Tíz év után BESZÁMOLÓ AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA 2007. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL
Budapest, 2008 1
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 1
2008. 09. 18. 15:54:17
TARTALOMJEGYZÉK
Tíz év után
3
A levéltári anyag feldolgozásának egy évtizede (Cseh Gergő Bendegúz)
9
A forráskiadás és a tudományos kutatás súlypontjai a Történeti Levéltárban (Baráth Magdolna–Gyarmati György)
26
Beszámoló (2007)
37
I. A Történeti Levéltár szervezete, működése
37
II. Iratátadások és iratátvételek
41
III. Az állampolgári ügyek intézése
42
IV. A tudományos kutatók fogadása
44
V. A levéltári feldolgozó munka
46
VI. A tudományos feldolgozó munka
51
VII. Gazdálkodás
53
Függelék
57
A Történeti Levéltár munkatársainak válogatott – állambiztonsági iratokat hasznosító – publikációs jegyzéke
57
A Történeti Levéltár kiadványai
92
2
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 2
2008. 09. 18. 15:54:18
Tíz év után
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban Történeti Levéltár, ÁBTL) az alapítás óta eltelt tizedik teljes munkaévét zárta 2007ben és öt éve működik a 2003. évi III. törvény jogszabályi keretei között. Az Országgyűlés számára készített éves beszámolók sorába illesztve már a 2006-ról szóló referáda is tartalmazott összesítő adatokat a Történeti Levéltár évtizedes, illetve fél évtizedes működéséről, mindemellett az elmúlt évben – a Levéltár fennállása óta először – egy kiegészítő jelentést is készítettünk. Mindkettő exponálta a részben ügynökvadászattá degradálódott információs kárpótlás, illetve az archív iratokon nyugvó releváns múltfeltárás – jogszabályi tisztázatlanságok miatt is gerjedő és újratermelődő – ellentmondásait.1 Fentiekből következően az idei beszámoló első fele a „jubileumi” számvetés folytatása. Részletezően adunk számot arról, hogy mit jelent – és hol tart – a Történeti Levéltárba eddig beérkezett mintegy hatvan millió oldalnyi irat rendezése és feltárása, amelyek a Levéltárra háruló speciális szolgáltatási kötelezettségekből eredően számottevően eltérnek minden más „hagyományos” archívum feladataitól. S arról is, hogy az információs kárpótlás, mint szolgáltatási kötelezettség mennyiben teszi hatványozott jelentőségűvé az itt őrzött iratok, adatok modern, informatikai know how-val történő feltárását, adatbázisba integrálását. Szükséges azonnal megjegyezni azt is, hogy a Levéltár épp a számítógépes iratfeltárás, illetve – az állagmegóvási kötelezettséggel összefüggő – „iratmentés” terén szűkölködik leginkább kellő létszámú munkatársi gárdában ahhoz képest, amennyire ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez szükség lenne. Emellett arról is számot adunk, hogy mire jutottunk a történettudományi szempontú iratfeltárásban, amely forráskiadványokban, tanulmányokban (tanulmánykötetekben) hasznosult, részben saját erőből, részben társintézményekkel, illetve kiadókkal való kooperációk révén. 1
A statikus, nyugvó többség. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2006. évi működéséről. Bp., ÁBTL, 2007. 46 o., Dilemmák a múlt perlése körül. (Átvilágítás, információs kárpótlás, ügynökvadászat, múltfeltárás.) Kiegészítés az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2006. évi beszámolójához. Bp., ÁBTL, 2007. 42 o.
3
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 3
2008. 09. 18. 15:54:18
Az eltelt évtizedről szóló számvetés nyomán következik az alábbi lapokon a „szokásos” éves beszámoló a Történeti Levéltár 2007. évi működéséről, amiből csupán két mozzanatot emelünk ki. Az egyik az a nemzetközi konferencia, amelyet a rendszerváltó posztszocialista országok – hozzánk hasonló – társintézményeinek a meghívásával rendeztünk 2007. október elején. Ez a szó szoros értelmében vett „munkakonferencia” volt, ahol előzetesen rögzített tárgykörök alapján vettük számba mind a szélesebb értelemben vett múltfeltárás, mind pedig az információs kárpótlás – részben nagyon hasonló, részben eltérő – tapasztalatait. Fontos azonosság például az, hogy a társintézetek minden egyes országban a törvényhozás felügyelete alatt működnek. Az eltérések nem csupán abból származnak, hogy a társországok intézményei között van olyan, amelynek képviselői közel két évtizedes tapasztalataikat összegezték (Németország), míg más esetben (Csehország) éppen hogy a megalakulás stádiumában voltak. Sokkal inkább erednek a különbözőségek az egyes országok intézményeire rótt feladatok (kompetenciák) jogszabályi különbözőségéből, illetve – ez utóbbival is összefüggésben – a múltfeltárásra rendelt testvérintézetek nagyságrendekkel eltérő munkatársi létszámából. Az éves levéltári beszámolónak egy, a honi közpolitikával is érintkező aktuális tanulsága látszik kirajzolódni, épp a korábbi évek úgynevezett „ügynökügyei” tekintetében. A Történeti Levéltárban a 2007. évben végzett – a megismerésre jogosult állampolgároknak és kutatóknak átadott – „ügynökazonosítás” nagyságrendje, illetve annak eredményessége nem mutat szignifikáns eltérést a korábbi évek hozadékától. Ügynökazonosítás állampolgári kérelemre, 2003-2007 között Valódi név alapján végzett ügynökazonosítás
Fedőnév Az ügynökök alapján vég- azonosításához zett ügynök- átnézett összes azonosítás fedőnév száma
Sikeresen azonosított ügynökök száma
Év
Eredményes állampolgári keresések száma
2003*
740
48
Ø
48
48
2004
496
222
387
1260
160
2005
636
347
820
3470
530
2006
889
422
1112
4654
516
2007
776
348
934
5856
441
Összesen
3537
1387
3253
15288
1695
* A 2003-as adatok a saját érintettség nyomán kért hálózati azonosításokat tartalmazzák. 4
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 4
2008. 09. 18. 15:54:18
Ügynökazonosítás kutatói kérelemre, 2003-2007 között Ügynökazonosítás fedőnév alapján
Ügynökazonosítás polgári név alapján
Ügynökök azonosításához átnézett összes fedőnév száma
Sikeresen azonosított ügynökök száma
Év
Kutatási témák száma
2003
367
Ø
Ø
Ø
Ø
2004
323
557
62
2935
58
2005
522
1596
113
4720
286
2006
440
1313
708
5335
674
2007
424
1270
1395
3528
780
Összesen
2076
4736
2278
16518
1798
Eltérés abban mutatkozik, hogy a beszámoló évében elmaradt a korábbi éveket jellemző „ügynökhisztéria”, aminek elsődleges gerjesztője a mindmáig tisztázatlan forrásokból származó és kétséges adatokat is jócskán tartalmazó ún. „ügynöklisták” nyilvánosságra kerülése volt. Pontosítva: történeti szaktanulmányokban fel- felbukkant ugyan néhány új egykori hálózati személy neve – elsődlegesen egyházi berkekből –, ez azonban alig kapott szélesebb körű médiavisszhangot. A következtetés ugyanaz, ami már a 2006. évi beszámoló készítésekor adódott számunkra: az információs kárpótlás keretében az arra jogosultak – a korábban megfigyelt áldozatok és a kutatók – döntő többsége respektálta (és respektálja) a rendszerváltás utáni jogállamiság törvényes kereteit. Zömük nem „média-csemegének” szánva kéri az egykori besúgók azonosítását, hanem állampolgárként valóban saját információs kárpótlásuk részeként, kutatóként pedig a múltfeltárás – esetenként nélkülözhetetlen – velejárójaként. Attól persze, hogy a törvény szerint informáltak döntő többsége a legszorosabb értelemben vett jogkövető magatartást tanúsít, még nem szűnik meg az a folytatólagosan létező konfúzus helyzet, hogy a személyes adatok védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára, valamint a történelmi közelmúlt megismerésére vonatkozó hatályos rendelkezések között korán sincs konzisztencia. Ennek rendezése változatlanul akut feladat a törvényalkotásra felhatalmazottak számára. Annál is inkább, mert jelen beszámoló írásakor vészesen közeleg a rendszerváltás huszadik évfordulója. Lassan két évtized elmúltával nem 5
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 5
2008. 09. 18. 15:54:18
kívánatos árnyékot vethet a demokratikus jogállamiság megteremtésének jubileumi számadásaira, ha továbbra is a fennálló jogszabályi anomáliák közepette kényszerülünk a közelmúlt e nemszeretem részével szembesülni. Ezzel súlyos – s immár tartósított – demokrácia deficitté léptetnénk elő az eddig rendszerváltási deficitként elkönyvelt közéleti ballasztot. Nem mellőzhető a számvetésből sem, hogy van az egykori ügynökök azonosításának egy további aspektusa is. Az ún. közszereplők lusztrációjával foglalkozó Átvilágító Bizottságok az 1997-2004 közötti nyolc év során több mint 8.600 személy kapcsán fordultak a Történeti Levéltárhoz. Az átvilágításra kötelezettek közül száz főt sem ért el a Levéltár irataiban szereplő személyek száma, azaz alig több, mint egy százalékukról volt – különböző adattartalmat hordozó – említés. (Az iratainkban „szereplés” nagyon különböző módon lehetséges és a Levéltár a lusztrációs eljárásban adatszolgáltató volt, de nem volt közreműködő az iratok tartalma alapján történő átvilágító bizottsági minősítésekben.) Az állampolgárok és a kutatók által 2003 óta kért ügynökazonosítások – mert a törvény ekkortól tette lehetővé kérelemre történő identifikálásukat – inkább mondhatók eredményesnek. A fenti táblázatok adatait összesítve 2003 és 2007 között 11 663 ügynökazonosítási kérelemből 3 493 egykori hálózati személyt sikerült bizonyossággal azonosítani úgy, hogy ehhez 31 806 mennyiségű hálózati adatot kellett a törvényi kritériumok szerint átvizsgálni.2 Redukáljuk egyúttal az azonosított ügynökök számát mondjuk 2800–2900 körüli összegre, azért mert az állampolgárok és a kutatók ez irányú kérelme között nagy valószínűséggel lehetett 15–20 százaléknyi egybeesés. (Különösen a fedőneves kérelmek esetében, de ilyen aprólékos „belső bontást” már nem végeztünk.) Azaz, a Történeti Levéltár identifikációs szolgáltatása és az ehhez szükséges munkaráfordítás az Átvilágító Bizottságok működésének megszűnésével sem lett kevesebb, sőt, de az ügynökazonosító feltárás eredményessége – a 30 százalékos „találati arányt” tekintve – megsokszorozódott. Ugyanezen kérdéskörnek viszont három további vonatkozása is van. 1. A Történeti Levéltár – értelemszerűen folytatott funkcionális iratfeltáró mun2
Ennek oka, hogy ugyanazon fedőnév alatt több, s esetenként több tucat személyt is foglalkoztattak a kommunista pártegyeduralom évtizedeiben a magyarországi titkosszolgálatok. Erről is visszatérően és részletezően szóltunk már a korábbi évek beszámolóiban.
6
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 6
2008. 09. 18. 15:54:18
kája mellett – állampolgári és kutatói kérelemre végzi az egykori hálózati személyek azonosítását. Azaz, nincs befolyása arra, hogy mikor és kire „kérdeznek rá”! Erre azért szükséges utalni, mert a honi közbeszédben – különösen az elmúlt fél évtizedben – visszatérően felmerült az úgynevezett „listák”, illetve ügynökbotrányok „csöpögtetése”, úgymond időzítése is. De amiképpen az említett listák sincsenek a Levéltár birtokában, ugyanúgy arra sincs befolyásunk, hogy mikor, s kire vonatkozóan kapunk ügynökazonosítási kérelmet. 2. A magyarországi törvényi szabályozás gyökeresen különbözik az összes többi posztszocialista ország ÁBTL-hez hasonló intézményeinek feladatmegszabásától annyiban, hogy míg másutt ezen intézmények deklarált feladata a volt ügynökök személyének nyilvánosságra hozása, a Történeti Levéltárat a törvény erre nem hatalmazza fel. 3. Ehhez képest érdemes visszatérni arra, hogy a Történeti Levéltár által a jogszabályoknak megfelelően kiadott egykori hálózati személyek közül hány ügynök neve került nyilvánosságra. A Levéltár eleddig – állampolgári és kutatói megkeresésre – minimálisan 2800 személyt azonosított, amihez képest 1990 óta összességében is alig valamivel több, mint száz személy titkosszolgálati múltja lett publikussá. (Ez nem több, mint a Levéltár által jogszerűen kiadott egykori ügynökök számának mintegy 3,5 százaléka.3) Ez is azt a korábbi megállapítást erősíti, hogy mind az állampolgárok, mind pedig a tudományos kutatók túlnyomó többsége tartózkodott attól, hogy az egykori hálózati személy (ügynök, besúgó) kilétének publikusságát tekintse elsődlegesnek. De ettől még továbbra is megkerülhetetlen a vonatkozó törvények által előidézett ellentmondásos helyzet feloldása, ami – mint korábban is utaltunk rá – a törvényhozók felelőssége, illetve feladata. A Történeti Levéltár működésének szerves és fontos része ugyan a fentebbi bekezdésekben érintett „ügynökkérdés”, de az nem több mint funkcionális feladataink egy szegmense. Az elsődleges megbízás az alább részletesen olvasható levéltári iratfeltárás és az ezen alapuló szolgáltatások, a személyre szóló információs kárpótlás, illetve a történeti megismerés elősegítése. A szolgáltatások tekintetében az alábbi fő számokkal jellemezhető tíz éves te3
Ez az arány annyiban módosulhat, hogy miután egy ügynök fennmaradt „M” munkadossziéjának jelentései között számos különböző megfigyelt személy is szerepelhet, ha az utóbbiak közül többen is kérték a szóban forgó ügynök azonosítását, az ugyanazon személy többszörös identifikálását jelenti.
7
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 7
2008. 09. 18. 15:54:18
vékenységünk. A Levéltár kapuinak megnyitása óta 2007. végéig összesen 21 628 állampolgár adott be kérelmet, s közülük 6941 főre – azaz mintegy egyharmaduk tekintetében – volt eredményes az irataink közötti keresés. Egy-egy állampolgárnak átlagosan – ami nagyon szélsőséges számú „találatokból” összeálló átlag – ötvenkét oldalnyi iratmásolatot bocsátottunk rendelkezésére. Számukra összesen 362 881 xerox másolatot adtunk ki. Ugyanezen évtized folyamán 2221 kutatási kérelemmel fordultak a Levéltárhoz, itt azonban meg kell jegyezzük, hogy van olyan professzionális történész, aki ezen időszakban akár 5–10 kutatási témával is jelentkezett. Számukra mindösszesen 573 476 oldalnyi xerox másolatot adtunk ki, ami azt jelenti, hogy egy-egy kutatási téma megismerését átlagosan 210 oldalnyi kiadott irattal tudtuk segíteni. (Nem számítva persze azon iratokat, amelyeket a kutató tanulmányozott ugyan, de nem kért róla másolatot). Összességében tehát közelítünk az egymilliós oldalszámhoz, amennyivel az elmúlt évtizedben az információs kárpótlást szolgáltuk, midőn az előző rendszer titkosszolgálatainak működési, vizsgálati iratait, illetve a hálózati személyek azonosítását elősegítő iratokat nemcsak hozzáférhetővé tettük, hanem xerox másolatokkal rendelkezésre is bocsátottuk azokat. Ebből eredt az is, hogy miközben a Történeti Levéltár az általa őrzött iratok terjedelmét tekintve az ország „legkisebb” központi archívuma, mind napi forgalmát tekintve a leglátogatottabb, mind pedig az elkészített iratmásolatok tekintetében a legnagyobb volumenű szolgáltatást – illetve az ahhoz tartozó munkaráfordítást – végzi. A közelmúlt feltárásához való tudományos hozzájárulást jelezve illesztettük a beszámoló végére a Történeti Levéltár munkatársainak az elmúlt tíz évben napvilágot látott publikációi közül az állambiztonság története tárgykörében közreadott írásaik bibliográfiáját. Budapest, 2008. május Gyarmati György főigazgató
8
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 8
2008. 09. 18. 15:54:18
A levéltári anyag feldolgozásának egy évtizede
Az egykori állambiztonsági szervek iratanyagainak őrzésére és feldolgozására, valamint az ún. információs kárpótlás végrehajtására és a tudományos kutatás lehetőségének biztosítására létrehozott állami szaklevéltár – eredetei nevén Történeti Hivatal, 2003 óta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – egy évtizede végzi munkáját. Bár az intézmény 1997. szeptember 1-je óta fogadja az iratanyagba betekinteni kívánó állampolgárokat és a tudományos kutatókat, az első év alapvetően az iratanyagok átvételével, a Levéltár szervezeti struktúrájának kialakításával és a működés alapelveinek meghatározásával telt, így az iratok levéltári feldolgozása, kutathatóvá tétele szinte napra pontosan egy évtizede zajlik. A jubileumi év korántsem jelent a szó eredeti értelmében mindenki számára örömünnepet, hiszen a Levéltár működését továbbra is számos akadály nehezíti és az állambiztonsági iratok sorsát nem kevés vita övezi. A kerek évforduló mégis kellő alkalmat kínál arra, hogy a szinte a semmiből létrehozott gyűjtemény levéltári szakmai munkájának kitűzött céljait, valamint ezek megvalósulását/megvalósítását megpróbáljuk összegezni, egyúttal jelezzük a folytatás szerintünk lehetséges, de mindenképpen kívánatos irányait. Összegzésünk terjedelmi korlátok okán sem terjedhet ki a levéltári feldolgozó munka minden részletére és statisztikai adatára, ezek azonban bárki számára hozzáférhetőek a Levéltár éves munkajelentéseiben.1 A Levéltár2 1997. július 1. és augusztus 31. között mintegy háromezer iratfolyóméternyi iratanyagot vett át a Belügyminisztérium Roosevelt téri pinceraktáraiban őrzött, a BM egykori III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnöksé1 2
A Történeti Levéltár honlapján: http://www.abtl.hu/html/hu/_8_2_eves_besz.html (2008. május 31.) A továbbiakban egységesen Levéltárként utalunk az intézményre, melynek hivatalos elnevezése 1997. és 2003. között Történeti Hivatal volt, alaptevékenységét tekintve azonban ekkor is speciális feladatokkal megbízott szaklevéltárként működött. Az intézményt egyébként a 2001. évi törvénymódosítás hivatalosan is állami szaklevéltárrá minősítette, majd 2003. után ez az intézmény nevében is megjelent. Ez a „szakmaiasodás” azonban nem tekinthető puszta formalitásnak: a kezdeti jogi bizonytalanságok után az új jogszabályi keretek között gyorsulhatott fel az olyan levéltári alapfeladatok elvégzése, mint az iratanyag – részben elektronikus – levéltári feldolgozása, segédletek készítése és ezek mind szélesebb körű közzététele.
9
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 9
2008. 09. 18. 15:54:18
ge és jogelődei által keletkeztetett iratanyagból. Az iratátvételek az ezt követő években is folytatódtak,3 a 2003. évi változások pedig újabb nagy lökést adtak az iratgyarapodás folyamatának.4 Az átvett iratanyag tételes bemutatása nem tárgya jelen írásunknak,5 néhány, a szakmai feldolgozó munkát befolyásoló, vagy inkább meghatározó jellemzőt azonban mindenképpen ki kell emelni. Az átvett iratanyag semmilyen formában nem illeszkedett a levéltári követelményekhez, nem volt használható levéltári struktúrája, jelzetrendszere, esetenként még a keletkeztető szervek, szervezeti egységek szerinti tagolódás sem érvényesült. Az 1997 után megkezdett iratrendezések során kialakított levéltári rendet azután több ponton megbontották a 2003 utáni iratbeszállítások, melyek részben teljesen új irategyüttesek rendszerbe illesztését, részben pedig korábbi állagok újabb sorozatainak reponálását és az addig elkészült segédletek módosítását tették szükségessé. Az állambiztonsági iratok keletkezésének és egykori kezelésének céljából adódóan az – egyébként is rendkívül hiányosan megörökölt – egykorú segédletek nem támogatták a tudományos kutatást: a mintegy százezer, eredeti irattári rendben őrzött dosszié között sem tartalmi elemek, sem az egyes iratok időrendi, földrajzi stb. paraméterei alapján nem volt lehetséges tudományos kutatást folytatni. A meglehetősen hiányos egykorú segédletek közül a különböző típusú (vizsgálati, operatív, munka, beszervezési stb.) dossziékhoz készült eredeti naplók adattartalmuk miatt kutatási segédletként teljességgel használhatatlanok voltak, mivel az irat jelzetén és címén kívül – ez utóbbi általában csak egy név vagy az állambiztonsági munka során alkalmazott fedőnév – a téma azonosítására alkalmas információt egyáltalán nem tartalmaznak. Az operatív nyilvántartást végző mindenkori állambiztonsági szervezeti részleg által vezetett, ún. operatív kartonok (ezek száma mintegy 160 ezer) használható segédletet jelentettek és jelentenek a mai napig, azonban korántsem fedik le az iratokban szereplő személyek teljes körét (azokat ugyanis nem 3 4
5
1998-ban 26 ifm, 1999-ben 88 ifm, 2000-ben 266 ifm, 2001-ben 54 ifm, 2002-ben 190 ifm volt a gyarapodás mértéke. A 2003. évi I. törvény alapján ekkor újabb 400 ifm, 2004-ben 168 ifm, 2005-ben 239 ifm, 2006-ban 9 ifm, 2007-ben pedig további 2 ifm iratanyag került a Levéltár őrizetébe. A 2003. évi I. tv. alapján történt iratátvételekkel kapcsolatban lásd részletesebben: Összegező jelentés a 2003. évi III. törvény alapján történt iratátvételekről. In: Ügynöklisták évadja. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2005. évi működéséről. http://www.abtl.hu/html/hu/beszamolo/2005_eves_beszamolo.pdf Lásd ezzel kapcsolatban: Petrikné Vámos Ida: Iratok a Történeti Hivatalban. In: Trezor 1. A Történeti Hivatal Évkönyve. Szerk. Gyarmati György. Bp., Történeti Hivatal, 1999. 29–58.
10
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 10
2008. 09. 18. 15:54:18
vették operatív nyilvántartásba, akik ellen nem folyt nyílt vagy titkos operatív eljárás), másrészt pedig ez a kartonrendszer is kizárólag személynevek alapján történő kutatást tesz lehetővé.6 A dossziék, de különösen az egykorú naplók rendszeres, több évtizedes (és tegyük hozzá: levéltári szempontból gondatlan) használata, kezelése sokhelyütt igen komoly, helyenként pedig helyrehozhatatlan károkat okozott az iratok fizikai állapotában.7 A fenti adottságokból kiindulva az intézmény levéltáros munkatársainak elsősorban egy áttekinthető, a levéltári alapelveket érvényesítő, ugyanakkor – tekintve a folyamatosan bővülő iratanyagot – rugalmas levéltári szisztémát és jelzetrendszert kellett kialakítaniuk. E jelzetrendszer és struktúra nem épülhetett más – például az Országos Levéltárban használt – jelzetrendszerre, mivel szigorúan véve egyetlen levéltári fond (Belügyminisztérium) néhány állagának sorozatait és alsorozatait kellett rendszereznünk. A hosszas szakmai viták során kialakított levéltári rendszer végül öt szekcióra,8 azon belül fondokra, állagokra és sorozatokra tagolta a levéltári anyagot (pontosabban a törvény által meghatározott gyűjtőkörünkből következő elméleti irategyüttest), aminek alapján azután elkészülhetett a levéltár által ténylegesen is kezelt iratok fond- és állagjegyzéke, melynek rendszeresen aktualizált verziója folyamatosan hozzáférhető az intézmény honlapján. A szakmai feldolgozó munka további lépéseit alapvetően meghatározta a mindenkori jogszabályi környezet, mely az általános levéltári szakmai követelményeken túl speciális feladatokat is rótt az intézményre. Ezek elsősorban az egykori állambiztonsági szervek tevékenysége által érintett állampolgárok (egyszerűbben szólva: az iratainkban szereplő személyek) és leszármazottaik számára történő adatszolgáltatás, illetőleg 1997 és 2004 között az ún. átvilágító bizottságok számára történő adatszolgáltatás voltak. Mindezek mellett természetesen folyamatosan ki kellett szolgálni a kutatókat attól függetlenül, 6 7
8
A kutatónak tehát eleve ismernie kellett leendő kutatása tárgyát, tudnia kellett az adott üggyel kapcsolatba hozható személyek neveit és azonosító adataikat, ami – különösen eleinte – igen komoly akadályát képezte a tényleges kutatói munkának. Erről lásd B. Balsai Jolán: Állományvédelem a Történeti Levéltárban. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve. Szerk.: Gyarmati György. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004. 295–299. http://www.abtl.hu/html/hu/publikacio/BBalsai.pdf, illetve Cseh Gergő Bendegúz: Állományvédelmi problémák az állambiztonsági iratok kezelésében. http://www.abtl.hu/html/hu/ publikacio/Allomanyvedelmi_problemak.pdf 1. szekció: Állambiztonsági (államvédelmi) szervek szervezetével, működésével kapcsolatos iratok; 2. szekció: Szervezeti egységekhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok; 3. szekció: Hálózati, operatív és vizsgálati dossziék; 4. szekció: Gyűjtemények; 5. szekció: 1990 után keletkezett iratok.
11
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 11
2008. 09. 18. 15:54:18
hogy az iratanyag meghatározó része még a levéltárosok számára is sokáig ismeretlennek, vagy legföljebb csak főbb vonalaiban ismertnek számított. A fentieken túl pedig állandóan szembe kellett néznünk a sürgető állampolgári és kutatói igények kontra a megrongálódott vagy helyenként egyenesen fizikai létében veszélyeztetett iratanyag állagmegőrzésének ellentmondásával is. A 20. századi papírgyártási technológiából következő savasodás, valamint a rendszeres és kíméletlen használat következtében további pusztulásnak indult/ indított iratanyag nagy részét mielőbb ki kellett vonni a napi használatból és szakszerű restaurálás révén gondoskodni arról, hogy a maradandó értékű iratoknak az állapota is maradandó legyen.9 Ezekben az esetekben papír-alapú, illetve digitális másolatokat használunk a napi munkavégzésre. A Levéltár kezelésébe került iratanyag levéltári feldolgozását a fenti adottságok és kötelezettségek alapján úgy terveztük meg, hogy a „klasszikus” levéltári segédleteken, nevezetesen a raktári jegyzékeken kívül egy, a dossziék lehető legtöbb szempontú visszakereshetőségét biztosító adatbázis szülessen meg. Ez utóbbit alkalmassá kellett tenni több millió személy adatainak befogadására, több százezer dosszié-rekord megbízható tárolására, valamint – az említett állagmegóvási célok miatt is – akár több milliónyi digitalizált oldal gyors és precíz kezelésére. A Levéltár iratanyagának 64%-át különböző típusú (vizsgálati, operatív, munka-, beszervezési, Mt-, Bt-, rezidentúra stb.) dossziék alkotják, a maradék 36%-át a volt állambiztonsági szervek – sajnálatosan rendkívül hiányos – működési iratai, különböző típusú nyilvántartások, vegyes gyűjtemények, háttéranyagok, valamint az ún. átvilágító bizottságok iratai teszik ki. A dossziék azonban nem csak mennyiségüket tekintve számítanak az iratanyag meghatározó részének. Bár az egykori állambiztonsági szervek, szervezetek, valamint alkalmazottaik tevékenységét, az intézményrendszer működését elsősorban a működési iratokon keresztül lehet megközelíteni és feltárni, az állampolgári betekintések esetében gyakorlatilag teljes mértékben, a tudományos kutatások esetében is meghatározó részben a dossziék jelentik a hasznosítható információk elsődleges forrását. (Árnyalja természetesen ezt a képet, hogy bizonyos, 9
Megjegyzendő, hogy az iratok nagyobb mennyiségben történő állagmegóvásához szükséges tömeges savtalanítási eljárás technológiája már rendelkezésre áll Magyarországon is, a Levéltárnak azonban az eljárás költségessége miatt ez idáig nem volt módja ily módon biztosítani iratanyagának fizikai épségét.
