B!l8. szám
l
.
JELENTÉS az Állami Vagyonügynökség !993. évi tevékenységének ellenőrzéséről
!994. július
214.
A vizsgálatot vezette
• Harsányi Sándor
osztályvezető
számvevő
főtanácsos
A vizsgálatot végezte: Beck Miklós
számvevő
dr. Borisz József
számvevő
tanácsos
számvevő
tanácsos
dr. Majorosné dr. Locskai Noémi
számvevő
tanácsos
Makkai Mária
számvevő
tanácsos
dr. Molnár Barnabás
számvevő
tanácsos
Németh Béláné
számvevő
tanácsos
Rundik János
számvevő
tanácsos
számvevő
tanácsos
Lőrinc
dr.
Alajos
Szőllősi
Szűcs
Ivánné
Géza
számvevő
l
f
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-5-82/1994. Témaszám: 218
JELENTÉS az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének vizsgálatáról
I.
B E V E Z E T É S
Az Állami Vagyonügynökség (továbbiakban: ÁVÜ)
1993.
kenységének jogszabályi hátterét - mint az ezt
megelőző
is - a változékonyság jellemezte. azaz az ről,
időlegesen
Bár
a tévő
állami tulajdonban
tevéévekben
szabályozá~;
törvényi vagyon
évi
értékesitéséelőirásai
hasznosításáról szóló 1992. évi LIV. törvény
nem
változtak, az 1993. év konkrét privatizációs tevékenységét határozó 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelveket az
meg-
Országgyütés
1993. december 14-ei ütésén fogadta el. felhasználható
Az ÁVÜ 1993. évi tevékenysége megalapozásához és törvényi kötelezettségként kenységet lentést
értékelő
az
az
plenáris ÁVÜ
1993.
ülésen évi
beszámolóját eddig nem nyújtotta be az kezésre csak a
hivatalos
Kormány
évi
- az 1992.
Kormánybeszámolót és állami
Országgyűlés
1993-ban. A Kormány
előirt
ÁVÜ
számvevőszéki
nem
vitatta
tevékenységéről
Országgyűlésnek.
beszámolót
tevéjemeg szóló Rendel-
semmiképpen
sem
- 2 -
helyettesítő,
az Állami
Vagyonügynökség
készitett (négy kötet) tájékoztató ismétlődik
Számvevőszék géről
előbb
jellegű
előállt
az !993-évben is
és
az
ÁV
Rt.
által
anyag áll. Ezzel meg-
helyzet,
hogy
az
Állami
összefoglaló jelentése az ÁVÜ 1993. évi tevékenyséOrszággyűlés
áll az
rendelkezésére, mint
a
Kormány
beszámolója. A vizsgálat - melyet a vizsgálat célja is tükröz -
súlypontkép-
zésre törekedett. Ebben az átlagosnál nagyobb szerepet kapott Vagyonpolitikai
Irányelvektől
eltérő
a
kiadási szerkezet, a priva-
tizációs kiadásokon belül a tanácsadók szerepének és
költségei-
nek, a garanciális kötelezettségek helyzetének vizsgálata. Súlyellenőrzése,
pontot jelentett az átalakulási folyamat előszőr
rnérleg helyzete és lenőrzés
végezte el a
Számvevőszék
a
vagyonbelsőel
a
tevékenységének vizsgálatát.
A vizsgálat célja az volt, hogy megbizható, átfogó képet
nyújt-
son az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységéről. Ellenőrizni
kellett az 1992. évi LIV. törvényben, az
Vagyonpolitikai Irányelvekben, továbbá az ÁVÜ belső rendszerében a privatizációs, a vagyonkezelési, a sítási, a vagyonvédelmi, a vállalatok lyamataira
előirt
kötelező
szükségszerűek
fo ..
és
előirányzatok,
célszerűek
a
a
privati-
kiadások
mennyire
(különös tekintettel
Vagyonügynökséghez
nagysága és összetétele, a
mérlegszerű
ellenőrizhetősége
1
évi
ranciavállalásokra és a tanácsadókkal kapcsolatos
megbízhatósága,
vagyonhaszno-
normativ követelmények megvalósulását.
zációs bevételi és kiadási
Hogyan változott
évi
szabályzat--
átalakítási
Meg kellett vizsgálni hogyan teljesültek az 1993. voltak
1993.
tartozó kimutatás
biztosított-e.
a
ga-
költségekre). állami
vagyon
teljeskörűsége,
- 3 -
A vizsgálat kiterjedt az ÁVÜ tevékenysége külső és belső mációs rendszerének törvényi követelményekhez való a társadalmi kontroll érvényesitési
infor-
igazodására,
lehetőségeire,
az
átlátha-
táságra és a nyilvánosság érvényesülésére, továbbá a döntéshozók (parlament, kormányzat, ÁVÜ Igazgatótanácsa
stb.),
piaci szereplők (vevők, befektetők, tanácsadók az nában
résztulajdonában
társaságok)
lévő
valamint ÁVÜ
tulajdo-
informálásának,
visszacsatolási rendszerek hatékonyságának vizsgálatára, gyonügynökség függetlenített
időlegesen
ről,
belső ellenőrzésének működésére.
állami tulajdonban védelméről"
hasznosításáról és
alapján
minőségi
a Va-
a
Az ÁVÜ 1993. évi tevékenységének vizsgálatánál sajátosság hogy "Az
a
levő
volt,
vagyon értékesítésé-
szóló 1992. évi LIV. törvény
változást jelentett, hogy közel 900 gazdálkodó
egység alapítói hatásköre is az ÁVÜ-höz rendelődött
és
így
az
Állami Számvevőszék először vizsgálta az ÁVÜ által nagy tömegber, végzett társasági átalakítások bonyolult folyamatát. További
jellemző
vonása volt a vizsgálatoknak,
nagyszámú mintavétellel dolgozott. A mintát
hogy
viszonylag
véletlenszerű
kivá-
lasztással, az ÁSZ-hoz érkezett jelzések figyelembevételével az ÁVÜ által ajánlottakkal is
és
kombináltan határozta meg.
A jelentéssei párhuzamosan - az
Állami
Számvevőszék
elnökének
döntése alapján - (továbbiakban ÁSZ) - elkészült az az összefoglaló elemzés, amely a vatizációt és az
tapasztalatok alapján a privállalatok vagyongazdáikadását 1990.
számvevőszéki
állami
március és 1994. március közötti
időszakban
mutatja be.
Az Állami Vagyonügynökségnek az ÁSZ-al történő együttműködését a korrektségen túl az is jellemezte, hogy ideje alatt
feltárt
hiányosságak
lehetőség volt - azonnal
a
kezesi
felelősség
a
helyszíni
kiküszöbölésére
vizsgálat ha
erre
intézkedett. Így például helyesbítették
átterhelése
miatti kötelezettségvállalás
- 4 -
összegét, pontosították az állami vállalatoktól nyek, üzletrészek nyilvántartásba vételét,
az
intézkedtek az ÁVÜ részére korábban átváltalt zettség visszapótlására, amelyek közül
elvont ÁSZ
felhívására
fizetési
jelentősebb
részvékötele-
összegeket az
ÁVÜ számlájára a kötelezettek még a vizsgálat ideje alatt be
is
fizettek, stb. A helyszini Az
ellenőrzési
ellenőrzött
időszak:
ideje: 1994. március 10. - május 10. 1993.
Az ellenőrzött szervezet: az Állami Vagyonügynökség. Az ÁVÜ a Miniszterelnökség költségvetési fejezetbe tartozik.
Ez
a vizsgálat nem terjedt ki az intézményi gazdálkodásra. Ezt várIl. félévében végzi el az Állami Számvevőszék.
hatóan 1994.
II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK
l. Összefoglaló megállapítások és következtetések l
1.1. Az ÁVÜ 1993. évi tevékenységének egyik alapvető zóját, a Vagyonpolitikai Irányelveket (VPI) az
meghatároelőző
hasonlóan a gazdasági év végén 1993. december 14-én jóvá az
Országgyűlés.
valamint az 1993. évi
törvény, a privatizációs kiadások
hagyta
Ez még akkor is igen nagy mozgásteret
adott az ÁVÜ döntéshozó fórumainak, ha az 1993. ségvetésről,
évhez
előirányzatait
pótköltségvetésről
bevételekből
rögzítette.
évi
teljesíthető
költszóló egyes
;
- 5 -
1.2. Az ÁVÜ-höz tartozó vagyon privatizálhatóságának
problémáit
jelzi, hogy a tervezett 120 milliárd Ft-os összes
bevétel-
lel szemben ténylegesen 78 milliárd Ft keletkezett, amely a tervezettnek 65 %-a. A visszavezethető,
nagyarányú
eltérés
bár ezek számszaki
hatása
ki. Közrejátszik ebben az értékesítés
több nem
okra
is
mutatható
tervezhetőségének
zonytalansága, a költségvetési hiány csökkentése
bi-
érdekében
megjelenő
felültervezési nyomás kényszere, továbbá a VPI összeállításánál megjelenő forrásigény, amely nem az értékesítés
lehetőségeiből,
igényekből
hanem az
indul ki.
1.3. A kiadások jogeimeit és rangsorát a VPI részletesen tározta. Az
előirányzott
tényleges kiadás, a
70,3
milliárd
tervezettől
Ft-tal
megha-
szemben
a
miatt
44
elmaradó bevétel
milliárd Ft volt. A kiadások jogcím szerinti összetétele, a már
rangsor
kötelezően előirt
ellenére
ugyanúgy
1992-ben - eltér a VPI-ben foglaltaktól. Az eltérés zott összege 10 milliárd Ft, a tényleges kiadások
mint halmo-
23
%-a.
Ez jelzi, hogy a VPI még a rangsor felállitása mellett jelent kemény korlátot az ÁVÜ Igazgatótanácsának. Az leg az
Országgyűlés
hatáskörébe
funkciót az ÁVÜ döntéshozó szerve
tartozó szinte
sen1 elvi-
jövedelemelosztó tetszés
szerint
gyakorolja. A VPI megsértésének semmiféle jogkövetkezménye, szankciója nincs, a VPI ellenőrzése
bertartásának
folyamatba
épitett
nem megoldott.
1.4. Az ÁVÜ értékesitési összes bevétele 1992-höz képest 8 %-kal nőtt,
miközben költségei 8,8 %-kal csökkentek.
Így a priva-
tizációs költségek egységnyi értékesítésre jutó hányada az 1992. évi 24 %-ról 20 %-ra csökkent. Ez a tendencia érvényesült - a múlt évben kifogásolt - tanácsadói díjak esetében is, mert azok
1992-ről,
1993-ra 38 %-kal csökkentek.
- 6 -
1.5. Az ÁVÜ 85 gazdálkodó szervezetnél 22,3 milliárd Ft értékben vállalt garanciát, 49 féle jogcímen. A
kötelezettségválla-
lás nyilvántartása megfelel ugyan az érvényes tásnak, de maga az utasítás ellentmond az törvény erre vonatkozó
előírásainak.
A
belső
1992.
utasi-
évi
LIV.
kötelezettségválla-
lás összesen egy esetben felelt meg a törvényi szabályozásnak. ugyanis ebben az egy esetben kérték meg nisztérium
előzetes
engedélyét. A
belső
a
Pénzügymi-
utasítás
gyakorlatot már 1992-ben is kifogásolta az
szerinti
Állami
Számve-
vőszék.
A garanciavállalás 49 féle jogcíme nem
szabályozott,
azaz
nem lehet tudni, hogy egyes jogeimeknek mi a tartalma.
Így
nem lehet nyomonkövetni azt sem, hogy az adott garanciavállalást miért azon a jogeimen adja az ÁVÜ. tágra nyitja az Igazgatótanács és az
meglehetősen
Ez
illetékes
ügyintézők
mozgásterét a garanciavállalásoknál. Az értékesitési ződéskötési
gyakorlat
ellentmondásos.
A
szer-
kötelezettségek
jogcíme és mértéke sok esetben nem állapitható meg. A szerugyanis a garanciális kötelezettségeket a
ződések
hoz kötik, ez azonban az esetek műen
nem határozható meg.
kötelezettségek nagysága nyomon és nem is
döntő
többségében egyértel-
Így tehát az a
ÁVÜ
szerződésekből
ellenőrizhető.
vételár-
által nem
vállalt követhető
Más ügyiratból pl.
rozat,
előterjesztés
désből
- lehet a tényleges kötelezettségvállalást
az IT-nek stb. -tehát nem
IT hatámegálla-
pítani. Ez a gyakorlat nagy esélyt ad a
későbbi
jogviták
keletke-
zésének. 1.6. A
szakértői
díjak csökkenésemellett továbbra is az
mazott
szakértői
szágos
jelentőségű,
cégek koncentrálódása a jelentős
vagyonnal
:
szerző
a
jellemző.
rendelkező
alkalAz
orcégek
;
- 7 -
átalakításánál és privatizációjánál maztak, de a kifizetett oszlott meg.
Ebből
kettő
szakértői
97
tanácsadót
díjak 50 %-a 8 cég között
magyar, négy külföldi
kettő magyarországi vegyesvállalat.
Az ÁVÜ
bevételének
cégek
54
%-a
a
alkal-
tanácsadó
és
további
összes
deviza-
közreműködésének kötődik.
eredménye, amely harmada négy tanácsadó céghez
A
külföldi tanácsadó cégek foglalkoztatásának szükségessége a magyar cégek szakmai fejlettsége miatt lényegesen csökkent. Az ÁVÜ 1991. óta rendelkezik a tanácsadó cégekkel tott kapcsolatot
szabályozó
A
előírásokkal.
fenntar-
szabályozás
azonban nem ellentmondás mentes, mert a régebbi
szabályza-
tok módosítása több esetben nem történt meg. 1.7. Az ÁVÜ 1993-ban 507 privatizációs tranzakciót A 93,8 milliárd Ft
névértékű üzletrészből,
milliárd Ft-ot értékesített,
amelyből
bonyolított.
részvényből
79,7
39,7 milliárd Ft volt
a készpénz, a többi értékesítés mögött
E:...hitel és
lási jegy állt. Az összes
szerződés
értékesítés
kárpót-szerinti
értékének 28 %-a külföldi, 72 %-a pedig hazai tulajdonszerzés volt, azaz a hazai tulajdonszerzés aránya növekedett. Az !993. évi 507 tranzakcióban értékesített társaságok kére vonatkozó átlagos adatai szerint a saját zett
tőke
tőke
és jegy-
indexe !30 %. Az ehhez társuló átlagosan 85
árfolyamú eladási ár, a saját
tőkéhez
tő
%-os
viszonyítva mindössze tűnik
meghatá-
rozónak, hiszen átlagosan két pályázó csak minden
harmadik
66 %. A piac értékítélete e tekintetben nem tranzakciónál volt.
A pályázatok eljárási rendjét az ÁVÜ általában betartotta. Azonban az a gyakorlata, hogy a
győztes
pályázónak a kihir-
detés után a kiíráshoz képest további anyagi kedvezményeket adott ellentétes a saját maga által szabályozott
pályázati
- 8 -
eljárási rendjével,
melyszerint
"a
benyújtott
ajánlatok
azonban ekkor sem módosíthatók, a kiíró erre vonatkozó hozzájárulása érvénytelen". A privatizációs folyamat eljárási rendjén belül a ses partnerek által vállalt hátáridőről
a
felelősök
kötelezettségekről,
szerződé
az aktuális
szervezett tájékoztatása kialakult.
Ugyanakkor a szerződés megkötésére és így értelemszerűen a befizetésekre nem rögzíti szabályozás a bruttó elszámolás elvét.
Így nincs összhang a számvitel és a szerződések
zött. Az emiatt kialakult
kettős
gyakorlat, azaz hogy
más mellett él a bruttó és nettó elszámolás, - hogy ket rögzíti a
szerződés
kö-
az teljesen esetleges -
lezi mind a privatizációs bevételek, mind
a
egymelyi-
megkérdője
privatizációs
kiadások nyilvántartásainak megbízhatóságát. Az 1993-ban
müködő
közül nagyobb
privatizációs technikák - MRP, lízing
jelentősége
az MRP-nek van. A
hoz szükséges eljárási rend kialakult. millió Ft
értékű
22,4
ügyletből
üzletrészt, részvényt 15,7 milliárd
- 70 %-os árfolyam tettek. A
117
lebonyolításá-
szerződés
fejlődés döntő
szerinti
momentuma
az
Ft-os
értéken
értékesí-
E-hitel
kamatának
csökkentése és a kárpótlási jegyek elfogadása volt. 1.8. Az állami vállalatok tömeges társasággá alakítása az
1993.
év egyik legnehezebb feladata volt, hiszen eddigieken menően
további 900 gazdálkodó egységre terjedt
hatóköre. A privatizáció törvényi szabályozása 1993. december 31-ét
követő
átalakulásoknál
ki
túl-
az
szerint
ÁVÜ az
kényszerátala-
kulás szabálya szerint kell eljárni. Ez nem tette
lehetövé
a vállalati vagyon átértékelését. Ennek következménye azonban a felszámolási
hullám
elindulását
jelentette
volna.
Ezért az ÁVÜ IT kezdeményezte a törvény módosítását, de annak átfutási ideje miatt még elfogadás esetén is 1993.
:
no-
vember vége lett volna. Ezért az ÁVÜ IT "átmeneti" ügyinté-
:
-
9 -
zési formát választva végrehajtotta a "listás"
átalakítást
azaz 1993. június 30-án 151 céget átalakított, elkerülve kényszerátalakulás következményeit. Ezt a törekvését a lajdonossal szembeni elvárható gondosság alapján az működőképességének
vagyon védelme,
Végül a törvénymódositás
fenntartása
visszamenőleg
a tu-
állami
motiválta.
legitimál ta a
"l is-·
tás" átalakítást. Nem tartható azonban az a gyakorlat, hogy a jogi hézagot, a törvényi szabályozás végrehajthatatlanságát
visszamenőleges
hatályú törvényi szabályozás töltse ki. A végrehajtó
ellenőrzés
sos intézkedésének utólagos legitimációja még az számára sem
kezelhető.
A végrehajtást
megfelelően
A vállalatok társasággá előkészítéseként szakértői
hatá-
megtervezték és
alakításának
az összes vállalat
átvilágítási,
és 15
előminősitési
megindították. privatizálásának kiterjedőer•
%-ára
rendszert is megvaló-
sítottak. A vállalatok átalakítása mindvégig az
átalakitás
általános szabályai szerint történt. A kritikus gazdálkodási helyzetben - nagy számban -
csődmegállapodás
lévő
tette
vállalatok esetében csak
lehetövé
társasággá alakulást, mert több gazdálkodó egység már
a
csak
negatív könyv szerinti vagyonnal rendelkezett. E cégeknél a társasági átalakulás a vagyon felértékelés miatti
kedvezőt
lenebb költségszerkezet mellett, de legalább átmeneti müködési
lehetőséget
csődveszély
biztosit, bár a
változatlanul
fennáll. A folyamatos vagyonvesztéssei érintett
társaságok
esetében a cégbírósági bejegyzés, az adósságkonszolidációba való bekerülés, illetve a gyors privatizáció
sem
biztosí-
téka az eredményes társasági müködésnek. A társasági átalakulások során az mában élt a
működési
elvonásával. Az év
profiltól során
közel
Avü
csak igen óvatos for-
leválasztható 70
vagyonelemek
vállalatot
érintően,
- 10 -
összesen 8,1 milliárd Ft könyv szerinti
értékű
vagyont vont
el. Az elvonás többségében üzleti megfontolásokon mert
jellemzően
értékesíthető
a könnyen
alapult,
ingatlanokra és üz-
letrészekre terjedt ki. A közösségi hasznosíthatóságú,
fő
ként kultúrális és sport célokat szolgáló vagyonelemek
el-
vonására csak elvétve került sor. Az ilyen tartalmú és csak szórványosan
felmerülő
önkormányzati igényeket nem kezelték
érdemben. Mindezek hatására a társasági
átalakulások
csán a tulajdonosi szerkezet
célú
értékelhető előrelépés
közösségi
kap-
fejlődésében
nem történt.
Az önkormányzatok, a belterületi földingatlannal
kapcsola-
tos tulajdonrész és megváltási módozat meghatározásában információ-hiány és elmaradt egyeztetések miatt érdemben tudtak részt venni. A bevételi várandóságaikat sem szerüségében, sem
időbeli
várható beérkezésében
rik, ezért terveikben mint
reális
összeg-
nem
pénzforrással
nem isme-
számolni
nem tudtak. 1.9. Az ÁVÜ fennállása óta első ízben készítette
el
változások tételes és aggregált kimutatását. A fejeződött
mat még nem
be. A számítógépes
a
vagyon-
munkafolya-
adatszolgáltatás
egyre megbízhatóbb kimutatásokkal segíti a vagyoni változásának
helyzet
követhetőségét.
: Az adatok zolható és
teljeskörűsége valószínűleg
és megbízhatóságának foka nem igasoha nem lesz
megbízhatóság kimutatásának
megítélhető.
előfeltétele
több
mint
szervezet egyenkénti több tranzakciójának egyedi és tartalmi végigkövetése,
amelyet
Ezért a vagyonkimutatás tájékoztató
elvégezni jellegű,
A teljes 1000
számszer( nem
amely
lehet. azonban
nem zárja ki a vagyonban lejátszódó folyamatok nyomonkövethetőségét.
-
A vagyonban
történő
l I -
kétirányú
mozgás,
növekedés-csökkenés
alakította az ÁVÜ vagyonát. Ennek eredőjeként az 1993.
ja-
nuár l-jén 953,02 milliárd Ft-os saját vagyona 596,31
mil-
liárd Ft-ra csökkent. A vagyoncsökkenés egyik
tényezője
a
VPI-ben
meghatározott
kötelezettségéből
vagyonrészek ingyenes átruházási
adódik.
Az ÁVÜ itt is eltért a VPI előírásaitól, mert a MÁV-nak a kisbankoknak összesen 8,3 milliárd Ft (MÁV
és
kisban-
5,3,
koknak 3,0 milliárd Ft) portfóliót nem adott át. Ugyanígy a törvényben, VPI-ben, kormányhatározatban, ÁVÜ IT tában rögzített 1993. évre
vonatkozó
40
határoza--
milliárd
Ft-ból
összesen 375 millió Ft-ot adott át a TB-nek. Egyedül a Gépjármű Felelősségbiztosítási előírt
teljesítette az
és
Kárrendezési
Alap
részére
2,2 milliárd Ft-os ingyenes vagyoná-
tadást. Az ÁVÜ 1993-ban 261,3 milliárd Ft értékű társasági részesedést adott át az ÁV Rt-nek, amely 3 milliárd Ft-tal ladta a kormányrendeletekben vagyonrnérlegéből
előírtat.
megha-
Az átadott vagyont a
kivezette, de a kötelezettségek
megosztá-
sáról szóló megállapodást még nem írta alá az ÁV Rt.-vel. 1.10. A vagyonvédelmi előírások teljesítésére az ÁVÜ-ben
önálló
szervezet nem jött létre, a szervezet jelenlegi
tagozódása
alkalmas a feladat megoldására. A vagyonvédelmi
ügyek
nyolítása a törvényi kötelezettségek
előírásai
ügyrendekalapján történt. Az !993.
évi
korlata szervezettebb, színvonala megfelelő
1.11. Az
és
a
elbírálások
érzékelhetően
bobelső
gya-
javult. Nem
az ügyek dokumentálása.
időlegesen
állami tulajdonban
lévő
vagyon
és kezelése keretében az ÁVÜ határozottan és
hasznosítása jól
kialakí-
tott gazdasági controlling és manitoring rendszerre támasz-
- 12 -
kodva
megfelelően
gyakorolja a közvetlen tulajdonosi
it. A többségi ÁVÜ tulajdonú társaságoknál a
joga-
gazdaságpoli-
tikai és üzletpolitikai szempontokat az ÁVÜ IT, illetve ügyvezetés határozza meg. Ezt
érvényesítik
a
az
tranzakciós
igazgatóságok. Az állami vállalatok és többségi állami lajdonú társaságok lők
ügyvezetőinek belső
díjazását részletes
bérezését, a tisztségvise-
szabályozás rögzíti,
amelyet
folyamatosan karbantartanak. Rendezték az újonnan tizáció után tendő
létrejövő
tu-
priva-
kisebbségi tulajdon esetén a köve-
magatartást.
Közvetett vagyonkezelést még ma sem végez nagy
számban
ÁVÜ. Továbbra sem rendezték az 1991. óta húzódó, az tulajdon hátrányára átengedett
mintegy
osztalék helyzetét, amelyet a CO-NEXUS
180
állami
millió
Rt-vel
az
Ft-os
kötött
va-
gyonkezelési szerződés kapcsán az Állami Számvevőszék azóta folyamatosan ajánl. A szerződés
CO-NEXUS-sal
kötött
vagyonkezelési
teljesülésének értékelése alapján a
CO-NEXUS
és
az ÁVÜ a szerződés teljesíthetőségét ellenkezően ítéli meg. Az ÁVÜ ugyanis nem látja alátámasztottnak a mai alapján, hogy a
szerződés
folyamatok
lejáratakor a CO-NEXUS a
4
mil-
liárd Ft-os fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. Az ÁVÜ 1993-ban két további közvetett vagyonkezelési ződést
kötött. Ezek közül az Agárdi
vagyonkezelésbe adásánál a
Mezőgazdasági
vagyonkezelő
Kombinát
Kereskedelmi
Rt. a cégíróság cégbejegyzésset kapcsolatos
szerBank
kiegészítő elő
írásainak eddig nem tett eleget. A másik vagyonkezelési
szerződés
a Békéscsabai
Baromfifel-
dolgozó Vállalat vagyonkezelésbe adását célozta. Ez esetben a vagyonkezelési
szerződés
konkrét tartalma meghatározó mó-
don eltér az ÁVÜ vezetői értekeztetén
előírttól,
súlyos kihatásai lehetnek az állami vagyonra.
A
amelynek szerződés
;
- 13 -
ugyanis nem indokolható módon versenyeztetés nélkül jogot biztosit a
vagyonkezelőnek
a
részvények
opciós
minimálisan
51 %-ára 59,26 %-os árfolyamorr és ugyanez a helyzet a jegyzett
tőke
96 %-ára vonatkozóan is.
1.12. Az ÁVÜ belső ellenőrzési rendszere kiépült.
nek
megfelelő
színvonalát az
sek jelzik. Jól külső
ellenőrzést
mozgósitotta
kapacitásokat. Az
az
ellenőrzési
Tevékenységé-
követő
intézkedé-
ellenőrzésbe
bevonható
tevékenység
jellegét
és sokaságát a panaszos bejelentések határozták meg, plex problémák feltárása kevésbé
jellemző.
kom-
Az összefoglaló
vizsgálati jelentések megállapításai szakmailag
megalapo-
zottak és tényszerűek. Nem működik viszont az ÁVÜ hatáskörében
intézkedésekre
megtehető
ti rendszer. A személyi
javasia-
kényszerpályaszerű
felelősség
feltárása és bizonyitá-
sa hézagos. l. 13. Az ÁVÜ információs rendszerének egésze egyre jobb
nalon és egyre nagyobb megbizhatósággal
működik.
szinvo·-
A rendszer
"nagysága" és bonyolultsága - amelyet az ÁVÜ állandóan változó feladatai is növelnek - számos részrendszer
összehan-
golatlanságában is megmutatkozik. Továbbra is megjelenik feladatváltozás végrehajtása és az annak követéséhez séges információs
rendszerváltoztatás,
bővítés
működőképes
formációs ellátása, szabályozott és zati és
országgyűlési
a
nökségnek felróható okok miatt teljeskörűsége,
a és
hozzá eredendő
teremtődött
meg. Ezért, az egyébként
tekinthető,
most
először jellegű.
!993-ra
a
in-
kormányMin-
rendszert,
az ÁVÜ működésének megindulása óta - nemcsak
csak tájékoztató
időigénye
szervekkel kiépített kapcsolat.
demellett súlyosan terheli az információs
számbavételének
szük-
szereplők
közötti ellentmondás. Jó szinvonalú a piaci
a
hogy
Vagyonügy-
tartozó
vagyon
pontossága
nem
jelentős előrelépésnek
előállított
vagyonrnérleg
-
14 -
2. Ajánlások
A "Jelentés"
bevezetője
gálatttal párhuzamosan -
utalt arra, hogy az !993. az
Állami
évi
Számvevőszék
vizs-
elnökének
döntése alapján - elkészült egy összefoglaló elemzés, amely a számvevőszéki tapasztalatok alapján a privatizációt és az állami vállalatok vagyongazdáikadását !990. március és
!994.
március közötti időszakban mutatja be. A magánositással kapcsolatos négyéves tapasztatatokból leszűrhető ajánlások - amelyeket az !993. évi vizsgálati eredmények is nek - jelen, éves
időszakot
átfogó
ellenőrzésben
megerősite
is szerepel-
nek. Az ÁVÜ ügyvezetése részére tett ajánlásokat a Függelékben szereplő "Részletes Megállapítások" is megalapozzák. l. Az 1.1.
Országgyűlésnek
El kell készíteni a
mány
tulajdonosi
lehető
jogokkal
időn
legrövidebb rendelkező
belül a Korintézményeinek
együttműködésével
azt a vagyonmérleget, mely társaságonként minősitetten, a kereszttulajdonosokra is figyelemmel képes választ adni arra, hogy mi van még az állarn birtokában és magánosítása érdekében milyen előkészítő lépésekre került sor, a vagyon egészét milyen kötelezettségek terhelik, beleértve a felszámolási eljárások átgyűrűző hatásait, a kárpótlás igényeit és a társadalombiztosítási vagyonátadás által lekötött tulajdont is. 1.2. Ki kell dolgozni és széles körben
közzé kell tenni a tényhelyzetet mutató vagyonkép ismeretében azt a straté-
giát, mely a realitásokból indul ki, számba veszi a meg-
minden külső -és belső idő-tényezőt is, képes kormányzati
valósitás
feltételét és az szinten egységes,
távlatokban gondolkodó vezérfonalat adni a további lekvéshez.
cse-
:
-
15 -
1.3. Gondoskodni kell arról, hogy a megvalósítás szabályozási és szervezeti eszközrendszere összhangban legyen tokkal. Annak
működése áttekinthető
és
egyszerű,
a
cé-
cselek-
vési elveiben következetes, a személyi ráhatásokat kizáró,
belső
kontroll-mechanizmusaiban zárt és egységes le-
gyen, biztosítsa a magánasitás költségeiben a takarékosságot. 1.4.
Célszerűmegvizsgálnia
javaslatok l. l., - 1.3., pontjai
megvalósítása érdekében - a szervezés idöigényére, ható gondjaira milyen
előnyeire
és
vagyonkezelő
is
szervezetek
hogy a rendszer egységesebb gazdálkodó szervezetként
nálását igényli, beleértve a
figyelemmel
működjenek.
működése
működö
vár-
egy
hogy
Eldöntendő,
vagy
több
- vagyonkezelök funkcio-
minisztériumokhoz
tartozó
vállalati kört is. Gondoskodni kell arról, hogy a jelenlegi rendszer átalakítása során ne ismétlödjenek
meg
a
korábbi információs, adatköztési és dokumentációs hibák, az átalakítással járó veszteségek minimálisak legyenek. 1.5. Meg kell fontolni, hogy privatizációs bevételek elosztásáról, felhasználásáról csak a tényleges bevételek ismeretében szülessen döntés, és az
országgyűlési
útmutatás
ne a tervezett, vagy reménybeli bevételek elosztását tartalmazza. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy
s
mi-
legfelső
dön-
milyen további törvénymódosításokra van szükség, ként kell a döntési mechanizmusokat átalakítani. 1.6. Meg kell oldani a tési fórumainak
vagyonkezelő
gyakorlati
szervezetek
országgyűlési
Szakítani kell azzal a gyakorlattal,
mely
kontrollját. a
törvények
-
16 -
érvényesítését lazán kezeli, vagy figyelmen kívül hagyja a benne foglaltakat, az eltérések
kifogásolásakor eltűri
formái jellegére hivatkozva nem változtat, bálytalanságokat, nem szankcionálja a
azok a sza-
döntésektől
eltéréseket, s ezzel bátorít a mulasztásokra.
A
való válto-
záshoz a törvények alkotóinak példamutatására is szükség van. A Vagyonpolitikai Irányelvekkel, és az ÁVÜ- ÁV Rt. éves beszámolók megtárgyalásával kapcsolatos tapasztalatok
megismétlődése
nem lenne szerencsés.
2. A Kormánynak 2.2. Dolgozza ki a VPI-ben rögzített betartásának folyamatba épített az
Országgyűlés
részére. Ezzel
kiadások
jogcímenkénti
ellenőrzési
is
privatizációs bevételek elosztása az rozatának feleljen meg. Az utólagos
rendszerét
biztosítsa,
hogy
Országgyűlés ellenőrzés
a
hatá-
ezt
nem
tudja biztositani. 2. l. Tekintse át - az l. 5.
pontban
ajánlottakkal
gésben is - a Kormányprogram és az 1994. litikai
hozott
Irányelvekről
összefüggéseit ( 9911993.
összefüg-
évi
Vagyonpo-
országgyűlési
határozat
(XI I. 24. )
OGYh,)
és
szükség
szerint kezdeményezze módosítását.
3. Az ÁVÜ ügyvezetésének 3.1. A garanciavállalás
előirt
törvényi kötelezettségének be-
tartásához szükséges intézkedéseket - a
belső
szabályza-
tok módosításával is - tegye meg. Határozza meg a garanciavállalás SZMSZ ennek
jogcímeinek megfelelő
tartalmát.
módosítását.
Kezdeményezze
az
- 17 -
.3.2. Mérlegelje olyan általános gyakorlat hetőségét,
hogy külföldi tanácsadó
bevezetésének cégeket
akkor
alapvetően
fog-·
tőke
lalkoztasson ha a privatizálás során kÜlfÖldi vonására van
lebe-
szükség.
3.3. Az általános gyakorlatnak
megfelelően
szabályazza a Jogi
Igazgatóság ellenjegyzési tevékenységét. 3.4. A tender kiírás tartalmát szabályazza újra, igazadjon az e tekintetben bevált külföldi gyakorlathoz, hogy a
ten-
der elnyerése után a további alkufolyamat szabályai lágosak és
egyértelműek
legyenek.
Fontolja
meg
violyan
szabályozási elem bevezetését amely egy limithatáron felűl
3.5.
kizárja a további engedményadás lehetöségét.
Írja elő a szerződéskötések alapvető
tartalmi
követel-
ményeként a bruttó elszámolási elv érvényesítését. 3.6. Gondoskodjon arról, hogy az átalakításra váró cégeknél a szükséges átvilágítás folytatódjon,
illetve
befejeződ
jön. 3.7. Rendelje el, hogy a tranzakciós igazgatóságok az általuk lezárt
társasági
átalakulások
teljessé és az irattári
dokumentációit
elhelyezésről
3.8. Az értékesítésnél egyre inkább
nő
az
értékesítések hányada. Ezért mérje fel lehetséges kockázat nagyságát, amely
tegyék
gondoskodjanak. E-hitelre az
ebben
jelentösen
heti a privatizációs folyamat további alakulását.
történő rejlő
érint-
- 18 -
3.9. Dolgozza ki és vezesse be az együttműködés megfelelő
a privatizációból
eredő
önkormányzatokkal
történő
rendszerét. Tegye lehetövé, hogy bevételeik nagyságát, annak
idő
beni beérkezésének ütemét megismerhessék az önkormányzatok. 3. 10.
Folytassa és fejezze
be
a
vagyonrnérleg
készítéséhez
szükséges információs rendszer mind megbízhatóbb kiépítését. Dolgozza ki a végelszámolás
stratégiáját.
dezze a társadalombiztosításnak járó ingyenes
Ren-
vagyoná-
tadással kapcsolatos kötelezettségét. 3.11. Dolgozza ki és érvényesítse annak metodikáját,
hogy
a
vállalaltok az értékesített, elvont vagyontárgyak bevételével hogyan és mikor számoljanak el. 3.12. Kezdeményezze
az
ÁV
Rt-nek
történt
vagyonátadással
kapcsolatos kötelezettségek megosztásáról szóló
megál-
lapodás aláírását. 3. 13. Értékelje az információs rendszer működését, tegye
a szükséges lépéseket az egyes alrendszerek
meg
kapcsolat-
rendszere harmonizálására, integrálására. 3. 14. Gondoskodjon a vagyonvédelmi tevékenység
megfelelő
do-
kumentálásáról. 3.15. Vizsgálja meg a CO-NEXUS Rt.-vel kötött szerződés
vagyonkezelési
teljesíthetőségének valószínűségét
alapján tegye meg a szükségesnek ítélt
és
ennek
intézkedéseket.
Kezdeményezze az 1991. évi osztalék állam javára történő
rendezését.
- 19 -
3.16. Vizsgálja felül a Bábolna Rt.-vel kötött, a Békéscsabai
Baromfifeldolgozó kapcsolatos
Vállalat
szerződést
vagyonkezelésbe
és ennek
alapján
adásával
tegye
meg
a
szükséges intézkedéseket. Vizsgálja meg, hogy a vagyonkezelési
szerződés
miért tér el
értekezleten hozott leges személyi
döntésektől,
elsősorban
komplex, nagyobb
a
állapitsa meg az eset-
irányait.
