Bencés Diákszövetség Almanach. 20 éves a BDSZ

Bencés Diákszövetség Almanach 20 éves a BDSZ 1989 – 2009

Bencés Diákszövetség

Almanach

20 éves a BDSZ 1989 – 2009

Húsz éves a BDSZ ALMANACH 1989 – 2009 ALMANACH Főszerkesztő: Dr. Scherer Norbert (Bp 48) Olvasó- és technikai szerkesztő: Dr. Könyves Tóth Kálmán (Ph 47) Lektor: dr. Mester Sándor (Ph 75) Kiadja a Bencés Diákszövetség Felelős kiadó: Bischof Péter (Ph 75), a BDSZ elnöke

ISSN: 1218-8646

Könyvterv–tördelés: Hordós Csaba Faber Stúdió 8200 Veszprém Mártírok útja 11. Tel.: 20/828-928-1 Nyomdai munkálatok: Béda Books-nyomda, 1106 Budapest, Porcelán u. 3-9. Tel.: 431 8142

N AGY G ÁSPÁR

Visszatérés Egyszer mindent az Ő szemével látunk jót és rosszat a tékozoltat és tékozolhatatlant „gyönyörű fölöslegeinket” a kapkodás iramában mégis végezetlenül dolgaink erdejében egy erősen fogadott valahai akarás csöndes halálát a fák mohás oldalán hogy lám senki nem tapintott nem horzsolt arcával nem kért helyes útirányt de mégis tudtuk merre s miért múlik el a Nap és az eső tompított ritmusára merre kerekednek jegyzőirkánkban a betűk boldog könnycseppjei amikor vége a loholásnak vége a szökéseknek is már előre megköszönjük a biztos landolást: megígért birtokunkra a jó visszatérést amen.

TARTALOM Nagy Gáspár: Visszatérés....................................................................................................................................5 Ajánlás ..............................................................................................................................................................................11

I. FEJEZET ÉRTÉKRENDÜNKRŐL ......................................................................................................................................................13 Korzenszky Richárd OSB: Hová tartozunk?..................................................................................15 Jankovics Marcell: Híd....................................................................................................................................18 Kozma Imre: Európa és Szent Benedek ................................................................................................22 Mészáros István: Van egy álmom..........................................................................................................28 APÁTSÁGOK ............................................................................................................................................................................33 Tihany – Könyörgés a magyarságért ......................................................................................................35 Pannonhalma – Pro Pannonhalma Díj ................................................................................................37 Bakonybél – Halmos Ábel: A remény türelems lépései..........................................................38 Győr – Horváth Dori Tamás: Veni sancte, 2008. szeptember........................................42 ALMA MATEREINK............................................................................................................................................................45 Harsányi László: A BDSZ és a régi bencés gimnáziumok....................................................47 Horváthné Kutasi Mária igazgató: Kőszeg - Emlékezés......................................................52 Dr. Bastrnák Ferenc: A Komáromi Magyar Gimnázium ................................................54 Szoleczky Ferenc: Szent István Főgimnázium ............................................................................56 Faber Miklós: Néhány szó Vályi Hugó atya családjáról, ......................................................58 Németh István: A Soproni Bencés Gimnázium és Rendház ..............................................63 Várszegi Asztrik OSB: A bencés iskolák államosítása 1948-ban ..................................69 MENT VALAKI A HEGYEN ÁT ..............................................................................................................................73 NAGY GÁSPÁR ......................................................................................................................................................................74 Cs. Varga István: „Jegyezvén szalmaszállal…”................................................................................75 Bíró László püspök úr szentbeszéde ..................................................................................................79 Nagy Gáspár: Október végi tiszta lángok ........................................................................................85 SZOKOLAY SÁNDOR ......................................................................................................................................................91 Surbán Frang Gizella: „Október végi tiszta lángok” ..............................................................92 Szokolay Sándor: Nagy Gáspárról és a közös requiemről ................................................94 Nagy Gáspár: A kincsről, ami van............................................................................................................96

KELEMEN KRIZOSZTOM FŐAPÁT ....................................................................................................................97 Siska Gábor (Ph 82): Kelemen Krizosztom főapát emlékére..............................................98 Benk Zoltán (Gy 84): A keszthelyi szervezetünk emléktábla avatása ..............104 Károly István (Bp 39): Felhívás a boldoggá avatásért ......................................................106

II. FEJEZET A BDSZ 20 ÉVE......................................................................................................................................................................107 Ima a Diákszövetség elnökségi ülései előtt........................................................................................108 Ösztöndíjalap ..........................................................................................................................................................109 Iskolaalap ....................................................................................................................................................................110 Segélyalap ....................................................................................................................................................................111 Az ’újkori’ bencés jótékonysági bálok....................................................................................................113 A Bencés Egyetemi Tagozatok ....................................................................................................................115 A Medium Pro Educatione Közhasznú Alapítvány ..................................................................117 A Mária-zarándoklataink 10 éve..............................................................................................................119 TERÜLETI SZERVEZETEINK  EGYKOR ÉS MA ..................................................................................121 Baja ..................................................................................................................................................................................123 Budapest ......................................................................................................................................................................125 Főváros környéke....................................................................................................................................................127 Eger....................................................................................................................................................................................128 Győr ..................................................................................................................................................................................130 Miskolc ..........................................................................................................................................................................131 Pécs....................................................................................................................................................................................132 Piliscsaba ....................................................................................................................................................................133 Sopron ..........................................................................................................................................................................135 Szeged..............................................................................................................................................................................138 Szekszárd ....................................................................................................................................................................139 Szombathely ..........................................................................................................................................................141 Veszprém ....................................................................................................................................................................144 BDSZ ÁLLÁSFOGLALÁSOK....................................................................................................................................147 A BDSZ elnökségének nyilatkozata ......................................................................................................149 Közös nyilatkozat ..................................................................................................................................................150 Aláírásgyűjtés az abortusz ellen ................................................................................................................153 Charta a szabad vasárnapért ....................................................................................................................155

BENCÉS IDENTITÁSUNK A DIÁKTÁRSAK SZEMÉVEL ................................................................157 Hauser Péter (Ph 89): Húsz év múlva… ..........................................................................................159 Glóner Csaba (Gy 89): Sej, a mi lobogónkat....megfújták!................................................161 Pongrácz József (Ph 69): Magaslati levegő ................................................................................163 Domnanovich Tamás – Ábel (Kg 49): Kőszegi diákévek ................................................169 Boda Gábor (Ph 49): Köszönet és hála ..........................................................................................174 Treuer Sebestyén (Kg 49): Bencés nevelés ......................................................................................177 Szodfridt István (Bp/Gy 49): A bencés nevelés szellemiségéről ................................179

III. FEJEZET IN MEMORIAM KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN ......................................................................................181 Fáber Miklós (Bp 48) búcsúbeszéde ..................................................................................................183 Az első hatvanéves érettségi találkozó Pannonhalmán ......................................................185 Élőkre és megholtakra emlékezünk, ......................................................................................................186 Sajó Sándor: Pannonhalmán ................................................................................................................187 Olasz gimnázium Pannonhalmán ........................................................................................................188 Mit tanultunk az új iskolában? ................................................................................................................197 Mécs László: Örök ballagás ......................................................................................................................198 Első igazgatónk levele a legelső tízéves érettségi találkozóra ............................................201 Hat évig volt osztályfőnökünk Dr. Danczi Villebald ................................................................203 Iskolaalap ....................................................................................................................................................................204 Szeretnénk-e, hogy Ti is így találkozzatok? ......................................................................................206 BÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN ..............................................................................................................................207 Dejcsics Konrád OSB (Gy 98): Pannonhalmi Szent Mór ..............................................209 Borián Elréd OSB (Ph 80): Homilia Szent Mór ünnepén ................................................210 Dr. Magassy Dániel (Gy 57): A lébényi templom 800 éves ........................................214 Lázárné Szanádi Csilla: Bencés gimnáziumi könyvtárak /2. rész ........................217 Stekovics József (Kg 46): A kőszegi bencés rendház titka ..............................................225 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK  ÉLŐK ÉS HOLTAK ................................................................227 Czigány György (Gy 48): Tíz mondat a győri bencésekről ............................................229 Jáky György (Gy 48): Horváth Dezső festőművész, rajztanár ....................................230 Molnár Miklós (Bp 45)– Makay László (Bp 48): Csoda Amerikában ..........233 Wacha Imre (Gy 50): „Tették, ami kell” ............................................................................................235 Katona Gábor (Ph XI.): In aeternum ................................................................................................240

JÖVŐNK REMÉNYE  IFJÚ DIÁKTÁRSAINK ........................................................................................241 Pályázatok 2007-ben ........................................................................................................................................243 Erdssy Gellért (Ph IX.): Szonett a hazáról ................................................................................244 Horváth Dániel (Gy XII.): Vonaton ..................................................................................................245 Szemán András (Ph XII.): Görög katolikusok Pannonhalmán ..................................247 Török Vince Csaba (Ph XII./b): A gépterem ..............................................................................249 Deák Bálint (Ph XI.): Hazatérés minden tekintetben ..........................................................252 Wágner Ádám (Ph): A kérdező ..............................................................................................................258 Takács Márton (Ph XI./b): Lét-termünk ....................................................................................260 Martinecz Zoltán (Ph XII.): A pillangó ........................................................................................261 Tarnay Gergely: Sötét vers ........................................................................................................................264 Ther István (Ph XII.): Sántít ......................................................................................................................265 Katona Gábor (Ph XI.): A „V sereg” ....................................................................................................268 Horváth Szilárd (Ph XII.): Tamás utazása ................................................................................270 Pályázatok 2008-ban..........................................................................................................................................276

IV. FEJEZET A Diákszövetség hivatalos adatai ............................................................................................................278 A Bencés Diákszövetség elnöksége ..........................................................................................................279 Diákszövetségünk tiszteletbeli tagsága................................................................................................280 Tagságunk – I. ..........................................................................................................................................................281 Külföldön élő társaink........................................................................................................................................308 Tagságunk – II. ........................................................................................................................................................310 Halottaink....................................................................................................................................................................323

Ajánlás

A

z ünnepnapok, ünnepi alkalmak ugyanolyan kérlelhetetlenül haladnak el mellettünk, mint a hétköznapok. Az ünneplőkkel tartunk, vagy távolmaradunk? – kényszerűen, gyakran kellő átgondolás nélkül, de mindig meghozzuk döntésünket. Írások, gondolatok minden eddiginél gyakrabban érnek el bennünket. Elolvassuk? Befogadjuk ezeket, vagy átlépünk rajtuk? – döntésünk nagyrészt attól függ, honnan érkezik, ki ajánlja azokat, mikor, milyen formában? Almanachunk mindezideig – Kálmán bátyánknak köszönhetően – évente megtalált bennünket. Elolvastuk? Beleolvastunk? Könyvespolcra tettük? – Ki így, ki úgy. Sokaknak hiányzott az Almanach, voltak, akiknek talán fel sem tűnt a hiánya. Most, amikor ünnepi köntösben kezetekbe adjuk Almanachunk új kötetét, tisztelegni akarunk a Diákszövetségünknek pótolhatatlan szolgálatot teljesítő Dr. Könyves Tóth Kálmán diáktársunk előtt azzal is, hogy az utolsó, nekünk készített munkáját nyomtatott formában közreadjuk. De jelezni kívánjuk azt is: nem tudjuk folytatni az elsősorban neki köszönhető sorozatot, lezárult a BDSZ „évenkénti almanach” korszaka. Új úton megyünk tovább: Almanachjaink nagyobb időszakot fognak átölelni. Mint minden új kezdet – a búcsú szomorúsága mellett – ez is bizakodással teli. Diákszövetségünk élete, megnyilvánulásai továbbra is ünnepet jelenthetnek számunkra – az elmélyülés mellett az egymáshoz fordulás lehetőségét, a közös ügyért való cselekvés örömét. Kevesebb olvasmánnyal tán, de annál inkább az együttes cselekvést igénylő céljaink felmutatásával, a találkozási lehetőségeink, közös ünnepeink felkínálásával. Hogy társakat is találjunk mindennapi útunkon, akikkel együtt szeretnénk visszatérni, hazaérni. Szeretettel, 2009. húshagyó keddjén Bischof Péter a BDSZ elnöke

É RTÉKRENDÜNKRÕL

KORZENSZKY RICHÁRD

Hová tartozunk?

S

okszor gondolkodtam azon, mit jelent bencés diáknak lenni. Volt alkalmam, hogy megtapasztaljam személyesen is a bencés diák életét. 1955. szeptember 1-jén kezdtem pannonhalmi életemet. Nem volt egyszerű. Kiszakadni egy családból, ahol igazán otthon voltam, s beilleszkedni egy egészen más, sokszor szokatlan rendszer és fegyelem keretei közé. Pannonhalmán nem jártunk iskolába: az iskolában éltünk, a diákotthon és az iskola szétválaszthatatlanul egybefonódott. (Más iskolákban kicsit más volt a helyzet: győri tanárként tudom, hogy voltak, akik diákotthoni lakók, mások albérlők, ismét mások győriek, s nem kevesen a környékből bejárók voltak. A régi iskolákban pedig a diákotthon úgy, ahogy mi megtapasztaltuk, ismeretlen volt.) Akármelyik iskolának voltunk is diákjai, biztosan közös a tapasztalatunk abban, hogy az iskola folyosói számunkra nem ritkán szűkek voltak. Igyekeztünk kipróbálni, meddig terjed a mi szabadságunk, és sokszor beleütköztünk falakba, korlátokba, előírásokba. Közös lehet a tapasztalásunk is, hogy olyan környezetben éltünk, ahol nem a tananyag jelentette az iskola lényegét. Persze fontosak voltak az iskolai órák, és nem volt mindegy, hogy melyik tárgyat éppen ki tanította nekünk. De a szoros értelemben vett iskolás tanulásnál sokkal meghatározóbb volt az a szellem, amely átjárta az iskolánkat. Műveltséget sugároztak tanáraink, nem egyszerűen tudást, információt. Világlátást kaptunk, szélesebb horizontot, mint amit általában egy iskola nyújtani szokott. Értékrendet kaptunk, hogy meg tudjuk különböztetni, mi a jó és mi a rossz, mi az igaz és mi a hamis. Nem szeretném eszményíteni diákéveinket. Volt benne konfliktus, feszültség, elégedetlenség bőven. Hosszú volna felsorolni, hogy mi az, amire azt mondtuk, hogy nem jó, hogy kibírhatatlan, hogy túlzás, hogy nem nekünk való. Osztályfőnöki és igazgatói intők tanúskodnak erről. Olyanok, amelyeket 15

FEJEZET

K ORZENSZKY R ICHÁRD OSB

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

igazságtalannak tartottunk, de olyanok is, amelyek igazságát nem ritkán – talán évek vagy évtizedek távlatából – mégiscsak elfogadtuk. Világkép, világlátás – és természetesen világnézet is jellemezte az iskolánkat. De tévedés volna azt mondani, hogy mindenki meggyőződéses keresztényként köszönt el az iskolától. Voltak, akiknek formálódásában sokat segített a családi háttér, voltak, akiket az iskolai konfliktusok talán eltávolítottak a vallástól. S miután érettségi bizonyítványt kaptunk, mindannyiunknak külön kellett bizonyítanunk az érettségünket. Meggyőződéssel állítom, hogy a nagy többség éretté vált, képes volt helytállni. A helytállásban pedig nem kis mértékben segített sokakat az, amit éppen az iskolában, a diákotthonban, abban a meghatározhatatlan és mégis életre meghatározó közegben éltünk át, ahol bencés diákok voltunk. Szent Benedek Regulája nagyon fontosnak tartja, hogy mindenki különböző. Emlékezünk bizonyára a pannonhalmi barokk ebédlő képére, a kulcskarikára, amely alatt ez olvasható: „Non omnia possumus omnes” – nem vagyunk mindannyian mindenre képesek. Szívesen fordítok ezen a kijelentésen egy kicsit, s fogalmazom át a következőképpen: „Mindannyian képesek vagyunk valamire!” Sokszor eltűnődtem azon, mit jelent bencés öregdiáknak lenni. Ha egyszer lesz időm rá, megírom az érettségi találkozók pszichológiáját. Röviden most csak néhány megjegyzés: az öt évesen úgy gondoljuk, nem változott még semmi. A tíz évesen már látszik, ki milyen irányban találja meg a boldogulását. A húsz évesen már nem ritkán halottakról is beszélünk. A bencés öregdiákok feleségei pedig egymás között azt tárgyalják, mi az, ami ezeket az öregfiúkat így összetartja? Mert valami titok érezhető a találkozókon: közünk van egymáshoz. Bencés öregdiáknak lenni annyit is jelent, hogy megtapasztalom, részese vagyok egy hagyománynak. Olyan hagyománynak, amelyből sokan kimaradtak. S ez a hagyomány, ez a – különbözőségeink ellenére is érzékelhető – közös értékrend igazi erőt jelent. Érezzük, hogy közünk van nem csak egy helyhez, egy iskolához, amely elindított bennünket, hanem közünk van egymáshoz is. Felelősek vagyunk egymásért. Sokszor gondolkodtam azon, mit jelent a bencés diákszövetség? Kell-e egyáltalán szervezet, nyilvántartás, van-e szükség rendezvényekre? Ott voltam a BDSZ újjáalakulásánál. Negyed százada már, hogy szinte elemi erővel jelentkezett az igény: legyen szervezet, ne csak laza baráti kör a bencés 16

KORZENSZKY RICHÁRD

17

FEJEZET

öregdiákok közössége. Örülök, hogy megvalósult az akkori lelkes „öregfiúk” álma, akikre tisztelettel nézek föl ma is, és megbecsüléssel gondolok azokra, akik már nem élnek. Mert élt bennük a vágy a közösség után. S érezhető volt, hogy megbecsülték, amit iskolájuktól kaptak. Hűséggel ragaszkodtak – maguk is lassan megöregedve – egyre fogyatkozó tanáraikhoz. Volt mit tanulnom tőlük. S volna még ma is tanulni valónk. Szociológiai tanulmányok foglalkoznak már a bencés öregdiákok életével. Örömmel olvastam egy nagyszerű kezdeményezést, egy „Osztálynapló”-t, amelyben ötven éves érettségi találkozósok vallanak magukról és az iskolájukról. Magam is közeledve már az ötvenedik érettségi találkozóhoz, s egy ideig viselve a pannonhalmi gimnázium vezetésének felelősségét, meggyőződéssel írom le: érdemes volt bencés diáknak lenni. S találkozva most is a soksok fiatal és idősebb bencés diákkal, állíthatom: tévedünk, ha valami kiválasztottság-tudatot vagy felsőbbrendűségi érzést ápolunk másokkal szemben. Ugyanakkor mulasztunk, ha hűtlenek vagyunk a gyökereinkhez, s ha megfeledkezünk azokról, akik rászánták az életüket arra, hogy kinyíljon előttünk a szellem világa. S mulasztunk, ha nem törődünk egymással, ha nem figyelünk oda jobban az értékeinkre. A diákszövetség múltja és új kezdeményezései mindannyiunkat gazdagítanak. S rajtunk áll, hogy gazdagabb legyen és még többeket erősítsen és gazdagítson. Szent Benedek azoktól, akik szerzetesi közösségéhez akarnak tartozni, elsősorban azt kívánja, hogy valóban az Istent keressék. A bencés fiatal és öreg diákok sem feledkezhetnek meg erről. Vajon valóban törekedünk-e mindig a szebbre, az igazabbra, a jobbra? Ha igen, biztos vagyok benne, hogy az Istenhez is közelebb kerülünk.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

J ANKOVICS M ARCELL

Híd A

KULTÚRA VÁLSÁGÁRÓL

H

íd címmel beszéltem* a kultúra válságáról, és arról, mit ró ez feladatként, tennivalóként mindnyájunkra, minden bencés diákra, közülük is a nemzedékemhez tartozókra. A híd jelkép. A híd a cselekvő jelen, mely összeköti a megálmodott, tervezett jövőt a már lezárt, tapasztalatként és kimeríthetetlen kincstárként szolgáló múlttal. Híd az is, ami összeköti az eget és a földet, annak az imának a szellemében, amire Jézus tanított bennünket: „Legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.” (Én még így, régiesen hangzó formában tanultam.) Ezen a szent helyen talán mondanom sem kellene, honnan jött elő a híd képe. A rómaiak pontifexnek hívták papjaikat. A pontifex szó szerint „hídverő”-t jelent. E név a pap tennivalóját fejezi ki, mert mi is az ő dolga? Hidat verni, utat találni ég és föld között. És ez a két hídszerep, megkülönböztetett figyelem az égi intésre és a múltra, mutatja a válságból kivezető utat. 1955-ben, első latin óránkon, az első latin mondat, amit megtanultam ez volt: Historia est magistra vitae. „A történelem az élet tanítómestere.” A történelem, a múlt már kisgyerekkoromban is vonzott, csak épp nem tudtam, miért. Ez a latin mondat megvilágító erejű volt a számomra. Augustus császár történetírójától, Titus Liviustól származik. Amikor nevelő célzattal megírja Róma történetéről szóló munkáját a „város alapításától”, Róma, ekkor már világbirodalom, mindössze hétszázegynéhány éves múltra tekint vissza, és ez a múlt is felerészben mondai homályba vész. Mégis, erre az ingoványos tradícióra Róma, az egykori városállam birodalmat tudott építeni. Akik „a múltat végképp eltörölni” indultak hadba, vagy azt hirdetik, hogy „dobd el a régit, és vegyél újat!” saját bukásukat készítették elő. Sajnos, magukkal ránthatnak minket is. És e két szlogen még ma is hallik. Aki a metróba száll, hallhatja, hogy az

* 2008. május 31-én a pannonhalmi bencés találkozón elhangzott előadás összefoglalása.

