mind a vesztes államokban. • Új nemzetközi rend épült ki, létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), s ami Európa szempontjából a legfontosabb: az Egyesült Államok és a Szovjetunió a kontinens domináns hatalmává vált. • Európa nyugati fele a gazdasági túlsúly és a nukleáris fegyverek monopóliumával rendelkező Egyesült Államok “védőernyője” alá, keleti fele pedig a Szovjetunió érdekszférájába került. • Az Európa sorsát meghatározó döntések ezután évtizedekig Európa “feje fölött” születtek.
AZ EURÓPAI GONDOLAT • Winston Churchill zürichi beszéde (1946) • Európai Egyesült Államok • • • •
Jean Monnet (francia) Paul Henri Spaak (belga) Konrad Adenauer (német) Alcide de Gasperi (olasz)
AZ EURÓPAI GONDOLAT • Föderalisták, unionisták • Európa Tanács (1949): emberi jogok és a demokrácia védelme • Franciaország, Nagy-Britannia, Benelux, Svédország, Norvégia, Dánia, Olaszország, Írország • Emberi Jogok Európai Konvenciója (1950) • Magyarország (1990) • GATT (1947): 23 állam • Truman-doktrína: European Recovery Program: Marshallsegély (1948-51) • Organization for Economic Co-operation and Development (OECD1960)
•
Az integráció motívumai több forrásból táplálkoztak: – –
–
Az ellenállási mozgalmak tervezeteinek középpontjában érthetően olyan elképzelések álltak, amelyek képesek egy újabb háború kitörését megakadályozni. Az emigráns kormányok (belga, holland, norvég) londoni képviselői szinte természetesnek vették Nagy-Britannia háború utáni vezető szerepét, s a brit külügyminisztériumban visszatérő gondolat volt, hogy a háború után létrehozandó nyugati blokk nemcsak Németországot lesz képes ellenőrzés alatt tartani, de Nagy-Britanniát is segíteni fogja nagyhatalmi pozíciójának megőrzésében. A britek elsősorban katonai szövetségben gondolkodtak, míg mások, például a belga Paul Henri Spaak, inkább gazdasági együttműködést szorgalmaztak. Sorban fogalmazódtak meg a javaslatok a Benelux vámunióról, s a De Gaulle vezette “Szabad Franciaországban” is a háború utáni európai együttműködés lehetőségeit taglalták.
•
Minden javaslat dacára 1945-ben Európa a korábbi útra látszott visszatérni. A győztes nagyhatalmak diktálták a béke feltételeit, mely az ENSZ égisze alatt látszott megvalósulni. Az európai béke és együttműködés szempontjából kulcs-országnak tekinthető Nagy-Britannia és Franciaország érdekei nyíltan ütköztek mind a KözelKelet, mind pedig a Németországgal aláírandó békefeltételek kérdésében és a közeledésre az 1947-es dunkerque-i egyezményig kellett várni.
•
Alapvetően Európa-centrikus szemlélettel született meg az Egyesült Államok első katonapolitikai koncepciója, feltartóztatási doktrínája is, melynek keretében Olaszországban és Franciaországban támogatta a polgári pártokat, a délkelet-európai térséget átvette a britektől (Truman-doktrína), s ugyanezen logika alapján ösztönözték Washingtonból a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítésére.
•
Marshall terv-13,6 milliárd dollár-politikai-gazdasági-katonai integráció elősegítése
MONTÁNUNIÓ • Jean Monnet, Konrad Adenauer, Robert Schuman: Schuman-terv 1950. május 9. • A HATOK: Párizsi Szerződés: 1951. április 18. – A ratifikálási eljárások után az egyezmény 1952. július 25-én lépett hatályba. A Montánunió első elnöke Jean Monnet lett.
• A Montánunió alapokmánya előírta, hogy a tagállamok töröljék el az egymás közötti forgalomban a szénre, a kokszra, a vasra és az ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a termelők, vásárlók, illetve fogyasztók közötti megkülönböztető rendszabályokat, különösen az árak, a szállítási feltételek és a fuvardíjak tekintetében. • A Főhatóságnak a nemzeti kormányokra kötelező döntései alapjaiban érintették a részt vevő országok termelését, és végeredményben sikeressé tették a Montánunió egész tevékenységét. • 1958-ra a kereskedelmi megszorítások eltűntek a hat tagállam forgalmából, és a tagállamok közötti acélforgalom 157%-kal, az acéltermelés pedig 65%-kal nőtt.
European Coal and Steel Community
BEYEN-TERV • Az integráció előrelendítésében a stafétabotot a Benelux államok vették át a franciáktól. • 1955-ben a Montánunión belül dolgozták ki az ún. Beyen-tervet, amelynek során abból indultak ki, hogy ha politikai unió belátható időn belül nem is lehetséges, mégis mód nyílhat a gazdasági összefogásra, amely hosszú távon valószínűleg ismét megnyitja az utat a politikai integráció felé is.
RÓMAI SZERZŐDÉS • 1957. március 25.-én: Benelux, Franciaország, NSZK, Olaszország • Európai Gazdasági Közösség: EEC • Elősegítette: 1956-os szovjet intervenció Magyarországon • Béke! Az egységes piac alapját jelentő „négy szabadság” a Római Szerződés szerint: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke mozgásának szabadsága.
Római Szerződés: - az EGK feladata „a közös piac megteremtésével, valamint a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével az egész közösségben a gazdasági tevékenység harmonikus fejlődésének előmozdítása, fokozott és kiegyensúlyozott bővítése, stabilitásának fokozása, az életszínvonal gyors ütemű emelése, valamint a Közösséghez tartozó országok szorosabb kapcsolatainak kiépítése” (2. cikkely)
RÓMAI SZERZŐDÉS: A KÖZÖSSÉG TEVÉKENYSÉGE • • • • • • • • •
Tagállamok között vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése Közös külső vámtarifa Személyek, szolgáltatások és tőke szabad forgalma Közös politika a mezőgazdaságban Közös politika a közlekedésben Szabad verseny megóvása Tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása Jogszabály-egyeztetés Európai Szociális Alap: dolgozók munkavállalási lehetőségeinek javítása • Európai Beruházási Bank: gazdasági növekedés előremozdítása érdekében • Társulás a tengerentúli országokkal: kereskedelem (3. cikkely)
RÓMAI SZERZŐDÉS: AMI KIMARADT • Agrárpolitika külön • Regionális, energia, iparpolitika: túl erős nemzeti érdekek • Monetáris politika laza: francia szuverenitás, német félelmek • Két elv között az intézményrendszer: – Bizottság: szupranacionális (nemzetek feletti) – Tanács: internacionális (kormányok közötti)
A HATOK KÖZÖSSÉGE (1958-1972) Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom • A Római Szerződés 1958. január 1-jei életbelépésével tehát a Montánunió mellé felsorakozott az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is, amelyek ugyanazt a hat államot fogták össze. • Európai Atomenergia Közösség, EURATOM: Atomenergia békés felhasználása, napjainkban főleg K+F tevékenységek támogatása • Az EGK és az Euratom sokkal kevésbé volt szupranacionális jellegű, mint a Montánunió, s szervezeti felépítésük (Miniszteri Tanács, Bizottság, Európa Parlament, Bíróság), valamint a szerződésben lefektetett működésük a tagállamok kormányára hagyta az egyre szorosabb unió felé haladás döntéseit. • Az alapvető cél először is egy vámunió létrehozása volt, szabad és egyenlő versennyel a hat tagállam között, s egy közös külső tarifarendszerrel a kívülállókkal szemben.
