BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 349
BIOLÓGIA 7 – 8. ÉVFOLYAM
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 350 Az általános iskolai biológia kerettanterv alapvetı céljának tekinti a tanulók felnıtt életének sikeressége szempontjából a kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elısegítését. Az általános iskolai évek alatt a biológia oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlıdésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló életkorának megfelelı készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, elırejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. A természettudományos kompetencia birtokában képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsısorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. A biológia oktatásának számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A modern biológia nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem, így ennek az oktatásban is tükrözıdnie kell. A tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelı formában és módon használni a fıbb számítógépes alkalmazásokat – elsısorban egyszerő szövegszerkesztést, információtárolást-kezelést.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 351 Az ismeretszerzés folyamata már az általános iskolai tanítás-tanulás folyamatában sem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A biológiának több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt az egyre sokszínőbb társadalomban. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók az általános iskolai oktatás során megismerik népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemzı részét is. Tanulmányozzák a kiemelkedı magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia a testi és lelki egészség megırzésének a területe. Az általános iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elı kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre. CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élıvilág sokféleségérıl, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerrıl. Ezek tudatosításával növelje az élıvilágban meglévı változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 352 életvezetésre. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszervezésének képességét. A fenti célokból a következı feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: -
Az általános iskolában olyan természetszemlélet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvetı fontosságú. Mutasson rá az élılények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élılényeit a tudományos rendszer fıbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és mőködésének lényeges sajátosságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elı az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata.
-
Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztı mővek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét.
-
A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsısorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezı világ jelenségeit.
-
Segítse elı csoportos tevékenységekkel az együttmőködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola mőködésének integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történı beilleszkedést.
FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A NAT - ban a kiemelt fejlesztési feladatok közé tartozik a környezeti nevelés, valamint a testi és lelki egészség védelme. Keltsük fel a tanuló érdeklıdését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 353 Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő biológiai ismeretterjesztı könyvek, cikkek, különbözı elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelı módon történı beilleszkedésre. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek csoportosítására, rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezık miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelı szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerőbb vázlatrajzokon rögzíteni, és képes legyen a biológiai jelenségekkel kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekrıl szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetérıl különbözı módon szerzett ismereteit összehasonlítani. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megırzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai mővelıdési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók testi és lelki egészségi állapotát, életminıségét javítják, segítsük az egészséges életmód térhódítását a felnövekvı nemzedék körében.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 354 Ismertessük meg a tanulóval a szőkebb, illetve a tágabb környezetében elıforduló és a biológiai mővelıdési anyagban szereplı – különbözı szervezıdési szintő – anyagok, élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy a mikrokörnyezetében a szennyezı anyagok káros mértékő felhalmozódásának megelızésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében elıforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetıségeit. Ismertessük meg a tanulóval a fenntartható fejlıdés ökológiai – társadalmi fogalmát és segítsük elı a környezettudatos magatartás kialakulását. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetı jellemzıje az idı, az idı múlásával az élılények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl, állatairól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlıdése a különbözı népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülı munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentıs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS A tanulók ismereteit, készségeinek, képességeinek fejlıdését folyamatosan ellenırizni kell. Az ellenırzés módszerei kiterjednek az ismeretszerzı tevékenységre, az ismeretek elsajátításának a mértékére és az alkalmazási készségre. Feltétlenül kell adni olyan feladatokat is, amelyek a tanultak alkalmazását helyezik elıtérbe, ilyen lehet például a tanulók számára ismeretlen élılény leírása, vagy több ilyen élılény összehasonlítása, csoportosítása vagy egy egyszerő kísérlet elvégzése. A szóbeli ellenırzési módszerek többé-kevésbé szubjektívek. Az országos mintán sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok viszont objektív adatot szolgáltatnak a tanulók pillanatnyi tudásáról, de valós ismereteik megállapításához tesztek sorát kell alkalmazni. A tesztek azonban nem teszik fölöslegessé a tanulók szóbeli feleletét, a helyes képzetek kialakulását tükrözı rajzos feladatokat és a vizsgálómódszerek gyakorlati
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 355 alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységeket. Az ellenırzésnek akkor van értelme, ha az együtt jár az értékeléssel. Az ellenırzés során törekedjünk a módszerek sokféleségére és arra, hogy az ellenırzések, számonkérések alkalmasak legyenek bizonyos készségek fejlesztésére. Használjuk ki azt a témákban rejlı lehetıséget, hogy az értékelés a tanuló tanórán kívüli tevékenységére is kiterjedhet. A tanulói tudásról, teljesítményrıl a következı módon juthatunk információkhoz: 1. Szóbeli feleltetés, elbeszélgetés, vélemény-kialakítás. 2. Írásbeli ellenırzés, amely történhet tesztfeladatok megoldásával, feladatlap kitöltésével. 3. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése. 4. Önálló tanulói kutatómunka, kiselıadás vállalása. 5. Az elsajátítandó tananyaggal kapcsolatos pályázatokon való részvétel. 6. Biológia, környezet – egészségvédelmi versenyeken való részvétel. Az ellenırzést mindig értékeljük! Szóbeli ellenırzés esetén a számszerő értékelés mellett mindig adjunk szöveges értékelést is.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 356 7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 óra. Belépı tevékenységek -
A tananyagban szereplı legfontosabb fogalmak helyénvaló használata.