12
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 12
2008. 09. 18. 15:54:18
nem dosszié típusú irategyüttesek – mint például az internálási iratanyag, a napi operatív információs jelentések [NOIJ] vagy a hálózati és az operatív nyilvántartás – a betekintések és a kutatások szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak, a statisztikai adatok azonban azt bizonyítják, hogy mindkét esetben elsősorban a dossziékban találjuk meg a keresett információkat a hozzánk fordulók számára.) Abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a Levéltár tevékenységének két meghatározó területén elsősorban a dosszié típusú iratanyag szolgál kellő információkkal, a feldolgozó munka megtervezését is a kezdetektől fogva jórészt erre a területre koncentráltuk. A Levéltár fent jelzett speciális feladataiból, valamint az iratanyag sajátosságaiból következően a munka megkezdésekor szembesülnünk kellett azzal a problémával, hogy a hagyományos levéltári segédletek (raktári jegyzékek, áttekintő raktári jegyzékek, repertóriumok stb.) általában kevéssé hasznosíthatók a dossziék kutatása során. Ennek elsődleges oka, hogy az egyes dossziék rendelkezésre álló adatai – cím, irattári szám, archív szám – nem szolgálnak kellő információkkal az iratanyag tárgyát, keletkezési időszakát, földrajzi vonatkozásait, a benne szereplő személyeket illetően. Bizonyos esetekben a cím valódi neveket tartalmaz, de azonosításra alkalmas további információk nélkül (pl. V-108380 Kiss István és társai), az operatív-, munka-, Bt-, Mt- stb. dossziék esetében viszont csak fedőneveket (pl. O-19619 „Lidi”, M-41558 „Vasutas” stb.), s csak a dossziék elhanyagolható százalékában utal a cím egyértelműen a korabeli iratanyag tárgyára (pl. V-150373 Ellenforradalom Nógrád megyében). Ráadásul a dossziék irattározási rendjéből adódóan az ún. archív szám (ez a V-, O- B- M- stb. betűvel jelölt és a Levéltár által is használt levéltári jelzet) a dosszié végleges irattározásakor „született”, így az adott irat keletkezésére is csak hozzávetőleges információkkal szolgál.10 Ebben a helyzetben egy akár darabszintű raktári jegyzék is csak tájékoztató jellegű lehet, mely elsősorban már ismert levéltári jelzetek ellenőrzésére szolgálhat. A levéltári feldolgozás ezek alapján két vonalon kezdődött meg: egyfelől a működési iratokhoz kellett hagyományos levéltári segédleteket, raktári jegyzékeket készíteni, másfelől a dossziék adatainak feldolgozására egyedi számítógépes adatbázist fejlesztettünk ki. 10 Petrikné Vámos Ida: i.m.
13
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 13
2008. 09. 18. 15:54:18
A hagyományos levéltári segédletek készítésének legfőbb akadálya – mint említettük – az iratanyag állapota volt és részben jelenleg is az. Az átvett iratanyag jelentős részét először keletkeztető szervek szerint el kellett különíteni, rendezésük csak ezután kezdődhetett meg tekintetbe véve azt is, hogy a mindmáig előre tervezhetetlen iratbeszállítások következtében lezárt, teljes irategyüttesekről egyáltalán nem beszélhettünk. A fenti akadályok, valamint a képzett levéltárosok alacsony száma miatt a raktári jegyzékek készítése – a kutatók által is kifogásolt módon – meglehetősen vontatottan haladt. 2003 végéig ilyen feltételek mellett is több mint 500 ifm-nyi iratanyagról készült raktári jegyzék, ez a szám 2007 végén közel 560 ifm volt, s ez mára kiegészült 225 ifm terjedelmű anyaghoz készült belső használatú, egyelőre nem publikus raktári jegyzékkel. Végleges, immáron a kutatóteremben is hozzáférhető raktári jegyzék készült egyebek mellett a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) irataihoz (1,56 ifm), az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) irataihoz (1,92 ifm), a volt Zárt irattár levéltári anyagához (37,32 ifm), a III/I. Csoportfőnökség titkos és szigorúan titkos állományú beosztottainak irataihoz (17,76 ifm), az operatív dossziékhoz (479,97 ifm) vagy a Titkos (T-) dossziékhoz (4,32 ifm). Ismételten érdemes hangsúlyozni, hogy ez a fajta levéltári segédlet kevéssé használható a dosszié-típusú iratanyagok esetében. Viszonylag egyszerűen el lehetne készíteni például a több mint 1200 ifm terjedelmű, több mint hetvenezer vizsgálati dosszié raktári jegyzékét, az eredményes kutatást elősegíteni azonban elsősorban az iratokat mélyebben, tartalmilag is feltáró számítógépes adatbázis segítségével lehet, mivel egy-egy dosszié több különböző tárgykörre, illetve több száz – vagy akár ezret is meghaladó – személyre vonatkozóan tartalmazhat információt. A mélyebb, összetettebb tartalmi feltárást is lehetővé tevő számítógépes adatbázis fejlesztését 2000-ben kezdte meg a Levéltár, bár az adatrögzítés az intézmény megalakulását követően azonnal megkezdődött.11 Az újonnan kialakított informatikai rendszernek biztosítania kellett egyfelől az egyes dossziékkal kapcsolatban rögzítendő közel ötven adatmező (melyek az adott irat típusával, címével, keletkezésének időrendi és földrajzi körülményeivel, fizikai állapotával, tárgy-besorolásával és egyéb jellemzőivel kapcsolatban 11 Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása az, hogy kezdetben MS Excel-táblázatokban rögzítettük az adatokat, melyeket később MS Access adatbázisban olvasztottunk össze, s ennek a kezdetleges adatbázisnak a konvertálásával jöttek létre az új informatikai rendszer alapjai.
14
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 14
2008. 09. 18. 15:54:18
tartalmaznak információkat) gyors és összetett visszakereshetőségét, nagy mennyiségű digitalizált oldal kezelését és szükség szerinti elektronikus anonimizálhatóságát, valamint az iratokban szereplő személyek adatainak intelligens kezelését.12 Az adatok rögzítésekor a kezdetektől fogva a következő elvek érvényesültek. A dossziék adatainak részletes feltárását (névmutatózás, kivonat készítése, földrajzi vagy időbeli vonatkozások rögzítése stb.) nem „szisztematikusan”, egy adott sorozat első darabjától kezdve végeztük, illetve végezzük, mivel mind a kutatói, mind pedig a betekintői érdeklődés alapján néhány meghatározóan fontos téma az első hónapoktól kezdve körvonalazódott. Mindjárt a kezdetektől sürgető igény mutatkozott az 1956-os forradalommal és az azt követő megtorlással kapcsolatos iratok, a volt háborús bűnösökkel szemben folytatott eljárások iratainak, az egyházi vonatkozású, illetve az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tevékenységével kapcsolatos dossziék feltárására. A kutatói és betekintői igényeknek megfelelően e dossziék feldolgozására és szükség szerinti digitalizálására helyeztük a fő hangsúlyt, s csak fokozatosan terjesztettük ki a feldolgozó munkát – szintén az irántuk megmutatkozó érdeklődés függvényében – egyéb vonatkozású dossziékra is. A feldolgozás több lépcsőben és egymástól független munkafolyamatok keretében történt és történik jelenleg is. Képzett gépírók végzik a dossziékban szereplő személyek adatainak rögzítését (ez egyébként önmagában is differenciált munka, mivel a redundáns adatok szaporodását elkerülendő az adatrögzítőnek folyamatosan össze kell vetnie az adatbázis névállományát a konkrét iratanyagban található információkkal), a tartalmi feltárás azonban már levéltáros-történész munkatársak feladata. Mivel az intézményben a szakképzett munkatársak döntő többsége az állampolgári betekintési kérelmekre, illetve a tudományos kutatói igényekre készíti elő az iratokat, a dossziék tematikus feltárása és adataiknak a számítógépes adatbázisban való rögzítése csak fontos, de nem kizárólagos részét képezi tevékenységüknek. Ennek, valamint a korábban is jelzett „súlypontozásnak” köszönhetően a tematikus feltárás sem „lineáris”, hanem fokozatos, párhuzamos és a legkeresettebb iratanyagokra koncentráló. A fokozatosság és párhuzamosság abban nyilvánul meg, hogy minden, az iratanyagok kutatásra vagy betekintésre való előkészítését 12 A Történelmi Levéltár informatikai rendszerével kapcsolatban lásd részletesebben: Cseh Gergő Bendegúz – Lux Zoltán: Informatika a Történeti Levéltárban. In: Trezor 3. i. m. 283–294.
15
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 15
2008. 09. 18. 15:54:19
végző szakképzett munkatárs módosítási jogot (és kötelességet!) kapott az általa megismert iratanyag adatainak számítógépes rögzítésében, így kisebbnagyobb módosítások során alakul, formálódik és tartalmilag is gazdagodik – igazi közösségi tudásbázisokhoz hasonló módon – a Levéltár központi számítógépes rendszere. A tartalmi feltárás és a névmutatózás tehát egyaránt a lényegesebb, nagyobb közfigyelmet, kutatói érdeklődést kiváltó (vagy érdemlő!) iratokra koncentrál elsősorban, s ez jellemző a Levéltár digitalizálási gyakorlatára is. A digitális másolatok alkalmazásának előnyeit kihasználva a legkeresettebb dossziék előkészítése és a kutatóknak vagy a betekinteni kívánó állampolgároknak való kiadása lényegesen gyorsítható, noha ez utóbbi esetekben is tekintettel kell lennünk az adatvédelmi szempontokra. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a megrongálódott, töredezett, szakadozott és ragasztgatott iratanyagot ily módon mielőbb ki tudjuk vonni a napi használatból és szakszerű restaurálási eljárás révén állíthatjuk meg további pusztulását. A számítógépes adatbázisok meghatározó eleme a bennük tárolt információk megbízhatósága, hitelessége, ezért a rögzített adatok utólagos ellenőrzésére minden komolyabb adatbázis-építési munkálat során komoly figyelmet fordítanak. A fent vázolt funkcionalitás, és az ebből következő munkarend következtében azonban a Levéltár számítógépes adatrögzítési gyakorlatában ugyanannyi „ellenőrt” kellene alkalmazni, ahányan adatot rögzítenek,13 hiszen az adatok megbízhatóságát csak ugyanazon források újbóli, tételes ellenőrzése révén lehetne megállapítani. Tekintve, hogy csak a névmutatózás során a gépírók naponta átlagosan 400–500 új nevet rögzítenek és hozzávetőleg 600–700 esetben kapcsolnak már rögzített nevet újabb iratokhoz, illetőleg átlagosan napi hetven-nyolcvan dosszié-rekord adataiban történik változás, a tételes és szisztematikus utóellenőrzés nyilvánvalóan fizikailag is megoldhatatlan feladat volna. Tapasztalataink szerint azonban az adatrögzítési jogosítvánnyal bíró munkatársak folyamatos ellenőrző, korrigáló tevékenysége olyan állandó kontrollt biztosít, melynek eredményeként az adatbázisban található igen komoly adatmennyiség döntő többsége megbízható információforrásnak tekinthető. 13 2007 végén hat főállású gépíró rögzíti a név-adatokat az adatbázisban, rajtuk kívül pedig több mint hatvan (!) munkatárs végzi kisebb-nagyobb rendszerességgel az iratok adatainak számítógépes rögzítését.
16
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 16
2008. 09. 18. 15:54:19
A Levéltár számítógépes adatrögzítési gyakorlatának eredményeit érdemes számadatokkal is illusztrálni. A központi számítógépes rendszer 2007. december 31-én mintegy 680 ezer nevet tartalmazott,14 még beszédesebb ez a szám azonban, ha figyelembe vesszük, hogy már több mint egymillió dossziénév kapcsolatot tartunk nyilván, egyszerűbben szólva ennyi esetben tudjuk az adatbázis alapján megállapítani, hogy egy bizonyos keresett személy mely iratanyagokban szerepel. Az elmúlt időszakban évente átlagosan 90–100 ezer új névvel és 120–130 ezer új kapcsolat-adattal gazdagodott az adatbázis. Az adatbázisban rögzített dosszié-rekordok száma a tíz éves évfordulóra meghaladta a 180 ezret, ami azt jelenti, hogy dosszié-típusú iratanyagunk döntő többsége, legalább alapadatai tekintetében, jelentős hányada viszont alaposabb információkkal is szerepel és visszakereshető már a számítógépes rendszer segítségével. A levéltári anyag digitalizálásának számszerűsíthető eredménye 2007 végére több mint 730 ezer oldalnyi digitális másolat volt, melyből félmilliónál is több oldal folyamatosan és közvetlenül is elérhető már a számítógépes rendszerben.15 Ezen a ponton érdemes kitérni a sokat vitatott és sok félreértés, esetenként félremagyarázás övezte kérdésre: végül is tíz év alatt a Levéltár iratanyagát milyen arányban sikerült feldolgozni? A levéltári anyagra vonatkozó információk alapossága szempontjából is érdemes külön kezelni az elsősorban hagyományos levéltári segédletekkel ellátott működési iratokat és különböző gyűjteményeket, valamint az elsősorban a központi számítógépes adatbázis révén feldolgozott dosszié-típusú iratanyagot. Mint azt korábban jeleztük: a dossziék levéltári feldolgozása nem tekinthető lineárisnak, az adatokat gépírók, levéltárosok, szkennelők egészítik ki lépésről lépésre, mindenki saját munkakörének megfelelően teszi hozzá saját információit egy adott iratanyag számítógépes adataihoz. Így a legtöbb dosszié adatainak rögzítése soha nem tekinthető befejezettnek vagy lezártnak, azaz a 14 Ennek az adatnak a helyes értelmezéséhez tudni kell azonban, hogy adatbázisunk ezen a téren nem nélkülözi a redundanciát, ugyanis bizonyos esetekben a nevek különböző okoknál fogva – elsősorban az eredeti iratanyag pontatlanságai, a személyek azonosíthatatlansága miatt – ismétlődhetnek. Nem minden esetben lehetséges ugyanis biztosan megállapítani, hogy két különböző iratban, egyértelmű azonosító adatok nélkül szereplő Tóth István esetében ugyanarról a személyről van-e szó. 15 A két adat közötti eltérés oka, hogy a washingtoni Holocaust Memorial Museummal kötött együttműködési megállapodás eredményeként elkészült digitális másolatok, illetve a hálózati kartonoknak a digitális változata nem került be a központi adatbázisba, előbbi átmenetileg, utóbbi viszont valószínűleg hosszabb távon is elkülönített kezelést igényel majd.
17
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 17
2008. 09. 18. 15:54:19
„feldolgozottság” e tekintetben nem értelmezhető fogalom. Bizonyos adatok természetesen jellemzik az egyes iratanyagok feldolgozottságának mértékét, a róla rendelkezésre álló információk mélységét. 2007 végén a 180 ezer dossziérekord között már nem volt „feldolgozatlan”, vagyis legalább az alapadatok szintjén minden dossziéról tudunk, ismerjük jelzetét és címét, leggyakrabban pedig keletkezésének időszakát is. Ennél mélyebb ismereteket jelenthet, ha rögzítettük már az adott iratanyag keletkezésének földrajzi paramétereit (ez 13 ezer esetben történt meg), tárgykör(ök)be soroltuk (mintegy 70 ezer tárgyszót rendeltünk már a dossziékhoz), rövidebb-hosszabb kivonatot készítettünk róla (ez mintegy 40 ezer esetben történt meg), vagy oldalról oldalra átolvasva részletes névmutatót készítettünk a dossziéról (közel háromezer esetben). Ez utóbbi adat alacsonynak tűnhet, ha nem vesszük figyelembe, hogy nem csak a lapról lapra névmutatózott dossziékban találhatunk meg keresett neveket, hiszen a fokozatosság elve alapján sok dossziéhoz egyelőre csak a legfontosabb neveket rendeltük hozzá (összesen több mint 70 ezer dossziéhoz rendeltünk már személyekre vonatkozó adatokat),16 ráadásul a cím, tárgykörök, földrajzi vonatkozások, keletkezési időszak alapján is visszakereshetők az iratanyagok. Amennyiben a teljes, 3807,04 ifm mennyiségű iratanyag rendezettségi szintjét vizsgáljuk, megállapítható, hogy 2007 decemberében a teljes iratanyag 7,4%-a (214,07 ifm) alapszinten rendezett volt,17 középszinten18 rendeztünk már az iratok 62,9%-át (2381 ifm), darabszinten rendezett19 állapotban volt 3,4% (130,28 ifm), 12,6%-nak (481,16 ifm) az alapadatait kizárólag a számítógépes adatbázis tartalmazta, rendezés alatt volt 9,2% (115,02 ifm). Összességében elmondható, hogy a levéltári feldolgozás egy évtizedének eredményeként már csak az iratanyag 4,8%-át tekinthetjük rendezetlen állapotúnak, melyhez jelenleg még levéltári segédlettel sem rendelkezünk. A szakmai feldolgozó munka korántsem elhanyagolható része az iratok fizikai állapotának védelme, állaguk preventív és aktív védelme, az iratok 16 Előfordul olyan dosszié, melyhez hatezernél is több név tartozik, de harmincnál több az olyan dossziék száma, melyekhez kétezernél több nevet csatoltunk. 17 A levéltári szakmai követelményekről szóló 10/2002 (IV. 13.) NKÖM rendelet szerint „alapszinten rendezett az az iratanyag, amelyben az egyes fondok vagy – állagokra tagolódó fondok esetében – az egyes állagok egymástól már el vannak különítve, egy-egy fondon vagy állagon belül az iratok még nincsenek rendezve.” 18 A fenti jogszabály szerint „középszinten rendezett az az iratanyag, amelyben a fondon vagy állagon belül egy raktári egységet általában meg nem haladó terjedelmű levéltári egységeket alakítottak ki”. 19 A szakmai követelmények szerint „darabszinten rendezett az az iratanyag, amelyen belül a legkisebb levéltári egységek az ügyiratdarabok, illetve az egyes iratok.”
18
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 18
2008. 09. 18. 15:54:19
restaurálása. A Levéltár iratanyagának döntő többsége savas papír, mely idővel szinte önmagát semmisíti meg: a papír – a savasság mértékétől függően – egy-két évtized alatt törékennyé válik, a rendszeres használat következtében pedig nem ritkán darabjaira is hullik. Mint említettük, a digitalizálás a preventív állományvédelem fontos eszköze, ugyanakkor a legveszélyeztetettebb iratanyagokat szakszerű restaurálási eljárás után igyekszünk ki is vonni a mindennapi használatból. Ez a gyakorlat abban az esetben lenne igazán eredményes, ha kutatóink ezeknek az iratoknak kizárólag digitalizált másolatait használnák, ezt azonban csak fokozatosan lehet elfogadtatni a hagyományos levéltári anyag használatához szokott és ahhoz ragaszkodó felhasználókkal. A közeljövőben a Levéltárnak vállalnia kell a veszélyeztetett állapotú iratanyag kutatásának ilyen jellegű korlátozását, melynek technikai előkészületeit már részben meg is tette. A Levéltár digitalizáló műhelyében egy restaurátor dolgozik 2001 óta, az ő munkája nyomán 2007 végéig 159 dossziét, összesen 30 315 fólió terjedelmű iratanyagot, 120 db kötetet és közel kétezer fényképet sikerült restaurálni. A levéltári feldolgozó munka közvetlen eredménye, „hasznosulása” természetesen leginkább az állampolgári és kutatói igények kiszolgálásában mutatkozik meg. Bár a Levéltár vezetőjének éves jelentései részletesen tartalmazzák adatszolgáltatói, illetve kutatószolgálati tevékenységünk statisztikai adatait, érdemes legalább néhány számadattal is érzékeltetni az intézmény egy évtizedes tevékenységét. Tíz év alatt összesen 21 714 állampolgári betekintési kérelem érkezett a Levéltárhoz, ezekre adatot szolgáltatni ugyanakkor csak az esetek egyharmadában, 6941 esetben tudtunk. (Megjegyzendő, hogy az adatszolgáltatás eredményességét az iratanyag levéltári rendezettségén és segédletekkel való ellátottságán túl nagymértékben befolyásolja az iratok és egykorú irattári segédleteik rendkívüli hiányossága.) Állampolgári kérelemre a mindenkori jogszabályi előírások alapján összesen 361 161 oldalnyi fénymásolatot készítettünk, és adtunk át vagy postáztunk. Sokan sokféleképpen értelmezhetik – és értelmezik is – a fenti adatokat. Szinte megalakulásától kezdve számos bírálat érte a Levéltárat a betekintők számára előkészített iratanyag anonimizálási elvei és gyakorlata miatt, valamint az egyes ügyek hosszadalmas elintézési idejéért. Előbbi kérdés nem kapcsolódik szorosan a levéltári feldolgozáshoz (ráadásul a mindenkori jogsza19
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 19
2008. 09. 18. 15:54:19
bályok értelmezése a megismerhető és anonimizálandó adatok köre belső és külső viták tárgya is volt), utóbbiban viszont a szükséges levéltári segédletek hiánya kétségkívül szerepet játszott és játszik. Mindenképpen hangsúlyozandó azonban, hogy a – különböző időszakokban sajnálatosan akár nyolc-tíz hónaposra is nyúló – ügyintézési idő nem elsődlegesen a feldolgozottság alacsony szintjének, sokkal inkább a mindenkori jogszabályokból következő rendkívül időigényes előkészítési procedúrának, valamint az ezeket a feladatokat végző munkatársak a megnövekedett feladatokhoz mérten alacsony számának tulajdonítható. Tudományos vagy magánkutatóként összesen 1572-en keresték meg intézményünket 1979 kutatási témával. Tíz éves jubileumi statisztikánk szerint kutatóink összesen több mint 580 ezer oldalnyi másolatot kaptak kézhez a levéltár iratanyagából. A Levéltár kutatószolgálatát ért bírálatok három főbb csoportba sorolhatók: 1. az iratok anonimizálási gyakorlata, 2. a szükséges segédletek hiánya, 3. a megrendelt fénymásolatok elkészítésének ideje. Az anonimizálás ismételten nem tartozik vizsgálódási körünkbe, a segédletek készítésének akadályairól és üteméről pedig említést tettünk már. A fénymásolatok készítésének és kiadásának a kérdéskörével kapcsolatban érdemes egy összevetést tenni: a Magyar Országos Levéltár (MOL) iratanyaga 2006-ban több mint 74 ezer ifm volt, melyből 114 ezer oldalnyi fénymásolatot adott ki kutatóinak,20 ugyanabban az évben a 3,8 ezer ifm-nyi iratot kezelő Történeti Levéltár 99 ezret, az iratmennyiséghez viszonyított kutatói érdeklődés – és elvárás – tehát intézményünkben páratlanul magas. (A 2006-os év ugyan nem tekinthető általánosnak, hiszen az az ’56-os forradalom évfordulója miatt levéltárunkban kutatószolgálati szempontból is „csúcsévnek” számított, a nemzeti levéltárban pedig ugyanez a korlátozások éve volt, de más évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy az őrzött iratmennyiségre vetítve levéltárunkban olyan mértékű folyamatos kutatói érdeklődés mutatkozik, mint egyetlen más hazai levéltárban sem.) A levéltári anyag feldolgozása természetesen nem csak a levéltár adatszolgáltatói munkáját segíti, hanem csökkenti a kutatóknak a levéltárosoktól való „függőségét” is, amennyiben a kutatóteremben, vagy akár az interneten keresztül közvetlenül is használhatják az elkészült levéltári segédleteket. 2003 20 Vö. http://www.mol.gov.hu, Beszámoló a MOL 2006. évi tevékenységéről.
