BIZALOM
Havonta kétszer megjelenő szemle, a világ folyásáról és az ember alkotásairól.
11. szám.
X. évfolyam.
Piros pünkösd napján . . . Piros pünkösd napján, régi szokás szerint, egynéhány faluban még ma is a falu legszebb lányát pünkösdi királynénak választják meg a falubéli lányok. Ünnep délutánján aztán fehérbe öltözik a lányság s közrefogva a szépen meg koszorúzott és lefátyolozott királynét, végigjárják a falu utcáit. Betérnek az udvarokba és ott régi, hagyományos rigmusokkal felköszöntik a ház gaz dáját, minden jót és áldást kívánnak egész ház népének, A keresztény ember úgy vélekedik; az ünnep azért ünnep, hogy örüljenek neki és hogy fele barátainknak jót és áldást kívánjunk. Sok helyen szokásban volt az is piros pün kösd napján, hogy a felvonuló lányok csapata egy hatalmas szalmabábot hordott körül a falu ban, nagyorrú, irdatlan, csúf madárijesztőt. Ezt a bábut szabad volt az úton bárkinek meghajigálni és megszaggatni. A menet a csúffá tett bábuval a vízpartra vonult s ott belehajították a megté pázott szalmafigurát. Ez már pogányabb szokás az előbbinél. A szalmabábu a terméketlen téli szárazságot jelképezte, megszaggatása, csuffátétele pedig a friss tavasz, az új virágot fakasztó nap fény diadalát. A népszokások tudós búvárai megállapították, hogy a pünkösdi játék valóban ősi, pogány szer tartások maradványa. A természet tavaszi újjáéledésének titokzatos hatalmát a legősibb időkben is nagy örömünnep pel köszöntötte az emberiség. A májusi pogány tavaszünnepekből a kereszténység nemes szelíd séggel alakította ki a későbbi, áhitatos, kedves népszokásokat. A tüzes tavaszi megújulás ünnepét a szentlélek tüzének ünnepévé emelte.
1939. június 1.
A tavaszt mi is minden esztendőben újra és újra átéljük. A civilizációnak a természetre ra kott minden álarcán is töretlen erővel átfénylik az új életre ébredés csodálatos szépségének lelket kábító, ünnepi érzése. A tavasz mindig tavasz marad, s az újjászületés szép titokzatosságát mindig ünnepi áhítattal fogja üdvözölni az em beri lélek. És pünkösd napja örökké meg fog maradni az ünnepi jókívánságok napjának. Régen egy megindítván szép versel mondtak el a dunántúli pünkösdölö lányok, amikor betértek egy-egy ud varra felköszönteni a ház népét. Ezt a verset mondjuk el most mi is magunknak és minden magyarnak. Ennél szebb pünkösdi köszöntőt mi se tudnánk kitalálni: Elhozta az Isten Piros pünkösd napját, Leikeinkbe öntötte Drága szent malasztját, Hogy bölcsen használjuk A földi életet, Megértsük, megtegyük Mi Istenhez vezet. Szentlélek tanácsa Vezessen bennünket Lelki erősséghez Adjon szent kegyelmet. Fiatal tanuljon Jót és szépet mindég, Hogy benne Isten és Ember kedve teljék. Jámborság erénye És az Ur félelme Legyen ifjú lelkünk Legszebb ékessége.
BIZALOM
82 Adj Isten minden jót, Áldj meg minden lakót, Legyen itten pünkösdkor, Azután is mindenkor Pénz, posztó, paripa, Széna, szalma, szalonna, Bor, búza, békesség . . ,
Harangok. Egy világhíres költemény jut eszünkbe mely a harangról szól.* A költő végigmegy az emberi életen s megáll minden fontos állomásnál előt tünk, miközben a liarangöntés folyik. Egyike azok nak a verseknek, melyekből komoly és magas emberi eszményeket tanulnak a diákok s elteszik egypár sorát emlékeik közé, ahol megkondul a harang. Születés, esküvő, tűzvész, halál vonul el. Aki falun vagy kisvárosban nevelkedett, a szíve mélyén őrzi a harangzúgások emlékét. A harang szó magasból jön, mindig tiszta és áhitatos. Hoz zátartozik a vidéki légkörhöz, mint az enyhe szél vagy a felhők. Lompos, lusta, áhnosító nyári dél utánokon a falu harangja lebegteti meg a levegőt; valakit temetnek. Az ember csak ezt a panaszkodó, magasból jövő hangot hallja s tovább megy. A harang egyaránt figyelmeztet a halálra és az életre. A harangöntés régi nemes kézművesség. Csa ládok monopolizálták nemzedékről nemzedékre. A harangöntés tudománya nagyon bonyolult. Nem csak az anyag minőségét kell a legkülönfélébb eljárásokkal meghatározni, hanem a harang formáját is. A legkisebb egyenetlenség, a szimmetria pon tatlansága megzavarhatja a zengő, érces hangot. Egészen finom munkára van szükség, melyhez majdnem annyira kell a kitűnő fül, mint az ügyes és jól tapintó kéz. A harangöntésnek nem csak műszaki része van, hanem művészi is. A jó harang műremek. Szabályos vonalain kívül gyakran mindenféle dí szeket is látunk rajta, felírásokat, kelteket stb. Az egészen régi harangokat múzeumokban őrzik; az épületek, melyekben álltak, már elpusztultak, de az érc túlélte a követ. A berlini múzeumban lát hatjuk a világ egyik legrégibb harangját. Asszíriá ból való és kigyófejformája van. De felépítése már jellegzetesen harangszerű. Nem tudják pontosan, mikor készült, valószínűleg a Krisztus előtti IX — XII. században. A harang köztudomásúan sokkal ré gibb, mint a kereszténység, melynek ma egyik legfőbb jelképe. A kínaiak már egy évezreddel Krisztus előtt ismerték a harangot, bár műszaki lag még nem egészen úgy oldották meg, mint ma. Harangjuknak még nem volt nyelve, kívülről kon gatták. Legrégibb harangjaik még gombaformájúak, a nyílás felé kissé szűkülnek. Különösen az úgy nevezett Chon-korszakból maradtak fel ilyen ha rangok. Később olyan harangokat építettek, a kí naiak, melyekből többféle hangot is kicsalhattak; némelyiken harminchat „haranggomb" volt s mind egyik gomb másik hangot adott az ütésnél.* Ügy * Schiller: Die Glocke (A harang).