18

JANKOVICS MARCELL

19

FEJEZET

Internacionálé első két hangjára – „Föl, föl…” – csukódnak az ajtói. (Nem véletlenül, a Szovjetunióból kaptuk a kocsikat. A rendszerválság előtt a prágai metrókocsiajtók is ezt énekelték, de a csehek hallása jobb a mienkénél, ők a „zenekíséretet” lecserélték.) Világválság van. Első lépésben hitelválság. És mégis, a televíziós reklámok a világválság kellős közepén is harsogva ösztökélik hitelben vásárlásra a konzumidiótákat. A hitelválság csak díszlet, ha ledől, a kultúra világválsága tárul elénk. A hitelválság oka az erkölcstelenség, ami a pénz világát is jellemzi. Ideje lenne felfogni végre, hogy a kultúra mindennek az alapja. A kultúra része a hitélet, a vallás és az erkölcs. Ha a kultúránk összeomlik, „vége a világnak” – a mi világunknak. A kultúra minden, hiszen már az állatnak is van kultúrája. A civilizáció és összes vívmánya, az emberré válástól az államig, valamint a gazdaság is a kultúrában gyökeredzik. Ezt az antik szerzők, mint Hésziodosz vagy Ovidius még magától értetődőnek tekintették (Munkák és napok, Fasti). Ha ők nem, az meggyőzhet bennünket, hogy maga a szó is a földművelésből ered. A latin colo, colere, colui, cultus első jelentése földet művelni. Az utolsó, egyben legmagasabb rendű jelentése a cultusból olvasható ki. A kultúra által válik értelmessé a munka. (És fordítva, a mai kultúrálatlanságban egyre több a céltalan, értelmetlen, haszontalan munkavégzés.) Az emberiség az ipari forradalom tetőzéséig alapvetően mezőgazdaságból élt. Ezért mondhatjuk, hogy a gazdaság, de még a piac is, a kultúrából nőtt ki. Minden mással egyetemben, ami a hagyományos műveltségben fontos volt. Mit fontos, a fennmaradás kulcsa! Az említetteken kívül a nyelv, az emberi kapcsolatok, a közösség, a nemzet, a szokások, vagy ahogy Hésziodosz mondta: a munkák és napok, vagyis az ünnepek. Mi is a kultúránk által lettünk néppé, magyarrá, nemzetté, kereszténnyé. És mi a helyzet ma? Kultúrarombolás folyik. Az ország balkanizálódik. A nép mint karakterrel rendelkező közösség eltűnőben, helyette folyvást nő a szélsőségesen individuális (magyarul önző) egyénekből álló arctalan tömeg. A törvény (= politikai jog), erkölcs (= természetjog), nemzeti hagyomány (=történeti jog) parancsára fittyet hánynak. A nevelés, oktatás leépülőben. A népegészségügy üzletággá válik. A természeti és a civilizált környezet pusztulóban. Az országot fenntartó vállalkozói réteg gazdasági hátrányt szenved a multikkal szemben, a bérből élőknek a sztrájkon kívül nincs más fegyvere. Munkakultúrájuk fogyóban. Az emberek túlnyomó többsége manipulált: a zavaros médiából tájékozódik, tehát egyre zavarodottabb, érdektelen a közjó iránt, és

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

választásra, jó döntések meghozatalára képtelen. Még a szűkebb értelemben vett kultúrával (oktatás-nevelés, irodalom, művészetek, sajtó, tudomány) szemben is a kulturálatlanság kerül számszerű fölénybe. A bóvli és a bulvár nagyobb támogatást élvez (elég a kereskedelmi tévék műsorába vagy egy újságosbódé kínálatába belekukkantani). A helyzet teljes reménytelenségét mutatja a faluszéli cigányputrik tetején látható műholdvevő. A lakosság folyamatosan növekvő hányadát kitevő cigányság többsége nem dolgozik, állatot nem tart, kertjét nem műveli, csak segélyből él (jó esetben, rosszabb esetben bűnözésből is), viszont egész nap televíziót néz. Tétlensége és a kormány megosztó, uszító politikája egyre agresszívabbá teszi. A baj fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci szemlélet félresöpörve minden ész- és szívbéli megfontolást föllázadt szülője ellen, kisbetűsre fokozta le és kegyelemkenyéren tartja, miközben átvette az uralmat a világ felett. Marxot fejre kell állítani. Addig nem jönnek rendbe a dolgok, amíg nem látjuk be, hogy a Kultúra nem felépítménye a Gazdaságnak (és minden másnak), hanem az alapja. Egy Hofstätter nevű német gondolkodó a húszas években így határozta meg a kultúra jelentését: „A kultúra nem más, mint egy adott társadalmi rendszer evidenciáinak összessége.” Ez a meghatározás ránk, magyarokra nézve mára érvényét vesztette. Azok az evidenciák, amelyek akkor a magyar nemzet tagjainak a túlnyomó többségét összekötötték, vészesen megfogyatkoztak, az anyanyelv jó-rossz használatán kívül már alig köt össze bennünket valami. Az evidenciák számának csökkenése az illető társadalmi rendszer betegségéről, integritásának meggyengüléséről árulkodik. Ma már magyarnak lenni sem magától értetődő (l. a 2004. dec. 5-i népszavazás eredményét). Annyira nem, hogy liberális (?) megmondó emberek magyarkodásnak nevezik, ha valaki fennhangon vállalja magyarságát. Már csak nyelvünk jó-rossz használata köt össze minket, magyarokat. Minden magyarul érző ember számára nyelvünk egészsége a legfontosabb. A nyelv gondolkodásmód. A magyar nyelv a magyar észjárás kifejezőeszköze. Állapota, változása a magyar ember szellemi, erkölcsi és lelkiállapotáról állít ki látleletet. A magyar igei nyelv – volt. A régi magyar beszédben a cselekvésen, történésen volt a hangsúly. A Rákosi- és Kádár- korszakból öröklött betegsége folytán egyre inkább névszói nyelvé válik (-ság, -ség), a cselekvő alak helyett egyre többször használ szenvedő vagy azt körülíró alakot, személyes hangnem he20

JANKOVICS MARCELL

21

FEJEZET

lyett általánosít, a lényeg kimondása helyett mellébeszél. Mindez a cselekvéstől való ódzkodásnak, a felelősség elhárításának, szétterítésének a kifejeződése, passzivitásunkat, növekvő tehetetlenségünket jelzi. Ehhez társul az ugyancsak kommunista örökségként járványszerűen terjedő hazudozás, valamint az USA-ból az amerikomán nyelvi fertőzéssel behozott píszi. (Lúzer népnek a hunglish is megfelel, csak politikailag korrekt legyen.) Mondanom sem kell, hogy mindez a „fej” bűne, ami a „szájon” (a médián) át terjed. Az, hogy a tömeg egyre mocskosabban beszél igazi szólásszabadság helyett, csak görbe tükre ennek. A gátlástalanul hazug kommunikáció a cselekvést helyettesítő aktivitássá vált. A szavak értelmüket vesztik, az anyanyelv pedig hitelét (a szólással ellentétben a nyelv nem bír el mindent). Az üres „kommunikáció”, a semmitmondás választható szakmává, egyúttal a legnépszerűbb, egyben legalacsonyabb színvonalú egyetemi szakká lett. Nagy Lászlói parafrázissal zártam mondandómat: Ha a jelen hídja összeomlik, és nem tudjuk újjáépíteni, ki viszi át fogában tartva kultúránkat a túlsó partra, ha nem mi?

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

K OZMA I MRE

Európa és Szent Benedek (Homilia Tihanyban, Szent Benedek ünnepén, 2008. július 11.)

Ünnepelni jöttünk Tihanyba, Szent Benedek napján. Életének ideje (480-543) egybeesik Itália germán megszállásával és az ősi római értékrend meglazulásával. Az előkelő, ízig-vérig keresztény család sarja jó nevelésben részesült. Magasabb tanulmányait a régi birodalom ősi fővárosában, az idegen hatalom uralmától szenvedő Rómában kezdte. Jó lelke mély megdöbbenéssel szemlélte ezt a római világot. Még él a régi Róma fénye és pompája, de már ott vannak az apostolok és vértanúk sírjai is. Hatalmas bazilikák épültek Szent Péter és Szent Pál sírja fölött, és a legősibb keresztény bazilika is állt az Esquilinuson, az Istenanya tiszteletére. De a kereszténység győzelmének ezek a bizonyítékai sem tudták eltakarni előle a romlás jeleit. A császári székhely már átkerült Konstantinápolyba, Róma vidéki várossá süllyedt, és germán barbárok állandó fenyegetettségében élt. Erkölcsileg és kulturálisan is lehanyatlott. Az általános élvezethajhászás és a diáktársak üres mulatozása nem tetszett Benedeknek. Keresi, és nem találja az emberek mindennapjait meghatározó ősi erényeket. Ezekből csak egy aprócska csokrot kötök: libertas, fides, justitia, clementia, concordia, constantia, magnitudo, animi, pietas. (szabadság, hit, bizalom, igazság, béketűrés, emberiesség, türe22

KOZMA IMRE

23

FEJEZET

lem, egyetértés – a szívek együtt dobbanása -, állhatatosság, nagylelkűség, kegyesség.) Benedek lelke elfordult Rómától. „Menekülnünk kell Rómából, ha nem akarunk Krisztus országáról lemondani.” – tanácsolja nem sokkal korábban Nolai Szent Paulinus. Benedekben érlelődött az elhatározás: el innen! Sokat töprengett, még többet imádkozott, de be kellett látnia azt is, hogy nem elegendő a menekülés. Az sem megfelelő a világ kísértései ellenében, hogy sziklához láncoltassa magát, mint tette az egyik remete. Már akkor felismerte, hogy a vasláncnál van erősebb kötelék is: az Úr Jézus iránti szeretet. Meg is született a döntés. A Sabin helyekbe menekült. A Subiaco fölött emelkedő kolostor egyik szerzetese, Romanus remeteöltönyt adott rá, és gondoskodott szerény élelmezéséről. Az alig megközelíthető barlangban három évig tartott a tanulóidő lemondásban, csendben, magányban. Majd Isten kivezette a barlang sötétjéből, hogy életét példaképül állítsa az emberek elé, hogy mint a fény a gyertyatartón, világítson mindazoknak, akik Isten házában vannak. A szívek ismeretében prófétai adománnyal megajándékozottan vezeti, neveli, formálja szerzeteseit, akik „az Úr szolgálatának iskolájában testvéri, küldő közösséget alkotnak”, mint „Krisztus urunknak, az igaz királynak harcosai”. Bölcsességét felismerik azok is, akik a kolostor falain kívül élnek. Elsősorban a hozzá lelki tanácsért forduló egyszerű pásztorok viszik szanaszét hírét. A Benedek név jelentése: áldott. Szent Benedek valóban kegyelemmel áldott volt, Isten embere. Benedek mély forrásból merített. Jelentősége túllépi szerzetesközösségének határait. Szelleme korszakalkotó lett az egész egyházban, és a keresztény kultúra és a mai világkép kialakulásában. Évszázadokon keresztül az általa fogalmazott Regula lelkisége ihlette a nyugati világ művészetét (román stílus, gregorián dallam), és alakította életformáját a földműveléstől a betűvetésen keresztül a görög-római irodalom kincseinek ápolásáig. Ha felütjük a magyar történelem lapjait, meggyőződhetünk arról, hogy milyen befolyással bírt a népek fejlődésére. Pannonhalma, Bakonybél, Tihany és számtalan más apátság már Szent István korában egybeötvözte a magyarságot a kereszténységgel, Szent Benedek szellemében. Talán azért kell ma, Szent Benedek napján ünnepelnünk, hogy példája meghatározó legyen a mi életünkben is a mindennél erősebb kötelék: az Úr Jézus iránti szeretet.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

Európában élünk. Európa mintha két lelket hordozna magában. Egyrészt él a keresztény tudat Isten keresésével, az igazság keresésével, és a szeretetre való képességével, lelkiismeretének Istenhez való kötődésével. Másrészt él egy olyan törekvés is, amely az anyagiak élvezetében látja az élet egyetlen célját. Ezt a másik lelket az ókor örökségéből vette át a kereszténnyé vált Európa. A kereszténység egy ideig látszólag integrálta, de aztán a reneszánsz és később a felvilágosodás korában erőteljesen tört át ez a másik lélek. A legerősebb kifejeződését a kommunizmusban, ateizmusban, és az újpogányságban találta meg. Mindez felveti Európa jövőjének kérdését. Mi Európa jövőképe? Létezik-e jövőkép lelki fogódzók nélkül? Kérdés, elegendő-e az a tudás, amit felhalmoztunk mindennapi életünkben, ahhoz, hogy teljes életet éljünk? Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor be kell vallanunk, hogy nem! Az emberi életnek az életfeltételek megteremtésén túl van egy lelki dimenziója is, és ez a keresztény hit, ez az élet magasabb értelmébe vetett hit. A kiábrándultságot, boldogtalanságot ennek hiánya okozza. Európa mintha nem találná azt az eszmét, amelyre szellemiségét felépíthetné. Azon vitatkoznak, hogy a keresztény hit hozzátartozik-e Európa szellemiségéhez. Nyilvánvalóan hozzátartozik, és az, hogy erre nem merünk határozottan reagálni, az a gyengeségünket jelzi. Voltak ugyan bölcs megfontolásból visszafogott kezdeményezések, hogy az uniós alkotmányban legalább annyi szerepeljen, hogy Európa kultúrájának kialakulásában a kereszténységnek meghatározó szerepe volt. Mindhiába. A kormány- és államfőket az aláírások milliói sem hatották meg. Tényként kell kezelni, hogy a mai világból a keresztény felfogás kiszorult, mert Európa keresztényei visszavonultak. Kivonultak a társadalomból, és behúzódtak a templomba, ahová korábban a kommunisták, szocialisták KeletEurópa népeinek keresztényeit kényszerítették. Hiba, hiba, hiba! Csak azért mondom háromszor, hogy érzékeltessem, hogy keresztény hivatásunk felhagyásáról van szó. Hiszem, hogy az európai ember előbb-utóbb ki fogja mondani: „Hová mennénk, Uram, az örök élet igéi nálad vannak.” És felismeri, hogy Krisztus a népek egyetlen és igazi reménye. Mindebben nekünk, keresztényeknek megújult hittel, elkötelezett szeretettel részt kell vállalnunk.

24

KOZMA IMRE

Benedek – Európa békéjének követe Benedek valójában sohasem politizált. Tanulságképpen mégis szeretnék felmutatni egy jelenetet, Benedek találkozását Totilával, a gótok királyával. Totila hallott Benedek tetteiről, s látni szerette volna. Benedek lehetőséget adott erre, és felhasználta az alkalmat, hogy síkra szálljon azokért, akik a hadviseléstől, a pusztításoktól és fosztogatásoktól legjobban szenvedtek. Rendíthetetlen nyíltsággal szólította meg a király lelkiismeretét. „Sok rosszat tettél már. Hagyd végre abba kegyetlenkedéseidet.” Képzeljük magunk elé a jelenetet. Totila, aki meghódította szinte egész Itáliát, s most arra készül, hogy elfoglalja Rómát is, a birodalom egykori fővárosát. Ott áll felfegyverzett kíséretével a védtelen szerzetes előtt, akinek egyetlen fegyvere prófétai szava. Egy védtelen szerzetes dacol a győzelemhez szokott királlyal. S a prófétai szó a seregek fegyvereinél hatalmasabbnak bizonyul. Íme, ilyen a védtelenek békére irányuló ténykedése tegnap, ma, és holnap is. Boldog, aki a maga módján és lehetőségeinek keretén belül ellenáll a gonosznak. A hatalmasok közül nem mindenki olyan nemes lelkületű, mint a barbár Totila volt, hogy elfogadjon egy ilyen megrovást, és eltűrjön egy ilyen nyílt beszédet. Benedek e fellépése teszi hitelessé kolostori szabályának békére buzdító szavait. Meg van győződve arról, hogy béke csak ott lehetséges, ahol igazság uralkodik. Az igazság azonban nem egyhangú egyenlősdi, és különbség nélküli uniformizálás, hanem tekintettel van az egyesek sajátságára. Mottója: Nem mindenkinek ugyanazt, hanem mindenkinek a magáét. Akinek kevesebbre van szüksége, adjon hálát az Istennek, és ne szomorkodjék, akinek pedig több kell, alázza meg magát nyomorúsága miatt. Ez a benedeki békerecept utópia, mondhatná valaki. Vajon nem használhatna nekünk is az ilyen magatartás, amely minden embert komolyan vesz sajátságaival és másféleségével, hogy jobban boldoguljunk konfliktusainkkal, mind a magánéletben, mind nemzetünk életében, mind nemzetközi síkon?! 25

FEJEZET

Ehhez adhat bátorítást Szent Benedek mai napon felfénylő alakja, mint Európa védőszentje, hogy Európa békétlenségtől szenvedő, egyenlőtlenségektől szétszaggatott, keresztény kultúráját megtagadó, s keresztény hitét elhagyó népei európai családdá váljanak.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

Benedek – Európa egységének megteremtője Az egység szolgálata kicsiben kezdődik. Aki kis dolgokban egységet tud teremteni, az eredményesen járul hozzá a nagy dolgok egységéhez is. Benedeknek szívügye volt a szerzetesek közösségének kicsiségekben való összhangja. Súlyos felelősséggel terheli meg az apátot. Elvárta, hogy az apát mindenkit egyformán szeressen, és erényeiknek megfelelően mindenkivel egyformán bánjon. Az ő korában még voltak rabszolgák. Így érthető az elvárás: „aki szabadnak született, ne részesüljön semmilyen előnyben azzal szemben, aki mint rabszolga lépett be, mert Krisztusban mind egyek vagyunk, és az egy Úr uralma alatt ugyanazt a terhet viseljük. Istennél ugyanis nincs személyválogatás. Benedek nem tűr el sem faji, sem társadalmi megkülönböztetést. Ennek illusztrálására egy kedves történetet jegyzett fel életrajzírója. Egyszer egy gót – a régi rómaiak szemében neveletlen barbár – felvételét kérte a kolostorba, akinek izomereje sokkal fejlettebb volt, mint szellemi képességei. Egy alkalommal oly lendülettel dolgozott, hogy a fejsze feje letört a nyeléről, és a mély vízbe repült. A kétségbeesett ember szólni sem mert, helyette egyik társa jelentette az esetet Benedeknek. Benedek odament hozzá, szótlanul beledugta a vízbe a nyelet, a fejsze felbukkant, és visszailleszkedett a nyélre. E szavakkal adta vissza a szerszámot: folytasd munkádat, és ne szomorkodj. Ebben a legendában emberi melegség és szívből jövő, határokat nem ismerő, minden ellentétet áthidaló odaadás nyilvánul meg. Csak ilyen szellemben jön létre és növekszik az egység. Benedek sohasem járt a közép-itáliai tartományokon kívül. Egy nagy rend megalapítása sem fordult meg fejében. Művében mégis olyan erő rejlett, amely a következő századok folyamán a Nyugat, és egész Európa alakulására nézve alapvető jelentőségű volt. Regulája kolostorok egyedüli szabályává vált. Ott feküdt a püspöki zsinatok asztalán az egyházi törvénykönyv és a Szentírás mellett, hogy kézközelben legyen. Királyok, császárok vették figyelembe birodalmi politikájuk kialakításánál, és szolgált segítőnek az államok belső egységének megőrzése, és megerősítése érdekében. Így épült be a bencés szellem a fejlődő Európa alapjaiba. Látszólagos ellentmondás, hogy Benedek, aki a világ forgatagából rejtett magányba menekült, anélkül, hogy akarta volna, a Nyugat egységét segítette elő. 26

KOZMA IMRE

Európa nemcsak földrajzi és politikai fogalom, hanem azt a kultúrát is jelenti, ami a kereszténység befolyása alatt az antik görög-római világnak a germán világgal való egybeolvadásából fejlődött ki. Ezt a folyamatot Benedek Regulája és a szerinte élő szerzetesek harmonizálták. A kolostorok írószobái őrizték meg az antik irodalmi örökséget, és hagyományozták az utókorra. A fiatalok a kolostorok iskoláitól kaptak humanisztikus és keresztény nevelést, valamint általános műveltséget. Forradalmi jelentőségű az állásfoglalása a fizikai munkával kapcsolatban is. „A szerzetesek meghatározott időben végezzenek testi munkát!” – írta elő. Az antik világban a testi munka a rabszolgák feladata volt, szabad emberhez nem méltó. Nekik a szabad művészetek voltak fenntartva. Benedek részére a munka nem öncélú. Tudta, hogy az ember nem azért él, hogy dolgozzék, hanem azért dolgozik, hogy éljen. Fontosnak tartotta azt is, hogy a szerzetes ne vesszen bele a munkába, hogy a túlzott megterhelés el ne nyomja. Minden mértékkel történjen! Benedek és szerzetesei így éltek, ezt tanították, és ezáltal a középkori Európa gazdasági, és társadalmi rendjére nézve döntő jelentőségű munkaerkölcsöt alapoztak meg. Benedek a kereszt, a könyv és az eke által elvitte Európa népeihez a keresztény kultúrát. Csak az oktalan feledi, hogy vannak alapvető értékek, amelyek – túl gazdasági és politikai érdekeken – Európa népeit régóta összefűzik. Fel kell tenni magunknak a kérdést: nekünk, mint európaiaknak és keresztényeknek van-e még erőnk ahhoz, hogy ne csak a múlt urai, hanem a jövő alakítói is legyünk? Van sok érdeklődés, sok remény, sok jóakarat, de csak kevesen vannak, akik maguk is részt vennének a munkában, a másokhoz intézett felhívásokon túl. Európából szellemi áramlatok indultak ki. Legfontosabb a kereszténység elterjesztése. Európából indult el a világba mind a kereszténység, mind a materialista történelemfelfogás üdvtana. A műszaki civilizáció is Európából indult el győzedelmes útjára. De a nemzeti-szocializmus és a kommunizmus is, és a hitetlenség is Európából terjedt át a világra. Ez az Európa ma sem vonhatja ki magát a szellemi felelősség alól. Európából ma is kiindulhatnának újabb szellemi áramlatok. Ennek előfeltétele a keresztény szellemiség felszítása.

