OPERÁCIÓS RENDSZEREK DOS - WINDOWS - LINUX Háber István –
[email protected]
Operációs rendszerek
~1960 Számítási idő (pénzbe kerül) Kezelés - programozó személyesen Fordító program betöltése (kártyákról, pl. FORTRAN) Program betöltése (FORTRAN nyelvű) Fordítás új program kártyán (Gépi kódú) Új program betöltése Futtatás Kimenet Hiba esetén memóriamásolat (core dump),
Operációs rendszerek Gépkezelő
munkájának kiváltása
Vezérelt
betöltések (fordító, új program, adat) Egyre több szolgáltatás Operációs
rendszer feladatai
A mögöttes
hardver elrejtése, egy egyszerűbb virtuális gép nyújtásával Erőforrás-kezelő
MS – DOS történet (MicroSoft Disk Operating System)
CP/M három komponense CCP
(Console Command Processor)
Parancsokat fogadott el a billentyűzetről Parancsszó + paraméterek
BDOS
File-ok megnyitása Konzolra írás Nyomtatás Felhasználói programok bármely konfiguráción, memóriamérettől függetlenül ugyanúgy futottak
BIOS
(Basic Disk Operating System)
(Basic Input Output System)
Alacsony szintű funkciók megvalósítása – diszkre való írás/olvasás, konzolra való írás
MS – DOS történet (MicroSoft Disk Operating System)
1980 IBM PC prototípus
16 bites processzor, nincs rá OS, csak az MS féle BASIC
1980 QDOS (Quick Dirty Operating System) Tim Paterson 4 hónap alatt írta (CP/M alapján) Sok tulajdonsága a CP/M-ből öröklődött Intel 8086-os 16 bites gépekre készült Filerendszer az MS BASIC-ből származó FAT
QDOS első verziója a 86-DOS
MS – DOS történet (MicroSoft Disk Operating System)
1980 Microsoft licenszeli a 86-DOS-t 1981 május
1981 július
Microsoft alkalmazza Tim Patersont hogy portolja a QDOS-t (86-DOS) az IBM PC-re Microsoft minden jogot megszerez a 86-DOS-ra
1981 augusztus IBM PC megjelenik IBM Microsofttól licenszelt oprendszere: PC-DOS 1.0
MS – DOS történet (MicroSoft Disk Operating System)
1982 PC-DOS 2.0 (MS-DOS-al megegyező) Merevlemez támogatás Teljesen újraírt kód, szinte semmi köze a QDOS-hoz innen
1984 MS-DOS 3.0
1987 MS-DOS 3.3
Logikai meghajtó támogatás (fizikai lemezen több logikai lemez)
1994 MS-DOS 6.22
32 MB-os merevlemez partíció támogatás
Utolsó egyedülálló MS verzió (később a Windows része)
2000 PC DOS 2000 - utolsó DOS verzió
MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System)
Microsoft operációs rendszere, a későbbi Windows rendszerek elődje Karakteres üzemmódban fut Egyfelhasználós, egyfeladatos Parancssoros felület Kötegelt állomány futtatási lehetőség
MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System)
Négy alap egységből áll Betöltő
szektor (boot record) ROM-BIOS felület (IO.SYS) DOS kernel (MSDOS.SYS) Parancsértelmező (command.com)
MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System) Gép indulása, részek feladatai Boot (bootstrap)
Az operációs rendszer memóriába töltését hívjuk boot-olásnak
Boot lépései
Bekapcsolás után a PC-ben tárolt alapprogram (ROM BIOS) egy önellenőrzést hajt végre (van-e RAM a gépben, van-e billentyűzet, stb - hangjelek)
ROM BIOS ellenőrzi hogy van-e lemez a meghajtóban, ha nincs, a merevlemez első szektorából (Master Boot Sector) kiolvassa a Master Boot Record-ot és a partíciós táblát
MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System) Boot lépései – folyt.