20
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 20
2008. 09. 18. 15:54:19
óta fokozott mértékben igyekszünk megfelelni az ilyen jellegű elvárásoknak, ezért a kutatóteremben elhelyezett raktári jegyzékek mellett 2006 óta már a kutatótermi számítógépes munkaállomásokon keresztül online hozzáférést is biztosítunk kutatóink számára a Levéltár központi adatbázisához. A feldolgozó munka során az adatbázisba számos technikai jellegű, és/vagy kizárólag a levéltári adminisztrációt segítő információt is kerül, ráadásul az adatbázis tartalmaz a kutatók számára nem hozzáférhető különleges személyes vagy minősített adatokat is, ezért az adatbázis kutatóteremből elérhető verziója némileg korlátozott. Megfontolandó, hogy a jövőben ez a „kutatói verzió” bővülhessen olyan adatmezőkkel is, melyek különleges adatokat nem tartalmaznak ugyan, de az iratokban szereplő személyek azonosításához szükséges azonosító információkat (név, születési idő és hely, anyja neve) igen. Bár személynevek szerint jelenleg nem lehet kutatni ebben a korlátozott verzióban, a dossziék azonban jelzetük, tárgyuk, keletkezési idejük, földrajzi vonatkozásaik, tárgykörük, kivonatos tartalmuk (és ezek kombinációja) alapján így is visszakereshetőek, ami nem elhanyagolható segítség mindazoknak, akik nem elégszenek meg a levéltáros referens által kínált iratválasztékkal. Érdemes itt röviden kitérni a Levéltár tevékenységének egy olyan területére is, melyet szintén öveztek viták az elmúlt évek során: nevezetesen az eredeti iratoknak az interneten történő közzétételére. Külföldi – elsősorban a szlovákiai – példára hivatkozva időnként számon kérik a Levéltártól a dossziék digitalizált másolatainak, de különösen a hálózati nyilvántartásoknak a bárki számára történő hozzáférhetővé tételét. Mivel dossziéink döntő többsége személyes adatok tömegét tartalmazza, nyilvánosságra hozataluk elsősorban a személyes adatok védelmével összefüggő kérdés. A Levéltárat létrehozó 2003. évi III. törvény 5. §-a meghatározza azon személyes adatok körét, melyek bárki számára megismerhetők. Alapesetben az érintett halálától számított harminc év után ismerhetők meg a személyes adatok, ha viszont a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig egyik sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év. Egyes különlegesen védendő adatok – a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok – esetében a védelmi idő még hosszabb (hatvan, százhúsz illetve kilencven év). Kivételeket is megfogalmaz a törvény, ezek a jogszerűen nyilvánosságra került, vagy 21
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 21
2008. 09. 18. 15:54:19
közszereplői státusszal összefüggő személyes adatok nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, illetőleg az adatoknak az érintett konkrét hozzájárulásán alapuló publikálását tartalmazzák21 A Levéltár működését szabályozó törvény alapján tehát jogszerű nyilvánosságra hozatalnak csak az minősül, ha az iratokban szereplő minden egyes személyes adatot értékeltünk a fenti kritériumok alapján, majd a feltételeknek nem megfelelő információkat kitakartuk az iratokból. Elképzelhető, hogy az önmagukban sem könnyen értelmezhető jogszabályi kategóriák22 minden egyes adat esetében történő alkalmazása gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítaná a Levéltárat, eredményeként pedig leggyakrabban információszegény, értelmetlen kuszaságok kerülhetnének csak nyilvánosságra. Ennél is gyakrabban megfogalmazódó igény intézményünkkel szemben a hálózati nyilvántartások, az ún. ügynöklista nyilvánosságra hozatala; erre irányult volna a 2003. évi III. tv. módosítása is 2005-ben. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján akkor alkotmányellenesnek minősítette az egykori hálózati személyek adatainak teljes körű nyilvánosságra hozatalát, mivel álláspontja szerint az egyéni betekintőkre, illetőleg a tudományos kutatókra vonatkozó szabályozás kellő megismerési lehetőséget biztosít ezen adatok tekintetében.23 A fentiekből következően jelen jogszabályi keretek között a Levéltár elsősorban a személyes adatokat nem tartalmazó működési iratok köréből hozhatna nyilvánosságra komolyabb mennyiségű digitalizált másolatot. Ez a munka megkezdődött már, eredményeként folyamatosan bővül a Levéltár honlapjának az eredeti forrásokat digitális formában közlő oldala. Nyilvánvaló ugyan21 A törvény 5.§ (4) bekezdése szerint „Nem kell anonimizálni azokat az adatokat, a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek; b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak; c) amelyek a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek; d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.” 22 Nem magától értetődő például a jogszabályban megfogalmazott „egészségi állapot”, „kóros szenvedély” vagy „szexuális életre vonatkozó adat” értelmezése sem, az Adatvédelmi Biztos álláspontja szerint pedig vitás esetekben a személyes adatok kiterjesztett értelmezése révén ezen adatok védelme elsőbbséget élvez a kutatás szabadságával szemben. 23 „Nincs olyan alkotmányos cél, melynek elérése indokolttá és szükségessé tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást. Mivel a megfigyeltek a ÁSZTLtv. hatályos 3. § (2) bekezdése alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az ezzel összefüggő információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az »információs kárpótláshoz«) nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára.” Részlet a 35/2005 (X. 5.) AB határozatból.
22
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 22
2008. 09. 18. 15:54:19
akkor, hogy az állambiztonsági szervek tevékenységét bemutató, személyes adatokat nem tartalmazó iratanyagok csak kutatóink egy szűkebb körének érdeklődésére tartanak számot, az állampolgári „információs kárpótlás” teljesítéséhez pedig nem, vagy csak minimális mértékben járulnak hozzá. A Történeti Levéltár iratanyagának kicsiny, ugyanakkor igen értékes hányadát képezik különböző típusú fényképek. Ezek döntő többsége ún. törzslapfotó, az eljárás alá vont személyek azonosításához használt portré, ugyanakkor jelentős számban tartalmaznak a dossziék komoly történeti értékkel bíró fényképanyagot is. Ez utóbbiak közé sorolhatjuk például az állambiztonság szervei által az 1956-os forradalom eseményeiről, helyszíneiről, résztvevőiről készített vagy összegyűjtött és albumokba ragasztgatott vagy vizsgálati, operatív anyagokhoz csatolt fotódokumentációkat, de hosszan sorolhatnánk a fontosabb állambiztonsági „ügyek” operatív vagy nyílt vizsgálati szakaszában készített vagy az érintettektől lefoglalt, elkobzott fotóanyagokat.24 A fényképanyag feldolgozására, adatainak mind részletesebb rögzítésére 2006-ban külön fotóadatbázist fejlesztettünk, melynek adatokkal való feltöltése jelenleg is zajlik. A Levéltár fotóanyagának felhasználását számos jogi természetű akadály bonyolítja, ugyanis a fényképeken szereplő személyek személyiségi jogait, az esetleges eredeti tulajdonosok tulajdoni jogait, valamint a fényképészek szerzői jogait (amennyiben például nem belügyi fotósok végezték a munkát, hanem az MTI vagy külföldi hírügynökségek, újságok fényképeit használták fel a hazai belügyi szervek) egyaránt tiszteletben kell tartanunk a képek felhasználása során. A Levéltár fotóadatbázisa – melyet a fenti jogi akadályok elhárítása után mind kutatótermünkben, mind pedig az interneten keresztül meg kívánunk osztani az érdeklődőkkel – több mint 1500 fényképet tartalmazott 2007 decemberében. A levéltári anyag rendezésének előfeltétele, egyúttal következménye is az adott iratanyagot keletkeztető szerv, szervezet történetének, működésének, hierarchiájának alaposabb ismerete. A Levéltár egyik legfőbb feladatának tekinti az egykori állambiztonsági szervek szervezettörténetére, illetve az ott dolgozók hivatali pályájára vonatkozó feltáró, kutató munkát. Ezen intézménytörténeti és archontológiai kutatások eredményeit folyamatosan megosztjuk az érdeklődők szélesebb körével: a Történeti Levéltár honlapján a tízéves évfor24 Lásd ezzel kapcsolatban Sümegi György: Fotók a Történeti Levéltárban. In: Trezor 3. i. m. 309–318.
23
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 23
2008. 09. 18. 15:54:19
dulón több mint harminc eredeti forrás (javarészt ügyrendek, szervezeti táblák, illetve a szervek működésével kapcsolatos eredeti parancsok, utasítások), valamint a volt III. Főcsoportfőnökség vezetőinek, illetve a III/IV. Csoportfőnökség alkalmazottainak hivatali pályáját bemutató részletes, fényképes életrajzok közül egy híján hatvan már olvasható volt. (Megjegyzendő, hogy ugyanakkorra hasonló formában elkészültek már a többi csoportfőnökség vezetőinek életrajzai is, azonban ezek esetében az adatok ismételt ellenőrzése éppen folyamatban volt. A körülbelül kétszáz nevet tartalmazó adattár várhatóan 2008 első felében kerül fel majd a Levéltár honlapjára.) Az egykori állambiztonsági szervek iratait tudományos forrásközlési igénnyel bemutatni szándékozó internetes folyóiratát, a Betekintőt (www. betekinto.hu) 2007 januárjában indította útjára a Levéltár. A tizedik évfordulóig az első évfolyam három száma jelent meg összesen 22 forráspublikációval. A folyóirat első évfolyama figyelmet keltett a téma és a korszak iránt érdeklődő kutatók körében. Remélhetőleg a jövőben a folyóirat szerzői közé minél több külső kollégát is sikerül megnyernünk. Az elmúlt tíz év levéltári feldolgozó munkája természetesen semmilyen formában nem jelent lezárt periódust, bár a folytonosság mellett 2008-tól több területen is megújítani tervezzük eddigi gyakorlatunkat. Ez a megújítás mindenekelőtt a kutatási lehetőségeknek az internet révén történő kiterjesztésében, a levéltári anyag digitalizálásának felgyorsításában, valamint a digitalizált állományoknak a számítógépes adatbázisban való hatékonyabb felhasználásában fog megnyilvánulni. Első lépésként a központi adatbázis kutatói verzióját tesszük hozzáférhetővé az interneten keresztül mindazok számára, akik érvényes kutatási engedéllyel rendelkeznek a Történeti Levéltárban. Mivel az adatbázis bizonyos mezői még ebben a korlátozott formában is tartalmaznak személyes adatokat, ezt a hozzáférést csak a levéltári kuratórium által ilyen adatok megismerésére is feljogosított kutatóink számára tudjuk majd biztosítani felhasználói név és jelszó ellenében. Mindenki számára megismerhetővé kívánjuk tenni ellenben a levéltári anyagban található történeti értékű fényképállományt – szintén a Levéltár honlapján keresztül. Az ehhez szükséges technikai előkészületek megtörténtek már, jelenleg a nyilvánosságra kerülő fotók jogi státuszának és az esetleges tulajdonjogi, szerzői jogi problémák tisztázása zajlik. 24
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 24
2008. 09. 18. 15:54:19
További jelentős lépésnek tekintjük ebben a folyamatban, hogy hamarosan az egykori III. Főcsoportfőnökség teljes vezetői állományának hivatali működése bárki számára megismerhető lesz az interneten keresztül nyilvánosságra kerülő archontológiai adatbázis révén. Az 1945 és 1962 között működött állambiztonsági szervek alkalmazottaira vonatkozó archontológiai kutatások eredményét szintén hasonló formában fogjuk az érdeklődők rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor a források rendkívüli hiányossága miatt ez a munka hosszabb ideig is elhúzódhat. Ugyanennek a folyamatnak a részeként folytatjuk az intézménytörténeti források és feldolgozások közzétételét, illetőleg a mindenkori állambiztonsági szervek belső struktúrájának, működésének feltárását. A kutatási lehetőségek további szélesítése érdekében elvégezzük a jelenleg már több mint 200 ifm terjedelmű iratanyaghoz rendelkezésre álló ideiglenes raktári jegyzékek véglegesítését és a kutatóteremben, valamint az interneten keresztül történő közzétételét. A belső feldolgozó munka jelentős lépéseként a Levéltár központi adatbázisát 2008 során alkalmassá tesszük a teljes levéltári anyag feldolgozására (mint említettük, ez a rendszer eredetileg elsősorban a dosszié-típusú iratok adatainak és digitális formájának rögzítésére szolgált), ezzel pedig lehetőség nyílik a jelenleg még csak hagyományos levéltári segédletekkel ellátott iratanyag mélyebb, differenciáltabb feldolgozására is. A digitalizálási munkálatok régóta tervezett felgyorsításához 2007 végén új berendezések beszerzése, valamint a szükséges feldolgozó és tárolókapacitás megteremtése révén létrejöttek az infrastrukturális feltételek. A digitalizált iratanyag optikai karakterfelismertetése és szabad szöveges adatbázisba való integrálása pedig olyan távlatokat nyithat meg a belső feldolgozó és a külső kutatói munka előtt, melyekre ez idáig gondolni sem lehetett. Amint az a fentiekből is látható, a Történeti Levéltár iratanyagának feldolgozása a jubileum elmúltával csak részben halad eddigi medrében (de azt is igyekszik majd tovább mélyíteni), számos ponton azonban teljesen új utakat keres – és remélhetőleg talál – majd magának. Hogy erre kap-e még egy évtizedet, az nem tudható, de hogy a munka távolról sem tekinthető befejezettnek, az bizonyos. Cseh Gergő Bendegúz 25
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 25
2008. 09. 18. 15:54:19
A forráskiadás és a tudományos kutatás súlypontjai a Történeti Levéltárban
A Történeti Levéltár tudományos tevékenységének ismertetése előtt szólni kell azokról a körülményekről, amelyek az intézmény ezen tevékenységét alapvetően meghatározzák, és amelyek miatt a forráskiadás és tudományos kutatás jellege némileg eltérő lehet a többi levéltárétól. A Történeti Levéltár jogelődjét, a Történeti Hivatalt létrehozó 1994. évi XXIII. törvény az intézmény számára három fő feladatot írt elő: az állampolgárok információs önrendelkezési jogának biztosítását, az átvilágító bírák számára a kért adatok rendelkezésre bocsátását, illetve a Történeti Hivatal őrizetébe került anyag – értelemszerű – levéltári feldolgozásán1 túl a történettudományi szempontú feltárását. Ezen utóbbi feladat elvégzésére az intézmény akkori vezetése külön szervezeti egységet, Elemző és Dokumentációs Főosztályt hozott létre, amelynek Elemző Osztályára bízta a tudományos kutatásokat, illetve azok koordinálását. A 2003. évi III. törvény, amely a Történeti Hivatal jogutódjaként létrehozta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, a levéltár feladatai között már nem szerepelteti külön a tudományos kutató és feldolgozó munkát, mindazonáltal az intézmény vezetése továbbra is fontosnak tartotta, hogy a megkezdett kutatások – legalább a korábbi szűk keretek között – folytatódjanak és az ezt végző szervezeti egység fennmaradjon. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tudományos kutatással kizárólag ezen szervezeti egység munkatársai foglalkoznak.) A Történeti Levéltárban folyó kutatások középpontjában az intézménytörténeti, szervezettörténeti, archontológiai kutatások állnak. Fő feladatunknak tekintjük a korabeli belügyi, állambiztonsági szervek tevékenységének feltárását. Ugyanakkor legalább ennyire fontos az 1945-től a rendszerváltásig 1
A Történeti Levéltár iratainak levéltári szempontú feldolgozásáról és a számítógépes iratfeltárásról lásd Cseh Gergő Bendegúz írásait a Levéltár évkönyveiben, valamint vö. Cseh Gergő Bendegúz: Az 1990 előtt keletkezett iratok kutatásáról a Történeti Levéltárban. Sic Itur Ad Astra, 2005/3–4. 293–303.; Uő: Állambiztonsági iratok digitalizálása. In: Magyar Levéltárosok Egyesülete 2004. évi vándorgyűlése. Bp., MLE, 2006. 106–113.
26
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 26
2008. 09. 18. 15:54:19
különböző elnevezéssel működő állambiztonsági szervek működésének, az állambiztonság és a párt-, illetve állami vezetés korszakonként eltérő kapcsolatának, együttműködésének, ezen szervek működésének a társadalom életére gyakorolt hatásának feltárása és bemutatása. Természetesen nem tekinthetünk el attól sem, hogy különböző történelmi fordulópontok, évfordulók esetében – legtöbbször a jelenkor-történeti profilú társ-intézményekkel illetve a társ-levéltárakkal együttműködve – folytassunk intenzívebb kutatásokat az adott témában. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy akár szervezettörténeti kutatásokat kívánunk végezni 1945 és 1989 között, akár valamilyen állambiztonsági históriát akarunk bemutatni, a munka nem végezhető el kizárólag a Történeti Levéltárban őrzött iratok alapján.2 Különösen áll ez a megállapítás a szervezettörténeti, archontológiai kutatásokra. A szóban forgó időkör valamennyi periódusa – közkeletűen a koalíciós évek, a Rákosi-korszak, és a Kádár-korszak – intézménytörténetének rekonstruálásához nélkülözhetetlen a levéltáron belül folyó munkával párhuzamos külső iratfeltárás-kutatás. Ezek a kutatások egyfelől a Történeti Levéltárban őrzött iratok jellegéből és mennyiségéből, másrészt a politikai rendszer működési mechanizmusának az egyes periódusokban tapasztalható eltérő voltából adódóan, differenciált feltáró, elemző munkát igényelnek. A Történeti Hivatal megalakulásakor az volt az elképzelés, hogy módunk lesz foglalkozni a két háború közötti időszak államvédelmi szervei (elsősorban a VKF-2, Államvédelmi Központ) tevékenységével is. A Horthy-korszakra vonatkozóan ugyanis – habár nem nagy terjedelmű, de – értékes dokumentáció került a Levéltárba. A feltárás elkezdődött, de két okból is megtorpant. Az egyik, hogy a két világháború közötti időszakra vonatkozó iratainkat – törvényben rögzített levéltárak közötti iratcsere keretében – átadtuk a Magyar Országos Levéltárnak. A másik, hogy a témával foglalkozni kezdő munkatársunk időközben megvált a levéltártól. Némi hozadéka mégis lett ezen feltárásnak. A két világháború közötti időszak leginkább talányos honi „kémfőnökének”, Ujszászy Istvánnak a Horthy-korszakra vonatkozó, de már ÁVH 2
A társlevéltárakban és más forrásőrző helyeken végzendő párhuzamos kutatások nélkülözhetetlenségére már többször felhívtuk a figyelmet. Lásd pl. Gyarmati György: A Történeti Levéltár az információs kárpótlás folyamatában. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve. Szerk. Gyarmati György. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004. 20.
27
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 27
2008. 09. 18. 15:54:20
fogságban írt feljegyzéseit külső erők bevonásával – illetve kiadói kooperáció keretében – adtuk közre.3 A második világháborút követő időszak szervezettörténeti kutatásait illetően a legrosszabb a helyzet a koalíciós évek iratanyaga tekintetében. Ebből az időszakból a háború után „üggyé tett” adminisztratív, vizsgálati, bírósági eljárások anyagán kívül, épp a PRO, illetve az ÁVO működési irataiból alig maradt meg valami. Nem sokkal egyszerűbb a helyzet a Rákosi-korszak kutatását illetően sem, mivel a különböző iratmegsemmisítési eljárások következtében, illetve az 1956-os forradalom alatt elpusztult, eltűnt iratok miatt például az ÁVH ún. működési irataiból nagyon keveset ismerünk. Az ÁVH parancsgyűjteményén (ami sajnálatos módon szintén nem teljes), az ÁVH Határőrség, illetve az ÁVH Budapesti Osztálya egyedi ügyekben keletkezett iratain kívül jobbára államvédelmi sportanyag található a Levéltár őrizetében. A Vizsgálati Osztály nagyon csekély mennyiségű dokumentációs anyagán kívül csupán a VI/2. (börtönügyi) Osztálynak maradt fenn anyaga, pedig aligha feltételezhető, hogy a többi szervezeti egység működése során ne keletkeztek volna például munkatervek és éves beszámolók, ne tartottak volna osztályértekezleteket. Más forrásőrző helyeken viszont – jórészt különböző fondokban és fondcsoportokban elszórva – fellelhetők a szervezettörténet, illetve az egyes „ügyekhez” rekonstruálásához nélkülözhetetlen dokumentumok. A Levéltárban megtalálhatók a Belügyminisztérium Kollégiuma egyes határozataiból készített kivonatok, de a teljes iratanyagot a Magyar Országos Levéltárban kell keresnünk. Oda kerültek, illetve kerülnek az egykori Belügyminisztérium Központi Irattárában őrzött anyagok is. Munkatársaink emellett feltáró kutatást végeznek Budapest Főváros Levéltárában és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban is. A Kádár-korszak állambiztonsági szerveinek működése feltárásához szükséges dokumentumokat illetően már valamivel kedvezőbb a kép, bár az egyes osztályok működésével kapcsolatos iratok ez esetben is hiányosak. A legteljesebbnek a különböző elnevezéssel-számmal működő operatív nyilvántartó osztály iratai mondhatóak, azon kívül a BM Külügyi, illetve Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának iratai maradtak fenn nagyobb mennyiségben. 3
Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Szerk. Haraszti György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Corvina, Bp., 2007.
28
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 28
2008. 09. 18. 15:54:20
A szervezettörténeti kutatásokhoz fontos információk sorával szolgálnak a BM Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárságnak a Levéltár őrizetében található iratai, elsősorban a munkaértekezletekről készült jegyzőkönyvek és azok előterjesztései. E korszakra vonatkozóan sem nélkülözhető azonban a párhuzamos külső kutatómunka nem csupán a párt vezető testületeinek, illetve a területet felügyelő osztályainak iratanyagában, de például a Belügyminisztérium Kollégiumának jegyzőkönyveiben sem. Ugyanakkor a belügyi, állambiztonsági szervek iratait ért megsemmisülések és megsemmisítések ellenére számos fontos irat lappang még vidéki levéltárakban, abból eredően, hogy a központi szervek irányítási, felügyeleti jogkörük gyakorlása közben számos iratot továbbítottak a vidéki szerveknek. Ezeknek a „lappangó” dokumentumoknak a felkutatása és számbavétele véleményünk szerint egyik legfontosabb feladatunk és ebben nem nélkülözhetjük levéltáros kollégáink segítségét. Ezt célzó feltárások több önkormányzati levéltárban elkezdődtek (pl. Somogy és Hajdú-Bihar megyében), a Baranya, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban pedig már be is fejeződött az 1945–1950 közötti időszak politikai rendőrségi iratainak összegyűjtése. Mivel az ilyen irányú forrásfellelések a helyi levéltárakkal való kooperációban végezhetők leginkább célra vezetően, e munkák folytatására akkor van remény, ha annak fedezete is előteremthető. (A már megindult munkálatokat az elmúlt évek költségvetési megszorításaiból következően voltunk/vagyunk kénytelenek – remélhetően csak átmenetileg – szüneteltetni.) A levéltárunkban őrzött iratállomány hiányos és szelektív volta megkívánja, hogy bizonyos kutatási témakörökben más kutatóhelyekkel, illetve iratőrző intézményekkel együttműködjünk. Így a Történeti Hivatal majd a Történeti Levéltár gondozásában jelentek meg a Belügyminisztérium Kollégiuma 1953– 1956 közötti üléseinek – eredetileg a Belügyminisztérium Központi Irattárában őrzött, időközben azonban a Magyar Országos Levéltárba került – jegyzőkönyvei és előterjesztései.4 Együttműködési megállapodásunk volt Budapest 4
A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. Első kötet. Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések. Összeáll., jegyz. és bev. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. Bp., Történeti Hivatal, 2001. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953– 1956. Második kötet. Az 1954. július 13. és 1955. december 9. közötti ülések. Összeáll., jegyz. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. Harmadik kötet. Az 1956. január 18. és 1956. október 15. közötti ülések. Összeáll., jegyz. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2006.
29
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 29
2008. 09. 18. 15:54:20
Főváros Levéltárával az 1956-os perek számítógépes feldolgozásában. A közös munka eredményeként jelent meg a forradalom 50. évfordulójára a BFL kiadásában Az ’56-os megtorlás adatbázisa címe CD-ROM.5 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete és a Történeti Levéltár közötti együttműködési megállapodás egyfelől közös konferencia-szervezésben, másfelől pedig olyan szakmunkák közös kiadásában realizálódott eddig, melyek forráshasználatukban számottevő mértékben támaszkodtak a nálunk őrzött iratanyagra.6 Ezek közül is külön említendő a 2006 őszén együtt rendezett nemzetközi konferencia a magyar forradalom környező országokban keletkezett visszhangjáról. A konferencia előadásait tartalmazó magyar és angol nyelvű kötet 2007 decemberében látott napvilágot.7 A levéltárban folyó kutatások első eredményei mára már „kézzel foghatóvá” váltak. 1999-ben jelent meg első ízben a Történeti Hivatal Évkönyve, amelyet azóta két újabb kötet követett. A Trezor sorozatcím alatt futó kiadványok első két kötete annyiban „vegyes” tartalmú volt, hogy egyidejűleg szerepeltek benne az iratok levéltári forrásfeltárásának addigi eredményei, illetve a második világháború utáni politikai rendőrség működésének egyik-másik részterületét feltáró írások. A harmadik kötet közleményei viszont egyfajta fond-ismertető szerepét kívánták betölteni arról, hogy milyen jellegű, tárgykörű iratcsoportokat őriz a Történeti Levéltár.8 Még jogelődünk, a Történeti Hivatal időszakában két további sorozatot indítottunk útjára. Az egyik az Állambiztonsági Történeti Tár, amelynek keretében a Belügyminisztérium Kollégiuma ülései jegyzőkönyvének már említett három, közel 2000 oldal terjedelmű sorozata látott napvilágot. Ennek a vezetőszervi irategyüttesnek a forrásértéke azért említendő külön, mert egyfelől az 1953-1956 közötti, fentebb már jelzett, erősen irathiányos időszakból való. Másfelől azért, mert 5 6 7
8
Az ’56-os megtorlás adatbázisa. Személyek és fotók. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás a budapesti jogszolgáltatási iratok tükrében. (CD-ROM) Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2006. Eörsi László: A Széna tériek 1956. Bp., 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004.; Standeisky Éva: Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. Bp., 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005. Az 1956-os forradalom visszhangja a szovjet tömb országaiban. Szerk. Rainer M. János és Somlai Katalin. Bp., 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2007. The 1956 Hungarian Revolution and the Soviet Bloc Countries: Reactions and Repercussions. Ed. János M. Rainer and Katalin Somlai. Bp., 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2007. Trezor 1. A Történeti Hivatal Évkönyve. Szerk. Gyarmati György. Bp., Történeti Hivatal, 1999.; Trezor 2. A Történeti Hivatal Évkönyve. Szerk. Gyarmati György. Bp., Történeti Hivatal, 2002.; Trezor 3. Az átmenet évkönyve. Szerk. Gyarmati György. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004.
30
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 30
2008. 09. 18. 15:54:20
a munkatervekben, előterjesztésekben, beszámolókban jól nyomon követhetőek a Rákosi Mátyás és Nagy Imre közötti hatalmi huzakodás lenyomatai, a korabeli politikai rendőrség kettejük közötti pálfordulásai. A figyelmes olvasót ráadásul abban a tekintetben is impresszionálják a dokumentumok, hogy a pártegyeduralom legfőbb támaszának tartott terrorszervezet miként kezdett elbizonytalanodni, szétzilálódni már az 1956. októberi forradalom kirobbanása előtti hónapokban. A Történeti Levéltár másik sorozata a Közelmúltunk hagyatéka. Ennek első két kötete – Államvédelem a Rákosi-korszakban,9 illetve a Katonai perek10 –, egymásra reflektáló módon jeleníti meg Magyarország második világháború utáni történetének bő első évtizedét. Az előbbi elsődlegesen a korabeli politikai rendőrségnek (PRO, ÁVO, ÁVH) a társadalmat folytatólagos rettegésben tartó működését rekonstruálja, míg az utóbbi a Horthy-korszak „utóéletének” is tekinthető, mivel zömmel az egykori csendőrség és honvédség szolgálatában állók ellen indított, justizmordokkal tűzdelt intézményes megtorlások véget érni nem akaró láncolatát idézi fel. Mivel ezen – mindkét esetben egy-egy konferencián alapuló – kiadványaink a szűkebb szakmán kívül is visszhangra leltek, felvetődött, hogy olvasmányosabb műfajban talán a nagyközönség körében is érdeklődésre tarthat számot. Ennek lett a hozadéka 2002-ben a Rubicon című történelmi folyóirat tematikus dupla száma, amelyben már a Kádár-korszakra is kitekintve adtuk közre másfél tucatnyi írásban a kommunista pártegyeduralom politikai rendőrségének „népszerű” történetét. Az iránta való érdeklődésre utal, hogy ugyanezen lapszámot a Rubicon öt évvel később, 2007-ben – változatlan tartalommal – ismételten megjelentette.11 A Közelmúltunk hagyatéka sorozat következő két kötete évfordulókhoz kapcsolódott. A Kádár-korszak utolsó évtizedének egy szelete, közelebbről a párt kultúrpolitikájának dezorientálódása ismerhető meg abból a dokumentumkötetből, amelyik az 1985-ben Budapesten rendezett Európai Kulturális Fórum és a hozzá társuló ellenfórum történéseiről tájékoztat.12 Ebben a soro9
Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. Szerk. Gyarmati György. Bp., Történeti Hivatal, 2000. 10 Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945–1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. Szerk. Okváth Imre. Bp., Történeti Hivatal, 2001. 11 Rubicon, 2002/6–7. Zord idők. ÁVO–ÁVH–III/III. A politikai rendőrség történetéből. Utánnyomása: Rubicon, 2007/1. Különszám. 12 Európai Kulturális Fórum és ellenfórum, Bp., 1985. A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt, a jegyzeteket írta: Müller Rolf. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005.