használták ezeket, mint hangszereket. Zenélő ha rangokat ma is sok helyen találunk. Annak ellenére, hogy a harang formája céljának megfelelően meg lehetősen kötött, vannak egészen különböző ha rangok: hordó-, gomba- és méhkasalakúak. Az ókori harangok között négyszögletesek is vannak. A harangot szeretjük. Úgy szeretjük, mint az ifjúkorunkat. Csendesen és szerényen szólt hoz zá a harang az életünkhöz, amikor még nagyon fogékonyak voltunk az emlékek iránt.
Egyetlen éhező ember sincs ma egész Kárpátalján. Kárpátalja felszabadítása után a magyar kor mányzat minden igyekezete arra irányult, hogy a húsz évi szenvedés után felszabadított szerencsét len ruszin népet végre munkához és ennek nyo mán megélhetéshez juttassa. A katonai közigazga tásnak az elmúlt két hónap alatt végzett munká jára visszatekintve örömmel állapítható meg, hogy a tervszerűen és szakszerűen megszervezett szo ciális közigazgatási munka eredményeképpen egyetlen éhező ember sincs ma egész Kárpátal ján. Ilyenre az elmúlt húsz esztendő alatt még gondolni sem lehetett. A segítés legelső módja az volt, hogy in gyenes juttatások formájában (búza, tengeri, rozs, hering és olaj) támogattuk az őslakos ruszin népet. Ezeknek az adományoknak az értéke hozzávetőle ges számítás szerint több millió pengő. Az ado mányok legnagyobb részét a „Magyar a magyarért Kárpátalján" mozgalom bocsátotta rendelkezésre. A munkaképesek elhelyezkedése a magán gazdasági életben már az első hetekben megindult. A legtöbb helyen megkezdődtek az erdőirtási és fakitermelési tervszerű munkálatok. A fafeldolgozó telepek is teljes üzemmel dolgoznak. Munkában állanak az állami erdőkincstári birtokok is. A magángazdasági életben elhelyezkedni nem tudó munkások foglalkoztatására két irányú munka indult meg. A segítés egyik része beruházási jel legű. A segítés másik formája az volt, hogy a Ma gyar a magyarért mozgalom az egyes katonai pa rancsnokságok felügyelete mellett a községek vagy a falvak területén szükségmunkálatokat végeztetett és végeztet ma is. Ezek a szükségmunkák mind a községek javát szolgálják. Kiépítik vagy javítják a községi kocsiutakat, járdákat, vásártereket, köz ségek mellett vagy azokon keresztül folyó patakok töltéseit, hidakat, átjárókat építenek, rendbehozzák a községi legelőket, lecsapolják a maláriaterjesztö mocsarakat, de még ezeken a munkákon kívül is igen sok arra rászoruló, gyámolítás nélkül álló öreg ruszin otthonát, háza tetejét javították ki s tették ismét lakhatóvá. A mocsaras területek lecsapolásával igen nagyjelentőségű munkát végez tek a közegészségügyi szolgálatban is, mert ezzel megszüntették a járványszerűen terjedő malária legfőbb okát. A katonai közigazgatás szociális téren kitűnő munkát végez és ennek a munkának legszebb
BIZALOM
83
eredménye a keresethez és kenyérhez juttatott ruszin lakosság eddigi nélkülözéseinek megszün tetésében mutatkozik.
Micsoda táj ez! Sziklák, viztelen magas he gyek, nagy kopasz legelők, fátlan fenföldek. Itt van Madrid 900 méterre a tenger színe fölött, ebben a nyáron pokoli tüzes kemencében, télen dermedt hideg sivatagban. Erdő nincs. Csapadék alig. Á A világpolitikai helyzet. forró nyár negyvenfokos melege és a kietlen húsz Cseh- és Morvaországnak a Németbiroda fokos tél elpusztítja a növényzetet. Szertelen szá lomba való bekebelezése a nemzetközi politikában razföldi éghajlat, víztelenség, semmi nyersanyag meggyorsított már egy megindult folyamatot és ez — tehát mesterségesen tenyésztett iparvállalatok —, a folyamat néhány hét alatt a nagyhatalmaknak a nagy forgalmi vonalaktól messze, kereskedelem két, szorosan összezárkózó hatalmi csoporttá ala nélkül élt Madrid. Igazi hivatalnokváros volt. Csoda, hogy a nemzetiek nem törődtek el kulásával végződött. Nagy-Britannia és Franciaor szág nem azért kezdték meg Németország és Olasz foglalásával? Madrid csak főváros volt, de birtok ország körülzárását — vagy mint ők mondják — lása nem jelentette az ország feletti uralmat. A a „védelmi szövetséget," mintha Csehszlovákia hadviselés megtanulta a földrajztól, hogy elsősor sorsán nagyon sajnálkoztak volna, hanem azért, ban a gazdasági központokat kell megszállni. Bil mert az ö felfogásuk szerint a Németbirodalom bao, Barcelona sokkal fontosabb volt stratégiailag egy rendkívül fontos nemzetközi jogelvet megsér — és földrajzilag —, mint Madrid. Ezért késett a tett. Csehország és Morvaország megszállása és főváros meghódoltatása. De el nem maradhatott Szlovákia protektorátus alá helyezése óta gyorsan Barcelona eleste után, mert az értékes peremterü hömpölyögnek az események