BIZALO M
Havonta kétszer megjelenő szemle, a világ folyásáról és az ember alkotásairól.
21. szám.
XIII. évfolyam. Halottak napjára.
1942. november 1. Családi Úrvacsora. Irta: tgnácz Rózsa.
Fehér hó borult a fagyos temetőre, Az engesztelődés fehér lepedője, Betakarta lágyan a sírok gyászhalmát, Bárcsak betakarná a sírók fájdalmát. Mégis ne takarja, ezt befödni vétek, Minek is takarná, amig a seb éget!? Az a parázs, melyet hamu alá födnek, Csak tovább megmarad égető üszőknek. Hadd könnyezzék a szem, hadd vérezzék a seb, Az lassan felszárad s ez se lesz mérgesebb. A mécsnek olaja, ha fenékig égett, Elalszik magától, nem lobog, nem éget. A kertek földét is lám föl hasogatják, S úgy vetik belé a színes virág magját. Mely szívet az élet ekéje fölszántott, Pirosabban termi az örömvirágot. Jó orvos az idő, nagy vigasz az Isten S a hit forrásánál majd beheged minden És belepi sebed, mit az élet vága; A remény szép zöldje, szeretet virága. Iván.
Gyermekkoromban, Erdélyben nem volt még néma az Úrvacsora. Míg mi a kántor mellett fújtuk az első presbiter kenyérvételétől az utolsó koldus: asszony kehelyfogásáig, áhítatosan, cérnahangon s gyanútlan hamisan, hogy „megtérítve áll elöltünk a szeretet asztala," azalatt a pap egy-egy bibliai mondást mondott az elébe járulóknak. Papja vá logatja, hogy egyénre alkalmazza-e a bibliai idé zetet, vagy se? K. D. vicekeresztapám bizony nem sokat gondolkozott rajta, hogy kinek, mit is kel lene mondania; régimódi, kuruckodó, politikus pap volt, olyanféle protestáns, aki vallásunkból a „tiltakozást" tette magáévá "s- nem az építő és igenlő evangéliumot. Ö bizony végigmondta a „Hegyibeszédet" s ha elfogyott az Ige, kezdette elölről. Nem úgy Incze Vince tiszteletes úr. Ő aztán ismerte minden hívét kívülről, belülről. S a szent Igét úgy adta át a kenyérrel együtt, mintha a ma ga vélekedését mondaná. Mondják, hogy a nagy szájú Deáknénak, aki minden lében kanál volt, hordta a pletykát s évente háromszor veszítette össze a presbitériumot a női szövetséggel, azt mondta egyszer, Jakab apostol szavaival nyújtván a Szent kenyeret: „A nyelv is tűz, a gonoszság nak összessége. Megszeplősíti az egész testet, lángba borítja életünk folyását. De maga is láng ba boríttatik a gyehennától." S hogy tán Deákné ijedtében kiszaladt vol na a templomból Úrvacsora nélkül... — Az én apám kívülről is, belülről is is merte híveit. Áhitatosan figyelt arra is, hogy az
162
B 1Z A L 0 M
úrvacsorái szertartás szép és ünnepélyes legyen külsőségeiben s nemcsak á külsőségeknek tett eleget, mert alázattal s hittel szolgálta az Istent. Halálos beteg volt már, mikor új kenyérre felkelt mégegyszér, utoljára, Úrvacsorát osztani. Sokat gondolkoztam már én azon, hogy a gyer mek milyen papnak tartja az apját, akit emberi gyarlóságaival együtt közelről ismer? Mert láttam sok papgyeimeket, aki később messze rugaszko dott az egyháztól. Ezért kell azt hinnem, hogy apám igazi pap volt, mert mi ismertük emberi gyengéit, parancsolni vágyó, zsarnokságra hajló természetét, indulatosságát s mégse kritizáltuk so ha benne a papot. . Ha bezárkózott az irodájába textust keresni, ha éjszaka prédikációt írt, mikor feltette a papi sapkáját s magára terítette palástját, ha megcsendült a szava, mikor láttuk cselekedni, betegekért, özvegyekért, árvákért, — rajongva néz tük s nem az apánkat láttuk benne. Röpíteni tu dott lángoló ‘tekintete s úgy éreztük az Istent szólja, ha szól. Bágyadt cs megtört volt a tekintete, mikor utoljára az Úrasztala elébe állt. Bátyámat akkori ban szentelték pappá s úgy gondolták, hogy éle tükben először és utoljára ketten szolgálják ki az Úrvacsorát. Apa és fia. Kölyök voltam még. Csak fújtam a dicsére tet a kántor mellett, nem éreztem a nagybeteg emberhez közelítő halált. Nem tudhattam, hogy ez az utolsó családi Úrvacsora. Láttam', hogy anyám, papnémódra, elsőnek veszi át a kenyeret apámtól s nem értettem, miért reszket a keze? Mikor bátyám nyújtotta a poharat, sírva fakadt. Mint akit azonos elektromos sugár érint, összerándultam ott fönn, a kóruson én is s potyogó könynyel fújtam tovább: „maga szerzé, nagy meste rünk." De nem tudtam, hogy miért sírok? ...Néhány éve, egy kézzel írt könyvet ha gyott rám örökül anyám. Mindnyájunk élettörténete. Ahogy apró, gyöngy betűivel leírta nekem — sok, sok álmatlan éjszakán. Olvasom anyám kicsi tanáros sorait. Az utolsó Úrvacsoráról emlékezik. Itt irta ezt a naplót, -már Pesten. így: „Életem legboldogabb napja is szomorú kel lett hogy legyen. Megérteni, hogy az uram és a fiam együtt adták az Úri szent vacsorát. S tud tam, hogy az uram utoljára szolgál. Harmincki lencfokos láza volt. De azért zengett a szava, mint máskor. S a régi, szép, erdélyi szokás sze rint, az egyénre alkalmazott bibliai mondással nyújtotta férjem a szent kenyeret: „A hűséges szívet megáldja az Isten." Követte apja példáját a fiam is, aki először adott az anyjának úrvacsorái bort. Ezt' mondta: „Mikor gyermek voltam, úgy szóltam mint gyermek. Mikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat." Szegény kicsi fiam! Mondta, hogy bízzam benne, mint támaszomban, hogy tekintsem férfi nak. Úgy mondta, mint aki fogadást tesz Isten előtt. Mikor az uram szólott, mosolygott a szemem, hogy ne lássa szegény az aggodalmamat. A fiam
szavára elsírtam magamat. Isten színe előtt ugy-e nem bűn az, ha a papi család élete az Úri szent vacsora szertartásával egybe keveredik...."