31
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 31
2008. 09. 18. 15:54:20
zatban látott napvilágot 2007-ben az a tanulmánykötet az államvédelmi szervek 1956. évi ténykedéséről, amely Történeti Levéltár e tárgykörben rendezett konferencia előadásainak bővített változatát tartalmazza.13 Ugyancsak az 1956-os évforduló kapcsán kell szólni a Történeti Levéltárban őrzött források egy külön csoportjáról, a fotókról. Ezek egy részét, melyek már annak idején az újjászerveződő politikai rendőrség kezébe kerültek, a forradalom leverését követő megtorlás időszakában szisztematikusan „kriminalizálták”, bűnjelként használták az eseményekben szerepet vállalók ellen. A fényképgyűjtemény másik része ugyancsak egykori résztvevőktől származik, de azokat készítőik vagy leszármazottaik évtizedeken át tartó rejtegetés után adományozták a Levéltárnak az elmúlt években. A Történeti Levéltár ezen fotókollekciójából magunk is több kiállítást rendeztünk,14 mind székházunkban, mind pedig az ország számos városában – sőt azon túl is15 –, és alig sorolható fel azon több tucat további ’56-os emlékkiállítás, ahol mások rendezésében „csak” fotóink szerepeltek. A Történeti Levéltár ugyanezen gyűjteményéből – historiográfiai és ikonográfiai eligazítással is bővítve – ad ízelítőt a Fényképek 1956 című kiadványunk.16 Emellett külön konferenciát szervezve is részt vállaltunk annak módszeres áttekintése érdekében, hogy mi ismerhető jelenleg múzeumokban, levéltárakban, köz- és magángyűjteményekben a forradalom képi hagyatékából.17 Valamennyi eddig megjelent kiadványunk teljes szövege megtalálható azon az elektronikus levéltár-ismertetőn, amelyet a Levéltár 2007-ben jelentetett meg. Ezeken kívül az érdeklődők a DVD-n megtalálják Történeti Levéltár fond- és állagjegyzékét, a levéltár „használatához” szükséges nyomtatványokat, de felkerülnek ún. belügyi oktatófilmek, fényképek, az állambiztonsági szervek
13 ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. Szerk. Okváth Imre. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2007. 14 Az „Élünk! Ifjúság – Forradalom – Megtorlás” című kiállításunk a Történeti Levéltár székházán túl látható volt a Debreceni Egyetemen és Kaposvárott is, míg a Gyarmati György kurátorságával rendezett „Kossuth-címeres forradalom” című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum kiscelli bemutatkozása után a Pécsi Várostörténeti Múzeumba vándorolt. 15 Kolozsvárott az Erdélyi Múzeum Egylettel és a Kolozsvár Társasággal, Bécsben a Collegium Hungaricummal, Berlinben a Freie Universität Osteuropa Zentrumával társulva voltak láthatók fotóink. 16 Fényképek 1956. Írta és összeállította Müller Rolf, Sümegi György. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2006. 17 A Miskolci Galériával közösen szervezett konferencia előadásait – és képi prezentációit – adja közre: ’56-os fényképek gyűjteményekben. Szerk. Kákóczki András és Sümegi György. Miskolc, Miskolci Galéria, 2007.
32
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 32
2008. 09. 18. 15:54:20
működésével kapcsolatos dokumentumok is (BM-parancsok, ügyrendek stb.).18 (Az állambiztonsági szervek intézménytörténetére vonatkozó dokumentumok, ügyrendek, szervezeti táblák a Levéltár honlapján is olvashatóak.) 2007 elején a Történeti Levéltár internetes forrásközlő folyóiratot indított Betekintő néven.19 A Történeti Levéltár – és jogelődje – nem csupán iratainak jellegében tér el számottevően az ország többi levéltárától. Amellett, hogy külön törvény rendelkezik róla, az állampolgári információs kárpótlás rárótt feladatával összefüggésben szolgáltatási – és ebből eredően irat-feldolgozási – rendje is számottevő eltérést mutat a társ-levéltárakéhoz képest. Mindezek a rendszer-átalakítás hazai formaváltozatából eredően visszatérő törvényhozási, jogalkalmazási és jogszabály-értelmezési diskurzust is gerjesztettek a tárgykörben. A Történeti Levéltár rendre a végrehajtás egyre gazdagodó mindennapi tapasztalataira alapozva vállalt rész ebben az elhúzódó disputában. A levéltár intézményi státusát figyelembe véve, az egymás követő jogszabályok következetlenségeiből adódó praxis-anomáliákat rendre az Országgyűlésnek szóló beszámolóiban észrevételezte először, mindazonáltal más alkalmakkor is szerepet vállalt a kérdéskört érintő vitában.20 Az információs kárpótlás hazai rendezése nemcsak a vonatkozó jogszabályokra nézve tér el a térség más, szintén rendszert váltott országaitól, hanem annak intézményi státusa, működési köre tekintetében is. Az egykori Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági iratait kezelő és feltáró hivatal kétezer főt meghaladó munkatársi gárdával működik, de ettől alig kevesebb a lengyelországi Nemzeti Emlékezet Intézete kollektívájának létszáma. Az említett országokban, népességszámukból is eredően többszörös volt a politikai rendőrség megfigyeltjeinek köre, de azt immár – a hazai kondíciókkal össze18 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. (DVD). Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2007. 19 www.betekinto.hu 20 E tárgykörben leggyakrabban Kónyáné Kutrucz Katalin szólalt meg különböző fórumokon, írásainak egy része hozzáférhető a Levéltár honlapján is. Máshol megjelent írásai közül lásd még: Módosításra várva. A Történeti Hivatal működését szabályozó törvény jogi problémái. Fundamentum, 2000/1. 134–138.; A Történeti Hivatal létrehozása. In: Ügynökök és akták. Nemzetközi konferencia az átvilágítás és az állambiztonsági iratok sorsáról. Szerk. Halmai Gábor. Bp., Soros Alapítvány, 2003. 91–99.; Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának első (csonka) éve. (Gyarmati Györggyel) In: Magyarország Politikai Évkönyve 2004-ről. Szerk. Sándor Péter – Vass László. Bp., DKMK. 2005. 631–644. Ügynöklisták árnyékában. (Gyarmati Györggyel) In: Magyarország Politikai Évkönyve 2005-ről. Szerk. Sándor Péter – Vass László – Tolnai Ágnes. Bp., DKMK. 2006. 378–391. Lásd még: Zsidai Ágnes: Die flügelahme Eule der Minerva. In: Lustration, Aktenöffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tshechen, der Slovakei und Ungarn. Münster, LIT Verlag, 1999. 187–205.; Gyarmati György: A közelmúlt feltárása és az ügynökkérdés. Mozgó Világ, 2007/9. 77–85.
33
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 33
2008. 09. 18. 15:54:20
vetve – közel hússzoros számú levéltáros-, illetve történészgarnitúrával álltak neki feltárni. Így a budapesti Történeti Levéltár iratait sokkal nagyobb arányban hasznosítják „külső” kutatók. Ebből ered, hogy iratainak közkinccsé tétele érdekében – a fentebb már említett intézményközi együttműködéseken túl –, támogatni igyekszik a levéltár a szaktudományi elemzések kutatását-publikálását épp úgy, mint a letűnt rendszer megfigyeltjei-meghurcoltjai visszaemlékezéseinek a közreadását is. Ennek keretében konstatálhatjuk, hogy születtek már a Történeti Levéltár iratainak hasznosulásával, illetve kiadásának támogatásával PhD-disszertációk21 és habilitációs munkák.22 Ezeken túlmenően azok közül említünk néhányat, akik – egy régi tradíciót tovább éltetve – megküldték a levéltárnak ide kötődő iratbúvárkodásaik „végtermékét”, lett légyen szó szakmunkáról,23 memoárokról,24 támogatott konferencia kiadványáról,25 vagy éppen multimédia produkciókról, és filmekről.26 21 Kádár Zsuzsanna: A magyar szociáldemokrácia a párt felszámolásától a rendszerváltásig (1948– 1989); Tóth József: A magyar katonai elit metamorfózisa, 1945–1950; Papp István: A népi kollégiumi mozgalom története 1944-ig.; Révész Béla: A titkosszolgálatok a politikában és a politológiában; Trócsányi Sára: Forradalom az irattárban. Az információs kárpótlás jogi aspektusai. Bp., Holnap Kiadó, 2007. Védés előtt áll Kovács Zoltán András: Szálasi Belügyminisztériuma című disszertációja. 22 Gyarmati György: A politika rendőrsége Magyarországon a Rákosi-korszakban. Pécs, PTE Történelem Doktori Iskola – Történeti Hivatal, 2002. 23 A Grősz-per előkészítése, 1951. Szerk. Szabó Csaba. Bp., Osiris Kiadó – Budapest Főváros Levéltára, 2001.; Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bp., 1956-os Intézet, 2001.; Kitaszítottak. I–II. kötet. Szerk. Hantó Zsuzsa és mások. Bp., Alterra, 2001–2002.; Kahler Frigyes: III/ III-as történelmi olvasókönyv. 1–3. kötet. Bp., Kairosz Kiadó, 2001–2005.; Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. Szerk. Rainer M. János. Bp., 1956-os Intézet, 2003.; Csapody Miklós: „A világban helytállni…” Bálint Sándor élete és politikai működése 1904-1980. Bp., Korona Kiadó, 2004.; Révész Béla: Az állampolgári szervek politológiai kutatásának kérdéséhez. Acta Universitates Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Tomus LXVI. Fasc. 17. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, 2004.; BerndRainer Barth – Werner Schweizer: Der Fall Noel Field. I-II. Berlin, Basis Druck, 2005.; Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Bp., Szent István Társulat – Magyar Országos Levéltár, 2005.; Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak. Titkosszolgálatok a magyar rock körül 1960–1990. Bp., Magyar Narancs – Tihany-Rév Kiadó. 2005.; Telepessors. Szerk. Saád József. Bp., Gondolat, 2005.; Krónika, 1956. Főszerk. Izsák Lajos. Bp., Kossuth Könyvkiadó – Tekintet Alapítvány, 2006.; Révész Béla: Szerkesztőség a Gát utcában. Nemzeti Híradó 1957-1958. Bp., Ráday Könyvesház, 2006.; Magyar Forradalom 1956. Szerk. Adrián Tímea. Bp., Premier Press Kiadó, 2006. 24 Balázs Zoltán: A körözési listán második. Szakkollégiumok a BM. III/III-as főcsoportfőnökség ügyiratainak tükrében. Bp., Széchenyi István Szakkollégium, 2000., Bártfai Szabó István: A nagy tapsok idején. Kecskemét, BT-Press, 2005.; Kornai János: A gondolat erejével. Rendhagyó önéletrajz. Bp., Osiris Kiadó, 2005.; Koós Anna: A nem kívánt hagyaték. Bp., Akadémiai Kiadó, 2006.; Menczer Gusztáv: A GULÁG rabtelepei. Bp., Századvég Kiadó, 2007.; Tantalics Béla: 1956. Forradalom Lenti térségében. Lenti, Muránia Egyesület, 2007. 25 Az 1945 utáni magyar katolikus egyháztörténet új megközelítései. Szerk. Varga Szabolcs – Vértesi Lázár. Pécs, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és Egyháztörténeti Intézet, 2007. 26 Lénárd Ödön: Önarckép, 1-2. CD-ROM. Kismaros, é. n.; 1956 Enciplopédiája. CD-ROM. Bp., 1956-os Intézet, 1999.; Magyarország, 1944–1956. CD-ROM; Bp., 1956-os Intézet, 2001. A filmek
34
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 34
2008. 09. 18. 15:54:20
Rátérve a jelenre, a Történeti Levéltárban továbbra is a szervezet-, illetve intézménytörténeti kutatások az elsődlegesek. Mindazonáltal a közelmúltra vonatkozó szélesebb társadalmi érdeklődés, évfordulós alkalmakhoz kapcsolódó megkeresések miatt nem mellőzhető, hogy a Levéltár munkatársai időről-időre ne foglalkozzanak más témákkal is. A Történeti Levéltárba átkerült személyzeti anyagok, illetve a Belügyminisztériumban maradt parancsgyűjtemény szisztematikus feltárásával jelenleg párhuzamosan folyik egy szervezettörténeti és archontológiai kutatás. Ennek első eredményei, több mint 60 személy – főcsoportfőnökség és csoportfőnökségek vezetői, a III/IV. Csoportfőnökség osztályvezetői – életrajza már olvasható a Levéltár honlapján.27 A múlt év őszére a levéltár munkatársai összeállítottak egy tanulmánykötetet, amely az államvédelmi/állambiztonsági szervek fontosabb szervezeti változásait és működésének jellemzőit mutatja be 1945-től az 1970-es évek elejéig; a kötet jelenleg szerkesztés alatt áll. Az Állambiztonsági Történeti Tár keretében útjára szeretnénk bocsátani egy forráskiadvány-sorozatot, amely az állambiztonsági szervek működésével összefüggő legfontosabb dokumentumokat adná közre egy-egy meghatározott időszakban. Befejezés előtt áll a sorozat első kötetének kézirata, amely az 1945–1946-os évre koncentrál – a kötet megjelenése 2008-ban várható. Ezzel egyidejűleg már folyik az 1946 és 1948 közötti időszakra, illetve az 1953 és 1956 között a Belügyminisztériumba betagolt államvédelmi szervek működésére vonatkozó legfontosabb dokumentumok gyűjtése és kiadásra történő előkészítése. Folytatjuk a külső feltáró munkát is Budapest Főváros Levéltárában és a Magyar Országos Levéltárban. Az állambiztonsági szervek szervezeti felépítésének rekonstruálásával és az archontológia készítésével kapcsolatban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a konspirációs szabályok szerint egy-egy szervezeti egység, osztály esetében hivatalos iratokon nem lehetett csak az osztály megkülönböztetésére szolgáló számot használni (külső szervekkel való érintkezés esetében még ezt sem!), az osztályvezetői kinevezéseket tartalmazó parancsok azonban az közül néhány: Veszélyes képek I–II. Képzőművészek az 56-os forradalomban és a forradalomról. Rendezte: Kecskeméti Kálmán. K&G Bt. é. n.; Szabadságszerelem. Szalay Lajos S.O.S. grafikai albumának filmváltozata. Rendezte: Gulyás Gyula. Bodográf Mozgó, 2006.; Itt az idő. Rendezte: Gulyás Gyula. Bodográf Mozgókép Bt. 2006.; Az áruló ezüstnitrát. Rendezte: Kecskeméti Kálmán. K&G Bt. 2006.; Rajzolt ’56. Rendezte: Szádvári Lídia. Fórum Film Alapítvány, 2005.; A csolnoki rabtábor. Rendezte: Varga Ágota. Inforg Stúdió, 2007. 27 http://www.abtl.hu (2008. május 31.)
35
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 35
2008. 09. 18. 15:54:20
esetek túlnyomó részében néven nevezik azt a szervezeti egységet, ahová az adott személy vezetőnek kerül. Ily módon pontos és megbízható archontológia csak abban az esetben készíthető, ha minden esetben sikerül „összekapcsolni” a számokat és az elnevezéseket. Külön gondot jelent az is, hogy az egyes időszakokban nagyon sok apróbb szervezeti átalakításra került sor (osztályok összevonása és szétválasztása, majd újbóli összevonása, a konspiráció miatt az egyes osztályok fedőszámának – feladatkörük meghagyása melletti – megváltoztatása stb.), amelyek források hiányában időnként nagyon nehezen nyomon követhetők. A munkát az is nehezíti, hogy a Levéltárba került személyzeti anyag hiányos, a kérdőívre az adatokat „bemondás” vagy önéletrajz alapján írták be, ami miatt a beosztásba kerülés, illetve felmentés időpontja sok esetben nem állapítható meg pontosan. Az archontológia összeállításakor nélkülözhetetlen a párt különböző vezető testületei, illetve a belügyminisztérium vezetői ún. hatásköri listáinak, vagyis annak ismerete, hogy bizonyos funkcióba mely szerv jelölhetett, illetve nevezhetett ki személyeket. A kutatás jelenlegi szakaszában mind a szervezettörténeti és archontológiai kutatások esetében, mind a működési mechanizmus bemutatásakor elsősorban a központi szervek tevékenységének bemutatására koncentráljuk erőnket. Nem nélkülözhető azonban a különböző elnevezésekkel működő államvédelmi/állambiztonsági szervek vidéki egységei működésének tanulmányozása sem. A vidéki levéltárakban folyó kutatások már csak azért sem mellőzhetők, mert reményeink szerint ott olyan iratokra is bukkanhatunk, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a „szerv” története fehér foltjainak az eltüntetéséhez. Ezt azonban csak a levéltáros szakma összefogásával, az egyes vidéki levéltárakban folyó feltáró munka koordinálásával lehet megvalósítani. Mindezek mellett azzal is számolnunk kell, hogy a rendszer-átalakítás közelgő jubileuma okán a következő három esztendő mindegyike „kerek évfordulós” visszatekintések sorára is alkalmat ad. Az 1980-as évek vége felé a társadalmi önszerveződés, az elő-pártosodás megindulása még jócskán az állambiztonsági szervek mindenfelé fürkésző-vizslató ügyködése közepette zajlott. A Történeti Levéltárban ezen okból ugyanolyan kutatói érdeklődésnövekedésre számítunk, mint ahogy történt az 2005–2006 folyamán, a forradalom fél évszázados évfordulójának közeledtével. Baráth Magdolna – Gyarmati György 36
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 36
2008. 09. 18. 15:54:20
BESZÁMOLÓ (2007) I. A Történeti Levéltár szervezete, 2007. évi működése Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Történeti Levéltár, vagy rövidítve: ÁBTL) szakmai munkájának legfontosabb jogi kereteit továbbra is a 2003. évi III. törvény rögzíti. Emellett a végrehajtására kiadott 43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról rendelkező 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményeket előíró 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet előírásai szabályozzák a Levéltár tevékenységének alapjait. 2007. február 27-én Pécsett „A XX. századi egyháztörténet kutatásának módszertani problémái” címmel tartottak tudományos ülést, amelyen a Történeti Levéltár főigazgatója is előadást tartott. A szervezést a Történeti Levéltár, a Pécsi Egyháztörténeti Intézet és a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány végezték. A Történeti Levéltárnak a Corvina Kiadóval közösen kiadott „Vallomások a holtak házából” című kötetét, amely Ujszászy István vezérőrnagynak az ÁVH fogságában írt feljegyzéseit tartalmazza, Ormos Mária akadémikus mutatta be április 4-én. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága május 15-ei ülésén hagyta jóvá az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal kötött együttműködési megállapodásunkat. A megállapodás alapján gyorsabban tudjuk egyes ügyfeleinket kiszolgálni. 2007. június 15-én két kötetünk szakmai és sajtóbemutatójára került sor a Levéltárban. Az „ÁVH–Politika–1956” című tanulmánykötetet Szakolczai 37
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 37
2008. 09. 18. 15:54:21
Attila, az „56-os fotók gyűjteményekben” címűt pedig Dobrik István művészettörténész ismertette és méltatta. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága szeptember 12-ei ülésén tárgyalta és fogadta el a 2006. évi beszámolónkat. Kiemelkedő eseménye volt a 2007. évnek a Történeti Levéltár tíz éves fennállása alkalmából A „Magunkkal hurcolt közelmúlt – a titkosszolgálati iratok feltárásának tapasztalatai” címmel október 3-án és 4-én rendezett munkakonferenciánk, amelyet dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitott meg. A rendező Magyarországon kívül öt volt szocialista ország (Németország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia,) társintézményének vezetője, illetve képviselője vett részt és tartott előadást saját tapasztalataikról. Noha az egyes társintézmények különböző időpontokban jöttek létre – Bundesbeauftragte für die Unterlagen des Staatssicherheitsdienstes der ehemaligen DDR, Ústav pro studium totalitních režimů, Instytut Pamięci Narodowej, Consiliul National pentru Studierea Arhivelor Securităţii, Ústav pamäti národa, – és az egyes országokban e tárgyban született törvények is némileg eltérő feladatokat és működési jogosítványokat rögzítenek számukra, különösen az állampolgárok információs kárpótlása tekintetében a budapesti Történeti Levéltárhoz hasonló problémákkal kerülnek szembe feladatvégzésük során. Három területen viszont eltérnek egymástól a fentebb felsorolt társintézmények. Az egyik, hogy míg Magyarországon a törvény minden egykori szolgálatot – beleértve a katonai hírszerzés és elhárítás anyagait is – iratainak levéltárba adására kötelez, a többi posztkommunista állam társintézményei nem rendelkeznek a katonai titkosszolgálatok irataival. (A pozsonyi UPN azok egy részét kapta meg.) A másik különbség, hogy az ún. „külső” (nem az adott intézmény állományába tartozó) kutatók számára korlátozottabb az irathozzáférés, mint Magyarországon. A harmadik alapvető eltérés szervezeti, illetve funkcionális jellegű. A felsorolt posztszocialista országokban működő testvérintézmények mindegyike jelentős számú munkatárssal működtet olyan – közös elnevezéssel edukációnak nevezhető – intézményi részleget (főosztályi szinten), amelyik az állambiztonsági szerveknek a letűnt diktatúrákban betöltött szerepét széleskörű, részben iskolai végzettségi szintekhez, illetve 38
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 38
2008. 09. 18. 15:54:21
korosztályokhoz rendelt megismertetéssel vizsgálja. Ez az elem teljes mértékben hiányzik a szaklevéltári profilú Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára jogszabályban rögzített feladatköréből. 2007. október 11-én a Washingtoni Holocaust Emlékmúzeum képviselői megbeszélést folytattak Budapesten az elkövetkező időszak feladatainak egyeztetése céljából a Történeti Levéltár vezetőivel. A 2007. november 14. és 16. között Pozsonyban, a szlovákiai társintézményünk által, az NKVD/KGB 1945 és 1989 közötti tevékenységéről tartott nemzetközi konferencián Cseh Gergő Bendegúz főosztályvezető-helyettes és Baráth Magdolna osztályvezető is előadást tartott. Frankfurt/Oderben november 22–23-án az információs kárpótlás kérdésével foglalkozó nemzetközi konferencián jogi képviselőnk, Zsidai Ágnes képviselte intézményünket és tartott előadást. „Az 1956-os forradalom hatása a környező országok egyházaira és az emigrációra” címmel november 28–30-án Esztergomban megtartott nemzetközi konferencián előadást tartott a Történeti Levéltár főigazgatója és Sümegi György osztályvezető. December 14-én mutatta be a Levéltár főigazgatója „Az 1956-os forradalom visszhangja a szovjet tömb országaiban” című, az 1956-os Intézettel 2006ban közösen rendezett konferencia előadásait tartalmazó kötetet. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, közvetlen munkatársaival, részt vett a Történeti Levéltár fennállásának 10. évfordulója alkalmából december 18-án rendezett ünnepségen. Köszöntő szavai elhangzása után került sor az ez évi érdemes munkatársi cím átadására, amelyet a munkatársak szavazatai alapján ebben az évben Sarnyai Béláné levéltáros nyert el. Az ELTE média, illetve levéltár és történelem szakos hallgatói az év folyamán három alkalommal tettek látogatást a Történeti Levéltárban, ahol a titkárságvezető mutatta be nekik az intézmény működését. 39
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 39
2008. 09. 18. 15:54:21
A Történeti Levéltár munkatársai közül továbbra is többen vesznek részt a levéltáros és a történész szakma különböző szakmai-közéleti szervezetei munkájában. A Levéltár főigazgatója választott tagja az MTA Történettudományi Szakbizottságának és a Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmányának. Bikki István titkárságvezető a Holocaust dokumentumok 1945 utáni magyarországi sorsát feltáró magyar-amerikai szakértői munkacsoport tagja. Petrikné Vámos Ida főosztályvezető és Cseh Gergő Bendegúz főosztályvezető-helyettes az országos levéltári szakfelügyelői hálózat állandó tagjai. Cseh Gergő Bendegúz egyidejűleg tagja a Magyar Levéltárosok Egyesülete választmányának és a Levéltári Szemle szerkesztőbizottságának. Baráth Magdolna osztályvezető a magyar-orosz államközi levéltári bizottság titkára, illetve novembertől a 190/2007. (VII. 23.) Korm. rendelettel létrehozott, az állambiztonsági iratátadást vizsgáló bizottság kooptált tagja. Ebben az évben lett a Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmányának tagja és az NKA Levéltári Szakmai Kollégiumának az elnöke. Palasik Mária munkatársunk 2007. nyarától, megalakulásától kezdve tagja a 190/2007. (VII. 23.) Korm. rendelettel létrehozott bizottságnak. A Történeti Levéltár jóváhagyott létszáma a 2007. évre továbbra is 99 fő volt. A munkatársak változása minimális volt. Két fő határozatlan idejű és egy munkatársunk határozott idejű kinevezésére került sor az év folyamán. Egy kolléga vonult nyugdíjba. Egy fő közös megegyezéssel hagyta el az intézményt. Munkatársaink közül az év folyamán sikeres közigazgatási alapvizsgát 5 fő, közigazgatási szakvizsgát pedig 6 fő tett. Egy kolléga kapott diplomát, ketten pedig végbizonyítványt szereztek. A 2007. évben 7 fő folytatott felsőfokú tanulmányokat. PhD tudományos fokozatot két fő szerzett. A különböző egyetemek doktori programjaiban hatan vesznek részt. A 2007. évben jött létre a Történeti Levéltár évnegyedes internetes folyóirata, a Betekintő (www.betekinto.hu). Ez tovább bővíti az elmúlt rendszer speciális területe, az államvédelem/állambiztonság iránt érdeklődő állampolgárok és szakemberek érdeklődésének, információs igénye szakszerű kielégítésének terepét. Az utóbbi években mind több, az állambiztonsági iratokra támaszkodó történeti munka jelent meg, azonban a Történeti Levéltárban őrzött iratokról még mindig számos mítosz kering. Ezért tartjuk fontosnak, hogy minél több, a tudományos forrásközlés követelményeinek megfelelő publikáció, feldolgozás lásson napvilágot. 40
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 40
2008. 09. 18. 15:54:21
II. Iratátadások és iratátvételek
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint a minősítő, illetve jogutódja továbbra is köteles rendszeresen – államtitok esetén 3 évente, szolgálati titok esetén 5 évente – felülvizsgálni valamennyi minősített adat minősítésének indokoltságát. A 2003. évi III. törvény 12. §-ának (7) – (9) bekezdése pedig előírja, hogy ha a minősítő a minősítést megszünteti, akkor az ilyen iratot a Történeti Levéltárnak 30 napon belül át kell adni. A 2003. és 2005. év között lebonyolított tömeges iratátvételek megvalósítását követően, az idézett törvényi előírások alapján, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a titokvédelmi felügyelő és a Levéltári Főosztály vezetőjének koordinálásával, az alábbi iratátvételeket bonyolítottuk le 2007-ben. – Nemzetbiztonsági Hivatal – az egykori BM Adatfeldolgozó Hivatala – Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Információs Hivatal
0,84 ifm; 0,03 ifm; 0,49 ifm; 0,66 ifm
2007-ben tehát 1,92 ifm-nyi iratanyagot vettünk át. A Történeti Levéltárba 2003–2007-ben érkezett iratok mennyisége (iratfolyóméterben: ifm) Iratátadásra kötelezett szervek
2003
Átvilágító Bizottságok
16,40
A volt Belügyminisztérium és szervei
27,02
Információs Hivatal
2004 15,12
2005
2006
2007
22,56
1,74
58,22
0,12
0,03 0,66
119,50
54,24
83,64
4,08
Katonai Felderítő Hivatal
6,70
15,24
18,48
0,12
Katonai Biztonsági Hivatal Központi Kárrendezési Iroda (BM-től elvitt internálási iratok) Nemzetbiztonsági Hivatal
3,60
5,90
5,91
222,00
69,56
41,76
0,84
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
5,00
8,64
6,84
0,49
168,70
0,60 239,09
1,08
Országgyűlés Hivatala Összesen
640,92
3,24
9,30
2,02
41
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 41
2008. 09. 18. 15:54:21
III. Az állampolgári ügyek intézése
A 2007. évben 1462 új, valamint 290 megismételt állampolgári kérelmet vettünk nyilvántartásba. Ez átlagosan havonta 120 ügyiratot jelentett. A 2006-os adatokhoz képest az elmúlt évben 25%-kal kevesebb állampolgári beadvány érkezett, a legnagyobb számú beadott kérelmekkel zárult 2005. évhez képest pedig több mint 40%-os a csökkenés. 2007-ben 1903 ügyben tájékoztattuk az ügyfeleket az elvégzett kutatás eredményéről, ebből 711 esetben pozitív választ kaptak az érdeklődők, akiknek összesen 37 451 oldalnyi másolatot bocsátottunk a rendelkezésükre. A kérelmekre küldött nemleges és érdemi válaszok aránya 60:40 %, az előző évihez képest lényegesen nem változott, viszont javult az eredményes kutatások esetében a kiadott másolatok átlaga (53 oldal állampolgárokként), az előző évihez képest több mint 20%-kal nőtt.
A 2007. évben 2680 kérelemre fejeztük be a kutatást, így 906 db ügyirathátralékkal zártuk az évet. Ebből 611 ügy vár szignálására, a többi egyrészt ún. szakaszolt (már adtunk ki az ügyfélnek anyagot) ügy, másrészt a munkatársaknál vannak az előkészítés különböző fázisaiban. 42
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 42
2008. 09. 18. 15:54:21
A befejezett kutatásoknál 1904 esetben volt a keresés eredménytelen, 776 kérelemre 43 031 oldalnyi másolatot tudtunk előkészíteni, vagyis 2006-hoz viszonyítva jelentősen nem nőtt az előkészített iratmásolatok száma. Az ügyfelek – kevés kivételtől eltekintve – kérték a róluk jelentő ügynökök azonosítását is. Ennek megfelelően 268 esetben közel 600 oldalnyi másolatot adtunk ki. A közszereplő hálózati személyek személyazonosítására a 2005. évi nagyszámú (770 db) megkeresésnél jóval kevesebb, mindössze 7 db érkezett. 2007-ben, egy esetben kérte az ügyfél a levéltári anyagban a róla szóló információk helyesbítését.
Sikeres keresések százalékaránya a beérkezett kérvények között, 1997–2007. 1997 9*
1998 56
1999 30
2000 42
2001 50
2002 25
2003 52
2004 16
2005 17
2006 50
2007 37
*A Történeti Hivatal 1997 szeptemberében nyílt meg, ekkor indult az állampolgári kérelmek fogadása.
43
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 43
2008. 09. 18. 15:54:21
IV. A tudományos kutatók fogadása
A Történeti Levéltár kutatószolgálatának 2003. novemberi nyitásától kezdve a 2007. év végéig a Levéltár kutatószolgálatánál 764 kutató regisztráltatta magát. A kutatók összesen 970 kutatási témában jelezték kutatási szándékukat. 2007-ben 208 volt az új kérelmek száma, és 232 kutatás húzódott át az előző évről, így összesen 440 kutatási kérelemre készítettünk elő iratokat, mindössze 1 kutatási témára nem találtunk anyagot. Ténylegesen azonban 323 tudományos és két magánkutató látogatta ebben az évben a Levéltár kutatótermét, összesen 2933 alkalommal. A 2006-os adatokat figyelembe véve (2570 alkalom) több mint 20%-kal nőtt a kutatóterem forgalma. A 440 kutatásból 218 még nem fejeződött be. A Levéltári Kutatási Kuratórium egy kérelmet sem utasított el, 12 kutatási, vagy kutatás-kiterjesztési kérelemmel kapcsolatosan tartalmi és formai kifogások miatt halasztotta el a döntést. 2007ben 9 külföldi kutatónk volt, közülük 8 érkezett az Európai Unió valamelyik országából, egy kutató az Unión kívülről. A külföldi kutatók 207 alkalommal tanulmányoztak a Történeti Levéltár kutatótermében levéltári anyagot.
44
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 44
2008. 09. 18. 15:54:21
A kutatók kérése alapján 81 000 lap fénymásolatot készítettünk el, ebből 75 610 oldalt vittek el 2007. december végéig. A kiadott másolatok döntő többsége, 91%-a anonimizálatlan volt. Ezen kívül 396 oldalt digitalizált formában adtunk át a kutatóknak. 2007-ben 12 %-kal több, összesen 2272 kérőlapot vettünk nyilvántartásba. A Levéltár munkatársai 4296 dossziét és 10951 lap szálas iratot készítettek elő a kutatók számára. Az eredményes munkához azonban minden esetben ennél jóval több dossziét kell átnézniük. A Levéltárban éves átlagban a kutatások előkészítése során egy referensre 36 kutató, 49 kutatási téma és 326 kutatási eset jutott. A referensek gyors és színvonalas munkájának köszönhetően a kutatók számára folyamatosan biztosították a levéltári anyagot.
45
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 45
2008. 09. 18. 15:54:21
V. A levéltári feldolgozó munka
Az 2006-ban megkezdett, nagyfokú állagromlásnak kitett papír alapú Napi Operatív Információs Jelentésekről (NOIJ) tovább folytattuk a fénymásolást. 2007-ben 1293 jelentés másolatát készítettük el mintegy 3000 lap terjedelemben. A digitalizálási, állományvédelmi feladatok közül az elmúlt évben nagyobb energiát fordítottunk a papíralapú dossziék (köztük a holokauszt vonatkozású iratok), valamint a hálózati kartonok digitalizálására. A papíralapú iratok közül elsősorban a kutatások szempontjából nagyobb érdeklődésre számot tartó, illetőleg a rossz fizikai állapotú operatív és vizsgálati dossziékat digitalizáltuk. E munkálatok révén több mint 46 ezer digitalizált oldallal gyarapodott az ABTLINFO központi adatbázisa. A digitalizált iratokat folyamatosan töltöttük be a központi adatbázisba, amelyek így azonnal elérhetővé váltak az állampolgári és a tudományos kutatást előkészítő munkatársak számára. A Washingtoni Holocaust Múzeum számára a 2007. év végéig előkészítettünk, digitalizáltunk 72 dossziét 3963 oldal terjedelemben. Tovább folytattuk a papír alapon nem létező (vagy nem a Levéltárban kezelt) dossziék biztonsági mikrofilmjeinek digitalizálását. Az év során mikrofilmről összesen 7700 oldalt digitalizáltunk, majd töltöttünk be a központi adatbázisba. Így az ABTLINFO központi adatbázisban 2007. december 31-én 538 ezer oldal volt digitálisan elérhető. A dossziékban őrzött fényképek állományvédelme, valamint felhasználási körük szélesítése érdekében a 2007. évben összesen 1113 fényképet digitalizáltunk és töltöttünk be a központi adatbázisba, melyben így már összesen 1380 fotó érhető el digitális formában. Egyidejűleg a digitalizált fényképeket az ABTLINFO-ba integráltuk és ugyanott válik hozzáférhetővé a történeti értékű fényképállomány leírása is. A papíralapú dossziék, a mikrofilmek, a fényképek, a holokauszt-témájú dossziék, illetve a hálózati kartonok szkennelésével 46
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 46
2008. 09. 18. 15:54:22
2007-ben összesen közel százezer (pontosan 97043) oldalnyi iratanyagot digitalizáltunk. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően folytatódott a rossz fizikai állapotú, illetve a leggyakrabban használt papíralapú iratok restaurálása. Ennek keretében a ragasztóanyagok (Tixo, Cellux, stb.) eltávolítása, az anyagok száraz (szükség esetén nedves) tisztítása, savtalanítása, fertőtlenítése, a szakadások javítása, a papírhiányok pótlása történt meg. 2007-ben 31 dosszié, 4010 fóliónyi irat, 869 fotó és 69 db film restaurálását végeztük el. Az előzőeken kívül további 25 dossziét készítettünk elő digitalizálásra. A levéltári anyag rendezéséhez és szakszerű tárolásához 12 db savmentes papírral bélelt – nem szabvány – dobozt, 302 savmentes borítékot, 200 db savmentes mappát is készítettünk. Hagyatékból származó könyvanyagból 120 kötet tisztítása és 10 kötet kötése, restaurálása is megtörtént. A fentieken túl a Washingtoni Holocaust Emlékmúzeum számára, a digitalizálandó dossziék szakszerű szétszedése mellett, az iratok állományvédelmi előkészítése során 5 dosszié teljes restaurálása, 5 dossziénak pedig a tisztítása történt meg. A raktárak, valamint a szerver-szoba klimatikus viszonyainak folyamatos mérése és szükség szerinti riasztás lehetősége érdekében a számítógépes hálózattal összekötött mérőrendszer kiépítését kezdtük meg még 2006-ban. Az év végére a munkával megbízott külső munkatárs minden raktárban elhelyezte a mérőegységeket, megtörtént a szükséges hálózati kábelezés is, azonban a 2007-es üzembe helyezés – a szerződött fél hibájából – elmaradt. Az év során új vállalkozót kerestünk, akivel szerződést kötöttünk a mérőrendszer kialakításának befejezésére. (A rendszert a megállapodás értelmében 2008 februárjában átadta a vállalkozó.) A 2007. évi beszállításokkal kapcsolatosan elsődleges feladatunk volt az iratoknak a levéltári rendszerünk szerinti szétválogatása és besorolása: a) Az Információs Hivataltól átvett 0,66 ifm, b) Nemzetbiztonsági Hivataltól átvett 0,84 ifm, c) Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól átvett 0,49 ifm irat esetében. 47
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 47
2008. 09. 18. 15:54:22
A 2007 előtt beszállított iratok rendezése során befejeztük a BM III/II. Csoportfőnökség iratai első sorozatának alapszintű rendezését 36 doboz (4,32 ifm). Az iratok rendezése során a más fondokba és állagokba tartozó iratokat kiemeltük. A kiemelt iratok öt fondot, valamint hét állagot érintettek, ezek közül négy állag raktári jegyzékét módosítottuk. A Politikai Nyomozó Főosztály 2,16 ifm, 1957–1962 évkörű iratait a levéltári rendszerbe 1.6. szám alatt új fondként beillesztettük. Folytattuk a BM Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya iratainak felmérését, rendezésre történő előkészítését. Ennek keretében az 1.11.1. állagból áthelyeztünk 2,88 ifm-nyi iratot és segédkönyvet. A felmérés részeként megtörtént az iktatási rendszer feltérképezése, valamint az irategyütteshez tartozó segédkönyvek (171 kötet) beazonosítása. Mindösszesen 495,96 folyóméter (4133 doboznyi) anyag került 2007-ben savmentes dobozokba. A működési iratok rendezése előtt készítendő rendezési tervek összeállításához folytattuk a III. Főcsoportfőnökség szervezeti felépítésének feltérképezését, illetve az egyes szervezeti egységek vezetőinek (csoportfőnökök, osztályvezetők, önálló alosztályvezetők) hivatali életpályájáról a számítógépes adatlapok kitöltését. Rendeztük és tartalmilag feltártuk a 4.9. levéltári jelzetű állambiztonsági hanganyagot. Az iratanyag évköre: 1951–1953 (1956), mennyisége: 71 hangszalag. Megkezdtük a 2.8.1. állagba sorolt iratok rendezését – összerendezését. Ez az irategyüttes is több részletben került a Levéltárba, ami nagyon megnehezítette az iratanyag gyors kiemelését. Az irategyüttes különböző típusú anyagainak egy részét darabszinten, egy részét középszinten kellett rendezni. Eddig megtörtént az ún. központi fogyatéki anyagoknak (395 doboz, 47,40 ifm); a megyei fogyatéki anyagoknak és a Határőrség személyi anyagainak (107 doboz – 12,84 ifm); valamint a szintén idesorolt fegyelmi ügyek iratainak (42 doboz – 5,04 ifm) a rendezése. Így a 2.8.1 állagba sorolt iratok közül eddig középszinten 544 dobozt (65,28 ifm) rendeztünk. Rendeztük a 2.8.2.2. BM III/II. Csoportfőnökség titkos és szigorúan titkos állományú be48
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 48
2008. 09. 18. 15:54:22
osztottainak iratait. Ezt az irategyüttest is 5 részletben szállították be, azon belül egy-egy rész 3 sorozatból állt. Az SZT kartonok nélkül (4 doboz; 0,48 ifm), amelyeket darabszinten rendeztünk, 59 dobozt (7,08 ifm) vettünk rendezés alá. 2007-ben összesen 603 doboznyi (72,36 ifm) irat és 71 db hangszalag középszintű, ezen felül 112 doboznyi (13,44 ifm) iratanyag darabszintű rendezését végeztük el. Az alapszintű rendezés miatt módosított jegyzékeket nem számolva – 2007-ben – 139,25 ifm levéltári anyaghoz készült valamilyen szintű raktári jegyzék, ebből 79,85 folyóméter irathoz pedig ideiglenes raktári jegyzék. Nagy intenzitással folyik a leginkább kutatott, illetve a betekintő állampolgárok legszélesebb körét érintő dossziék adatainak számítógépes rögzítése. A feldolgozás sorrendjét az osztály vezetője határozta meg az érintett osztályok munkatársainak javaslatai alapján. A hat adatrögzítő munkatárs alaptevékenységként folyamatosan, a főosztály többi munkatársa pedig az előkészítő, feldolgozó munka során végezte az iratokban szereplő személyek legfontosabb adatainak számítógépes rögzítését, valamint a dossziékra vonatkozó információk begépelését. Az év során összesen 38 887 új nevet rögzítettünk, és 59 279-et módosítottunk, pontosítottunk. Összességében tehát 2007-ben közel százezer, pontosan 98 166 név-adat módosítás történt. Az adatbázisban korábban már szereplő neveket új dossziékhoz rendeltük hozzá összesen 122 826 esetben, ilyen jellegű kapcsolatot módosítottunk 23 234 esetben, összesen tehát az iratok és a megfigyelt személyek adatainak összekapcsolása terén 2007-ben összesen 146 060 adatmódosítás történt. A 10 évvel ezelőtt összeállított tárgyszólistát bár az évek során bővítettük, azonban a generális felülvizsgálatára azóta nem került sor. 2007 nyarán néhány, az adatbázis-feltöltésben tapasztalt és felkészült kollégával együtt áttanulmányoztuk a meglévő tárgyszó-készletet. A szükséges korrekciók megvitatására, és a számítógépes adatbázisban történő átvezetésére 2008ban kerül sor.
49
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 49
2008. 09. 18. 15:54:22
2002*
2003
2004
2005
2006
2007
Összesen
Növekmény**
A dosszié - tárgyszó összekapcsolás
15811
7862
11276
4948
17291
11990
69178
438%
Dosszié-kód összekapcsolás
10006
4268
7347
2715
6941
5091
29427
294%
Névmutatózás (új és pontosított nevek száma)
328005
94141
83859
86520 102790
98166
793481
242%
Név-dosszié összekapcsolás (db)
391499 133329 105722 113279 137316 146066 1027211
262%
Digitalizált oldalak száma
410194
Dosszié-kép összekapcsolás
1147
55774 175215 636
50096 129917
1459
515
289
97043
918239
224%
280
4326
377%
* Állapot a Történeti Levéltár megszűnésekor, 2002 végén ** Növekmény 2003–2007 folyamán a Történeti Levéltárban
Megjegyzendő, hogy az iratvédelem, illetve restaurálás, valamint az iratok – állományvédelemmel összefüggő – digitalizálása terén a legnagyobb gond a munkatársak létszámának elégtelen volta. Az év során kifejlesztettük az ABTLINFO interneten keresztül is elérhető verzióját és kialakítottuk a kutatói hozzáférés elvi és gyakorlati rendszerét. A kutatók várhatóan a közeljövőben férhetnek hozzá az adatbázisnak a személyes adatok védelmét figyelembe vevő változatához az interneten keresztül is. Elkészítettük a Levéltár fotóadatbázisának internetes (a jogi szempontból nem aggályos fényképeket tartalmazó) verzióját. A Levéltár internetes honlapjának látogatottsága az intézmény iránti folyamatos, bár hullámzó intenzitású érdeklődést mutatja: 2007-ben munkanaponként átlagosan 63 érdeklődő 282 oldalt töltött le, szabadnapokon ez az átlag 45 látogató és 224 oldal.
50
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 50
2008. 09. 18. 15:54:22
VI. A tudományos feldolgozó munka
A Történeti Levéltár 2007. évi tudományos tevékenysége a középtávú tudományos munkatervre támaszkodva, továbbra is a történettudományi kutatásokra és a Levéltár alapfunkcióit segítő, támogató könyvtári és dokumentációs feladatok megvalósítására irányult: „A magyar titkosszolgálatok története, 1945–1990” című monográfia kéziratainak szerkesztését, az állambiztonságtörténeti szakbibliográfiát és a korszak kronológiájának összeállítását tekintette elsődleges feladatának. A történettudományi kutatások továbbra is a Rákosi- és Kádár-korszakok államvédelmi/állambiztonsági szerveinek intézménytörténeti és archontológiai jellemzőinek feltárására és bemutatására helyezték a hangsúlyt. Ennek keretében az életrajzi adatok rendezése folyamatos szakmai vállalásunk, amelynek eredményeként 133 életrajz vált teljessé. Folytatódott a politikai rendőrség tevékenységét (1946–1948) dokumentáló forráskiadvány összeállítása, a dokumentumok feldolgozása, valamint az MSZMP vezető testületeinek az állambiztonsággal kapcsolatos irataiban való kutatás és anyaggyűjtés. Fontos feladat volt az elmúlt évben is a katonai titkosszolgálati társszervek (MNVK 2. Csfség és a BM III/IV. Csfség.) szervezettörténetének és működésének feltárása. Változatlanul hangsúlyozott szerepet kapott a tudományos tervekben az emigrációs és a magyarországi képzőművészek tevékenységére, vizuális emlékeire vonatkozó kutató-és gyűjtőmunka. 2007-ben megkezdődött a Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből (1945–1946) című forráskötet kéziratának véglegesítése a lektori vélemények alapján, illetve előrehaladt fázisban van az anyag kötetté szerkesztése. A Gyömrői gyilkosságok címet viselő kismonográfiának a lektori véleményezések után szintén a Levéltárban készül el nyomdakész változata. Elkezdődött a Levéltár őrzésébe került Makra Zoltán emigrációs hagyaték feldolgozása. 51
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 51
2008. 09. 18. 15:54:22
A tudományos munka részeként, a dokumentációs- és fényképanyagok új nyilvántartási listájának felhasználásával a munkatársak a történeti értékű fényképállomány leírását végzik, s belátható időn belül e kutatási segédanyag a digitalizált, az ABTLINFO-ba integrált fotótár részeként a kutatók számára is hozzáférhetővé válik. A Levéltár nem zárkózik el a feladatkörébe tartozó hagyatékok elfogadásától és megvásárlásától, papír- és nem papíralapú szakmai anyagok átvételétől. A fotóarchívum 2007-ben 76 tekercs színes negatívval és 102 diával – az egész digitalizált – gyarapodott, Vass Dániel svájci magyar fotográfus jóvoltából. Az anyag az 1970-es évektől mutatja be a nyugat-európai magyar emigráció egyes színhelyeit és személyiségeit. A tudományos feltáró kutatások és a kutatási eredmények megjelentetése mellett fontos feladat maradt 2007-ben is a Levéltár alaptevékenységét segítő könyvtári- és dokumentációs anyagok feldolgozása, a szakirodalom válogatott (negyedévenkénti, állambiztonsági vonatkozású tanulmányokról, közleményekről hírt adó) bibliográfiájának, segédleteknek összeállítása. Elkészült a Népszabadság 1958–1963 közötti évfolyamainak tematikus kutatási segédlete. A Könyvtár folyamatosan biztosította a belső munkatársak és a külső kutatók szakmai igényeinek zavartalan kielégítését: a rendeltetésszerű használatból adódó tájékoztató, regisztráló tevékenység keretében. A könyvtári állomány 475 új kötettel gyarapodott, így a leltározott könyvek száma elérte a 6221 darabot. Folytatódott a könyvállomány Szirén programmal történő feldolgozása, amelynek eredményeképpen az adatbázis 4521 kötetet tartalmaz.
52
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 52
2008. 09. 18. 15:54:22
VII. Gazdálkodás
A Levéltár 2007. évre jóváhagyott költségvetésének kiadási előirányzata 718,0 millió forint, amelyből a támogatás mértéke 715,0 millió, a tervezett bevétel 3,0 millió forint volt. Az előirányzatok alakulása:
Megnevezés
2006. évi tény
2007. évi 2007. évi 2007. évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat
1.
2.
3.
4.
millió forintban Kiadás ebből: személyi juttatás
4/1
4/3
5.
6.
%-ban
716,6
718,0
789,0
778,2
108,6
98,6
400,9
409,0
428,7
428,4
106,9
99,9
0
0
0
0
0
0
ebből: központi beruházás Folyó bevétel
22,2
3,0
12,8
13,1
59,3 102,4
693,2
715,0
736,2
736,2
106,2 100,0
Előirányzat-maradvány
41,2
–
40,0
11,1
Létszám (fő)
99
99
99
Támogatás
99
27,8 100
27,8 100
Előirányzat-módosítások millió forintban Kiadásból Támogatás személyi juttatás
Kiadás
Bevétel
718,0
3,0
715,0
409,0
17,7
–
17,7
13,4
Felügyeleti
3,5
–
3,5
3,5
Intézményi
49,8
9,8
–
2,8
789,0
12,8
736,2
2005. évi CLIII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként Kormány
2007. év módosított előirányzat
428,7
A személyi juttatás eredeti előirányzata 409,0 millió forint, a módosított előirányzat 428,7 millió forint, a teljesítés 428,4 millió forint volt. 53
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 53
2008. 09. 18. 15:54:22
A növekedésre a fedezetet nyújtott: – a céltartalékból a 2117/2007. (VI. 25) Korm. határozat alapján a 13. havi illetmény 2007. évre esedékes részére (+13,4 millió forint) biztosított összeg; – a fejezeti szinten történt átcsoportosítás (+3,5 millió forint); – a előző évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány (+2,2 millió forint); – a többletbevétel (+2,6 millió forint). Személyi juttatások előirányzatból saját hatáskörben –2,0 millió forint került átcsoportosításra a dologi kiadásokon belül elszámolandó szellemi tevékenység kifizetésére. A munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 125,9 millió forint, a módosított előirányzat 135,5 millió forint, a felhasználás 126,0 millió forint volt. A növekedésre fedezetet biztosított a 13. havi illetmény után fizetendő járulékra céltartalékból kapott összeg (+4,3 millió forint), valamint a kötelezettség-vállalással terhelt előző évi maradvány (+5,3 millió forint). A járulékok maradványa 9,5 millió forint. A dologi kiadások eredeti előirányzata 132,4 millió forint, módosított előirányzata 136,7 millió forint, a teljesítés 136,4 millió forint volt. Növekedésre fedezetet nyújtott a felújításról fejezeti engedéllyel történt átcsoportosítás (+3,5 millió forint), valamint az előirányzat maradványból kötelezettség-vállalással terhelt összeg (+0,8 millió forint). A kötelezettség-vállalással nem terhelt összeg (+1,6 millió forint) az Országgyűlés fejezet bevételi számlájára befizetésre került. A személyi juttatások előirányzatáról a szellemi tevékenység kiadásaira +2,0 millió forintot, beruházás kiadásaira –3,6 millió forint került átcsoportosításra. A dologi kiadások teljesítésekor a működéshez szükséges szolgáltatások áremelkedésével kellett számolni. Az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében további takarékossági intézkedéseket vezettünk be. Telefon költségek csökkentése érdekében bevezettük a személyes használatú kódszámrendszert, személyenkénti összeghatár meghatározásával. Folytattuk a nyílászárók hőszigetelését. 54
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 54
2008. 09. 18. 15:54:22
Az intézményi beruházási kiadások eredeti előirányzata 36,7 millió forint, módosított előirányzata 70,6 millió forint volt, melyből a felhasználás 70,5 millió forint. A beruházási többletek fedezete kötelezettség-vállalással terhelt előirányzat maradványból (+23,0 millió forint), többletbevételből (+7,3 millió forint), a dologi kiadásokból (+3,6 millió forint) került átcsoportosításra. Beruházás keretében a 2007. évben a betervezett nagy összegű beszerzésekből megvalósult: – az Ascent Capture licenc vásárlás és szoftver cserék 7,3 millió forint; – a pince szinti irattár és udvar átalakításának tanulmányterve 1,0 millió forint; – könyvszkennerek beszerzése 9,6 millió forint; – hálózati rendszer bővítése 2,9 millió forint; – új szerver telepítése 2,0 millió forint; – ABTLINFO fejlesztése 2,4 millió forint; – számítástechnikai gépek, berendezések beszerzése 5,2 millió forint; – videó megfigyelő rendszer korszerűsítése, kültéri védelem kiépítése 4,3 millió forint; – egy személygépkocsi lecserélése, továbbá a meglévő gépjárművekhez kiegészítők együttesen 7,2 millió forint. Elkezdődött a folyosói polcos szekrények beépítése. Egyéb felszerelések beszerzésére 5,7 millió forintot költöttünk. A 2006. évből áthúzódó előirányzat maradványból a 23,0 millió forint teljes egészében felhasználásra került. A felújítási kiadások eredeti előirányzata 10,0 millió forint, a módosított előirányzata 6,5 millió forint, a felhasználás 6,5 millió forint volt. A 2107/2007. (VI. 13.) Korm. hat. alapján kötelezettség-vállalással nem terhelt 7,0 millió forint (előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány átadása) fejezeti hatáskörben került átcsoportosításra, és befizetésre a felügyelet maradvány elszámolási számlájára. 2007. évben elkészült a könyvtár ablakainak felújítása, bádogozás, kapualj felújítása. 55
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 55
2008. 09. 18. 15:54:22
Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre (lakáskölcsön) eredeti előirányzata 4,0 millió forint volt, amelyből a felhasználásra 3,4 millió forint került. Bevételek eredeti előirányzata 3,0 millió forint, a módosított előirányzat 12,8 millió forint, a teljesítés 13,1 millió forint volt. A növekedés intézményi működési többletbevételből (+8,4 millió forint), felhalmozási és tőke jellegű bevételként gépkocsi eladásból (+1,4 millió forint) tevődik össze. A költségvetési támogatás eredeti előirányzata 715,0 millió forint, módosított előirányzata 736,2 millió forint, a teljesítés 736,2 millió forint volt. A támogatás előirányzata a 2117/2007. (VI. 25.) Korm. hat. alapján (központi költségvetés céltartaléka terhére) a 13. havi illetmény és járulékai fedezetére 17,7 millió forinttal, fejezeti hatáskörben a személyi juttatások előirányzatának emelésére 3,5 millió forinttal növekedett. A 2006. évi 40,0 millió forint előirányzat maradvány felhasználása kiemelt előirányzatonként az alábbiak szerint alakult: a) Kötelezettség-vállalással terhelt előirányzat-maradvány: 33,0 millió forint – Személyi juttatások: 2,2 millió forint; – Munkaadókat terhelő járulékok: 5,4 millió forint; – Dologi kiadások: 2,4 millió forint; – Beruházási kiadások: 23,0 millió forint. b) Kötelezettség-vállalással nem terhelt előirányzat-maradvány: 7,0 millió forint Előző évi előirányzat maradvány átadás 7,0 millió forint, amely összeget a fejezet maradvány elszámolási számlájára befizettünk. A 2006. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képzése alól a felügyeleti szerv felmentést adott. Kincstári vagyonhasznosításból származó bevétel nem volt a 2007. évben. A Levéltár vállalkozási tevékenységet nem folytatott. 56
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 56
2008. 09. 18. 15:54:23
Függelék A Történeti Levéltár munkatársainak válogatott – állambiztonsági iratokat hasznosító – publikációs jegyzéke* ARGEJÓ ÉVA A népbíráskodásról (Zinner Tibor jogtörténésszel interjú). Kritika, 2000/3. 21–23. o. A hatalomnak alávetett test. Állambiztonsági játék a testtel (1945–1956). Korall, 2007/27. 172–192. o.
