OPERÁCIÓS RENDSZEREK DOS - WINDOWS - LINUX. Háber István

OPERÁCIÓS RENDSZEREK DOS - WINDOWS - LINUX Háber István – [email protected]

Operációs rendszerek 

~1960 Számítási idő (pénzbe kerül)  Kezelés - programozó személyesen  Fordító program betöltése (kártyákról, pl. FORTRAN)  Program betöltése (FORTRAN nyelvű)  Fordítás  új program kártyán (Gépi kódú)  Új program betöltése  Futtatás  Kimenet  Hiba esetén memóriamásolat (core dump), 

Operációs rendszerek  Gépkezelő

munkájának kiváltása

 Vezérelt

betöltések (fordító, új program, adat)  Egyre több szolgáltatás  Operációs

rendszer feladatai

 A mögöttes

hardver elrejtése, egy egyszerűbb virtuális gép nyújtásával  Erőforrás-kezelő

MS – DOS történet (MicroSoft Disk Operating System) 

CP/M három komponense  CCP  

(Console Command Processor)

Parancsokat fogadott el a billentyűzetről Parancsszó + paraméterek

 BDOS    

File-ok megnyitása Konzolra írás Nyomtatás Felhasználói programok bármely konfiguráción, memóriamérettől függetlenül ugyanúgy futottak

 BIOS 

(Basic Disk Operating System)

(Basic Input Output System)

Alacsony szintű funkciók megvalósítása – diszkre való írás/olvasás, konzolra való írás


1980 IBM PC prototípus 



16 bites processzor, nincs rá OS, csak az MS féle BASIC

1980 QDOS (Quick Dirty Operating System) Tim Paterson 4 hónap alatt írta (CP/M alapján)  Sok tulajdonsága a CP/M-ből öröklődött  Intel 8086-os 16 bites gépekre készült  Filerendszer az MS BASIC-ből származó FAT 



QDOS első verziója a 86-DOS

MS – DOS történet (MicroSoft Disk Operating System)  

1980 Microsoft licenszeli a 86-DOS-t 1981 május 



1981 július 



Microsoft alkalmazza Tim Patersont hogy portolja a QDOS-t (86-DOS) az IBM PC-re Microsoft minden jogot megszerez a 86-DOS-ra

1981 augusztus IBM PC megjelenik  IBM Microsofttól licenszelt oprendszere: PC-DOS 1.0 


1982 PC-DOS 2.0 (MS-DOS-al megegyező) Merevlemez támogatás  Teljesen újraírt kód, szinte semmi köze a QDOS-hoz innen 



1984 MS-DOS 3.0 



1987 MS-DOS 3.3 



Logikai meghajtó támogatás (fizikai lemezen több logikai lemez)

1994 MS-DOS 6.22 



32 MB-os merevlemez partíció támogatás

Utolsó egyedülálló MS verzió (később a Windows része)

2000 PC DOS 2000 - utolsó DOS verzió

MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System) 

 

 

Microsoft operációs rendszere, a későbbi Windows rendszerek elődje Karakteres üzemmódban fut Egyfelhasználós, egyfeladatos Parancssoros felület Kötegelt állomány futtatási lehetőség


Négy alap egységből áll  Betöltő

szektor (boot record)  ROM-BIOS felület (IO.SYS)  DOS kernel (MSDOS.SYS)  Parancsértelmező (command.com)

MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System) Gép indulása, részek feladatai Boot (bootstrap) 

Az operációs rendszer memóriába töltését hívjuk boot-olásnak

Boot lépései 

Bekapcsolás után a PC-ben tárolt alapprogram (ROM BIOS) egy önellenőrzést hajt végre (van-e RAM a gépben, van-e billentyűzet, stb - hangjelek)



ROM BIOS ellenőrzi hogy van-e lemez a meghajtóban, ha nincs, a merevlemez első szektorából (Master Boot Sector) kiolvassa a Master Boot Record-ot és a partíciós táblát

MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System) Boot lépései – folyt. 