27

FEJEZET

Benedek – Európa kultúrájának tanítómestere

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

M ÉSZÁROS I STVÁN

Van egy álmom Pannonia Sacra

V

an egy álmom: Pannonia Sacra. De ezt nem én álmodtam meg, hanem Mindszenty József bíboros. A második világháború végső tombolásának idején, 1944 márciusában lett veszprémi püspök, majd 1945 kora őszén esztergomi érsek. Főpásztori programját sűrítette a „Pannonia Sacra” kifejezésbe; ezért írta ezt a címere alatti szalagra. Különleges ez a címer-jelmondat két okból is. Egyrészt mert nem szentírási idézet a hagyományos szokás szerint; másrészt talán egyetlen főpapi jelmondat a világon, amelyben – ugyan áttételes módon, de – egy egyértelműen beazonosítható, korabeli nemzetre történik utalás. Pannonia Sacra. Mit jelent magyarul ez a kifejezés? Szótárral nem lehet lefordítani. Nem azt jelenti, hogy „Szent Pannónia” vagy „Szent Magyarország". Mindszenty bíboros megnyilatkozásai alapján érdemes megkísérelni: milyen tanítást akart sugallni e szókapcsolattal? Hazánkban – Mindszenty szerint – létezik, jelen van egy sajátos provincia, tartomány. Ez a Pannonia Sacra, vagyis a szentül élni akaró magyarok közössége. Kik ennek a tartománynak a polgárai? Akik komolyan, tudatosan, egész személyiségükkel meg akarják élni katolikus hitüket, hiszen csakis így közelíthetnek a szentség egyre emelkedőbb szintjeihez. S e folyamatos, állandó közelítésnek itt, e földön soha sincs vége, viszont állandó aktív lelki előrehaladásra serkent ez az előttünk álló ragyogó cél. 28

Él, létezik, jelen van tehát itt, a Kárpát-medencében ez a lelki, spirituális provinicia: lakói – akik a társadalom legkülönfélébb rétegeiből kerülnek ki – igyekeznek hűségesen követni Isten akaratát, úgy, ahogyan azt Szent Pál közvetítette számukra. E sajátos közösségi életprogramot ugyanis pontosan leírja a thesszaloniki hívekhez írt első levelében: „Megtanultátok tőlünk, hogyan kell Istennek tetsző életet élnetek. Éljetek hát így, s haladjatok egyre előbbre. Az az Isten akarata, hogy szentek legyetek... Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen... Az Úr nem bűnös életre hívott bennünket, hanem szentségre.” (1Tesz 4,1-7.) Elgondolkodtató tény: amit Mindszenty 1944 márciusában egyházmegyéje számára célként kitűzött, majd 1945 októberében egész Magyarországra kiterjesztett, két évtized múlva a II. Vatikáni Zsinat atyái a Lumen gentium 40-42. pontjában újra kodifikálják, immár az egész világegyház számára: minden keresztény meghívást nyer az életszentségre, az állapotának megfelelő tökéletesség elérésére, és ez egyben a kötelessége is: teljes értékű keresztény élet és tökéletes szeretet. Ez az életszentség pedig a földi társadalomban is előmozdítja az emberhez méltóbb életmódot.

29

MÉSZÁROS ISTVÁN

31

FEJEZET

De Mindszenty mindehhez valamiféle sajátos magyar színt is ötvözött. Pannonia Sacra – e kifejezésben ott van az ősi Szent István-ének pontos meghatározása: híres Pannónia, amely virágoskert, s amelyet hűségesen gondoz a Szűzanya, vagyis e provincia a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt áll. Kik tartoznak tehát e „szent” Pannónia tartományába? Akik a Magyarok Nagyasszonya, a Boldogasszony oltalma alatt folyamatosan törekszenek tudatosan és következetesen szentté válni. S e folyamatban katolikus hitük és magyarságuk szorosan összefonódik, e két vonatkozás egymást segíti, erősíti, szilárdítja. Mindszenty bíboros erősen hitte: ha a szentül élni akaró magyaroknak ez az egymilliós, kétmilliós, ki tudja hány tagú közössége, ez a Szent Provincia, ez a Katolikus Pannónia közössége eléggé erős a szentség megélésében, akkor ennek hatásai szertesugároznak a magyar nemzet más felfogású, más világnézetű, másként élő többi rétegébe, s ily módon jó irányba képes fordítani, alakítani, emelni a teljes magyarságot, az egész nemzetet, az egész magyar népet. Mindszenty bíboros egész élete, annak mindegyik szakasza jól tükrözte főpásztori szolgálatának e vezérlő mottóját: hogy neki mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy hazánkban ez a Pannonia Sacra – vagyis azok közössége, akik a Boldogasszony oltalma alatt folyamatosan törekszenek tudatosan és következetesen szentté válni – ez a Pannonia Sacra erősödjék, gyarapodjék, szélesedjék, hogy egyre öntudatosabb, egyre tevékenyebb közösség lehessen, az egész magyar haza üdvére és javára. A szent életű, hős lelkű bíboros tisztelőinek sokasága példaképként tekint rá e vonatkozásban is. Mindszenty bíboros életpéldáját követve a Pannonia Sacra tartomány polgárainak is kötelessége tevékenykedni a Pannonia Sacra közösségének érdekében. Vagyis azért, hogy a magyarság körében egyre több legyen az imádságos, a szenvedéseivel is engesztelő ember; Istenhez, az egyházhoz mindhalálig hűséges ember; a krisztusi tanítás alapján kiteljesített tízparancsolatot életté élő ember; a Magyarok Nagyasszonyát, mint édesanyját tisztelő és szerető ember; magyar hazájához, anyanyelvéhez, szülőföldjéhez jóban-rosszban ragaszkodó ember; a jó ügyekben minden képességével-tehetségével tevékeny ember; az egyház és a haza ellenségeivel bátran szembeszálló ember; a szabadságjogokat minden körülmények között tisztelő és védő ember; a másként gondolkodókat tudomásul vevő, létezésüket elfogadó, felfogásukat tiszta és igaz érvekkel cáfoló ember; az ellenfeleit nem gyűlölő,

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL

BDSZ A LMANACH

hanem értük imádkozó ember; a tevékeny szeretetben Krisztus igazságát és szabadságát megélő ember. Hogy ily módon gyarapodjék és erősödjék Pannonia Sacra, vagyis az Isten törvényei szerint élni akaró magyarok nagy családja, a szentül élni akaró magyarok lelki közössége. És ily módon gyarapodjon és erősödjön az egész Magyarország. Álom ez? Nem. Ez ma is élő, eleven valóság. Ma, 2008-ban, sokan vagyunk Pannonia Sacra tartományának polgárai. Imádságosak és tevékenyek. És erősek vagyunk. Nem anyagi javakban, nem pénzben, bankbetétekben. Nem politikai kapcsolatainkban, nem pártkötődéseink következtében. Hanem Istenben való hitünk szilárdságában és a szeretet hatalmának birtokában vagyunk erősek. Ahogyan erre nemzedékek sorát tanította Mindszenty bíboros. És arra is, hogy e Pannonia Sacra tartomány polgárainak élete örömteli élet, hiszen az evangéliumot, az örömhírt sugározza a legnagyobb válságok közepette is: az Isten- és emberszeretet örömét, a másokért végzett önzetlen munka örömét, a vallási és nemzeti közösségbe való kapcsolódás örömét. Ahogy egyik levelében írta: „Az Isten derűjét soha ne hagyjátok kilopni a lelketekből!” De ehhez ébren kell lennünk... (A szerző az MTA doktora, az ELTE nyugalmazott tanára, művelődéstörténész.)

32

I. FEJEZET

A PÁTSÁGOK

A Tihanyi Bencés Apátság szeretettel hív mindenkit: Szeptember második szombatján délután 3 órakor adjunk hálát azért, hogy akik elõttünk éltek, magyarok és keresztények lehettek, és könyörögjünk azért, hogy az utánunk következõ nemzedékek magyarként és keresztényként élhessenek hazánkban. A közös imádság után helyezzünk el egy szál virágot az altemplomban az Apátságot alapító I. András király sírjára! Dr .Korzenszky Richárd OSB perjel

Bencés Apátság

Tihany I. András tér 1.

TIHANY

Könyörgés a magyarságért Istenünk, Atyánk: köszönjük neked, hogy otthonunk lehet ez a föld. Köszönjük, hogy sokan jártak már előttünk az élő hit jelével, akik már a béke álmát alusszák. Köszönjük neked nemzetünk nagyjait, országalapító szent királyunkat, monostorépítő alapítónkat, hitünket megvalló elődeinket, köszönjük az Európával ezer éve közös keresztény gyökereinket. Köszönjük, hogy életünk, sorsunk alakításához az Evangéliumot kaptuk vezetőnek. Kérünk, Istenünk, ébreszd föl bennünk, mai magyarokban azt a lelkületet, amellyel őseink szolgálták népünket. Szűntesd meg közöttünk a széthúzást, a békétlenségeket, és segíts, hogy valamennyien felismerjünk Téged közös Atyánknak, aki Fiad, Jézus Krisztus által új életet ajándékoztál mindnyájunknak. Ébreszd föl bennünk a felelősséget egymás iránt: add, hogy hűséges őrzői legyünk mindannak az értéknek, amit az előttünk járók megteremtettek,

35

FEJEZET

D R . K ORZENSZKY R ICHÁRD OSB

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK

BDSZ A LMANACH

és add, hogy képesek legyünk emberibb arculatot adni ennek a világnak. Könyörgünk, Urunk, hozzád: adj népünknek mindig olyan vezetőket, akik elkötelezetten szolgálják nemzetünket, és szolgálatukhoz adj kitartó hűséget. Add, hogy tekintetünk elől sose veszítsük el a Te igazságaidat: az élet Igéit. Add, Istenünk, hogy népünk, nemzetünk bízó lélekkel tudja leküzdeni mindazokat a nehézségeket, amelyekkel bűneink, mulasztásaink miatt most szembe kell néznünk. Add, Urunk, hogy igaz tisztelet legyen meg bennünk az élet iránt, amely végtelen titok és felfoghatatlan nagy kincs, amit miránk bíztál. Könyörgünk hozzád itt, ezen az ősi helyen, magyarok és keresztények: áraszd ki ránk Lelkedet, és újítsd meg a föld – a mi földünk színét! Áraszd ránk Lelkedet, és szabadíts meg minket minden aggódástól és félelemtől! Áraszd ránk Szent Lelkedet, és teremts új szívet mibennünk, hogy megvallhassuk mindenki előtt: Jézus Krisztus az Úr, Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet most és mindörökké.

36

PANNONHALMA

I.

1989-2009

FEJEZET

Pro Pannonhalma Díj

A

Pannonhalmi Főapátság „Pro Pannonhalma” megnevezéssel díjat alapított azon belső és külső munkatársai részére, akik a Főmonostor célkitűzéseinek megvalósításában jelentős mértékben, huzamos ideig közreműködtek. A díjat és a vele járó pénzjutalmat évente egy alkalommal, Szent Benedek ünnepén, a liturgia keretében adja át a pannonhalmi főapát. Eddig az alábbiak kapták meg: 2005-ben dr. Gárdos Csaba, aki a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesének felújítása anyagi alapjainak megteremtésében működött közre. 2006-ban dr. Takács Imre (Ph 78) a Pannonhalmi Főapátság építéstörténetének feltárásában és művészeti értékeinek megismertetésében nyújtott hathatós segítséget. 2007-ben dr. Nagy Jen (Gy 46) 1991 és 2001 között a Főapátság jogtanácsosa volt. 2008-ban dr. Muzsay Géza (Gy 49), aki Pannonhalmi Főapátság támogatói körének megteremtésében segített nekünk. A Rend és a Diákszövetség megbecsülése övezze őket! H ORTOBÁGYI T. C IRILL OSB főmonostori perjel

37

A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK

BDSZ A LMANACH

H ALMOS Á BEL

Bakonybéli Apátság A

REMÉNY TÜRELMES LÉPÉSEI

Nyár és ősz

A

z idei bakonybéli nyár a remény jegyében indult. Keresztelő Szent János ünnepén Izsák testvér örök fogadalommal kötelezte el magát Istennek és közösségünknek. Ő az első testvér, aki már Bakonybélbe lépett be. Mostani, saját életéről hozott egzisztenciális döntése monostorunk egzisztenciájának is maradandó osz-

lopa. Örökfogadalmát és az elköteleződéséből fakadó reményt sokan jöttek el ünnepelni: bencés testvérek és nővérek, családtagok, barátok, szerzetesek, papok és hívek külföldről és Magyarországról. Külön örömünk volt, hogy a püspökszentelésére készülő Fülöp atya is részt vett a fogadalmi liturgián. E napokban monostorunk az egyetemes egyház kommuniójának látható jelévé vált. Az ünnep múltával a nyár, mint termőre fordult gyümölcsfa, vendégek és feladatok sokaságát ontotta ránk. Levendulaaratás vendégeinkkel, arborétum és Gerence tisztítás regnumosokkal, lelkigyakorlat oblátusainkkal, lelkigyakorlatozó felnőtt csoportok és a bakonyi felhőszakadás elől menekülő cserkészcsapatok... Közben mi is útra keltünk: hittantábor, bérmálkozó tábor, kórustábor... A sok szép és örömteli élmény között egy nagyon fájdalmas. Július közepén, hosszú szenvedés után meghalt Anzelm testvér bátyja. Vásárhelyi Pál. Felesége és két kisfia maradt utána árván. Július 24-én Mátranovákon szomorúan álltunk a koporsó körül. Beér Miklós püspök atya búcsúztatta hittel teli, szép szavakkal. Azután ellobbant a nyár, és érett gyümölcsök sokaságával érkezett az ősz. Még tavasszal ismeretlen vandálok megrongálták a falu határában, a Borostyánkő tetején álló Kálvária szobrokat. Szűz Mária és János apostol szobrát ledöntötték, keresztre feszített Urunkat pedig megdobálták. A bakonybéli egyházközség és falu lelkes tagjai azonban nem ragadtak le a botránkozásnál, 38

BAKONYBÉL

Június 24-én, Keresztelő Szent János születésének ünnepén, Izsák testvér örök fogadalommal kötelezte el magát.

Spirituális útkeresés A tavalyi változások után a Lélek szavára figyelve számot vetettünk a múlttal, s megerősítettük az alapításkor megfogalmazott szándékot, hogy monasztikus közösségként kívánunk élni. Ennek oszlopai: a Lectio Divina, a zsolozsma, 39

FEJEZET

hanem példamutató összefogással, társadalmi munkával helyreállították a szobrokat, s a környezetüket is rendbe tették. Október 5-én áldottuk meg a restaurált és újra felállított szobrokat. Október 9-én, Szent Günter ünnepén Főapát úr diakónussá szentelte szép számú vendégsereg és a bakonybéli közösség jelenétében Izsák testvért. A bakonybéli közösség szolgálata immár egy új diakónus segédletével történik. Október 19-én ismét Főapát úr volt a vendégünk, 15 bakonybéli nagy fiatalt részesített a bérmálás szentségében. Tíz hónapos intenzív felkészülés előzte meg ezt az ünnepet. A fiataloknak – rég megrögzült, de aligha építő szokás szerint – az általános iskola elvégzése után gyakorlatilag megszűnik kapcsolata az egyházzal. Ez a felkészítő egy kapcsolat és közösségépítő kísérlet volt az egyház és a fiatalok között. A közösségépítést folytatjuk a bérmálást követően is. A többi már nem rajtunk múlik. Veni Creator Spiritus...

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK

BDSZ A LMANACH

és a közösség, mely az asztaltól a munkán át a rekreációig az élet egészét átfogja. Egyik fő törekvésünk a Lectio Divina helyének megtalálása napirendünkben. Eddigi időtartama a vigília és a laudes között rövidnek bizonyult, a közös imádság kezdése hajnali 5 órakor pedig túl korainak. Ezért azt tervezzük, hogy a jövőben 5.30-kor közös Lectio Divinával kezdjük a napot, a reggeli zsolozsma (összevont Laudes és Vigília) pedig 6.30-kor kezdődne. Azt tapasztaltuk, hogy közösségünket leginkább az építi, amit meg tudunk egymással osztani. Érvényes ez a munkával kapcsolatos terveinkre, a belső tapasztalatainkra, a lelkipásztori és lelkigondozói szolgálatunkra és a rekreációs vagy kulturális élményeinkre. Ezért hetente szánunk időt munkamegbeszélésre, kapitulumra és közös rekreációra is. Feladatok tömege és a határok keresése Kicsiny közösségünk Bakonybélben sok kihívással találja szembe magát, amelyek sok feladatot és sokféle munkaterületet vonnak maguk után. Főbb munkaterületeinket az alábbiakban röviden jellemzem. Az épületegyüttes gondozása és felújítása Bakonybélben a lerobbant barokk monostorépület, a szintén amortizált melléképületek és a plébániaépület, a hét hektáros arborétum adottság. Kongregációnknak akkor is kellene velük valamit kezdeni, ha a monostor nem működne. A nagy közösségtől reánk ruházott feladat tehát az épületek felújítása és céljaink szerinti hasznosítása. Elkészítettünk ezért egy koncepciótervet, ahol kijelöltük az egyes épületrészek jövőbeli funkcióját. E koncepcióhoz kerestünk pályázatot, amelynek elnyerése a megvalósítás anyagi fedezetét biztosítaná (megfelelő önrész csatolásával). Turisztikai tematikájú pályázatunkat – sok közös munkával, jelentős pannonhalmi és szakmai segítséggel elkészült – március 31-én beadtuk, várjuk elbírálását. A lepusztult épületegyüttes (állandó gondok a fűtéssel, vízzel, csatornával, gázzal), valamint a hatalmas ökológiai terület rendbetartása rengeteg munkát és energiát kíván tőlünk. A monostori gazdaság működtetése, kétkezi munka a manufaktúrákban A monostori gazdaság létrehozását két cél motiválta: a közösség saját munkájából éljen meg, valamint a kétkezi munka megbecsülése. E célokat továbbra 40

BAKONYBÉL

Lelkipásztori szolgálat A plébánia és a templom szolgálatából mindannyian kivesszük részünket. Anzelm testvér sekrestyés, Izsák a kórus és a bérmálkozó csoport vezetője, diakónusként szolgál a liturgián és a szentségek kiszolgáltatásakor, Ábel plébános, és mindhárman végezzük az igehirdetés és a lelkigondozás szolgálatát. Vendégfogadás Monostorunk egyik fontos szolgálata a vendégek fogadása. Helyet biztosítunk olyanoknak, akik csendre, imádságra, lelkigyakorlatra, rekreációra vágynak. A hely mintha éppen erre teremtetett volna. Úgy gondoljuk, monostorunk jövőjének egyik fontos iránya lesz ez a fajta vendégfogadás. Szellemi munka Ide tartozik a Lectio Divina könyvsorozat és a Borostyánkút folyóirat szerkesztése, a tanári munka a Pannonhalmi Főiskolán, mentálhigiénés szolgálat a Szent Adalbert Otthonban, továbbá a testvérek tanulmányai. Anzelm testvér a lelkigondozói képzést végzi, Izsák testvér pedig a teológiai doktori diszszertációját írja. Mindent összevetve hét hektár és kétezernél több négyzetméter beépített terület jut három szerzetesre. Időnként a kimerülés határán vagyunk és azon túl. Célunk a leegyszerűsödés, a határok megtalálása és a szolgálatok megosztása másokkal. Úton vagyunk, a cél világos, de mintha egyszerre kéne több helyen lépni. Advent: időre, alázatra és világos látásra várunk, hogy rátaláljunk és megmaradjunk a remény türelmes lépéseiben. Ábel atya

41

FEJEZET

is magunkénak valljuk. Gazdaságunk még nem kellően eredményes, ezért október 1-től két fővel csökkentenünk kellett alkalmazottaink számát, jelenleg négy alkalmazottal dolgozunk. Termékeink (műtárgymásolatok, gyógynövények, gyertyák) igényes, kézi munkával készülnek, elismertek, ám az értékesített áru mennyisége még kevés. Az elmúlt hónapokban sok energiát fordítottunk a piac bővítésére, a termelés szervezettebbé tételére. Mindannyian végzünk kétkezi munkát is, Anzelm és Izsák a műtárgymásoló műhelyt viszik, Ábel a kert és arborétum gondozásában vesz részt.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK

BDSZ A LMANACH

H ORVÁTH D ORI TAMÁS

Veni sancte… Gyõr, 2008. augusztus 31-én

I

sten hozott Benneteket, Kedves Diákjaink! Újakat és Régieket. Külön köszöntöm a lányokat*, akik most egy új hagyományt indítanak el iskolánkban. Isten hozta Őket és az Ő áldása legyen ittlétükön! Isten hozta a Kedves Szülőket, akik ránk bízzák gyermeküket. Köszönjük a bizalmukat! Fiatalt és felnőttet egyaránt próbára tesz a feladat, amit egy-egy tanév kezdetén elkezdünk. Ezért vagyunk itt a templomban, hogy Isten segítségével megerősítve tudjuk ezt az évet is vállalni és végigjárni: Vele indulva, Mellette kitartva és napról napra Hozzá közelebb jutva.

A 2008 szeptemberében induló tanév kilencedik évfolyamára lányokat is felvettünk. A bencés világ számára nem ismeretlen a koedukált iskola, hiszen az európai bencés iskolákban – néhány kevés kivétellel – mindenütt így működnek iskoláink. Döntésünknek többféle oka van. Továbbra is szeretnénk egy jó iskolát működtetni, ehhez viszont az szükséges, hogy minél szélesebb körből jöhessenek hozzánk a tanulni vágyók – fiúk és lányok. Persze a jó, színvonalas iskolának nemcsak a lányok megérkezése az egyetlen feltétele, hanem sokkal inkább fontosabb az az igényes, és mindenkire odafigyelő oktató-nevelő munka, amely a bencés iskola igazi hagyományának alapvető rétege. Ezt a hagyományt továbbra is szeretnénk megőrizni és tovább erősíteni. Régi igény az is, hogy legyünk nyitottak azon családok előtt, akiknek fiúgyermekük már hozzánk járt, idejár vagy ide fog járni, és vegyük fel a lány gyermeküket is. Így sokkal egyszerűbb a család élete, könnyebb figyelemmel kísérni gyermekeik tanulmányait. Reményünk beteljesedett, szép számmal jelentkeztek lányok. Volt és jelenlegi diákjaink testvérei, és olyanok is, akiknek nem járt hozzánk rokona. Úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők közül húszat felveszünk, mindegyik osztályba tízet-tízet. A kollégiumot igénylő lányok a tőlünk kb. 200 méterre lakó orsolyita nővérek kollégiumában laknak. Az sem utolsó szempont, hogy a mai világban talán könnyebb úgy nevelni a fiúkat, hogy lányok is vannak mellettük, és nemcsak az utcán találkoznak velük. Talán egymásra figyelve a nyersesség és érdesség, amely egy tisztán fiúiskolában könnyen kialakul, kopik a fiúkról. Érdekes kihívás lesz számunkra a koedukált rendszer, hiszen sokan közülünk csak fiúkat oktattak eddig, de úgy gondolom, hogy iskolánk tanárai mindent megtesznek, hogy felkészüljünk a lányok fogadására. Így aztán reménységgel indulhatunk el a kihívások felé.