A partíciós tábla tartalmazza a diszk logikai felosztását, illetve hogy milyen operációs rendszerek vannak telepítve és melyik az aktív
A BIOS a Master Boot Record-ot indítja, mely az aktív operációs rendszer partíciójának Boot Sector-át megkeresve elindítja a Boot Record-ot
A Boot Record által indított program a telepített operációs rendszertől függ (az OS telepítésnél módosítja a Boot Recordot)
MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System)
MS DOS Boot Rekord 2 file-t tölt be MSDOS.SYS
(DOS Kernel - rendszermag)
Erőforrás
elosztás és kezelés (Pl.: File menedzsment, Memória menedzsment) Magas szintű kommunikációt biztosít az alacsony szintű eszközök felé IO.SYS I/O
műveletek (Konzol, billentyűzet, printer, stb) ROM BIOS-felé kommunikáció
MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System) IO.SYS: ROM-BIOS felület Illesztő
modulok a ROM-BIOS felé A ROM-BIOS alacsony szintű szolgáltatásokat ad Az eredeti rutinok kiegészíthetőek – BIOS-tól való függetlenség Billentyű
beolvasás Képernyőre írás Lemezre írás Config.sys
értelmezése (konfigurációs beállítások) COMMAND.COM betöltése
MS – DOS (MicroSoft Disk Operating System)
Parancsértelmező Felhasználó
és operációs rendszer közötti kommunikáció Alapból a COMMAND.COM értelmező fut (le lehet cserélni másikra) Belső és külső programok futtatása
DOS parancsok
Parancsok
Belső
Beépítve az operációs rendszerbe (COMMAND.COM része, nem külön file-ban tárolt programok) COMMAND.COM memóriában bármikor kiadható parancsok pl: cd, md, cls, del, prompt, dir,call,..
Külső
Külön file-ban létező programok, a DOS-hoz adják, de nem feltétlenül szükségesek a működéshez, letörölhetőek akár. Pl: label, edit, deltree, fc, format, find, attrib, sort,... A másodlagos táron vannak, futáskor be kell tölteni őket a memóriába
DOS parancsok
Parancs végrehajtási sorrend DOSKEY makró (MS DOS 4.0-tól)? Ha nem: Belső parancs? Ha nem: Külső parancs?
.com .exe .bat Aktuális könyvtár Keresési útvonal (path)
Hiba („Bad command or filename.”)
DOS filestruktúra
File („fájl”) – állomány Adatokat/Utasításokat
összefogó egység
Állományokról nyílvántartás – FAT (File Allocation Table)
FAT
1977 FAT12 (12 bites verzió)
Max. fileméret: 32MB Max. fileszám: 4077 Max. filenév-hossz: 8.3 Max. kötet méret: 32 MB Könyvtár hierarchiát nem kezelt, csak 1983-tól
1984 elő-FAT16
1988 FAT16 (16 bites verzió)
Max. fileméret: 2 GB Max. fileszám: 65517 Max. filenév-hossz: 8.3 (LFN-el 255) Max. kötet méret: 2 GB
FAT
1996 FAT32 (32 bites verzió) Max. fileméret: 4GB Max. fileszám: 268 435 437 Max. filenév-hossz: 8.3 v. 255 Max. kötet méret: 2 TB
1B
8 bit
Kilo
1KB
1024B
Mega
1MB
1024KB
Giga
1GB
1024MB
Tera
1TB
1024GB
DOS filestruktúra
File-ok nevében használható karakterek: Angol
nagybetűk (A-Z) Számok (0-9) Speciális jelek
(!# $ % & ( ) - @ ^ _ ` { } ~ ‘)
ASCII
értékek 128-255 (American Standard Code for Information Interchange)
DOS filestruktúra
Könyvtár (Mappa) fa-struktúra Hierarchikus elrendezés Fejjel lefelé lógó fa Gyökér: gyökérkönyvtár ill. főkönyvtár („\”) Alkönyvtárak Struktúrát a felhasználó alakítja ki Könyvtáron belül nem lehet azonos nevű alkönyvtár vagy file (ha más a kiterjesztés, akkor igen) Kisbetű – nagybetű nem megkülönböztetett Aktuális könyvtár spec. neve: ”.” Szülőkönyvtár spec. neve: ”..”
DOS parancsok
PARANCSNÉV paraméter1 paraméter2 ... kapcsoló1 kapcsoló2 ... pl.: DIR A:\*.* /p Egyszerűbben a következő módon kell ezt érteni: a parancsnév megmondja, hogy mit,milyen feladat -ra kérjük a meghajtó- és a könyvtár neve azt, hogy hol, honnan, vagy hova, a paraméter azt, hogy mivel, vagy mit,
a kapcsoló azt, hogy hogyan ...kell a parancsot végrehajtani.
