Bevezetés a
Linux rendszerek használatába készítette: Deák János 2004.12.26.
Bevezetés Nagy élményt jelent napjainkban bármelyik Linux disztribúció használatba vétele. Sokan még idegenkednek ettől az operációs rendszertől ,mert egészen közelmúltig telepítése nehézkes, mélyebb szakmai ismereteket követelő feladat volt. A Microsoft nem minden üzleti érdektől mentesen mindig elsőrendű célul tűzte ki, hogy nem mindig maradéktalanul kicsiszolt szoftvereinek használatbavétele könnyű és gyors legyen. A stratégia bevált és manapság sokan a Windows felhasználói felülete nélkül el sem tudják képzelni a számítógéppel való munkát. A mai operációs rendszerek egy tőről fakadnak, még a Windows-nak is ugyanaz az őse: a UNIX. A UNIX rendszer filozófiájához tarozik -
a többfelhasználós működés,
-
az egy
időben
több
feladat
való
munka
elvégezhetősége, -
a
hálózatban
természetessége, -
a hozzáférési jogok szabályozása, azaz minden, amely a korszerű munkakörnyezet
alapvető
követelménye. A UNIX alapból és filozófiából a 90-es évek elején egy finn egyetemista – Linus Benedict Torvalds - az Intel 80386-os processzorával kísérletezve kifejlesztett egy olyan operációs rendszert, amely PC-n UNIX-os
környezetet
biztosít.
Keresztnevéből és a UNIX szó keresztezéséből származik a LINUX elnevezés. Első önálló rendszerként 1991 december 19-én jelent meg ez az operációs rendszer. Páratlan a Linux abban, hogy forráskódja a kezdetektől fogva nyílt, ami azt jelenti, hogy bárki hozzáférhet, lefordíthatja, módosíthatja és ha hatékonyabbat sikerül produkálnia, azt közzé
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
2
teheti. Az Internet segítségével így a Linux lehetséges fejlesztőinek száma eléri a több milliós nagyságrendet. A Linux szabad szemlélete találkozott az FSF ( Free Software Foundation ) szervezet céljaival, amely a programok szabad használatáért és terjesztéséért szállt síkra a kezdetektől fogva. Az FSF elindított egy projektet, amely a GNU ( Gnu is Not Unix ) nevet viseli és projekt fő célja egy UNIX kompatibilis szabad forráskódú rendszer kidolgozása volt. Ez lett a Linux. Így, ha Linuxról beszélünk, akkor az a Torvalds által kifejlesztett rendszermag és GNU programok gyűjteménye. A Linux az elmúlt közel másfél évtizedben a nyílt
forráskódnak
és
a
GNU
programoknak
köszönhetően nagyon gyors fejlődésen ment keresztül és napjainkra ezek a szoftverek komolyan veszélyeztetik a nagy szoftverházak érdekeit. A GNU programokkal foglalkozók rendszerházakba tömörültek és az egymással jól együttműködő programokat disztribúciókba gyűjtik, ezeket a gyűjteményeket azután forgalmazzák. Mára a disztribúciók olyan szintre értek, hogy felveszik a versenyt a Microsoft, a Novell, vagy más szoftverház méregdrága rendszereivel. A Linux időközben felhasználó barát lett, telepítése és használata könnyű, egyszerű és mind emellett ingyenes a használat. Nincs licensz, korlátozás, aktiválási eljárás, ugyanakkor -
rendezettsége
-
logikussága
-
fegyelmezettsége
-
kicsiszoltsága
ma már a legjobb helyre teszi az operációs rendszerek között. Bármelyik disztribúció ingyenesen letölthető az Internetről és CD-re írás után kezdődhet az installáció. A telepítés után olyan világ tárul elénk, amely igazolja a fenti gondolatokat és a számítógépünk eddig elrejtett tulajdonságaival is meg tudunk ismerkedni.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
3
Tartalom: Bevezetés.................................................................................................................................... 2 Telepítés ..................................................................................................................................... 6 minimális rendszerkövetelmények:........................................................................................ 6 Optimális rendszerkövetelmények: ........................................................................................ 6 Partícionálás ........................................................................................................................... 6 A telepítő indítása, telepítés ................................................................................................... 7 Csatolási pontok ..................................................................................................................... 7 File rendszerek ....................................................................................................................... 8 LILO ( LInux LOader ) .......................................................................................................... 8 ROOT ..................................................................................................................................... 8 Hardver beállítások ................................................................................................................ 9 Grafikus felületek................................................................................................................. 10 A grafikus felhasználói felület ................................................................................................. 10 Állományok a Linuxban........................................................................................................... 13 mc ......................................................................................................................................... 13 Az állományok, könyvtárak adatai....................................................................................... 14 chmod ................................................................................................................................... 16 A Linux szabványos könyvtárai:.......................................................................................... 17 Mountolás............................................................................................................................. 19 Felhasználói adminisztráció ..................................................................................................... 20 Programok telepítése, indítása.................................................................................................. 20 ./configure ............................................................................................................................ 21 make ..................................................................................................................................... 21 A Linux leállítása ..................................................................................................................... 22 shutdown/halt ....................................................................................................................... 22 A Linux gyakran használt parancsai ........................................................................................ 23 chgrp..................................................................................................................................... 23 chown ................................................................................................................................... 23 cd .......................................................................................................................................... 23 ls ........................................................................................................................................... 24 mkdir .................................................................................................................................... 24 pwd ....................................................................................................................................... 24 rmdir ..................................................................................................................................... 24 cp .......................................................................................................................................... 