A család a nemzetvédelem alapja. Minden év október első napjaiban tartják meg Budapesten az országos katolikus nagygyűlést. Az idei 30. nagygyűlésen a család- és a nemzet védelem fontosságáról* tartósságáról tartottak elő adást a szónokok. A megnyitás napja. A katolikus nagygyűlésre az ország egész területén félórás harangzúgás hívta fel a hívek fi gyelmét. Pénteken reggel az ország összes temp lomaiban ünnepi szentmise volt! Budapesten az Egyetemi templomban a szentmisét Serédi Juszti nján bíboros hercegprímás, a szent beszédet pe dig báró Apor Vilmos- győri püspök mondotta. A szentbcszédben Apor püspök utalt arra, hogy ez a nagygyűlés irányt akar mutatni, miként lehet a családokat és ezzel az országot megerősíteni. • Az első nap délutánján a katolikus nők tar tottak díszgyűlést, amelyen Scheffler János szat mári püspök mondott beszédet. .Rámutatott arra, hogy talán sohasem ült össze ilyen komoly idők ben a magyar katolikus társadalom, mint most és a család boldogsága, jövendője az anyák kezében van.-E.zéft erkölcsükben és hifiikben kell a nőket megerősíteni, ha azt akarjuk, hogy a család sziklaszilárdan álljon a népek viharában. A második nap. A második napon Serédi Jusztinján bíboros, hercegprímás az Örökimádás templomban mon dott szentmisét. Drahos János kanonok, érseki általános helytartó mondta a szentbeszédet és rá mutatott arra, hogy . még mindig kevés hívő tér be a templomokba, pedig Krisztus hívja az em bereket, azokat, akik fáradtak és meg vannak ter helve. Mi búza- és bortermelő nép vagyunk, te hát eucharisztikus nép, de ne csak külsőleg le gyünk azok, hanem lélekben is. A katolikus leányok gyűlésén Grősz József szombathelyi püspök mondott beszédet és han goztatta, hogy a mostani nehéz időkben az • egy háznak és. az országnak egész emberekre van szüksége. Ezután a különböző leányegyesületek vezetői tettek munkáikról jelentést. A katolikus férfiak gyűlésén Czapik Gyula veszprémi püspök mondott beszédet. Azt fejteget te, hogy olyan magyar férfiakra van szüksége az egyháznak és . a hazának, akik lélekből fakadó őszinte hittel, senkivel és semmi mással sem tö rődve megingathatatlanul keresztények. A nagygyűlés fénypontja. A harmadik napon, vasárnap volt az orszá gos nagygyűlés fénypontja. Budapest összes temp lomaiban főpapi mise volt, a szlovákajkú hívek szentmiséjét Aáadarász István kassai püspök, a németajkúnkét Grősz József szombathelyi püspök
BIZALOM mondotta. Ezután tartották meg a Vigadó nagy termében a díszgyűlést, ahova azonban sokan nem fértek be és a kiszorultak részére hangszórón közvetítették a beszédet. Serédi Jusztinján bíboros, hercegprímás mon dotta az első beszédet. Hangoztatta, hogy amikor hős katonáink a keleti arcvonalon még a saját életük árán is védik a magyar csaladok és a magyar nemzet életét, akkor nem szabad engedni, hogy idehaza elsikkadjon a család szentsége. A magyar család- és nemzetmentés sokszor igen súlyos áldozatot követel az egyéntől, a szülőtől, a testvértől, de ne rettenjen vissza senki sem az áldozattól bármilyen súlyos is. Ne rettenjen viszsza senki sem az áldozattól még akkor sem, ha meg kellene változtatnia ‘eddigi életfelfogását és kényelemszeretetét.' Ezután Szinvei-Merse Jenő közoktatásügyi miniszter mondott beszédet az egyház tanítói sze repéről. Figyelmeztetett mindenkit arra, hogy sen ki sem akarja az iskolákat az egyháztól elválasz tani, mert ezt és az ifjúság lelkének a politikai célokra való felhasználását hazaárulásnak tekintik. Vitéz Béldi Alajos altábornagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője az ifjúság vallásos neveléséről beszélt. Ezért intézkedett úgy, hogy a leventék közös áldozásban és gyónásban vegyenek részt. Országunkat a kard szerezte meg, de a kereszt tartotta fenn. Gondoskodni fog arról, hogy a leventeoktatás során olyan szellemben ne veljék az ifjúságot, hogy a családi életet ne csak nyugalmas otthonnak tekintse, amely számára biztonságot, ruhát és szülői gondoskodást jelent, hanem tanulja meg a hűséget, hálát, munkát és fegyelmet a családi élettel szemben. A negyedik nap. ■. ' Wiinscher Frigyes arról beszélt, hogy első rendű feladat a munkást a saját és a családja fenntartásához elégséges munkabérhez juttatni. A család megélhetésének minden évszakban bizto sítva kell lennie és a család gazdasági egyensú lyát semmi olyan esemény ne zavarhassa meg, amelyek bekövetkezése a család akaratától függet lenek. Alföldy Dezső ítélőtáblái elnök arra muta tott rá, hogy a házasság már lényegénél, rendel tetésénél és céljánál fogva a férfinak és a nőnek egész életre szóló frigye a házasközösség foly tatására. Ezért a házasság közösségével ellentét ben áll a válás. A .nagygyűlés ötödik napján a különböző missziók és társulatok tartották gyűléseiket, majd ünnepélyesen bezárták az idei katolikus nagygyű lést.