~i.
belső ellenőrzés
bejelentések
horderejű
tében. Alakítsa ki a
Budapest, !994. július
vezetői
a
felelősséget.
3.17. Mérlegelje és gondolja át a
áját,
lényegesen
stratégi-
vizsgálatának
vizsgálatok aránya
belső ellenőrzés
és
a
tekinte-
fejlesztésének
fő
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-5-82/1994. Témaszám: 218
FÜGGELÉK az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének ellenőrzéséről
R É S Z L E T E S
szóló jelentéshez
ME G Á L L A P Í T Á S O K
T A R T A L O MJ E G Y Z É K Oldal l. Privatizációs bevételek és kiadások
l
-
2.
1.1. Bevételek
2
-
4.
1.2. Kiadások
4 - ll.
1.2.1. Kiadási előirányzatok és azok teljesítése a Vagyonpolitikai Irányelvek szerint 1.2.2. Kiadások részletezve
4 7. 7 - ll.
1.3. Kötelezettség-vállalás, nyilvántartás, kifizetés
l l
-
!9.
1.3.1. A kötelezettség-vállalások szabályozása
l l
-
!4.
1.3.2. Kötelezettség-vállalások és kifizetések !993-ban
14 - 16. !7 - 18.
1.3.3. A kötelezettség-vállalások nyilvántartása 1.3.4. A garanciális kötelezettségek és a
szerződések
kapcsolata 1.4.
Szakértői
18
-
!9.
!9 - 29.
(tanácsadói) díjak
1.4.1. Az ÁVÜ apparátusa és az igénybe vett szakértők által !993-ban folytatott közvetlen privatizáció !9 - 21. 1.4.2. Az önprivatizációs eljáráshoz kapcsolódó tanácsadói cégek müködése és költségei 21 - 23. 1.4.3. A tanácsadók kiválasztására vonatkozó jogi szabályozás
23 - 24.
1.4.4. A tanácsadó cégekkel kapcsolatos ÁVÜ szabályzatok, a tanácsadói szerződések nyilvántartása
25
1.4.5. A
szerződések
-
26.
26 - 28.
betartása
1.4.6. Kifizetett tanácsadói díjak átvállalásával 28 - 29.
kapcsolatos megállapodás 2. A privatizáció eljárási szabályainak érvényesülése
29 - 39.
2.1. A privatizációs értékesítés
29 - 35.
2.2. Privatizációs technikák a
hazaibefektetők
részére 36- 39.
3. Az állami vállalatok társasággá alakítása
39- 55.
3.1. Általános helyzetkép a társasági átalakítások számszerű eredményeiről
3.2. Vállalati átalakítások célú előminősítés
39 - 43. előkészítés,
privatizációs 43 - 46.
- 2 -
3.3. Vállalatok társasággá
történő
átalakulása
46 - 55.
4. Az állami vagyon alakulása, hasznosítása
56 - 70.
4.1. Az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon nyilvántartásának helyzete
56 - 57.
4.2. Az ÁVÜ vagyona
57.
4.2.1. Állami vállalatok
58.
4.2.2. Társaságok
58 - 59.
4.3. Egyéb vagyonváltozások 1993. évben
59.
4.3.1. Felszámolás
59 - 60.
4.3.2. Végelszámolás
60 - 63.
4.4. Vagyonelvonás
63 - 66.
4.5. Átadott vagyonelemek
66 - 67.
4.6. Állami vagyonrészek ingyenes átruházása
67 - 68.
4.7. Vagyonátadás a Társadalombizt. részére
68 - 69.
4.8. Vagyonátadás az ÁV Rt. részére
69.
4.9. Befektetési társaságok alapítása 5. A vagyonvédelmi
előírások
69 - 70.
teljesítése
6. Az időlegesen állami tulajdonban hasznosítása, kezelése
levő
70 - 74. vagyon 74 - 84.
6.1. A tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlása
74 - 77.
6.2. Közvetett vagyonkezelés
77 - 79.
6.3.
79 - 82.
1993. évben kötött vagyonkezelési szerzödések
6.4. Sikertelen vagyonkezelési pályázat
82.
6.5. A vagyonkezelésset összefüggö egyéb intézkedések
82.
6.6. Osztalékpolitika 7. A
belső
7.1.
Ellenőrzési
ellenőrzés
82 - 84. helyzete
tevékenységi területek
7.2. Lefolytatott vizsgálatok összesítése 7.3. Az
ellenőrzést
követő
7.4. Az
ellenőrzési
tevékenységek értékelése
intézkedések
84. 85 - 86. 86 - 87. 87 - 89. 89 - 92.
8. Az információs rendszer helyzete
93 - 97.
8.1. Sajtó, marketingmunka
95 - 96.
8.2. Szervezeti változás
96 - 97.
R É S Z L E T E S
ME G Á L L A P Í T Á S O K
l. Privatizációs bevételek és kiadások Az
időlegesen
állami tulajdonban
hasznosításáról és
védelméről
lévő
vagyon
szóló !992.
évi
szerint az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon hasznosításával
összefüggő
privatizációs bevételek) nálásáról az §.
hogy
Országgyűlés
és
felhasz-
törvény
az
évi
az
egyidőben
az
elé.
Országgyűlés
privatizációs
törvényjavaslattal
bevételekből
1992. évi LXXX.
teljesíthető
1993.
évi
kiadások
költségvetésről
törvényben, valamint az
szóló 1993. évi LXXII.
egyes
1993.
évi
a
elő
szóló
pótkölt-
törvényben.
E törvények biztosítottak jogi alapot a nevesített
és
szám-
kiadásokra.
Az 1993. évi Vagyonpolitikai csak az év végén, 1993. 98/1993.
VPI)
nem tárgyalta és nem fogadta el. E helyett
irányzatait rögzítette az
szerűsitett
ál-
egyidejűleg
1993. évi Vagyonpolitikai Irányelveket (a továbbiakban:
ségvetésről
18.
Irányelvekre
következő
szóló törvényjavaslattal
Az 1993. évi költségvetési az
és
(továbbiakban:
Irányelvekben dönt. E
vonatkozó javaslatot a Kormány terjeszti a költségvetésről
törvény
értékesítésével
mértékéről
(2) bekezdése meghatározza azt is,
lami
LIV.
pénzbevételek
előirányzott
Országgyűlés
értékesítéséről,
Irányelvekről
december
14-én
az
Országgyűlés
döntött,
melyet
~
(XII. 24.) OGY. határozatában rögzített. A Vagyonpo-
litikai Irányelvek kiadási jogcímei között megjelentek a rábban költségvetési törvényekben lül további
előirányzatokat
előírt
tartalmaz.
ko-
kiadások, s ezen fe-
- 2 -
Az Országgyűlés a VPI-ben - figyelembe véve az ÁSZ előző vizsgálata során adott javaslatát - a kiadások
évi
teljesítésére
rangsort írt elő. Év végi elfogadása miatt azonban gyakorlati hatása korlátozott volt. A kiadások többségénél a VPI a valószámszerűsitette
jában teljesítetteket A VPI jóváhagyásakor időszak gően
és rögzítette.
eltelt több mint ll hónap, mely
azévből
tényszámai - a bevételeknél és azok nagyságától
teljesíthető
nyelvekben
kiadásoknál is - ismertek voltak.
megjelenő
előirányzatok
füg-
Az
ennek ellenére nem
Irávoltak
összhangban a tényleges helyzettel, jóval felülmúlták az arányosan számítható értékeket. 1.1. Bevételek Az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából - a kiadások teljesítésének bevételi fedezeteként - a készpénzbevételek
előirányzott
összege a VPI-ben 70.300
mil--
lió Ft. A készpénzbevételeken felül
történő
E-hitelre
értékesítést
30.000 millió Ft-ban, kárpótlási jegyért
történő
értékesítést
20.000 millió Ft-ban, összesen
millió
Ft
120.300
bevételt
terveztek. A bevételeket az ÁVÜ - a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és
Működési
Szabályzat
előírása
szerint - fajtánként
9 db, MNB-nél vezetett számlán tartja
nyilván.
Az
bontott átutalók
téves egyszámlaszám megjelölése! miatt a számlákról a tényle·· ges bevétel nem állapítható meg. A Számviteli rend - helyesen épül, így nem zárható ki
olyan
a
bruttó típusú
elszámolás pénzügyi
elvére
tranzakció
sem, amely nem jár pénzmozgással. Emiatt és a vevöknek a nem
- 3 -
megfelelő
fajtájú számlára
történő
átutalása következtében az
1993-évi privatizációs bevételek csak számítással
határozha-
tók meg. A banki bevételi számlák záróegyenlegeivel, valamint az Igazgatóságok szerinti megoszlást tartalmazó bevételi nyilvántartással nem A
belső
egyezők.
nyilvántartás összetétele sem felelt meg a banki tel-
jesitéseknek. Devizáért történt értékesítés a forint
értéke-
sitésben és fordítva is szerepelt. A szükséges
javítások és korrekciók után az 1993. évi priva-
tizációs - ténylegesen befolyt -
bevételek
az alábbiak sze-
rint alakultak: Megnevezés
Tervezett Tényleges Millió Ft-ban
Vagyonhozadék és bérleti díj
Teljesítés %
2.417,5
Forintbevétel
15.215,3
Devizabevétel Ft-ban
25.541,3
Készpénzbevétel összesen
70.300
43. 174, l
61.4
E-hitelre történő értékesítés
30.000
21.721,0
72,4
Értékesítés kárpótlás i jegyre
20.000
18.600,0
93,0
Összesen bevétel
120.300
83.495.1
69,4
Az 1993. évi összes bevétel 55 %-a, 43.174,1 millió Ft volt a képező
készpénz, azaz a kiadások forrását Az
összes
értékékesítési
bevétel
39.983,6 millió Ft 51,3% volt. A vagyonhozadék (osztalék) és
ennél
kettő
bérleti
elosztható bevétel. is
alacsonyabb
közötti különbséget a
díj,
garancia tartalék,
lekötött betétek kamata és az elkülönített betét adja. -l
i .
- 4 -
A terv- és tényszámok nagyarányú eltérésének több
számszaki-
lag nem kimutatható oka van. Közrejátszik az értékesítés tervezhetőségének
ány csökkentése
jelentős
bizonytalansága, a költségvetési megjelenő
érdekében
felültervezési
kényszere és az egyéb, a VPI összeállításánál rásigény, amely nem az értékesítés igényekből
nyomás
megjelenő
lehetöségeiből,
hifor-
hanem
az
indul ki.
t. 2. Kiadások
1.2.1. Kiadási
előirányzatok
és azok teljesítése a Vagyonpoliti-
kai Irányelvek szerint Az elöirányzatokat, illetve a tényleges
kiadásokat
a
VPI
teljesitési rangsora szerint összevetve, az alábbi kép alakul ki:
Rangsor Kiadási jogcím
Előirányzat
Teljesítés
Teljesi fés %
Millió Ft-ban l. l.
l.
ÁVÜ működési elöirányza ta
Privatizációval összefüggö közvetlen és közvetett költségek 6. 810 Jótállássa l, szavatossággal, kezességvállalássa l összefüggö ki adások 6.000
Rangsor Kiadási jogcím l. l.
l. 350
Előirányzat
l. 350
100,0
3.936
57,8
5.646
94. l
Teljesítés
Millió Ft-ban Önkormányzatot alapitói jogon meg i lletö rész l. OOO 977 Önkormányzatot bel területi föld után megillető rész 500 !68
Teljesítés
97,7
33,6
%
- 5 -
Rangsor Kiadási jogcím l.
2. 2. 2. 3. 3. 3. 3.
4. 4.
4.
4.
5.
Előirányzat
Teljesítés
Teljesítés %
Mi ll i ó Ft -ban Társaságat megillető rész 2.000 2.299 Foglalkoztatási Alaphoz hozzájárulás 12.000 l. 900 Területfejlesztési Alaphoz hozzájárulás 6.000 l. 300 Mezőgazdasági Fejlesztési Alaphoz hozzájárulás 4.000 l. 300 Vagyonkezelők díja, vagyonkezelés költsége 500 360 Reorganizáció költségei 6.000 5.935 Gazdasági társaság alapítás 3.200 3.004 Kedvezményes hitelkonstrukció keretében értékesítés garanciafedezete 2.000 2.000 ÁV Rt. alaptőke hozzájárulás 6.900 6.500 Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. alaptő keemelés 2.000 2.000 Kisvállalkozói Garanciaalaphoz hozzájáru·4.000 lás 2.000
114.9 15,8 21.7
32,5 72,0
98,9 93,9
100,0 94,2
100,0
50,0
Gépjármű Felelősségbiz
tosítási Alap részére átutalás Költségvetésnek befizet és MINDÖSSZESEN
700
724
103,4
5.340
2.605
48.8
70.300
44.004
62.6
A rangsor szerinti összes 3. helyen álló helyen
szereplők
mindegyikét és az
tételeket,
4.
- Kisvállalkozói Garancialap kivételével első
belterületi föld után
helyen
állókból
megillető
részt
az az
önkormányzatot !993.
december
!4-én elfogadott VPI határozta meg. A többi kiadási met már korábban, a költségvetési törvények ták.
a
is
jogci-
tartalmaz-
- 6 -
A kiadási
előirányzatok
teljesitésénél
jelentős
negativ el-
térés az állami pénzalapokhoz (2. helyen álló tételek) történő
hozzájárulásnál jelentkezett. E kiadási
január
l-től
fennállt, a VPI
megerősitett,
jogeim
sőt
1993.
a teljesité-
si rangsor második helyére sorolta.
A Vagyonpolitikai Irányelvek elfogadását követően az ÁVÜ figyelmen kivül hagyta a VPI teljesitési rangsorát. A leglévő
nagyobb elmaradásban
jogcimek
mellőzésével
az
alábbi
kiadásokat teljesitette: - ÁV Rt. alaptőkehozzájárulás (XII. 22. és 28.) - MBF Ft. (XII.
5. OOO millió Ft
(rangsor: 4)
alaptőkeemelés
2. OOO millió Ft
17. és 28.) (rangsor: 4)
- Kisvállalkozói Garancialap
!. OOO millió Ft
(XI l. 22.) (rangsor: 4) -Pillér II.
Ingatlan Befektetési Alap
2. OOO millió Ft
(XII. 23.) (rangsor: 3) 2.415 millió Ft
- Központi költségvetésnek átutalás (XI I. 27) (rangsor: 5)
Az állami pénzalapok közül csak a Területfejlesztési
Alap-
nak utalt át az ÁVÜ 500 millió Ft-ot 1993. decemberben. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1993. december 13-i a december hónapra várható képezte alapját az
bevételekről
előzőekben
költségvetési törvény
és kiadásokról. Ez
részletezett
előírásaszerint
az
kiadásoknak. állami
ponti költségvetést, illeti meg. A 2.415 millió Ft l ás ra.
megfelelően
A
tulajdon
után járó vagyonhozadék (osztalék) teljes egészében a lag e jogcímen került - a törvénynek
:
ütésén döntött
köz-
kizáróá tuta-
- 7 -
A kizárólag a Vagyonpolitikai Irányelvekben si
előirányzatok
döntő
- az
előzőekben
része a VPI jóváhagyása
előtt
szereplő
kifogásoltakon
kiadá-
kívül
már ténylegesen
telje-
sült, így az Irányelvek csak utólagos nevesítést és összegmegjelölést jelentettek. 1993-ban tehát
megismétlődött
az az
előző
évi
vizsgálatban
is kifogásolt jelenség, hogy az IT döntése eltért a VPI-ben foglaltaktól. A VPI még a rangsor felállítása mellett sem
jelent
kemény
korlátot az ÁVÜ IT-nek. Az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jövedelemelosztó funkelót az ÁVÜ tetszés rint gyakorolja. A VPI-t ugyanis eddig mindig megtörténte után hagyta jóvá az
Országgyűlés,
az
elosztás
ha egyáltalán
jóváhagyta. Mindazon kiadási tételnél, melyeket a VPI jelenése
előtt
a költségvetési törvények nem
sze-
meg-
tartalmaztak,
az ÁVÜ Igazgatótanácsa határozott. A VPI megsértésének semmiféle jogkövetkezménye nincs, a VPI betartásának folyamatba épített
ellenőrzése
nem megoldott.
A kiadások teljesítéséhez az utalványozási szabályait az ÁVÜ Szervezeti és Működési
rend
általános
Szabályzata
tar-
talmazza. A privatizáció bonyolításával összefüggö
közvet-
len és közvetett költségek utalványozását
még
ezentúl
10/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás részleteiben
a is
meghatározza. A kiadások utalványozása megfelelt az SZMSZ és az
ügyvezető
igazgatói utasításban foglaltaknak. 1.2.2. Kiadások részletezve Az elkülönített állami pénzalapok részére adások minden esetben Igazgatótanácsi tak.
teljesitett
határozatorr
ki-
alapul-
- 8 -
A privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett költségeknél, önkormányzatok részére történő átutalásoknál, vagyonkezeléssei összefüggő kiadásoknál, garanciális kifizetéseknél véletlen kíválasztáson alapuló ellenőrzés volt. A VPI további készpénzes kiadásánál tételes ellenőrzés volt. Reorganizációs költségek összesen 5.935 millió Ft-ot jelentettek. Az átutalások alapjai a jogcimet határozatok voltak. Az ÁVÜ-nél nem minősül
is
tartalmazó IT
szabályozott,
hogy
reorganizációnak. A gyakorlat szerint minden,
az Igazgatótanács annak
mi amit
minősít.
Így például: elsőbbségi
részvény lejegyzése az Ipari Szövetkezeti
Ke-
reskedelmi Banknál 300 millió Ft értékben, - a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat külföldi hiteleinek kiegyenlítése a Duna-Intercontinentál befolyt
bevételből
- Gabonaforgalmi
értékesítéséből
2.522 míllió Ft értékben,
a gabonafelvásárlás finanszírozásához forgóeszköz kiegészítés 600 regionális
vállalatoknak
millió Ft-ban. Gazdasági társaságalapítás jogcímen - erre törvényi talmazása van- 1993-ban az ÁVÜ
3.004
millió
teljesített, részben IT határozatok, részben a
Ft
felhakiadást
tranzakciós
igazgatóságok rendelkezései alapján. Az 1993-ban e jogcímen teljesített kiadások közül csak három felel meg a előírásnak.
törvényi
Nevezetesen a Pillér Második Ingatlanbefekteté-
si Alap létrehozása 2.000 millió Ft-al, a Dél-alföldi Regionális Társaság alapítása 2,97 millió Ft-al, és a rancia Rt.
alaptőke
Hitelga-
hozzájárulás 500 millió Ft összegben.
- 9 -
A többi e címen teljesített 501 millió Ft kiadás nem társaság alapítás.
Így például:
- a Konzum Banknál 100 millió Ft sőbbségi
részvény jegyzése.
előzőekben
jelzett
Ipari
alaptőkeemelés
(Ugyanilyen Szövetkezeti
Bank Rt. részvényjegyzése, melyet nak
az
révén
tétel és
IT
el-
volt
az
Kereskedelmi reorganizáció-
minősített),
- a Magyar Külkereskedelmi Bankkal
kötött
hitel-részvény-
csere megállapodás miatt a Pick részvényekre érvényes ÁVi.i visszavásárlási opciója miatt kifizetett 163,4 rnillió Ft, - Danubius részvények vásárlása 18,6
rnillió
Ft
összegben
stb. A VPI-nek
megfelelően
külön kiadási fajtánként jelenik
meg
az ÁV Rt, MBF Rt. alaptőkehozzájárulás, Kisvállalkozói
Ga-
ranciaalap és a történő
Gépjármű Felelősségbiztosítási
alap részére
készpénzátutalások.
Az Állami Vagyonügynökség Ft-ot a privatizációs
1993.
május
bevételekből
betétszámlán lekötött. A
rendelkező
3-án
4000
az MNB-nél
elkülönített
levél szerint a lekötés
célja az 1993. évi költségvetési törvény 6. §.
(4) bekezdé-
se szerinti garanciális kifizetések fedezetének sa. A garanciális kifizetések
millió
miatti
biztosítá-
elkülönített
számla megfelel a költségvetési törvény és a VPI
betét-
előírásai
nak. A lekötés a Vagyonpolitikai Irányelvekben két kiadási
elő
irányzaton szerepel: a)
A
jótállással,
összefüggő
kezességvállalással,
kiadások részeként 2.000 millió
szavatossággal Ft,
indokoltságát alátámasztja az e címen vállalt vántartott garanciák nagysága.
melynek és
nyil-
- 10 -
b) A lekötött betét másik 2000 millió
Pt-ja
a
VPI-ben
történő
kedvezményes hitelkonstrukció keretében
a
értéke-
sítés jogszabályban rögzített garanciafedezetének képzéseként jelent meg, mint kiadás. A garanciafedezet képzését az Egzisztencia ményről
Hitelről
szóló 28/1991.
és Részletfizetési
kedvez-
(II. 21.) Kormányrendelet
7.
§.
(4) bekezdése rögzíti. Eszerint az 1990. évi LXXIV. törvény
("Előprivatizációs
törvény")
üzletek bérleti jogának E-hitelre
hatálya
alá
történő
kor a saját pénzforrásként befizetett
értékesitése-
készpénzből
ciális tartalékot képez az ÁVÜ az esetleges telenségből
megfelelő,
képzett
fizetéskép-
garanciatartalék
miilió Pt. Az ezen felül megjelölt 2.000
millió
koltsága nem mérhető. Az ÁVÜ-nek ugyanis nincs jog értékesítés, s ez alapján mi a származó kezesi
felső
Ft
335
indo-
nyilvántar-
történő
tása arról, hogy mennyi volt az E-hitelre ebből
garan-
adódó hitelezési veszteségek fedezésére.
A jogszabálynak
ben az
tartozó
bérleti
határa adott eset-
felelősségének.
Becsült értékek alapján az ÁVÜ fennállása óta 7-8 milliárd Pt-ra tehető az E-hitelre történt bérleti jog értékesítés. A lekötött 4.000 millió Pt
betétből
1994.
április
29-ig
felhasználás nem volt. A
privatizációval
összefüggő
négy
fajta
költségtipus
1993-ban: mi ll i ó Ft l. privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett költség (részletezése a l.sz. mellékletben) 2. vagyonkezelés költség
3.936 360
- ll -
mill ió Ft 3.
4.
jótállással, szavatossággal, kezességvállalással (garancia) összefüggő költségek
5.646 5.935
reorganizáció költségei Összesen:
15.877
volt, így az összes értékesítési bevétel 20 %-át tette ki. Az értékesítés összes bevétele nőtt,
1992-höz
képest
8
%-kal
miközben a privatizációs költségek 8,8 %-kal csökken-
tek. Így a privatizációs költségek egységnyi értékesitési telre jutó hányada az 1992. évi 24 %-ról 20
%-ra
bevé-
csökken-
tek. Ez a tendencia érvényesült a múlt évben kifogásolt tanácsadói dijak esetében,
mert
azok
38
%-kal
csökkentek
1993-ban 1992-höz képest. 1.3. Kötelezettség-vállalás, nyilvántartás, kifizetés 1.3.1. A kötelezettségvállalások szabályozása Az ÁVÜ által szerződésszerűen vállalt kötelezettségvállalásokat az 1992. évi LIV. törvény 17 §. za. A törvény
előírja,
l., pontja szabályoz-
hogy "A Vagyonügynökség a
kezesség-
vállalását vagy jótállási, illetve szavatassági
felelőssé
gét
pénzügymi-
eredményező
döntéseit
megelőzően
köteles
a
niszter egyetértését megszerezni." Az ÁVÜ által anyagi kihatással járó kötelezettségvállalásokat a törvény hatályba lépése már 1991-ben és 1992-ben is
előtt
belső
(1992.
augusztus
utasítás szabályozta.
28.) Az
1993-ban vállalt garanciákat a 11/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás alapján bonyolította.
-
12 -
A fenti utasítás szerint három típusú garanciát
vállal
az
ÁVÜ:
közvetlen
tartalmi
elemeitől
elkülönítetten a vállalat (társaság)
hitelezői
(pénzinté-
- ... az adásvételi
szerződés
zetek, szállítók) felé meghatározott követelések tésére. Ezek az ún. "bankgarancia"
jellegű
kifize-
kötelezettség-
vállalások, részvény, üzletrész, vagy
más
esetén, egy meghatározott
időn
zettség-vállalás összege, zott, kiszámítható pl.
vagyontárgy belül
nagysága
értékesitése
bekövetkező
pontosan
foglalkoztatottak
kötele-
meghatáro-
elbocsátásával
járó költségek, - jog- vagy
kellékszavatosságként,
pontos mértéke
(összege)előre
illetve
nem ismert
jótállásként, és
bizonytalan
annak bekövetkezése. Mind a helytállási
időtartam,
az összeg vonatkozásában
illetve
kiköthető
egy
minimum,·
mind
maximum
pl. vállalattal szemben fennálló peres követe-
lésekért, vagy környezetvédelmi károkért vállalt garanciák. Az 1993-ban vállalt kötelezettségeknél a felsorolt mindegyike megtalálható. A történik
garanciavállalás,
fő
típusokon belül ezeket
azonban
tipusok
49
jogcímen Ügyvezető
az
igazgatói utasítás nem szabályozza, így nincs meghatározva, hogy mikor, milyen esetben használhatók és mit
jelentenek.
Utasítás szabályazza a döntési hatásköröket: l, 500 millió Ft-tot meg nem haladó kötelezettség ben Tranzakciós igazgató (a
PM-nek
történő
esetéutólagos
kimutatással) 2, 500 millió Ft felett és l milliárd Ft alatt igazgató (döntést
megelőzően
közigazgatási államtitkárral)
Ügyvezető
írásban egyeztetve
a
PM
- 13 -
3, 1 milliárd Ft-ot meghaladó kötelezettség-vállaláshoz a privatizációért tértése
felelős
szükséges
tárca nélküli miniszter
(pénzügyminiszterrel
egye-
közvet len ül
egyeztetve) Az Ügyvezető igazgatói utasítás és az gyakorlat nem felelt meg a törvényi
1993-ban
előírásoknak
folytatott tekintet-
tel arra, hogy csak az 500 millió Ft felett vállalt ciánál történt meg a Pénzügyminisztérium
előzetes
garanegyetér-
tésének megkérése. Az ÁVÜ 1992. évi tevékenységének ellenőrzésekor az ÁSZ ajánlásában megfogalmazta, hogy állítsa helyre a törvényi szabályozásnak megfelelő helyzetet, vagy kezdeményezze a törvényhely olyan módosítását, amely az ÁVÜ részére rugalmasabb garanciavállalási lehetőséget biztosít. Ezt követően az 500 millió Ft alatti kötelezettségvállalásoknál ügyletenként (gazdálkodó megnevezése, jogcím, összeg) továbbra is saját hatáskörben döntött, amelyekről utólag a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter írásos megállapodása alapján tájékoztatta a PM-t. A 11/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasítást módosították, amelyben az szerepel, hogy az 500 millió Ft értékhatár alatti kötelezettségvállalások az IT ülések "vita nélküli szekciójában" kerüljenek elő- terjesztésre és a kötelezettségvállalások rendje ezután a 3/!994. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás alapján bonyolódjon. A korábbiakhoz képest csak ez jelent módosulást. Az ÁVÜ szabályozása ebben az esetben sem a törvény előírását követi. Az ÁVÜ megalakulásától 152
gazdálkodó
szervezet
esetében
összesen 51.008 millió Ft kötelezettséget vállalt az alábbi rész l et ezésben: - 1991-ben 11.853 millió Ft 19 gazdálkodó szervezet - 1992-ben 16.866* millió Ft 48 gazdálkodó szervezet - 1993-ban 22.289 millió Ft 85 gazdálkodó szervezet *módosult
rotatt
a
Centrum
Áruházak
Vállalat
és
a
Telefongyár/Si ernens
-
14 -
A vizsgálat során mintaként 39 gazdálkodó szervezet szerepelt, ez az összes kötelezettség-vállalás 25,76 %-a. (A mintavétel alapját képezte a még fennálló fizetési kötelezettség nagysága és a környezetvédelmi okokból bekövetkező garancia vállalások.) A kiválasztott 39 vállalat közül 12 vállalat -az összes kötelezettségvállalás 7,89 %-a esetében jelentkezik környezetvédelmi garancia (2. sz. melléklet). 1.3.2. Kötelezettségvállalások és kifizetések 1993-ban Az ÁVÜ 1993-ban 85 gazdálkodó szervnél 22.289 millió Ft értékben vállalt
különböző
jogcímen garanciát.
Ebből
a vizsgálatra kiválasztott, mintaként szerepelt 16 társaság készfizető kezesség-, vagyonelvonás-, környezetvédelem-, előleg visszafizetés-, hitel-, általános-, egyéb nem részletezett, kártalanítás jogcímen vállalt garanciát, amelynek felső határa 8.929 millió Ft volt.A jelenleg még fennálló fizetési kötelezettség ezeknél 6.896 millió Ft. Az ÁVÜ 1993-ban kötelezettség-vállalásainak nyilvántartásba vétele az érvényes
belső
előírásainak
utasítás
megfelel.
500 millió Ft-ig vállalásairól a PM-t utólagos kimutatással
tájékoztatta. A Papíripari Vállalatnál 1.500 garanciavállalás volt,
erről
döntést
miniszter egyetértését az ÁVÜ törvény
megelőzően
a
Ft-os
pénzügy-
megszerezte.1993-ban
az egy esetben felelt csak meg a 1992. évi LIV.
millió
ebben
kötelezettségvállalás
az
előírásának.
6 milliárd Ft-ot irányzott
elő
a kezességvállalással jótál-
lással és szavatossággal kapcsolatos kiadásokra.
Ténylege-
sen az ÁVÜ 3 milliárd 646 millió Ft-ot kifizetett, mely
33
gazdálkodó szervezetet érintett. A kifizetések
tO
gazdálkodó szerv (COMPACK Kereskedelmi Csomagoló
84
%-a
Vállalat,
- 15 -
Magyar Optikai Művek, Kiskunsági Állami Gazdaság, déki (Szolnoki)
Cukorgyár,
Metallgesellschaft
MátraviAG.,
Ózd,
Nyírségi Konzervipari Vállalat, Papíripari Vállalat, Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ (SZKI) és Tannimpex Kűlkereskedelmi Vállalat,
ÚTVASÚT,)
tént. 2 milliárd Ft-ot tartalékként,
később
miatt
tör-
esedékes
kifi-
zetések miatt elkülönített. Az 1993. évi
kifizetésből
6 vállalat (Heves megyei Iparcikk
Kereskedelmi Vállalat, Középdunántúli Magyar Optikai
Művek,
NIKEX
Téglaipari Vállalat,
Kűlkereskedelmi
Vállalat,
Szá-
mítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ (SZKI), ÚTVASÚT) 1.425
millió
(privatizációval)
Ft-os
összefüggő,
kiadása
nem
értékesítéssel
hanem vagyonelvonás miatt ke-
letkezett fizetési kötelezettség. A legtöbb esetben
a
va-
gyonelvonással érintett cég hiteleinek kifizetéséröl intézkedett még az értékesítést
megelőzően.
(3. sz. melléklet)
A rendkivül sok (49) féle garanciavállalási jogcím igen el·térő
megalapozottságú. Az ÁVÜ 1993. évi kifizetései között szerepel a DUNAFARM Kft. miatt.596 millió Ft. A Kiskunsági Állami Gazdaságból átalakult DUNAFARM Kft. értékesítését követő napon 1992. július l-én az angol befektetői csoport beruházásaiért hitelgaranciát vállalt az ÁVÜ. A Kiskunsági ÁG., illetve a DUNAFARM Kft. helyzetét vizsgálta az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága. A vizsgálati anyagból kiderült, hogy az angol konzorcium befektetése meghiúsult, ma már a DUNAFARM Kft. ismételten 100 %-os állami tulajdon, a hitelgarancia azonban beváltásra került. A nem körültekintő garancia-vállalás miatt 596 millió Ft kifizetésére kényszerült az ÁVÜ. A garancia-kifizetések között szerepel a Magyar Optikai Művek miatt 317 millió Ft ingatlan elvonáshoz kapcsolódó kötelezettség, ami kezesi fe le-
- 16 -
lősség
miatt áll fenn. A kifizetés a csődegyezségi megállapodás során jelentkező hitelezői igények kielégítését jelentette. Az 1993-ban kifizettek 261,9 millió Ft-ot a Magyar Külkereskedelmi Bank részére 12 %-os kamatként. A nyilvántartásában szerepel vállalt garanciaként 524 millió Ft. E garancia - igy a kifizetés is az alábbiakból adódik: a Metallgesellschaft AG. (továbbiakban MG.AG) az Ózdi Acélmü Rt-ben történt tulajdonos váltás miatti követeléseit, 36.340.472 OEM-re szóló kötelezvényét a Magyar Külkereskedelmi Bank Powerine Oil Campany-val kapcsolatos 25 millió USD hitelkövetelésre cserélte. A fentiekkel elvileg egyetértett az ÁVÜ Igazgató Tanácsa, majd jóváhagyásra kérte a Kormányt, mely azt a 3260/1993. sz. határozattal megadta. Az MG. AG a fennálló követeléseken kívül két évig 12 %-os kamatkövetelésre is jogosult volt, mely kamatfizetési kötelezettsége a követelés csere miatt az MKB-ra szállt át. Az 1993. évi garancia-kifizetések között meglévő 261,9 millió Ft az előző év 12 %-os kamatkövetelésnek felel meg. és Mészművek (a továbbiakban CEMÜ) spontán privatizáció időszakában öt gyáregységéből társaságokat szervezett, és holdingjellegű vállalatként működött tovább. A társaságban kisebbségi tulajdont szerzett a Heidelberger Zement AG. és a Schwenk KG. A CEMÜ privatizált, maga kötötte a szerződéseket. A részvény adás-vételi szerződésekben környezetvédelmi, pervesztés, készfizető kezesség jogeimeken garanc1akat vállalt, felső határa 730 millió Ft. Az ÁVÜ ezt megerősitette és jóváhagyásán túl a szerződés hatálybalépésének feltételeként az E-18/9/ÁVÜ/1993. sz. határozata alapján átvállalta a CEMÜ, mint Eladó szerződéses kötelezettségeit.
A Cement1988-ban a
- 17 -
1.3.3. A kötelezettségvállalások nyilvántartása Az ÁVÜ összes
kötelezettségéről
számítógépes
feldolgozás
keretében készül kimutatás (4. sz. melléklet). A kötelezettségvállalás nyilvántartási rendszere, szervezési folyamata olyan nagy, hogy amennyiben a Tranzakciós Igazgatóság az utasításban meghatározott adatokat tévesen, hiányosan közli nem lehet nyomon követni az ÁVÜ kötelezettségvállalását és nem lehet annak valós helyzetét megállapítani. Ez történt a Centrum Áruházak Vállalat és a Telefongyár/Siemens esetében is. A Centrum Áruházak Vállalatot az IT államigazgatási felügyelet alá vonta. Az ÁVÜ jóváhagyott kötelezettségvállalások adatlapján !992. március l-én 1.770 millió Ft kötelezettséget jelölt meg, több garancia együtt (egyéb nem részletezett) jogcímen, amely a nyilvántartás szerint 1992-ben kifizetésre is került. !993. március Il-én vagyonelvonás eimén 2.099 millió Ft-ról újabb adatlapot készített el. A SZIV Igazgatóság kimutatása ezt tartalmazza. A tényleges állapot szerint azonban csak 2.099 millió Ft volt az ÁVÜ kötelezettségvállalása- vagyonelvonás miatt·-, ebből kifizetett az IT által engedélyezett 1.300 millió Ft helyett 2.500 millió Ft-ot. A többlet 1.200 millió Ft téves átut~lás észlelése után az ÁVÜ megpróbálta az összeget visszaszerezni, de csak 729 millió Ft érkezett vissza számlájára. Mindezek után az ÁVÜ a Centrum Áruházak Vállalat miatt még fennálló kötelezettsége 329 millió Ft. Emiatt az ÁVÜ nyilvántartásában szereplő "vállal t" és még "fennálló" kötelezet tségét is módositani kell. Az ÁVÜ-nél személyi konzekvenciákat is vont maga után a téves átutalás. A Telefongyár/Siemens jóváhagyott adatlap adatai szerint a vállalt kötelezettség 3.059 millió Ft. Nyilvántartásában összesen vállalt garanciaként 1.259 millió Ft szerepel. A garanciavállalás idő pontjában még nem müködött az ÁVÜ-n belül a kötelezettség-vállalások nyilvántartás rendszere. An-
- 18 -
nak felállítását követően utólagos feltöltéssel készült a nyilvántartás. A tényleges vállalásokat alátámasztó rendelkezésre álló dokumentum szerint az ÁVÜ által vállalt kötelezettségek felső határa 160 millió Ft. Ezt tartalmazza az 1992. február 26-i IT ülés E-9/8/ÁVÜ/ 1992. sz. határozata. Ebben az esetben is az ÁVÜ nyilvántartásában szereplő "vállal t" és még "fennálló" kötelezettségét módosítani kell. A garancia vállalásokon belül az 1992-évi 5,1 %-ról 1993-ra a vagyonelvonások miatti garancia vállalás aránya 7,8
%-ra
nőtt.