25 du.......................................................................................................................................... 25 file......................................................................................................................................... 25 more...................................................................................................................................... 25 mv......................................................................................................................................... 26 rm ......................................................................................................................................... 26 ln........................................................................................................................................... 26 df........................................................................................................................................... 27 fdformat................................................................................................................................ 27 mkfs ...................................................................................................................................... 27 mtools parancsok.................................................................................................................. 27 gpm....................................................................................................................................... 28 free........................................................................................................................................ 28 lpr ......................................................................................................................................... 28 lpq......................................................................................................................................... 28 Bevezetés a Linux rendszerek használatába
4
lprm ...................................................................................................................................... 28 man ....................................................................................................................................... 29 passwd .................................................................................................................................. 29 top......................................................................................................................................... 29 who ....................................................................................................................................... 29 write...................................................................................................................................... 29 tar.......................................................................................................................................... 30 gzip ....................................................................................................................................... 30 ping....................................................................................................................................... 31 host ....................................................................................................................................... 31 nslookup ............................................................................................................................... 31 netstat ................................................................................................................................... 31 traceroute.............................................................................................................................. 31 Disztribúciók ............................................................................................................................ 31 Slackware ............................................................................................................................. 31 Mandrake.............................................................................................................................. 32 RedHat.................................................................................................................................. 32 Debian .................................................................................................................................. 32 SuSE ..................................................................................................................................... 32 UHU ..................................................................................................................................... 32 1. ábra: a Linux KDE grafikus felülete .................................................................................... 10 2. ábra: grafikus felhasználói felület ........................................................................................ 11 3. ábra: Konqueror – Intéző...................................................................................................... 12 4. ábra: Mozilla internet böngésző ........................................................................................... 12 5. ábra: Midnight Commander ................................................................................................. 13 6. ábra: Terminál ...................................................................................................................... 14 7. ábra: Kcommander, a Windows Commander klónja ........................................................... 20
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
5
Telepítés A mai gyakorlat általában az, hogy egy meglévő MS Windows rendszer mellé telepítik a Linux operációs rendszert. Az operációs rendszer helyét elő kell készíteni. A telepítéshez
minimális rendszerkövetelmények: -
32 bites Intel X86 vagy azzal kompatibilis processzor,
-
8 MB memória,
-
300 MB hely a merevlemezen,
-
floppy és CD meghajtó.
Ha a fenti konfigurációval rendelkezünk, a Linux működőképes lesz. Karakteres üzemmódban jól dolgozhatunk vele.
Optimális rendszerkövetelmények: -
Intel pentium alapú gép, természetesen minél gyorsabb, annál jobb,
-
legalább 32 MB RAM, a grafikus felület élvezhető használatához itt 64 MB vagy e feletti ajánlott,
-
1,5 GB szabad hely a merevlemezen,
-
floppy és CD meghajtó
-
grafikus videokártya ( az alaplaphoz integráltak is jók )
-
egér
Partícionálás A művelettel a merevlemezt olyan részekre osztjuk, amelyet rendszerünk más-más célokra használ. Első lépésként magának a Linux-nak különítsünk el egy partíciót a merevlemezünkön a fentiek figyelembe vételével. Az ideális megoldás a PowerQuest cég Partiton Magic nevű szoftvere, amellyel tetszésünk szerint oszthatjuk fel a gépünkben található merevlemez(ek)t a megfelelő részekre. A mai telepítő CD-ken található, önmagától induló telepítő programok is hatékony partíciós eszközöket kínálnak. Így, ha nincs kedvünk bajlódni gépünk merevlemezének osztogatásával, akkor a telepítő készlet első lemezét helyezzük abba a meghajtóba, amelyről indítani szeretnénk a rendszert, és indítsuk újra a gépet. A CD-ről való telepítéskor győződjünk meg róla, hogy a gépünk setup ( BIOS ) beállításai megengedik-e CD-ről való boot-olást.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
6
A telepítő indítása, telepítés Helyezzük a telepítő készlet erre kijelölt lemezét a meghajtóba és indítsuk újra a rendszerünket. A mai Linux disztribúciók a régiekkel ellentétben már nagyon kényelmes telepítési lehetőségeket kínálnak telepítő programjaikkal. Az első Windows 95-ösök „dőljön hátra és pihenjen, amíg a telepítés tart” stílusában mehetünk végig a telepítés lépésein. A telepítő a partícionálási lépésekkel kezdi. Felismeri a gépen elhelyezkedő partíciókat, az azokon jelenleg megtalálható file-rendszereket. Nincs más dolgunk, mint kijelölni azt a partíciót, amelyre a Linux kerül. A telepítő ezután a kijelölt partíción belül legalább két újat hoz létre: -
Linux partíció, amelyen majd a felhasználói munka folyik;
-
cserepartíció ( swap ), ( szerepe a Windowsban ismert pagefile.sys szerepéhez hasonló ), amelyen a Linux a saját műveleteit fogja végezni.