42

GYÕR

43

FEJEZET

Nagyon fontos, hogy tisztázzuk szándékunkat, hozzáállásunkat. Mit várunk önmagunktól, mit várunk egymástól, és nem utolsó sorban: Mit várunk Istentől. Kérjük Isten irgalmát, tisztítsuk meg szívünket a bűnbánatban, hogy imádságunk Isten előtt kedves áldozat legyen. Iskolaévet kezdünk. Mennyire más a hangulata a Te Deumnak, mint a Veni Sancte-nak. Közel három hónappal ezelőtt az a sok terv, lehetőség lelkesített, amit a nyár tartogatott számodra. Bízunk abban, hogy jó elhatározásaid valóra váltak, gazdagodtál a vakációban lelkiekben is. Most az indulás, a kezdés előtt az egészen újakban talán több a szorongás, több az aggodalom, mint a többiekben, de ez természetes is; ilyenkor év kezdetén minden diák kicsit félve tekint az elkövetkezők felé. Átláthatatlannak tűnik az előttünk lévő tíz hónap a felelésekkel, dolgozatokkal, órákkal és a sokszor unalmas stúdiumokkal. De indulnunk kell, mert minden indulás, kezdés a lehetőségek valóra váltásának az alkalma, lehetőség, hogy vágyaink kibontakozzanak, valóra váljanak. Az iskola, azaz tanáraid és nevelőid, mindenestül ezt a feladatot vállalja, hogy segítsen Téged legnagyobb vágyad, feladatod teljesítésében, abban, hogy teljes emberré válj, aki életét Krisztusra építi. Se több, se kevesebb ne legyen a célkitűzésed. A keresztény ember számára az egész élet az Úr szolgálatának iskolája, alkalom, hogy megtanuljuk, mi is ad igazán értelmet az embernek. Miért is érdemes élni. Sokan sokféle módon fogalmazták meg az ember életének célját. Itt a bencés gimnáziumban magától értetődő, hogy a keresztény életre nevelő, azt a gyakorlatban állandóan megvalósítani akaró bencés célkitűzést fogadjuk el. Az ember feladata: imádkozni és dolgozni. Mindig aktuális ez a Szent Benedek-i szellemben vett összefoglalás. Csak az életét biztos ponthoz kötő ember képes arra, hogy életét teljes mértékben értelmesen, emberhez méltóan élje. Fel kell ismerni – és ebben segít a különféle tanulmány – életünket ajándékba kaptuk. Isten osztotta meg velünk sajátját. Arra hívott bennünket, hogy vele karöltve legyünk építő tagjai a családi és nagyobb közösségnek. Másokkal együtt, egymásért élve életünk az ajándékozó isteni szeretetnek a jele legyen. Minden ajándék gazdaggá tesz bennünket, hogy mi magunk is tudjunk adni: figyelmességet, kedvességet, segítséget, egy jó szót – amink van. Ehhez

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK

BDSZ A LMANACH

a gazdagodáshoz szeretnénk hozzásegíteni. Lelki, szellemi és fizikai adottságaidat segít iskolánk felmérni és kibontakoztatni. Segíteni akarunk, hogy az itt töltött évek alatt „bölcs szívvel” és „figyelmes füllel” meghalld mindazt, amire szükséged van, hogy felnőtt kereszténnyé válj, aki Mesterének nemcsak tanítását, hanem életpéldáját is akarja és tudja követni. Embertársad méricskélés nélküli szolgálata legyen életed mértéke. Ismerd meg magadban mindazt, ami jó, mert sok van benned. Formáld át azt, ami érdes, durva, kidolgozatlan. Állandó programod legyen a növekedés, a felfelé haladás. „Kemény katonáskodás” az ember élete. De nem céltalan erőfeszítés. Jézus is erről biztosít bennünket. Csak aki vállalja a Golgota útját, juthat fel a Táborra. Ha jobbá, teljesebb életű emberré akarsz lenni, tudd meg, hogy csak a kitartás vezet célba. Minden kis haladás a nagy beérkezés örömét ízlelteti meg veled. Minél több leszel, annál többet tudsz adni másoknak, és minél többet adsz másoknak, annál többé válsz. Isten hozott! Isten segítsen! A szeretet Lelke, akit most kérünk, tegyen nyitottá és fogékonnyá, hogy felismerd, mi a terve veled Istennek. Ő adjon erőt, hogy a feladatot bátran vállald és soha bele ne fáradj a jótettekbe, amelyekkel neked kell szebbé és boldogabbá tenned a világnak azt a részét, ahol vagy, ahová majd kerülsz.

44

A LMA M ATEREINK

PÁPA

A BDSZ és a régi bencés gimnáziumok

A

z iskolák államosítása 1948-ban a magyarországi egyházakra nézve erős megrázkódtatást jelentett. 1989-ben megnyílt a lehetőség az egyházak részére, hogy iskoláikat ismét saját kezelésbe vegyék. Közben azonban négy évtized telt el, négy évtizeden át folyt az egyházellenes, ateista célzatú nevelés. És amikor megnyílt a visszaigénylés lehetősége, az egyházaknak tapasztalniuk kellett, hogy iskolákat kaphatnának ugyan, de azokba oktatószemélyzetet a régi létszámban nehezen tudnának biztosítani. A diktatúra négy évtizede alatt a társadalom szekularizálódott. Nemcsak szervezetileg, de gondolkodásmódjában is. E folyamaton belül az egyházak befolyása nagymértékben csökkent. A visszanyert szabadsággal együtt ránk szakadt a gátak nélküli hedonizmus dicsérete, sulykolása. Nem kell ezt bővebben magyarázni, minden tárgyilagos szemlélő ugyanezt magyarázat nélkül is látja. A bencés rend az elvett iskoláiból nem igényelt vissza egy intézményt sem. Ugyanakkor továbbviszi az oktatást a két megmaradt intézményben, Pannonhalmán és Győrött. A vissza nem igénylés az öregdiákok körében konsternációt keltett. Pedig csak el kellett volna menniük Pannonhalmára, és megnézni, hány novíciusa van a rendnek, s mindjárt megértőbbek lettek volna a hivatalos döntés iránt. Nekünk, az államosítás előtt végzett bencés diákoknak végig kell gondolnunk a kialakult helyzetet. Látnunk kell a mai magyar társadalmat. Látnunk kell Európát is. Pár éve Németország (Baden-Württemberg) egyik katolikus templomában fekete, afrikai származású pap misézett, a német hívek részére, németül. 1945-ben Franciaországban az odavetődött magyar hadifoglyok ugyanazt tapasztalhatták, amit ma Magyarországon tapasztalunk: vasárnaponként az egyetlen pap motorkerékpáron járt be 6-8 települést és mondott misét. 47

FEJEZET

H ARSÁNYI L ÁSZLÓ – P ÁPA

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

Érdekes összehasonlítani a katolicizmus helyzetét az iszlámmal. Európában szembeötlő a különbség a hívek vallásossága között a két hitfelekezetnél. A folyamatnak ma nem látjuk a végét. A jelen helyzet alapján kell az elképzeléseinket körvonalaznunk. A volt bencés gimnáziumok Jelen sorok írója pápai öregdiák. 1943-ban érettségiztünk: 26 fiatal. Közben fogyatkoztunk. Ma kilencen élünk abból a társaságból, és valamennyien hűségesen ápoljuk a barátságot is, az Alma Mater iránti hűséget is. E kilenc főből minden évben mindazok eljönnek a pápai találkozónkra, akik mozgásképesek. Egy további osztálytárs szintén erős kötelékkel kötődik a kis csapatból: ő másik iskolában érettségizett, de a régi közösség iránt érez kötődést. Minden év júniusában találkozunk Pápán, elbeszélgetünk, elköltjük a közös ebédet, aztán további egy éven át legfeljebb telefonon tartjuk a kapcsolatot. Ezeken a találkozóinkon összefutunk régi iskolatársakkal, akik a szokásos ötévenkénti találkozójukat éppen azon a napon tartják, vagy szolidaritásból eljönnek, minthogy szándékunk szerint összpápai találkozókat tartunk. Mi köti össze ezeket az idős embereket? A hajdani nyolc esztendő emléke, a felnőtté válás jellemformáló, meghatározó erejű tradíciója és a borzalmak túlélése feletti öröm, megnyugvás. A mi generációnknak már nincsen sok ideje. Az elmúlás vastörvénye ránk is vonatkozik. Ugyanakkor szeretnénk, hogy a pápai tradíciónk tovább éljen. Egy ilyen elképzelést szeretnék felvázolni. A Türr 1988-ban a pápai Türr István (volt bencés) gimnáziumban háromnapos jubileumi ünnepségsorozatot rendeztek. A gimnázium az alapításának 350 éves évfordulóját ünnepelte. 1638-ban a pálos rend szerzetesei alapították a négyosztályos kisgimnáziumot. A kalapos király, II. József betiltotta a szerzetesrendeket. Halála után a régi szerzetes iskolák újjászerveződtek. A pápai gimnáziumot a bencések indították újra 1802-től, s az intézményben 1948-ig tanítottak. A pápai pálos – majd bencés – gimnázium négy osztályos algimnáziumként működött 1911-ig. Ekkor kezdték a gimnáziumot nyolc osztá48

I.

1989-2009

FEJEZET

lyossá szervezni. Az első érettségiző osztály 1915-ben került ki az iskolából. Az 1948-as államosítás óta a gimnázium – a különböző oktatási elképzelések miatt változó szerkezetben – az oktatást töretlenül folytatja Múlt és jelen Meghívót forgatok a kezemben. A címoldalon két évszám: 1806 és 2006. A gimnázium igazgatója meghív „a pápai bencés gimnázium alapításának 200. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatra”. Az egésznapos program filmvetítéssel, majd beszélgetéssel kezdődik. A beszélgetés tárgya a pannonhalmi szerzetesek élete, mindennapjai. Ezt a beszélgetést Pannonhalma egyik bencés tanárával – történetesen pápai származású – folytatják. A gazdag programot áthatja a meghívóban is mutatkozó szellemiség: a volt bencés gimnáziumról beszélnek, annak a tradícióit őrzik, s e zellemiséget akarják átörökíteni a későbbi korok diákjaira. Egy ilyen szép azo49

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

nosulás és kiállás akár egy ma bencésként működő intézménynek is dícséretére válnék. Nekünk, bencés öregdiákoknak útmutató kalauz ez a rendezvény: Pápán működik ez az állami gimnázium, amelyik a volt bencés gimnázium méltó örökösének tartja magát, annak szellemiségét – a keresztény nemzeti tudatot és szellemiséget – őrizni és megtartani akarja. A BDSZ szerepe A BDSZ számtalan feladatot vállalt és végez. Ezek a feladatok a diákszövetség jellegéből adódnak. Úgy érzem, fel kell hívni a Szövetség figyelmét a fent ismertetett folyamatra, tényre, és az ebből fakadó tennivalókra. Egy volt bencés gimnázium – ma állami intézmény – céltudatosan vállalja az intézmény múltjából átörökölt hagyományt, ezen belül is a világnézet képviseletét, az iskola karakterének e szellemben történő meghatározását. Ez az önmeghatározás két irányban is cselekvésre indít. Egyrészt a kinyilvánított világnézeti beállítottságot örömmel kell fogadni, kiteljesülését minden eszközzel támogatni kell. Másrészt ezt a törekvést és folyamatot szervezetileg is minden erővel támogatnunk kell. Szervezeti kapcsolat Szövetségünknek fel kell ismernie, hogy az ismertetett tények a Szövetségnek is kapcsolatbővülést jelenthetnek. Ezt a lehetőséget ki kell használni, a kapcsolatot az iskolával fel kell venni, és a harmonikus együttműködést biztosítani kell. El kell kerülni a kétértelműséget. Az adott iskolának sem a beállítottságát, sem a törekvéseit nem kívánjuk befolyásolni. Egy lehetőséget kínálnánk fel az 50

PÁPA

A jövő Annakidején, a diktatúra bukását követően felvetettem, hogy a volt szerzetes középiskoláknak szervezetileg olyan struktúrát kell létrehozniuk, amelyik távlatosan is megőrzi a régi hagyományokat. Nézzünk körül országunknak hagyományápolást is végző szervezetein. A volt kitelepítettek, a volt – koncepciós perekben – elítéltek, a recskiek, a hortobágyiak mind-mind szervezetet alkotnak, tartanak fenn. Ha tagjaikat nézzük, látjuk, hogy zömmel a régi megpróbáltatások túlélői játszanak döntő szerepet a mai életükben. Hol van az utánpótlás? Hol vannak, akik az égő fáklyát tovább viszik? Az öregek nosztalgiája nem tud elég muníciót adni a jövendő kialakítására. A mai középkorúak és fiatalok energiájára van szükség, ha azt akarjuk, hogy ne tűnjenek el a fontos emlékek a múlt mély kútjában. A volt pápai gimnázium, más volt bencés gimnáziumok példája és törekvése kész matériát szolgáltat a bencés öregdiákok részére, hogy ne csak a XX. század emlékei között nosztalgiázzunk, hanem cselekvő részesei legyünk annak a törekvésnek, amelyik ma a társadalomnak, elsősorban a tanulóifjúságnak példát akar adni, segíti világnézete formálását, és a jövőre nézve az életképes, bátran utat mutató törekvéseknek lesz a hordozója. Azt hiszem, mindnyájan értjük, hogy miről van szó. Az érintett gimnáziumok várják a megszólítást. Szövetségünknek az a dolga, hogy tevékenyen közreműködjék egy ilyen harmonikus kapcsolat, együttműködés kialakításában. (A szerző pápai öregdiák.)

51

FEJEZET

egyenrangú szervezetek önkéntes és hasznos együttműködésére. Az együttműködés formái a szándék deklarálását követően szinte maguktól fognak kialakulni. Egy ilyen struktúra sem az egyik, sem a másik fél önállóságát nem érinti. A bencés rend egy ilyen együttműködésbe bekapcsolódhatik, de egy ilyen bekapcsolódás egyáltalában nem a kapcsolat alakulásának sine qua non-ja. A Hírlevél olvasói tudnak arról, hogy még egy volt iskolánk mai vezetésével is harmonikus a kapcsolat: a kőszegi gimnáziummal. Ha más ilyen gimnázium is van, azokkal is kapcsolatfelvételre van szükség.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

H ORVÁTHNÉ K UTASI M ÁRIA

IGAZGATÓ

– K ÔSZEG

Emlékezés Tisztelt Emlékezők!

M

a a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium Hunyadi úti épületének 100. születésnapján fontosnak tartjuk, hogy az építőkről, és azok megbízóiról is megemlékezzünk. Ugyanakkor a bencés sírkert koszorúzása szimbolikus is. Nem csak az e helyen nyugvó tanárokra, hitoktatókra és lelkiatyákra gondolunk tisztelettel, hanem minden egykori nevelőre is, aki egy-egy jelképes kővel vagy téglával járult hozzá a jogelőd intézmény fejlesztéséhez, nyugodjon bár a kőszegi, vagy éppen egy távoli temetőben. Példaértékűnek tartjuk többek között azt, hogy a Szent Benedek-rend szociálisan érzékeny volt, pl.: öt-öt kőszegi diák kapott tandíjmentességet minden évben. Azt is tudjuk, hogy a rászoruló diákok, vallási hovatartozástól függetlenül, kaphattak szállást és ellátást a bencés rendházban vagy az árvaházban. A magánháznál elhelyezett diákokat folyamatosan ellenőrizték és felügyelték. A főgimnáziumi időszakban az un. humán műveltség mellett az átlagosnál nagyobb gondot fordítottak a természettudományi oktatásra, a természeti törvények megismerésére. Erre utal az új épület szaktantermi rendszere is. Kőszeg városában a leghosszabb ideig a Szent Benedek-rend tanárai oktattak. Oktatáson túl lelkiatyái is voltak a diákoknak, szüleik helyett szülők. Közülük többen, az érettségi vizsgát követően is, figyelemmel kísérték volt tanítványaikat; gyóntatópapjaik lettek, függetlenül az ország politikai berendezkedésétől. A sírfeliraton számomra legismertebb név Freh Alfonz, akinek munkáit „Kőszeg viránya”, „Kőszeg és környékének viránya” című írásait ma is többen idézik a botanikusok közül. Reményeink szerint a 2009-ben felújított természettudományi terem névadója is ő lesz. 52

KÕSZEG

I.

1989-2009

FEJEZET

A közelmúltból is szeretnék néhány nevet megemlíteni. 2006 áprilisában temettük Pannonhalmán Dr. Solymos Szilveszter atyát, aki bencés tanár volt iskolánkban. 2007 őszén vettünk végső búcsút Dr. Könyves Tóth Kálmán, volt jurisichos tanártól, aki bencés diákként szintén nagy idők nagy tanúja volt. A ma is élő Jáki Zénó atya, utolsó kőszegi bencés tanár, matematika-fizika szakos, kórházban van, a Teremtő segítségét kérjük gyógyulásáért. A ma gimnáziumában is fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, a gyökerek ismeretét. Tegnap este a Szent Imre templomban imádkozhattunk az ifjúság védőszentjéhez a diákság erkölcsösségéért, lelki üdvéért. Most pedig fejet hajtunk az eltávozott nevelők, tanárok emléke előtt; jelképes koszorúnkat elhelyezzük itt a sírkertben, gondolva minden előd áldozatos tevékenységére. Legyen áldott az emlékük! Elhangzott Kőszegen, 2008. november 6-án a temetőben

53

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

D R . B ASTRNÁK F ERENC

A Komáromi Magyar Gimnázium A tudás fáklyája a Felvidéken

A

komáromi katolikus gimnázium története városunkban a jezsuiták letelepedése után veszi kezdetét. A jezsuiták 1649-ben alapították meg a gimnáziumot, és fejlesztették a rend feloszlatásáig, 1773-ig. A pannonhalmi Szent Benedek-rend a királyi gimnázium működtetését 1776. október 27-én vette át, találjuk a korabeli írásokban. Sajnos, az iskolánk is ki volt téve az adott kor politikai, gazdasági, szellemi befolyásainak. Rövidebb megszakítással a bencések sokrétű, áldásos munkájával épült ki és formálódott patinás, nagyhírű gimnáziumunk. Tuba János komáromi országgyűlési képviselő támogatásával 1897-ben az addigi kisgimnáziumot főgimnáziummá fejlesztették a Szent Benedek-rend közreműködésével. A történelmi viharokat megélt oktatást és nevelést a bencések 1945-ig folytatták. 1945-ben a magyar iskolákat a csehszlovák megsemmisítő iskolapolitika bezáratta, és a bencés rendet Komáromban feloszlatta. Iskolánk 1950-ben nyitotta meg újra kapuit a felvidéki diákok előtt, akik nem tagadták meg anyanyelvüket, nemzetiségüket, és felfogták az anyanyelven tanulás értelmét, fontosságát a tudat fejlődésére.

KOMÁROM

55

FEJEZET

A Komáromi Magyar Gimnáziumnak különös, sajátos szellemisége, kisugárzása és vonzereje van. Ez a jezsuitáknak, majd a bencéseknek köszönhető, akik felismerték megmaradásunk zálogát, és a keresztény hit bázisán alapították meg és fejlesztették gimnáziumunkat. Nemes eszményekkel bíró, jellemes ifjúság nevelését tűzték ki célul. Igaz hazafiságra és jámborságra neveltek. A tudományok elsajátításában pedig a nagyfokú igényesség elvét vallották. Lényeges volt, hogy Trianon után fokozott hangsúlyt helyeztek a nemzeti nevelésre, az irodalomra és a történelem tanítására. Nem feledkeztek meg a kisebbségi sorsban sodródó diákok problémájáról sem. Ezt az örökséget vették át és folytatták az anyanyelv belső késztetésére különböző területekről verbuválódó odaadó, a magyarságért cselekvéstől lelkesített és fűtött tanárok, szem előtt tartva, hogy az anyanyelv a magyarságtudat hordozója. A nemzet nagyságát nem gazdasága, hanem annak erős kultúrája, ősi műveltsége határozza meg, s a nemzet gerince a történelmi öntudata. Ezek tudatában formálták és formálják a diákság egészséges világképét. A kettős járom súlya alatt is megmaradt a jellemes, becsületes, meg nem alkuvó diákság nevelése. Köszönettel és hálával tartozunk tápláló anyánknak (alma materünknek), hogy nagyszámú kitűnő értelmiségit adott a Felvidék magyarságának. A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti köre 2004 májusában alakult, olyan elgondolással, hogy összefogja gimnáziumunkból az élet göröngyös útjára indult végzett diákokat, értelmiségieket, és cselekvésre késztesse a Felvidék magyarságáért. Tudatosítsuk diákjainkkal és mindenkivel, akiket az Isten magyarnak teremtett, hogy fogy nemzetünk, és közös felhívással: „Ne nézd tétlenül nemzeted fogyását!” cselekvésre bírjuk. Fel kell hívni a figyelmet a nemzet iránti alázatra. Az elcsatolt részek értelmisége nem hagyhatja magára a magyarságát megtartó nemzetrészt. Nem áldozhatja fel a nemzetségváltás (asszimiláció) oltárán. A magyar értelmiség összefogására, együttműködésére nagy szükség van a Kárpát-medencében. Harcolunk a nemzeti erényeink újraérvényesítéséért, mint pl. a jellemesség, tisztesség, becsületesség, hűség és igazság. A magyarságnak meg kell térni az egyetemes és egyetlen Igazsághoz, amely választ ad életünk értelmére, és biztosítja fennmaradásunkat. Ez a legfőbb feladata a Baráti Körünknek, és ehhez keresünk társakat.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

S ZOLECZKY F ERENC Az esztergomi Szent Benedek-rendi

Szent István Fõgimnázium emlékezete

V

ajon az államosítás után 60 évvel mi maradt a 146 évig a bencés atyák által irányított esztergomi gimnázium emlékeiből, bencés szelleméből? Az államosítók mindent elkövettek, hogy emlékének még írmagja se maradjon. A Kossuth Lajos utcai homlokzatot díszítő Mattyasovszky Kasszián emlékét hirdető hatalmas bronz domborművet darabokra vágva hulladékfémként eladták. A lépcsőház freskóit lemeszelték. Az iskola jogutód intézményét a Kis Duna partján lévő leánygimnázium épületébe telepítették. De megmaradt és a mai napig jó állapotban van a Kossuth Lajos utca sarkán lévő, mészkő dombormű, melynek felirata: Szent István és Szent Imre tiszteletére a hálás bencés diákok  Megmaradt az igen értékes, Kühn Raymund OSB által 1852-ben alapított fizika szertár, Bányai Mátyás, az utódiskola fizika tanárának köszönhetően, akinek számos írása jelent meg a helyi lapokban az egykori bencés emlékekről. Tanulmányt írt Kűhn Raymundról, kiegészítve a fizika szertár kincseinek leírásával és ezt könyv alakban is megjelenttette. Rendszeresen beszámolt a freskók restaurálásáról azok elkészültéig. A 14-es Hollók cserkészcsapatát 1913-ban Parcsami Henrik OSB és Boromisza (Werner) Gyula testnevelő tanár alapította. A cserkészcsapat erőssége volt a vízi élet, bejárták a Rajnát, Passautól leeveztek Esztergomig. Az 192756

ESZTERGOM

I.