1.3.4. A garanciális kötelezettségek és a Az értékesitési
szerződésekben
szerződések
kapcsolata
a kötelezettségek jogcime és
mértéke sok esetben nem található meg. A talma szerint a kötelezettség
összegének
szerződések
tar-
meghatározásához
ismerni kellene az adott tranzakciónál jelentkező vételárat. A vételár a szerződésekből -az esetek döntő többségében - nem állapitható meg. Mindezek miatt az ÁVÜ által vállalt kötelezettségek nagysága a tő
pl.
nyomon és általában nem is IT határozat,
szerződésből
-
ellenőrizhető.
előterjesztés
lehet
a
szerződésekből
nem követhe-
Más ügyiratból
az IT-nek stb.- tehát nem a
tényleges
kötelez~ttségvállalást
megállapi t ani. A COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat esetében !950 millió Ft környezetvédelmi garanciát vállalt az ÁVÜ. A szerződésből sem azt, hogy mennyi volt az eladási ár, sem azt, hogy miért környezetvédelmi címen adta a garanciát nem állapítható meg. Ezen túlmenően ebben az eladásban olyan ingatlant is eladott az ÁVÜ aminek telekkönyvi bejegyzés szerint nem volt tulajdonosa. Ezért 15 millió Ft-os kártérítési díjat kellett fizetni. Hűtőgépgyár
január Jászberény miatt az ÁVÜ 1991. I-én szerződésszerű kötelezettséget vállalt 2.200
- 19 -
millió Ft összegben, 1996. december 31-i érvényesíthetőséggel, mérleg, környezetvédelmi, általános és működési jogcímek alapján. A "Tulajdonrész vételi szerződés"-az ÁVÜ és az AB Elektrolux lndustrie Zanussi S.P.A. között 1991. március 19-én jött létre. A szerződésből a vételár csak bonyolult módon állapítható meg. A 2.200 millió Ft kötelezettségvállalásból kifizetésre került 1992-ben 48 millió Ft, jelenleg fennáll 2. 152 millió Ft. A Mátravidéki (Szolnok) Cukorgyár miatt az ÁVÜ 1991. június 26-án 800 millió Ft-os kötelezettséget vállalt. A véletlenszerűen kiválasztott vizsgálati mintában ez volt az egyetlen eset amikor az ÁVÜ a törvényi előírásoknak megfelelően. a kötelezettségvállalásra 800 millió Ft-ot az MNB-nél vezetett számlára elkülönített. 400 millió Ft adótartozásra, társadalombiztosításra és 400 millió Ft pénzügyi-, mérleg-, környezetvédelem-, alkalmazottak-, létszám jogcímen. A garancia nyilvántartáshavételt pusztán egy 1992. december 7-én kelt, az ÁVÜ Ügyvezető Igazgatója által aláírt levél rögzíti amely szerint az ÁVÜ 168 millió Ft kötelezettséget ismer el, (ezeknek megfelelő bizonyla·tokkal történő igazolása után) kiegyenlítéséről átutalással gondoskodik. A nyilvántartás szerint 1992-ben 298 millió Ft, 1993-ban 129 millió Ft kötelezettség teljesítés volt, 240 millió Ft megszünt, még fennáll !33 millió Ft. Az elkülönített garanciafedezet 1993. évvégi nagysága 110 millió Ft. Ez azt jelenti, hogy a kifizetéseket -helyesen- ebböl egyenlítették ki illetve a megszünt fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget felszabadították. 1.4.
Szakértői
(tanácsadói) díjak
Az ÁVÜ 1993-ban 1.061 millió Ft-ot, !992-höz képest 344 millió Ft-tal, 25 %-kal kevesebb szakértői díjat fizetett ki. Az állami vállatok gazdasági társasággá
történő
átalakítását
és privatizációját az ÁVÜ két különböző módon végezte el. országos
jelentőségű,
jelentős
vagyonnal
rendelkező
Az
cégeket
- 20 -
közvetlenül az ÁVÜ apparátusa - egyedi pályázat alapján kiválasztott
szakértői
cég bevonásával - alakitotta át s privati-
zálta. Ebben az esetben a szakértő díját és költségeit az ÁVÜ fizette. A vizsgálat 133 db szakértői cég, illetve szakértő és megbízójuk, azaz az ÁVÜ kapcsolatát fogta át. A véletlenszerűen kiválasztott 40 db szakértői cég volt - 21 db kizárt cég bevonásával tekintet nélkül arra, hogy a megbízási szerződést mely idő pontban kötötték. 1.4.1. Az ÁVÜ
apparátusa
és
az
szakértők
igénybevett
által
1993-ban folytatott közvetlen privatizáció Az
ÁVÜ
alkalmazta
a
szakértő
cégeket
vagyonértékelésre,
könyvvizsgálatra, értékesítésre, jogi tanácsadásra, vagyonkezelésre, marketing-reklám és cégátvilágításra.
1993-ban 97 db
tanácsadó cég, illetve tanácsadó részére 600 millió Ft-ot fizetett ki, melyek a
privatizáció során közvetlenül
zálkodó szervezettel kapcsolatban láttak el szakértő
162
ga-
feladatokat.
cégeket és a ráfordításokat a 5. sz. melléklet
talmazza. l A kifizetett díjak közel 50 %-a 8
db
cég
(A tar-
között
oszlott meg. Ezek közül is kiemelkedtek a C.F.S.B. 80 millió Ft, Clifforg Chance 48 millió Ft, Swiss Bank Co 40 millió Ft. A 8 cég között
kettő
magyar (Hozam
Rt. l. négy külföldi (Clifforg Rothschild, KPMG Peat
Rt.
Chance,
Marwickl,
kettő
és
a
Pénzügykutató
Swiss
Bank
Co,
magyarországi
MM.
vegyes
vállalat (C.F.S.B., James Capell Az ÁVÜ-nek 1993-ban 25.700 millió Ft volt
a
devizabevétele.
Ennek 54 %-a, azaz összesen 13.800 millió Ft a tanácsadó cégek
közreműködésének
eredménye. E bevétel közel 30 %-a
egy 400 millió Ft, összesen négy tanácsadó cég ből
származik.
(Az 1993. évi devizabevételek
listáját a 6. sz. melléklet tartalmazza. l
mint-
közreműködésé
cégek
szerinti
:
- 21 -
A tanácsadói díjak zömét az ÁVÜ a privatizációs
jelentkeznek.
fizeti s e költségek mindig készpénzkiadásként A bevételeknek azonban egyre
növekvő
les, részletfizetéses és kárpótlási szűkül
adják. Ezért
hányadát jegyes
a külföldi tanácsadásra
bevételeiből
az
E-hite-
fizetési
formák
fordítható
for-
rások aránya.
1.4.2. Az önprivatizációs eljáráshoz kapcsolódó tanácsadói cégek müködése és költségei A kis és közepes vállalatok esetében az (egyszerűsített
un.
önprivatizációs
átalakitási eljárás) megoldást alkalmazták.
Itt az ÁVÜ Igazgatótanácsa által meghatározott állami tok átalakulása és
teljeskörű
válla-
vagy részleges értékesítése
az
ÁVÜ által kiírt pályázat eredményeképpen összeállított, szakértői névjegyzékben szereplő szakértőcégek igénybevételével valósult meg. Ez esetben az ÁVÜ helyett a szakértő járt el. Az ÁVÜ a névjegyzékben szereplő, általa választott vel un.
keretszerződést
hogy egyedi társasággá szakértőt
szerződést
történő
kötött és a
szakértő
jogosult
kössön a vállalattal, annak
átalakitása és
szakértő
értékesitése
arra,
gazdasági
céljából.
a vállalat fizeti, az ÁVÜ csak a vállalat
A
privati-
zálása esetén térít -bevétel arányosan-bizományasi
díjat.
illetve prémiumot. Az önprivatizációs program lényegében két ütemben zajlott le. Az I. ütem 1991. október l-től 1993. március 31-ig tartottT (ebbe a körbe azok a vállalatok kapcsolódhattak be, amelyeknek - saját vagyona nem több 300 millió Ft-nál - alkalmazotti létszáma nem magasabb 300
főnél
-az éves árbevétele nem több, mint 300 millió Ft/év),
- 22 -
s ekkor a határozott időtartamra kötött ún. Keretszerződés I-ek megszűntek. Mivel a privatizációs program még nem fejeződött be, a tanácsadókkal megkötésre került az ún. Keretszerződés az egyszerűsített átalakulási eljárás (önprivatizáció) I. üteme egyes tranzakcióinak bonyolítására elnevezésű szerződés, melyet röviden Keretszerződés III-nak neveztek, s időtartamra,
ez is meghatározott
!993. december 31-ig
került
megkötés re. Az ún.
II. ütem !992. augusztus 8-án indult. Erre azért
szükség, mert az önprivatizációs programba újabb gek kerültek bevonásra, melyek !OOO millió vagyonnal, !OOO
millió Ft/év alatti
szakértőkkel
(1993. december 31.) ződés
árbevétellel
cióra, ezért a talmaz a
szerződést
lehetőséget
Az
ütemben
ebbe
időre
kötöttek, mely a I I.
!OOO a
szóló
"Keretszer-
nagyobb
érték.:'
az átalakulásra és a privatizá-
Keretszerződés
Keretszerződés
rendelkeztek.
cé-
saját
illetve
szintén határozott
I I." elnevezést kapta. A
vállalatok kaptak
jelentős
alatti
alatti dolgozói létszámmal,
fő
programba bevont
Ft
volt
II.
jelentős
I-III-hoz képest.
módosításokat tar(A módosítások
lé-
nyegét a 7. sz. melléklet tartalmazza). Az önprivatizációs programok megvalósításában pet kapott az ÁVÜ által alapított PRI-MAN nedzselő
Vállalati
szerződés
Kft. A Kft megbízási
Kezdeményezésű Egyszerűsített
jelentős
szere-
Privatizációt alapján
Me-
ellátja
a
Privatizációs Program
(VKEP) bonyolításához szükséges szervezési, koordinációs, ellenőrzési
feladatokat, továbbá kiépíti és
működteti
összefüggő információs rendszert, végzi az
tott döntések
előkészítését,
a VKEP egészét
lési tevékenységet is ellátja.
ÁVÜ-nek segítő
az
ezzel
fenntarmenedzse-
;
- 23 -
A PRI-MAN Kft
szerződésszerűen
teljesíti
feladatait,
admi-
nisztrációja, nyilvántartási rendszere jól szervezett s hatékony. Munkájukat a szabályzatok betartása, készűltség
jó
szakmai
fel-
jellemzi.
1.4.3. A tanácsadók kiválasztására vonatkozó jogi szabályozás Már az 1990. évi VII. tv. 21 §-a előírta, hogy "az állami vagyon kezelése és bérbeadása, annak értékesítése, továbbá mindezekkel való megbízás pályáztatás
útján
történik."
paragrafustérdemben átvette az 1992.: LIV. tv. továbbá az 57. §-ban az folyamán eljáró
egyszerűsített
szakértők
79
is (76. §),
átalakulási
eljárás
s
kötele-
alkalmazását,
zettségeit is szabályozza. A
E
§-ban
jogait előírja,
hogy
az
ÁVÜ-nek a versenyeztetési eljárásra szabályzatot kell készitenie. Az ÁVÜ elkészítette és 1992. július 22-én hatályba léptette Szabályzatát, a pályázati eljárások rendjéről
(a versenyeztetésről). Az ÁVÜ a jogszabályi előirások
nak
megfelelően
az önprivatizációs
szakértők
során a
prograrnak
kiválasztása céljából,
végrehajtása
pályázati
felhi-
vást bocsátott közre. A beérkezett pályázati anyagokat tékelték, az Igazgatótanács a szakértői tőkkel
a
szakértőket
ér-
kiválasztotta.
A
listát jóváhagyta, illetve a kiválasztott szakérKeretszerződések
aláírásra kerültek. Az
ramba 84, a II. programba további 58 tanácsadó
I. cég
progkerült
ki választásra. A
szakértői
cégek munkáját figyelemmel kísérték,
az azonnali felmondás jogával a
és
éltek
szakértő szerződésszegő
ma··
gatartása esetén. Az ÁVÜ apparátusa által közvetlenül
megkötött
nácsadói szerzödések pályázati vagy
ajánlatkérést
több esetben nem tartották be, pl. a Bp. a Célgazdasági Rt - Bp. TOURIST esetében.
egyedi
ta-
fázisát
INVESTMENT-AROMA;
- 24 -
1993-as SZMSZ rendelkezik a tanácsadói cégek rendjéről.
nak döntési
Az Igazgató 5
millió
alatti, az Ügyvezető igazgató 5 millió Ft
kiválasztásáFt,
az
de
80
feletti,
millió Ft-ot meg nem haladó fixdíjat tartalmazó szerződést
vagy
tanácsadói
hagyhat jóvá. A 80 millió Ft összeget
meghaladó
tanácsadói díj esetében az Igazgatótanács dönt. Az Igazgatótanács 1993. május 12-én a 10. sz. határozatában döntött a tanácsadói
minősítési
rendszer számítógépes nyil-
vántartásáról s karbantartásáról. A döntés végrehajtását hiányos adatbázis nem tette lehetövé. Az ezért úgy döntött, hogy a továbbiakban a nácsadói listát kell vezetni, kell Az
minősíteni
ügyvezető
és
a
ügyvezető
már
vezetői
a
igazgató
meglévő
ta-
értekezleten
a tanácsadókat.
igazgató e döntésével eltért az IT
határozat-
tól, egyoldalúan más megoldást alkalmazott. Az !992. évi LIV. tv. 7. § (l) bek. "a Vagyonügynökség legfőbb döntéshozó testülete a ll tagú igazgatótanács, amelynek döntései a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójára kötelezőek". !993. november 4-i, az Igazgatótanács részére e témában készített előterjesztés tervezet korrekten elemzi a helyzetet s kéri az IT döntését. Az
előterjesztést
cember 15-i
az IT nem tárgyalta. Egy másik !993. de-
előterjesztés,
ségét elemezte,
mellőzte
mely a tanácsadó cégek tevékeny-
a tanácsadó cégek nyilvántartásá-
val kapcsolatos problémák kifejtését. Így az IT írásbeli tájékoztatás nélkül maradt a 10. sz. határozatában foglaltak végrehajtása tekintetében. A
meglévő
tanácsadói lista viszont alkalmatlan
arra,
hog)
az ÁVÜ által alkalmazott tanácsadói cégekről széles körű és megalapozott információkat nyújtson.
,·
- 25 -
1.4.4. A tanácsadó cégekkel kapcsolatos ÁVÜ szabályzatok,
nácsadói
szerződések
a
ta-
nyilvántartása
A 7/1991. sz. Ügyvezetöi igazgatói utasítás a privatizációs tanácsadói szerzödésekkel való megbízásról rendelkezik. ezt
kiegészítő
pénzügyi-gazdasági igazgató által
utasítás a tanácsadók részére
Az
készített
költségeket sza-
megtéríthető
bályozza. A 4/1992. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás az Szabályzat
kihirdetéséről
Iratkezelési
a Szerzödéstár létesítését rende-
li el, a 12/1993. sz. Ügyvezetöi igazgatói utasítás a Szerzödéstár Müködési Szabályzatáról, a ségek nyilvántartásáról és
figyeléséről
vevői
pedig,
kötelezett-
rendelkezik.
Az 1993. évi SZMSZ egyes alpontjai a tanácsadói szerzödések megkötésével kapcsolatban állapítja meg a jóváhagyási szinteket, továbbá az egyes igazgatóságok feladatkörének megállapításában szerepeinek a tanácsadói szerzödésekkel kapcsolatos feladatok. Így az ÁVÜ 1991. óta rendelkezik a tanácsadó cégekkel fenntartott kapcsolatot szabályzó
előírásokkal.
A
szerződések
nyilvántartási rendszerét folyamatosan fejlesztik, ződéstár
1993-tól
a
Szer-
működik.
A kiadott szabályzatok azonban nem
minden
esetben
vannak
egymással összhangban, mert elmaradt a régebbi szabályzatok módosítása. Pl: A 711991. Ügyvez. ut. c.a pontja "a megkötött szerzödések eredeti példányát a pénzügy részére le kell adni".
- 26 -
1211993. Ügyvez. ut. 1.1.4. pontja "a felelős ügyintézőnek a szerződéskötéstől számított 48 órán belül a Szerződéstárba le kell adni a szerződés eredeti példányát." 7/1991. Ügyvez. ut. c.b. "a tanácsadói szerződésre kifizetés csak az illetékes igazgató által ellenjegyzett és magyar nyelven bemutatott számla alapján történhet. A költségszámlák tekintetében az igazgató csak azt köteles ellenőrizni, hogy az összegszerűség megfelel-e a szerződési feltételeknek. A tételes költségek elszámolásának jogosságát a pénzügy ellenőrzi. " Az 1993. évi SZMSZ szerint a Vagyonnyilvántartási Igazgatóság "bonyolítja a privatizációval összefüggő kiadások teljesítését". A gyakorlatban a Vagyonnyilvántartási Igazgatóság nem ellenőrzi a számlák, költségszámlák jogosságát, csak rendelkezik azok utalása felől. 1.4.5. A
szerződések
A 71 !991. sz.
betartása
Ügyvezetői
utasítás
désre vonatkozó feljegyzést a jogi
előírja,
hogy •·a
igazgató
ellenjegyzi",
illetve az !993. évi SZMSZ 56/b. úgy rendelkezik, Jogi Igazgatóság a Vagyonügynökség által sek megtárgyalásában résztvesz, a
szerző
kötendő
szerződéseket
hogy
"a
szerződé
ellenjegy-
zi". .
Az ÁVÜ-nél alkalmazott ellenjegyzési módszer
bürökratikus,
mert az ellenjegyző személyének megállapitása az zott szignó alapján nem lehetséges, azonban egyéb tartások alapján
kereshető
alkalmanyilván-
csak vissza.
Még szignóval sincs ellátva pl. a MERITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel kötött szerződés, mely a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat privatizációjára vonatkozik, továbbá az Eminenciás Üzleti és Tanácsadó Kft-vel a FÖLDGÉP részvénycsomagjának értékesitésére szóló megbízás sem.
- 27 -
A
szerződésszerü
tanácsadók
se -
ügyvezető
igazgatói utasítás szerint
privatizációs igazgatóságok feladata, kiterjeszt arra is, hogy zetett díj jogosságát
az
utasító
igazgatóhelyettes
szerződésekre
illetően
az illetékes
melyet
ügyvezető
"Az
és az igazgató a vonatkozó
ellenőrzé
teljesitésének
(szakértői)
felelősséggel
anyagi
kifitartoz-
nak." A Belső Személyzeti Önálló Iroda irásbeli nyilatkozata szerint az utasítás hatályba lépését pig bezárólag (1994.
IV. 7.) anyagi
követően
kihatással
a mai járó
nafel-
elősségrevonás az ÁVÜ-nél nem történt.
Az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága privatizációs folyamatok a privatizációba bevont ják.
1993-ban
vatizációs illetően,
feladatkörébe
ellenőrzése
szakértők
is, melynek
tartozik
a
keretében
tevékenységet is vizsgál-
szúrópróbaszerű ellenőrzést
tartottak a
pri-
bevételből
kifizetesre kerülő számlák jogosságát igy az ellenőrzés kiterjedt a megkötött szerződé
sek végrehajtásának folyamatára, és a ténylegesen elvégzett szakértői
munka
minősitésére.
Az 1993. május 19-i 12. sz.
IT határozat alapján az
vatizációs Program I. ütemében tásában és privatizációjában latát végzeték el.
szereplő
résztvevő
A vizsgálat tárgya a 2 millió Ft-ot
önpri-
vállalatok átalaki23
cégből
meghaladó
7
vizsgá-
kifizetesek
jogossága volt, illetve az, hogy a kifizetett összeg arányban állt-e a szakértői munka nehézségével. Összességében a vizsgálat azzal zárult, hogy a vizsgált körben bálytalansággal nem találkoztak, mely a kértői
olyan
szakértőnek
a
szasza-
listából való törlését szükségessé tette volna. Ezen ellenőrzési anyag megállapításai reálisak. Azonban észrevétel nélkül elfogadásra került a PORTFOLIÓ Bank Rt és a PANORÁMA Szálloda és Ven-
- 28 -
déglátó Vállalat között létrejött megállapodás azon pontja, melyben a társasági szerződés elkészítéséért, cégbejegyzésért l millió Ft-ot (leszámlázva 1992. május 28.) fizetett ki a megbízó PANNONIA Vállalat a megbízottnak. Ez az eset tipikus példája a munkához képest aránytalanul magas kifizetésnek. (A munka értéke: kb. 100-150 ezer Ft.) Az Ellenőrzési Igazgatóság célul tűzte ki, hogy mig 1993-ban lényegében egyedi bejelentések alapján végeztek ellenőrzéseket, addig 1994-ben fokozott tulajdonosi ellenőrzés keretében munkaprogram alapján folytatnak folyamatosan ellenőrzéseket.
1993-ban huszonegy szakértői céget zárt ki az ÁVÜ a foglalkoztatott
szakértői
érdekeltségű
cégek közül.
Ebből
19 magyar,
cég volt. A döntésthozó szerv
18
2
angol
esetben
az
ÁVÜ IT, 2 esetben az ÁVÜ Vezetői értekezlete egy esetben az ÁVÜ Ipar I. és Önprivatizációs Igazgatóság. Kizárás tizenhét esetben a gyenge szakmai teljesítmény att történt, három esetben a tanácsadói d.íjban megállapodni és nem kötöttek nácsadó a
Keretszerződés
10 millió Ft tehermentes
szerződést.
Egy
I. megkötésénél tőkével
Három tanácsadó cég ellen indult nyesítése, illetve vizsgálják a
nem
mi-
tudtak
esetben a ta-
feltételét,
hogy
rendelkezik, nem igazolta. kártérítési
igény
felelősségrevonás
érvélehető-
ségeit. 1.4.6. Kifizetett tanácsadói
dijak
átvállalásával
kapcsolatos
megállapodás Szóbeli megállapodás született az ÁVÜ és az ÁV Rt között, a MATÁV Rt privatizációjának
előkészítésében
résztvett
KPMG
Peat Marwick tanácsadói díjának finanszírozásáról. Az ÁVÜ 1993. június 14-i az ÁV Rt-nek megküldött
levelében
írásban rögzítette,
cégnek
21,8 millió Ft
hogy
összegű
kifizeti
a
szakértö
tanácsadói díjat, mely
összeget
a az
- 29 -
ÁV Rt a MATÁV
Rt
privatizációs
bevételeiből
az
ÁVÜ-nek
visszatériti és kéri, hogy az ÁV Rt. a fentieket megerősítő kötelezvényt, a
megfelelő
okirat formájában juttassa el
az
ÁVÜ-nek. Ezzel szemben az ÁV Rt a megerősítő kötelezvényt nem küldte meg, s az összeget sem utalta át. Az ÁVÜ irásban
nem
gette a kötelezvény kiadását, illetve a feltételhez határidőt
fizetési
sürkötött
tágra szabta;
Az ÁSZ vizsgálat eredményeként az ügy azóta érdemben lezárult, az ÁV Rt átutalta a jelzett összeget az ÁVÜ-nek. 2. A privatizáció eljárási szabályainak érvényesülése 2.1. A privatizációs értékesítés Az ÁVÜ !993. évben 507 privatizációs tranzakciót le. A vásárlásra felajánlott 93,8 milliárd Ft letrészből,
részvényből
bonyolított
névértékű
üz-
származó értékesítés értéke 79,7 mil-
liárd Ft vol t. Az értékesítés pénzügyi konstrukciók szerint a
következőkép
pen alakult: !993. évi értékesítés készpénzért:
Az összes
39,7 mi ll iárd Ft
Egzisztencia hitellel:
21.4 millíárd Ft
kárpótlási jeggye l:
18,6 milliárd Ft
Összesen:
79,7 mi lliárd Ft
értékesítésből
sített részvények
a
szerződés
kűlföldi
vállalkozók felé
értéke-
szerinti értéke 22,1 mílliárd Ft,
a hazai tulajdonszerzés összességében pedig 57,6 milliárd volt.
Ft
- 30 -
Megvalósult a Vagyonpolitikai Irányelvekben rögzitett tűzés,
mégpedig a hazai tulajdonszerzés
val, a hazai Az
befektetők
jelentős
célki-
támogatásá-
felé az értékesítés növelése.
évben a hazai- külföldi tulajdonszerzés aránya 45-55
előző
%volt, 1993. évre pedig ez az arány 72-28 %-ra változott, hazai
javára és ezzel együtt dinamikusan
befektetők
85
a
%-al
növekedett. Ebben
döntő
szerepet játszott az E hitel kiterjesztése
mil1iárd Ft-os növekedés) s,
a
kárpótlási
jegyért
többlet értékesítés (16,3 milliárd Ft). A készpénz előző
tés az
(12,6 történő
értékesí-
évhez viszonyítva változatlan - 17 milliárd Ft -
maradt. Nem teljesült viszont a Vagyonpolitikai Irányelv réből
az a részcél, amely a külföldi
befektetők
célrendszeprivatizációs
érdeklődésének történő
fenntartását írta elő, ugyanis a értékesítés jelentősen lecsökkent (előző
devizáért évi 41,0
milliárd Ft-ról 22,0 milliárd Ft-ra). A devizabevétel csökkenése az ÁVÜ széleskörü és intenzív marketingtevékenysége mellett következett be,
döntő
oka
a
gyengébb
vagyoni
kínálat
volt. A külföldi vásárlók száma volt.
Jellemző,
a
mintegy
507
tranzakcióból
hogy a nagyobb vállalkozások felé
39
fordultak.
A külföldi vásárlók átlagosan 580 millió Ft-os, a hazai
vál-
lalkozók a jóval kisebb 120 millió Ft-os vállalkozásokba fektettek be. 1993. évben 93,8 milliárd Ft Ft-os
szerződés
értékű
részvény
79,7
szerinti értéken kelt el ami azt jelzi,
az értékesítés árfolyama átlagosan a névérték 85 sult meg,
(előző
mi1liárd
év 100% volt),
ebből
való-
a hazai vállalkozók
névérték 80 %-án jutottak az állami vagyonhoz, pedig 100 %-os árfolyamon.
%-án
hogy
a
a
külföldiek
- 31 -
A 79,7 milliárd Ft-os
szerződés
szerinti
érték
úgy
alakult
ki, hogy az 507 tranzakcióból 110-nél a részvények a névértékénél ll milliárd Ft-tal magasabb árat értek el,
(ez 148 %-os
árfolyamnak felel meg), 397 ügyletnél a részvények névértékénél 25,2 milliárd Ft-tal alacsonyabb szerzödés szerinti
árat
érvényesitettek, ami 64 %-os árfolyamnak felel meg. Kedvezőtlen
az, hogy mig a saját
viszonya 130 %-os, a tőke
szerződés
tőke
tőkéhez
jegyzett
szerinti vételár
és
való
a
saját
aránya 66 %-os, s ez azt jelzi, hogy a tömeges értékesi-
tésnél az ár szerepe háttérbe szorult. Az ÁVÜ a törvényi
előirásokban is rögzitett
kötelezettségét betartotta az erre rendjét megvalósitotta.
épülő
versenyeztetési
pályázati
eljárási
Így széles befektetői körnek
lehető
sége nyilott az állami vagyon kivásárlására pályázni. A
ten-
dert megvásárlók és a ténylegesen pályázatot benyújtok
száma
között ez utobbiak hátrányára nagy eltérések voltak. A
tény-
legesen vők
jelentkezők,
tehát a versenyben valóságosan
száma 1993. évben azt jelzi, hogy egy
pályázó jutott.
Így a tranzakcióknak
résztve-
tranzakcióra
csupán
1,36
harmadánál
vényesült a tényleges verseny és ezért a versenyár
sem
érala-
kulhatott ki. A PRIMAN Kft által értékesitett vállalkozásoknál az kedvezőbb
a helyzet, itt 1,5
pályázó
jut
egy
átlagnál
értékesitési
ügylet re. Az ÁVÜ 1993. évben 507 társaság üzletrészeit, részvényeit értékesitette részben vagy egészben.
Ezekből
döntési
szerinti 300 tranzakciót a PRIMAN Kft bonyolított,
173
szintek tran-
zakció az ÁVŰ Igazgatósági szintü döntésével végződött és 134 tranzakció az Igazgató Tanácsi határozattal
fejeződött
be.
- 32 -
A PRI-MAN Kft által bonyolított önprivatizációban megvalósuló 300 tranzakció a program eredményes végrehajtását jelzi. Megvalósult a kis és közepes vállalkozások tömeges privatizációja, amelyek piaci alapokon valósultak meg és
szakértö
cégek
végezték el. Az Igazgató Tanács kizárólagos millió Ft-ot meghaladó
névértékű
hatáskörébe
tartozik
a
állami tulajdonrész
250
értéke-
sítése. Ezen értékhatár alatt az Igazgatóságok döntenek. résztvevő
1993. évben az önprivatizációs eljárásban
vállalko-
zások közül 17 haladta meg a 250 millió Ft-os értékhatárt ezeknek a cégeknek a
privatizációs
döntéseivel
az
és
Igazga-
tótanács nem foglalkozott. Ez ellentétes az SZMSZ-ben
rögzí-
tettekkel, nem felel meg az ÁVÜ saját szabályainak még
akkor
sem, ha az önprivatizációba bevont vállalkozásokat az IT döntés határozta meg. Külön ki kellett
volna
emelni,
hogy
ha
ezek értékesítése 250 millió Ft érték felet.t történik, úgy az IT felhatalmazást meg kell szerezni. Az ÁVÜ törvényi
szabályzatát a pályázati eljárások tésről
megfelelően
kötelezettségének
rendjéről
j. Ezt széles körben a vállalatok,
szabályok
áttekinthetőek,
megismerhetőek
versenyezte-
vállalkozások,
nácsadó szervezetek rendelkezésére bocsátotta ben, hogy az egyes értékesítések során a
(a
elkészítette
annak
követendő
ta-
érdekéeljárási
legyenek. A Szabály-
zat !992. VI. 22-én lépett hatályba. A privatizációs pályázatok eljárási rendjének ellenőrzése mintavétel alapján történt. A kiválasztás alapja: minden döntési szintet ellenőrizni szükséges és a privatizációs technikák között is választási lehetőséget kellett biztositani. Az eljárási rend ellenőrzése során 25 vállalkozás üzletrész részvényeire kiirt pályázatnál az elbírálás rendje, a szerződés kötés folyamata került vizsgálat alá. (8. sz. melléklet)
:
- 33 -
Az
ellenőrzött
folyamatok az 1993. évi értékesítés 15 %-át fedték le, a külföldi értékesítés 25 %-ára terjedtek ki és megfelelő reprezentációt biztosítottak.
A privatizációs folyamat eljárási szabályai alapelvként zítik a versenyeztetés alkalmazását. Az
ÁVÜ
versenyeztetési
szabályzata is kimondja, hogy a versenyeztetés célja lami vagyon leghatékonyabb formában megalapozott azonos és
szerződések
egyenlő
történő
rög-
az
hasznosítása
létrejötte és a pályázók számára
ála az
feltételek garantálása.
A Magyar Kábel Müvek Rt-nél a pályázat nyertesének a kiírástól eltérően az Rt részvényeire először annak további 10 %-ra opciót adott a vételárnak megfelelő árfolyamon (130 %), majd további 14,2 %-ra adott opciót a vételárnál lényegesen alacsonyabb (77 %-os) árfolyamon. A Földgép Rt-nél ugyancsak a pályázat nyertesének kihirdetett PORR AG-t az ajánlat elfogadása után az IT az ajánlattól eltérő kedvezményben részesítette. 56 millió Ft-tal csökkentette a 706 millió Ft-os pályázati ajánlati árat. Továbbá összesen maximum 210 millió Ft-os garanciális kiadást vállalt át az ÁVÜ a kiírástól eltérően. Majd ugyancsak a kiírástól eltérően olyan feladat finanszírozását vállalta át az ÁVÜ IT, amelyre a VPI-ek nem adnak felhatalmazást. Így három település gázhálózat építésének támogatására 200 millió Ft-ot ítélt meg. Az OMKER Rt privatizációs pályázatát az IT eredményesnek nyilvánította és a pályázat győztesét is kihirdette. A felajánlott részvény értéke - amire a pályázat vonatkozott 765 millié Ft volt, amelyért a győztes konzorcium ll millió USD vételárat ajánlott fel; 5 millió USD-t szerződéskötés kori, 6 millió USD-t 3 ev1 részletfizetéssel. A vevő pozíciója erősödött és módositást kér. amit az ÁVÜ-IT megad. Az eladott részvények értékét a 765 millió Ft-os eredeti ajánlat után módositja 870 millió Ft-ra, a vételárat változatlanul tartja, és a fizetési időt meghosszabbítja 3 évről 4 évre növeli.
- 34 -
A Kőbányai Sörgyár Rt-nél a pályázat nyertesének kihirdetése után változásokról döntött az ÁVÜ-IT, a vevő ajánlatának módosítását - a pályázat elbírálása után - elfogadta. Az eredeti vételárat 229 USD/részvény, 200 USD/részvény-re csökkentette és emellett 780 millió Ft-os szavatassági kötelezettséget vállalt az ÁVÜ. A privatizációs folyamat eljárási rendjén belül az
ellenőrzés
kiterjedt a fizetési fegyelem megvalósítására. Az ÁVÜ nyilvántartási
rendszere
fejlődött
e
területen.
A
12/1993. sz. Ügyvezetöi Utasítás a Szerzödéstár működési szabályzatáról, a
vevői
kötelezettségek
nyilvántartásáról
ren-
delkezik. A szerzödéses partnerek által vállalt kötelezettségekről,
az
aktuális
határidökről
tájékoztatják
a
felelős
lgazgatóságokat. A számviteli nyilvántartás és a szerzödéstár közötti összhang azonban nem
megfelelő.
Ennek
következtében
az értékesítés és a bevétel összhangja nem mutatható előző
évről
áthúzódó
bevételekről
és a
tárg~évi
ki.
Az
vevőtartozá
sokról nem tudtak számot adni sem összességében, sem
részle-
teiben. Alapvető hiányosság azonban,·hogy az ÁVÜ-nél a szerzödés meg-
kötésére, és így a befizetésekre vonatkozóan
nem
rögzíti
a
szabályozás a bruttó elszámolás elvét. Bár a Számviteli
Tör-
vény az ÁVÜ vagyonnyilvántartására nem kötelező, de
ügy-
az
nökségnek a nyilvántartás zártsága és ellenörizhetösége érdekében indokolt a Számviteli Törvény szellemét alkalmazni.
Így
a szerzödéskötésben és a fizetési módszereknél a
el-
bruttó
számolás elvét a gyakorlatban is meg kell v'alósitani. A
kettős
gyakorlat, bruttó és nettó elszámolás
kalmazása a nyilvántartás megbízhatóságát is mind
együttes
al-
megkérdőjelezi,
a privatizációs bevételek mind a privatizációs kiadások
területén.
- 35 -
A Földgép Rt. 650 millió Ft-os szerződés szerinti vételárából 110 millió Ft folyt be az ÁVÜ számlájára. A többi részben az 1989. évi XIII. tv. alapján átalakult vállalatok részvényeinek értékesitése után járó vételár 20 %-ának visszatéritése fedezetére hagyta az ÁVÜ a társaságnál. (130 millió Ft-ot). A VPI kifejezetten rögzíti, 4.2. l. pontban a visszautalásra hagy fedezetet (2 milliárd Ft-ot) az ÁVÜ-nél, igy ennek elszámolása nettó módon törvényellenes és felhasználása is ellenőrizhetetlen. Egyébként az ellenőrzés során az tapasztalható, hogy a törvény alapján a társaságoknak visszautalt eladási ár 20 %-ának felhasználásáról az ÁVÜ nem rendelkezik megfelelő információkkal, azokat nem ellenőrzi, (alaptőkeemelésre, dolgozói részvénykibocsátásra forditotta-e az Rt. stb.) A további 210 millió Ft garancia alap is a Földgép Rt ÁVÜ elkülönített számláján került elszámolásra. A gázvezeték bővítésére szánt (az előzőekben már kifogásolt) 200 millió Ft is az AVV számlájának megkerülésével a Földgép Rt-ÁVÜ együttes számláján szerepel. Ezzel az elszámolási móddal az esetleges felhasználás időpontjáig az ÁVÜ kamatbevételeiről is lemond. Az ÁVÜ a VPI-ben elöirt garanciavállalások felhasználásáról sem adhat megbizható képet, mivel kiadásai között - a vételár nettó elszámolásával sem jelentkezik a garanciára adott 210 millió Ft értékű összeg. A nettó elszámolás a Kőbányai Sörgyár Rt privatizációjánál is szembeötlő. Az ÁVÜ-IT a vételárból 250 millió Ft-os értékű összeggel az MKB tulajdonában álló ÁVÜ kötelezvény csökkentésére hatalmazta fel a vevőt. A kötelezvény csak vagyontárgyra fordítható, mégis a privatizációs bevételek csökkentésével egyenlítették ki, úgy, hogy a vevő közvetlenül az MKB-nek utalta át az összeget. Az ÁVÜ számlájának megkerülésével az összeg kifizetése a gazdasági eseményt nem regisztrálja. (A kötelezvény beváltása azonban jelentős kamattehertől mentesítette az ÁVÜ-t.)