DOS belső parancsok
DATE
TIME
utasítás könyvtár létrehozására
CD
a DOS verziószámát írja ki
MD
a képernyő tartalomtörlése
VER
könyvtár tartalom listázása
CLS
rendszeridő
DIR
Dátum beállíttás, lekérdezés
utasítás egy adott könyvtárba való belépésre
RD
adott nevű könyvtár törlése ( csak ha üres !)
DOS belső parancsok
COPY
DEL
állományok átnevezése
SET
könyvtárlista az elérési útvonal beállítása
REN
szöveges állományok tartalma jelenik meg a képernyőn
PATH
készenléti jel
TYPE
utasítás állományok törlése
PROMPT
utasítás állományok másolására
környezeti változó tábla beállítása
VOL
a lemez címkéje és sorszáma
DOS külső parancsok
FORMAT
UNDELETE
lemezterület ellenőrzése
PRINT
floppy lemezre vonatkozó másoló utasítás
CHKDSK
törölt állományok visszaállítása
DISKCOPY
lemezkezelő utasítás adattárolás előkészítéséhez
nyomtató parancs
EDIT
a DOS szövegszerkesztője
DOS külső parancsok
HELP
MEM
a merevlemez előkészítés fontos utasítása (partíciók menedzselése)
SYS
információt ad a lefoglalt és a szabad memóriáról
FDISK
egy interaktív helprendszer jelenik meg a monitoron
a rendszerállományok másolása megadott meghajtóra (nem mindegy hogy fizikailag hol vannak, sima copy nem elég)
SCANDISK
a megadott lemezmeghajtó ellenőrzése, javítása
DOS kötegelt állományok
Batch file-ok Szöveges
file
Utasításokból Címkékből Kommentekből
(REM-el induló sorok) Ciklusszervező utasításokból Ugrásokból (Címkékhez) Feltételes végrehajtásból (IF)
DOS kötegelt állományok
.bat kiterjesztés Soronként
végrehajtódik Elágazás végrehajtható benne IF
[NOT] EXIST FileName Command IF [NOT] EXIST DirName\nul Command IF [NOT] string1==string2 Command IF [NOT] ERRORLEVEL number Command GOTO {cimke}
BATCH példa Proba.bat tartalma: dir *.* echo Hello cd ..
Aktuális könyvtár tartalmát listázza Kiírja hogy: Hello A könyvtárszerkezetben feljebb lép egyet (ha nem a főkönyvtárban vagyunk, mert akkor szó nélkül maradunk ott)
DOS kötegelt állományok File létezés vizsgálat @echo off IF EXIST %1 GOTO van Echo nincs Goto end :van Echo VAN! :end
DOS kötegelt állományok @echo off :start cls echo 1: egyes echo 2: kettes echo 3: harmas set hu= set /p hu=hanyas? if "%hu%" == "1" goto egy if "%hu%" == "2" goto ketto if "%hu%" == "3" goto harom
goto start :egy echo Egyeske goto end :ketto echo Ketteske goto end :harom echo Harmaska goto end :end echo Viszlat
DOS kötegelt állományok
FOR FOR {valtozo} IN ({lista}) DO {command}
Pl.:
@echo off FOR %%A IN (1 2 3 4 5 ) DO echo %%A
WINDOWS
Windows történet
1985 Windows 1.0 DOS kiegészítő Grafikus felület
Windows történet
1987 Windows 2.0 Átlapoló ablakok Utolsó lemezekre telepíthető verzió
Windows történet 1990 Windows 3.0
VGA felbontás (640x480), 16 szín
Monokróm üzemmód is van, XT-n is fut
3D hatású kinézet Beépített segítség Nyomtatómenedzser DOS-os programok ablakban futhatnak
Windows történet
1992 Windows for Workgroups 3.1
Beépített hálózati lehetőségek
„Telefon” – chat program „Mail” – levelező program (lokális hálózaton)
Windows történet
1993 Windows NT 3.1