1989-2009

FEJEZET

Kühn Raymund OSB

Parcsami Henrik OSB

Boromisza (Werner) Gyula

ben Dániában megrendezett nemzetközi víziverseny táboron – megelőzve a tengeri országokat – három első és egy második helyet értek el, továbbá 2.sz. BKG budapesti piarista csapattal együtt megnyerték a második vízicserkész világversenyt Mattyasovszky Kasszián és Boromisza Gyula parancsnokok vezetésével. Fordulópontot jelentett az 1924/25-ös tanév, amikor Mattyasovszky Kasszián lett a gimnázium igazgatója és a Magyar Cserkészszövetség főparancsnoka. A Hollók számos mozgótáboraikban bejárták Európa több országát, elzarándokoltak a Szentföldre, Portugáliában meglátogatták a Habsburg családot, ahol fényképet is készítettek Ottóval együtt. A cserkészet újjáéledésekor, 1989-ben az öregcserkészek rendbehozták gróf Teleki Pál sírját a máriaremetei temetőben. Az államosításkor Till István kimentette zászlójukat a romboló kezek közül és 40 évig rejtegette a soproni karmelita apácák által készített gyönyörű zászlót, amelyet idén májusban Pannonhalmának ajándékozott. Ilyen példamutatások után nem csoda, hogy ma is működik Esztergomban a 14-es Holló cserkészcsapat.

57

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

FABER M IKLÓS – C SEPEL Néhány szó

Vályi Hugó atya családjáról, a Bencés Rendrôl

I

gazán akkor ismerünk meg valakit, ha a családját is ismerjük. Azt a családját, amelyikbe beleszületett, és amely mint adottság elindította életpályáján. De még sokkal jellemzőbb mindenkire az a közösség, amelyhez saját elhatározásából csatlakozott, amelyet választott és vállalt. Hugó atya a Szent Benedek Rendet választotta. Évszázadokon át Magyarországon tanító rendnek tartották őket. Pedig 1802-ben vált csak hivatalosan azzá. Amikor I. Ferenc király visszaállította őket a II. József által történt föloszlatás orvoslásaként. Figyelemre méltó véletlen, hogy a visszaállítás éppen Nagy Szent Gergely pápa névünnepén, március 12-én történt. Az ő nevét viseli a gregorián egyházi zene, és ő az első életrajzírója Benedeknek a szent rendalapítónak. Ősi hagyomány a Rendben, hogy a belépő novicius régi keresztneve helyett újat kap. Bibliai alapja van: akit Isten kiválaszt, annak (új) nevet ad, mintegy a megjelöléssel magáénak nyilvánítva. Így lett egyebek mellett Ábrámból Ábrahám, Jákobból Izrael, Simonból Péter, Léviből Máté. Beöltözése előtt Hugó atya Gusztáv volt. A bencés elnevezés is megérdemel pár szót. Benne a Benedek egyik becéző alakja jelenik meg. Anyanyelvünk leleménye többet is alkotott az idők folyamán. Ilyen volt a Benő, a Bene, a Bánk és a Bék is. Kedvelt voltukat ősi helységneveink máig megőrizték: Bene, Bakonybánk, Szentbékkálla stb. Népünk ha magáénak érez valakit, akkor szívesen használja becenevét. Így lettek nálunk Szent Domonkos rendjének tagjai is „dömések” a 13. században. A Benedek az „áldott” jelentésű latin BENEDICTUS-ból van magyarítva. Be58

VÁLYI HUGÓ

59

FEJEZET

nedek 480-ban a középitáliai Nursia-ban (mai neve: Norcia) született, és 547. március 21-én halt meg. Ezen a napon ünnepli a Rend, de van még egy emléknapja, amit a világegyház ül meg, július 11-én. Ez különösen azóta népszerű, amióta VI. Pál pápa Európa fő védőszentjévé nyilvánította. Elismerve, hogy Európát Benedek fiai tették kereszténnyé. Halálos ágya nem volt. Amikor érezte földi útja befejeztét, kérésére rendtagjaitól körbevéve és támogatva az oltár előtt állva lehelte ki lelkét az általa alapított Montecassino apátságban, amelyet maga szerkesztette Regulájával az „Úr szolgálatának iskolája"-ul szánt. A jövő mutatta meg, hogy a szerénynek szánt mű egyfelől megteremtette az egyházban a nyugati típusú szerzetességet, másfelől pedig egyszerű és kézenfekvő előírásai másfélezer év eltelte után is korszerűek, a ma embere számára is van mondanivalójuk. Ha nem így lenne, akkor a 21. század elején nem volna mintegy 10 ezer férfi és 20 ezer női szerzetes, akik büszkén vallják bencésnek magukat. A Regulában az a varázslatos, hogy nincsen benne semmi „különös". Valahogyan mintha a tízparancsolatra rímelne. A két kőtábla azt mondta el csupán Isten ószövetségi népének, hogy miként érdemes „emberül” élni. A Regula sem kemény gyakorlatokat, nehezen végrehajtható lelki és testi fegyelmi szabályokat fogalmaz meg aszkéta életmódra vágyóknak. Arra tanítja Isten újszövetségi népét, hogy miként érdemes „keresztényül” élni. Természetes az is, hogy a szabályok közösségi életre irányulnak, hiszen Isten népének tagja mindig a népen belül értelmezi önmagát. Milyen jellemző az is, hogy már az ótestamentum tíz előírásából is csak három rendezte az Úr irányában tanúsítandó magatartást, míg a zöm – a többi hét – az embertestvérekkel való viszonyt szabályozta. Benedek a szerzetesi közösségnek beszél, de – az eltérő élethelyzetek behelyettesítésével – mindnyájunkhoz szól. Amikor az apát kötelezettségeit, viselkedési normáit írja elő, azt tanítja meg, miként kell bánni a vezetőnek a rábízottakkal. És megfordítva, amikor a szerzeteseket igazítja el, akkor minden idők beosztottjainak ad el nem évülő hasznos tanácsokat. Még a gyakorlatiassága is meglepően időtálló. Például, amikor azt javasolja, hogy a portás olyan testvér legyen, aki az érkezőknek értelmes válaszokat tud adni. Hazánkban Szent István írásos oklevéllel erősíti meg Géza fejedelem alapítását, aki 996-ban Szent Márton hegyére telepítette a bencéseket. Nem zárható ki azonban, hogy a helyhez kötődő és a Rend által mindig nagy tisztelettel övezett Szent Márton kultusza miatt már korábban is lehettek ott szerzetesek.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

A Márton tisztelet pedig abból táplálkozott, hogy Pannóniai Szent Márton, a franciaországi Tour későbbi püspöke szülőhelyének tartották. Pannóniában ugyanis két Sabaria volt. Az egyik a mai Szombathely, a másik Sabaria Sicca, amely évszázadokon át Szent Márton hegye vagy Győrszentmárton néven volt ismert. Csak a 19. század elején KAZINCZY Ferenc nyelvész írónk és GUZMICS Izidor bencés szerzetes barátsága során jött létre, és terjedt el a Pannonhalma elnevezés. Szerzetesi közösségét Benedek nem „tanítórendként” alapította, mint Kalazanci Szent József a piaristákat. Mégis világszerte foglalkoztak és foglalkoznak oktatással is az óvodától (pl. Japánban) az egyetemekig (Európa, Dél-Amerika). Magyarországon már az árpádházi idők kezdete óta működtek kolostori iskolák. Minthogy pedig más szerzetesrend akkoriban még nem volt, ezek szükségképpen bencés iskolák voltak. Ezért joggal ünnepelte a (poszt)kommunista magyar kormányzat Pannonhalma alapításának 1000. évfordulóján (1996-ban) oktatásügyünk millenniumát. Kolostori iskoláink bizonyított léte egyúttal azt is jelenti, hogy Szent Benedek fiai Magyarországon nem csupán a földművelés akkor korszerű ismereteire, valamint a keresztény hit és vallásgyakorlás tudnivalóira oktatták népünket, hiszen az „Öregisten” és a „Boldogasszony” fogalmát már a honfoglalás előtti időkből hozták magukkal őseink. A kolostori iskolákban oktatták a betűvetést és mindazt, ami az akkori időkben a műveltséghez hozzátartozott. Nem lehet véletlen, hogy királyaink – a kis korukban elhalálozottakat nem számítva és II. (vak) Béla kivételével – írástudó emberek voltak. Benedek tehát nem kifejezetten tanítórendet alapított, bár figyelemre méltó két alapvető mozzanat. Az egyik, hogy – amint láttuk – reguláját „Az Úr szolgálatának iskolája” névvel illeti, a másik pedig az, hogy bevezetőjének első szavai is a tanítás és a tanulás egymással összetartozó fogalompárját rögzítik a „Figyelemmel hallgasd fiam mestered oktatását” szavakkal. De amiként nem tanítórendként gondolta el közösségét a szent rendalapító, ugyanígy elmondható, hogy nem szemlélődő (un. „kontemplatív") szerzetességet tervezett. Később ilyenek is kirajzottak a nagy bencés családból. Benedek egyszerűen a mindennapi élet megszentelését tűzte ki céljául : az Istenhez odatartozás és az embertestvérhez odafordulás egyensúlyát, a később IMÁDKOZZÁL ÉS DOLGOZZÁL jelszóba tömörített életszemléletet. Amiben nincs semmi különös. Ahogyan kereszténynek lenni érdemes volt már a 6. században, és még mindig érdemes a 21.-ben is. 60

VÁLYI HUGÓ

61

FEJEZET

A kettős irányultságot fejezi ki számos bencés kongregáció szerzetesi viselete, amely az imádságra utaló reverendából és a munkát jelképező vállruhából, az úgynevezett „skapuláréból” (munkakötényből) tevődik össze. Függetlenül a tevékenység természetétől. A kétkezi munka csakúgy mint a tanítás az „arcod verejtékével” isteni szóra vezethető vissza. Az utóbbi olyan kemény munka, hogy az ókori Európa kultúrnépei a rabszolgákra bízták. A bencés szerzetesek – majd később számos más rend tagjai is – fölismerték a nehézségek mellett és azok ellenére a pedagógiai munka szépségét, ahol a „világi” ismereteken túlmenően mindig is mód volt a lelkek építésére. A bencések a kezdetektől fogva soha nem idegenkedtek semmiféle fizikai és/vagy szellemi erőfeszítéstől. Végeztek őserdő irtást és gabonatermesztést, gyógynövény nemesítést és egyetemalapítást (pl. Oxfordban, Cambridge-ben, Párizsban), élelmiszeripari munkát (pl. sajtgyártást) és teológiai, természettudományi stb. kutatásokat, missziós és egyházkormányzati tevékenységet. Sokoldalúságuk folytán ragadt rájuk a sokszor tréfásan használt mondás: „Benedictus ad omnia aptus" (= a bencés mindenre használható). Jellemző például, hogy 24 pápát adtak a világegyháznak. A civilizáció előrehaladtával együttjáró munkamegosztás során egyre inkább visszaszorult a kétkezi munka, és egyre nagyobb szerepet kapott a szellemi tevékenység. Miként egy évezreddel ezelőtt sem merült ki a magyar bencések munkája a mezőgazdasági ismeretek oktatásában, ugyanúgy az utóbbi évszázadokban fokozottan kerültek előtérbe az egyéb ismeretek: az irodalom, a művészetek, a történelem, a kémia, a fizika, a matematika, sőt napjainkban az idegen nyelvek és a számítástechnika. Mindezen tantárgyak azonban évszázadok óta be voltak és vannak ágyazva a keresztény világnézetbe és a benedeki szellemiségbe, ami a regula szavai szerint egyetlen mondatba foglalható össze: „Krisztus szeretetének semmi elébe nem tehető!” Ezért volt olyan hatalmas csapás a magyarországi kereszténységre, egész oktatásügyünkre és máig hatóan a hazai erkölcsi állapotokra az 1948-as kommunista hatalomátvétel egyik legelső – és jól megfontoltan rombolónak szánt – intézkedése: az egyházi iskolák államosítása. Többezer elemi és többszáz magasabb iskola esett áldozatul. 1950-ben szűk keretek között négy szerzetesrend működését tessék-lássék megengedték, de a fölveendők számának korlátozásával azokat is halálra szánták. Az eredményt látjuk: az ország erkölcsi állapota soha nem látott mélypontra zuhant. Az egyház vereséget szenvedett. Mint annyiszor a történelem

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

MATEREINK

BDSZ A LMANACH

folyamán, amikor összeütközésbe került a világgal. Egy dologban azonban bízhatunk: 2000 év alatt az egyház egyetlen ellenfelét sem tudta legyőzni, de valamennyit túlélte. Így lesz most is, de idő kell hozzá, amíg a sebek begyógyulnak. Az 1802. évi visszaállítás óta a Rend oktató tevékenysége emelkedőben volt. A bencés iskolák száma gyarapodott, és ez a gyarapodás nem torpant meg sem a trianoni tragédia következtében, sem a II. világháborút követően. Az első csehszlovák köztársaság alatt Komáromban tovább működött a Király püspök utcában lévő magyar bencés gimnázium, mégpedig a pannonhalmi Szent Benedek Rend kezelésében. De új iskola is nyílt 1923-ban Budapesten, 1939-ben Pannonhalmán, majd 1945-ben az akkor még önálló város Csepelen. Az utóbbi JEDLIK Ányos nevét vette föl, és első igazgatója a „szigorú angyal” VÁLYI Hugó atya volt. Szent Benedek maradandót alkotott. Rendje nélkül szegényebb lenne Európa, sőt az egész kereszténység is. De szegényebb lenne a mi népünk is, amelyet Benedek fiai itt a Kárpát-medencében szavukkal és személyes példájukkal – immár több mint 1000 esztendeje – tanítanak: kereszténynek és magyarnak lenni, IMÁDKOZNI ÉS DOLGOZNI! A csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban 2008. január 18-án tartott VÁLYI HUGÓ EMLÉKÜLÉS alkalmából elhangzott beszéd szerkesztett változata.

SOPRON

A Soproni Bencés Gimnázium és Rendház ÚJKORI TÖRTÉNETÉRÕL EGY REQUIEM KAPCSÁN

S

opronban a Szent Asztrik Bencés Gimnázium az egyházi iskolák államosítása után megszűnt, és az akkori tanulók a város más gimnáziumaiban – ki az állami Széchenyi Gimnáziumban, ki az akkor államosított evangélikus Líceumban a Berzsenyi Gimnáziumban – fejezték be tanulmányaikat, tettek érettségi vizsgát. A bencés Alma Mater a továbbiakban pedig erdészeti középiskolai képzés színhelye lett. A kilencvenes rendszerváltás után ismét lehetőség adódott az újraindulásra. 1991-ben fel is vetődött az akkori Kereszténydemokrata Néppárt vezette önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottsága elnökének kezdeményezésére – még a parlamenti egyházügyi törvényalkotást megelőzően, az országban akkor egyedülállóan, a közgyűlés elé terjesztve –, hogy ahogyan sikeresen visszaadták a Szent Orsolya Rendi iskolát és kollégiumot, a Katolikus Konvent Szent István Iskoláját, az Isteni Megváltó Nővéreinek a kért apáti házat és az evangélikus egyháznak a Berzsenyi Líceumot, úgy tegyenek a Templom utcai erdészeti középiskolával is: hogy akár az akkori képzési formában, mint bencés egyházi iskola működjék tovább. A megvalósuláshoz azonban, ezen egyoldalú szándék mellett, szükség lett volna az eredeti tulajdonosok visszaigénylési akaratára is. Az akkori bencés rendi vezetés, ellentétben a másik négy esettel, a bővítés terén inkább Miskolcban gondolkodott, és nem élt az Oktatási Bizottság elnöke által felkínált visszaadás, illetőleg visszaigénylés lehetőségével. Néhány évvel később, az egyházügyi törvény megszületése után, újra volt még egy lehetőség, de akkor meg inkább az értékesítés mellett döntött a rend. Ezzel, az új történelmi időkben, végképp a múlt pecsétje került a soproni Szent Asztrik Bencés Gimnázium történetére. Ugyancsak eladásra kínáltatott, de állapota miatt, érdeklődés hiányában, nem jutott erre a sorsra a Templom utcai rendház épülete, amelyben ma, mint új intézmény, a Szent Benedek Idősek Háza működik. 63

FEJEZET

N ÉMETH I STVÁN

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

Az ide vezető út persze nem volt ennyire egyenes és rövid. A bencés rendház nagyobbik része városi középiskolai kollégiumként működött a kommunizmus alatt. A kisebbik része a Bencés („Kecske”) templomhoz tartozóan maradt a rend kezelésében, ami, két rövidebb időszakot kivéve, üresen állott mindaddig, míg a Bencés Diákszövetség soproni szervezete – úgymond – birtokba nem vette. Történt ez a ’89-’90-ben, amikor a hosszú évek lakatlansága dohos szagú állapotát Venesz Ern aktív közreműködésével az öregdiákok kétkezi munkával kezdték el felszámolni. Takarítottak, meszeltek, és lépésrőllépésre közösségi házzá újították fel a lepusztult épületet, mely lassan a diákszövetség otthona, és a kialakított vendégszobákba betérő vendégek szálláshelye lett. A közösség részéről egyre nőtt az igény egy bencés szerzetes jelenlétére. Mivel a rend idehaza nem bővelkedett tagokban, főapáti sugallatra Filep Gyula, Dr. Orbán Aladár, Tabányi György, és Venesz Ern a diákszövetség képviseletében 1992 áprilisában felkereste a Németországban (Bad Abbach) élő Dr. Endrédy Csanád atyát, arra kérve, hogy további szolgálatát a soproni házban folytassa. Csanád atyában már érett a hazatérés gondolata, és a kérés könnyítette elhatározását. Végül csak annyi feltételt fogalmazott meg – amit mondhatnánk felajánlásnak is –, hogy jelentős anyagi hátterével szeretne egy, a rászorulókat segítő intézményt létrehozni, és, hogy ez az utolsó működési helye lehessen. Pannonhalmára nem akart menni. Örülve ennek, a csábítás felelősségével mindent megígértünk – vallotta Venesz Ernő – csak jöjjön mielőbb. Csanád atya érkezte után, amikor a diákszövetséggel karöltve kezébe vette az átalakítás irányítását, némiképp előrelendült mindkét épület (templom és rendház) sorsa. A Csanád atya által biztosított pénzekből felújításra került a Dorfmeister-freskó. A templombelső munkálatai is ütemesen folytak, felállványozták a szentélyt, de a falak „megkutatásával” a Műemléki Felügyelőség nagyon lelassította a folyamatot. A mennyezet, az oszlopok festése, a visszakerült két szobor, már örvendetesen láttatták a majdani végső állapotot. Újra csodálatosan szólhatott az or64

SOPRON

65

FEJEZET

gona, melyet, miután felújíttatta, csendes motorral látott el. A hajóba padfűtést, a szentélybe padlófűtést szereltetett. Alios Mock, osztrák külügyminiszter adományából eredeti szépségében állíttatta vissza a templom összes, színes üvegablakát. Szinte a ház teljes rezsijét a saját nyugdíjából rendezte. Azon túl, jutott abból mindig az alkalmi betérő rászorulóknak – sokszor túl jóhiszeműen is. 1996-ban a rendház nagyobbik fele is visszakerült a rend tulajdonába, és elkezdődhetett Csanád atya álmának építése. Kovács József László professzor, a hajdani iskola növendéke így jellemzi ezt: „…Századok találkoznak városunkban, a Pihenőkereszthez kapcsolódó Szt. Quirinus vértanútól talán egészen addig, hogy most Endrédy Csanád atya a hajdani bencés rendházból szeretetházat hoz létre, idős emberek otthonát, ahogy a bencés, vagy Nagyboldogasszony templom bejárata feletti Mária-secco mutatja: Nagyboldogasszony kitárja a palástját mindenki fölé, aki nála védelmet keres. A Szent Szűz itt van fölöttünk, mellettünk, aki vigyáz ránk, aki meghallgat minket. Mint tudjuk, mert naponta hirdeti, ez Endrédy Csanád atya éltető hitének sarokköve, napi tanítása, a Szentháromság szeretetének az üdvösségnek forrása…”. A monumentális terv megvalósulásához szükség volt nagyobb pénzforrásra is. Ezt a Széchenyi terv 300 milliós nagyságrendű pályázatának elnyerése jelentette, aminek önrészét – 23 millió forintot – ismét Csanád atya biztosította a támogató kapcsolatai révén. Amint Csanád atya a rózsafüzérben naponta imádkozta: „Aki téged Szent Szűz a mennyekben megkoronázott” –, úgy koronázta meg a házat és Csanád atya életét 2003. december 8-án, éppen Mária ünnepén, a Szent Benedek Idősek Házának megáldása, átadása, melyet Várszegi Asztrik püspök-főapát celebrált a hálaadó szentmisét követően. A fogadáson részt vett a Bencés Diákszövetség néhány beengedett tagja mellett az egyház és a város széles közönsége, élén Walter Dezs polgármesterrel, aki Csanád atyának – mint Sopron városáért maradandót alkotónak – a „Szent Benedek Idősek Háza” intézmény létrehozásában és működésének megalapozásában nyújtott elévülhetetlen áldozataiért átadta a Közgyűlés által adományozott Sopronért díjat. A szerény, 7 nyelvet beszélő, nagy tudású pap-tanár a szentbenedeki regula példamutató megtestesítője volt. Benne példaértékű volt az egyszerűség, a türelem, az alázat, a szegények, és betegek segítése. Nem viszonozta a rosszat, a haragot, hanem türelmesen elviselte. Élete során sokat alkotott, de őt nem