Európai Közösség • • • • • •
Születési évszám: 1957 1973-ig gyors gazdasági növekedés 1980-as évekig tagállamok számának bővülése 1990-es évekig integráció mélyítése 1990-es években szocialista rendszer felbomlása 1995 után intézményi reform szükségessége
• • • • •
Vámunió: 12 éves átmeneti idő 10 év alatt kész: 1968 Külső vámok: számtani átlag 5% GDP növekedés munkaerő: főleg Olaszországban
Dinamikus fejlődés:
Integrációs feszültségek: Fouchet • • • •
de Gaulle 1958-tól, nemzeti gondolkodás Fouchet-terv: Párizsi Bizottság külügy, védelem, kultúra integráció pártolók miatt megbukott
Integrációs feszültségek: Agrárpolitika • • • •
Hallstein-terv: KAP csak közösségi bevételekből független lenne a tagállami befizetésektől EP jogkörének kiterjesztése kell de Gaulle miatt bukott
Integrációs feszültségek: Többségi Elv • 1966-tól döntéshozatalban többségi elv • Római Szerződés szerint • de Gaulle: üres székek politikája a Tanácsban
Integrációs feszültségek: Luxemburgi Kompromisszum • • • • • •
Hallstein terv elnapolva KAP reform elnapolva EP jogkörének kérdése elnapolva döntéshozatal: „nagyon fontos érdek”: egyhangú VÉTÓJOG Egyesülési Szerződés (Merger Treaty): 1965, a három Közösség szervei egyesültek • Parlament itt még: Gyűlés (Assembly)
AZ EU ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG • • • • • • • • • • •
EFTA, 1960, angol bábáskodás tagok: UK, A, DK, P, S, CH ipari vámmentesség nem elég: UK 1961: csatlakozási szándék (EGK) csatlakozni akar még: Dánia, Írország, Norvégia 1963: de Gaulle vétó UK ellen 1967 UK újra próbálkozik, de Gaulle nem enged de Gaulle lemond 1969: Pompidou német gazdaság erősödik UK kell ellensúlynak 1969 Hágai csúcs: UK, Írország, Dánia, Norvégia csatlakozását bejelenti • 1972 szerződés aláírás, 1973-tól bővül az EU: Ír., UK, DK • UK: KAP kérdése a legnagyobb
NYUGAT-NÉMETORSZÁG HELYE AZ INTEGRÁCIÓBAN • A nyugatnémetek gazdasági beilleszkedésének folyamata csak felerősítette a németekkel elmaradt békeszerződés hiányából fakadó zavarokat. Ezen téren a nézeteltérések még jelentősebbnek bizonyultak. • Az amerikaiak az NSZK 1949-es megalakulásától kezdve sürgették a nyugatnémetek helyzetének rendezését, s ezen belül azt is, hogy a nyugatnémetek járuljanak hozzá saját biztonságuk megteremtéséhez. • Az újrafelfegyverzés javaslata azonban heves ellenállásba ütközött mind francia, mind pedig angol részről. • 1950. nyarán kitört a Koreai Háború: a kommunista Észak-Korea szovjet és kínai támogatással kísérelte meg az ország egyesítését. A háború fordulatot hozott az amerikai külpolitikában és Nyugat-Európában is. Nem abban az értelemben gyorsította meg a Német Kérdés rendezését, hogy érdemben szükség lett volna a nyugatnémet nehézipar termékeire (az amerikai hadiipar végül is érintetlen volt), hanem azáltal, hogy Nyugat-Európa fővárosaiban általánossá vált a meggyőződés, hogy a koreai háború csak főpróba az Európában kettészakított ország, Németország kommunista alapú egyesítéséhez.
Gazdasági válság és integráció: Külpolitika • • • •
1967 háború a Közel-Keleten Davignon jelentés: 1973: külpolitikai konzultációs eljárás Végül bekerült a SEA-ba 1970-től külügyminiszterek tanácsa: Európai Politikai Együttműködés
Gazdasági válság és integráció: Pénzügy • Monetaristák: F, B, Lux.: pénzügyi együttműködés • ökonomisták: NSZK, Hollandia, I: gazdaságpolitikai koordináció • Werner terv: 1970: gazdasági és pénzügyi unió, gazdaságpolitika harmonizálás, jegybankok rendszere, központi monetáris döntések, EP jogkör növelés, közös valuta • A terv a gazdasági válság miatt megbukott
TINDEMANS-JELENTÉS • Párizsi Csúcs 1974: • Állam és kormányfők és a külügyminiszterek tanácsának intézményesítése • Közvetlen választások az EP-ben • Tindemans megbízása a jelentés elkészítésére: EU • 1976-ra elkészült • Közös külpolitika: EU-USA, biztonság, válságkezelés • „a la carte Európa”: kétsebességes Európa: nem minden állam ér el minden fázist egyszerre • Személyek teljes mozgási szabadsága: diplomák • Kormányközi szervezeteket preferálja a szupranacionálissal szemben • Válság miatt megbukott • utóhatás: EMS, ECU
A KILENCEK (1973-1980) AZ EK MEGERŐSÖDÉSE • A brit, a dán és az ír csatlakozás 1973. január 1-jétől az EK lakosságának lélekszámát mintegy 60 millió fővel növelte, s így az elérte a 250 millió főt. • A kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem 1/5-ét, s ez - az 1950-es és 1960-as évekhez képest - megváltoztatta Európa gazdaság-politikai súlyát a világban. • Az elmozdulás jelentősége jól lemérhető az amerikaiak álláspontjának megváltozásán, akik a második világháború utáni helyzettől eltérően immár inkább fenntartásokkal fogadták az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.