163
Németország idei háborús céljai. Hitler beszédében rámutatott arra, hogy az elmúlt tél igen nagy megpróbáltatások elé állította Németországot, de a legnagyobb nehézségeken már túl vagyunk és az elmúltaknál rosszabb nem fog jönni. — Erre az évre — folytatta Hitler — nagyon egyszerű célt tűztünk magunk elé. Első célkitűzé sünk az volt, hogy biztosítsuk feketetengeri ural kodó állásunkat és a Krim félszigetet ■véglegesen megtisztítsuk az ellenségtől. A keresi és szebasztopoli ütközetek szolgálták ezt a célt. Ezután ke rült sor a második feladat megvalósítására: előké szíteni az áttörést a Donig. Közben az ellenség Charkovból kiindulva át akart törni a Dnyeper part jáig, hogy felgöngyölítse egész déli arcvonalimkat. • Ezek a harcok három ütközetben értek véget, a szovjelellenség több mint hetvenöt hadosztályának teljes megsemmisítésével. — Ezután sor került saját támadásaink meg indítására. A következő céljaink voltak: elvenni az ellenségtől utolsó nagy búzatermő területeit és a kokszosításra alkalmas szén maradványait, elfog lalni vagy legalább elzárni az ellenség elöl az olajforrásokat és elérni a Volgáig. Itt Sztálingrádot tűztük ki célnak, nem azért, mert a város Sztálin nevét viseli, hanem azért, mert fontos hadászati pont. Célunkat elértük és most Sztálingrád birtok bavétele befejezés előtt áll. Ezzel lehetetlenné teszsziik, hogy az ellenség a Volgát használhassa. A német nép élelmezésének biztosítása. . Göring birodalmi tábornagy az arató ünnep alkalmával kitüntetéseket adott át azoknak a gaz dáknak és mezőgazdasági munkásoknak, akik a termelés terén kiváló eredményeket értek el. Ez után ismertette a német nép élelmezési helyzetét.. Kijelentette, hogy az elmúlt télen az élelmezés te rén nehézségek voltak és az adagokat le kellett szállítani. Ezek a nehézségek azonban többé már nem következhetnek be, mert a német csapatok sikerei következtében' termékeny területek jutottak a németek kezébe.
Harctéri események. Sztálingrádban a támadó csapatok megsemmi sítettek ellenséges ellenállási fészkeket és több ház tömböt elfoglaltak. A várostól északra előbbre vit tük a támadást egy újabb külvárosba^ A délről és északról megkísérelt tehermentesítő támadások részben közelharcokban teljesen összeomlottak. Harcirepülögépek több hullámban intézett támadásaik kal a varostól keletre lekötötték az ellenség tüzér ségét. Német vadászrepülőgépek egv gép saját vesz teség mellett 27 ellenséges repülőgépet lőttek le. A német nép háborús erőfeszítése. Csapataink a .doni arcvonalon meghiúsítottak ellenséges átkelő kísérleteket. Az elmúlt napokban két igen fontos nemet be A középső és északi arcvonalszakaszon köl széd hangzott el. Az egyiket Hitler mondotta a té li segélyakció megindítása alkalmával Németország csönös rohamcsapattevékenység. Német és ro idei háborús céljairól és.az e l é r t eredményekről, a mán harcirepülögépek nappal és éjszaka támadták másikat Göring birodalmi tábornagy, a német ara .vasútvonalakon és utakon az ellenség utánpótlási közlekedését. tó ünnepen, a németek élelmezéséről.
164
BIZALOM
Ezzel a katonai felmagasztalással szemben A hadsereg nehéztüzérsége a leningrádi öböl-, ben több találatot ért el a Marat szovjet csataha áll az olasz és francia sajtó egyértelmű felháboro dása amiatt, hogy az angol bombázók immár a jón. Robbanásokat és tüzeket figyeltek meg. Egyiptomban mindenütt sikeresen elhárítottuk meg nem szállt francia, területeket is meglátogat a nagy angol tám adást' és az ellenségnek igen sú ják: így például az október 22-re és 24-re virra lyos veszteségeket okoztunk. Az eddigi jelentések dó éjszakán különböző francia falvakat gyujtóbomszerint '300 páncélos harckocsit elpusztítottunk. A bákkal szórtak meg, s ennek nyomán tüzek keletkezték. Nizza és Algír felett egyébként gyujtólégharcok tovább tartanak. A német és olasz légihaderők támadásokat göinböket sikerült észrevenni és ártalmatlanná tenni. intéztek nappal és éjszaka az ellenség gépesített A Csendes-óceánon... kötelékei ellen. Messerschmidt rombolórepülőgépek Az utóbbi napok folyamán újabb japán erő négy Beaufighter mintájú repülőgépet lelőttek. Marsa Matruh vidékén október 23-ról 24-éré vir sítések szálltak partra a Salamon-szigeteken és radó éjszakán az ellenség egy partraszállási kísér heves harcba bocsátkoztak az ott körülzárt katona letét harcirepülőgépek gyors beavatkozásával már a sággal. Egy tokiói rádiójelentés szerint Angliából erős angol hajóraj indult a Csendes-óceán vizeire. tengeren meghiúsítottuk. (MTI) A hajórajban helyet foglalt három páncélos csata Ahol nincsenek anyakönyvek. hajó, egy repülőgép anyahajó, több . cirkáló és A Transkontinent Press jelentése szerint torpedó-romboló. Ez az erős flotta azonban semmi Moszkvában tarthatatlan a helyzet. Négy’ hónapja képpen sem tud átkelni a holland-indiai vizeken, sem a halálozási, sem a születési eseteket nem amelyek tele vannak japán tengeralattjárókkal. tartják számon. Rengeteg moszkvai családtag az Valószínűleg meg kell tehát kerülnie egész Ausztrá élők között keresi eltűnt hozzátartozóit, holott ezek liát, hogy a Csendes-óceánra juthasson. Még egy már