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

a közismert, média tenyerén futtatott sikerember lét, hanem sokkal inkább a csendes, mély értékeket kereső élet jellemzi. Lelki gazdagságát, nagyléptékű adakozását a halk, szerető cselekedet vezérelte. 2006 nyarán nyugdíjazásával az ő álmodta ház kiérdemelt lakója lett. Megérdemelt babérokat soha nem váró bencés szerzetes, a mártíréletű ciszter Vendel apát nagybátyjához szinte hasonlóan élte utolsó magányos éveit. Nyugdíjasan sem pihent. Horváth Imre városplébános fogadta be, kérte fel szolgálatra. Vasárnaponként a 8-as Árvaház-kápolnai miséje után a Szent Mihály templomban gyóntatott, áldoztatott. Az állhatatos Isten-hívő, szakadatlanul Mária anyai oltalmában bízó bencés atyát néhány napos betegsége után, 2009 január 13-án, talán éppen a Szűzanya kedvességéből, a fatimai jelenés napján szólította az Úr az örök életbe. Teste végül Pannonhalmára tért vissza a kereszt rajzolatú életpálya végén. Sopronban, a bencés öregdiákokkal és a város széles köréből összegyűlt tisztelőivel a zsúfolásig megtelt Szentlélek templomban mondott requiemet érte az értékeit felismerő, elesettségében őt felkaroló utolsó munkatárs, – diáktársunk – Horváth Imre atya. Homiliáját, mely talán méltó, posthumus laudációként is szólt, sokan elérzékenyülve hallgatták: Kedves Testvérek! A feltámadás hitében mutatjuk be ezt a húsvéti áldozatot Csanád atyáért, akit sokan ismertek és szerettek Sopronban. Alázatos szerzetes, nagy tudású pap-tanár volt. Fiatalokat tanított Sao Paulo-ban és Burg Kastlban. Betegeket és öregeket erősített és vigasztalt, mint kórházlelkész Bad Abbach-ban. Életművét a soproni Szent Benedek Idősek Háza koronázta meg. Ezzel a szentmisével köszönjük meg Csanád atya életpéldáját, hűséges szolgálatát és ajánljuk őt a Szentháromságos Isten és Mária anyai oltalmába. „Esztendeink sóhajként szállnak el. Életkorunk mindössze hetven év, jó erőben lehet tán nyolcvan is, de javarészt még az is baj és törődés, bizony, hamar elszáll, és mi elmegyünk… kárpótolj, (Uram) örömmel a sa66

SOPRON

67

FEJEZET

nyarú napokért, az évekért, amikor rosszul ment sorunk. Lássák meg szolgáid gondviselésedet, és gyermekeik dicsőségedet…” – mondja a zsoltáros. (Ps 89) Minden ember élete a gondviselő Isten egy-egy tükörcserepe. Akikre szívesen emlékezünk vissza, azért van, mert valamit visszatükröztek abból a Teremtő Istenből, aki egyedül Jó, és aki maga a Szeretet. Hadd villantsak föl néhány tükörcserepet, amelyet Csanád atya által tartott elém, elénk a Gondviselő Isten. Még gimnazista koromban történt, Fertőendréden, Csanád atya szülői házában. Egy nyári napon Brenner atyával meglátogattuk. Nyomot hagyott bennem, ahogy ez a két nagy lélek örült egymásnak, és hogy milyen lelkesedéssel beszélgettek az egyház, a világ, és hazánk dolgairól. Már pap voltam, amikor egyik nyári szabadságom idején papbarátommal meglátogattuk Bad Abbachban, ahol kórházlelkész volt, és egy nap élvezhettük vendégszeretetét. Végigvezetett minket a nagy „kurcentrum” folyosóin, megmutatta az ökumenikus kápolnát, a szép botanikus parkot, aminek legékesebb pontja volt számára a lourdesi barlang Máriával, ahol naponta imádkozott. Az ő idejövetelével hagyományossá vált soproni vasárnapi papi ebédek alkalmával nemegyszer felidézte életének nagy állomásait, amelyek – mint momdta – egy kereszt alakot írtak le, és a Gondviselő Isten jóságának jelét látta mindenben.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

Önfeledten örült az Idősek Házának felszentelésén, amelynek megvalósulásáért komoly anyagi, és erkölcsi áldozatot vállalt. Lelki nagyságát mutatja, hogy mindennap felvette a meg nem értés keresztjét is. A mindig mindenki iránt türelmes, szeretetet mutató, de utolsó otthonában mégis elutasított ember panaszszava egyre halkabbá vált, amikor kérésemre vasárnaponként a Halász utcai reggel 8 órás szentmise után még a Szent Mihály templomban gyóntatott és az áldoztatásban is segített. Sokszor csodaként élte meg, hogy az át nem aludt éjszaka után vasárnap reggel frissen tudott misézni és gyóntatni. A test gyengesége felett erőt adott neki Krisztus, aki meghívta Őt szolgálatába. A Gondviselő Isten olyan gyorsan vitte el, mint Illés prófétát. Január 4én még a vízkereszti szentmisét bemutatta, gyóntatott. Csodálkozva nézte a sok gyermeket és fiatalt, akik megjelenítették az evangéliumi történetet a Szent Mihály templomban. Csak kérdezte, honnan van ez a sok gyerek, hogy tudtad össze szedni őket. Örült a szíve a fiatalok láttán – talán sao pauloi, vagy burg kastl-i idejének azonos élményeit idézhették benne. Napjainak értelme a zsolozsma, a rózsafüzér és a szentmise volt. A kórházban betegágyán még megismert, és ennyit mondott: „Imre, misézem.” Ahogy az öreg Szent János apostol élete vége felé mindig ugyanazt ismételgette híveinek: Fiacskáim, szeressétek egymást, Csanád atya visszavisszatérő szavai az alábbiak, szívleljük meg örökre: – Építsük életünket Krisztusra. – Isten nélkül tragédia lesz az életünk. – A Szűzanya szeretete vezessen minket a Szentháromság szeretetébe. Csanád atya életét és halálát az Üdvözítő Anyjának oltalmába ajánlotta, és most lelkét az ő gondjaira bízzuk. Mária, akit Csanád atya annyira szeretett, és akihez mint gyöngéd Anyához fohászkodott, zárja most karjaiba, mint kedves fiát, és vezesse el Krisztushoz! Amen!

68

BENCÉS

ISKOLÁK

1948-BAN

A bencés iskolák államosítása 1948-ban* 1. A Pannonhalmi Szent Benedek Rend A 20. század első évtizede kivételével, az I. világháború és az azt követő forradalmi hullámok, majd a trianoni békekötés a bencés rendnek jelentős veszteséget okoztak. Veszteségeit minden tekintetben felülmúlta a II. világháború utáni időszak, az állampárti diktatúra kora. A rendet II. Ferenc király 16 évi feloszlatás után 1802-ben állítja vissza. Az újraindulástól szerveződő bencés élet és a rend vállalta munka intézményi rendszere folyamatosan alakul ki, bővítése még a II. világháború első, és utolsó évében is folytatódik. 1939-ben indul a pannonhalmi olasz gimnázium, 1945. szeptemberében a csepeli bencés iskola. A kommunista állam megszilárdulása, ill. a diktatúra egyházpolitikája szinte egy csapásra véget vet (1945-1950) ennek a fejlődésnek. A rend új helyzetét (a másik három megmaradt szerzetesrenddel: ferencesek, piaristák és szegény iskolanővérek) az 1950-ben létrejött állam és egyház közti megállapodás rögzítette, ill. határozta meg korlátozó rendelkezéseivel 1989-ig1. 2. A rend helyzete 1945-1950 között 1945-ben a Pannonhalmi Szent Benedek Rend 5 apátságból (Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Zalaapáti, Celldömölk), addig kialakult iskolahálózatból: a Pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi és Tanárképző Főiskolából, továbbá középiskolákból: (Sopron, Győr, Rév-Komárom /Komarno Csehszlovákiában/, Kőszeg, Pápa, Esztergom, Budapest, Pannonhalma, Csepel) és a 26 plébániából álló akkoron még Pannonhalmi Egyházmegyének mondott területen 1945-ben 23 elemi iskolából, 1950-ben már 25-nél is több az alakuló általános iskolákkal. A rendi közösség és intézményei gazdasági alapja a földbirtoktörvénnyel 1950* Elhangzott: LÖKA konferencia, 2008. szep. 3., Sapientia Szerzetesi Főiskola 1 VÁRSZEGI ASZTRIK: Történeti visszapillantás a bencés iskolák létrejöttének körülményeire és sajátosságaira. Magyar bencések kétszáz éve az oktatás és a nevelés szolgálatában (1802-2002) in: „docete” bencések a magyar oktatás és nevelés szolgálatában (1802-2002), Pannonhalmi Főapátság,2002, Szerk.: Varga Mátyás

69

FEJEZET

V ÁRSZEGI A SZTRIK

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

ben megszűnik. Államosításkor 60 ezer hold volt termőföldben, szőlőben, erdőben és vízen. 1945-ben a Csehszlovák Köztársaságban már a Rév-komáromi gimnáziumot államosítják, 1948-ban a rend többi iskoláját államosítják. 1951ben a Pannonhalmi Egyházmegyét a Győri Egyházmegyéhez csatolják esperesi kerületként. A bencések kétharmada „szétszóródik”, közülük többen más egyházmegyékbe kerülnek papként, vagy más egyházi szolgálatra(kántor, sekrestyés), az idősek egy része rokonoknál húzódik meg, világi munkahelyeken helyezkednek el, a fiatalok külföldre mennek2. 3. Út az iskolák államosításáig A magyar társadalom, egyik legfontosabb szintje, az iskolarendszer átalakítása kihívás a rendi iskoláknak. A bencés rendi vezetés és a rendtársak nagy rugalmasságot mutatnak a megmaradás és megtartás érdekében. A rend középiskoláit úgy alakítja át, nyitja ki az alsó osztályok szintjén, hogy fokozatosan létrehozhassa mellettük az általános iskolákat is. Általános iskolája alakul Budapesten, Esztergomban, Győrött és Kőszegen, továbbá Pápán, Sopronban és Pannonhalmán, gyakorlatilag mindenütt alakulóban van. Utoljára hagytam tudatosan Csepelt, amelyről az 1947/48. évi jelentésben ezt olvassuk: „Mint általános iskola, Csepel legelső iskolái közé küzdötte fel magát” A centenáris munkaversennyel bekapcsolódtak az országos jellegű „Tanulj jobban” mozgalomba és a hét csepeli ált. iskola versenyében megszerezték az első helyet. Így lett a csepeli általános iskolánk a „Csepeli iskolák centenáris iskolaversenyének győztese.” Ez a cím volt a munkaverseny fődíja.3 A küzdelem a jövő érdekében azonban más színtereken is zajlik. A bencés rend ügyeit 1947. márciusáig Kelemen Krizosztom főapát intézi. Az Amerikai Egyesült Államokba távozása után a közösség irányítását Dr. Sárközy Pál kormányzóapát veszi át, aki jelen van a Magyar Katolikus Püspöki Kar konferenciáin, iskolaügyekben is személyesen, vagy Dr. Jámbor Mike bencés iskolaügyi előadó megbízottja révén intézkedik. Ahogy az egész katolikus egyházat, úgy a bencés rendet is megfigyelő állambiztonsági emberek hangulatjelentései arról tanúskodnak, hogy 1945 után fokozatosan mindenre, különösen a személyi kapcsolatokra, az azokban kifejezésre jutó álláspontokra, véleményekre terjed ki megfigyelésük. Ezek az információk a belső megosztást, vagy a Hercegprímással történő szembe2 A Pannonhalmi szent Benedek Rend élete számok tükrében (1920-1950) 339-342.) in: VÁRSZEGI IMRE ASZTRIK OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) METEM, Budapest, 1990 3 Főapátsági Levéltár, Főapáti ügyvitel: A bencés gimnáziumok és általános iskolák élete az 1947/48. iskolai évben. 171/1949.

70

BENCÉS

ISKOLÁK

1948-BAN

4. Mit államosítottak és mi maradt a bencés iskolarendszerből? a) Szent Gellért Tanárképző és Hittudományi Főiskola A Pannonhalmi Tanárképző és Hittudományi Főiskola – a továbbiakban Pannonhalmi Hittudományi Főiskola marad.7 4 ÁSZTL 1.2. ÁVO. Hangulatjelentések: Bencések az „újrakezdés” időszakában, Horváth Márton hagyatékából.: Katholikus egyház: /Felderítések egyházi vonalon/ 1945. dec.-1948. május. „ 5 U.o: 79. old.: „A szerzetesrendek az elmúlt rendszerben kivétel nélkül összeforrottak az uralkodó osztállyal. A bencések Ciano nevéről olasz gimnáziumot létesítettek Pannonhalmán,… A Magyarországon feltalálható szerzetesrendek közül jelenleg három a legfontosabb: ciszterciták, bencések, jezsuiták.” (19. o.) 6 U.o.: „A bencés rendházban (Győr – a szerző megjegyz.) Mindszenthy ellenes hangulat ütötte fel a fejét, amely arra vezethető vissza, hogy anyagilag rendkívül rosszul állnak. Már most sincs pénzük már arra sem, hogy a beteg rendtagokat rendszeres orvosi kezelésben tudnák részesíteni. Általában a bencések között abban reménykednek, hogy az államosított iskolákban nem lesz kellő tanerő, így az állam kénytelen lesz a pedagógushiány miatt őket tovább alkalmazni.”(657.o.) 7 Trefort Ágoston kultuszminiszter 1884-ben engedélyezte, hogy a pannonhalmi hittudományi és tanárképző intézet növendékei egyetemi előadások hallgatása nélkül tehessenek tanári vizsgát és szerezhessenek állami oklevelet. Klebelsberg Kunó gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami tanárképző intézetekkel egyenlőnek ismerte el a Szent Gellért Főiskola tanárképző tagozatát, amelynek hallgatói az 1948-as állami megszüntetésig a budapesti állami tanárvizsgáló bizottság előtt vizsgáztak.

71

FEJEZET

helyezkedést célozzák. Sárközy Pál főapát több alkalommal tanácskozik más szerzetesrendek, főként a tanitórendek elöljáróival, továbbá a Püspöki Kar tagjaival konferencián és azon kívül is4. A bencések elleni egyik vád, hogy túlontúl összefonódtak a régi rendszerrel, még iskolájuk neve is ezt tükrözi5. Egy másik szála a megfigyeléseknek az a kérdés: miként állnak a bencések Mindszenty egyházpolitikai vonalához. Az egymásnak és barátaiknak írott leveléből próbálják kiolvasni, miként áll a rend e tekintetben. Úgy tűnik, hogy 1948-ban Barankovics István bizalmas embere, Pécsi József a bencéseket is megkeresi azzal a céllal, hogy a püspöki karon belül többeket megnyerjenek a gondolatnak: a szerzetestanárok maradjanak meg az állami iskolában, így képviseljék a katolikus tanítást. Így akarják a Hercegprímás szándékát befolyásolni. Másik két Demokrata Néppárt-i képviselő, Mészáros Ödön és Pócza Lajos is úgy tudják, hogy a bencéseknél e tekintetben megoszlanak a vélemények és ezért 1848. augusztus végén Pannonhalmára jönnek Szombathely után6. A rend vezetése és a rendtársak legnagyobb része az adott történeti helyzetben teljesen azonosul a katolikus egyházi vezetés, jelesen Mindszenty József hercegprímás szándékával. 1948. június 16-án az 1948:XXXIII. tc. államosítja az egyházi, így a bencés iskolákat is. A törvény nem okozott meglepetést, de annál nagyobb megrázkódtatást.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

A LMA

BDSZ A LMANACH

MATEREINK

b) A rend középiskolái 1948-ban, a feloszlatás évében Győr 1802–1948; Sopron 1802–1948; Pápa 1806–1948. Esztergom 1808–1948; Kőszeg 1815–1948; Budapest 1923–1948; Pannonhalma 1939–1948; Csepel 1945–1948 ; (Komárom 1812–1945 / a Csehszlovák állam szünteti meg/) Az 1948. június 16-án megszavazott törvény értelmében nyolc teljesen felszerelt, jól működő iskolát kellett szinte napokon belül átadni az államnak. Iskoláink átadás-átvétele zökkenőmentesen történt, a rendi, és az iskolák vezetői belátták, hogy ellenállásnak a lehetősége is ki van zárva, meg kell hajolniuk a kényszer előtt. A rend vezetése alatt álló internátusokban tanulók létszáma 452 diák, az általános iskolákban és gimnáziumokban tanulók száma 3595 volt. c) A rend népiskolái az államosítás évében A Pannonhalmi Egyházmegye népiskolái ugyanezen törvénnyel szűnnek meg egyházi, bencés iskoláknak lenni. Alfabétikus sorrendben az alábbiak: Bakonybél, Somhegypuszta, Bakonypéterd, Bársonyos, Győrszentiván, Győrszentmárton (Pannonhalma), Kajár, Kismegyer, Lázi, Ménfőcsanak, Nyalka, Ravazd, Tarjánmpuszta, Tárkány, Ölbőpuszta, Tényő, Tömördpuszta, Veszprémvarsány, Vének.8 A mintaértékű és rendkívül megbízható átadás-átvételi jegyzőkönyvek a Főapátsági Levéltárban találhatók. Évszázados hagyományt, keresztény értékrendszert semmisített meg ez a politikai döntés, amely egzisztenciájában fenyegette az 1802 óta neveléssel és oktatással foglalkozó szerzetesrendet. A bencés iskolák államosításának történeti feldolgozása részben már megtörtént,9 részben szakdolgozatok, bölcsészdoktori értekezések formájában folytatódik.10 További lehetőséget kínál még a kutatóknak a Főapátsági Levéltár.

8 Varga László: i.m.: 83-84. 9 Magyar bencés gimnáziumok sorozatban eddig megjelent: Mészáros István: A pápai bencés gimnázium (1988), A pannonhalmi bencés gimnázium. Iskola Szent Márton hegyén. (1990) A soproni bencés gimnázium (1994), a budapesti és csepeli bencés gimnáziumok, Pannonhalma (1994) 10 Vagyon Andrea PPKE – BTK: A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium államosítása az iratok tükrében (1948-1950) (kézirat). Varga László: A Pannonhalmi Egyházmegye elemi iskolái 1948-ban. Varga László doktori (PhD) disszertációja, METEM, Bp., 2007

72

M ENT

VALAKI

A HEGYEN ÁT

NAGY GÁSPÁR

„Jegyezvén szalmaszállal…” Nagy Gáspár kapuvári költõi estjérõl

N

agy Gáspár példája tiltja a feledést: emlékezésre kötelez. 2006. április 27-én, a kapuvári városi könyvtárban tartott író-olvasó találkozón „házigazda” voltam. Titokban tartottuk hazautazásomat, a találkozás örömteli meglepetés volt. Az „Itthon vagyok”, „ott vagyok honn, ott az én világom” örömével köszönthettem a költőt. Találkozásunkkor Vácit idéztem, majd együtt folytattuk a vallomást: „Gyalog szerettem volna jönni / a porral lepett füveken, / mezítláb, hogy frissen érezzem, / ha felmelegszik a szülőföld / pora, mikor megérkezem…” Devecseri Zoltán, a költőbarát, igazgató köszöntő szavait nagyszerű verses program követte. Az esten elhangzott verseket Varga Dóra állította össze és tanította be; a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium és a csermajori iskola diákjai olvasták föl: A Fiú naplójából; Három megjegyzés: egy válasz; A halántékon lőtt versek emlékműve mögött; A mai bátrak; Előkészület az imához; Gyönyörű bűnt; Próza, hangolás közben; Panaszfal; Szerettem az őszi nőket, Hol tanítják?; Búcsúszók; Időnként; Anno Domini MCMLXXXIV; Kettészelt fényes-fekete nap. Nagy Gáspár lelkesen számolt be arról, hogy előzőleg Győrött, Ittzés János evangélikus püspök úrnál vendégeskedett. A találkozás nagy élményt jelentett számára. Hosszasan elbeszélgettek, elhatározták a találkozás folytatását is. A püspök úrral a Magyar Katolikus Rádióban egy beszélgetést is terveztek. Érdemben szóltunk bencés örökségünkről. Gáspár hangsúlyozta: pannonhalmi bencés diákként életre szóló örökséget kapott. Kifejtettük: a hajdani bencések segítettek ekével művelni a földet és igével üdvösségre vezérelték a lelkeket. Ez az imádkozó és dolgozó rend ezer éven át, az Ora et labora szellemében, a magyarságot a keresztény egyetemességgel és európaisággal gazdagította: Apostoli küldetését a praedicate et docete jegyében váltotta valóra. Gáspár mélységesen szerette Kodályt. Fontosnak tartotta, hogy megjelent Nádasi Alfonz Kodály könyve – Németh József Lrinc, Lukácsi Zoltán 75

FEJEZET

C S . VARGA I STVÁN

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

Márk jóvoltából: Mi mindenre emlékezett Kodály? A könyvhöz ajánló sorokat író Szokolay Sándortól tudjuk, neki Kodály mondta: „Alfonz az én gyóntató papom.” Beszéltünk Teodóz atya pasztorációs vállalásairól, a Zoboraljától Kárpátaljáig, Erdélytől Csángóföldig, az Al-Dunáig vezető útjairól. Gáspár valósághűen, hitelesen mutatja fel portréversében a csángómagyarok jelenkori apostolát: Köszöntő (énekpróba) Jáki Sándor Teodóz (OSB) szolgálataiért. születésének háromnegyedszázados szép ünnepén. Fejből idéztük a nyitó és záró sorokat: „…csángómagyaroknak áldott / „szürkefejű öreg bácsó” / ennél nem lehet szebb zárszó!” A kapuváriak közül szeretettel megemlegettük Korzenszky Richárd atyát. Tetszett Gáspárnak a történet: egy fotókiállítás megnyitóján megjegyeztem, hogy a mentő a szülés előtt álló édesanyát a kapuvári kórházból Csornára vitte, mert az ügyeletes orvos nem állt a helyzet magaslatán, akkor Erzsébet asszony közbeszólt: „A lábán sem állt, azért fordult velünk a mentő és vitt Csornára.” Rögtönzött virtuális városnézést tartottam a vendégnek. A tündérvilág Rábaköz táncban, dalban, népviseletben sokáig őrizte népi örökségét. Az 1162es oklevél nyomán varázsszóra ébred a múlt: „castrum illud quod copu dicitur”, „azt a várat, amelyet közönségesen Kapunak neveznek”. 1848 kapuvári hősei üzenik: „Ha élünk, ha halunk, szabadságunktól el nem állhatunk.” Harsányi Lajos Eszterházán, udvari papként úgy érezte: „Egy nagy himnusz az egész Fertő tája”. Széchenyi emlékét és szavait idéztük: „…nálunk több s nemesebb hazafiság kell. A nemzet olyan gyenge, s a magyar olyan kevés, hogy nekünk élnünk kell (nem meghalni) szülőföldünkért; dicséretet nem várva, fáradalmat nem ismerve, csendesen dolgozni éveken, egy egész életen által.” Helytállásra int itt a múlt: „felszökik a föld alól / hallgatni nemzete nyelvét / – »a magyar Cato« –– / Felsőbüki Nagy Pál.” Egy emelkedő nemzet hőseinek, reformereinek volt példaképe. Számára az üdvösség és a magyarság ügye egyet jelentett. A jobbágyfelszabadítás, a magyar nyelv ügyének szószólójához Berzsenyi ódát írt, pedig nevét addig kimondani is tilos volt. Pátzay Pál Kenyérszegő szobra városjelkép lett. Benne édesanyámat látom és az erős, munkabíró, takaros kapuvári asszonyokat, akik kenyerükkel együtt szeretetüket is jószívvel osztották meg. Veres Péter a kapuvári Gulyás csárda vendégkönyvében is azt írta a „mi a 76

