Történeti háttér A magyar kultúrában a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. o
Pártfogói
o
Érdekek és érdekellentétek
o
Buda visszafoglalása (1683)
o
A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció -- a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi szabadságharchoz vezetett.
o
Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt.
Benczur Gyula: Buda visszafoglalása
A barokk periódusai az irodalomban:
o
a barokk kezdete (kb. 1600—1640 között);
o
a hősi barokk (kb. 1640—1690);
o
a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690— 1740);
o
a késő barokk: a rokokó (1740—1770)
A magyarországi barokk irodalom egyházi keretek között születik meg Fő szövegtípusai: o
a prédikáció és a vitairat.
o
az ájtatossági irodalom.
o
A tordai gyűlés o
a barokk szépprózában vallásos olvasmányok születnek.
A költészetben az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek.
Pázmány Péter (1570—1637) egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja. Művei
Vitairatok: pl.
o
(Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és
o
Alvinczi Péterrel folytatott vitája: (Öt szép levél, 1609).
Fő műve: Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613) az első magyar nyelvű katolikus hittudományi rendszerezés.
Pázmány Péter
Zrínyi Miklós (1620—1664)
költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi magyar függetlenségi küzdelmek vezéralakja. Fő művei: o
Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti eposzunk.
o
Az török áfium ellen való orvosság (1661)
Legjelentősebb szépirodalmi műveit egy
kötetben adta ki 1651-ben Hadtudományi művei: o
Tábori kis tracta (1646-51)
o
Vitéz hadnagy (1650-53)
Gyöngyösi István (1629—1704) a barokk kor népszerű elbeszélő költője. Fő műve: „Márssal társalkodó murányi Venus”
o
Egy kalandos és szerelmi történet verses elbeszélése.
o
Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett
o
Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő
költészetünkben a felező 12-es sortípust.
Gyöngyösi István
Petrőczi Kata Szidónia (1662—1708) o
Az első jelentős magyar költőnő.
o
Ötven költeménye kéziratban maradt ránk.
o
Verseinek jelentős része vallásos ének
o
o
o
Petrőczy Kata Szidónia
Istenes énekei a német pietista versek fordításai.
Jó formaérzékkel, könnyedén alkalmazza a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassi-strófát. A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája sorsán aggódó, a protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó hazafi hangja is.
A barokk irodalom kiteljesedésének időszaka
Magyarországon 1690 és 1740 közé esik. Meghonosodnak a modern nyugati eszmeáramlatok: o
az enciklopédizmus,
o
a karteziánizmus,
o
a pietizmus és
o
a janzenizmus.
A barokk a társadalom valamennyi rétegében megjelenik: o
a főnemesi és
o
egyházi-vallásos barokk mellett
o
a köznemesi,
o
a népi
o
és a polgári változatok is megszületnek, ill. megerősödnek.
Jellegzetes műfajok: a levél, az önéletírás, az emlékirat és a napló.
Bethlen Miklós (1642—1716)
államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője. Apáczai Csere János tanítványa volt. Börtönévei alatt készíti Önéletírását (1708—1710), a vallomás-irodalom magyar remekét.
Bethlen Kata (1700-1759)
o
1717-től Haller László gr., majd halála után 1722-től Teleki József gr. felesége.
o
Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata
o
Imádságai
o
Korabeli orvosoktól orvostudományt tanult.
o
Udvari papja, Bod Péter segítségével értékes, különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze, ezt a nagyenyedi kollégiumra hagyta.
o
Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, bírálta a leánynevelés korabeli hiányosságait.
o
Rákóczi Ferenc (1676—1735) fejedelemnek — politikai és történelmi főszerepe mellett — az irodalmi jelentősége is kivételes.
o
Az emigrációban francia címmel, latinul írta vallomásszerű önéletrajzát Emlékiratok címmel (Mémoires,
1716—1717). o
Vallomások (Confessiones) című, szintén latin nyelvű művét
Törökországban írja, benne életútját és személyes döntéseit boncolgatja.
o
Mikes Kelemen (1690—1761)
o
A magyar próza kiemelkedő művelője.
o
A Törökországi levelek (1717—1758) műfaja francia divatot követ, de megszólal benne az erdélyi barokk kultúra, és a székely hagyományok is.
o
A mű személyes és kordokumentum is egyszerre.
Apáczai Csere János (1625-1659) o
Munkásságában összegződött és egységbe rendeződött a korabeli Európa valamennyi korszerű szellemi irányzata.
o
Alapvető jelentőségű tudományos műve, a Magyar enciclopaedia (1655)
Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. o
A nagyenyedi Bethlen kollégiumban később Amszterdamban tanult.
o
A Blaeu-nyomdában nyomdászmesterséget és
betűöntést tanult. o
1689-ben visszatért Erdélybe.
o
Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdáját.
o
1693-tól, több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki.