A Linux partíción az ún ext2 file-rendszer jön létre, amely a Linux saját file-rendszere. A swap partíciót a fizikai memória kétszeresének méretére célszerű állítani. Javasolt az „utolsó cilinderhez képest” menüpontot választani mindkét partíció méretének megadásánál.
Csatolási pontok A Linux file-rendszer helyének kiválasztása mellett meg kell adni azt a csatolási pontot, ahonnan a rendszer eléri saját gyökér bejegyzését. A Linux rendszerben általában az alábbi csatolási pontok találhatók: fd0
első floppy meghajtó
fd1
második floppymaghajtó
hda
első IDE merevlemez
hda2
az első IDE merevlemez második partíciója
hdb
a második IDE merevlemez
hdc
a harmadik IDE merevlemez
hdd
a negyedik IDE merevlemez
sda
az első SCSI merevlemez
Így hda5 a merevlemezünk 5. partíciója lesz.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
7
File rendszerek A Linux a partíciókat file-rendszerekként csatolja saját rendszeréhez: Linux extended2 file-rendszer
ext2
DOS file rendszer
Msdos
CD-ROM file-rendszer
iso9660
Windows 95/98
Vfat
Windows NT / 2000 / XP
Ntfs
Hálózati file-rendszer
Nfs
Amiga gépek file-rendszere
Affs
LILO ( LInux LOader ) Ha a gépünkön nem a Linux az egyetlen operációs rendszer, akkor ezt a telepítő érzékeli és megadhatjuk, hogy bekapcsolás után a rendszer a telepített operációs rendszerek felsorolásával milyen menüt tárjon elénk. A LILO segítségével választhatunk majd, hogy Windowsban, vagy Linuxban kívánunk-e dolgozni. A módosított boot-szektor a lilo –u/dev/hda paranccsal visszaállítható.
ROOT A telepítőben a Linux sajátosságainak megfelelően meg kell adnunk egy root felhasználót és egy egyszerű felhasználót. A root felhasználó lesz a rendszergazdánk, a másik az, amelyik a rendszergazda beállításainak megfelelően használni fogja a rendszert. A ROOT felhasználókat és készíthet, vagy törölhet. A felhasználók száma tetszőleges, a ROOT egyedül van. A jelszavakat és a felhasználói neveket jól jegyezzük meg, mert elfelejtésük esetén a rendszer teljesen kizár minket a munkából.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
8
Hardver beállítások A mai telepítők a számítógéphez csatlakoztatott más hardvereket felismerik és telepítik a nekik megfelelő meghajtó programokat. Így csak néhány felhasználói szintű adat megadása után a telepítő gondoskodik -
a monitorvezérlésről,
-
a nyomtatóról,
-
a hálózati beállításokról,
-
az internet kapcsolatot beállításáról,
-
a CD és DVD írókról,
-
a modemről,
-
a hangkártya beállításáról,
-
különböző USB eszközök beállításáról.
Fontos, hogy az eszköz telepítéskor legyen a gép számára „elérhető”, azaz aktív állapotban, egy kikapcsolt nyomtatót egyetlen telepítő sem képes felismerni. Az utóbbi években a Linuxos szoftverházak fő fejlesztési iránya volt az eszközök telepítési felismerése, amelyet siker koronázott. A telepítő programok a tömegtermékként megjelenő perifériákat kivétel nélkül felismerik és csatlakoztatják a rendszerhez, sőt a telepítő a megfelelő helyen segítséget is nyújt az egyes perifériák telepítésének mikéntjéről.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
9
Grafikus felületek A Linux használat közbeni megjelenésének beállítása a telepítés utolsó fázisai közé tartozik. Válaszuk a KDE nevű grafikus felületet, amely a GNOME után az elmúlt időszak fejlesztéseinek legkidolgozottabb változata.
1. ábra: a Linux KDE grafikus felülete
A grafikus felhasználói felület A Linux grafikus felhasználói felülete céljában és funkcionalitásában teljes mértékben megegyezik a „megszokott” Windows vagy Macintosh rendszerek grafikus felhasználói felületeinek feladataival. A rendszerrel való munka kényelmesebbé, áttekinthetőbbé tételére készültek ezek a felületek. Olyan esemény-vezérelhető „héjak” ezek, amelyek mögött a régi karakteresen megadható parancsok ugyanúgy végrehajtódnak. Itt a KDE felületet mutatjuk be
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
10
amellett, hogy egy Linux rendszerhez bejelentkezéskor sokféle grafikus felhasználói felületet választhatunk. Felhasználóként való bejelentkezésünk után a mai Linuxok a grafikus felhasználói felülettel fogadnak. A munka teljes mértékben megegyezik a Windows rendszerek logikájával.