DÉLI KIBŐVÜLÉS (1981-1986) • Katonai diktatúrák: Görögország, Portugália, Spanyolország • Csatlakozási kérelmek: 1975 Go., 1977 Sp. és Portugália • Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tagállamokhoz képest szegény gazdaságuk fejletlenebb, iparuk gyengébb, politikai struktúrájuk pedig törékeny volt. • A görög katonai junta 1967-1974. közötti uralma gazdaságilag is visszavetette az országot, ezért nyilvánvaló, hogy az 1979-ben aláírt csatlakozási szerződésnek nem kis részben politikai stabilizációs funkciója is volt. • 1981 Görögország belépett • 1986 Portugália és Spanyolország belépett • A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. • Integrált Mediterrán Program: Regionális Politika
AZ INTEGRÁCIÓ FEJLESZTÉSE • EP közvetlen képviselőválasztás 1979 • Spinelli (olasz): Krokodil Klub • intézményi reformjavaslat: – EP jogkör bővítés – Tanács: többségi szavazás – gazdasági unió – külpolitika • EP elfogadja a Draft Treaty-t, de a kormányok nem
DOOGE BIZOTTSÁG • • • •
1984 kezdték, 1985 Milánói Csúcson jelentés egészségügy, igazságszolgáltatás, terrorizmus EURÉKA fejlesztési program Fehér Könyv a belső piacról
GAZDASÁGI HÁTTÉR 1973-1990 • olajárrobbanás • kereslet telítődött • bérköltségek magasak válság: stagfláció: infláció és gazdasági csökkenés + magas munkanélküliség • vállalatok transznacionálisak • 1983-tól fellendülés • Dél-kelet Ázsia gazdasági erősödése: új versenytárs!!! • EK rugalmatlan! megoldás: FEHÉR KÖNYV
FEHÉR KÖNYV • egységes belső piac kell • akadályok: fizikai, pénzügyi, technikai – fizikai: • határellenőrzések: bürokratizmus és várakozás (8-9 milliárd ECU) • személyek: diplomák elismerése • végleges megoldás: Schengeni megállapodás 1994
– pénzügyi: • közvetett adók: nemzeti rendszerek • 1991: egységesítés: VAT, min. 15%
– technikai: • szabványok kölcsönös elismerése • hitel és tőkepiac liberalizálás • közbeszerzések európai szinten (GDP 7-10 %)
EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY: 1987 (SEA) • EGK + Európai Politikai Együttműködés közös terve az Európai Unió • Közös külpolitika • Többségi szavazási kérdések kiterjedtek • Teljesen egységes belső piac • Monetáris unió szándéka • Az Okmány egyetlen dokumentumba foglalva hajtotta végre a Közösségeket alapító szerződések revízióját, és ugyanakkor kiterjesztette az EK hatáskörét: – Környezetvédelem; – műszaki együttműködés, innováció és K+F; – regionalitás.
MAASTRICHTI SZERZŐDÉS • • • • •
Szerződés az Európai Unióról 1991-1992 fordulóján új politikai helyzet Kelet-Európában regionális és szociális alapok kibővítése három pillér: 1. Három Közösség 2. Közös kül- és biztonságpolitika 3. Igazság- és belügyi politika
EURÓPAI UNIÓ
-
ELSŐ PILLÉR
MÁSODIK PILLÉR
HARMADIK PILLÉR
Európai Közösség elmélyítése
Közös kül- és biztonságpolitika kialakítása
Közös igazságszolgáltatás és belügyek
• az eddig működő három közösség továbbvitele • uniós állampolgárság bevezetése • gazdasági és pénzügyi unió •környezetvédelem • vidékfejlesztés
• közös külpolitika • közös védelmi politika alkalmazása • együttműködés, közös akciók • emberi jogok • külső segélyezés • biztonsági kérdések
• menedék politika • a tagállamok külső határainak átlépését irányító közös szabályok • bevándorlási politika •igazságügyi együttműködés
Római Szerződés
Egységes Európai Okmány Közös döntéshozatal
Maastrichti Szerződés
Európai Központi Bank létesítése
Forrás: Horváth, 2003
AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZŐDÉS (1991-1993) A MAASTRICHT-I CSÚCSTALÁLKOZÓ • Az 1991. december 11-i, Maastrichtban tartott csúcstalálkozó fontosabb pontjai a következők voltak: – az Európai Közösségek elnevezése helyére Európai Unió lép, – a gazdasági integráció megvalósítása érdekében legkésőbb 1999-ig közös európai valutát vezetnek be, s létrehozzák az ehhez szükséges intézményeket is, – az Európai Uniónak közös kül- és biztonságpolitikája lesz, amelynek irányairól ugyan továbbra is egyhangúlag határoznak, de bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz, – az Európa Parlament jogköre valamelyest szélesedik, mindenekelőtt a tudomány, a kultúra az egészségügy terén, – az Európai Unió tagállamai közös vízumpolitikát fejlesztenek ki, habár a bevándorlás és a menekültügy továbbra is a nemzeti kormányok közötti tárgyalások témája marad. – szubszidiaritás
1. PILLÉR • Pénzügyi unió menetrendje • Közös valuta 1999 • Szociálpolitika kiegészül ifjúság és oktatáspolitikával • Kultúra, és egészségügy önálló fejezet • Transzeurópai Hálózatok • Kohéziós Alap • EP jogköre bővül
2. ÉS 3. PILLÉR • 2. pillér: – 1954 óta létező Nyugat Európai Unió szervezetében – NATO-val együttműködés
• 3. pillér: – rendőrségi ügyek – bevándorlási kérdések
• Dánia és UK külön megállapodás az EMS-ről
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ (GMU) A Maastrichti Szerződés írta elő a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) végső céljául a közös valuta bevezetését. A Szerződés rendelkezett a pénzügyi unió intézményi feltételeiről, és határozott az európai jegybank - Európai Központi Bank felállításáról. A Szerződés a GMU koncepcióját három szakaszban tervezte megvalósítani.
ELSŐ SZAKASZ
Fő célja a tőkeáramlás szabaddá tétele, a tagállami gazdaságpolitikák közötti harmonizációs lépések megtétele. 1990. július 1-én vette kezdetét.