régen elvesztek a harctereken. A városban ázsiai hír: a Kínában küzdő japán csapatok vissza már a vizet is adagolják, mert a német repülőgé vetették a Sárga-tolyón átkelni akaró Csung-King pek a Moszkva környéki vízműveket szétrombol kínai erőket, amelyek több, mint száz halottat ták. A kiütéses tífusz százával szedi áldozatait, hagytak a csatatéren. Visszatérve most már a ten egyetlen napon, október 15-én 193 tífuszos esetet geri ügyekhez, szükséges annak a jelentésnek meg regisztráltak. ismerése, amelyet egy londoni gazdasági lap közölt Lássunk e borzalmas adatokkal szemben vi s amely szerint a tengelyhatalmak megfékezhetetlen gasztaló dolgokat is: az úgynevezett Keleti Vasút, tengeralattjáró háborúja olyan hajótér hiányt ered amely a lengyelországi főkormányzóság területén ményezett, hogy ez minden angolszász nagyobb hétezer kilóméter hosszúságban bonyolítja le á hadműveletet lehetetlenné tett. Hiába akarják az forgalmat, majdnem negyven millió zloty felesleg angolok a világgal-elhitetni, hogy még korlátlan gel zárta mérlegét. A vasút javítóműhelyeinek tel hajótér fölött rendelkeznek, a huszonnégymillió jesítőképessége a lengyel idők négyszeresét is fe tonna elsüllyesztett hajótér az angolszász hatal lülmúlja. makat már csak másod vagy harmadrendű tengeri hatalommá degradálta. A magas északon és a }nessze délen egyformán. Mit akar Amerika a Bors partokon ? Ismeretes az a német különjelentés, amely sze rint német búvárnaszádok a legkedvezőtlenebb idő Az északamerikai munkapiac helyzetét a tö járás mellett hatalmas viharokban vagy a déli föld meges katonai behívások súlyos válságba sodor gömbön beállott csodálatosan szép tavaszi időjá ták. Hogy milyen mértékű az USA munkáshiánya, rásban, az északi Jegés-tengertől az afrikai Jó- az kitűnik a Spitzburg-Comp. esetéből. Ez a válla Remény fokáig minden teng-errészen elhelyezked lat az USA hadbalépése óta munkásainak har ve újabb tizenhét hajót süllyesztettek el, körülbe mincöt százalékát veszítette el és eddig egyet sem lül 104 ezer tonnatartalommal. A jelentés hátteré bírt pótolni. Egyetlen amerikai repülőgépgyár az ben áll az az óriási eredmény, amely szerint a utóbbi hónapok alatt 2.500 repülőgépszerelőt ve német búvárnaszádok éppúgy elállják a Jeges-ten szített el és ezt a tömeget sehonnan sem tudja geri vonalakat, mint ahogy el tudnak helyezkedni pótolni. Az amerikai hajógyárak termelőképessége az északamerikai vizeken, vagy az afrikai Kongó is kétségessé válik, mert hiszen onnan is hiányoz torkolata előtt és Afrika legdélibb fokánál, ahol az nak a szakmunkások százezrei. Indiába vezető vonalakon közlekednek az angol Az amerikai csapatoknak a libériái Bors par szász hajók. tokon való megjelenésével kapcsolatban New-Yorkban az a felfogás, hogy ez a megszállás tulaj A magyar honvédek hőstettei az olasz sajtóban. donképpen nem hadászati ténykedés, hanem egy Az olasz lapok szóróh-szóra közlik a hon szerű gazdasági kérdés, mert hiszen Amerika védvezérkar legújabb hadijelentését és ismer majdnem minden kaucsukforrásál elveszítve, kény tetik a hozzáfűzött félhivatalos tájékoztatást is. Ez telen volt a hiányzó nyersanyagot Libéria meg annyit jelent, hogy honvédeink ragyogó hőstettei szerzésével pótolni. A megszállás egyébként nem nek nyomán az egész világsajtó értesül arról, hogy • új jelenség, mert Hiszen .az amerikaiak már hosszú a magyar vonalak messze keleten, áttörhetetleníil évek óta rendszeresen telepitették tele Libériát a szilárdak. saját embereikkel és kaucsukültetvényeiket 22 ezer
BIZALOM hektár terjedelemben szilárdan kézben tartották. Az óriási terület ellenére 1940-ben a kaucsuktermelés Libériában nem haladta meg a hétezer ton nát. De bármennyire is műveljék ezt a mennyi séget, maguk az amerikaiak is állandóan arról ír nak, hogyan szállítsák el a kaucsukot Libériából Amerikába. Ez a nagy kérdés, amely eddig meg oldatlan maradt s amelyet megoldani a háború további folyamán is lehetetlen lesz. Honvédeink a háborúban. A honvédeink által megszállva tartott arcvonalrészen szeptember közepe óta az ellenség csu pán helyi jelentőségű támadásokkal kísérletezik. Nemrégen azonban helyenként heves harcokra ke rült sor, mert az ellenség a magyar arcvonalrész több pontján kísérletet tett arra, hogy egyes, kü lönösen fontos tereprészeket elfoglaljon. Ezeket az ellenséges támadásokat honvédeink visszaverték. Az ellenség vesztesége igen nagy. Saját rohamjárőreink átkeltek a Don túlsó partjára és olt több ellenséges támpontot lerom boltak és foglyókkal, valamint hadizsákmánnyal tértek vissza. Légvédelmi tüzérségünk öt ellensé ges repülőgépet lelőtt. Ezek közül kettő angol jelzést viselt. Szeptember elején honvédeink a németekkel együtt több támadást hajtottak végre. Ezeknek a támadásoknak a sikeréhez a magyarok döntően hozzájárultak. Harcikocsival támogatták az egyik német csoport előretörését. Nemcsak a németeket támogatták sikeresen, hanem betörtek az ellenség arcvonala mögé is. Ótt a harcikocsikbó! kiszállva, kézifegyverekkel és kézigránátokkal utcai harcok ban vettek részt. Hősies és eredményes magatar tásukat példaként állították a honvédség elé.