hullámai. Franciaor letek nélkül Átadod nem élhetett. szágban Daladier miniszterelnök diktátori hatal Hivatalnokváros — mondtam az előbb, de mat kapott. Angolországban bevezették az általá ez a megjelölés is csak képlet természetszerűleg, nos véd kötelezettséget, Nagy-Britannia és Francia- mert nyilvánvaló, hogy Spanyolországnak nem volt ország garantálták először Lengyelország, majd egymillió hivatalnoka. Madrid történelmi város is Románia és Görögország biztonságát. Hosszú tár volt — szándékosan használok múlt időt, a régi gyalások után megkötötték az angol-francia-török Madrid elpusztult és nem tudjuk, feltámad-e, mint biztonsági paktumot. Törökország megnyerése igen főváros —, évszázados királyi kegy és kedvezés nagyjelentőségű. Csak egy pillantást kell vetnünk gyermeke. A büszke és mérhetetlenül öntudatos a térképre, rögtön látjuk, mit jelent Angolország kasztiliaik kedvence. Don Quijote ezen a tájon és Franciaország számára Törökország egy föld született, minden jellemvonása kasztiliai — mad közi tengeri összeütközés esetén. Mindezt betetőz ridi is kissé. ték az angol-francia-orosz hármasszövetséggel. Óváros és újváros élt itt egymás mellett cs Eközben a tengelyhatalmak sem maradtak tétlenül: egymásba zsúfoltan. Az óváros szabálytalan négy megkötötték egymással a legszorosabb katonai szögének közepén van a Puerta dél Sol, Madrid szövetséget s ugyanúgy egy országgá lettek stra szive. Ebből ágaznak szét a sugárutak minden tégiailag, mint már előzőleg Franciaország és Anglia. irányban. A csillogó körutakat zegzúgos utcák kö Ezzel visszazuhantunk az 1914-iki állapotokba: tik össze, terecskék, sikátorok váltják egymást, Európa két nagy, egymással szemben álló, állig villogó spanyol szépek, békés kordék és csodála felfegyverzett csoportra oszlott. Most két hónap tos Hispano Suizák nyüzsögtek itt egymás mellett. elegendő volt, hogy gyors iramban lejátszódjék az Néhány száz méterrel odébb már sakktábla-negye a folyamat, amelyhez 1914 előtt csaknem két év dek, szabályos utcák: az új város, az utóbbi idők tizedre volt szükség. Európa három öreg nagyha ben nagyon is ismertté lett egyetemi negyed s a talma áll szemben a két fiatallal; a sokszázesz Buenavista városrész tárulnak elénk. Aztán körben, tendős Angolország, Franciaország, Oroszország de meg a városban is parkok, szökőkutak, disznéz farkasszemet a hetvenesztendős Olaszország kertek — csoda, hogyan tudták a madridiak élet gal és a Németbirodalommal. ben tartani ezt a gazdag, fülledt-pompájú növény zetet. A történelmi múlt emlékei elpusztultak. Alig A spanyol főváros.* van belőlük egy-kettő, a város, csakúgy, mint az A polgárháború tüze utolsót lobbant, a nem egész ország, mindig a kiegyensúlyozatlanság és zeti hadsereg bevonult a spanyol fővárosba, amely láz izzó állapotában élt, forradalmak és ellenforra előtt két és fél évig néztek farkasszemet egymás dalmak rázták meg, ostromló és ostromlott hadak pusztították. Tűzvész dúlta végig a várost nem is sal az ellenséges csapatok. Madridról tudjuk, hogy a Manzares folyó egyszer, elpusztult itt úgyszólván minden — né mellett levő milliós város, akkora lehet, mint Bu hány régi ház, egy-egy szobor menekedett meg dapest, itt székelt a spanyol kormány, a minisz csodával határos módon. így megvan Lope de tériumok, egyeteme volt, világhírű képtára, a Pradó, Vega szülőháza és az a kis ház, amelyben Calderon** meghalt. A Prado, a föld egyik legnagyobb ahogy az egy fővároshoz illik. értékű múzeuma egészen újkori építmény, a múlt * A két és tél év óta tartó spanyol háború véget ért század vége felé épült. Ami benne volt — a spaa nemzetiek vezérének Frankó tábornoknak győzelmével. A köztársaság összeomlott.
** Híres spanyol író.
BIZALOM
84
nyol és külföldi művészet remekei, ma isten tudja hol hányódik. Nem mehet műemlékszámba a ki rályi palota gőgös pompával megépített hatalmas tömbje, Kolumbus* szobra és a köztereken csil logó márvány- és bronzemlékek legnagyobbrésze se. A Plaza de Orienten ugyan negyvennégy ki rály és nemzeti hős alakja büszkélkedik — de a szobrok és épületek a kegyeletes utókor nem min dig sikerült alkotásai. S mégis történelmi hangulata van a nyüzsgő nagyvárosnak. Nem a kövek beszélnek Madridban, hanem a nép, a büszke spanyolok, a kasztiliaiak, a baszkok, a katalánok, az andaluziaiak, galiciaiak, akiket a távol tartományokból szívott ide Madrid. Mert mégis az igazi főváros Madrid, mert innét indul el koronként a nagy, egységes Spanyolor szág ábrándja s ez a középpont az, amely időről időre magához rántja az elszigetelt és önállóságra törekvő spanyol tartományokat.