A partíciós tábla tartalmazza a diszk logikai felosztását, illetve hogy milyen operációs rendszerek vannak telepítve és melyik az aktív



A BIOS a Master Boot Record-ot indítja, mely az aktív operációs rendszer partíciójának Boot Sector-át megkeresve elindítja a Boot Record-ot



A Boot Record által indított program a telepített operációs rendszertől függ (az OS telepítésnél módosítja a Boot Recordot)


MS DOS Boot Rekord 2 file-t tölt be  MSDOS.SYS

(DOS Kernel - rendszermag)

 Erőforrás

elosztás és kezelés (Pl.: File menedzsment, Memória menedzsment)  Magas szintű kommunikációt biztosít az alacsony szintű eszközök felé  IO.SYS  I/O

műveletek (Konzol, billentyűzet, printer, stb)  ROM BIOS-felé kommunikáció

MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System) IO.SYS: ROM-BIOS felület  Illesztő

modulok a ROM-BIOS felé  A ROM-BIOS alacsony szintű szolgáltatásokat ad  Az eredeti rutinok kiegészíthetőek – BIOS-tól való függetlenség  Billentyű

beolvasás  Képernyőre írás  Lemezre írás  Config.sys

értelmezése (konfigurációs beállítások)  COMMAND.COM betöltése


Parancsértelmező  Felhasználó

és operációs rendszer közötti kommunikáció  Alapból a COMMAND.COM értelmező fut (le lehet cserélni másikra)  Belső és külső programok futtatása

DOS parancsok 

Parancsok 

Belső 



Beépítve az operációs rendszerbe (COMMAND.COM része, nem külön file-ban tárolt programok) COMMAND.COM memóriában  bármikor kiadható parancsok pl: cd, md, cls, del, prompt, dir,call,..

Külső 



Külön file-ban létező programok, a DOS-hoz adják, de nem feltétlenül szükségesek a működéshez, letörölhetőek akár. Pl: label, edit, deltree, fc, format, find, attrib, sort,... A másodlagos táron vannak, futáskor be kell tölteni őket a memóriába

DOS parancsok 

Parancs végrehajtási sorrend DOSKEY makró (MS DOS 4.0-tól)? Ha nem:  Belső parancs? Ha nem:  Külső parancs? 

 



 



.com .exe .bat Aktuális könyvtár Keresési útvonal (path)

Hiba („Bad command or filename.”)

DOS filestruktúra 

File („fájl”) – állomány  Adatokat/Utasításokat



összefogó egység

Állományokról nyílvántartás – FAT (File Allocation Table)

FAT 

1977 FAT12 (12 bites verzió) 

   

Max. fileméret: 32MB Max. fileszám: 4077 Max. filenév-hossz: 8.3 Max. kötet méret: 32 MB Könyvtár hierarchiát nem kezelt, csak 1983-tól



1984 elő-FAT16



1988 FAT16 (16 bites verzió)    

Max. fileméret: 2 GB Max. fileszám: 65517 Max. filenév-hossz: 8.3 (LFN-el 255) Max. kötet méret: 2 GB

FAT 

1996 FAT32 (32 bites verzió) Max. fileméret: 4GB  Max. fileszám: 268 435 437  Max. filenév-hossz: 8.3 v. 255  Max. kötet méret: 2 TB 

1B

8 bit

Kilo

1KB

1024B

Mega

1MB

1024KB

Giga

1GB

1024MB

Tera

1TB

1024GB


File-ok nevében használható karakterek:  Angol

nagybetűk (A-Z)  Számok (0-9)  Speciális jelek

(!# $ % & ( ) - @ ^ _ ` { } ~ ‘)

 ASCII

értékek 128-255 (American Standard Code for Information Interchange)


Könyvtár (Mappa) fa-struktúra Hierarchikus elrendezés  Fejjel lefelé lógó fa  Gyökér: gyökérkönyvtár ill. főkönyvtár („\”)  Alkönyvtárak  Struktúrát a felhasználó alakítja ki  Könyvtáron belül nem lehet azonos nevű alkönyvtár vagy file (ha más a kiterjesztés, akkor igen)  Kisbetű – nagybetű nem megkülönböztetett  Aktuális könyvtár spec. neve: ”.”  Szülőkönyvtár spec. neve: ”..” 

DOS parancsok 



PARANCSNÉV paraméter1 paraméter2 ... kapcsoló1 kapcsoló2 ... pl.: DIR A:\*.* /p Egyszerűbben a következő módon kell ezt érteni: a parancsnév megmondja, hogy mit,milyen feladat -ra kérjük a meghajtó- és a könyvtár neve azt, hogy hol, honnan, vagy hova, a paraméter azt, hogy mivel, vagy mit,

a kapcsoló azt, hogy hogyan ...kell a parancsot végrehajtani.

DOS belső parancsok 

DATE 



TIME 



utasítás könyvtár létrehozására

CD 



a DOS verziószámát írja ki

MD 



a képernyő tartalomtörlése

VER 



könyvtár tartalom listázása

CLS 



rendszeridő

DIR 



Dátum beállíttás, lekérdezés

utasítás egy adott könyvtárba való belépésre

RD 

adott nevű könyvtár törlése ( csak ha üres !)

DOS belső parancsok 

COPY 



DEL 



állományok átnevezése

SET 



könyvtárlista az elérési útvonal beállítása

REN 



szöveges állományok tartalma jelenik meg a képernyőn

PATH 



készenléti jel

TYPE 



utasítás állományok törlése

PROMPT 



utasítás állományok másolására

környezeti változó tábla beállítása

VOL 

a lemez címkéje és sorszáma

DOS külső parancsok 

FORMAT 



UNDELETE 



lemezterület ellenőrzése

PRINT 



floppy lemezre vonatkozó másoló utasítás

CHKDSK 



törölt állományok visszaállítása

DISKCOPY 



lemezkezelő utasítás adattárolás előkészítéséhez

nyomtató parancs

EDIT 

a DOS szövegszerkesztője

DOS külső parancsok 

HELP 



MEM 



a merevlemez előkészítés fontos utasítása (partíciók menedzselése)

SYS 



információt ad a lefoglalt és a szabad memóriáról

FDISK 



egy interaktív helprendszer jelenik meg a monitoron

a rendszerállományok másolása megadott meghajtóra (nem mindegy hogy fizikailag hol vannak, sima copy nem elég)

SCANDISK 

a megadott lemezmeghajtó ellenőrzése, javítása

DOS kötegelt állományok 

Batch file-ok  Szöveges

file

 Utasításokból  Címkékből  Kommentekből

(REM-el induló sorok)  Ciklusszervező utasításokból  Ugrásokból (Címkékhez)  Feltételes végrehajtásból (IF)


.bat kiterjesztés  Soronként

végrehajtódik  Elágazás végrehajtható benne  IF

[NOT] EXIST FileName Command IF [NOT] EXIST DirName\nul Command IF [NOT] string1==string2 Command IF [NOT] ERRORLEVEL number Command  GOTO {cimke}

BATCH példa Proba.bat tartalma: dir *.* echo Hello cd .. 

  

Aktuális könyvtár tartalmát listázza Kiírja hogy: Hello A könyvtárszerkezetben feljebb lép egyet (ha nem a főkönyvtárban vagyunk, mert akkor szó nélkül maradunk ott)

DOS kötegelt állományok File létezés vizsgálat @echo off IF EXIST %1 GOTO van Echo nincs Goto end :van Echo VAN! :end 

DOS kötegelt állományok @echo off :start cls echo 1: egyes echo 2: kettes echo 3: harmas set hu= set /p hu=hanyas? if "%hu%" == "1" goto egy if "%hu%" == "2" goto ketto if "%hu%" == "3" goto harom

goto start :egy echo Egyeske goto end :ketto echo Ketteske goto end :harom echo Harmaska goto end :end echo Viszlat


FOR FOR {valtozo} IN ({lista}) DO {command}

Pl.:

@echo off FOR %%A IN (1 2 3 4 5 ) DO echo %%A

WINDOWS

Windows történet 

1985 Windows 1.0 DOS kiegészítő  Grafikus felület 


1987 Windows 2.0 Átlapoló ablakok  Utolsó lemezekre telepíthető verzió 

Windows történet 1990 Windows 3.0 

VGA felbontás (640x480), 16 szín 

Monokróm üzemmód is van, XT-n is fut

3D hatású kinézet  Beépített segítség  Nyomtatómenedzser  DOS-os programok ablakban futhatnak 


1992 Windows for Workgroups 3.1 

Beépített hálózati lehetőségek  

„Telefon” – chat program „Mail” – levelező program (lokális hálózaton)


1993 Windows NT 3.1  

 

 

Professzionális felhasználásra OS/2 – IBM – MS közös fejlesztésből MS kiszállt, pár dolgot áthozott. Felület is OS/2-es lett volna, de végül a Windows 3.x-est kapta Több hálózati szolgáltatás Hordozhatóság (Intel és egyéb CPU-s gépekre is készült) Új megközelítés: rendszer adminisztrátor üzemmódban fut, a különböző programok pedig felhasználói szinten Windows 3.x-el szemben a kernel szabja meg a taszkok futási idejét, el tudja venni a futás jogát (Win 3.x-ben csak az a taszk volt felfüggeszthető amelyik magától átadta a futás jogát)


1993 Windows NT 3.1 Jogokat lehet minden rendszerobjektumhoz definiálni, pl. a file-okhoz  NTFS (NT File System)  Beépített Unicode használat 


1995 Windows 95 16/32 bites rendszer  Sok hasznos funkció az NT-ből átkerült  DOS még mindig beépítve  Új felület (de a régi 3.11-es kinézetet is lehetett használni)  255 hosszú file-nevek alapból  Plug&Play 



Hardverek automatikus feltérképezése, szükséges meghajtók telepítése, konfigurálása (döcögösen ment eleinte – „Plug&Pray”)

Megjelent a Kuka, a Start-menü és a Taskbar (tálca)  Kis hardverigény (386, 4MB, 50MB HDD) 

Windows történet


1996 Windows NT 4.0 Windows 95-ös felület  IBM kompatibilis gépeken felül még egy csomó rendszerre elkészült  Windows Exchange levelező  Boot menedzser (több Win verzió párhuzamosan)  Magas rendszerigény (sok RAM, 486-os CPU)  Nincs USB, FireWire, Infra támogatás  Server (domain, központi beállítások) és Workstation verziók 


1998 Windows 98 Egyszerűbb Internetes elérés  Internet-integráció (aktív asztal)  DVD, USB. Infraport, AGP támogatás  Outlook Express  Több monitoros működés  Start-menü testreszabható, állítható  Még mindig DOS-on alapul  Játékok platformja (NT-n, 2000-en XP-n egy csomó nem indult el)  Sokat fagy (kék halál)  FAT32-es filerendszer 


2000 Windows 2000 (NT 5) Win95/98 – NT keveréknek kellett volna lennie, de ez csak az XP-ben valósul meg  Nagyon stabil verzió (Professzionális használatra igen jó MS alternatíva, Szerver)  DOS teljesen hiányzik, de régi Win95/98 programok sem futnak rendesen (játékok pl.  privát, általános otthoni használatra nem túl jó)  Erőgépet igényel  Service Pack-ekkel frissen tartja az MS 


2000 Windows Me Utolsó DOS-on alapuló Windows verzió  Win98 alapú, Win2k kinézetű  Kevés új funkció 



Rendszervisszaállítás


2001 Windows XP  Win9x

és WinNT/2K széria összeolvasztva  Igaziból az NT széria tagja, némi 9x kompatibilitással  Új felület: „Luna”  Több alverzió (Home, Pro, Mediacenter, stb..)


2003 Windows 2003 Server  XP

Server  Integrált .NET keretrendsyer  „Hot Add Memory”  Erőigényes 

2004 Windows XP 64-Bit Edition bites CPU-s gépekre  32-bites programokat is futtat (WOW64 – Windows on Windows 64)  64


Windows Vista (Longhorn)  

2006 november (végfelhasználók: 2007 január) Új felület: Aero 

 

     

3D támogatás a felületen

Feladatváltásnál előnézet Tálcán előnézet Új Start-menü (alkategóriák, keresés) Beépített „sidebar” (plusz tálca) Virtuális könyvtárak (téma szerint több módon összefűzve) IE7, OutlookWindows Mail Beépített aktív védelem: Defender (Spyware-ek ellen) Szülői kontroll: idősávokban blokkolhatóak oldalak, programok, letöltések


Windows Vista (Longhorn) „Readyboost” technológia – Flash alapú eszközöket ki lehet jelölni rendszergyorsító-táraknak  Setup teljesen grafikus  Nagy gépigény  LASSÚ! 



Kell-e váltani? 

