BOLOGNA-FOLYAMAT: VÁLSÁG ÉS VÁLTOZÁSMENEDZSMENT A JANUS PANNONIUS KÖZGAZDASÁGI SZAKKOLLÉGIUMBAN BOLOGNA-PROCESS: CRISIS AND CHANGEMANAGEMENT WITHIN THE JANUS PANNONIUS COLLEGE FOR ADVANCED STUDIES Sipos Norbert Sipos Norbert1 PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola, 7622 Pécs, Rákóczi út 80.,
[email protected] ÖSSZEFOGLALÓ A 2006-ban életbe lépett Bologna folyamat következtében az egész felsőoktatási rendszer átalakult, csupán néhány képzés esetében maradt meg az osztatlan ciklus. Ez változást hozott az összes hallgató számára, így a felsőoktatási tehetségképzésben érintett szakkollégiumok működésében is. A korábban több évre stabil stratégiai tervekkel, kialakult szokásokkal rendelkező szervezeteknek a töredezett képzésen belül az egyre mobilabb hallgatók igényeit kell kielégíteni, és olyan integrált csomagot kialakítani, amelyik az új rendszer előnyeit aknázza ki. A felsőoktatás minden tehetséggondozó szervezete számára fontos a megfelelő válaszok kidolgozása a felmerült problémákra. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium esetében mutatom be az alkalmazott válság- és változásmenedzsment eszközeit. SUMMARY As a result of the Bologna Process enacted in 2006 the whole higher education system has changed, only a few qualification remained undivided, long-term. This caused changes for all the students, including the functioning of the colleges for advanced studies aiming the higher education talent management. Formerly these organizations had years-long strategic plans, developed habits, now have to face a fragmented education system and to satisfy the needs of mobile students with and integrated package, which exploits the benefits of the new system. For every participant of the higher education talent development is important to elaborate adequate answers to the emerging problems. I will demonstrate the crisis and change management tools of the Janus Pannonius College for Advanced Studies presented at the Faculty of Business and Economics, University of Pécs. BEVEZETÉS A magyar felsőoktatás több jelentős változáson ment keresztül a rendszerváltozás óta. Az utóbbi években felgyorsult ez az ütem, különösképpen a Bologna-folyamat bevezetésével. A felsőoktatásban tanulók száma megnégyszereződött1, ma sokkal könnyebb bekerülni, mint két-három évtizeddel ezelőtt. Egyes szakmák eltömegesedtek, a közoktatás feladatát a felsőfokú oktatás, az érettségi szerepét pedig a diploma tölti be a munkaerőpiacon. A felvételi során megszűnt a közvetlen kiválasztási lehetőség, az egyetemek nem tudják befolyásolni, a folyamatot2. A felsőoktatásba már nem csak a tehetségesek kerülnek be egyrészt a költségtérítéses képzés alacsonyabb pontszáma, másrészt a megnövekedett állami 1 2
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi006.html Ez alól kivételt képeznek az egyes szakmák esetében előírt alkalmassági vizsgák.
keretszámok miatt. Visszatekintve az elmúlt húsz évre nem találunk olyan időszakot, amikor legalább öt egymást követő éven keresztül volt érvényes felsőoktatási stratégia. Az ebben a környezetben működő tehetséggondozással foglalkozó szervezeteknek nehezebbé vált a tehetségesek kiválasztása, hiszen nagyobb merítőbázisból és kevesebb közvetlen kontaktussal kell kiszűrni azokat, akikkel fókuszáltan érdemes foglalkozni. Számos formát említhetünk az alapítványoktól kezdve az állami költségvetési szervek által létrehozott, vagy pályázatból finanszírozott megoldásokon át a nonprofit szervezetekig bezárólag, amelyek mind az emberi tőke fejlesztését tűzték ki célul. A magyar felsőoktatásban már régóta jelen van a tehetséggondozás egy kiemelt formája, ami nem csak nonprofit, hanem önkéntes jellegű is: a szakkollégiumok. Ahogyan a 2005. évi CXXXIX. Felsőoktatási Törvény 66. §-a is megfogalmazza, a tehetséggondozás elsődleges formái a Tudományos Diákköri Mozgalom (TDK), a doktori képzés és a szakkollégium: „A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.” (2005. CXXXIX. tv.) A szakkollégiumok működését ennek ellenére nem sokan elemezték tudományos megközelítéssel, a legtöbb publikáció egy-egy szakkollégium működését, vagy programot, konferenciát mutat be. Az utóbbi idők legátfogóbb jelentése 2007-ben született egy NCA kutatás keretein belül Fazekas Mihály és Sik Domonkos szakkollégisták által. Ebből következően a 2006-os Bologna rendszer bevezetésének hatásait, a felmerülő problémákat még nem elemezték munkájukban. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium (továbbiakban JPKSZ, Szakkollégium) aktív és végzett tagjai folytatnak egy kutatást ezzel kapcsolatban, az eredményeket a következő évben publikálják. Jelen cikk célkitűzése a Bologna-rendszer miatt a JPKSZ által szembesült válság és változási irányzatok bemutatása. 1 A BOLOGNA-RENDSZER HATÁSA A TANULMÁNYOKRA Az 1. táblázat különböző szempontok alapján összegzi a Bologna-rendszer előtti és utáni tanulmányokat. Mintegy 3-5 éves egyetemi hallgatói időszakról beszélhettünk. Mivel főleg egyetemi struktúrában működnek a szakkollégiumok, volt elég idő, hogy megfelelő eljárásokat, követelményrendszert dolgozzanak ki a tagsági léttel kapcsolatban, ez által biztosítva az értelmiségi képzést. A letisztult folyamatokban helyet kapott a tudományos élet, publikáció, kutatás, a kurzusrendszerek tökéletesítése, külföldi tanulmányút és a munkavállalás is. A hallgatói életutak viszonylag egyértelműek voltak, a rendszer nem kényszerítette ki a munkavállalást, lehetőség volt a többéves fejlődési folyamatra. A harmadik év után a szakválasztást kellett alaposan megfontolni, és csak az egész folyamat végén került sor a diplomadolgozat elkészítésére. Jelenleg éppen a Bologna miatt nagyobb lett a fluktuáció, a szakok, karok, egyetemek közötti átjárás következtében mobilabbak lettek a hallgatók, ennél fogva a közösségi és baráti kapcsolatok is lazábbak. A felelős továbbtanulási, szakválasztási döntéshez szükséges információk beszerzése is időigényes feladat, a személyes tapasztalatok megosztása előtérbe került. A kötelező szakmai gyakorlat miatt legalább egy félévvel eltolódik a tanulmányok befejezése, továbbá a harmadik év végén jelentkező szakdolgozat követelmény már komolyabb, érettebb gondolkodást követel meg. Változatos, ugyanakkor a korábbihoz képest kevésbé intenzív tapasztalatszerzés valósul meg, mivel multidiszciplináris tudással kell rendelkezni, mintegy polihisztorként lehet érvényesülni. A széleskörű ismeretek elvárása miatt nem lehet minden területről mély tudással rendelkezni. A közvetlen lexikális intelligencia helyett előtérbe kerültek azon
kompetenciák és készségek, amelyeknek köszönhetően kreatívan lehet alkalmazkodni az új helyzetekhez és problémákhoz. A személyiség és szakmaiság fejlődése felgyorsult. Lényegében ugyanazt a tudást kell elsajátítani rövidebb rendelkezésre álló idő alatt. A strukturált képzési program két részre vált, az intézmények közötti átjárás miatt a közös tudásszintre hozást is be kell iktatni az oktatásba. A személyiségjegyeknek, a gondolkozásnak három év alatt kell kialakulnia, hiszen a munkaerőpiacon való elhelyezkedés megköveteli a „felnőtt” szemléletmódot, ezen kívül sokan nem választják a továbbtanulás. A hallgatók egyre jobban felismerik a gyakorlati tapasztalat jelentőségét, a felvételiknél azzal szembesülnek, hogy a munkáltatók pályakezdőket keresnek többéves gyakorlattal. A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak 40%-a dolgozik, közülük mintegy 65% tartja magát főállású dolgozónak. (Kuráth et al., 2011) Valószínűsíthető, hogy ez a jövő trendje. Összességében megállapítható, hogy a hallgatók számára lerövidült a hallgatói lét, és sokkal jellemzőbbé vált a munkaerő-piaci irányultság, valamint figyelembe kell azt is venni, hogy a tanároknak is nehéz az átállás, ugyanúgy kezelik őket, mint a régi rendszerben. 1. táblázat: Az egyetemi tanulmányok jellemzői a Bologna rendszer előtt és után Szempont Bologna előtt Bologna után Képzés ideje 4-5 év 3 + (a továbbtanulóknak) 2 év Hallgatói életút Egyértelmű, letisztult Változatos, sok lehetőség Egyéb tevékenység Sok, alapos Sok, felületes Személyiségbeli, Elhúzódó, strukturált Gyors, szaggatott szakmai fejlődés Munkaerő-piaci Főállású hallgató Mellékállású hallgató státusz Forrás: saját szerkesztés 2 VÁLSÁGÉS VÁLTOZÁSMENEDZSMENT KÖZGAZDASÁGI SZAKKOLLÉGIUMBAN
A
JANUS
PANNONIUS