A gyümölcsértékesítés előmozdítása. Pár héttel ezelőtt már részletesen rámutattunk azokra a nagy érdekekre és teendőkre, amiket a legsürgősebben végre kell hajtani az idei gyümölcsértékesítés előmozdítása végett. Azt látjuk, hogy ennek értelmében bizonyos intézkedések tényleg máris készülnek. A földművelésügyi minisztérium a termelői érdekek hatályosabb védelmére és a minőségi gyü mölcsértékesítés előmozdítására az ország főbb gyümölcstermelő központjaiban a gyümölcsértéke sítés korszerű lebonyolításához szükséges gyü mölcscsomagoló- és átvevőhelyiségeket állít fel. A felállítandó gyümölcscsomagolótelepek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a termelőknek ne kell jen az eladásra szánt gyümölcsöt fél- vagy egész napi távolságra szállítaniok. A gyümölcscsomagoló telepeken állami felügyelet mellett, a Külkereske delmi Hivatal kirendeltjei jelenlétében bonyolódik le az értékesítés. A csomagolókban több megfele lően berendezett zárt fülke áll a termelők és a kereskedők rendelkezésére. Gondoskodás fog tör ténni arról, hogy ezeken a helyeken az előírt árakon a bel- és külföldi kereskedelem megbízottjai az eladásra kínált gyümölcsöt állandóan felvásá rolják. Ilyen csomagolók még a barackidény meg indulása előtt egyelőre a következő helyeken léte sülnek: Nagykőrös, Kecskemét-Helvécia, BugacMonostor, Szánk, Lakitelek, Tiszakürt, Csongrád, Hódmezővásárhely, Szatymaz, Kelebia, Kiskunha las, Jánoshalma, Soltvadkert, Izsák, Lajosmizse, Tahitótfalu, Pomáz, Nagykanizsa, r Zalaszentgrót, Kiskőrös, Bácsalmás, Ókécske és Újkécske.
Legelők beosztása A hosszú téli istállózás után a jószág végre a legelőre került. Az idő kedvező volt a kihaj tásra, mert a meleg idő lehetővé tette, hogy a téli hosszú istállózás alatt elkényesedett, meleghez * Amerika felfedezője.
szokott jószág fokozatosan szokhatik hozzá az időjáráshoz. A legtöbb helyen a legelő nincsen olyan állapotban, hogy azon a jószág biztosan és sokáig elegendő tápanyagot kapjon. A legelő jó kihasználása és a minél tovább tartó legeltetés végett ajánlatos a legeltetésnél bizonyos szabá lyokat betartani és a legelőket szakaszokra osz tani. Igen fontos az, hogy a legeltetés megkez désekor, azon a helyen kezdjük meg a legeltetést, ahol a legelő legszárazabb és legmelegebb. Az ilyen helyen legfejlettebb a fű és a talaj is leg jobban bírja a tiprást. A sáros, süppedő talajban a jószág sok kárt tesz, mivel sok füvet tipor le. Az ilyen helyen a legeltetéssel várni kell, amíg a talaj megszikkadt. Óvakodni kell attól, hogy a legelőre ne túlkorán hajtsuk az állatokat, mert ekkor a jószág még nem kap elegendő táplálékot és így éhségtől hajtva a fejlődő füveket tövig le rágja, ami azután a füvezet kipusztulását ered ményezheti. Még a legeltetés megkezdése előtt fel kell osztani a legelőt szakaszokra, hogy így hozzá vetőleges tervezet szerint a legelőt minél jobban és minél tovább tudjuk használni. Az egyes sza kaszok nagyságát a legelőre hajtandó állatok szá ma és a legelő* minősége határozza meg, vala mint a számítandó legeltetési idő. Közepes mi nőségű legelőn 4—5 számosállatot számíthatunk egy katasztrális holdra és a legeltetés idejét 2—3 hétben kell megállapítani. Gyenge legelőn már csak 2—3 számosállatot számíthatunk egy ka tasztrális holdra, jó legelőnél azonban már 8, esetleg 10 számosállat is számítható. A közlegelők általában igen különböző méretűek. Van bennük gyenge, — sajnos, ez a legtöbb — van bennük közepes és elvétve jó is. Ezek szerint az egyes szakaszok nem egyforma nagyságúak lesznek. A gyenge legelőn a szakasz nagyobb és megfor dítva. A legeltetést mindig a szárazabb részen kell megkezdeni, mert itt van legelőször a fej lettebb fű, amelyik azután gyorsabban el is vénül. Azt is tudni kell, hogy a jószág egy-két napi legeltetés után elkezd válogatni, s ha éhségét csak egy kicsit is kielégítette, keresi a jobb és jobb füveket. Ha a legelő szakaszokra van osztva, akkor a jószág nem szaladhatja be az egész le gelőt, hanem kényszerülve van csak egy meg engedett területen legelni. Egy-egy szakasz le geltetésének idejét előre csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. A szabály az legyen, hogy egy-egy szakaszt addig legelhet a jószág, amíg azon elegendő fű van és ha a fű fogytán van, engedjük a másik szakaszra. Egy-egy szakasz legeltetésének befejezése után azonnal fogasoljuk meg a legelőt. Sajnos, azt vajmi kevés helyen tartják be, pedig a fogasolás elengedhetetlen kel léke annak, hogy ott a füvezet mielőbb felüdül hessen. Az egyes szakaszok legeltetésénél a pász tor lehetőleg együtt- és összetartsa az állatokat és csak csendesen engedje tovább, mert így tipor legkevesebb füvet a jószág. Ez alól a szabály alól csak abban az esetben van kivétel, ha esik az eső, mert ilyenkor jobb a jószágot szétterülve
BIZALOM engedni legelni. A szakaszos legeltetéstől abban az esetben, ha az esőzés huzamosabb, el kell térni, mert huzamosabb esőzés esetén legjobb az állatokat a legelő szárazabb részein legeltetni. Jó és bőséges ívóvíz nélkül nem ér semmit a legelő. Hiába jó a legelő, jó ivóvíz nélkül az állatok csak romlanak rajta. Legtöbbször nem tudjuk elképzelni, hogy miért romlik a jószág, pedig a legelő jó és nem is gondolunk az ivó vízre. Szomjasan nem legel a jószág és bizony meleg időben egy-egy számosállat napi ivóvíz szükséglete 20—40 liter víz. Tekintélyes menynyiség ez és bizony ellen kell őrizni a pászto rokat, hogy azt a sok vizet meg is húzzák a kutakból. Ettől, mert igen nagy munka, a legtöbb esetben hozakodnak is a pásztorok. Ezért volna szükséges minden közlegelőre egy-egy bővizű artézikút, vagy legalább is egy bő vizet könnyen adó zuhatagkút. A hanyag pásztorok előszeretettel keresik fel a pocsolyákat a legelőkön, ahol az állat kényszerűségből iszik is és a legtöbb eset ben valami betegséggel meg is fertőzik magukat.
Miért fontos a népviselet Sok magyar faluban már hovatovább, kü lönösen a fiatalság, szégyenli ősi gyönyörű vise letét és oktalanul leveti, hogy helyette ringy-rongy városi ruhát szedjen magára. Ez pedig nagyon helytelen. Egyrészt azért, mert falusi magyar em beren, leányon sokkal jobban mutat az élénkszínű, hímes, magyaros ruha, mert a környezetéhez ez illik leginkább. És mert a városi ruha három hónaponkint változtatja divatját és ezt a szegé nyebb falusi ember nem győzi pénzzel és a vise lője mindig divatja múlt ruhákban jár. Különben is a városi ruhák anyaga nem tartós és egyál talán nem veheti fel a versenyt az otthon házilag szőtt-font, varrott, hímzett ruhákkal. Tehát a ma gyar viselet ékesebb, tetszőbb és fölöttébb olcsóbb és igen tartós. Továbbá pedig a közös ruha az összetartozás érzését növeli az emberben. Nem véletlenül hordanak a katonák egyenruhát. Ma gyar ember gyermeke magyar népviseletben járjon és ne higyje el, hogy az már elavult dolog, mert más nagy nemzetek fiai és leányai is népviselet ben járnak. Vannak államok, ahol egyenesen kö telező is. Tudnia kell a falusi embernek, hogy az úgynevezett városi ruha többé-bevésbé idegen nép nemzeti viseletének az elalakulása. Volta képpen a városiak idegen nemzeti viseletben jár nak. Például a pantalló-nadrág és a női kalap francia parasztviselet. A nagy forradalom óta ter jedt el a világon. A népviseletnek és minden népi értéknek megőrzése még mást is jelent. Ma azok a falvak, ahol a nemzeti régi viselet megmaradt, százezreket keresnek abból, hogy külföldi idegen utazók, nyaralók mennek oda. A gazdag külföldi szó nélkül kifizeti az ilyen szép kézimunkák árát és azonkívül az ott töltött napjai alatt ott költ és tejet, vajat, zöldséget, gyümölcsöt jó áron meg vesz. Jó bortermő vidéknek szüreteit ma már a
85
legtávolabb országokból is felkeresik. De nemcsak a borért, hanem a látnivalóért. Ez a látnivaló pe dig nem más, mint a népviselet, a tulipánosláda, a szép szőttesek és hímzések és faragott kapuk és minden ami parasztosan szép. Mert városi szépségeket és csodákat lát az idegen otthon ha zájában különbeket, mint itt láthat. Magasröptű előadásokat és dalműveket is hallhat, de magyar népjátékokat, szép magyar régi szokásokat, gyö nyörű magyar népdalokat seholse láthat és hall hat, csak itt a magyar falukban. Ezért áldoz az idegen turista ezreket és nekünk azon kell len nünk, hogy idejöjjön hozzánk és itt költse el pénzét, mert bizony minden legkisebb magyar faluban is elkél egy kis „költség." Szereti hangoztatni a magyar falu népe, hogy ő az ország fundamentuma és ö az egyet len tiszta forrás a felkavarodott időben. Hát le gyen ebben a tekintetben is az. Mutasson példát magyarságával és okosságával az idegenséget majmoló városiaknak, hogy általa még inkább eggyé forrhassunk és hogy a sok idegen származásúakkal kevert nemzetünk súlyosan és igazán néppé lehesen, hogy ezáltal megerősödve, nagyok és szabadok maradhassunk.
Gyermekarc. Mint karcsú őzikének, oly üde a te arcod. E szépség térdreparancsol minden hiú arcot. Csak az ima ér fel hozzád: a sóvár gyötrelem. Hogy boldog legyek, alázz meg, irgalmazz, gyermekem! Berda J.
Villám. Alig múlt el Szent György napja, máris reánk szakadt a nyári félelmetes viharok minden jelen sége. Volt már felhőszakadásban, villámlásban részünk. A múlt évben leírtuk, miként kell véde kezni a viharral járó villámlás ellen. Most, úgy véljük, jó szolgálatot teszünk kedves olvasóinknak, ha magáról a villámról emlékezünk meg, mert bizony ennek nagyon különféle alakja van. A gyújtó vagy sújtó villámot mindenki ismeri, de annál kevesebben ismerik a golyóalakú, vagy gömbvillámot, mert eléggé ritka. A golyóvillámról igen sok hihetetlen dolgot jegyeztek fel, vagy mondottak el a megfigyelők. Mindenik gömbvil lámnak állandó sajátossága, hogy a földön egy két arasznyi nagyságban gurul, de gurulhat 10— 12 méter magasságban is. így halad a házak mel lett is és ha kis nyílást talál, behatol a lakásba és ott ugyanúgy körbe jár. A szabadban legtöbb ször mint imbolygó lidércfény csendesen szétoszlik anélkül, hogy kárt tenne. A lakásból is a legtöbb ször azon a nyíláson, ahol bement, ki is jön,
BIZALOM
86
azonban néni egyszer gyilkol, rendesen óriási dör renés kíséretében, amelyik a mennydörgésnél is nagyobb lehet. Számos eset van, hogy végig megy az emberen és semmi kárt nem tesz benne. Egy általában nagyon szeszélyes és kiszámíthatatlan, jó tőle óvakodni. Legjobb égiháború alkalmával bezárni minden ajtót és ablakot, nem jó nyitott ajtó mellett nézni az égiliáborút. Igaz, hogy lyukat ütve is behatolhat a lakásba, de ez a legritkább esetek egyike s így a bezárkózás a lehető legna gyobb biztonságot adja.
Az élet tanításai. A türelem nagy áldás. Egy fiatalembert nagyon megsértettek. Indu lattól reszketve kért tanácsot idősebb barátjától, hogy a sérelemért miként álljon bosszút. „Várj egy kicsit" — válaszolta a barátja. — „A sérel mekkel úgy vagyunk, mint a sárral, amely ruhánkra fröccsen: ha egy kicsit megszárad, könnyebb le pucolni." Vigyázz, hogy ne legyen későn! Egy szegény kőmíves leánya felkereste a grófkisasszonyt s kérte, hogy jöjjön el vele hal dokló apjához, akinek fontos közölni valói volnának. A grófkisasszony így szólt: „Mit modhatna nekem a te apád?!" A kőmíves leánya nemsokára megint visszatért. Mostmár messziről kiáltotta: „Kisasszony, jöjjön gyorsan, mert meghal az apám, pedig azt szeretné megmondani, hogy az ön atyja hová faIaztatta be az ellenség elől a sok ezüstöt és ara nyat." Most már rohant a grófkisasszony egészen a kőmives házáig, — de későn érkezett. A kőmí ves halott volt. A grófkisasszony pedig sohasem találta meg befalazott kincseit. Kell a vallás. Amerikában a hivatalos egyházi körök indí tására minden napilapot felkértek külön egyházi rovat bevezetésére. Ebben vallási kérdéseket tár gyalnának, hogy a nép vallásos érzületét elmélyít sék. A legelőkelőbb vezető személyiségeket óhajt ják munkatársaknak beállítani. Főleg azt a gon dolatot hangoztatják, hogy „minden igazi műve lődésnek alapja a vallás." Beszélni könnyű, cselekedni nehéz . . Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen arra kérte a magyar rendeket, hogy mentsék meg ve szélyben forgó trónját. Az egybegyűlt magyarok kardjukat kirántva kiáltották: „Életünket és vérün ket, királyunkért, Mária Teréziáért!" Megkezdődött a hadi készülődés. Egy nemestől zabot kértek a királyi biztosok. „Azt már nem!" — felelte az illető. „De hiszen kegyelmed is kiáltotta: „Életün ket és vérünket. . .!“ — „Életemet és véremet igen, de — zabot, azt nem!" — válaszolt a ne mes. — Isten ügyéért lelkesedni, magunkat általá nos szólamokban felkínálni mindnyájan tudjuk, de gyakorlati áldozatot hozni nem igen vagyunk hajlandók.
Királyi elégtétel. Miklós orosz cár ellensége volt a párbajnak. Egy alkalommal nagyon kérte egyik tisztje, hogy engedje meg néki párbajra hívni egyik tiszttársát, aki őt nagy társaság előtt pofonütötte. A cár a legközelebbi udvari ebédre meghívta mindkét tisz tet és a inegsértettet az udvari méltóságok előtt megcsókolta és így szólt hozzá: „Fiam, e csókkal helyrehoztam a becsületedet!" El kell menni . . Erzsébet angol királynő halálos szólt híres orvosához: „Koronámat egyetlen napért!" — „Én csak receptet orvosságot adhatok, de életet nem!" szomorúan az orvos.
ágyán így odaadom írhatok és — felelt
Isten is beleszól m ég . . Az összes templomokat Oroszországban a kormányzat állami tulajdonnak jelentette ki. ígv a gyülekezetek a templomokat az államtól kénytele nek bérelni. — Az istentelenek szövetsége elhatá rozta, hogy 1939-től kezdve minden iskolában külön tantárgyként tanítja az istentelenséget. Azt reméli, hogy így 1967-re egész Oroszország isten telen lesz. — Ehhez azonban Istennek is lesz majd szava! * Imádkozni sokkal nehezebb, mint dolgozni. Sokkal kimerítőbb. Száz férfi közül, aki nem fél a munka erőfeszítéseitől, alig akad néhány, aki imádkozás erőfeszítését magára vállalná. A legtöbb megszökik előle. Ki ne félt volna először attól, hogy egyedül kell lennie az Istennel? *
K a n a d á b a n egy protestáns lelkész három napot biciklizett, hogy egy váratlanul megbetege dett barátja helyett megtartsa a vasárnapi isten tiszteletet. * O r o s z o r s z á g b a n ez évben volt 950. évfordulója annak, hogy Vladimír kievi nagy fe jedelem felvette a kereszténységet. Az orosz ke reszténység meg akarta ünnepelni ezt az évfordu lót, de a szovjethatóságok megtiltották, sőt újabb üldözést indítottak meg, hogy az orosz keresz ténység utolsó templomát is bezárják. * A b e s s z í n i a volt császárának,a négusnak a fia, Asrati herceg, aki most 15 éves, angol bibliaiskolába akar menni, hogy hittérítőnek képeztesse ki magát. * A Br i t - é s K ü l f ö l d i B i b l i a t á r s u l a t közli, hogy egy közismert és tiszteletben álló kí nai vezetöférfi 12.000 újtestamentumot és 6.500 teljes bibliát vásárolt, mintegy 10.000 dollár ér tékben. Ezeket magasrangú hivatalnokoknak és barátainak ajándékozta. A borítólapra e szavakat nyomatta: „Ez a világ legjobb könyve."
BIZALOM S z e n t t i z e d. Pétervárad (Jugoszlávia) re formátus eklézsiája követésre méltó módon ün nepli meg a reformáció napját. Az egyházközség vezetősége felhívja a gyülekezet minden egyes tagját arra, hogy jövedelmének egy tized részét áldozza az egyház részére. Az adományokat lezárt borítékban szolgáltatják be, amelyeket ünnepség keretében bontanak fel. A tized adományok egész összegét az egyház legszükségesebb kiadásainak a fedezésére fordítják. Az adakozás minden esz tendőben dicséretre méltó eredménnyel zárul, s ez év október 31-én is jóval meghaladta a remélt összeget.
i
Világ folyása.
Katolikus nagygyűlés.M últ hétvégén csü törtöktől vasárnapig tartott az idei katolikus nagy gyűlés, melyre az ország minden részéből igen nagy számmal érkeztek Budapestre a katolikus hívek, jóllehet az időjárás is visszatartotta az embe reket és a választási mozgolódások is sokakat otthon tartottak. Mint minden évben, úgy az idén is a tiszta erkölcsnek és a mélységes istenhitnek az ünnepe volt a katolikus nagygyűlés számtalan megnyilvánulása és gyülekezete. Férfiak, ifjak, egyszerű emberek és a legtanultabbak tettek bi zonyságot Krisztus király országának örökkévaló ságáról és az egész világot átfogó erejéről. Az elhangzott beszédek pedig óva intették a világot arra, hogy szeretet és hit nélkül olyan az ember, mint pengő cimbalom, mint céljavesztett bolyongó vándor. Újra megtanítottak mindenkit arra, hogy minden szociális és minden megváltó eszmének végső forrása Krisztus tanítása, kinek isteni bölcseségét még csak meg sem közelítheti semmi és senki. A katolikus nagygyűlés az idén is óriási méretű körmenettel zárult le, sajnos, a körmenet alatt kitört vihar megakadályozta azt, hogy ez a fenségessen méltóságteljes hitvallás zavartalanul fejeződhesék be, de így is maradandó nyomot hagyott az a lelkekben, melyek a következő nagygyűlés kör menetéig táplálkozhatnak annak égi harmatából.
Bolívia csatlakozik az olasz-német cso porthoz Lázas tevékenységgel dolgoznak a szem ben álló felek, hogy minél nagyobbra növeljék erejüket. Az angol-francia csoport is elkövet min den lehetőt, hogy minél több államot győzzön meg arról, hogy csak hozzácsatlakozva szolgálhatja érdekeit és a berlin-római tengely is. A mostani erőviszonyok kétségtelenül azt mutatják, hogy a fölény a berlin-római tengely oldalán van. Ezt a fölényét most ismét sikerült növelni azáltal, hogy Dél-Amerika egyik jelentős államát, Bolíviát, sike rült rábírnia a csatlakozásra. Ifj. Horthy Miklós a brazíliai magyar követ. A magyar diplomáciának nagy reményeket keltő felfrissítését jelenti ifj. Horthy Miklósnak, a kormányzó fiának követi kinevezése. Ő nem a
87
külügyminisztérium tisztviselői karából hanem a gyakorlati életből került erre a fontos helyre, ifj. Horthy Miklós már több ízben tett kiváló "tanúsá got gazdasági és kereskedelmi szaktudásáról. Az ő évekig tartó céltudatos munkájának eredménye a magyar-egyiptomi gazdasági egyezmény, amely a két ország között eredményes gazdasági kap csolatokat létesített. Az egész ország népe örömmel látja, hogy most ifj. Horthy Miklósban olyan férfi került a diplomáciai karba, aki szaktudását a gyakorlati életben érvényesíteni fogja. Különösen örvendetes, hogy egy olyan államban képviseli a magyar ér dekeket, amellyel a gazdasági kapcsolatokat igyek szünk felvenni. Reméljük, hogy az új követünk nek ennek megvalósítása épúgy sikerülni fog, mint az egyiptomi-magyar gazdasági kapcsolatok kié pítése. V illám csapás. Pozsonyperjes községben Szalai János földmíves házába becsapott a villám. A vacsoránál ülő család tagjai közül az anya és a hároméves László fiúcska súlyosan megsebesül tek. A komáromi kórházba szállították őket, ahol az áldott állapotban lévő Szalai Jánosné egy halott gyermeket hozott a világra. E lszabadult tig ris a hajón. Egy holland hajó hazafelé tartott Kelet-Indiából. Ragadozó állatokat szállított egy európai állatkert számára. Mikor a hajó a nyílt tengerre ért, egyik tigris ki szabadult. Két matrózt széttépett. A többi a kabi nokba menekült, még a kormányos is. így a hajó irányítás nélkül hánykódott a tengeren addig, míg a rádióhívásra megjött a felmentő hajó. A tigrist azonban nem találták meg. Valószínű, hogy a tengerbe ugrott a niegfékezhetetlen fenevad. B ulgáriában k étszer a k arn ak a ra tn i. A bolgár kormány mindent elkövet, hogy a nemzeti jövedelmet növelje. Hatalmas befektetésektől sem riad vissza. Most tárgyalta le nagyszabású öntözési programját. Megállapodott a német kormány meg bízottjaival az öntözési és csatornázási berendezés elkészítéséről. Remélik a szakértők, hogy az öntözöművek segítségével lényegesen fokozhatják a termés eredményét, Dél-Bulgáriában pedig kétszer arathatnak egy évben. Ú jabb te n g e rjá ró D una-hajó. Magyaror szágon kezdték építeni az olyan hajókat, melyek egyaránt képesek közlekedni a folyami vizeken és a tengeren. Ezek a hajók nagyszerűen beváltak, mert nagy hordképességük van és az olcsó vízi szállítás által megkönnyítik a kereskedelmi forgal mat. Eddig négy ilyen tengeren is járó Duna-hajót építettünk, melyek révén elég jelentős keres kedelmi forgalmat tudtunk lebonyolítani a földközi tenger melletti országokkal. Az eddigi négy, Bu dapest, Szeged, Duna és Tisza nevű hajó után most készült el az ötödik, Kassa nevű ilyen hajó. 74 méter hosszú, 10 méter széles és hordképessége 12.000 métermázsa, vagyis 120 vasúti kocsi rakomány, tehát többet felvesz, mint két, nagy tehervonat. A „Kassa“ vízrebocsátása szép ünnep ségek között történt.