64-bites programok és DX10 támogatáshoz szükségessé válhat

Windows 7 



megjelenés: 2009. október 24. Windows 7 ajánlott követelmények  Processzor

:1 GHz (32 és 64 bites rendszernél

is)  Memória (RAM): 1 GB  Videokártya: DirectX 9.0 képes  Grafikus memória: 128 MB (A Windows Aero felülethez)  Szabad terület: 16 GB

Windows Családfa

A Midori projekt 

MinWin kernel  25

MB méretű, 40 MB memóriát igényel (jelenleg! csak a kernel)  A rendszer több példányban és párhuzamosan fog futni egy processzoron belül (hypervizor)

Windows fájlstruktúrák 

NTFS  Windows



exFAT

NT – Windows 7

LINUX

Mi a GNU/Linux? 





A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája. A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unixszerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra

GNU, GPL, FSF 



GNU: „GNU's Not Unix” (1983, R. Stallman) GPL: General Public License 





egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet az FSF tervezett a GNU projekt programkódjaihoz A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.

FSF: Free Software Foundation (1985)

Linus Torvalds - 1969-ben született - 1988 – 1996: Helsinki Egyetem, informatikai diploma - Elkezdett ismerkedni a MINIX operációs rendszerrel (Andrew S. Tanenbaum) - A MINIX nem felelt meg az igényeinek, saját operációs rendszer fejlesztésébe kezdett

Az első kiadás - 1991. aug. 25.: bejelenti a Linux kernelt a MINIX levelezőlistáján - 0.01-es kiadás szeptemberben került fel az FTP szerverekre - 386-os processzort igényelt - Kezdetben csak IBM PC-n futott - Csak finn billentyűzetet támogatott

A kiadás következményei: -

-

-

A kódot sokan letöltötték Külső fejlesztések Hamarosan közösségi projektté vált Következmény: Nagyon gyors fejlődés október: 0.02 … december: 0.10

0.11-es verzió -

-

-

Hibajavítások Hercules / EGA / VGA monitorokat is támogat A konzol hangot is ad Fájlrendszer karbantartó programok (mkfs, fsck, fdisk) Amerikai, német, francia és finn billentyűzetet is támogat

Miért terjedt ilyen gyorsan? -

-

Commodore: 1994-ben csődöt jelentett Atari: már nem adott ki új modellt Apple: ekkoriban gyengélkedett

Következmény: Microsoft egyeduralom A linuxban kezdték keresni az alternatívát.

Licenc -

-

A rendszer saját licenc alatt állt, korlátozta az üzleti felhasználást Ezen változtatni akart Torvalds 1992. dec.: 0.99-es verzió; GPL licenc (szabadon terjeszthető és módosítható)

Mi is az a linux pontosan? 



Linux alatt azt az ingyenes rendszermagot (kernelt) értjük, amit 1991 óta is Linux Torvalds felügyelete alatt fejlesztenek. A rendszermag forráskódja nyílvános, báki megtekintheti, így pontosan ismert a működése. A linux rendszermag köré épülnek az egyes disztri-búciók, amik gyakorlatilag terjesztési csomagok, amelyeket kölünböző cégek, szervezetek készítenek el. Ezek nagy része ingyenes, de vannak melyekért fizetni kell, amit az adott cégek általában a support-tal indokolnak.

Disztribúció Több ezer linux disztribúció létezik, néhány fontosabb: Debian Ubuntu / Kubuntu / Xubuntu / Edubuntu Uhulinux OpenSuse / Suse Fedora Core / Red Hat Slackware Mandriva 

Linux parancsok 



A Linux operációs rendszer Unix öröksége az, hogy igen sok shell parancsot tartalmaz, melyekkel hatékonyan lehet feladatokat végrehajtani. A BevInfo Gyakorlaton Windows alól használjuk távoli eléréssel (ssh shell-el), pl. putty programmal.