-
A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élıvilág biomjainak földrajzi elhelyezésében.
-
Az éghajlat, az élıhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése.
-
Önálló információgyőjtés az egyes életközösségekrıl, élıhelyekrıl (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).
-
A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése.
-
A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján.
-
A megismert állatok és növények megkülönböztetı jegyeinek kiemelése.
-
A megismert élılények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése.
-
Az élılények életmódja és az élıhelyek közti kapcsolat felfedezése.
-
A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata.
-
Az iskola környezetének mint élıhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése.
-
Tanulói kiselıadás tartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlıdésében fontos szerepet játszó tudósok életérıl.
-
A megismert élılények csoportosítása, osztályozása különbözı szempontok szerint.
-
A megismert élılények besorolása a fıbb rendszertani kategóriákba.
-
A biológia tudományának elhelyezése a megismerési folyamatban, a tudományos fejlıdés érzékeltetése.
-
Az életközösségek rendszerként való értelmezése és vizsgálata. A rendszer és környezet elválasztása. A rendszer egyensúlyának bemutatása.
-
Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyızését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 357 Témakörök I. Tájak és életközösségek I.1. A földi élıvilág általános jellemzése Cél A tanulók ismerjék meg: - az életközösségek jellemzıit, az ökológiai környezetet, az élı és élettelen környezet fogalmát; - az életközösségek szervezıdését, anyagfogalmát, táplálékláncot; - pusztulásuk okait, védelmük fontosságát az élıvilág, az emberiség szempontjából. Követelmény - Ismerjék az éghajlatot, az élıhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolatot. (Győjtsenek információkat (könyvek, folyóiratok útján) az egyes életközösségekrıl, élıhelyekrıl.) - Tudják az életközösségek anyagforgalmát, táplálékláncát. - Ismerjék az életközösségek pusztulásának okait, és védelmük szükségességét az élıvilág, azon belül az emberiség szempontjából. - A környezetszennyezés és a környezetvédelem fogalma. - Az emberiségre leselkedı veszélyek. A járványok kialakulása és az ellenük való védekezés módjai. I.2. A forró övezet élıvilága Cél A tanulók ismerjék meg: - az esıerdık legjellemzıbb, táplálékláncot alkotó élıhelyeinek testfelépítésének jellemzıit, életét; - a trópusi esıerdık elıfordulási helyét, környezeti adottságait; - jelentıségüket a bioszférában, pusztulásuk okait és védelmüket; - a szavannák és sivatagok környezeti adottságait, elıfordulásukat; - élıhelyeinek testfelépítését, életmódja kapcsolatát és élettelen és élı környezetével; - az elsivatagosodás jelenségét, veszélyeit;
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 358 - a forró övezet termesztett növényeit, tenyésztett állatait. Követelmény - Tudjanak a megismert élılényekbıl táplálkozási láncot készíteni. - Ismerjék az esıerdık elhelyezkedését a Földön. - Tudják. hogy mely környezeti tényezık hatására alakultak ki az összefüggı esıerdık. - Ismerjék az erdık talajának fıbb jellemzıit, tudják a tápanyagképzıdés és lebomlás jellemzıit. - Ismerjék az esıerdık élılényeinek nevét, szervezeti sajátosságát. - Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni az esıerdı állataiból. - Ismerjenek néhány példát az erdık élılényei testfelépítése és környezete közötti összefüggésre, az élılények alkalmazkodására. - Szerezzenek ismereteket az esıerdık pusztulásáról, a területcsökkenés okairól, a pusztulás megakadályozásának módjairól. - Ismerjék fel, hogy az esıerdık védelme az egész földi élet számára létfontosságú. - Használják rendszeresen kiegészítı forrásként az esıerdık életének megismerésére az ismeretterjesztı irodalmat. - Ismerjék azokat a környezetei feltételeket, melyeknek hatására kialakultak a szavannák. - Tudjanak példákat sorolni a szavannák jellemzı élılényeinek testfelépítésére és életmódja közötti összefüggésre. - Ismerjék az élılények alkalmazkodásának sajátságos formáit a szavannák környezeti adottságaihoz. - Ismerjék meg a tanulók a nagy sivatagok földrajzi elhelyezkedését, környezeti jellemzıit. - Tudják néhány jellegzetes sivatagi növény- és állatfaj nevét, testfelépítését. - Tudjanak példákat mondani a sivatagi körülményekhez való alkalmazkodásra. - Ismerjék az elsivatagosodás jelenségét, veszélyeit. - Ismerjenek néhány termesztett növényfajt, tenyésztett állatot a forró övezetbıl.