Professzionális felhasználásra OS/2 – IBM – MS közös fejlesztésből MS kiszállt, pár dolgot áthozott. Felület is OS/2-es lett volna, de végül a Windows 3.x-est kapta Több hálózati szolgáltatás Hordozhatóság (Intel és egyéb CPU-s gépekre is készült) Új megközelítés: rendszer adminisztrátor üzemmódban fut, a különböző programok pedig felhasználói szinten Windows 3.x-el szemben a kernel szabja meg a taszkok futási idejét, el tudja venni a futás jogát (Win 3.x-ben csak az a taszk volt felfüggeszthető amelyik magától átadta a futás jogát)
Windows történet
1993 Windows NT 3.1 Jogokat lehet minden rendszerobjektumhoz definiálni, pl. a file-okhoz NTFS (NT File System) Beépített Unicode használat
Windows történet
1995 Windows 95 16/32 bites rendszer Sok hasznos funkció az NT-ből átkerült DOS még mindig beépítve Új felület (de a régi 3.11-es kinézetet is lehetett használni) 255 hosszú file-nevek alapból Plug&Play
Hardverek automatikus feltérképezése, szükséges meghajtók telepítése, konfigurálása (döcögösen ment eleinte – „Plug&Pray”)
Megjelent a Kuka, a Start-menü és a Taskbar (tálca) Kis hardverigény (386, 4MB, 50MB HDD)
Windows történet
Windows történet
1996 Windows NT 4.0 Windows 95-ös felület IBM kompatibilis gépeken felül még egy csomó rendszerre elkészült Windows Exchange levelező Boot menedzser (több Win verzió párhuzamosan) Magas rendszerigény (sok RAM, 486-os CPU) Nincs USB, FireWire, Infra támogatás Server (domain, központi beállítások) és Workstation verziók
Windows történet
1998 Windows 98 Egyszerűbb Internetes elérés Internet-integráció (aktív asztal) DVD, USB. Infraport, AGP támogatás Outlook Express Több monitoros működés Start-menü testreszabható, állítható Még mindig DOS-on alapul Játékok platformja (NT-n, 2000-en XP-n egy csomó nem indult el) Sokat fagy (kék halál) FAT32-es filerendszer
Windows történet
2000 Windows 2000 (NT 5) Win95/98 – NT keveréknek kellett volna lennie, de ez csak az XP-ben valósul meg Nagyon stabil verzió (Professzionális használatra igen jó MS alternatíva, Szerver) DOS teljesen hiányzik, de régi Win95/98 programok sem futnak rendesen (játékok pl. privát, általános otthoni használatra nem túl jó) Erőgépet igényel Service Pack-ekkel frissen tartja az MS
Windows történet
2000 Windows Me Utolsó DOS-on alapuló Windows verzió Win98 alapú, Win2k kinézetű Kevés új funkció
Rendszervisszaállítás
Windows történet
2001 Windows XP Win9x
és WinNT/2K széria összeolvasztva Igaziból az NT széria tagja, némi 9x kompatibilitással Új felület: „Luna” Több alverzió (Home, Pro, Mediacenter, stb..)
Windows történet
2003 Windows 2003 Server XP
Server Integrált .NET keretrendsyer „Hot Add Memory” Erőigényes
2004 Windows XP 64-Bit Edition bites CPU-s gépekre 32-bites programokat is futtat (WOW64 – Windows on Windows 64) 64
Windows történet
Windows Vista (Longhorn)
2006 november (végfelhasználók: 2007 január) Új felület: Aero
3D támogatás a felületen
Feladatváltásnál előnézet Tálcán előnézet Új Start-menü (alkategóriák, keresés) Beépített „sidebar” (plusz tálca) Virtuális könyvtárak (téma szerint több módon összefűzve) IE7, OutlookWindows Mail Beépített aktív védelem: Defender (Spyware-ek ellen) Szülői kontroll: idősávokban blokkolhatóak oldalak, programok, letöltések
Windows történet
Windows Vista (Longhorn) „Readyboost” technológia – Flash alapú eszközöket ki lehet jelölni rendszergyorsító-táraknak Setup teljesen grafikus Nagy gépigény LASSÚ!
Kell-e váltani?