BIZALOM
88
T en g er fenekén az acélkoporsóban. Az Egyesült Amerikai Államok partvidékein egyik próbaútján elsüllyedt egy tengeralattjáró. Valószí nűleg elromlott az a készüléke, amivel a tenger alattjáró a víz felszínére tud emelkedni, mert a jelentés szerint valami összeütközés vagy más ilyen nem történt a hajóval. Egyszerűen elsüllyedt a tenger fenekére, 73 méter mélységbe. A tenger alattjárón 59 főnyi legénység és 3 tiszt volt. Az elsüllyedt tengeralattjáró katonái azonnal jeleket adtak, hogy mentsék meg őket. Meg is indultak a mentési munkálatok, de a mélységből igen nehéz volt az embereket felhozni. Ennek da cára némi eredménnyel járt a mentés a borzalmas helyzetben lévő emberek részére. 27 matróz ugyan megfulladt a hajó emberei közül, de a másik csoportot már felszínre hozták olyan búvárharangok segítségével, amiket a víz fenekére szoktak bo csátani. Érdekes, hogy az amerikai tengeralattjá rók között már többször fordult elő hasonló sze rencsétlenség. Petőfi szobor A szódon. Az evangélikus Petöfi-gimnázium kertjében szobrot állítottak a gimnázium volt halhatatlan diákjának, Petőfi Sán dornak. Vasárnap tartották a szoboravatást nagy ünnepséggel. Horváth Károly László, a gimnázium felügyelő elnöke mondott nagyhatású megnyitót, majd Raffay Sándor püspök avatóbeszéde követ kezett. Az aszódi iskola — úgymond — szobrot emelt legnagyobb fiának. Az aszódi iskola büszke arra, hogy a költő lelkének fejlődésében döntő szerepe lehetett. Petőfi szabadságszeretete nemcsak a korlátok széttörése, hanem a legmagasabb nem zeti és egyéni létet kereső idealizmus. A szülői és fiúi szeretetet, a családi életet alig énekelték meg mások olyan felejthetetlen szavakkal, mint éppen a mi Petőfink. Nem neki van szüksége erre a szoborra, de nekünk és a szakadatlan sorban egymást váltó nemzedékeknek. Raffay püspök ezután felavatta a bronzszob rot és Nagy Imre igazgató fogadást tett a szobor hűséges megőrzésére.
Hasznos tudnivalók.
ey-zs
Ragyás bab, dinnye és ugorka. A májusi esők áldást hoznak, de — sajnos — kedveznek a növényi betegségek elszaporodásának is. Azt, hogy az esők különösen a növények levelein a gombabetegségeket elszaporítják, a szőlőnél még csak tudják nagy általánosságban, de nem hiszik el a babnál, dinnyénél és uborkánál. Csak azt látják, hogy a levelek előbb sárgafoltosak lesznek, majd pedig hamarosan elszárad az egész növény, vagy legalább is hitvány, fejletlen és ragyás ter mést ad. Ezeknek az oka pedig a szőlő peronoszpórájához hasonló betegség. A szőlő peronoszpórája ellen permetezéssel védekezünk, ugyanígy kell a bab stb. betegsége ellen is védekezni. Az egy
százalékos bordói lével való permetezés igen jó, de csak akkor, ha az oldat a leveleket alulról is éri. Ezt figyelmes permetezéssel el is érhetjük, különösen amíg a növények kicsik, de ha már nagy és elterült, akkor a permetezésnél jobb a porozás. Porozás alkalmával a rézkénpor odaszáll a növény nek minden részéhez és így megöli a betegség terjesztőit. A rézkénpor még azért is jó, mivel a lisztharmat ellen is védelmet nyújt.
A szamóca leggyakoribb ellenségei. Örvendetesen terjed szamócatermelésünk és ezzel is úgy vagyunk, mint minden kultúrnövényünkkel, ha a termelés terjed, az ellenségek is elszaporod nak. A szamócának kétféle számottevő ellensége van: az ormányos és a meztelen csiga. Az ormá nyos koratavasszal a gyenge leveleket rágja, majd pedig virágzáskor a bimbóba fúrja petéjét és utána a bimbó szárát egy kicsit megrágja, amitől a bimbó elszárad, de a tövön marad és ebben a száradó bimbóban fejlődik ki az álca bogárrá s innen ke rül a talajba, ahol kitelel. Az ormányos ellen már koratavasszal kell védekezni és pedig egyszázalé kos arzénpermetlével. A permetezés finom és ködszerű legyen. Ha a bepermetezett levélből eszik az ormányos, elpusztul. Azt tapasztalták, hogy ott terjed el az ormányos, ahol a szamócát szálas istállótrágyával hintették meg, mivel a szálas trá gya igen jó búvóhelye. Ezért a szamóca ültetvényre csak érett istállótrágyát terítsünk. A meztelen csiga nedves időben a már érő szamócát rágja meg. Nehéz kártételén érni, mivel éjjel jár, nappal pedig az ültetvény nyirkosabb helyére húzódik. A meztelen csiga ellen bajos vé dekezni, mert a mészpor a szamócát is tönkre teszi, a nikotin pedig éjjelre már elveszti hatékony ságát. Még legjobb, igaz, fáradságos védekezési mód, ha a szamócaültetvények több helyén és nem nagy távolságra és leginkább ott, ahol megrágott szamócát látunk, nedves mohát, rongydarabokat teszünk megjelölt helyre, de tehetünk deszkadara bot vagy zsindelyt is. Ezek alá húzódik a csiga nappalra és ott összeszedhető. Ezeket jó tudni, hogy nagyobb károsodás ne érjen. Tartozik- e mestervizsgát tenni az, aki már önálló volt és iparát megszüntette, de újból önállósul? Az lp. M. 21.351—1938. szerint az ilyen iparos is köteles mesterlevelet felmutatni s csak ennek alapján lehet részére az iparigazol ványt kiadni. A miniszter megállapította azt is, hogy amennyiben rendkívüli esetek adódnának, fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy a mester levél beszerzése alól kivételesen felmentést adjon. Felelős szerkesztő és kiadó:
GÖLLNER MÁRIA. E jótékonysági folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala:
FOGHÁZMISSZIÓ HELYISÉGE, Budapest, V., Markó-utca 27. földszint 6. szám.
------------------------ T----- -------------------------------------------- Nyomatott a váci kir. orsz. fegyintézet könyvnyomdájában.
--------------------------