A jó idegrendszerüek és akiknek a „hajuk szálai meg vannak számolva" • Bizonyos, hogy a polgári lakosság óriási hadosztálya valójában egyetlen fegyverrel harcol hat a maga harcterén, a légoltalmi pincében: nyu galmával és fegyelmezettségével. Aki kiáltozni kezd rémülten, az ellenségnek ad biztató jelt Olyan, mintha jeladó tüzeket gyújtogatna. Sokan felelik erre: a nyugalom és a fegyelemtartás a vasideg-’ zetűek ajándéka. A finomabb, érzékenyebb ideg pályákon át szinte pusztító erővel zúg a szirénák üvöltése. Senki se tehet a félelemről. A nagyobb képzeletű és a kevésbbé keményakaratú emberek elsápadnak, ha veszély érkezik. Mi más tanítást kaptunk erről. A félelem és a bátorság nem az idegrendszer dolga elsősorban hanem a hité. Az idegrendszer akkor zilált, tépett, ha a lélek belülről rongálja. Akkor erős, viharálló, ha a belső szobákban csendesség van. Bizonyos, hogy két ember másféleképpen viselkedik a ha lállal, a veszedelemmel szemben, ha az egyiknek erős a hite, a másik pedig vak véletlennek, kusza esemény nek összekeveredését látja csupán minden történés ben. „Néktek még a fejetek hajszálai is számon vannak és egy veréb nem eshetik le a földre a ti Atyátok
165
akarata nélkül." Ez a tanítás erősebb és biztosabb bármilyen légoltalmi menedék vasbeton rétegénél. Légy készen minden nap. Addig vagy és szol gálsz, amíg Őneki szüksége van reád. Ha pedig el kell menni innen, egy eldobott kavics, egy ki tört üvegablak, egy apró tűszúrás mérge éppen úgy megállíthatja a szived verését, mint egy le zuhanó bomba. Az idegrendszer akkor erős, ha a lélek erős. Nem annyira a test függ a lélektől, mint a lélek a testtől.
$88
V ilá g fo ly á sa .
A Kormányzó Úr felavatta a békésszentan d rási zsilipet. A Kormányzó Úr ünnepélyes külsőségek között avatta fel a hősi halált halt vitéz Horthy Istvánról elnevezett békésszentandrási zsi lipet. A Kormányzó Urat és a kíséretében levő Kállay .Miklós miniszterelnököt, valamint több mi nisztert Csongrádnál fogadták ünnepélyesen. Innen a Kormányzó Úr és a felavatási ünnepség részt vevői hajón tették meg az utat Békésszentandrásig. A zsilip elkészítése 6 millió pengőbe került és a Körös további 110 kilóméteres hajózását te szi lehetővé. Ezenkívül 20 ezer hold föld öntözé sére is lehetőség nyílik. Egy kilóméter út hajózha tóvá tétele nem egészen 60 ezer pengőbe került, jóval kevesebbe, mint egy kilóméter vasúté. A ga bonafélék szállításánál egy pengő megtakarítás ér hető el métermázsánként. A kormány Békésen, Mezőtúron és Körösladányban kikötőt és tárházat szándékozik építeni. A Kormányzó Úr útja alkalmával a környék lakossága a folyó két oldalán sorakozott fel és lel kesen ünnepelte a Kormányzó Urat. Az út érdekességéhez tartozik, hogy a ré gebben épített bökényi zsilipet nem lehetett be csukni a Kormányzó Urat és kíséretét szállító ha jó után, mert a víz sodra valamilyen nagyobb szik ladarabot gördített útjába. Benedek Mihály nap számos vállalkozott arra, hogy beugrik a vízbe és eltávolítja a követ. Néhány perc alatt elvégezte munkáját és a vízbeugrásért-a földmívelésügyi mi nisztertől 200 pengő jutalmat kapott. A háború utáni országhatárok. Egyik leg nagyobb svájci lap bőven foglalkozik az úgyne vezett nagy térségek és a háborút követő határmeg vonások kérdésével. Mint a lap írja, a leghatalmasabb államok már a világháború kitörése előtt feladták azokat az elveket, amelyeken az 1919—20. évi békeszer ződések határmegvonása alapult. Ez a változás ma még jobban kibontakozik, mert az új határokat nem a hajdani nemzeti, faji, nyelvi szempontok szerint fogják megvonni, hanem életképes államokat akar nak megalkotni. Ezekben az államokban az ipar és a mezőgazdaság megfelelő életszínvonalat biz tosit majd a lakosságnak. A jövőben a határ nem szakíthat két részre olyan területet, amely egysé get alkot.