Általános parancsok      

passwd – jelszó megváltoztatása who – bejelentkezett felhasználók w – bejelentkezett fehasználók, táblázatban finger usernév – felhasználó adatai last – legutóbbi bejelentkezések last | grep hallgato  a last kimenetét a | -jel (pipe-jel) átadja a grep parancs bemenetére, amely kiszűri a hallgato szót tartalmazó sorokat

Parancsok – súgó, manual 





man – a kézikönyv, manual megjelenítése egy-egy parancsot illetően. Pl man cd : a cd parancs leírása. (kilépés a 'q'-val) apropos – megadja, hogy mely parancsokhoz kapcsolódik a keresett téma. pl.: apropos file info – karakteres menüvezérelt leírás a keresett témáról. pl.: info file

Fájlkezelő parancsok 

  

   

cd {könyvtár} : belépés a könyvtárba cd .. : egy szinttel feljebb lép mkdir név : könyvtár (jegyzék) létrehozása rmdir név : könyvtár törlése touch teszt.txt : fájl létrehozása rm teszt.txt : fájl törlése cp honnan hova : másolás ls : listázás (DOS-ban a dir-hez hasonlít) ls –a : rejtett állományokat is kilistázza ls –l : hosszú formában listáz

Jogosultságok kezelése Minden Linux rendszert csak authentikáció után lehet használni. A beléptetett felhasználó tagja egy vagy több csoportnak, amelyekhez jogosultságok tartoznak. A jogosultságok kezelése fájlokon keresztül történik. Minden fájl esetén egy 3 csoportból álló jogosultságcsomag van. pl. szoveg.txt rw- r-- r--

Jogosultságok kezelése 2. pl. ls -l parancs után: fájlnév

jogosultságok tulajdonos tulaj.csoportja

szoveg.txt rw- r-- --- username hallgato ... Az első blokk: rw- a tulajdonos (aki létrehozta) jogosultságait adja meg. r=read (olvasás) w=write (írás) x=eXecute (végregajtás) [ Könyvtárak esetén ez a könyvtár listázási jogát jelenti. ] A második blokk: r-- azt a csoportot jelenti, amelyikbe a fájl tulajdonosa tartozik. A harmadik blokk: --- a „többiek” jogai, vagyis akik nem a tulajdonossal megegyező csoportba tartoznak, és nem a tulajdonos.

Jogosultságok kezelése 3. Chmod – jogosultságok módosítása pl.: chmod +w szoveg.txt – mindenkinek írási jogok ad. Amennyiben csupán a csoportunknak szeretnénk írási jogot adni: chmod g+w szoveg.txt Itt az u:tulajdonos, g:tulaj.csoport, o:többiek A chmod leggyakoribb használata azonban az, amikor számok segítségével adunk meg jogosultságokat. Ekkor a 2-es számrendszerbeli „átváltása” jelenti a jogosultság értékét. Pl: rw- : 110 = 4+2+1 = 6 -wx : 011 = 0+2+1 = 3 chmod 640 szoveg.txt felel meg a rw- r-- --jogosultságoknak.

A linux könyvtárszerkezete, konfigurációs állományok 

 

Kötött nevű, elhelyezkedésű, tartalmú könyvtárak Egy sokfelhasználós rendszerben szükség van valamilyen rendszerre az állományok tárolásában /bin :futtatható állományok /boot :rendszerbetöltéshez szükséges állományok, kernel image  GRUB

vagy LiLo rendszerbetöltő könyvtára, ebben menu.lst config. állomány, amely a rendszerindítás beállításait tartalmazza. Default op.rsz, menü megjelenési ideje

Könyvtárszerkezet folyt. 



/dev -az eszközök könyvtára. Minden egyes hardver eszköz egy-egy állománynak felel meg. (Linux-ban minden fájl.) /etc :konfigurációs állományok helye -azokat a „tárolókat” tartalmazza, ahol a programcsomagok elérhetőek

 /etc/apt/sources.list

pl.: deb http://hu.archive.ubuntu.com/ubuntu/ intrepid main restricted; deb cdrom:[Ubuntu 8.10 _Intrepid Ibex_ - Release i386 (20081029.5)]/ intrepid main restricted  /etc/network/interfaces

:hálózati eszközök konfigurációja. pl. Fix IP, DHCP IP

Könyvtárszerkezet folyt. • /home – a felhasználók állományait tartalmazza (külön partícióra szokás) • /media • /mnt: a csatolt meghajtók, háttértárak találhatóak itt meg (pl. pen-drive, HDD, CD) MOUNT – háttértárak csatolására szolgál pl. mount -t ntfs /dev/hdb2 /mnt/D

• /var: itt találhatóak a rendszerprogramok, rendszer szolgáltatással kapcsolatos

OPERÁCIÓS RENDSZEREK DOS - WINDOWS - LINUX. Háber István

Recommend Documents