MÁSODIK SZAKASZ 1994. január 1-én kezdődött az újonnan létrehozott Európai Monetáris Intézettel (EMI)[1], az Európai Központi Bank előintézményének felállításával. 1996 vége előtt a Miniszterek Tanácsa kormányfői szinten minősített többséggel döntött arról, hogy az országok eleget tettek-e a konvergencia kritériumoknak, hogy a harmadik szakaszba léphessenek. •[1] Az ECU mögött intézményi háttérként az EMI állt, amelynek az EMR-ben részt vevő tagállamok arany- és dollárkészletük 20%-át voltak kötelesek átadni.
HARMADIK SZAKASZ A harmadik szakasz megkezdésére 1999. január 1-jét fogadták el. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság (akik nem kívántak részt venni) és Görögország kivételével (aki nem teljesítette a feltételeket, és csatlakozására 2001-ben került sor) minden tagállam megkezdhette a közös pénz bevezetését és az azzal kapcsolatos technikai és gyakorlati döntések meghozatalát. Jóllehet a közös valutát eredetileg ECU-nek nevezték el, az Európai Tanács 1995 decemberében az euro név mellett döntött. A harmadik szakasz az euró bevezetése mellett együtt járt még a Központi Bankok Európai Rendszere létrehozásával, mely az Európai Központi Bankból és a nemzeti bankok képviselőiből állt.
GAZDASÁGI MONETÁRIS UNIÓ • 1999. január 1-jével megkezdődött a nemzeti valuták euróra való lecserélése, ami 2002. január 1. és február 28. között az euró bankjegyek és érmék készpénzforgalomba lépésével fejeződött be. • Az GMU-ban a konvergencia-kritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlőre 12 tagország vesz részt (az EU-15 közül nem szerepel az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország), de az GMU sikere esetén a többiek csatlakozása előbb-utóbb várhatóan bekövetkezik.
MAASTRICHTI KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK • Árstabilitás: az infláció alacsony szinten tartása (a fogyasztói árszint emelkedése max. 1,5% ponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét), • Kamatok konvergenciája: a kamatlábak változásának szinten tartása (a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát), • Árfolyamok stabilitása: a nemzeti valutát az Európai Monetáris Rendszer (EMR) árfolyam-mechanizmusán belül az utóbbi két évben nem értékelik le, • Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a költségvetési deficit és az államadósság nem lépi túl az előre meghatározott értéket (költségvetési deficit a GDP 3%át, államadósság a GDP 60 %-át).
A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE I.
A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE II. • Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) – Európai Központi Bank (EKB) – 25 Nemzeti Központi Bank • EKB döntéshozó szervei – Kormányzótanács – Igazgatóság – Általános Tanács • Központi Bankok Európai Rendszere (KBER): – 1998. Június 1-jén hozták létre – Európai Központi Bank (EKB) és 25 Nemzeti Központi Bank alkotja – Cél: A közös monetáris politika megvalósítása, az árstabilitás megőrzése, valutatartalékok kezelése. – Vezetői: Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács – átmeneti feladatok ellátása • Fiskális és Jövedelemi politika – nemzeti hatáskör.
A KÖZÖS MONETÁRIS POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI Pénzügyi következmények: - közös pénzügypolitika - közös pénz (euró) - azonos kamatlábak Gazdasági következmények: - külkereskedelem => belkereskedelem Politikai következmények: - közös monetáris politika => szuverenitás egy részének feladása
A MONETÁRIS UNIÓ ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A közös pénz előnyei: - árfolyam-bizonytalanság megszűnik; - az átváltáshoz kötődő (tranzakciós) költségek eltűnése. A közös pénz hátrányai: - nemzeti szuverenitás egy részének feladása közös pénz hiányában az eurózóna monetáris politikája az USA monetáris politikáját követné; - a nemzeti monetáris politika megszűnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét hasonló gazdasági struktúra.
AZ EURÓ, MINT FIZETŐESZKÖZ Nem vezetik be: • Nagy-Britannia Kimaradási jogával élt.
• Dánia Népszavazáson elvétettek a bevezetést.
• Svédország Konvergencia-kritériumokat nem teljesítette.
AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZŐDÉS • Az Európai Uniós Szerződést (EUSZ - Treaty on European Union) végül 1992. február 7-én írták alá. • A bonyolult kompromisszumok árán és hosszú alkudozások után megszületett dokumentum terméke az integráció, a közös pénzügyi és védelmi politika hívei, valamint az integrációs folyamatot lassítani kívánó tagállamok között. • Dánia 1992-ben elutasította, 1993-ban jóváhagyta.
AZ UNIÓ MAASTRICHT UTÁN • Az 1993-as év immár az egységes közösségi piac első éve volt. • Az első száz nap gyorsmérlegének 1993. május 5-i megjelenését nagy várakozás előzte meg. A jelentésből kiderült, hogy a tagállamok alapvetően végrehajtották, illetve életbe léptették a Fehér Könyv által javasolt jogszabály-változásokat, és így fő feladattá magának az egységes piacnak a hatékony működése vált. • A belső vitáknak megfelelően a legkényesebb két terület a közös pénz létrehozásával kapcsolatos kérdések és a vasfüggöny leomlása után felerősödött migrációs nyomás miatt halasztódó és a közösségi állampolgárok szabad mozgását eredményező megállapodás életbeléptetése bizonyult.
A SCHENGENI EGYEZMÉNY • 1985-ben a Benelux államok, Franciaország és az NSZK megállapodást írt alá „a közös határok ellenőrzésének fokozatos megszüntetéséről”. • Számos késedelmet követően 1995-ben lépett hatályba az eredeti 5 aláíró tagállamban, Portugáliában és Spanyolországban. Ausztria, Görögország és Olaszország 1997 végétől alkalmazza az egyezményt, melyhez Dánia, Svédország és Finnország is csatlakozott. • A személyek teljesen szabad mozgása azonban csak részlegesen valósult meg, hiszen a tagállamok nem fejezték be vízumrendszereik összehangolását, és nem építették ki a külső határokat összekötő egységes információs hálózatot, az ún. Schengeni Információs Rendszert, sőt magát a Schengeni Egyezményt sem írta alá valamennyi tagállam.