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) o
o
o
o
o
Heidelbergben filozófiai, Bázelben orvosi tanulmányokat folytatott. 1675-ben hazatért, a fejedelem orvosa lett. A nagyenyedi kollégiumban görög nyelvet, fizikát és logikát tanított 1680tól haláláig. 1680-ban Kolozsváron jelent meg a Pax Corporis c. műve, az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv. Átdolgozta, kibővítette Szenci Molnár Albert latin-magyar szótárát
Pápai Páriz Ferenc
Bod Péter (1712 - 1769) református lelkész, irodalomtörténész o
o
o
Bod Péter
Nagyenyeden, majd a leydeni egyetemen tanult a teológiát és keleti nyelveket. 1743-ban gr. Bethlen Kata udvari papjának hívta meg. Fő műve: Magyar Athenás (NagySzeben), 1766. (485 életrajz)
o
Az 1650-es évektől Nyugat Magyarországon bontakozott ki a barokk stílus.
o
Az ország legnagyobb részén és Erdélyben még a késő reneszánsz volt az uralkodó.
o
A kastélyépítészet barokk stílusa a sárvári
Nádasdy kastély 1653-ban készült
Sárvár
nagytermének kialakításában jelentkezett először.
o
I. Esterházy Pál herceg (1635-1712), nádor
Sárvár
alakíttatta át a régi kastélyt Kismartonban, 1663 és 1672 között barokk stílusban.
Kismarton
o
Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át.
o
Az 1690-es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk nagy mestereinek első nemzedéke:
o
Domenico Martinelli (1650-1716)
o
Fischer von Erlach (1656-1723).
o
Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a város határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári
rezidenciája jellemzően barokk alkotás (1701-
Ráckeve, Savoyai kastély
1702)
Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Grassalkovich Antal (1694-1771) 1735-ben kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését
o
A kettős U alakú épület díszudvarával,
hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív barokk együttest alkotott.
o
Mária Terézia 1751-ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.
o
A barokk kastélyépítészet csúcspontja: Esterházy Miklós (1714-1790) fertődi kastélya
o
Fertőd, kastély
Hazai viszonylatban páratlan együttest
alkotott, melybe nemcsak kerti épületeket (operaház, színház, muzsikaház, medencék, kutak, víztornyok, lovarda és istálló, vadászház és vadaskert, képtár stb.) komponálta bele, hanem a park révén az egész tájat is barokk
Dísztretem
kompozíciós egységbe rendezte.
Jezsuita templomok A reformáció 17. századi térhódításával szemben fellépő ellenreformáció a Habsburgok támogatásával jelentős szakrális építészeti tevékenységet folytatott a Nyugat-Felvidéken. o
o
Kolostorok, püspöki vagy érseki paloták, a korszak fontos építészeti alkotásai, melyek már a barokk stílus első hazai képviselői. A királyi Magyarország egyházi székhelyén, Nagyszombatban 16291637-ben épült a római Il Gesu egyszerűsített, kiegészített, bécsi mintára formált változata.
Nagyszombat o
A templom építésze feltehetőleg az itáliai Pietro Spazzo (1734-1797) volt.
o
o
A barokk templomok nagyszabású freskódíszeit általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb: Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta.
Franz Anton Maulbertsch
Johann Lucas Kracker
o
letelepedett hazánkban és Jászón, majd Egerben dolgozott.
o
Freskókat, oltárképeket festett.
o
Kracker fő műve az egri líceum könyvtártermének freskója.
o
o
o
o
Korának legjelentősebb magyar festője.
Hamburgban, Hannoverben tanult.
majd
II. Rákóczi Ferenc festőjévé nevezte ki.
udvari
1732-től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavonultan.
o
o
o
A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik. A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.
o
Donner működött
1729-1739-ig mint
az
Pozsonyban érsek
udvari
építésze és szobrásza.
o
Donner
legismertebb
pozsonyi
dóm
szoborcsoportja
műve
a
főoltárának a
templom
névadójának, Szent Mártonnak lovas szobra, amint a mecénás Esterházy arcvonásaival,
magyar
ruhában,
megosztja köpenyét a földön ülő
koldussal.
o
o
o
A Zala megyei Egervár plébániatemplomának főoltár tabernákuluma számára készítette a szobrot a művész. A templom kegyura a gróf Széchenyicsalád. Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai a stájer barokk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalom és a szenvedés érzékletes megfogalmazása.
o
o
Fontos műve: Kovachich Márton György történésznek, a budai egyetemi könyvtár őrének, mellszobra. Kovachich maga rendelte meg portréját, közvetlenül a művésznél, Pozsonyban.
o
o
o
A Pozsony melletti Somfán született
A bécsi Képzőművészeti Akadémiát látogatta Fő művei: Önportréja, és a budavári szentháromság szoborcsoport
o
o
o o
o
A 17-18. század fordulóján az igényes műzenei gyakorlat megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak, nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával. Gyorsan emelkedett a hazai muzsikusok száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt igény a rendszeres zenélésre. Az iskolákban lényeges szerepet kapott a zeneoktatás. A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényes tánczene. A kor műzenéje szoros kapcsolatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.
o
o
o
o
o
Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására. Esterházy Miklós (1582–1645) még csak trombitásokat és dobosokat foglalkoztatott. Fia, Esterházy Pál (1635–1713), Magyarország nádora Egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője. (1711) Harmonia Celestis : a magyar barokk zene első dokumentuma.
Kismarton
o
Az udvar első jelentős komponistája Werner.
o
Bécsből érkezett 1728 – ban, és csaknem négy évtizeden át, működött itt karmesterként és komponistaként.
o
Werner egy kézirata
Az egyházi zene repertoárjának gyarapításán fáradozott.
o
Haydn 1761-től működött itt, tevékenységének középpontjában a világi
hangszeres műfajok és az operák állottak.
Haydn
