BIZALOM
Havonta kétszer megjelenő szemle, a világ folyásáról és az ember alkotásairól. X V . évfolyam .
1 2 . szá m .
Történelem dióhéjban. I. Őskorok. Kétféle beosztása van a koroknak; ásvány tani és történelmi, mikor ásványtaniig már újkor van, történelmileg még csak áttekinthetetlen koro kat találunk. A jégkorszak — mely tudvalevőleg az ásványtani újkor második korszakában volt — előtte már megtaláljuk az ősembert. Eszközei kő ből vannak, a követ azonban nem csiszolja, ha nem pattintgatja, ezért ezt a kort pattintgatott kor szaknak hívják. A jégkorszak után — mellyel eltűnt az ős ember — megjelenik a mai ember, tudományos nevén homo sapiens (bölcs ember). Eszközeit csi szolja, ez a kor a csiszolt kőkorszak, majd meg találja a rezet, ennek ónnal való öntvényét a bron zot. Ezt a két korszakot réz és bronzkorszaknak hívják. Az ember azután mindjobban halad a tu dományos fejlődés útján és végül Krisztus előtt kb. 1000 évvel rátalál a vasra és megkezdődik a vas korszak, melyben ma is élünk. A legrégibb művelődések Kínában, Indiában és Perzsiában továbbá az amerikai földrészen ke letkeztek. Ezek az ősi művelődések tudományos, művészi, vallási, erkölcsi és gyakorlati téren nagy alkotásokat hoztak létre és mérhetetlen szolgálatot tettek az emberiségnek. Mivel azonbah igen távoli időkben keletkeztek és virágoztak, — Krisztus előtt néhányezer évvel, — nem tárgyaljuk őket most bővebben, hanem mindjárt az egyiptomiakra térünk rá Ők voltak a mesterei a görög-rómaiaknak, ezek pedig a mostani Európa tanítói.
II. Egyiptom. „Egyiptom a Nílus ajándéka1' Ez a mondás jellemzi Egyiptom egész történetét. Egyiptom földje
1 9 4 4 . jú n iu s 1 5 .
ugyanis keskeny, termékeny sáv a Nílus folyó mentén, végtelen sivatagoktól és pusztaságoktól körülvéve. Az ottani időjárás egészen száraz, eső jóformán soha sincs, ezért váltak sivatagokká vég telen nagy térségek. A Nílus azonban minden évben kétszer kiárad s termékeny áradásával ön tözi azt a partja menti keskeny földsávot, amelyet Egyiptomnak neveznek. így tehát Egyiptom csak ugyan a Nílus áradásának köszöni létét. Ha a Ní lus nem áradna ki, az még annál is nagyobb baj lenne, mintha Egyiptomot az ellenség seregei pusz títanák és irtanák. Már az ókorban nagyszerű csatornarendszerrel és zsilipekkel szabályozták a Nílus áradását és vezették el a Nílus vizét min denfelé, hogy mind nagyobb területet tegyen ter mékennyé, ami különben sivár maradna. így tehát Egyiptom egy nagy oázis. Nyugatról a Szahara, keletről az arab sivatag veszi körül. Egyiptom la kossága keletről vándorolt 6e és legyőzve az ős lakosságú arabokat, egyesültek velük. Ebből ala kult ki az egyiptomi nép. Az egyiptomiak egyelőre kisebb államokban laktak..,Ezeket az államokat Ména fáraó egyesítette Krisztus előtt 3400-ban. Evvel az egyesítéssel kez dődik Egyiptom három nagy korszakának az első korszaka az Óbirodalom. Fellendült a gazdasági élet, kultúra jött a népbe, de az életben még bizonyos merevség álla pítható meg. • Az új thebai uralkodócsaláddal az élet me revsége kicsit lazult és a kultúra. virágkorát élte. A történetírók ezt a kort Középbirodalomnak ne vezik. Ámde nemsokára felütötte fejét a viszálykodás és polgárháború. Ezek a pártharcok meg könnyítették a sémi fajú hikszoszok betörését és az
58
BIZALOM
ország felett való többszázéves uralmát. (Ebben Két dolgot tartottak tehát a földi életben igen fon az időben telepedtek le a zsidók a Nílus meilé). tosnak. Azt, hogy az ember helyesen éljen itt a A hikszoszok kiűzésével veszi kezdetét Egyip földön, erkölcsileg és gyakorlatilag — továbbá, hogy tom harmadik nagy korszaka az Újbirodalom. II. elkészüljön arra, ami őt a halál után várja. Mi az Ramsesz fáraó rendbehozza az ország ügyeit, de iskoláinkban arra neveljük gyermekeinket, hogy egyébként zsarnok módon uralkodik. (E fáraó alatt majd az iskola végeztével az életben megállják he vándoroltak ki a zsidók Mózes vezérlete alatt ha lyüket, az egyiptomiakat vezetőik ezenkívül még zájukba, Palesztinába). arra is nevelték, hogy a halál után rájuk váró Az ókori Egyiptom legfontosabb foglalkozási sok féle élményről eleget tudjanak és erre megfe ága a földművelés volt. Ezt nagy tökélyre vitték. lelően készüljenek elő. A „Halottak Könyve* ennek Fejlett csatornaszabályozással és zsilipekkel sza- . a célnak a szolgálatában íródott. A visszamaradott bályozták a Nílus kiöntését. Ezenkívül értettek a hozzátartozók tudták, hogy halottad? a halál után bányászathoz is. Fejlett külkereskedelmi kapcso mikor és mit élnek át. Gondoltak mindig rájuk és lataik voltak a szomszédos országokkal és élénk élményeikre: valósággal kísérték őket lelkileg, „túlkereskedést űztek. Pénzként aranyat használtak. világi útaikon." Az egyiptomiak müveit emberek voltak. A Természetesen a „Halottak Könyve" j e l k é műveltség sajnos nem terjedt el túlságosan a nép p e s n y e l v e n volt megírva és sok rajzzal is körében, hanem inkább a tudósok foglalkoztak díszítve. Az egyiptomiak nem ismerték a nyomta tudománnyal. De maga az a tény, hogy olyan fej tást. Papirusz növényből készült hártyára festették letten művelték a földet, arra vall, hogy Egyip kézzel növényi festékből készült írásjegyeiket: hie tomban mindenkinek volt kultúrája. Az egyiptomiak roglifeket, ami írás teljesen különbözik a mi be főleg matematikával, fizikával, orvostudománnyal tűinktől. Nagyrészt apró képekből alakult, ezért és csillagászattal foglalkoztak. Számtanban ismer képírásnak is nevezték. A legfontosabb