NAGY GÁSPÁR

77

FEJEZET

titka egy nép megmaradásának?” kérdésre, amit egész életében hirdetett: „csak az a kis nép marad meg, amelyik meg akar maradni, és ehhez fegyelmezni is tudja magát...” „Nyilván a szerencse is, de ami ennél is fontosabb a bölcs vezetés és a jó, vagy legalábbis tűrhető egyetértés”. Németh László szerint Veres Péter a karrierben sem veszítette el lába alól a talajt és testéből a gerincet. Fényes csizmájára fröccsent ugyan sár, de mindig a helyes utat kereste. Jelenlétét Déry Tibor is úgy őrizte: „mint nemzeti vagyonunk nagy tételét”. 1956-tal kapcsolatban fejből idéztük: „Múltunkat elrabolták, a sivár jelen hallgat. / Ők élik túl, a holtak / a győztes forradalmat” Közéjük tartozik a kapuvári Szigethy Attila, ’56 kiemelkedő személyisége, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke. Összezúzott testére Sopronkőhidán találtak rá, egy elhagyott rabtemetőben. A megtorló hatalom nyolc kivégzett mártírtársával együtt odarejtette. Őket kötelezte A hazáért mindhalálig eskü. Lélekben szabad rabja volt Nagy Gáspár a magyar irodalomnak, kiválósága a rendszert bontó, rendszerváltó nemzedéknek. Azok közé tartozott, akik hűek maradtak eszményeikhez. Gáspár édesapámmal is találkozott, kedves köszöntésére ezt a választ kapta: „Sok kiváló emberrel találkozhattam: Veres Péterrel, Erdei Ferenccel, Czine Mihállyal, Fodor Andrással, Vekerdi Lászlóval, Németh Lászlóné Ella nénivel, most annak örülök, hogy Nagy Gáspárral is.” Erre Gáspár szeretettel megölelte. Hazafele menet édesapám elismerően szólt az estről. Csupán Gáspár arcának a színe nem tetszett neki. Fáradtságra hivatkoztam, de ő kétszer is rosszat sejtve mondta: „Ne legyen igazam, de rosszabbat sejtek” Sajnos, neki lett igaza. Másnap Nagy Gáspár Németh László budai szobrának avatásakor elmondta az Éjszakáimban lámpafény című, Németh László halhatatlan szellemének dedikált versét, amelyben Fodor András, „megérdemeltük-e?” kérdésére is válaszol: „…bár igazán sose halt meg, / de azért jobb és értőbb utókort remélt!” Onnan egyenest a kórházba vitte a mentő, az intenzív osztályra…

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

Kedves és Tisztelt Diáktársak! Boldog vagyok (sőt csángómagyarosan: ÖRVENDEK!), hogy részt vehettem (sőt koncelebrálhattam) azon a szentmisén, melyet BÍRÓ LÁSZLÓ püspök atya mutatott be a budapesti Egyetemi Templomban NAGY GÁSPÁR halálának évfordulóján, január 3-án este 6 órakor. A liturgiában a Püspök Atya mondott homíliát, Blazsek Andrea kórusa énekelt, és az Egyetemi Templom telve volt hívekkel, mint egy évvel ezelőtt. A jelenlevő Szokolay Sándor Requiemjét énekelte a kórus. Ami még hátravan ebben az évben: 1) AZ ORSZÁGOS NAGY GÁSPÁR VERSMONDÓ VERSENY, 2) A KÖLTŐ SZÜLETÉSNAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE, 3) A középiskolai ÉRETTSÉGI TÉTELEKBEN NAGY GÁSPÁR EMLÉKEZETE! Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek! Jáki Teodóz OSB Szeretettel köszöntjük a fáradhatatlan – 2009-ben 80 éves születésnapját, valamint beöltözésének 65 éves jubileumát ünneplő Teodóz atyát. 100. zsoltár: Ujjongjatok az Úrnak, országok, mind, örömmel szolgáljatok neki, lépjetek színe elé vigadozva! Tudjátok meg, Isten az Úr! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk. Az ő népe vagyunk, és nyáj a legelőjén. Lépjetek be kapuin hálaénekekkel, előudvarába dicsőítő énekkel! Adjatok hálát és áldjátok nevét, mert jó az Úr, irgalma örökké megmarad, és hűsége nemzedékről nemzedékre.

78

NAGY GÁSPÁR

szentbeszéde az Egyetemi Templomban 2008. január 3-án Nagy Gáspár halálának elsõ évfordulóján

S

okat idézem mostanában Sören Kierkegaard gondolatát. „Aki a korszellemmel házasodik, hamar özveggyé válik.” Nagy Gáspár, akiről ebben az estében emlékezünk, nem a korszellemmel házasodott, soha nem állt be a modern „haladók” sorába, hanem egyenes gerinccel, tiszta tekintettel állt előttünk diktatúra, rendszer- és kormányváltások közepette. Olyan testvérünkre emlékezünk, aki ragaszkodott gyökereihez, vállalta prófétai küldetését, és a hit kegyelmében élt. 1. Ragaszkodott gyökereihez Ahol született 1949-ben, oda is temetkezett 2007-ben. Ragaszkodott a szülőföldhöz, Vas megyéhez, és szűkebb pátriájához, Nagytilajhoz. Ősei mellé temetkezett, ahonnan nemcsak élete indult, hanem világképe is. Hite, meggyőződése évezredes alapokon nyugodott, mélyen gyökerezett abba a paraszti közegbe, ahonnan vétetett. Otthonhoz való ragaszkodása cseng vissza Hegyi búcsú Kisasszony napján (2004. szeptember 8.) „Évente csak egyszer mindig csak ezt a harangot hallom amint szinte bocsánatkérő rekedtséggel lelopakodik a szőlőhegyi kápolnából, és jelenti az ünnepnapot… s látom „belső vásznaimon”, ahogy sietve lépünk, és örökre fülemben anyám szelíd nógatása: gyerünk, gyerek, ne állj meg, már csak két nyúlugrás odáig!, majd kifújjuk magunkat fönt, öregapád vén gesztenyefájánál, bíztatja magát is, fején a fonott elemózsiás „kerek-kosár”… anyám szemében könny, amint visszhangként motyogja a kápolnából kihallatszó imát, boldogan közöttük ülök én, közöttük, akik már nincsenek, de minden évben itt búcsúznak, szól a harang időtlenül Kisasszony napjának delén. 79

FEJEZET

Bíró László püspök úr

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

Az ősi hitet a pannonhalmi évek mélyítették tovább. Életre szólóan távlatokat kapott, mert olyan kiváló tanárai voltak, akik maguk is távlatokban láttak és gondolkodtak. Pannonhalma zárt világa vezette őt el az igazi szabadságra, a lélek és a szellem szabadságára. A diktatúra éveiben ott tanulta meg, hogy vannak olyan értékek, amelyek függetlenek politikai rendszerektől. Ott tanulta meg együtt látni múltat, jelent és jövőt, őrizte meg szabadságát, hogy soha ne dőljön be „a korszerű baloldaliság” értelmiségi mítoszának. Szellemi otthonához, Szent Márton hegyéhez való ragaszkodása csendül fel ebben a néhány sorban: „Végre Titanikként süllyed elő az isteni ködből, s én pihegve várom a földigérő ruhájú embereket, várom a várból a figurákat, szamaras kordét, angyalszárnyú hordót, várom a kimasírozó falra kicsinyített osztályokat, a tanári noteszok irgalmatlan hajráját a túlvilági kapun kifelé, várom a bámész turistákat, akik irigyelnek, sajnálnak minket, várom a levelet, várom a fordítható födelű ládát…várom a Te Deumot, várom itt a kapu előtt a többieket, mert fogadtuk egykoron, itt találkozunk, ha följutunk.” 2. Vállalta prófétai küldetését II. János Pál pápa írja a szerzetesekről: „A hajnal őrszemei ők, akik erősek a hitben és a napkeltét várva vígasztalnak.” Amikor legtöbb fiatal a helytelenül értelmezett szabadságtól vezetve és a politikai nyomás hatására elfordult Istentől, ő akkor is hű maradt Egyházához. Prófétai elszántsággal küzdött az igazságért, az erkölcsileg emelkedett társadalomért, megértve a kiválasztottak felelősségét: „Emberfia, őrnek állítottalak” (Ez 33,7). 80

A hajnal őrszeme volt ő, aki erős volt a hitben és várta a napkeltét. Az 1956os forradalmat hétéves gyermekként élte meg, de ennek emlékezete számára mégis személyes ügy volt, nem hétköznapokra felgöngyölhető lobogó, amit olykor-olykor előkapunk. Már 1983-ban így ír: „egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat néven nevezNI.” Állt a mesterségesen és politikailag szított viharokban, megrezzenés és kételkedés nélkül képviselte azokat az értékeket és eszményeket, amelyek élete végéig útmutatói és erősítői voltak. Valóban „művet alkotott”, amelyből mindnyájan erkölcsi tartást és igazság iránti érzékenységet meríthetünk. Abban a

81

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

korban, amelyben az írók egy része kételkedett a szavak értékében, igazságot megjelenítő erejében, ő a szavakra bízta magát, és azok egyértelműen közvetítették tisztító szándékát. Összegyűjtött költeményeinek ezt a címet adta: „Szabadrabok”. Ő a kényszerítő körülmények között is a szabadon gondolkodó író nagyszerű példáját adta. Sötét, tragikus körülmények között is „személyisége, művészete tisztaságot sugárzott és követelt” (Görömbei András). Szavai és tettei egybevágtak. Nála egy volt élet és szó, művészet és erkölcs, szilárdan állt, mert élete Krisztusra, mint sziklára épült. A „Mindig állt” című vers sorai rá is alkalmazhatók: „nem omlott, nem porlott, nem hajlott, nem törött, valahogy mindig állt nem előtt, nem mögött, Helyén állt, bástyahelyt, kit soha el nem rejt sem köd, sem por, egyedül csillagfény az ami rátipor.” 3. A hit kegyelmében élt Pontosan érzékelte, kijózanító egyszerűséggel fogalmazta meg az emberiség elfordulását Istentől, ami hatalmas értékvesztéssel, szemlélet-bizonytalansággal párosult. Az önerejében gőgösen bízó ember ugyan nem Isten halálát kiáltja, csak egyszerűen hátat fordít a Teremtőnek. Ő soha nem állt be az Istent-felejtők sorába, számára mindig két dimenzió létezett: – egy határolt időbeliség – ez a miénk, az emberé; – és a végtelen, ami az Úré. A „Valamin belül” című versében tömör egységben jelenik meg ez a gondolkodás: „Könnyű lesz-e elhagyni mindent vagy nagyon nehéz amikor zárul az eddig nyitott és tárul az eddig rejtve őrzött” 82

NAGY GÁSPÁR

Fiatal korában a mellőzöttségtől szenvedett, utolsó hónapjaiban rákos betegségével küszködött: „Itt mifelénk halál kutyája ugat, csak nagypéntek óta mennyi halál! két kezemen számolom halottaimat miközben engem is meglegyint már, beértünk volna, és itt az aratás? kórházi ágyamon térdelek Uram, miért nem én? Mondd mire vársz? Nálad semmi sincs idejekorán… mert tudom, lehullnak a meglőtt madarak, s lerogynak a csatákból visszatért lovak… tanulom már a néma harangok szavát… megint le kéne győzni egy éjszakát.” (Tanulom már) S még egy aforizmaszerű kijelentése a reményről: „A remény sohasem meghaló ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való.” Befejezésül posztumusz kötetének címadó „Sárfelirat” című versét idézem, amely ugyancsak hitből fakadó reményét hirdeti:

83

FEJEZET

Írásaiban mintha XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikájának gondolatai ragyognának fel. Hitében ott van az ítélet valósága, de számára ez nem fenyegetés, hanem felelősség: „Mert egyszer mindenkire sor kerül Lám, így végződik életünk balul És színről-színre minden kiderül Ha majd a föld felül… és én alul.” (Egy alul is múlhatatlan polgár felülmúlhatatlan sírhatatlan sírfelirata)

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

„A sírfeliratomat majd sárral írjátok, mert a földön a sárnál nincs maradandóbb. S ha Isten akkor is ott lesz a közelemben, ti ne bajlódjatok baljós betűkkel, vak szavakkal. Mert Ő bizonnyal ama sárfelirat mögé néz miközben keze munkál s szája a lelket életre költögeti. Ennyit romlandóságunk örök és visszavonhatatlan állagáról; a többit tehát szóba hozni fölösleges.”

84

NAGY GÁSPÁR

Október végi tiszta lángok oratorikus emlékezés 1956 vértanú hõseire

1. (REQUIEM) A lángok lobbanó szívéhez értem, mikor a nagyszerű halált megidéztem, mikor a könnyek az Égből estek, mikor legjobbjaink értünk elestek. Helyettem, helyetted is itt, Budapesten, fiatal vérük folyt már az első esten, egy örökre szent-évszámú Kedden, aztán sokáig ... ! Sortüzek gyalázta Magyarország! Csak halott hőseid szemében villant a szabadság! Október-vég... és nem akárhol! Most is március idusa lángolt egy letiport nemzet szívében... De nem tilthatták a lángot! Egyetlen költőnk volt: Petőfi Sándor! Szent suhancok bátor tettei sokkolták a Világot! Ámultak közel és távol... Mert elszoktak már az ilyen csodáktól: hogy Dávid ismét legyőzi Góliátot! 85

FEJEZET

N AGY G ÁSPÁR

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

2. (KYRIE) Láttad aztán: mennyi kereszt állt itt! Valaki mindig egy újabb nevet ráírt... s alattuk hány győztes, vértanú-Dávid... kérdezte: talán egy Angyal járt itt? Mert a gyalázott, szétlőtt tereken, szent halottaink mint oltárköveken a megtöretett test és a kiomló vér misztériumát másolták le hányszor... Akár a pap úrfelmutatáskor! Ezért a tiltott börtön-parcella, temetőárok csöndjében is ők tanúskodtak a szabadságról! Nem a halálról: mert a gyertya értük lángolt. És a kereszt hirdette: valóban győztek, hiszen emlékük maradt a legerősebb! Romolhatatlan arcuk, mint a márvány, Isten elé tett memorandum: fényes kiáltvány!

3. (DIES IRAE) Az ország lett néma és halott... Talán halottabb is mint nem egy ifjú holt... Ezért a lelkük dacos és tiszta volt, akár a novemberi fehér krizantémok.

86

NAGY GÁSPÁR

vallata brutális csönd, majd a végső borzalom tüstént munkába állt... s szorgos hóhér-idő jött! Ez volt akkor (azóta, most) a te édes hazád, és ez a vérrel dúsan öntözött drága mostohád...! Ez a minden árva rög fölött őrködő maradék hited: egyetlen anyaföld! Éltüket menteni elhagyták akkor annyian...! Nem segített itt semmi már, de befogadta őket legalább az addig szájaló Nyugat!

4. (LIBERA ME) A gyertya lángja, korma, s a hirtelen szabadság fehér áldozati füstje, akár a holdfény színezüstje a kivágott zászló-lyuk helyén sietve, gyűlölt címerét s csillagát feledve szállt föl az égi csillagokba! 87

FEJEZET

Mésszel leöntött testüket reflektorozta már a Hold,

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

S az idő titokzatos méhéből egyszer csak kirobbant a gyermek... az a nem várt, aki majd mindent halálpontosan lát: ő lett az első forradalmár! És mámorosan skandált utcákon, tereken át szavalta a verset... keze még nem érintett fegyvert, de már félni sem mert, hősként tette a dolgát: vele üzent a szabadság! Hogy véréből született ő, aztán hirtelen felnőtt, mint az a szép őszi álom mielőtt kilobbant annyi fiatal élet álma ottan... testükön nem fújó paripák vágtatták át... tankok gyalázták őket holtan!

88

NAGY GÁSPÁR

I.

1989-2009

FEJEZET

5. (SANCTUS) Mert ezerszer is október-november... ritka ősz: csak erre gondol az ember, mert ezerszer is szent hősökért kiált, kikért eljött még a láng! S forró szívükben a világ fölemelhette mégegyszer lehajtott fejét, míg reszketve arra várt: hátha megválthatja bűnös önmagát! Gyújtott hát sebesen örökmécset... A halál bizony több lett mint az élet! S ezerszer szentebb a gyávaságnál! Fényeskedjetek a gyertyalángnál! 6. (AGNUS DEI) Minden a vérükből termett, és a vérük áramával mozdult, ha volt még börtönajtó... megcsikordult. A gyökér, ha lent szunnyadt a mélyben, fényre fordult. Nem volt hiábavaló az sem, ami elmúlt: feledésre ítélt legutolsó szavuk, életük, álmuk, hősi áldozatuk. Temetetlen, megtört testük fölött a jövő lélekharangja kondult. 89

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

7. (LUX AETERNA) A lángok forró szívéhez értem, nincs, nem is lehet már több ellobbanó pillanata ennek az útnak. Élők: mutassátok föl a világnak, s a hunyorgó égi csillagoknak a mi hőseinket, szent halottainkat, akik most már jobban ragyognak és fényük egyre fényesebb lesz, ahogy megérti áldozatukat a nemzet, ha századonként legalább egyszer fölkel és nem riaszthatja semmi fegyver... Ekkor nagy lesz és hatalmas, tántoríthatatlanul forradalmas, bukásaiban is büszke, méltóságos... Azt súgja: csak a holtak igazára hallgass, mert az október végi tiszta lángok szívébe égették a szabadságot! (2004-2005)

90

S ZOKOLAY S ÁNDOR

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

S URBÁN F RANG G IZELLA

„Október végi tiszta lángok” – Bencés õsbemutató a Mûvészetek Palotájában

2008.

október 10-én, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar valamint a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa mutatta be Szokolay Sándor „Október végi tiszta lángok” című oratórikus emlékezését. A nagyszabású ősbemutatót Kocsis Zoltán dirigálta. A Művészetek Palotájába belépők hamar felmérhették, hogy nem mindennapi közönség gyűlt össze Bartók és Szokolay műveit meghallgatni. Az állami protokoll-szektorok mellett külön tekintélyes részt foglaltak el a Bencés Diákszövetség tagjai Sopronból. De ez nem is csoda, hiszen a komolyzene, az oratóriumi téma, vagyis 1956 himnikus megéneklése iránt a hívő és nemzeti elkötelezettségű ember a legfogékonyabb. Ráadásul Nagy Gáspár, a bemutatott oratórium alapját adó versciklus szerzője ugyancsak bencés diák volt, sőt, Szokolay Sándor maga is a Bencés Diákszövetség tiszteletbeli tagja. A közönség soraiban feltűnt Jáky Sándor Teodóz atya örökké mosolygó alakja, Cs. Varga István irodalomtörténész, dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselő, Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, Bischof Péter a BDSZ országos elnöke, Németh László a BDSZ főtitkára, dr. Németh István, a BDSZ soproni elnöke, dr. Fodor Tamás Sopron polgármestere, Horváth Imre soproni városplébános. Az est első felében felcsendült Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára kompozíciója. A pódiumon teljes egészében ritkán játszott, inkább részletekben vagy lemezről és rádióból felcsendülő mű különleges hangzással szólalt meg: egyrészt visszafogott tompasággal, másrészt mérnöki pontosságú dinamikával. Visszaköszönt a már-már technikára, funkcionalitásra és zenei szerkezetre lecsupaszított „kocsisi sterilitás”, amely a zongoraművész-dirigens pályáját inkább jellemzi, mint a romantikus áradás. Ugyanígy a szerzői zenei utasítások, partitúrajelzések – vagyis Szokolay Sándor instrukciói – pontosan tükröződtek vissza a zenekar és a kórusok meg92

SZOKOLAY SÁNDOR

93

FEJEZET

szólalásában, Kocsis Zoltán keze alatt. A gyászmise formában írott mű tételeinek vezértémái karakteresen emelkedtek ki mind a váltakozó szólamfejekben, mind a hangszercsoportok megszólalásában. A monumentális requiemből merészen szólt ki Erkel Himnusz-részlete, aztán a gyönyörű kesergő (Annyi bánat a szívemen) és a Boldogasszony Anyánk... Ahogy egy kritikusa írta: ” Ami azonban a legfurcsább az egészben, hogy a zene homogenitása ellentétben áll a szöveg hullámzásával. Nagy Gáspár verse a vulgáris képek és testetlen érzületek között ingázik. Látunk borzalmas dolgokat, de visszatérő elem az egész forradalmat átható nemes érzület is. Szokolay zenéjéből a vulgáris képek teljes egészében kimaradtak, a nemes érzület pedig – nélkülözve a megrendültséget – ezúttal csupán angyali csillogásban uralja mind a hetven percet. (…) Az 1956-ban 30 év körüli Szokolay életének jó emlékű szakaszában járt, bár éppen a rádióban dolgozott. A harcokban nem vett részt, csak szemlélője maradt az eseményeknek, abból is leginkább csak az emelkedett képek maradtak meg emlékezetében, mint amilyen például a Himnuszt kart karba öltve éneklő tömeg. Ez a darab egy meglepően őszinte önvallomás. Szokolay Sándor nem igazodott semmiféle aktuális történelemszemlélethez, nem hagyta, hogy különféle értelmezések hatása alá kerüljön, hanem több mint 50 éven át megőrizte a saját érzelmeit.” Szokolay Sándor a bemutató előtt papírra vetette gondolatait október 23a, de leginkább a Nagy Gáspár által megfogalmazott ’56-os tabló kapcsán. E szerzői leiratból és az ősbemutató előtt elhangzott nyilatkozatokból egyaránt kitűnt: Szokolay Sándor már nemcsak – az eredeti elgondolás szerint – a forradalomnak, hanem szerzőtársának, az élete teljében elhunyt költőnek: Nagy Gáspárnak is emléket állít requiemjében. De minderről valljon maga a zeneszerző: Szokolay Sándor!