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium (továbbiakban JPKSZ, Szakkollégium) 2007 márciusában alulról szerveződött, azaz hallgatói kezdeményezésre alapult meg. Az elmúlt négy év eredményei igazolják a szervezet sikerességét, aktivitását: TDK-n, OTDK-n 50 díjazott; egyéb versenyen, megmérettetésen 84 fő szerepelt sikeresen; egyéb díjban, ösztöndíjban (pl.: GE), valamint külföldi tanulmányokban 43 szakkollégista vett részt, illetve részesült. Mindezek mellett a JPKSZ számos regionális és országos jelentőségű konferenciát, találkozót szervezett, amelyekhez több hónapos intenzív szervezési időszak kapcsolódott. Az egyéni sikerek is nagy energiabefektetést igényelnek, továbbá ezekkel párhuzamosan a tanulmányokat is teljesíteni kell, mivel a szakkollégiumi lét a reguláris képzést csupán kiegészíti, nem pedig helyettesíti. Már az alapításkor tisztában voltak a tagok azzal, hogy a Bologna-folyamat következtében változások lesznek a Szakkollégiumon belül, hiszen a struktúra az öt éves képzésre alapul. Ennek ellenére a megfelelő válaszlépést nem tették meg, mivel az első két évfolyam még a hagyományos oktatásban vett részt. A szervezeti kultúra alapvetően a formális, a Szervezeti és Működési Szabályzatban is rögzített Bizottságok és egyéb pozíciók koordináló tevékenységére, valamint az egyének autonóm szerveződésére épül. Az informális folyamatok képviselik a nagyobb hangsúlyt, komplex belső kapcsolatrendszer alakult ki, amely a tavaszi szociometriai felmérés alapján megfelelőnek minősíthető. A JPKSZ a közösen vallott értékek alapján akkor működik
Kurzusadó tanárok
Végzett tagok
megfelelően, ha állandó válsággal és változási kényszerrel szembesül. A válság magába foglalja a szervezéssel kapcsolatos problémáktól kezdve az oktatási intézménnyel szembeni érdekérvényesítési nehézségeken át a támogatókkal való kapcsolattartási helyzetekig bezárólag. A válságba tartozik az évenkénti vezetőváltás, mivel a folyamatban lévő munkák átadása fontos feladat a JPKSZ működési folytonosságának érdekében. A bevett gyakorlat szerint a választás és a tényleges vezetőváltás között 4-5 hónap telik el, így a régiek fel tudják készíteni a következő bizottságot, valamint külön tréningen is részt vesznek a személyes kompetenciák fejlesztése érdekében. A szervezet fennállása óta a legnagyobb válság a stakeholderek nézőpontbeli különbözőségéből adódott, amihez először a működést biztosító hálózatot kell megérteni.
JPKSZ
Aktív tagsági viszony + Elnök
Támogató végzett tagok
Passzív tagsági viszony
Passzív jelenlegi tagok
Aktív jelenlegi tagok
1. ábra: A JPKSZ működését közvetlenül segítők hálója Forrás: saját szerkesztés Az 1. ábrán látható a JPKSZ felépítése. Szavazati joggal az aktív tagsági viszonnyal rendelkezők és az Elnök (választott tanár, a szervezetet érdekeit képviseli) rendelkezik, a szervezetet a Diákbizottság koordinálja. A szavazati joggal rendelkezők két részre csoportosíthatóak: aktív tagok, akik részt vesznek a programokon, előremutató szervezési tevékenységet folytatnak, vagy csoportos szakmai fejlődési lehetőséget kutatnak fel; passzív tagok, akik csak a tagsághoz szükséges kötelezettségeket teljesítik. A passzív tagsági viszonyt a külső körülmények miatt fennálló (Erasmus, munka, szakmai gyakorlat, személyes körülmény) akadályoztatás miatt kérvényezheti a szakkollégista. A JPKSZ életében nem csak a jelenlegi hallgatók vesznek részt, hanem azon végzett szakkollégisták is, akik munkájukkal támogatják a Szakkollégiumot. Támogató tevékenységet nyújtanak továbbá a kurzusrendszert működtető tanárok, valamint a nem aktív végzett tagok. A válság a végzett tagok általi vízió és a jelenlegi tagság céljai közötti ellentétből bontakozott ki. Természetesnek vehető, hogy a szervezetből távozott tagok értékrendje, a megélt tapasztalatok és az új generációkkal szembeni elvárások éles ellentétben álltak a szakkollégisták tevékenységével. A változtatás első lépéseként a vezetőség leváltását indítványozták, mivel a szervezeti kultúrát nagy mértékben befolyásolja az általuk képviselt szemléletmód. Intenzív érdek- és véleményegyeztetést követően az öttagú vezetőség csak részben alakult át. Ez egyértelműen mutatja, hogy az ezredes hatás 3 megléte ellenére a megfelelő szervezeti kultúra következtében a JPKSZ képes volt ellenállni ennek a nyomásnak. Ennek következtében erősebbé vált a szervezet.