Csatlakoztatott eszközök
Alkalmazások parancsikonjai
Programok "Start" menü
Beállítások
Terminál
Saját könyvtár megnyitása
Dokumentumok
Munka asztalok
Vágólap megjelenítő
2. ábra: grafikus felhasználói felület
A programok menüből indítható a Konqueror böngésző, amely az „Intéző”-höz hasonlóan egyben Internet böngésző is. Segítségével megtekinthetjük, mi is van gépünkön a Linux telepítése után. Ábránkon ( 3. sz. ábra ) a root gyökérkönyvtár tartalomjegyzéke látható. Minden nehézség nélkül jeleníti meg a pdf ( portable document format / Adobe ) , ps / postscript ) állományokat. Nem az alaprendszer része az Internet Explorerrel azonos tudású Mozilla internetböngésző, amely Flash pluginjával együtt lehetővé teszi bármilyen weboldal megtekintését ( 4. sz. ábra ). A rendszer utólagos konfigurálására a SAX ill. SAX2 programokat indítsuk el.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
11
3. ábra: Konqueror – Intéző
4. ábra: Mozilla internet böngésző
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
12
Állományok a Linuxban Ennek a résznek a megértéséhez aktiváljunk egy terminált a grafikus felhasználói felület segítségével és a prompt után írjuk be az
mc parancsot, majd üssünk Entert. A paranccsal a Midnight Commander nevű Norton Commander klónt indítottuk el ( 5. sz. ábra ).
5. ábra: Midnight Commander
A Norton Commander-hez hasonló módon tudunk dolgozni, itt is a paneleket a
O billentyű kombinációval tudjuk ki-be kapcsolni, attól függően, hogy a terminál ( ld. DOS ablak ) tartalmára vagyunk kíváncsiak, vagy a könyvtárszerkezetben szeretnénk lépkedni. Menjünk be egy olyan könyvtárba, amely egyszerre alkönyvtárakat és állományokat is tartalmaz, majd a parancssorba gépeljük be: ls –l A parancs az aktuális könyvtár tartalmát listázza ( ls ).
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
13
Ha minden jól megy, a 6. sz. ábrán láthatóhoz hasonló kiírást kapunk.
6. ábra: Terminál
Látható, hogy az állományok neve előtt még elég sok adat van. Itt elérkeztünk a Linux egyik lényegi részéhez.
Az állományok, könyvtárak adatai Az állományok adataihoz nem csak -
nevük,
-
létrehozási időpontjuk,
-
méretük
tartoznak a Linuxban, hanem - a hozzájuk való hozzáférési jogok is. Az állományhoz vagy a file-hoz a Linux hozzárendeli még: -
a tulajdonos felhasználó nevét és az állománnyal kapcsolatos jogait,
-
a tulajdonos felhasználó felhasználói csoportját és a csoport állománnyal kapcsolatos jogait,
-
az állománnyal kapcsolatos tetszőleges felhasználó ( mindenki ) jogait,
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
14
-
az állományra vonatkozó hivatkozások számát.
Legyen egy állományra vonatkozó bejegyzés az alábbi:
-rw-rw-r-x
1
ripley
jogok; hivatkozások száma; tulajdonos;
users
35
DEC 24 22:19 level.txt
csoport;
méret; utolsó módosítás ideje; név
A 35 byte méretű level.txt nevű állomány a ripley nevű users csoportba tartozó felhasználó tulajdona. A bejegyzés elején található karakter ( esetünkben : - ) az állomány típusát jelöli az alábbi táblázat szerint:
Lehetséges bejegyzések
Bejegyzések jelentése
-
Közönséges fájl
b
Blokkos eszköz ( adattároló )
c
Karakteres eszköz ( nyomtató, terminál, stb. )
d
könyvtár
l
Szimbolikus link
p
Pipe ( csatorna )
s
socket
Az első bejegyzés után 9 karakter áll, esetünkben: rw-rw-r-x A betűk jelentése: r ( read ):
olvasási jog
w ( write ):
írási jog
x ( execute ): végrehajtási, futtatási jog A jogok rendben balról jobbra az alábbi felhasználóknak vannak kiosztva: tulajdonos; a tulajdonos csoportja; többiek rw-
rw-
r-x
A három hozzáférőnek egyenként vannak kiosztva a lehetséges jogok az állománnyal kapcsolatban, így a level.txt állományt a tulajdonosa olvashatja, írhatja; a tulajdonos felahsználói csoportjába tartozó felhasználók
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
15
olvashatják, írhatják ( módosíthatják ) a csoporton kívüliek olvashatják, de nem írhatják és futtathatják is, ha tudják.