-
2.2. Privatizációs technikák a
36 -
hazaibefektetők
részére
A privatizációs technikák - mint az MRP és lízing - !993. évi jelentős
hazai
kiterjesztése
befektetők
felé
elősegítette történő
a
kisebb
értékesítésének
A Munkavállalói Résztulajdonosi Program
vállalkozások bővítését.
jogszabályi
keretét
az !992. évi XLV. törvény adta meg, a pénzügyi háttér
megte-
remtéséhez pedig a 28/1991. Kormányrendelet nyújtott segítséget, amely az Egzisztencia vezményről
Hitelről
és
részletfizetési
ked-
rendelkezett.
Az ÁVÜ az MRP törvényhez kapcsolódóan kidolgozta a lebonyolításhoz szükséges eljárási rendjét. !993. évben a Program keretében 117
22,4
ügyletből
rnilliárd
Ft értékű üzletrészt, részvényt, 15,7 milliárd Ft-os szerződés szerinti értéken értékesitettek, ez 70 %-os árfolyamnak felel meg. Ebből az ÁVÜ-be készpénzben 2,4 rnilliárd Ft telből
8,8 rnilliárd Ft, kárpótlási
3,3
jegyből
E-hi-
milliárd
Ft
bevétele származott; összesen 14,5 milliárd Ft. Az MRP keretében
történő
értékesítés !993-ban
Ft, 1992. évben ilyen típusú bevétele csupán
14,5 2
rnilliárd
rnilliárd
Ft
volt. A fejlődést nagymértékben elősegítette az E hitel karnatának csökkentése és a kárpótlási jegyek elfogadása. A kárpótlási jegy elfogadását az ÁVÜ
IT
határozatai
fokozatosan
terjesztették ki az MRP programban is. A tranzakciók
vizsgá-
lata alapján megállapítható, hogy az MRP-re vonatkozó jogszabályokat és A nehezen
belső
utasításokat az ÁVÜ betartotta.
értékesíthető
társasági
privatizálása érdekében az ÁVÜ
az
tulajdonrészek 1992.
évi
alapján felhatalmazást kapott a privatizációs
gyorsított
LIV.
törvény
lízingszerződés
:
- 37 -
megkötésére, azzal a feltétellel, hogy erre a technikára csak a már sikertelen privatizáció után kerülhet sor.
ÁVÜ
Az
IT
!992. november 4-én döntött arról, hogy a lízingtechnika széleskörü bevezetését meg lehet kezdeni. A lizing célja: az állami vagyon olyan elidegenitése, amelynek során a lízingbevevő
által a társaságnak nyújtott vezetési-szervezési
tatás ellenértékével azonos
összegű
szolgál-
törlesztő
lizing
részle-
tet a futamidö alatt a társaság az ÁVÜ-nek utalja át. Az ÁVÜ !993. évben 9 privatizációs
lizingszerzödést
amelynek során 3 milliárd Ft
állami tulajdont privati-
értékű
kötött,
zál tak. A
szerződéses
érték 2,5 milliárd Ft
volt;
így
a
lízingár-
folyam 85 %-os, amely 5 %-kal meghaladja az ÁVÜ átlagos hazai befektetők
felé érvényesített 80 %-os árfolyamot.
A meghirdetett 9 társaságra 18 db lízingajánlat érkezett, átlagosan 2 db, de
jelentős
szóródással (pl. a Soproni Ruhagyár
Rt-re öten pályáztak). A privatizációs lízing lényeges eleme az
ún.
üzleti
terv,
amely teljesítése biztosítéka a lízingdíj kifizetésének, vevő
kintettel arra, hogy a vételárat a
a lízingelt
fordításai között számolhatja el. Az üzleti
terv
cég
terá-
elbírálása
mellett az ÁVÜ - a törvénnyel egyezően - megfelelő biztosítéki hálót épített ki. Az 1993. évi lízing
szerződések
a
törvényes
feltételeknek
megfeleltek. A folyamatot az ÁVÜ szabályszerűen és !994. május l-ig esedékes lízingdíjak hiánytalanul befolytak.
az
ÁVÜ
bonyolította számlájára
- 38 -
2.3. A
tőzsdei
és
tőzsdén
kívüli részvény és kárpótlási jegy ér-
tékesítés Az Állami Vagyonügynökség !992. vege~g öt cég részvényeit vezette be a
tőzsdére
(IBUSZ, STYL, Zalakerámia, Pick,
Danubi-
us). !993-ban az ÁVÜ nyilvános ajánlattétel útján- a árfolyamorr- 8.117,4 millió Ft
értékű
részvényt értékesített.
Ez az ÁVÜ 1993. évi összértékesítésének, 9,3 nő,
származó bevétel 1994-ben várhatóan nem ajánlattétel útján
értékesítendő
kibocsátási
%-a. mert a
állami vagyonrészek
részben átkerültek az ÁV Rt. portfóliójába. lattétel útján 19 társaság részvényei,
ebből
Az
nyilvános jelentős
Nyilvános
aJan-
illetve egy befekteté-
si alap befektetési jegyei kerültek értékesítésre. Ezek közül a Zalakerámia az ajánlattétel idején
tőzsdén
már
forgalmazott értékpapír volt, másik három társaság (Primagáz, Domus, Globus), illetve a Pillér Alapesetén pedig a nos ajánlattételt
követte
esetben biztosította az ÁVÜ sát,
sőt
a
tőzsdei
bevezetés.
nyilváMindegyik
a kárpótlási jegyek felhasználá-
a Pillér Alap befektetési jegyeit
teljes
egészében
kárpótlási jegy ellenében lehetett jegyezni. A nyilvános ajánlattétel útján történt privatizációnál az ÁVÜ a törvényi keretek közt lehetövé tette a
dolgozói
tulajdon-
szerzését. Pályázatot írtakkimind a pénzügyi, mind a mind a marketing tanácsadó kiválasztására, a
jogi,
versenyeztetési
eljárások betartásával. A kiválasztott képviselői,
tanácsadók
nemzetközi
érdekeJtségek
magyar
ami ugyan növelte a költségeket, de egyrészt
ne-
vük garanciát jelentett, illetve a munka jellegemiatt anyagi felelösséget is kellett vállalniuk, másrészt a
külföldi
be-
:
- 39 -
fektetők
bizalmának biztosítása szükségessé is tette
telüket. A gyakorlatban szerződés,
hogy -
aláírásra
került
ún.
underwriting
amely értelmében a pénzügyi tanácsadók
érdeklődés
hiányában - lejegyzik
a
részvé-
vállalták,
részvényeket.
Az
Állami Értékpapír Felügyelet és a Budapesti Értékpapír Tőzsde "bekapcsolása" további garanciát jelentett a
elő
törvényes
írások betartására. Ott ahol szükséges volt (pl. PRIMAGÁZ Rt.)
a
Versenyhivatal
állásfoglalását kikérték. 3. Az állami vállalatok társasággá alakítása 3.1. Általános helyzetkép
a
társasági
számszerű
átalakítások
eredményeiről
Az 1992. évi LIV. törvény hatályba lépését korábban államigazgatási felügyelet alatt
követően
-
a
állami
működő
lalatok mellett - további közel 900 gazdálkodó egység az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe. Az 1993.
év
már vál·-
került kezdetén
az ÁVÜ-höz a számítógépes nyilvántartásai alapján több 900 társasági átalakításra váró gazdálkodó egység melyből
mint
tartozott,
46 negatív vagyonnal rendelkezett.
A tárgyév során összesen 430 egységet alakítottak
át
társa-
sággá. Az 1993-ban megindult felszámolások, mint a társasággá
történő
végelszámolások,
átalakítások eredményeként
valaaz
át-
alakításra váró vállalatok száma az év végére 143-149 egységre csökkent, azonban az igen 1992. évi LIV.
jelentős
volumenű
feladatok
törvény által eredetileg megszabott
(1993. december 31.) nem teljesültek.
az
határidőre
- 40 -
A tárgyidöszak során társasági átalakítások
időbeli
és lefolyása a szervezet tevékenységében és
főként
ütemezése a
döntés-
hozó testületeknél, az Igazgatótanács munkájában igen lőtlenűl
egyen-
oszlott meg. Az ÁVÜ IT 1993. junius 30-i ülésén sze-
replö 33 napirendi pont közül a 20. napirend keretében 59 állami gazdaság és 56 vállalat, összesen 115 egység átalakulási tökeszerkezetet hagyott jóvá a Vagyonértékelési Önálló előterjesztése
alapján. Majd ezt
további 36 vállalat átalakulási
követően
július
tőkeszerkezetét
a korábbi ülésére visszautaló módon,
június 30-i
Iroda
7-i
ülésén
határozta meg fordulónap-
paL A ISI gazdálkodó egységet
érintő,
az
ÁVÜ
szóhasználatában
"listás átalakításnak" nevezett tranzakcióra a szervezet több okból is rákényszerült. Az 1992. évi LIV. sz. törvény IV. fejezet 3. címe az 1993. június 30-át mint kényszerátalakításokra írta
elő,
követő
eltérő
átalakulásokra
szabályok
alkalmazását
mely nem tette lehetövé a vállalati vagyon
átértécsőd
kelését. A kényszerátalakitási szabályok alkalmazása a helyzetben delkező,
tégiai
lévő,
esetenként már csak negativ
de ágazat politikailag
jellegű
vállalatokra is
kiemelhető, kiterjedő
vagyonnal
ren-
esetenként stra-
felszámolási
hullám
elindulását eredményezte volna. Mindezt akkor, amikor más oldalon a vállalati adóság könnyitési,
hitelkonszolidációs
és
reorganizációs elképzelések már körvonalazódtak. Az ÁVÜ IT megtette kezdeményezéseit a azonban a módosítás parlamenti átfutási figyelemmel a június
30-i
listás
törvény
módosítására,
idöszükségletére
átalakításokkal
átmeneti
ügyintézési formát alakított ki. A listás átalakításban replő
gazdálkodó
időszakában
sét
egységekre
vonatkozóan
az
év
is sze-
hátralévő
azonban egyedileg is elkészültek az ÁVÜ IT dönté-
előkészítő
tranzakciós
igazgatósági
előterjesztések,
melyek az általános törvényi kötelezettségek szerint
tartal-
- 41 -
mazták a gazdálkodó egység átalakulási tervét tot), vagyonrnérleg
tervezetét,
továbbá
(terv
kivona-
elvonásra,
illetve
társasági decentralizált privatizációra szánt
vagyonelemekre
vonatkozó javaslatokat, illetve a belterületi földingatlannal kapcsolatos önkormányzati ügyintézés, valamint vezető
a
társaságok
testületeinek személyi összetételére vonatkozó
javas-
latokat. A szakmai tranzakciós
felelősök
aláírásával, valamint
mánpolitikai, jogi és
vagyonértékelő
egységek
a
hu-
vezetőinek
el-
lenjegyzésével ellátott előterjesztéseket az ÁVÜ IT egyenként napirendre
tűzve
egyedi átalakitási határozatokat is
kezdetben az átalakulás 30-át rögzítve,
később
időpontjául
hozott,
visszamenőlegesen
az egyedi döntés
időpontját
június
feltüntet-
ve. A
tárgyidőszak
októberére már kialakult, hogy
az
LIV. törvény módosítását a Pénzügyminisztérium
1992.
évi
kezdeményezé-
sében a Parlament az 1994. évi költségvetéssei együtt csak 1993. november végén fogja tárgyalni. Az ÁVÜ IT ezért az október 27-i ütésén úgy határozott, hogy az átalakulások
leát-
litásának elkerülésére a jogszabály változtatás bekövetkeztéig az átalakulás általános szabályait alkalmazza. Az átmeneti időszakban
az IT határozatai azzal a felfüggesztő feltétellel születnek, hogy csak az Országgyűlés ezirányú döntését követően
hatályosulnak.
A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. CXI. (december 28-án kihírdetett) törvény 67. §-a tartalmazta az ÁVÜ által is kezdeményezett privatizációs törvény
módosí-
tását. Ebben - többek között - a társasági átalakításokra vonatkozó
határidő
1994. március
31-re
kényszer átalakítások esetében a kibővítette
a "vagyonértékelés
módosult,
Vagyonügynökség
előírásának"
valamint
a
hatáskörét
jogával.
- 42 -
A törvény módosítás ezáltal hatályosította az
ÁVÜ
átmeneti időszakban alkalmazott eljárást.
Állami
Az
nügynökség a kényszer átalakításokra vonatkozó bályokat az elmúlt
időszakban
határidőre
nem voltak tói nem
teljesíthetők.
kellően
arra
vonatkozó
Az alaptörvény
sza-
törvény-
utal,
hogy
a
követelményei
előkészítői
vették figyelembe a végrehajtás
az
Vagyo-
különös
sohasem alkalmazta. A
módosítási kezdeményezésének befogadása privatizációs alaptörvény
által
-
alko-
időszükségle
tét és a gazdaság állapotát. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa, kockázatot vállalt a előírásaitól
illetve
hatályban
ügyvezetése lévő
jelentős
igen
privatizációs
törvény
el térő "átmeneti" ügyintézési formával. A kocká-
zat vállalását azonban
elsősorban
a
tulajdonossal
szemben
elvárható gondosság alapján, az állami vagyon védelmére, ködőképességének
mü-
fenntartására irányuló törekvés motiválta.
Az Avü IT ál tal alkalmazott junius 30-i listás átalakí tásokat valószínűleg
az átalakításra váró vállalatok vagyonértékelési
dokumentációinak
időbeli
elévülése is befolyásolta, mivel va-
gyonértékelések, vagyonleltárok
és
vagyonrnériegek
többsége
!992. december 31-i fordulónáppal készült. A "listás" átalakítási gyakorlat kampányszerűvé tette az tevékenységet és
jelentős
jogbizonytalanságat
is
eredménye-
zett a listás és a tényleges átalakulási döntés közötti beli elhúzódás. Az átalakult
társaságok
jegyzése jelenleg van folyamatban. dási helyzetben ki, hogy az
lévő
időmúlás
kezet módosul, mely
Főleg
többségének
során a korábban meghatározott
híusulását eredményezheti.
idő
cégbe-
a kritikus gazdálko-
társaságok esetében azonban nem végső
Avü
zárható tőkeszer
soron a társaság bejegyzésének meg-
~
- 43 -
Az 1993. december 31-én még átalakulásra váró gazdálkodó egységek esetében, a módositott privatizációs törvény a vállalati átalakítások befejezésére új
határidőként
1994.
március
31-ét rögzítette. Az ÁVÜ ez év első negyedévében további 59 vállalatot alakitott át társasággá, továbbá 57 gazdálkodó egységgel szemben indult felszámolási eljárás, ilIetve végelszámolás. Amintegy 27 (33) egységből álló maradvány a tulajdonjog szempontjából peresitett 20 db regionális gyógyszertári központból, az átalakulást akadályozó jogi rendezés alatt álló 4 egységből, (Pallas Könyvkiadó, INTRASMANS, INTERGLOB és TEMAFORG Vállalat) jogszabály változás miatt menetközben az ÁV Rt-nek és minisztériumnak átadott egységekből áll. (A számszerű eltérés a társasági átalakulások vezényléséhez alkalmazott adatok és a számítógépes adatszolgáltatás között jelentkezik. Az 1993. évben lefolytatott nagy volumenű, mintegy 430 vállalat átalakítás!, társaságalapítási tranzakció áttekintésére az ellenőrzés mintavételes dokumentáció vizsgálati módszert alkalmazott. A mintát képező 26 gazdálkodó egység (9. sz. mel-· léklet j könyv szerinti vagyona 19. !55 millió Ft, az átalakulási mérleg szerinti társasági vagyon 30.318 millió Ft (158,3 %-os felértékelés). A társasági vagyon 59,55 %-a, 18.055 millió Ft szerepel a jegyzett tökében. A minta a társasági vagyont tekintve 15,5 %-os reprezentációt képvisel. 3.2. Vállalati
átalakítások
előkészítés,
privatizációs
célú
privatizációs
tevé-
előminősítés
Az ÁVÜ hatáskörébe került
vállalatok
kenységének felgyorsítása érdekében Partner cég egy gyors vállalat
a
Roland
felmérési
és
Berger
Co.
átvilágítási
módszertant dolgozott ki. Szakmai támogatásával magyar
ta-
- 44 -
előmi
nácsadó cégek bevonásával 140 vállalat privatizációs nősitését
rásból
kivánták elvégezni 1993. év folyamán
történő
magyar
tanácsadó
cég
pályázott,
egy egységes értékelési rendszer szerinti legtöbb
pontszámot szerzett 40 tanácsadó céget vonták be a végrehajtásába, az irányuló
for-
finanszírozással.
A részvételre közel 150 melyekből
PHARE
felkészítő
átvilágitási
módszertan
program
alkalmazására
oktatásba.
Az átvilágítandó vállalatok körét a tranzakcíós igazgatóságok javaslatai alapján határozták meg és főként olyan cégek kerültek bevonásra, mely kritikus gazdálkodási helyzetben lévő vállalatok jövője bizonytalan volt, illetve amely egységeknél a menedzsment és általuk alkalmazott tanácsadó cégek javaslatai alapjaiban eltértek az ÁVÜ által támogatott átalakitási elképzelésektől. Az egyes vállalatok privatizációs előminősitésére szóló konkrét megbízást a tanácsadó cégek egyedi pályázatok útján nyerhették el. A kialakított módszertan szerint egy 30 oldalas kérdőív terjedelemben egységes adattartalommal került sor a cégek piaci pozíciójának, a várható cash-flow-nak, versenyhelyzetének, az eszközök szerkezetének, a menedzsment szakmai felkészültségének, a termelés teljesítményeinek és a privatizációs esélyeknek a felmérésére. A módszer tanácsadói elemzéshez és értékeléshez egy döntéselőkészítési logikai sémát tartalmazott, melynek alapján az eladásra, decentralizációra, feljavításra és likvidálásra vonatkozó végső döntési javaslatok és a megvalósítás módjának tervezete kialakítható volt. A pályázatot
elnyerő
tanácsadó cég által készített privati-·
zációs előminősítési tanulmányt az ÁVÜ tranzakciós
igazga-
tók elnökletével müködtetett Privatizációs Ágazgati Bizottságok (PAB) bírálták el és döntöttek annak tovább
munkálá··
sáró1, illetve elfogadásáról, a tanácsadói döntési javaslatoknak a tranzakciós átalakítási munkába séről.
Az
előminősítésre
történő
illeszté-
kijelölt !40 vállalat közül jelen-
- 45 -
leg 115 cég
előminősítése értékelhető.
A tanácsadócégek 44
átalakítandó vállalat esetében javasolták a gyors zációs
értékesítést, 30 esetbenacégek
privati-
feljavítását,
13
esetben a decentralizálást, és 28 esetben a vállalatok felszámolását. A vizsgálatra kiemeit 26 egységből álló mintából összesen 7 egység került a privatizációs előminősítésre kiválasztásra, az alábbiak: Autovillamossági Felszerelések Gyára, EVIG, Kossuth Nyomda, -GÖCS., - Metalloglóbus, - VILATI, - Zalaco Sütőipari Vállalat. Ezek közül az EVIG előminősitése nem készült el, mivel az egység előrehaladott átalakulási tevékenységére hivatkozással a tanácsadó cég közös megegyezéssel a szerződést felbontotta. A Magyar Gördülőcsapács Művek Rt. (GÖCS) átvilágítása még nem zárult le, mivel a cég szerepel a 13 kiemeit adósság konszolidációba bevont stratégiai jellegű vállalat között, és a privatizációs előmi nősítésen túlmenően a részletes reorganizációs feladatok kidolgozása is szükséges. A Phare Iroda a további feladatok elvégzésére a magyar tanácsadó cég mellett külföldi céget is bevont (BOSTON CONSULTING GROUP). A további 5 egység esetében az előminősítési javaslatok kisebb-nagyobb eltéréssel hasznosultak a cégek átalakításánál és működésük eddigi menedzselésénél. Az egységeknél kisebb eltérések a mobilizálható vagyon körében főleg abban jelentkeznek, hogy melyeket célszerű az átalakulást megelőzően elvonni és értékesíteni, illetve a társaság vagyonába apportárva decentralizált privatizációra irányítani. (ÁVÜ vagyonelvonás esetén a kezesség vállalási kötelezettség mérlegelése).
-
46 -
Az átvitágitott cégek esetében egyedül a Zalaco Rt. pénzügyi helyzete tekintendő stabilnak. Ez esetben a tanácsadó cég javaslatával összhangban az átalakulást követően a szervezet decentralizációja, a zalaegerszegi és nagykanizsai sütőipari telepek szétválasztása is beindult. Az ismertetett átvilágitási programrendszer
eredményeként,
a külföldön (német területen) már alkalmazott
és
a
helyi
viszonyokra honosított, standardizált know-how segitségével az erre kiképzett és
kvalifikált
látták el a privatizáció
magyar
tanácsadó
cégek
előkészítését.
A módszertan kidolgozására, a
szakértők
kiválasztására
oktatására, valamint a tényleges felmérés!
és
munkálatok
le-
folytatására csak egy év állt rendelkezésre. Az átalakításra váró közel 800 cég
kőzül
ezért
csak
az
%-ánál, a problématikusabb 115 egységnél
állomány
sikerült
a
14,4 mód-·
szertan szerinti átvilágítást lefolytatni. A független sza-kértők
bevonása azonban egy új
nézőpontú
kőzelí
probléma
tést - kezelést eredményezett, és gazdagította
(erősítette)
az ÁVÜ tranzakciós területek ismeret anyagát. 3.3. Vállalatok társasággá
történő
A vállalatok társasággá
történő
átalakulása átalakitásának
dokumentálá-
sában, a dokumentálás rendszerében
alapvető
PRI-MAN Kft. és az ÁVÜ tranzakciós
igazgatásainak
tában. Az eltéréseket a tevékenységek
kőzőtti
eltérés
van
a
gyakorla-
különbségek nem
indokol ják. A dokumentációs hiányok megnehezítették a
tranzakciók
kintését, de problémákat fognak okozni az ÁVÜ végső lási tevékenységében is.
átte-
archivá-
- 47 -
Egyes esetekben hiányzik a vagyonértékelés teljes dokumentációja (GÖCS ingatlan értékelés) átalakulási mérleg (Autóvillamossági Felszerelések Gyára) az átalakulást megelőzően, vagy azzal párhuzamosan végrehajtott vagyonvédelmi ügylet (telephely eladás) teljesülésére vonatkozó információk (Budapest Bányagépgyár PENOMAH). Általában hiányosak a belterületi földingatlan megváltásával kapcsolatos iratok,
illetve a hiányokon
nően tendenciaszerűen kirajzolódik,
kötelezettségeknek -
önkormányzati
későbbiekben
hogy az
ÁVÜ
a
túlmetörvényi
részletezett
minimális
kielégítésére törekszik csak. További hiányosságok tapasztalhatóaka szakigazgatási szerveknek a vállalatok val és privatizációjával előterjesztési főhatóságok
kapcsolatos
átalakításá-
véleményeknél.
anyagok az önkormányzatok, valamint a
véleményére azonban rövid
utalásokat
Az
IT
szakmai
tartalmaz-
nak, illetve az utóbbi esetben, delegáltjaik résztvesznek
az
ÁVÜ testületek munkájában. A társasággá
történő
átalakulásnál megállapitható, hogy:
- az ÁVÜ a privatizációs törvény
szoros
időbeli
követelmé-
nyei mellett csak "nagyvonalúan" tudta kezelni az lási vagyonértékelési szabályokat
elsősorban
a
átalaku-
tőkeszerke
zet és vagyonérték tekintetében. A listás átalakulással érintett egységek közül az Egyesült Villamosgépgyár átalakításával az ÁVÜ sem !993. június 30-án, sem az egyedi átalakulási döntés időpontjában október !5-én nem rendelkezett érvényes vagyonértékeléssel. Mind két esetben a több mint egy éve készült vagyonértékelés és átalakulási mérleg alapján az átalakuló társaság vagyonát 1,15 milliárd Ft értékben rögzítették, amikor a folyamatosan vagyonát vesztő cég esetében már rendelkezésre álltak információk, mely szerint a vagyonérték csak 900 millió Ft-ra tehető. Az ÁVÜ időközben az új vagyonértékelést beindította,
- 48 -
melynek becsatolását a cégbíróság is - hiánypótlási jelleggel - igényelte. Az új átalakulási mérleg szerint az EVIG a korábbival azonos jegyzett tőké vel 889 millió Ft-os társasági vagyonnal alakul át. További jelentős tőkeszerkezeti módosulások tapasztalhatóak az Autóvillamossági Felszerelések Gyára átalakulása esetében a listás és egyedi átalakulási döntés közötti időszakban, valamint a Magyar Kábel Művek esetében a cégbírósági bejegyzési szakban. - a társasági átalakulást
megelőzően,
mosan zajló vagyonvédelmi ügy gyon-értékesítések esetében
illetve azzal
formájában
jelentős
párhuza-
bonyolított
va-
keveredések tapasztal-
hatóak a vagyonértékeléseknél - vagyonleltáraknál. A Budapesti Bányagépgyár átalakulásával párhuzamosan három vagyonvédelmi ügy van folyamatban, az óvoda, munkásszálló és a balatoni üdülő értékesítése. Az átalakulási vagyonrnérlegben a vagyon elemek benne maradtak, ugyanakkor a belterületi földingatlan megváltására irányuló önkormányzatokkal folytatott ügyintézés ezekre már nem terjedt ki.
A PENOMAH Húsipari Vállalat a korszerű ceglédi export húsüzemének tehermentesítése érdekében az átalakulást megelőzően négy gyáregységét (telephelyét) hirdette meg értékesítésre, a telephelyekre terhelt adósságok átvállalása ellenében. A versenyeztetés csak az Újpesti gyáregység esetében volt eredményes, ahol egy Kft. 252 millíó Ft szállítói tartozást, valamint hitel állomány átvállalásával és l millió Ft készpénz fizetés ellenében megnyerte a pályázatot. A listás átalakulásban is szereplő PENOMAH vállalat az ÁVÜ IT december 22-i határozatával alakult társasággá december 31-i időponttal. Az IT előter jesztés szöveges részében az Újpesti gyáregység eladása mint lezárult tranzakció szerepel, ugyanakkor az átalakulási mérleg, ennek alapját képező vagyonértékelés és leltár szerint az Újpesti telephely benne maradt az átalakuló vagyonállományban.
- 49 -
július Az adásvételi szerződést a felek 1993. I-vel kötötték meg, melyben az eladó PENOMAH nevében "jogutódként" az OPUSZ Rt. járt el. A szerző déskőtésnél a társasági név és tulajdon forma használata korai, és megalapozottan mivel az átalakulási tőkeszerkezetet jóváhagyó listás döntés is csak július 7-én történt, és a társaság elnevezését (Ceglédi Húsfeldolgozó Rt. ) valamint működé se megkezdésének (alapító okirat jóváhagyásának) időpontját a december 22-i IT döntés rögzítette. Az adásvételi szerződésben ugyan utalás történik az adósság konverzióval kapcsolatos hitelezői hozzájárulásokra, de ráutaló momentumok alapján ez a Kft. birtokba helyezését követő tizedik hónapban sem teljeskőrűen biztosított, egyes hitelezők az adósságok átruházásához ezideig nem járultak hozzá. - a vagyonvédelmi ügyletek és átalakulási tranzakciók kevere-
dése bizonytalanságot eredményez a jogalkalmazásban is, mivel a bel területi földingat lan tulajdon
megváltásánál
gyonvédelmi ügyeknél az 1991. évi XXXIII. sági átalakulásoknál az 1992.LIV.
va··
törvény, a társa-
törvény szerint kell
el-
járni. A párhuzamosan bonyolódó ügyletek esetében vagyonvédelmi
ügyként
előirányzott
amennyiben
ingatlan
értékesítés
valaminlyen okból meghiusul és az ingatlan a már jogutód társasághoz származik vissza veszélye, hogy az ügyletben
érintett
fenn
áll
belterületi
gatlan önkormányzati megváltása elmarad.
(Pl.
a
átalakult annak
a
földin-
PENOMAH
Új-
pesti Vágóhídja). Az átalakulásokat megelözöen az ÁVÜ IT csak ritkán él a vagyonelvonás eszközével. A vizsgált mintában csak két esetben került sor vagyonelvonásra, a Zalaco Vállalat esetében 3 Kft. üzletrészeinek, valamint az Autóvillamossági
- 50 -
Felszerelések Gyáránál egy XIII. kerületi Kresz Géza utcai kultúrház vonatkozásában. A vagyonelvonással kapcsolatos kezesség vállalás mind két esetben nem járt jelentősebb kockázat vállalásával az előbbi cégnél a stabil pénzügyi helyzet miatt, illetve az elvont vagyonelemek kisebb értéke következtében. A vizsgált egységek jelentős értékű, célszerűen közösségi hasznosíthatáságú sportlétesítményekkel is rendelkeznek (pld. Kábel Müvek v1z1 és egyéb sportlétesítményei, GÖCS diósdi és a Mezőgazdasági Kombinát környei létesítményei, a Budapesti Bányagépgyár sportlétesítményei, stb.), melyek benne maradtak az átalakult társaságok vagyonában. A vagyonelvonás alacsony színvonala egyúttal kedvezőt len kihatású a kárpótlási jeggye! szembeni kínálatteremtés szempontjából is. Az átalakulási eljárások során az IKM több alkalommal tett javaslatot a termelési szerkezet javításának szándékával különböző Ieválasztásra, decentralizációra, melyek a korlátozott teherviselő képességmiatt szintén meghíusultak. - a kritikus gazdálkodási helyzetben esetben egy
megelőző
az átalakulást,
csőd
lévő
vállalatoknál
több
megállapodás tette lehetövé
csak
illetve több gazdálkodóegység
az
átalaku-
lást megelőzően már negatív könyvszerinti vagyonnal rendelkezett. Ezek átalakulásához szükséges ből,
ezen belül
keléséből
főként
tőke
a
vagyon
az ingatlan vagyon
átértékelésé-
jelentős
felérté-
származik.
A társasági átalakulás a felértékelés miatti tőkeszerkezet
mellett is további
működési
kedvezőtlenebb
mozgásformát biz··
tositott ezeknek a cégeknek. Ennek hatása azonban csak leges, a
csődveszélyes
állapot változatlanul fennáll.
idő
··
-
51
-
- az esetek többségénél az ÁVÜ IT a tőkeszerkezet zásánál a társasági tartalékvagyon általános szabályoktól való
meghatáro-
kialakításánál
eltéréssel,
élt
amelyre
az
törvényi
felhatalmazása van. Az átalakuló
társaságok
tőkeszerkezetének
általában a tartalék vagyonba került a vagyonrész, valamint a
különböző
10
kialakításakor %-os
társasági
kötelezettségekkel
ter-
helt vagyon elemek mellett a profiltól leválasztható és mobilizálható, decentralizált értékesítésre szánt
vagyonele-
mek is. A tőkeszerkezet meghatározására készített
ÁVÜ
módszertani
útmutató a kívánatos tőkeszerkezetet a cégek üzleti értékéből, a jegyzett tökének ehhez az általában alacsony értékhez A
történő
közelítésével vezeti le.
tőkeszerkezet
ismertetett
különböző
szernpontú összetevői
eredményezte, hogy a társasági vagyon tartalék vagyon magas szinten, szinten került meghatározásra,
a
közelítése
jegyzett
közül
tőke
a
alacsony
(40-60 %-os arány kialakulá-
sa). Az egyes átalakított társaságoknál hosszú listát eredményez a társasági vagyonba
apportált
jóléti,
szociális,
kultúrális létesítmények leválasztható telephelyek és melőegységek különböző
befektetések jegyzéke. A
vagyonába
decentralizált
bevitt
és
ter-
társaságok
értékesítésre
szánt
rnozgósítható vagyonelemekkel a társaságok kezdeti gazdálkodási nehézségeinek
áthidalását
is
elő
kivánják segíteni.
Továbbá ebbe a körbe kerültek az átalakításban tanácsadó cégek, privatizációs
előrninősítést
közrernűködő
ellátó
ságok, valarnint a rninisztériurnok által leválasztásra solt vagyontárgyak, rnelyek elvonásától az ÁVÜ a
társajava-
kockázatos
kezességvállalási kötelezettség rniatt tartózkodott. A vizsgált esetek közül két társaságnál az átalakításí döntés vagyonelemek decentralizált értéke-· sítését, valarnint a bevételek társasági felhasználását is előírta.
- 52 -
A MERKUR társaságot a jogelőd cég árképzési és garanciális fedezet képzési gyakorlata alapján jelentős vevöszolgálati és garanciális kötelezettségek terhelik, melyet a volumenében közel 10 %-ra lecsökkent folyó értékesítési tevékenység már nem képes fedezni. Ezért az átalakulásnál céltartalékot is képeztek, illetve további tartalékolásra hozzájárultak a debreceni telephely, valamint 4 üzlet társaság általi értékesitéséhez: A Metalloglóbus társasághoz tartozik a jelentős környezeti károsodást okozó, ezért termelését leállítani kényszerült csepeli Metallóchémia. A társaság ellen jelenleg a csepeli önkormányzat által kezdeményezett 5,6 milliárd Ft kár megtérítésére irányuló per folyik. Elvi állásfoglalás szerint a Metalloglóbus privatizációs értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a szennyezett környezet rehabilitációját lefolytatja. A rehabilitációhoz szükséges fedezet biztosítására a cég jelentős, közel 1,8 milliárd Ft tartalék vagyonnal rendelkezik. Engedélyezték a solymári és tarnaszentmiklósi telephelyek, 3 cég részvényeinek és 3 Kft. üzletrészeinek eladását is. A társasági vagyoni szerkezetalakítás ellentmondásaira is utal, hogy a Metalloglóbus Rt-nek a vagyonába, ezen belül a jegyzett tökéjébe került apportálásra a tevékenységi körével összefüggésbe nem hozható 32 db balatonboglári, egy tömbben lévő belterületi építési telek. A telkeken korábban tipus sorházak építéséhez alapozások készültek. Az ismertetett formában a társaságokba apportált vagyonnal, ezen belül a jelentős tartaléktőke állománnyal folytatott gazdálkodás ellenőrzését, az állami vagyon védelmét az ÁVÜ társasági alapító okiratra kialakított biztosítja.
Az e szerint készített
tipusminta
alapító
alapján
okiratok
limitált érték feletti vagyonátadások, értékesítések délyezését a társaságok
közgyűlésének
hatáskörébe
egy enge-
utalja.
Az ÁVÜ mint kizárólagos, illetve többségi tulajdonos a közgyüléseken keresztül irányitja -, a vállalati vagyonvédelmi ügyekhez hasonlóan - a folyamatokat.
- 53 -
- az ÁVÜ-nek állami vállalatok társasággá történő sa során a belterületi földingatlan
átalakítá-
megváltására
irányuló
ügyintézése több vonatkozásban, minthogy alternatív dási
lehetőség
van, csak minimálisan
bályi követelményeket,
teljesíti
a
megoljogsza-
illetve egyes esetekben eltér attól.
A jogszabály a belterületi földingatlan utáni önkormányzati részesedés kiadásánál
alapvető
módszerként a pénzbeni
váltást rögzíti, de az önkormányzat és az ÁVÜ megállapodása alapján lehetövé
teszi
ezen
társasági
megirányú
üzletrész
vagy részvény, illetve a vállalat más vagyontárgyának a kiadását is. Üzletrész kiadása esetén
az
önkormányzatnak
a
társaság átalakulásában alapítóként kell résztvennie. Az esetek túlnyomó többségében az önkormányzati kiadásának ténő
előkészítése
részesedés
pénzbeni megváltás formájában
tör-
teljesítésre történt. A vizsgál t egységek közül üzlet rész ( részvény) ön-kormányzatnak történő kiadására csak a Csepeli Csőgyár esetében került sor. (Az egységek azonban a 1989. XIII. törvény alapján alakultak át). A pénzbeni forma egyeduralkodóvá válása összefügg az ÁVÜ, valamint részben az önkormányzatok magatartásával is. Ugyan az önkormányzatokkal folytatott ügyintézést nagyobb részben az átalakítást végző tanácsadó cégek, illetve az átalakuló vállalatok az ÁVÜ ellenőrzése mellett látták el. Az önkormányzati tulajdon társasági vagyonelemmel, illetve üzletrésszel történő kiegyenlítése a szoros határidő követelmények mellett- bonyolított átalakulási folyamat időszükségletét megnöveli. Az önkormányzatok - tapasztalatok hiányában a tranzakció kapcsán közeli pénzbefolyást remélve - túlsúlyban szintén a pénzbeni formát igényelték. A vizsgált körben azonban egyes önkormányzat a tulajdon rész kiadását vagyonelem vagy üzletrész formájában igényelte, ezekre az igényekre azonban ÁVÜ reagálás nem történt, azokat érdemben nem ke-
- 54 -
zelték. (Pld. EVIG átalakulása kapcsán Mezőkovács házi Önkormányzat, Környei Mezőgazdasági Kombinát esetében Környei Önkormányzat, Miskolci Sütőipari Vállalat átalakulásánál a városi önkormányzat, stb. ) A Környei Mezőgazdasági Kombinát átalakulását az ÁVÜ IT 1993. november 22-i határozata hagyta jóvá. A határozat 8. pontja rögzíti, hogy az IT a környei önkormányzatnak történő ingyenes vagyonátadáshoz nem járul hozzá. (A csak hézagosan rendelkezésre álló információk alapján az ellenőrzés az "ingyenes" minősítés megalapozottságát vitatja). Megállapítható, hogy az ÁVÜ az 1992. évi LIV.
törvénynek az
önkormányzatokkal folytatandó eljárásra vonatkozó részét az elmúlt
időszakban
felelő
az önkormányzatok információellátása, számos esetben
teljeskörűen
az ÁVÜ nem tett eleget
nem szervezte meg, nem
egyeztetési
meg-
kötelezettségének.
