B!l8. szám JELENTÉS. az Állami Vagyonügynökség!993. évi tevékenységének. ellenőrzéséről. !994. július 214

B!l8. szám

l

.

JELENTÉS az Állami Vagyonügynökség !993. évi tevékenységének ellenőrzéséről

!994. július

214.

A vizsgálatot vezette

• Harsányi Sándor

osztályvezető

számvevő

főtanácsos

A vizsgálatot végezte: Beck Miklós

számvevő

dr. Borisz József

számvevő

tanácsos

számvevő

tanácsos

dr. Majorosné dr. Locskai Noémi

számvevő

tanácsos

Makkai Mária

számvevő

tanácsos

dr. Molnár Barnabás

számvevő

tanácsos

Németh Béláné

számvevő

tanácsos

Rundik János

számvevő

tanácsos

számvevő

tanácsos

Lőrinc

dr.

Alajos

Szőllősi

Szűcs

Ivánné

Géza

számvevő

l

f

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-5-82/1994. Témaszám: 218

JELENTÉS az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének vizsgálatáról

I.

B E V E Z E T É S

Az Állami Vagyonügynökség (továbbiakban: ÁVÜ)

1993.

kenységének jogszabályi hátterét - mint az ezt

megelőző

is - a változékonyság jellemezte. azaz az ről,

időlegesen

Bár

a tévő

állami tulajdonban

tevéévekben

szabályozá~;

törvényi vagyon

évi

értékesitéséelőirásai

hasznosításáról szóló 1992. évi LIV. törvény

nem

változtak, az 1993. év konkrét privatizációs tevékenységét határozó 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelveket az

meg-

Országgyütés

1993. december 14-ei ütésén fogadta el. felhasználható

Az ÁVÜ 1993. évi tevékenysége megalapozásához és törvényi kötelezettségként kenységet lentést

értékelő

az

az

plenáris ÁVÜ

1993.

ülésen évi

beszámolóját eddig nem nyújtotta be az kezésre csak a

hivatalos

Kormány

évi

- az 1992.

Kormánybeszámolót és állami

Országgyűlés

1993-ban. A Kormány

előirt

ÁVÜ

számvevőszéki

nem

vitatta

tevékenységéről

Országgyűlésnek.

beszámolót

tevéjemeg szóló Rendel-

semmiképpen

sem

- 2 -

helyettesítő,

az Állami

Vagyonügynökség

készitett (négy kötet) tájékoztató ismétlődik

Számvevőszék géről

előbb

jellegű

előállt

az !993-évben is

és

az

ÁV

Rt.

által

anyag áll. Ezzel meg-

helyzet,

hogy

az

Állami

összefoglaló jelentése az ÁVÜ 1993. évi tevékenyséOrszággyűlés

áll az

rendelkezésére, mint

a

Kormány

beszámolója. A vizsgálat - melyet a vizsgálat célja is tükröz -

súlypontkép-

zésre törekedett. Ebben az átlagosnál nagyobb szerepet kapott Vagyonpolitikai

Irányelvektől

eltérő

a

kiadási szerkezet, a priva-

tizációs kiadásokon belül a tanácsadók szerepének és

költségei-

nek, a garanciális kötelezettségek helyzetének vizsgálata. Súlyellenőrzése,

pontot jelentett az átalakulási folyamat előszőr

rnérleg helyzete és lenőrzés

végezte el a

Számvevőszék

a

vagyonbelsőel­

a

tevékenységének vizsgálatát.

A vizsgálat célja az volt, hogy megbizható, átfogó képet

nyújt-

son az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységéről. Ellenőrizni

kellett az 1992. évi LIV. törvényben, az

Vagyonpolitikai Irányelvekben, továbbá az ÁVÜ belső rendszerében a privatizációs, a vagyonkezelési, a sítási, a vagyonvédelmi, a vállalatok lyamataira

előirt

kötelező

szükségszerűek

fo ..

és

előirányzatok,

célszerűek

a

a

privati-

kiadások

mennyire

(különös tekintettel

Vagyonügynökséghez

nagysága és összetétele, a

mérlegszerű

ellenőrizhetősége

1

évi

ranciavállalásokra és a tanácsadókkal kapcsolatos

megbízhatósága,

vagyonhaszno-

normativ követelmények megvalósulását.

zációs bevételi és kiadási

Hogyan változott

évi

szabályzat--

átalakítási

Meg kellett vizsgálni hogyan teljesültek az 1993. voltak

1993.

tartozó kimutatás

biztosított-e.

a

ga-

költségekre). állami

vagyon

teljeskörűsége,

- 3 -

A vizsgálat kiterjedt az ÁVÜ tevékenysége külső és belső mációs rendszerének törvényi követelményekhez való a társadalmi kontroll érvényesitési

infor-

igazodására,

lehetőségeire,

az

átlátha-

táságra és a nyilvánosság érvényesülésére, továbbá a döntéshozók (parlament, kormányzat, ÁVÜ Igazgatótanácsa

stb.),

piaci szereplők (vevők, befektetők, tanácsadók az nában

résztulajdonában

társaságok)

lévő

valamint ÁVÜ

tulajdo-

informálásának,

visszacsatolási rendszerek hatékonyságának vizsgálatára, gyonügynökség függetlenített

időlegesen

ről,

belső ellenőrzésének működésére.

állami tulajdonban védelméről"

hasznosításáról és

alapján

minőségi

a Va-

a

Az ÁVÜ 1993. évi tevékenységének vizsgálatánál sajátosság hogy "Az

a

levő

volt,

vagyon értékesítésé-

szóló 1992. évi LIV. törvény

változást jelentett, hogy közel 900 gazdálkodó

egység alapítói hatásköre is az ÁVÜ-höz rendelődött

és

így

az

Állami Számvevőszék először vizsgálta az ÁVÜ által nagy tömegber, végzett társasági átalakítások bonyolult folyamatát. További

jellemző

vonása volt a vizsgálatoknak,

nagyszámú mintavétellel dolgozott. A mintát

hogy

viszonylag

véletlenszerű

kivá-

lasztással, az ÁSZ-hoz érkezett jelzések figyelembevételével az ÁVÜ által ajánlottakkal is

és

kombináltan határozta meg.

A jelentéssei párhuzamosan - az

Állami

Számvevőszék

elnökének

döntése alapján - (továbbiakban ÁSZ) - elkészült az az összefoglaló elemzés, amely a vatizációt és az

tapasztalatok alapján a privállalatok vagyongazdáikadását 1990.

számvevőszéki

állami

március és 1994. március közötti

időszakban

mutatja be.

Az Állami Vagyonügynökségnek az ÁSZ-al történő együttműködését a korrektségen túl az is jellemezte, hogy ideje alatt

feltárt

hiányosságak

lehetőség volt - azonnal

a

kezesi

felelősség

a

helyszíni

kiküszöbölésére

vizsgálat ha

erre

intézkedett. Így például helyesbítették

átterhelése

miatti kötelezettségvállalás

- 4 -

összegét, pontosították az állami vállalatoktól nyek, üzletrészek nyilvántartásba vételét,

az

intézkedtek az ÁVÜ részére korábban átváltalt zettség visszapótlására, amelyek közül

elvont ÁSZ

felhívására

fizetési

jelentősebb

részvékötele-

összegeket az

ÁVÜ számlájára a kötelezettek még a vizsgálat ideje alatt be

is

fizettek, stb. A helyszini Az

ellenőrzési

ellenőrzött

időszak:

ideje: 1994. március 10. - május 10. 1993.

Az ellenőrzött szervezet: az Állami Vagyonügynökség. Az ÁVÜ a Miniszterelnökség költségvetési fejezetbe tartozik.

Ez

a vizsgálat nem terjedt ki az intézményi gazdálkodásra. Ezt várIl. félévében végzi el az Állami Számvevőszék.

hatóan 1994.

II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK

l. Összefoglaló megállapítások és következtetések l

1.1. Az ÁVÜ 1993. évi tevékenységének egyik alapvető zóját, a Vagyonpolitikai Irányelveket (VPI) az

meghatároelőző

hasonlóan a gazdasági év végén 1993. december 14-én jóvá az

Országgyűlés.

valamint az 1993. évi

törvény, a privatizációs kiadások

hagyta

Ez még akkor is igen nagy mozgásteret

adott az ÁVÜ döntéshozó fórumainak, ha az 1993. ségvetésről,

évhez

előirányzatait

pótköltségvetésről

bevételekből

rögzítette.

évi

teljesíthető

költszóló egyes

;

- 5 -

1.2. Az ÁVÜ-höz tartozó vagyon privatizálhatóságának

problémáit

jelzi, hogy a tervezett 120 milliárd Ft-os összes

bevétel-

lel szemben ténylegesen 78 milliárd Ft keletkezett, amely a tervezettnek 65 %-a. A visszavezethető,

nagyarányú

eltérés

bár ezek számszaki

hatása

ki. Közrejátszik ebben az értékesítés

több nem

okra

is

mutatható

tervezhetőségének

zonytalansága, a költségvetési hiány csökkentése

bi-

érdekében

megjelenő

felültervezési nyomás kényszere, továbbá a VPI összeállításánál megjelenő forrásigény, amely nem az értékesítés

lehetőségeiből,

igényekből

hanem az

indul ki.

1.3. A kiadások jogeimeit és rangsorát a VPI részletesen tározta. Az

előirányzott

tényleges kiadás, a

70,3

milliárd

tervezettől

Ft-tal

megha-

szemben

a

miatt

44

elmaradó bevétel

milliárd Ft volt. A kiadások jogcím szerinti összetétele, a már

rangsor

kötelezően előirt

ellenére

ugyanúgy

1992-ben - eltér a VPI-ben foglaltaktól. Az eltérés zott összege 10 milliárd Ft, a tényleges kiadások

mint halmo-

23

%-a.

Ez jelzi, hogy a VPI még a rangsor felállitása mellett jelent kemény korlátot az ÁVÜ Igazgatótanácsának. Az leg az

Országgyűlés

hatáskörébe

funkciót az ÁVÜ döntéshozó szerve

tartozó szinte

sen1 elvi-

jövedelemelosztó tetszés

szerint

gyakorolja. A VPI megsértésének semmiféle jogkövetkezménye, szankciója nincs, a VPI ellenőrzése

bertartásának

folyamatba

épitett

nem megoldott.

1.4. Az ÁVÜ értékesitési összes bevétele 1992-höz képest 8 %-kal nőtt,

miközben költségei 8,8 %-kal csökkentek.

Így a priva-

tizációs költségek egységnyi értékesítésre jutó hányada az 1992. évi 24 %-ról 20 %-ra csökkent. Ez a tendencia érvényesült - a múlt évben kifogásolt - tanácsadói díjak esetében is, mert azok

1992-ről,

1993-ra 38 %-kal csökkentek.

- 6 -

1.5. Az ÁVÜ 85 gazdálkodó szervezetnél 22,3 milliárd Ft értékben vállalt garanciát, 49 féle jogcímen. A

kötelezettségválla-

lás nyilvántartása megfelel ugyan az érvényes tásnak, de maga az utasítás ellentmond az törvény erre vonatkozó

előírásainak.

A

belső

1992.

utasi-

évi

LIV.

kötelezettségválla-

lás összesen egy esetben felelt meg a törvényi szabályozásnak. ugyanis ebben az egy esetben kérték meg nisztérium

előzetes

engedélyét. A

belső

a

Pénzügymi-

utasítás

gyakorlatot már 1992-ben is kifogásolta az

szerinti

Állami

Számve-

vőszék.

A garanciavállalás 49 féle jogcíme nem

szabályozott,

azaz

nem lehet tudni, hogy egyes jogeimeknek mi a tartalma.

Így

nem lehet nyomonkövetni azt sem, hogy az adott garanciavállalást miért azon a jogeimen adja az ÁVÜ. tágra nyitja az Igazgatótanács és az

meglehetősen

Ez

illetékes

ügyintézők

mozgásterét a garanciavállalásoknál. Az értékesitési ződéskötési

gyakorlat

ellentmondásos.

A

szer-

kötelezettségek

jogcíme és mértéke sok esetben nem állapitható meg. A szerugyanis a garanciális kötelezettségeket a

ződések

hoz kötik, ez azonban az esetek műen

nem határozható meg.

kötelezettségek nagysága nyomon és nem is

döntő

többségében egyértel-

Így tehát az a

ÁVÜ

szerződésekből

ellenőrizhető.

vételár-

által nem

vállalt követhető

Más ügyiratból pl.

rozat,

előterjesztés

désből

- lehet a tényleges kötelezettségvállalást

az IT-nek stb. -tehát nem

IT hatámegálla-

pítani. Ez a gyakorlat nagy esélyt ad a

későbbi

jogviták

keletke-

zésének. 1.6. A

szakértői

díjak csökkenésemellett továbbra is az

mazott

szakértői

szágos

jelentőségű,

cégek koncentrálódása a jelentős

vagyonnal

:

szerző­

a

jellemző.

rendelkező

alkalAz

orcégek

;

- 7 -

átalakításánál és privatizációjánál maztak, de a kifizetett oszlott meg.

Ebből

kettő

szakértői

97

tanácsadót

díjak 50 %-a 8 cég között

magyar, négy külföldi

kettő magyarországi vegyesvállalat.

Az ÁVÜ

bevételének

cégek

54

%-a

a

alkal-

tanácsadó

és

további

összes

deviza-

közreműködésének kötődik.

eredménye, amely harmada négy tanácsadó céghez

A

külföldi tanácsadó cégek foglalkoztatásának szükségessége a magyar cégek szakmai fejlettsége miatt lényegesen csökkent. Az ÁVÜ 1991. óta rendelkezik a tanácsadó cégekkel tott kapcsolatot

szabályozó

A

előírásokkal.

fenntar-

szabályozás

azonban nem ellentmondás mentes, mert a régebbi

szabályza-

tok módosítása több esetben nem történt meg. 1.7. Az ÁVÜ 1993-ban 507 privatizációs tranzakciót A 93,8 milliárd Ft

névértékű üzletrészből,

milliárd Ft-ot értékesített,

amelyből

bonyolított.

részvényből

79,7

39,7 milliárd Ft volt

a készpénz, a többi értékesítés mögött

E:...hitel és

lási jegy állt. Az összes

szerződés

értékesítés

kárpót-szerinti

értékének 28 %-a külföldi, 72 %-a pedig hazai tulajdonszerzés volt, azaz a hazai tulajdonszerzés aránya növekedett. Az !993. évi 507 tranzakcióban értékesített társaságok kére vonatkozó átlagos adatai szerint a saját zett

tőke

tőke

és jegy-

indexe !30 %. Az ehhez társuló átlagosan 85

árfolyamú eladási ár, a saját

tőkéhez

tő­

%-os

viszonyítva mindössze tűnik

meghatá-

rozónak, hiszen átlagosan két pályázó csak minden

harmadik

66 %. A piac értékítélete e tekintetben nem tranzakciónál volt.

A pályázatok eljárási rendjét az ÁVÜ általában betartotta. Azonban az a gyakorlata, hogy a

győztes

pályázónak a kihir-

detés után a kiíráshoz képest további anyagi kedvezményeket adott ellentétes a saját maga által szabályozott

pályázati

- 8 -

eljárási rendjével,

melyszerint

"a

benyújtott

ajánlatok

azonban ekkor sem módosíthatók, a kiíró erre vonatkozó hozzájárulása érvénytelen". A privatizációs folyamat eljárási rendjén belül a ses partnerek által vállalt hátáridőről

a

felelősök

kötelezettségekről,

szerződé­

az aktuális

szervezett tájékoztatása kialakult.

Ugyanakkor a szerződés megkötésére és így értelemszerűen a befizetésekre nem rögzíti szabályozás a bruttó elszámolás elvét.

Így nincs összhang a számvitel és a szerződések

zött. Az emiatt kialakult

kettős

gyakorlat, azaz hogy

más mellett él a bruttó és nettó elszámolás, - hogy ket rögzíti a

szerződés

kö-

az teljesen esetleges -

lezi mind a privatizációs bevételek, mind

a

egymelyi-

megkérdője­

privatizációs

kiadások nyilvántartásainak megbízhatóságát. Az 1993-ban

müködő

közül nagyobb

privatizációs technikák - MRP, lízing

jelentősége

az MRP-nek van. A

hoz szükséges eljárási rend kialakult. millió Ft

értékű

22,4

ügyletből

üzletrészt, részvényt 15,7 milliárd

- 70 %-os árfolyam tettek. A

117

lebonyolításá-

szerződés

fejlődés döntő

szerinti

momentuma

az

Ft-os

értéken

értékesí-

E-hitel

kamatának

csökkentése és a kárpótlási jegyek elfogadása volt. 1.8. Az állami vállalatok tömeges társasággá alakítása az

1993.

év egyik legnehezebb feladata volt, hiszen eddigieken menően

további 900 gazdálkodó egységre terjedt

hatóköre. A privatizáció törvényi szabályozása 1993. december 31-ét

követő

átalakulásoknál

ki

túl-

az

szerint

ÁVÜ az

kényszerátala-

kulás szabálya szerint kell eljárni. Ez nem tette

lehetövé

a vállalati vagyon átértékelését. Ennek következménye azonban a felszámolási

hullám

elindulását

jelentette

volna.

Ezért az ÁVÜ IT kezdeményezte a törvény módosítását, de annak átfutási ideje miatt még elfogadás esetén is 1993.

:

no-

vember vége lett volna. Ezért az ÁVÜ IT "átmeneti" ügyinté-

:

-

9 -

zési formát választva végrehajtotta a "listás"

átalakítást

azaz 1993. június 30-án 151 céget átalakított, elkerülve kényszerátalakulás következményeit. Ezt a törekvését a lajdonossal szembeni elvárható gondosság alapján az működőképességének

vagyon védelme,

Végül a törvénymódositás

fenntartása

visszamenőleg

a tu-

állami

motiválta.

legitimál ta a

"l is-·

tás" átalakítást. Nem tartható azonban az a gyakorlat, hogy a jogi hézagot, a törvényi szabályozás végrehajthatatlanságát

visszamenőleges

hatályú törvényi szabályozás töltse ki. A végrehajtó

ellenőrzés

sos intézkedésének utólagos legitimációja még az számára sem

kezelhető.

A végrehajtást

megfelelően

A vállalatok társasággá előkészítéseként szakértői

hatá-

megtervezték és

alakításának

az összes vállalat

átvilágítási,

és 15

előminősitési

megindították. privatizálásának kiterjedőer•

%-ára

rendszert is megvaló-

sítottak. A vállalatok átalakítása mindvégig az

átalakitás

általános szabályai szerint történt. A kritikus gazdálkodási helyzetben - nagy számban -

csődmegállapodás

lévő

tette

vállalatok esetében csak

lehetövé

társasággá alakulást, mert több gazdálkodó egység már

a

csak

negatív könyv szerinti vagyonnal rendelkezett. E cégeknél a társasági átalakulás a vagyon felértékelés miatti

kedvezőt­

lenebb költségszerkezet mellett, de legalább átmeneti müködési

lehetőséget

csődveszély

biztosit, bár a

változatlanul

fennáll. A folyamatos vagyonvesztéssei érintett

társaságok

esetében a cégbírósági bejegyzés, az adósságkonszolidációba való bekerülés, illetve a gyors privatizáció

sem

biztosí-

téka az eredményes társasági müködésnek. A társasági átalakulások során az mában élt a

működési

elvonásával. Az év

profiltól során

közel

Avü

csak igen óvatos for-

leválasztható 70

vagyonelemek

vállalatot

érintően,

- 10 -

összesen 8,1 milliárd Ft könyv szerinti

értékű

vagyont vont

el. Az elvonás többségében üzleti megfontolásokon mert

jellemzően

értékesíthető

a könnyen

alapult,

ingatlanokra és üz-

letrészekre terjedt ki. A közösségi hasznosíthatóságú,

fő­

ként kultúrális és sport célokat szolgáló vagyonelemek

el-

vonására csak elvétve került sor. Az ilyen tartalmú és csak szórványosan

felmerülő

önkormányzati igényeket nem kezelték

érdemben. Mindezek hatására a társasági

átalakulások

csán a tulajdonosi szerkezet

célú

értékelhető előrelépés

közösségi

kap-

fejlődésében

nem történt.

Az önkormányzatok, a belterületi földingatlannal

kapcsola-

tos tulajdonrész és megváltási módozat meghatározásában információ-hiány és elmaradt egyeztetések miatt érdemben tudtak részt venni. A bevételi várandóságaikat sem szerüségében, sem

időbeli

várható beérkezésében

rik, ezért terveikben mint

reális

összeg-

nem

pénzforrással

nem isme-

számolni

nem tudtak. 1.9. Az ÁVÜ fennállása óta első ízben készítette

el

változások tételes és aggregált kimutatását. A fejeződött

mat még nem

be. A számítógépes

a

vagyon-

munkafolya-

adatszolgáltatás

egyre megbízhatóbb kimutatásokkal segíti a vagyoni változásának

helyzet

követhetőségét.

: Az adatok zolható és

teljeskörűsége valószínűleg

és megbízhatóságának foka nem igasoha nem lesz

megbízhatóság kimutatásának

megítélhető.

előfeltétele

több

mint

szervezet egyenkénti több tranzakciójának egyedi és tartalmi végigkövetése,

amelyet

Ezért a vagyonkimutatás tájékoztató

elvégezni jellegű,

A teljes 1000

számszer( nem

amely

lehet. azonban

nem zárja ki a vagyonban lejátszódó folyamatok nyomonkövethetőségét.

-

A vagyonban

történő

l I -

kétirányú

mozgás,

növekedés-csökkenés

alakította az ÁVÜ vagyonát. Ennek eredőjeként az 1993.

ja-

nuár l-jén 953,02 milliárd Ft-os saját vagyona 596,31

mil-

liárd Ft-ra csökkent. A vagyoncsökkenés egyik

tényezője

a

VPI-ben

meghatározott

kötelezettségéből

vagyonrészek ingyenes átruházási

adódik.

Az ÁVÜ itt is eltért a VPI előírásaitól, mert a MÁV-nak a kisbankoknak összesen 8,3 milliárd Ft (MÁV

és

kisban-

5,3,

koknak 3,0 milliárd Ft) portfóliót nem adott át. Ugyanígy a törvényben, VPI-ben, kormányhatározatban, ÁVÜ IT tában rögzített 1993. évre

vonatkozó

40

határoza--

milliárd

Ft-ból

összesen 375 millió Ft-ot adott át a TB-nek. Egyedül a Gépjármű Felelősségbiztosítási előírt

teljesítette az

és

Kárrendezési

Alap

részére

2,2 milliárd Ft-os ingyenes vagyoná-

tadást. Az ÁVÜ 1993-ban 261,3 milliárd Ft értékű társasági részesedést adott át az ÁV Rt-nek, amely 3 milliárd Ft-tal ladta a kormányrendeletekben vagyonrnérlegéből

előírtat.

megha-

Az átadott vagyont a

kivezette, de a kötelezettségek

megosztá-

sáról szóló megállapodást még nem írta alá az ÁV Rt.-vel. 1.10. A vagyonvédelmi előírások teljesítésére az ÁVÜ-ben

önálló

szervezet nem jött létre, a szervezet jelenlegi

tagozódása

alkalmas a feladat megoldására. A vagyonvédelmi

ügyek

nyolítása a törvényi kötelezettségek

előírásai

ügyrendekalapján történt. Az !993.

évi

korlata szervezettebb, színvonala megfelelő

1.11. Az

és

a

elbírálások

érzékelhetően

bobelső

gya-

javult. Nem

az ügyek dokumentálása.

időlegesen

állami tulajdonban

lévő

vagyon

és kezelése keretében az ÁVÜ határozottan és

hasznosítása jól

kialakí-

tott gazdasági controlling és manitoring rendszerre támasz-

- 12 -

kodva

megfelelően

gyakorolja a közvetlen tulajdonosi

it. A többségi ÁVÜ tulajdonú társaságoknál a

joga-

gazdaságpoli-

tikai és üzletpolitikai szempontokat az ÁVÜ IT, illetve ügyvezetés határozza meg. Ezt

érvényesítik

a

az

tranzakciós

igazgatóságok. Az állami vállalatok és többségi állami lajdonú társaságok lők

ügyvezetőinek belső

díjazását részletes

bérezését, a tisztségvise-

szabályozás rögzíti,

amelyet

folyamatosan karbantartanak. Rendezték az újonnan tizáció után tendő

létrejövő

tu-

priva-

kisebbségi tulajdon esetén a köve-

magatartást.

Közvetett vagyonkezelést még ma sem végez nagy

számban

ÁVÜ. Továbbra sem rendezték az 1991. óta húzódó, az tulajdon hátrányára átengedett

mintegy

osztalék helyzetét, amelyet a CO-NEXUS

180

állami

millió

Rt-vel

az

Ft-os

kötött

va-

gyonkezelési szerződés kapcsán az Állami Számvevőszék azóta folyamatosan ajánl. A szerződés

CO-NEXUS-sal

kötött

vagyonkezelési

teljesülésének értékelése alapján a

CO-NEXUS

és

az ÁVÜ a szerződés teljesíthetőségét ellenkezően ítéli meg. Az ÁVÜ ugyanis nem látja alátámasztottnak a mai alapján, hogy a

szerződés

folyamatok

lejáratakor a CO-NEXUS a

4

mil-

liárd Ft-os fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. Az ÁVÜ 1993-ban két további közvetett vagyonkezelési ződést

kötött. Ezek közül az Agárdi

vagyonkezelésbe adásánál a

Mezőgazdasági

vagyonkezelő

Kombinát

Kereskedelmi

Rt. a cégíróság cégbejegyzésset kapcsolatos

szerBank

kiegészítő elő­

írásainak eddig nem tett eleget. A másik vagyonkezelési

szerződés

a Békéscsabai

Baromfifel-

dolgozó Vállalat vagyonkezelésbe adását célozta. Ez esetben a vagyonkezelési

szerződés

konkrét tartalma meghatározó mó-

don eltér az ÁVÜ vezetői értekeztetén

előírttól,

súlyos kihatásai lehetnek az állami vagyonra.

A

amelynek szerződés

;

- 13 -

ugyanis nem indokolható módon versenyeztetés nélkül jogot biztosit a

vagyonkezelőnek

a

részvények

opciós

minimálisan

51 %-ára 59,26 %-os árfolyamorr és ugyanez a helyzet a jegyzett

tőke

96 %-ára vonatkozóan is.

1.12. Az ÁVÜ belső ellenőrzési rendszere kiépült.

nek

megfelelő

színvonalát az

sek jelzik. Jól külső

ellenőrzést

mozgósitotta

kapacitásokat. Az

az

ellenőrzési

Tevékenységé-

követő

intézkedé-

ellenőrzésbe

bevonható

tevékenység

jellegét

és sokaságát a panaszos bejelentések határozták meg, plex problémák feltárása kevésbé

jellemző.

kom-

Az összefoglaló

vizsgálati jelentések megállapításai szakmailag

megalapo-

zottak és tényszerűek. Nem működik viszont az ÁVÜ hatáskörében

intézkedésekre

megtehető

ti rendszer. A személyi

javasia-

kényszerpályaszerű

felelősség

feltárása és bizonyitá-

sa hézagos. l. 13. Az ÁVÜ információs rendszerének egésze egyre jobb

nalon és egyre nagyobb megbizhatósággal

működik.

szinvo·-

A rendszer

"nagysága" és bonyolultsága - amelyet az ÁVÜ állandóan változó feladatai is növelnek - számos részrendszer

összehan-

golatlanságában is megmutatkozik. Továbbra is megjelenik feladatváltozás végrehajtása és az annak követéséhez séges információs

rendszerváltoztatás,

bővítés

működőképes

formációs ellátása, szabályozott és zati és

országgyűlési

a

nökségnek felróható okok miatt teljeskörűsége,

a és

hozzá eredendő

teremtődött

meg. Ezért, az egyébként

tekinthető,

most

először jellegű.

!993-ra

a

in-

kormányMin-

rendszert,

az ÁVÜ működésének megindulása óta - nemcsak

csak tájékoztató

időigénye

szervekkel kiépített kapcsolat.

demellett súlyosan terheli az információs

számbavételének

szük-

szereplők

közötti ellentmondás. Jó szinvonalú a piaci

a

hogy

Vagyonügy-

tartozó

vagyon

pontossága

nem

jelentős előrelépésnek

előállított

vagyonrnérleg

-

14 -

2. Ajánlások

A "Jelentés"

bevezetője

gálatttal párhuzamosan -

utalt arra, hogy az !993. az

Állami

évi

Számvevőszék

vizs-

elnökének

döntése alapján - elkészült egy összefoglaló elemzés, amely a számvevőszéki tapasztalatok alapján a privatizációt és az állami vállalatok vagyongazdáikadását !990. március és

!994.

március közötti időszakban mutatja be. A magánositással kapcsolatos négyéves tapasztatatokból leszűrhető ajánlások - amelyeket az !993. évi vizsgálati eredmények is nek - jelen, éves

időszakot

átfogó

ellenőrzésben

megerősite­

is szerepel-

nek. Az ÁVÜ ügyvezetése részére tett ajánlásokat a Függelékben szereplő "Részletes Megállapítások" is megalapozzák. l. Az 1.1.

Országgyűlésnek

El kell készíteni a

mány

tulajdonosi

lehető

jogokkal

időn

legrövidebb rendelkező

belül a Korintézményeinek

együttműködésével

azt a vagyonmérleget, mely társaságonként minősitetten, a kereszttulajdonosokra is figyelemmel képes választ adni arra, hogy mi van még az állarn birtokában és magánosítása érdekében milyen előkészítő lépésekre került sor, a vagyon egészét milyen kötelezettségek terhelik, beleértve a felszámolási eljárások átgyűrűző hatásait, a kárpótlás igényeit és a társadalombiztosítási vagyonátadás által lekötött tulajdont is. 1.2. Ki kell dolgozni és széles körben

közzé kell tenni a tényhelyzetet mutató vagyonkép ismeretében azt a straté-

giát, mely a realitásokból indul ki, számba veszi a meg-

minden külső -és belső idő-tényezőt is, képes kormányzati

valósitás

feltételét és az szinten egységes,

távlatokban gondolkodó vezérfonalat adni a további lekvéshez.

cse-

:

-

15 -

1.3. Gondoskodni kell arról, hogy a megvalósítás szabályozási és szervezeti eszközrendszere összhangban legyen tokkal. Annak

működése áttekinthető

és

egyszerű,

a

cé-

cselek-

vési elveiben következetes, a személyi ráhatásokat kizáró,

belső

kontroll-mechanizmusaiban zárt és egységes le-

gyen, biztosítsa a magánasitás költségeiben a takarékosságot. 1.4.

Célszerűmegvizsgálnia

javaslatok l. l., - 1.3., pontjai

megvalósítása érdekében - a szervezés idöigényére, ható gondjaira milyen

előnyeire

és

vagyonkezelő

is

szervezetek

hogy a rendszer egységesebb gazdálkodó szervezetként

nálását igényli, beleértve a

figyelemmel

működjenek.

működése

működö

vár-

egy

hogy

Eldöntendő,

vagy

több

- vagyonkezelök funkcio-

minisztériumokhoz

tartozó

vállalati kört is. Gondoskodni kell arról, hogy a jelenlegi rendszer átalakítása során ne ismétlödjenek

meg

a

korábbi információs, adatköztési és dokumentációs hibák, az átalakítással járó veszteségek minimálisak legyenek. 1.5. Meg kell fontolni, hogy privatizációs bevételek elosztásáról, felhasználásáról csak a tényleges bevételek ismeretében szülessen döntés, és az

országgyűlési

útmutatás

ne a tervezett, vagy reménybeli bevételek elosztását tartalmazza. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy

s

mi-

legfelső

dön-

milyen további törvénymódosításokra van szükség, ként kell a döntési mechanizmusokat átalakítani. 1.6. Meg kell oldani a tési fórumainak

vagyonkezelő

gyakorlati

szervezetek

országgyűlési

Szakítani kell azzal a gyakorlattal,

mely

kontrollját. a

törvények

-

16 -

érvényesítését lazán kezeli, vagy figyelmen kívül hagyja a benne foglaltakat, az eltérések

kifogásolásakor eltűri

formái jellegére hivatkozva nem változtat, bálytalanságokat, nem szankcionálja a

azok a sza-

döntésektől

eltéréseket, s ezzel bátorít a mulasztásokra.

A

való válto-

záshoz a törvények alkotóinak példamutatására is szükség van. A Vagyonpolitikai Irányelvekkel, és az ÁVÜ- ÁV Rt. éves beszámolók megtárgyalásával kapcsolatos tapasztalatok

megismétlődése

nem lenne szerencsés.

2. A Kormánynak 2.2. Dolgozza ki a VPI-ben rögzített betartásának folyamatba épített az

Országgyűlés

részére. Ezzel

kiadások

jogcímenkénti

ellenőrzési

is

privatizációs bevételek elosztása az rozatának feleljen meg. Az utólagos

rendszerét

biztosítsa,

hogy

Országgyűlés ellenőrzés

a

hatá-

ezt

nem

tudja biztositani. 2. l. Tekintse át - az l. 5.

pontban

ajánlottakkal

gésben is - a Kormányprogram és az 1994. litikai

hozott

Irányelvekről

összefüggéseit ( 9911993.

összefüg-

évi

Vagyonpo-

országgyűlési

határozat

(XI I. 24. )

OGYh,)

és

szükség

szerint kezdeményezze módosítását.

3. Az ÁVÜ ügyvezetésének 3.1. A garanciavállalás

előirt

törvényi kötelezettségének be-

tartásához szükséges intézkedéseket - a

belső

szabályza-

tok módosításával is - tegye meg. Határozza meg a garanciavállalás SZMSZ ennek

jogcímeinek megfelelő

tartalmát.

módosítását.

Kezdeményezze

az

- 17 -

.3.2. Mérlegelje olyan általános gyakorlat hetőségét,

hogy külföldi tanácsadó

bevezetésének cégeket

akkor

alapvetően

fog-·

tőke

lalkoztasson ha a privatizálás során kÜlfÖldi vonására van

lebe-

szükség.

3.3. Az általános gyakorlatnak

megfelelően

szabályazza a Jogi

Igazgatóság ellenjegyzési tevékenységét. 3.4. A tender kiírás tartalmát szabályazza újra, igazadjon az e tekintetben bevált külföldi gyakorlathoz, hogy a

ten-

der elnyerése után a további alkufolyamat szabályai lágosak és

egyértelműek

legyenek.

Fontolja

meg

violyan

szabályozási elem bevezetését amely egy limithatáron felűl

3.5.

kizárja a további engedményadás lehetöségét.

Írja elő a szerződéskötések alapvető

tartalmi

követel-

ményeként a bruttó elszámolási elv érvényesítését. 3.6. Gondoskodjon arról, hogy az átalakításra váró cégeknél a szükséges átvilágítás folytatódjon,

illetve

befejeződ­

jön. 3.7. Rendelje el, hogy a tranzakciós igazgatóságok az általuk lezárt

társasági

átalakulások

teljessé és az irattári

dokumentációit

elhelyezésről

3.8. Az értékesítésnél egyre inkább

nő

az

értékesítések hányada. Ezért mérje fel lehetséges kockázat nagyságát, amely

tegyék

gondoskodjanak. E-hitelre az

ebben

jelentösen

heti a privatizációs folyamat további alakulását.

történő rejlő

érint-

- 18 -

3.9. Dolgozza ki és vezesse be az együttműködés megfelelő

a privatizációból

eredő

önkormányzatokkal

történő

rendszerét. Tegye lehetövé, hogy bevételeik nagyságát, annak

idő­

beni beérkezésének ütemét megismerhessék az önkormányzatok. 3. 10.

Folytassa és fejezze

be

a

vagyonrnérleg

készítéséhez

szükséges információs rendszer mind megbízhatóbb kiépítését. Dolgozza ki a végelszámolás

stratégiáját.

dezze a társadalombiztosításnak járó ingyenes

Ren-

vagyoná-

tadással kapcsolatos kötelezettségét. 3.11. Dolgozza ki és érvényesítse annak metodikáját,

hogy

a

vállalaltok az értékesített, elvont vagyontárgyak bevételével hogyan és mikor számoljanak el. 3.12. Kezdeményezze

az

ÁV

Rt-nek

történt

vagyonátadással

kapcsolatos kötelezettségek megosztásáról szóló

megál-

lapodás aláírását. 3. 13. Értékelje az információs rendszer működését, tegye

a szükséges lépéseket az egyes alrendszerek

meg

kapcsolat-

rendszere harmonizálására, integrálására. 3. 14. Gondoskodjon a vagyonvédelmi tevékenység

megfelelő

do-

kumentálásáról. 3.15. Vizsgálja meg a CO-NEXUS Rt.-vel kötött szerződés

vagyonkezelési

teljesíthetőségének valószínűségét

alapján tegye meg a szükségesnek ítélt

és

ennek

intézkedéseket.

Kezdeményezze az 1991. évi osztalék állam javára történő

rendezését.

- 19 -

3.16. Vizsgálja felül a Bábolna Rt.-vel kötött, a Békéscsabai

Baromfifeldolgozó kapcsolatos

Vállalat

szerződést

vagyonkezelésbe

és ennek

alapján

adásával

tegye

meg

a

szükséges intézkedéseket. Vizsgálja meg, hogy a vagyonkezelési

szerződés

miért tér el

értekezleten hozott leges személyi

döntésektől,

elsősorban

komplex, nagyobb

a

állapitsa meg az eset-

irányait.

~i.

belső ellenőrzés

bejelentések

horderejű

tében. Alakítsa ki a

Budapest, !994. július

vezetői

a

felelősséget.

3.17. Mérlegelje és gondolja át a

áját,

lényegesen

stratégi-

vizsgálatának

vizsgálatok aránya

belső ellenőrzés

és

a

tekinte-

fejlesztésének

fő

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-5-82/1994. Témaszám: 218

FÜGGELÉK az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének ellenőrzéséről

R É S Z L E T E S

szóló jelentéshez

ME G Á L L A P Í T Á S O K

T A R T A L O MJ E G Y Z É K Oldal l. Privatizációs bevételek és kiadások

l

-

2.

1.1. Bevételek

2

-

4.

1.2. Kiadások

4 - ll.

1.2.1. Kiadási előirányzatok és azok teljesítése a Vagyonpolitikai Irányelvek szerint 1.2.2. Kiadások részletezve

4 7. 7 - ll.

1.3. Kötelezettség-vállalás, nyilvántartás, kifizetés

l l

-

!9.

1.3.1. A kötelezettség-vállalások szabályozása

l l

-

!4.

1.3.2. Kötelezettség-vállalások és kifizetések !993-ban

14 - 16. !7 - 18.

1.3.3. A kötelezettség-vállalások nyilvántartása 1.3.4. A garanciális kötelezettségek és a

szerződések

kapcsolata 1.4.

Szakértői

18

-

!9.

!9 - 29.

(tanácsadói) díjak

1.4.1. Az ÁVÜ apparátusa és az igénybe vett szakértők által !993-ban folytatott közvetlen privatizáció !9 - 21. 1.4.2. Az önprivatizációs eljáráshoz kapcsolódó tanácsadói cégek müködése és költségei 21 - 23. 1.4.3. A tanácsadók kiválasztására vonatkozó jogi szabályozás

23 - 24.

1.4.4. A tanácsadó cégekkel kapcsolatos ÁVÜ szabályzatok, a tanácsadói szerződések nyilvántartása

25

1.4.5. A

szerződések

-

26.

26 - 28.

betartása

1.4.6. Kifizetett tanácsadói díjak átvállalásával 28 - 29.

kapcsolatos megállapodás 2. A privatizáció eljárási szabályainak érvényesülése

29 - 39.

2.1. A privatizációs értékesítés

29 - 35.

2.2. Privatizációs technikák a

hazaibefektetők

részére 36- 39.

3. Az állami vállalatok társasággá alakítása

39- 55.

3.1. Általános helyzetkép a társasági átalakítások számszerű eredményeiről

3.2. Vállalati átalakítások célú előminősítés

39 - 43. előkészítés,

privatizációs 43 - 46.

- 2 -

3.3. Vállalatok társasággá

történő

átalakulása

46 - 55.

4. Az állami vagyon alakulása, hasznosítása

56 - 70.

4.1. Az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon nyilvántartásának helyzete

56 - 57.

4.2. Az ÁVÜ vagyona

57.

4.2.1. Állami vállalatok

58.

4.2.2. Társaságok

58 - 59.

4.3. Egyéb vagyonváltozások 1993. évben

59.

4.3.1. Felszámolás

59 - 60.

4.3.2. Végelszámolás

60 - 63.

4.4. Vagyonelvonás

63 - 66.

4.5. Átadott vagyonelemek

66 - 67.

4.6. Állami vagyonrészek ingyenes átruházása

67 - 68.

4.7. Vagyonátadás a Társadalombizt. részére

68 - 69.

4.8. Vagyonátadás az ÁV Rt. részére

69.

4.9. Befektetési társaságok alapítása 5. A vagyonvédelmi

előírások

69 - 70.

teljesítése

6. Az időlegesen állami tulajdonban hasznosítása, kezelése

levő

70 - 74. vagyon 74 - 84.

6.1. A tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlása

74 - 77.

6.2. Közvetett vagyonkezelés

77 - 79.

6.3.

79 - 82.

1993. évben kötött vagyonkezelési szerzödések

6.4. Sikertelen vagyonkezelési pályázat

82.

6.5. A vagyonkezelésset összefüggö egyéb intézkedések

82.

6.6. Osztalékpolitika 7. A

belső

7.1.

Ellenőrzési

ellenőrzés

82 - 84. helyzete

tevékenységi területek

7.2. Lefolytatott vizsgálatok összesítése 7.3. Az

ellenőrzést

követő

7.4. Az

ellenőrzési

tevékenységek értékelése

intézkedések

84. 85 - 86. 86 - 87. 87 - 89. 89 - 92.

8. Az információs rendszer helyzete

93 - 97.

8.1. Sajtó, marketingmunka

95 - 96.

8.2. Szervezeti változás

96 - 97.

R É S Z L E T E S

ME G Á L L A P Í T Á S O K

l. Privatizációs bevételek és kiadások Az

időlegesen

állami tulajdonban

hasznosításáról és

védelméről

lévő

vagyon

szóló !992.

évi

szerint az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon hasznosításával

összefüggő

privatizációs bevételek) nálásáról az §.

hogy

Országgyűlés

és

felhasz-

törvény

az

évi

az

egyidőben

az

elé.

Országgyűlés

privatizációs

törvényjavaslattal

bevételekből

1992. évi LXXX.

teljesíthető

1993.

évi

kiadások

költségvetésről

törvényben, valamint az

szóló 1993. évi LXXII.

egyes

1993.

évi

a

elő­

szóló

pótkölt-

törvényben.

E törvények biztosítottak jogi alapot a nevesített

és

szám-

kiadásokra.

Az 1993. évi Vagyonpolitikai csak az év végén, 1993. 98/1993.

VPI)

nem tárgyalta és nem fogadta el. E helyett

irányzatait rögzítette az

szerűsitett

ál-

egyidejűleg

1993. évi Vagyonpolitikai Irányelveket (a továbbiakban:

ségvetésről

18.

Irányelvekre

következő

szóló törvényjavaslattal

Az 1993. évi költségvetési az

és

(továbbiakban:

Irányelvekben dönt. E

vonatkozó javaslatot a Kormány terjeszti a költségvetésről

törvény

értékesítésével

mértékéről

(2) bekezdése meghatározza azt is,

lami

LIV.

pénzbevételek

előirányzott

Országgyűlés

értékesítéséről,

Irányelvekről

december

14-én

az

Országgyűlés

döntött,

melyet

~

(XII. 24.) OGY. határozatában rögzített. A Vagyonpo-

litikai Irányelvek kiadási jogcímei között megjelentek a rábban költségvetési törvényekben lül további

előirányzatokat

előírt

tartalmaz.

ko-

kiadások, s ezen fe-

- 2 -

Az Országgyűlés a VPI-ben - figyelembe véve az ÁSZ előző vizsgálata során adott javaslatát - a kiadások

évi

teljesítésére

rangsort írt elő. Év végi elfogadása miatt azonban gyakorlati hatása korlátozott volt. A kiadások többségénél a VPI a valószámszerűsitette

jában teljesítetteket A VPI jóváhagyásakor időszak gően

és rögzítette.

eltelt több mint ll hónap, mely

azévből

tényszámai - a bevételeknél és azok nagyságától

teljesíthető

nyelvekben

kiadásoknál is - ismertek voltak.

megjelenő

előirányzatok

füg-

Az

ennek ellenére nem

Irávoltak

összhangban a tényleges helyzettel, jóval felülmúlták az arányosan számítható értékeket. 1.1. Bevételek Az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából - a kiadások teljesítésének bevételi fedezeteként - a készpénzbevételek

előirányzott

összege a VPI-ben 70.300

mil--

lió Ft. A készpénzbevételeken felül

történő

E-hitelre

értékesítést

30.000 millió Ft-ban, kárpótlási jegyért

történő

értékesítést

20.000 millió Ft-ban, összesen

millió

Ft

120.300

bevételt

terveztek. A bevételeket az ÁVÜ - a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és

Működési

Szabályzat

előírása

szerint - fajtánként

9 db, MNB-nél vezetett számlán tartja

nyilván.

Az

bontott átutalók

téves egyszámlaszám megjelölése! miatt a számlákról a tényle·· ges bevétel nem állapítható meg. A Számviteli rend - helyesen épül, így nem zárható ki

olyan

a

bruttó típusú

elszámolás pénzügyi

elvére

tranzakció

sem, amely nem jár pénzmozgással. Emiatt és a vevöknek a nem

- 3 -

megfelelő

fajtájú számlára

történő

átutalása következtében az

1993-évi privatizációs bevételek csak számítással

határozha-

tók meg. A banki bevételi számlák záróegyenlegeivel, valamint az Igazgatóságok szerinti megoszlást tartalmazó bevételi nyilvántartással nem A

belső

egyezők.

nyilvántartás összetétele sem felelt meg a banki tel-

jesitéseknek. Devizáért történt értékesítés a forint

értéke-

sitésben és fordítva is szerepelt. A szükséges

javítások és korrekciók után az 1993. évi priva-

tizációs - ténylegesen befolyt -

bevételek

az alábbiak sze-

rint alakultak: Megnevezés

Tervezett Tényleges Millió Ft-ban

Vagyonhozadék és bérleti díj

Teljesítés %

2.417,5

Forintbevétel

15.215,3

Devizabevétel Ft-ban

25.541,3

Készpénzbevétel összesen

70.300

43. 174, l

61.4

E-hitelre történő értékesítés

30.000

21.721,0

72,4

Értékesítés kárpótlás i jegyre

20.000

18.600,0

93,0

Összesen bevétel

120.300

83.495.1

69,4

Az 1993. évi összes bevétel 55 %-a, 43.174,1 millió Ft volt a képező

készpénz, azaz a kiadások forrását Az

összes

értékékesítési

bevétel

39.983,6 millió Ft 51,3% volt. A vagyonhozadék (osztalék) és

ennél

kettő

bérleti

elosztható bevétel. is

alacsonyabb

közötti különbséget a

díj,

garancia tartalék,

lekötött betétek kamata és az elkülönített betét adja. -l

i .

- 4 -

A terv- és tényszámok nagyarányú eltérésének több

számszaki-

lag nem kimutatható oka van. Közrejátszik az értékesítés tervezhetőségének

ány csökkentése

jelentős

bizonytalansága, a költségvetési megjelenő

érdekében

felültervezési

kényszere és az egyéb, a VPI összeállításánál rásigény, amely nem az értékesítés igényekből

nyomás

megjelenő

lehetöségeiből,

hifor-

hanem

az

indul ki.

t. 2. Kiadások

1.2.1. Kiadási

előirányzatok

és azok teljesítése a Vagyonpoliti-

kai Irányelvek szerint Az elöirányzatokat, illetve a tényleges

kiadásokat

a

VPI

teljesitési rangsora szerint összevetve, az alábbi kép alakul ki:

Rangsor Kiadási jogcím

Előirányzat

Teljesítés

Teljesi fés %

Millió Ft-ban l. l.

l.

ÁVÜ működési elöirányza ta

Privatizációval összefüggö közvetlen és közvetett költségek 6. 810 Jótállássa l, szavatossággal, kezességvállalássa l összefüggö ki adások 6.000

Rangsor Kiadási jogcím l. l.

l. 350

Előirányzat

l. 350

100,0

3.936

57,8

5.646

94. l

Teljesítés

Millió Ft-ban Önkormányzatot alapitói jogon meg i lletö rész l. OOO 977 Önkormányzatot bel területi föld után megillető rész 500 !68

Teljesítés

97,7

33,6

%

- 5 -

Rangsor Kiadási jogcím l.

2. 2. 2. 3. 3. 3. 3.

4. 4.

4.

4.

5.

Előirányzat

Teljesítés

Teljesítés %

Mi ll i ó Ft -ban Társaságat megillető rész 2.000 2.299 Foglalkoztatási Alaphoz hozzájárulás 12.000 l. 900 Területfejlesztési Alaphoz hozzájárulás 6.000 l. 300 Mezőgazdasági Fejlesztési Alaphoz hozzájárulás 4.000 l. 300 Vagyonkezelők díja, vagyonkezelés költsége 500 360 Reorganizáció költségei 6.000 5.935 Gazdasági társaság alapítás 3.200 3.004 Kedvezményes hitelkonstrukció keretében értékesítés garanciafedezete 2.000 2.000 ÁV Rt. alaptőke hozzájárulás 6.900 6.500 Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. alaptő­ keemelés 2.000 2.000 Kisvállalkozói Garanciaalaphoz hozzájáru·4.000 lás 2.000

114.9 15,8 21.7

32,5 72,0

98,9 93,9

100,0 94,2

100,0

50,0

Gépjármű Felelősségbiz­

tosítási Alap részére átutalás Költségvetésnek befizet és MINDÖSSZESEN

700

724

103,4

5.340

2.605

48.8

70.300

44.004

62.6

A rangsor szerinti összes 3. helyen álló helyen

szereplők

mindegyikét és az

tételeket,

4.

- Kisvállalkozói Garancialap kivételével első

belterületi föld után

helyen

állókból

megillető

részt

az az

önkormányzatot !993.

december

!4-én elfogadott VPI határozta meg. A többi kiadási met már korábban, a költségvetési törvények ták.

a

is

jogci-

tartalmaz-

- 6 -

A kiadási

előirányzatok

teljesitésénél

jelentős

negativ el-

térés az állami pénzalapokhoz (2. helyen álló tételek) történő

hozzájárulásnál jelentkezett. E kiadási

január

l-től

fennállt, a VPI

megerősitett,

jogeim

sőt

1993.

a teljesité-

si rangsor második helyére sorolta.

A Vagyonpolitikai Irányelvek elfogadását követően az ÁVÜ figyelmen kivül hagyta a VPI teljesitési rangsorát. A leglévő

nagyobb elmaradásban

jogcimek

mellőzésével

az

alábbi

kiadásokat teljesitette: - ÁV Rt. alaptőkehozzájárulás (XII. 22. és 28.) - MBF Ft. (XII.

5. OOO millió Ft

(rangsor: 4)

alaptőkeemelés

2. OOO millió Ft

17. és 28.) (rangsor: 4)

- Kisvállalkozói Garancialap

!. OOO millió Ft

(XI l. 22.) (rangsor: 4) -Pillér II.

Ingatlan Befektetési Alap

2. OOO millió Ft

(XII. 23.) (rangsor: 3) 2.415 millió Ft

- Központi költségvetésnek átutalás (XI I. 27) (rangsor: 5)

Az állami pénzalapok közül csak a Területfejlesztési

Alap-

nak utalt át az ÁVÜ 500 millió Ft-ot 1993. decemberben. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1993. december 13-i a december hónapra várható képezte alapját az

bevételekről

előzőekben

költségvetési törvény

és kiadásokról. Ez

részletezett

előírásaszerint

az

kiadásoknak. állami

ponti költségvetést, illeti meg. A 2.415 millió Ft l ás ra.

megfelelően

A

tulajdon

után járó vagyonhozadék (osztalék) teljes egészében a lag e jogcímen került - a törvénynek

:

ütésén döntött

köz-

kizáróá tuta-

- 7 -

A kizárólag a Vagyonpolitikai Irányelvekben si

előirányzatok

döntő

- az

előzőekben

része a VPI jóváhagyása

előtt

szereplő

kifogásoltakon

kiadá-

kívül

már ténylegesen

telje-

sült, így az Irányelvek csak utólagos nevesítést és összegmegjelölést jelentettek. 1993-ban tehát

megismétlődött

az az

előző

évi

vizsgálatban

is kifogásolt jelenség, hogy az IT döntése eltért a VPI-ben foglaltaktól. A VPI még a rangsor felállítása mellett sem

jelent

kemény

korlátot az ÁVÜ IT-nek. Az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jövedelemelosztó funkelót az ÁVÜ tetszés rint gyakorolja. A VPI-t ugyanis eddig mindig megtörténte után hagyta jóvá az

Országgyűlés,

az

elosztás

ha egyáltalán

jóváhagyta. Mindazon kiadási tételnél, melyeket a VPI jelenése

előtt

a költségvetési törvények nem

sze-

meg-

tartalmaztak,

az ÁVÜ Igazgatótanácsa határozott. A VPI megsértésének semmiféle jogkövetkezménye nincs, a VPI betartásának folyamatba épített

ellenőrzése

nem megoldott.

A kiadások teljesítéséhez az utalványozási szabályait az ÁVÜ Szervezeti és Működési

rend

általános

Szabályzata

tar-

talmazza. A privatizáció bonyolításával összefüggö

közvet-

len és közvetett költségek utalványozását

még

ezentúl

10/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás részleteiben

a is

meghatározza. A kiadások utalványozása megfelelt az SZMSZ és az

ügyvezető

igazgatói utasításban foglaltaknak. 1.2.2. Kiadások részletezve Az elkülönített állami pénzalapok részére adások minden esetben Igazgatótanácsi tak.

teljesitett

határozatorr

ki-

alapul-

- 8 -

A privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett költségeknél, önkormányzatok részére történő átutalásoknál, vagyonkezeléssei összefüggő kiadásoknál, garanciális kifizetéseknél véletlen kíválasztáson alapuló ellenőrzés volt. A VPI további készpénzes kiadásánál tételes ellenőrzés volt. Reorganizációs költségek összesen 5.935 millió Ft-ot jelentettek. Az átutalások alapjai a jogcimet határozatok voltak. Az ÁVÜ-nél nem minősül

is

tartalmazó IT

szabályozott,

hogy

reorganizációnak. A gyakorlat szerint minden,

az Igazgatótanács annak

mi amit

minősít.

Így például: elsőbbségi

részvény lejegyzése az Ipari Szövetkezeti

Ke-

reskedelmi Banknál 300 millió Ft értékben, - a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat külföldi hiteleinek kiegyenlítése a Duna-Intercontinentál befolyt

bevételből

- Gabonaforgalmi

értékesítéséből

2.522 míllió Ft értékben,

a gabonafelvásárlás finanszírozásához forgóeszköz kiegészítés 600 regionális

vállalatoknak

millió Ft-ban. Gazdasági társaságalapítás jogcímen - erre törvényi talmazása van- 1993-ban az ÁVÜ

3.004

millió

teljesített, részben IT határozatok, részben a

Ft

felhakiadást

tranzakciós

igazgatóságok rendelkezései alapján. Az 1993-ban e jogcímen teljesített kiadások közül csak három felel meg a előírásnak.

törvényi

Nevezetesen a Pillér Második Ingatlanbefekteté-

si Alap létrehozása 2.000 millió Ft-al, a Dél-alföldi Regionális Társaság alapítása 2,97 millió Ft-al, és a rancia Rt.

alaptőke

Hitelga-

hozzájárulás 500 millió Ft összegben.

- 9 -

A többi e címen teljesített 501 millió Ft kiadás nem társaság alapítás.

Így például:

- a Konzum Banknál 100 millió Ft sőbbségi

részvény jegyzése.

előzőekben

jelzett

Ipari

alaptőkeemelés

(Ugyanilyen Szövetkezeti

Bank Rt. részvényjegyzése, melyet nak

az

révén

tétel és

IT

el-

volt

az

Kereskedelmi reorganizáció-

minősített),

- a Magyar Külkereskedelmi Bankkal

kötött

hitel-részvény-

csere megállapodás miatt a Pick részvényekre érvényes ÁVi.i visszavásárlási opciója miatt kifizetett 163,4 rnillió Ft, - Danubius részvények vásárlása 18,6

rnillió

Ft

összegben

stb. A VPI-nek

megfelelően

külön kiadási fajtánként jelenik

meg

az ÁV Rt, MBF Rt. alaptőkehozzájárulás, Kisvállalkozói

Ga-

ranciaalap és a történő

Gépjármű Felelősségbiztosítási

alap részére

készpénzátutalások.

Az Állami Vagyonügynökség Ft-ot a privatizációs

1993.

május

bevételekből

betétszámlán lekötött. A

rendelkező

3-án

4000

az MNB-nél

elkülönített

levél szerint a lekötés

célja az 1993. évi költségvetési törvény 6. §.

(4) bekezdé-

se szerinti garanciális kifizetések fedezetének sa. A garanciális kifizetések

millió

miatti

biztosítá-

elkülönített

számla megfelel a költségvetési törvény és a VPI

betét-

előírásai­

nak. A lekötés a Vagyonpolitikai Irányelvekben két kiadási

elő­

irányzaton szerepel: a)

A

jótállással,

összefüggő

kezességvállalással,

kiadások részeként 2.000 millió

szavatossággal Ft,

indokoltságát alátámasztja az e címen vállalt vántartott garanciák nagysága.

melynek és

nyil-

- 10 -

b) A lekötött betét másik 2000 millió

Pt-ja

a

VPI-ben

történő

kedvezményes hitelkonstrukció keretében

a

értéke-

sítés jogszabályban rögzített garanciafedezetének képzéseként jelent meg, mint kiadás. A garanciafedezet képzését az Egzisztencia ményről

Hitelről

szóló 28/1991.

és Részletfizetési

kedvez-

(II. 21.) Kormányrendelet

7.

§.

(4) bekezdése rögzíti. Eszerint az 1990. évi LXXIV. törvény

("Előprivatizációs

törvény")

üzletek bérleti jogának E-hitelre

hatálya

alá

történő

kor a saját pénzforrásként befizetett

értékesitése-

készpénzből

ciális tartalékot képez az ÁVÜ az esetleges telenségből

megfelelő,

képzett

fizetéskép-

garanciatartalék

miilió Pt. Az ezen felül megjelölt 2.000

millió

koltsága nem mérhető. Az ÁVÜ-nek ugyanis nincs jog értékesítés, s ez alapján mi a származó kezesi

felső

Ft

335

indo-

nyilvántar-

történő

tása arról, hogy mennyi volt az E-hitelre ebből

garan-

adódó hitelezési veszteségek fedezésére.

A jogszabálynak

ben az

tartozó

bérleti

határa adott eset-

felelősségének.

Becsült értékek alapján az ÁVÜ fennállása óta 7-8 milliárd Pt-ra tehető az E-hitelre történt bérleti jog értékesítés. A lekötött 4.000 millió Pt

betétből

1994.

április

29-ig

felhasználás nem volt. A

privatizációval

összefüggő

négy

fajta

költségtipus

1993-ban: mi ll i ó Ft l. privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett költség (részletezése a l.sz. mellékletben) 2. vagyonkezelés költség

3.936 360

- ll -

mill ió Ft 3.

4.

jótállással, szavatossággal, kezességvállalással (garancia) összefüggő költségek

5.646 5.935

reorganizáció költségei Összesen:

15.877

volt, így az összes értékesítési bevétel 20 %-át tette ki. Az értékesítés összes bevétele nőtt,

1992-höz

képest

8

%-kal

miközben a privatizációs költségek 8,8 %-kal csökken-

tek. Így a privatizációs költségek egységnyi értékesitési telre jutó hányada az 1992. évi 24 %-ról 20

%-ra

bevé-

csökken-

tek. Ez a tendencia érvényesült a múlt évben kifogásolt tanácsadói dijak esetében,

mert

azok

38

%-kal

csökkentek

1993-ban 1992-höz képest. 1.3. Kötelezettség-vállalás, nyilvántartás, kifizetés 1.3.1. A kötelezettségvállalások szabályozása Az ÁVÜ által szerződésszerűen vállalt kötelezettségvállalásokat az 1992. évi LIV. törvény 17 §. za. A törvény

előírja,

l., pontja szabályoz-

hogy "A Vagyonügynökség a

kezesség-

vállalását vagy jótállási, illetve szavatassági

felelőssé­

gét

pénzügymi-

eredményező

döntéseit

megelőzően

köteles

a

niszter egyetértését megszerezni." Az ÁVÜ által anyagi kihatással járó kötelezettségvállalásokat a törvény hatályba lépése már 1991-ben és 1992-ben is

előtt

belső

(1992.

augusztus

utasítás szabályozta.

28.) Az

1993-ban vállalt garanciákat a 11/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás alapján bonyolította.

-

12 -

A fenti utasítás szerint három típusú garanciát

vállal

az

ÁVÜ:

közvetlen

tartalmi

elemeitől

elkülönítetten a vállalat (társaság)

hitelezői

(pénzinté-

- ... az adásvételi

szerződés

zetek, szállítók) felé meghatározott követelések tésére. Ezek az ún. "bankgarancia"

jellegű

kifize-

kötelezettség-

vállalások, részvény, üzletrész, vagy

más

esetén, egy meghatározott

időn

zettség-vállalás összege, zott, kiszámítható pl.

vagyontárgy belül

nagysága

értékesitése

bekövetkező

pontosan

foglalkoztatottak

kötele-

meghatáro-

elbocsátásával

járó költségek, - jog- vagy

kellékszavatosságként,

pontos mértéke

(összege)előre

illetve

nem ismert

jótállásként, és

bizonytalan

annak bekövetkezése. Mind a helytállási

időtartam,

az összeg vonatkozásában

illetve

kiköthető

egy

minimum,·

mind

maximum

pl. vállalattal szemben fennálló peres követe-

lésekért, vagy környezetvédelmi károkért vállalt garanciák. Az 1993-ban vállalt kötelezettségeknél a felsorolt mindegyike megtalálható. A történik

garanciavállalás,

fő

típusokon belül ezeket

azonban

tipusok

49

jogcímen Ügyvezető

az

igazgatói utasítás nem szabályozza, így nincs meghatározva, hogy mikor, milyen esetben használhatók és mit

jelentenek.

Utasítás szabályazza a döntési hatásköröket: l, 500 millió Ft-tot meg nem haladó kötelezettség ben Tranzakciós igazgató (a

PM-nek

történő

esetéutólagos

kimutatással) 2, 500 millió Ft felett és l milliárd Ft alatt igazgató (döntést

megelőzően

közigazgatási államtitkárral)

Ügyvezető

írásban egyeztetve

a

PM

- 13 -

3, 1 milliárd Ft-ot meghaladó kötelezettség-vállaláshoz a privatizációért tértése

felelős

szükséges

tárca nélküli miniszter

(pénzügyminiszterrel

egye-

közvet len ül

egyeztetve) Az Ügyvezető igazgatói utasítás és az gyakorlat nem felelt meg a törvényi

1993-ban

előírásoknak

folytatott tekintet-

tel arra, hogy csak az 500 millió Ft felett vállalt ciánál történt meg a Pénzügyminisztérium

előzetes

garanegyetér-

tésének megkérése. Az ÁVÜ 1992. évi tevékenységének ellenőrzésekor az ÁSZ ajánlásában megfogalmazta, hogy állítsa helyre a törvényi szabályozásnak megfelelő helyzetet, vagy kezdeményezze a törvényhely olyan módosítását, amely az ÁVÜ részére rugalmasabb garanciavállalási lehetőséget biztosít. Ezt követően az 500 millió Ft alatti kötelezettségvállalásoknál ügyletenként (gazdálkodó megnevezése, jogcím, összeg) továbbra is saját hatáskörben döntött, amelyekről utólag a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter írásos megállapodása alapján tájékoztatta a PM-t. A 11/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasítást módosították, amelyben az szerepel, hogy az 500 millió Ft értékhatár alatti kötelezettségvállalások az IT ülések "vita nélküli szekciójában" kerüljenek elő-­ terjesztésre és a kötelezettségvállalások rendje ezután a 3/!994. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás alapján bonyolódjon. A korábbiakhoz képest csak ez jelent módosulást. Az ÁVÜ szabályozása ebben az esetben sem a törvény előírását követi. Az ÁVÜ megalakulásától 152

gazdálkodó

szervezet

esetében

összesen 51.008 millió Ft kötelezettséget vállalt az alábbi rész l et ezésben: - 1991-ben 11.853 millió Ft 19 gazdálkodó szervezet - 1992-ben 16.866* millió Ft 48 gazdálkodó szervezet - 1993-ban 22.289 millió Ft 85 gazdálkodó szervezet *módosult

rotatt

a

Centrum

Áruházak

Vállalat

és

a

Telefongyár/Si ernens

-

14 -

A vizsgálat során mintaként 39 gazdálkodó szervezet szerepelt, ez az összes kötelezettség-vállalás 25,76 %-a. (A mintavétel alapját képezte a még fennálló fizetési kötelezettség nagysága és a környezetvédelmi okokból bekövetkező garancia vállalások.) A kiválasztott 39 vállalat közül 12 vállalat -az összes kötelezettségvállalás 7,89 %-a esetében jelentkezik környezetvédelmi garancia (2. sz. melléklet). 1.3.2. Kötelezettségvállalások és kifizetések 1993-ban Az ÁVÜ 1993-ban 85 gazdálkodó szervnél 22.289 millió Ft értékben vállalt

különböző

jogcímen garanciát.

Ebből

a vizsgálatra kiválasztott, mintaként szerepelt 16 társaság készfizető kezesség-, vagyonelvonás-, környezetvédelem-, előleg visszafizetés-, hitel-, általános-, egyéb nem részletezett, kártalanítás jogcímen vállalt garanciát, amelynek felső határa 8.929 millió Ft volt.A jelenleg még fennálló fizetési kötelezettség ezeknél 6.896 millió Ft. Az ÁVÜ 1993-ban kötelezettség-vállalásainak nyilvántartásba vétele az érvényes

belső

előírásainak

utasítás

megfelel.

500 millió Ft-ig vállalásairól a PM-t utólagos kimutatással

tájékoztatta. A Papíripari Vállalatnál 1.500 garanciavállalás volt,

erről

döntést

miniszter egyetértését az ÁVÜ törvény

megelőzően

a

Ft-os

pénzügy-

megszerezte.1993-ban

az egy esetben felelt csak meg a 1992. évi LIV.

millió

ebben

kötelezettségvállalás

az

előírásának.

6 milliárd Ft-ot irányzott

elő

a kezességvállalással jótál-

lással és szavatossággal kapcsolatos kiadásokra.

Ténylege-

sen az ÁVÜ 3 milliárd 646 millió Ft-ot kifizetett, mely

33

gazdálkodó szervezetet érintett. A kifizetések

tO

gazdálkodó szerv (COMPACK Kereskedelmi Csomagoló

84

%-a

Vállalat,

- 15 -

Magyar Optikai Művek, Kiskunsági Állami Gazdaság, déki (Szolnoki)

Cukorgyár,

Metallgesellschaft

MátraviAG.,

Ózd,

Nyírségi Konzervipari Vállalat, Papíripari Vállalat, Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ (SZKI) és Tannimpex Kűlkereskedelmi Vállalat,

ÚTVASÚT,)

tént. 2 milliárd Ft-ot tartalékként,

később

miatt

tör-

esedékes

kifi-

zetések miatt elkülönített. Az 1993. évi

kifizetésből

6 vállalat (Heves megyei Iparcikk

Kereskedelmi Vállalat, Középdunántúli Magyar Optikai

Művek,

NIKEX

Téglaipari Vállalat,

Kűlkereskedelmi

Vállalat,

Szá-

mítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ (SZKI), ÚTVASÚT) 1.425

millió

(privatizációval)

Ft-os

összefüggő,

kiadása

nem

értékesítéssel

hanem vagyonelvonás miatt ke-

letkezett fizetési kötelezettség. A legtöbb esetben

a

va-

gyonelvonással érintett cég hiteleinek kifizetéséröl intézkedett még az értékesítést

megelőzően.

(3. sz. melléklet)

A rendkivül sok (49) féle garanciavállalási jogcím igen el·térő

megalapozottságú. Az ÁVÜ 1993. évi kifizetései között szerepel a DUNAFARM Kft. miatt.596 millió Ft. A Kiskunsági Állami Gazdaságból átalakult DUNAFARM Kft. értékesítését követő napon 1992. július l-én az angol befektetői csoport beruházásaiért hitelgaranciát vállalt az ÁVÜ. A Kiskunsági ÁG., illetve a DUNAFARM Kft. helyzetét vizsgálta az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága. A vizsgálati anyagból kiderült, hogy az angol konzorcium befektetése meghiúsult, ma már a DUNAFARM Kft. ismételten 100 %-os állami tulajdon, a hitelgarancia azonban beváltásra került. A nem körültekintő garancia-vállalás miatt 596 millió Ft kifizetésére kényszerült az ÁVÜ. A garancia-kifizetések között szerepel a Magyar Optikai Művek miatt 317 millió Ft ingatlan elvonáshoz kapcsolódó kötelezettség, ami kezesi fe le-

- 16 -

lősség

miatt áll fenn. A kifizetés a csődegyezségi megállapodás során jelentkező hitelezői igények kielégítését jelentette. Az 1993-ban kifizettek 261,9 millió Ft-ot a Magyar Külkereskedelmi Bank részére 12 %-os kamatként. A nyilvántartásában szerepel vállalt garanciaként 524 millió Ft. E garancia - igy a kifizetés is az alábbiakból adódik: a Metallgesellschaft AG. (továbbiakban MG.AG) az Ózdi Acélmü Rt-ben történt tulajdonos váltás miatti követeléseit, 36.340.472 OEM-re szóló kötelezvényét a Magyar Külkereskedelmi Bank Powerine Oil Campany-val kapcsolatos 25 millió USD hitelkövetelésre cserélte. A fentiekkel elvileg egyetértett az ÁVÜ Igazgató Tanácsa, majd jóváhagyásra kérte a Kormányt, mely azt a 3260/1993. sz. határozattal megadta. Az MG. AG a fennálló követeléseken kívül két évig 12 %-os kamatkövetelésre is jogosult volt, mely kamatfizetési kötelezettsége a követelés csere miatt az MKB-ra szállt át. Az 1993. évi garancia-kifizetések között meglévő 261,9 millió Ft az előző év 12 %-os kamatkövetelésnek felel meg. és Mészművek (a továbbiakban CEMÜ) spontán privatizáció időszakában öt gyáregységéből társaságokat szervezett, és holdingjellegű vállalatként működött tovább. A társaságban kisebbségi tulajdont szerzett a Heidelberger Zement AG. és a Schwenk KG. A CEMÜ privatizált, maga kötötte a szerződéseket. A részvény adás-vételi szerződésekben környezetvédelmi, pervesztés, készfizető kezesség jogeimeken garanc1akat vállalt, felső határa 730 millió Ft. Az ÁVÜ ezt megerősitette és jóváhagyásán túl a szerződés hatálybalépésének feltételeként az E-18/9/ÁVÜ/1993. sz. határozata alapján átvállalta a CEMÜ, mint Eladó szerződéses kötelezettségeit.

A Cement1988-ban a

- 17 -

1.3.3. A kötelezettségvállalások nyilvántartása Az ÁVÜ összes

kötelezettségéről

számítógépes

feldolgozás

keretében készül kimutatás (4. sz. melléklet). A kötelezettségvállalás nyilvántartási rendszere, szervezési folyamata olyan nagy, hogy amennyiben a Tranzakciós Igazgatóság az utasításban meghatározott adatokat tévesen, hiányosan közli nem lehet nyomon követni az ÁVÜ kötelezettségvállalását és nem lehet annak valós helyzetét megállapítani. Ez történt a Centrum Áruházak Vállalat és a Telefongyár/Siemens esetében is. A Centrum Áruházak Vállalatot az IT államigazgatási felügyelet alá vonta. Az ÁVÜ jóváhagyott kötelezettségvállalások adatlapján !992. március l-én 1.770 millió Ft kötelezettséget jelölt meg, több garancia együtt (egyéb nem részletezett) jogcímen, amely a nyilvántartás szerint 1992-ben kifizetésre is került. !993. március Il-én vagyonelvonás eimén 2.099 millió Ft-ról újabb adatlapot készített el. A SZIV Igazgatóság kimutatása ezt tartalmazza. A tényleges állapot szerint azonban csak 2.099 millió Ft volt az ÁVÜ kötelezettségvállalása- vagyonelvonás miatt·-, ebből kifizetett az IT által engedélyezett 1.300 millió Ft helyett 2.500 millió Ft-ot. A többlet 1.200 millió Ft téves átut~lás észlelése után az ÁVÜ megpróbálta az összeget visszaszerezni, de csak 729 millió Ft érkezett vissza számlájára. Mindezek után az ÁVÜ a Centrum Áruházak Vállalat miatt még fennálló kötelezettsége 329 millió Ft. Emiatt az ÁVÜ nyilvántartásában szereplő "vállal t" és még "fennálló" kötelezet tségét is módositani kell. Az ÁVÜ-nél személyi konzekvenciákat is vont maga után a téves átutalás. A Telefongyár/Siemens jóváhagyott adatlap adatai szerint a vállalt kötelezettség 3.059 millió Ft. Nyilvántartásában összesen vállalt garanciaként 1.259 millió Ft szerepel. A garanciavállalás idő­ pontjában még nem müködött az ÁVÜ-n belül a kötelezettség-vállalások nyilvántartás rendszere. An-

- 18 -

nak felállítását követően utólagos feltöltéssel készült a nyilvántartás. A tényleges vállalásokat alátámasztó rendelkezésre álló dokumentum szerint az ÁVÜ által vállalt kötelezettségek felső határa 160 millió Ft. Ezt tartalmazza az 1992. február 26-i IT ülés E-9/8/ÁVÜ/ 1992. sz. határozata. Ebben az esetben is az ÁVÜ nyilvántartásában szereplő "vállal t" és még "fennálló" kötelezettségét módosítani kell. A garancia vállalásokon belül az 1992-évi 5,1 %-ról 1993-ra a vagyonelvonások miatti garancia vállalás aránya 7,8

%-ra

nőtt.

1.3.4. A garanciális kötelezettségek és a Az értékesitési

szerződésekben

szerződések

kapcsolata

a kötelezettségek jogcime és

mértéke sok esetben nem található meg. A talma szerint a kötelezettség

összegének

szerződések

tar-

meghatározásához

ismerni kellene az adott tranzakciónál jelentkező vételárat. A vételár a szerződésekből -az esetek döntő többségében - nem állapitható meg. Mindezek miatt az ÁVÜ által vállalt kötelezettségek nagysága a tő

pl.

nyomon és általában nem is IT határozat,

szerződésből

-

ellenőrizhető.

előterjesztés

lehet

a

szerződésekből

nem követhe-

Más ügyiratból

az IT-nek stb.- tehát nem a

tényleges

kötelez~ttségvállalást

megállapi t ani. A COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat esetében !950 millió Ft környezetvédelmi garanciát vállalt az ÁVÜ. A szerződésből sem azt, hogy mennyi volt az eladási ár, sem azt, hogy miért környezetvédelmi címen adta a garanciát nem állapítható meg. Ezen túlmenően ebben az eladásban olyan ingatlant is eladott az ÁVÜ aminek telekkönyvi bejegyzés szerint nem volt tulajdonosa. Ezért 15 millió Ft-os kártérítési díjat kellett fizetni. Hűtőgépgyár

január Jászberény miatt az ÁVÜ 1991. I-én szerződésszerű kötelezettséget vállalt 2.200

- 19 -

millió Ft összegben, 1996. december 31-i érvényesíthetőséggel, mérleg, környezetvédelmi, általános és működési jogcímek alapján. A "Tulajdonrész vételi szerződés"-az ÁVÜ és az AB Elektrolux lndustrie Zanussi S.P.A. között 1991. március 19-én jött létre. A szerződésből a vételár csak bonyolult módon állapítható meg. A 2.200 millió Ft kötelezettségvállalásból kifizetésre került 1992-ben 48 millió Ft, jelenleg fennáll 2. 152 millió Ft. A Mátravidéki (Szolnok) Cukorgyár miatt az ÁVÜ 1991. június 26-án 800 millió Ft-os kötelezettséget vállalt. A véletlenszerűen kiválasztott vizsgálati mintában ez volt az egyetlen eset amikor az ÁVÜ a törvényi előírásoknak megfelelően. a kötelezettségvállalásra 800 millió Ft-ot az MNB-nél vezetett számlára elkülönített. 400 millió Ft adótartozásra, társadalombiztosításra és 400 millió Ft pénzügyi-, mérleg-, környezetvédelem-, alkalmazottak-, létszám jogcímen. A garancia nyilvántartáshavételt pusztán egy 1992. december 7-én kelt, az ÁVÜ Ügyvezető Igazgatója által aláírt levél rögzíti amely szerint az ÁVÜ 168 millió Ft kötelezettséget ismer el, (ezeknek megfelelő bizonyla·tokkal történő igazolása után) kiegyenlítéséről átutalással gondoskodik. A nyilvántartás szerint 1992-ben 298 millió Ft, 1993-ban 129 millió Ft kötelezettség teljesítés volt, 240 millió Ft megszünt, még fennáll !33 millió Ft. Az elkülönített garanciafedezet 1993. évvégi nagysága 110 millió Ft. Ez azt jelenti, hogy a kifizetéseket -helyesen- ebböl egyenlítették ki illetve a megszünt fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget felszabadították. 1.4.

Szakértői

(tanácsadói) díjak

Az ÁVÜ 1993-ban 1.061 millió Ft-ot, !992-höz képest 344 millió Ft-tal, 25 %-kal kevesebb szakértői díjat fizetett ki. Az állami vállatok gazdasági társasággá

történő

átalakítását

és privatizációját az ÁVÜ két különböző módon végezte el. országos

jelentőségű,

jelentős

vagyonnal

rendelkező

Az

cégeket

- 20 -

közvetlenül az ÁVÜ apparátusa - egyedi pályázat alapján kiválasztott

szakértői

cég bevonásával - alakitotta át s privati-

zálta. Ebben az esetben a szakértő díját és költségeit az ÁVÜ fizette. A vizsgálat 133 db szakértői cég, illetve szakértő és megbízójuk, azaz az ÁVÜ kapcsolatát fogta át. A véletlenszerűen kiválasztott 40 db szakértői cég volt - 21 db kizárt cég bevonásával tekintet nélkül arra, hogy a megbízási szerződést mely idő­ pontban kötötték. 1.4.1. Az ÁVÜ

apparátusa

és

az

szakértők

igénybevett

által

1993-ban folytatott közvetlen privatizáció Az

ÁVÜ

alkalmazta

a

szakértő

cégeket

vagyonértékelésre,

könyvvizsgálatra, értékesítésre, jogi tanácsadásra, vagyonkezelésre, marketing-reklám és cégátvilágításra.

1993-ban 97 db

tanácsadó cég, illetve tanácsadó részére 600 millió Ft-ot fizetett ki, melyek a

privatizáció során közvetlenül

zálkodó szervezettel kapcsolatban láttak el szakértő

162

ga-

feladatokat.

cégeket és a ráfordításokat a 5. sz. melléklet

talmazza. l A kifizetett díjak közel 50 %-a 8

db

cég

(A tar-

között

oszlott meg. Ezek közül is kiemelkedtek a C.F.S.B. 80 millió Ft, Clifforg Chance 48 millió Ft, Swiss Bank Co 40 millió Ft. A 8 cég között

kettő

magyar (Hozam

Rt. l. négy külföldi (Clifforg Rothschild, KPMG Peat

Rt.

Chance,

Marwickl,

kettő

és

a

Pénzügykutató

Swiss

Bank

Co,

magyarországi

MM.

vegyes

vállalat (C.F.S.B., James Capell Az ÁVÜ-nek 1993-ban 25.700 millió Ft volt

a

devizabevétele.

Ennek 54 %-a, azaz összesen 13.800 millió Ft a tanácsadó cégek

közreműködésének

eredménye. E bevétel közel 30 %-a

egy 400 millió Ft, összesen négy tanácsadó cég ből

származik.

(Az 1993. évi devizabevételek

listáját a 6. sz. melléklet tartalmazza. l

mint-

közreműködésé­

cégek

szerinti

:

- 21 -

A tanácsadói díjak zömét az ÁVÜ a privatizációs

jelentkeznek.

fizeti s e költségek mindig készpénzkiadásként A bevételeknek azonban egyre

növekvő

les, részletfizetéses és kárpótlási szűkül

adják. Ezért

hányadát jegyes

a külföldi tanácsadásra

bevételeiből

az

E-hite-

fizetési

formák

fordítható

for-

rások aránya.

1.4.2. Az önprivatizációs eljáráshoz kapcsolódó tanácsadói cégek müködése és költségei A kis és közepes vállalatok esetében az (egyszerűsített

un.

önprivatizációs

átalakitási eljárás) megoldást alkalmazták.

Itt az ÁVÜ Igazgatótanácsa által meghatározott állami tok átalakulása és

teljeskörű

válla-

vagy részleges értékesítése

az

ÁVÜ által kiírt pályázat eredményeképpen összeállított, szakértői névjegyzékben szereplő szakértőcégek igénybevételével valósult meg. Ez esetben az ÁVÜ helyett a szakértő járt el. Az ÁVÜ a névjegyzékben szereplő, általa választott vel un.

keretszerződést

hogy egyedi társasággá szakértőt

szerződést

történő

kötött és a

szakértő

jogosult

kössön a vállalattal, annak

átalakitása és

szakértő­

értékesitése

arra,

gazdasági

céljából.

a vállalat fizeti, az ÁVÜ csak a vállalat

A

privati-

zálása esetén térít -bevétel arányosan-bizományasi

díjat.

illetve prémiumot. Az önprivatizációs program lényegében két ütemben zajlott le. Az I. ütem 1991. október l-től 1993. március 31-ig tartottT (ebbe a körbe azok a vállalatok kapcsolódhattak be, amelyeknek - saját vagyona nem több 300 millió Ft-nál - alkalmazotti létszáma nem magasabb 300

főnél

-az éves árbevétele nem több, mint 300 millió Ft/év),

- 22 -

s ekkor a határozott időtartamra kötött ún. Keretszerződés I-ek megszűntek. Mivel a privatizációs program még nem fejeződött be, a tanácsadókkal megkötésre került az ún. Keretszerződés az egyszerűsített átalakulási eljárás (önprivatizáció) I. üteme egyes tranzakcióinak bonyolítására elnevezésű szerződés, melyet röviden Keretszerződés III-nak neveztek, s időtartamra,

ez is meghatározott

!993. december 31-ig

került

megkötés re. Az ún.

II. ütem !992. augusztus 8-án indult. Erre azért

szükség, mert az önprivatizációs programba újabb gek kerültek bevonásra, melyek !OOO millió vagyonnal, !OOO

millió Ft/év alatti

szakértőkkel

(1993. december 31.) ződés

árbevétellel

cióra, ezért a talmaz a

szerződést

lehetőséget

Az

ütemben

ebbe

időre

kötöttek, mely a I I.

!OOO a

szóló

"Keretszer-

nagyobb

érték.:'

az átalakulásra és a privatizá-

Keretszerződés

Keretszerződés

rendelkeztek.

cé-

saját

illetve

szintén határozott

I I." elnevezést kapta. A

vállalatok kaptak

jelentős

alatti

alatti dolgozói létszámmal,

fő

programba bevont

Ft

volt

II.

jelentős

I-III-hoz képest.

módosításokat tar(A módosítások

lé-

nyegét a 7. sz. melléklet tartalmazza). Az önprivatizációs programok megvalósításában pet kapott az ÁVÜ által alapított PRI-MAN nedzselő

Vállalati

szerződés

Kft. A Kft megbízási

Kezdeményezésű Egyszerűsített

jelentős

szere-

Privatizációt alapján

Me-

ellátja

a

Privatizációs Program

(VKEP) bonyolításához szükséges szervezési, koordinációs, ellenőrzési

feladatokat, továbbá kiépíti és

működteti

összefüggő információs rendszert, végzi az

tott döntések

előkészítését,

a VKEP egészét

lési tevékenységet is ellátja.

ÁVÜ-nek segítő

az

ezzel

fenntarmenedzse-

;

- 23 -

A PRI-MAN Kft

szerződésszerűen

teljesíti

feladatait,

admi-

nisztrációja, nyilvántartási rendszere jól szervezett s hatékony. Munkájukat a szabályzatok betartása, készűltség

jó

szakmai

fel-

jellemzi.

1.4.3. A tanácsadók kiválasztására vonatkozó jogi szabályozás Már az 1990. évi VII. tv. 21 §-a előírta, hogy "az állami vagyon kezelése és bérbeadása, annak értékesítése, továbbá mindezekkel való megbízás pályáztatás

útján

történik."

paragrafustérdemben átvette az 1992.: LIV. tv. továbbá az 57. §-ban az folyamán eljáró

egyszerűsített

szakértők

79

is (76. §),

átalakulási

eljárás

s

kötele-

alkalmazását,

zettségeit is szabályozza. A

E

§-ban

jogait előírja,

hogy

az

ÁVÜ-nek a versenyeztetési eljárásra szabályzatot kell készitenie. Az ÁVÜ elkészítette és 1992. július 22-én hatályba léptette Szabályzatát, a pályázati eljárások rendjéről

(a versenyeztetésről). Az ÁVÜ a jogszabályi előirások­

nak

megfelelően

az önprivatizációs

szakértők

során a

prograrnak

kiválasztása céljából,

végrehajtása

pályázati

felhi-

vást bocsátott közre. A beérkezett pályázati anyagokat tékelték, az Igazgatótanács a szakértői tőkkel

a

szakértőket

ér-

kiválasztotta.

A

listát jóváhagyta, illetve a kiválasztott szakérKeretszerződések

aláírásra kerültek. Az

ramba 84, a II. programba további 58 tanácsadó

I. cég

progkerült

ki választásra. A

szakértői

cégek munkáját figyelemmel kísérték,

az azonnali felmondás jogával a

és

éltek

szakértő szerződésszegő

ma··

gatartása esetén. Az ÁVÜ apparátusa által közvetlenül

megkötött

nácsadói szerzödések pályázati vagy

ajánlatkérést

több esetben nem tartották be, pl. a Bp. a Célgazdasági Rt - Bp. TOURIST esetében.

egyedi

ta-

fázisát

INVESTMENT-AROMA;

- 24 -

1993-as SZMSZ rendelkezik a tanácsadói cégek rendjéről.

nak döntési

Az Igazgató 5

millió

alatti, az Ügyvezető igazgató 5 millió Ft

kiválasztásáFt,

az

de

80

feletti,

millió Ft-ot meg nem haladó fixdíjat tartalmazó szerződést

vagy

tanácsadói

hagyhat jóvá. A 80 millió Ft összeget

meghaladó

tanácsadói díj esetében az Igazgatótanács dönt. Az Igazgatótanács 1993. május 12-én a 10. sz. határozatában döntött a tanácsadói

minősítési

rendszer számítógépes nyil-

vántartásáról s karbantartásáról. A döntés végrehajtását hiányos adatbázis nem tette lehetövé. Az ezért úgy döntött, hogy a továbbiakban a nácsadói listát kell vezetni, kell Az

minősíteni

ügyvezető

és

a

ügyvezető

már

vezetői

a

igazgató

meglévő

ta-

értekezleten

a tanácsadókat.

igazgató e döntésével eltért az IT

határozat-

tól, egyoldalúan más megoldást alkalmazott. Az !992. évi LIV. tv. 7. § (l) bek. "a Vagyonügynökség legfőbb döntéshozó testülete a ll tagú igazgatótanács, amelynek döntései a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójára kötelezőek". !993. november 4-i, az Igazgatótanács részére e témában készített előterjesztés tervezet korrekten elemzi a helyzetet s kéri az IT döntését. Az

előterjesztést

cember 15-i

az IT nem tárgyalta. Egy másik !993. de-

előterjesztés,

ségét elemezte,

mellőzte

mely a tanácsadó cégek tevékeny-

a tanácsadó cégek nyilvántartásá-

val kapcsolatos problémák kifejtését. Így az IT írásbeli tájékoztatás nélkül maradt a 10. sz. határozatában foglaltak végrehajtása tekintetében. A

meglévő

tanácsadói lista viszont alkalmatlan

arra,

hog)

az ÁVÜ által alkalmazott tanácsadói cégekről széles körű és megalapozott információkat nyújtson.

,·

- 25 -

1.4.4. A tanácsadó cégekkel kapcsolatos ÁVÜ szabályzatok,

nácsadói

szerződések

a

ta-

nyilvántartása

A 7/1991. sz. Ügyvezetöi igazgatói utasítás a privatizációs tanácsadói szerzödésekkel való megbízásról rendelkezik. ezt

kiegészítő

pénzügyi-gazdasági igazgató által

utasítás a tanácsadók részére

Az

készített

költségeket sza-

megtéríthető

bályozza. A 4/1992. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás az Szabályzat

kihirdetéséről

Iratkezelési

a Szerzödéstár létesítését rende-

li el, a 12/1993. sz. Ügyvezetöi igazgatói utasítás a Szerzödéstár Müködési Szabályzatáról, a ségek nyilvántartásáról és

figyeléséről

vevői

pedig,

kötelezett-

rendelkezik.

Az 1993. évi SZMSZ egyes alpontjai a tanácsadói szerzödések megkötésével kapcsolatban állapítja meg a jóváhagyási szinteket, továbbá az egyes igazgatóságok feladatkörének megállapításában szerepeinek a tanácsadói szerzödésekkel kapcsolatos feladatok. Így az ÁVÜ 1991. óta rendelkezik a tanácsadó cégekkel fenntartott kapcsolatot szabályzó

előírásokkal.

A

szerződések

nyilvántartási rendszerét folyamatosan fejlesztik, ződéstár

1993-tól

a

Szer-

működik.

A kiadott szabályzatok azonban nem

minden

esetben

vannak

egymással összhangban, mert elmaradt a régebbi szabályzatok módosítása. Pl: A 711991. Ügyvez. ut. c.a pontja "a megkötött szerzödések eredeti példányát a pénzügy részére le kell adni".

- 26 -

1211993. Ügyvez. ut. 1.1.4. pontja "a felelős ügyintézőnek a szerződéskötéstől számított 48 órán belül a Szerződéstárba le kell adni a szerződés eredeti példányát." 7/1991. Ügyvez. ut. c.b. "a tanácsadói szerződésre kifizetés csak az illetékes igazgató által ellenjegyzett és magyar nyelven bemutatott számla alapján történhet. A költségszámlák tekintetében az igazgató csak azt köteles ellenőrizni, hogy az összegszerűség megfelel-e a szerződési feltételeknek. A tételes költségek elszámolásának jogosságát a pénzügy ellenőrzi. " Az 1993. évi SZMSZ szerint a Vagyonnyilvántartási Igazgatóság "bonyolítja a privatizációval összefüggő kiadások teljesítését". A gyakorlatban a Vagyonnyilvántartási Igazgatóság nem ellenőrzi a számlák, költségszámlák jogosságát, csak rendelkezik azok utalása felől. 1.4.5. A

szerződések

A 71 !991. sz.

betartása

Ügyvezetői

utasítás

désre vonatkozó feljegyzést a jogi

előírja,

hogy •·a

igazgató

ellenjegyzi",

illetve az !993. évi SZMSZ 56/b. úgy rendelkezik, Jogi Igazgatóság a Vagyonügynökség által sek megtárgyalásában résztvesz, a

szerző­

kötendő

szerződéseket

hogy

"a

szerződé­

ellenjegy-

zi". .

Az ÁVÜ-nél alkalmazott ellenjegyzési módszer

bürökratikus,

mert az ellenjegyző személyének megállapitása az zott szignó alapján nem lehetséges, azonban egyéb tartások alapján

kereshető

alkalmanyilván-

csak vissza.

Még szignóval sincs ellátva pl. a MERITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel kötött szerződés, mely a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat privatizációjára vonatkozik, továbbá az Eminenciás Üzleti és Tanácsadó Kft-vel a FÖLDGÉP részvénycsomagjának értékesitésére szóló megbízás sem.

- 27 -

A

szerződésszerü

tanácsadók

se -

ügyvezető

igazgatói utasítás szerint

privatizációs igazgatóságok feladata, kiterjeszt arra is, hogy zetett díj jogosságát

az

utasító

igazgatóhelyettes

szerződésekre

illetően

az illetékes

melyet

ügyvezető

"Az

és az igazgató a vonatkozó

ellenőrzé­

teljesitésének

(szakértői)

felelősséggel

anyagi

kifitartoz-

nak." A Belső Személyzeti Önálló Iroda irásbeli nyilatkozata szerint az utasítás hatályba lépését pig bezárólag (1994.

IV. 7.) anyagi

követően

kihatással

a mai járó

nafel-

elősségrevonás az ÁVÜ-nél nem történt.

Az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága privatizációs folyamatok a privatizációba bevont ják.

1993-ban

vatizációs illetően,

feladatkörébe

ellenőrzése

szakértők

is, melynek

tartozik

a

keretében

tevékenységet is vizsgál-

szúrópróbaszerű ellenőrzést

tartottak a

pri-

bevételből

kifizetesre kerülő számlák jogosságát igy az ellenőrzés kiterjedt a megkötött szerződé­

sek végrehajtásának folyamatára, és a ténylegesen elvégzett szakértői

munka

minősitésére.

Az 1993. május 19-i 12. sz.

IT határozat alapján az

vatizációs Program I. ütemében tásában és privatizációjában latát végzeték el.

szereplő

résztvevő

A vizsgálat tárgya a 2 millió Ft-ot

önpri-

vállalatok átalaki23

cégből

meghaladó

7

vizsgá-

kifizetesek

jogossága volt, illetve az, hogy a kifizetett összeg arányban állt-e a szakértői munka nehézségével. Összességében a vizsgálat azzal zárult, hogy a vizsgált körben bálytalansággal nem találkoztak, mely a kértői

olyan

szakértőnek

a

szasza-

listából való törlését szükségessé tette volna. Ezen ellenőrzési anyag megállapításai reálisak. Azonban észrevétel nélkül elfogadásra került a PORTFOLIÓ Bank Rt és a PANORÁMA Szálloda és Ven-

- 28 -

déglátó Vállalat között létrejött megállapodás azon pontja, melyben a társasági szerződés elkészítéséért, cégbejegyzésért l millió Ft-ot (leszámlázva 1992. május 28.) fizetett ki a megbízó PANNONIA Vállalat a megbízottnak. Ez az eset tipikus példája a munkához képest aránytalanul magas kifizetésnek. (A munka értéke: kb. 100-150 ezer Ft.) Az Ellenőrzési Igazgatóság célul tűzte ki, hogy mig 1993-ban lényegében egyedi bejelentések alapján végeztek ellenőrzéseket, addig 1994-ben fokozott tulajdonosi ellenőrzés keretében munkaprogram alapján folytatnak folyamatosan ellenőrzéseket.

1993-ban huszonegy szakértői céget zárt ki az ÁVÜ a foglalkoztatott

szakértői

érdekeltségű

cégek közül.

Ebből

19 magyar,

cég volt. A döntésthozó szerv

18

2

angol

esetben

az

ÁVÜ IT, 2 esetben az ÁVÜ Vezetői értekezlete egy esetben az ÁVÜ Ipar I. és Önprivatizációs Igazgatóság. Kizárás tizenhét esetben a gyenge szakmai teljesítmény att történt, három esetben a tanácsadói d.íjban megállapodni és nem kötöttek nácsadó a

Keretszerződés

10 millió Ft tehermentes

szerződést.

Egy

I. megkötésénél tőkével

Három tanácsadó cég ellen indult nyesítése, illetve vizsgálják a

nem

mi-

tudtak

esetben a ta-

feltételét,

hogy

rendelkezik, nem igazolta. kártérítési

igény

felelősségrevonás

érvélehető-

ségeit. 1.4.6. Kifizetett tanácsadói

dijak

átvállalásával

kapcsolatos

megállapodás Szóbeli megállapodás született az ÁVÜ és az ÁV Rt között, a MATÁV Rt privatizációjának

előkészítésében

résztvett

KPMG

Peat Marwick tanácsadói díjának finanszírozásáról. Az ÁVÜ 1993. június 14-i az ÁV Rt-nek megküldött

levelében

írásban rögzítette,

cégnek

21,8 millió Ft

hogy

összegű

kifizeti

a

szakértö

tanácsadói díjat, mely

összeget

a az

- 29 -

ÁV Rt a MATÁV

Rt

privatizációs

bevételeiből

az

ÁVÜ-nek

visszatériti és kéri, hogy az ÁV Rt. a fentieket megerősítő kötelezvényt, a

megfelelő

okirat formájában juttassa el

az

ÁVÜ-nek. Ezzel szemben az ÁV Rt a megerősítő kötelezvényt nem küldte meg, s az összeget sem utalta át. Az ÁVÜ irásban

nem

gette a kötelezvény kiadását, illetve a feltételhez határidőt

fizetési

sürkötött

tágra szabta;

Az ÁSZ vizsgálat eredményeként az ügy azóta érdemben lezárult, az ÁV Rt átutalta a jelzett összeget az ÁVÜ-nek. 2. A privatizáció eljárási szabályainak érvényesülése 2.1. A privatizációs értékesítés Az ÁVÜ !993. évben 507 privatizációs tranzakciót le. A vásárlásra felajánlott 93,8 milliárd Ft letrészből,

részvényből

bonyolított

névértékű

üz-

származó értékesítés értéke 79,7 mil-

liárd Ft vol t. Az értékesítés pénzügyi konstrukciók szerint a

következőkép­

pen alakult: !993. évi értékesítés készpénzért:

Az összes

39,7 mi ll iárd Ft

Egzisztencia hitellel:

21.4 millíárd Ft

kárpótlási jeggye l:

18,6 milliárd Ft

Összesen:

79,7 mi lliárd Ft

értékesítésből

sített részvények

a

szerződés

kűlföldi

vállalkozók felé

értéke-

szerinti értéke 22,1 mílliárd Ft,

a hazai tulajdonszerzés összességében pedig 57,6 milliárd volt.

Ft

- 30 -

Megvalósult a Vagyonpolitikai Irányelvekben rögzitett tűzés,

mégpedig a hazai tulajdonszerzés

val, a hazai Az

befektetők

jelentős

célki-

támogatásá-

felé az értékesítés növelése.

évben a hazai- külföldi tulajdonszerzés aránya 45-55

előző

%volt, 1993. évre pedig ez az arány 72-28 %-ra változott, hazai

javára és ezzel együtt dinamikusan

befektetők

85

a

%-al

növekedett. Ebben

döntő

szerepet játszott az E hitel kiterjesztése

mil1iárd Ft-os növekedés) s,

a

kárpótlási

jegyért

többlet értékesítés (16,3 milliárd Ft). A készpénz előző

tés az

(12,6 történő

értékesí-

évhez viszonyítva változatlan - 17 milliárd Ft -

maradt. Nem teljesült viszont a Vagyonpolitikai Irányelv réből

az a részcél, amely a külföldi

befektetők

célrendszeprivatizációs

érdeklődésének történő

fenntartását írta elő, ugyanis a értékesítés jelentősen lecsökkent (előző

devizáért évi 41,0

milliárd Ft-ról 22,0 milliárd Ft-ra). A devizabevétel csökkenése az ÁVÜ széleskörü és intenzív marketingtevékenysége mellett következett be,

döntő

oka

a

gyengébb

vagyoni

kínálat

volt. A külföldi vásárlók száma volt.

Jellemző,

a

mintegy

507

tranzakcióból

hogy a nagyobb vállalkozások felé

39

fordultak.

A külföldi vásárlók átlagosan 580 millió Ft-os, a hazai

vál-

lalkozók a jóval kisebb 120 millió Ft-os vállalkozásokba fektettek be. 1993. évben 93,8 milliárd Ft Ft-os

szerződés

értékű

részvény

79,7

szerinti értéken kelt el ami azt jelzi,

az értékesítés árfolyama átlagosan a névérték 85 sult meg,

(előző

mi1liárd

év 100% volt),

ebből

való-

a hazai vállalkozók

névérték 80 %-án jutottak az állami vagyonhoz, pedig 100 %-os árfolyamon.

%-án

hogy

a

a

külföldiek

- 31 -

A 79,7 milliárd Ft-os

szerződés

szerinti

érték

úgy

alakult

ki, hogy az 507 tranzakcióból 110-nél a részvények a névértékénél ll milliárd Ft-tal magasabb árat értek el,

(ez 148 %-os

árfolyamnak felel meg), 397 ügyletnél a részvények névértékénél 25,2 milliárd Ft-tal alacsonyabb szerzödés szerinti

árat

érvényesitettek, ami 64 %-os árfolyamnak felel meg. Kedvezőtlen

az, hogy mig a saját

viszonya 130 %-os, a tőke

szerződés

tőke

tőkéhez

jegyzett

szerinti vételár

és

való

a

saját

aránya 66 %-os, s ez azt jelzi, hogy a tömeges értékesi-

tésnél az ár szerepe háttérbe szorult. Az ÁVÜ a törvényi

előirásokban is rögzitett

kötelezettségét betartotta az erre rendjét megvalósitotta.

épülő

versenyeztetési

pályázati

eljárási

Így széles befektetői körnek

lehető­

sége nyilott az állami vagyon kivásárlására pályázni. A

ten-

dert megvásárlók és a ténylegesen pályázatot benyújtok

száma

között ez utobbiak hátrányára nagy eltérések voltak. A

tény-

legesen vők

jelentkezők,

tehát a versenyben valóságosan

száma 1993. évben azt jelzi, hogy egy

pályázó jutott.

Így a tranzakcióknak

résztve-

tranzakcióra

csupán

1,36

harmadánál

vényesült a tényleges verseny és ezért a versenyár

sem

érala-

kulhatott ki. A PRIMAN Kft által értékesitett vállalkozásoknál az kedvezőbb

a helyzet, itt 1,5

pályázó

jut

egy

átlagnál

értékesitési

ügylet re. Az ÁVÜ 1993. évben 507 társaság üzletrészeit, részvényeit értékesitette részben vagy egészben.

Ezekből

döntési

szerinti 300 tranzakciót a PRIMAN Kft bonyolított,

173

szintek tran-

zakció az ÁVŰ Igazgatósági szintü döntésével végződött és 134 tranzakció az Igazgató Tanácsi határozattal

fejeződött

be.

- 32 -

A PRI-MAN Kft által bonyolított önprivatizációban megvalósuló 300 tranzakció a program eredményes végrehajtását jelzi. Megvalósult a kis és közepes vállalkozások tömeges privatizációja, amelyek piaci alapokon valósultak meg és

szakértö

cégek

végezték el. Az Igazgató Tanács kizárólagos millió Ft-ot meghaladó

névértékű

hatáskörébe

tartozik

a

állami tulajdonrész

250

értéke-

sítése. Ezen értékhatár alatt az Igazgatóságok döntenek. résztvevő

1993. évben az önprivatizációs eljárásban

vállalko-

zások közül 17 haladta meg a 250 millió Ft-os értékhatárt ezeknek a cégeknek a

privatizációs

döntéseivel

az

és

Igazga-

tótanács nem foglalkozott. Ez ellentétes az SZMSZ-ben

rögzí-

tettekkel, nem felel meg az ÁVÜ saját szabályainak még

akkor

sem, ha az önprivatizációba bevont vállalkozásokat az IT döntés határozta meg. Külön ki kellett

volna

emelni,

hogy

ha

ezek értékesítése 250 millió Ft érték felet.t történik, úgy az IT felhatalmazást meg kell szerezni. Az ÁVÜ törvényi

szabályzatát a pályázati eljárások tésről

megfelelően

kötelezettségének

rendjéről

j. Ezt széles körben a vállalatok,

szabályok

áttekinthetőek,

megismerhetőek

versenyezte-

vállalkozások,

nácsadó szervezetek rendelkezésére bocsátotta ben, hogy az egyes értékesítések során a

(a

elkészítette

annak

követendő

ta-

érdekéeljárási

legyenek. A Szabály-

zat !992. VI. 22-én lépett hatályba. A privatizációs pályázatok eljárási rendjének ellenőrzése mintavétel alapján történt. A kiválasztás alapja: minden döntési szintet ellenőrizni szükséges és a privatizációs technikák között is választási lehetőséget kellett biztositani. Az eljárási rend ellenőrzése során 25 vállalkozás üzletrész részvényeire kiirt pályázatnál az elbírálás rendje, a szerződés kötés folyamata került vizsgálat alá. (8. sz. melléklet)

:

- 33 -

Az

ellenőrzött

folyamatok az 1993. évi értékesítés 15 %-át fedték le, a külföldi értékesítés 25 %-ára terjedtek ki és megfelelő reprezentációt biztosítottak.

A privatizációs folyamat eljárási szabályai alapelvként zítik a versenyeztetés alkalmazását. Az

ÁVÜ

versenyeztetési

szabályzata is kimondja, hogy a versenyeztetés célja lami vagyon leghatékonyabb formában megalapozott azonos és

szerződések

egyenlő

történő

rög-

az

hasznosítása

létrejötte és a pályázók számára

ála az

feltételek garantálása.

A Magyar Kábel Müvek Rt-nél a pályázat nyertesének a kiírástól eltérően az Rt részvényeire először annak további 10 %-ra opciót adott a vételárnak megfelelő árfolyamon (130 %), majd további 14,2 %-ra adott opciót a vételárnál lényegesen alacsonyabb (77 %-os) árfolyamon. A Földgép Rt-nél ugyancsak a pályázat nyertesének kihirdetett PORR AG-t az ajánlat elfogadása után az IT az ajánlattól eltérő kedvezményben részesítette. 56 millió Ft-tal csökkentette a 706 millió Ft-os pályázati ajánlati árat. Továbbá összesen maximum 210 millió Ft-os garanciális kiadást vállalt át az ÁVÜ a kiírástól eltérően. Majd ugyancsak a kiírástól eltérően olyan feladat finanszírozását vállalta át az ÁVÜ IT, amelyre a VPI-ek nem adnak felhatalmazást. Így három település gázhálózat építésének támogatására 200 millió Ft-ot ítélt meg. Az OMKER Rt privatizációs pályázatát az IT eredményesnek nyilvánította és a pályázat győztesét is kihirdette. A felajánlott részvény értéke - amire a pályázat vonatkozott 765 millié Ft volt, amelyért a győztes konzorcium ll millió USD vételárat ajánlott fel; 5 millió USD-t szerződéskötés­ kori, 6 millió USD-t 3 ev1 részletfizetéssel. A vevő pozíciója erősödött és módositást kér. amit az ÁVÜ-IT megad. Az eladott részvények értékét a 765 millió Ft-os eredeti ajánlat után módositja 870 millió Ft-ra, a vételárat változatlanul tartja, és a fizetési időt meghosszabbítja 3 évről 4 évre növeli.

- 34 -

A Kőbányai Sörgyár Rt-nél a pályázat nyertesének kihirdetése után változásokról döntött az ÁVÜ-IT, a vevő ajánlatának módosítását - a pályázat elbírálása után - elfogadta. Az eredeti vételárat 229 USD/részvény, 200 USD/részvény-re csökkentette és emellett 780 millió Ft-os szavatassági kötelezettséget vállalt az ÁVÜ. A privatizációs folyamat eljárási rendjén belül az

ellenőrzés

kiterjedt a fizetési fegyelem megvalósítására. Az ÁVÜ nyilvántartási

rendszere

fejlődött

e

területen.

A

12/1993. sz. Ügyvezetöi Utasítás a Szerzödéstár működési szabályzatáról, a

vevői

kötelezettségek

nyilvántartásáról

ren-

delkezik. A szerzödéses partnerek által vállalt kötelezettségekről,

az

aktuális

határidökről

tájékoztatják

a

felelős

lgazgatóságokat. A számviteli nyilvántartás és a szerzödéstár közötti összhang azonban nem

megfelelő.

Ennek

következtében

az értékesítés és a bevétel összhangja nem mutatható előző

évről

áthúzódó

bevételekről

és a

tárg~évi

ki.

Az

vevőtartozá­

sokról nem tudtak számot adni sem összességében, sem

részle-

teiben. Alapvető hiányosság azonban,·hogy az ÁVÜ-nél a szerzödés meg-

kötésére, és így a befizetésekre vonatkozóan

nem

rögzíti

a

szabályozás a bruttó elszámolás elvét. Bár a Számviteli

Tör-

vény az ÁVÜ vagyonnyilvántartására nem kötelező, de

ügy-

az

nökségnek a nyilvántartás zártsága és ellenörizhetösége érdekében indokolt a Számviteli Törvény szellemét alkalmazni.

Így

a szerzödéskötésben és a fizetési módszereknél a

el-

bruttó

számolás elvét a gyakorlatban is meg kell v'alósitani. A

kettős

gyakorlat, bruttó és nettó elszámolás

kalmazása a nyilvántartás megbízhatóságát is mind

együttes

al-

megkérdőjelezi,

a privatizációs bevételek mind a privatizációs kiadások

területén.

- 35 -

A Földgép Rt. 650 millió Ft-os szerződés szerinti vételárából 110 millió Ft folyt be az ÁVÜ számlájára. A többi részben az 1989. évi XIII. tv. alapján átalakult vállalatok részvényeinek értékesitése után járó vételár 20 %-ának visszatéritése fedezetére hagyta az ÁVÜ a társaságnál. (130 millió Ft-ot). A VPI kifejezetten rögzíti, 4.2. l. pontban a visszautalásra hagy fedezetet (2 milliárd Ft-ot) az ÁVÜ-nél, igy ennek elszámolása nettó módon törvényellenes és felhasználása is ellenőrizhetetlen. Egyébként az ellenőrzés során az tapasztalható, hogy a törvény alapján a társaságoknak visszautalt eladási ár 20 %-ának felhasználásáról az ÁVÜ nem rendelkezik megfelelő információkkal, azokat nem ellenőrzi, (alaptőkeemelésre, dolgozói részvénykibocsátásra forditotta-e az Rt. stb.) A további 210 millió Ft garancia alap is a Földgép Rt ÁVÜ elkülönített számláján került elszámolásra. A gázvezeték bővítésére szánt (az előzőekben már kifogásolt) 200 millió Ft is az AVV számlájának megkerülésével a Földgép Rt-ÁVÜ együttes számláján szerepel. Ezzel az elszámolási móddal az esetleges felhasználás időpontjáig az ÁVÜ kamatbevételeiről is lemond. Az ÁVÜ a VPI-ben elöirt garanciavállalások felhasználásáról sem adhat megbizható képet, mivel kiadásai között - a vételár nettó elszámolásával sem jelentkezik a garanciára adott 210 millió Ft értékű összeg. A nettó elszámolás a Kőbányai Sörgyár Rt privatizációjánál is szembeötlő. Az ÁVÜ-IT a vételárból 250 millió Ft-os értékű összeggel az MKB tulajdonában álló ÁVÜ kötelezvény csökkentésére hatalmazta fel a vevőt. A kötelezvény csak vagyontárgyra fordítható, mégis a privatizációs bevételek csökkentésével egyenlítették ki, úgy, hogy a vevő közvetlenül az MKB-nek utalta át az összeget. Az ÁVÜ számlájának megkerülésével az összeg kifizetése a gazdasági eseményt nem regisztrálja. (A kötelezvény beváltása azonban jelentős kamattehertől mentesítette az ÁVÜ-t.)

-

2.2. Privatizációs technikák a

36 -

hazaibefektetők

részére

A privatizációs technikák - mint az MRP és lízing - !993. évi jelentős

hazai

kiterjesztése

befektetők

felé

elősegítette történő

a

kisebb

értékesítésének

A Munkavállalói Résztulajdonosi Program

vállalkozások bővítését.

jogszabályi

keretét

az !992. évi XLV. törvény adta meg, a pénzügyi háttér

megte-

remtéséhez pedig a 28/1991. Kormányrendelet nyújtott segítséget, amely az Egzisztencia vezményről

Hitelről

és

részletfizetési

ked-

rendelkezett.

Az ÁVÜ az MRP törvényhez kapcsolódóan kidolgozta a lebonyolításhoz szükséges eljárási rendjét. !993. évben a Program keretében 117

22,4

ügyletből

rnilliárd

Ft értékű üzletrészt, részvényt, 15,7 milliárd Ft-os szerződés szerinti értéken értékesitettek, ez 70 %-os árfolyamnak felel meg. Ebből az ÁVÜ-be készpénzben 2,4 rnilliárd Ft telből

8,8 rnilliárd Ft, kárpótlási

3,3

jegyből

E-hi-

milliárd

Ft

bevétele származott; összesen 14,5 milliárd Ft. Az MRP keretében

történő

értékesítés !993-ban

Ft, 1992. évben ilyen típusú bevétele csupán

14,5 2

rnilliárd

rnilliárd

Ft

volt. A fejlődést nagymértékben elősegítette az E hitel karnatának csökkentése és a kárpótlási jegyek elfogadása. A kárpótlási jegy elfogadását az ÁVÜ

IT

határozatai

fokozatosan

terjesztették ki az MRP programban is. A tranzakciók

vizsgá-

lata alapján megállapítható, hogy az MRP-re vonatkozó jogszabályokat és A nehezen

belső

utasításokat az ÁVÜ betartotta.

értékesíthető

társasági

privatizálása érdekében az ÁVÜ

az

tulajdonrészek 1992.

évi

alapján felhatalmazást kapott a privatizációs

gyorsított

LIV.

törvény

lízingszerződés

:

- 37 -

megkötésére, azzal a feltétellel, hogy erre a technikára csak a már sikertelen privatizáció után kerülhet sor.

ÁVÜ

Az

IT

!992. november 4-én döntött arról, hogy a lízingtechnika széleskörü bevezetését meg lehet kezdeni. A lizing célja: az állami vagyon olyan elidegenitése, amelynek során a lízingbevevő

által a társaságnak nyújtott vezetési-szervezési

tatás ellenértékével azonos

összegű

szolgál-

törlesztő

lizing

részle-

tet a futamidö alatt a társaság az ÁVÜ-nek utalja át. Az ÁVÜ !993. évben 9 privatizációs

lizingszerzödést

amelynek során 3 milliárd Ft

állami tulajdont privati-

értékű

kötött,

zál tak. A

szerződéses

érték 2,5 milliárd Ft

volt;

így

a

lízingár-

folyam 85 %-os, amely 5 %-kal meghaladja az ÁVÜ átlagos hazai befektetők

felé érvényesített 80 %-os árfolyamot.

A meghirdetett 9 társaságra 18 db lízingajánlat érkezett, átlagosan 2 db, de

jelentős

szóródással (pl. a Soproni Ruhagyár

Rt-re öten pályáztak). A privatizációs lízing lényeges eleme az

ún.

üzleti

terv,

amely teljesítése biztosítéka a lízingdíj kifizetésének, vevő

kintettel arra, hogy a vételárat a

a lízingelt

fordításai között számolhatja el. Az üzleti

terv

cég

terá-

elbírálása

mellett az ÁVÜ - a törvénnyel egyezően - megfelelő biztosítéki hálót épített ki. Az 1993. évi lízing

szerződések

a

törvényes

feltételeknek

megfeleltek. A folyamatot az ÁVÜ szabályszerűen és !994. május l-ig esedékes lízingdíjak hiánytalanul befolytak.

az

ÁVÜ

bonyolította számlájára

- 38 -

2.3. A

tőzsdei

és

tőzsdén

kívüli részvény és kárpótlási jegy ér-

tékesítés Az Állami Vagyonügynökség !992. vege~g öt cég részvényeit vezette be a

tőzsdére

(IBUSZ, STYL, Zalakerámia, Pick,

Danubi-

us). !993-ban az ÁVÜ nyilvános ajánlattétel útján- a árfolyamorr- 8.117,4 millió Ft

értékű

részvényt értékesített.

Ez az ÁVÜ 1993. évi összértékesítésének, 9,3 nő,

származó bevétel 1994-ben várhatóan nem ajánlattétel útján

értékesítendő

kibocsátási

%-a. mert a

állami vagyonrészek

részben átkerültek az ÁV Rt. portfóliójába. lattétel útján 19 társaság részvényei,

ebből

Az

nyilvános jelentős

Nyilvános

aJan-

illetve egy befekteté-

si alap befektetési jegyei kerültek értékesítésre. Ezek közül a Zalakerámia az ajánlattétel idején

tőzsdén

már

forgalmazott értékpapír volt, másik három társaság (Primagáz, Domus, Globus), illetve a Pillér Alapesetén pedig a nos ajánlattételt

követte

esetben biztosította az ÁVÜ sát,

sőt

a

tőzsdei

bevezetés.

nyilváMindegyik

a kárpótlási jegyek felhasználá-

a Pillér Alap befektetési jegyeit

teljes

egészében

kárpótlási jegy ellenében lehetett jegyezni. A nyilvános ajánlattétel útján történt privatizációnál az ÁVÜ a törvényi keretek közt lehetövé tette a

dolgozói

tulajdon-

szerzését. Pályázatot írtakkimind a pénzügyi, mind a mind a marketing tanácsadó kiválasztására, a

jogi,

versenyeztetési

eljárások betartásával. A kiválasztott képviselői,

tanácsadók

nemzetközi

érdekeJtségek

magyar

ami ugyan növelte a költségeket, de egyrészt

ne-

vük garanciát jelentett, illetve a munka jellegemiatt anyagi felelösséget is kellett vállalniuk, másrészt a

külföldi

be-

:

- 39 -

fektetők

bizalmának biztosítása szükségessé is tette

telüket. A gyakorlatban szerződés,

hogy -

aláírásra

került

ún.

underwriting

amely értelmében a pénzügyi tanácsadók

érdeklődés

hiányában - lejegyzik

a

részvé-

vállalták,

részvényeket.

Az

Állami Értékpapír Felügyelet és a Budapesti Értékpapír Tőzsde "bekapcsolása" további garanciát jelentett a

elő­

törvényes

írások betartására. Ott ahol szükséges volt (pl. PRIMAGÁZ Rt.)

a

Versenyhivatal

állásfoglalását kikérték. 3. Az állami vállalatok társasággá alakítása 3.1. Általános helyzetkép

a

társasági

számszerű

átalakítások

eredményeiről

Az 1992. évi LIV. törvény hatályba lépését korábban államigazgatási felügyelet alatt

követően

-

a

állami

működő

lalatok mellett - további közel 900 gazdálkodó egység az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe. Az 1993.

év

már vál·-

került kezdetén

az ÁVÜ-höz a számítógépes nyilvántartásai alapján több 900 társasági átalakításra váró gazdálkodó egység melyből

mint

tartozott,

46 negatív vagyonnal rendelkezett.

A tárgyév során összesen 430 egységet alakítottak

át

társa-

sággá. Az 1993-ban megindult felszámolások, mint a társasággá

történő

végelszámolások,

átalakítások eredményeként

valaaz

át-

alakításra váró vállalatok száma az év végére 143-149 egységre csökkent, azonban az igen 1992. évi LIV.

jelentős

volumenű

feladatok

törvény által eredetileg megszabott

(1993. december 31.) nem teljesültek.

az

határidőre

- 40 -

A tárgyidöszak során társasági átalakítások

időbeli

és lefolyása a szervezet tevékenységében és

főként

ütemezése a

döntés-

hozó testületeknél, az Igazgatótanács munkájában igen lőtlenűl

egyen-

oszlott meg. Az ÁVÜ IT 1993. junius 30-i ülésén sze-

replö 33 napirendi pont közül a 20. napirend keretében 59 állami gazdaság és 56 vállalat, összesen 115 egység átalakulási tökeszerkezetet hagyott jóvá a Vagyonértékelési Önálló előterjesztése

alapján. Majd ezt

további 36 vállalat átalakulási

követően

július

tőkeszerkezetét

a korábbi ülésére visszautaló módon,

június 30-i

Iroda

7-i

ülésén

határozta meg fordulónap-

paL A ISI gazdálkodó egységet

érintő,

az

ÁVÜ

szóhasználatában

"listás átalakításnak" nevezett tranzakcióra a szervezet több okból is rákényszerült. Az 1992. évi LIV. sz. törvény IV. fejezet 3. címe az 1993. június 30-át mint kényszerátalakításokra írta

elő,

követő

eltérő

átalakulásokra

szabályok

alkalmazását

mely nem tette lehetövé a vállalati vagyon

átértécsőd­

kelését. A kényszerátalakitási szabályok alkalmazása a helyzetben delkező,

tégiai

lévő,

esetenként már csak negativ

de ágazat politikailag

jellegű

vállalatokra is

kiemelhető, kiterjedő

vagyonnal

ren-

esetenként stra-

felszámolási

hullám

elindulását eredményezte volna. Mindezt akkor, amikor más oldalon a vállalati adóság könnyitési,

hitelkonszolidációs

és

reorganizációs elképzelések már körvonalazódtak. Az ÁVÜ IT megtette kezdeményezéseit a azonban a módosítás parlamenti átfutási figyelemmel a június

30-i

listás

törvény

módosítására,

idöszükségletére

átalakításokkal

átmeneti

ügyintézési formát alakított ki. A listás átalakításban replő

gazdálkodó

időszakában

sét

egységekre

vonatkozóan

az

év

is sze-

hátralévő

azonban egyedileg is elkészültek az ÁVÜ IT dönté-

előkészítő

tranzakciós

igazgatósági

előterjesztések,

melyek az általános törvényi kötelezettségek szerint

tartal-

- 41 -

mazták a gazdálkodó egység átalakulási tervét tot), vagyonrnérleg

tervezetét,

továbbá

(terv

kivona-

elvonásra,

illetve

társasági decentralizált privatizációra szánt

vagyonelemekre

vonatkozó javaslatokat, illetve a belterületi földingatlannal kapcsolatos önkormányzati ügyintézés, valamint vezető

a

társaságok

testületeinek személyi összetételére vonatkozó

javas-

latokat. A szakmai tranzakciós

felelősök

aláírásával, valamint

mánpolitikai, jogi és

vagyonértékelő

egységek

a

hu-

vezetőinek

el-

lenjegyzésével ellátott előterjesztéseket az ÁVÜ IT egyenként napirendre

tűzve

egyedi átalakitási határozatokat is

kezdetben az átalakulás 30-át rögzítve,

később

időpontjául

hozott,

visszamenőlegesen

az egyedi döntés

időpontját

június

feltüntet-

ve. A

tárgyidőszak

októberére már kialakult, hogy

az

LIV. törvény módosítását a Pénzügyminisztérium

1992.

évi

kezdeményezé-

sében a Parlament az 1994. évi költségvetéssei együtt csak 1993. november végén fogja tárgyalni. Az ÁVÜ IT ezért az október 27-i ütésén úgy határozott, hogy az átalakulások

leát-

litásának elkerülésére a jogszabály változtatás bekövetkeztéig az átalakulás általános szabályait alkalmazza. Az átmeneti időszakban

az IT határozatai azzal a felfüggesztő feltétellel születnek, hogy csak az Országgyűlés ezirányú döntését követően

hatályosulnak.

A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. CXI. (december 28-án kihírdetett) törvény 67. §-a tartalmazta az ÁVÜ által is kezdeményezett privatizációs törvény

módosí-

tását. Ebben - többek között - a társasági átalakításokra vonatkozó

határidő

1994. március

31-re

kényszer átalakítások esetében a kibővítette

a "vagyonértékelés

módosult,

Vagyonügynökség

előírásának"

valamint

a

hatáskörét

jogával.

- 42 -

A törvény módosítás ezáltal hatályosította az

ÁVÜ

átmeneti időszakban alkalmazott eljárást.

Állami

Az

nügynökség a kényszer átalakításokra vonatkozó bályokat az elmúlt

időszakban

határidőre

nem voltak tói nem

teljesíthetők.

kellően

arra

vonatkozó

Az alaptörvény

sza-

törvény-

utal,

hogy

a

követelményei

előkészítői

vették figyelembe a végrehajtás

az

Vagyo-

különös

sohasem alkalmazta. A

módosítási kezdeményezésének befogadása privatizációs alaptörvény

által

-

alko-

időszükségle­

tét és a gazdaság állapotát. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa, kockázatot vállalt a előírásaitól

illetve

hatályban

ügyvezetése lévő

jelentős

igen

privatizációs

törvény

el térő "átmeneti" ügyintézési formával. A kocká-

zat vállalását azonban

elsősorban

a

tulajdonossal

szemben

elvárható gondosság alapján, az állami vagyon védelmére, ködőképességének

mü-

fenntartására irányuló törekvés motiválta.

Az Avü IT ál tal alkalmazott junius 30-i listás átalakí tásokat valószínűleg

az átalakításra váró vállalatok vagyonértékelési

dokumentációinak

időbeli

elévülése is befolyásolta, mivel va-

gyonértékelések, vagyonleltárok

és

vagyonrnériegek

többsége

!992. december 31-i fordulónáppal készült. A "listás" átalakítási gyakorlat kampányszerűvé tette az tevékenységet és

jelentős

jogbizonytalanságat

is

eredménye-

zett a listás és a tényleges átalakulási döntés közötti beli elhúzódás. Az átalakult

társaságok

jegyzése jelenleg van folyamatban. dási helyzetben ki, hogy az

lévő

időmúlás

kezet módosul, mely

Főleg

többségének

során a korábban meghatározott

híusulását eredményezheti.

idő­

cégbe-

a kritikus gazdálko-

társaságok esetében azonban nem végső

Avü

zárható tőkeszer­

soron a társaság bejegyzésének meg-

~

- 43 -

Az 1993. december 31-én még átalakulásra váró gazdálkodó egységek esetében, a módositott privatizációs törvény a vállalati átalakítások befejezésére új

határidőként

1994.

március

31-ét rögzítette. Az ÁVÜ ez év első negyedévében további 59 vállalatot alakitott át társasággá, továbbá 57 gazdálkodó egységgel szemben indult felszámolási eljárás, ilIetve végelszámolás. Amintegy 27 (33) egységből álló maradvány a tulajdonjog szempontjából peresitett 20 db regionális gyógyszertári központból, az átalakulást akadályozó jogi rendezés alatt álló 4 egységből, (Pallas Könyvkiadó, INTRASMANS, INTERGLOB és TEMAFORG Vállalat) jogszabály változás miatt menetközben az ÁV Rt-nek és minisztériumnak átadott egységekből áll. (A számszerű eltérés a társasági átalakulások vezényléséhez alkalmazott adatok és a számítógépes adatszolgáltatás között jelentkezik. Az 1993. évben lefolytatott nagy volumenű, mintegy 430 vállalat átalakítás!, társaságalapítási tranzakció áttekintésére az ellenőrzés mintavételes dokumentáció vizsgálati módszert alkalmazott. A mintát képező 26 gazdálkodó egység (9. sz. mel-· léklet j könyv szerinti vagyona 19. !55 millió Ft, az átalakulási mérleg szerinti társasági vagyon 30.318 millió Ft (158,3 %-os felértékelés). A társasági vagyon 59,55 %-a, 18.055 millió Ft szerepel a jegyzett tökében. A minta a társasági vagyont tekintve 15,5 %-os reprezentációt képvisel. 3.2. Vállalati

átalakítások

előkészítés,

privatizációs

célú

privatizációs

tevé-

előminősítés

Az ÁVÜ hatáskörébe került

vállalatok

kenységének felgyorsítása érdekében Partner cég egy gyors vállalat

a

Roland

felmérési

és

Berger

Co.

átvilágítási

módszertant dolgozott ki. Szakmai támogatásával magyar

ta-

- 44 -

előmi­

nácsadó cégek bevonásával 140 vállalat privatizációs nősitését

rásból

kivánták elvégezni 1993. év folyamán

történő

magyar

tanácsadó

cég

pályázott,

egy egységes értékelési rendszer szerinti legtöbb

pontszámot szerzett 40 tanácsadó céget vonták be a végrehajtásába, az irányuló

for-

finanszírozással.

A részvételre közel 150 melyekből

PHARE

felkészítő

átvilágitási

módszertan

program

alkalmazására

oktatásba.

Az átvilágítandó vállalatok körét a tranzakcíós igazgatóságok javaslatai alapján határozták meg és főként olyan cégek kerültek bevonásra, mely kritikus gazdálkodási helyzetben lévő vállalatok jövője bizonytalan volt, illetve amely egységeknél a menedzsment és általuk alkalmazott tanácsadó cégek javaslatai alapjaiban eltértek az ÁVÜ által támogatott átalakitási elképzelésektől. Az egyes vállalatok privatizációs előminősitésére szóló konkrét megbízást a tanácsadó cégek egyedi pályázatok útján nyerhették el. A kialakított módszertan szerint egy 30 oldalas kérdőív terjedelemben egységes adattartalommal került sor a cégek piaci pozíciójának, a várható cash-flow-nak, versenyhelyzetének, az eszközök szerkezetének, a menedzsment szakmai felkészültségének, a termelés teljesítményeinek és a privatizációs esélyeknek a felmérésére. A módszer tanácsadói elemzéshez és értékeléshez egy döntéselőkészítési logikai sémát tartalmazott, melynek alapján az eladásra, decentralizációra, feljavításra és likvidálásra vonatkozó végső döntési javaslatok és a megvalósítás módjának tervezete kialakítható volt. A pályázatot

elnyerő

tanácsadó cég által készített privati-·

zációs előminősítési tanulmányt az ÁVÜ tranzakciós

igazga-

tók elnökletével müködtetett Privatizációs Ágazgati Bizottságok (PAB) bírálták el és döntöttek annak tovább

munkálá··

sáró1, illetve elfogadásáról, a tanácsadói döntési javaslatoknak a tranzakciós átalakítási munkába séről.

Az

előminősítésre

történő

illeszté-

kijelölt !40 vállalat közül jelen-

- 45 -

leg 115 cég

előminősítése értékelhető.

A tanácsadócégek 44

átalakítandó vállalat esetében javasolták a gyors zációs

értékesítést, 30 esetbenacégek

privati-

feljavítását,

13

esetben a decentralizálást, és 28 esetben a vállalatok felszámolását. A vizsgálatra kiemeit 26 egységből álló mintából összesen 7 egység került a privatizációs előminősítésre kiválasztásra, az alábbiak: Autovillamossági Felszerelések Gyára, EVIG, Kossuth Nyomda, -GÖCS., - Metalloglóbus, - VILATI, - Zalaco Sütőipari Vállalat. Ezek közül az EVIG előminősitése nem készült el, mivel az egység előrehaladott átalakulási tevékenységére hivatkozással a tanácsadó cég közös megegyezéssel a szerződést felbontotta. A Magyar Gördülőcsapács Művek Rt. (GÖCS) átvilágítása még nem zárult le, mivel a cég szerepel a 13 kiemeit adósság konszolidációba bevont stratégiai jellegű vállalat között, és a privatizációs előmi­ nősítésen túlmenően a részletes reorganizációs feladatok kidolgozása is szükséges. A Phare Iroda a további feladatok elvégzésére a magyar tanácsadó cég mellett külföldi céget is bevont (BOSTON CONSULTING GROUP). A további 5 egység esetében az előminősítési javaslatok kisebb-nagyobb eltéréssel hasznosultak a cégek átalakításánál és működésük eddigi menedzselésénél. Az egységeknél kisebb eltérések a mobilizálható vagyon körében főleg abban jelentkeznek, hogy melyeket célszerű az átalakulást megelőzően elvonni és értékesíteni, illetve a társaság vagyonába apportárva decentralizált privatizációra irányítani. (ÁVÜ vagyonelvonás esetén a kezesség vállalási kötelezettség mérlegelése).

-

46 -

Az átvitágitott cégek esetében egyedül a Zalaco Rt. pénzügyi helyzete tekintendő stabilnak. Ez esetben a tanácsadó cég javaslatával összhangban az átalakulást követően a szervezet decentralizációja, a zalaegerszegi és nagykanizsai sütőipari telepek szétválasztása is beindult. Az ismertetett átvilágitási programrendszer

eredményeként,

a külföldön (német területen) már alkalmazott

és

a

helyi

viszonyokra honosított, standardizált know-how segitségével az erre kiképzett és

kvalifikált

látták el a privatizáció

magyar

tanácsadó

cégek

előkészítését.

A módszertan kidolgozására, a

szakértők

kiválasztására

oktatására, valamint a tényleges felmérés!

és

munkálatok

le-

folytatására csak egy év állt rendelkezésre. Az átalakításra váró közel 800 cég

kőzül

ezért

csak

az

%-ánál, a problématikusabb 115 egységnél

állomány

sikerült

a

14,4 mód-·

szertan szerinti átvilágítást lefolytatni. A független sza-kértők

bevonása azonban egy új

nézőpontú

kőzelí­

probléma

tést - kezelést eredményezett, és gazdagította

(erősítette)

az ÁVÜ tranzakciós területek ismeret anyagát. 3.3. Vállalatok társasággá

történő

A vállalatok társasággá

történő

átalakulása átalakitásának

dokumentálá-

sában, a dokumentálás rendszerében

alapvető

PRI-MAN Kft. és az ÁVÜ tranzakciós

igazgatásainak

tában. Az eltéréseket a tevékenységek

kőzőtti

eltérés

van

a

gyakorla-

különbségek nem

indokol ják. A dokumentációs hiányok megnehezítették a

tranzakciók

kintését, de problémákat fognak okozni az ÁVÜ végső lási tevékenységében is.

átte-

archivá-

- 47 -

Egyes esetekben hiányzik a vagyonértékelés teljes dokumentációja (GÖCS ingatlan értékelés) átalakulási mérleg (Autóvillamossági Felszerelések Gyára) az átalakulást megelőzően, vagy azzal párhuzamosan végrehajtott vagyonvédelmi ügylet (telephely eladás) teljesülésére vonatkozó információk (Budapest Bányagépgyár PENOMAH). Általában hiányosak a belterületi földingatlan megváltásával kapcsolatos iratok,

illetve a hiányokon

nően tendenciaszerűen kirajzolódik,

kötelezettségeknek -

önkormányzati

későbbiekben

hogy az

ÁVÜ

a

túlmetörvényi

részletezett

minimális

kielégítésére törekszik csak. További hiányosságok tapasztalhatóaka szakigazgatási szerveknek a vállalatok val és privatizációjával előterjesztési főhatóságok

kapcsolatos

átalakításá-

véleményeknél.

anyagok az önkormányzatok, valamint a

véleményére azonban rövid

utalásokat

Az

IT

szakmai

tartalmaz-

nak, illetve az utóbbi esetben, delegáltjaik résztvesznek

az

ÁVÜ testületek munkájában. A társasággá

történő

átalakulásnál megállapitható, hogy:

- az ÁVÜ a privatizációs törvény

szoros

időbeli

követelmé-

nyei mellett csak "nagyvonalúan" tudta kezelni az lási vagyonértékelési szabályokat

elsősorban

a

átalaku-

tőkeszerke­

zet és vagyonérték tekintetében. A listás átalakulással érintett egységek közül az Egyesült Villamosgépgyár átalakításával az ÁVÜ sem !993. június 30-án, sem az egyedi átalakulási döntés időpontjában október !5-én nem rendelkezett érvényes vagyonértékeléssel. Mind két esetben a több mint egy éve készült vagyonértékelés és átalakulási mérleg alapján az átalakuló társaság vagyonát 1,15 milliárd Ft értékben rögzítették, amikor a folyamatosan vagyonát vesztő cég esetében már rendelkezésre álltak információk, mely szerint a vagyonérték csak 900 millió Ft-ra tehető. Az ÁVÜ időközben az új vagyonértékelést beindította,

- 48 -

melynek becsatolását a cégbíróság is - hiánypótlási jelleggel - igényelte. Az új átalakulási mérleg szerint az EVIG a korábbival azonos jegyzett tőké­ vel 889 millió Ft-os társasági vagyonnal alakul át. További jelentős tőkeszerkezeti módosulások tapasztalhatóak az Autóvillamossági Felszerelések Gyára átalakulása esetében a listás és egyedi átalakulási döntés közötti időszakban, valamint a Magyar Kábel Művek esetében a cégbírósági bejegyzési szakban. - a társasági átalakulást

megelőzően,

mosan zajló vagyonvédelmi ügy gyon-értékesítések esetében

illetve azzal

formájában

jelentős

párhuza-

bonyolított

va-

keveredések tapasztal-

hatóak a vagyonértékeléseknél - vagyonleltáraknál. A Budapesti Bányagépgyár átalakulásával párhuzamosan három vagyonvédelmi ügy van folyamatban, az óvoda, munkásszálló és a balatoni üdülő értékesítése. Az átalakulási vagyonrnérlegben a vagyon elemek benne maradtak, ugyanakkor a belterületi földingatlan megváltására irányuló önkormányzatokkal folytatott ügyintézés ezekre már nem terjedt ki.

A PENOMAH Húsipari Vállalat a korszerű ceglédi export húsüzemének tehermentesítése érdekében az átalakulást megelőzően négy gyáregységét (telephelyét) hirdette meg értékesítésre, a telephelyekre terhelt adósságok átvállalása ellenében. A versenyeztetés csak az Újpesti gyáregység esetében volt eredményes, ahol egy Kft. 252 millíó Ft szállítói tartozást, valamint hitel állomány átvállalásával és l millió Ft készpénz fizetés ellenében megnyerte a pályázatot. A listás átalakulásban is szereplő PENOMAH vállalat az ÁVÜ IT december 22-i határozatával alakult társasággá december 31-i időponttal. Az IT előter­ jesztés szöveges részében az Újpesti gyáregység eladása mint lezárult tranzakció szerepel, ugyanakkor az átalakulási mérleg, ennek alapját képező vagyonértékelés és leltár szerint az Újpesti telephely benne maradt az átalakuló vagyonállományban.

- 49 -

július Az adásvételi szerződést a felek 1993. I-vel kötötték meg, melyben az eladó PENOMAH nevében "jogutódként" az OPUSZ Rt. járt el. A szerző­ déskőtésnél a társasági név és tulajdon forma használata korai, és megalapozottan mivel az átalakulási tőkeszerkezetet jóváhagyó listás döntés is csak július 7-én történt, és a társaság elnevezését (Ceglédi Húsfeldolgozó Rt. ) valamint működé­ se megkezdésének (alapító okirat jóváhagyásának) időpontját a december 22-i IT döntés rögzítette. Az adásvételi szerződésben ugyan utalás történik az adósság konverzióval kapcsolatos hitelezői hozzájárulásokra, de ráutaló momentumok alapján ez a Kft. birtokba helyezését követő tizedik hónapban sem teljeskőrűen biztosított, egyes hitelezők az adósságok átruházásához ezideig nem járultak hozzá. - a vagyonvédelmi ügyletek és átalakulási tranzakciók kevere-

dése bizonytalanságot eredményez a jogalkalmazásban is, mivel a bel területi földingat lan tulajdon

megváltásánál

gyonvédelmi ügyeknél az 1991. évi XXXIII. sági átalakulásoknál az 1992.LIV.

va··

törvény, a társa-

törvény szerint kell

el-

járni. A párhuzamosan bonyolódó ügyletek esetében vagyonvédelmi

ügyként

előirányzott

amennyiben

ingatlan

értékesítés

valaminlyen okból meghiusul és az ingatlan a már jogutód társasághoz származik vissza veszélye, hogy az ügyletben

érintett

fenn

áll

belterületi

gatlan önkormányzati megváltása elmarad.

(Pl.

a

átalakult annak

a

földin-

PENOMAH

Új-

pesti Vágóhídja). Az átalakulásokat megelözöen az ÁVÜ IT csak ritkán él a vagyonelvonás eszközével. A vizsgált mintában csak két esetben került sor vagyonelvonásra, a Zalaco Vállalat esetében 3 Kft. üzletrészeinek, valamint az Autóvillamossági

- 50 -

Felszerelések Gyáránál egy XIII. kerületi Kresz Géza utcai kultúrház vonatkozásában. A vagyonelvonással kapcsolatos kezesség vállalás mind két esetben nem járt jelentősebb kockázat vállalásával az előbbi cégnél a stabil pénzügyi helyzet miatt, illetve az elvont vagyonelemek kisebb értéke következtében. A vizsgált egységek jelentős értékű, célszerűen közösségi hasznosíthatáságú sportlétesítményekkel is rendelkeznek (pld. Kábel Müvek v1z1 és egyéb sportlétesítményei, GÖCS diósdi és a Mezőgazdasági Kombinát környei létesítményei, a Budapesti Bányagépgyár sportlétesítményei, stb.), melyek benne maradtak az átalakult társaságok vagyonában. A vagyonelvonás alacsony színvonala egyúttal kedvezőt­ len kihatású a kárpótlási jeggye! szembeni kínálatteremtés szempontjából is. Az átalakulási eljárások során az IKM több alkalommal tett javaslatot a termelési szerkezet javításának szándékával különböző Ieválasztásra, decentralizációra, melyek a korlátozott teherviselő képességmiatt szintén meghíusultak. - a kritikus gazdálkodási helyzetben esetben egy

megelőző

az átalakulást,

csőd

lévő

vállalatoknál

több

megállapodás tette lehetövé

csak

illetve több gazdálkodóegység

az

átalaku-

lást megelőzően már negatív könyvszerinti vagyonnal rendelkezett. Ezek átalakulásához szükséges ből,

ezen belül

keléséből

főként

tőke

a

vagyon

az ingatlan vagyon

átértékelésé-

jelentős

felérté-

származik.

A társasági átalakulás a felértékelés miatti tőkeszerkezet

mellett is további

működési

kedvezőtlenebb

mozgásformát biz··

tositott ezeknek a cégeknek. Ennek hatása azonban csak leges, a

csődveszélyes

állapot változatlanul fennáll.

idő­

··

-

51

-

- az esetek többségénél az ÁVÜ IT a tőkeszerkezet zásánál a társasági tartalékvagyon általános szabályoktól való

meghatáro-

kialakításánál

eltéréssel,

élt

amelyre

az

törvényi

felhatalmazása van. Az átalakuló

társaságok

tőkeszerkezetének

általában a tartalék vagyonba került a vagyonrész, valamint a

különböző

10

kialakításakor %-os

társasági

kötelezettségekkel

ter-

helt vagyon elemek mellett a profiltól leválasztható és mobilizálható, decentralizált értékesítésre szánt

vagyonele-

mek is. A tőkeszerkezet meghatározására készített

ÁVÜ

módszertani

útmutató a kívánatos tőkeszerkezetet a cégek üzleti értékéből, a jegyzett tökének ehhez az általában alacsony értékhez A

történő

közelítésével vezeti le.

tőkeszerkezet

ismertetett

különböző

szernpontú összetevői

eredményezte, hogy a társasági vagyon tartalék vagyon magas szinten, szinten került meghatározásra,

a

közelítése

jegyzett

közül

tőke

a

alacsony

(40-60 %-os arány kialakulá-

sa). Az egyes átalakított társaságoknál hosszú listát eredményez a társasági vagyonba

apportált

jóléti,

szociális,

kultúrális létesítmények leválasztható telephelyek és melőegységek különböző

befektetések jegyzéke. A

vagyonába

decentralizált

bevitt

és

ter-

társaságok

értékesítésre

szánt

rnozgósítható vagyonelemekkel a társaságok kezdeti gazdálkodási nehézségeinek

áthidalását

is

elő

kivánják segíteni.

Továbbá ebbe a körbe kerültek az átalakításban tanácsadó cégek, privatizációs

előrninősítést

közrernűködő

ellátó

ságok, valarnint a rninisztériurnok által leválasztásra solt vagyontárgyak, rnelyek elvonásától az ÁVÜ a

társajava-

kockázatos

kezességvállalási kötelezettség rniatt tartózkodott. A vizsgált esetek közül két társaságnál az átalakításí döntés vagyonelemek decentralizált értéke-· sítését, valarnint a bevételek társasági felhasználását is előírta.

- 52 -

A MERKUR társaságot a jogelőd cég árképzési és garanciális fedezet képzési gyakorlata alapján jelentős vevöszolgálati és garanciális kötelezettségek terhelik, melyet a volumenében közel 10 %-ra lecsökkent folyó értékesítési tevékenység már nem képes fedezni. Ezért az átalakulásnál céltartalékot is képeztek, illetve további tartalékolásra hozzájárultak a debreceni telephely, valamint 4 üzlet társaság általi értékesitéséhez: A Metalloglóbus társasághoz tartozik a jelentős környezeti károsodást okozó, ezért termelését leállítani kényszerült csepeli Metallóchémia. A társaság ellen jelenleg a csepeli önkormányzat által kezdeményezett 5,6 milliárd Ft kár megtérítésére irányuló per folyik. Elvi állásfoglalás szerint a Metalloglóbus privatizációs értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a szennyezett környezet rehabilitációját lefolytatja. A rehabilitációhoz szükséges fedezet biztosítására a cég jelentős, közel 1,8 milliárd Ft tartalék vagyonnal rendelkezik. Engedélyezték a solymári és tarnaszentmiklósi telephelyek, 3 cég részvényeinek és 3 Kft. üzletrészeinek eladását is. A társasági vagyoni szerkezetalakítás ellentmondásaira is utal, hogy a Metalloglóbus Rt-nek a vagyonába, ezen belül a jegyzett tökéjébe került apportálásra a tevékenységi körével összefüggésbe nem hozható 32 db balatonboglári, egy tömbben lévő belterületi építési telek. A telkeken korábban tipus sorházak építéséhez alapozások készültek. Az ismertetett formában a társaságokba apportált vagyonnal, ezen belül a jelentős tartaléktőke állománnyal folytatott gazdálkodás ellenőrzését, az állami vagyon védelmét az ÁVÜ társasági alapító okiratra kialakított biztosítja.

Az e szerint készített

tipusminta

alapító

alapján

okiratok

limitált érték feletti vagyonátadások, értékesítések délyezését a társaságok

közgyűlésének

hatáskörébe

egy enge-

utalja.

Az ÁVÜ mint kizárólagos, illetve többségi tulajdonos a közgyüléseken keresztül irányitja -, a vállalati vagyonvédelmi ügyekhez hasonlóan - a folyamatokat.

- 53 -

- az ÁVÜ-nek állami vállalatok társasággá történő sa során a belterületi földingatlan

átalakítá-

megváltására

irányuló

ügyintézése több vonatkozásban, minthogy alternatív dási

lehetőség

van, csak minimálisan

bályi követelményeket,

teljesíti

a

megoljogsza-

illetve egyes esetekben eltér attól.

A jogszabály a belterületi földingatlan utáni önkormányzati részesedés kiadásánál

alapvető

módszerként a pénzbeni

váltást rögzíti, de az önkormányzat és az ÁVÜ megállapodása alapján lehetövé

teszi

ezen

társasági

megirányú

üzletrész

vagy részvény, illetve a vállalat más vagyontárgyának a kiadását is. Üzletrész kiadása esetén

az

önkormányzatnak

a

társaság átalakulásában alapítóként kell résztvennie. Az esetek túlnyomó többségében az önkormányzati kiadásának ténő

előkészítése

részesedés

pénzbeni megváltás formájában

tör-

teljesítésre történt. A vizsgál t egységek közül üzlet rész ( részvény) ön-kormányzatnak történő kiadására csak a Csepeli Csőgyár esetében került sor. (Az egységek azonban a 1989. XIII. törvény alapján alakultak át). A pénzbeni forma egyeduralkodóvá válása összefügg az ÁVÜ, valamint részben az önkormányzatok magatartásával is. Ugyan az önkormányzatokkal folytatott ügyintézést nagyobb részben az átalakítást végző tanácsadó cégek, illetve az átalakuló vállalatok az ÁVÜ ellenőrzése mellett látták el. Az önkormányzati tulajdon társasági vagyonelemmel, illetve üzletrésszel történő kiegyenlítése a szoros határidő követelmények mellett- bonyolított átalakulási folyamat időszükségletét megnöveli. Az önkormányzatok - tapasztalatok hiányában a tranzakció kapcsán közeli pénzbefolyást remélve - túlsúlyban szintén a pénzbeni formát igényelték. A vizsgált körben azonban egyes önkormányzat a tulajdon rész kiadását vagyonelem vagy üzletrész formájában igényelte, ezekre az igényekre azonban ÁVÜ reagálás nem történt, azokat érdemben nem ke-

- 54 -

zelték. (Pld. EVIG átalakulása kapcsán Mezőkovács­ házi Önkormányzat, Környei Mezőgazdasági Kombinát esetében Környei Önkormányzat, Miskolci Sütőipari Vállalat átalakulásánál a városi önkormányzat, stb. ) A Környei Mezőgazdasági Kombinát átalakulását az ÁVÜ IT 1993. november 22-i határozata hagyta jóvá. A határozat 8. pontja rögzíti, hogy az IT a környei önkormányzatnak történő ingyenes vagyonátadáshoz nem járul hozzá. (A csak hézagosan rendelkezésre álló információk alapján az ellenőrzés az "ingyenes" minősítés megalapozottságát vitatja). Megállapítható, hogy az ÁVÜ az 1992. évi LIV.

törvénynek az

önkormányzatokkal folytatandó eljárásra vonatkozó részét az elmúlt

időszakban

felelő

az önkormányzatok információellátása, számos esetben

teljeskörűen

az ÁVÜ nem tett eleget

nem szervezte meg, nem

egyeztetési

meg-

kötelezettségének.

önkormányzati tulajdoni hányad kiszámításához még ís az 1992. január 7-én kiadott l. sz. Ügyvezető

Az

jelenleg igazgatói

utasítás mellékleteként csatolt számítási munkalapot alkalmazza. Az ennek alapján kialakított (százalékos) önkormányzati tulajdoni hányad meghatározása helyes, és áll a

később

összhangban

kiadott privatizációs törvénynyel. A

rész pénzbeni értékének meghatározása átlagosan 40 %-al

alacsonyabb

többségében

jegyzett

tőke

tulajdon azonban

alapján

és

nem a jogszabály szerinti társasági vagyon alapján történik. Az ismertetett eltérés nem eredményez vagyoni hátrányt, mivel ennek csak "nyilvántartási" szerepe van. Végsősoron az önkormányzat tényleges pénzbevétele a privatizációs értékesítési árbevétel szerint alakul, mely jellemzően kisebb a társaság vagyonánál, illetve jegyzett tőkéje névértékénél. Az eltérés az ÁVÜ tevékenységének módszertani fogyatékosságaira utal, továbbá az egyeztetéseknél az önkormányzat félretájékoztatásával járhat.

.·

- 55 -

- az ÁVÜ szervezési

fogyatékossága,

hogy

a

szervezet

rendelkezik olyan számítógépes "listával", amely az kulásokkal (és egyéb tranzakciókkal) kapcsolatban ja, hogy az egyes területi

önkormányzatoknak

kiadásamilyen formában történik, mennyiben

nem

átalakimutat-

részesedésük valósult

meg,

illetve milyen bevételi várandóságaik vannak. A hiányolt önkormányzati kimutatással kapcsolatban megállapítható, hogy ennek kialakítása, a számítógépes adatbázis egyedi tranzakciós adatokkal történő feltöltése már folyamatban van. Esetenként az önkormányzati tulajdon pénzbeni megváltása privatizációs törvény szabályaitól

eltérő

módon

a

valósult

meg. A vonatkozó önkormányzati bevételek folyósitása csak a konkrét társaság privatizációs árbevételének ÁVÜ-höz törté-nő

beérkezésének ütemeszerint valósulhat meg. Az eltérés a

kárpótlási jegy ellenében

történő

értékesítéseknél

jelent-

kezik. A törvény kizárólagosan pénzbeni teljesítést ir

elő,

az ÁVÜ a kárpótlási jegyre történő értékesítéseknél a bevétellel azonos súlyú kárpótlási jegyet is továbbit az önkormányzati tulajdon megváltására.

(Pl. eredetileg a miniszté-

ri um ál tal alapított Magyar Divatintézet Kft. ) A törvény vonatkozó előirásának teljesitése az ről,

külön forrás biztosítását igényelné az

ÁVÜ

eltérő

módok áthidalására. Ezt a külön forrást az !993. tárgyidőszak

végén decemberben

kiadott

részéfizetési

évi

a

Vagyonpolitikai

Irányelvek már tartalmazzák. Az önkormányzatok a belterületi földingatlannal kapcsolatos tulajdonrész és megváltási módozat meghatározásában máció hiány és elmaradt

egyeztetések

miatt

érdemben

tudtak résztvenni. Az elhúzódó privatizáció miatt várandóságaikat sem

összegszerüségében,

befolyásában sem tudják tervezni.

infor-

valamint

nem

bevételi időbeli

- 56 -

4. Az állami vagyon alakulása, hasznosítása

4.1. Az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon nyilvántartásának

helyze-

te Az állami vagyon alakulásában a vonatkozó törvény, a politikai Irányelvek és kormányzati törekvések lemzően

Vagyon-

alapján

jel-

két tendencia dominált. Egyrészt folytatni kellett az

időlegesen

állami tulajdonban

lévő

vagyon értékesítését, más-

részt pedig valamennyi még önkormányzó vállalat esetében kezdeményezni kellett a társasággá

történő

Míg a privatizáció az

tartozó

ÁVÜ-höz

átalakulást.

eredményezte, addig a társasági formába történő

vagyon más formában vagyonértékelésből

vagyon való

csökkentését átalakulás,

a

kimutatását jelentette, illetve a

adódó különbözetekkel módosította a

kimu-

tatott vagyonelemek értékét. Törvényi

előírás

szerint a Kormánynak évente be kell

számol-

nia az Országgyűlésnek az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon kulásáról. hasznosításának

eredményéről.

Az

állami

alavagyon

alakulásáról mérleget kell készíteni. A törvény hatályba lépését követően az ÁVÜ az előkészületeket megkezdte a vagyonrnérleg összeállításához. A rendkívül összetett, bonyolult feladatot

jelentő

vagyonrnérleg munkálatai je-

lenleg is folyamatban vannak. A legnagyobb problémát bízható és hiteles vállalati és tranzakciós gyűjtése

alapadatok

megbe-

jelentette.

Az ÁVÜ 1993. május közepén

1990.

tette el azt a vagyonkimutatást,

óta

amelyből

elöszőr

készí--

már megállapíthatók

az év során bekövetkezett változások (növekedések és nések),

a

csökke-

továbbá megállapítható az év végén rendelkezésre álló

vagyon tömeg.

..

- 57 -

Az adatok

teljeskörűségét

és megbízhatóságát nem valószínűségének

ítélni. Még a megbízhatóság több

száz szervezetet

meg-

kimutatásához is

több tranzakció

érintően,

lehet

számszerű

tartalmi végigkövetésére lenne szükség, amit manuális

és

eszkö-

zökkel elvégezni nem lehetséges. Az ÁVÜ által összeállított vagyonkimutatás jellegéből kezően

tájékoztató

jellegű.

Az

előállításába

mennyisége elismerésre méltó. Az ÁVÜ

követ-

fektetett

fennállása

során

ízben került sor a vagyonváltozások tételes és aggregált mutatására.

A munkafolyamat még nem

fejeződött

pontosítása folyamatban van. A számítógépes

munka első

ki-

be, az adatok

adatszolgáltatás

folyamatos és egyre megbízhatóbb kimutatásokat produkál

biz-

követhetőségét.

tosítva ezzel a vagyoni helyzet változásának 4.2. Az ÁVÜ vagyona Az adatszolgáltatás alapján az

ÁVÜ-höz

tartozó

vállalatok,

társaságok száma és vagyona az alábbiak szerint alakult 1993. évben: milliárd Ft !993.

I.

!993. XI I.

l.

31.

saját vagyo na

saját vagyona

db

db

Állami vállala tok

948

387,03

518

212,72

Társaságok

631

561,88

760

372,01

Elvont vagyon

-

4, ll

-

7,71

Tartós betét

-

0,50

-

4' l l

Összesen:

!579

953 52

l

!278

59o 55

- 58 -

4.2. 1. Állami vállalatok Az év során 100 vállalat

felszámolása

meg,

kezdődött

94

esetben végelszámolásról döntött az Igazgatótanács, továbbá 430

vállalat

szinten.

átalakulásáról

hoztak

döntést

valamilyen

(Az 10. sz. melléklet mutatja be a nyitó- és záró-

adatok alakulását.) 1993. év végén 518 vállalat tartozott az ebből

269 felszámolás,

100

vállalat

ÁVÜ-höz,

pedig

azonban

végelszámolás

alatt állt. Év végén tehát 149 vállalat működött még önkormányzó vállalatként 73,91 milliárd Ft vagyonnal. Átalakulás miatt könyv szerinti

értéken

156, 29

milliárd

Ft-tal csökkent az állami vállalatok vagyona. Ezzel szemben a társaságok vagyana

430

vállalat

milliárd Ft-tal növekedett. A

átalakulásából

183,77

különbözet

(27,48 milliárd Ft) azt mutatja, hogy az átalakuláskor.i vagyonrnérlegben felértékelték a vállalatok vagyonát, 17,6 %-kal magasabb értéken került át a társaságokba.

4.2.2. Társaságok A társaságokban

lévő

állami vagyon év elején 631

társaság-

ban 561,88 milliárd Ft értékű volt. Év végén - a privatizálások, felszámolási és végelszámolási eljárások következtében - 760 társaságban 372,01 milliárd Ft vagyon Ezt a vagyonértéket is csökkenteni kell

a

található.

felszámolás

és

végelszámolás alatt álló cégek vagyoni értékével, azaz 6,66 mi ll iárd Ft-ta l. (ll. sz. melléklet) Az ÁVÜ a társaságok csaknem 70 %-ában még jelenleg is többségi tulajdonos.

,·

- 59 -

1993-ban az ÁVÜ 297 társaságat érintöen értékesített vényeket, üzletrészeket 119, 23 milliárd

Ft

rész-

nyilvántartás

szerinti (átalakulás utáni könyv szerinti) értében. Értékesítés

miatt

kivezetett,

csökkentett

vagyonérték

119,23 milliárd Ft, ezzel szemben 1993-ban rint értékesített vagyonérték összesen

szerzödés

79,70

sze-

milliárd

tekinthető

volt. A két érték közötti különbözet

tehát Ft

eladási ár-

különbözetnek. Ennek összege 1993. évben 39,53 milliárd Ft, ennyivel adta el alacsonyabb értéken a vagyont az ÁVÜ. szóval 1993-ban 66,84 %-os átlagértéken kelt el az ÁVÜ

Más va-

gyona. 4.3. Egyéb vagyonváltozások 1993. évben Az átalakulás, illetve a vagyonértékesítés mellett alakulását befolyásoló egyéb tényezök a

a

vagyon

felszámolás,

végel-

számolás is. A felszámolás,

illetve végelszámolás alá került cégek

vagyo-

nát nem lehet figyelembe venni, mint ÁVÜ által privatizálandó vagyontömeget. Privatizációjára, kötelezettség fejében történő

átadására sor kerülhet, ebben azonban nem az ÁVÜ, hanem

biróság által kinevezett felszámoló,

a

illetve végelszámoló il-

letékes dönteni. 4.3.1. Felszámolás Felszámolási eljárás lefolytatására az adós sége esetén, általában a kerül sor. A

felszámolás

csődegyezség

kezdő

fizetésképtelen-

meghiúsulását

időpontjától

a

követően

gazdálkodó

szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

- 60 -

milliárd Ft Cégforma

!993. I. l.

!993. XI I. 31.

saját vagyon*

saját vagyon* db

db Vállalat

!71

81,88

269

99,27

Társaság

8

3,45

25

6,35

294

105.62

Összesen:

!79

85.33 lévő

A felszámolás alatt

294

gazdálkodó

szervezet

105,62

milliárd Ft vagyona "elveszett" az ÁVÜ privatizáció szempontjából. Ezen cégek jutnak

hitelezői

is

csak

részlegesen,

arányosan

hozzá követeléseikhez.

4.3.2.Végelszámolás: Az !992: LIV tv.

előírta,

vállalatoknak át kellett

hogy !993. alakulnia

év

során

gazdasági

az

állami

társasággá.

Nem alakulhatott át az a vállalt, amelyik felszámolás

vagy

végelszámolás alatt állt. mill iárd Ft !993. XI I. 31. saját vagyon*

!993. I. l. saját vagyon*

Cégforma

db Vállalat

7

Társaság

-

Összesen:

7

db 2,40 2,40

!00

39,54

l

0,31

!Ol

39,85

1993-ban az ÁVÜ Igazgatótanácsa 94 vállalat tött a

végelszámolás

meginditásáról.

gazdálkodó szervezet jogutód nélkül

•o

esetében

dön-

Végelszámoláskor

megszűnik.

a

Végelszámo-

lási eljárást inditani akkor lehetséges, ha a cég nem fize .. tésképtelen.

Ilyenkor várható, hogy vagyona fedezetet nyújt

kötelezettségeire és

kedvező

esetben a megmaradó vagyon

alapítók között felosztásra kerül. A 100 vállalat

az

esetében

*A negatív saját vagyon a táblázatban értékkel nem szerepel.

- 61 -

az alapító az ÁVÜ. Nagyon fontos volt a mélyének

megfelelő

kiválasztása,

végelszámoló

valamint

sze-

tevékenységének

és az eljárás folyamatának nyomonkövetése abból a szempontból, hogy a megmaradó vagyon az ÁVÜ

tulajdonába

visszake-

rüljön. időpontja

Az ÁVÜ nyilvántartási rendszere az

IT

szerint mutatja ki a jogutód nélkül

megszüntetendő

döntések

cégeket.

Az ÁVÜ által kimutatott közel 40 milliárd Ft-os vagyontömeg 1993. december 31-én jogilag

még

nem

állt

végelszámolás

alatt, csak az IT döntése történt meg 1993.-ban arról, hogy jogutód nélkül megszüntetik a cégeket. Az ÁVÜ az állami vállalatot

végelszámolással

tethette meg, ha a vállalat tevékenységére ságnak nincs szüksége,

vagy

a

a

át

nem

alakított

vállalatok

szün-

nemzetgazda-

tevékenység

keretében gazdaságosabban látható el, 1994. pedig az

akkor más

vállalat

március

31-ig

végelszámolásáról

kellett dönteni. Az ÁVÜ eljárási szabályozást, útmutatást nem adott ki a végelszámolásokra vonatkozóan, formában,

eltérő

így

azok

megoldásokkal kerültek

elfogadásra. Egyes esetekben elvonták a a végelszámolási eljárás megindítása benne hagyták a vállalatban. A

nagyon

változatos

előterjesztésre

és

felesleges vagyont

előtt,

végelszámolás

más

esetekben

tekintetében

az ÁVÜ nem rendelkezett egységes stratégiával az állami vagyon védelmére. Nem volt egységes magatartása a végelszámolásról szóló döntés meghozatala és a végelszámolás dése, tekintetében.

(pl. ORSZAK, MODUL

gáltató kisvállalat, ELEGANT

Május l.

megkez-

Elektronikai Ruhagyár,

Szol-

Fővárosi

Ruhaipari Vállalat, ESZV, BUDAPRINT, BUDALAKK, stb.)

- 62 -

A végelszámolást ügyvezetői

megelőző

vagyonetvonásra

utasítás vonatkozik, ennek

és jár el az ÁVÜ. Hogy erre sor megelőzően,

9/1993.

alkalmazásával

kerül-e

mindig a konkrét gazdasági

a a

sz. járt

végelszámolást

szituáció

(pl.:

a

vagyontárgy iránti piaci érdeklődés, stb.) dönti el. Átfogó koncepciót a decentralizált privatizációra kijelölt

válla-

latok esetében alkalmaz az ÁVÜ a részenkénti értékesítéssel az Igazgatótanács döntése alapján

meghatározott

vállalati

kör esetében. 1994. áprilisában készitette elő az ÁVÜ a

"végelszámolások

eljárási rendjének, a végelszámoló beszámoltatási és keltségi rendszerének kialakítására" vonatkozó

érde-

javaslatát.

Az eljárási rend kialakítása legalább egy évet késett. Előfordult delkező

tőkével

olyan eset is, hogy negatív saját

vállalatnál határoztak

holott ez esetben a

végelszámolási

felszámolási

eljárást

ren-

eljárásról,

kellett

volna

kezdeményezni. A Centrum Áruházak Vállalat saját tőke értéke 1991. december 31-én 7.484. millió Ft, 1992. március ll-i elvonás.összege ezt meghaladta, 7.530 millió Ft volt, ezáltal a vállalatnál negatívra fordult át a saját tőke. Egyidejüteg az ÁVÜ 1.770 millió Ft-ot a Centrum Vállalat hitelezőinek kielégítésére fordított, ezzel a vagyonelvonás a hitelezök érdekeit nem sértette. Az elvont vagyon értéke azonban nem haladhatja meg a saját tőke nagyságát, ezt már az 1993-ban kiadott ügyvezetői utasítás egyértelműen rögzíti is. Az ÁVÜ az 1991. év végén a Centrum Áruházak Vállalat vagyonából 8,7 milliárd Ft-ra értékelt vagyonrészt apportált a Centrum Áruházak Kft-be. A Kft-t az ÁVÜ Igazgatótanácsa az 1993. május 5-ei ütésén az E-19/1/ÁVÜ/!993. sz. határozatával részvénytársasággá alakította 1993. június 30-ai határidővel. A jegyzett tőkét 5 milliárd Ft-ban a töketartalékot 3,7 milliárd Ft-ban, a saját tökét 8,7 milliárd Ft-ban állapitotta meg.

.·

- 63 -

Ezt a tőkeszerkezetet az ÁVÜ azzal indokolta, hogy "A társaság jövőbeni lehetséges nyereségviszonyai vizsgálatán alakuló eredmény alapú üzleti értékelés, amelyet 1993. nyarán a Deloitte and Touche végzett el a cég üzleti értéke számítási módtól függően 900 millió Ft és 3700 millió Ft között van." A két vagyonértékelés közti különbség nagyon nagy. A felső határt figyelembevéve 5 milliárd Ft, az alsó határon pedig az eltérés 7,8 milliárd Ft. A második vagyonértékelésnek a szórása szokatlanul nagy 2,8 milliárd Ft, de az ÁVÜ végül ettől is eltért- a felső határt figyelembevéve 1,3 milliárd Ft-tal -, amikor a jegyzett tőke nagyságrendjét meghatározta. 4.4. Vagyonelvonás Az 1992. évi LIV. törvény 53. §-a lehetőséget biztosit arra, hogy, az ÁVÜ az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól eszközöket elvonjon. A törvény kimondja hogy az elvonás

időpontjában

azt

is.

fennálló tartozásokért - az

el-

vont vagyon erejéig és az elvonás arányában - a Vagyonügynökség kezesként felel. Vagyonelvonás jogeimen 1992-93. összesen 5.431 millió Ft

készfizető

kezességet

ÁVÜ, ebből 1.425 millió Ft az 1993. évi elvonások

években

vállalt

az

miatt

ke-

letkezett. A vagyonelvonás ÁVÜ-n belüli eljárási Ügyvezetői

utasítás intézkedik.

rendjéről

a 9/1993. sz.

(Kiadva: 1993. március 31.)

Az utasítás kimondja, hogy törekedni kell arra,

hogy

teher-

mentes vagyont vonjon el az ÁVÜ. Az elvonásnál

az

elvont

vagyon könyv szerinti értéke alapján - 250 millió

Ft

felett

igazgatótanácsi, az alatt igazgatói döntés szükséges.

- 64 -

millió Ft Az elvont vagyon alakulása 1993. év során: 1993. január I-jei nyitó állomány 1993. évi elvonás (növekedés) 1993. évi értékesítés (csökkenés) apport, egyéb átadás (csökkenés) 1993. december 31-ei záróállomány

4. 108 + 8. 122 - 4. !99 323 7.708

1993. év során

értékű

tárgyat,

döntően

tehát az ÁVU 8.122 millió Ft ingatlanokat (irodaház,

üdülő,

vagyon-

lakóház,

te-

lek) vont el. Az utasí tás értelmében el vonhat az ÁVÜ üzlet részeket és rész-· vényeket is a vállalatoktól. 1993. évben 9.346 millió Ft

ér-

tékű

nem

üzletrészt és részvényt vont el, amelyeket

azonban

az elvont vagyon listán mutat ki, hanem átvezeti a privatizációra váró portfóliójába. Általában két alapesete van a vagyonelvonásnak az ÁVÜ gyakorlatában. Egyrészt átalakulás

előtt

elvonja a megalakuló

tár-

saság számára nem szükséges vagyonelemeket, másrészt a végelszámolást

megelőzően

vonja el az eszközöket az állami

latoktól. Mindkét esetnél gyakorlat

az,

hogy

a

válla-

vállalatot

bízza meg az elvont vagyon értékesítésével. Az elvonással lényegében az értékesítés feltételei

válnak

kedvezőbbé,

E-hitellel és kárpótlási jeggye! is fizethet a zőbb fizetési fel tétellel az ÁVÜ döntéshozó i

sithetnek bizonyos

vevő.

előnyben

mert

A kedverésze-

vevőket.

Például, - IT határozattal elvont épület értékesítése (NIKEX székház), Igazgatói hatáskörbe az Állami Pénzverőtől siófoki, balatonfüredi lakóházaka t, üdülőegységeket vontak el. Az elvonásról szóló kiértesitő levélben az illetékes ÁVÜ igazgató a vevők nevét is közölte. Az IT határozatok általában nem intézkednek

egyértelműen

ról, hogy a vállalatok az értékesített, elvont

ar-

vagyontárgyak

bevételével mikor és hogyan kötelesek elszámolni.

.·

- 65 -

Az

ÁVÜ

egyedi

döntés

alapján

határozhat

amennyiben a vállalati érdek indokolja, a

úgy

bevétel

latnál maradhat, illetve a vállalatot illeti meg. ÁVÜ általában

meghatározza,

hogy

az

is,

összeg

a

hogy válla-

Ilyenkor az

milyen

célra

használható fel, s esetenként elrendeli az elkülönített, vagy zárolt számlára való helyezését is, ha így tartja biztosítottnak a rendeltetésnek

megfelelő

felhasználást.

Az elvont vagyonelemek közül az ingatlanok

és

egyéb

tárgyi

eszközök nyilvántartása az ÁVÜ-n belül megoldott átadása, értékesitése nyomon

követhető.

Nem ugyanez a helyzet az

részvények, üzletrészek nyilvántartásánál. Az vagyonkimutatásaiban ezek

teljeskörűennem

ÁVÜ

kerültek

elvont

társasági felveze-

tésre. A nyilvántartásban fordított

előjelű

hibák is

A rendszerbe

találhatók.

vagyonelvonás tényét a számítógépes nyilvántartás tévesen kitöltött PIR adatlap alapján felvezetik.

A CENTRUM Áruházak Vállalattól elvont 7.530 millió Ft értékű üzletrész esetében az elvonásról az IT 1992. március 11-i ülésen döntött (E-11/ÁVÜ/92. ). Az illetékes ügyintéző 1993. március 11-1 IT határozafra hivatkozva töltötte ki az adatlapot. Ebben az időpontban az IT, a Centrum Áruházat érintően vagyonelvonásról nem hozott határozatot. A vagyonelvonással egyidejűleg 2.098,7 millió Ft összegű készfizető kezesség keletkezett, aminek érvényességi határideje 1999. december 31-ig áll fenn az adatlap szerint. !993-ban könyv szerinti értéken 4.198,6 millió Ft elvont gyonelemet értékesítettek,

amelynek

millió Ft volt. A piaci érték

piaci

kedvezően

értéke

va-

12.432,7

alakult az elvont va-

gyonelemeknél, csaknem háromszorosa volt a könyv szerinti értéknek.

- 66 -

Itt jelenik meg például a Hotel Intercontinental, a FONTANA Áruház és Belvárosi Irodaház Kft. által értékesített irodaépületek eladási ára is. 4.5. Atadott vagyonelemek 1993. év során az ÁVÜ

a

nála

nyilvántartott

ingatlanokból

igazgatótanácsi határozat alapján két ízben adott át vagyont. A Városépítési és Tudományos

Intézettől

elvont (Bp., I.

Gel-

lért hegy u.30-32.sz. alatti, 25 millió Ft könyv szerinti értékű

irodaházat 1993. október !5-ével

átadta

a

Települések

Fejlesztéséért Alapitvány tulajdonába. Az IT döntésszerint az elvonás miatt fennálló a

4.930

ezer

Ft kezesi felelösséget az Alapitványra át kellett volna

ter-

helnie az ÁVÜ-nek. Az átterhelés 3.238 ezer Ft

meg-

erejéig

történt. Az ÁVÜ azonban kötelezettségei között továbbra is

a

4.930 ezer Ft-ot mutatja ki. A FERUNION

Külkereskedelmi

Vállalattól

elvont

(Bp.,

XIV.

Ilosvay S. u. 34. sz. alatti) számítóközpontot, értéke mintegy 9 millió Ft az Agrárszövetségnek 1993. május 20-án átadta. Az IT 1993. szeptember 22-i ülésén hozzájárult ahhoz, hogy az Autóvillamossági Felszerelések

Gyárától

elvont

Kresz Géza utcai kultúrházat, a XXI. Század

Bp.,

XIII.

Művelődési

tatási Alapitvány részére kedvezményes feltételekkel

és Ok3

évre

bérbeadj a. Az ÁVÜ egyes elvont ingatlanok értékesítésével és hasznosításával a Belvárosi Irodaház Kft.-t bízza nőrzési

Igazgatósága

rendszeresen

Belvárosi Irodaház Kft-nél, amelynek kezelésére bízott vagyonelemek ját.

meg.

Az

ÁVÜ

ellenőrzéseket

keretében

hasznosítását,

elle-

végez

a

vizsgálja

a

privatizáció-

.·

- 67 -

Az SZKI Rt.-től 1992. évben az ÁVÜ, mint többségi

tulajdonos

jogtalanul elvonta a Bp., I. Donáti u. 35-45. sz. alatti irodaházat. Majd 1993. augusztus

haszonkölcsön-szerződés

12-én

keretében ingyenes használatra

az

Alkotmánybíróság

részére

átengedte. Az irodaépület nettó értéke 798 millió Ft volt. Az ÁVÜ

az elvonás következtében átvállalt 349,4 millió Ft

köl-

csön- és hitelkötelezettséget, 165 millió Ft folyószámla tel erejéig

készfizető

kezességet, továbbá 90 millió Ft szál-

lítói tartozást, 75 millió Ft költségtérítést. SZKI saját tökéjét 306 millió Ft-tal Kötelezettségek

hi-

eimén

Egyidejűleg

csökkenteni

az

kellett.

eddig 489 millió Ft-ot fizetett ki az

ÁVÜ. 4.6. Állami vagyonrészek ingyenes átruházása Az 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelvek előírták, hogy az ÁVÜ a nála

lévő

állami vagyon terhére 1993-ban - 5,3 milliárd

értékű

portfól iót á tad a MÁV-nak,

portfóliót átad

a

három

-

3

kisbanknak

Konzumbank), 2,2 milliárd Ft jármű Felelősségbiztosítási

mi ll iárd

értékűportfóliótad

értékű

Ft

(Dunabank,

Ft

Iparbank,

a

át

Gép-

és Kárrendezési Alap részére.

Az ÁVÜ eitérve a VPI-beli előirásoktól a MÁV-nak és a kisbankoknak nem adott át portfóliót. A GFKA javára 1.065 millió Ft értékű

portfólió átadása megtörtént.

Törvény, sem a Kormányrendelet nem minőségű

rögzítette,

portfóliót nem utasithat vissza az

hogy

milyen

átvételre

jogo-

sult szervezet. Az ÁVÜ a tárgyalások során hiába mutatta be a kisebbségi portfólióját, jelentős vevő

mivel

a

gazdálkodó

szervezeteink

hányada (kétharmada) veszteséges volt, ezért az

hozamelvárásai nem teljesülhettek

és

ezért

meghíusúlt. Mivel a MÁV a Társadalombiztosítás felé

az

át-

átadás fennálló

- 68 -

tartozásának törlesztésére ÁVÜ-től

a

TB-nek

kívánja

átengedni

előzőekben

járó vagyont, ezért itt is az

az

részlete-

zett kielégíthetetlen hozam-követelményekkel találtuk szemben magunkat. 4.7. Vagyonátadás a Társadalombiztosítás részére Az 1992. évi X. törvény 21.

szakaszának

(4)

bekezdésében,

valamint a Kormány 3257. sz. határozatában foglaltak

alapján

a Vagyonügynökségnek 1993. december 31-ig 40 milliárd Ft tékű

portfóliót kellett elkülönítenie és

Mindezt az E-34/ÁVÜ/93. sz.

a

TB-nek

ér-

átadnia.

igazgatótanácsi határozat is meg-

erősítette

Ténylegesen 1993. év során 375 millió

értékű

Ft

OMKER

Rt.

részvény átadása történt meg. A TB vagyonrnérlegében szerepelteti a részvényeket, az ÁVÜ azonban nyilvántartásából nem vezette ki.

!994-re áthúzódott a

adás-átvétele, ezen

névértékű

RICO

Rt.

részvényeinek

át-

részvénycsomag 276 millió Ft.

Az ÁVÜ Igazgatótanácsa két irodaépület átadásáról hozott döntést. Az E-59/ÁVÜ/93. sz. határozattal a Csepeli Szerszámgépgyártól

(Budapest, XXI. Gyepsor

E-58/ÁVÜ/93. sz. László körút 16.

u.

l.

l.

valamint

az

határozattal a CEMÜ-től (Vác, dr.Csányi elvont irodaházakat javasolta átadásra.

Ezek tényleges átadása nem történt meg. Ezen és gattanok átadásáról a tárgyalások

a

TB

és

az

további ÁVÜ

in-

között

folyamatban vannak. A törvényben, a VPI-ben, kormányhatározatban, ÁVÜ Igazgatótanácsi határozatban rögzitett 1993. évre vonatkozó 40 milliárd Ft-os vagyonátadásból - 1993. december 31-ig 375 millió Ft

- 69 -

a vizsgálat lezárásáig (1994. május 10.) további Ft összesen 651 millió Ft

értékű

276

millió

részvénycsomag átadása-átvé-

tele történt meg. Ebben is szerepet játszott az, hogy a TB portfóliót nem tartotta

megfelelőnek.

4.8. Vagyonátadás az ÁV Rt. A

160/1993.(XI.12.)

a

részére Kormányrendelet

12611992. (VIII. 28.) Kormányrendelet "az

kiegészítette erőművi,

és áramszolgáltatói alrészvénytársaságaival." 258. 198 millió Ft - saját tökében kifejezett

a

alaphálózati

A

kiegészítés

értékű

- portfó-

liónak az ÁV Rt. részére történő átadását jelentette. Az ÁVÜ 1993-ban 261.260 millió Ft értékű dést adott át az ÁV Rt-nek.

társasági

(A különbözet az MBF

donrészét tartalmazza). Az ÁVÜ portfólió ja az

részese-

Rt.

tulaj··

átadás

követ-vol~

keztében !/3-dal csökkent, így ennek arányában indokolt

a kötelezettségek arányos részének átadása is az ÁV Rt-nek. Az IT 1993. december 22-ei ütésén döntött arról, hogy Rt-vel a tárgyalásokat

legkésőbb

1994. január 10-ig

az be

ÁV kell

fejezni az átváltalt kötelezettségvállalásról. Az IT úgy

ha-

tározott, hogy legalább 154.505 millió Ft

át-

kötelezettség

vállalásáról kell megállapodnia az ÁVÜ-nek az ÁV Rt-vel. Az ÁVÜ az átadott vagyont vagyonrnérlegéből 1993-ban te,

a

kötelezettségek

megosztásáról

szóló

kivezet-

megállapodást

még nem írta alá az ÁV Rt-vel. 4.9. Befektetési társaságok alapítása Az Igazgatótanács 1992. december 18-i ütésén döntött a befektetési részvénytársaságok megalapításáról. földi Regionális Társaságat

alapították

Elsőként

meg

1993.

a Dél-Aloktóber

- 70 -

25-én 440 millió Ft-os tőrzstőkével. Az ÁVÜ, tulajdoni aránya 25,14 %-volt, amit 110,6 millió Ft

értékű

apport teljesítésé-

vel szerzett meg: Névérték

Apportérték

- Szegedi Élelmiszer Kereskedelm i Rt. részvénye i

98,5 millió Ft

94,0 millió Ft

- UNIVERSAL Kereskedelmi Rt. részvénj:ek

17,2 mi]] ió Ft

lfi,fi mi ll i ó Ft

115,7 millió Ft

ll o' 6 millió Ft

Összesen

Az apportot 95,6 %-os értéken fogadtatták el a tulajdonostársakkal.

1993. decemberében a tulajdonosok a társaság törzstö-

kéjét 303,9 millió Ft-tal felemelték. 109,6 millió Ft

értékű

UNIVERSAL Rt.

Az IT 1994. január 12-i 19. sz. alaptőke

Az

ÁVÜ

törzsbetétjét

részvénnyel emelte

határozata

alapján

meg.

további

emelésre 100 millió Ft elkülönítése történt meg.

5. A vagyonvédelmi

előírások

A vagyonvédelmi előírások

teljesítése teljesítésére

szervezet nem jött létre. A

szervezet

az

ÁVÜ-ben

jelenlegi

önálló

tagozódása

alkalmas a feladat megoldására. A vagyonvédelmi előírások betartásának vizsgálata reprezentatív úton történt. Az egyes Igazgatóságoknál eltérő volt a mintavétel nagysága. Az összes vagyonvédelmi ügy 61 %-a a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Igazgatóságon bonyolódott és ez a súly érvényesült a mintában. A reprezentáció mértéke 25 %. Tanácsadói szerepkörben létrehozták az Ágazati

Privatizációs

Bizottságokat, amelyekben a szaktárcák és az illetékes bankok képviselete is biztosított. A döntési

jog

változatlanul

ÁVÜ-nél maradt. A vagyonvédelmi ügyek pályázati rendje dardok alapján szabályozott ügyrend és a törvény szerint vethető

módon történik.

az

stankö-

,•

- 71 -

1993-ban 762 db vagyonvédelmi ügyben történt bejelentés, letve engedélykérés, vagy jött

szerződéskötés.

létre

ilEbből

434 esetben tárgyi eszköz kivásárlása és apportálása történt. A vagyonvédelmi ügyek száma 762-re, 70 %-kal

az

449-ről

évi

1993-ra

nőtt.

A vagyonvédelemnek a törvény szerinti

1992.

ellenőrzése

előirásainak

tételes

tagolása

nem lehetséges. Az információs adatbázis

ugyanis csak a tárgyi eszközök értékesitését és az üzletrészek adás-vételét rögzítette,

de

apportok, szinten

előadói

a

szükséges információk biztosíthatók. A szerződés szerinti értékek 29,3 milliárd Ft tárgyi eszközt és 11,3 milliárd Ft apportot, illetve üzletrészt érintenek. Az 1993-ban megkötött és nyilvántartott mintegy 40 milliárd Ft-ot

meghaladó

alapján,

szerződések

eszközállomány,

üzlet-

rész, illetve apport került értékesítésre. A 40 milliárd Ft-os értékesítés nagyságrendet jelez. a vizsgált zésből

szerződéseknél

többször

előfordult

téves

Ugyanis értelme-

származó téves információ. Azaz az egyes igazgatóságok

által szolgáltatott adatok tartalmi azonossága

nem

biztosí-

tott. A vagyonvédelmi

szerződések döntő

részben hazai

körében jöttek létre, viszonylag kevés a

tulajdonosok

külföldi

vásárlás,

apportálás. Az ügyletek

előkészitettsége

szinvonalú, de a törvény által

az

igazgatóságonként

előirt

szigoritások segitették

a lebonyolítás tisztaságát és javították annak gét.

változó

egyértelmüsé-

- 72 -

Az ügyrend szerint elbírálási

folyamata,

mechanizmusa:

első

fázisban az ügyet minösítik aszerint, hogy a konkrét vásárlás milyen irányban befolyásolja az eszköz hatékony előterjesztést,

a minösítés kiséri az ellenkező

tartalmú véleményt tesz a

irányadó az Ágazati

Privatizációs

Ez

amelyhez egyetértö vagy

Vagyonértékelő

Bizottság

SZMSZ által megjelölt értékhatárok felett dönt.

működését.

az

Iroda

és

javaslata.

Az

Igazgatótanács

Döntési hierarchia szerint az ÁVÜ vezetöi értekezlete,

az Ágazati Privatizációs Bizottságok és az Igazgatótanács között foglal helyet, és

véleményező

Az ÁVÜ gyakorlatában csaknem

fórum.

kizárólag

nyilvános

kiirások útján került sor a vagyonvédelmi ügyek

pályázati

bonyolításá-

ra. A nem pályázati úton bonyolított ügyletekre általában valamely korlátozó ok miatt pl.

elővásárlási

jog,

opció

miatt

került sor. Az értékesítés másik pályáztatás. Erre

útja

főként

a

hírdetésen

történő

keresztül

ingatlan értékesítése esetén

sor, általában a vagyonértékelés szerinti vagy a

került

könyv

sze-

rinti értéken. Előfordult azonban, hogy a becsült piaci érték alatt jött létre szerzödéskötés. Ennek okai, hogy az ingatlan tartós bérleti joggal terhelt, vagy az ingatlan erősen beépített jelleggel bir, vagy rendezetlen a tulajdonjogi és a telekkönyvi nyilvántartás, vagy a piacon túlkínálat van.

Általában a vállalatoknál kialakult pénzügyi-gazdasági

hely-

zet rootiváita a vagyonvédelmi ügyek kezdeményezését. A gazdasági társaságok állami tulajdonosi része sor került vagyonvédelmi ügyletek

esetében

kezdeményezésére.

Itt

is az

ÁVÜ szerepe csak korlátozott mértékben érvényesülhetett. Másként érvényesül szerepe a 100 %-os

tulajdonosi,

a

többségi

,•

- 73 -

tulajdonosi,

a

kisebbségi

tulajdonosi

szerepkörökben. lehetősége

utóbbinál a vagyonvesztés megakadályozásának a

Ez mi-

nimális. Az állami vállalatok

túlnyomó

többsége

1993-ban

átalakult

gazdasági társasággá. Következésképpen a vagyonvédelmi áthelyeződtek

a közgyülés,

társaságoknál zömmel az gyenge

közgyűlés

taggyűlés

erős

szintjére.

igazgatóság

elve

elvének összekapcsolásával,

A

ügyek

gazdasági

érvényesül a így az állami

érdekek képviselete háttérbe szorult. A vagyonvédelmi ügyek bonyolítása előírásai

és

belső

ügyrendi

a

törvényi

előírások

kötelezettség

alapján

történt.

Az

1993. évi elbírálások gyakorlata szervezettebb, és színvonala érzékelhető

módon javult. Továbbra sem

megfelelő,

viszont

az

ügyek dokumentálása, különösen azokban az esetekben, ahol személyi változások történtek, illetve az ügyvitelben munka·· köri változások következtek be. A törvény

előírta

a vagyonértékelés készítését,

aktualizálá-

sát. Ettől az igénytől az ÁVÜ saját döntési körben esetenként eltért. A törvény bár nem írja

elő,

hogy attól nem lehet

el-

térni, azonban az eltérés indokolásából nem derül ki az eltérés megalapozottsága (Pl. az indoklásban szerepel, hogy nincs kereslet a tárgyi ingatlan iránt, nagy az ingatlan túlkínálata, stb.) Az egyes vagyoni eszközök, üzletrészek könyv szerinti, illetve névértéken felül kerültek át az új tulajdonoshoz. a könyv szerinti érték nem

tekinthető

irányadó

Azonban

összehasonlí-

tási alapnak részben, mert a számviteli törvény szerinti

le-

írás alapján kialakult nettó érték lényegesen alacsonyabb a windenkori forgalmi értéknél, részben pedig a vagyonértékelé-

- 74 -

sek csaknem mindig magasabbak, mert azok eleve jobban igazodnak a forgalmi értékhez mint a konkrét könyv szerinti összeghez. Az üzletrészek esetében is van pozitív irányú különbség, kedvező

itt azonban a névérték feletti értékesítés! a

piaci

helyzet motiválja. 6. Az

időlegesen

állami tulajdonban

levő

vagyon

hasznosítása,

kezelése. 6.1. A tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlása Az ÁVÜ belső ügyvezetö-igazgatói utasításban társaságok

közgyűléseinek előkészítése

során

szabályazza követendő

a

eljá-

rási követelményeket, az ÁVÜ többségi tulajdonában álló társaságok beszámoitatására vonatkozó

előírásokat.

Az ÁVÜ Igaz-

gatótanácsa 1993 októberében tárgyalta meg az ÁVÜ hatáskörébe tartozó vállalatok és többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok helyzetét, azok 1992. évi mérlege, eredménykimutatása és 1993.

első

félévi controlling

jelentése

Megállapították, hogy a vizsgált 996 cég !992.

évi

alapján a saját töke 1991. évhez viszonyítva l. 193

alapján. mérlege milliárd

Ft-ról !992. év végére 1.101 milliárd Ft-ra, 92,1 %-ra vállalatoknál 78,0 %-ra, a társaságoknál 99,3 %-ra

a csök-

kent. E szervezetek vesztesége 1991. évi, összességében 15,2 milliárd Ft-ról 1992. évben 93,4 milliárd Ft-ra nótt. Ennek 86 %-át a vállalatok termelték ki. A veszteséges szervezetek száma 288-ról 572-re

nőtt,

a

nyereségeseké

708-ról

csökkent. A szervezetek kötelezettségei a vizsgált ban 467 milliárd Ft-ról 404

milliárd

Ft-ra

422-re idöszak-

csökkentek.

A

vállalatok likviditási helyzete tovább romlott,

a

társasá-

goknál viszont javult. A vállalatok eladásodása

a

társasá-

gokhoz viszonyítva sokkal

kedvezőtlenebb

képet

mutatnak.

szervezetek nettó árbevétele 923 milliárd Ft-ról l. 148 liárd Ft-ra nőtt.

A

mil-·

..

- 75 -

Az 1993. I. félévi gazdálkodási helyzetet 753 cégre összesitették. Az 1993. I. félévi adatok

alapján

422

vállalatból

150 volt nyereséges, mig a 331 gazdasági társaságból 180 ért el nyereséget. Az összveszteség 9,8 milliárd Ft, a

vállala-

tok ll milliárd Ft veszteséget, a társaságok 1,2 milliárd Ft nyereséget értek el. A vállalatok 30-án már 9,3 %-kal alacsonyabb,

tőkéje

saját mint

a

1993.

jegyzett

VI.

tökéjük

könyv szerinti értéke. A társaságoknál e vonatkozásban nincs romlás. Egyértelműen

javult a társaságok

és

jelentősen

romlott

vállalatok hosszúlejáratú eladósodási helyzete. A nettó bevétel 64 %-át a társaságok realizálták. A vizsgált nél mintegy 300 ezer

fő

a ár-

cégek-

dolgozott (60 %-uk a társaságoknál).

Az ÁVH vezetöi értekezletének 1993. VI. l-ei határozata

ér-

telmében controlling-rendszer került bevezetésre az ÁVÜ

ha-

táskörébe tartozó állami vállalatok és a többségi állami tulajdonba tartozó gazdasági társaságok müködésének, gazdasági helyzetének folyamatos értékelése és a privatizáció

elősegí­

tése céljából. A

vezetöi

értekezlet

1993

szeptemberében

olyan

ring-rendszert fogadott el, amely a vállalatokra és a ségi állami tulajdonú vállalatokra a eredménykimutatásoD alapuló

mérlegadatokon

információkon

túlmenően

monitotöbbés

az

stan-

dard-mutatók alapján is rendszeres adatokat kér be e szervezetektöl. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa prognózisokat is

előirt

ÁVÜ részére. Az 1993. évi előzetes

alapján

jelentős

mérlegadatok

az a

veszteséget felhalmozó vállalatokról, társaságokról

1994. február 28-ig

előterjesztés

készítését

irta

elő

az

okaira,

az

Igazgatótanács részére. Az

előterjesztésnek

ki kell térnie a

veszteség

esetleges vezetési hiányosságokra, az ágazati problémákra és a jogosult intézkedésekre.

- 76 -

A többségi ÁVÜ-tulajdonú társaságoknál

a

gazdaságpolitikai

és üzletpolitikai szempontokat és azok érvényesítését az ÁVÜ lgazgatótanácsa, az ÁVÜ ügyvezetése határozza meg és

azokat

a tranzakciós igazgatóságok érvényesítik. A többségi ÁVÜ-tulajdonú társaságok igazgatóságába és

felügyelő

bizottságába

való delegálás szempontjait a "Mit kell tudni egy vagyonügynöknek?" c. belső kiadvány rögzíti. A kisebbségi ÁVÜ-tulajdonú társaságok személyi kérdésével kapcsolatosan az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1994. március

16-án

megfelelő

határozatot

hozott az ÁVÜ eddigiektől határozottabb fellépése és

tulaj-

donosi jog gyakorlása megvalósításának érdekében. Az állami vállalatok és többségi állami tulajdonú társaságok ügyvezetőinek

bérezését, a társasági

sát részletes

belső

szabályozás

karbantartják. A díjazás

tisztségviselők

rögzíti,

1994-től

dijazá-

azt

folyamatosan

alkalmazott

kritériumait

az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1993. november 24-én fogadta el. A kisebbségi ÁVÜ tulajdonosi társaságok személyi vonatkozó

előterjesztést

kérdéseire

az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1994. febru-

árjában tárgyalta. A korábban

kötött

szerződések

ÁVÜ

foglalkoztak a kisebbségi tulajdonos, illetve azok védelmével.

Előfordult,

hogy a szintén

kisebbségű

nem

jogainak külföldi

tulajdonos a teljes managementi jogot megkapta. Az Igazgatótanács döntése értelmében az újonnan

kötendő

désekben - ahol az ÁVÜ kisebbségbe kerül

eladási az

szerző­

ÁVÜ-nek

ki

kell kötnie, hogy a maradandó tulajdoni hányadának megfelel<.> számú személyeket delegálhasson a társaságok

igazgatóságába

és a társaság managementje - a gazdasági társaságokról szóló törvényben rögzített tájékoztatáson túl - mindaddig negyedéves controlling jelentést küldeni az

ÁVÜ

tulajdoni

hányada

az

köteles

ÁVÜ-nek,

10 % alá nem csökken.

amig

.·

- 77 -

A vizsgálat

időpontjában

- komplex módon - tanulmány

zet formájában foglalkozik az ÁVÜ a kisebbségi érvényesitési

lehetőségeinek

terve-

részesedések

kérdéseivel.

6.2. Közvetett vagyonkezelés A vagyonpolitikai irányelvek és az ÁVÜ-re vonatkozó

jogsza-

bályok az ÁVÜ számára megszabják a vagyonkezelésre vonatkozó irányelveket, ebben többek között azt is, hogy a vagyonkezelési szerzödések teljesítését évenként

értékelni

kell.

Az

ÁVÜ 1994. május 5-i kimutatásaszerint az általa vagyonkezelésbe adott összérték 5.294. l millió Ft. Korábbi években megkötött

szerződések ellenőrzése:

- A CO-NEXUS Rt-vel kötött - 2. vagyonkezelési pályázaton elnyert vagyonkezelési

szerződés

- !992. január

J-től

!996.

december 31-ig érvényes. Az Állami Számvevőszék az ÁVÜ !991. és !992. évi tevékenységének értékelésénél - részletes érvrendszer kifejtésével - minden alkalommal kifogásolta, hogy a CONEXUS Rt-vel kötött vagyonkezelési, szerződés következtében az ÁVÜ az állami tulajdon hátrányára, kárára mintegy !82 millió Ft-os 1991. évi osztalékról lemondott a vagyonkezelő részére. Ajánlotta, hogy az ÁVÜ kezdeményezze az !991. évi osztalék állam javára történő rendezését. Az ÁVÜ állásfoglalása e kérdésben nem volt egyértelmű. EgyrésztaGT-re hivatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az osztalékigény nem érvényesíthető, ugyanakkor a kormánynak az ÁVÜ !992. évi tevékenységéről szóló beszámolójában melyet az Országgyűlésnek benyújtott, de az nem tárgyalta az intézkedési terve egy pontjaként szerepelteti a vagyonkezelői szerződés "következtében függőben lévő !991. év utáni osztalék ügyének állam javára történő rendezése, valamint a felelősség kérdésének megvizsgálása" feladatát.

- 78 -

Az osztalék állam javára történő rendezését ez idáig meg sem kísérelte az ÁVÜ. Ennek kikényszerítésére az ajánlásan túlmenően az Állami Számvevőszéknek eszköze nincs. A CO-NEXUS Rt. vagyonkezelésbe

!993.

július !5-én számolt be

adott

társaságok

beszámolójáról, az ÁVÜ-vel kötött helyzetéről.

!992.

az

évi

ÁVÜ-nek

a

összesített

vagyonkezelési

szerződés

A beszámolóhoz csatolt mellékletek tartalmazzák

az érintett cégek !992. adatait, de nincs mód a

évi

mérleg-

és

bázisidőszakkal

eredménykimutatás

szembeni összehason-

lításra, így arra sem, hogy az egyes társaságoknál történt-e vagyonveszt és. A CO-NEXUS Rt. beszámolójában rög z í t i, hogy a ke-zelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység !992. évben a vagyonkezelési szerződésnek megfelelően folyt, nem merült fel olyan esemény, amely a vagyonkezelési szerződés eredményességét veszé!yeztetné, ugyanakkor az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága megál-· lapítja, hogy a vagyonkezelési szerződés nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a beszámoló mely kérdésekre adjon választ. Így a CO-NEXUS Rt. nem értékelte a vagyonkezelésbe vett cégek mérlegét és beszámolóját. A CO-NEXUS Rt.-nek a vagyonkezelési kötelezettség teljesítése formális, mivel nem kielégítően tájékoztat az elkülönített elszámolásokról. A vagyonkezelésbe vett cégek 1992. évi összesített eredménye 758,2 millió Ft veszteséget mutat. Így pl. a DÉLKER Rt. vesztesége és tő­ kecsökkenése kiemelkedően magas 734,4 millió Ft. A veszteség és ennek okairól a CO-NEXUS Rt. jelentése nem tartalmaz érdemi értékelést. A CO-NEXUS Rt. a kezelt vagyonba tartozó társaságok állapotát úgy ítéli meg, hogy a vagyonkezelési gére sikerül a

szerződésben szereplő

vatizálni. Az ÁVÜ

Ellenőrzési

vagyoni

szerződés

értéken a vagyont

vépri-

Igazgatósága az 1992. évi tel-

jesítmények alapján a CO-NEXUS Rt. ezen optimista sét nem tartja alátámasztottnak.

megítélé-

..

- 79 -

Az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága az átvett vagyon változásaihoz kapcsolódó pénzügyi elszámolások követhetetlensége miatt megkérdőjelezi

szerződés

az 5 évre szóló vagyonkezelési

teltével, az ÁVÜ-nek a szerződés szerinti 4

Mrd

Ft

el-

összeg

ellenőrizhetőségét.

visszafizetését, és a vagyongyarapodás

Javasolják, hogy az ÁVÜ-n belül legyen a vagyonkezelést végző társaságnak vagy társaságoknak szakmai felelőse azóta erre az Alkalmazott Módszertani Igazgatóság lett kijelölve-, aki illetékes a beszámolóval kapcsolatosan

vizsgált

kérdé-

sekben továbbintézkedésre és a többi most nem érintett problémakörben is. A vagyonkezelési dő

szerződés

felek pontosítsák úgy, hogy az

képezze és megfeleljen annak

a

szerződés

a

szerző­

pontjait a

mellékletét lehetőségnek,

beavatkozási

amit az ÁVÜ a beszámoló ellenőrzésén keresztül a szerződés 5 éves tartama alatt el kíván érni. Amellékletek nak az elszámolások

időszakára,

vonatkozza-

módjára, a beszámoló

tarta-·

mára, a módosított megállapodás betartására. A Zalaegerszegi Ruhagyár Rt.-ben vagyon

kezelője

gyonkezelő

!992.

évtől

lévő

378,8 millió Ft

1997. június 30-ig

kenységére negativ észrevétel nem

1992.

december

napjától számított 5 éves ződést

Va-

Vagyonkezelő

a

23-án,

szerződések:

szerződés

a

időtartamra

aláírásának

vagyonkezelési

kötött a Kereskedelmi Bank Rt.-vel az

kori jegyzett

tőkéje:

Mezőgazdasági

10 millió Ft,

lió 615 ezer Ft, adósságállománya:

szerMező­

Agárdi

gazdasági Kombinát Rt. vagyonkezelésbe adásáról. A kezelésbe átadott Agárdi

tevé-

tehető.

6.3. 1993. évben kötött vagyonkezelési ÁVÜ

BÓNUS

és Szolgáltató Kft. Az ÁVÜ Alkalmazott Módszertani

Igazgatóságának szakvéleménye alapján

- Az

a

állami

vagyon-

Kombinát Rt. átadás-

tőketartaléka:

l milliárd Ft.

89

mil-

- 80 -

Az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága a vagyonkezeléssei Vagyonkezelő

latosan megállapította, hogy a

kapcso-

szerződésben

a

tett vállalása ellenére a vagyonkezelési koncepelót 3 hónapon belül nem készítette el. A

csődmenedzselési

koncepció

is elemeiben felületesen, csak

a

nyolcadik

vagyonkezelés

hónapjában került kidolgozásra. Az 1992. szeptember 30-ával egyszemélyes részvénytársasággá alakult és adott Agárdi

Mezőgazdasági

vagyonkezelésbe

Kombinát cégbejegyzését a

Fejér

megyei Cégbíróság elutasította. A fellebbezés elbírálása időt

jelentés szerint is hosszabb

vesz

igénybe.

a idő

Ez

termelő

gazdasá-

gi egység talpra állítása, illetve életben tartása

ellehe-

alatt a napi l millió Ft körül veszteséget tetlenül, a Cégbírósági határozat gyonkezelés!

szerződés

jogerőssé

válásával a va-

aláírásának dátumára visszaható

tállyal érvénytelen, mivel a gazdasági

társaság

ha-

nem

jött

létre. Az ÁVÜ az állami

tulajdonú

vagyon

fenntartotta a vagyonkezelési

szerződést,

kezelés az összeomlás elkerülését működőképessége

fennmaradt. A

a

szerződés

vagyonkezelő

védelme

két

mivel

garantálja, éves

biztosítja a

adósság menedzselésére.

A

a

a

társaság

A

vagyonkezelőt

vagyonkezelőt

alatt

működőké­

további

keretében a

reorés

az

decentralizált

reorganizációt

meg. Az ÁVÜ szorgalmazza a cégbírósági bejegyzést, kérte a

vagyon-

működőképességre

vagyonkezelő

egységek privatizálásával pénzügyi

a

időtartama

pességet azzal, hogy az adóskonszolidáció ganizációs programot dolgoz ki

szempontjából

valósít s

fel-

is az érdemi lépésekre.

megalapozottabb

válságkezelői

koncepció ki-

dolgozására kell felszólítani. - Az ÁVÜ 1993. július 26-án 1995. december gyonkezelés!

szerződést

31-ig

szóló

va-

kötött a Békéscsabai Baromfifeldol-

-

összegű

gozó Rt. 951.670 ezer Ft Bábolna Mezögazdasági

81 -

Termelő,

vagyonának Fejlesztő

kezelésére

és

a

Kereskedelmi

Rt.-vel. A több problémával küzdő- vagyonkezelésbe adott céget - a legnagyobb hazai konkurens cég kapta meg vagyonkezelésre. Az ÁVÜ 1993. június 3-i Vezetői vagyonkezelési

ÁVÜ

időtartama

díjat nem állapít

3 év, a

határozott

tartalmáról, benne arról, hogy

szerződés

vagyonkezelői

Értekeztete

vagyonkezelő

meg,

a

a három év

elteltével

fifeldolgozó Rt.-ben lévő ÁVÜ üzletrészt. A szerződésből

az

vagyonkezelés

millió Ft opciós áron megvásárolhatja a Békéscsabai gyonkezelés!

a

564

Barom-

megkötött

megállapítható, hogy a

va-

vagyonke-

zelési szerződés ÁVÜ részéről történő aláírója nem tartotta be a

vezetői

tért el, arra

értekezlet határozatait, és hogy semminemű

attól

miért

utalás nincs.

A vezetöi értekezlet döntésével szemben vagyonkezelési utólagosan mégis felszámítható, a szerzödést csak fél évre kötötték, az opciós jog már

kettő

kettő

díj és

és fél év eltel-

tével megilleti a vagyonkezelöt. Valamennyi módosított feltétel a

vagyonkezelő

A vagyonkezelési

részére

szerződés

kedvezőbb.

szerint az ÁVÜ a

vagyonkezelőnek

1995. december 31-ig - lényegében versenyeztetés

nélkül

opciós vételi jogot biztosított a részvények minimálisan 51 %-ára 59.26 %-on, ugyanakkor a jegyzett

tőke

95

%-ára

is

helyette

az

ugyanezen az 59,26 %-on. Vagyonkezelési díjat a

vagyonkezelő

nem

kap,

opciós vételi jog biztosítása szerepel részére. Ha ezzel az opciós vételi joggal a kezelőt

vagyonkezelő

nem él, akkor a vagyon%-ának

megfelelő

összeg illeti meg abban az esetben. amennyiben a

társaság-

az 564 millió Ft-os opciós ár 51

- 82 -

nál

képződött

osztalék erre fedezetet nyújt. A

rendelkezé-

sünkre bocsátott anyagokból azt megállapítani nem lehetett. évekről

hogy az osztalékfizetésnek a korábbi talékai vagy korlátai.

vannak-e

tar-

6.4. Sikertelen vagyonkezelési pályázat Az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1993. augusztus 25-i Gördülőcsapágy

határozatot a Magyar

Müvek

ülésén Rt.

hozott

vagyonkeze-

lésbe adásáról, a meghirdetett pályázat sikertelen volt. 6.5. A vagyonkezeléssei összefüggö egyéb intézkedések Az ÁVÜ a privatizációs lizingtechnikával, kedvezménnyel vel, a

történő

kisbefektetői

a

részletfizetési

értékesítés feltételeinek megteremtésérészvényvásárlási program

vel, bérbeadás útján és

a

gyorsitott

megteremtésé-

adósságkonszolidációs

eljárás megteremtésével igyekszik a már kevésbé eladható társaságokat,

társasági vagyonrészeket értékesíteni, előkészíteni.

tékesítésre

Az egyes konstrukciókhoz az e kons-

trukciókat igénybe vevök részére lezettségeket ír elő az ÁVÜ arra konstrukciókat igénybe

vevő

megfelelő

garanciális

vonatkozóan,

ha

megfelelő

fizetés

köte-

az

egyes

egyáltalán nem vagy csak késedel-

mesen fizetne, illetve a vállalt feltételeket nem né. Nem

illetve ér-

esetén

ezen

teljesíte-

konstrukciókat

az

ÁVÜ-nek fel kell mondania, és gondoskodnia kell a visszakerülö állami vagyonrészek további vagyonkezeléséröl, értékesitéséröl. Az így értékesített vagy bérbe adott állami vagyon meglétét,

az

folyamatosan

előírt ellenőrzi

kötelezettségek

teljesítését

a

lejártának végéig.

konstrukciók

az

ÁVV

6.6. Osztalékpolitika Az ÁVÜ ügyvezető igazgatója 1993. IV. 8-án belső

körlevélben

határozta meg a tranzakciós igazgatóságoknak az ÁVÜ-t

illetö

- 83 -

1992. év után járó osztalékpolitikára amit a

közgyűléseken

és

taggyűléseken

vonatkozó

elöírásait,

képviselniük kell.

Eb-

ben a tranzakciós igazgatók megkapták azt a jogot, hogy saját maguk dönthetik el, hogy az osztalékot részben vagy elvonják, vagy a privatizációt

elősegítően,

egészben

illetve

csőd­

a

helyzet vagy a felszámolás megakadályozása érdekében az talékot visszaforgatják az

adott

társaságba.

osz-

Megítélésünk,

hogy az elvek jók, viszont nincs kontrollja egy esetleges indokolatlan osztalék-visszaforgatásnak. Az ÁVÜ 23/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasitása 12-én intézkedik az osztalékfizetési eljárás utasítás 1994.

l.

l-től

1993.

rendjéről.

lépett hatályba, ebben

XI. Ezen

szabályozásra

kerültek: az ÁVÜ megbízottjai milyen utasítás szerint

vegye-

nek részt az ÁVŰ-höz tartozó társaságok éves mérlegmegállapító

közgyűlésén,

a

közgyűlési

jegyzőkönyveket

belül kell az ÁVÜ szerződéstárába leadni, jegyzőkönyv

anyagi

kötelezettséget

a

milyen

határidőn

szerződéstár

a

adataiból

jelentő

P IR-ada t lapot állít ki. A Vagyonnyilvántartási Iroda a

beér-

kező

vizs-

osztalékot beviszi a PIR-rendszerbe, 10 naponként

gálja a hátralékot, a társaságoktól be nem folyt osztalék befizetésére intézkedik, a Vagyonnyilvántartási Iroda

társasá-

gonként nyilvántartja az átengedett osztalékot. Az 1993. évi osztalékpolitikára vonatkozóan az ÁVÜ 1994. március 22-én készített az

Igazgatótanács

részére

előterjesz­

tést. Ebben a társaságok jegyzett tökéjének nagysága és a keletkezett mérleg szerinti eredmény függvényében az ÁVÜ ügyve·· zetése, illetve meghatározott eredménytömeg alatt az kes tranzakciós igazgató dönti el, hogy a

közgyűlésen

vevő ÁVÜ megbízott milyen módon szavazzon az

témájában.

illeté-· részt-

osztalékfizetés

- 84 -

Egy millió forint alatti nyereségnél az

osztalékat

nem

von el a vállalattól, a privatizációs pályáztatás alatt,

il-

letve 1-5 millió Ft mérleg szerinti

ÁVÜ

eredmény

esetén

minden

esetben elvonja az osztalékot, fejlesztési vagy reorganizácitőke

ós célú felhasználás esetén a jegyzett gően

nagyságától

füg-

20-70 %-os elvonást alkalmaz.

Ezen osztalékpolitika betartásának

ellenőrzését

vántartási Iroda által az Igazgatótanács

a Vagyonnyilkészítendő

részére

jelentés formájában biztosítani kellene - cégenként megjelölve - a részletes indokokat. Hogy csak a szakmai előtti

igazolhatóságot is kibíró

nyilvánosság

osztalék-elengedésekre

ke-

rülhessen sor. Az ÁVÜ-nek az osztalékból, bérleti

díjakból

származó

1993.

évi vagyonhozadéki bevétele 2,4 milliárd Ft volt, szemben

az

1992. évi 4,74 milliárd Ft-tal, és az 1991. évi 0,94 milliárd Ft-tal. Az ÁVÜ rendelkezésünkre bocsátott 1993. évi osztalékbefizetési nyilvántartásából nem

tűnik

ki, hogy melyik

tartoznak osztalékot (vagyonhozadékot) fizetni, annak összege, s abból 1993. évben mennyit

nem

cégek mi

az

teljesítettek,

és

nem teljesítés esetén az ÁVÜ milyen intézkedéseket

foganato-

sított. 7. A

belső

ellenőrzés

helyzete

Az ÁVÜ belső ellenőrzési szervezete és tevékenysége az elmúlt időszakban

jelentős

fejlődésen

ment keresztül, és az 1992. évi LIV. tv. - tulajdonosi jogokat is származtató privatizációs törvény szerinti ellenörzési tevékenység Ellenőrzési

alakult.

Igazgatóságként

müködő

és

szervezet !993.

rendszer évre

ki-

- 85 -

7.1. Az

tevékenységi területek

Ellenőrzési

Ellenőrzési

Igazgatóság

főbb

tevékenységi

területei

az

alábbiak voltak. - Az állami vállalatoknak a társasággá

átalakulásáig

történő

a teljes gazdálkodási folyamatoknak (illetve kiemeit területeknek) komplex alapítói jogon - A privatizációs tranzakciós lenőrzése,

történő ellenőrzése.

folyamatoknak

az

átfogó

mely kiterjed az Állami Vagyonügynökség

tevékenységén túl a privatizációba bevont szakmai dók müködésének vizsgálatára is. - Elhatározott

időszaki

(hagyományos

gazdálkodásának,

tevékenységi

belső ellenőrzési

szakmai tanácsa-

költségvetéséellenőrzése

folyamatainak

feladatok ellátása).

Az 1993. évben végrehajtott főbb téma, illetve feladatok a következők voltak. - Kereskedelmi vendéglátó és szolgáltató

célvizsgálati

vállalatok

privatizációs ügyeinek felülvizsgálata. Mintegy 130 lat beszámoltatása, szakértők

el-

célvizsgálatok lefolytatása.

- Az Állami Vagyonügynökség nek, funkcionális

rész-

jelentős

vagyonvesztés

spontán válla--

esetén

külsö

bevonásával célvizsgálatok lefolytatása.

- Egyes kiemeit privatizációs szerződések végrehajtásának szúrópróba szerü ellenőrzése, a tranzakciós munka minősíté­ se, a kifizetésre

kerülő

számlák jogosságának az

ellenőrzé­

se. - Az

előprivatizációs

törvény hatálya

alá

tartozó,

pályázatok útján értékesített üzletek eladási nek vizsgálata, a jogszabályi követelmények értékesítési ügylet

ellenőrzése).

de

nem

körülményeibetartása

(97

- 86 -

Az önprivatizációban

közreműködö

szakértö

cégek

számára

folyósított - 2 millió Ft-ot meghaladó - kifizetések nőrzése,

a

tanácsadó

szakértö cég Az

Ellenőrzési

katervvel

cég

tevékenységének

értékelése

Igazgatáságon belül az év folyamán önálló mun-

szerű ellenőrzése,

ság kifizetéseinek

ellenőrzése,-

műkö­

iroda kezdte meg

dését. Az iroda folyamatos feladatait képezi - a PIR

működésének

(7

ellenőrzése).

rendelkező belső ellenőrzési

zis szúrópróba

elle-

adatbá-

- a költségvetési igazgatóa

Belvárosi

Irodaház

Kft.

és gazdálkodásának folyamatos figyelemmel kíséré-

se,- reklám propaganda költségek alakulása,- iktatási, lezési rendbetartása,- az Igazgatótanácsi határozatok hajtásának az

levevégre-

ellenőrzése.

7.2. Lefolytatott vizsgálatok összesítése Az ÁVÜ-höz 1993-ban összesen melyek alapján 1146 lentős ellenőrzési

ellenőrzési

ellenőrzési

db

bejelentés

érkezett,

ügydarab keletkezett.

(A

je-

feladatbövülést jelzi, hogy az igazgatóság

1992-ben összesen csak 142 Az

1684

ellenőrzési

témát kezelt.

témák bonyolultsága és munkaigénye a

bejelen-

tések tartalmának függvényében széles körben szórtak. Az esetek többségében a rendelkezésre álló dokumentációk áttekintésével - rövid tájékozódás formájábanjelentés megalapozottsága, pld.

az

megitélhető

volt a be-

értékesítési

pályázatok

elbírálásával kapcsolatos panaszok esetében. Az összetettebb,

főleg

a vagyonvesztés, a

gazdasági

vezetés

vagyonátmentési cselekedeteire irányuló bejelentések esetében egy-egy gazdálkodási részfolyamat átvilágítására is rült és összesen 92 esetben

megtörtént

az

érintett

sor

ke-

egység

- 87 -

teljes gazdálkodási tevékenységének (Ebben 72 esetben

külső

cég

szakértő

ügyek elbírálására szolgáló

az is

ellenőrzési

prograrnak

általában

megalapozottsá-

Ellenőrzési

Igazgatóság

szükséges tájékozódások, vizsgálatok lefolytatásába lentés

természetétől

függően

biztosát, társaság esetében a a vizsgálatokat

külső

bevonta az egység felügyelő

a

a

beje-

privatizációs

bizottságot,

illetve

megbízásával, vagy saját

szakértők

Az

közreműködött).

csak a bejelentésekben közölt megállapítások gának feltárására irányultak. Az

ellenőrzése.

átfogó

ha-

táskörben folytatta le. Az igazgatóság a reáháruló feladatokat 12 érdemi látta el, mely a saját

vizsgálati

hatáskörű

több mint 100 kihelyezett ügy

összefogását

szinten, személyenként. Az 1993-ban

7.3. Az

feladatokon

túl

jelentette

éves

keletkezett

témák 465 társaságot és 124 átalakulás, előtt

ügyintézővel

ellenőrzési

(illetve felszámolás)

álló vállalatot érintett.

ellenőrzést

követő

intézkedések

Az 1993. évben végrehajtott vizsgálatok történt bejelentés a

rendőrség

feljelentés, 9 pedig

bűncselekmény

alapján

33

esetben

körül

24

bűnvádi

felé, ezek

elkövetésére utaló

jelzés

volt. A 24

bűnvádi

rendőrség

feljelentésre vonatkozóan a

a nyomozást megtagadta, illetve

megszüntette.

A

18 esetben rendőrségi

határozattal szemben az ÁVÜ 9 esetben élt panaszbejelentéssei a

Főügyészség

felé,

mely

panaszoknak

az

3

esetben

helyt

adott, és a nyomozás folytatását rendelte el. Jelenleg összesen 9 ügy van folyamatban, 6 témában a ségi nyomozás folyik

(illetve

a

nyomozás

ezideig még visszajelzés nem történt),

3

rendőr­

megszüntetéséröl ügyben a nyomozást

- 88 -

befejezték és vádemelési javaslattal átadták az

ügyészségnek

(Zuglói Közért Vállalat, Gyöngyösdomoszlói Állami Gazdaság és Szegedi Nyomda volt igazgatói ellen több gazdasági A

bűncselekmény

bűncselekmények

esetében a

4

kezelés,

illetve

elkövetése. )

elkövetésének

rendőrség

hűtlen

lehetőségére

esetben

a

9

utaló

nyomozást

jelzés

megtagadta,

5

esetben még visszajelzés nem történt. A vizsgálati megállapítások alapján az ság a

bűnvádi

Ellenőrzési

Igazgató-

feljelentések és jelzések mellett az alábbi in-

tézkedéseket kezdeményezte még: - Új privatizációs esetben (Miskolci

biztos

beállítására

Likőrgyár,

Magyar

tett

javaslatot

Acélárugyár,

3

Dunafarm

Kft. ) . 31 gazdálkodó egység esetében kezdeményezett

az irányító funkciókban ( IT, illetve, FB

személycserét

tagok,

valamint

könyvvizsgáló váltása). Az

értékesítési

pályázatokkal

kapcsolatos

bejelentések

alapján összesen 41 pályáztatást vizsgált meg és 28 esetben helyt adva a bejelentéseknek új pályázat lefolytatását kezdeményezte. Kezdeményezésére 6 esetben került sor a

privatizációs

nácsadó cég kizárása (Kecskemét Holding Rt., BROSS

ta-

Holding

Rt., Magyar PARIBAS Rt., VAGÉP Rt., CAPITAL Investmen

Rt.,

Szenzor V Szervezési Kft.). - Továbbá 1-1 esetben került sor

vezetői

prémium

tésre, valamint fegyelmi eljárás lefolytatására.

visszafize(CHEMIMAS

Rt., BELSPED Rt.), 2 esetben pedig az egység végelszámolással történő megszüntetésére (Borsod Megyei ÁÉV., Biotechnika Rt.).

- 89 -

résztvevő

Az átalakulási és privatizációs folyamatban tő cégek,

befektetők,

valamint

tranzakciós munkatársainak

az

Állami

ellenőrzésére

szakér-

Vagyonügynökség

főként

csak bejelen-

tések, illetve utávizsgálatok alapján került sor. A vizsgálatok során a "jogszabály sértések százalékosságára" utaló gatartást az

ellenőrzés

előtlen ügyintézésből

illetve a

zett - és

nem tárt fel, azonban gondatlan, fel-

származó vagyoni kárt igen. Ezek reali-

zálására történt meg 6 se,

szakértő

cég kizárásának kezdeményezé-

büntetőfeljelentések

időközben

ma-

megtétele. büntető

megszüntetett -

hivatali visszaélés és vesztegetés alapos

(A

kezdeménye-

eljárások gyanúja

egyike

miatt

az

ÁVÜ volt igazgatója ellen irányult.) 7.4. Az

ellenőrzési

tevékenységek értékelése

Az ÁVÜ Ellenőrzési számvevőszéki

Igazgatóság

ismeretek az egyedi

gyakorisággal ellátott komplex gyévi

tevékenységével

vizsgálatnál

eszközölt

kapcsolatos

témavizsgálatok,

ellenőrzések,

az

éves

valamint a

tár-

véletlenszerűen

kiválasztott

mintával kapcsolatos tapasztalatokra alapozódnak. vőszéki

egyedi témavizsgálatok általában nagy

A

számve-

volumenű,

leskörü közérdeklődést kiváltó tranzakciókkal voltak

szé-

kapcso-

latosak, melynek során az ÁVÜ e tárgyban készített ellenőrzé­ si jelentései,

főként

azok

tényfeltáró

tartalma

jól

volt

hasznos í tha tó. Az ÁVÜ ellenőrzési tevékenységek áttekintéséhez alkalmazott szúrópróba szerüen jelölt - egységek körét és vizsgálati jellemzőit

Az

az 12. sz. melléklet tartalmazza.

Ellenőrzési

Igazgatóság éves tevékenységével

összefoglalóan megállapítható, hogy a feladatok naszos bejelentések emelkedése folytán kedtek. Míg bejelentések kapcsán !992-ben

kapcsolatban főleg

jelentősen

összesen

a pa-

megnöve!42

ügy

keletkezett, !993-ban az igazgatóság már 1146 ügyet kezelt.

- 90 -

meglévő

A megnövekedett feladatok ellátására az igazgatóság a belső

kapacitásai mellett jól

mozgósította

bevonható külsö kapacitásokat, a ügyelő

vont

az

társaságoknál

ellenőrzésbe

müködö

fel-

bizottságokat, privatizációs biztosokat, esetileg

külső

szakértőket,

be-

illetve tanácsadó cégeket.

Az ÁVÜ, illetve az Ellenőrzési Igazgatóság a névvel

ellátott

bejelentések mellett érdemben kezelte a névtelen bejelentéseket is,

főleg

azokat, melyek tartalmát az általánositható ta-

pasztalatok is Az éves

valószínűsítettek.

ellenőrzési

tevékenységek jellegét, összetételét

ként a panaszos bejelentések határozták meg, és

csak

fő­

kisebb

hányadban végeztek a szervezet által meghatározott téma,

il-

letve célvizsgálatokat. Azonban ezeknek volumene is számottevő.

(Kereskedelmi-szolgáltató egységek spontán

űgyleteinek,

privatizációs

valamint a nem pályázati úton értékesített üzle-

tek értékesítésének az

ellenőrzése).

Az év folyamán ellátott

jelentős

számú

ellenőrzési

téma közül

általában az esetek 10 %-ban került sor az egység gazdálkodásának

teljeskörű

vizsgálatára, közel 30 %-ra

tehető

tek száma, hol egy-egy részterület átvilágítására tés készült, míg a további

eseteket

különféle

azon eserészjelen-

tájékozódási

formákkal fedték le. A megismert és feldolgozott jelentések követve a bejelentések tartalmát a panaszok megválaszolására törekedtek, és tás

kímélő szükségszerűség

feltárására csak Az

Ellenőrzési

szűkebb

miatt

is

a

komplexebb

kapaciprobléma

körben vállalkoztak.

Igazgatóság által készített, illetve összefog-

lalt vizsgálati jelentések megállapításai szakmailag

megala-

pozottak és tényszerűek, azonban az ÁVÜ hatáskörében megtehető

intézkedésekre nem tartalmaznak

javaslati rendszert, a személyi

"egy

felelősség

kényszerpályaszerű"

feltárása és bizo-

- 91 -

nyitása is hézagos. A

jelentések

a

szükséges

intézkedések

megtételét túlzottan az intézkedésekkel érintett igazgatóságokra,

ügyvezetőségre,

illetve

tranzakciós

igazgatótanácsra

bízzák. A lefolytatott ellenőrzéseknek és tájékozódásoknak csak mintegy 10 %-ban történt valamilyen kezdeményezés és intézkedés. Az

ellenőrzési

tapasztalatok hasznosítására, illetve érvénye-

sitésére irányuló 1993. évi kezdeményezések kapcsán pítható, hogy az eredményességet több ta. A lefolytatott vizsgálatok vagyon átmentésre,

jelentős

tényező

része a

előnytelen szerződések

is

megálla-

befolyásol-

vagyonvesztésre,

kötésére, az

évvel

kapcsolatos vezetöi cselekményekre irányultak. Az ilyen típusú vizsgálatoknál szakmai módszertani nehézséget jelent a recesszió általánosítható körülményei

között

bekö-

vetkezett piac és vagyonvesztés, valamint az ezt meghaladó, a menedzsmentnek az elmulasztott csödelhárítási vagy egyéb cselekedetei alapján felróható vagyonvesztés elhatárolása és elkülönült kezelése. Továbbá az állami vagyont ért sérelmek esetén a szándékosság bizonyítása. A részben körülmények között az

ÁVÜ

szignalizációs,

adott

objektív

illetve

bűnvádi

kezdeményezési tevékenysége elfogadható, a 13-25 %-ra becsülhető

befogadási arány a bizonyítási eljárás

nehézségeit

mu-

tatja. További jelentős előrelépés jelentkezik a tranzakciós igazgatóságok által gyakorolt tulajdonosi (munkáltatói) és hatósági jogkörben foganasitott realizálási intézkedéseknél, melyek új privatizációs biztosok, társasági testületi személycserék, új pályázatok elrendelése, illetve formájában valósultak meg.

szakértői

cégek

kizárásának

- 92 -

Az állami vagyon

sérelmére

elkövetett

károkozás

eseteiben

polgári eljárás keretében megalapozható kártéritési igénnyel, illetve az eredeti tével a

jogszerű

számvevőszék!

állapot visszaállitásának kerese-

vizsgálat nem találkozott. Az

zési vizsgálatok alapján kezdeményezett

ilyen

ellenőr­

tipusú

peres

ügyekről az ÁVÜ ellenőrzési statisztikája nem tartalmaz

ada-

tokat. A kialakult helyzetet indokolhatja, hogy hiearchiában mellérendelt pozícióban - mely jellemzöen túlterhelt - a

főleg

alperesi

peresítendő

ÁVÜ

az

működö

jogi

pozícióban

szervezeti igazgatóság

peres

ügyekkel

realizálási kezdeményezések

befo-

gadásában óvatos és tartózkodó. Másrészét ilyen peres eljárás kezdeményezésére decentralizáltan, a vállalat, illetve a jogutód társaság is felléphet. A polgári peres eljárásokra irányuló realizálások kezdeményezésében az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága megítélésünk - ezideig nem merítette ki a

lehetőségeket,

szerint

továbbá a decent-

ralizáltan folyamatba tett peres eljárásokkal, azok figyelemmel kisérésével tevékenységének kiterjesztése is szükséges. Az ellenörzések realizálására

vonatkozó

statisztikai

adat-

szolgáltatás alapján az ÁVÜ munkatársak fegyelmi felelösségre vonására, kártérítésre, prémium megvonásra, illetve egyéb fegyelmező

intézkedésre szintén nem került sor. Ez a

csak részben áll kapcsolatban a főként

a "túlterhelést

elismerő

munkavégzés és

együttérző"

körülmény

minöségével vezetöi

és

maga-

tartással hozható összefüggésbe. Az

Avü

ellenőrzési

tevékenységemind az érintett szakmai

rületek kiterjedésében, mind a vizsgált témák számába tösen megnövekedett. Az tását az

intézkedési

fokozni lehet.

ellenőrzési

tapasztalatok

kezdeményezések

hatásosságát

te-

jelen-

hasznosiazonban

- 93 -

8. Az információs rendszer helyzete Az ÁVÜ információs rendszere jelentős fejlődésen ment keresztül. Létrejött és

működőképes

szer,

szerződéstár.

rálva.

létrejött a

a szükséges számítógépes E

kettő

azonban nincs

rendinteg-

Így nincs pontos kép a szerződés szerint értékesített,

de adott évben be nem folyt tranzakciónkénti összegekröl. Az információs rendszer ma már kezelni tudja, azaz mutatni a nyílt és zárt pályázatok hogy a zárt pályázatok száma

egyes

elenyésző

ki

tudja

jellemzőit.

Igaz,

(1993-ban 832 nyílt és

ll zárt pályázat volt.}. Ki tudjamutatnia rendszer, hogy külföldi és hazai déses

értékű

befektetők

szerző­

mennyi könyv szerinti és

állami vagyonhoz jutottak.

Ennek

a

ágazatonkénti

megbontása is rendelkezésre áll.

ÁVÜ-n

belüli

ad-hoc

sürgős

adatkérésre

esetben

azonnal,

egyébként 48 órán belül az információs rendszer képes választ adni. A

belső

vezetés számára kidolgozott un. Operatív

tájé-

koztató a cégek pillanatnyi helyzetét mutatja be. A

belső vezetők

emei a

belső

számára

információk legfontosabb

el-

standardok, a "Standard listák" és a beszámolók.

A "standardak-ek" négy készítő,

készülő

tájékoztató,

alapvető felkészítő

kategóriába, és beszámoló

döntése lőjellegű

anyagok

- tartoznak. A

döntéselőkészítő

zetői

anyagok a Privatizációs Albizottság a előterjesztésének

állandó

(Vállalati/társasági adatlap, negyedéves

jelen-

értekezlet, az Igazgatótanács

mellékletei.

Ve-

tés, foglalkoztatási adatlap}.

- 94 -

Az ÁVÜ-n kivüli adatszolgáltatás szükségessége esetén a keting, vagy a

Nemzetközi

Kapcsolatok

összefoglalót. A nyilvánosságot

Igazgatósága

szalgálják

a

gyorsjelentések (pl. Privatizációs Monitor, előprivatizációs

készít

privatizációs

Lízing

monitor,

jelentés, kárpótlási adatok stb.).

Az 1993. évi VPI célrendszere hangsúlyozza a épülő

Mar-

gazdasági viszonyok

lajdon lebontásának

megerősítése

ésszerű

magántulajdonra

mellett, az állami tu-

gyorsítását és részcélként a fog-

lalkoztatáspolitikai - munkahelymegörzés, munkahelyteremtés és a munkavállalói szociális szempontok hatékonyabb sítését. Az 1993.

évi

értékesítési

tranzakciók

érvényekeretében,

ahol az ÁVÜ többségi részesedést értékesített, vagyis ahol az új

befektetőnek

lehetősége

a megszerzett tulajdonosi

nyílik a társaság

részesedése

munkaerő-gazdálkodásának

befolyásolására az ÁVÜ a privatizációs pályázatok

révén érdemi

elbírálása

során a foglalkoztatási szint megtartására törekedett. pályázati kiírásokban is megfogalmazást

nyert.

A

Ez

a

pályázati

kiírások standard szövege szerint az értékelésnél a minél magasabb foglalkoztatási szint megtartását

valószínűsítő

üzlet-

politikai elképzeléseket az ÁVÜ pozitívumként vette figyelembe.

Az 1993. évi 507 db

értékesítési

tranzakcióból

összesen

l

volt ahol munkahelyteremtés, 72 volt ahol munkahely megtartás jelentkezett. A reorganizáció munkahelyteremtö változata hát alig

működött

1993-ban.

munkahelymegtartási

Az

szerződéses

értékesítési

te-

tranzakcióknál

kötelezettség megsértése

mi-

att 26 esetben alkalmazott az ÁVÜ szankciót. Az 507 db tranzakciót figyelembe véve kikötő

értékesítések aránya 14 %.

a

munkahelymegtartást

- 95 -

Az ÁVÜ álláspontja szerint a privatizáció és a munkanélküliség alakulása között kevés a közvetlen kapcsolat, nincs ok-okozati összefüggés. A létszámleépítés az érintett vállalat, gazdasági társaság gazdasági helyzetének a függvénye. A privatizáció munkahelyeket megmentő szerepe akkor nyilvánvaló, amikor elkerülhetövé teszi a cégek felszámolását. A privatizált vállalatnál is történnek, történhetnek elbocsájtások, azonban a privatizálás nélkül esetleg még több dolgozótól kellett volna megválni. A

belső

vezetöi és külsö szervezetek információ igénye, vala-

mint a privatizáció nagy

tömegű

nyilvánossága

iránti

szükséglet

olyan

adatkérésben nyilvánult meg, amelyen belül

nehéz

- bár szükséges - az információk, táblatervek és az

informá-

ciórendszer egységét és ugyanakkor a szükséges megkülönböztetéseket kialakítani. Az Avü a fenti követelményeknek nagy volumenű munka mellett is csak részben tudott eleget tenni. Az ÁVÜ információs rendszer struktúrálls elemeinek egységesitési, integrálás! foka nem

kielégitő.

A vagyonmérleg, a reor-

ganizáció, a garancia, az ÁVÜ kisebbségi és többségi tulajdonosi vagyona, a készpénz-, hitel-, kárpótlási jegyért értékesítés, lízing

előprivatizáció

történő

és a privatizációs

prog-

ramok kapcsolatrendszere, egymásra hatásának kimutatása szintetizálása, továbbá az értékesítés és a számvitel nem

megfelelő

kapcsolata

színvonalú.

8.1. Sajtó, marketingmunka Az ÁVÜ sajtó, PR és marketing tevékenysége a piaci

szereplők

felétől

fejlődött

A tájékoztató és sajtómunka során az

általános

informálásában erőteljesen.

elsősorban

!993.

tájékozódás szélesítését és döntéséről

való tájékoztatás

második

elmélyítését

szolgálta,

(sajtótájékoztató

az

az

IT

ÁVÜ-ben,

Duna TV közvetítés a sajtótájékoztatásról, IT döntések közzé-

- 95 -

Az ÁVÜ álláspontja szerint a privatizáció és a munkanélküliség alakulása között kevés a közvetlen kapcsolat, nincs ok-okozati összefüggés. A létszámleépítés az érintett vállalat, gazdasági társaság gazdasági helyzetének a függvénye. A privatizáció munkahelyeket megmentő szerepe akkor nyilvánvaló, amikor elkerülhetövé teszi a cégek felszámolását. A privatizált vállalatnál is történnek, történhetnek elbocsájtások, azonban a privatizálás nélkül esetleg még több dolgozótól kellett volna megválni. A

belső vezetői

és

külső

mint a privatizáció nagy

tömegű

szervezetek információ igénye, vala-

nyilvánossága

iránti

szükséglet

olyan

adatkérésben nyilvánult meg, amelyen belül

nehéz

- bár szükséges - az információk, táblatervek és az

informá-

ciórendszer egységét és ugyanakkor a szükséges megkülönböztetéseket kialakítani. Az ÁVÜ a fenti követelményeknek nagy volumenű munka mellett is csak részben tudott eleget tenni. Az ÁVÜ információs rendszer struktúrálls elemeinek egységesítés!, integrálás! foka nem

kielégítő.

A vagyonmérleg, a reor-

ganizáció, a garancia, az ÁVÜ kisebbségi és többségi tulajdonosi vagyona, a készpénz-, hitel-, kárpótlási jegyért történő értékesítés, lízing

előprivatizáció

és a privatizációs

prog-

rarnak kapcsolatrendszere, egymásra hatásának kimutatása szintetizálása, továbbá az értékesítés és a számvitel nem

megfelelő

kapcsolata

színvonalú.

8.1. Sajtó, marketingmunka Az ÁVÜ sajtó, PR és marketing tevékenysége a piaci felétől

fejlődött

A tájékoztató és sajtómunka során az

általános

informálásában erőteljesen.

elsősorban

1993.

tájékozódás szélesítését és döntéséről

szereplők

való tájékoztatás

második

elmélyítését

szolgálta,

(sajtótájékoztató

az

az

IT

ÁVÜ-ben,

Duna TV közvetítés a sajtótájékoztatásról, IT döntések közzé-

- 96 -

tétele a Heti Privinfóba, a Vezetői Értekezlet és a zációs Állandó

Bizottsági

állásfoglalások igazgatói döntések közzététele. )

A célzott információs tájékoztatás is képviselők,

tak

különböző

hozott

Így

például

főszerkesztői

kap-

témájú információkat, a privatizációról.

Megszerveződött

és müködött a privatizáció országos helyzetét

bemutató sajtótájékoztató sorozat. szerveződtek,

alapjára

erősödött.

polgármesterek, térségi lapok

Privati-

felerősödött

a

Tájékoztató

reklámkampány,

konferenciák

és

müködött

"Marketing adatbázis" (értékesítési információk az

a

ügyfelek-

nek). A propaganda tevékenység költségei elérték a 839 millió Ft-ot, amelyből a legnagyobb összegek a bel és külfÖldl hirdetési díjak 319 millió Ft, a Rádió, készités 211 millió Ft, a nagy

TV

és

műsorok

reklámkampányok

(pl.

filmPillér

befektetési jegy) 154 millió Ft-ot tettek ki.

8.2. Szervezeti változás 1992 áprilisában megalakult a Kormányzati Kapcsolatok gatósága (továbbiakban: KKI) és

ettől

Igaz-

kezdve- a Kormány

ál-

tal jóváhagyott Szervezeti és Müködési Szabályzatban meghatá-· rozottak szerint - ez az Igazgatóság biztositotta a

kormány-

zati munkával kapcsolatos információáramlást. Az ÁVÜ ezen szervezeti egysége speciálls jogállású, mivel ügyvezető

igazgató közvetlen irányitása alá tartozik, de mun-

kája a tárca nélküli miniszter

Kabinettirodájához

dik. Feladata a kormányzati és a parlamenti kel

összefüggő

hajtása.

az

kapcsoló-

előterjesztések­

koordinációs és kidolgozói tevékenység

végre-

- 97 -

A KKI koordinálta az ÁVÜ illetékes bizottságának a privatizációért tal

előírt

felelős

tárca nélküli miniszter Kormány ál-

feladatainak kidolgozását, a hitelkonszolidáció, a

kedvezményes hazai tulajdonszerzést

elősegítő

bankprivatizáció, a privatizációs törvények, a kai Irányelvek témakörében, tehát

közvetítő

az ÁVÜ nemcsak puszta végrehajtó, hanem készítő

bevonásával

munkát is végzett.

technikák,

a

Vagyonpoliti-

szerepe

jelentős

mellett

döntéselő­

ME L L

É

KL E T E K

az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének ellenőrzéséről

szóló jelentéshez

1. sz. melléklet

Privatizációval

összefüggő

közvetlen és közvetett

kiadások 1993-ban

ME G N E V E Z S S Tanácsadói díjak Ingatlan reorganizáció, melyből - Belvárosi Irodaház Kft. működési költsége 93 millió Ft - Irodaházprogram privatizációs költsége 220 millió Ft Duna Intercontinentál szerződésfel­ bontása miatti kifizetés ÁFA Önprivatizácíós és lízing szervezet (PRIMAN) költsége Értékesités bonyolitási díja Tőzsdei bevezetés költsége Részvényőrzés, átruházás, szelvényvágás Vagyonértékelés díja Megbizási díj Belföldi kiküldetés költsége Külföldi kiküldetés költsége TB járulék Postai szolgáltatás Hirdetési díj PR·és marketing munkát segitő vállalkozási díj Stádium Kft. részére kifizetett készenléti díj és elvégzett munka ellenértéke Tulajdon alapítvány részére kifizetett tanulmányok díja Egyéb kiadások* Összesen:

Összeg Cmillió Ft) l. 062 313

267 726 158 161

79

'

43 61 17 4

7 4 2

319 510

30 24 149

3.93(i

*Az egyéb kiadások között taxi költség, fordítási díj, bankköltség, ügyvédi díj, tolmácsolási díj, kárpótlási jegy megsemmisitési költsége, nyomdaköltség stb. szerepel.

2. sz. oellHlet

AYO

kötelezettség-v~llal~sai

(MINTA) "illib Ft-ban Kotelezettseg vállalás kelte

" E 6 HE YE Z t S

1991.

1992.

1993.

H 6 5 Z ü NT

1. ABRJA Botorgyár 2. Autó és Alkatrészker.Y.

Vállalat KlTIZetett osszeg negszunt fizetési köt. 1992. 1993. fiz.köt,

1993

ápril is 20-an

sz o

'

3, BERYA Rt./Egri Finooszer.

x

340

4. Budapesti-Pest •egyei 6HY.

x

241

5. Budapesti Tejip. Y.

x

500

6. Cement és "ész•óvek

~20

!40

x

20991

8. Cheooli1pex Külter.Y.

x

7~

200 241

50

730

7. Centru1 Aruházak Rt.

Rég tennmo fizeUsi köt.

450 730

m'

i. 770

75

9. COMPACK t.er.Csoo.Y.

1950

10. Debreceni Doh.Sy,

mo

!250

x

380

380

x

195

m

.400

400

x

1045

1045

x

2200

l~

4

1931

11. Dunántúli t.tlolaiip.

6épgy. 12. FERUNION 13. SANZ Acélszerk.Y. 14. Györi Keksz és

Ostyagyár l~.HGttlgépgyár

Jászberény

16. IDEX 17. lnvestor

lB.

Kiskuns~gi

A.a.

48

21~2

470

470

x

220 0

2200

x

596

~86

19. Y.JPTERY

x

14

14

20. Y.öbányai Stlrgyár Rt.

x

200

200

21. "agyar Optikai MOvek

22."átravidéki (Szolnok) Cukorgyár

x

x

317

317

800

298

!29

240

133

23. Metró t:özlet:edesfejlesztési és Beruh.

' HE6SZO»T

24. MélyépHB Rt. 25. Xetallgeselshaft A6. Ozd

'

27. Növenyolajioari Y.

28. Nylrségi Konzorvip.VIll.

1993.

!ori lis 20-án 262

262

500

500

2100

2100 490

600

'

110

470

29. OHKER 30. Papiripari Villalat

'

1500

31. P
'

500

32. Szloltastechnikai KutatO lnte:ot és ln. Közp. 33. Szerenesi Edesip. v. Interesokol adé 34. Tanni•pex Ku!ker V.

390

524

'

26. Magyar BördulBcsapáqy Mvek

390

'

470

500 489

570

' '

!427

73

1950 423

196 50(f

81 1950 224

35. OlVASUJ Ot és Vasutép.

'

500

36. Elektheroax Vallalat

'

30

30

'

80

80

3000

300 0

37. Ftlvarosi Asv. és Jégip. PEPSlCO 38. Oxigén és Dissusgáz V. 39. Szénsavteroe!B Villalat 40. t:ecskemeti Konzervgyar

7

17

180

50

' '

41. Telefonqyar/Sieoens OS S Z E S E H

180

'

16011 15

30049

3

50

119

1411

27

223 5 3094

400 9

20 711

1Transzakc10s lg. tájékoztatisa alapJán •ódosult, 1.770 •1llió Ft-tal csökken a kötelezettség-vallal!s összege

11 1992. februir 26-i E/9/8/AVű/1992. sz. IT határozat oOdosltja, 1099 oillió Ft-tal csökken a kótelezettseg-vallal!s összege

3. sz. oelléklet

AVO 1993-ban kifizetett

kötelezettségv~llal~sai ~illiO

l!hzefen

"ESNEVEUS

Ph nh

Vagyonelvon~s

Saranc1a típusa, JDgcl•e

összege

!. ALFA E!el•iszer és Vegy.V.

lS

s

2. Balkányi Allati gazdaság

lS

37

3.Békésoegyei 6MV

10

37

,

4. Budapesti Hús1p. V.

39

'

v.

lS

6. Délsoo1ogyi MS. Kosbinát

so

37

7. Egri

75

s

IB

30

9. Sasztroszervlz Kft.

6

30

10. Helvéciai AS.

3

30

S. COMPACK Keresk. Csos.

Doh~nygyar

8. FER-LAK Kft.

ll. Heves ••gyei Ip. Cik>.Ker,V.

4

15

62

70

38, 39

12. Hungarhotels Astoria

6

48

13. lnvestcoop

2

30

14. Kecskeoét - Szikrai AS.

49

37

15. Kemecsei AS.

23

37

16.

Közéodun~ntuli

Téglaip.

'J.

17. Magyar Optikai Mavek AS.

18.

Kiskuns~gi

19.

M~travidéki

ISzolnok) Cukorgy.

20. Hetallgeselshalt AS. Ozd

22. Nylrségi Konzervip.V. Pelik~n

7

V~ll;lat

25. Pest ••gyei VendégiatOip.V.

38

317

38

317

596

596

5' ó~ 9

129

129

2, l D, 17

262

2b2

30

490

50 490

Rt.

24. Palrioari

7

317

so

21. N!KEl KKV.

23.

Ft-ban

38 6

30 73

8

73

6 17

26. PICK Szeged Rt. (Szegedi Husip.V.) 22 27.

Sz~•Jt~stechnikai

4

Kutató Int. 489

es ln. Közp.

489

6, 38

489

28. Szegedi Nyo•da

IS

39

29. Szentl6rinci AG.

48

39

30. Tanninpe> Kulker. V.

196

31. Telefongyár/SieJ.ens

27

32. OTVASUT Ot es Vasutép.

500

37 17. 42

500

500

B, JI, 12, 38

so

33. Zalaegerszegi Agrár es lp.Kft. 34. E-hitelre eladott bérleti jogok OS S l E S E N :

196

37

2

3.646

3.067

1.425

Garancia tJpusa, iogcloe: 2. Pénzügyi

12. Jóte!jesJtés

4. Környezetvedeloi

17. Alkaloazottak

5. Al talanos

30. Több gar.együtt (Egyéb ne• rész!.)

6. Hitel

37. Rövidlejiratu hitel fedezet

B. Teheroentesség

38. Vagyonelvonás

9.

39. Keszfizetö kezesség

Vagyo~,

szellemi, anyagi tulajdon

(letsz~o)

10. Adótartozások, társ. bi:t.

42. Tulajdonosilrészvény

11. Elöleg visszafizetes

48.

KártalanJt~s

4. sz. melléklet 94.04.20 1 1:41 de ASZGAR93.XLS

1. LAP ÁVÜ összes• kötelezettség-vállalások (millió Ft·ban)

•nem tartalmazza a belt. föld után és

1993. december 31-~ állapot__

alapító jog után fennálló köt.-ket

tiV~'

i•··,---····.

l(ilfi\h

? iii', T{)t~!l
_ ·_ t!'!t_ · ?ösú

6~ti\r

i~~~i

sz~g

) lde'El ALFA Elemiszerés vegy.V. Alt. Epülettervezö V. Ált. Épülettervező V. Alt. Vállalk.Bank Alterra Közmü és Mélyépítö V. Alterra Közmü és Mélyépítö V. ALUFF Kft lAngyalföldi AutÓjavító V ~y alföldi -~[Jt(Íjavitó V IAranypók Fontana Autófelsz. Váll. Sopron A11tAf~lsz. Váll. ~nnrnn Autóvillamossági Felsz Gy. Autó és Alkatrészkeresk.V. ' Autó és Alkatrészkeresk. V. Autó és Alkatrészkeresk.V. Bajai Hütöipari Rt Balaton Füszért Keresked .. V Balkányi Aliami ( Baranyarnegyel Vendéglátó BERVA Rt/Egri Finomszer. BERVA Rt/Egri Finomszer. RFRVA Rt/Egri Finomszer. Betonútépítő V. Békéscsabai Hutöipari Rt l Békésmegyei GMV ~~k<'<megyei GMV JBodrogközi A.G. Borsodm. Tejipari V. Budalakk Festék és M 1 gyár IBudapesti:PestmegyGMV esti Húsip.V

l

. 92.élf

fÜli~ E!~

l(lfize'. }tlltt

tett

~~iS

_

94.03.11 12 92.06.11 93.06.01 5 92.09.21 93.09.21 38 92.09.21 92.10.21 38 1992 1992 30 192.01.01 92.12.31 37 91.12.20 94.12.31 38 93.03.25 94.10.25 5 I91.01.01,96.Ö1:Ö11 ~.01,01 96,01,01 10 192.09.201.93.4.8 137

i ~z~g i

~2119

93.élf . 94.élf

9 15 133 2 1.216 1.216 149 149 20 39 111 10_,--, __ 10 l l BOI l 93.09.081ll3.12.3016-~-~ 79~--l 93.09.20 94.04.30 6 40 193.06.30 94.12.31 37 67 j92.11 .. 0 94.9.30. 4 500 92.01.01 94.01.01 17 10 . 92.01.01 94.01.01 10 10 93.12.20 95.12:-20 5 - - --- 74 93.10.09 93.12.31 3· 5 93.08.04 93.12.31 37 25 93.10,01 93--:-12.31 5 - - - - O -93,04,07 93,05,30 39 90 93.04.15 93.05.30 6 50 93,05,13 95,06,30 39 200

1

i~$.~;

~ elenleg

sl:í

fizeiési

-15

lno6.3ül94.01.1§!19 _

l

l

131

l

l

I93:06.01I94.06.01I38 192.10.2711995

l l

1_____1_4:11 l 1571

l l

___ l 71

a

sé

133 2

O K O 4 O 4

l EUQJ

-~-----lAl Ol l

-

i

fennálló · • g

hP K M A A M M A M

15

1

pg:-·

Va !!i

A l B l_ l A l A K A M A A K K A A M M

131 Kl

l K l_ l A l •

l BOI 791

5 10 O 90 50 O

l

l Ol

20 4 39 2 1013 10 3 Ol K 011 40 1 67 3 500 4 10 4 10 4 74 M O M 0 M O K O 1 O 1 200 1 4 M M M ül M M 2 2411 M 1501 R

94.04.20

11:41 de

2. LAP

ASZGAA93.XLS

Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban)

•nem tartalmazza a belt. föld után és

1993. december 31-i állapot

alapító jog után fennálló köt.-ket

~lfl~e" t~tt

i~lfi{~Si /~i!i~!>}

Ya

•

16

tett > Jef1 i ~~~' i?~~;.. . {is~; •····~?es i~z~a i t~·~ií.\ >92.év iSS;év> >94;évc ------

Budapest Tejip.V. B11rl;mest Tejip.V. l'-c"'c'" és Mészmüvek Cement és Mészmüvek ' Cement és Mészmüvek Cement és Mészmüvek [Centrum ~ruházak-[Centrum Aruházak :hemokomplex Vállakozási és Ker : Külker V [CHINOIN gyógyszergyár Cseoel M. Szerszám Gépgyár COMPACK Keresk Csom V. n~n11hius Hotels ce ni Dohány gyár nelelfölrli Reoioniilis Fejl. Társaság Déldunántúli Tervező Váll. Délsomogyi Mg Kombinát Duna Elelm.és Vegyiárú Dunakeszi Konzervgyár l Dunántúi~_ISöolajip. Gépgy. :lunántúli Gázszolg. V. Északdunántúli Gázszolg. V ántúli Tervezö V. Egri Dohánygyár Elekthermax Vállalat Elektromodul Vállalat EGSZI [Epitőipari Beruh v. !FER-LAK Kft. [Ferroglobus IFERROVILL Keresk,\1,___

l l

193.04.14193.10.06139 93.04.21 95.01.17 39 93.02.10 98.05.10 4 1 93.08.31 94,12,31 39 93,11,15 98,11,15 30( 4) 93,11,15 98,11,15 4 1 .92.03.0 92.03.01 30 93,03,11 99,12,31 38 93,06,29 99,06,30 38 92.03.01 94.b:3:25 4,10,38 1991 1993 1 ,2,3, 19 93.03.1. 94.3.01. 38 91,06,01 96,06,01 4 --1 92.12.1 O 93.12.1 O 7 92,06,27 95,06,27 1 O, 3 50 93.05.27 .30 93,06,29 94,06,29 38 92.12.22 93.01.15 37 93,08,09 99,08,19 38 93.03.12 .93.9.17 38 93,1 O, 1 5 94,04,15 6 92.12.16 93.12.16 7,9,10,17,3 92.12.16 93.12.18 38 l 92.06.17 93.12.31 30 J

[92,04,22[97,04,22[38,6 [93 [93 [30 -193.04.28[94.04.28[38 [_!1_~_.10.01J94,03,01[38.

l

l

l l

l l

[__j

501 450 . 250 108 122 250 1.770 1.770 2.099

l

l

15

50

O

20 380 560 75 1

-

-

J~lenl~g

l

_fennálló_

g

,Ji~t~té~.i. · li~eté~i - Jl - ~llt:tei · · ·•.-., -. iettsé

j

-

---

szynt i

l l

O

75 2.013 1 1.950 164 1.250 96 3 50

sir

i ty1e~- >

A A K A K A B K A A A A K A K

A M A A A A K K

'

501

01 450 250 108 122 250

O

o 2.099 --

2013 ___ _

4 164

__

M M

1 1 1 1 4 4

O

4

75

4

O

R

1 1.931

K

O

1.250 96 3

1 1 1 4

20

O M O K O M

--560 75 1

:3!3_0 __! O 4 O 4 O 4 1 1 3 3

60[ 18[ 141_ 101

45[ l l

-~

18[__ l

-rK l l 15[ 4 lM l l ____ 9 l K l 14[ K J!' L~·-·_[___ 10[_1_

r---

94.04.20 11:41 de ASZGAR93.XLS

3. LAP

Á VÜ összes • kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban)

•nem tartalmazza a belt. föld után és alapftó jog után fennálló köt.-ke

.~lfl~e~

\.\\{:{{ IFERUNION mikai Vallalat . és Jégip.- PEPSICO \Fóv. Garazsipari V. uhazali Szolg.V. \Fóv. Ep.Uzemg. és Ugyvit. FOrész Lemez és Hordóip. V FOrész Lemez és Hordóip.V GANZ Acélszerkezeti V. Gasztroszerviz Kft Generalimpex Gép és Szerszamértékesítö GLOBUS Nyomda Qyór megyei AEV Györi Keksz és Ostyagyar Gyóri Közuti Ep. V \GyórSopronmegyeilparcikkker.V. Helvéciai Á.G. Hevesmegyei Ip. cikk Ker V. Hevesmegyei lp.cikk Ker V. Hungarhotels Astaria \Hütö-gTpgyar Jászberény \IBUSZ Rt \IDEX ----\lnvestcoop Jinvestor Kaposvári Ruhagyar éti Konzervgyár [Kecskeméti Közúti Ep. V. t-Szikrai A.G. Kernecsei A.G - Juta és Politextil V. -------------- ------------~-----

93.09.24\99.11.11 93.12.06.' 92.01.25\94.01.25 93.05.26 94.02.16 93.10.31 93.11.30 93.03.24 98.03.24 93.06.17 93.12.31 93.06.17 93.12.31 93.05.06 96.05.06 93 93 92.10.29 99.10.29 93.12.01 95.03.31

38 38 4,8,10 38 5 39 38 38 6 30 38 38

Kifízit>

Kljl{e-

á~1~

J~1\\

r~i~!l

?~'*~si

· 92.év

\ 93.év

\J~~

si~9 94.év

150 20 1

6

< M~Q\

. Jelenleg

~~í jiik~gi

r n0 sé B K K A A K A K K M K

BO

13 25 5 25 104 400 6 90

Va

.•· fennálló .

~9w1e;

zettsa 150 20 80

4 3

O M

13 25

O[ K

25 104

5J 3 2 2 400 3 O O

öl

9
O

O

2

4

\93,10,31\94.10.31\5

l

l

2\

l

l

\Al

l

1 .0451 M 1 2 M C C

\91.01,01\96,01,01\4.5,3,7,\5, o\ 191.0:3.01[96.03.0111,2,3, l l \93.12.08\98.f2.o8\3l{39 .. \--[ \93 \93 \30 J J \92.01.28\94.01.28\22,8,13\ l

2.2001 73~~ 470\2\ 2.200\

\ K \ l Kl \K\

l

48\

\

l

l

\ J

\ 2\

J M J

J

l

l

lM l

l

l

l

2.152 739 470 C 2.200\4 M M M 2

94.04.20

1 1:41 de

4. LAP

ASZGAA93.XLS

Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban) 1993. december 31-i állapot

:o i<


:· .•-._. .

< iL i i/

.2_:....___.2_.2_.2.2.2.2.2W.2.2±8

p. TervezaV Kiskunsági A .. G. Kiskunsági A:.G. Kiskunsági Á .. G. _________ IKISTEXT Rt IKIPTERV KNER Nyomda Komplex Külkereskedelmi V. Köbányai Gyógyszergyár Köbányai Sörgyár Rt. Középdunántúli Téglaip. V. KOZERT Vállalatok Kristály Vendéglátó V. MagyarOpikai Müvek · Gördülőcsapágy Müvek

Mátravidéki (Szoln.)Cukorgy Mátravidéki (Szoln.)Cukorgy IMáiravidéki Fémmüvek IMetro Közlekedéslejleszté"i és Beruh ferm. Eszk Keresk. V. IMetallgeselshaft AG Ozd Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Rt MIRELITE V. INIKEX KKV l Növényolajipari V. 3dai A.G. i Konzervipari Váll INyomdaipari Grafikai V. Offset és Játékkártya Nyomda lOMKER Országos Szakipari Vállalat l Oxigén és Dissusgáz V. Palóc Keresk. Váll.

*nem tartalmazza a belt.föld után és alapító jog után fennálló köt.-ket

~Hlié

het1h r~~9i \ eideja

14 50 520 26 l 2001 13,517 80 33 2.550 200 7 65 1 317 500 800'

--

l l

l

l

l

4881

~~ürt

i

fennálló

g

·· ösz.; szí fizetési . 5 i~~i no kötele' 94.éii s~g zetts~g

fizetési

a

kötele-

z

--50 520 26 -

l

~---

---

7

317 298' 129

1501 390 15 524

M$9' · Jelenleg

l

l l

262

-320!'

l?

tett t

) tett <

· ösz• ' ·,·._,_öst' <1~~9 ~i~~ 92.ev 93.ev

93.10.31 94.06.30 5 92.01.01 96.12.31 5 92.01.01 96.12.31 9 92.01.01 96.12.31 6 193.11.4.194.11.4.16 l 93,10,31 94,06,30 5 92.03.01 96.03.01 20 93,06,30 99,06,30 38 92.06.10 92.12.31 6 93,11,03 96,11,16 30 93. 93. 38 93.12.01 94.12.01 38 93,09,01 93, 12,31 30 92.11.25 93.12.31 38 93,09,02 95.01.31 6 11991 193.12.31,3,4,10, 1991. 96.12.31 2,17,10 193.01.01193.12.31117 l 93.12.21 94.12.31 38 93.06.15 2000.06. 38 92.10.01 94.09.30 30

192.08.05192,12,31138

((lfl#~{ }<1ft#~ Va

.J~t! ,

nve•;it"

501--

------- ---

A -M M M lK l A A K A l A M K A M K

l

A A l A K A M A M lM K A M

41 4701 11

l

l

l__r-.,1_

l

l

l K

~-

14 3 O M O M O M

l

o 2550

2001 2 80 33

o 200

3 4 1 1

1

o 240 15C

o

1331 3 o 3 ül 3 -390 4 15 K o 1

~

_()l_J,1_

118 20 11 o

K

193.10,01193,12,31138,39 l l 193.04.15195.04.15148 l 301 193,07,20199.12.31138, 39 l l

zettség

4

ül 4

2.1001 M o 2

~

2T"' ül 2

4701 2 114_

lA 3000

OT2 21M

94.04.20

11:41 de

5. LAP

ASZGAR93.XLS

Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban) 1993. december

~-i

, ii(<.i} >telít:··>

i
1

>•>•"~"'-'··'

· rG,efllr•~

Erv~'

byesiti

. hetil~ ~éQi

:i:i:i:iililLili:i:iit i Ideje>

'< f;;l.;tf"-f.:t;~

.i.leR

)&sz~. .• ~~eg

·· 92 .é•

·

!Pelikán Rt - - 193 193 l3o l Pécsi Pannania Sörgyár Rt nker. Rt jPapiriplá dé 92.08.05 2000.08. 38 Tannimpex Külker.V Tannimpex Külker.V. 92.12.02 93.1 2.2. 37 Tannimpex Külker.V. 39,38 Tannimpex Külker.V. 92.08.15 2000.08. 38 Telefongyar/S1cmens 96.1 )3.0113,4,9,1 T elelangy ár:-· 192.04.29196,04,29 .17,42 j Ternaforo j93.03.19j99.03.19j38 l93,o9,3ol98,o9,30I38 iTernaforg Texért Kereskedelmi Váll 193,09,23,93, 12,31130 Tiszarnanti Veg· 92.01.01 94.01.01 ? TokaJh.AG Borkombinát !Ii01.01 193.12.31,38Tolnamegyci Tejipari Váll. 93~ 12.31 94.12.31 38.

l

•nem tartalmazza a belt. föld után és alapító jog után fennálló köt.-ket

állapot

l

7-

n~llt

..Ji~~.·

\~z~q

94 .év

""' ;;,;

70fi 2.195j-1.495 501 57C 80 120 180 48 1.950 3 165 255 3

18 -

l

11

l l 1-

T

l l

j=J

•. szü~t.

$ZÍ

fizetési

.po

900j 359 13 21

25 30C

20c

____ _fl ___ _

,~öt~lt

5

48

196

119

27

zettsér:l

o

l

z

a

1081 1 . O K

ol 2

13o]1 ~

or1

"'""2öOf1 -3.201

O M

50 700 700 50 Bll

M K M A

K

a

441

~ K K B K K A A

· fiz~t~~i

50CiT4 --ort<

A

15

i g

1A.2711

rM 489

Jelenleg .fennálló

köteleT

séa iettséu

44 130

73

22

23

ló

K M M K M K K M A A A A

8 l

.....ö~.~· .

~<'lQ;

Va

rv

1.5(

3öf

i

~z!!9)i

'71

l l

~ejt

1

l

,--~

~~~zec.

O O

M M

O M O 80 105 180

3 2 2 2

O M

TI5öl iVI l

224

l

25 K 30C K ,--200

A • __ ~~-L-~-----

o o

4 4

3 4 78113 3321 3 131 4 211 4

DTK

012

~~~-

94.04.20

11:41 de

6. LAP

ASZGAR93.XLS

Á VÜ összes* kötelezettség-vállalások (millió Ft-ban)

•nem tartalmazza a belt.föld után és

1993. december 31-i állapot

alapító jog után fennálló köt.-ke

Klfl*~f t~tt

rvé,

. .U. . .ség!L .... ,

l Törökbálinti Á.G. iUTVASUT Ut és Vasutép IVasért V ·--Vác és Körny Eleim Városépitési Tud. Tervező Int Vegyimüveket Tervezó Vállalat églátó V tvizivárosi Vagyon és Ingallakez Rt LZalaegerszegi Agrár és lp.Kit Zalaeg.Hütöipari Vállalat Zala megyei Tejipari Váll. Zrinyi Nyomda IE-hitelre eladott b-erleti jogok

92,év

193,12,31194,12,31138 93.12.31 94.12.31 38 93,10,01 98,10,01 38 93.11.24 98.11.30 38 93.06.30 94.06.30 38 93.12.06 94.04.30 39 93.06.09 93.12.31 37 -- 93.03.09 98.03:09 5 93,06,29 93,12,31 38 93.10.30 98.10.30 38

l

l

l

l

l

-

l

l

41 3 5 8 6 82 50 91 5 7 2.8431

.•~ett(

ló

(~zeqi

i.~zf>9f

nO

KlfiiEM\ Va <Meg-

P~ti •<•.<ösz'. i

p~Y{

. ~ze!l

·.· ldeíe

~l!li~f tett•••·

93.éli

l

~zün~ •

fi~~té~j

$Zí

94.év" ség iettség

l

l

A A A K

l

/k?t~lf.l\

z

zetíség •

l

-

5

21

l

g

4 3 K

3

O M

--,--- ----B

a

M R 41 K 3 E

5 8 6 82

A M

50

ll

g

.~~~<'lté~f

k9t~le>

l

Jel!lf1leg f~[lQ~IIó

l

9T'M O M

l

7 2.84(

2

,

94.04.20

1 1:41 de

7. LAP

ASZGAR93.XLS

Á VÜ összes• kötelezettség-vállalások

lmillió Ft-ban) 1993. december 31-i

után fennálló köt.-ket

Kötelezettségvállalás/garancia tipusai 1 Jogi 2

Pénzügyi

3

Mérleg

4

Környezetvédelmi

5

Általános

6

Hitel

7

MUködésre vonatk.

8

Tehermentesség

9

Vagyon, szellemi, anyagi tulajdon

10 Adótartozások, társ.bizt. 31

Termékek SZilbványossága

34 Bank 37 AovidlcJtHdtU tutelfedetet

40 Pervesztés 42 Tul.:tjdútlOSrirG~tvérJy

44 Kordl1k!u:.. rllellll:~~eg

4 7 KeicssCg

•nem tartplmazza a belt. föld után és

11 12 13 14 15 16 17 18 19

20 32 35 38 41 43 45 48

Elöleg visszafizetés

21 Netto érték

Jóteljesités

Jogutód és érdekeltség

22 23 24 25 26

Alkalmazottak (létszám)

27 Épületrészekre vonatk

Száml.ik

28 29 30 33 36 39

Permentesség Bizonytalan követelések Kintlévöségek

Biztosítás

Hatósági engedélyek

leányválaJatok Jelzálog mcntesség

Vagyonelvonás Külso köv. átváll.

Szerzödések(korábbi) Szellemi alk.füz jogok Tartozások Önkormányzatok Hitelezök túlszerz.megakadályozása Ingatlankimutatás teljes Tevékenység törvényes Több gar. együtt/Egyéb nem részi. Részvénytart.opcióhoz Munkaügy probl.nélküli Készfizetö kezesség

K Kormánygarancia

Részvények tchermentesek Feltétel nCikLili

Kjrli.JIJnitjs

46 49

Fehételekhez kötött lejárt határidejü követelések

5 .. sz.

mellék.let

Az AVO .U tal közvetlenül alkalmazott szakertöi cegek reszere a

Tan~csadó

privatiz~ciós

eeg neve

bevetelböl kifizetett tanácsadói dijak 1993-ban

A tranzakcióban erintett vállalatok

Fizetett dij eF t-ban

l. C.S.F .B.

Credit Suesse (HV.)

Ny idofer

~<9.

931

KHolajkutatO Rt. Lrss. :z: e~.en:

79.'731

2. Clifforq Chana

(K.)

tGAZ.KOGAZ-T-0-PB-DD

3. SWISS Banf: Co. (K.)

Hungarhotel~.

4. James Capel (HV.)

Alfa Ker.

48.326

l.484

NASF'ED

28.79.2

Lrsszesen: : •• HOZAM Rt.

KIJolajipari Rt.

(M .. )

----

6. MM Rothschild (K.)

~GttZ,

7. Pü. Kute..tó Rt.

Ker av ill Rt.

(M.)

KC•GAZ

25 .. 000 23 .. 69~)

16.777

Garzon Bbtor Rt. összesen:

8. KF'MG Peat MARWICK (K.)

21.827

Matáv

21. 82~.

9. Roland Berger and (K.) F' ar-tn er

AVO (átviláqitások) CAOLA 19.423

.tO. Bp. Investment (1'1.)

Aroma Ker.

7.24f..l

Ker.Bzolq. !
- -Bededon -

Fús:zért

1. 200 19.413

A tranzakcióban érintett vAllalatok

Tanacsadó cég neve

ll. CMS Vez. Tan. adó

(M.)

Csepel GyáFtelep

Fizetett dij eF t-ban 12.600

Mélyép Rt.

500

SzentendFei PapiFker Rt.

18.503 12. Ernst and Yang (HV.) Bededon Füszért

2 .. 250

SOFA 322 ----------------------------------------------------------L1sszesen: 18.496 ~i ..

13. Banque Indosuez IH. (HV.) 14. Epic VJien (K.)

ARVIT HtH/:lio. F:t. Pécsi Sl:lcgyác Köb~nyai SBrqyár

14.715 13.6'16 489

-~-----------------~------

14.185

összesen:

--------------------------------------------~~-----

15. Money Bross Rt. (M.)

t.G 36 db

8.938

Kar-amell

3.894 12.882

C1sszesen:

16. ITAG r•KOLEX IH. (MV.)

X Kölcsönzö V ..

17. INVESTCOOP (M .)

Helvécia AG.

2 .. 415

Fannonvin Ht.

7.

L1sszesen:

10.500

:.o o

9.91~.

----------------------

18. Pricemoterhouse (HV.)

D-T-PB-*-Kqáz

19. Daiwa (HV.)

Debreceni HOs Rt.

9.487

------------~~~------

Glovita

Lakóterv

- - - TF:ITEX \)sszeser.: -------------------------·-------------·--------------

l .. OOü l

.,i::

o/~·

- 3 -

Tanácsadó cég neve

Fizetett d:íj eF t-ban

A tranzakcióban érintett vállalatok

21. Meritum MQ.Kut.Int. (M.J

111'P• !(ut. alapd.

1.000 3 .. 206

NIKEX

? .. OOO

________________________________F_·~a_i_r~i~p_._G_é~p~g~y_.______________________2.65_6_______ 8 .. 862

L•sszesen: Szegedi AG.

22. Hyd<>a (M.) 23. Economic Rt.

Vasi Húsip.

(M.)

~~~~~~~~----~~.

8 .. 640

v.

:3.180

.~~-------------~~C~------

24. Hunqaroholding (M.)

Ko ron a Rt.

7 .. 'i69

25 .. Szenzor Kft ..

Bajai Húsip. V.

5.675

(M .. )

Ba_iai HL\Wipar

500

MODI Ker.

315

M.óváci ELKI

Szolnoki Aqroker

600

7.444 26. American APR (HV.)

ME:H Tröszt

27. Eminenciás (M .. )

Földgép Rt.

7.200

Tisza Bútor Rt.

1 .. 975

Mofém Rt.

~o

6 .. 425

L•sszesen:

29. KNOW-HOW

o

E:.D.tuli PitRT Kft.

6.157

29. Brion Charles (K.)

Pannonia Száll.

6.005

30. MKB

AVü (tömeges priv.)

~

(1'1.)

(!'!.)

... ooo

+ 67 db tanácsadó céq~

s::.1(13

illetve tanácsadó

:-=-------------· - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

()ss z esen:

Téves banki visszautalás miatt

---

-

5.'f'=i6

---

--

611.520

K.= Külföldi M.. .::: l'!aqycti.-

HV .. = Hazai vegyesvállalat

6. sz. melléklet

_.[

Szervezési, Informatikai, -és Vagyonnyilvántartási Igazgacóság

Az 1993. évi deviza bevételek listája cégek szerint

Név

e Ft Deviza

Alufe Kft - Reinhold Mahla Pick Szeged Fejértej-Pharmalat Pest m-i Vill.Szer Kft - Fabricom Elekthermax-Attacplan Totalgaz-Citybank

20.105 831.048 645.938 60.000 183.868 2.418.466

Duna Hotel - Mariott Pro. Fov. Ásványvíz J. Váll. - Pepsi Intercontinantal-Girocr · Tófalviné, Tosa K-Bernard Matthews Zalaegerszegi Hut6 DEV Szechenyi Nyomda DEV Heves m-i Ruhaip. DEV

83.180 995.711 4.597.272 338.874 195.120 106.567 10.811

OKTÁV - Industrie-Wetterecouns Aminac Holding Soproni Faip.- Maschinvertiebs Ált. Gyufaip. VIV-Siernens OMKER-OKHB Nyéki Kavics-Lasseiberger

41.160 42.094 68.347 252.091 140.000 354.840 183.322

Autoker Holding DEV Krudy Camplett - Wisma Trading Agroker Kner Nyomda - Kleinvert Benson Agrikon Idil Insaat Ticaret Nyidofer-Processing Dept.

329.758 5.612 401.561 53.316 44.198 714.021

KONTAVILL-Lengrand Sigma-Manz GMBH MOFÉM-Hans Stefan ORAS O.Y. ÉRDGÉP-Krause Werk MMG-Magistralna GLOVITA-Fidrich Seitz Kobányai Sörgyár-Westgate Holding MKM-Wiener Kábel MOBIUS Rt. - P.U.H. ÉGI-GEA Á.G.

25.749 73.506 14.940 9.998 14.861 4.896 2.435 2.465.122 2.205.546 265.148 557.899

Tanácsadó

James Capel Money Brass Clifford Chance & Köves és ':'.

ITAG-ÖKOLEX Rt. AGIC Treuhand Kft. + Bálintfy és ':'.-i Ü.I Budapest Holding Ernst and Yot.:ng Szenzor Kft. Szenzor Kft. Lassels Berg. Knauf Posta Bank Capital Invest Kft.

C.S.F.B. Brian Charles Budapest Holding Eminenciás Kft.

Da i wa EPIC-WIEN

l l

·l

;·

Pannónia Száll. +":HOLPA 4.989.879 GLOBUS-GLOBUS részv. vás. 157.562 Kiskunlacházi Ka~icsb. - Drezdner 119 PRIMAGÁZ-Auland,Wienna 475.467 323.057 Veszprémtej-Bangrain SA MÉH Rt. - Skydirer 279.137 Kamikals-Saponia 329.332 Középkobányák-Basalt A.G. 64.200 Ipari Armaturagy. Kft. - Otto Gur 53.375 Robinson Road 8.738 Földgép - A .. Porr A.G. 109.558 Alkatrészgy. Kft. - TAG 2. 478 2.489 Dunakenyér-Dunahandels 42.095 CARDO Kft. Kelet Pesti Fejfi,-Milchrerorbeiting 10.000 69.227 CEMÜ Összesen: ebbol tanácsadói közremoködéssel

Budapestmá~994.

május 25.

25.674.093 13.801. 916

J.P. Morgan GiraCredit Bef. Rt. Deák & Deák P.T.I. Creditanstalt Manager Vez. T&n. American APR Dunaholding Eminenciás :
Creditinstalt

~;

7. sz. melléklet

Tanácsadói keretszerzödés módosítás lényegének és a

l. A

szakértői

szakértő

időpontban-

tudomásul veszi, hogy bármely

retszerződés

állhat fenn

díjak megoszlásának összefoglalása

időtartama

alatt

legfeljebb

viszonya.

(II. 4. pont)

szerződéses

2. A vállalat a saját költségére, a

szakértőtől

a

Ke-

vállalattal

15

független vagyo-

nértékelövel készítteti és független könyvvizsgálóval hitelesítteti az átalakulási vagyonmérlegét.

3. A tagsági jog

értékesíthetőségére

(8. pont)

vonatkozóan límitár

bevezetésre, melynek alapja a független

könyvvizsgáló

ÁVÜ írásos engedélye szükséges, szakértő

által megkötött

történő

ennek

szerződést

80

értékesítéshez

az

hiányában

az

ÁVÜ

a

a tudomásra-jutástól szá-

mított 30 napon belül visszautasithatja. 4.

által

tőke

hitelesített átalakulási vagyonrnérleg szerinti saját %-a. A limitárnál alacsonyabb áron

került

(II. 26/d-e. pontja)

A szakértő a tagsági

jogot ugyanolyan pályázati eljárás, vag)

más versenyeztetési

eljárás

szerint

köteles

mint amilyet az ÁVÜ-re vonatkozó törvény ságra hoznak, azzal, hogy

zártkörű

értékesíteni,

alapján

pályázatot

és a versenyeztetés során köteles a pályázatot

nem

hirdethet

Jegalább

alkalommal két országos napilapban meghirdetni. (26. ja)

nyilvános-

f.

két pont-

- 2 -

5. A tagsági jog részleges, de asszimetrikus (üzletrész-arányos-

tól eltérített) jogokkal

történő

értékesítése,

léssel történő létesítése csak az ÁVÜ

vagy

írásbeli

rábővü­

engedélyével

lehetséges (30/g/II.) 6. A

szakértőt

megillető

tagsági jogok szabályozása csak

retszerződés

Il-ben történt meg, a nagyobb vállalati való tekintettel. (29/A pont)

a

Ke-

értékre

7. Az ÁVÜ különmegállapodás alapján részleges garancia-átvállalásra vállalhat kötelezettséget (39. pont) 8. A szakértö díjazása eltér a tól. (37. pont) 9. A

Keretszerződés

Il. megnövelte

Keretszerződés

a

kötelezettségét

szakértő

ÁVÜ a szakértői díj 40 %-át

azzal, hogy az

I-ben foglaltak-

garanciafedezet-

ként !80 napra visszatartja és a Keretszerzödés 49/b.

I. VI I.

alpontjai alapján egyoldalú intézkedéssei elvonhatja. (A visszatartott 40 %-ot az ÁVÜ a Postabanknál nyitott külön kamatozószámlán kezeli.) 10. Rögzítette a

Keretszerződés

vállalatnak csak

olyan

II., hogy

vagyonvédelmi

a

Vagyonügynökség ügyét

hagyja

a

jóvá,

melyet a tanácsadó cég írásban is javasol.

ll. A

Keretszerződés

II. 27. pontja a kedvezményes

vásárlás mértékére kötelezettségét.

szűkítette

(Szemben a

le a

szakértő

Keretszerződés

dolgozói kivisszaajánlási

I-gye!, melynek a

27. pontja a kialakult piaci áron a vállalat dolgozói részére

elővásárlási

jogot biztosított.)

- 3 -

Szakértői

szakértő

vett fel.

dijak megoszlása nagyság szerint 1993-ban cég összesen 1.061.673 E Ft Ebből

önprivatizációra lett

133

összegű szakértői

kifizetve

db

díjat

489.114

Ft. Ennek megoszlása : 10.000-től 1.000.000 Ft-ig= 42 1-5.000.000 Ft-ig = 42 5-10.000.000 Ft-ig = 20 10-20.000.000 Ft-ig = 12 = 20-30.000.000 Ft-ig 8 30-40.000.000 Ft-ig = 5 = 40-50.000.000 Ft-ig 3 70-80.000.000 Ft-ig =

Összesen:

133 db

A tanácsadó cégek,

szakértő

cég

illetve tanácsadók megoszlása külföldi

és belföldi, illetve Magyarországon bejegyzett vegyes cég között

Összeghatár

Magyar cég

bejegyzett

M.o.~n

Külföldi cég

ve 10 E Ft - l M Ft 36 l M Ft - 5 M Ft 33 5 M Ft - 10 M Ft 14 10 M Ft - 20 M Ft 6 20 M Ft - 30 M Ft 5 30 M Ft - 40 M Ft 3 40 M Ft - 50 M Ft 2 70 M Et - 80 M Ft Összesen: db 99 Összesen Ft: (kerekítve) 620 M Ft

4 6 4 4 l l

21 250 M Ft

2 3 2 2 2

l 3 = !33 l 91 M Ft = = l. 091 M Ft

E

- 4 -

Összesítés az 1991. január l. - 1993. december 31. között privatizációs bevételböJ kifizetett tanácsadói díjakról

Év

Fizetett dij E Ft-ban

Privatizációval érintett vagyon E Ft-ban

!991.

990. 128

106.693.857

!992.

1. 405.369

183.561.260

1993.

1. 061.673

108. !47. 005

Összesen:

3.457. !70

398.402. !22

(ebből

önpriv.

630.278

25.

o38. 8 l l

)

>.

,.....

1""1

8. sz. melléklet ellenőrzéséhez kir
A pri ral iz;Ício cij;irasi szai><Ílyainak

Dönt. Prir. szint szcrv. l. kateg6ria: Választott ügyletek Agrikon Silo és Kabingyiu-tó ~!í1vek Rt. Agroker Eger Ker. és Szolgállat6 Kft. Balalon Bút orarar b. Bajai llíltögépgyár Rt. Csepel Transzformátor Rt. Eptek Rt. Földgép Rt. Köbauyai Sörgyar Rt. OMKER Rt. PRI\IAG .\.z \!AHIR Rt. Ö ss z e s e n: l 3 üaylel b.

IL kate•oria; Uzinao iiarletek e. Budapesti Koolajipari Gépgyar Rt. Karamell Siito Edesipari Hl. .\lbertfah·ai CérnazcJg,rar Hl.

Jelenlegi jegyz.töke E Ft

Nevertek

275, ODO 170, ODO 268, 500 643, ODO 270, 300 2. 397, 600 640, OOO 4, 050, OOO l, 500, OOO 3,200, ODO 270, OOO 13,384, 400

275, ODO 170, ODO 268, 500 519,209 235, 691 l, !98, 810 494, ODO l. 241, ODO 870. OOO l, 5GB, OOO 211,710 7,18l,D20

84 l, ODO 4H !J-14 405, OOO

539, ODO 30-i, .J:J2 374, 600 220, 705 101,500

Értek: E Ft- ban Kiilföldi Szerz. sz. értékesilés érték

E Ft

E Ft

240, l 90, 300, 371, 133, 799, 650, 215, 155, 038, 211. 330,

576 285 022 900 495 966 OOO BOD 500 400 710 65-l

337, 3!JI, 225, 207, 68, l, 322,

500 432 OOO 200 -147 5íD

2, l, 2, 8,

~

cs

Szainoki Agroker. Hl. Összesc11: l ii~llcl

380, OOO 2, 073, [).].j

1. í 12.

:J:n

82, 785 371, 900 650, ODO 2,216,800 978, 750 l, 632, ODO 5, 932, 535

,......

!"'"\

- 2 Dönt. Priv szinl s;::erv. lll. kategória: MRP iigyldek Lígymanyosi Búloripari V
Ö s s z e s e n: B üarlel

Neverlek

Sze1·l. sz. érték E Fl

217,200 34, 500 l' 0 35, 490 370, OOO l 90, 0 93 2, 650, OOO

14B, 260 30, 620 l, 035, 400 316, 340 96, 21 o 2, 116,500

53, 144 21' 550 l' 672, 730 440, OOO 96, 21 o l, 3G4, 508

116,200 46, 444

114,400 BD, OOO

.Jelenlegi jegyz. töke E Fl

.J, 4G
41, 896 BO, OOO

also IimitiH

alsó limitar

3, 0:17, 820

3, 770, 038

ELLa l: Külfölrli

-

9. sz. melléklet

YIZSGILT EGYStG-IOR AJATAJ

Ef\ lll.l nal. aont!sl

nrsas~q

'

' 1.

n. ü3.

,,'

oa.

,,,

06. 16.

4.

10.

l

Cse~eli

Reg)egyz!s

\loayvsz. vagyoR 1 llrsas~qt vaqyon i \letyzeH tDKe

2.061.199

4.H3.099

1.600.000

89. hi XIII. !Y.

837.310

1.84!.561

1.100.000

lislis i!;l.El!oin. liO ft hit.q;r.

lossuth Nyooda Rt.

1.350.858

!.450.al9

617 .OOO

el6tin.

09. 12.

Autovill. Rt.

!.199 .602

1.199.601

l 54.014

lislis l!al.El!tin.Vagyonelv.:36 ! ft

j,

!1. 14

YllATI Autóut. Rt.

- 103.336

498.849

101.000

Lislis ital. Elöoin.

6.

10. 1j.

Egyesült Villglp Rt.

- 47a.m

t.l48.m

600.000

Lisils ital. El!tin.

),

oa.

o;.

!agy.llb•l !dvek Rt.

3.841.114

6.000.000

5.134.090

a.

'-4. 07.

mm Rt.

- IB3.646

722.205

m.ooo

9.

11. 11.

ftETALLOGLORUS Rt.

4.699.901

3.690.334

1.916.900

!O.

06. 30.

ROLTEX !ft.

63.779

33.370

18.960

11.

11. 12.

C•qlldi Húsf•ld. Rt. - !.069.454

210.545

83.000

Lisils ital.

12.

ll. 11.

Környei Agririp. Rt.

2.191.196

1.647.851

t.m.ooo

LisUs Hal.

!3.

10. ll.

RINCA Húsip. Rt.

1.m.m

1.711.531

a24.84l

Li1Us ltal.

!4.

11. 08.

mm sm ls ti p.Rt.

m.1o4

m.m

177.076

Lislis ltal.Elötin.Vagyonelv.ll5 ft ft

!5.

Ol. Ol.

ftiskolci Sütöip Kft.

118.111

278.086

1)0.300

C•nkort. klrp. jegy

!6.

04. Ol.

lebroc"i Ruhagylr Kft. 168.504

101.511

114.110

17.

Ol. Ol.

lanuvia 61 0ip. Rt.

272.737

263.377

107.100

Ja.

11. Ol.

BudapPSI !lnyag!pgy.Rt. 300.091

430.956

311.600

]9.

05. Ol.

Ojposti

Ja8.957

257.744

164.110

20.

Ol. Ol.

lalaton Worgyü P.t.

318.7a7

330.a39

253.50•)

21.

06. Ol.

PRI!AUT Rt.

198.126

m.o7a

431.650

n.

Ol. Ol.

B!TEX Rt.

aa4.64!

907.376

810.000

13.

06. 30.

PltRT-TANIRT Kft.

136.11J

153.800

197.894

24.

Ol. Ol.

VOLANSIEC Rt.

zn.~7s

m.m

440.180

zj.

Ol. Ol.

!agyar Diva!iot.lft.

19.164

154.366

ll8.930

Onkor1. Urp. jegy

26.

02. 20.

67.231

űnkcrt. ~~rp. l~4Y

25.

Csögylr Ri

'

!agy.5ördúlöcs.Ut.

6~pelPJgy.!tt.

Saranya Patyolat Xft, 26 •!Ysl! összmn: lvi 4JO

103.110

103.030

19.154.971 (- 1.839.966]

30.3!8.040

ta.Ol4.955

157.916.305

195.J30.000

120.292.010

•n•l!

ÓS51f51!1!

Lislis ital. Cll tart. 390 ft ft E!ötin.

10. sz. melléklet

ÁLLAMI VAG\'OrJÜG'ff.!Öi<:SÉG

...... ·.·.·.·.·.· >

< > ÁttAr.r.lvAü.A.E..A i IVAGYOf~> >

.·.···········•·>···>•·•··· ••·••·•·

>·.•••·.Au.uó.ilÁSfi.!\!P.k• Ré'szü::: i.2zE:sé••· Db

1993. évi nyitó + saját vagyon ú - saját vagyonú Felszámolás alatt Végelszámolás alatt Összesen:

Csökkenés -elvonás -felszámolás alá - végelszámolás -átalakulás - megszűnés

eső

Osszesen:

Növekedés - vagyonvédelem -felszámolás alatti - végelszámolás alatti Osszesen:

1993. évi záró + sajat vagyon ú - sqjat vagyonú Felszamolas alatt Végelszamo/Js alatt

721

t.lk!Ft

302,? 5

49

!71 7

81,88

948

381;03

100 94

427 3

2, 40

17.46 !7 .71 37,88

156,29 1.07

- 624

0.51

17.71

100 94

37,88

/94

56, /O

!42

73,91

7 269 /00

518

99,27 39,54

212.72

11. sz. mellP.klP.t

ÁLLAMi VAGYOfllÜG\'f\lÖKSÉG

.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·.·. ·.·.·.·.·.·.·.· .............................. TÁRSÁSÁGI

······<················

<•••••••••••••••••••

v.A.C:dór.J . . •........ ·.

ÁLÁI
1993. évi nyitó + saját vagyonú

612

MdFt

558,86 0,43*

- saját vagyon ú Felszámolás alatt Végelszámolás alatt Összesen:

(

Növekedés - átalakulásból -alapítás - visszavásárlás - alaptökeemelés - felszámolás - végelszámolás Növekedés összesen: Csökkenés - értékesítés vagyonátadás - alaptökecsökkentés -felszámolás - végelszámolás Csökkenés összesen:

(

199.3. évi záró + saját vagyonú - saját vagyonú Felszámolás alatt Végelszámolás

l l 8

631

427

!7 l

183,77 7,85 0.71 0,98 2.91 0,31

461

196,53

297 17

2

119,23 263,04 0.71 3,14 0.50

335

386,62

723

365. ll

15

!9

9

25 l 758

*

3,45

6, 35 0,31 371.77

TeUes értékesítéseknél mutatkozó eltérés, ami a tranzakció összege és nyitó érték közötti különbözetböl adódik, mely a nyitó értéket fogJa csökkentem

12. sz. melléklet

A vizsgált egységek kőre, az ÁVÜ ellenörzések jellemzöi

Az ellenőrzésset érintett egységek: Magyar Kábelmüvek gyára, Környei Mezögazdasági Kombinát Nyúlvertikum,

Szegedi ZALACO

Részvénytársaság, INGA Húsipari Részvénytársaság, Merkur Vállalat, AUTOVIL Vállalat, VILATI, Miskolci Sütőipari Kft., EVIG, összesen 9 egység. A lefolytatott vizsgálatok, tájékozódások mindegyike bejelentés, (összesen 16 bejelentés) alapján

indult.

A

bejelentök

szerepeinek a privatizációs biztosok, területi telen pályázók, illetve nevesített (összesen 5 névtelen bejelentés.)

és

képviselő,

névtelen

kötésre,

versenyeztetési

szabályok

siker-

bejelentések.

A bejelentések vagyonvesztésre, vagyonát átjátszásra, szerződés

között

előnytele~

megsértésére.

a

privatizáció fékezésére, illetve akadályoztatására irányultak. A bejelentések alapján 5 egységnél átfogóbb vizsgálat lefolytatáfőként

dokumentációs

Ellenőrzési

Igazgatósága

sára is sor került, míg a többi. bejelentést tájékozódás keretében rendezték. A vizsgálatokat két egységnél az

ÁVÜ

folytatta (AUTOVIL és RINGA Húsipari Rt.), külső tanácsadó cég, a privatizációs biztos, valamint a társaság felügyelö bizottságának elnöke egy-egy esetben járt el. gyára, EVIG és Miskolci

Sütőipari

(Magyar Kábelmüvek Szegedi

Kft.).

Abejelentések kapcsán három esetben került sor

valamilyen

tézkedésre. A Merkur Vállalat esetében a vonatkozó APEH zat módosítását az ÁVÜ megtámogatta, illetve fellépett a

határorende-

zés érdekében. Az MKM Szegedi gyára esetében a kü l.sö .szaké rt ö vezető

tevékenységével kapcsolatos bejelentést csak

megalapozottnak tekintve a jogi

felelősségre

vonás

in-

a

részlegesen mellözését.

- 2 -

azok morális

jellegű

párhuzamosan folyó

vétségként

rendőrségi

sével ekkor már lezárult). AUTOVIL Vállalat

vezetői

való

kezelését

javasolta

vizsgálat a nyomozás

További

által kötött

si szerzödéseknek a vizsgálatot

nagyértékű

követő

megszüntetétekinthető

eredménynek

(a az

életbiztositá-

felmondása.

Az összeségében csak szerény eredménnyel járó vizsgálatok hatásait fokozta, hogy időmúlás folytán az egyes felvetett problémák részben, vagy teljes egészében megoldódtak. Például Sütőipari

Kft-nél az FB elnök által végzett

Miskolci

vizsgálat

cég értékesítve lett. Az új tulajdonosok az ÁVÜ vizsgálat lefolytatását nem akadályozták,

a

során

által

azonban

a

a

indított vizsgálat

eredményére - kizárólagos jelleggel - igényt tartottak. A Környei

Mezőgazdasági

Kombinát Nyúlvertikumának

értékesítésé-

vel kapcsolatban a vesztes fél tett bejelentést. A nyertes külföldi vevő az elmúlt időszakban visszalépett, ezáltal a panaszos került vételi pozícióba. Figyelmet

érdemlő

is tettek peres,

körülmény, hogy az ellenörzésbe bevont illetve

büntető

kezdeményezéseket,

vezetők

melyekbe

közvetetten a lefolytatott ellenörzések hatásossága jelentkezik, ezek azonban nem szerepeinek az ÁVÜ vonatkozó

statisztikajában.

A vizsgált körben a Merkur Vállalat biztosa az ingatlanértékesítéssel megbizott INTELROBOT Rt.

szerződésszegő

magatartása alap-

ján kezdeményezett peres eljárást. Az EVIG Vállalati vizsgálatot a privatizációs biztos folytatta le. A alapján

büntető

vizsgálat

tapasztalatai

feljelentést is tett.

Az áttekintett 16

bejelentésből

a vizsgálati tapasztalatok,

il-

letve a lefolytatott tájékozódások alapján 8 panaszos bejelentés bizonyult megalapozatlannak.

f

L-n:c-o

dr. Haqelmayer István Or elnök részére Allami

39'J/{fujf~ fi 1 ' ~

uu 12

.

.,_.

J::~-~

~,r

Számvevőszék

Budapest Apáczai Cs. J. u. 10.

1994 -07- 2 1

Oti

Tisztelt Elnök Ur! Köszönettel megkaptuk "Az Allami Vagyonügynökség !993. évi tevékenységének ellenőrzéséről" az Allami Számvevőszék által készitett jelentést. Az Allami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 24 par.-ának megfelelöen észrevételeztük azt. A hivatkozott jelentés 115. oldalán megfogalmazott "Ajánlások" - ban foglaltak közül továbbra is fenntartjuk véleményünket: az Avtl a pályázat győztesének kihirdetése után az állami vagyon terhére további engedményeket nem tett, illetve nem tesz, de tudomásul kell vennünk, hogy a pályáztatás ideje alatt, az adott társaság anyagi helyzetében bekövetkezett negativ változásokat a pályázók nem hajlandók magukra vállalni {2.2.) a Allami Vagyonügynökségnek mint, azt már több izben megjegyeztük - érvényes vagyonkezelési szerzödése van a CO-NEXUS Rt-vel, melynek egyoldal Q módositására az AVO-nek nincs módja {2.9.) Kérem észrevételeink szives figyelembevételét.

Budapest, 1994. jQlius 21.

~zabó János ~ . l··

o\

:

_'.

"

~

l

'.

ÁLLAMI VAGYONKEZELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1115 Budnpest, Bánk bán u. ]7/B. Tel.: 267-6696 Far: 267-6698 Levélcím: 1519 Budnpest, Pf 409. Központi telefon: 267-6600

Vezérigazgató

Budapest, !994. július 20.

Háge/mayer István úr elnök Aliami Számvevőszék Budapest

DB

Tisztelt Elnök Úr!

Az ÁVÜ !993. évi

l

tev:e:.k:e:n~ys:é~g~én=e~k~e~U~e~n~ő;rz~és;e~·r~őJl'S:szlió~OO}jeetelrnést;-jelyet az ÁSZ Elnöki

Értekezlele is megtárgyalt, köszönettel megkaptam. A jelentésre az alábbi észrevételeket teszem: 1., A Függelék 13. oldal 4. bekezdéséhez: A bekezdés utolsó mondata túl általánosan fogalmaz, amely szerint "az ÁVÜ szabályozása ebben az esetben sem a törvény előírását követi", mivel a garanciavállalások eselén az IT anyagát a PM-nek az ülésen résztvevő államtitkára előzetesen megkapta és az azzal kapcsolatos észrevételeiket vagy egyetértésüket az ülésen közölte. amely a jegyzőkönyvben rögzítésre került. Ezáltal a törvény tartalmi szempontból sérelmet nem szenvedett, hiszen a PM-nek médjában állt a garanciavállaláshoz történő hozzájárulását megtagadni vagy álláspon~át érvényesíteni. Így az egyetértési jog gyakorlása rninden garanciavállalás esetén érvényesült. Az eljárás rendjét miniszteri megállapodásban rögzítették, s a hozzájárulás megadására jogosult döntési szinteket ebben határozták meg. 2., A Függelék 69. oldalának l: bekezdéséhez: · A TB részére történő vagyonátadás elhúzódását többek közölt nemcsak az befolyásolta, hogy a TB nem tartotta megfelelőnek a felajánlott portfóliót, hanem az is, hogy egy jelentős, vonzó feltételekkel .rendelkező portfóliómennyiségnek az ÁV Rt. részére történő átadásával kapcsolatos eljárás a folyamatot megnéhezitette és a felajánlható jó rninőségü portfólió mennyiségét csökkentette. Az átadással kapcsolatos egyeztetési nehézségek a folyamat e!púzódását eredményezték. Köszönöm szives együttműködésüket, amellyel lehetövé tették, hogy észrevételeimet az elkészült jelentéshez megtehessem.

Tisztelettel: