1
Biológia tantárgyi tanterv a 9. évfolyam számára Jellemzők:
Tantárgy neve: Biológia Évfolyam: 9. osztály Típus: tantárgyi tanterv Jelleg: közismereti Ajánlás Késztette:
Óraszám: évi 74 óra, heti 2 óra Otthoni tanulási idő: heti 2 óra
Szakiskolák számára, a NAT és a szakiskolai kerettanterv alapján készült Ungvári Jánosné a Pro Prudentia alkotócsoport 7-8. és 9-10. osztályos Biológia tantervének felhasználásával Az évi órakeret javasolt felosztása témakörönként: Témák: I. Az élőlények teste és életműködései 39 óra II. Az életközösségek általános jellemzői :17 óra III. Az élővilág törzsfejlődése: 16 óra Új anyagra: 56 óra Gyakorlásra, vizsgálatokra, terepsétára: 12 óra Összefoglalásra, ellenőrzésre: 6 óra Összesen 74 óra
Tantervi célok: -- Tanulóink értsék meg a növények és állatok szerveződése és működése közötti kapcsolatot. -- Tudják összehasonlítani az egyszerűbb szervezeteket a fejlettebb szervezetekkel. -- Legyenek képesek az élővilág törzsfejlődésének, és a földi élet változásainak áttekintésére, a genetikai és származástani kapcsolatok figyelembevételével. -- A biológiai összefüggések ismerete révén tudják helyesen értékelni az ember és környezete kapcsolatát, tudják, hogy világ egységes egész, melynek az ember is része. -- Tanuljanak meg harmonikusan élni és nem visszaélni környezetükkel. -- Legyenek képesek az ismeretek önálló kiemelésére, előadására. -- Legyenek jártasak a mikroszkóp a látómezejében észlelt kép értelmezésében és az egyszerű laboratóriumi eszközök kezelésében. -- Legyenek képesek egyszerű vizsgálatok és kísérletek önálló elvégzésére -- Ismerjék meg és tiszteljék a növények, állatok testének és felépítésének kutatásával foglalkozó néhány kiemelkedő tudós munkásságát. -- Evolúciós szemlélet kialakítása, annak megértetése, hogy minden élő faj hosszú fejlődés eredménye. Tanulóink értsék meg, hogy az élővilág maga hozta létre az életfeltételeit, és az egyensúly megbontása súlyos következményekkel jár. -- Tudják, hogy az élőlények közös ősből fejlődtek ki, és néhány próbálkozás sikertelen volt a fejlődés útján. Tudják, hogy napjainkban is folyik az élőlények kipusztulása, és az ember tevékenységével felgyorsította ezt a folyamatot. -- Legyenek tisztában azzal, hogy minden ember egy fajba tartozik, bár külsejében sok fajtát, (rasszt) különíthetünk el. Tudják, hogy az ember több fejlődési fokozaton ment keresztül, a gondolkodás, beszéd, és a munka formálta, emelte ki az állatvilágból.
2
Követelmények 1. Téma: Az élőlények teste és életműködései A) altéma: A vírusok, baktériumok és a növények teste és életműködései --Tegyenek különbséget az egysejtűek és a vírusok között --Mondják el a növények szerveződési szintjeit. Ábrázolják a növényi sejtet, ismertessék a sejtalkotókat és a sejt anyagait. -- Ismerjék fel a növényi szöveteket a mikroszkópi kép alapján. --Jellemezzék a zárvatermő növények gyökerének, szárának, levelének, virágjának, szöveti felépítését és ismertessék feladatukat. -- Ismertessék a légzés és a fotoszintézis lényegét -- Sorolják fel a talajból és a levegőből felvett növényi tápanyagokat. -- Határozzák meg az autotróf táplálkozás fogalmát. --Jellemezzék a prokarióta és az eukarióta élőlényeket, valamint tegyenek különbséget köztük -- Mutassák ki egyszerű vizsgálattal a növényi sejtben található szerves anyagok közül fehérjét, olajat, keményítőt, a szervetlen vegyületek közül a vizet. -- Csoportosítsák a tanult virág, levél és termés típusokat, a szaporodás formáit, és a megporzás módjait. -- Magyarázzák meg, a növények tápanyagfelvételét, és hogy hogyan terjed sejtről sejtre. -- Hasonlítsák össze a fotoszintézist és a légzést. -- Emeljék ki a növények anyagcseréjének lényeges mozzanatait. -- Különböztessék meg az ivaros szaporodást az ivartalan szaporodástól. --Magyarázzák meg a megporzás és a megtermékenyítés közti különbséget. - Vizsgálják meg mikroszkóppal a növényi bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet sejtjeit, rajzolják le a mikroszkópban látott képet. -- Határozzák meg kísérlettel a növények csírázásának és a növekedésének feltételeit B) altéma: Az állatok teste és életműködése -- Ismerjék fel mikroszkópi metszeten, vagy rajzon a tanult állati szöveteket. -- Nevezzék meg az állati szöveteket, mondják el, hogy mely szervekben találhatók. -- Ismerjék fel az kültakaró, a légzés, a táplálkozás, a kiválasztás, anyagszállítás, az érzékelés, a szabályozás szervrendszerének szerveit, a tanult állattörzseknél -- Fogalmazzák meg röviden az állatok életműködéseinek ( védelem a külvilágtól, mozgás, légzés, a táplálkozás, a kiválasztás, az anyagszállítás, az érzékelés, a szabályozás) lényegét. -- Mondjanak példákat a különböző típusú kültakarókra, mozgásformákra, légzési, táplálkozási anyagszállítási, kiválasztási, szabályozási módokra. -- Ábrázolják sematikusan a tanult egyszerű gerinctelen szervezeteket, a gerinces állatok bőrének felépítését, a légzési, táplálkozási, kiválasztási, keringési szervrendszerét, a vérkeringés folyamatát, az idegrendszer szerveit, az agyvelő és a gerincvelő szöveti felépítését. -- Ismertessék az állatok szaporodását és egyedfejlődésének típusait, mondjanak példákat a különböző egyedfejlődési típusokra és ivadékgondozási módokra. -- Ismertessék kísérleti tapasztalataik alapján az amőba táplálékfelvételét és a papucsállatka táplálkozását. -- Mondják el az emésztőnedvek tulajdonságait, hatását a tápanyagokra vizsgálataik alapján
3
-- Hasonlítsák össze és állítsák fejlettségi sorrendbe a kültakaró, a mozgás, a légzés, a táplálkozás, a kiválasztás, a vérkeringés, a szabályozás típusait és módjait. -- Kapcsolják össze a szövetek felépítését és működését. -- Magyarázzák meg a táplálékszerzés módja, a táplálék minősége és a tápcsatorna felépítése közötti összefüggéseket. -- Értelmezzék az anyagcsere szerepét az állatok életében, és összefüggését az anyagszállítással. -- Csoportosítsák az érzékszerveket a felfogott inger szerint. -- Értelmezzék, hogy ugyanazt az életműködést többféle felépítésű szerv is létrehozhatja. -- Magyarázzák meg, hogy miért van szükség a többsejtű állatokban az anyagszállításra -- Állítsák sorrendbe az egyedfejlődés szakaszait -- Magyarázzák meg az érzékelés és az állat életmódja, az élőhelyek adottsága közti összefüggést. -- Hasonlítsák össze az állatok kommunikációinak formáit, jelentőségét -- Ismerjék fel a környezetünkben leggyakrabban előforduló fajokat. Magyarázzák meg a jelentőségüket C) altéma A gombák teste és életműködései -- Ismertessék a gombák származását, és a tanult csoportjait. -- Rajzoljanak le egy kalapos gombát és nevezzék meg részeit. -- Különböztessék meg a tanult ehető gombákat a mérgezőektől. -- Magyarázzák meg, hogy mi a gombák jelentősége az életközösségekben. 2. téma: Az életközösségek általános jellemzői -- Mondják el, hogy a környezet élő és élettelen tényezői közül melyeket kell az életközösségek vizsgálatánál figyelembe venni, és ezek miben különböznek az egyes életközösségek esetén. -- Határozzák meg a környezet fogalmát. -- Rajzolják le egy valamely környezeti tényezőre szűktűrésű és egy tágtűrésű élőlény élettevékenységi grafikonját. -- Ismertessék az életbenmaradási stratégiákat. -- Sorolják fel és jellemezzék a táplálkozási kölcsönhatások típusait. -- Sorolják fel és jellemezzék az állatok társas kapcsolatait, az öröklött és a tanult magatartásformákat, a létfenntartási és a társas viselkedést, és kommunikációt. -- Határozzák meg a táplálékpiramis fogalmát, mondják el a táplálkozási szintjeit. -- Ismertessék az anyagforgalom és energiaáramlás fogalom tartalmát. -- Mondják el a szén, a víz és a nitrogén körforgását a biogeokémiai ciklusokban. -- Sorolják fel és határozzák meg a környezet- és természetvédelmi kategóriákat. -- Ismertessék néhány ökológiával, környezet és természetvédelemmel foglalkozó tudós munkásságának lényegét. -- Értelmezzék meg a tűrőképesség és a dinamikus egyensúlyi állapot fogalmát. -- Csoportosítsák az élőlényeket tűrőképesség és környezeti igény szerint. -- Mondják el az anyagforgalom változásait a földtörténet során. -- Különítsék el a populáció, társulás, bioszféra fogalmát. -- Hasonlítsák össze az egyedszámot és testtömeget a táplálékpiramis csúcsa irányában, és fogalmazzák meg az összefüggéseket. -- Magyarázzák meg, hogy az enerigiaáramlás szempontjából miért nyíltrendszerek az életközösségek. -- Értelmezzék az anyagforgalom ciklikus jellegét.
4
-- Különítsék el a környezet- és természetvédelem fogalmát.
5
-- Magyarázzák meg a következő összefüggéseket: a kisebb emberi beavatkozások hatásait a Föld kivédi, a gazdaságilag fejlett országok és a nagyobb környezetszennyezettség, -- Értelmezzék a földi élet fenntarthatóságát. -- Értelmezzék az energiahasznosulás és a tápláléklánc hossza közötti összefüggést. -- Alkalmazzák az életközösségekben tanult növényekre állatokra a szűktűrésű és a tágtűrésű élőlény fogalmát. -- Olvassák le a grafikonról, hogy egy ismeretlen élőlény szűk vagy tágtűrésű és milyen környezeti feltételek optimálisak számára. -- Gyűjtsenek adatokat egy megfigyelt élőlény tűrőképességéről. -- Alkalmazzák az állatok viselkedéséről tanultakat az ivadékgondozás fejlettsége és az utódok száma közötti összefüggés esetén. --Gyűjtsenek adatokat a levegő, a víz és a talajszennyezésekről 3. téma: Az élővilág törzsfejlődése és a jelenkori bioszféra -- Mondják el az anyagfejlődés sorrendjét -- Ismeressék a Föld és az élet kialakulását -- Mondják el az élet megjelenésének tudományos elméletét, bizonyítékait. -- Ismertessék az egyes törzsek megjelenését fejlettségi és időrendi sorrendben. -- Jellemezzék az ember őseit kialakulásuk, megjelenésük, fejlettségük sorrendjében. --Hasonlítsák össze a kialakult növény és állattörzseket, valamint a tanult osztályokat megjelenés és fejlettség szempontjából. -- Magyarázzák meg a megjelenő csoportok evolúciós előnyeit. -- Értelmezzék, hogy a növény és állatvilág közös eredetű. -- Hasonlítsák össze az ember testének jellemzőit az emberszabású majmok testének jellemzőivel. -- Értelmezzék, hogy az ember az állatvilágból emelkedett ki, közös őse volt a mai emberszabású majmokkal. -- Kapcsolják össze a törzsfejlődést és rendszerezést. -- Jósolják meg a tanultak alapján, hogy miért pusztultak ki az ősi formák. --Alkalmazzák élettani és alaktani ismereteiket az ember származásának bizonyításakor -- Válasszák ki a fejlettebb élőlényeket az élőlények halmazából -- Jósolják meg, hogy az adott környezetben létrejött mutáció előnyös, vagy hátrányos a faj fennmaradása, átalakulása szempontjából. Tartalom: 1. Témakör: Az élőlények teste és életműködései (39 óra) A)altéma: A vírusok, baktériumok és a növények teste és életműködései (22 óra) -- Az egysejtű és többsejtű növények szervezetének szerveződési szintjei, helyük az élővilágban. A növényi sejt felépítése, építőanyagai. A növényi sejt és szövetek mikroszkópi és laboratóriumi vizsgálata. -- A legfejlettebb hajtásos növények, a zárvatermők testfelépítése és életfolyamatainak vizsgálata. -- A gyökér felépítése és a tápanyagok felvétele. -- A szár szöveti felépítése és feladata. Anyagszállítás a növényekben. Az anyagcsere és az anyagszállítás kapcsolata. A párologtatás szerepe a tápanyagáramlásában.
6
-- A levél szöveti felépítése és feladata. Tápanyagfelvétel módjai. A felvett tápanyagok átalakítása a növényekben. a fotoszintézis folyamata. Az autotróf táplálkozás fogalma. A növények szervesanyag termelése az élővilág alapja. -- A lebontó folyamatok és az energianyerés kapcsolata a légzéssel. A fotoszintézis és a légzés folyamatának összehasonlítása. A növények kiválasztása, kapcsolata az anyagcserével. -- A növények mozgása, a hely- és helyzetváltoztató mozgások típusai, a testen belüli mozgások. A helyzetváltoztató mozgások megfigyelése. -- Szaporodási módok, ivaros és ivartalan szaporodási formák megkülönböztetése. -- A nyitva- és zárvatermők szaporítószervének típusai, felépítésük A megporzás és a megtermékenyítés. A zárvatermő növények kettős megtermékenyítésének folyamata. Az ivartalan szaporítás. -- A mag és a termés, termés típusai. -- A növények egyedfejlődése. A mag csírázásának folyamata. A csírázás feltételei. A növényi szervek kialakulása növekedése. B) altéma: Az állatok teste és életműködése ( 22 óra) -- Az állatok szerveződési szintjei, helyük az élővilágban. Az állati sejt és az állati szövetek (hámszövet, támasztószövetek, izomszövet, idegszövet). A növényi és az állati sejtek összehasonlítása. Az állati szövetek jellemzői és csoportosításuk. Mikroszkópos vizsgálatuk. -- Az állatok kültakarójának feladata, típusai (sejthártya, hámsejtek, hámszövet: egyrétegű hám és a mirigyek, kitines hám, a gerinceseknél többrétegű hám, a bőr függelékei). Példák a különböző kültakaróra (rendszertani egységek és fajok) (a szervezetek bonyolultsága szerinti sorrendben. -- Az állatok mozgása, típusai (helyváltozató, helyzetváltoztató, testen belüli). Az egysejtűek mozgástípusai (mozgás állábbal, csillóval, ostorral). Mikroszkópi vizsgálatok. Mozgás hámizomsejtekkel, rakétaelv alapján. Mozgás bőrizomtömlővel, és (külső és belsővázhoz tapadó) izmokkal. A gerinces állatok mozgása. A gerincesek vázrendszerének részei. A környezet hatása a vázrendszer kialakulására. -- Az anyagcsere, heterotróf táplálkozás fogalma. Az állatok és a gombák táplálkozása, a táplálkozás fejlődése (egysejtűek, szivacsok, csalánozók férgek táplálkozása, a táplálkozási szervek megjelenése. A gerinctelenek és a gerincesek táplálkozása. A növény és állatevő állatok tápcsatornája közötti különbségek. -- A légzés kialakulása és fejlődése. A gázcsere folyamata. A gázcsere a testfelületen keresztül, a légcsöves légzés, légzés kopoltyúval és tüdővel. -- Anyagszállítás az állatokban. A keringési rendszer kialakulása. Plazmamozgás, nyités zártkeringési rendszer. A gerinctelen és gerinces állatok vérkeringése. A vérkör felépítése. Az anyagcsere és a vérkeringés összefüggése. -- Az állatok szaporodásának fejlődése. Ivaros és ivartalan szaporodási módok. Az ivarsejtek termelésének helyei. A megtermékenyítési módok (külső és belső). Az állatok egyedfejlődése, a gerinces állatok fejlődésének összehasonlítása embrionális és magzati korban. Az állatok ivadékgondozása. -- Az állati életfolyamatok kialakulásának szabályozása. Az érzékszervek és idegrendszer fejlődése. (Az egész sejt érzékel, a bőr érzékel és hálózatos idegrendszer, központi idegrendszer : dúc- és csőidegrendszer). A látás és hallás, szaglás fejlődése.
7
C) altéma A gombák teste és életműködései A gombák jelentősége. A valódi gombák testének felépítése és működése. A legfontosabb ehető és mérgező gombák megismerése (csiperke, gyílkosgalóca, rókagomba, mezei szegfűgomba, ehető tinóru, farkastinóru) 2. témakör: Az életközösségek általános jellemzői (17 óra) -- A környezet fogalma. A megismert életközösségek és élőhelyeinek közös élettelen jellemzői. Az élő és élettelen környezeti tényezők (fény, hő, nedvesség, és páratartalom, a talaj és a levegő összetevői) és változásaik. Az élőlények reagálása a környezeti tényezők változásaira (tűrőképesség, minimum, maximum, szűk és tág tűrésű élőlények). A növények és állatok különböző stratégiái az életben maradásra. -- Egyed feletti szerveződési szintek (populáció, társulás, bioszféra). -- Kölcsönhatások a populációk között. -- Társas kapcsolatok a populáción belül. Létfenntartási viselkedés, szaporodási viselkedés, társas viselkedés. Az állatok kommunikációja. Tudósok munkásságának megismerése ( pl.Lorenz, Pavlov) Táplálékláncok, táplálékhálózatok. -- Az élő rendszerek nyíltrendszerek. Az életközösségek összetevői: Termelők, fogyasztók, elsődleges fogyasztók, másodlagos fogyasztók csúcsragadozók, lebontók. --Mennyiségi összefüggések a táplálékpiramisban. -- Energiaáramlás a táplálékláncokban. Energiahasznosulás és a tápláléklánc hossza közti összefüggés. -- Anyagforgalom a populációkban. biogeokémiai ciklusok. A szén a nitrogén (nitrifikáció, denitrifikáció, nitrogénkötés) és a víz körforgása. Zártrendszer. Más elemekre is jellemző ciklusosság. Az anyagforgalom ciklikus jellegének jelentősége a földtörténet változásai során. -- Az ember hatása történelme során a bioszférára. Természetes természethez közeli és mesterséges életközösségek szükségessége, összehasonlítása. -- Környezetszennyezés saját életterünkben. A talaj a víz a levegő szennyezettségének hatása a növényekre, az állatokra és emberre. A hulladékok keletkezése és kezelése, Az energiafelhasználás problémái. Összefüggés a gazdasági fejlettség és a szennyeződés mértéke között. Összefüggés a fogyasztói társadalom és a környzetszennyezés között. -- Természetvédelem - önvédelem. A fenntartható Föld és élet. Természet-, környezet-, egészségvédelem. (A természetvédelmi kategóriák és fogalmuk: természeti értékek, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) Kitaibel Pál, Herman Ottó és Kaán Károly munkássága) -- Védett területek.Terepgyakorlat egy védett életközösségben. 3. témakör: az élővilág törzsfejlődése (17 óra) -- Az evolúció: A faj és a populáció fogalma. Az öröklődési és környezeti változékonyság összehasonlítása. -- A populációkra ható tényezők. Az alkalmazkodás, a létért folyó küzdelem, a természetes szelekció, az adaptív evolúció, a térbeli elterjedés. Darwin munkássága. -- A bioszféra evolúciója időrendi és fejlettség szerinti sorrendben. -- A világegyetem a naprendszer a Föld és földi élet kialakulása. A földi élet első két milliárd éve, az élet keletkezésének bizonyítékai.
8
-- Az első élőlények élőhelye, felépítése, élete, a fotoszintézis megjelenése, az oxigén felhalmozódása , az oxidatív légzés kialakulása. A prokarióták megjelenése. -- Az eukarióták jelentősége a törzsfejlődésben. A növény és állatvilág kialakulásának kezdete. -- A moszatok, a gombák és a többsejtűek kialakulása. A spórával szaporodó növények, a szárazföld meghódítói. A mohák testfelépítésének, szaporodásának, élőhelyének jelentősége. -- A harasztok az első igazi szövetes növények, szerveik, szaporodásuk evolúciós jelentőségük. -- A virágos növények megjelenése, a nyitvatermők alkalmazkodása a szárazföldi élethez. A zárvatermők kialakulása, a zárt magház és a rovarmegporzás jelentősége. A két és az egyszikű növények létrejötte, alkalmazkodás a környezethez. A mai növénytakaró kialakulása. -- Az egyfélemagvúak, kétfélemagvúak egysejtűek kialakulása, jellemzése. -- A többsejtű állatok kialakulása, szerveződése, jellemzése, virágkoruk ideje, evolúciós előrelépése. A szövetes szerveződés kialakulása. A testüreg megjelenése. -- A férgek és puhatestűek fejlődésének jellemzői. --Az ízeltlábúak alkalmazkodása a környezethez evolúciós előnyük a többi gerinctelenhez képest. -- A gerincesek törzsfejlődése. A halak és a kétéltűek kialakulása. A szárazföld meghódítása: hüllők emlősök madarak alkalmazkodása a környezeti tényezőkhöz, evolúciós előnyeik. Az őshüllők, erszényes emlősök virágzása és kihalásuk okai. -- Az emberré válás folyamata, különlegessége, az ősembertípusok testfelépítése, a logikai gondolkodás, eszközkészítés és a beszéd megjelenése. Az emberfajták és elterjedésük a Földön. Az ember fejlődésének bizonyítékai. -- Az ember hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára.
Tanulási előzmények: Rendszertani alapismeretek, az életközösségekben tanult állat- és növényfajok ismerete. Az emberi szervezet felépítésének ismerete. Kémiai anyagok és folyamatok ismerete. A NAT 8. évfolyamos szakasza Ember és természet műveltségi terület biológia kémia, fizika és a Földünk és környezetünk műveltségi terület követelményeinek teljesítése. Problémamegoldó, induktív, deduktív és logikai gondolkodás, alapfokú kommunikációs és munkaképességek.
Értékelés: Folyamatosan: a tanuló fejlesztő értékelése, ellenőrzése és önellenőrzés, írásban és szóban. Írásbeli témazáró dolgozatok, félévi, és év végi szummatív értékelés. Feltételek: Tanárok száma: 1 Képesítés: biológia szakos általános iskolai vagy középiskolai tanár Osztályterem: 1, biológia szaktanterem, terepgyakorlati lehetőség, eszközök és anyagok a kísérletekhez Tanulók legfeljebb: 30