3
Valamilyen tényezőn alapuló dominancia. Jelen esetben az alapító tagokkal szembeni tisztelet.
A Bologna rendszer bevezetése merőben új kihívások elé állította a Szakkollégiumot. A tagság kormegoszlása ideális esetben közel azonos évfolyamonkénti arányt feltételez, hogy a fiatal szakkollégistákat megfelelően segíthessék az idősebbek. A 3 + 2 éves képzés következtében a szakkollégisták előtt álló választások közül kettő veszélyezteti a szervezeti struktúrát: egyrészt dönthetnek úgy, hogy a kötelező szakmai gyakorlat után máshol folytatják a tanulmányaikat, így nem tudnak aktívan részt venni a szervezet életében. Másrészt reális alternatíva a munka világában történő érvényesülés következtében a mester szak elvégzésére fordított befektetett energia/érték arány túl magasra értékelése, és így a továbbtanulás elvetése. Ennek következtében strukturális törés alakul ki a harmadik év után. Az eddigi felvételi gyakorlat során az alapképzés első és második évfolyamáról jelentkezhettek az egyetemi hallgatók. Ennek és a fentebb említett tényezők következtében a mester szakos szakkollégistákból hiány jelentkezett. A Szakkollégium a problémát a 2010-11-es tanév során dolgozta fel több lépésben: elsőként a vezetőség kommunikálta a változás iránti elköteleződését a tagság felé a Szakkollégiumi Gyűlésen. Miután mindenki egyetértett a változás szükségességében, a Diákbizottság kitűzött egy határidőt, amíg minden tag, valamint az egyes Bizottságoknak a lehetséges alternatívákat kellett kidolgozniuk. Ezzel párhuzamosan két tematikus Szakkollégiumi Est is lezajlott. A folyamat végén a Nyári Szakmai Táborban szavazott a tagság a javaslatra. A döntés alapján a jelenleg érvényes rendszerben: a BA első két évfolyamáról, valamint az MA első évfolyamáról jelentkezhetnek az egyetemi hallgatók mindkét szemeszterben. Az egész Szakkollégium tudatában van annak, hogy a tagsági idő így lehet, hogy esetenként csak egy, másfél év lesz, viszont számos, másik oktatási intézményből érkezett tehetséges hallgató van, akik sokat tudnak adni a Szakkollégiumnak. Ezért kiemelten fontos a támogató és koordináló rendszerek hatékony működtetése. A tesztév tapasztalatai alapján lehet értékelni a változás és változásmenedzsment eredményességét. 3 KONKLÚZIÓ A magyar felsőoktatásban mintegy 2 100-2 300 szakkollégista tanul jelenleg, akik a tehetséggondozás kiemelt formájában vesznek részt. A tehetséggondozás nonprofit, önkéntes szervezetei fontosak a jövő értelmiségének kinevelésében. A Bologna-rendszer megváltoztatta az egyetemi képzést, és így a szakkollégiumok megszokott folyamatait is. Az a szervezet, amelyik nem reagál a változásokra, pár éven belül elveszíti bázisát és megszűnik. A Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium által alkalmazott módszerek és egyéb támogató tevékenységek alkalmasak lehetnek a fennálló probléma megoldására. IRODALOMJEGYZÉK 1. Kuráth G. – Kovács Á. – Kiss T. – Héráné T. A. – Sipos N. (2011): Diplomás Pályakövető Rendszer – 2011-es hallgatói motivációs vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécsi Tudományegyetem, szeptember, ISSN: 2062-5618 (megjelenés alatt) 2. Noszkay E. (2009): Változás- és válságmenedzsment az alapoktól. Budapest: N&B Kiadó 3. Bologna Declaration (1999) Letöltve: http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/ bologna/documents/MDC/BOLOGNA_DECLARATION1.pdf 2011. augusztus 08. 4. Fazekas M. – Sik D. (2007): A magyarországi szakkollégiumok: érdekérvényesítés, forrásszerzés, kommunikáció. Letöltve: http://szisz.hu/~tartalom/ _fajlok/03_05/03_07/ A_magyarorszagi_szakkollegiumok.pdf, 2011. augusztus 03. 5. Felsőoktatási törvény (2005): 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. Letöltve: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500139.tv, 2011. augusztus 13.