önkormányzati tulajdoni hányad kiszámításához még ís az 1992. január 7-én kiadott l. sz. Ügyvezető
Az
jelenleg igazgatói
utasítás mellékleteként csatolt számítási munkalapot alkalmazza. Az ennek alapján kialakított (százalékos) önkormányzati tulajdoni hányad meghatározása helyes, és áll a
később
összhangban
kiadott privatizációs törvénynyel. A
rész pénzbeni értékének meghatározása átlagosan 40 %-al
alacsonyabb
többségében
jegyzett
tőke
tulajdon azonban
alapján
és
nem a jogszabály szerinti társasági vagyon alapján történik. Az ismertetett eltérés nem eredményez vagyoni hátrányt, mivel ennek csak "nyilvántartási" szerepe van. Végsősoron az önkormányzat tényleges pénzbevétele a privatizációs értékesítési árbevétel szerint alakul, mely jellemzően kisebb a társaság vagyonánál, illetve jegyzett tőkéje névértékénél. Az eltérés az ÁVÜ tevékenységének módszertani fogyatékosságaira utal, továbbá az egyeztetéseknél az önkormányzat félretájékoztatásával járhat.
.·
- 55 -
- az ÁVÜ szervezési
fogyatékossága,
hogy
a
szervezet
rendelkezik olyan számítógépes "listával", amely az kulásokkal (és egyéb tranzakciókkal) kapcsolatban ja, hogy az egyes területi
önkormányzatoknak
kiadásamilyen formában történik, mennyiben
nem
átalakimutat-
részesedésük valósult
meg,
illetve milyen bevételi várandóságaik vannak. A hiányolt önkormányzati kimutatással kapcsolatban megállapítható, hogy ennek kialakítása, a számítógépes adatbázis egyedi tranzakciós adatokkal történő feltöltése már folyamatban van. Esetenként az önkormányzati tulajdon pénzbeni megváltása privatizációs törvény szabályaitól
eltérő
módon
a
valósult
meg. A vonatkozó önkormányzati bevételek folyósitása csak a konkrét társaság privatizációs árbevételének ÁVÜ-höz törté-nő
beérkezésének ütemeszerint valósulhat meg. Az eltérés a
kárpótlási jegy ellenében
történő
értékesítéseknél
jelent-
kezik. A törvény kizárólagosan pénzbeni teljesítést ir
elő,
az ÁVÜ a kárpótlási jegyre történő értékesítéseknél a bevétellel azonos súlyú kárpótlási jegyet is továbbit az önkormányzati tulajdon megváltására.
(Pl. eredetileg a miniszté-
ri um ál tal alapított Magyar Divatintézet Kft. ) A törvény vonatkozó előirásának teljesitése az ről,
külön forrás biztosítását igényelné az
ÁVÜ
eltérő
módok áthidalására. Ezt a külön forrást az !993. tárgyidőszak
végén decemberben
kiadott
részéfizetési
évi
a
Vagyonpolitikai
Irányelvek már tartalmazzák. Az önkormányzatok a belterületi földingatlannal kapcsolatos tulajdonrész és megváltási módozat meghatározásában máció hiány és elmaradt
egyeztetések
miatt
érdemben
tudtak résztvenni. Az elhúzódó privatizáció miatt várandóságaikat sem
összegszerüségében,
befolyásában sem tudják tervezni.
infor-
valamint
nem
bevételi időbeli
- 56 -
4. Az állami vagyon alakulása, hasznosítása
4.1. Az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon nyilvántartásának
helyze-
te Az állami vagyon alakulásában a vonatkozó törvény, a politikai Irányelvek és kormányzati törekvések lemzően
Vagyon-
alapján
jel-
két tendencia dominált. Egyrészt folytatni kellett az
időlegesen
állami tulajdonban
lévő
vagyon értékesítését, más-
részt pedig valamennyi még önkormányzó vállalat esetében kezdeményezni kellett a társasággá
történő
Míg a privatizáció az
tartozó
ÁVÜ-höz
átalakulást.
eredményezte, addig a társasági formába történő
vagyon más formában vagyonértékelésből
vagyon való
csökkentését átalakulás,
a
kimutatását jelentette, illetve a
adódó különbözetekkel módosította a
kimu-
tatott vagyonelemek értékét. Törvényi
előírás
szerint a Kormánynak évente be kell
számol-
nia az Országgyűlésnek az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon kulásáról. hasznosításának
eredményéről.
Az
állami
alavagyon
alakulásáról mérleget kell készíteni. A törvény hatályba lépését követően az ÁVÜ az előkészületeket megkezdte a vagyonrnérleg összeállításához. A rendkívül összetett, bonyolult feladatot
jelentő
vagyonrnérleg munkálatai je-
lenleg is folyamatban vannak. A legnagyobb problémát bízható és hiteles vállalati és tranzakciós gyűjtése
alapadatok
megbe-
jelentette.
Az ÁVÜ 1993. május közepén
1990.
tette el azt a vagyonkimutatást,
óta
amelyből
elöszőr
készí--
már megállapíthatók
az év során bekövetkezett változások (növekedések és nések),
a
csökke-
továbbá megállapítható az év végén rendelkezésre álló
vagyon tömeg.
..
- 57 -
Az adatok
teljeskörűségét
és megbízhatóságát nem valószínűségének
ítélni. Még a megbízhatóság több
száz szervezetet
meg-
kimutatásához is
több tranzakció
érintően,
lehet
számszerű
tartalmi végigkövetésére lenne szükség, amit manuális
és
eszkö-
zökkel elvégezni nem lehetséges. Az ÁVÜ által összeállított vagyonkimutatás jellegéből kezően
tájékoztató
jellegű.
Az
előállításába
mennyisége elismerésre méltó. Az ÁVÜ
követ-
fektetett
fennállása
során
ízben került sor a vagyonváltozások tételes és aggregált mutatására.
A munkafolyamat még nem
fejeződött
pontosítása folyamatban van. A számítógépes
munka első
ki-
be, az adatok
adatszolgáltatás
folyamatos és egyre megbízhatóbb kimutatásokat produkál
biz-
követhetőségét.
tosítva ezzel a vagyoni helyzet változásának 4.2. Az ÁVÜ vagyona Az adatszolgáltatás alapján az
ÁVÜ-höz
tartozó
vállalatok,
társaságok száma és vagyona az alábbiak szerint alakult 1993. évben: milliárd Ft !993.
I.
!993. XI I.
l.
31.
saját vagyo na
saját vagyona
db
db
Állami vállala tok
948
387,03
518
212,72
Társaságok
631
561,88
760
372,01
Elvont vagyon
-
4, ll
-
7,71
Tartós betét
-
0,50
-
4' l l
Összesen:
!579
953 52
l
!278
59o 55
- 58 -
4.2. 1. Állami vállalatok Az év során 100 vállalat
felszámolása
meg,
kezdődött
94
esetben végelszámolásról döntött az Igazgatótanács, továbbá 430
vállalat
szinten.
átalakulásáról
hoztak
döntést
valamilyen
(Az 10. sz. melléklet mutatja be a nyitó- és záró-
adatok alakulását.) 1993. év végén 518 vállalat tartozott az ebből
269 felszámolás,
100
vállalat
ÁVÜ-höz,
pedig
azonban
végelszámolás
alatt állt. Év végén tehát 149 vállalat működött még önkormányzó vállalatként 73,91 milliárd Ft vagyonnal. Átalakulás miatt könyv szerinti
értéken
156, 29
milliárd
Ft-tal csökkent az állami vállalatok vagyona. Ezzel szemben a társaságok vagyana
430
vállalat
milliárd Ft-tal növekedett. A
átalakulásából
183,77
különbözet
(27,48 milliárd Ft) azt mutatja, hogy az átalakuláskor.i vagyonrnérlegben felértékelték a vállalatok vagyonát, 17,6 %-kal magasabb értéken került át a társaságokba.
4.2.2. Társaságok A társaságokban
lévő
állami vagyon év elején 631
társaság-
ban 561,88 milliárd Ft értékű volt. Év végén - a privatizálások, felszámolási és végelszámolási eljárások következtében - 760 társaságban 372,01 milliárd Ft vagyon Ezt a vagyonértéket is csökkenteni kell
a
található.
felszámolás
és
végelszámolás alatt álló cégek vagyoni értékével, azaz 6,66 mi ll iárd Ft-ta l. (ll. sz. melléklet) Az ÁVÜ a társaságok csaknem 70 %-ában még jelenleg is többségi tulajdonos.
,·
- 59 -
1993-ban az ÁVÜ 297 társaságat érintöen értékesített vényeket, üzletrészeket 119, 23 milliárd
Ft
rész-
nyilvántartás
szerinti (átalakulás utáni könyv szerinti) értében. Értékesítés
miatt
kivezetett,
csökkentett
vagyonérték
119,23 milliárd Ft, ezzel szemben 1993-ban rint értékesített vagyonérték összesen
szerzödés
79,70
sze-
milliárd
tekinthető
volt. A két érték közötti különbözet
tehát Ft
eladási ár-
különbözetnek. Ennek összege 1993. évben 39,53 milliárd Ft, ennyivel adta el alacsonyabb értéken a vagyont az ÁVÜ. szóval 1993-ban 66,84 %-os átlagértéken kelt el az ÁVÜ
Más va-
gyona. 4.3. Egyéb vagyonváltozások 1993. évben Az átalakulás, illetve a vagyonértékesítés mellett alakulását befolyásoló egyéb tényezök a
a
vagyon
felszámolás,
végel-
számolás is. A felszámolás,
illetve végelszámolás alá került cégek
vagyo-
nát nem lehet figyelembe venni, mint ÁVÜ által privatizálandó vagyontömeget. Privatizációjára, kötelezettség fejében történő
átadására sor kerülhet, ebben azonban nem az ÁVÜ, hanem
biróság által kinevezett felszámoló,
a
illetve végelszámoló il-
letékes dönteni. 4.3.1. Felszámolás Felszámolási eljárás lefolytatására az adós sége esetén, általában a kerül sor. A
felszámolás
csődegyezség
kezdő
fizetésképtelen-
meghiúsulását
időpontjától
a
követően
gazdálkodó
szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
- 60 -
milliárd Ft Cégforma
!993. I. l.
!993. XI I. 31.
saját vagyon*
saját vagyon* db
db Vállalat
!71
81,88
269
99,27
Társaság
8
3,45
25
6,35
294
105.62
Összesen:
!79
85.33 lévő
A felszámolás alatt
294
gazdálkodó
szervezet
105,62
milliárd Ft vagyona "elveszett" az ÁVÜ privatizáció szempontjából. Ezen cégek jutnak
hitelezői
is
csak
részlegesen,
arányosan
hozzá követeléseikhez.
4.3.2.Végelszámolás: Az !992: LIV tv.
előírta,
vállalatoknak át kellett
hogy !993. alakulnia
év
során
gazdasági
az
állami
társasággá.
Nem alakulhatott át az a vállalt, amelyik felszámolás
vagy
végelszámolás alatt állt. mill iárd Ft !993. XI I. 31. saját vagyon*
!993. I. l. saját vagyon*
Cégforma
db Vállalat
7
Társaság
-
Összesen:
7
db 2,40 2,40
!00
39,54
l
0,31
!Ol
39,85
1993-ban az ÁVÜ Igazgatótanácsa 94 vállalat tött a
végelszámolás
meginditásáról.
gazdálkodó szervezet jogutód nélkül
•o
esetében
dön-
Végelszámoláskor
megszűnik.
a
Végelszámo-
lási eljárást inditani akkor lehetséges, ha a cég nem fize .. tésképtelen.
Ilyenkor várható, hogy vagyona fedezetet nyújt
kötelezettségeire és
kedvező
esetben a megmaradó vagyon
alapítók között felosztásra kerül. A 100 vállalat
az
esetében
*A negatív saját vagyon a táblázatban értékkel nem szerepel.
- 61 -
az alapító az ÁVÜ. Nagyon fontos volt a mélyének
megfelelő
kiválasztása,
végelszámoló
valamint
sze-
tevékenységének
és az eljárás folyamatának nyomonkövetése abból a szempontból, hogy a megmaradó vagyon az ÁVÜ
tulajdonába
visszake-
rüljön. időpontja
Az ÁVÜ nyilvántartási rendszere az
IT
szerint mutatja ki a jogutód nélkül
megszüntetendő
döntések
cégeket.
Az ÁVÜ által kimutatott közel 40 milliárd Ft-os vagyontömeg 1993. december 31-én jogilag
még
nem
állt
végelszámolás
alatt, csak az IT döntése történt meg 1993.-ban arról, hogy jogutód nélkül megszüntetik a cégeket. Az ÁVÜ az állami vállalatot
végelszámolással
tethette meg, ha a vállalat tevékenységére ságnak nincs szüksége,
vagy
a
a
át
nem
alakított
vállalatok
szün-
nemzetgazda-
tevékenység
keretében gazdaságosabban látható el, 1994. pedig az
akkor más
vállalat
március
31-ig
végelszámolásáról
kellett dönteni. Az ÁVÜ eljárási szabályozást, útmutatást nem adott ki a végelszámolásokra vonatkozóan, formában,
eltérő
így
azok
megoldásokkal kerültek
elfogadásra. Egyes esetekben elvonták a a végelszámolási eljárás megindítása benne hagyták a vállalatban. A
nagyon
változatos
előterjesztésre
és
felesleges vagyont
előtt,
végelszámolás
más
esetekben
tekintetében
az ÁVÜ nem rendelkezett egységes stratégiával az állami vagyon védelmére. Nem volt egységes magatartása a végelszámolásról szóló döntés meghozatala és a végelszámolás dése, tekintetében.
(pl. ORSZAK, MODUL
gáltató kisvállalat, ELEGANT
Május l.
megkez-
Elektronikai Ruhagyár,
Szol-
Fővárosi
Ruhaipari Vállalat, ESZV, BUDAPRINT, BUDALAKK, stb.)
- 62 -
A végelszámolást ügyvezetői
megelőző
vagyonetvonásra
utasítás vonatkozik, ennek
és jár el az ÁVÜ. Hogy erre sor megelőzően,
9/1993.
alkalmazásával
kerül-e
mindig a konkrét gazdasági
a a
sz. járt
végelszámolást
szituáció
(pl.:
a
vagyontárgy iránti piaci érdeklődés, stb.) dönti el. Átfogó koncepciót a decentralizált privatizációra kijelölt
válla-
latok esetében alkalmaz az ÁVÜ a részenkénti értékesítéssel az Igazgatótanács döntése alapján
meghatározott
vállalati
kör esetében. 1994. áprilisában készitette elő az ÁVÜ a
"végelszámolások
eljárási rendjének, a végelszámoló beszámoltatási és keltségi rendszerének kialakítására" vonatkozó
érde-
javaslatát.
Az eljárási rend kialakítása legalább egy évet késett. Előfordult delkező
tőkével
olyan eset is, hogy negatív saját
vállalatnál határoztak
holott ez esetben a
végelszámolási
felszámolási
eljárást
ren-
eljárásról,
kellett
volna
kezdeményezni. A Centrum Áruházak Vállalat saját tőke értéke 1991. december 31-én 7.484. millió Ft, 1992. március ll-i elvonás.összege ezt meghaladta, 7.530 millió Ft volt, ezáltal a vállalatnál negatívra fordult át a saját tőke. Egyidejüteg az ÁVÜ 1.770 millió Ft-ot a Centrum Vállalat hitelezőinek kielégítésére fordított, ezzel a vagyonelvonás a hitelezök érdekeit nem sértette. Az elvont vagyon értéke azonban nem haladhatja meg a saját tőke nagyságát, ezt már az 1993-ban kiadott ügyvezetői utasítás egyértelműen rögzíti is. Az ÁVÜ az 1991. év végén a Centrum Áruházak Vállalat vagyonából 8,7 milliárd Ft-ra értékelt vagyonrészt apportált a Centrum Áruházak Kft-be. A Kft-t az ÁVÜ Igazgatótanácsa az 1993. május 5-ei ütésén az E-19/1/ÁVÜ/!993. sz. határozatával részvénytársasággá alakította 1993. június 30-ai határidővel. A jegyzett tőkét 5 milliárd Ft-ban a töketartalékot 3,7 milliárd Ft-ban, a saját tökét 8,7 milliárd Ft-ban állapitotta meg.
.·
- 63 -
Ezt a tőkeszerkezetet az ÁVÜ azzal indokolta, hogy "A társaság jövőbeni lehetséges nyereségviszonyai vizsgálatán alakuló eredmény alapú üzleti értékelés, amelyet 1993. nyarán a Deloitte and Touche végzett el a cég üzleti értéke számítási módtól függően 900 millió Ft és 3700 millió Ft között van." A két vagyonértékelés közti különbség nagyon nagy. A felső határt figyelembevéve 5 milliárd Ft, az alsó határon pedig az eltérés 7,8 milliárd Ft. A második vagyonértékelésnek a szórása szokatlanul nagy 2,8 milliárd Ft, de az ÁVÜ végül ettől is eltért- a felső határt figyelembevéve 1,3 milliárd Ft-tal -, amikor a jegyzett tőke nagyságrendjét meghatározta. 4.4. Vagyonelvonás Az 1992. évi LIV. törvény 53. §-a lehetőséget biztosit arra, hogy, az ÁVÜ az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól eszközöket elvonjon. A törvény kimondja hogy az elvonás
időpontjában
azt
is.
fennálló tartozásokért - az
el-
vont vagyon erejéig és az elvonás arányában - a Vagyonügynökség kezesként felel. Vagyonelvonás jogeimen 1992-93. összesen 5.431 millió Ft
készfizető
kezességet
ÁVÜ, ebből 1.425 millió Ft az 1993. évi elvonások
években
vállalt
az
miatt
ke-
letkezett. A vagyonelvonás ÁVÜ-n belüli eljárási Ügyvezetői
utasítás intézkedik.
rendjéről
a 9/1993. sz.
(Kiadva: 1993. március 31.)
Az utasítás kimondja, hogy törekedni kell arra,
hogy
teher-
mentes vagyont vonjon el az ÁVÜ. Az elvonásnál
az
elvont
vagyon könyv szerinti értéke alapján - 250 millió
Ft
felett
igazgatótanácsi, az alatt igazgatói döntés szükséges.
- 64 -
millió Ft Az elvont vagyon alakulása 1993. év során: 1993. január I-jei nyitó állomány 1993. évi elvonás (növekedés) 1993. évi értékesítés (csökkenés) apport, egyéb átadás (csökkenés) 1993. december 31-ei záróállomány
4. 108 + 8. 122 - 4. !99 323 7.708
1993. év során
értékű
tárgyat,
döntően
tehát az ÁVU 8.122 millió Ft ingatlanokat (irodaház,
üdülő,
vagyon-
lakóház,
te-
lek) vont el. Az utasí tás értelmében el vonhat az ÁVÜ üzlet részeket és rész-· vényeket is a vállalatoktól. 1993. évben 9.346 millió Ft
ér-
tékű
nem
üzletrészt és részvényt vont el, amelyeket
azonban
az elvont vagyon listán mutat ki, hanem átvezeti a privatizációra váró portfóliójába. Általában két alapesete van a vagyonelvonásnak az ÁVÜ gyakorlatában. Egyrészt átalakulás
előtt
elvonja a megalakuló
tár-
saság számára nem szükséges vagyonelemeket, másrészt a végelszámolást
megelőzően
vonja el az eszközöket az állami
latoktól. Mindkét esetnél gyakorlat
az,
hogy
a
válla-
vállalatot
bízza meg az elvont vagyon értékesítésével. Az elvonással lényegében az értékesítés feltételei
válnak
kedvezőbbé,
E-hitellel és kárpótlási jeggye! is fizethet a zőbb fizetési fel tétellel az ÁVÜ döntéshozó i
sithetnek bizonyos
vevő.
előnyben
mert
A kedverésze-
vevőket.
Például, - IT határozattal elvont épület értékesítése (NIKEX székház), Igazgatói hatáskörbe az Állami Pénzverőtől siófoki, balatonfüredi lakóházaka t, üdülőegységeket vontak el. Az elvonásról szóló kiértesitő levélben az illetékes ÁVÜ igazgató a vevők nevét is közölte. Az IT határozatok általában nem intézkednek
egyértelműen
ról, hogy a vállalatok az értékesített, elvont
ar-
vagyontárgyak
bevételével mikor és hogyan kötelesek elszámolni.
.·
- 65 -
Az
ÁVÜ
egyedi
döntés
alapján
határozhat
amennyiben a vállalati érdek indokolja, a
úgy
bevétel
latnál maradhat, illetve a vállalatot illeti meg. ÁVÜ általában
meghatározza,
hogy
az
is,
összeg
a
hogy válla-
Ilyenkor az
milyen
célra
használható fel, s esetenként elrendeli az elkülönített, vagy zárolt számlára való helyezését is, ha így tartja biztosítottnak a rendeltetésnek
megfelelő
felhasználást.
Az elvont vagyonelemek közül az ingatlanok
és
egyéb
tárgyi
eszközök nyilvántartása az ÁVÜ-n belül megoldott átadása, értékesitése nyomon
követhető.
Nem ugyanez a helyzet az
részvények, üzletrészek nyilvántartásánál. Az vagyonkimutatásaiban ezek
teljeskörűennem
ÁVÜ
kerültek
elvont
társasági felveze-
tésre. A nyilvántartásban fordított
előjelű
hibák is
A rendszerbe
találhatók.
vagyonelvonás tényét a számítógépes nyilvántartás tévesen kitöltött PIR adatlap alapján felvezetik.
A CENTRUM Áruházak Vállalattól elvont 7.530 millió Ft értékű üzletrész esetében az elvonásról az IT 1992. március 11-i ülésen döntött (E-11/ÁVÜ/92. ). Az illetékes ügyintéző 1993. március 11-1 IT határozafra hivatkozva töltötte ki az adatlapot. Ebben az időpontban az IT, a Centrum Áruházat érintően vagyonelvonásról nem hozott határozatot. A vagyonelvonással egyidejűleg 2.098,7 millió Ft összegű készfizető kezesség keletkezett, aminek érvényességi határideje 1999. december 31-ig áll fenn az adatlap szerint. !993-ban könyv szerinti értéken 4.198,6 millió Ft elvont gyonelemet értékesítettek,
amelynek
millió Ft volt. A piaci érték
piaci
kedvezően
értéke
va-
12.432,7
alakult az elvont va-
gyonelemeknél, csaknem háromszorosa volt a könyv szerinti értéknek.
- 66 -
Itt jelenik meg például a Hotel Intercontinental, a FONTANA Áruház és Belvárosi Irodaház Kft. által értékesített irodaépületek eladási ára is. 4.5. Atadott vagyonelemek 1993. év során az ÁVÜ
a
nála
nyilvántartott
ingatlanokból
igazgatótanácsi határozat alapján két ízben adott át vagyont. A Városépítési és Tudományos
Intézettől
elvont (Bp., I.
Gel-
lért hegy u.30-32.sz. alatti, 25 millió Ft könyv szerinti értékű
irodaházat 1993. október !5-ével
átadta
a
Települések
Fejlesztéséért Alapitvány tulajdonába. Az IT döntésszerint az elvonás miatt fennálló a
4.930
ezer
Ft kezesi felelösséget az Alapitványra át kellett volna
ter-
helnie az ÁVÜ-nek. Az átterhelés 3.238 ezer Ft
meg-
erejéig
történt. Az ÁVÜ azonban kötelezettségei között továbbra is
a
4.930 ezer Ft-ot mutatja ki. A FERUNION
Külkereskedelmi
Vállalattól
elvont
(Bp.,
XIV.
Ilosvay S. u. 34. sz. alatti) számítóközpontot, értéke mintegy 9 millió Ft az Agrárszövetségnek 1993. május 20-án átadta. Az IT 1993. szeptember 22-i ülésén hozzájárult ahhoz, hogy az Autóvillamossági Felszerelések
Gyárától
elvont
Kresz Géza utcai kultúrházat, a XXI. Század
Bp.,
XIII.
Művelődési
tatási Alapitvány részére kedvezményes feltételekkel
és Ok3
évre
bérbeadj a. Az ÁVÜ egyes elvont ingatlanok értékesítésével és hasznosításával a Belvárosi Irodaház Kft.-t bízza nőrzési
Igazgatósága
rendszeresen
Belvárosi Irodaház Kft-nél, amelynek kezelésére bízott vagyonelemek ját.
meg.
Az
ÁVÜ
ellenőrzéseket
keretében
hasznosítását,
elle-
végez
a
vizsgálja
a
privatizáció-
.·
- 67 -
Az SZKI Rt.-től 1992. évben az ÁVÜ, mint többségi
tulajdonos
jogtalanul elvonta a Bp., I. Donáti u. 35-45. sz. alatti irodaházat. Majd 1993. augusztus
haszonkölcsön-szerződés
12-én
keretében ingyenes használatra
az
Alkotmánybíróság
részére
átengedte. Az irodaépület nettó értéke 798 millió Ft volt. Az ÁVÜ
az elvonás következtében átvállalt 349,4 millió Ft
köl-
csön- és hitelkötelezettséget, 165 millió Ft folyószámla tel erejéig
készfizető
kezességet, továbbá 90 millió Ft szál-
lítói tartozást, 75 millió Ft költségtérítést. SZKI saját tökéjét 306 millió Ft-tal Kötelezettségek
hi-
eimén
Egyidejűleg
csökkenteni
az
kellett.
eddig 489 millió Ft-ot fizetett ki az
ÁVÜ. 4.6. Állami vagyonrészek ingyenes átruházása Az 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelvek előírták, hogy az ÁVÜ a nála
lévő
állami vagyon terhére 1993-ban - 5,3 milliárd
értékű
portfól iót á tad a MÁV-nak,
portfóliót átad
a
három
-
3
kisbanknak
Konzumbank), 2,2 milliárd Ft jármű Felelősségbiztosítási
mi ll iárd
értékűportfóliótad
értékű
Ft
(Dunabank,
Ft
Iparbank,
a
át
Gép-
és Kárrendezési Alap részére.
Az ÁVÜ eitérve a VPI-beli előirásoktól a MÁV-nak és a kisbankoknak nem adott át portfóliót. A GFKA javára 1.065 millió Ft értékű
portfólió átadása megtörtént.
Törvény, sem a Kormányrendelet nem minőségű
rögzítette,
portfóliót nem utasithat vissza az
hogy
milyen
átvételre
jogo-
sult szervezet. Az ÁVÜ a tárgyalások során hiába mutatta be a kisebbségi portfólióját, jelentős vevő
mivel
a
gazdálkodó
szervezeteink
hányada (kétharmada) veszteséges volt, ezért az
hozamelvárásai nem teljesülhettek
és
ezért
meghíusúlt. Mivel a MÁV a Társadalombiztosítás felé
az
át-
átadás fennálló
- 68 -
tartozásának törlesztésére ÁVÜ-től
a
TB-nek
kívánja
átengedni
előzőekben
járó vagyont, ezért itt is az
az
részlete-
zett kielégíthetetlen hozam-követelményekkel találtuk szemben magunkat. 4.7. Vagyonátadás a Társadalombiztosítás részére Az 1992. évi X. törvény 21.
szakaszának
(4)
bekezdésében,
valamint a Kormány 3257. sz. határozatában foglaltak
alapján
a Vagyonügynökségnek 1993. december 31-ig 40 milliárd Ft tékű
portfóliót kellett elkülönítenie és
Mindezt az E-34/ÁVÜ/93. sz.
a
TB-nek
ér-
átadnia.
igazgatótanácsi határozat is meg-
erősítette
Ténylegesen 1993. év során 375 millió
értékű
Ft
OMKER
Rt.
részvény átadása történt meg. A TB vagyonrnérlegében szerepelteti a részvényeket, az ÁVÜ azonban nyilvántartásából nem vezette ki.
!994-re áthúzódott a
adás-átvétele, ezen
névértékű
RICO
Rt.
részvényeinek
át-
részvénycsomag 276 millió Ft.
Az ÁVÜ Igazgatótanácsa két irodaépület átadásáról hozott döntést. Az E-59/ÁVÜ/93. sz. határozattal a Csepeli Szerszámgépgyártól
(Budapest, XXI. Gyepsor
E-58/ÁVÜ/93. sz. László körút 16.
u.
l.
l.
valamint
az
határozattal a CEMÜ-től (Vác, dr.Csányi elvont irodaházakat javasolta átadásra.
Ezek tényleges átadása nem történt meg. Ezen és gattanok átadásáról a tárgyalások
a
TB
és
az
további ÁVÜ
in-
között
folyamatban vannak. A törvényben, a VPI-ben, kormányhatározatban, ÁVÜ Igazgatótanácsi határozatban rögzitett 1993. évre vonatkozó 40 milliárd Ft-os vagyonátadásból - 1993. december 31-ig 375 millió Ft
- 69 -
a vizsgálat lezárásáig (1994. május 10.) további Ft összesen 651 millió Ft
értékű
276
millió
részvénycsomag átadása-átvé-
tele történt meg. Ebben is szerepet játszott az, hogy a TB portfóliót nem tartotta
megfelelőnek.
4.8. Vagyonátadás az ÁV Rt. A
160/1993.(XI.12.)
a
részére Kormányrendelet
12611992. (VIII. 28.) Kormányrendelet "az
kiegészítette erőművi,
és áramszolgáltatói alrészvénytársaságaival." 258. 198 millió Ft - saját tökében kifejezett
a
alaphálózati
A
kiegészítés
értékű
- portfó-
liónak az ÁV Rt. részére történő átadását jelentette. Az ÁVÜ 1993-ban 261.260 millió Ft értékű dést adott át az ÁV Rt-nek.
társasági
(A különbözet az MBF
donrészét tartalmazza). Az ÁVÜ portfólió ja az
részese-
Rt.
tulaj··
átadás
követ-vol~
keztében !/3-dal csökkent, így ennek arányában indokolt
a kötelezettségek arányos részének átadása is az ÁV Rt-nek. Az IT 1993. december 22-ei ütésén döntött arról, hogy Rt-vel a tárgyalásokat
legkésőbb
1994. január 10-ig
az be
ÁV kell
fejezni az átváltalt kötelezettségvállalásról. Az IT úgy
ha-
tározott, hogy legalább 154.505 millió Ft
át-
kötelezettség
vállalásáról kell megállapodnia az ÁVÜ-nek az ÁV Rt-vel. Az ÁVÜ az átadott vagyont vagyonrnérlegéből 1993-ban te,
a
kötelezettségek
megosztásáról
szóló
kivezet-
megállapodást
még nem írta alá az ÁV Rt-vel. 4.9. Befektetési társaságok alapítása Az Igazgatótanács 1992. december 18-i ütésén döntött a befektetési részvénytársaságok megalapításáról. földi Regionális Társaságat
alapították
Elsőként
meg
1993.
a Dél-Aloktóber
- 70 -
25-én 440 millió Ft-os tőrzstőkével. Az ÁVÜ, tulajdoni aránya 25,14 %-volt, amit 110,6 millió Ft
értékű
apport teljesítésé-
vel szerzett meg: Névérték
Apportérték
- Szegedi Élelmiszer Kereskedelm i Rt. részvénye i
98,5 millió Ft
94,0 millió Ft
- UNIVERSAL Kereskedelmi Rt. részvénj:ek
17,2 mi]] ió Ft
lfi,fi mi ll i ó Ft
115,7 millió Ft
ll o' 6 millió Ft
Összesen
Az apportot 95,6 %-os értéken fogadtatták el a tulajdonostársakkal.
1993. decemberében a tulajdonosok a társaság törzstö-
kéjét 303,9 millió Ft-tal felemelték. 109,6 millió Ft
értékű
UNIVERSAL Rt.
Az IT 1994. január 12-i 19. sz. alaptőke
Az
ÁVÜ
törzsbetétjét
részvénnyel emelte
határozata
alapján
meg.
további
emelésre 100 millió Ft elkülönítése történt meg.
5. A vagyonvédelmi
előírások
A vagyonvédelmi előírások
teljesítése teljesítésére
szervezet nem jött létre. A
szervezet
az
ÁVÜ-ben
jelenlegi
önálló
tagozódása
alkalmas a feladat megoldására. A vagyonvédelmi előírások betartásának vizsgálata reprezentatív úton történt. Az egyes Igazgatóságoknál eltérő volt a mintavétel nagysága. Az összes vagyonvédelmi ügy 61 %-a a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Igazgatóságon bonyolódott és ez a súly érvényesült a mintában. A reprezentáció mértéke 25 %. Tanácsadói szerepkörben létrehozták az Ágazati
Privatizációs
Bizottságokat, amelyekben a szaktárcák és az illetékes bankok képviselete is biztosított. A döntési
jog
változatlanul
ÁVÜ-nél maradt. A vagyonvédelmi ügyek pályázati rendje dardok alapján szabályozott ügyrend és a törvény szerint vethető
módon történik.
az
stankö-
,•
- 71 -
1993-ban 762 db vagyonvédelmi ügyben történt bejelentés, letve engedélykérés, vagy jött
szerződéskötés.
létre
ilEbből
434 esetben tárgyi eszköz kivásárlása és apportálása történt. A vagyonvédelmi ügyek száma 762-re, 70 %-kal
az
449-ről
évi
1993-ra
nőtt.
A vagyonvédelemnek a törvény szerinti
1992.
ellenőrzése
előirásainak
tételes
tagolása
nem lehetséges. Az információs adatbázis
ugyanis csak a tárgyi eszközök értékesitését és az üzletrészek adás-vételét rögzítette,
de
apportok, szinten
előadói
a
szükséges információk biztosíthatók. A szerződés szerinti értékek 29,3 milliárd Ft tárgyi eszközt és 11,3 milliárd Ft apportot, illetve üzletrészt érintenek. Az 1993-ban megkötött és nyilvántartott mintegy 40 milliárd Ft-ot
meghaladó
alapján,
szerződések
eszközállomány,
üzlet-
rész, illetve apport került értékesítésre. A 40 milliárd Ft-os értékesítés nagyságrendet jelez. a vizsgált zésből
szerződéseknél
többször
előfordult
téves
Ugyanis értelme-
származó téves információ. Azaz az egyes igazgatóságok
által szolgáltatott adatok tartalmi azonossága
nem
biztosí-
tott. A vagyonvédelmi
szerződések döntő
részben hazai
körében jöttek létre, viszonylag kevés a
tulajdonosok
külföldi
vásárlás,
apportálás. Az ügyletek
előkészitettsége
szinvonalú, de a törvény által
az
igazgatóságonként
előirt
szigoritások segitették
a lebonyolítás tisztaságát és javították annak gét.
változó
egyértelmüsé-
- 72 -
Az ügyrend szerint elbírálási
folyamata,
mechanizmusa:
első
fázisban az ügyet minösítik aszerint, hogy a konkrét vásárlás milyen irányban befolyásolja az eszköz hatékony előterjesztést,
a minösítés kiséri az ellenkező
tartalmú véleményt tesz a
irányadó az Ágazati
Privatizációs
Ez
amelyhez egyetértö vagy
Vagyonértékelő
Bizottság
SZMSZ által megjelölt értékhatárok felett dönt.
működését.
az
Iroda
és
javaslata.
Az
Igazgatótanács
Döntési hierarchia szerint az ÁVÜ vezetöi értekezlete,
az Ágazati Privatizációs Bizottságok és az Igazgatótanács között foglal helyet, és
véleményező
Az ÁVÜ gyakorlatában csaknem
fórum.
kizárólag
nyilvános
kiirások útján került sor a vagyonvédelmi ügyek
pályázati
bonyolításá-
ra. A nem pályázati úton bonyolított ügyletekre általában valamely korlátozó ok miatt pl.
elővásárlási
jog,
opció
miatt
került sor. Az értékesítés másik pályáztatás. Erre
útja
főként
a
hírdetésen
történő
keresztül
ingatlan értékesítése esetén
sor, általában a vagyonértékelés szerinti vagy a
került
könyv
sze-
rinti értéken. Előfordult azonban, hogy a becsült piaci érték alatt jött létre szerzödéskötés. Ennek okai, hogy az ingatlan tartós bérleti joggal terhelt, vagy az ingatlan erősen beépített jelleggel bir, vagy rendezetlen a tulajdonjogi és a telekkönyvi nyilvántartás, vagy a piacon túlkínálat van.