166
BIZALOM
A lap uta! arra, hogy Németországban elve tik a határ hajdani fogalmát és hangsúlyozza, hogy azoknak a népeknek erőseknek kell lenniük,.ame lyeknek feladatul jut Európában egy földrajzi egy ségnek az ellenőrzése. A határ fogalmának csak alárendelt szerepe lesz — hangsúlyozza a lap, mert elveszítik régi értelmüket, amelyért sok vér folyt. A határok új értelmet kapnak; a gazdasági egység élteimét. A finn ifjúság napiparancsa: 1. Ne kezdd soha a napod Isten előtti hálaadás és ima nélkül. Ez fontosabb minden másnál. 2. Kérdezd meg min den nap magadtól Isten előtt: mi a kötelességem ma Istennel és az emberekkel szemben. 3. Minden dol god rendben legyen, liogy^ bármikor készen tudj megjelenni Isten elölt. 4. Ózz ki minden felesleget a te házadból és életedből. Tanulj különbséget ten ni lényeges és lényegtelen közt. 5. Minden földi kötelességed között a haza foglalja el most az el ső helyet. Ha nem hivattál cl különleges feladat ra, maradj nyugodtan a helyeden és teljesítsd kötelességed. Ezen a módon szolgálod legjobban hazádat és népedet. 6. Nevelj olyan helyettest, aki képes lesz az Isten országáért folyó munkádat be fejezni, ha te elesel vagy más helyre kerülsz. Min dig kell lenni valakinek, aki a te felelősségedet vállalja Isten szolgálatában. Önkéntes női honvédelmi munka szerve zése. Az 1939-es honvédelmi törvény alapján a kormány háború vagy ehhez hasonló idő esetén minden 14 és 70 közötti férfit és nőt behívhat kötelező honvédelmi munkára. A behívottak testi és szellemi képességüknek megfelelő munkát kö telesek végezni a honvédelem érdekében. Lehető d é teszi azonban a törvény azt is, hogy önkéntes honvédelmi munkaszolgálatot szervezzenek meg és ezeknek tagjai adandó esetben önként vonul nak be a nekik kijelölt munkahelyre. Az ország öt legnagyobb női egyesülete Kállay Miklósné, a miniszterelnök feleségének veze tésével elhatározta, hogy megszervezi az önkéntes női honvédelmi munkaszolgálatot. A szervezés cél ja az, hogy az önként jelentkező nőket nyilván tartásba veszik és azokat tehetségüknek megfele lően valamilyen munkára kiképezik. Egyeseket ápolónőknek, másokat postásuknak, szakképzett és betanított gyárimunkásnöknek és így tovább, kit kit tehetségének és képességének megfelelően. Erre azért van szükség, hogyha esetleg további behívások történnének, akkor a termelésben ne legyen fennakadás. Az előző és a mostani háború tapasztalatai bizonyítják, hogy a nők mindenütt megfelelően helyettesítik a férfiakat. Németország ban már igen sok nő dolgozik a gyárakban. Igen érdekes jelenség az, hogy például az ukrán nők sokkal jobb gyári szakmunkások, mint az ukrán férfiak Egyelőre nincs szükség arra, hogy a gyárak ban és egyéb munkahelyeken a nők foglalják el a férfiak helyét és lehet, hogy nem is lesz. De az öt legnagyobb nöegyesület már most felkészül erre a lehetőségre és ezért kezdte meg az önkéntes női munkaszolgálat szervezését. A szervezés
megindulását a rádióban Kállay Miklósné jelen tette be és ismertette annak céljait. Minden köz ségben bizottságokat alakítottak, ahol jelentkezni lehet. A mozgalom élén vitéz nagybányai Horthy Aáiklósné áll, hogy például álljon ebben is a ma gyar asszonyoknak és lányoknak. A felhívásnak olyan szép eredménye van már az első napokban, hogy százezernél több nő jelentkezett az önkéntes női honvédelmi munkára. — Honvédeinkért. A csákvári leventék 7.600 pengő értékű téliruhaneműt gyűjtöttek honvédeink számára. A székesfehérvári honvédkórház sebesült jei részére pedig 1464 db tojást szedtek össze — Horgos község asszonyai többszáz csomagot ké szítettek és juttattak el Szegedre, ahonnan az ille tékes katonai parancsnokság a sebesült honvéde ink számára továbbította ezeket a csomagokat. — Kitüntetett gazdasági munkás. A földmívelésiigyi miniszter pénzjutalommal és elismerő oklevéllel tüntette ki Czakler János gazdasági cse lédet. Czaklcr 49 éve dolgozik példás szorgalom mal és hűséggel a petöházi cukorgyár gazdaságá ban. — Főgimnázium lesz Gyünkön. Az ország egyetlen algimnáziumát, a gyönki református gim náziumot a tolnai református egyházmegye főgim náziummá fejleszti. A gimnázium ötödik osztályát már az idén megnyitották és a gimnázium mellet ti internátusl is nagyobb befogadóképességűvé bő vítették ki. — Honvéd huszárok találkozója. A múlt világháborúban hősiesen harcoló debreceni, szege di, kassai és a marosvásárhelyi huszárezredek al tisztjei és híres huszárai találkozót rendeztek Bu dapesten. Meleg ünnepség és lakoma közben em lékeztek meg az egykori vitézségükről, amely mél tán keltette a hírüket az egész világon. — Felállítják Gábor Áron szobrát. A székelyföld két héttel ezelőtt mozgalmat indított, hogy a szabadságharc hősének, Gábor. Áron ágyúöntőnek szobrot emeljen. Országos gyűjtés folytán máris több mint 10.000 pengő gyűlt össze. A szob rot tavaszra felállítják.. — Kibővítik a szekszárdi kórházat. A nemrégen épült nagyszabású, korszerűen felszerelt szekszárdi kórházat gyermekgyógyászati osztállyal bővítik ki. A műszaki munka már elkészült és így az új osztályt hamarosan megnyitják. — Aranykalászos gazdákat avattak. A komáromi téli gazdasági iskolában 21, a munká csi téli gazdasági iskolában pedig 18 gazdaifjút avattak aranykalászos gazdává. Az avató ünnep ségek alkalmából termelési versenykiállítást ren deztek mindkét helyen, ami bizonyítja, hogy az iskolák kiváló munkát végeztek. — Kötéláltali halálra ítélték. Czecze Já nos 20 éves és Slezák István 19 éves legények az elsötétítés ideje alatt megtámadták és kifosztot ták Soltész Lajos sajóvámosi fuvarost. Az elfogott tettesek közül a bíróság Slezákot tízévi fegyházra,