64-bites programok és DX10 támogatáshoz szükségessé válhat
Windows 7
megjelenés: 2009. október 24. Windows 7 ajánlott követelmények Processzor
:1 GHz (32 és 64 bites rendszernél
is) Memória (RAM): 1 GB Videokártya: DirectX 9.0 képes Grafikus memória: 128 MB (A Windows Aero felülethez) Szabad terület: 16 GB
Windows Családfa
A Midori projekt
MinWin kernel 25
MB méretű, 40 MB memóriát igényel (jelenleg! csak a kernel) A rendszer több példányban és párhuzamosan fog futni egy processzoron belül (hypervizor)
Windows fájlstruktúrák
NTFS Windows
exFAT
NT – Windows 7
LINUX
Mi a GNU/Linux?
A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája. A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unixszerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra
GNU, GPL, FSF
GNU: „GNU's Not Unix” (1983, R. Stallman) GPL: General Public License
egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet az FSF tervezett a GNU projekt programkódjaihoz A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.
FSF: Free Software Foundation (1985)
Linus Torvalds - 1969-ben született - 1988 – 1996: Helsinki Egyetem, informatikai diploma - Elkezdett ismerkedni a MINIX operációs rendszerrel (Andrew S. Tanenbaum) - A MINIX nem felelt meg az igényeinek, saját operációs rendszer fejlesztésébe kezdett
Az első kiadás - 1991. aug. 25.: bejelenti a Linux kernelt a MINIX levelezőlistáján - 0.01-es kiadás szeptemberben került fel az FTP szerverekre - 386-os processzort igényelt - Kezdetben csak IBM PC-n futott - Csak finn billentyűzetet támogatott
A kiadás következményei: -
-
-
A kódot sokan letöltötték Külső fejlesztések Hamarosan közösségi projektté vált Következmény: Nagyon gyors fejlődés október: 0.02 … december: 0.10
0.11-es verzió -
-
-
Hibajavítások Hercules / EGA / VGA monitorokat is támogat A konzol hangot is ad Fájlrendszer karbantartó programok (mkfs, fsck, fdisk) Amerikai, német, francia és finn billentyűzetet is támogat
Miért terjedt ilyen gyorsan? -
-
Commodore: 1994-ben csődöt jelentett Atari: már nem adott ki új modellt Apple: ekkoriban gyengélkedett
Következmény: Microsoft egyeduralom A linuxban kezdték keresni az alternatívát.
Licenc -
-
A rendszer saját licenc alatt állt, korlátozta az üzleti felhasználást Ezen változtatni akart Torvalds 1992. dec.: 0.99-es verzió; GPL licenc (szabadon terjeszthető és módosítható)
Mi is az a linux pontosan?
Linux alatt azt az ingyenes rendszermagot (kernelt) értjük, amit 1991 óta is Linux Torvalds felügyelete alatt fejlesztenek. A rendszermag forráskódja nyílvános, báki megtekintheti, így pontosan ismert a működése. A linux rendszermag köré épülnek az egyes disztri-búciók, amik gyakorlatilag terjesztési csomagok, amelyeket kölünböző cégek, szervezetek készítenek el. Ezek nagy része ingyenes, de vannak melyekért fizetni kell, amit az adott cégek általában a support-tal indokolnak.
Disztribúció Több ezer linux disztribúció létezik, néhány fontosabb: Debian Ubuntu / Kubuntu / Xubuntu / Edubuntu Uhulinux OpenSuse / Suse Fedora Core / Red Hat Slackware Mandriva
Linux parancsok
A Linux operációs rendszer Unix öröksége az, hogy igen sok shell parancsot tartalmaz, melyekkel hatékonyan lehet feladatokat végrehajtani. A BevInfo Gyakorlaton Windows alól használjuk távoli eléréssel (ssh shell-el), pl. putty programmal.