élmény a ték a törtet, tízes volt a számrendszerük, az évet halott életében az a pillanat, amikor a nagy bíró beosztották 354 napra. Ez a naptár szolgált Julius elé kerül, aki megnézi csodálatos mérlegén a ha Caesar naptárjavításának alapjául. lott szívét. Erről a jelenetről a különböző halotti Ennek megfelelően az egyiptomi vallás sem könyvekben -és falfestményeken sok képszerű áb volt bálványimádás, bár többistenimádás. Főiste rázolás maradt fel. A halott további élményei attól neik Amon Ra, Ozirisz, Izisz. Az egyiptomi ha- függnek, hogy mit mutat a mérleg. Továbbá 14 gyoTnány szerint, a fáraó Ra Isten fia és így a égi bíró ki is kérdezi a halottat tettei és gondol kodása felől. Amint látható ez jelkép, mert a lélek fáraók korlátlan urak voltak. Végül még egypár szót az egyiptomiak mű világában nincs mérleg, nincs szív, hiszen az a vészetéről és építészetéről. Építészetük legnagysze testben maradt. E l l e n b e n a j e l k é p i g a z a t rűbb alkotásai a piramisok, pontosan a négy ég mo n d , me r t a l é l e k s o r s á t az d ö n t i el, táj felé tájolva (csillagászati tudományukat mutatja) h o g y a m í g t e s t b e n é l t é s s z í v e vol t , csonka gúla alakú építmény, amelyet temetkezésre a d d i g m i t é r z e t t , g o n d o l t é s c s e l e k e d e t t . használtak. A legnagyobb és legszebb piramisok a fáraóké. Egy fáraó egész életében építtette a pirami A kémia alapelemei. sát, amelybe temették. A holttestet bebalzsamozták, A modern tudományok között elsőrendű he de emellett a halott kicsinyített szobrát is beletet lyet foglal el a kémia. A mai ember igyekszik ki ték a koporsóba, hogyha (az ő hitük szerint) újra kutatni minden okozati összefüggést, minden ter testé lesz, akkor legyen meg a holttest. mészeti törvényt. Első dolgunk tehát, hogy elvá A művészet főleg a templomuk szobraiban lasztjuk a fizikát a kémiától. Teszem fel: eltörök és képeiben és falfestményekben nyilvánul meg. egy gyufaszálat. Ezzel a gyufaszál anyaga nem Sok fennmaradt a keleti merevséggel mintázott fá változik meg lényegesen, csak más formát vesz raó szobrokból és egyéb művészeti alkotásaikból. fel. Gyújtsuk meg a gyufát, sárgás lángot látunk: Mint látjuk Egyiptomban tudomány, kultúra a gyufaszál elég, és ami ebből visszamarad, az és művészet is fejlődött. Irodalmuk legérdekesebb már egészen más mint ami eredetileg volt. alkotása a „Halottak Könyve," melyet a halottak Az előbbit — a gyufa eltörését —- fizikai, az mellé adtak útmutatóul. Az egyiptomiak életére és utóbbit kémiai folyamatnak nevezzük. művészetére ugyanis döntő hatással volt az ő túl Tehát a fizikai folyamat az a folyamat, mely világban való hitük és úgynevezett halotti kultu szuk. Ók hittek a lélek halhatatlanságában és meg elsősorban az anyag formáját, helyzetét változtatja voltak győződve arról, hogy a halálban csak a meg, de az -anyag szerkezetét és összetételét nem test élete pusztul el, a lélek azonban tovább él. változtatja meg lényegesen. A kémiai folyamatoknál Úgy gondolták a dolgot, hogy a halál után, lát ellenben az anyag összetétele lényegesen megvál hatatlanul továbbélő lélek mindenféle fontos él tozik. De ha már itt tartunk, még két fogalmat kell ményen megy keresztül, amelynek révén megtisz tisztáznunk: a keverék és a vegyülék fogalmát. tul, fejlődik és sok-sok idő múlva az istenség pa Keverjünk össze kénport és vasport; ez keveréket rancsára újra megszületik itt a földön, mint kis ad, melyben a vas- és kénszeinecskék még szabad gyermek. Újra testet ölt, hogy egy új földi életben szemmel is láthatók és a legegyszerűbb művele jóvá tehesse azt, amit az az előtti földi életben tekkel, pl. mágnességgel el lehet választani őket. vétett pótolhassa mulasztásait új szolgálatokkal. Izzítsuk az egész tömeget, az alak és összetétel
• BIZALOM egészen megváltozik: az előbbi keverékből vegyület lesz, amelyben a kétféle alkotó anyag egymástól már nem különböztethető meg. Ha megvizsgáljuk az anyagok belső szerke zetét, azaz felépítését, akkor az érdekel bennünket, miből állanak az anyagok? Mik azok az apró egységek amelyekből az anyag felépül, úgy mint a téglából vagy vályogból a ház, mint hurkokból a háló stb. Hogy ezt megtudjuk, szét kell bontani az anyagot mind kisebb és kisebb részekre. Végül is eljutunk egy olyan parányi részecskéhez, ami már nem bontható fel még kisebb részecskékre. Ez a legparányibb rész a molekula. A rézgálic (kénsavas réz) összetett anyag, ami azt jelenti, hogy több anyagból áll. Természetesen a rézgálic mulekulájában megtaláljuk parányi mennyiségben azokat az összes anyagokat, amelyek a rézgálicot alkotják. A rézgálicot alkotó anyagoknak ezeket a parányait, melyek a molekulában megtalálhatók: atomoknak nevezik. A m o I e k u 1a tehát az összetett anyagoknak legkisebb része, az atom pedig az egyszerű anyag legkisebb paránya. Mivel a rézgálic kénsavas réz, a rézgálic molekulája kén, réz, hidrogén és oxigén moleku lákból van összetéve. Ilyen az összetett anyagoknak a szerkezete. Találunk azonban a természetben olyan ásványokat, melyek nincsenek többféle anyag ból összetéve, hanem egy egységes anyagból áll nak. Ezeket elemeknek hívjuk. Ilyen elemek az arany, ezüst, vas, réz, hidrogén, oxigén stb. Össze sen 92-őt ismerünk és valószínűleg nincs is több. A középkor és újkor aranycsinálói próbálták az aranyat, ezüstöt más anyagokból összetenni. De ez nem sikerült és nem is sikerülhet, mert elemet más anyagokból összetenni vagy szétválasztani nem lehet.
Rem élj...! Mikor abbahagyod minden tervezésed, Mikor kudarc szegi régi kedvedet, Amikor látod jégverte vetésed, Mikor a vihar mindent eltemet; Amit évek óta véres verejtékkel Ácsoltál össze kevés-semmiből, Akkor is Égre nézz nemszünő reménnyel, Az Isten Rádtekint felhők kebliböl. Sivár életednek nehéz percein, Amikor lelkedben meginog a hit, Keress vigasztalást szentek leikein, Ez erőt önt Beléd s bízni megtanít. Magadba szállva buzgón imádkozzál Imád nem vész el, az Úr megtalálja, Ha kell, a hitedért áldozatot hozzál S karját a nagy Isten feléd is kitárja. Amikor észleled, sok-sok év után, ‘ Hogy reszketni kezd elfárad karod, Amikor nem szívből, csak kényszerből csupán Hallatszik ajkadról elcsukló dalod, Akkor se zúgolódj, hittel nézz az égre. Jöhet bár lassú vég, elszállhat az élet, Gyenge fáradt tested sírba térhet végre, De istenhez szállhat a megtisztult lélek.
F, 2650.
* 59 Az élet visszavár.
Ma: A mi életünk hangtalan, bús élet, Ólomlassúsággal pereg csak napunk, Hiányzik belőle ez éltető lélek, Hiszen nem „emberek", csak rabok vagyunk. A mi kenyerünk száraz,... fekete, Lehet bármily ízes, mégis keserű, Minden napunk, percünk bánattal tele, Nálunk nincsen jókedv s gondatlan derű... A mi sorsunk csak szomorú lemondás, A múlttól való kényszerű menekvés, Minden éjszakánk egy bánatos könnyontás, Reménynélkü! való panaszos kesergés. A mi örömünk egy pársoros levél, Mit hazulról küldött testvér vagy anya, Minden egyébbel nálunk ez felér, Hiszen vele üzen otthon s kis tanya. A mi sírhelyünk jeltelen halom, Nem áll a földjében faragott kereszt, ’ Csak fejszámos kőlap egyik oldalon S takarót föléje folyandár ereszt...
Holnap: A mi életünk is lehet még a régi. Nekünk is ragyoghat áldott napsugár, Ha a lelkünket most súlyos bánat tépi, Azért még minket is, minden visszavár... Visszavár a kis ház a mohos kőpaddal, Elpihenhetünk még nyárestéken rajta, Mikor csillag vonul milliónyi haddal S esti imára hív a kápolna harangja. Visszavár a család, a békés, a csendes, Vár otthon egy darab jóízű kenyér, Egy ősz öregasszony, egy hűn maradt kedves, Akinek a lelke tündöklőén fehér. Vár egy másik élet, kemény és küzdelmes Megfeszített munka s tisztes munkabér. Megbocsátó Isten, végtelen türelmes , S aki Benne bízik biztos célhoz ér. Üresen áll az út, mely elvezet vissza, Hol hit és becsület diadalt arat, Ahol a lélek is ragyogóan tiszta, Ott tartson meg minket egy szent akarat. S lesz a mi életünk békés, boldog élet, Becsületes munka minden egy napunk, Hol nyugodt az álom s megtisztúl a lélek, S elmondhatjuk büszkén: „emberek" vagyunk.
A kéz. s A kéz sok tekintetben csodálatos eszköz. Más érzékeink eszközei-többé-kevésbbé passzívak, egyedül á tapintás eszköze aktív. Szemünk, fülünk, orrunk egyszerűen nyitva vannak; fény, hang, szag behatolnak és látnunk, hallanunk, szagolnunk kell; Egyedül a kéz választhat, mit akar s mit nem akar érinteni.