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 359 I.3. A mérsékelt övezet élıvilága Cél A tanulók ismerjék meg: - a füves területek táplálékláncot alkotó élılényeinek a testfelépítését, életét; - a füves puszták jelentıségét a bioszférában, pusztulásuk okait; - a tajgaerdık jellemzı élılényeinek testfelépítését, életmódját, kapcsolatát az élettelen és élı környezetével; - a lomberdık és tajgaerdık pusztulását és védelmét; - a mediterrán lomberdık elıfordulását, jellemzı élılényeinek testfelépítését, életmódját, szerepüket az életközösségben. Követelmény - Tudjanak táplálékláncot készíteni a füves területek élılényeibıl. - Tudják, hogy melyek a Föld füves területeinek legjellemzıbb növény és állatfajtái. - Ismerjék a füves területek csökkenésének okait, következményeit. - Tudják a mediterrán területek elıfordulási helyét, az ott élı élılényeket jellemezni. - Ismerjék a lomberdık jellemzı élılényeinek testfelépítését, életmódját, kapcsolatát az élettelen és élı környezetével. - Ismerjék a füves puszták elıfordulását, környezeti adottságait, jellemzı élılényei testfelépítését. - Ismerjék a tajgaerdık elıfordulását, környezetei adottságait, jellemzı élılényeinek testfelépítését. életmódját. - Ismerjék a mérsékelt övezet termesztett növényeit, tenyésztett állatait. I.4. A hideg övezet élıvilága Cél A tanulók ismerjék meg: - a tundrák és sarkvidék környezeti adottságait, jellemzı élılényeinek testfelépítését, életmódját, kapcsolatát élettelen és élı környezetével, szerepét az életközösségben.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 360 Követelmény - Ismerjék a tundra földrajzi elhelyezkedését, környezeti jellemzıit. - Tudják néhány faj nevét és testfelépítését, ismerjenek példákat a tundra környezetéhez való alkalmazkodásra. - Tudjanak táplálkozási kapcsolatot mondani a tundra élılényeibıl. - Ismerjék a tundra anyagforgalmát. - Ismerjenek néhány sarkvidéki élılényt, azok testfelépítését, életét. - Tudjanak példákat mondani az állatok alkalmazkodására. I.5. A hegyvidékek élıvilága Cél A tanulók ismerjék meg: - a környezeti viszonyok és az élıvilág elrendezıdésének függıleges övezetességét. Követelmény - Tudják, hogy a környezeti viszonyok hogy hatnak függıleges övezetességben az élılények elterjedésére. - Ismerjék az egyes magassági szintek növény- és állatvilágából a legjellegzetesebbet. - Ismerjék az alkalmazkodás tényét. I.6. A tengerek és tengerpartok élıvilága Cél A tanulók ismerjék meg: - a tengerpartok jellemzı élılényeinek testfelépítését, életmódját, kapcsolatukat az élettelen és élı környezetével, szerepüket az életközösségben; - a partközeli és a nyílt vizek, valamint a mély tengerek környezeti adottságait, legfontosabb élılényeinek jellemzıit és szerepüket az életközösségben; - a tengerek és óceánok öntisztulását, a szennyezıdés következményeit és a megelızés lehetıségeit; - a tengerek és óceánok szennyezıdésének következményeit és a megelızés lehetıségeit.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 361 Követelmény - Tudjanak példát mondani a tengerek és szárazföldek eltérı környezeti feltételeire. - Ismerjék a tengerek és tengerpartok jellegzetes élılényeit, tudják nevüket, testfelépítésüket és életüket. - Tudják, hogy a tengerek élılényei is életközösséget alkotnak. - Tudjanak példákat mondani a tengerek szennyezésének formáira, ismerjék a szenynyezések megakadályozásának formáit, a szennyezések következményeit. - Ismerjék, hogy a tengerek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. II. Az élılények rendszerezése II.1. A rendszerezés II.2. Sejtmagnélküliek és sejtmagos egysejtőek II.3. A gombák II.4. A növények II.5. Az állatok Cél A tanulók ismerjék meg: - a rendszerezés elveit, a természetes rendszert; - a legfontosabb rendszertani kategóriákat; - a baktériumokat, a növényi és állati életmódot folytató egysejtőek általános jellemzıit, egészségügyi és ökológiai jelentıségüket; - a gombák általános jellemzıit, jelentıségüket; - a növények és fıbb növénycsoportok jellemzıit; - a moszatok, zuzmók, mohák és harasztok törzseit; - a nyitvatermık, zárvatermık törzsét, a kétszikőek és egyszikőek osztályát; - az állatok általános jellemzıit, az állatok törzseit és azok osztályait. Követelmény - Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élılényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. - Ismerjék a rendszerezés fıbb kategóriáit. - Tudják a faj, osztály, törzs fogalmát. - Ismerjék a baktériumok alakját, szaporodását és különbözı mőködéseiket.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 362 - Tudják, hogy a moszatok több törzsbe tartoznak, felépítésük lehet egysejtő vagy telepes. - Ismerjék a többsejtő gombák testfelépítését, jelentıségüket. - Tudják, hogy a zuzmók két élılény együttmőködésébıl állnak. - Ismerjék a mohák és a harasztok testfelépítését, szaporodását és jelentıségüket. - Tudják a nyitvatermık törzsébe tartozó fajok fıbb jellemzıit, szaporodását. - Ismerjék a zárvatermık jellemzıit, a virág felépítését, néhány termés nevét és az egy- és kétszikőek osztályának fı tulajdonságait. - Tudják a megismert egysejtő állatok sejtalkotónak a nevét, szaporodását és jelentıségüket. - Ismerjenek néhány szivacs és csalánozó fajt, tudják ezek közös jellemzıit. - Tudják a puhatestőek, győrősférgek törzsének közös tulajdonságait, a csigák és kagylók osztálya jellemzıit. - Tudják az ízeltlábúak közös jellemzıit, a rákok, rovarok, pókok osztályát, az idetartozó fajok testfelépítését. - Ismerjék a gerincesek közös tulajdonságait, tudják a halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök jellemzıit. - Tudják a tananyagban szereplı élılényeket a fıbb rendszertani kategóriákban elhelyezni. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI -
Ismerjék az életközösségek legjellemzıbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsı felépítését, életmódját.
-
Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különbözı életközösségek megismert élılényeibıl.
-
Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különbözı tájakon élı növények és állatok lényeges ismertetıjegyeit.
-
Mondjanak egy-két példát a különbözı életközösségek élılényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
-
A tananyagban nem szereplı élılények esetében is legyenek képesek az élılény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezet alapján az élılény testfelépítésére, életmódjára következtetni.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 363 -
Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.
-
Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására.
-
Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élılényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.
-
Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.
-
Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 364 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 óra (Egészségtan tantárgy integrálva.) Belépı tevékenységek -
A tananyagban szereplı legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerő használata.
-
Az emberi szervezet egészének és részeinek önálló bemutatása, jellemzése.
-
Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és mőködése közötti kapcsolat felismerése.
-
Az egyes szervek, szervrendszerek mőködésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.
-
Önálló információgyőjtés és feldolgozás az emberi szervezet mőködésérıl (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).
-
Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet minısége közti kapcsolat elemzése.
-
Önálló tanulói kiselıadások tartása pl. a korszerő táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekrıl, szenvedélybetegségekrıl.
-
Az emberi szervezetet veszélyeztetı anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése.
-
Egyszerő élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése.
-
A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése.
Témakörök:
Az emberi szervezet felépítése és mőködése
1. Az emberi test szervezıdése Cél A tanulók ismerjék meg: - melyek a szervezıdési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet; - az ember sejtjeinek közös jellemzıit; - a hámszövetek, kötı és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet felépítését és funkcióját. Követelmény - Ismerjék a sejtek közös jellemzıit, tudják, hogy a sejtek szöveteket, a szövetek szerveket, a szervek szervrendszert alkotnak.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 365 - Ismerjék testünk szöveteinek felépítését, mőködését. - Legyenek képesek sejttani, szövettani vizsgálatokat rajzos formában rögzíteni; a vizsgálatok eredményét értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. 2. Az emberi bır Cél A tanulók ismerjék meg: - a bır felépítését, függelékeit; - a bır szerkezetének és funkciójának összefüggéseit; - a bır sérüléseit; változását az életkorral, a bırápolást. Követelmény - Tudják az ember kültakarójának fıbb részeit és ezek mőködését. - Ismerjék a bır mechanikai, vegyi, fény- és hıártalmak elleni védımőködését, tisztaságának és ápolásának módjait. - Ismerjék a bır egészséges mőködésének fıbb szabályait, a bır sérüléseit, változását az életkorral. 3. A mozgás Cél A tanulók ismerjék meg: - a csontváz tájékait és fontosabb csontjait; - a csontok felépítését, kapcsolódását és funkcióit; - az izmok részeit, rögzülését és funkcióit; - a rendszeres mozgás szerepét a szervezet egészséges mőködéséhez, a mozgásszegény életmód következményeit. Követelmény - Tudják a mozgásszervrendszer legfontosabb betegségeit, a betegségek kialakulásának megelızését. - Tudják a mozgásszervrendszer legfontosabb csontjait, az izmok mőködésének lényegét. - Ismerjék a csontok felépítését, kapcsolódását és szerepüket.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 366 - Ismerjék az izmok felépítését, rögzülését és szerepét. 4. A táplálkozás Cél A tanulók ismerjék meg: - a táplálkozás szerveinek elhelyezkedését; - a táplálkozás funkcióját a szervezet fenntartásában; - a legfontosabb tápanyagokat, a vitaminokat; - az elıbél részvételét a táplálék feldolgozásában; - a középbél, a máj és a hasnyálmirigy részvételét az emésztésben és a felszívódásban; - az utóbél mőködését; - a táplálkozás higiénéjét és az egészséges táplálkozást. Követelmény - Ismerjék a szájüreg, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vékonybél, a vastagbél részvételét az anyagfelvételben, az emésztésben. - Ismerjék a legfontosabb tápanyagok és vitaminok nevét, mőködését az ember életfolyamataiban. - Tudják a fogápolás és az egészséges táplálkozás legfontosabb szabályait. - Ismerjék a fogtípusokat és felépítésüket. - Tudják az elıbél, középbél, utóbél részeinek nevét és mőködését. - Tudják a táplálkozás higiénéjét. 5. A légzés Cél A tanulók ismerjék meg: - a légzés szerveinek elhelyezkedését; - a légcserét; - a légzés funkcióját a szervezet fenntartásában; - a légutak, a tüdı szerkezetét és mőködését, a hangadást; - a légzıszervekre ható környezeti ártalmakat, a dohányzások káros hatásait.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 367 Követelmény - Ismerjék a levegı útját a légzıszervrendszerben, a hangadás folyamatát. - Tudják a ki- és belégzés folyamatát, a legfontosabb légzıizom mőködését. - Ismerjék azokat a károsító hatásokat (levegıszennyezés, dohányzás, gyulladás), melyek következtében csökken a légzıfelület. - Ismerjék a leggyakoribb légzıszervi megbetegedéseket, tudják ezek megelızésének módjait. 6. A keringés Cél A tanulók ismerjék meg: - a keringés szerepét a szervezet fenntartásában; - a keringési rendszer részeit, funkcióját; - a vér összetételét és a részek funkcióját, vércsoportokat; - a szív- és érrendszeri betegségek megelızését; - védekezés módját a kórokozók ellen. Követelmény - Ismerjék a vér anyagszállítását és védı mőködését, a vér útját a kis és nagy vérkörben. - Tudják megnevezni a szív részeit, értípusokat, a vérnyomás értékét. - Ismerjék a vér alkotóit, azok funkcióját, a vércsoportokat. - Ismerjék a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségeket, tudják a megelızés módjait. 7. A kiválasztás Cél A tanulók ismerjék meg: - a belsı környezet jellemzıit; - a kiválasztó mőködés jelentıségét a szervezet fenntartásában; - a kiválasztódás szerveit és ezek mőködését.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 368 Követelmény - Tudják a vizelet kiválasztásának és elvezetésének folyamatát, ismerjék a vese részeinek a nevét és mőködését. - Ismerjék a vese és húgyutak leggyakoribb betegségeit, ezek megelızésének módját. - Ismerjék a sejtanyagcsere lényegét, az építı és lebontó folyamatok összefüggéseit. - Végezzenek kísérleteket az anyagcserében résztvevı néhány anyag kimutatására. 8. A szaporodás, az ember egyedfejlıdése Cél A tanulók ismerjék meg: - a férfiak ivarszerveit és ezek mőködését; - a nık ivarszerveit és ezek mőködését, az ivari ciklust; - az ember nemi életének lényegét, a fogamzásgátlást; - a terhesség kialakulását és eseményeit, a szülést; - az ivarszervek higiénéjét, a nemi úton terjedı betegségek megelızését, az embrionális fejlıdés fıbb jellemzıit, az egészségügyi problémákat. Követelmény - Ismerjék meg az ember szaporodási szervrendszerét, a szervek nevét és mőködését. - Tudják az ivarsejtek termelıdésének a helyét, a megtermékenyítés folyamatát. - Ismerjék a menstruációs ciklust, a nemi hormonok nevét, keletkezésük helyét és hatásukat. - Tudják az elsıdleges és másodlagos nemi jelleget. - Ismerjék a fogamzásgátlás leggyakoribb módjait. - Ismerjék a leggyakoribb nemi és nemi úton terjedı betegségek elkerülésének módjait. - Ismerjék a korai nemi kapcsolatok veszélyeit. - Tudják a magzat fejlıdésének idıtartamát és a fejlıdés fıbb állomásait. - Tudják az ember egyedfejlıdésének fıbb szakaszait, ezek nevét és a legfontosabb testi, lelki, viselkedésbeli változásokat. - Tudják, hogy az ember egyedfejlıdése különbözı ütemő az egyes embereknél.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 369 9. Idegi és hormonális szabályozás Cél A tanulók ismerjék meg: - a szabályozó mőködés jelentıségét a szervezet fenntartásában; - a látás, hallás szerveinek fı jellemzıit és mőködését, az íz és a szag érzékelését, a bırérzékelést; - az idegrendszer tagolódását, mőködésének fıbb jellemzıit; - az idegrendszer akaratlagos és akarattól független mőködését; - az emberi idegrendszer mőködésének sajátosságait, a magatartást; - a lelki egészséget, az élvezetei és kábítószerek káros hatását, szenvedélybetegségeket; - a hormonrendszer fıbb jellemzıit; - néhány belsı elválasztású mirigyet és hormonját, valamint ezek hatását. Követelmény - Tudják az idegi szabályozás folyamatát és központi szerveit, ezek felépítését és mőködését. - Ismerjék az érzékszervek felépítését, mőködését, az ingerület és érzet keletkezésének helyét. - Tudják a feltétlen és feltételes reflex lényegét, tudjanak példákat mondani az akaratunktól független és akaratlagos szabályozásra. - Ismerjék az idegi szabályozás leggyakoribb rendellenességeit, a drog és a alkohol káros hatásait. - Ismerjék a hormonális szabályozás zavarait, néhány betegség nevét. - Alakuljon ki bennük az élvezeti és kábítószereket elutasító magatartás. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI -
Tudják felsorolni az egyes életmőködések szervrendszereinek fı részeit és ismerjék ezek mőködésének lényegét.
-
Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életmőködésükkel kapcsolatos ismereteket meg tudják szerezni a népszerősítı mővekbıl, és az ismereteiknek megfelelı szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére.
BIOLÓGIA ____________________________________________________________________ 370 -
Tudják az emberi életszakaszok fıbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzıit felsorolni.
-
Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlıdnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros.
-
Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlıdése különbözı ütemő, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentıs fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlıdı és fogyatékos emberekkel.
-
Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelızésének fontosságát.
-
Legyenek képesek egyszerő élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelı módon rögzíteni és értelmezni.
-
Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk győjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekrıl, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban.
TANESZKÖZÖK Tankönyv, munkafüzet, könyvek, folyóiratok, Biológiai album, applikációs képek, térképek, ismeretterjesztı irodalom, fogazatok, halcsontváz, csontvázak, nedves készítmények, begyőjtött növények, termések, bırmodell, emberi torzó, fog és nyelv modell, fejmetszet, légcsı gége modell, vese modell, szem, fül modell, agyvelı modell, képsorozat, videofilmek, földrajzi térképek, falikép, transzparens, szórólapok, szakirodalom, ismeretterjesztı filmek.