chmod Az állományhoz tartozó jogosultságokat módosíthatjuk is: chmod xyz állománynév ahol xyz egy háromjegyű szám, amely a kiosztott jogoknak megfelelően áll össze úgy, hogy az x, az y és a z rendre a három jog engedélyezésének vagy tiltásának megfelelő kettes számrendszerbeli alak tízes számrendszerbeli megfelelője: jogok Helyiérték érték össz: érték
felhasználó r w x 4 2 1 1 1 1 4+2+1 7
r 4 1
csoport w 2 0 4+0+1 5
x 1 1
r 4 1
többiek w 2 0 4+0+0 4
x 1 0
Így a chmod 754 level.txt parancs az állomány tulajdonosának írási, olvasási, futtatási jogot; a tulajdonos csoportjának olvasási és futtatási jogot; a többieknek csak olvasási jogot oszt ki az állománnyal kapcsolatban. A könyvtárakkal kapcsolatban a fentinek megfelelő a helyzet. Az állományok a megszokott módon könyvtárakba rendezhetők a fenti jogosultsági megkötésekkel.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
16
A Linux szabványos könyvtárai: /
A könyvtárrendszer gyökere, az összes könyvtár innen nyílik
/bin
A rendszer indulásához, működéséhez szükséges legfontosabb futtatható programok, amelyeket a felhasználók is igénybe vehetnek.
/boot
A rendszer indításához szükséges fájlok helye, a kernel image fájljai is itt találhatók
/dev
Eszközfájlok könyvtára. Minden eszközhöz tartozik egy eszközállomány, pl. a rendszer a /dev/modem fájlon keresztül kezeli a modemet.
/etc
A rendszer beállításához szükséges állományok.
/home
Itt az érvényes felhasználók alkönyvtárai találhatók.
/lib
A dinamikus programkönyvtárak helye.
/mnt
Ide csatolhatók az ideiglenes fájlrendszerek eszközök ( floppy, CD-ROM stb.).
/proc
Információkat tárol rendszerünkről, az éppen aktuálisan futó folyamatokról
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
17
/root
A rendszergazda könyvtára
/sbin
A rendszer adminisztrációjához szükséges futtatható fájlok tárolódnak itt. Ezeket csak a rendszergazda használhatja.
/tmp
Ideiglenes adatok tárolására szolgál.
/usr
Általános alkalmazások és azok adatai. /usr/X11R6
Az X-Window rendszerhez tartozó állományok gyűjtőhelye
/usr/bin
A felhasználói parancsok nagy részének helye
/usr/local
Azokat a programokat kell ebbe a könyvtárba telepíteni, amelyek nem részei az alaprendszernek ( pl. Mozilla, Adobe Acrobat )
/usr/sbin
A rendszer adminisztrációs feladatok elvégzéséhez szükséges parancsok helye
/usr/src
A rendszerprogramok forráskódjainak helye. Itt van a kernel forráskódja is.
/var
A rendszer működése során létrejövő rendszeradatokat tároljuk itt. Az itteni adatok a rendszergazdának ill. a programoknak szolgáltatnak információkat. /var/adm
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
Rendszer események
18
naplófájljai. /var/lock
Bizonyos programok induláskor egy fájlt hoznak létre, amelyben közlik a többi programmal, hogy milyen fájlokat és eszközöket használnak
/var/log
Naplófájlok
/var/run
Az aktuálisan futó rendszerről tartalmaz adatokat
/var/spool
A levelező és a nyomtatókezelő ideiglenes fájljainak helye.
Mountolás Eszközöket, fájlrendszereket a rendszergazda vehet fel a rendszer erőforrásai közé. Ahhoz, hogy az eszköz adataihoz hozzáférjünk az eszközt „mount”-olni kell. A grafikus felületről ez egyszerűbben megy a kívánt eszköz ikonján keresztül. mount –t típus eszköz könyvtár t típus: meghatározza a csatolandó fájlrendszer típusát eszköz: a /dev könyvtárban lévő eszközfájl könyvtár: ebbe a könyvtárba illeszti be a parancs az eszköz fájljait pl.a : mount –t msdos /dev/fd0 /floppy parancs egy DOS fájlrendszerű hajlékonylemezt csatol a /floppy könyvtárba. A leválasztás: umount /dev/fd0
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
19
7. ábra: Kcommander, a Windows Commander klónja
Felhasználói adminisztráció A rendszergazda az állományok és könyvtárakhoz való jogosultságok beállítása és felhasználóhoz való hozzárendelése alapján a felhasználókból csoportokat hozhat létre, egy felhasználó pedig több csoportnak is tagja lehet. A felhasználók ( users ) tagjai között jogosultságokat lehet kiosztani az erőforrások használatára is ( pl. nyomtató, merevlemez bizonyos partíciói stb. ). A Linux alapvetően több-felhasználós, hálózati operációs rendszer, amely azt jelenti, hogy egy időben több felhasználó dolgozhat ugyanazon a rendszeren. Külön engedély nélkül egy felhasználó sem láthat bele a másik munkájába, állományaiba, azokat nem módosíthatja.