Általában a vállalatoknál kialakult pénzügyi-gazdasági
hely-
zet rootiváita a vagyonvédelmi ügyek kezdeményezését. A gazdasági társaságok állami tulajdonosi része sor került vagyonvédelmi ügyletek
esetében
kezdeményezésére.
Itt
is az
ÁVÜ szerepe csak korlátozott mértékben érvényesülhetett. Másként érvényesül szerepe a 100 %-os
tulajdonosi,
a
többségi
,•
- 73 -
tulajdonosi,
a
kisebbségi
tulajdonosi
szerepkörökben. lehetősége
utóbbinál a vagyonvesztés megakadályozásának a
Ez mi-
nimális. Az állami vállalatok
túlnyomó
többsége
1993-ban
átalakult
gazdasági társasággá. Következésképpen a vagyonvédelmi áthelyeződtek
a közgyülés,
társaságoknál zömmel az gyenge
közgyűlés
taggyűlés
erős
szintjére.
igazgatóság
elve
elvének összekapcsolásával,
A
ügyek
gazdasági
érvényesül a így az állami
érdekek képviselete háttérbe szorult. A vagyonvédelmi ügyek bonyolítása előírásai
és
belső
ügyrendi
a
törvényi
előírások
kötelezettség
alapján
történt.
Az
1993. évi elbírálások gyakorlata szervezettebb, és színvonala érzékelhető
módon javult. Továbbra sem
megfelelő,
viszont
az
ügyek dokumentálása, különösen azokban az esetekben, ahol személyi változások történtek, illetve az ügyvitelben munka·· köri változások következtek be. A törvény
előírta
a vagyonértékelés készítését,
aktualizálá-
sát. Ettől az igénytől az ÁVÜ saját döntési körben esetenként eltért. A törvény bár nem írja
elő,
hogy attól nem lehet
el-
térni, azonban az eltérés indokolásából nem derül ki az eltérés megalapozottsága (Pl. az indoklásban szerepel, hogy nincs kereslet a tárgyi ingatlan iránt, nagy az ingatlan túlkínálata, stb.) Az egyes vagyoni eszközök, üzletrészek könyv szerinti, illetve névértéken felül kerültek át az új tulajdonoshoz. a könyv szerinti érték nem
tekinthető
irányadó
Azonban
összehasonlí-
tási alapnak részben, mert a számviteli törvény szerinti
le-
írás alapján kialakult nettó érték lényegesen alacsonyabb a windenkori forgalmi értéknél, részben pedig a vagyonértékelé-
- 74 -
sek csaknem mindig magasabbak, mert azok eleve jobban igazodnak a forgalmi értékhez mint a konkrét könyv szerinti összeghez. Az üzletrészek esetében is van pozitív irányú különbség, kedvező
itt azonban a névérték feletti értékesítés! a
piaci
helyzet motiválja. 6. Az
időlegesen
állami tulajdonban
levő
vagyon
hasznosítása,
kezelése. 6.1. A tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlása Az ÁVÜ belső ügyvezetö-igazgatói utasításban társaságok
közgyűléseinek előkészítése
során
szabályazza követendő
a
eljá-
rási követelményeket, az ÁVÜ többségi tulajdonában álló társaságok beszámoitatására vonatkozó
előírásokat.
Az ÁVÜ Igaz-
gatótanácsa 1993 októberében tárgyalta meg az ÁVÜ hatáskörébe tartozó vállalatok és többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok helyzetét, azok 1992. évi mérlege, eredménykimutatása és 1993.
első
félévi controlling
jelentése
Megállapították, hogy a vizsgált 996 cég !992.
évi
alapján a saját töke 1991. évhez viszonyítva l. 193
alapján. mérlege milliárd
Ft-ról !992. év végére 1.101 milliárd Ft-ra, 92,1 %-ra vállalatoknál 78,0 %-ra, a társaságoknál 99,3 %-ra
a csök-
kent. E szervezetek vesztesége 1991. évi, összességében 15,2 milliárd Ft-ról 1992. évben 93,4 milliárd Ft-ra nótt. Ennek 86 %-át a vállalatok termelték ki. A veszteséges szervezetek száma 288-ról 572-re
nőtt,
a
nyereségeseké
708-ról
csökkent. A szervezetek kötelezettségei a vizsgált ban 467 milliárd Ft-ról 404
milliárd
Ft-ra
422-re idöszak-
csökkentek.
A
vállalatok likviditási helyzete tovább romlott,
a
társasá-
goknál viszont javult. A vállalatok eladásodása
a
társasá-
gokhoz viszonyítva sokkal
kedvezőtlenebb
képet
mutatnak.
szervezetek nettó árbevétele 923 milliárd Ft-ról l. 148 liárd Ft-ra nőtt.
A
mil-·
..
- 75 -
Az 1993. I. félévi gazdálkodási helyzetet 753 cégre összesitették. Az 1993. I. félévi adatok
alapján
422
vállalatból
150 volt nyereséges, mig a 331 gazdasági társaságból 180 ért el nyereséget. Az összveszteség 9,8 milliárd Ft, a
vállala-
tok ll milliárd Ft veszteséget, a társaságok 1,2 milliárd Ft nyereséget értek el. A vállalatok 30-án már 9,3 %-kal alacsonyabb,
tőkéje
saját mint
a
1993.
jegyzett
VI.
tökéjük
könyv szerinti értéke. A társaságoknál e vonatkozásban nincs romlás. Egyértelműen
javult a társaságok
és
jelentősen
romlott
vállalatok hosszúlejáratú eladósodási helyzete. A nettó bevétel 64 %-át a társaságok realizálták. A vizsgált nél mintegy 300 ezer
fő
a ár-
cégek-
dolgozott (60 %-uk a társaságoknál).
Az ÁVH vezetöi értekezletének 1993. VI. l-ei határozata
ér-
telmében controlling-rendszer került bevezetésre az ÁVÜ
ha-
táskörébe tartozó állami vállalatok és a többségi állami tulajdonba tartozó gazdasági társaságok müködésének, gazdasági helyzetének folyamatos értékelése és a privatizáció
elősegí
tése céljából. A
vezetöi
értekezlet
1993
szeptemberében
olyan
ring-rendszert fogadott el, amely a vállalatokra és a ségi állami tulajdonú vállalatokra a eredménykimutatásoD alapuló
mérlegadatokon
információkon
túlmenően
monitotöbbés
az
stan-
dard-mutatók alapján is rendszeres adatokat kér be e szervezetektöl. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa prognózisokat is
előirt
ÁVÜ részére. Az 1993. évi előzetes
alapján
jelentős
mérlegadatok
az a
veszteséget felhalmozó vállalatokról, társaságokról
1994. február 28-ig
előterjesztés
készítését
irta
elő
az
okaira,
az
Igazgatótanács részére. Az
előterjesztésnek
ki kell térnie a
veszteség
esetleges vezetési hiányosságokra, az ágazati problémákra és a jogosult intézkedésekre.
- 76 -
A többségi ÁVÜ-tulajdonú társaságoknál
a
gazdaságpolitikai
és üzletpolitikai szempontokat és azok érvényesítését az ÁVÜ lgazgatótanácsa, az ÁVÜ ügyvezetése határozza meg és
azokat
a tranzakciós igazgatóságok érvényesítik. A többségi ÁVÜ-tulajdonú társaságok igazgatóságába és
felügyelő
bizottságába
való delegálás szempontjait a "Mit kell tudni egy vagyonügynöknek?" c. belső kiadvány rögzíti. A kisebbségi ÁVÜ-tulajdonú társaságok személyi kérdésével kapcsolatosan az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1994. március
16-án
megfelelő
határozatot
hozott az ÁVÜ eddigiektől határozottabb fellépése és
tulaj-
donosi jog gyakorlása megvalósításának érdekében. Az állami vállalatok és többségi állami tulajdonú társaságok ügyvezetőinek
bérezését, a társasági
sát részletes
belső
szabályozás
karbantartják. A díjazás
tisztségviselők
rögzíti,
1994-től
dijazá-
azt
folyamatosan
alkalmazott
kritériumait
az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1993. november 24-én fogadta el. A kisebbségi ÁVÜ tulajdonosi társaságok személyi vonatkozó
előterjesztést
kérdéseire
az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1994. febru-
árjában tárgyalta. A korábban
kötött
szerződések
ÁVÜ
foglalkoztak a kisebbségi tulajdonos, illetve azok védelmével.
Előfordult,
hogy a szintén
kisebbségű
nem
jogainak külföldi
tulajdonos a teljes managementi jogot megkapta. Az Igazgatótanács döntése értelmében az újonnan
kötendő
désekben - ahol az ÁVÜ kisebbségbe kerül
eladási az
szerző
ÁVÜ-nek
ki
kell kötnie, hogy a maradandó tulajdoni hányadának megfelel<.> számú személyeket delegálhasson a társaságok
igazgatóságába
és a társaság managementje - a gazdasági társaságokról szóló törvényben rögzített tájékoztatáson túl - mindaddig negyedéves controlling jelentést küldeni az
ÁVÜ
tulajdoni
hányada
az
köteles
ÁVÜ-nek,
10 % alá nem csökken.
amig
.·
- 77 -
A vizsgálat
időpontjában
- komplex módon - tanulmány
zet formájában foglalkozik az ÁVÜ a kisebbségi érvényesitési
lehetőségeinek
terve-
részesedések
kérdéseivel.
6.2. Közvetett vagyonkezelés A vagyonpolitikai irányelvek és az ÁVÜ-re vonatkozó
jogsza-
bályok az ÁVÜ számára megszabják a vagyonkezelésre vonatkozó irányelveket, ebben többek között azt is, hogy a vagyonkezelési szerzödések teljesítését évenként
értékelni
kell.
Az
ÁVÜ 1994. május 5-i kimutatásaszerint az általa vagyonkezelésbe adott összérték 5.294. l millió Ft. Korábbi években megkötött
szerződések ellenőrzése:
- A CO-NEXUS Rt-vel kötött - 2. vagyonkezelési pályázaton elnyert vagyonkezelési
szerződés
- !992. január
J-től
!996.
december 31-ig érvényes. Az Állami Számvevőszék az ÁVÜ !991. és !992. évi tevékenységének értékelésénél - részletes érvrendszer kifejtésével - minden alkalommal kifogásolta, hogy a CONEXUS Rt-vel kötött vagyonkezelési, szerződés következtében az ÁVÜ az állami tulajdon hátrányára, kárára mintegy !82 millió Ft-os 1991. évi osztalékról lemondott a vagyonkezelő részére. Ajánlotta, hogy az ÁVÜ kezdeményezze az !991. évi osztalék állam javára történő rendezését. Az ÁVÜ állásfoglalása e kérdésben nem volt egyértelmű. EgyrésztaGT-re hivatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az osztalékigény nem érvényesíthető, ugyanakkor a kormánynak az ÁVÜ !992. évi tevékenységéről szóló beszámolójában melyet az Országgyűlésnek benyújtott, de az nem tárgyalta az intézkedési terve egy pontjaként szerepelteti a vagyonkezelői szerződés "következtében függőben lévő !991. év utáni osztalék ügyének állam javára történő rendezése, valamint a felelősség kérdésének megvizsgálása" feladatát.
- 78 -
Az osztalék állam javára történő rendezését ez idáig meg sem kísérelte az ÁVÜ. Ennek kikényszerítésére az ajánlásan túlmenően az Állami Számvevőszéknek eszköze nincs. A CO-NEXUS Rt. vagyonkezelésbe
!993.
július !5-én számolt be
adott
társaságok
beszámolójáról, az ÁVÜ-vel kötött helyzetéről.
!992.
az
évi
ÁVÜ-nek
a
összesített
vagyonkezelési
szerződés
A beszámolóhoz csatolt mellékletek tartalmazzák
az érintett cégek !992. adatait, de nincs mód a
évi
mérleg-
és
bázisidőszakkal
eredménykimutatás
szembeni összehason-
lításra, így arra sem, hogy az egyes társaságoknál történt-e vagyonveszt és. A CO-NEXUS Rt. beszámolójában rög z í t i, hogy a ke-zelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység !992. évben a vagyonkezelési szerződésnek megfelelően folyt, nem merült fel olyan esemény, amely a vagyonkezelési szerződés eredményességét veszé!yeztetné, ugyanakkor az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága megál-· lapítja, hogy a vagyonkezelési szerződés nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a beszámoló mely kérdésekre adjon választ. Így a CO-NEXUS Rt. nem értékelte a vagyonkezelésbe vett cégek mérlegét és beszámolóját. A CO-NEXUS Rt.-nek a vagyonkezelési kötelezettség teljesítése formális, mivel nem kielégítően tájékoztat az elkülönített elszámolásokról. A vagyonkezelésbe vett cégek 1992. évi összesített eredménye 758,2 millió Ft veszteséget mutat. Így pl. a DÉLKER Rt. vesztesége és tő kecsökkenése kiemelkedően magas 734,4 millió Ft. A veszteség és ennek okairól a CO-NEXUS Rt. jelentése nem tartalmaz érdemi értékelést. A CO-NEXUS Rt. a kezelt vagyonba tartozó társaságok állapotát úgy ítéli meg, hogy a vagyonkezelési gére sikerül a
szerződésben szereplő
vatizálni. Az ÁVÜ
Ellenőrzési
vagyoni
szerződés
értéken a vagyont
vépri-
Igazgatósága az 1992. évi tel-
jesítmények alapján a CO-NEXUS Rt. ezen optimista sét nem tartja alátámasztottnak.
megítélé-
..
- 79 -
Az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága az átvett vagyon változásaihoz kapcsolódó pénzügyi elszámolások követhetetlensége miatt megkérdőjelezi
szerződés
az 5 évre szóló vagyonkezelési
teltével, az ÁVÜ-nek a szerződés szerinti 4
Mrd
Ft
el-
összeg
ellenőrizhetőségét.
visszafizetését, és a vagyongyarapodás
Javasolják, hogy az ÁVÜ-n belül legyen a vagyonkezelést végző társaságnak vagy társaságoknak szakmai felelőse azóta erre az Alkalmazott Módszertani Igazgatóság lett kijelölve-, aki illetékes a beszámolóval kapcsolatosan
vizsgált
kérdé-
sekben továbbintézkedésre és a többi most nem érintett problémakörben is. A vagyonkezelési dő
szerződés
felek pontosítsák úgy, hogy az
képezze és megfeleljen annak
a
szerződés
a
szerző
pontjait a
mellékletét lehetőségnek,
beavatkozási
amit az ÁVÜ a beszámoló ellenőrzésén keresztül a szerződés 5 éves tartama alatt el kíván érni. Amellékletek nak az elszámolások
időszakára,
vonatkozza-
módjára, a beszámoló
tarta-·
mára, a módosított megállapodás betartására. A Zalaegerszegi Ruhagyár Rt.-ben vagyon
kezelője
gyonkezelő
!992.
évtől
lévő
378,8 millió Ft
1997. június 30-ig
kenységére negativ észrevétel nem
1992.
december
napjától számított 5 éves ződést
Va-
Vagyonkezelő
a
23-án,
szerződések:
szerződés
a
időtartamra
aláírásának
vagyonkezelési
kötött a Kereskedelmi Bank Rt.-vel az
kori jegyzett
tőkéje:
Mezőgazdasági
10 millió Ft,
lió 615 ezer Ft, adósságállománya:
szerMező
Agárdi
gazdasági Kombinát Rt. vagyonkezelésbe adásáról. A kezelésbe átadott Agárdi
tevé-
tehető.
6.3. 1993. évben kötött vagyonkezelési ÁVÜ
BÓNUS
és Szolgáltató Kft. Az ÁVÜ Alkalmazott Módszertani
Igazgatóságának szakvéleménye alapján
- Az
a
állami
vagyon-
Kombinát Rt. átadás-
tőketartaléka:
l milliárd Ft.
89
mil-
- 80 -
Az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága a vagyonkezeléssei Vagyonkezelő
latosan megállapította, hogy a
kapcso-
szerződésben
a
tett vállalása ellenére a vagyonkezelési koncepelót 3 hónapon belül nem készítette el. A
csődmenedzselési
koncepció
is elemeiben felületesen, csak
a
nyolcadik
vagyonkezelés
hónapjában került kidolgozásra. Az 1992. szeptember 30-ával egyszemélyes részvénytársasággá alakult és adott Agárdi
Mezőgazdasági
vagyonkezelésbe
Kombinát cégbejegyzését a
Fejér
megyei Cégbíróság elutasította. A fellebbezés elbírálása időt
jelentés szerint is hosszabb
vesz
igénybe.
a idő
Ez
termelő
gazdasá-
gi egység talpra állítása, illetve életben tartása
ellehe-
alatt a napi l millió Ft körül veszteséget tetlenül, a Cégbírósági határozat gyonkezelés!
szerződés
jogerőssé
válásával a va-
aláírásának dátumára visszaható
tállyal érvénytelen, mivel a gazdasági
társaság
ha-
nem
jött
létre. Az ÁVÜ az állami
tulajdonú
vagyon
fenntartotta a vagyonkezelési
szerződést,
kezelés az összeomlás elkerülését működőképessége
fennmaradt. A
a
szerződés
vagyonkezelő
védelme
két
mivel
garantálja, éves
biztosítja a
adósság menedzselésére.
A
a
a
társaság
A
vagyonkezelőt
vagyonkezelőt
alatt
működőké
további
keretében a
reorés
az
decentralizált
reorganizációt
meg. Az ÁVÜ szorgalmazza a cégbírósági bejegyzést, kérte a
vagyon-
működőképességre
vagyonkezelő
egységek privatizálásával pénzügyi
a
időtartama
pességet azzal, hogy az adóskonszolidáció ganizációs programot dolgoz ki
szempontjából
valósít s
fel-
is az érdemi lépésekre.
megalapozottabb
válságkezelői
koncepció ki-
dolgozására kell felszólítani. - Az ÁVÜ 1993. július 26-án 1995. december gyonkezelés!
szerződést
31-ig
szóló
va-
kötött a Békéscsabai Baromfifeldol-
-
összegű
gozó Rt. 951.670 ezer Ft Bábolna Mezögazdasági
81 -
Termelő,
vagyonának Fejlesztő
kezelésére
és
a
Kereskedelmi
Rt.-vel. A több problémával küzdő- vagyonkezelésbe adott céget - a legnagyobb hazai konkurens cég kapta meg vagyonkezelésre. Az ÁVÜ 1993. június 3-i Vezetői vagyonkezelési
ÁVÜ
időtartama
díjat nem állapít
3 év, a
határozott
tartalmáról, benne arról, hogy
szerződés
vagyonkezelői
Értekeztete
vagyonkezelő
meg,
a
a három év
elteltével
fifeldolgozó Rt.-ben lévő ÁVÜ üzletrészt. A szerződésből
az
vagyonkezelés
millió Ft opciós áron megvásárolhatja a Békéscsabai gyonkezelés!
a
564
Barom-
megkötött
megállapítható, hogy a
va-
vagyonke-
zelési szerződés ÁVÜ részéről történő aláírója nem tartotta be a
vezetői
tért el, arra
értekezlet határozatait, és hogy semminemű
attól
miért
utalás nincs.
A vezetöi értekezlet döntésével szemben vagyonkezelési utólagosan mégis felszámítható, a szerzödést csak fél évre kötötték, az opciós jog már
kettő
kettő
díj és
és fél év eltel-
tével megilleti a vagyonkezelöt. Valamennyi módosított feltétel a
vagyonkezelő
A vagyonkezelési
részére
szerződés
kedvezőbb.
szerint az ÁVÜ a
vagyonkezelőnek
1995. december 31-ig - lényegében versenyeztetés
nélkül
opciós vételi jogot biztosított a részvények minimálisan 51 %-ára 59.26 %-on, ugyanakkor a jegyzett
tőke
95
%-ára
is
helyette
az
ugyanezen az 59,26 %-on. Vagyonkezelési díjat a
vagyonkezelő
nem
kap,
opciós vételi jog biztosítása szerepel részére. Ha ezzel az opciós vételi joggal a kezelőt
vagyonkezelő
nem él, akkor a vagyon%-ának
megfelelő
összeg illeti meg abban az esetben. amennyiben a
társaság-
az 564 millió Ft-os opciós ár 51
- 82 -
nál
képződött
osztalék erre fedezetet nyújt. A
rendelkezé-
sünkre bocsátott anyagokból azt megállapítani nem lehetett. évekről
hogy az osztalékfizetésnek a korábbi talékai vagy korlátai.
vannak-e
tar-
6.4. Sikertelen vagyonkezelési pályázat Az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1993. augusztus 25-i Gördülőcsapágy
határozatot a Magyar
Müvek
ülésén Rt.
hozott
vagyonkeze-
lésbe adásáról, a meghirdetett pályázat sikertelen volt. 6.5. A vagyonkezeléssei összefüggö egyéb intézkedések Az ÁVÜ a privatizációs lizingtechnikával, kedvezménnyel vel, a
történő
kisbefektetői
a
részletfizetési
értékesítés feltételeinek megteremtésérészvényvásárlási program
vel, bérbeadás útján és
a
gyorsitott
megteremtésé-
adósságkonszolidációs
eljárás megteremtésével igyekszik a már kevésbé eladható társaságokat,
társasági vagyonrészeket értékesíteni, előkészíteni.
tékesítésre
Az egyes konstrukciókhoz az e kons-
trukciókat igénybe vevök részére lezettségeket ír elő az ÁVÜ arra konstrukciókat igénybe
vevő
megfelelő
garanciális
vonatkozóan,
ha
megfelelő
fizetés
köte-
az
egyes
egyáltalán nem vagy csak késedel-
mesen fizetne, illetve a vállalt feltételeket nem né. Nem
illetve ér-
esetén
ezen
teljesíte-
konstrukciókat
az
ÁVÜ-nek fel kell mondania, és gondoskodnia kell a visszakerülö állami vagyonrészek további vagyonkezeléséröl, értékesitéséröl. Az így értékesített vagy bérbe adott állami vagyon meglétét,
az
folyamatosan
előírt ellenőrzi
kötelezettségek
teljesítését
a
lejártának végéig.
konstrukciók
az
ÁVV
6.6. Osztalékpolitika Az ÁVÜ ügyvezető igazgatója 1993. IV. 8-án belső
körlevélben
határozta meg a tranzakciós igazgatóságoknak az ÁVÜ-t
illetö
- 83 -
1992. év után járó osztalékpolitikára amit a
közgyűléseken
és
taggyűléseken
vonatkozó
elöírásait,
képviselniük kell.
Eb-
ben a tranzakciós igazgatók megkapták azt a jogot, hogy saját maguk dönthetik el, hogy az osztalékot részben vagy elvonják, vagy a privatizációt
elősegítően,
egészben
illetve
csőd
a
helyzet vagy a felszámolás megakadályozása érdekében az talékot visszaforgatják az
adott
társaságba.
osz-
Megítélésünk,
hogy az elvek jók, viszont nincs kontrollja egy esetleges indokolatlan osztalék-visszaforgatásnak. Az ÁVÜ 23/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasitása 12-én intézkedik az osztalékfizetési eljárás utasítás 1994.
l.
l-től
1993.
rendjéről.
lépett hatályba, ebben
XI. Ezen
szabályozásra
kerültek: az ÁVÜ megbízottjai milyen utasítás szerint
vegye-
nek részt az ÁVŰ-höz tartozó társaságok éves mérlegmegállapító
közgyűlésén,
a
közgyűlési
jegyzőkönyveket
belül kell az ÁVÜ szerződéstárába leadni, jegyzőkönyv
anyagi
kötelezettséget
a
milyen
határidőn
szerződéstár
a
adataiból
jelentő
P IR-ada t lapot állít ki. A Vagyonnyilvántartási Iroda a
beér-
kező
vizs-
osztalékot beviszi a PIR-rendszerbe, 10 naponként
gálja a hátralékot, a társaságoktól be nem folyt osztalék befizetésére intézkedik, a Vagyonnyilvántartási Iroda
társasá-
gonként nyilvántartja az átengedett osztalékot. Az 1993. évi osztalékpolitikára vonatkozóan az ÁVÜ 1994. március 22-én készített az
Igazgatótanács
részére
előterjesz
tést. Ebben a társaságok jegyzett tökéjének nagysága és a keletkezett mérleg szerinti eredmény függvényében az ÁVÜ ügyve·· zetése, illetve meghatározott eredménytömeg alatt az kes tranzakciós igazgató dönti el, hogy a
közgyűlésen
vevő ÁVÜ megbízott milyen módon szavazzon az
témájában.
illeté-· részt-
osztalékfizetés
- 84 -
Egy millió forint alatti nyereségnél az
osztalékat
nem
von el a vállalattól, a privatizációs pályáztatás alatt,
il-
letve 1-5 millió Ft mérleg szerinti
ÁVÜ
eredmény
esetén
minden
esetben elvonja az osztalékot, fejlesztési vagy reorganizácitőke
ós célú felhasználás esetén a jegyzett gően
nagyságától
füg-
20-70 %-os elvonást alkalmaz.
Ezen osztalékpolitika betartásának
ellenőrzését
vántartási Iroda által az Igazgatótanács
a Vagyonnyilkészítendő
részére
jelentés formájában biztosítani kellene - cégenként megjelölve - a részletes indokokat. Hogy csak a szakmai előtti
igazolhatóságot is kibíró
nyilvánosság
osztalék-elengedésekre
ke-
rülhessen sor. Az ÁVÜ-nek az osztalékból, bérleti
díjakból
származó
1993.
évi vagyonhozadéki bevétele 2,4 milliárd Ft volt, szemben
az
1992. évi 4,74 milliárd Ft-tal, és az 1991. évi 0,94 milliárd Ft-tal. Az ÁVÜ rendelkezésünkre bocsátott 1993. évi osztalékbefizetési nyilvántartásából nem
tűnik
ki, hogy melyik
tartoznak osztalékot (vagyonhozadékot) fizetni, annak összege, s abból 1993. évben mennyit
nem
cégek mi
az
teljesítettek,
és
nem teljesítés esetén az ÁVÜ milyen intézkedéseket
foganato-
sított. 7. A
belső
ellenőrzés
helyzete
Az ÁVÜ belső ellenőrzési szervezete és tevékenysége az elmúlt időszakban
jelentős
fejlődésen
ment keresztül, és az 1992. évi LIV. tv. - tulajdonosi jogokat is származtató privatizációs törvény szerinti ellenörzési tevékenység Ellenőrzési
alakult.
Igazgatóságként
müködő
és
szervezet !993.
rendszer évre
ki-
- 85 -
7.1. Az
tevékenységi területek
Ellenőrzési
Ellenőrzési
Igazgatóság
főbb
tevékenységi
területei
az
alábbiak voltak. - Az állami vállalatoknak a társasággá
átalakulásáig
történő
a teljes gazdálkodási folyamatoknak (illetve kiemeit területeknek) komplex alapítói jogon - A privatizációs tranzakciós lenőrzése,
történő ellenőrzése.
folyamatoknak
az
átfogó
mely kiterjed az Állami Vagyonügynökség
tevékenységén túl a privatizációba bevont szakmai dók müködésének vizsgálatára is. - Elhatározott
időszaki
(hagyományos
gazdálkodásának,
tevékenységi
belső ellenőrzési
szakmai tanácsa-
költségvetéséellenőrzése
folyamatainak
feladatok ellátása).
Az 1993. évben végrehajtott főbb téma, illetve feladatok a következők voltak. - Kereskedelmi vendéglátó és szolgáltató
célvizsgálati
vállalatok
privatizációs ügyeinek felülvizsgálata. Mintegy 130 lat beszámoltatása, szakértők
el-
célvizsgálatok lefolytatása.
- Az Állami Vagyonügynökség nek, funkcionális
rész-
jelentős
vagyonvesztés
spontán válla--
esetén
külsö
bevonásával célvizsgálatok lefolytatása.
- Egyes kiemeit privatizációs szerződések végrehajtásának szúrópróba szerü ellenőrzése, a tranzakciós munka minősíté se, a kifizetésre
kerülő
számlák jogosságának az
ellenőrzé
se. - Az
előprivatizációs
törvény hatálya
alá
tartozó,
pályázatok útján értékesített üzletek eladási nek vizsgálata, a jogszabályi követelmények értékesítési ügylet
ellenőrzése).
de
nem
körülményeibetartása
(97
- 86 -
Az önprivatizációban
közreműködö
szakértö
cégek
számára
folyósított - 2 millió Ft-ot meghaladó - kifizetések nőrzése,
a
tanácsadó
szakértö cég Az
Ellenőrzési
katervvel
cég
tevékenységének
értékelése
Igazgatáságon belül az év folyamán önálló mun-
szerű ellenőrzése,
ság kifizetéseinek
ellenőrzése,-
műkö
iroda kezdte meg
dését. Az iroda folyamatos feladatait képezi - a PIR
működésének
(7
ellenőrzése).
rendelkező belső ellenőrzési
zis szúrópróba
elle-
adatbá-
- a költségvetési igazgatóa
Belvárosi
Irodaház
Kft.
és gazdálkodásának folyamatos figyelemmel kíséré-
se,- reklám propaganda költségek alakulása,- iktatási, lezési rendbetartása,- az Igazgatótanácsi határozatok hajtásának az
levevégre-
ellenőrzése.
7.2. Lefolytatott vizsgálatok összesítése Az ÁVÜ-höz 1993-ban összesen melyek alapján 1146 lentős ellenőrzési
ellenőrzési
ellenőrzési
db
bejelentés
érkezett,
ügydarab keletkezett.
(A
je-
feladatbövülést jelzi, hogy az igazgatóság
1992-ben összesen csak 142 Az
1684
ellenőrzési
témát kezelt.
témák bonyolultsága és munkaigénye a
bejelen-
tések tartalmának függvényében széles körben szórtak. Az esetek többségében a rendelkezésre álló dokumentációk áttekintésével - rövid tájékozódás formájábanjelentés megalapozottsága, pld.
az
megitélhető
volt a be-
értékesítési
pályázatok
elbírálásával kapcsolatos panaszok esetében. Az összetettebb,
főleg
a vagyonvesztés, a
gazdasági
vezetés
vagyonátmentési cselekedeteire irányuló bejelentések esetében egy-egy gazdálkodási részfolyamat átvilágítására is rült és összesen 92 esetben
megtörtént
az
érintett
sor
ke-
egység
- 87 -
teljes gazdálkodási tevékenységének (Ebben 72 esetben
külső
cég
szakértő
ügyek elbírálására szolgáló
az is
ellenőrzési
prograrnak
általában
megalapozottsá-
Ellenőrzési
Igazgatóság
szükséges tájékozódások, vizsgálatok lefolytatásába lentés
természetétől
függően
biztosát, társaság esetében a a vizsgálatokat
külső
bevonta az egység felügyelő
a
a
beje-
privatizációs
bizottságot,
illetve
megbízásával, vagy saját
szakértők
Az
közreműködött).
csak a bejelentésekben közölt megállapítások gának feltárására irányultak. Az
ellenőrzése.
átfogó
ha-
táskörben folytatta le. Az igazgatóság a reáháruló feladatokat 12 érdemi látta el, mely a saját
vizsgálati
hatáskörű
több mint 100 kihelyezett ügy
összefogását
szinten, személyenként. Az 1993-ban
7.3. Az
feladatokon
túl
jelentette
éves
keletkezett
témák 465 társaságot és 124 átalakulás, előtt
ügyintézővel
ellenőrzési
(illetve felszámolás)
álló vállalatot érintett.
ellenőrzést
követő
intézkedések
Az 1993. évben végrehajtott vizsgálatok történt bejelentés a
rendőrség
feljelentés, 9 pedig
bűncselekmény
alapján
33
esetben
körül
24
bűnvádi
felé, ezek
elkövetésére utaló
jelzés
volt. A 24
bűnvádi
rendőrség
feljelentésre vonatkozóan a
a nyomozást megtagadta, illetve
megszüntette.
A
18 esetben rendőrségi
határozattal szemben az ÁVÜ 9 esetben élt panaszbejelentéssei a
Főügyészség
felé,
mely
panaszoknak
az
3
esetben
helyt
adott, és a nyomozás folytatását rendelte el. Jelenleg összesen 9 ügy van folyamatban, 6 témában a ségi nyomozás folyik
(illetve
a
nyomozás
ezideig még visszajelzés nem történt),
3
rendőr
megszüntetéséröl ügyben a nyomozást
- 88 -
befejezték és vádemelési javaslattal átadták az
ügyészségnek
(Zuglói Közért Vállalat, Gyöngyösdomoszlói Állami Gazdaság és Szegedi Nyomda volt igazgatói ellen több gazdasági A
bűncselekmény
bűncselekmények
esetében a
4
kezelés,
illetve
elkövetése. )
elkövetésének
rendőrség
hűtlen
lehetőségére
esetben
a
9
utaló
nyomozást
jelzés
megtagadta,
5
esetben még visszajelzés nem történt. A vizsgálati megállapítások alapján az ság a
bűnvádi
Ellenőrzési
Igazgató-
feljelentések és jelzések mellett az alábbi in-
tézkedéseket kezdeményezte még: - Új privatizációs esetben (Miskolci
biztos
beállítására
Likőrgyár,
Magyar
tett
javaslatot
Acélárugyár,
3
Dunafarm
Kft. ) . 31 gazdálkodó egység esetében kezdeményezett
az irányító funkciókban ( IT, illetve, FB
személycserét
tagok,
valamint
könyvvizsgáló váltása). Az
értékesítési
pályázatokkal
kapcsolatos
bejelentések
alapján összesen 41 pályáztatást vizsgált meg és 28 esetben helyt adva a bejelentéseknek új pályázat lefolytatását kezdeményezte. Kezdeményezésére 6 esetben került sor a
privatizációs
nácsadó cég kizárása (Kecskemét Holding Rt., BROSS
ta-
Holding
Rt., Magyar PARIBAS Rt., VAGÉP Rt., CAPITAL Investmen
Rt.,
Szenzor V Szervezési Kft.). - Továbbá 1-1 esetben került sor
vezetői
prémium
tésre, valamint fegyelmi eljárás lefolytatására.
visszafize(CHEMIMAS
Rt., BELSPED Rt.), 2 esetben pedig az egység végelszámolással történő megszüntetésére (Borsod Megyei ÁÉV., Biotechnika Rt.).
- 89 -
résztvevő
Az átalakulási és privatizációs folyamatban tő cégek,
befektetők,
valamint
tranzakciós munkatársainak
az
Állami
ellenőrzésére
szakér-
Vagyonügynökség
főként
csak bejelen-
tések, illetve utávizsgálatok alapján került sor. A vizsgálatok során a "jogszabály sértések százalékosságára" utaló gatartást az
ellenőrzés
előtlen ügyintézésből
illetve a
zett - és
nem tárt fel, azonban gondatlan, fel-
származó vagyoni kárt igen. Ezek reali-
zálására történt meg 6 se,
szakértő
cég kizárásának kezdeményezé-
büntetőfeljelentések
időközben
ma-
megtétele. büntető
megszüntetett -
hivatali visszaélés és vesztegetés alapos
(A
kezdeménye-
eljárások gyanúja
egyike
miatt
az
ÁVÜ volt igazgatója ellen irányult.) 7.4. Az
ellenőrzési
tevékenységek értékelése
Az ÁVÜ Ellenőrzési számvevőszéki
Igazgatóság
ismeretek az egyedi
gyakorisággal ellátott komplex gyévi
tevékenységével
vizsgálatnál
eszközölt
kapcsolatos
témavizsgálatok,
ellenőrzések,
az
éves
valamint a
tár-
véletlenszerűen
kiválasztott
mintával kapcsolatos tapasztalatokra alapozódnak. vőszéki
egyedi témavizsgálatok általában nagy
A
számve-
volumenű,
leskörü közérdeklődést kiváltó tranzakciókkal voltak
szé-
kapcso-
latosak, melynek során az ÁVÜ e tárgyban készített ellenőrzé si jelentései,
főként
azok
tényfeltáró
tartalma
jól
volt
hasznos í tha tó. Az ÁVÜ ellenőrzési tevékenységek áttekintéséhez alkalmazott szúrópróba szerüen jelölt - egységek körét és vizsgálati jellemzőit
Az
az 12. sz. melléklet tartalmazza.
Ellenőrzési
Igazgatóság éves tevékenységével
összefoglalóan megállapítható, hogy a feladatok naszos bejelentések emelkedése folytán kedtek. Míg bejelentések kapcsán !992-ben
kapcsolatban főleg
jelentősen
összesen
a pa-
megnöve!42
ügy
keletkezett, !993-ban az igazgatóság már 1146 ügyet kezelt.
- 90 -
meglévő
A megnövekedett feladatok ellátására az igazgatóság a belső
kapacitásai mellett jól
mozgósította
bevonható külsö kapacitásokat, a ügyelő
vont
az
társaságoknál
ellenőrzésbe
müködö
fel-
bizottságokat, privatizációs biztosokat, esetileg
külső
szakértőket,
be-
illetve tanácsadó cégeket.