BACZONI GÁBOR* Négy törvénysértő per utóélete. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. Szerk.: Gyarmati György /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2000. 239–361. o. Pár(t)viadal. A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya, 1945–1946. In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. Szerk.: Gyarmati György /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 79−110. o. Péter Gábor (vélt) vetélytársai: Tömpe András és Villányi András. Rubicon, 2002/6−7. 12−15. o. Államvédelmi szaklevéltár à la Péter Gábor (Társszerző: Gyarmati György). Rubicon, 2002/6−7. 30. o. Egyesített Állambiztonsági Adattár – a SZOUD. (Társszerző: Bikki István) In: Az átmenet évkönyve 2003. /Trezor 3./ Szerk.: Gyarmati György Bp., ÁBTL, 2004. 217–244. o.
*
A felvett publikációk időhatárát a szerzőknek a Történeti Levéltárban töltött munkatársi jogviszonya határozta meg. Azon munkatársak nevét, akik a Beszámoló évében nem dolgoznak a Történeti Levéltárban, *-gal jelöljük a publikációs listán.
57
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 57
2008. 09. 18. 15:54:23
BANK BARBARA A mecseki láthatatlanok 1956. http://1956emleke.hu/index.php?csz=2663182003. október 30. A Mosonyi utcai toloncház és kapcsolatai különös tekintettel a recski táborra (1950). In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére. (Szerk.: Ötvös István) Piliscsaba, PPKE BTK, 2004. 278–292. o. Az internálás és kitelepítés dokumentumai. A háborús és népellenes bűntettek feltárásának forrásai a Történeti Levéltárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 107–130. o. A recski névsor. In: Sághy Gyula: Recski rabok, a kövek árnyékában. Bp., Recski Kiadó, 2004. 187–201. o. A hatvani ferencesek és vasutasok megpróbáltatásai (1950). In: A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. 1–2. köt. (Szerk.: Őze Sándor, Medgyesy-Schmikli Norbert) Piliscsaba, PPKE-METEM BTK, 2005. 469–478. o. Soproni egyetemisták és főiskolások az 1956-os forradalomban. (Társszerző Szabó Róbert) In: Nagy Imre élete és kora Tanulmányok és forrásközlések III. (Vidéki diákmozgalmak 1956-ban) (Szerk.: Némethné Dikán Nóra – Szabó Róbert – Vida István) Bp., Nagy Imre Alapítvány, 2005. 403–427. o. Az 1956-os forradalom Sopronban. (Társszerző: Tóth Imre) Soproni Szemle, 2006/3. 249–281. o. A svábok megpróbáltatásai 1945–1953 között. In: Háztörténetek – A dunántúli németek kulturális jellemzői. (Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka, Mészáros Veronika) Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 2006. 309–322. o. Mosonmagyaróvár, 1956. október: a forradalom hetének eseményei. (Társszerző: Szabó Róbert.) In: Mosonmagyaróvár 1956. (Szerk.: Lukácsi Zoltán, Vajk Ádám) Győr, Egyházmegyei Levéltár, 2006. 9–26. o. Néhány tisztázatlan kérdés a mosonmagyaróvári sortűzzel kapcsolatban. In: Mosonmagyaróvár 1956. (Szerk.: Lukácsi Zoltán, Vajk Ádám) Győr, Egyházmegyei Levéltár, 2006. 51–62. o. „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” – kitelepítő táborok Magyarországon 1950– 1953. In: Hortobágyi kényszermunkatáborok 1950–1953 között. (Szerk.: Eötvös Péter, Hegedűs Hajnalka) Bp., Konrad Adenauer Alapítvány, 2006. 13–25. o. 58
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 58
2008. 09. 18. 15:54:23
Schicksalsprüfungen der Schwaben zwischen 1945 und 1953. In: Hausgeschichten – Studien zur ungarndeutschen Kultur in Transdanubien. (Hrsg.: Tünde Radek, Anikó Szilágyi) Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 2006. 119– 132. o. „A nép nevében halál”. Páter Vezér Ferenc és a pálosszentkúti ügy. (Társszerző: Soós Viktor Attila) In: Decus solitudinis: Pálos évszázadok. Művelődéstörténeti műhely, rendtörténeti konferenciák. 4/1. (Szerk.: Őze Sándor, Sarbak Gábor) Bp., Szent István Társulat, 2007. 264–272. o. Hatvani férfiak internálása Recskre. In: Kitaszítottak III., Családok munkatáborokban. (2). (Szerk.: Hantó Zsuzsa) Bp., Magyar Ház Kiadó, 2007. 158–167. o. Mindszenty József bíboros és hercegprímás, esztergomi érsek ügyével kapcsolatos személyek sorsa (börtön, internálás, kitelepítés). In: „Isten szolgája”: emlékkonferencia Mindszenty József bíboros életéről és munkásságáról. (Mindszenty Társaság, Budapest, Parlament, 2006. november 4.) Szerk.: Agócs Sándor. Lakitelek, Antológia Kiadó, 2007. 67–77. o. In memoriam Zimányi Tibor. www.gondola.hu 2007/8.
BARACSI ERZSÉBET A Repülő Egyetem történetének kutatási problémái. Valóság, 1999/11. 79–83. o. Állambiztonsági oktatófilmek a Történeti Levéltárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. Szerk.: Gyarmati György /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 329–338. o. Az élmunkás tragédiája. Egy Madách-átirat az ötvenes évekből (Forrásközlés). Magyar Napló, 2005/12. 22–27. o.
BARÁTH MAGDOLNA Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. V. köt. 1956. november 14. – 1957. június 26. (Szerk.: Feitl Istvánnal, Ripp Zoltánnal, Németh Jánossal) Bp., Napvilág Kiadó, 1998. 567 o. A szovjet nagykövet 1954. őszi beszélgetései. In: Évkönyv VI. 1998. (Szerk.: Litván György) Bp., 1956-os Intézet, 1998. 119–141. o. Kiszeljov szovjet nagykövet beszélgetései Nagy Imrével és Gerő Ernővel 1954 elején. Múltunk, 1998/1. 218–241. o. 59
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 59
2008. 09. 18. 15:54:23
Kiszeljov három beszélgetése Nagy Imrével 1953 nyarán. Társadalmi Szemle, 1998/3. 103–117. o. Levelek a frontról, 1944. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése. Századok, 1998/3. 633–700. o. A halálos ítélet hiba volt. Angol kommunisták Nagy Imre kivégzéséről. Rubicon, 1998/4–5. XIII–XV. o. Az öreg Gerő és „holdudvara”. Beszélő, 1998/12. 90–93. o. Gerő Ernő értékelése az 1956. októberi eseményekről (Forrásközlés). Múltunk, 1999/1. 138–169. o. Az MDP vezetése és a rehabilitáció (1953–1956). Múltunk, 1999/ 4. 40–97. o. „Valaki figyel”. Feljelentett pártvezérek. Beszélő, 1999/11. 50–56. o. „Erdély kérdéséről”, 1955. Rákosi és Andropov beszélgetése a magyar–román viszonyról. Kritika, 1999/12. 32–33. o. Gerő Ernő a Belügyminisztérium élén, 1953–1954. In: A Történeti Hivatal Évkönyve 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 147–166. o. A Belügyminisztérium „megtisztítása” a volt ÁVH-soktól, 1956–1962. In: Évkönyv VII. 1999. Magyarország a jelenkorban. (Szerk.: Rainer M. János, Standeisky Éva) Bp., 1956-os Intézet, 1999. 95–108. o. A hároméves tervtől az ötéves tervig. Irányváltás az MKP gazdaságpolitikájában. In: Fordulat a világban és Magyarországon 1947–1949. (Szerk.: Feitl István, Izsák Lajos, Székely Gábor) Bp., Napvilág Kiadó, 2000. 301–317. o. Gerő Ernőné Fazekas Erzsébet (1900–1967) In: Asszonysorsok a 20. században. (Szerk.: Balogh Margit, S. Nagy Katalin) Bp., BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék – Szociális- és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 2000. 275–287. o. Az ÁVH és az 1950-es évek rehabilitációs eljárásai. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. (Szerk.: Gyarmati György) /Közelmúltunk hagyatéka − Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2000. 187–202. o. Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Dokumentumok az egykori SZKP és MSZMP archívumaiból, 1985–1991. (Szerk.: Rainer Jánossal) Bp., 1956-os Intézet, 2000. 368 o. 60
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 60
2008. 09. 18. 15:54:23
Pártközi kapcsolatok MKP-SZK(b)P 1943–1947. Századok, 2000/6. sz. 1335– 1360. o. Két összefoglaló a magyar-szovjet jóvátételi tárgyalásokról (1945). (Társszerző: Feitl István) FONS-Forráskutatás és történeti segédtudományok, 2000/3. 361–379. o. Gerő Ernő és a „tiszta lap” politikája. Múltunk, 2001/1. 3–58. o. Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról 1953–1956. Kiszeljov és Andropov titkos jelentései. (Szerk.) Bp., Napvilág Kiadó, 2002. 376 o. Rákosi Mátyás. Visszaemlékezések 1892−1925. 1–2. kötet. (sajtó alá rend., jegyz.) (Szerk.: Feitl Istvánnal, Gellériné Lázár Mártával, Palasik Máriával, Sipos Leventével) Bp., Napvilág Kiadó, 2002. 976 o. Csendes elbocsátások. A felelősség kérdése, 1962. Rubicon, 2002/6–7. sz. 41–44. o. Szovjetunió és Magyarország, 1988–1991. Valóságérzékelés – illúziókkal. História, 2002/7. 17–19. o. Andropov jelentése. A szovjet nagykövet és a magyar belpolitika, 1956. március–október. Rubicon, 2002/11–12. 9–14. o. Két szovjet diplomáciai irat a magyar-román kapcsolatokról. A magyar-román viszony – szovjet szemmel, 1954–1964. Múltunk, 2003/3. 211–258. o. „Hogy mi történik az SZKP-ban, az nem csupán az SZKP belügye.” Kádár János reagálása az SZKP KB Hruscsov leváltásáról hozott határozatára (Forrásközlés). ArchivNet 3. évf. (2003.) www.archiv.net.hu. 2003/5. Kádár, Hruscsov, Brezsnyev. Szovjet külügyi dokumentumok a magyar pártvezetés reakciójáról Ny. Sz. Hruscsov leváltására. Történelmi Szemle, 2003/3–4. 331–349. o. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945–1947. (Kiad., bev., jegyz., Cseh Gergő Bendegúzzal, Figder Évával, Szücs Lászlóval, Vass Istvánnal) (Szerk.: Feitl István) Bp., Napvilág Kiadó, 2003. 453 o. Magyarország a szovjet diplomáciai iratokban, 1957–1964. In: Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. (Szerk.: Rainer M. János) Bp., 1956-os Intézet, 2003. 55–89. o. Gerő Ernő, a „hídverő” miniszter. In: Közlekedés a Kárpát-medencében. Újabb kutatási eredmények. (Főszerk.: Katona András) Bp., Közlekedési Múzeum, 2003. 181–188. o. 61
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 61
2008. 09. 18. 15:54:23
Gerő Ernő 1898–1980. In: Szürke eminenciások a magyar történelemben. (Szerk.: Szentpéteri József) Bp., Kossuth Kiadó, 2003. 200–203. o. Dokumentü iz arhivov: rassztatyszja sz obsim proslüm. In: Centralno-Jevropejszkij Jezsegodnyik 2003. Szosztavityel: Ilona Kiss. Moszkva, LOGOSZ, 2003. 317–344. o. A hatalom sáncain kívül. Gerő Ernő életének utolsó évtizedei. In: Évkönyv XII. 2004. Magyarország a jelenkorban. (Szerk.: Rainer M. János, Standeisky Éva) Bp., 1956os Intézet, 2004. 269–290. o. Magyarország és a Szovjetunió. In: A„hatvanas évek” Magyarországon. Tanulmányok. (Szerk.: Rainer M. János) Bp., 1956-os Intézet, 2004. 31–62. o. Az állambiztonsági iratok selejtezése, megsemmisítése. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 255–279. o. Mennyi az annyi? A magyar jóvátétel. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 8–9. o. Az internálótáborok felszámolása. História, 2004/1. 14. o. Az ÁVH. História, 2004/1. 15. o. Nemzetpolitika és kormány. (Társszerző: Feitl István) (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/2. Magyarország és a Szovjetunió. Rubicon, 2004/8–9. 16–23. o. A Rákosi-korszak csúcsvezetői az 1960-as években. Rubicon, 2004/8–9. 43–48. o. A Moszkvába menekült magyar pártvezetők 1956. október végi – november eleji tevékenységéről. Múltunk, 2005/1. 272–296. o. Szovjet–magyar csúcstalálkozó, 1953. december 3–4. Levéltári Közlemények, 2005/2. 253–268. o. Adalékok a szovjetek Mindszenty-képéhez. Vasi Szemle, 2005/4. 499–504. o. Vengerszkije Vojennoplennüje v SZSZSZR. Dokumenti 1941–1953 godov. (Társszerkesztő: V. L. Voroncov, A. R. Jefimenko, Ny. Sz. Tarhova, Varga Éva, Seres Attila) Moszkva, ROSSZPEN, 2005. 543 o. Iratok a magyar–szovjet kapcsolatok történetéhez 1944. október – 1948. június. Dokumentumok. (Bev. tan.) (Szerk.: Vida István) Bp., Gondolat Kiadó, 2005. 5–24. o. 62
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 62
2008. 09. 18. 15:54:23
Magyar–szovjet kapcsolatok 1944–1953 között. In: A magyar–orosz kapcsolatok tizenkét évszázada. (Szerk.: Szvák Gyula) A 2005. május 26-i ünnepi konferencia előadásai (magyar-orosz bilingvis kiadás). Bp., ELTE Russzisztikai Központ, 2005. 67–72. o. A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Iratok. (Összeáll., bev., jegyz., Sípos Leventével) Bp., Napvilág Kiadó – Magyar Országos Levéltár, 2006. 464, 16 o. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. – december 28. (Szerk., jegyz., bev., Feitl Istvánnal) Magyar Országos Levéltár kiadása. Bp., Napvilág Kiadó, 2006. 1136 o. Sub clausula, 1956. Dokumentumok a forradalom történetéhez. (Összeáll., jegyz.) (Szerk.: Gecsényi Lajos, Máthé Gábor, a névmutatót készítette Katona Csaba) Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2006. 764 o. Krónika 1956. (Társszerző) (Főszerk.: Izsák Lajos; szerk.: Stemler Gyula) Bp., Kossuth K. – Tekintet Alapítvány, 2006. 256 o. A XX. kongresszus után. In: 1956 okai, jelentősége és következményei. (Szerk.: Pál Lajos, Romsics Ignác; előszó: Gecsényi Lajos; bevezető: Romsics Ignác) Bp., Magyar Történelmi Társulat, 2006. 57–80. o. Szovjet kézi vezérlés az első Nagy Imre kormány idején. In: Nagy Imre és kora. Tanulmányok és forrásközlések IV. (Szerk.: Sipos Levente) Bp., Nagy Imre Alapítvány, 2006. 153–180. o. Gerő Ernő és Nagy Imre vitája, 1947–1949. In: 1956 és a magyar agrártársadalom. (Szerk.: Estók János) Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2006. 67–80. o. Rákosiék és a XX. Kongresszus. História, 2006/2. 24. o. Az SZKP XX. kongresszusa a legújabb orosz szakirodalom tükrében. Múltunk, 2006/2. 177–200. o. Hruscsov titkos beszéde. Az SZKP XX. Kongresszusának zárt ülése. Rubicon, 2006/2–3. 8–9. o. Szovjet dokumentum Kádár Jánosnak és Marosán Györgynek az SZKP vezetőivel folytatott 1957. szeptember 25-i megbeszéléséről. Századok, 2006/5. 1289–1304. o. Az ÁVH. História, 2006/6–7. 30. o. A szocialista tábor és a Szovjetunió. História, 2006/6–7., 69–73. o. 63
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 63
2008. 09. 18. 15:54:23
Korlátozott szuverenitás. Szovjet politikai kontroll a katonai intervenció után. Rubicon, 2006/9. 46–53. o. Magyar-szovjet kapcsolatok az SZKP XX. kongresszusától a forradalomig. In: ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka/ Bp., ÁBTL, 2007. 13–44. o. A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben. Levéltári Közlemények, 2007/2. 213–251. o A KGB: Szerovtól Krucskovig. Állambiztonság a Szovjetunióban. Rubicon, 2007/3. 72–79. o. Kis októberi forradalom. Hruscsov leváltása és a magyar pártvezetés. Múltunk, 2007/4. 170–212. Temetés, újratemetés – rehabilitáció (1949–1964). História, 2007/8. 25–30. o. A forráskiadás és a tudományos kutatás súlypontjai a Történeti Levéltárban. A levéltári anyag feldolgozásának egy évtizede. (Társszerző: Gyarmati György) Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/4. http://www.betekinto.hu
BIKKI ISTVÁN Az ideiglenes Kádár-kormány. In: Huszár Tibor–Szabó János: Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése 1956–1962. Bp., Zrínyi Kiadó,, 1999. 241–318. o. A „Lord-akció”. In: A Történeti Hivatal évkönyve, 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 231–250. o. A magyar levéltártörténet kronológiája 1000–2000. (Közrem.) (Szerk.: Dóka Klára, Müller Veronika, Réfi Oszkó Magdolna) Bp., Magyar Országos Levéltár, 2000. 381 o. A „Lord-akció”. Vérgőzös tervek az ellenség leszerelésére. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 152–153. o. Egyesített Állambiztonsági Adattár – a SZOUD. (Baczoni Gáborral) In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 217–234. o. A korona hazahozatala. História, 2000/5–6. 29–30. o. 64
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 64
2008. 09. 18. 15:54:23
A politikai rendőrség újjászervezése és működése, 1956–1962. Rubicon, 2002/6–7. 36–40. o. A berlini válság hatása a magyar belügyben. Rubicon, 2004/8–9. 23. o. Titkos állambiztonsági eszköztár: Egy gondolatrendőrség operatív eszközei és módszerei. Rubicon, 2007/3. 36–37. o. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957–1958. évi jegyzőkönyvei. Levéltári Közlemények, 1998/1–2. 232–234. o. (recenzió)
BIKKINÉ BALSAI JOLÁN Állományvédelem a Történeti Levéltárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 295–299. o.
†BORECZKY BEATRIX Központi szervek: 1950–1970. /A magyar állam szervei/ (Szerk.) (Szerzők: Alföldi Vilma et al.) Bp., Magyar Országos Levéltár, 1993. 657 o. Az Államvédelmi Hatóság szervezete, 1950–1953. In: A Történeti Hivatal Évkönyve, 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 91–114. o. Fegyelmi ügyek az Államvédelmi Hatóságnál. In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000– 2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 215–232. o.
BORVENDÉG ZSUZSANNA Kémkedésbe konspirált költő – Tumbász Ákos. In: A Történeti Hivatal évkönyve 2000–2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 267–277. o.
CSEH GERGŐ BENDEGÚZ Adalékok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szervtörténetéhez. Levéltári Szemle, 1998/4. 16–24. o. Számítógépes iratfeldolgozás a Történeti Hivatalban. In: A Történeti Hivatal évkönyve 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 61–70. o. 65
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 65
2008. 09. 18. 15:54:24
A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata, 1945–1990. In: A Történeti Hivatal évkönyve 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 73–89. o.; Utánközlés: Múlt-kor. Történelmi portál. 2. évf. 2007/1. Kémek, korok, kódok. www.mult-kor.hu Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra, 1956–1963. (Dokumentumok). (Szerk.: Kalmár Melindával, Pór Edittel) Bp., Osiris Kiadó, 1999. 541 o. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. augusztus 22-i ülésének jegyzőkönyve. Történelmi Szemle, 2000/3–4. 393–405. o. Documents of the Meetings of the Allied Control Commission for Hungary 1945– 47. (Vál., szerk., bev., jegyz.,) /Iratok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság történetéhez, 1945–1947./ Bp., MTA Jelenkorkutató Bizottsága, 2000. p. 456 A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. (Társszerzők: Körmendy Lajos, Németh István, Rádi Péter, Reisz T. Csaba, Szőke Zoltán) Levéltári Szemle, 2001/1. 4–36. o. Digitalizálás a levéltárakban. (Körmendy Lajossal, Rácz Györggyel) Levéltári Szemle, 2002/3. 3–18. o. Állambiztonsági helyzetjelentés az 1956-os forradalom tizedik évfordulóján In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 279–301. o. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei, 1945–1947. (Sajtó alá rendezés, jegyzetek Baráth Magdolnával, Figder Évával, Szücs Lászlóval, Vass Istvánnal). (Szerk.: Feitl István) Bp., Napvilág Kiadó, 2003. Zárt, bizalmas, számozott II. Irodalom-, sajtó- és tájékoztatáspolitika 1962–1979. Dokumentumok. (Szerk.: Krahulcsán Zsolttal, Müller Rolffal, Pór Edittel). Bp., Osiris Kiadó, 2004. 720 o. Informatika a Történeti Levéltárban. (Lux Zoltánnal) In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 283–294. o. Az 1990 előtt keletkezett iratok kutatásáról a Történeti Levéltárban. Sic Itur Ad Astra, Fiatal történészek folyóirata, 2005/3–4. 293–303. o. Állambiztonsági iratok digitalizálása. In: Magyar Levéltárosok Egyesülete 2004. évi vándorgyűlése. Bp., Magyar Levéltárosok Egyesülete, 2006. 106–113. 66
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 66
2008. 09. 18. 15:54:24
Állományvédelmi problémák az állambiztonsági iratok kezelésében. In: Magyar Levéltárosok Egyesülete 2004. évi vándorgyűlése. Bp., Magyar Levéltárosok Egyesülete, 2006. 155–163. Az állambiztonsági iratok pusztulása 1956-ban (Forrásközlés). Levéltári Szemle, 2006/3. 3–15. o. Oxfordi egyetemisták két útja a magyar forradalomba (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. http://www.betekinto.hu A levéltári anyag feldolgozásának egy évtizede. Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/4. http://www.betekinto.hu
CSERÉNYI-ZSITNYÁNYI ILDIKÓ Hadsereg és forradalom – 1956. Hadtörténelmi Közlemények, 1999/4. 824–850. o. „A hazáért mindhalálig!” A magyar tisztikar ellen irányuló perek, 1945–1953. In: Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, 1945–1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2001. 173–197. o. A Magyar Néphadsereg karhatalmi célú alkalmazása az 1956-os forradalom kezdetén. In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 257–265. o. Egy „titkos háború” természete. Hadtörténelmi Közlemények, 2002/4. 1086–1101. o. A Magyar Néphadsereg feladatai és tevékenysége a forradalom időszakában. In: „Tizenhárom nap, amely…”. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből. (Szerk.: Horváth Miklós) Bp., Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2003. 113–129. o. Bagón dohányt. Az ÁVH bizalmas pénzügyi forrásai. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 686–9. o. A legdrágább akasztás. A Rajk-per költségei. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 70–71. o. 67
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 67
2008. 09. 18. 15:54:24
Adalékok egy félbehagyott koncepció történetéhez. In: Variációk. Ünnepi tanulmány M. Kiss Sándor tiszteletére. (Szerk.: Ötvös István) Piliscsaba, PPKE BTK, 2004. 293–308. o. Államvédelmi szempontból aggályos (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www. archivnet.hu 2004/2.
FIGDER ÉVA* Brit jelentés a magyar politikai rendőrségről 1946-ban. (Palasik Máriával) In: A Történeti Hivatal évkönyve 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 167–188. o.