TOVÁBBI BŐVÜLÉS (TIZENÖTÖK) Csatlakozási kérelmek: • Törökország 1987 • Málta és Ciprus 1990 (Málta visszavonta 1996) • Ausztria 1989 • Svédország 1991 • Finnország, Svájc, Norvégia 1992 1995-ben belépett: Ausztria, Svédország és Finnország 15-ök
AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (ASZ) • 1996-tól kormányközi konferencia a Maastrichti Szerződés következményeiről • Aláírás 1997 • Erősödik a közös külpolitika, belpolitika • Az Unió “kifelé irányuló cselekvési képességének megerősítése • Új politika: foglalkoztatás • Belső intézményi reformok, EP jogköre tovább terjed • Alapjog: Uniós információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés • Egy „polgárközelibb unió”
NIZZAI REFORMKONFERENCIA • • • •
2000 vége Intézmények működése Bizottság új összetétele Tanácsban szavazatok újrasúlyozása • EP létszáma • Bővítési menetrend elfogadása – differenciálás és egyéni elbírálás
A NIZZAI SZERZŐDÉS (NSZ) • • •
Az ASZ meg nem válaszolt, intézményrendszert érintő kérdéseire a Nizzai Szerződés (NSZ) adott választ. A 2001 februárjában aláírt szerződés 2003. február 1-én lépett hatályba. A NSZ célja az volt, hogy a meglévő hatáskörökkel kapcsolatos döntéseknél lehetővé tegye a gyorsabb döntéshozatalt, könnyítse a tagállamok megegyezését, hogy az EU hatékonyan tudjon működni a tagállamok nagyszámú növekedését követően is: –
A NSZ ezért egyrészt továbbvitte a még az Egységes Európai Okmánnyal megkezdett folyamatot, amely az Unió döntéshozatalában a többségi döntések további kiterjesztésére irányul az egyhangúsághoz kötött döntésekkel szemben.
–
Másrészt módosította a tagállamok részvételét a döntéshozatalban oly módon, hogy jobban tükröződjenek a népességi súlyok a döntéshozó intézményekben. Meghatározta, hogy a majdan 27 tagú Unióban melyik országnak hány tagja, milyen súlya lesz.
–
A NSZ vitathatatlan jelentősége az volt, hogy hatályba lépését követően lehetővé tette az EU keleti irányú bővítését.
• Az ezredfordulóra az EU integráció fejlődése, a folyamatban lévő elmélyülés és kibővülés alapján fordulóponthoz érkezett. Mind az EMU és vele az euró beindítása, mind a napirenden lévő keleti irányú kibővülés minőségi változásokat igényelt és hozott az integrációs folyamat alakulásában. • Az EU az eddigi reformok és kibővülések eredményeként sokat változott, de ezek a folyamatok megmaradtak a közös piac típusú integráció és a Római Szerződés alapján. A változások jellege mennyiségi maradt, még ha azok “volumenükben” jelentősek is voltak. • 1998-ra megszülettek azok a döntések, amelyek az EMU 1999-ben kezdődő harmadik szakaszának a beindításához szükségesek. • 1999. január 1-jével megkezdődött a nemzeti valuták Euróra való lecserélése, ami 2002. január 1. és június 30. között fejeződött be a készpénzforgalomban az euró bankjegyek és érmék belépésével. • Az EMU-ban a konvergencia-kritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlőre 11 tagország vesz részt, de az EMU sikere esetén a többiek csatlakozása előbb-utóbb valószínű.
AGENDA 2000 • Berlini Csúcs 1999 • költségvetési és közös politika reform (KAP is) • bővítés pénzügyi kerete • 2000-2006 érvényes • legkorábbi csatlakozás: 2002
AZ EU KIBŐVÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI • A kibővülések szintén minőségi változásokat hordozó reformokat igényelnek, - legyen szó intézményi vagy strukturális reformokról gyakorlatilag ugyanabba az irányba mutatnak, mint az elmélyülés esetében. Az említett kibővülések ugyanakkor még végbe mehettek ezeknek a radikális reformoknak a következetes végig vitele nélkül. • Az eredetileg 6 tagországra szabott intézményrendszer a végrehajtott változtatások alapján még működtethető 15 tagállammal, de 20-25-el már nem biztos, hogy kellő hatékonysággal. • 1995-ben a 3 új tagállam csatlakozása nem jelentett a piaci versenyben lényeges változásokat, hiszen nem módosították nagyságrendben az EU méreteit, s a korábbi megállapodások alapján az 1970-es évek vége óta a kereskedelmet ezekkel az országokkal liberalizálták. Az Európai Gazdasági Térség keretében ezek az országok fokozatosan bekapcsolódtak az egységes belső piacba. Mint egészében, ha minimálisan is, de nettó hozzájárulók, nem “veszélyeztették” az EU költségvetését. • Merőben más a helyzet a folyamatban lévő keleti kibővülésekkel, melynek résztvevői kemény alkalmazkodási folyamattal kell, hogy szembenézzenek.
ÚJ KÉRDÉSEK ÉS PROBLÉMÁK • • • • •
EU és tagországok hatalom-megosztása? Alapvető Európai Jogok Chartája változik-e? EU alapokmányainak egyszerűsítése? Nemzeti parlamentek szerepe? Új intézmény: Konvent?
KONVENT • • • • •
Laekeni Csúcs 2001 Konvent kialakítása Radikális fórum, súlya egyre nő Európai alkotmányozó szerződés kialakítás a cél Elméletileg 2003 őszig dolgoznak a Laekeni Nyilatkozat kérdésein • Csatlakozó országok is képviselve vannak
LAEKENI NYILATKOZAT • • • • • •
Európa szerepe Hatáskörök az EU-ban Unió egyszerűbbé tétele Intézmények működése Közös külpolitika Európai alkotmány
KELETI KIBŐVÜLÉS (EU 25) • 2002. december 13-án a koppenhágai csúcson 10 országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia ) sikerült lezárni a tárgyalásokat. • A 10 ország csatlakozási szerződését 2003. április 16-án írták alá Athénban, ezt követően mind a 25 országban végbement a szükséges megerősítés (ratifikációs) eljárás és 2004. május 1-én az Unió 25 tagúra bővült. • Megtörtént az EU történelmi, keleti bővítése, amelyet sokan Európa újraegyesülésének neveztek. • Románia és Bulgária csatlakozása (2007) EU27 • Horvátország (2013)
EU28
Lisszaboni Szerződés 2007. december 13. Az EU 27 tagállama aláírja az eddigi szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződést. A Szerződés célja, hogy demokratikusabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az EU-t, ezáltal biztosítva, hogy az Unió képes legyen megbirkózni az olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálja még az előtt, hogy 2009. december 1-jén hatályba lépne.