BIZALOM Czeczét pedig köléláltali halálra ítélte, aki vakme rő tettét a bíróság előtt még konokságával is sú lyosbította. — O rszágzászlóavatás. Az erdélyi Barátos község a visszatérés emléknapján országzásziót és ■hősi emlékművet állított fel szép ünnepség keretében. — H alálra nyom ta a szekér. Kovács György cserkúti öreg föld míves kocsijával szántó földjére igyekezett. A kocsin rajta kívül még há rom kisgyermek volt. A lejtős düiöúton a kocsi megcsúszott és felborult. Vancsa Gyula hatéves kisfiú szörnyethalt. A másik két fiút pedig súlyos sérülésekkel szállították a kórházba. Kész az erdélyi vasúti összeköttetés. A bécsi döntés kettévágta Erdély vasúti hálózatát. A Székelyföld vasúti összeköttetés híján maradt és az anyaországgal, továbbá a nyugati erdélyi területekkel nem volt a mai kor viszonyainak meg felelő összeköttetése. Valóságos örömünnepe volt tehát Erdélynek október. 16-a, amikor megindult Szerctfalva és Déda közüli a vasúti teherforgalom, mert elkészült az összekötő vasútvonal. A teherfor galmat rövidesen követi a szeméiyforgalom meg indulása is. Megszűnnek tehát a közlekedési zavarok, amelyek az autóbuszra való átszállással együtt jártak. A székely megyék áruforgalma előnyösen fogja ki egészíteni az ország egyéb vidékeinek igényeit. Nem lesz többé gond a fa értékesítése. A székelyföldi fáért, amelyet a mostani áraknál drágábban tudnak majd eladni, több pénzhez jut a lakosság, több árut tudnak a más vidékek lakosai vásárol ni. Az élet színvonala lassan emelkedni kezd majd a székely megyékben, amelyeket igen megviselt máris a forgalom és az értékesítés, továbbá a be szerzés nehézsége. Ez a vasútvonal volt Erdély egyik legsürgősebb kívánsága s azt mondhatjuk, hogy gyorsan teljesült ez. Új üstökös közeledik a földhöz. Santiago de Chiléből jelentik: Brúnó Ferradonas chilei csil lagász új üstököst fedezett fel, amely a Halley-üstökösnél is jóval nagyobb. Az üstökös nagy gyor sasággal közeledik a földhöz és februárban lesz majd földünkhöz a legközelebb, de még akkor is 56 mil lió kilóméter távolságban marad. Az új üstökösnek óriási csóvája van, amely 136 millió kilométer hosszú. Tessedik-emlékkiállítás Szarvason. Tessedik Sámuel a gazdasági szakoktatás úttörő mun kásának születése 200. évfordulója alkalmából Békés vármegye és Szarvas nagyközség Szarvason mező gazdasági emlékkiállítást és vásárt rendezett. A szar vasi öregdiákok szövetsége ugyanekkor leleplezte Tessedik Sámuel szobrát. Az emlékkiállítást és vásárt a földmívclésügyi miniszter képviseletében dr. Herkély .Tibor miniszteri tanácsos nyitotta meg, akit a vásár be járatánál Raffay Sándor püspök lelkes szavakkal fogadott. A vásár megtekintése után Tessedik szobrá nak leleplezése következett. Raffay Sándor meg
167
nyitóbeszédében Tessedik Sámuelt, mint lelkipász tort, mint közgazdászt, mint a gazdasági szakok tatás megteremtőjét és az Alföld nagy apostolát méltatta. Az ünnepi beszédet Czettler Jenő titkos ta nácsos mondotta és ismertette azokat az eredmé nyeket, amelyek még ma is éreztetik hatásukat.
Apró hírek. — Egy német tudós új eljárást talált fel a tej tovább való eltartására. Az eljárás szerint a szilárd halmazállapotban megmerevített folyadékot sajtolás útján kúpalakúra préselik. 100 ilyen kúp 225 liter tejnek felel meg. Előnye az, hogy kisebb helyen is elfér és friss állapotban tartható el a tej általa. — A szovjet elvesztette vasúthálózatának legnagyobb részét és igy szállításoknál gépkocsik ra van utalva. — Az USA-bau bevezetik az élelmiszerjegyrendszert. — Mussolini 120.000 lírával jutalmazott meg öt családfőt, akiknek összesen 56 gyermekük kö zül 40 frontszolgálalot teljesít. — 50.000 szcretetcsomagot küldtek Milánó ból különvonaton a keleti harctéren levő olasz ka tonáknak. — Norvégiában zár alá vették a szénát. Nehéz igáslovak napi fejadagja 6 kg, künnyíi igáslovaké 5 kg, csikók és hátaslovaké 2 kg, teje lő teheneké 4, ökröké 2 kg széna. — Írországban nagy nehézségek jelentkeznek a kenyér-, tea-, papír-és zsirellátásban. — Svájcban a megélhetési költségek emel kedtek a háború kitörése óta: az élelmezési költségek 54, a ruházkodási költségek 85, a tü zelőanyag költsége pedig 33 százalékkal. — Szlovákiában a búza őrlésénél 30 száza lék nullás-, 60 százalék kcnycrliszt, 8 százalékkorpa lehet. A veszteség pedig 2 százalék. — Szerbia területén nagy szójababültetvé nyeket létesítenek. — Japánban a cukorböség miatt felére csök kentik a cukorrépaterületeket és helyette gyapotot termelnek. A rizstermés pedig 5 százalékkal jobb a tavalyinál. — Romániában a rizstermö területeket nö velni fogják. — Törökországban a nagy papírhiány miatt könyvet csak miniszteri engedéllyel lehet kiadni. — Romániában 90 százalékra őrlik ki a bú zát, 80 százalékra az árpát.- A kenyérlisztet 30 százalék árpából s 70 százalék búzából állítják elő. 10 százalék rozsot is lehet a búzaliszt helyett keverni.- Az árpalisztet krumpli-, bab- és szójaliszttel is lehet helyettesíteni. — Norvégiában munkajegyet vezettek be. A munkajeggyel lehetővé válik, hogy bizonyos élel miszerekből és éldmicikkekből pótadagot adjanak, így hús, zöldség, alkohol, dohány, zsír, kenyér szerepel a pótadagok listáján.