GYARMATI GYÖRGY „Itt csak az fog történni, amit a kommunista párt akar!” Adalékok az 1947. évi országgyűlési választások történetéhez. Társadalmi Szemle, 1997/8–9. 151–167. o. Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1940−1956. I–II. kötet (sajtó alá rend., jegyz.) (Szerk.: Feitl Istvánnal, Gellériné Lázár Mártával, Palasik Máriával, Sipos Leventével) Bp., Napvilág Kiadó, 1997. 1123 o. Káderpolitika a Rákosi-korszak tanácsrendszerében, 1950–1953. Magyar Tudomány, 1998/ 10. 1183–1194. o. Március hatalma – a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. Bp. Paginarum Kiadó, 1998. 230 o. A Történeti Hivatal évkönyve, 1999. (Szerk.) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 312 o. Kádár János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. Fordulat és folyamatosság a kommunista párt politikájában, 1948-ban. In: A Történeti Hivatal évkönyve, 1999. (Szerk.) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 115–145. o. Bibó István és a hazai szamizdat születése. In: „Képzeljetek embert”. Tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára. (Szerk.: Bihari Mihály és Czieger András) Bp., Korona – ELTE ÁJK Politológia Tanszék, 1999. 89–95. o. Conceptual Changes on Central European Integration in Hungarian Political Thinking, 1920–1948. In: Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconciliation Efforts, 1848–1998. Ed. by Ignác Romsics & Béla K. Király. (transl. By Nóra Arató [maps by Béla Nagy] Bp., CEU Press, 1999. pp. 201–226. 68
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 68
2008. 09. 18. 15:54:24
Aussiedlung der Deutschen aus Ungarn 1945–1947. In: Erzwungene Trennung. Vertreibungen und Aussiedlungen in und aus der Tschechoslowakei 1938–1947 im Vergleich mit Polen, Ungarn und Jugoslawien. Hrsg: Detlef Brandes, Edita Ivanickova, Jiri Pesek. Essen, Klartext Verlag, 1999. S. 271–275. A Mindszenty ügy „diplomáciai” rendezésének kudarca. Történelmi Szemle, 2000/1. 69–90. o. Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. (Szerk.) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2000. 366 o. Ha tied az ÁVO – tied a hatalom. A politikai rendőrség tevékenysége, 1947–1948ban. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. (Szerk.) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2000. 97–133. o. A társadalom közérzete a fordulat évében. Közvélemény-kutatások és ÁVO-hangulatjelentések 1948-ban. In: Fordulat a világban és Magyarországon, 1947– 1949. (Szerk.: Feitl István, Izsák Lajos, Székely Gábor) Bp., Napvilág Kiadó, 2000. 118–137. o. A kampányszocializmus állama. In: A magyar államiság első ezer éve. (Szerk.: Font Márta, Kajtár István) Pécs, PTE, 2000. 239–264. o. A politika rendőrsége a Rákosi-korszakban, 1945–1956. Beszélő, 2000. 9–10. sz. 85– 94. o.; Kötetben: Mérlegen a XX. századi magyar történelem. Szerk.: Püski Levente – Valuch Tibor. Debrecen, 1956-os Intézet – DETI, 2002. 287–299. o.; Utánközlés: A politika rendőrsége a Rákosi-korszakban. In: Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. (Vál., szerk.: Valuch Tibor) Bp., Argumentum – Osiris Kiadó, 2004. 652–664. o. Magyarország a 20. század második felében. In: Magyarország millenniumi története. (Főszerk.: Tóth István György) Bp., Osiris Kiadó, 2001. 557–640. o. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. Első kötet. Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések. Az irategyütteseket összeáll. Kajári Erzsébet. (Szerk.: S. Varga Katalinnal) /Állambiztonsági Történeti Tár 1., Forráskiadványok/ Bp., Történeti Hivatal, 2001. 880 o. Kádár János, a rendőrfőnök és belügyminiszter. In: Ki volt Kádár? Harag és részrehajlás nélkül a Kádár-életútról. (Szerk.: Rácz Árpád) /Aquila könyvek/ Bp., Rubicon, 2001. 34–39. o. 69
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 69
2008. 09. 18. 15:54:24
A Történeti Hivatal évkönyve, 2000–2001. (Szerk.) /Trezor 2./ Bp. Történeti Hivatal, 2002. 415 o. Péter Gábor fiatalsága, 1906–1945. Kutatási gondok az ÁVH-főnök életrajzának feltárásában In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. (Szerk.) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 25–78. o. Rajk László a miskolci pogromról –1946. (Dokumentumközlés Kutrucz Katalinnal) Magyar Napló, 2002/2. 41–44. o. Péter Gábor és az ÁVH-birodalom. Rubicon, 2002/6–7. 4–10. o. Államvédelmi szaklevéltár à la Péter Gábor. (Társszerző: Baczoni Gábor) Rubicon, 2002/6–7. 30. o. Messziről jött ügynök azt mond, amit akar… Magyar–magyar kapcsolat a szocializmus évtizedeiben (Társszerző: B. Kádár Zsuzsanna). Rubicon, 2002/6–7. 45–46. Pártrendszer és választások Magyarországon, 1945–1949. In: „Jöjj el szabadság!” Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. (Szerk.: Pesti Sándor, Szabó Máté) Bp., Rejtjel Kiadó, 2003. 197–213. o. La Hongrie de la deuxieme guerre mondaile jusqu’a nos jours (1945–2000). In: Mil ans d’histoire Hongroise. (Édité par István György Tóth) Budapest, Corvina – Osiris KIADÓ, 2003. pp. 599–682. Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 421 o. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára első (csonka) éve. (Kónyáné Kutrucz Katalinnal). In: Magyarország politikai évkönyve 2003-ról. (Szerk.: Sándor Péter et al.) Bp., Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, 2004. 631–644. o. KÉP-SZÓ. Képzőművészek ’56-ról. (Előszó) (A kötetet szerk., interjúkat készítette Sümegi György) Bp., PolgART Kiadó, 2004. 9–12. o. Toll – ecset – pokoljárás. Dietrich Adolf festő polgári életpályája, 1869–1953. DunaPart, 2004/2. 54–60. o. Hallgat a felszín, fecseg a mély. Szemelvények a politikai rendőrség, illetve a nekik dolgozó ügynökök jelentéseiből, 1960–1967. Rubicon, 2004/8–9. 30–35. o. Kamasznyár ’68. Magántörténelem és ügynökjelentések. Rubicon, 2004/8–9. 64–70. o. 70
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 70
2008. 09. 18. 15:54:24
A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. A sorozat második része, két kötetben: az 1954. július 13. és az 1955. április 8., illetve az 1955. április 13. és 1955. december 9. közötti ülések. Az irategyütteseket összeáll., jegyz.: Kajári Erzsébet. (Szerk.: S. Varga Katalinnal) /Állambiztonsági Történeti Tár 1., Forráskiadványok/ Bp., ÁBTL, 2005. 491+568 o. Ügynöklisták árnyékában. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az átépítés évében (2004). (Kónyáné Kutrucz Katalinnal) In: Magyarország politikai évkönyve 2004-ről. (Szerk.: Sándor Péter et. al.) Bp., Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, 2005. 378–391. o. Vámunió, föderáció – új nagyhatalom? Duna-menti kisállamok „különbéke” víziói a második világháború után. In: Évkönyv, XIII. 2005. A demokrácia reménye. Magyarország, 1945. (Szerk.: Rainer M. János, Standeisky Éva) Bp., 1956-os Intézet, 2005. 29–53. o. Március és október kultusza. Rubicon, 2005/8. 62–66. o. Hungary in the Second Half of the Twentieth Century. In: A Concise History of Hungary. (Ed. by István György Tóth) Budapest, Corvina Kiadó – Osiris Kiadó, 2005. pp. 549–634. Hungary’s Parliament. One Hundred and Fifty Years of Eminence. (with Daniel Szabó) In: The Hungarian National Assembly. (Ed. by István Selley) Budapest, 2005. pp. 9–26. Un Siėcle et Demi du Parlament Hongrois, 1848–1898. (with Daniel Szabó) In: L’Assemblée Nationale Hongroise. (Réd: Júlia Lenkei) Budapest, 2005. pp. 9–26. Hungary’s Parliament. One Hundred and Fifty Years of Eminence (with Dániel Szabó). In: The Hungarian National Assembly. (Ed. by István Selley) Budapest, Office of the National Assembly, 2006. p. 9–26 Die Geschichte der Staatssicherheitsbehörde (ÁVH) vor 1956. Europäische Rundschau 2006/3. S. 21–34. Les causes de l’explosion en Hongrie en 1956. Matériaux pour l’histoire de notre temps. (Budapest 1956 au prisme des nouvelles sources.) Nanterre, BDIC, Juillet – Septembre 2006 – N° 83. p. 29–39. Vámunió, föderáció – új nagyhatalom? (Duna menti kisállamok „különbéke” víziói a második világháború után) Korunk, 2006/2. 18–32. o. Utánközlés: Történelmünk a Kárpát-medencében (1926–1956–2006.) (Szerk.: Kovács Kiss György) Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 2006. 39–59. o. 71
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 71
2008. 09. 18. 15:54:24
A robbanást gerjesztő motívumok Magyarországon, 1956 őszén. Szabolcs-SzatmárBeregi Szemle 2006/4. 399–405. o. Töprengések 1956 októberéről. Múltunk, 2006/4. 46–60. o. Nagyapa rádiója. Korunk, 2006/6. 72–75. o. A „fasiszta csőcselék” legendája. Rubicon, 2006/9. 72–73. o. Kossuth-címeres forradalom 1956-ban. 2000, 2006/10. 13–25. o. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. (A sorozat befejező része, két kötetben: az 1956. január 18. és 1956. május 4., illetve az 1956. május 21. és 1956. október 15. közötti ülések. Az irategyütteseket összeáll. Kajári Erzsébet. (Szerk.: S. Varga Katalinnal) /Állambiztonsági Történeti Tár 1., Forráskiadványok/ Bp., ÁBTL, 2006. 524+484 o. Vác ’56. Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában. Forrásgyűjtemény. 1–2. köt. (Közread.: Böőr Lászlóval és Horváth M. Ferenccel) /Váci Történelmi Tár/ Vác, Vác Város Levéltára, 2006. 1177 o. Váci krónika az 1956-os forradalomról. (Bev. tanulmány) In: Vác ’56. Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában. Forrásgyűjtemény. 1. köt. (Szerk.: Horváth M. Ferenc) Vác, Vác Város Levéltára, 2006. 41–81. o. Magyarország története 1956-tól 2000-ig. In: A magyarság története. (Pannon enciklopédia). 2. kiad. (Főszerk.: Kuczka Péter, szerk.: Pávai Patak Márta, Száraz M. György) Bp., Urbis Kiadó, 2006. 342–376. o. A politikai rendőrség útja 1956-hoz. (A megszüntetve megőrzött ÁVH). In: 1956 okai, jelentősége és következményei. (Szerk.: Pál Lajos, Romsics Ignác) Bp., MTT, 2006. 21–36. o. Kossuth-címeres forradalom 1956-ban. In: 1956 az újabb történeti irodalomban. (Szerk.: Gyáni Gábor, Rainer M. János) Bp., 1956-os Intézet, 2007. 254–274. o.; Képmellékletekkel:’56-os fényképek gyűjteményekben. (Szerk.: Kákóczki András, Sümegi György). /A Miskolci Galéria könyvei, 29./ Miskolc, Miskolci Galéria, 2007. 14–27. o. A politikai rendőrség (ÁVH) útja 1956-hoz. In: ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka/ Bp., ÁBTL, 2007. 69–95. o. Dilemmák a múlt perlése körül. (Kónyáné Kutrucz Katalinnal). Bp., ÁBTL, 2007. 42 o. Egyház, sok rendszer és a történelmi idő. (A 20. századi magyar egyháztörténet né72
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 72
2008. 09. 18. 15:54:24
zőpontjából.) Mérleg, 2007/1. 8–27. o.; Utánközlése: Az 1945 utáni magyar katolikus egyháztörténet új megközelítései. (Szerk.: Varga Szabolcs, Vértesi Lázár). Pécs, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, 2007. 20–39. o. A történelem sóhivatala. Korunk, 2007/9. 10–23. o. A közelmúlt feltárása és az ügynökkérdés. Mozgó Világ, 2007/9. 77–85. o. A forráskiadás és a tudományos kutatás súlypontjai a Történeti Levéltárban. A levéltári anyag feldolgozásának egy évtizede. (Társszerző: Baráth Magdolna). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/4. http://www.betekinto.hu
JOBST ÁGNES Célpont az állampolgár. Valóság, 1999/4. 107–110. o. Andrea Herz: Bürger in Visier: Eine Institution schuf den alltäglichen Argwohn – das MfS in Thüringen. Erfurt, 1996. (recenzió) Elhárítás. In: Révai Új Lexikona. 6. köt. (Főszerk.: Kollega Tarsoly István) Szekszárd, Babits Kiadó, 2000. 199. o. Irattári forradalom és demokratikus átalakulás – A Nemzetközi Levéltári Tanács által az UNESCO megbízásából készített jelentés. Levéltári Szemle, 2001/4. 50−53. o. KGB-Lexikon. Múltunk, 2002/3–4. 571–575. o. Hírszerzés. In: Révai Új Lexikona. 9. köt. (Főszerk.: Kollega Tarsoly István) Szekszárd, Babits Kiadó, 2002. 807–808. o. A politikai rendőrség létrehozása a Német Demokratikus Köztársaságban (Vázlatos áttekintés). In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 381–398. o. A Történeti Levéltár könyvtára. In: Az átmenet évkönyve 2003. /Trezor 3./ (Szerk. Gyarmati György) Bp., ÁBTL, 2004. 301–308. o. A magyar szókészlet módosulása 1945 után. Valóság, 2004/9. 87–96. o. A Magyar Kommunista Párt önmegjelenítésének taktikája 1946-ban. A többes szám első személyre mutató deiktikus elemek vizsgálata négy Szabad Nép vezércikkben. In: Félúton. ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola konferenciája 2005. (Szerk.: Zsilinszky Éva, Érsok Nikoletta Ágnes, Slíz Mariann) Bp., Magyar Nyelvtudomá73
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 73
2008. 09. 18. 15:54:24
nyi Társaság, 2006. 71–79. o. Utánközlés: A többes szám első személyre mutató deiktikus elemek vizsgálata négy Szabad Nép vezércikkeben. Félúton 1. Az első Félúton konferencia (2005) kiadványa. http://linguistics.elte.hu/studies Útban a szabadság felé? Egy NDK-beli turista menekülési kísérlete Magyarországon át 1962-ben. (Forrásközlés). ArchivNet 3. évf. (2003) www.archivnet.hu 2003/5–6. Hatte „Janus” eine Chance? Das Ende der DDR und die Sicherung einer Zukunft der Vergangenheit. Referate der Tagung der BstU in Zusammenarbeit mit der Museumstiftung Post un Telekommunikation sowie dem Bundesarchiv vom 27−29. 11. 2002 in Berlin. /Archiv zur DDR-Staatssicherheit, Bd. 6./ Hrsg. Dagmar Unverhau. Münster, LIT Verl., Levéltári Szemle, 2004/3. 77−79. o. A Történeti Levéltár szakkönyvtára. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2005/4. 33–40. o. A hírszerkesztés és befogadás összefüggései. Teun A. van Dijk,: News as discourse. Lawrence Erlbaum, Hillsdale, N. J. 1998. Kommunikáció, Média, Gazdaság, 2006/1. 145−148. o. (recenzió) Térképhamisítás vagy titkosítás? Kartenverfälschung als Folge übergrosser Geheimhaltung? Eine Annäherung and das Thema einflussnahme der Staatssicherheit als das Kartenwesen der DDR. Referate der Tagung der BstU vom 08–09. 03. 2001 in Berlin. Hrsg. Dagmar Unverhau. Münster. LIT Verl., 2003. 302 p. Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. http://www.betekinto.hu A mi mint a hatalom és a szolidaritás névmása. Magyar Nyelvőr, 2007/1. 29–47. o. Ellenségkép a Szabad Nép 1946-os vezércikkeiben. Kommunikáció Média Gazdaság 2007/1. 53–70. o. Megtisztulás, aktanyitás, demokratikus átalakulás (recenzió). Valóság, 2000/7. 108– 113. o. Lustration, Aktenöffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tschechien, der Slowakei und Ungarn. Referate der Tagung des BstU und der Akademie für Politische Bildung Tutzing vom 26–28. 10. 1998. Münster, Lit. Verlag, 1999.; Utánközlés: Múltkor. Történelmi portál. 2. évf. 2007/1. Kémek, korok, kódok. www.mult-kor.hu
KIS-KAPIN RÓBERT „Úgy éltem itt, mint a bugyborék a vízen…” Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus. Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. http://www.betekinto.hu 74
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 74
2008. 09. 18. 15:54:24
KÓNYÁNÉ KUTRUCZ KATALIN Módosításra várva. A Történeti Hivatal működését szabályozó törvény jogi problémái. Fundamentum–Emberi jogi folyóirat, 2000/1. 134–138. o. Rajk László a miskolci pogromról, 1946. (Dokumentumközlés Gyarmati Györggyel) Magyar Napló, 2002/4. 41–44. o. A büntetőjogi és büntetőeljárási szabályok átalakítása. In: A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. 7. köt. Alkotmányos forradalom. Tanulmányok. (Szerk.: Bozóki András et al.) Bp., Új Mandátum Kiadó, 2000. 564–574. o. „Kérem nevezetteket szabadon bocsájtásuk esetén Hatóságomhoz visszakísértetni” – Kutatási tapasztalatok. In: A semmisségi törvények (Szerk.: Kahler Frigyes) Bp., Kairosz Kiadó, 2002. 107–150. o. A Történeti Hivatal létrehozása. In: Ügynökök és akták. Nemzetközi konferencia az átvilágításról és az állambiztonsági iratok sorsáról. Szerk.: Halmai Gábor. Bp., Soros Alapítvány, 2003. 91–99. o. Iratok, iratbetekintés és kutatás a Történeti Hivatalban/Levéltárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. Szerk.: Gyarmati György. /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 27–50. o. A 2003. évi III. törvény. In: Az átmenet évkönyve 2003. Szerk.: Gyarmati György. /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 51–60. o. Az adatvédelmi biztos ajánlása a 2003. évi III. törvény kapcsán. In: Az átmenet évkönyve 2003. Szerk.: Gyarmati György. /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 61–66. o. Az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára első (csonka) éve. (Gyarmati Györggyel) In: Magyarország politikai évkönyve 2003-ról. Szerk.: Sándor Péter et al. Bp., Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, 2004. 631– 644. o. Ügynöklisták árnyékában. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az átépítés évében (2004). (Gyarmati Györggyel) In: Magyarország politikai évkönyve 2004-ről. Szerk.: Sándor Péter et. al. Bp., Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, 2005. 378–391. o. Dilemmák a múlt perlése körül. (Gyarmati Györggyel). Bp., ÁBTL, 2007. 42 o.
75
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 75
2008. 09. 18. 15:54:25
KOVÁCS ZOLTÁN ANDRÁS* A Waffen-SS Magyarországon. (Társszerző: Számvéber Norbert) /Hadtörténelmi Levéltári Kiadványok/ Bp., Hadtörténelmi Levéltár, 2001. 504, 16 o. Csendőrsors Magyarországon 1945 után. In: Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, 1945–1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2001. 103–140. o. A Janus-arcú tábornok. Adalékok Ujszászy István vezérőrnagy pályaképéhez. (Bevezető) In: Vallomások a holtak házából (Ujszászy István volt vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály majd az Államvédelmi Központ hajdani vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései). Szerk.: Haraszti György. Bp., Corvina Kiadó – ABTL, 2007.
KRAHULCSÁN ZSOLT „Ellenséges ellenzék-csoportosulás”. Dokumentumok a Galamb utcai butikról. Beszélő, 2001/12. 74–85. o. A másképp gondolkodók – állambiztonsági szemszögből. (Társszerző: Müller Rolf) Rubicon, 2002/6–7. 74–78. o. A hazai szamizdat „hőskora”. A Galamb utcai butik In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 303–359. o. Zárt, bizalmas, számozott II. Irodalom-, sajtó- és tájékoztatáspolitika 1962–1979. (Szerk., összeáll. Cseh Gergő Bendegúzzal, Müller Rolffal és Pór Edittel). Bp., Osiris Kiadó, 2004. 720 o. Kultúrharc. Hidegháborús diáktalálkozó Bécsben. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 150–151. o. A szerv izgatása. Bródy János rendőrségi ügye. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 184–185. o. Rajk László butikja. Szamizdat a nyolcvanas években. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 190–191. o. A belső elhárítás és célszemélyei, 1980–1990. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 199–216. o. 76
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 76
2008. 09. 18. 15:54:25
Európai Kulturális Fórum és ellenfórum Budapest, 1985. (Közrem.) (Vál., bev., jegyz.: Müller Rolf) /Közelmúltunk hagyatéka/ Bp., ÁBTL, 2005. 304 o. A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954–1958. Századok 2006/5. 1123–1148. o. „A mi figyelmeztetésünk egy kissé radikális volt…” A berni magyar követség elleni támadás, 1958. augusztus 16. (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. http://www.betekinto.hu MUK és HUKUK A politikai rendőrség és az 1957. tavaszi „provokációk” (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. http://www.betekinto.hu Palasik Mária: A Műegyetemisták odüsszeiája, 1944–1946. Levéltári Szemle, 2007/2. 86–88. o. (recenzió) A Bokor-ügy. A szegedi külterületi rendőrség vezetőjének letartóztatása 1945 áprilisában (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/3. http://www.betekinto.hu A KGB és a III-as Főcsoportfőnökség együttműködésének szabályozása 1989ben: egy kapcsolat vége...(?) (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/4. http://www.betekinto.hu Forradalom előtt – szabadságharc után. ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. (Szerk.: Okváth Imre) Hitel, 2007/10. 125–128. o. (recenziók)
LUX ZOLTÁN Informatika a Történeti Levéltárban. (Társszerző: Cseh Gergő Bendegúz). In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 283–299. o.
MARKÓ GYÖRGY* Rendőrségi napi jelentések 1956. október 23. – december 12. 1. köt. (Összeáll., bev. Kajári Erzsébet) Bp., Belügyminisztérium, 1996. Hadtörténelmi Közlemények, 1997/1. 187–189. o. (recenzió) 77
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 77
2008. 09. 18. 15:54:25
Állambiztonsági iratok a Történeti Hivatalban. A nyilvános működés első hónapjának tapasztalatai. In: Az egykori állambiztonsági szervek és azok iratai Németországban és Magyarországon. Az 1997. október 8-i konferencia jegyzőkönyve. (Szerk.: Hegedűs B. András) Bp., 1956-os Intézet, 1998. 31–38. o. KEX-akták. Ügynökjelentések a Kex együttesről, 1969–1971. Kritika, 1999/4. 8–12. o. Tokió, 1964 – olimpiai játékok, titkosszolgálati játszmák Kritika, 1999/11. 24–27. o. Der Umgang mit den in das Historische Amt gelangten Akten und ihre Bearbeitung. Eine Resüme. In: Lustration, Aktenveröffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tschechien, der Slowakei und Ungarn. Münster, LIT Verlag, 1999. S. 177–186. A Történeti Hivatal 1997–1998. évi tevékenységéről. In: A Történeti Hivatal évkönyve 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 11–26. o. A katonai bíróságok statáriális ítéletei 1956. december – 1957. október között. In: Restauráció vagy kiigazítás. (Szerk.: Huszár Tibor, Szabó János) Bp., Zrínyi Kiadó, 1999. 319–326. o. „Csiszolás során törölve.” A múlt feldolgozása a Történeti Hivatal intézményi keretei között. In: Tudományos konferencia A kommunizmus fekete könyvéről a XX. Század Intézet szervezésében. Bp., XX. Század Intézet, 2000. 96–105. o. Az ügynöki hálózat újjászervezése a budapesti országos börtönben 1956 után. Kritika, 2000/1. 18–19. o. „Az iratok megsemmisítéséhez jegyzőkönyv nem kell.” Dokumentumok az állambiztonsági iratok 1989. évi megsemmisítéséről. Kritika, 2000/11. 34–36. o. Moszkva, Bologna, Firenze, Torino. Ügynökjelentések a Madách Színház 1966. évi külföldi vendégszerepléseiről. Kritika, 2001/6. szám, 12–14. o. Koncepciós perek a légierő tisztjei ellen. In: Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945–1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2001. 163–172. o. A Történeti Hivatal 1999–2000. évi tevékenységéről. In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 11–24. o. „Csanádi” nem volt gonosz ügynök. Kritika, 2002/7–8. 5–9. o. 78
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 78
2008. 09. 18. 15:54:25
A Dunagate egy belügyminisztériumi jelentés tükrében. Kritika, 2002/10. 20–23. o. A kalef (A Moszkva téri galeri 1964–1965. Bp., H&T Kiadó, 2005. /Állambiztonság, ügynökök, akták/ 81 o.