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE I. • • • • • • • • • • •
1960 – EFTA 1962 – közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése 1965 – „Üres székek taktikája” 1965 – Egyesítő szerződés 1966 – Luxemburgi kompromisszum 1968 – létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa 1972 – „Kilencek Európája” 1975 – Regionális Fejlesztési Alap 1979 – Európai Pénzügyi Rendszer 1981 – „Tizek Európája” 1985 – Doogers jelentés, Cocfield-Delors Fehér könyve, Schengeni Egyezmény
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • • • • •
1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai 1992 – Európai Uniós Szerződés 1992, Maastricht az EGK helyére az EU lép az Unió három pillére
Okmány
– közösségi pillér • • • • • • •
Uniós állampolgárság Európai Ombudsman Gazdasági és Pénzügyi Unió megteremtése konvergencia-kritériumok Európai Központi Bank Számvevőszék, mint fő szerv szubszidiaritás elve
– közös kül- és biztonságpolitika – igazságügyi és belügyi együttműködés
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • 1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai Okmány • 1992 – Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás • 1995 – „Tizenötök Európája” • 1997 – Amszerdami Szerződés • 1997, Amszerdam • a módosítás célja – – – –
előtérbe kerülnek az állampolgári és a munkavállalási jogok belső piaci korlátok végleges felszámolása hatáskör-bővítés (nemzetközi és külügyek) hatékonyságnövelés az intézményi rendszerben
• új alapelv: nyilvánosság elve
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • 1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai Okmány • 1992 – Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás • 1995 – „Tizenötök Európája” • 1997 – Amszerdami Szerződés • 1998-tól csatlakozási tárgyalások • 1998 – Európai Központi Bank felállítása • 1999 – az euró bevezetése • 2000 – Lisszaboni Stratégia • 2000 – Nizzai Szerződés
NIZZAI SZERZŐDÉS • • • • •
2000, Nizza elmaradt célkitűzések megvalósítása, EU keleti bővítésének elősegítése a döntéshozatali rendszer átalakítása, Szorosabb együttműködés lehetőségeinek könnyítése
IGC – mi is ez? • Az Európai Tanács 2007. június 21-22-én felhatalmazta a portugál elnökséget, hogy Kormányközi Konferenciát hívjon össze, melynek feladata a jelenlegi Szerződés módosítása. • A módosítás célja a kibővült EU demokratikus legitimitásának és a hatékonyságságának, valamint kültevékenysége koherenciájának erősítése. A felhatalmazás részletesen taglalja a feladat kereteit és meghatározza az időbeosztást is.
Magyarul • A kútba esett Alkotmányjogi szerződés helyett valami mást kell kitalálni…
Az új szerződés menetrendje • 2007. június 21-22: EiT találkozó Brüsszelben, IGC mandátum • 2007. július 23.: Lisszaboni IGC elindul megfogalmazzák a Reformszerződés szövegét. • 2007. szeptember 7-8: Külügyminiszterek találkozója • 2007 október 18-19: Az EiT végső megállapodást ír alá a reformszerződésről. • 2009 közepére minden tagállam ratifikálja.
Miért kell új? • Mert az EU Alkotmányjogi szerződése elbukott. • A német elnökség ideje alatt megegyezés született az Alkotmány elnevezés elvetéséről, helyette kívánják tető alá hozni az újat (Szerződéstervezet az EU szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról.) • Az új szerződés neve: Lisszaboni Szerződés lesz.
Mi változhat? • Az elutasított Alkotmányjogi Sz-ből meglehetősen sokat át kíván menteni az új szerződéstervezet: – Állandó EU elnök, – Külügyminiszter (bár más névvel) – Parlamenti helyek újraosztása, – Biztosok számának csökkentése, – Az EU-ból való kiválás szabályozása – Az EU teljes jogi személyisége.
Tervezett névváltozások • Az Európai Közösséget létrehozó (Római) Szerződés neve „Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés”-re változna. • A Tanács nevét hivatalosan is Tanácsra, illetve Miniszterek Tanácsára változtatnák. • Az Európai Közössége Bírósága az Európai Unió Bíróságává változna.
• Elhagyják az államformációra utaló kifejezéseket és szimbólumokat (pl. Alkotmány, zászló, himnusz, mottó,) és nem lesznek törvények…. • Persze a szimbólumok maradnak, de nem szerepelnek majd az új szerződésben..
Változna a tanácsi szavazás is • Jelenleg dupla többség (országok 50%/67%-a, szavazatsúlyok (74%) és népesség (62%) – ez marad 2014-ig. • 2014-2017 között átmeneti időszak – a nizzai szavazatsúlyok maradnak, ha a tagállamok úgy kívánják. • 2014-től új Ioanninai kompromisszum: kissebbségi szavazatokkal lehet kérni a döntés újravizsgálatát.
• Végső cél: • Minősített többséget fognak elérni a tagállamok 55%-nak – akik a teljes népesség 65%-át képviselik legalább – igen szavazatával. Ha a Tanács nem a Bizottság javaslatáról dönt, akkor az országok 72%-nak igen szavazatára lesz szükség, míg a népességreprezentációs előírás nem változik. Blokkoló kisebbség: legalább 4 ország = megszűnnének a szavazati súlyok.
A Lisszaboni Szerződés • 2009. december 1-jén hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, s ezzel lezárult az a több évig tartó tárgyalássorozat, amelyet az uniós tagállamok az intézményi kérdések témájában folytattak. • A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EUés EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe. • A dokumentum biztosítja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre.
A Lisszaboni Szerződés • Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik; az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik; a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket; és világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten. – Az Európai Parlament szerepe megerősödik: az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre fontos új elemekkel bővül az uniós jogalkotás, az uniós költségvetés és a nemzetközi megállapodások vonatkozásában. Különösen a döntéshozatali folyamatban alkalmazott együttdöntési eljárás kiterjesztése biztosítja, hogy az uniós jogszabályok túlnyomó többségének megalkotása során az Európai Parlament ugyanolyan súllyal vegyen részt a folyamatban, mint a tagállamokat képviselő Tanács. – A nemzeti parlamentek részvétele megnövekedik: a nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munkájába, különösen annak az új mechanizmusnak köszönhetően, amelynek révén folyamatosan nyomon követhetik, kizárólag azokban az esetekben kerül-e sor uniós szintű fellépésre, amikor az eredményesség szempontjából ez ígérkezik a legjobb megoldásnak (szubszidiaritás). Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének megerősödése együttesen azt eredményezi, hogy az EU működése demokratikusabbá válik, legitimitása növekszik.
A Lisszaboni Szerződés • Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik; az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik; a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket; és világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten. – A polgárok jobban érvényre juttathatják elképzeléseiket: amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egymillióan szükségesnek ítélik, a kezdeményezési jognak köszönhetően felkérhetik a Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat. – Kinek mi a feladata? A hatáskörök pontos elkülönítésével átláthatóbbá válik a tagállamok és az Európai Unió közötti viszonyrendszer. – Kilépés az Unióból: a Lisszaboni Szerződés mondja ki először konkrétan, hogy a tagállamok kiléphetnek az Unióból.
A Lisszaboni Szerződés • Európa hatékonyabbá válik; az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek; az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik; és az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak számára. – Hatékony és eredményes döntéshozatal: a Tanácsban alkalmazott minősített többségi szavazást a szerződés kiterjeszti újabb szakpolitikai területekre annak érdekében, hogy a döntéshozatal felgyorsuljon és eredményesebbé váljon. 2014-től kezdődően a minősített többség kiszámítása a tagállamok és lakosok száma alapján meghatározott kettős többség elve szerint történik, összhangban az Unió kettős legitimitásával. A kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55%-a elfogadja, továbbá hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át.
A Lisszaboni Szerződés • Európa hatékonyabbá válik; az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek; az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik; és az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak számára. – Szilárdabb és racionalizáltabb intézményrendszer: a Lisszaboni Szerződés létrehozza az Európai Tanács elnökének posztját, melyet két és fél évente választás útján töltenek be; közvetlen kapcsolatot hoz létre a Bizottság elnökének megválasztása és az európai választási eredmények között; új szabályokat vezet be az Európai Parlament jövőbeli összetétele vonatkozásában; és világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködés és a pénzügyi rendelkezések tekintetében.
A Lisszaboni Szerződés • Európa hatékonyabbá válik; az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek; az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik; és az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak számára. – Jobb élet az európai polgárok számára: a Lisszaboni Szerződés révén az EU jobban fel tud lépni számos, az Unió és polgárai számára napjainkban prioritást jelentő területen. Ez különösen igaz a szabadság, biztonság és jogérvényesülés terén felmerülő feladatok, így pl. a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni fellépés esetében, de bizonyos mértékig más területek, köztük a következők vonatkozásában is elmondható: energiapolitika, közegészségügy, polgári védelem, éghajlatváltozás, általános érdekű szolgáltatások, kutatás, űrpolitika, területi kohézió, kereskedelmi politika, humanitárius segítségnyújtás, sport, idegenforgalom és igazgatási együttműködés.
A Lisszaboni Szerződés • A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. – Demokratikus értékek: a Lisszaboni Szerződés részletesen áttekinti és megerősíti az Unió működésének alapjául szolgáló értékeket és célkitűzéseket. Ezek az értékek arra hivatottak, hogy viszonyítási pontul szolgáljanak az európai polgárok számára, és rámutassanak, mi mindent nyújthat Európa világszerte partnereinek.
A Lisszaboni Szerződés • A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. – A polgárok jogai és az Európai Unió alapjogi chartája: a Lisszaboni Szerződés megőrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenően új jogokat is létrehoz. Ezen belül garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített szabadságokat és elveket, és a charta rendelkezéseit kötelező jogi erővel ruházza fel. A jogok közé egyaránt tartoznak polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok.
A Lisszaboni Szerződés • A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. – Az európai polgárokat megillető szabadságok: a Lisszaboni Szerződés megőrzi és megerősíti a „négy szabadságot”, és az európai polgárokat megillető politikai, gazdasági és szociális szabadságokat.
A Lisszaboni Szerződés • A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. – A tagállamok közösségvállalása: a Lisszaboni Szerződés úgy rendelkezik, hogy az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. A dokumentum az energiaügyek területén gyakorolt közösségvállalás fontosságát is hangsúlyozza. – Nagyobb biztonság mindenki számára: bővülnek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés célját szolgáló uniós képességek, ez pedig közvetlen előnyöket biztosít a bűnözés és a terrorizmus elleni uniós fellépés terén. A polgári védelemmel, humanitárius segítségnyújtással és közegészségüggyel kapcsolatos új rendelkezések ugyancsak arra irányulnak, hogy az Unió könnyebben tudjon reagálni az európai polgárok biztonságát fenyegető veszélyekre.
A Lisszaboni Szerződés • Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként az európai külpolitikai eszközök egybekapcsolása révén, melyre az új szakpolitikák kidolgozása és meghatározása során egyaránt sor kerül. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően Európa egységesen tud megnyilatkozni mindazon partnerei felé, akikkel világszerte kapcsolatokat ápol. A szerződés Európa gazdasági, humanitárius, politikai és diplomáciai képességeire építve elősegíti az európai érdekek és értékek globális érvényesülését, eközben azonban tiszteletben tartja a tagállamok egyedi külpolitikai érdekeit. • A szerződés által életre hívott külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztség révén az EU külső fellépése hatásosabbá, következetesebbé és hangsúlyosabbá válik. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt be az Európai Bizottságban. • A szerződés létrehozza az európai külügyi szolgálatot, amely támogatást és segítséget biztosít a főképviselő részére.
A Lisszaboni Szerződés • Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként. • Mivel a szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel, az Európai Unió nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban tud szerepelni a nemzetközi színtéren, és a vele kialakítható partnerség lehetősége is kézenfekvőbbé válik az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek számára. • Az európai biztonság- és védelempolitika fejlődése nem bontja el a jelenlegi különleges döntéshozatali rendszert, viszont lehetővé teszi, hogy megerősített együttműködés jöjjön létre kisebb, csupán néhány tagállamot számláló csoportok tagjai között.
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • • • • • • • • • • • • • •
1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai Okmány 1992 – Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 – „Tizenötök Európája” 1997 – Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 – Európai Központi Bank felállítása 1999 – az euró bevezetése 2000 – Lisszaboni Stratégia 2000 – Nizzai Szerződés 2003 – Alkotmányszerződés tervezet 2004 – „Huszonötök Európája” 2007 – „Huszonhetek Európája” 2009 – Lisszaboni Szerződés 2013 – „Huszonnyolcak Európája”
EURÓPAI UNIÓ - GAZDASÁG • Az EU a világ legnagyobb egységes piaca. • A világon megtermelt javak közel egyharmada származik innen, GDP-je meghaladja az Egyesült Államokét. • Közös valutája, az euró a dollár után a második legfontosabb fizetőeszköz a világon. • Az EU gazdasága alapvetően a tercier, azaz a szolgáltató szektorra épül, – a mezőgazdaság a GDP mintegy 2%-át, – az ipar a GDP kb. 27%-át, – és a szolgáltatások (kereskedelmet, közlekedést is beleértve) az összesített uniós GDP 71%-át termelik.
• Az EU fontos kereskedelmi partner a világban, számos termék esetében a világ első importőre és exportőre.
„Az európai gazdasági modellnek három elvre kell épülnie: az ösztönző versenyhelyzetre, a megerősítő együttműködésre és az egyesítő szolidaritásra.” Jacques Delors (1925‐), az Európai Bizottság volt elnöke
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI ÉVSZÁM (hatályba lépés)
MÉLYÍTÉS
BŐVÍTÉS (csatlakozó országok)
1952
ESZAK
-
1958
EGK, Euratom
-
1967
Egyesülési Szerződés
-
1973
-
Dánia, Egyesült Királyság, Írország
1981
-
Görögország
1986
-
Portugália, Spanyolország
1987
Egységes Európai Okmány
-
1993
Maastrichti Szerződés
-
1995
-
Ausztria, Finnország, Svédország
1999
Amszterdami Szerződés
-
2003
Nizzai Szerződés
-
-
Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
2007
-
Bulgária, Románia
2009
Lisszaboni Szerződés
-
2013
-
Horvátország
2004
ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI ADATOK Megnevezés
EU 15
EU 25
USA
Japán
Népesség (millió fő)
372
458
294
128
Világszintű export (2003) milliárd euróban
872
903
713
474
Világszintű import (2003) milliárd euróban
882
942
1235
336
GDP/fő (EU 15 = 100) (2002)
100
91
137
na.
A GDP évi növekedése (2003)
0,7
0,8
3,1
2,7
Termelékenység munkaórában (EU 15=100) (2003)
100
na.
116
78
Foglalkoztatottság (2001) a 15-64 éves korú lakosság %-ában
64,1
62,8
71,9
68,2
8,0
9,0
6,0
5,3
Kutatás/fejlesztés a GDP %-ában (2002)
1,99
1,93
2,98
2,59
A munkaerőt sújtó adóteher (2002)
37,8
38,3
27,3
23,2
Munkanélküliség (2003) az aktív lakosság %-ában
T e r ü le t
O rszá g
1000 km ²
Z á s z ló
L ak o ssá g
G D P /f ő
m i ll ió f ő
eu ró (P P S )
Croatia and Macedonia are new candidates Major debates about Turkey
GDP
E U -2 5 á t la g á b a n
m il li á rd euró
1 1 8 ,0
2 6 9 ,5
3 0 ,5
1 0 ,4
25200
C s e h K ö z tá r s a s á g
CZ
7 8 ,9
1 0 ,2
14700
D á n ia
DK
4 3 ,1
5 ,4
26200
1 2 0 ,9
1 8 8 ,0
N é m e to r s z á g
DE
357
8 2 ,5
23100
1 0 8 ,3
2 1 2 8 ,2
É s z to r s z á g
EE
4 5 ,2
1 ,4
10400
4 8 ,2
8 ,0
G örö go rszá g
EL
1 3 1 ,6
1 1 ,0
17300
8 1 ,0
1 5 3 ,0
S p a n y o lo r s z á g
ES
5 0 4 ,8
4 2 ,3
20900
9 7 ,3
7 4 4 ,8
F r a n c ia o r s z á g
FR
544
5 9 ,9
23700
1 1 1 ,7
1 5 5 7 ,2
Írorszá g
IE
7 0 ,3
4 ,0
28300
1 3 4 ,0
1 3 4 ,8
O la s z o r s z á g
IT
3 0 1 ,3
5 7 ,9
22800
1 0 7 ,7
1 3 0 0 ,9
C ip r u s
CY
9 ,3
0 ,7
17400
7 9 ,8
1 1 ,6
L e tto r s z á g
LV
6 4 ,6
2 ,3
8800
4 0 ,8
9 ,9
L itv á n ia
LT
6 5 ,3
3 ,4
9800
4 5 ,2
1 6 ,3
L u xem b u rg
LU
2 ,6
0 ,5
45900
2 3 3 ,6
2 4 ,0
M a g ya rorszá g
HU
9 3 ,0
1 0 ,1
12900
M á lta
MT
0 ,3
0 ,4
15800
7 3 ,2
4 ,3
H o lla n d ia
NL
3 3 ,9
1 6 ,3
25800
1 2 4 ,6
4 5 4 ,3
A u s z tr ia
AT
8 3 ,9
8 ,1
26100
1 2 0 ,7
2 2 6 ,1
L e n g y e lo r s z á g
PL
3 1 2 ,7
3 8 ,2
9800
4 6 ,9
1 8 5 ,2
P o r tu g á lia
PT
9 1 ,9
1 0 ,5
16000
7 2 ,8
1 3 0 ,5
S z lo v é n ia
SI
2 0 ,3
2 ,0
16400
7 5 ,9
S z lo v á k ia
SK
49
5 ,4
11100
5 1 ,9
2 8 ,8
F in n o r s z á g
FI
3 0 4 ,5
5 ,2
24300
1 1 1 ,1
1 4 3 ,3
S véd ország
SE
4 1 0 ,9
9 ,0
24600
1 1 5 ,7
2 6 7 ,3
E g y e s ü lt K ir .
UK
2 4 3 ,8
5 9 ,7
25300
1 1 6 ,1
1 5 9 1 ,4
E U -25
EU
3 8 9 2 ,7
4 5 6 ,8
20104
100
9 7 5 5 ,3
GROWTH OF THE EU
Admission of Romania and Bulgaria 2007
G D P /f ő
BE
B e lg iu m
6 7 ,8
5 9 ,2
8 0 ,1
7 3 ,2
2 4 ,6
AZ EURÓPAI UNIÓ JELKÉPEI • Európai Himnusz Beethoven Kilencedik szimfóniája („Örömóda”) • Az európai zászló sötétkék háttéren 12 ötágú sárga csillag által alkotott körből áll. • Május 9. Európa Nap. • Az Európai Unió jelmondata: „Egység a sokféleségben”