BIZALOM
168
H a szn o s tu d n ivalók . Gyümölcsfák koronájának ritkítása. Itt van az ősz, amikor a hervadásnak első jelei mu tatkoznak már a gyümölcsfákon. Október igen fontos életműködésre serkenti a gyümölcsfákat. Kezdenek készülni a télre és tartalékolnak jövő évre. A figyelmes gyümölcstermesztő ilyenkor a fáknak segedelmére siet, annyival is inkább, mert segedelme szerint alakul a jövő évi gyümölcster mése. A fák augusztus végétől kezdve beszüntet ték hajtásaiknak növelését, azt elfásítják, hogy a telet kibírhassák, mivel a gyenge hajtás télen minden bizonnyal elfagyna. A fák sérüléseiket az ősz kezdetén behegesztik, nehogy a tél így ben nük kárt tehessen. A gyökérre és a levelekre igen fontos munka vár, mert a rügyekbe tápanyagokat kell tartalékolniok, mivel ettől a tartalékolástól függ a jövő évi hajtás erőssége és a gyümölcster més. A fáknak ezt az életműködését a termelő saját hasznára fordíthatja, ha ebben az időben kiritkítja a fák koronáit, nem pedig az általános szokásnak megfelelően csak február vagy még inkább március hónapban. Koronaritkítás előtt a fákról mindenféle csonkot, száraz hajtást tőből le metszünk, lcfürészelünk és a sebszéleket éles kés sel simára vágjuk. Ezzel nemcsak eltávolítottuk a felesleges terhet a fáról, hanem lehetővé tettük a sebhelyek gyors beforradását. Ugyanekkor a koro nába benövő vagy rosszul növő hajtásokat mind eltávolítjuk s a sebhelyeket itt is éles késsel kö rülvágjuk, hogy jobban tudjon beforradni. A seb helyeket jó tiszta agyagpéppel bekenni (agyagta lajból a második ásónyomás a tiszta agyag), mert így a sebhelyek nem száradnak be s jobb a beforradás. A felesleges hajtások eltávolításával azt is elértük, hogy a fák nem tartalékolhatnak azokba a rügyekbe tápanyagokat s így több jut a meg maradó hajtásoknak. Ha a koronaritkítást nem ebben az időben egészen október közepéig vé gezzük, akkor a fa azokba a hajtásokba is tarta lékol tápanyagokat, amelyeket majd — szokás sze rint — csak tavasz nyílta előtt távolítunk el. Vi lágos hogy így csak a termelő veszít. A koronaritkítást mielőbb szükséges elvégezni, mert a fák a tartalékolást már megkezdették. Szárvágás. A tengeritermés biztosítása vé gett legjobb a szárat mielőbb közvetlenül a föld felett levágni. A szárvágásrá most jelent meg a felhívás és így kötelesség is a szárat mielőbb le vágni. Legjobb szárvágó a kapa, mivel ezzel a szárat közvetlenül a föld színe felett vághatjuk le. A szárat magasan vágni azért sem szabad, mivel a szár alsó részébe húzódik meg a tengerimoly igen sok álcája a jó kitelelés végett, mert tudja; hogy a szár a földben nehezen korhad el és így ott nyugodtan ki is telelhet. Igen nagy veszedelem az, ha a szárat magasan vágják le, mert így a tengerimoly elszaporodását nagymértékben elő
mozdítjuk és ezzel nemcsak magunknak, hanem a. köznek is kárt teszünk. Ha a szárat mindenki lelkiismeretesen a föld színe fölött vágná le, akkor sokkal biztosabb lenne a tengeritermés. A tengeriszár feltakarmányozása. Minél korábban takarmányozzuk fel a tengeriszárat, annál nagyobb annak takarmányértéke. A tengeriszár értéke közvetlen törés után a közepes minőségű szénával egyforma, csakis az emészthető fehérjé ben gyengébb. November, december és január hónapokban a szár takarmányozási értéke már jóval kevesebb. Legjobb, legkésőbb január végéig az összes szárat feltakarmányozni, mivel február hó napban már a szár takarmányozási értéke úgy szólván semmi, csak gyomortöltelék minden emészt hetőség nélkül és mégis mennyien úgy csinálják, hogy a száretetéssel takarékoskodnak, hogy marad jon tavaszra. Februárban a szár csak annyit ér, hogy az állat egészen el ne pusztuljon, de teljesen lesoványodjon. Ezt az igazságot igazolja az a körülmény, hogy a száron tartott jószág teljesen legyengülve kerül, ki a legelőre, ha ugyan ki tud oda menni hagy erőtlenségében. A szárat legjobban a szarvasmarhákkal takarmányozhatjuk fel, mert még legjobban ezek értéke sítik, azonban igen téved az, aki azt hiszi, hogy a szár jó és feltétlenül elegendő takarmány. Borjúk nak lehetőleg ne adjunk szárat, mivel nagyon nagy bendőjük lesz és mégsem kapnak annyi tápanyagot, mint amire szükségük van. Egyévesnél idősebb növendékállat már kaphat szárat, azonban a szárat ezeknél semmi esetre se értékeljük többre, mint csak bendőtöltelékre. Teheneknek sem szabad sok szárat adni, mivel nemcsak feleslegesen meg terheli a bendőt, hanem az emésztés is nagy fel adat elé állítja a szervezetet, amit a tejtermelés, illetve az ébrénynevelés érez meg. Csak engedélyezett növényvédelmi sze reket vásároljunk. A földmíveiésügyi miniszter leiratot intézett a hegyközségekhez és figyelmezteti őket, hogy a gyümölcsfák permetezésére csak olyan növényvédőszert vásároljanak, amelyet a miniszter engedélyezett. A földmívelési miniszter a növényegészségügynek és növényvédelemnek a miniszté riumon külön osztályt iétesített, amelynek az a fel adata, hogy a növényegészségügyi körzetek, vegykísérleti és vegyvizsgáló állomások a gazdasági felügyelőségek munkáját irányítsa. Mindezek az intézmények és a mezőgazdasági kamarák a hoz zájuk forduló gazdáknak pontos és igen részletes szaktanáccsal szolgálnak védekező szerek bevásár lásánál. Felelős szerkesztő és kiadó;
GÖLLNER MÁRIA. ti jótékonysági folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala:
FOGHÁZMISSZIÓ HELYISÉGE, Budapest, V., Markó-utca 27. földszint 6. szám.
Nyomatott a váci kir. orsz. fegyintézet könyvnyomdájában.