Az ÁVÜ, illetve az Ellenőrzési Igazgatóság a névvel
ellátott
bejelentések mellett érdemben kezelte a névtelen bejelentéseket is,
főleg
azokat, melyek tartalmát az általánositható ta-
pasztalatok is Az éves
valószínűsítettek.
ellenőrzési
tevékenységek jellegét, összetételét
ként a panaszos bejelentések határozták meg, és
csak
fő
kisebb
hányadban végeztek a szervezet által meghatározott téma,
il-
letve célvizsgálatokat. Azonban ezeknek volumene is számottevő.
(Kereskedelmi-szolgáltató egységek spontán
űgyleteinek,
privatizációs
valamint a nem pályázati úton értékesített üzle-
tek értékesítésének az
ellenőrzése).
Az év folyamán ellátott
jelentős
számú
ellenőrzési
téma közül
általában az esetek 10 %-ban került sor az egység gazdálkodásának
teljeskörű
vizsgálatára, közel 30 %-ra
tehető
tek száma, hol egy-egy részterület átvilágítására tés készült, míg a további
eseteket
különféle
azon eserészjelen-
tájékozódási
formákkal fedték le. A megismert és feldolgozott jelentések követve a bejelentések tartalmát a panaszok megválaszolására törekedtek, és tás
kímélő szükségszerűség
feltárására csak Az
Ellenőrzési
szűkebb
miatt
is
a
komplexebb
kapaciprobléma
körben vállalkoztak.
Igazgatóság által készített, illetve összefog-
lalt vizsgálati jelentések megállapításai szakmailag
megala-
pozottak és tényszerűek, azonban az ÁVÜ hatáskörében megtehető
intézkedésekre nem tartalmaznak
javaslati rendszert, a személyi
"egy
felelősség
kényszerpályaszerű"
feltárása és bizo-
- 91 -
nyitása is hézagos. A
jelentések
a
szükséges
intézkedések
megtételét túlzottan az intézkedésekkel érintett igazgatóságokra,
ügyvezetőségre,
illetve
tranzakciós
igazgatótanácsra
bízzák. A lefolytatott ellenőrzéseknek és tájékozódásoknak csak mintegy 10 %-ban történt valamilyen kezdeményezés és intézkedés. Az
ellenőrzési
tapasztalatok hasznosítására, illetve érvénye-
sitésére irányuló 1993. évi kezdeményezések kapcsán pítható, hogy az eredményességet több ta. A lefolytatott vizsgálatok vagyon átmentésre,
jelentős
tényező
része a
előnytelen szerződések
is
megálla-
befolyásol-
vagyonvesztésre,
kötésére, az
évvel
kapcsolatos vezetöi cselekményekre irányultak. Az ilyen típusú vizsgálatoknál szakmai módszertani nehézséget jelent a recesszió általánosítható körülményei
között
bekö-
vetkezett piac és vagyonvesztés, valamint az ezt meghaladó, a menedzsmentnek az elmulasztott csödelhárítási vagy egyéb cselekedetei alapján felróható vagyonvesztés elhatárolása és elkülönült kezelése. Továbbá az állami vagyont ért sérelmek esetén a szándékosság bizonyítása. A részben körülmények között az
ÁVÜ
szignalizációs,
adott
objektív
illetve
bűnvádi
kezdeményezési tevékenysége elfogadható, a 13-25 %-ra becsülhető
befogadási arány a bizonyítási eljárás
nehézségeit
mu-
tatja. További jelentős előrelépés jelentkezik a tranzakciós igazgatóságok által gyakorolt tulajdonosi (munkáltatói) és hatósági jogkörben foganasitott realizálási intézkedéseknél, melyek új privatizációs biztosok, társasági testületi személycserék, új pályázatok elrendelése, illetve formájában valósultak meg.
szakértői
cégek
kizárásának
- 92 -
Az állami vagyon
sérelmére
elkövetett
károkozás
eseteiben
polgári eljárás keretében megalapozható kártéritési igénnyel, illetve az eredeti tével a
jogszerű
számvevőszék!
állapot visszaállitásának kerese-
vizsgálat nem találkozott. Az
zési vizsgálatok alapján kezdeményezett
ilyen
ellenőr
tipusú
peres
ügyekről az ÁVÜ ellenőrzési statisztikája nem tartalmaz
ada-
tokat. A kialakult helyzetet indokolhatja, hogy hiearchiában mellérendelt pozícióban - mely jellemzöen túlterhelt - a
főleg
alperesi
peresítendő
ÁVÜ
az
működö
jogi
pozícióban
szervezeti igazgatóság
peres
ügyekkel
realizálási kezdeményezések
befo-
gadásában óvatos és tartózkodó. Másrészét ilyen peres eljárás kezdeményezésére decentralizáltan, a vállalat, illetve a jogutód társaság is felléphet. A polgári peres eljárásokra irányuló realizálások kezdeményezésében az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága megítélésünk - ezideig nem merítette ki a
lehetőségeket,
szerint
továbbá a decent-
ralizáltan folyamatba tett peres eljárásokkal, azok figyelemmel kisérésével tevékenységének kiterjesztése is szükséges. Az ellenörzések realizálására
vonatkozó
statisztikai
adat-
szolgáltatás alapján az ÁVÜ munkatársak fegyelmi felelösségre vonására, kártérítésre, prémium megvonásra, illetve egyéb fegyelmező
intézkedésre szintén nem került sor. Ez a
csak részben áll kapcsolatban a főként
a "túlterhelést
elismerő
munkavégzés és
együttérző"
körülmény
minöségével vezetöi
és
maga-
tartással hozható összefüggésbe. Az
Avü
ellenőrzési
tevékenységemind az érintett szakmai
rületek kiterjedésében, mind a vizsgált témák számába tösen megnövekedett. Az tását az
intézkedési
fokozni lehet.
ellenőrzési
tapasztalatok
kezdeményezések
hatásosságát
te-
jelen-
hasznosiazonban
- 93 -
8. Az információs rendszer helyzete Az ÁVÜ információs rendszere jelentős fejlődésen ment keresztül. Létrejött és
működőképes
szer,
szerződéstár.
rálva.
létrejött a
a szükséges számítógépes E
kettő
azonban nincs
rendinteg-
Így nincs pontos kép a szerződés szerint értékesített,
de adott évben be nem folyt tranzakciónkénti összegekröl. Az információs rendszer ma már kezelni tudja, azaz mutatni a nyílt és zárt pályázatok hogy a zárt pályázatok száma
egyes
elenyésző
ki
tudja
jellemzőit.
Igaz,
(1993-ban 832 nyílt és
ll zárt pályázat volt.}. Ki tudjamutatnia rendszer, hogy külföldi és hazai déses
értékű
befektetők
szerző
mennyi könyv szerinti és
állami vagyonhoz jutottak.
Ennek
a
ágazatonkénti
megbontása is rendelkezésre áll.
ÁVÜ-n
belüli
ad-hoc
sürgős
adatkérésre
esetben
azonnal,
egyébként 48 órán belül az információs rendszer képes választ adni. A
belső
vezetés számára kidolgozott un. Operatív
tájé-
koztató a cégek pillanatnyi helyzetét mutatja be. A
belső vezetők
emei a
belső
számára
információk legfontosabb
el-
standardok, a "Standard listák" és a beszámolók.
A "standardak-ek" négy készítő,
készülő
tájékoztató,
alapvető felkészítő
kategóriába, és beszámoló
döntése lőjellegű
anyagok
- tartoznak. A
döntéselőkészítő
zetői
anyagok a Privatizációs Albizottság a előterjesztésének
állandó
(Vállalati/társasági adatlap, negyedéves
jelen-
értekezlet, az Igazgatótanács
mellékletei.
Ve-
tés, foglalkoztatási adatlap}.
- 94 -
Az ÁVÜ-n kivüli adatszolgáltatás szükségessége esetén a keting, vagy a
Nemzetközi
Kapcsolatok
összefoglalót. A nyilvánosságot
Igazgatósága
szalgálják
a
gyorsjelentések (pl. Privatizációs Monitor, előprivatizációs
készít
privatizációs
Lízing
monitor,
jelentés, kárpótlási adatok stb.).
Az 1993. évi VPI célrendszere hangsúlyozza a épülő
Mar-
gazdasági viszonyok
lajdon lebontásának
megerősítése
ésszerű
magántulajdonra
mellett, az állami tu-
gyorsítását és részcélként a fog-
lalkoztatáspolitikai - munkahelymegörzés, munkahelyteremtés és a munkavállalói szociális szempontok hatékonyabb sítését. Az 1993.
évi
értékesítési
tranzakciók
érvényekeretében,
ahol az ÁVÜ többségi részesedést értékesített, vagyis ahol az új
befektetőnek
lehetősége
a megszerzett tulajdonosi
nyílik a társaság
részesedése
munkaerő-gazdálkodásának
befolyásolására az ÁVÜ a privatizációs pályázatok
révén érdemi
elbírálása
során a foglalkoztatási szint megtartására törekedett. pályázati kiírásokban is megfogalmazást
nyert.
A
Ez
a
pályázati
kiírások standard szövege szerint az értékelésnél a minél magasabb foglalkoztatási szint megtartását
valószínűsítő
üzlet-
politikai elképzeléseket az ÁVÜ pozitívumként vette figyelembe.
Az 1993. évi 507 db
értékesítési
tranzakcióból
összesen
l
volt ahol munkahelyteremtés, 72 volt ahol munkahely megtartás jelentkezett. A reorganizáció munkahelyteremtö változata hát alig
működött
1993-ban.
munkahelymegtartási
Az
szerződéses
értékesítési
te-
tranzakcióknál
kötelezettség megsértése
mi-
att 26 esetben alkalmazott az ÁVÜ szankciót. Az 507 db tranzakciót figyelembe véve kikötő
értékesítések aránya 14 %.
a
munkahelymegtartást
- 95 -
Az ÁVÜ álláspontja szerint a privatizáció és a munkanélküliség alakulása között kevés a közvetlen kapcsolat, nincs ok-okozati összefüggés. A létszámleépítés az érintett vállalat, gazdasági társaság gazdasági helyzetének a függvénye. A privatizáció munkahelyeket megmentő szerepe akkor nyilvánvaló, amikor elkerülhetövé teszi a cégek felszámolását. A privatizált vállalatnál is történnek, történhetnek elbocsájtások, azonban a privatizálás nélkül esetleg még több dolgozótól kellett volna megválni. A
belső
vezetöi és külsö szervezetek információ igénye, vala-
mint a privatizáció nagy
tömegű
nyilvánossága
iránti
szükséglet
olyan
adatkérésben nyilvánult meg, amelyen belül
nehéz
- bár szükséges - az információk, táblatervek és az
informá-
ciórendszer egységét és ugyanakkor a szükséges megkülönböztetéseket kialakítani. Az Avü a fenti követelményeknek nagy volumenű munka mellett is csak részben tudott eleget tenni. Az ÁVÜ információs rendszer struktúrálls elemeinek egységesitési, integrálás! foka nem
kielégitő.
A vagyonmérleg, a reor-
ganizáció, a garancia, az ÁVÜ kisebbségi és többségi tulajdonosi vagyona, a készpénz-, hitel-, kárpótlási jegyért értékesítés, lízing
előprivatizáció
történő
és a privatizációs
prog-
ramok kapcsolatrendszere, egymásra hatásának kimutatása szintetizálása, továbbá az értékesítés és a számvitel nem
megfelelő
kapcsolata
színvonalú.
8.1. Sajtó, marketingmunka Az ÁVÜ sajtó, PR és marketing tevékenysége a piaci
szereplők
felétől
fejlődött
A tájékoztató és sajtómunka során az
általános
informálásában erőteljesen.
elsősorban
!993.
tájékozódás szélesítését és döntéséről
való tájékoztatás
második
elmélyítését
szolgálta,
(sajtótájékoztató
az
az
IT
ÁVÜ-ben,
Duna TV közvetítés a sajtótájékoztatásról, IT döntések közzé-
- 95 -
Az ÁVÜ álláspontja szerint a privatizáció és a munkanélküliség alakulása között kevés a közvetlen kapcsolat, nincs ok-okozati összefüggés. A létszámleépítés az érintett vállalat, gazdasági társaság gazdasági helyzetének a függvénye. A privatizáció munkahelyeket megmentő szerepe akkor nyilvánvaló, amikor elkerülhetövé teszi a cégek felszámolását. A privatizált vállalatnál is történnek, történhetnek elbocsájtások, azonban a privatizálás nélkül esetleg még több dolgozótól kellett volna megválni. A
belső vezetői
és
külső
mint a privatizáció nagy
tömegű
szervezetek információ igénye, vala-
nyilvánossága
iránti
szükséglet
olyan
adatkérésben nyilvánult meg, amelyen belül
nehéz
- bár szükséges - az információk, táblatervek és az
informá-
ciórendszer egységét és ugyanakkor a szükséges megkülönböztetéseket kialakítani. Az ÁVÜ a fenti követelményeknek nagy volumenű munka mellett is csak részben tudott eleget tenni. Az ÁVÜ információs rendszer struktúrálls elemeinek egységesítés!, integrálás! foka nem
kielégítő.
A vagyonmérleg, a reor-
ganizáció, a garancia, az ÁVÜ kisebbségi és többségi tulajdonosi vagyona, a készpénz-, hitel-, kárpótlási jegyért történő értékesítés, lízing
előprivatizáció
és a privatizációs
prog-
rarnak kapcsolatrendszere, egymásra hatásának kimutatása szintetizálása, továbbá az értékesítés és a számvitel nem
megfelelő
kapcsolata
színvonalú.
8.1. Sajtó, marketingmunka Az ÁVÜ sajtó, PR és marketing tevékenysége a piaci felétől
fejlődött
A tájékoztató és sajtómunka során az
általános
informálásában erőteljesen.
elsősorban
1993.
tájékozódás szélesítését és döntéséről
szereplők
való tájékoztatás
második
elmélyítését
szolgálta,
(sajtótájékoztató
az
az
IT
ÁVÜ-ben,
Duna TV közvetítés a sajtótájékoztatásról, IT döntések közzé-
- 96 -
tétele a Heti Privinfóba, a Vezetői Értekezlet és a zációs Állandó
Bizottsági
állásfoglalások igazgatói döntések közzététele. )
A célzott információs tájékoztatás is képviselők,
tak
különböző
hozott
Így
például
főszerkesztői
kap-
témájú információkat, a privatizációról.
Megszerveződött
és müködött a privatizáció országos helyzetét
bemutató sajtótájékoztató sorozat. szerveződtek,
alapjára
erősödött.
polgármesterek, térségi lapok
Privati-
felerősödött
a
Tájékoztató
reklámkampány,
konferenciák
és
müködött
"Marketing adatbázis" (értékesítési információk az
a
ügyfelek-
nek). A propaganda tevékenység költségei elérték a 839 millió Ft-ot, amelyből a legnagyobb összegek a bel és külfÖldl hirdetési díjak 319 millió Ft, a Rádió, készités 211 millió Ft, a nagy
TV
és
műsorok
reklámkampányok
(pl.
filmPillér
befektetési jegy) 154 millió Ft-ot tettek ki.
8.2. Szervezeti változás 1992 áprilisában megalakult a Kormányzati Kapcsolatok gatósága (továbbiakban: KKI) és
ettől
Igaz-
kezdve- a Kormány
ál-
tal jóváhagyott Szervezeti és Müködési Szabályzatban meghatá-· rozottak szerint - ez az Igazgatóság biztositotta a
kormány-
zati munkával kapcsolatos információáramlást. Az ÁVÜ ezen szervezeti egysége speciálls jogállású, mivel ügyvezető
igazgató közvetlen irányitása alá tartozik, de mun-
kája a tárca nélküli miniszter
Kabinettirodájához
dik. Feladata a kormányzati és a parlamenti kel
összefüggő
hajtása.
az
kapcsoló-
előterjesztések
koordinációs és kidolgozói tevékenység
végre-
- 97 -
A KKI koordinálta az ÁVÜ illetékes bizottságának a privatizációért tal
előírt
felelős
tárca nélküli miniszter Kormány ál-
feladatainak kidolgozását, a hitelkonszolidáció, a
kedvezményes hazai tulajdonszerzést
elősegítő
bankprivatizáció, a privatizációs törvények, a kai Irányelvek témakörében, tehát
közvetítő
az ÁVÜ nemcsak puszta végrehajtó, hanem készítő
bevonásával
munkát is végzett.
technikák,
a
Vagyonpoliti-
szerepe
jelentős
mellett
döntéselő
ME L L
É
KL E T E K
az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének ellenőrzéséről
szóló jelentéshez
1. sz. melléklet
Privatizációval
összefüggő
közvetlen és közvetett
kiadások 1993-ban
ME G N E V E Z S S Tanácsadói díjak Ingatlan reorganizáció, melyből - Belvárosi Irodaház Kft. működési költsége 93 millió Ft - Irodaházprogram privatizációs költsége 220 millió Ft Duna Intercontinentál szerződésfel bontása miatti kifizetés ÁFA Önprivatizácíós és lízing szervezet (PRIMAN) költsége Értékesités bonyolitási díja Tőzsdei bevezetés költsége Részvényőrzés, átruházás, szelvényvágás Vagyonértékelés díja Megbizási díj Belföldi kiküldetés költsége Külföldi kiküldetés költsége TB járulék Postai szolgáltatás Hirdetési díj PR·és marketing munkát segitő vállalkozási díj Stádium Kft. részére kifizetett készenléti díj és elvégzett munka ellenértéke Tulajdon alapítvány részére kifizetett tanulmányok díja Egyéb kiadások* Összesen:
Összeg Cmillió Ft) l. 062 313
267 726 158 161
79
'
43 61 17 4
7 4 2
319 510
30 24 149
3.93(i
*Az egyéb kiadások között taxi költség, fordítási díj, bankköltség, ügyvédi díj, tolmácsolási díj, kárpótlási jegy megsemmisitési költsége, nyomdaköltség stb. szerepel.
2. sz. oellHlet
AYO
kötelezettség-v~llal~sai
(MINTA) "illib Ft-ban Kotelezettseg vállalás kelte
" E 6 HE YE Z t S
1991.
1992.
1993.
H 6 5 Z ü NT
1. ABRJA Botorgyár 2. Autó és Alkatrészker.Y.
Vállalat KlTIZetett osszeg negszunt fizetési köt. 1992. 1993. fiz.köt,
1993
ápril is 20-an
sz o
'
3, BERYA Rt./Egri Finooszer.
x
340
4. Budapesti-Pest •egyei 6HY.
x
241
5. Budapesti Tejip. Y.
x
500
6. Cement és "ész•óvek
~20
!40
x
20991
8. Cheooli1pex Külter.Y.
x
7~
200 241
50
730
7. Centru1 Aruházak Rt.
Rég tennmo fizeUsi köt.
450 730
m'
i. 770
75
9. COMPACK t.er.Csoo.Y.
1950
10. Debreceni Doh.Sy,
mo
!250
x
380
380
x
195
m
.400
400
x
1045
1045
x
2200
l~
4
1931
11. Dunántúli t.tlolaiip.
6épgy. 12. FERUNION 13. SANZ Acélszerk.Y. 14. Györi Keksz és
Ostyagyár l~.HGttlgépgyár
Jászberény
16. IDEX 17. lnvestor
lB.
Kiskuns~gi
A.a.
48
21~2
470
470
x
220 0
2200
x
596
~86
19. Y.JPTERY
x
14
14
20. Y.öbányai Stlrgyár Rt.
x
200
200
21. "agyar Optikai MOvek
22."átravidéki (Szolnok) Cukorgyár
x
x
317
317
800
298
!29
240
133
23. Metró t:özlet:edesfejlesztési és Beruh.
' HE6SZO»T
24. MélyépHB Rt. 25. Xetallgeselshaft A6. Ozd
'
27. Növenyolajioari Y.
28. Nylrségi Konzorvip.VIll.
1993.
!ori lis 20-án 262
262
500
500
2100
2100 490
600
'
110
470
29. OHKER 30. Papiripari Villalat
'
1500
31. P
'
500
32. Szloltastechnikai KutatO lnte:ot és ln. Közp. 33. Szerenesi Edesip. v. Interesokol adé 34. Tanni•pex Ku!ker V.
390
524
'
26. Magyar BördulBcsapáqy Mvek
390
'
470
500 489
570
' '
!427
73
1950 423
196 50(f
81 1950 224
35. OlVASUJ Ot és Vasutép.
'
500
36. Elektheroax Vallalat
'
30
30
'
80
80
3000
300 0
37. Ftlvarosi Asv. és Jégip. PEPSlCO 38. Oxigén és Dissusgáz V. 39. Szénsavteroe!B Villalat 40. t:ecskemeti Konzervgyar
7
17
180
50
' '
41. Telefonqyar/Sieoens OS S Z E S E H
180
'
16011 15
30049
3
50
119
1411
27
223 5 3094
400 9
20 711
1Transzakc10s lg. tájékoztatisa alapJán •ódosult, 1.770 •1llió Ft-tal csökken a kötelezettség-vallal!s összege
11 1992. februir 26-i E/9/8/AVű/1992. sz. IT határozat oOdosltja, 1099 oillió Ft-tal csökken a kótelezettseg-vallal!s összege
3. sz. oelléklet
AVO 1993-ban kifizetett
kötelezettségv~llal~sai ~illiO
l!hzefen
"ESNEVEUS
Ph nh
Vagyonelvon~s
Saranc1a típusa, JDgcl•e
összege
!. ALFA E!el•iszer és Vegy.V.
lS
s
2. Balkányi Allati gazdaság
lS
37
3.Békésoegyei 6MV
10
37
,
4. Budapesti Hús1p. V.
39
'
v.
lS
6. Délsoo1ogyi MS. Kosbinát
so
37
7. Egri
75
s
IB
30
9. Sasztroszervlz Kft.
6
30
10. Helvéciai AS.
3
30
S. COMPACK Keresk. Csos.
Doh~nygyar
8. FER-LAK Kft.
ll. Heves ••gyei Ip. Cik>.Ker,V.
4
15
62
70
38, 39
12. Hungarhotels Astoria
6
48
13. lnvestcoop
2
30
14. Kecskeoét - Szikrai AS.
49
37
15. Kemecsei AS.
23
37
16.
Közéodun~ntuli
Téglaip.
'J.
17. Magyar Optikai Mavek AS.
18.
Kiskuns~gi
19.
M~travidéki
ISzolnok) Cukorgy.
20. Hetallgeselshalt AS. Ozd
22. Nylrségi Konzervip.V. Pelik~n
7
V~ll;lat
25. Pest ••gyei VendégiatOip.V.
38
317
38
317
596
596
5' ó~ 9
129
129
2, l D, 17
262
2b2
30
490
50 490
Rt.
24. Palrioari
7
317
so
21. N!KEl KKV.
23.
Ft-ban
38 6
30 73
8
73
6 17
26. PICK Szeged Rt. (Szegedi Husip.V.) 22 27.
Sz~•Jt~stechnikai
4
Kutató Int. 489
es ln. Közp.
489
6, 38
489
28. Szegedi Nyo•da
IS
39
29. Szentl6rinci AG.
48
39
30. Tanninpe> Kulker. V.
196
31. Telefongyár/SieJ.ens
27
32. OTVASUT Ot es Vasutép.
500
37 17. 42
500
500
B, JI, 12, 38
so
33. Zalaegerszegi Agrár es lp.Kft. 34. E-hitelre eladott bérleti jogok OS S l E S E N :
196
37
2
3.646
3.067
1.425
Garancia tJpusa, iogcloe: 2. Pénzügyi
12. Jóte!jesJtés
4. Környezetvedeloi
17. Alkaloazottak
5. Al talanos
30. Több gar.együtt (Egyéb ne• rész!.)
6. Hitel
37. Rövidlejiratu hitel fedezet
B. Teheroentesség
38. Vagyonelvonás
9.
39. Keszfizetö kezesség
Vagyo~,
szellemi, anyagi tulajdon
(letsz~o)
10. Adótartozások, társ. bi:t.
42. Tulajdonosilrészvény
11. Elöleg visszafizetes
48.
KártalanJt~s
4. sz. melléklet 94.04.20 1 1:41 de ASZGAR93.XLS
1. LAP ÁVÜ összes• kötelezettség-vállalások (millió Ft·ban)
•nem tartalmazza a belt. föld után és
1993. december 31-~ állapot__
alapító jog után fennálló köt.-ket
tiV~'
i•··,---····.
l(ilfi\h
? iii', T{)t~!l
_ ·_ t!'!t_ · ?ösú
6~ti\r
i~~~i
sz~g
) lde'El ALFA Elemiszerés vegy.V. Alt. Epülettervezö V. Ált. Épülettervező V. Alt. Vállalk.Bank Alterra Közmü és Mélyépítö V. Alterra Közmü és Mélyépítö V. ALUFF Kft lAngyalföldi AutÓjavító V ~y alföldi -~[Jt(Íjavitó V IAranypók Fontana Autófelsz. Váll. Sopron A11tAf~lsz. Váll. ~nnrnn Autóvillamossági Felsz Gy. Autó és Alkatrészkeresk.V. ' Autó és Alkatrészkeresk. V. Autó és Alkatrészkeresk.V. Bajai Hütöipari Rt Balaton Füszért Keresked .. V Balkányi Aliami ( Baranyarnegyel Vendéglátó BERVA Rt/Egri Finomszer. BERVA Rt/Egri Finomszer. RFRVA Rt/Egri Finomszer. Betonútépítő V. Békéscsabai Hutöipari Rt l Békésmegyei GMV ~~k<'<megyei GMV JBodrogközi A.G. Borsodm. Tejipari V. Budalakk Festék és M 1 gyár IBudapesti:PestmegyGMV esti Húsip.V
l
. 92.élf
fÜli~ E!~
l(lfize'. }tlltt
tett
~~iS
_
94.03.11 12 92.06.11 93.06.01 5 92.09.21 93.09.21 38 92.09.21 92.10.21 38 1992 1992 30 192.01.01 92.12.31 37 91.12.20 94.12.31 38 93.03.25 94.10.25 5 I91.01.01,96.Ö1:Ö11 ~.01,01 96,01,01 10 192.09.201.93.4.8 137
i ~z~g i
~2119
93.élf . 94.élf
9 15 133 2 1.216 1.216 149 149 20 39 111 10_,--, __ 10 l l BOI l 93.09.081ll3.12.3016-~-~ 79~--l 93.09.20 94.04.30 6 40 193.06.30 94.12.31 37 67 j92.11 .. 0 94.9.30. 4 500 92.01.01 94.01.01 17 10 . 92.01.01 94.01.01 10 10 93.12.20 95.12:-20 5 - - --- 74 93.10.09 93.12.31 3· 5 93.08.04 93.12.31 37 25 93.10,01 93--:-12.31 5 - - - - O -93,04,07 93,05,30 39 90 93.04.15 93.05.30 6 50 93,05,13 95,06,30 39 200
1
i~$.~;
~ elenleg
sl:í
fizeiési
-15
lno6.3ül94.01.1§!19 _
l
l
131
l
l
I93:06.01I94.06.01I38 192.10.2711995
l l
1_____1_4:11 l 1571
l l
___ l 71
a
sé
133 2
O K O 4 O 4
l EUQJ
-~-----lAl Ol l
-
i
fennálló · • g
hP K M A A M M A M
15
1
pg:-·
Va !!i
A l B l_ l A l A K A M A A K K A A M M
131 Kl
l K l_ l A l •
l BOI 791
5 10 O 90 50 O
l
l Ol
20 4 39 2 1013 10 3 Ol K 011 40 1 67 3 500 4 10 4 10 4 74 M O M 0 M O K O 1 O 1 200 1 4 M M M ül M M 2 2411 M 1501 R
94.04.20
11:41 de
2. LAP
ASZGAA93.XLS
Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban)
•nem tartalmazza a belt. föld után és
1993. december 31-i állapot
alapító jog után fennálló köt.-ket
~lfl~e" t~tt
i~lfi{~Si /~i!i~!>}
Ya
•
16
tett > Jef1 i ~~~' i?~~;.. . {is~; •····~?es i~z~a i t~·~ií.\ >92.év iSS;év> >94;évc ------
Budapest Tejip.V. B11rl;mest Tejip.V. l'-c"'c'" és Mészmüvek Cement és Mészmüvek ' Cement és Mészmüvek Cement és Mészmüvek [Centrum ~ruházak-[Centrum Aruházak :hemokomplex Vállakozási és Ker : Külker V [CHINOIN gyógyszergyár Cseoel M. Szerszám Gépgyár COMPACK Keresk Csom V. n~n11hius Hotels ce ni Dohány gyár nelelfölrli Reoioniilis Fejl. Társaság Déldunántúli Tervező Váll. Délsomogyi Mg Kombinát Duna Elelm.és Vegyiárú Dunakeszi Konzervgyár l Dunántúi~_ISöolajip. Gépgy. :lunántúli Gázszolg. V. Északdunántúli Gázszolg. V ántúli Tervezö V. Egri Dohánygyár Elekthermax Vállalat Elektromodul Vállalat EGSZI [Epitőipari Beruh v. !FER-LAK Kft. [Ferroglobus IFERROVILL Keresk,\1,___
l l
193.04.14193.10.06139 93.04.21 95.01.17 39 93.02.10 98.05.10 4 1 93.08.31 94,12,31 39 93,11,15 98,11,15 30( 4) 93,11,15 98,11,15 4 1 .92.03.0 92.03.01 30 93,03,11 99,12,31 38 93,06,29 99,06,30 38 92.03.01 94.b:3:25 4,10,38 1991 1993 1 ,2,3, 19 93.03.1. 94.3.01. 38 91,06,01 96,06,01 4 --1 92.12.1 O 93.12.1 O 7 92,06,27 95,06,27 1 O, 3 50 93.05.27 .30 93,06,29 94,06,29 38 92.12.22 93.01.15 37 93,08,09 99,08,19 38 93.03.12 .93.9.17 38 93,1 O, 1 5 94,04,15 6 92.12.16 93.12.16 7,9,10,17,3 92.12.16 93.12.18 38 l 92.06.17 93.12.31 30 J
[92,04,22[97,04,22[38,6 [93 [93 [30 -193.04.28[94.04.28[38 [_!1_~_.10.01J94,03,01[38.
l
l
l l
l l
[__j
501 450 . 250 108 122 250 1.770 1.770 2.099
l
l
15
50
O
20 380 560 75 1
-
-
J~lenl~g
l
_fennálló_
g
,Ji~t~té~.i. · li~eté~i - Jl - ~llt:tei · · ·•.-., -. iettsé
j
-
---
szynt i
l l
O
75 2.013 1 1.950 164 1.250 96 3 50
sir
i ty1e~- >
A A K A K A B K A A A A K A K
A M A A A A K K
'
501
01 450 250 108 122 250
O
o 2.099 --
2013 ___ _
4 164
__
M M
1 1 1 1 4 4
O
4
75
4
O
R
1 1.931
K
O
1.250 96 3
1 1 1 4
20
O M O K O M
--560 75 1
:3!3_0 __! O 4 O 4 O 4 1 1 3 3
60[ 18[ 141_ 101
45[ l l
-~
18[__ l
-rK l l 15[ 4 lM l l ____ 9 l K l 14[ K J!' L~·-·_[___ 10[_1_
r---
94.04.20 11:41 de ASZGAR93.XLS
3. LAP
Á VÜ összes • kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban)
•nem tartalmazza a belt. föld után és alapftó jog után fennálló köt.-ke
.~lfl~e~
\.\\{:{{ IFERUNION mikai Vallalat . és Jégip.- PEPSICO \Fóv. Garazsipari V. uhazali Szolg.V. \Fóv. Ep.Uzemg. és Ugyvit. FOrész Lemez és Hordóip. V FOrész Lemez és Hordóip.V GANZ Acélszerkezeti V. Gasztroszerviz Kft Generalimpex Gép és Szerszamértékesítö GLOBUS Nyomda Qyór megyei AEV Györi Keksz és Ostyagyar Gyóri Közuti Ep. V \GyórSopronmegyeilparcikkker.V. Helvéciai Á.G. Hevesmegyei Ip. cikk Ker V. Hevesmegyei lp.cikk Ker V. Hungarhotels Astaria \Hütö-gTpgyar Jászberény \IBUSZ Rt \IDEX ----\lnvestcoop Jinvestor Kaposvári Ruhagyar éti Konzervgyár [Kecskeméti Közúti Ep. V. t-Szikrai A.G. Kernecsei A.G - Juta és Politextil V. -------------- ------------~-----
93.09.24\99.11.11 93.12.06.' 92.01.25\94.01.25 93.05.26 94.02.16 93.10.31 93.11.30 93.03.24 98.03.24 93.06.17 93.12.31 93.06.17 93.12.31 93.05.06 96.05.06 93 93 92.10.29 99.10.29 93.12.01 95.03.31
38 38 4,8,10 38 5 39 38 38 6 30 38 38
Kifízit>
Kljl{e-
á~1~
J~1\\
r~i~!l
?~'*~si
· 92.év
\ 93.év
\J~~
si~9 94.év
150 20 1
6
< M~Q\
. Jelenleg
~~í jiik~gi
r n0 sé B K K A A K A K K M K
BO
13 25 5 25 104 400 6 90
Va
.•· fennálló .
~9w1e;
zettsa 150 20 80
4 3
O M
13 25
O[ K
25 104
5J 3 2 2 400 3 O O
öl
9
O
O
2
4
\93,10,31\94.10.31\5
l
l
2\
l
l
\Al
l
1 .0451 M 1 2 M C C
\91.01,01\96,01,01\4.5,3,7,\5, o\ 191.0:3.01[96.03.0111,2,3, l l \93.12.08\98.f2.o8\3l{39 .. \--[ \93 \93 \30 J J \92.01.28\94.01.28\22,8,13\ l
2.2001 73~~ 470\2\ 2.200\
\ K \ l Kl \K\
l
48\
\
l
l
\ J
\ 2\
J M J
J
l
l
lM l
l
l
l
2.152 739 470 C 2.200\4 M M M 2
94.04.20
1 1:41 de
4. LAP
ASZGAA93.XLS
Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban) 1993. december 31-i állapot
:o i<
:· .•-._. .
< iL i i/
.2_:....___.2_.2_.2.2.2.2.2W.2.2±8
p. TervezaV Kiskunsági A .. G. Kiskunsági A:.G. Kiskunsági Á .. G. _________ IKISTEXT Rt IKIPTERV KNER Nyomda Komplex Külkereskedelmi V. Köbányai Gyógyszergyár Köbányai Sörgyár Rt. Középdunántúli Téglaip. V. KOZERT Vállalatok Kristály Vendéglátó V. MagyarOpikai Müvek · Gördülőcsapágy Müvek
Mátravidéki (Szoln.)Cukorgy Mátravidéki (Szoln.)Cukorgy IMáiravidéki Fémmüvek IMetro Közlekedéslejleszté"i és Beruh ferm. Eszk Keresk. V. IMetallgeselshaft AG Ozd Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Rt MIRELITE V. INIKEX KKV l Növényolajipari V. 3dai A.G. i Konzervipari Váll INyomdaipari Grafikai V. Offset és Játékkártya Nyomda lOMKER Országos Szakipari Vállalat l Oxigén és Dissusgáz V. Palóc Keresk. Váll.
*nem tartalmazza a belt.föld után és alapító jog után fennálló köt.-ket
~Hlié
het1h r~~9i \ eideja
14 50 520 26 l 2001 13,517 80 33 2.550 200 7 65 1 317 500 800'
--
l l
l
l
l
4881
~~ürt
i
fennálló
g
·· ösz.; szí fizetési . 5 i~~i no kötele' 94.éii s~g zetts~g
fizetési
a
kötele-
z
--50 520 26 -
l
~---
---
7
317 298' 129
1501 390 15 524
M$9' · Jelenleg
l
l l
262
-320!'
l?
tett t
) tett <
· ösz• ' ·,·._,_öst' <1~~9 ~i~~ 92.ev 93.ev
93.10.31 94.06.30 5 92.01.01 96.12.31 5 92.01.01 96.12.31 9 92.01.01 96.12.31 6 193.11.4.194.11.4.16 l 93,10,31 94,06,30 5 92.03.01 96.03.01 20 93,06,30 99,06,30 38 92.06.10 92.12.31 6 93,11,03 96,11,16 30 93. 93. 38 93.12.01 94.12.01 38 93,09,01 93, 12,31 30 92.11.25 93.12.31 38 93,09,02 95.01.31 6 11991 193.12.31,3,4,10, 1991. 96.12.31 2,17,10 193.01.01193.12.31117 l 93.12.21 94.12.31 38 93.06.15 2000.06. 38 92.10.01 94.09.30 30
192.08.05192,12,31138
((lfl#~{ }<1ft#~ Va
.J~t! ,
nve•;it"
501--
------- ---
A -M M M lK l A A K A l A M K A M K
l
A A l A K A M A M lM K A M
41 4701 11
l
l
l__r-.,1_
l
l
l K
~-
14 3 O M O M O M
l
o 2550
2001 2 80 33
o 200
3 4 1 1
1
o 240 15C
o
1331 3 o 3 ül 3 -390 4 15 K o 1
~
_()l_J,1_
118 20 11 o
K
193.10,01193,12,31138,39 l l 193.04.15195.04.15148 l 301 193,07,20199.12.31138, 39 l l
zettség
4
ül 4
2.1001 M o 2
~
2T"' ül 2
4701 2 114_
lA 3000
OT2 21M
94.04.20
11:41 de
5. LAP
ASZGAR93.XLS
Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban) 1993. december
~-i
, ii(<.i} >telít:··>
i
1
>•>•"~"'-'··'
· rG,efllr•~
Erv~'
byesiti
. hetil~ ~éQi
:i:i:i:iililLili:i:iit i Ideje>
'< f;;l.;tf"-f.:t;~
.i.leR
)&sz~. .• ~~eg
·· 92 .é•
·
!Pelikán Rt - - 193 193 l3o l Pécsi Pannania Sörgyár Rt nker. Rt jPapirip
lá dé 92.08.05 2000.08. 38 Tannimpex Külker.V Tannimpex Külker.V. 92.12.02 93.1 2.2. 37 Tannimpex Külker.V. 39,38 Tannimpex Külker.V. 92.08.15 2000.08. 38 Telefongyar/S1cmens 96.1 )3.0113,4,9,1 T elelangy ár:-· 192.04.29196,04,29 .17,42 j Ternaforo j93.03.19j99.03.19j38 l93,o9,3ol98,o9,30I38 iTernaforg Texért Kereskedelmi Váll 193,09,23,93, 12,31130 Tiszarnanti Veg· 92.01.01 94.01.01 ? TokaJh.AG Borkombinát !Ii01.01 193.12.31,38Tolnamegyci Tejipari Váll. 93~ 12.31 94.12.31 38.
l
•nem tartalmazza a belt. föld után és alapító jog után fennálló köt.-ket
állapot
l
7-
n~llt
..Ji~~.·
\~z~q
94 .év
""' ;;,;
70fi 2.195j-1.495 501 57C 80 120 180 48 1.950 3 165 255 3
18 -
l
11
l l 1-
T
l l
j=J
•. szü~t.
$ZÍ
fizetési
.po
900j 359 13 21
25 30C
20c
____ _fl ___ _
,~öt~lt
5
48
196
119
27
zettsér:l
o
l
z
a
1081 1 . O K
ol 2
13o]1 ~
or1
"'""2öOf1 -3.201
O M
50 700 700 50 Bll
M K M A
K
a
441
~ K K B K K A A
· fiz~t~~i
50CiT4 --ort<
A
15
i g
1A.2711
rM 489
Jelenleg .fennálló
köteleT
séa iettséu
44 130
73
22
23
ló
K M M K M K K M A A A A
8 l
.....ö~.~· .
~<'lQ;
Va
rv
1.5(
3öf
i
~z!!9)i
'71
l l
~ejt
1
l
,--~
~~~zec.
O O
M M
O M O 80 105 180
3 2 2 2
O M
TI5öl iVI l
224
l
25 K 30C K ,--200
A • __ ~~-L-~-----
o o
4 4
3 4 78113 3321 3 131 4 211 4
DTK
012
~~~-
94.04.20
11:41 de
6. LAP
ASZGAR93.XLS
Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban)
•nem tartalmazza a belt.föld után és
1993. december 31-i állapot
alapító jog után fennálló köt.-ke
Klfl*~f t~tt
rvé,
. .U. . .ség!L .... ,
l Törökbálinti Á.G. iUTVASUT Ut és Vasutép IVasért V ·--Vác és Körny Eleim Városépitési Tud. Tervező Int Vegyimüveket Tervezó Vállalat églátó V tvizivárosi Vagyon és Ingallakez Rt LZalaegerszegi Agrár és lp.Kit Zalaeg.Hütöipari Vállalat Zala megyei Tejipari Váll. Zrinyi Nyomda IE-hitelre eladott b-erleti jogok
92,év
193,12,31194,12,31138 93.12.31 94.12.31 38 93,10,01 98,10,01 38 93.11.24 98.11.30 38 93.06.30 94.06.30 38 93.12.06 94.04.30 39 93.06.09 93.12.31 37 -- 93.03.09 98.03:09 5 93,06,29 93,12,31 38 93.10.30 98.10.30 38
l
l
l
l
l
-
l
l
41 3 5 8 6 82 50 91 5 7 2.8431
.•~ett(
ló
(~zeqi
i.~zf>9f
nO
KlfiiEM\ Va <Meg-
P~ti •<•.<ösz'. i
p~Y{
. ~ze!l
·.· ldeíe
~l!li~f tett•••·
93.éli
l
~zün~ •
fi~~té~j
$Zí
94.év" ség iettség
l
l
A A A K
l
/k?t~lf.l\
z
zetíség •
l
-
5
21
l
g
4 3 K
3
O M
--,--- ----B
a
M R 41 K 3 E
5 8 6 82
A M
50
ll
g
.~~~<'lté~f
k9t~le>
l
Jel!lf1leg f~[lQ~IIó
l
9T'M O M
l
7 2.84(
2
,
94.04.20
1 1:41 de
7. LAP
ASZGAR93.XLS
Á VÜ összes• kötelezettség-vállalások
lmillió Ft-ban) 1993. december 31-i
után fennálló köt.-ket
Kötelezettségvállalás/garancia tipusai 1 Jogi 2
Pénzügyi
3
Mérleg
4
Környezetvédelmi
5
Általános
6
Hitel
7
MUködésre vonatk.
8
Tehermentesség
9
Vagyon, szellemi, anyagi tulajdon
10 Adótartozások, társ.bizt. 31
Termékek SZilbványossága
34 Bank 37 AovidlcJtHdtU tutelfedetet
40 Pervesztés 42 Tul.:tjdútlOSrirG~tvérJy
44 Kordl1k!u:.. rllellll:~~eg
4 7 KeicssCg
•nem tartplmazza a belt. föld után és
11 12 13 14 15 16 17 18 19
20 32 35 38 41 43 45 48
Elöleg visszafizetés
21 Netto érték
Jóteljesités
Jogutód és érdekeltség
22 23 24 25 26
Alkalmazottak (létszám)
27 Épületrészekre vonatk
Száml.ik
28 29 30 33 36 39
Permentesség Bizonytalan követelések Kintlévöségek
Biztosítás
Hatósági engedélyek
leányválaJatok Jelzálog mcntesség
Vagyonelvonás Külso köv. átváll.
Szerzödések(korábbi) Szellemi alk.füz jogok Tartozások Önkormányzatok Hitelezök túlszerz.megakadályozása Ingatlankimutatás teljes Tevékenység törvényes Több gar. együtt/Egyéb nem részi. Részvénytart.opcióhoz Munkaügy probl.nélküli Készfizetö kezesség
K Kormánygarancia
Részvények tchermentesek Feltétel nCikLili
Kjrli.JIJnitjs
46 49
Fehételekhez kötött lejárt határidejü követelések
5 .. sz.
mellék.let
Az AVO .U tal közvetlenül alkalmazott szakertöi cegek reszere a
Tan~csadó
privatiz~ciós
eeg neve
bevetelböl kifizetett tanácsadói dijak 1993-ban
A tranzakcióban erintett vállalatok
Fizetett dij eF t-ban
l. C.S.F .B.
Credit Suesse (HV.)
Ny idofer
~<9.
931
KHolajkutatO Rt. Lrss. :z: e~.en:
79.'731
2. Clifforq Chana
(K.)
tGAZ.KOGAZ-T-0-PB-DD
3. SWISS Banf: Co. (K.)
Hungarhotel~.
4. James Capel (HV.)
Alfa Ker.
48.326
l.484
NASF'ED
28.79.2
Lrsszesen: : •• HOZAM Rt.
KIJolajipari Rt.
(M .. )
----
6. MM Rothschild (K.)
~GttZ,
7. Pü. Kute..tó Rt.
Ker av ill Rt.
(M.)
KC•GAZ
25 .. 000 23 .. 69~)
16.777
Garzon Bbtor Rt. összesen:
8. KF'MG Peat MARWICK (K.)
21.827
Matáv
21. 82~.
9. Roland Berger and (K.) F' ar-tn er
AVO (átviláqitások) CAOLA 19.423
.tO. Bp. Investment (1'1.)
Aroma Ker.
7.24f..l
Ker.Bzolq. !
- -Bededon -
Fús:zért
1. 200 19.413
A tranzakcióban érintett vAllalatok
Tanacsadó cég neve
ll. CMS Vez. Tan. adó
(M.)
Csepel GyáFtelep
Fizetett dij eF t-ban 12.600
Mélyép Rt.
500
SzentendFei PapiFker Rt.
18.503 12. Ernst and Yang (HV.) Bededon Füszért
2 .. 250
SOFA 322 ----------------------------------------------------------L1sszesen: 18.496 ~i ..
13. Banque Indosuez IH. (HV.) 14. Epic VJien (K.)
ARVIT HtH/:lio. F:t. Pécsi Sl:lcgyác Köb~nyai SBrqyár
14.715 13.6'16 489
-~-----------------~------
14.185
összesen:
--------------------------------------------~~-----
15. Money Bross Rt. (M.)
t.G 36 db
8.938
Kar-amell
3.894 12.882
C1sszesen:
16. ITAG r•KOLEX IH. (MV.)
X Kölcsönzö V ..
17. INVESTCOOP (M .)
Helvécia AG.
2 .. 415
Fannonvin Ht.
7.
L1sszesen:
10.500
:.o o
9.91~.
----------------------
18. Pricemoterhouse (HV.)
D-T-PB-*-Kqáz
19. Daiwa (HV.)
Debreceni HOs Rt.
9.487
------------~~~------
Glovita
Lakóterv
- - - TF:ITEX \)sszeser.: -------------------------·-------------·--------------
l .. OOü l
.,i::
o/~·
- 3 -
Tanácsadó cég neve
Fizetett d:íj eF t-ban
A tranzakcióban érintett vállalatok
21. Meritum MQ.Kut.Int. (M.J
111'P• !(ut. alapd.
1.000 3 .. 206
NIKEX
? .. OOO
________________________________F_·~a_i_r~i~p_._G_é~p~g~y_.______________________2.65_6_______ 8 .. 862
L•sszesen: Szegedi AG.
22. Hyd<>a (M.) 23. Economic Rt.
Vasi Húsip.
(M.)
~~~~~~~~----~~.
8 .. 640
v.
:3.180
.~~-------------~~C~------
24. Hunqaroholding (M.)
Ko ron a Rt.
7 .. 'i69
25 .. Szenzor Kft ..
Bajai Húsip. V.
5.675
(M .. )
Ba_iai HL\Wipar
500
MODI Ker.
315
M.óváci ELKI
Szolnoki Aqroker
600
7.444 26. American APR (HV.)
ME:H Tröszt
27. Eminenciás (M .. )
Földgép Rt.
7.200
Tisza Bútor Rt.
1 .. 975
Mofém Rt.
~o
6 .. 425
L•sszesen:
29. KNOW-HOW
o
E:.D.tuli PitRT Kft.
6.157
29. Brion Charles (K.)
Pannonia Száll.
6.005
30. MKB
AVü (tömeges priv.)
~
(1'1.)
(!'!.)
... ooo
+ 67 db tanácsadó céq~
s::.1(13
illetve tanácsadó
:-=-------------· - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
()ss z esen:
Téves banki visszautalás miatt
---
-
5.'f'=i6
---
--
611.520
K.= Külföldi M.. .::: l'!aqycti.-
HV .. = Hazai vegyesvállalat
6. sz. melléklet
_.[
Szervezési, Informatikai, -és Vagyonnyilvántartási Igazgacóság
Az 1993. évi deviza bevételek listája cégek szerint
Név
e Ft Deviza
Alufe Kft - Reinhold Mahla Pick Szeged Fejértej-Pharmalat Pest m-i Vill.Szer Kft - Fabricom Elekthermax-Attacplan Totalgaz-Citybank
20.105 831.048 645.938 60.000 183.868 2.418.466
Duna Hotel - Mariott Pro. Fov. Ásványvíz J. Váll. - Pepsi Intercontinantal-Girocr · Tófalviné, Tosa K-Bernard Matthews Zalaegerszegi Hut6 DEV Szechenyi Nyomda DEV Heves m-i Ruhaip. DEV
83.180 995.711 4.597.272 338.874 195.120 106.567 10.811
OKTÁV - Industrie-Wetterecouns Aminac Holding Soproni Faip.- Maschinvertiebs Ált. Gyufaip. VIV-Siernens OMKER-OKHB Nyéki Kavics-Lasseiberger
41.160 42.094 68.347 252.091 140.000 354.840 183.322
Autoker Holding DEV Krudy Camplett - Wisma Trading Agroker Kner Nyomda - Kleinvert Benson Agrikon Idil Insaat Ticaret Nyidofer-Processing Dept.
329.758 5.612 401.561 53.316 44.198 714.021
KONTAVILL-Lengrand Sigma-Manz GMBH MOFÉM-Hans Stefan ORAS O.Y. ÉRDGÉP-Krause Werk MMG-Magistralna GLOVITA-Fidrich Seitz Kobányai Sörgyár-Westgate Holding MKM-Wiener Kábel MOBIUS Rt. - P.U.H. ÉGI-GEA Á.G.
25.749 73.506 14.940 9.998 14.861 4.896 2.435 2.465.122 2.205.546 265.148 557.899
Tanácsadó
James Capel Money Brass Clifford Chance & Köves és ':'.
ITAG-ÖKOLEX Rt. AGIC Treuhand Kft. + Bálintfy és ':'.-i Ü.I Budapest Holding Ernst and Yot.:ng Szenzor Kft. Szenzor Kft. Lassels Berg. Knauf Posta Bank Capital Invest Kft.
C.S.F.B. Brian Charles Budapest Holding Eminenciás Kft.
Da i wa EPIC-WIEN
l l
·l
;·
Pannónia Száll. +":HOLPA 4.989.879 GLOBUS-GLOBUS részv. vás. 157.562 Kiskunlacházi Ka~icsb. - Drezdner 119 PRIMAGÁZ-Auland,Wienna 475.467 323.057 Veszprémtej-Bangrain SA MÉH Rt. - Skydirer 279.137 Kamikals-Saponia 329.332 Középkobányák-Basalt A.G. 64.200 Ipari Armaturagy. Kft. - Otto Gur 53.375 Robinson Road 8.738 Földgép - A .. Porr A.G. 109.558 Alkatrészgy. Kft. - TAG 2. 478 2.489 Dunakenyér-Dunahandels 42.095 CARDO Kft. Kelet Pesti Fejfi,-Milchrerorbeiting 10.000 69.227 CEMÜ Összesen: ebbol tanácsadói közremoködéssel
Budapestmá~994.
május 25.
25.674.093 13.801. 916
J.P. Morgan GiraCredit Bef. Rt. Deák & Deák P.T.I. Creditanstalt Manager Vez. T&n. American APR Dunaholding Eminenciás :
Creditinstalt
~;
7. sz. melléklet
Tanácsadói keretszerzödés módosítás lényegének és a
l. A
szakértői
szakértő
időpontban-
tudomásul veszi, hogy bármely
retszerződés
állhat fenn
díjak megoszlásának összefoglalása
időtartama
alatt
legfeljebb
viszonya.
(II. 4. pont)
szerződéses
2. A vállalat a saját költségére, a
szakértőtől
a
Ke-
vállalattal
15
független vagyo-
nértékelövel készítteti és független könyvvizsgálóval hitelesítteti az átalakulási vagyonmérlegét.
3. A tagsági jog
értékesíthetőségére
(8. pont)
vonatkozóan límitár
bevezetésre, melynek alapja a független
könyvvizsgáló
ÁVÜ írásos engedélye szükséges, szakértő
által megkötött
történő
ennek
szerződést
80
értékesítéshez
az
hiányában
az
ÁVÜ
a
a tudomásra-jutástól szá-
mított 30 napon belül visszautasithatja. 4.
által
tőke
hitelesített átalakulási vagyonrnérleg szerinti saját %-a. A limitárnál alacsonyabb áron
került
(II. 26/d-e. pontja)
A szakértő a tagsági
jogot ugyanolyan pályázati eljárás, vag)
más versenyeztetési
eljárás
szerint
köteles
mint amilyet az ÁVÜ-re vonatkozó törvény ságra hoznak, azzal, hogy
zártkörű
értékesíteni,
alapján
pályázatot
és a versenyeztetés során köteles a pályázatot
nem
hirdethet
Jegalább
alkalommal két országos napilapban meghirdetni. (26. ja)
nyilvános-
f.
két pont-
- 2 -
5. A tagsági jog részleges, de asszimetrikus (üzletrész-arányos-
tól eltérített) jogokkal
történő
értékesítése,
léssel történő létesítése csak az ÁVÜ
vagy
írásbeli
rábővü
engedélyével
lehetséges (30/g/II.) 6. A
szakértőt
megillető
tagsági jogok szabályozása csak
retszerződés
Il-ben történt meg, a nagyobb vállalati való tekintettel. (29/A pont)
a
Ke-
értékre
7. Az ÁVÜ különmegállapodás alapján részleges garancia-átvállalásra vállalhat kötelezettséget (39. pont) 8. A szakértö díjazása eltér a tól. (37. pont) 9. A
Keretszerződés
Il. megnövelte
Keretszerződés
a
kötelezettségét
szakértő
ÁVÜ a szakértői díj 40 %-át
azzal, hogy az
I-ben foglaltak-
garanciafedezet-
ként !80 napra visszatartja és a Keretszerzödés 49/b.
I. VI I.
alpontjai alapján egyoldalú intézkedéssei elvonhatja. (A visszatartott 40 %-ot az ÁVÜ a Postabanknál nyitott külön kamatozószámlán kezeli.) 10. Rögzítette a
Keretszerződés
vállalatnak csak
olyan
II., hogy
vagyonvédelmi
a
Vagyonügynökség ügyét
hagyja
a
jóvá,
melyet a tanácsadó cég írásban is javasol.
ll. A
Keretszerződés
II. 27. pontja a kedvezményes
vásárlás mértékére kötelezettségét.
szűkítette
(Szemben a
le a
szakértő
Keretszerződés
dolgozói kivisszaajánlási
I-gye!, melynek a
27. pontja a kialakult piaci áron a vállalat dolgozói részére
elővásárlási
jogot biztosított.)
- 3 -
Szakértői
szakértő
vett fel.
dijak megoszlása nagyság szerint 1993-ban cég összesen 1.061.673 E Ft Ebből
önprivatizációra lett
133
összegű szakértői
kifizetve
db
díjat
489.114
Ft. Ennek megoszlása : 10.000-től 1.000.000 Ft-ig= 42 1-5.000.000 Ft-ig = 42 5-10.000.000 Ft-ig = 20 10-20.000.000 Ft-ig = 12 = 20-30.000.000 Ft-ig 8 30-40.000.000 Ft-ig = 5 = 40-50.000.000 Ft-ig 3 70-80.000.000 Ft-ig =
Összesen:
133 db
A tanácsadó cégek,
szakértő
cég
illetve tanácsadók megoszlása külföldi
és belföldi, illetve Magyarországon bejegyzett vegyes cég között
Összeghatár
Magyar cég
bejegyzett
M.o.~n
Külföldi cég
ve 10 E Ft - l M Ft 36 l M Ft - 5 M Ft 33 5 M Ft - 10 M Ft 14 10 M Ft - 20 M Ft 6 20 M Ft - 30 M Ft 5 30 M Ft - 40 M Ft 3 40 M Ft - 50 M Ft 2 70 M Et - 80 M Ft Összesen: db 99 Összesen Ft: (kerekítve) 620 M Ft
4 6 4 4 l l
21 250 M Ft
2 3 2 2 2
l 3 = !33 l 91 M Ft = = l. 091 M Ft
E
- 4 -
Összesítés az 1991. január l. - 1993. december 31. között privatizációs bevételböJ kifizetett tanácsadói díjakról
Év
Fizetett dij E Ft-ban
Privatizációval érintett vagyon E Ft-ban
!991.
990. 128
106.693.857
!992.
1. 405.369
183.561.260
1993.
1. 061.673
108. !47. 005
Összesen:
3.457. !70
398.402. !22
(ebből
önpriv.
630.278
25.
o38. 8 l l
)
>.
,.....
1""1
8. sz. melléklet ellenőrzéséhez kir
A pri ral iz;Ício cij;irasi szai><Ílyainak
Dönt. Prir. szint szcrv. l. kateg6ria: Választott ügyletek Agrikon Silo és Kabingyiu-tó ~!í1vek Rt. Agroker Eger Ker. és Szolgállat6 Kft. Balalon Bút orarar b. Bajai llíltögépgyár Rt. Csepel Transzformátor Rt. Eptek Rt. Földgép Rt. Köbauyai Sörgyar Rt. OMKER Rt. PRI\IAG .\.z \!AHIR Rt. Ö ss z e s e n: l 3 üaylel b.
IL kate•oria; Uzinao iiarletek e. Budapesti Koolajipari Gépgyar Rt. Karamell Siito Edesipari Hl. .\lbertfah·ai CérnazcJg,rar Hl.
Jelenlegi jegyz.töke E Ft
Nevertek
275, ODO 170, ODO 268, 500 643, ODO 270, 300 2. 397, 600 640, OOO 4, 050, OOO l, 500, OOO 3,200, ODO 270, OOO 13,384, 400
275, ODO 170, ODO 268, 500 519,209 235, 691 l, !98, 810 494, ODO l. 241, ODO 870. OOO l, 5GB, OOO 211,710 7,18l,D20
84 l, ODO 4H !J-14 405, OOO
539, ODO 30-i, .J:J2 374, 600 220, 705 101,500
Értek: E Ft- ban Kiilföldi Szerz. sz. értékesilés érték
E Ft
E Ft
240, l 90, 300, 371, 133, 799, 650, 215, 155, 038, 211. 330,
576 285 022 900 495 966 OOO BOD 500 400 710 65-l
337, 3!JI, 225, 207, 68, l, 322,
500 432 OOO 200 -147 5íD
2, l, 2, 8,
~
cs
Szainoki Agroker. Hl. Összesc11: l ii~llcl
380, OOO 2, 073, [).].j
1. í 12.
:J:n
82, 785 371, 900 650, ODO 2,216,800 978, 750 l, 632, ODO 5, 932, 535
,......
!"'"\
- 2 Dönt. Priv szinl s;::erv. lll. kategória: MRP iigyldek Lígymanyosi Búloripari V
Ö s s z e s e n: B üarlel
Neverlek
Sze1·l. sz. érték E Fl
217,200 34, 500 l' 0 35, 490 370, OOO l 90, 0 93 2, 650, OOO
14B, 260 30, 620 l, 035, 400 316, 340 96, 21 o 2, 116,500
53, 144 21' 550 l' 672, 730 440, OOO 96, 21 o l, 3G4, 508
116,200 46, 444
114,400 BD, OOO
.Jelenlegi jegyz. töke E Fl
.J, 4G
41, 896 BO, OOO
also IimitiH
alsó limitar
3, 0:17, 820
3, 770, 038
ELLa l: Külfölrli
-
9. sz. melléklet
YIZSGILT EGYStG-IOR AJATAJ
Ef\ lll.l nal. aont!sl
nrsas~q
'
' 1.
n. ü3.
,,'
oa.
,,,
06. 16.
4.
10.
l
Cse~eli
Reg)egyz!s
\loayvsz. vagyoR 1 llrsas~qt vaqyon i \letyzeH tDKe
2.061.199
4.H3.099
1.600.000
89. hi XIII. !Y.
837.310
1.84!.561
1.100.000
lislis i!;l.El!oin. liO ft hit.q;r.
lossuth Nyooda Rt.
1.350.858
!.450.al9
617 .OOO
el6tin.
09. 12.
Autovill. Rt.
!.199 .602
1.199.601
l 54.014
lislis l!al.El!tin.Vagyonelv.:36 ! ft
j,
!1. 14
YllATI Autóut. Rt.
- 103.336
498.849
101.000
Lislis ital. Elöoin.
6.
10. 1j.
Egyesült Villglp Rt.
- 47a.m
t.l48.m
600.000
Lisils ital. El!tin.
),
oa.
o;.
!agy.llb•l !dvek Rt.
3.841.114
6.000.000
5.134.090
a.
'-4. 07.
mm Rt.
- IB3.646
722.205
m.ooo
9.
11. 11.
ftETALLOGLORUS Rt.
4.699.901
3.690.334
1.916.900
!O.
06. 30.
ROLTEX !ft.
63.779
33.370
18.960
11.
11. 12.
C•qlldi Húsf•ld. Rt. - !.069.454
210.545
83.000
Lisils ital.
12.
ll. 11.
Környei Agririp. Rt.
2.191.196
1.647.851
t.m.ooo
LisUs Hal.
!3.
10. ll.
RINCA Húsip. Rt.
1.m.m
1.711.531
a24.84l
Li1Us ltal.
!4.
11. 08.
mm sm ls ti p.Rt.
m.1o4
m.m
177.076
Lislis ltal.Elötin.Vagyonelv.ll5 ft ft
!5.
Ol. Ol.
ftiskolci Sütöip Kft.
118.111
278.086
1)0.300
C•nkort. klrp. jegy
!6.
04. Ol.
lebroc"i Ruhagylr Kft. 168.504
101.511
114.110
17.
Ol. Ol.
lanuvia 61 0ip. Rt.
272.737
263.377
107.100
Ja.
11. Ol.
BudapPSI !lnyag!pgy.Rt. 300.091
430.956
311.600
]9.
05. Ol.
Ojposti
Ja8.957
257.744
164.110
20.
Ol. Ol.
lalaton Worgyü P.t.
318.7a7
330.a39
253.50•)
21.
06. Ol.
PRI!AUT Rt.
198.126
m.o7a
431.650
n.
Ol. Ol.
B!TEX Rt.
aa4.64!
907.376
810.000
13.
06. 30.
PltRT-TANIRT Kft.
136.11J
153.800
197.894
24.
Ol. Ol.
VOLANSIEC Rt.
zn.~7s
m.m
440.180
zj.
Ol. Ol.
!agyar Diva!iot.lft.
19.164
154.366
ll8.930
Onkor1. Urp. jegy
26.
02. 20.
67.231
űnkcrt. ~~rp. l~4Y
25.
Csögylr Ri
'
!agy.5ördúlöcs.Ut.
6~pelPJgy.!tt.
Saranya Patyolat Xft, 26 •!Ysl! összmn: lvi 4JO
103.110
103.030
19.154.971 (- 1.839.966]
30.3!8.040
ta.Ol4.955
157.916.305
195.J30.000
120.292.010
•n•l!
ÓS51f51!1!
Lislis ital. Cll tart. 390 ft ft E!ötin.
10. sz. melléklet
ÁLLAMI VAG\'OrJÜG'ff.!Öi<:SÉG
...... ·.·.·.·.·.· >
< > ÁttAr.r.lvAü.A.E..A i IVAGYOf~> >
.·.···········•·>···>•·•··· ••·••·•·
>·.•••·.Au.uó.ilÁSfi.!\!P.k• Ré'szü::: i.2zE:sé••· Db
1993. évi nyitó + saját vagyon ú - saját vagyonú Felszámolás alatt Végelszámolás alatt Összesen:
Csökkenés -elvonás -felszámolás alá - végelszámolás -átalakulás - megszűnés
eső
Osszesen:
Növekedés - vagyonvédelem -felszámolás alatti - végelszámolás alatti Osszesen:
1993. évi záró + sajat vagyon ú - sqjat vagyonú Felszamolas alatt Végelszamo/Js alatt
721
t.lk!Ft
302,? 5
49
!71 7
81,88
948
381;03
100 94
427 3
2, 40
17.46 !7 .71 37,88
156,29 1.07
- 624
0.51
17.71
100 94
37,88
/94
56, /O
!42
73,91
7 269 /00
518
99,27 39,54
212.72
11. sz. mellP.klP.t
ÁLLAMi VAGYOfllÜG\'f\lÖKSÉG
.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·. ·.·.·.·.·.·.·.· .............................. TÁRSÁSÁGI
······<················
<•••••••••••••••••••
v.A.C:dór.J . . •........ ·.
ÁLÁI
1993. évi nyitó + saját vagyonú
612
MdFt
558,86 0,43*
- saját vagyon ú Felszámolás alatt Végelszámolás alatt Összesen:
(
Növekedés - átalakulásból -alapítás - visszavásárlás - alaptökeemelés - felszámolás - végelszámolás Növekedés összesen: Csökkenés - értékesítés vagyonátadás - alaptökecsökkentés -felszámolás - végelszámolás Csökkenés összesen:
(
199.3. évi záró + saját vagyonú - saját vagyonú Felszámolás alatt Végelszámolás
l l 8
631
427
!7 l
183,77 7,85 0.71 0,98 2.91 0,31
461
196,53
297 17
2
119,23 263,04 0.71 3,14 0.50
335
386,62
723
365. ll
15
!9
9
25 l 758
*
3,45
6, 35 0,31 371.77
TeUes értékesítéseknél mutatkozó eltérés, ami a tranzakció összege és nyitó érték közötti különbözetböl adódik, mely a nyitó értéket fogJa csökkentem
12. sz. melléklet
A vizsgált egységek kőre, az ÁVÜ ellenörzések jellemzöi
Az ellenőrzésset érintett egységek: Magyar Kábelmüvek gyára, Környei Mezögazdasági Kombinát Nyúlvertikum,
Szegedi ZALACO
Részvénytársaság, INGA Húsipari Részvénytársaság, Merkur Vállalat, AUTOVIL Vállalat, VILATI, Miskolci Sütőipari Kft., EVIG, összesen 9 egység. A lefolytatott vizsgálatok, tájékozódások mindegyike bejelentés, (összesen 16 bejelentés) alapján
indult.
A
bejelentök
szerepeinek a privatizációs biztosok, területi telen pályázók, illetve nevesített (összesen 5 névtelen bejelentés.)
és
képviselő,
névtelen
kötésre,
versenyeztetési
szabályok
siker-
bejelentések.
A bejelentések vagyonvesztésre, vagyonát átjátszásra, szerződés
között
előnytele~
megsértésére.
a
privatizáció fékezésére, illetve akadályoztatására irányultak. A bejelentések alapján 5 egységnél átfogóbb vizsgálat lefolytatáfőként
dokumentációs
Ellenőrzési
Igazgatósága
sára is sor került, míg a többi. bejelentést tájékozódás keretében rendezték. A vizsgálatokat két egységnél az
ÁVÜ
folytatta (AUTOVIL és RINGA Húsipari Rt.), külső tanácsadó cég, a privatizációs biztos, valamint a társaság felügyelö bizottságának elnöke egy-egy esetben járt el. gyára, EVIG és Miskolci
Sütőipari
(Magyar Kábelmüvek Szegedi
Kft.).
Abejelentések kapcsán három esetben került sor
valamilyen
tézkedésre. A Merkur Vállalat esetében a vonatkozó APEH zat módosítását az ÁVÜ megtámogatta, illetve fellépett a
határorende-
zés érdekében. Az MKM Szegedi gyára esetében a kü l.sö .szaké rt ö vezető
tevékenységével kapcsolatos bejelentést csak
megalapozottnak tekintve a jogi
felelősségre
vonás
in-
a
részlegesen mellözését.
- 2 -
azok morális
jellegű
párhuzamosan folyó
vétségként
rendőrségi
sével ekkor már lezárult). AUTOVIL Vállalat
vezetői
való
kezelését
javasolta
vizsgálat a nyomozás
További
által kötött
si szerzödéseknek a vizsgálatot
nagyértékű
követő
megszüntetétekinthető
eredménynek
(a az
életbiztositá-
felmondása.
Az összeségében csak szerény eredménnyel járó vizsgálatok hatásait fokozta, hogy időmúlás folytán az egyes felvetett problémák részben, vagy teljes egészében megoldódtak. Például Sütőipari
Kft-nél az FB elnök által végzett
Miskolci
vizsgálat
cég értékesítve lett. Az új tulajdonosok az ÁVÜ vizsgálat lefolytatását nem akadályozták,
a
során
által
azonban
a
a
indított vizsgálat
eredményére - kizárólagos jelleggel - igényt tartottak. A Környei
Mezőgazdasági
Kombinát Nyúlvertikumának
értékesítésé-
vel kapcsolatban a vesztes fél tett bejelentést. A nyertes külföldi vevő az elmúlt időszakban visszalépett, ezáltal a panaszos került vételi pozícióba. Figyelmet
érdemlő
is tettek peres,
körülmény, hogy az ellenörzésbe bevont illetve
büntető
kezdeményezéseket,
vezetők
melyekbe
közvetetten a lefolytatott ellenörzések hatásossága jelentkezik, ezek azonban nem szerepeinek az ÁVÜ vonatkozó
statisztikajában.
A vizsgált körben a Merkur Vállalat biztosa az ingatlanértékesítéssel megbizott INTELROBOT Rt.
szerződésszegő
magatartása alap-
ján kezdeményezett peres eljárást. Az EVIG Vállalati vizsgálatot a privatizációs biztos folytatta le. A alapján
büntető
vizsgálat
tapasztalatai
feljelentést is tett.
Az áttekintett 16
bejelentésből
a vizsgálati tapasztalatok,
il-
letve a lefolytatott tájékozódások alapján 8 panaszos bejelentés bizonyult megalapozatlannak.
f
L-n:c-o
dr. Haqelmayer István Or elnök részére Allami
39'J/{fujf~ fi 1 ' ~
uu 12
.
.,_.
J::~-~
~,r
Számvevőszék
Budapest Apáczai Cs. J. u. 10.
1994 -07- 2 1
Oti
Tisztelt Elnök Ur! Köszönettel megkaptuk "Az Allami Vagyonügynökség !993. évi tevékenységének ellenőrzéséről" az Allami Számvevőszék által készitett jelentést. Az Allami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 24 par.-ának megfelelöen észrevételeztük azt. A hivatkozott jelentés 115. oldalán megfogalmazott "Ajánlások" - ban foglaltak közül továbbra is fenntartjuk véleményünket: az Avtl a pályázat győztesének kihirdetése után az állami vagyon terhére további engedményeket nem tett, illetve nem tesz, de tudomásul kell vennünk, hogy a pályáztatás ideje alatt, az adott társaság anyagi helyzetében bekövetkezett negativ változásokat a pályázók nem hajlandók magukra vállalni {2.2.) a Allami Vagyonügynökségnek mint, azt már több izben megjegyeztük - érvényes vagyonkezelési szerzödése van a CO-NEXUS Rt-vel, melynek egyoldal Q módositására az AVO-nek nincs módja {2.9.) Kérem észrevételeink szives figyelembevételét.
Budapest, 1994. jQlius 21.
~zabó János ~ . l··
o\
:
_'.
"
~
l
'.
ÁLLAMI VAGYONKEZELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1115 Budnpest, Bánk bán u. ]7/B. Tel.: 267-6696 Far: 267-6698 Levélcím: 1519 Budnpest, Pf 409. Központi telefon: 267-6600
Vezérigazgató
Budapest, !994. július 20.
Háge/mayer István úr elnök Aliami Számvevőszék Budapest
DB
Tisztelt Elnök Úr!
Az ÁVÜ !993. évi
l
tev:e:.k:e:n~ys:é~g~én=e~k~e~U~e~n~ő;rz~és;e~·r~őJl'S:szlió~OO}jeetelrnést;-jelyet az ÁSZ Elnöki
Értekezlele is megtárgyalt, köszönettel megkaptam. A jelentésre az alábbi észrevételeket teszem: 1., A Függelék 13. oldal 4. bekezdéséhez: A bekezdés utolsó mondata túl általánosan fogalmaz, amely szerint "az ÁVÜ szabályozása ebben az esetben sem a törvény előírását követi", mivel a garanciavállalások eselén az IT anyagát a PM-nek az ülésen résztvevő államtitkára előzetesen megkapta és az azzal kapcsolatos észrevételeiket vagy egyetértésüket az ülésen közölte. amely a jegyzőkönyvben rögzítésre került. Ezáltal a törvény tartalmi szempontból sérelmet nem szenvedett, hiszen a PM-nek médjában állt a garanciavállaláshoz történő hozzájárulását megtagadni vagy álláspon~át érvényesíteni. Így az egyetértési jog gyakorlása rninden garanciavállalás esetén érvényesült. Az eljárás rendjét miniszteri megállapodásban rögzítették, s a hozzájárulás megadására jogosult döntési szinteket ebben határozták meg. 2., A Függelék 69. oldalának l: bekezdéséhez: · A TB részére történő vagyonátadás elhúzódását többek közölt nemcsak az befolyásolta, hogy a TB nem tartotta megfelelőnek a felajánlott portfóliót, hanem az is, hogy egy jelentős, vonzó feltételekkel .rendelkező portfóliómennyiségnek az ÁV Rt. részére történő átadásával kapcsolatos eljárás a folyamatot megnéhezitette és a felajánlható jó rninőségü portfólió mennyiségét csökkentette. Az átadással kapcsolatos egyeztetési nehézségek a folyamat e!púzódását eredményezték. Köszönöm szives együttműködésüket, amellyel lehetövé tették, hogy észrevételeimet az elkészült jelentéshez megtehessem.
Tisztelettel: