BI ZAL OM
Havonta kétszer megjelenő szemle, a világ folyásáról és az ember alkotásairól.
3. szám.
IX. évfolyam.
A Népszövetség megszüntette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. Genfi távirat szerint a Népszövetség Taná csa mai ülésén foglalkozott a pénzügyi bizottság nak Magyarországra vonatkozó jelentésével és ennek javaslata alapján elhatározta, hogy a ma gyar kormánnyal egyetértésben folyó évi március 31-én beszünteti Mr. Tyler budapesti működését. Egyben szerencsekívánatait fejezi ki a magyar kor mánynak azokért az elszánt erőfeszítésekért, ame lyek révén eredménnyel szállt szembe az utóbbi évek pénzügyi és gazdasági nehézségeivel. A disz kusszió során Delbos francia, Edén angol és Beck lengyel külügyminiszter meleg szavakkal méltatták a magyar kormányt, valamint a Népszövetség pénz ügyi szervezetének együttműködése révén elért eredményeket és ezekért szerencsekívánataikat fe jezték ki. Magyarországnak a Nemzetek Szövetsége pénzügyi ellenőrzése alól való felmentése már hónapokra visszatekintő gondos előkészítő fárado zások eredménye, sőt annak sikerkoronázta utolsó mozzanata csupán. Népszövetségi körökben a leg nagyobb elismeréssel nyilatkoznak a magyar kor mány pénzügyi politikája felől, amely következe tesen és céltudatosan haladva oldotta meg a ne héz feladatot és bátorsággal vállalta a pénzügyi elrendezéssel kapcsolatos kötelezettségeket. Külö nösen Fabinyi Tihamér pénzügyminiszteré az ér dem, hogy a sok tapasztalatot, nagy körültekintést és szaktudást igénylő tárgyalásokat az összes ér dekeltek kölcsönös megelégedésére sikerre tudta vezetni. Magyarország megtartja továbbra is a Népszövetség pénzügyi szerveivel való értékes együtt működést. Magyarországot a Nemzetek Szövetsége nagy megtiszteltetésben és elismerésben részesítet
*
1938. február 1.
te, amidőn kezdeményezése folytán felmentette a pénzügyi ellenőrzés alól, amivel egyben pénzügyi gazdálkodása iránti legnagyobb bizalmának óhaj tott kifejezést adni. A Nemzetek Szövetségének ez a gesztusa a diplomáciai világban is általános he lyeslésre talált. A Népszövetség közleménye. A Népszövetség Tanácsa folyó hó 27-én tar tott ülésében tárgyalta a pénzügyi bizottságnak Ma gyarországra vonatkozó jelentését és ezzel kapcso latban a Népszövetség a következő közleményt ad ta ki: „A Tanács foglalkozott a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésszaka alkalmával Magyarország ügyé ben készült pótjelentéssel. Miként ismeretes a pénz ügyi bizottság nyilvános jelentésében rámutatott arra a javulásra, amely Magyarország államháztar tásában az utóbbi években bekövetkezett és arra a tényre, hogy Magyarország külföldi adósságai nak zöme tekintetében megállapodásra jutott hite lezőivel. Ami az 1924-ben a Népszövetség közre működésével kibocsátott kölcsönt illeti, javaslatok tétettek egy végleges rendezésre, amelyeket a lon doni népszövetségi kölcsönbizottság tisztességesek nek és méltányosoknak nyilvánított Egyéb adós ságok tekintetében legutóbb három évre szóló megállapodások jöttek létre a kötvénybirtokosok védelmére alakult különböző szervezetekkel egyet értésben és tárgyalások vannak folyamatban az adósságok hátralévő részére vonatkozólag. Az egész helyzetet részletesen ismerteti a pénzügyi bizott ság nyilvános jelentése és Mr. Tylernek, a bizottság budapesti képviselőjének két legutóbbi jelentése. Tekintettel az ezekben ismertetett összes körülmé nyekre, a pénzügyi bizottság pótjelentésében azt javasolta a tanácsnak, hogy Mr. Tylernek a ma-
18
BIZALOM
sugárzás indul ki. A sugárzást a magas légrétegek elnyelik és igy világító erőre tesznek szert. Az északi fény megkapó, félelmesen szép jelenség. Többnyire napnyugta után látható a le vegőben a szemhatár északi részén. Sokféle alak ban szokott jelentkezni, többnyire fényes ív alak jában. Néha az iv számos fénysugárból áll, más kor több ilyen ív emelkedik jobbról-balról a ma gasba és ragyogó koronában egyesül. Néha színes szalagként tűnik fel, amely szinte lobog, ismét máskor színpompás függönyre emlékeztet. Az északi fény a magas északi vidékeken mindennapi jelenség, amely a skandináv népmon dákban is sűrűn szerepel. Középeurópában azon ban igen ritkán tűnik fel. 1872. februárjában és 1882. októberében Középeurópában is sokhelyütt látható volt. Ritkasága miatt Európa középső ré szein sok babona is fűződik megjelenéséhez. Egyébként nemcsak az Északi sarkon észlel Északi fény Magyarországon. hető állandóan ez a tündéri jelenség, a Déli sar Európaszerte észlelték a rendkívül ritka természeti kon is van ilyen mágneses fény, amelyet déli tüneményt. fénynek, aurora australisnak neveznek, szemben A Meteorológiai Intézet jan. 25-én esti jelentése az északi fénnyel, az aurora borealissal. a szokásos időprognózison kívül egy rendkívüli Kedden este Magyarországon is igen sokan természetű tüneményről is hírt ad, amelyet igen gyönyörködtek az északi fény tüneményében, amely ritkán észleltek még Magyarországon. ritka érdekes és tanulságos megfigyelésre adott „Az esti órákban — így szól a jelentés — alkalmat az égi jelenségek hivatásos kutatói számára. Magyarország felett északi fény tüneménye volt látható, mely az igen erős napfolttevékenység kö Budapest — északi fényben. vetkezménye; hazánkban azonban igen ritkán lát Este féltíz tájban megszólalt a telefón a ható ez a sarkvidéken mindennapos jelenség. Az tűzoltók Kún-útcai laktanyájában. A Sváb-hegyről északi fény jelenségét látták a következő helyeken: egy villatulajdonos jelentkezett. Izgatott hangon Ujdombóvár, Püspökladány, Törökszentmiklós, kérdezte, hol van a tűz. Szolnok, Magyarboly, Cinkota, Újpest, Bánhida, A tűzoltók meglepődve hallgatták a kérdést, Perkáta, Pétervásár, Nagyinót, Martonvásár, Kálsemmiféle tűzről nem tudtak. Alig egy perc múl kápolna és Tokaj." va gyors egymásutánban még nyolcan-tízen je Az északi fény nálunk oly ritka tüneménye a lentkeztek, valamennyien a tűzről érdeklődtek. tudomány mai álláspontja szerint összefüggésben Ugyanakkor a szerkesztőségekben is csönvan a napfolttevékenységgel, valamint a protube geni kezdtek a telefónok, a város különböző pont ranciákkal,* amelyek néha a 600.000 kilométer jairól, Budáról, a Rózsadombról és Újpestről je hosszúságot is meghaladják. Ezek a napfoltok és lentkeztek az emberek, mind ijedten kérdezték, protuberanciák okozzák azokat a mágneses zava miféle tűz van, mert messziről a budai oldal irá rokat és hatalmas mágneses viharokat, amelyeket nyából erősen fénylik az égalja. Röviddel a sok a földön észlelnek. A földmágnességi vizsgálatok telefón érdeklődés után derült ki, hogy milyen nál pontosan le lehet mérni a Napon végbemenő mágneses jelenségek hatását. Január 18-a táján rendkívüli természeti tünemény okozta a tüzriaészleltek épp a csillagászok egy új hatalmas nap dalmat: akkor kezdődött az északi fény megjele foltot a Napon; a legközelebbi napfolt-maximum nése, ennek az előfényét nézték messziről a vi lágító tűznek. februárra várható. A Dunaparton csakhamar embercsoportok Az északi fény keletkezésével igen sok tu dós foglalkozott. Angström, Paulsen, Birkeland, verődtek össze és érdeklődve néztek át a budai Störmer és mások vizsgálatainak eredménye szerint oldalra. A Rózsadombtól a Hármashatárhegyig hú az északi fény hasonló, sőt azonos azzal a jelen zódó ellipszis alakú fényív tűnt fel, amelyen séggel, amelyet a negatív sarkból kiinduló katód- időnkint átvillózott egy hurokba gyűrűzött tűzvörös sugárak erősen ritkított levegőjű csövekben mutat fénycsóva. Húsz perc múlva elhalványodott az nak, amikor elnyeletvén, a levegőt világítóvá te északi fény, pár perccel utóbb ismét megerősödött, szik. Valószínű tehát, hogy a légkör felső határán, majd tíz óra tájban lassan-lassan szétfoszlott. a sarkvidéken — és más vidéken is olyankor, Riadalom a vidéken. amikor a tünemény jelentkezik, — negatív elektromosságú réteg húzódik el, ahonnan elektromos A kedd esti északi fény az ország sok helyén volt látható, s a nálunk szokatlan jelenség különösen * Protuberanciák alatt értendők a hidrogén és fémek a kisebb községekben a lakosság körében nyug gázaiból álló gáztömeg kitörések a nap felületén. talanságot keltett; sok helyütt tűzvészre gondoltak.
gyár kormány kívánsága alapján 1931-től kezdve Budapesten kifejtett működése a pénzügyi bizott ság elnöke és a magyar kormány által megállapí tandó közeli időpontban szűnjék meg. Úgy.véli a bizottság, liogy elegendő lenne, ha a jövőben Magyarországról, úgy, mint egyéb viszonylatokban, évente csak egyszer vagy kétszer kaphatnak jelen tést a Népszövetség pénzügyi szervezetétől oly mó don, hogy ennek egy tisztviselője látogatna el idő ről-időre Budapestre a szükséges felvilágosítások beszerzése végett. Ami a Nemzeti Bank tanácsadóját illeti, a bizottság azt javasolta, hogy bízassák a Nemzeti Bank elhatározására, hogy minő alakban kívánja folytatni a külföldi piacokkal és a Magyarországon kivüli szervezetekkel eddig a tanácsadó által fenn tartott kapcsolatokat.
B I Z A LO M E g é s z K ö zé p e u ró p á b a n lá ttá k a z a u ro ra b o rea list.
Bécs felett kedden 20 és 22 óra között erős sötétvörös, állandó mozgásban levő fény volt lát ható. Ausztria többi területeiről is ugyanennek a tüneménynek megfigyeléséről érkeztek jelentések. Tollrier dr. sarkkutató szerint síkszerűen ter jedő sarkfényről van szó. Helyenként szalag-, il letve bokoralakú képződések voltak megfigyelhetők. Feltűnő a fény vörös színe, amely valószínűleg a napfoltok erős tevékenységére vezethető vissza. Bécs környékén, Alsó-Ausztria északi részén, Stájerországban is megfigyelték ezt a mély-vörös fényt. Innsbruckból azt jelentik, hogy a fény el borította a várostól északra lévő hegyláncot. Bajorországban és Sziléziában kedden este háromnegyed kilenc és féltíz óra között északi fényt figyeltek meg.
A sárga ember kenyere. A mi legfőbb imádságunk: „Add meg, Uram, mindennapi kenyerünket! — s ha e szavakat nem átvitten, hanem betűszerint értelmezzük, a búzára vagy rozsra gondolunk, a fehér ember nélkülöz hetetlen táplálékára. Él azonban a földtekén vagy 800 millió lélek, aki számára a mindennapi ke nyérért való fohász, az érte folytatott harc tárgya nem a búza, hanem a rizs. Japán, Kina, India, a maláji szigetek végeláthatatlan színes néptömege inek legfontosabb élelmiszere, létalapja, gazdasága, gyakran egyetlen vagyona, jólétének záloga, földi életsorsának eldöntője, vágyálma ez a látszatra je lentéktelen mocsári növény. Nem mintha a rizs távoli Kelet kiváltsága volna. Termesztik Afrikában, Amerikában, sőt Európa melegebb, déli vidékein is. De mindez együttvéve legfeljebb, ha 2—3%-át teszi a világ rizstermelésének s ezeken a helyeken a rizs szerepe többé-kevésbbé alárendelt a többi haszonnövényekéhez képest. De Keleten a rizs maga az élet. Ami nekünk az aranyló búzakalász, az a rizs a sárga embernek. Az európai is szereti a földet és sokszor egész élete összeforr vele. De nincs az a föld imádó gazda, akinek a buzgalma felülmúlná a sárga rizstermelőét. Ez a buzgalom véksőkig áldo zatos és szinte emberfelettien hősies. Mert a rizs mocsári növény lévén, csak nedves, mocsaras ta lajon tenyészik kellő bőséggel. Ahol tehát rizst akarnak termeszteni, ott az első és főfeltétel: víz, minél több víz! Nem elég öntözni a rizsföldet, hanem szinte mesterséges árvíz alatt kell tartani. Már ennek a követelménynek kielégítése is nehéz és európai viszonylatban szokatlan feladatok elé állítja a rizstermelő gazdát. De a sárga népek év ezredek során kifejlesztett csodálatos öntöző- és csatornázó-technikájukkal simán megoldanak min den felbukkanó nehézséget. Ahol a modern tech nikai eszközök még nem vertek gyökeret — és így van ez ma még igen sok helyen, — ott kez detleges vízemelő szerkezetek és a sárga ember páratlan türelme és munkabírása gondoskodik róla,
19
hogy a patak, vagy folyó vize kellő bőségben jus son a bonyolult rendszerré ágazó öntözőcsator nákba. A szegény japán vagy kínai rizsföld-művelő képes naphosszat kézisajtárokkal merni a vi zet, vagy pedig családostul odaáll reggeltől estig taposni a vízemelő kerékmüvét. Az egyes parcel lákat, hacsak lehetséges, lépcsőzetesen képezik ki, hogy a víz természetes esését követve, akadály talanul jusson el a rizstábla minden részébe. Ez természetesen szintén nehéz földmunkával jár és az egész lépcsőzetes rizsültetvény, a maga csator náival, gátjaival, töltéseivel lenyűgözően hatalmas és minden részletében átgondolt mérnöki munka, olyan teljesítmény, amire a minden elméleti kép zettséget nélkülöző egyszerű földművest csak a föld és a rizs iránti imádásig fokozott izzó szeretete képesíti. Pedig mindez csak előkészítője annak a küzdelemnek, amivel a rizspalánták felnevelése jár. Külön, e célra elkerített területrészen csíráztatják ki a magokat, időközben pedig felszántják a víz alatt álló földet. Ember, állat térdig süpped a pé pes, híg iszapban, mégis reggeltől estig megállás nélkül tart a munka ebben az elképzelhetetlen lucsokban s folyik napról-napra, hétről-hétre, míg szárat hajtanak a palánták. Mikor eléggé megnőt tek, szerető kezek kiemelik őket és egyenként el ültetik a végleges helyükre. Talán a legfárasztóbb és fizikailag legkínzóbb mozzanata ez az egész rizstermelésnek; szünet nélkül hajladozni és kéz zel kotorászni az iszapban, sárban s helyezni el ezrével, tízezrével a rizsnövényeket, míg csak az egész tábla be nincsen ültetve. A gazda, vagy a kuli egész családja kinn dolgozik a földön; népes a család és mégis niindeniküknek annyira tele van munkával a keze, hogy alig győzik; panasz, zokszó mégsem esik soha, szent rajongással és buzgalommal végzi mindenki a néki kiosztott fel adatot, Ugyanígy folyik az aratás is: minden egyes rizsszálat külön vágnak le, szinte külön-külön gyűjtenek be minden rizsszemet; aki tudja, meny nyire megerőltető még a közönséges aratómunka is, amikor pedig egyetlen kaszasuhintással egész rendek dőlnek le, halvány fogalmat szerezhet a rizsbetakarítás sziszifuszi munkájáról. De a rizs hálás is mindezekért az áldozato kért. Közel 2000 különböző fajtáját ismeri és ter meszti a távolkeleti ember és ezekből a különböző rizsfajtákból a főtt, kásás rizs-ételektől a rizsből készült italokig az élelmiszerek végeláthatatlanul változatos sorát teremti elő a keleti szakácstudo mány. Még részegítő szeszes ital is kerül belőle, aminő a japánok nemzeti itala, a 15 százalékos szesztartalmú rizspálinka, a sake. A rizs fehérjetartalma csekély lévén, némi húsétellel, elsősorban hallal egészítik ki az egyhangú étrendet, egyéb ként azonban a rizs tökéletesen kielégíti a sárga ember szűkre méretezett étkezési igényeit. A kevésbbé tehetős néposztály évi rizsfogyasztása fejen ként átlag 100—250 kg; ez néki elég, az európa inak azonban hamarosan felkopna tőle az álla. Az orosz-japán háborúban az orosz hadifoglyok panaszkodtak, hogy a japánok éhcztetik őket. Mi
20
BIZALOM
Ady e gyönyörű soraiban minden szép vers kor erre nemzetközi bizottság vizsgálta felül az értelmét örökíti meg. Szolgáljon olvasásuk arra, ügyet, kitűnt, hogy a foglyok a japán katona rizs hogy a Bizalom olvasói a verseket ezentúl öröm adagjának — kétszeresét kapták! Nincs növény, mely egy nép életkörülmé mel olvassák s szeretettel mondogassák. nyeit és életformáit jobban befolyásolja, mint a rizs. A rizstermelés rendkívül nagyszámú emberi Szüléink. munkaerőt kíván, még akkor is, ha állatok segí Két szerelmes tenek megművelni a földet. köz’t hidat vont Ha sok fia, lánya van a parasztnak, könyaz Ég a sorsuk nyebben végzi el a rengeteg tennivalóját; minél fellegén... népesebb a család, annál többet teremt ki a föld ből. így válik a rizs a népszaporodás egyik ha ...H íd szivárvány... talmas előmozdítójává s ez az oka, hogy a rizs nem szín-ármány! gócpontjai egyúttal a világ legsűrűbben lakott vi — igaz napfény — Tünemény — dékei is. Európa legnagyobb népsűrűségű orszá hogy ez első, gában, Belgiumban, 273 ember lakik egy négy nagy, nagy belső zetkilométeren. Japán népsűrűsége 182, Jáváé 266 okkal járó tünemény. s egyes körzeteiben több ember zsúfolódik össze, S most ők ketten, mint akárhány európai városban. Keboemen kerü szeretetten, letben például nem kevesebb mint 903 ember szo állnak angyalok helyén. rong egy négyzetkilométeren! Amíg jó állapotban R. M. vannak az öntözőmüvek, a csatornák, addig bőven terem a föld, de jaj, ha ellenséges támadás tör az ültetvényre és elpusztítja, vagy csak megrongálja Egy szem őszibarack. a berendezést: az éhínség réme támad a lakos — Elbeszélés — ságra. Ezért bizalmatlan sok rizstermelő nép az Írta: Vargha Tamásné. idegennel szemben; nemzedékeken át felépített és keserves munkával fenntartott kezemüvét félti tőle; Vasúti kocsi. Harmadosztályú nem dohányzó. de ez az oka annak is, hogy rizstermelő államok Csupa úgynevezett jó közönség. Vadonatúj zöld fejedelmei feltétlen egyeduralkodók voltak, égi lé felöltőben fiatal úr jön be az ajtón. A kabátját nyeknek, isteneknek leszármazottai (mint ahogy a különös gonddal akasztja fel, aztán határozott japán császár egyik címe ma is tenshi, az „ég léptekkel tart az ablak melletti üres hely felé. fia"), mert csak ilyen feltétlen és megtámadhatat- Közben elégedetten néz körül. lan tekintély kényszeríthette az egész népességet, — Rendben van, egész jó társaság — álla hogy egységesen vegyen részt a rizsművelés teen pítja meg hangtalanul, csak az arcvonásainak a dőiben vagy álljon csatasorba a rizsültetvények kisimulásával. védelmére. így vált a rizs, a sárga ember kenyere, Hivatalnokféle embernek látszik, de mintha a történelmi fejlődés folyamán puszta élelmicikk- nemrég érkezett volna csak oda. Mintha különös böl a világ egyik leghatalmasabb népjellemformáló gondot adó, különös értéknek tekintené társadalmi és államalkotó tényezőjévé. állását. Mozdulatait mintha minduntalan mérlegre rakná, mintha mindegyre azzal vesződnék, hogy A szép vers hatása a minden emberi jaj, csak elég előkelőén tudja keresztbe rakni a lábait és kezében tartani a kesztyűjét. Feszes arc lélekben szunnyadó jóra. cal ül a helyén, olyanforma könnyedséggel, mint A Bizalom igyekszik majdnem minden szá egy kirakati férfibaba a Rákóczi-úton. Csak a mában verset is közölni. Minden szép versben van színei „változatosabbak," sárga cipő, sötétkék ruha, valami, ami úgy szól a lélekhez, mint a muzsika zöld ing, lilafekete-csíkos nyakkendő. És nagy és a dal. Üzenetet hoz abból a birodalomból, ahol adag önérzet. Előveszi az újságját, széthajtja, még a szépség és enyhület lakik s megérinti lelkünket egy futó pillantást vet jobbra-bálra, aztán olvasni azon a ponton, ahol még a gyermek él bennünk. kezd. Arra neszei csak föl, hogy állomáshoz ért a Korunk egyik legnagyobb költője Babits vonat, sőt már nyílik is az ajtó és megjelenik a Mihály. Ó, mint fordító is nagy. Megírtuk már, nyílásában egy új útitárs. Bozontos üstökű, kérges hogy ő fordította le Dante nagy művét olaszból kezű öreg parasztember. Szegény sorban lehet, magyarra. A cca 2 0 év előtt elhunyt másik nagy mert megviselt, fakó, foltos „untercik," keshedt magyar költő, Ady Endre így emlékezett meg Babits nadrág, felpördült orrú csizma van rajta. Borotverses könyvéről: válatlan, ütődött, szegényszagú öreg. Leül, de olyan bátortalanul, olyan féloldalasán, mintha csak úgy „Szép könyv, talán hacsak a keveseknek véletlenül került volna erre az ő szamára túlsá Tetszenél ma: dicsőséged s bajod gosan előkelő helyre. Mintha nem ugyanannyit De sorsot ennél mégse hiszek szebbet: fizetett volna ő is a maga helyéért, mint akár Öntött szavak, kik egyre olvadóbbak, melyikünk, vagy még talán többet is a maga szegénységéhez képest, úgy összehúzza magát a Szánjatok szét jóságokként a jóknak."
BIZALOM sarokban. Épp az újkabátos úrral szemközt. Az úr arcán végig suhan valami kellemetlen érzés, de aztán szétnyitja az újságját, mint valami spanyol falat, maga és az új útitárs közé, kifeszíti, mint egy vitorlát, amivel kívánatosabb tájakra lebeghet, és — elindul a nagyvilágba fekete betűs fehér vitorlájának szárnyán. Mire onnét visszatér és gépiesen összehajtja és a kabátja zsebébe dugja az újságot, már úgy elálmosította a vonat egy hangú rázása, hogy nem törődik többé azzal, ki ül, ki nem ül vele szemben, egyforma üres tekin tettel nézi a kopott kis öreget, a vészféket és a legszebb és legolcsóbb harisnya csábító reklámját. Le-Iecsukódik a szeme, le-lehuppan a feje, kettőt rövidet horkol is, de arra végérvényesen föl is ébred és azzal a biztos tudattal kapja hátra a fejét, hogy ő nem aludt. Ha ott szemben a kis öreg azt merné állítani, hogy még horkolt is, an nak nagyon rossz vége lehetne. De az öreg csön desen kuporog a helyén és nagy érdeklődéssel nézegeti a más emberek kukoricaföldjét, hogy vájjon mennyit ígér ez vagy az a tábla. Az úr csakugyan végleg legyőzte az álmosságot, feláll, ha nem szégyelné, nyújtózkodnék is egy nagyot, így azonban csak odalép az ablakhoz és kinyitja. Jól esnék most innét felülről könnyű kis füstkarikákkal szórni tele mind ezt a kizöldült tarlót, útszéli fákat, kukoricaföldeket, az egész sivár és unalmas tájat. Dehát ez nemdohányzó. No, mindegy. Na gyobbacska állomás jön. Az úr kihajol az ablakon egy pénzdarabbal a kezében. Jobbkarja eltűnik egy pillanatra mélyen lent, aztán megint előkerül. Ovális kis papírtálcát tart, rajta két szem őszi barack. Nem mintha megkívánta volna, csak úgy unalomból majszolja a gyümölcsöt, hogy legyen mivel agyonütni az időt. Meg, hogyha már egyszer nemdohányzó, valamit mégis dughasson a szájába. A bozontos kis öregnek csak épp a szemesarka mozdul meg, amint óvatosan az úr felé kémlel. Drága szép őszibarackot eszik az. Jó volna vagy egy kis fa a fajtájából. Pérfzes fajta. Az úr közben már elfogyasztotta az egyik barackot, fogja a magját és az ablak alatti hamutartóba dobja. A kis öreg köhent egyet, megvakarja a füle tövét, zsebre dugja a kezét, hogy megint előhúzza, fe szeng még így egy-két percig, aztán félig fölemel kedve a helyéről, előrehajol és bütykös kezével az eldobott mag után nyúl. — Meg tetszik engedni, hogy ezt a magot elvegyem innén? — kérdi illendő módon, szemét a fiatal úrra emelve. — Szeretném elültetni oda haza — motyogja utána halkan, inkább csak magának. Az újkabátos úr úgy fordítja felé az arcát, mintha most venné csak észre, hogy valaki ott ü1 vele szemben. De most jött rá arra is, hogy az a szegény ember, aki az ő eldobott magját is érték nek tartja és engedélyt kér tőle, a volt tulajdo nostól arra, hogy a magot kivehesse a szemét közül magának — csakugyan valaki. Szégyenli magát egy kicsit az úr, de a szégyen lassan ellágyulásba megy át az arcán. Mintha régi emlékek keltek voltak benne életre valakiről, egy ilyen
21
öreg emberről, talán az apjáról, vagy az öreg apjáról, mit tudom én... — Hát hogyne! Csak tessék! — szíveskedik és kézzel-Iábbal integet hozzá, igyekszik minél kedvesebb lenni a szegény emberhez. Kicsit most mintha ő húzná össze magát a sötétkék ruhában, amire egy perccel előbb még olyan büszke volt. Mintha e pillanatban jobban érezné magát egy ilyen ismerős foltos és kizöldült ruhadarabban. A szemében meleg fény gyullad ki, fogja a másik barackot és odakinálja a kopott kis öregnek. Ki csit el is pirul közben az örömtől, hogy ő most jó valakihez, egy idegen, szegény emberhez és talán ezzel szeretne most valamit helyrebillenteni magában, az életében, elmúlt esztendeiben... Moz dulatai is egyszerre mintha föloldódtak volna, egyszerre csupa közvetlenség, természetesség, csupa felszabadultság az egész ember, ahogy előredől, ahogy a zsebkendőjével megtörülgeti vigyázva a barackot és talán ugyanazzal a szíves, kicsit pa rasztos mozdulattal dugja öklében a barackot a szegény ember orra alá, amivel őneki nyujhatta valaki valamikor régen. — Nem — rázza meg a fejét kedvesen, szerényen a kopott kis öreg — köszönöm a szívességit, de szalonnáztam már. Nem mondja ki, csak a mosolyán tükröződik, amivel folytatná a szót úgy szíve szerint: — Meg osztán nem is nekem való falat ez, tessék elhinni. Úrnak való ez csak. A magja kell nekem csak, amit elvessek, hogy nekem is terem jen ilyen szép barackom, ha megérem. De magam akkor se nyúlok ám hozzá, pénzes gyümölcs lesz ez... Az úr azonban most már nem nyugszik. Csontnyelű zsebkést halász elő a zsebéből és belemeríti a barack puha, fehéres húsába. — No, ezt a felét így legalább a maggal. . . no, vegye már el, hogy lássa mégis mi fajta. Ez hat. A kis öreg nehézkesen átveszi, bele harap, a barack leve megcsurran és elindul egy csöpp lefelé, folyik végig a kezén, be az untercik kitágult ujján, be a könyöke felé. Nem is tud szólni, tele van a szája a gyümölcs édes, leves húsával. Csak a szemével int, a fejével bólint, hogy jó biz ez, méltó a szaporításra. A fiatal úr nevet, szemébe néz derülten a kis öregnek, mint valami régi ismerősnek és jó ízűen szopogatja el ő is a maga felét. — Ez nekem is jobban ízlik, mint az előbbi, — mondja és rá van írva az arcára, hogy nemcsak, hogy jobban ízlik ez most neki, hanem ennek az ízét érzi csak voltaképpen, a másikat épp hogy csak megette. Nézek rájuk olyasféle érzésekkel, mintha valami kiegyenesedett, helyreigazodott volna. Aztán lehúnyom a szemem és nem látok, csak egy szem. őszibarackot: a barack zöldesfehér, puha, sima húsa van előttem, meg a szegény igénytelen, ráncos, barna magja. Együtt, ahogy egy virágnak a kelyhéből elindultak egyszer.
BI ZALOM
22
Újszülött gyermek bölcsőjénél. A jós: Némán, látatlanul, halál leskelődik. Barna lepelében, gonoszul elbúj.
A próféta: Ám ha egyetlenegy hű szív is meglátja, Mérges, rút fullánkja semmiként kihull...
Az anya: Angyalok szent
kara, ó segítsd szívem!
Úszó templomok. Az első misszionáriusok kis parti sajkáikon tettek ezer és ezer kilométeres utakat ismeretlen tájak, veszélyek és emberek között. A Földközi tenger környékén lakó emberek is gyakran csak igy értesültek, hogy mi van fent északon, vagy lent délen, Ázsia, Afrika belsejében. A bárkák végigsiklottak a Missisippin és a Sárga folyón, a középkor elején, jóval előbb Kolombus Kristóf előtt már eljutottak Észak-Amerika keleti part vidékeire is. A misszionáriusok kis bárkái az első úszó templomok, melyek magukkal viszik a szél rózsa minden irányába az Úr igéit és törvényeit, közben pedig részünkre a földet fedezik fel. Nem valószínű, hogy bármelyikük is gondolt volna arra, hogy felfedezéseik nyomán a világ igy megváltozik, hogy nyomukban újabb és újabb népvándorlások keletkeznek, hogy az óceánokat hajóóriások fogják átszelni, amelyek mindegyike egy-egy úszó város, az utazás már nem jár veszéllyel és ahová viszik utasaikat, ott sincs ve szély. Az emberek nagy része ma inkább szóra kozásból utazik, mint szükségletből. Az óceánjáró testében az utas mindent megtalál, ellátást és szórakozást, kényelmet és pihenést, de megtalálja a templomot is, ahol vasárnaponként felzúg az orgona, megszólal a pap, meggyónhat az ájtatos hívő. A hajó kapitánya előtt megkötött házasságot megáldja az egyház. Az újszülöttet pedig meg kereszteli a pap. A templom falait freskók díszítik, az oltáron a Megváltó képe van kifaragva, vagy Madonna néz le reánk. Előtte friss virág. Az egyik hajó temploma misztikus fényben ragyog, a másikon a barokk bája ömlik végig, egy harmadikat a protes tantizmus puritánsága jellemzi. A hajóépités tech nikája csak a méreteket korlátozza, különben nincs akadály.
Ovidius: Négy-korszak. Első volt az aranykor. Kényszer meg nem alázta, Törvények nélkül és önként élt becsületben. Megtorlás senkit nem ijesztett, nem fenyegettek Érctáblák senkit, bírája előtt nem esengett Félve, remegve a nép és mégis biztosan éltek. Akkor a büszke fenyő még nem szállott le az ősi Hegycsúcsról, hogy fürge hajóként fusson a vízre,
A hazain kívül más partot senki sem ismert. Nem volt trombita még, kürt sem volt, kard se, [sisak se,] Hadseregek sem voltak, mégis békevilágban Boldogan és tétlen henyeségben folytak az évek. Az anyaföld szűz testét még nem tépte fel ásó, Szántás nélkül, bőven adott mindent, ami kellett. Volt eleség elegendő s nem folyt érte verejték, Gazdag terhük alatt roskadtak a fák, a hegyoldal Telve szamócával, szedret kínáltak a bokrok, Makkot hullattak Jupiter szent fái, a tölgyek. El nem múlt a tavasz, mag nélkül nőtt ki virága És gyengéd zefirek langy szellővel simogatták, A bevehetetlen föld ontotta szünetlen a termést És ígéretesen ringott a kalász a mezőkön, Tej folyt vagy nektár csobogott a folyókban, a fákról Méz pergett le. Saturnus volt még úr a világon. Másik az ezüstkor. Rosszabb, mint az arany, jobb mégis sokkal a réznél. Ekkor szűnt meg a régi, örök tavasz is: Jupiternek Úgy tetszett, hogy az esztendő négy részre szakadjon: Nyárra bizonytalan ősz, zord télre arasznyi tavasz jött Már ezután hol a nyár tikkasztó vad heve perzselt, Hol meg jégcsapokon kopogott a tél fagyos ujja. Kellett egy biztos menedék: eleinte az ember Barlangokba vonult s vesszőből fonta az ajtót. Ekkor nyíltak először a földön hosszú barázdák, Ekkor nyögtek a járom alatt legelőször az ökrök. Harmadik a rézkorszak volt, nyersebb az ezüstnél, Könnyebben ragadott átkos fegyvert, de azért még Ez sem volt bűnös. Vad vasból volt az utolsó. Egy-kettőre betört minden gazság e silányabb Korba: a tisztesség, hűség és tiszta szemérem Elmenekült, a helyükbe nyomult a durva erőszak, A pénzvágy, a csalás, az intrika és a gonoszság. A szeleket nem is ismerték még, már a vitorla Duzzadt, útnak eredtek a szálfák messzi hegyekről És haragos habokon kezdtek táncolni kevélyen, Isten földje közös volt.addig, akárcsak a napfény S a levegő: földmérő jött felmérni arasszal; A termés, a gyümölcs, mit a földanya önmaga [nyújtott,] Nem volt többet elég és a méhéig lehatoltak Kincseiért, miket a szörnyű Styx árnya takart el. Ezzel a romlás eszközeit felszínre vetették: A káros vas, a gyilkos arany napfényre kerültek, Vélük a háború, mely mindkettőt kedveli s átkos Csörgő fegyvereit véres kézzel veri össze. * S ebben a korban, Isten szállott le az egekből, Hogy emberré válva: a megváltás útjává legyen.
.
Az újvilág új regénye.
Elmondja Surányi-Unger Tivadar szegedi egyetemi tanár, aki most jött meg a los-angelesi egyetemről, ahol német, angol és japán nyelven megjelent művét tankönyvnek használják. (Folytatás.)
Ilyen magas, pár ezer fokos temperaturákat azonban már nem hőmérővel mérnek, hanem az izzó fém színárnyalata az ismérv. A villamos szem hajszálpontosan meglátja az izzó fém színéről az
BI ZALOM izzás hőmérsékletét, a villamos szem nem tévedhet és ezzel a fémiparból kiküszöbölődött minden emberi esetlegesség. — De láttam Kaliforniában egy narancsfel dolgozó telepet, ahol a futó szalagon szédületes sebességgel rohant a narancsok milliója, amelyek mindegyikét megvizsgálta az elektromos szem és e pillanatnyi felvétel alapján színe, minősége, nagysága és fajtája szerint osztályozta is azokat. Amerikában manapság ugyancsak villamos szem szortírozza a tojást is és valamire való háziaszszony meg sem veszi a tojást, amelyen nincs rajta a villany szem pecsétje, amely az egyetlen és csalhatatlan bizonyítványa a hirdetett minőségnek. — A villany szem ebben a pillanatban kö rülbelül két-hárommillió ember munkáját pótolja Amerikában, de ezt mégis bevezették, mert hi szen a villany szem munkássága nem koncentrá lódik egy olyan speciális területre, mint amilyen Délamerika, így tehát van megoszlás és a szociális követ kezményeket nem érzi meg annyira a társadalom. L e h ű tö tt g y á r a k é s h á z a k .
— Sorjában a harmadik figyelemreméltó ta lálmány a házak és gyárak lehűtése. Ez azt jelenti, hogy felépítenek nagy épületeket, amelyekről még az építés előtt megmondják, hogy teszem azt, öt, tíz, vagy húsz fokkal lesz kisebb a bennük ural kodó hőmérséklet, mint a külső temperatúra. Ennek az ugyancsak szokatlanul hangzó elgondolásnak célja nem egyéb, minthogy a gyárak és a munkások leköltözhessenek a még kihasználatlan trópusi vi dékre, ahol eddig a hőség miatt normális mun kateljesítményről nem lehetett szó. Elképzelhető, hogy a gazdasági válságot Amerika rövidesen meg oldja azzal, hogy lakosságának egy jelentékeny hányadát népvándorlásra kényszeríti. Leköltöznek a trópusokra, ahol a hűtött házakban és gyárakban úgy mozoghatnak, élhetnek és dolgozhatnak, mint őseiktől örökölt és megszokott északi környeze tükben. E lő r e g y á r tó it h á z a k .
— Az amerikai élet ötödik figyelemreméltó nagy változása az előre gyártott házak rendszerének bevezetése. A lakás, a civilizált emberi életnek ez a legfontosabb követelménye lassankint megszűnik probléma lenni. Olcsó áron, árjegyzék szerint lehet megrendelni a házakat, amelyeket az árjegyzékben feltüntetett egészen minimális időn: negyvennyolc, vagy hatvannégy órán belül a kijelölt helyen fel is építenek. Ennek egyelőre a családi házak könnyű megszerezhetőségében van az előnye és abban, hogy a házát bárki ugyanannyi idő alatt szét is szereltetheti és máshová vitetheti, mint amennyi idő alatt felépíttette. — Az árjegyzék szerint való ez a gyors épít kezés egyébként nemcsak rendkívül módon olcsóbbá tette a munkálatokat, de egyben. érdekes és figye lemreméltó'gazdasági újítást hozott be. Az ilymódon épített ház ugyanis minden régebbi házzal szemben: nem ingatlan, mert szétszedhető és szál lítani lehet.
23 Mozgó lakás.
— Végül a hatodik találmány, amely azonos összefüggésben van a most említettel: a mozgó lakás, az autóhoz kapcsolt apartman. Az amerikaiak azt állítják, hogy harminc év múlva minden ame rikai lakos kocsiban fog lakni. Kétségtelen, hogy az eddig forgalomba hozott mozgó-lakások egészen elsőrangú eleganciával, kényelemmel, komforttal, villamoskonyhával és minden elképzelhető lakályos sággal vannak berendezve, egyelőre azonban nincs megoldva a folyó víz kérdés, bár a mozgó lakásokon elég tekintélyes víztartályok vannak és már kezdik az utak mentén felszerelni — a ben zinkutak mintájára — folyó vízcsapokat, amelye ken át az utánpótlás kényelmesen eszközölhető. Ennek a típusnak általános elterjedése szintén in vesztíció kérdése csupán, tehát technikailag meg oldottnak tekinthető. Érdekes, hogy az amerikai hatóságok egyelőre zavarban vannak ezekkel a mozgó-lakásokkal. Ezek tulajdonosai állandóan ide-oda utazgatnak, oda mennek, ahol éppen mun kát kapnak, így tehát nincsen állandó tartózkodási helyük és nem lehet megadóztatni őket. Az adó zás elől Amerikában is szívesen vándorolnak el az emberek. — Hát ezekben foglalnám össze röviden azokat a szembeszökően különleges és egyelőre csak Amerikát érintő problémákat, amelyek világosan mutatják, hogy az amerikaiakból nem veszett ki az optimizmus és a mai sivár gazdasági és világgazdasági viszonyok közepette ugyanazzal a len dülettel és bizakodó reménységgel kutatják a jobb élet és a magasabb életszínvonal lehetőségeit, mintha egyéb gondjuk sem lenne. (Vége.)
Dante Purgatóriumának tizenötödik éneke.
Itt a harag bűnösei szenvednek. Vezeklésben erősítést nyernek a türelem és szelídség példáiból. A látomások a Szelídség képei: I. Mária, mikor az elveszett kis Jézust a templomban meglelte, mindössze ennyivel dorgálá: „Fiacskám, miért tetted ezt velünk?" II. Szent István vértanú megkövezése, ki Krisztus példája nyomán, gyötrelmei közepette imádkozik üldözőiért. Bár este volt: egyszerre sok fény-láng hullt szemembe, vakítón és megzavart ott az új jelenség, mely egyszerre ránk gyűlt. Szemöldökömre kezem ernyőt tartott; mert a nagy' fényhez nehezen törődvén szemem, verését mérsékelni hajtott. Mint a tükörbül, ha visszaverődvén, vagy víz színérül, époly fokú szögben, mint rájahullott, a beléeső fény a függélyes vonaltul jobbra szökken — ha balrul jött — egyenlő messzeségbe, (mint kísérlet mutatja s ábra könyvben): úgy messze fény felénkvert kéveképe látszott élessen az arcomba tépni; s szemem el kellett róla kapni végre.
BI ZALOM
24
„Atyám, mi ez, hogy nem tudom kivédni úgy, hogy a védelem valamit érjen" — szóltam — „s egyre közelebb látom égni?" „Ne csodáld hogyha még ma" — szóit Vezérem — „a mennyei cselédség fénye kábít: Követ ez, föllebb int a meredélyen. Ily jelenséget látni nem sokáig lesz kín számodra; sőt amint megedzik természeted, még gyönyörödre válik." — S az áldott Angyal ím élénkbe tetszik és szól-vidáman: „Erre-lépjetek föl, mert lábatoknak könnyű lépcső lesz itt!" S így léptünk följebb ama kerületből; és: „Beati misericordes"* — ének szólalt, és: „Örvendj, győztes!" — hátmegettröl. Magunk mentünk a hegy meredekének, s én, hogy halljam Vezérem drága hangját, és jó hasznát vegyem a bölcs igének így kértem ajkáról a drága mannát: „Mif érthetett a romagnai szellem, mikor emlité osztozás tilalmát?" „Bűnének súlya" — kezdte, hogy feleljen — „kínozza egyre; nem csodálható hát, hogy mást meg akar óni ily kín ellen. Ha vágyad, ember, mind olyanra szórád ami megosztva kisebb lesz, irigység mozgatja folyton sóhajod fúvóját. De csak magasabb szférák lelkesítsék szerelmeikkel vágyadat az égnek, megládd, hogy ily kín ellen van segítség. Ott mennél több mond valamit miénknek, annál több jó jut egy szívnek belőle, s a szent szerelmek annál jobban égnek." „Ne szóltam volna az imént felőle," — mondtam — „akkor sem érzenék ily éhet: elmémben még több kétség tört előre. Hogy lehet hogy nagyobb fokára érhet a gazdagságnak, aki többnek adta kincsét, mint ha az csak keveseké lett?" Felelt: „Mert folyton földi kis javakra csüggesztve elméd, azokért sóvárog, a fényből is csak homályt szősz magadra. De ottfönn minden vágy felé úgy árad a mondhatatlan és határtalan Jó, miként a fényes testhez a sugárok. Ahol több hőt lel, mindig arra hajló: s így oda hol több vágy eped feléje, több kincset áraszt a határtalan Jó. S mennél több szíy lesz így a vágy edénye, annál több kéj lesz, annál több szerelmes, s tükörként egymást veri vissza fénye. S ha magyarázatom nem volna teljes, meglátod Beatricét, aki tőled ezt, — s minden éhet és kétséget elvesz. Csak menj tovább, és gondolj arra főleg, hogy öt seb van még vésve homlokodra, melyek igaz fájdalomtól benőnek." •Boldogok a könyörületesek.
Ép szóltam volna: „Meg vagyok nyugodva" — mikor, a másik körbe érve, ajkam szemeim szomja visszanémította. Mert látomás vett erőt ime .rajtam: egy templom volt, ami előmbe tűnt, ahol nagy nép tolongott, sűrű rajban. És ím, egy nő jön, s mint bús anya csüng egy kis fiún, s így szólítja vidulva: „Fiacskám, miért tetted ezt velünk? Lásd, apád és én keresünk búsulva!" — s amint az édes. hang elhagyta ajkát, a kép, amint jött, gyorsan tűnt el újra. Új kép jött. Nagy nép, melyet vak düh töltöz belül, s: „Kövezd meg! Kövezd meg!" — kiáltja, egy ifjú embert bősz kövekkel öldös; s az ifjú, testét föld felé bocsátja halálosan; de szemeit emelvén egeknek kapuivá nyitja vágya, s gyilkosaiért fakad ima nyelvén oly arccal, melytől kisarjad a részvét, az Úrtól nékik kegyet esdekelvén. S hogy szemem újra külvilágba néz szét, a kívül igaz dolgokra tekintve, megismeré nem csalfa tévedését. S mesterem, látván, hogy, kábulva szinte, vagyok, mint aki álmából riadna, „Mi lelt, hogy alig tudsz megállni?" — inte — Mi lelt, hogy fél mérföldnél távolabbra mintegy béklyózva jöttél, s szemcsukottan, mint ki álomnak s bornak volna rabja?" „Ó jó Atyám, hadd mondom el legottan, figyelj kicsit, mi lön szemembe tárva, mikor lábam-veszítve meginogtam..." S felelt: „Habár arcodon volna lárva százával: mégsem lenne legcsekélyebb gondolatod tőlem titokba zárva. Amit láttál, azért volt, hogy kedélyed ne vonjad el a Béke záporátul, mely az örök Forrásbul szerteszéled. Nem úgy kérdém én: Mi lelt? mint ki bámul, bámul, nem értve és nem látva mitsem, az áléit testre, mely tunyán aláhull: hanem kérdém, hogy lábad lelkesítsem ahogy szokás lelket adni a restnek, ki bár fölébredt, járni kedve nincsen." — Mentünk azonban, szembe mint az estnek, nézvén, ameddig szemeink elértek, míg ránk az est fénylő sugári estek. S ím füst egyszerre, fekete, temérdek, utunk előtt nagy-kavarogva tűnt föl; nem volt hely és mód elüle kitérned s a tiszta eget élvévé szemünkből. Felelős szerkesztő és kiadó:
GÖLLNER MÁRIA. E jótékonysági folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala:
FOGHÁZMISSZIÓ HELYISÉGE, Budapest, V., Markó-utca 27. földszint 6. szám.
Nyomatott a váci kir. orsz. fegyintézet könyvnyomdájában.