Általános parancsok
passwd – jelszó megváltoztatása who – bejelentkezett felhasználók w – bejelentkezett fehasználók, táblázatban finger usernév – felhasználó adatai last – legutóbbi bejelentkezések last | grep hallgato a last kimenetét a | -jel (pipe-jel) átadja a grep parancs bemenetére, amely kiszűri a hallgato szót tartalmazó sorokat
Parancsok – súgó, manual
man – a kézikönyv, manual megjelenítése egy-egy parancsot illetően. Pl man cd : a cd parancs leírása. (kilépés a 'q'-val) apropos – megadja, hogy mely parancsokhoz kapcsolódik a keresett téma. pl.: apropos file info – karakteres menüvezérelt leírás a keresett témáról. pl.: info file
Fájlkezelő parancsok
cd {könyvtár} : belépés a könyvtárba cd .. : egy szinttel feljebb lép mkdir név : könyvtár (jegyzék) létrehozása rmdir név : könyvtár törlése touch teszt.txt : fájl létrehozása rm teszt.txt : fájl törlése cp honnan hova : másolás ls : listázás (DOS-ban a dir-hez hasonlít) ls –a : rejtett állományokat is kilistázza ls –l : hosszú formában listáz
Jogosultságok kezelése Minden Linux rendszert csak authentikáció után lehet használni. A beléptetett felhasználó tagja egy vagy több csoportnak, amelyekhez jogosultságok tartoznak. A jogosultságok kezelése fájlokon keresztül történik. Minden fájl esetén egy 3 csoportból álló jogosultságcsomag van. pl. szoveg.txt rw- r-- r--
Jogosultságok kezelése 2. pl. ls -l parancs után: fájlnév
jogosultságok tulajdonos tulaj.csoportja
szoveg.txt rw- r-- --- username hallgato ... Az első blokk: rw- a tulajdonos (aki létrehozta) jogosultságait adja meg. r=read (olvasás) w=write (írás) x=eXecute (végregajtás) [ Könyvtárak esetén ez a könyvtár listázási jogát jelenti. ] A második blokk: r-- azt a csoportot jelenti, amelyikbe a fájl tulajdonosa tartozik. A harmadik blokk: --- a „többiek” jogai, vagyis akik nem a tulajdonossal megegyező csoportba tartoznak, és nem a tulajdonos.
Jogosultságok kezelése 3. Chmod – jogosultságok módosítása pl.: chmod +w szoveg.txt – mindenkinek írási jogok ad. Amennyiben csupán a csoportunknak szeretnénk írási jogot adni: chmod g+w szoveg.txt Itt az u:tulajdonos, g:tulaj.csoport, o:többiek A chmod leggyakoribb használata azonban az, amikor számok segítségével adunk meg jogosultságokat. Ekkor a 2-es számrendszerbeli „átváltása” jelenti a jogosultság értékét. Pl: rw- : 110 = 4+2+1 = 6 -wx : 011 = 0+2+1 = 3 chmod 640 szoveg.txt felel meg a rw- r-- --jogosultságoknak.
A linux könyvtárszerkezete, konfigurációs állományok
Kötött nevű, elhelyezkedésű, tartalmú könyvtárak Egy sokfelhasználós rendszerben szükség van valamilyen rendszerre az állományok tárolásában /bin :futtatható állományok /boot :rendszerbetöltéshez szükséges állományok, kernel image GRUB
vagy LiLo rendszerbetöltő könyvtára, ebben menu.lst config. állomány, amely a rendszerindítás beállításait tartalmazza. Default op.rsz, menü megjelenési ideje
Könyvtárszerkezet folyt.
/dev -az eszközök könyvtára. Minden egyes hardver eszköz egy-egy állománynak felel meg. (Linux-ban minden fájl.) /etc :konfigurációs állományok helye -azokat a „tárolókat” tartalmazza, ahol a programcsomagok elérhetőek
/etc/apt/sources.list
pl.: deb http://hu.archive.ubuntu.com/ubuntu/ intrepid main restricted; deb cdrom:[Ubuntu 8.10 _Intrepid Ibex_ - Release i386 (20081029.5)]/ intrepid main restricted /etc/network/interfaces
:hálózati eszközök konfigurációja. pl. Fix IP, DHCP IP
Könyvtárszerkezet folyt. • /home – a felhasználók állományait tartalmazza (külön partícióra szokás) • /media • /mnt: a csatolt meghajtók, háttértárak találhatóak itt meg (pl. pen-drive, HDD, CD) MOUNT – háttértárak csatolására szolgál pl. mount -t ntfs /dev/hdb2 /mnt/D
• /var: itt találhatóak a rendszerprogramok, rendszer szolgáltatással kapcsolatos