60 •
BIZALOM
Elfordul a dolgoktól, melyeket gyűlöl s kinyú lik azok felé, miket szeret. Nem így a szem, melyet nem bírunk elfordítani egy szörnyű látványtól, a fülnek hallania kell a kínzó hangokat s az orr sem zárkózhatik el a borzalmas szagok elől. A kéz nemcsak önnön kötelességeit teljesíti, hanem, ha a többi érzékek közül valamelyik nem működik, átveszi szerepét. A vak ember keze szem ként vezeti őt; a süketé fül helyett szolgál. A kéz tartja meg és erősíti a többi érzékek hatalmát. Szemet csinál magának a teleszkóppal s a csillagok közé lát. Hangszert szólaltat meg a fül számára; letépi a virágot, amelyet az orr sza golni akar, befogja a nem kívánt szagok elől. Ki szolgálja a nyelvet, az ízlés székhelyét. Sok-sok szolgája rejtőzik az embernek a kézben. Adj bele kardot és harcol érted. Add be le az ekeszarvát, dolgozik érted. Add bele a hár fát, játszik néked. Adj ecsetet bele, festeni fog, tollat és beszélni, kérni, imádkozni fog érted. Ó emberi kéz, mennyi mindent cselekedtél már attól a naptól kezdve, melyen Éva kinyújtó kezét az almáért, ama sötét óráig, melyben a Megváltó átszögezett kezei felemeltettek ég és föld közé, mennyi jót és gonoszát, mennyi csodát és mennyi bűnös varázslatot! Gyermeki és védtelen az emberi kéz! Ha szembeállítjuk az állati végtagokkal, meglepetve vesszük észre, hogy fejletlenebb azoknál. Nem fejlődött fegyverré sem szerszámmá, mint az orosz lán karma vagy a vakond lapát-talpa. De éppen mert visszamaradt, maradt szabad, mindenre hasz nálható. Nincs hozzánőve sem a futó eszköz sem a védő fegyver. Ahhoz fordul, azt veszi kézbeamit éppen akar: kalapácsot, baltát, fűrészt készít, magának mesterséges kezeket s fegyvertelen ke zével ura lesz a fegyveres külvilágnak. Ez eszkö zök viszont visszahatottak a kéz formáira. Amit a természet egyoldalúan ad meg az állatnak, azt az ember szelleme segítségével alkotta meg sok oldalúan. A gyermekesen védtelen kéz szellemi szabadságra utalja az embert. A zerge a szirtfokhoz tartozik, a sas a leve gőhöz, a teve a sivataghoz. Máshol meg nem él. Az állat előtt mindaz ami nem tartozik legszorosab ban környezetéhez, világához: örökre zárva van. Saját világához fényesen alkalmazkodik, de minden más csukott kapu előtte. Az ember néha évtizedek során töri, küzdi bele magát saját világába. De ez a világ végtelen. Lelki-szellemi fejlődése az ember nek „kezében van". A mozgékony, sokoldalú kéz, éppígy a fölegyenesedett test s a fennhordott fej záloga, jelképe „Isten fiai fenséges szabadságának." „Szabad keze" van az embernek jó és rossz közti választásában. A kéztől veszi a szót a meg ismerésre, „fölfogja" a dolgot, „jól fölfogott érde ke" hogy a jót válassza s aszerint cselekedjék. Adás-vevésnek hitték eleink a kereskedel met. Ez eredetében tiszta képe volt a kézről-kézre adásnak. Osztoztak az emberek a föld javain. Ke zük munkája nyomán felvirult a föld. „Kezeli" vagyonát gazdának a becsületes gondnok, a hű sáfár. De „elkezeli" az árvák pénzét a hűtlen gyám.
„Kezel" egymással az ember, kézfogással üdvözli a másikat, legmélyebb emberségében szó lítva meg: „Te hozzám hasonlóan kézzel megál dott szabad emberi lény!" „Nem adunk kezet" annak, akit megvetünk! Kézfogót tart a falusi ember, így a kézfogás mély emberi jelentőségét még jobban kiemelve. Fejére teszi kezét az apa gyermekének és megáld ja. Itt természetfölötti szervvé válik a kéz: a megfoghatatlant, a kézzel nem foghatót közvetíti. És összekulcsolva pihen kezünk, ha imádko zunk. Erő és bölcsesség, mely tetteiben nyilvánul hatna, befelé fordult. Kört képeznek az összekul csolt kezek. E körben benne van a világ, s az ember. Tettei és ő harmonikus egészet képeznek, mint újjak kapcsolódnak egymásba. Mint ahogy van szellemi „fölfogás," úgy van szellemi „cselekvés" is. Ölünkben pihenő kezek kel, a kéz erejét átvihetjük gondolatainkra. De e gondolatokat a magasabb Énünk kell sugalmazza. „Krisztus bennünk!" Fenséges magasságok és beláthatatlan mély ségek' hordozója az emberi kéz.
Élet...? Tavasz, amelynek sokszor korán hull virága, Nyár, minek termése tűző naptól ég, Ossz, amikor egy megdermedt világba, A kezdődő téllel beköszönt a vég... Rügy, amely tavaszi életfakadáskor Virágba borul, hogy pompázva éljen, Mag, ami kalászból nyári aratáskor Titkon tarlóra hull, hogy a földbetérjen... Múló tiszavirág..., mely tavaszi széllel Feltámad egy. percre májusi napokkal, Hogy azután együtt, egész tarka néppel, Elússzon csendesen, rohanó habokkal... Imádság, mi szívet s lelket átitat, Ha-tikkadt ajkakról fel az égbe száll, De ismét keresve vissza egy utat, Az „Őt“ elküldőre újra rátalál.
F. 2650.
A leghíresebb magyar népies hősköl temények, Arany lános Toldijának rö vid tartalma. - Nagy mezőség terül el előttünk. A béresek és napszámosok alusznak. Toldi Miklós nem al szik, hanem kesereg szomorú sorsán. Fényes se reg jön a távolból. Fényes sisakos, ragyogó vité zek, Miklós szomorúan nézi őket. Oda érve Laczffy a sereg vezetője megszólítja Toldit. „Hé paraszt, merre vezet az út“ ! Toldi szívébe nyilallik a szó. Felemeli egy szekér vendégoldalát, aminek súlyát más három ember se bírná és avval mutatja az utat. Csodálkoznak az ö hősi erején. A had elvo nul és ö szomorúan hazaballag. Azért bánkódik, mert érzi, hogy ő minden lovagnál erősebb testű
BIZALOM és hősebb lelkű, de mégse lehet lovaggá, mert go nosz bátyja kényszeríti, hogy otthón a földet túr ja. Apja pedig nem él. * Nagy sütés-főzés van a Toldi portán. Vizet hoznak, bárányt ölnek, nyulat vágnak. Kinek vagy minek a tiszteletére van ez a lakoma? Toldi György Miklós, álnoklelkű bátyja érkezett haza nagy kí sérettel Budáról, a királyi várból. Miklós így megjön a földekről. Bátyja csúnyán megfedi és gorombáskodik vele. Miklós örökségét kéri és György egy pofonnal elégíti ki. Miklós bátyjának akar rohanni, de anyja nem engedi, szomorúan ki megy az udvarra és leül egy köre. * Ezalatt, Toldi György és legénysége mulat nak, rudat ugranak. Toldi György látja, hogy öcscse szomorkodik. Odaküldi legényeit, hogy dön gessék mögötte a palánkot. Döngetik is. Miklós fel sem veszi, de amikor dárda éri a vállát, fel vesz egy malomkövet és György vitézei közé dob ja. Az egyik vitézt a kő véletlenségből eltalálja és meghal. György haragra gerjed és elhatározza, hogy hóhér kézre juttatja. Miklós elbujdosík. * Miklós már három napja bujdosik a nádas ban. Furdalja a lelkiismerete. Nem tud aludni. 3-ik nap végül recseg mögötte a nád. Azt hiszi- egy farkas, de nem az, hanem Bencze, az öreg szolga. Ételt-italt hozott neki és hazahívja. Miklós nem megy, az öreg az anyjára hivatkozik, de O nem megy, hanem azt üzeni édesanyjának, hogy látni fogja még őt dicsőségesen. Az öreg nehéz szív vel távozik. * Miklós a holdfényes éjszakában barangol. Egyszer csak rálép hét farkasfiókára. Megsajnálja őket, de jaj, az anyafarkas üvöltve rohan neki, Ö védekezik, az állat vállaiba mereszti körmét, a má sik oldalról jön a hím. Miklós végez a nősténnyel, majd annak tetemével agyonveri a hímet. Elgon dolkozik és az ő és bátyja viszonyát összehason lítja az ő és a farkasokéval, majd vállára veszi a farkasokat és hazafelé indul. *
61
meglátja Budavárát. Előtte egy sír, rajta térdel egy asszony és zokog. Miklós kérdéseire válaszol és elmondja, hogy egy dunai szigeten van egy cseh vitéz, aki az embereket párbajra ingerli és azután párbaj közben megöli, így haltak meg az ö fiai is. Miklós megvigasztalja az asszonyt és Buda felé sétál, közben pedig töpreng magában. * György ezalatt odahaza azon gondolkodik} miként tudná kitúrni Miklóst vagyonából. Végüj is felment a királyhoz és előadta, hogy ő szeret az öccsét, de az öccse gazember és most elbuj dosott, hogy ő öccse vagyonát a király lábaihoz helyezi. A király azonnal bölcsen meglátta, hogy György csak királyi levelet akar tőle, nehogy, ha öccse kegyelmet kapna, kérhesse jussát. Ezért La jos király így válaszol: ha György a veszedelmes cseh vitézt legyőzi, megkapja öccse vagyonát. György haját tépi és homlokát ökleli. * Miklós Pestre érkezve, az utcákon bolyong. Egyszer csak meglátja, hogy a mészáros legények és a járókelők hiába üldöznek egy bikát. Mikor a bika őhozzá ér megfogja a két szarvát és lefogja, a mészáros legények pedig lekötözik. De a legé nyek nem hálásak még csak szállást sem adnak neki. Szomorúan gondol arra. hogy nincs se vért je, se fegyverzete, mivel fogja legyőzni a cseh vi tézt. Eszébe jut, hogy a temetői özvegyasszony két fiának van fegyverzete. Kimegy a temetőbe de az asszonyt már nem találja ott. Szomorúan lefek szik, majd elalszik. *
Miklós alszik a sírdombon és szépet álmo dik. Egyszer csak lódobogást hall, felriad és látja, hogy Bence a hű szolga lovagol arra. Leszáll a nyeregből és kezd mesélni, közben belenyúl a ta risznyába és cipót húz ki. Édesanyja küldte fia után. Miklós felakarja vágni de a kés beletörik. Kezeivel szétveszi és látja, hogy vasdobozkában 100 arany van benne. Megörül neki és mindjárt el is mennek a csárdába, hogy végre egyszer jól lakhasson. ^ •X-
Miklós az éjszaka leple alatt özvegy anyja házához érkezik és anyja ajtajánál leskelődik. De nem mer bemenni. Majd megkerüli a házat, György vitézeinek kabátját átszúrja, a farkast a küszöbre teszi és bekopog Anyja szobájába. Érzékenyen bú csút vesznek. Miklós bejelenti, hogy Budára a ki rály lovagjaihoz megy. A kutyák azonban megsza golják, hogy farkas van a közelben és ugatni kez denek, Miklósnak menekülni kell. -*
Miklós fegyvert vesz magának úgy megy a Szigetre, ahol a cseh vitéz tanyázik. Ott mindjárt találkoznak és a cseh vitéz becsmérelve a magyar ságot párbajra hívja ki Miklóst. Miklós kezet fog vele, majd bírókra kelnek, Miklós legyőzi. A cseh könyörögni kezd, hogy ne bántsa. O megkegyel mez neki. Amikor azonban a szigetet együtt el hagyják a csónakban a cseh orvul rátámad Mik lósra. Miklós a víz tükrében meglátja a szándékát és most már elejti a csehet. A parton éljenezéssel fogadják. *
Akinek nincs semmije azt megsegíti a Jó Is ten. Miklós üldözése közben megeredt az eső és György nagy boszúságára az üldözők átázva haza térnek. Miklós megy-mendegél és negyedik nap
Lajos király nagyon megörül, amikor hírül viszik neki, hogy egy ismeretlen fiatalember, kinek nevét se tudja senki sem: legyőzte a csehet. Azt mondja, hogy ö jutalmul a gyilkos Toldi Miklós
BIZALOM
62
vagyonát neki 3 dja. Miklós odamegy hozzá, bevalja, hogy akaratlanul embert ölt és megmondja a nevét. A király szemére lobbantja Györgynek, hogy akarattal neveltette öccsét parasztnak, nehogy elhalássza előle a babérokat. Miklós anyja is meg jelenik Bencével. Nagy az öröm. Miklós a György javait nem fogadja el, hanem anyjával marad és a király vitézei közé áll be.
Ml a boldogság? Mi is a boldogság? Mi is az élet? Nehéz rá felelni, ha üres a lélek, Ha nem éreztük még a szeretet tüzét. Megkérdezték tőlem, mi is a boldogság? És a boldogságban ugyan mi a jóság! Hogyan kell elérni és mit is kell tenni, Hogy az ember nagyon boldog tudjon lenni. Nehéz kérdés nagyon, nehéz is a válasz, A boldogság kérem erős, biztos támasz, Melyre támaszkodva bátran lehet élni, Azért is akarja mindenki elérni. Nem az a boldogság amit hajkurásznak, Nem is az amikor forró, égő vágyak Részegítő csókok mámorában égnek S ezért amit adnak valamit remélnek. Átzüllött éjszakák sarában taposva, Becsületet tépve és erényt rabolva Verik a mellüket „ki boldog ha nem én,“ Halkan megne hallják, suttogom, hogy szegény. Rájönne hogy élete ott volt'elhibázva, Mikor templom helyett a bárokat, járta, Hogy a boldogságot rossz helyen kereste, Átok volt reája a sok duhaj este. Pedig ott volt vele, mindig mellette állt, Akárhogy kereste, rája sosem talált. Ragyoghatna most a boldogság fényében, Megtalálta volna családi békében. Fénylő tűzhely mellet halvány lámpa fénynél, Melegedhetne a szeretet fűzénél. Mikor kisgyermeke szólna „Édesapa," Isten a tanúm, hogy nagyon boldog volna. Lehullna leikéről a mételynek fátyla, Úgy égne lángolna, mint egy tüzes fáklya. Megkapná mit pénzért sohasem vehetett, Boldoggá tenné őt, az igaz szeretet. Felesége hangja, fia kacagása, Szüleinek szelíd meleg pillantása Képezné élete jövendő folyását, Elégedett vonás övezné orcáját. Ha Ha Ne „A
ér talán sokszor a bánatnak árja, meggyötört szívünk az enyhülést várja, csüggedjünk soha eljő a kikelet, boldogság titka": Hit, remény szeretet!
D. 2163.
Mi az élet? ' Mi az élet ? Borral telt pohár, Melyben a bú s öröm egymásra talál. Ma nótás kedv, víg kacagás, Holnap keserű bú, talán az elmúlás. . Mi az élet? Kacagó nótaszó, Csillogó bálterem, vígság s dáridó. Ma színekbe pompázó, tarka szivárvány. Holnap rövidebb éltű a Tiszavirágnál. Mi az élet? Mocsaras ingovány, Szeretet nélküli szívtelen ármány. Ma édes álomba ringat s szépet álmodol, Holnap a könnyed hullik a sok fájdalomtól. A z
a b l a k .
-
Házat építettek a rátótiak. Falat húztak, be vakolták, betetőzték, ajtaját mevasalfák és nagy büszkén belementek: Iám, a mi házunk. De jaj, valami baj történt építkezés közben: sűrű sötétség volt a házban, vágni lehetett volna. Kezdték hát behordani a világosságot, zsákban, teknőkben, ta licskában s mikor nem akart sikerülni, egérfogóval igyekeztek megfogni. Hiába: csak sötét maradt a ház. Ekkor arratévedt egy vándorlegény s kacagva kiáltotta: oh ti bolondok! hisz n i n c s a b l a k azon! Házat épít az ember. A világ, ez a nagy ház, nem jó már neki: házat akar, kicsit, maga-ma gának otthont. Mert „magának való," egyedüllétet kedvelő ember ő. Azt mondja „én" s ezzel elkülönzi magát mindentől, a mi — nem „én." Házat épít magának, csak maga-magának külön. Fa lat húz maga s a nagy világ közé, körbe-körbe falat, különválik a nagy Egységből, a Világból, „én" mondja és személyiség .lesz ő." Falakat húz, tetőt tesz rá, büszkén belemegy lakni: de valami baj történt építkezés közben, mert sötét van benne. Hja, aki befalazza magát, az — be van falazva. A fény isteni forrásától, a levegő nagy lélekzetvételétől elfalazta magát; fojtó dohos sötétben ül. De mivelhogy mi nem vagyunk rátótiak, te hát természetesen ablakok vannak a házainkon; természetesen! Álljunk meg egy pillanatra ennél az ablaknál. Hogy otthonomban lehetek, jól ismert helyemen, saját holmim között és mégsem kell dohos sötétben ülnöm, ezt az ablaknak köszönhe tem. Rajta keresztül áramlik hozzám a fény és a levegő. Külvilág és belvilág itt találkoznak. Külső levegő és belső levegő kicserélődnek. Otthon va gyok, de a Világ bejön hozzám. Odaállok az ablakhoz, kinézek. Madarak re pülnek, felhők szállnak, oly mély a messzeség! Lel kem vágyva-vágyik a távol, a „más" a nagy Élet, az ígéretek földje után. És jaj, négy ko mor falam között e g y e d ü l vagyok, akárhányan vagyunk is, egyedül vagyok. Halálosan egye d ü l . Végső és komor megismerésem ez: e g y e d ü l vagyok. Be vagyok falazva. Igazán végsö-e? Ablak, áldott ablak' Szemeim, testem áldott ablakai! Nem, nem vagyok befalaz va: falaimon, testemen ablakok nyílnak. Fény és
b i z a l o m
levegő, magas hatalmak segítő hírnökei áramlanak be rajta, hozzák az örömteljes üzenetet, az angyali hírt: tisztulhatok jobbúlhatok, fájdalomban meg tisztíthatok és mindig több ablakot nyithatok. Ab lakot, melyen át beáramoljon a Világ Világossága hozzám. Áll a sötét ház a hajnali derengésben. Tárt ablakai szomjasan isszák magukba a mind erőseb bé váló fényt. És áll a ház.ráboruló alkonyaiban. Sötét az erdő, fenyegetően hajlonganak a fák. Ó, mily ba rátságos, vigasztaló fények égnek az ablakokban! De messze az erdő mélyén romlik egy kas tély, sötét ablakaiban éji madarak ülnek, kígyók tekeregnek az omladozó lépcsőn. A borzalom ta nyája ez. Gazdái, m íg l e h e t e t t v o l n a , nem használták az időt, duhajkodtak és garázdál kodtak. Most sötéten áll a sötétségben, mint Babylon az elhagyott város, melyről az írás azt mondja, hogy „elaludt benne a lámpás". Megszállták a dé monok s a fény, mely ablakából villan, üdére és rothadás fénye. Mindaz, ami múlandó: hasonlat csupán. Még az ily, közönséges dolog is mint az ablak, hason latokban beszél hozzánk ha füleink vannak a hal lásra. Törekedjünk és igyekezzünk, hogy ablaka inkat, minél többet, minél tágasabbra tárjuk, az áldott világosságból minél többet eresszünk be. Hogy majd ha leszáll az alkony, belőlük vigasz taló, bátor fénnyel világíthassunk kifelé. Mert meg van írva: „Ti vagytok e világ világossága".