Programok telepítése, indítása A Linux telepítése során az alapértelmezett programok kerülnek fel rendszerünkre. A disztribúciók ma már különböző csomagokban kínálják a telepítendő programokat.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
20
A csomagok olyan tömörített állományok, amelyek az adott alkalmazáson kívül tartalmazzák annak leírását, verziószámát valamint a program működéséhez szükséges állományok listáját, azaz a „függőségeket”. A mai disztribúciók tartalmaznak csomagkezelő programokat, pl. a Suse-nál YAST névre hallgat, de a többinél is mindig elérhető a grafikus felhasználói felületről ez a funkció. A leggyakoribb csomagtípus az RPM ( RedHat Package Maneger ) kiterjesztéssel érhető el. Ha a szoftver nem csomag formában érhető el, akkor általában a hagyományos *.tar.gz kiterjesztéssel tölthető le. A gzip –help és a tar –help parancsok a tömörítések és kitömörítések egész arzenálját tárják fel előttünk. A kicsomagolt állományok között mindig van olyan állomány, amely a telepítés mikéntjét írja le. Számos olyan program létezik, amely forráskód formában érhető el. Ez elsősorban azokra a programokra vonatkozik, amelyek több platformon is képesek működni. Ahhoz, hogy ezekez az alkalmazásokat használni tudjuk, le kell őket fordítani. A forráskódok általában .tar.gz formátumban érhetők el, így először ki kell őket csomagolni: tar –xvzf program.tar.gz Miután kicsomagoltuk a fájlokat, nézzünk bele az INSTALL vagy a README állományokba, ahol a fordításra találhatunk hasznos tanácsokat. Ha itt nincs különösebb információ ide vonatkozóan, akkor a fordítás három lépésben végezhető el:
./configure Végrehajtja a konfigurációs ellenőrzést és ez alapján elkészíti a make fájlt, egy olyan script fájlt, amely irányítja a fordítást.
make v. make –f makefile A make végzi a tényleges fordítást az előző lépésben létrejött makefile segítségével. make install Telepíti a futtatható fájlokat és a konfigurációs állományokat a szükséges könyvtárakba.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
21
Gyakran elősfordul, hogy az RPM csomagot shell szkriptekkel kiegészítve önkicsomagoló formában ( .bin ) érhetjük el. Ekkor az RPM csomag telepítése előtt az alábbi lépésekre is szükség van: A letöltött állomány futtathatóvá tétele és futtatása: chmod a+x fájl.bin ./fájl.bin A rendszergazdai jogok megszerzése után ( su ), a csomagot a parancssorból ( rpm ) illetve a csomagkezelővel ( kpackage ) telepíthetjük: rpm –iv fájl.rpm A programokat a terminál-ablakban nevük begépelésével és az ENTER leütésével indítjuk, a grafikus felületen az ikonra való egyszeri kattintás is elegendő.
A Linux leállítása A Linux különösen érzékeny műveleteinek lezárása előtti kikapcolásra. A reset funkció alkalmazása károsíthatja a fájlrendszert, ezért a rendszer leállításakor kellő türelemmel meg kell várni, míg a
shutdown/halt parancs kiadása után a rendszer leállítja összes folyamatát és jelzi, hogy a gép áramtalanítható.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
22
A Linux gyakran használt parancsai
chgrp chgrp [opciók] új_csoportnév fájlnév A fájlok csoporttagságát lehet megváltoztatni. A fájlok csoportjogát nem csak a rendszergazda, hanem a fájl tulajdonosa is megváltoztathatja. Opciók: c: azon fájlokat jeleníti meg, melyek csoporttagsága megváltozott f: tiltja a hibaüzenetek megjelenítését R: a fájlok tulajdonosát az alkönyvtárakban is módosítja v: a módosításokat részletes listában közli
chown chown [opciók] új_tulajdonosnév fájlnév A megadott fájlok tulajdonosát lehet megváltoztatni. A fájlok tulajdonjogát csak a rendszergazda változtathatja meg. Opciók: c: azon fájlok nevét jeleníti meg, amelyek tulajdonjoga megváltozott f: tiltja a hibaüzenetek megjelenítését R: a fájlok tulajdonosát az alkönyvtárakban is módosítja v: a módosításokat részletes listában közli
cd cd [könyvtár] Könyvtárváltást végző parancs, ha nem adunk meg könyvtárnevet, akkor a felhasználó /home könyvtárába lép. cd /usr/games A games alkönyvtárba lépünk. cd.. Egy szinttel feljebb lépünk a könyvtárrendszerben. Bevezetés a Linux rendszerek használatába
23
ls ls [opciók] [fájlok] A könyvtár tartalmát listázza vagy a megadott fájlokat. Ha nem adunk meg fájlokat, akkor az aktuális könyvtár tartalmát írja ki. A fájlok megadásánál helyettesítő karaktereket is használhatunk ( *; ? ). Opciók: a: az összes fájlt kilistázza c: a fájlokat a legutóbbi módosítás dátuma szerint rendezi f: a lemezen lévő sorrend alapján listáz k: a fájlméretet is kiírja KB-ban l: a fájlokról minden információt kiír L: szimbolikus link esetén azt a fájlt jeleníti meg, amelyre a csatolás mutat S: a fájlokat méret szerint listázza Pl.: ls –l s* A könyvtárban lévő összes s-el kezdődő állományt kilistázza és róluk minden adatot megjelenít.
mkdir mkdir [opciók] könyvtár Létrehozza a megadott könyvtárat. Opciók: m: a könyvtár jogait adhatjuk meg úgy, mint a chmod parancsnál p: ha olyan könyvtár elérési útvonala kerül megadásra, amelyben nincsenek alkönyvtárak, akkor létrejönnek a parancs hatására
pwd Megadja az aktuális könyvtár teljes elérési útvonalát.
rmdir rmdir könyvtárak A megadott könyvtárat lehet törölni, a könyvtárnak üresnek kell lennie. Bevezetés a Linux rendszerek használatába
24
cp cp [opciók] forrásfájl cél A forrásfájlt a célként megadott helyre, könyvtárba másolja. Ha már létezik ilyen nevű állomány, akkor azt felülírja. Opciók: b: felülírás esetén biztonsági másolatot készít i: felülírás esetén megerősítést kér p: a fájl jogosultságait és az utolsó módosítás dátumát is átmásolja r: az alkönyvtárakat és azok tartalmát is átmásolja u: csak akkor történik meg a felülírás, ha a forrásfájl újabb a célfájlnál v: másoláskor egyenként kiírja a fájlok nevét
du du [opciók] [fájlok │könyvtárak] A megadott fájlok vagy könyvtárak méretét adja vissza. Opciók: b: a fájlméretet bájtban adja meg k: a fájlméretet KB-ban adja meg s: az összes fájl és alkönyvtár méretét adja vissza
file file [opciók] fájlok A megadott fájlok típusát adja vissza. Az ismert fájltípusok az etc/magic állományban találhatók meg, amely bővíthető. Opciók: L: a szimbolikus hivatkozásokat vizsgálja z: a tömörített fájlokat vizsgálja
more more [opciók] [fájlok] A megadott fájlokat jeleníti meg képernyő oldalanként. Opciók: d: minden oldal alján megjeleníti a „Press space to continue, „q” to quit” feliratot
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
25
mv mv [opciók] forrásfájl célfájl Fájlok vagy könyvtárak mozgatása, illetve átnevezése. Opciók: b: felülírás esetén biztonsági másolatot készít i: felülírás esetén megerősítést kér u: csak akkor történik meg a felülírás, ha forrás újabb a célnál.
rm rm [opciók] fájlok Törli a megadott fájlokat. A törléshez írási jog kell a fájlokat tartalmazó könyvtárhoz. Ha az állomány írásvédett, akkor a törléshez megerősítés szükséges. Opciók: f: az írásvédett fájlokat megerősítés nélkül is törli i: minden állomány esetén megerősítést kér r: az alkönyvtárakat és azok tartalmát is törli v: a törléskor egyenként megjeleníti a fájlneveket
ln ln [opciók] amire_hivatkozunk hivatkozás_neve Hivatkozás létesítése. Opciók: s: szimbolikus hivatkozás létesítése opció nélkül: fizikai hivatkozás létesítése pl.: ln –s date dátum parancs hatására ugyanazt a hatást érjük el, ha kiadjuk a dátum parancsot, mintha a date parancsot adnánk ki. A szimbolikus hivatkozást az rm paranccsal törölhetjük, ettől az eredeti fájl sértetlen marad. ln date dátum parancs hatására fizikai hivatkozás készül és a date és dátum fájlok között különbséget sem látunk.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
26
df df [opciók] [útnevek] Összegzi a szabad lemezterületet. Ha nincs megadva útnév, akkor az aktuális fájlrendszer listáját adja. A parancs segítségével azt is megtudhatjuk, hogy az adott könyvtár a fájlrendszer melyik csatolási pontjához tartozik. Opciók: a: az összes csatolt fájlrendszert megjeleníti.
fdformat fdformat [-n] eszköz Floppy lemez formázása Eszköz: fd01200
5.25
1200 KB
fd0d720
3.5
720 KB
fd0h1440
3.5
1440 KB
fd0e2880
3.5
2880 KB
mkfs mkfs –t típus [opció] eszköz A típusban meghatározott fájlrendszer létrehozása az eszközben megadott partíción, eszközön. Csak a rendszergazda használhatja. Opciók: c: ellenőrzi a fájlrendszer számára használt blokkokat pl.: mkfs –t ext2 –c /dev/fd0h1440
mtools parancsok A DOS rendszer parancsainak megfelelően is lehet állományokat kezelni. mattrib: fájlattribútumok beállítása mcd: könyvtárváltás mcopy: állományok másolása mdel: állományok törlése
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
27
mformat: lemez formázása és a DOS fájlrendszer létrehozása mmd: alkönyvtár létrehozása mrd: alkönyvtár törlése mtype: fájl tartalmának kiírása
gpm A parancs segítségével a karakteres képernyőn is használhatjuk az egeret. A bal egérgombbal jelölhetjük ki a szöveget és a jobbal egy szövegszerkesztőbe megfelelő helyére illeszthetjük. Így nagyon könnyű karakteres felületről szövegszerkesztőbe másolni a szöveget.
free A memória nagyságát mutatja.
lpr lpr [opciók] fájlok A megadott állományok nyomtatása. Opciók: #n: a megadott dokumentumból n példányt készít m: a felhasználónak levelet küld a nyomtatás befejezése után r: a kinyomtatás után törli a fájlt
lpq lpq [opciók] [munka#] [felhasználó] A nyomtatási sor aktuális állapotáról szolgáltat információt. Opciók: l: részletes információt ad minden munkáról
lprm lprm [opciók] [munka#] [felhasználó] Dokumentumokat töröl a nyomtatási sorból.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
28
man man [opciók] parancsnév A linux rendkívül hasznos tulajdonsága, hogy a parancsok használatát részletes dokumentáció segíti. Opciók: a: a megadott névnek megfelelő összes dokumentációt megjeleníti w: nem a dokumentációt, hanem annak elérési útját adja meg
passwd passwd [felhasználó] Felhasználói jelszó megváltoztatása. Minden felhasználó csak a saját jelszavát változtathatja meg. A rendszergazda mindent megváltoztathat.
top A rendszerünk terheltségéről szerezhetünk információkat, hány folyamat fut, ezek mennyire kötik le a rendszer erőforrásait.
who who [kapcsolók] Az aktuálisan bejelentkezett felhasználók adatait jeleníti meg. Opciók: who am i: saját adatainkat jelenítjük meg i: megadja, hogy a felhasználó mennyi ideig volt inaktív
write write felhasználó [terminal] A megadott felhasználónak a megadott terminálra üzenetet küld. Az üzenet befejezéséhez a d billentyűkombinációt kell használni.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
29
tar tar [opciók] [archívumnév] [fájlok] Opciók: c: archívum létrehozása r: fájlok hozzáfűzése az archívumhoz t: a megadott archívum tartalmát kilistázza u: fájlokat fűz az archívumhoz, ha azokat még nem tartalmazta, vagy ha azok módosultak x: fájlokat bont ki az archívumból f=archív: megadhatjuk, hogy az archívum normál állomány, vagy mágneslemezen elhelyezkedő állomány k: a létező fájlokat nem írja felül v: archiválásnál vagy kibontásnál megjeleníti a fájlneveket z: archiváláskor tömörítést, kibontáskor pedig kicsomagolást is végez pl.: tar –cf proba.tar /bin tar –xvf proba.tar
gzip gzip [opciók] [fájl] Opciók: d: a tömörített fájlokat kibontja f: a már létező fájlokat kibontja q: letiltja a figyelmeztető üzenete megjelenítését v: minden fájlnál megjeleníti a nevet és a tömörítési arányt #: a tömörítési arányt lehet vele beállítani: 1: rossz – 9: legjobb pl.: gzip –z proba.tar A proba.tar állomány tömöríti, eredmény: proba.tar.gz gzip –d proba.tar.gz kicsomagolja az előbbit, eredmény: proba.tar
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
30
ping ping IP A ping parancs segítségével ellenőrizhetjük, hogy el tudjuk-e érni a megadott számítógépet a hálózaton. ping 195.199.34.61 A ping parancs folyamatosan csomagokat küld a célszámítógépnek, amelyben arra kéri, hogy válaszoljon. A csomagküldést a C billentyűkombinációval állíthatjuk le, ekkor a program megjeleníti a csomagok átviteli sebességének átlagát és az elvesztett csomagok számát. Ha a ping után nem IP címet, hanem doménnevet adunk meg, akkor annak IP címéhez is hozzájuthatunk.
host A parancs alkalmazásával az IP címhez tartozó doménnevet kapjuk meg, illetve fordítva.
nslookup A host parancsnál több információval lát el minket.
netstat Listát kapunk azokról a gépekről, amelyek csatlakoznak számítógépünkhöz.
traceroute Végig tudjuk követni adataink útvonalát egészen addig, amíg el nem érik a céljukat.
Disztribúciók A disztribúció egy olyan programcsomag, amely tartalmazza a redszermagot, továbbá egy olyan szoftvergyűjteményt, amelyben szinte minden probléma megoldására találunk programot.
Slackware A legelső Linux disztribúció, amley 1993 – ban látott napvilágot. A telepítés és a konfigurálás karakteres felületen történik. Bevezetés a Linux rendszerek használatába
31
Mandrake A RedHat-en alapuló disztribúció, amely grafikus telepítővel rendelkezik.
RedHat A világ legnépszerűbb disztribúciója. Nagy találmánya az RPM csomagkezelés.
Debian Teljesen ingyenes rendszer, kicsit nehéz a konfiguráció
SuSE Élen jár a grafikus telepítésben, a felhasználók körében a könnyű kezelhetőség miatt nagyon népszerű.
UHU Egyre jobban fejlődő magyar disztribúció, amely a Linux mindennapi használatának népszerűsítését tűzte ki célul.
Bevezetés a Linux rendszerek használatába
32