MÜLLER ROLF Zárt, bizalmas, számozott II. Irodalom-, sajtó- és tájékoztatáspolitika, 1962–1979. (Szerk., összeáll. Cseh Gergő Bendegúzzal, Krahulcsán Zsolttal, Pór Edittel). Bp., Osiris Kiadó, 2004. 720 o. Európai Kulturális Fórum és ellenfórum. Budapest, 1985. (Vál., bev., jegyz., Krahulcsán Zsolttal) Bp., ÁBTL, 2005. 304 o. Fényképek 1956. (Írta és összeáll. Sümegi Györggyel) Bp., ÁBTL, 2006. 119, XXXI o. Napi Operatív Információs Jelentések, 1979–1989. In: A Történeti Hivatal Évkönyve, 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 251–284. o. A politikai rendőrség tájékoztató szolgálata, 1945–1962. In: A Történeti Hivatal Évkönyve 2000–2001. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 2./ Bp., Történeti Hivatal, 2002. 111–135. o. Amikor a hóhért nem akasztják. Péter Gábor és az igazságszolgáltatás. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 104–105. o. Füstbement terv. A monori találkozó. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 196–197. o. Tisza(táj)szabályozás. Egy folyóirat az ár ellen. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 198–199. o. Belügyi információs jelentések, 1964–1990. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 147–164. o. A megtorlás fényképei. In: ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka/ Bp., ÁBTL, 2007. 193–221. o. A monori találkozó, 1985 – jelentések tükrében. Kritika, 2000/6. 33–35. o. A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja. Kortárs, 2001/7. 39–68. o. 79
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 79
2008. 09. 18. 15:54:25
A másképp gondolkodók – állambiztonsági szemszögből (Krahulcsán Zsolttal) Rubicon, 2002/6–7. 74–78. o. „Neve azonos … a legdurvább önkénnyel és brutalitással”. Péter Gábor bukása. Magyar Napló, 2002/10. 17–20. o. Szigorúan titkos „magyar–angol”. (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/1. és Rubicon, 2004/7. 54–58. o. Diszkórobbanás a KISZ Központi Bizottságában. (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/2. Közvéleménykutatás vagy szociológiai kémkedés? (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/3. A forradalom emlékalbuma (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. http://www.betekinto.hu Májusban titokban. A magyar állambiztonság információi a csernobili atomszerencsétlenség után (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. http://www.betekinto.hu Ügynök-iskola. Ideológiai alapok és gyakorlati tudnivalók „támadólagos elhárítóknak”. (Forrásközlés) Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/3. http://www.betekinto.hu Béke/harc. Fényképfelvételek az 1984-es pusztavacsi tömegoszlatásokról (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/4. http://www.betekinto.hu
OKVÁTH IMRE Features of Hungarian Military Policy during the first Years of the Cold War (1945–1953). Armáda a spolocnost na slovensku v kontexte európskeho vyvoja 1945–1968. Bratislava, 1997. pp. 138–149. Hungary in the Warsaw Pact. The Initial Phase of Integration 1957–1971. Paralel History Project on NATO and the Warsaw Pact. www.isn.ethz.ch/php David Holloway: Stalin and the Bomb. The Soviet Union and Atomic Energy, 1939–1956. New Haven – London, Yale Univ. Pr., 1994. Hadtörténelmi Közlemények, 1998/2. 526–528. o. (recenzió) 80
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 80
2008. 09. 18. 15:54:25
Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika, 1945–1956. Debrecen, Aquila Kiadó, 1998. 484 o. A Varsói Szerződésbe való integrálódás kezdetei 1955–1956. Új Honvédségi Szemle, 1998/4. 53–60. o. Adalékok a Szovjetunió második világháború utáni katonapolitikájához, 1945– 1956. Új Honvédségi Szemle, 1998/11. (Melléklet 1–20. o.) Die Repressalien nach der Revolution in Ungarn von 1956 bis 1963. In: Das Internationale Krisenjahr 1956. Polen, Ungarn, Suez. Hrsg: von Winfried Heinemann und Norbert Wiggershaus. München, R. Oldenbourg Verlag, 1999. S. 485–500. „Sziget egy reakciós tenger közepén” Adalékok a Katpol történetéhez 1945–1949. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. (Szerk.: Gyarmati György) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2000. 57–96. o. Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, 1945–1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. (Szerk.) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2001. 354 o. Hadseregfejlesztési elképzelések és a hadiipar kiépítése a hidegháború kezdetekor, 1947–1949. In: Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. (Szerk.: F. Újvári Zsuzsanna) Piliscsaba, PPKE BTK, 2001. 569–585. o. Magyar haderő és katonapolitika. Történeti bevezető. In: A béketábor magyar hadserege. A magyar demokratikus hadsereg és a Magyar Néphadsereg Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból 1945–1957. (Szerk.: Ehrenberger Róbert) Bp., Petit Real Kiadó, 2001. 8–12. o. A katonai elit metamorfózisa 1945–1950. In: Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945–1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. (Szerk.) /Közelmúltunk hagyatéka – Állambiztonsági Történeti Tár/ Bp., Történeti Hivatal, 2001. 11–35. o. Jelentés a szocialista országok állambiztonsági vezetőinek titkos moszkvai tárgyalásáról, 1955. márc. 7–12. Hadtörténelmi Közlemények, 2001/4. 689–706. o. 81
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 81
2008. 09. 18. 15:54:25
A Magyar Néphadsereg háborús haditervei a Varsói Szerződésben 1955–1965. Ármádia, 2002/5. 38–40. o. Egymás ellen. Kémek a Katpolon. Rubicon, 2002/6–7. 16–19. o. Varsói szerződés és a magyar forradalom. In: „Tizenhárom nap, amely…”. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből. (Szerk.: Horváth Miklós) Bp., Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2003. 61–74. o. Farkas Mihály. In: Szürke eminenciások a magyar történelemben. (Szerk.: Szentpéteri József) Bp., Kossuth Kiadó, 2003. 212–213. o. A kibicnek semmi se drága. Szovjet tanácsadók. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. (Főszerk.: Halmos Ferenc) Bp., Gesta Könyvkiadó, 2004. 48–49. o. A hadsereg újjászervezése 1956–1962. In: Variációk. Ünnepi tanulmány M. Kiss Sándor tiszteletére. (Szerk.: Ötvös István) Piliscsaba, PPKE BTK, 2004. 598–611. o. „A dolgozó népet szolgálom!”. Forráskiadvány a Magyar Néphadsereg Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból, 1957–1972. (Bev. tan.) (Vál., sajtó alá rend.: Ehrenberger Róbert, Laczovics Erika, Solymosi József, szerk., jegyz.: Ehrenberger Róbert) Bp., Múlttal a Jövőért Alapítvány – Hadtörténelmi Levéltár, 2006. 7–15. o. A magyar hadsereg háborús haditervei, 1948–1962. Hadtörténelmi Közlemények 2006/3. 34–53 o. Hadsereg és a katonai elhárítás (1955–1956). In: ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka/ Bp., ÁBTL, 2007. 45–68. o.
ORBÁN BALÁZS 1986. október: a harmincadik évforduló. (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. http://www.betekinto.hu COCOM-tól a SZETÁ-ig, Kadhafitól a Vörös Brigádokig. Napi Operatív Információs Jelentések, 1982. január-március. (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. http://www.betekinto.hu Egy túszdráma háttere. Magyar földmérők elrablása Irakban 1982-ben. (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/3. http://www.betekinto.hu 82
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 82
2008. 09. 18. 15:54:25
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. (Összeáll. Pető Melindával és Tóth Ágnessel) (Szerk.: Tóth Ágnes) Kecskemét, BKMÖL, 2000. 1–2. köt. 829, 426 o. A déli határsáv 1948 és 1956 között. In: Bács-Kiskun megye múltjából. 17. köt. (Szerk.: Tóth Ágnes) Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2001. 253–298. o. A vasfüggöny őrei. Rubicon, 2002/6–7. 20–25. o. 1956 – Bács-Kiskun megye. In: A vidék forradalma. (Tóth Ágnessel) (Szerk.: Szakolczai Attila, Á. Varga László) Bp., 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2003. 29–76. o. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának forrásai. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 131–145. o. Buffer Zone at the Southern Border: The Southern Border Zone between 1948 and 1956. In: National and Ethnic Minorities in Hungary 1920–2001. Edited by Ágnes Tóth. /Social Science Monographs, Boulder, Colorado./ New Jersey, Atlantic Research and Publications, Inc. Highland Lakes, 2005 [2006]. Pp. 313–354. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Tolna megyében. In: A vidék forradalma. 2. köt. (Szerk.: Szakolczai Attila) Bp., 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2006. 360–395. o. 1956 Bács-Kiskun megyében. (Szerk.: Tánczos-Szabó Ágota, Tóth Ágnes) (Összeáll., bev. tanulmány, jegyz.: Orgoványi István) /Forrásközlemények/ Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2006. 538 o. A nyugati határzár és annak felszámolása 1956-ban, In: ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka/ Bp., ÁBTL, 2007. 97–120. o.
PALASIK MÁRIA Brit jelentés a magyar politikai rendőrségről 1946-ban. (Társszerző: Figder Éva) In: A Történeti Hivatal évkönyve 1999. (Szerk.: Gyarmati György) Bp., Történeti Hivatal, 1999. /Trezor 1./ 167–188. o. A politikai rendőrség háború utáni megszervezése. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. (Szerk.: Gyarmati György) Bp., Történeti Hivatal, 2000, 33–57. o. 83
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 83
2008. 09. 18. 15:54:25
A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon, 1944–1949. Bp., Napvilág Kiadó, 2000. Krónika, 1956. (Társszerző) (Főszerk.: Izsák Lajos, szerk.: Stemler Gyula) Bp., Kossuth Kiadó, – Tekintet Alapítvány, 2006. 256 o. A forradalom előestéi a Műegyetemen. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2006/4. 415–424. o. Kényes kérdések? Múltunk, 2006/4. 77–82. o. Új nőideál. A nő helye az ötvenes években. História, 2006/6–7. 39–41. o. Férfiak forradalma? Emancipáló ősz? Rubicon, 2006/9. 22–25. o. A műegyetemisták odüsszeiája, 1944–1946. Bp., Műegyetem Kiadó, 2006. 263 o. Magyar Köztársaság 1946. (Társszerző: Feitl István) In: Demokratikus köztársaságok Magyarországon, 1918, 1946, 1989. Történeti album. (Szerk.: Feitl István, Gellériné Lázár Márta, Kende János) Bp., Napvilág Kiadó, 2007. 73–103. o.
PAPP ISTVÁN A Györffy István Kollégiumba felvételizők társadalmi háttere, 1940–1943. Múltunk, 2005/1. 1418–1446. o. A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején, és a beszolgáltatási rendszer felszámolása 1956–57-ben. In: 1956 okai, jelentősége és következményei. (Szerk.: Pál Lajos, Romsics Ignác; Előszó: Gecsényi Lajos; Bevezető: Romsics Ignác) Bp., Magyar Történelmi Társulat, 2006. 267–298. o. A Sztrókay-ügy. Kommentár, 2006/3. 109–113. o. „… én, aki egész életemben a nép ügyéért harcoltam”. Egy középosztálybeli életút a század viharaiban: Fitos Vilmos. Hitel, 2006/8. 72–77. o. A Mályusz Elemér elleni politikai rendőrségi vizsgálat 1945-ben. A Mályusz Elemér elleni politikai rendőrségi vizsgálat 1945-ben Kommentár, 2006/4. 70–80. o. Kötetben: Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. (Szerk.: Paksa Rudolf) /Eötvös Műhely/ Bp., Argumentum Kiadó – Eötvös József Collegium, 2007. 153–165. o. Múltfeldolgozás és történetírás az „ügynökkérdés” kapcsán. Kerekasztal-beszélgetés. A Teleki László Intézet 2006. szeptember 28-án tartott konferenciáján elhangzott beszélgetés szerkesztett változata. Régió, 2006/4. 5–27. o. 84
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 84
2008. 09. 18. 15:54:26
Búcsú Rákositól, fogadás Kádárnak. Szabolcsi gúnyversek 1957 februárjából. Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. http://www.betekinto.hu Egy legenda nyomában – Rajk László és a népi kollégisták kapcsolata. Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. http://www.betekinto.hu A Györffy István Kollégium Pártfogó Testülete. Századok, 2007/1. 167–184. o. Népi-urbánus közeledés? Állambiztonsági jelentés Tompa Kálmán 60. születésnapjáról (Forrásközlés, bev. tanulmány). Kommentár, 2007/2. 11–20. o. „Oly távol vagy tőlem és mégis közel.” Pataki Ferenc: A Nékosz-legenda. Bp., Osiris Kiadó, 2005. Múltunk, 2005/4. 278–282. o. (recenzió) Pogány Mária: A „fényes szelek” fényében és árnyékában. Kardos László 1918–1980. Bp., Napvilág Kiadó, 2006. Múltunk, 2007/1. 280–286. o. (recenzió)
PETRIKNÉ VÁMOS IDA Iratok a Történeti Hivatalban In: A Történeti Hivatal Évkönyve, 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 29–58. o.; Utánközlés: Múlt-kor. Történelmi portál. 2. évf. 2007/1. Kémek, korok, kódok. www.mult-kor.hu Magyar levéltártörténet kronológiája 1000–2000. (Közrem.) (Szerk.: Dóka Klára, Müller Veronika, Réfi Oszkó Magdolna) Bp., Magyar Országos Levéltár, 2000. 381 o. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig. In: Levéltári ismeretek. 1. köt. Összeáll.: Albrechtné Kunszeri Gabriella et al. /Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 2./ Bp., Magyar Országos Levéltár, 1998. 237–266. o. – Átdolgozott kiad.: Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 9. Bp., Magyar Országos Levéltár, 2000. 199–223. o. Az államigazgatási eljárás szabályai. In: Levéltári ismeretek – oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. /Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 9./ Bp., Magyar Országos Levéltár, 2002. 298–309. o. A Történeti Hivatal iratainak kutathatósága. In: Magyar Levéltárosok Egyesületének két konferenciája Kaposvár-Budapest. Szerk.: Böőr László, Bp., Magyar Levéltárosok Egyesülete, 2003. 17–24. o. 85
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 85
2008. 09. 18. 15:54:26
S. VARGA KATALIN A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. Első kötet. Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések. Az irategyütteseket összeáll. Kajári Erzsébet. (Szerk.: Gyarmati Györggyel) /Állambiztonsági Történeti Tár 1., Forráskiadványok/ Bp., Történeti Hivatal, 2001. 880 o. Vitetnek ítélőszékre… Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve. (A latin nyelvű forrást közzétesz., ford., bev., szerk.) Pozsony, Kalligram, 2002. 344 o. (latin-magyar bilingvis kiadás) A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. A sorozat második része, két kötetben: az 1954. július 13. és az 1955. április 8., illetve az 1955. április 13. és 1955. december 9. közötti ülések. Az irategyütteseket összeáll., jegyz.: Kajári Erzsébet. (Szerk.: Gyarmati Györggyel) /Állambiztonsági Történeti Tár 1., Forráskiadványok/ Bp., ÁBTL, 2005. 491+568 o. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. (A sorozat befejező része, két kötetben: az 1956. január 18. és 1956. május 4., illetve az 1956. május 21. és 1956. október 15. közötti ülések. Az irategyütteseket összeáll. Kajári Erzsébet. (Szerk.: Gyarmati Györggyel) /Állambiztonsági Történeti Tár 1., Forráskiadványok/ Bp., ÁBTL, 2006. 524+484 o.
SOÓS MIHÁLY A háborús és népellenes bűntettek feltárásának forrásai a Történeti Levéltárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 81–105. o. „Vendégségben” az állambiztonságnál. Egy ügynöki beszervezés tervének dokumentumai (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/3.
SÜMEGI GYÖRGY Adalékok a külföldi magyar képzőművészet magyarországi recepciójához. In: „Külön világban és külön időben”. A 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig. Bp., Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, 2001. 286–290. 56 képei. Új Művészet, 2001/9. 2. o. Háromszor bocsátották el egy plakát miatt. Pleidell János festőművészt 1956-os emlékeiről kérdezte Sümegi György. Magyar Napló, 2001/10. 11–12. o. 86
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 86
2008. 09. 18. 15:54:26
A forradalom vizuális emlékezete In: Évkönyv X. 2002. Magyarország a jelenkorban. (Szerk.: Rainer M. János, Standeisky Éva) Bp., 1956-os Intézet, 2002. 277–283. A fotóhasználattól a börtönrajzokig. Forradalom képeken – avagy a képek forradalma? Rubicon, 2002/11–12. 48–53. Az 1956-os fotók használatáról. Fotóművészet, 2003/1–2. 137–141. o. Szalay Lajos SOS rajzai. Új Holnap, 2003/3. 37–40. o. Fényképek 1956 októberéről. Fotóművészet, 2003/3–4. 86–95. o. Nagy Éva munkái a forradalomról. Bécsi Napló, 2003/9–10. Négy nap alatt. Rapaich Richárd fényképei 1956 végéről. Fotóművészet, 2004/3–4. 136–145. o. Nagy Éva menekült festő. Korunk, 2004/12. 77–82. o. Fotók a Történeti Levéltárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 309–328. o. KÉP-SZÓ. Képzőművészek ’56-ról. (Interjúk) Bp., PolgART Kiadó, 2004. 232 o. 1956 ismeretlen képeiből. Kinczler Gyula fényképei. Fotóművészet, 2005/1–2. 141–151. o. Szobrászművész az ’56-os forradalomban. Tóth Sándor: Most már eljött az ideje az emlékezésnek. Új Holnap, 2005/5. 7–14. o. A forradalom virtuális kép-tára. Öt beszélgetés 56 művészetéről. (Deim Pál, Veszprémi Imre, Lux Antal, Megyik János, Franciszek Starowieyski). Műértő, 2005/10. 12–13. o. Fények és képek. Rapaich Richárd ’56-os élményeiről, képeiről. Magyar Szemle, 2005/10. 7–18. o. Síró galamb, 1956. Franciszek Starowieyski plakátja. (Levélinterjú Franciszek Starowieyskivel). Műértő, 2005/10. 17–21. o. A fiúk emlékére. Ambrus Győző grafikusművész 56-os emlékei és képei. Kritika, 2005/11. 28–30. o. 87
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 87
2008. 09. 18. 15:54:26
„Életemnek legnagyobb, legmegrázóbb élménye”. Kós Károly feljegyzései az 1956-os forradalomról. Korunk, 2005/12. 92–98. o. 1956 Képtára (Gyorsjelentés). Bp., L’ Harmattan Kiadó, 2006. 130 o. Fényképek 1956. (Írta és összeáll. Müller Rolffal). Bp., ÁBTL, 2006. 119, XXXI o. Naplók, interjúk 1956-ról. (Összeáll., szerk.) Bp., Enciklopédia Kiadó, 2006. 229 o. ’56-os fényképek gyűjteményekben. (Szerk.: Kákóczki Andrással) /A Miskolci Galéria könyvei, 29./ Miskolc, Miskolci Galéria, 2007. 199 o. Válogatás 1956 képeiből. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2006/4. 527–528. o. Szolnay Sándor levelezéséből. Székelyföld, 2007/8. 129–148. o. Ellenszocreál? Műértő, 2007/10. 5. o. Róth Miksa-mű a Történeti Levéltárban. A „kápolna” üvegablaka. Műértő, 2007/11. 5. o. „Ott sok szép s értékes magyar műalkotás van”. Réti István levele Oltványi Imréhez. Erdélyi Művészet, 2007/2. 27–28. o.
SZAKÁLY SÁNDOR* Múltunkról – kritkusan? Katonákról, történelemről, önmagunkról. III. Kritikák. Bp., Ister Kiadó, 2005. 313 o. A magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás vezetői, 1919–1945. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. (Szerk.: Hausner Gábor) Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 671–690. o. Előszó. Néhány gondolat Zimányi Tibor írásai elé. In: Zimányi Tibor: Történelmi tudatunk. Egy életöltő tapasztalatai cikkek és tanulmányok tükrében. Bp., Püski Kiadó, 2005. 7–8. o. Román István: A vörös kolostor. Egy magyar tiszt naplója a keleti frontról, 1942– 1947. Debrecen, Hajja és fiai Kiadó, 2003. Hadtörténelmi Közlemények, 2005/1–2. 336–337. o. (recenzió) 88
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 88
2008. 09. 18. 15:54:26
SZAKOLCZAINÉ KOVÁCS ÉVA A magyar emigráció kutatásának lehetőségei a Történeti Levéltárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 189–197. o. Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekből. (Forrásközlés) Múltunk, 2007/3. 155–166. o.
TAKÁCS TIBOR „Színház az egész …” – Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma (Forrásközlés). ArchivNet 3. évf. (2003) www.archivnet.hu 2003/4. A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében (Forrásközlés). ArchivNet 3. évf. (2003) www.archivnet.hu 2003/5–6. „Szól a rádió”. Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel. (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/1. Jelek lentről felfelé – avagy a nép szava Isten szava (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/2. „Hüje volt” (Forrásközlés). ArchivNet 4. évf. (2004) www.archivnet.hu 2004/3. Jó szerencse, és minden más – egy T-lakás története az ötvenes években (Forrásközlés). ArchivNet 5. évf. www.archivnet.hu 2005/4. A Fórum és a hatalom. Európai Kulturális Fórum és ellenfórum. Budapest, 1985. (Vál., bev., jegyz. Müller Rolf) Bp., ÁBTL, 2005. Hitel, 2005/12. (recenzió) Pest megye. (Böőr Lászlóval) In: A vidék forradalma. 2. köt. (Szerk.: Szakolczai Attila) Bp., 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2006. 257–321. o. „…álom lett az egész” Az 1956 utáni megtorlás módszertanához (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. www.betekinto.hu Államvédelmi helyzetértékelés 1956 decemberében (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. www.betekinto.hu 89
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 89
2008. 09. 18. 15:54:26
Az igazi élet nagy kaland… Tavaszy Sándor találkozása Horthy Miklóssal és az Államvédelmi Hatósággal (Forrásközlés). Betekintő, Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/3. www.betekinto.hu Középiskolás fokon. Megyei állambiztonság a rendszerváltás hajnalán (Forrásközlés). ArchivNet, 2007/3. www.archivnet.hu/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=242 Esemény, emlékezet és a múlt megkonstruálása: Gyón, 1956. december 10. In: ÁVH–Politika–1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. (Szerk.: Okváth Imre) /Közelmúltunk hagyatéka/ Bp., ÁBTL, 2007. 155–179. o.
TÓTH ESZTER Zárt irattár a zárt irattárban. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 235–243. o.
UNGER GABRIELLA Ellenkultúra és állambiztonság. In: Az átmenet évkönyve 2003. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 3./ Bp., ÁBTL, 2004. 165–187. o. „Mi voltunk az első civilek a bevonulás után”. Magyar hírszerző tisztek prágai útja Csehszlovákia megszállása után 1968-ban (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. http://www.betekinto.hu Telefonfülke-betyárok. Röplapozók elleni hajsza a nyolcvanas években (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/4. http://www.betekinto.hu
VARGA KRISZTIÁN Politikai vagy köztörvényes? Márász Sándor és társai vizsgálati anyagából (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/1. http://www.betekinto.hu Karhatalmisták vagy futballhuligánok. Dokumentumok a szepetneki karhatalmi különítmény 1957-es fegyelmi anyagából (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/2. http://www.betekinto.hu 90
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 90
2008. 09. 18. 15:54:26
A Kirchknopf-dosszié, Budapesti történet, 1944. (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/3. http://www.betekinto.hu A III/III. Csoportfőnökség jelentései az állambiztonság feladatairól és strukturális átalakításáról 1989-ben (Forrásközlés). Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elektronikus forrásközlő folyóirata. 2007/4. http://www.betekinto.hu
ZSIDAI ÁGNES „Vergangenheitsbewältigung” – Adalékok a Stasi-örökség német feldolgozásához. In: A Történeti Hivatal Évkönyve, 1999. (Szerk.: Gyarmati György) /Trezor 1./ Bp., Történeti Hivatal, 1999. 285–297. o. Die flügellahme Eule der Minerva. Gedanken über den Funktionswandel der Lustration und des Historischen Amtes in Ungarn. In: Lustration, Aktenveröffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tschechien, der Slowakei und Ungarn. Hrsg.: Unverhau, Dagmar. Münster, LIT Verlag, 1999. pp. 187–205. Minerva’s Wingels Owl. Thoughts About the Transparency Investigation in Hungary and the Change of Function of the Historical Office. In: Rechtstheorie. II. Sonderheft Ungarn. Hrsg. Werner Krawietz, Csaba Varga. Berlin, Duncker und Humboldt, 2002/2–4. pp. 341–352.
91
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 91
2008. 09. 18. 15:54:26
A Történeti Levéltár kiadványai (1997–2007)
A Történeti Hivatal Évkönyve (Trezor 1.) Sorozatszerkesztő Kónyáné Kutrucz Katalin A kötetet szerkesztette Gyarmati György Bp., Történeti Hivatal, 1999., 312 oldal Államvédelem a Rákosi-korszakban Tanulmányok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről Közelmúltunk hagyatéka sorozat Sorozatszerkesztő Gyarmati György A kötetet szerkesztette Gyarmati György Bp., Történeti Hivatal, 2000., 366 oldal Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945–1958 Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában Közelmúltunk hagyatéka sorozat Sorozatszerkesztő Gyarmati György A kötetet szerkesztette Okváth Imre Bp., Történeti Hivatal, 2001., 354 oldal A Történeti Hivatal Évkönyve (Trezor 2.) Sorozatszerkesztő Kónyáné Kutrucz Katalin A kötetet szerkesztette Gyarmati György Bp., Történeti Hivatal, 2002., 414 oldal A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956 (Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések) Az irategyütteseket összeállította Kajári Erzsébet A kötetet szerkesztette Gyarmati György – S. Varga Katalin Első kötet, Bp., Történeti Levéltár, 2001., 880 oldal /Állambiztonsági Történeti Tár. I., Forráskiadványok/ Az átmenet évkönyve (Trezor 3.) Sorozatszerkesztő Kónyáné Kutrucz Katalin A kötetet szerkesztette Gyarmati György A szerkesztésben közreműködtek Cseh Gergő Bendegúz, Petrikné Vámos Ida, Tóth Eszter Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004., 424 oldal 92
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 92
2008. 09. 18. 15:54:26
A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956 (A sorozat második része, két kötetben: az 1954. július 13. és az 1955. április 8., illetve az 1955. április 13. és 1955. december 9. közötti ülések) Az irategyütteseket összeállította Kajári Erzsébet A köteteket szerkesztette Gyarmati György – S. Varga Katalin Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005., 491+ 568 oldal /Állambiztonsági Történeti Tár. I., Forráskiadványok/ Európai Kulturális Fórum és ellenfórum Budapest, 1985 Közelmúltunk hagyatéka sorozat Sorozatszerkesztő Gyarmati György A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt, a jegyzeteket írta: Müller Rolf A kötet összeállításában közreműködött Krahulcsán Zsolt Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005., 304 oldal A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956 (A sorozat befejező része, két kötetben: az 1956. január 18. és 1956. május 4., illetve az 1956. május 21. és 1956. október 15. közötti ülések) Az irategyütteseket összeállította Kajári Erzsébet A köteteket szerkesztette Gyarmati György – S. Varga Katalin Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2006., 524+484 oldal /Állambiztonsági Történeti Tár. I., Forráskiadványok/ Fényképek 1956 Írta és összeállította Müller Rolf, Sümegi György Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2006., 119+31 oldal ÁVH – Politika – 1956 Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956 Közelmúltunk hagyatéka sorozat Sorozatszerkesztő Gyarmati György A kötetet Okváth Imre szerkesztette Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2007., 282 oldal
93
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 93
2008. 09. 18. 15:54:26
94
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 94
2008. 09. 18. 15:54:26
ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA
1067 BUDAPEST, EÖTVÖS U. 7. TELEFON: (1) 478-6020 FAX: (1) 478-6036 E-MAIL:
[email protected] HONLAP: www.abtl.hu POSTACÍM: 1369 Budapest, Pf. 367.
ÜGYFÉLSZOLGÁLAT TELEFON: (1) 478-6025
ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ HÉTFŐ, SZERDA, CSÜTÖRTÖK: 9–12, 13–16 KEDD: 10–12, 13–18 PÉNTEK: 9–12
A KUTATÓTEREM NYITVA TARTÁSA HÉTFŐ, SZERDA: 9–16 KEDD, CSÜTÖRTÖK: 10–18 95
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 95
2008. 09. 18. 15:54:26
Felelős kiadó: GYARMATI GYÖRGY főigazgató
1369 Budapest, Pf. 367. www.abtl.hu
Nyomdai előkészítés: Arcus Stúdió, Vác Nyomdai kivitelezés: Nalors Grafika Kft., Vác 96
ABTL BESZAMOLO tiz ev utan.indd 96
2008. 09. 18. 15:54:26