Tűrni..., várni..., hinni...
v
Tanulok járni, Jobb jövöt várni, Küzdeni, tűrni, Kísértést gyűrni. Félőn alázkodni, Buzgón fohászkodni, Isten igét inni, Jobb jövőben hinni. Csendben jót tenni, Templomba menni, Múltat temetni, Keresztet vetni. Istenhez térni, Kegyelmet kérni, Lélekben felgyűlni, Végleg megtisztulni, Keresztet vinni S hinni..., csak hinni...
M ire vigyázzunk a fésze k trág y ázásn ál? A fészektrágyázás minden körülmények között jó, mert a fejlődő növényeket igyekszünk ezzel segí teni és részükre olyan tápanyagot adni, amivel testünket jól és gyorsan fel tudják építeni. Éppen ezért a fészektrágyázás főként gyorsan ható és
63
könnyen felvehető tápanyagból, illetve trágyából álljon. Legjobb fészektrágyázás az, ha a fészkekbe érett istállótrágyát vagy sertéstrágyát adunk, mert ebbe többféle tápanyag van. Igen jó a műtrágyák közül a nitrogéntrágya, mint a pétisó is, mert ez megsegíti a növényeket és azokat gyors fejlődésre ösztönzi. A nitrogéntrágya kitűnő, de bajt is okoz hat. Rendszerint akkor van vele baj, ha egyszerre adjuk csak a nitrogéntrágyát, mert mint gyorsan felvehető trágya igen buján indítja meg a növények fejlődését és ha elfogyott, akkor a növény fejlődé sében megakad s így elveszett az az előny, ami a gyors fejlődéssel előállott. A mesterséges trágyából a pétisót úgy ada goljuk, hogy a fészekbe' adunk kevéske műtrágyát és az első kapáláskor, ismét adunk ugyanannyit és azt a kapáláskor a talajba belevisszük. Fészektrágyának adhatunk nemcsak pétisót, hanem mésznitrogént vagy kénsavas ammóniát. Ha fészektrágyának érett istállótrágyát vagy sertés trágyát adtunk, akkor is az első kapáláskor hintsünkkipétisót,mésznitrogént vagy kénsavas ammónt, hogy a növények további fejlődését elősegítsük. A mésznitrogén meszet is tartalmazván, a talajt mészben is gazdagítja és így a talaj tevé kenységét fokozza, sőt a talajban lévő kártevőket is írtja. A vetések felsegítése akkor is szükséges, ha azokat valami csapás, mint fagy vagy jégverés érte, mert így a növények a kártételt hamarább kiheverik. Most, amikor a trágya mindenfelé kevés és általában a fészektrágyázást nagyon felkarolták, nem szabad megfeledkeznünk a fentebb elmon dottakról. A perm etezések leg g y ak o rib b hibái. A permetezések eredményessége igen nagy mérték ben attól függ, hogy miképpen permetezzünk. Mi vel igen sok helyen rosszul permeteznek, ^ezért a permetezések helyes keresztülvitelét is ismertetjük. Gombabetegségek és rágórovarok ellen min dig ködszerűen permetezzünk, mert az a célunk, hogy a permetlé permetezendő növényt egyenletesen vonja be. Az ilyen finom eloszlású permetlé gyor'san szárad és így nem perzsel. Nyáron mindig ködszerűen permetezzünk nem pedig locsolás, il letve lemosásszerűen. Ködszerű permetezés már csak azért is jó, mert sok permetező anyagot ta karítunk meg. Csak kifogástalan permetezőgéppel tu dunk jól permetezni. Minél ködszerűbben szór a gép, annál kevesebb permetlevet használunk el. Igen gyakori eset az, hogy a régi és különösen elég gé karban nem tartott permetezőgép csak úgy mű ködik, mint a locsoló, amikor a kipermetezett lé a levélen foltokat hagy és nagy cseppekben össze folyik, azután a földre csepeg. Az ilyen permetezés csak anyagpocsékolás, de semmiféle eredményt nem ad. Permetézőgépnél igen fontos a szórófej és az állandó egyenletes nyomás. Csak az ilyen gép szórhat ködszerűen, permetezhet tökéletesen. A permetezést nem szabad elsietni és csak úgy futtába végezni, mert ez megbosszúlja magát. A permetezést kellő távolságból végezzük és úgy, hogy a permetezést a növények felső részén kezd-
64
BIZALOM
jük, hogy a permetezés úgyszólván füstöljön, az után figyelmesen visszük lejebb a permetcsövet és végül egy pillanatra a koronába is benézünk a permetezőcső végével. A permetezőt permetezés közben többször rázzuk meg a hátunkon, hogy á lé mindig jól összekevert legyen. Igen természetes, hogy csak azt a permetlevet lehet jól kipermetezni, amelyiket figyelmesen és az előírásnak megfelelően készítünk el. Az ilyen permedé nem dugaszolja el a szórócsövet szóró diót és nem ülepszik hamar. A permetezések biz tonságát növeli az, ha a gépet a permetezés köz ben naponként, a munkák végeztével alaposan k i mossuk. Ne feledjük, hogy csak jó, tisztán tartott géppel lehet jól permetezni, az elhanyagolt gép csak pazarol. Bagolypille hern y óján ak k ártétele és ir tása. Legáltalánosabb és jelentékeny kárt okozó kártevője a mezőgazdaságnak a bagolypille hernyó ja, amelyik különösen az őszi vetésekben, de a ré pafélékben és tengerivetésekben tesz kárt. Tavaszra már nagyra nőtt és igen nagy étvágyú hernyóját általában földi hernyónak, porkukacnak, fekete pa jornak nevezik. Földszínű, zöldesbe hajló árnyalat tal, csupasz és zsírfényü, minden növényt elrág, csak éjjel rág, nappal összekunkorodva a növényak gyökérnyakánál húzódik meg. Az őszi veté sekben igen nagy kárt tud tenni, de meglepi a ré pát tengerit, burgonyát dohányt, és mindenféle pa lántát. Mint hernyó telel át és késő őszig pusztítja, rágja a növények föld feletti részét, a földben telel és kora tavaszai előjön és június közepéig pusztít, ekkor bebábozza magát, Ellenük leghelyesebben a folytonos figyeléssel védekezhetünk, hogy kártéte lüket látva az azonnali védekezést megkezdjük.. Kártételüket könnyű megállapítani a gabonaféléknél, mivel az egyes sorokon végig haladva rágják el az egyes növényeket és utánuk a gabonasorok ki vesznek. Ha ilyen jelenséget látunk, akkor a soro kon végighaladva, ott, ahol a sorok végződnek, né mi keresés után, megtaláljuk az összekunkorodott hernyót és azokat bádogedénybe összeszedjük és hazavíve a baromfiakkal feletetjük, mivel igen ked velt takarmánya a baromfiaknak. Kisember földjén a hernyókat könnyen összeszedheti és némi gyá-korlat után az nagyon gyorsan is megy s ezzel igen sok kártól szabadulhat meg. Ugyanilyen fi gyelmes vizsgálódással találhatja meg répa-, ten gerid, burgonyavetésein a kártevőt, valamint a do hánynál és palántáknál is. Itt is szednie kell, mert ez fáradságos ugyan, de mégis a legolcsóbb. Ha nagyobb területen látjuk a kártételt és a szedésre nincs olcsó munkaerő, akkor permetezhetünk és pedig valamilyen gyomorméreggel pl. 100 liter víz hez keverünk 300—500 gramm arzént de az „Agró" Növényvédelmi és Mezőgaazdsági Rt. Budapest, IV., Fehérhajó-u. 2. sz. „Kryocid" néven igen jó permetezőszert hoz forgalomba, amelyik sokkal könyebben beszerezhető, mint a arzén. Kryocid vásárlásnál azonnal megadják a csomagoláson a használati utasítást is. A permetezéseket bősége sen kell végezni oti, ahol kártétel fészkeit látjuk. Bő séges azért legyen, hogy elegendő méreg rakód-
hasson a levelekre s így az éjjel rágni kezdő her nyók elegendő mérget is faljanak fel. Levéltetvek elleni védekezés. Mivel ez év ben nikotin nagyon kevés lesz, kvasszia, derris egy általában be nem szerezhető, így nem igen véde kezhetünk másképpen, mint a káli-(kenő)-szappannal, valamint a Shell Dormant Wash olajkészít ménnyel. A Shell Dormant Wash olajból — rövi desen Shell olajból — 100 liter vízhez 1 kg-ot kell adni és azt a vízzel jól elkeverni s az így elkészített permetlével permetezhetünk a levéltetvek illetve a júniusban mászkáló.pajzstetvek ellen. Arra azonban vigyázzunk, hogy a pérmetlé ne legyen egyszáza lékosnál erősebb. Tekintettel arra a körülményre, hogy káli szappan még leginkább beszerezhető, így elég jól védekezhetünk az ebből készített permetlével a levél tetvek ellen. 1— 17, kg káliszappant előbb feloldunk és alaposan elkevérünk 20 liter gyengén felmele gített lágyvízben és azután hozzáöntünk még 80 liter lágyvizet s kész a permetlé, ezzel lelkiisme retesen permetezzünk. Káliszappan ez évben csak úgy szerezhető be, ha azt a hegyközségek útján kérjük. Azon vidéken, ahol a hegyközségek nem működnek ott a vidéki Növényegézségügyi Körzetek vezetői adják meg a szükséges felvilágosítást a káliszappan beszerzésére. Növényegézségügyi Körzet rendszerint az egyes gazdasági szakiskolánál, illetve téli gazdasági isko lánál van.
M Szerkesztői üzenetek ^ Mai számunkban közlünk Arany Jánosnak, az egyik legnagyobb magyar költőnek, remekmű véről, a „Toldi-ról" készített tartalmi kivonatott. A „Toldi" gyönyörű verseléssel és gyönyörű nyel ven megírt elbeszélő költemény, a mi tartalmi ki vonatunk azonban egészen hétköznapi nyelven van írva, nincs benne semmi verseSv idézet sem. Ajánl juk mindenkinek, hogy olvassa el az eredeti Tol dit, mert ez a mi rövid ismertetésünk alig adhat képet szépségéről. Valószínűnek tartjuk, hogy az in tézeti könyvtárakban meg van a Toldi. Akit ér dekel kérje ki és olvassa el, nagy öröme lesz benne. A hasznos növények kártevőiről s azok el leni védekezésről, ma aránylagossan hosszú cik keket közlünk. Ezek a városi embereket kevéssé érdeklik, azonban falusi olvasóinknak igen fontos, hogy minnél többet tudjanak erről az igen súlyos bajról, ami nemcsak a mezőgazdaságból élő em berekre nézve sorsdöntő, hanem az egész népre is, mert a táplálék mennyiségét és minőségét nagy mértékben befolyásolja, hogy a kártevőket letudjuk-e küzdeni és milyen szereket használunk ellenük? Felelős szerkesztő és kiadó;
GÖLLNER MÁRIA. E jótékonysági folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala
FOGHÁZMISSZIÓ
HELYISÉGE
Budapest, V., Markó-utca 27. földszint 6. szám. Nyomatott a váci kir. orsz. i gyintézet könyvnyomdájában.