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

S ZOKOLAY S ÁNDOR

Nagy Gáspárról és a közös requiemrõl Múlt hét pénteken a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében – Kocsis Zoltán vezényletével – a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa mutatta be Szokolay Sándor Október végi tiszta lángok című nagyszabású „oratórikus elmélkedését". Requiemjével nemcsak az 1956-os forradalom mártírjaira, hanem az időközben elhunyt szerzőtársra, Nagy Gáspár költőre is emlékezik a komponista, akit a mű keletkezéstörténetéről kérdeztünk.

T

izenhat évvel ezelőtt ismertem meg Gáspárt. Balatonszárszón felújították a népi írók találkozásának hagyományát, s meghívtak az egyik ilyen alkalomra. Magyarság, európaiság és egyetemesség címen tartottam előadást. Nagyon szerettem Nagy Gáspár költészetét, szókimondását, egyenességét, sugárzó hitét, ezért befejezésül idéztem egy kétsorosát: Gyanús vagyok, gyanús nagyon, / hogy még nem ütöttek agyon. Ekkor elém ugrott egy nyílt tekintetű, szálfatermetű ember, és bemutatkozott. Ő volt. Elbeszélgettünk. Olyan volt, mintha már húsz éve ismertem volna. Ettől kezdve – amíg itt nem hagyott minket – valamiképpen vezetőjévé vált irodalmi érdeklődésemnek. Ekkoriban szinte jobban hatott rám az irodalom mágikus sodrása, mint a zene. A költészet mindig nagy szerepet játszott az életemben. Édesapám révén családi barátunk volt Szabó Lőrinc, megismerhettem Sinka Istvánt, Nagy Lászlót, Weöres Sándort... Utánuk, úgymond „ráadásként” berobbant az életembe Nagy Gáspár, amiért örökké hálát adok. Azt mondhatom, az égiektől kaptam. Mert állandóan kerestem azt az írót, aki nem dalra akar fakadni, nem meglévő műveit akarja zenei szövegnek használni, hanem van dramaturgiai érzéke. Stravinskytól egyszer megkérdezték: minek köszönhető, hogy a vokalitás, az énekhang felé fordult? „Volt egy Cocteau-m” – válaszolta. Nekem egy magyar Cocteau-t adott a történelmi gondviselés. Egyfajta belső titok az életemben való megjelenése, de erről jobb volna, ha a zene árulna el többet, hiszen ahogy mondani szok94

SZOKOLAY SÁNDOR

95

FEJEZET

tuk: ott kezdődik a zene, ahol elfogynak a szavak. Első közös művünk a Symphonia Ungarorum volt, Szent István és Szent Gellért emlékére. Már akkor elképedtem improvizatív képességén, amit mindig „kőbe véshetően” művelt. Fogyó éveim már summázást igényelnek tőlem, az életet nem illik rendezetlenül itthagyni. Amikor az Október végi tiszta lángok megírásába kezdtünk, úgy éreztem, szinte lehetetlent kérek tőle: Segítsen ötvözni mindazt, amit megéltem. Az új mű tervéről először beszélve megjegyeztem neki: „Úgy gondolom, hogy 1848 és 1956 ikertestvérek...” Mire rávágta: „Sanyikám, nem engedünk sem a negyvennyolcból, sem az ötvenhatból!” Latens requiemben gondolkodtam, így a versekben nem ‘56 történetét mondta el. A mű formailag a rövidített latin gyászmise szövegét követi hét tételben: Requiem és Kyrie, mintegy tételpárként kezelve, a Dies irae és a Libera me, a Sanctus, az Agnus Dei és a Lux aeterna glorifikációnak, összefoglalásnak szánva. Gáspár gyorsan dolgozott, az Apostolok étteremben találkoztunk háromszor-négyszer. Kértem, hogy a megjelenítést drámává, az emlékezést poétikussá tegye, úgy, hogy mindez feleljen meg Petőfi szellemének. Annyira megfelelt, hogy a vers első soraiban ez áll: A lángok lobbanó szívéhez értem, / mikor a nagyszerű halált megidéztem. Mint az Egy gondolat bánt engemet... Akkor már nagyon beteg volt. Egyik legszebb emlékem marad róla, ahogy minden tételt a mennybe vitt. Bibliai párhuzamokat keresett, az első tétel végén például a forradalom „bátor szent suhancairól” szól: „Dávid ismét legyőzte Góliátot". Ez a summázás elképesztően érett zenedramaturgiai eredményt hozott. Én, az idősebb tanulhattam a fiatalabbtól, amit kértem, sokszorosan túlteljesítette. Kodály, legnagyobb példaképem maximalizmusa jutott róla eszembe... A forradalomban meghalt mártírokra utalva a Libera me végén azt írta: ...testükön nem ‘fújó paripák' vágtattak át... / tankok gyalázták őket holtan! Ennek kapcsán említettem neki, hogy nem szabadna ennyire pokolra szállni. Dübörögjön ágyú és tank, de a vértanúhalálhoz illene a mennybemenetel... Erre azt kérdezte: „Van egy tollad vagy ceruzád?” Mondtam: „Igen.” „Tankok gyalázták őket holtan – ismételte. – Írjad!...: De a lelkük már a csillagokban, / az Ég oltárán örökre ott van!” Lejegyezte: Pallós

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

N AGY G ÁSPÁR

A kincsrõl, ami van A Hûség-díjas Szokolay Sándornak, a leghûségesebb város polgárának Hajnali szép dallamba zárt, szívnyi szelencébe csukott, föld mélyébe titkon rejtett, oszthatatlan közös kincsünk. Hogyha elvész, nemzet vész el, s hangtalanná foszlik minden, még a sírás szabadságát is tagadják... azt kell hinnem amit látnak vak szemekkel, honnan a könny előgördül. Mért titkolja ez az ország, gyász vagy remény van-e fölül? Jó volna, ha véget érne egyszer ez a szörnyű álság, s jönnének bátor fiai hűségükkel, hogy megváltsák! Árva dallam... lányka-hangon s belénk költözik a lélek, déli harang borongásával szól a kórus: élek, élek! Fűszál hegyéről a harmat gyöngyét ajánlja az Égnek, mekkora kincs mikor ének üzenhet a Mindenségnek! (Írtam a 2000. év első napjaiban) 96

K ELEMEN K RIZOSZTOM FÕAPÁT

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

S ISKA G ÁBOR (P H 82)

Kelemen Krizosztom FÕAPÁT EMLÉKÉRE

Szent emberek szellemi utódai vagyunk

Z

sebedics József kanonok úr, mikor II. János-Pál pápa járt településünkön 1996. szeptember 6-án, az egy órakor kezdődő szentmisén így kezdte prédikációját: „Szüleim mindig azt mondták, hogy legyek büszke szülőföldemre, mert ezt a földet szent emberek lába taposta. És ez a föld most ismét megszentelődött.” Pannonhalma, Győrszentmárton földjét nemcsak az ezer év alatt itt járt szentek jelenléte szentelte meg. Voltak, akik a szó átvitt, de mégis mélyértelmű jelentése értelmében voltak szentek, tiszteletre méltó emberek. Közöttük találjuk Kelemen Krizosztom főapátot is, aki a fasizmussal és a nyilas uralommal szembeni magyar katolikus ellenállás kimagasló alakjaként elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az utókornak kötelessége emlékének őrzése, alakjának és tetteinek felidézése. Személyét példaként állíthatjuk bármely korban, mert életével tett tanúságot arról, hogy történelmünk során a legnehezebb időszakokban is embernek lehet maradni az embertelenségben, a hit mindig erőt ad. Ki volt Kelemen Krizosztom? Kelemen Ferenc néven, szegény családban, kovácsmester fiaként, a Zalai megyei Hahóton született 1884. január 10-én, pontosan 125 évvel ezelőtt. A szegények sorsa jutott neki, ami talán segítette abban, hogy kifejlődjön benne az a mérhetetlen humanizmus, ami – megítélésem szerint – a magyar történelem egyik legnagyobb alakját formálta belőle úgy, hogy elsődlegesen rendjének, a Szent Benedek Rendnek volt tagja, majd vezetője. A nép fiának tartotta magát, amire kortársai szerint mindig büszke volt. A főpapi székben is hű maradt származásához. Azt a józan gondolkodásmódot, az eszmei-szellemi gazdagságot és találékonyságot, ami élete végéig sajátja volt, népi örökségének tartotta. Siska Gábor (Ph 82) ünnepi beszéde 2009. január 10-én, a pannonhalmi városi plébániatemplomban. Sajtó alá rendezte: Werner Krisztina/

98

KELEMEN KRIZOSZTOM

99

FEJEZET

Tanulmányai befejeztével Pápára került a rend – Pannonhalmi Boldog Mór nevét viselő –gimnáziumába, ahol tanárként dolgozott. Kivívta tanártársai, diákjai és a lakosság nagyfokú megbecsülését. 1916-ban lett Nyalka község plébánosa. Tíz évig szolgálta azokat, akik közül maga is származott. Folytatta öntudatos értelmi képességének gyümölcsöztetését. A Szent Gellért pasztorációs folyóirat közölte szentbeszédeit és gyakorlati liturgikus értekezéseit. A gazdag és tartalmas nyalkai évek után 1926-ban Budapestre került tanárnak a rend gimnáziumába. Valójában ekkor vált országosan ismertté. Mind a fővárosban, mind szerte az országban a magát sohasem kímélő, a lelki élet felsőbbrendűségét hirdető, amint a korabeliek megfogalmazták: „buzgalomban felettébb kitűnő” szerzetes-tanár embert ismertek meg személyében. Az általa szolgálatnak tekintett egyre nagyobb felelősséget jelentő feladatvállalás egyre magasodó lépcsőfokain Győrbe került. Kettős feladatot bíztak rá: egy személyben lett házfőnök a rendházban és igazgató a gimnáziumban. Mindössze egy esztendőn át végezhette munkáját. XI. Piusz pápa 1929 augusztusában nevezte ki kormányzó apáttá Bárdos Remig főapát mellé. A tanár, a plébános és iskolaigazgató ekkor komoly szervezési, vezetési és gazdálkodási feladatot vett a vállára. Ezek teljesítése mellett a lelkek gondozása, a Területi Apátság (egyházmegye) ügyeinek vitele és Pannonhalma szellemiségének ápolása, fejlesztése és továbbadása meghatározó szerepet kapott tevékenységében. 1933. március 16-án nevezte ki a pápa pannonhalmi főapáttá. Beiktatása ugyanezen év április 17-én történt. A főapáti kinevezését követően, megkezdte a kolostor gimnáziumának a építését. Új falak kerültek az ősiek mellé, ezzel biztosította, hogy a hagyomány a jövőbe kapcsolódjék. A pannonhalmi Bencés Gimnázium ma is az egyik legismertebb és legeredményesebb magyar középiskola.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

A monostor a béke szigete Kelemen Krizosztom legismertebb tette a II. Világháború idején tanúsított hazafias, hősies helytállása, melynek emlékére elsőként az országban 2001ben emlékművet avattunk városunkban. A keresztény életfilozófia és az emberi humánum jegyében, felhasználta személyes kapcsolatait, és nem hagyta veszni azt az értéket, amit Szent István és örökösei megteremtettek Pannónia Szent Hegyén. A genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá helyeztette az épületegyüttest, amely messze néző, hosszú zölkupolás tornyával a mai napig hirdeti az ezredéves történelmet. Semleges zónává nyilváníttatta az épületegyüttest és annak közvetlen környékét, így Győrszentmártont is. Megóvta az itt lakókat is a pusztítástól, a Szálasi-féle nyilasuralomtól. A magyarországi Szent Benedek Rend főmonostora, a magyar kereszténység és katolicizmus fellegvára a hivatalosan megkötött szerződés szerint gyermekmenhely szerepét töltötte be 1944. október 14-től a háború befejezéséig. A HIVATALOS CÍM MÖGÉ BÚJTATVA A FŐAPÁT TUDTÁVAL FOLYT AZ EMBERMENTÉS. Az élet adta a kényszerű parancsot a főapátnak és a menedékhely irányítóinak: oltalmat adtak zsidó üldözöttnek, fiatalnak, idősnek ugyanúgy, mint a leventekorú legényeknek és ellenzéki politikusnak. Ez az embermentő szolgálat jellemezte a főapát hatáskörébe rendelt összes intézményt, épületet és személyt. Győrszentmárton vezetőjegyzőjének helyettese így írta le ezt az időszakot és bátor cselekedetet: „Leventéink mentsvára a pannonhalmi ‘büszke fellegvár’ volt, de otthona és megmentője volt 3000 magyar életnek is a harcok kritikus napjaiban, amikor az a főapát, aki Szálasit ismételt kísérletei dacára sem volt hajlandó fogadni, sarkig tárta a főmonostor kapuit messze környék mindenrangú menekültjének.” A kolostor tele volt menekültekkel. Még a keresztfolyosókban is szalmazsákokon aludtak az emberek, a falu lakossága is ott húzódott meg. Háromezer emberről kellett gondoskodni. Különösen védeni kellett azokat a leventekorú fiatal fiúkat, akiket a nyilasok többször is el akartak hurcolni magukkal.

100

KELEMEN KRIZOSZTOM

101

FEJEZET

Számok és tények a vészterhes időszakból 1945. május 31-ig – a rendtagok és a személyzet nélkül – Pannonhalma falai között menekült meg: 418 gyermek, 220 felnőtt, 52 nővér, 70 fekvő beteg és 9 újszülött látott napvilágot. Rajtuk kívül további kb. 2000 gyermek és nő kapott menedéket, 120 műtétet is végeztek. Itt menekítették át az Operaház díszleteit és a Nemzeti Színház több értékét. A falak között kapott helyet és védelmet a Nemzeti Múzeum és Nemzeti Galéria több teherautónyi műkincse. Kelemen Krizosztom megszervezte a kolostor gazdaságos működtetését. Dr. Szalai Albert ravazdi jószágkormányzó segítségével fennakadás nélkül sikerült élelemmel és egyéb létszükséglettel ellátni a rászorulókat, menedéket kérőket. A Szent Benedek Rend a menhely kiadásait teljes egészében magára vállalta. A 760 személynek összesen 65 000 napi teljes ellátást biztosítottak és ezen felül még 12 000 egytálétellel látták el az átvonulás idején ideérkező „átmenő menekülteket”. 26.000 Pengő – segélynek minősülő – készpénztámogatást nyújtott a rend a győrszentmártoni és az átvonuló szegényeknek. A 760 személyből 85 fő protestánst, és „a zsidótörvény áldozatai” közül 35 főt részesítettek menedékben Kelemen Krizosztom vezetésével és felelősségével a rendtársak. Menekült az erőltetett menetből Kötelességünk megemlékezni arról az egyik leginkább ismertté vált történetről, amikor Kelemen Krizosztom és a kötelmúltban elhunyt Torda Lajos a saját lakosztályában bujtatta Geréb Györgyöt, aki később a szegedi egyetem professzora lett. Őt a „Radnótiféle” bori erőltetett menetből hagyták Kismegyernél egy árokban, abban a tudatban, hogy halott. Ő a helyiek tanácsára visszajutott Pannonhalmára és menedéket kért. Az ak-

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

kori állapotok és a napi ellenőrzések miatt a svájci igazgató nem akarta már befogadni, de Kelemen Krizosztom főapát ezt mégis megtette. Ennek oka, hogy az akkor kispapként az apátságban tartózkodó Farkas Virgil – későbbi plébánosunk –, személyesen kérte Kelemen Krizosztomot. Ő ajánlotta a védelem mindenáron való megadását egykori diáktársa számára. A koronázó palást őrzői Szálasi Ferenc nemzetvezetőnek Kelemen Krizosztom főapáttal szembeni ellenszenve a magyar Szent Korona 1944-45-ös hányatott sorsára is kihatással volt. A főapát – de még Szálasi helyettese is – a legkézenfekvőbbnek találta, hogy a területenkívüliséget élvező Pannonhalma legyen a nemzeti ereklye óvóhelye. Szálasi ezt mereven elutasította és a koronaőrökkel is szembeszállt e kérdésben, de a koronázási palástot személyesen Kelemen Krizosztomnak adták át megőrzésre. Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Krizosztom levelezésében találunk bizonyítékot arra, hogy a két főpap titkos akciót tervezett, és vélhetően szervezett („a S.C.”) a Szent Korona, és a Szent Jobb megmentése, hazai földön tartása érdekében akkor, amikor a korona és a hozzátartozó ékszerek már Velemben, a föld alatt várták későbbi, ismert sorsukat. Az egykori Győrszentmárton, ma Pannonhalma város lakóinak különösen okunk van, hogy megkülönböztetett tisztelettel adózzunk a főpap előtt. Az egyházi vezető mellett azt az embert is tisztelnünk kell személyében, aki szembeszállt a Szálasi-féle nyilas hatalommal, a nemzetvezetővel is. Az általa kivívott védelem megmentette a Főapátság környezetében lévő településeket a frontátvonulás borzalmaitól, és adott menedékjogot a rászorulóknak. Ahogy Szent Márton köpenyének egy darabját és Szent László fejereklyéjét az egykoriak a csatákban a győzelem reményében elől hordozták, úgy a pannonhalmi szerzetesek Kelemen Kritosztom vezetésével a keresztény humánumot tartották maguk előtt. És győztek! Győzelmük azt jelentette, hogy fizikai és szellemi értelemben megmaradt Pannonhalma és Győrszentmárton, azaz szülőföldünk. Életben maradtak szüleink, nagyszüleink. Ennek a különös figyelmet érdemlő embernek az élete – sajnálatos módon – akkor került érdemtelen pályára, mikor hazájának olyan szolgálatot tett, amellyel kevesen büszkélkedhettek. A háború után felmérte a veszteségeket, és erejét megfeszítve próbált kapcsolatot teremteni az új hatalommal.

102

KELEMEN KRIZOSZTOM

Ha meghalok, vigyetek haza! Az 1950. november 7-én Pittsburgh-ben bekövetkezett halála előtt rendtársától ezt kérte: „Ha meghalok, vigyetek haza!” Amikor 1947-ben vonata elhagyta a győri állomást – a vele utazó egykori diákja elbeszélése szerint – hosszasan integetett az ablakból és arról beszélt, hogy Pannonhalma tornyát ő újíttatta fel, és reméli, egyszer majd ott fog örök nyughelyet találni. Így lett. Születésének 100. Évfordulóján Szennay András főapát – egykori titkára – hazahozatta hamvait, majd Pannonhalma milleniumakor, 1996-ban Várszegi Asztrik főapát, hamvait az apátság tornyának tövében helyeztette örök nyugalomra. Sólymos Szilveszter atya írta róla: „Kelemen Krizosztommal egy nemes lelkű, a tragikus és viharos időkben sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes főapát szállt sírba.” Kelemen Krizosztom megreformálta a szerzetesi életet, a magyarországi történelmi keresztény egyházak egységén munkálkodott, ő küldte Brazíliába az első pannonhalmi bencést, az emigránsok lelki gondozására. Kiváló tanár, nevelő és hitszónok volt. Lelkes támogatója volt a KALÁSZ-KALOT mozgalomnak, Győrszentmártonban az Ő idejében és támogatásával és Békés Gellért vezetésével jöttek létre a helyi szervezetek. 1945-ben országos KALÁSZKALOT találkozót tartott az arborétumban. Hosszasan sorolhatnák még érdemeit. Tavaly bérmaszülőként résztvettem a pannonhalmi fiatalok bérmálásán. Akkor, ott – Kelemen Krizosztom negyedik utódja –, Várszegi Asztrik főapát úr elmesélte, hogy 24 órával korábban XVI. Benedek pápánál járt, aki meg-

103

FEJEZET

De nem találta helyét a közéletben. A politikai paletta két szélsőséges irányzatának egyike sem akart együttműködni vele. Kelemen Krizosztom azt vallotta, hogy „Csak egy politikát folytattam: és ez a Rendem politikája.” Ennek megfelelően viselkedett és kényszerűen vállalt önkéntes száműzetésbe vonult az Amerikai Egyesült Államokba. Azok közé tartozott, akik utolsókként kaptak útlevelet a kommunista hatalomátvétel előtt Rákosi Mátyás (akkor még) miniszterelnök-helyettes engedélyével Nagy Ferenc miniszterelnöktől. Rákosi egy későbbi alkalommal kijelentette: Pannonhalma azért maradhat meg, mert Kelemen Krizosztom külföldön tartózkodik. Áldozathozatala ekkor is helyesnek bizonyult.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

kérdezte milyenek a pannonhalmi fiatalok. Ekkor Ő azt mondta a pápának, hogy „szent emberek utódai ők”. Igen, szent emberek utódai vagyunk mindannyian és ezt kell tudatosítanunk magunkban és gyermekeinkben. Olyan emberek éltek közöttünk, akik lángoszlopként mutatják még ma is az utat. Kelemen Krizosztom olyan emberi nagyságról tett bizonyságot, ami érthetetlenné teszi, miért nem szerepel a történelemkönyvek lapjain. Nekünk emlékező utódoknak kötelességünk emlékét megőrizni és továbbadni.

A Keszthely-Zalai BDSZ Szervezet 2008. évben emléktábla állítással emlékezett meg a megye nagy szülöttjéről Kelemen Krizosztom bencés főapátról. A június 28-án tartott emléktábla állításon együtt ünnepeltünk a pannonhalmi Szent Benedek Renddel, a Magyar Tudomáynos Akadémia elnökével és Hahót Község képviselőjével. Az emléktábla avatáson Benk Zoltán, a keszthelyi szervezetünk elnöke köszöntötte a vendégeket: 104

KELEMEN KRIZOSZTOM

105

FEJEZET

Kedves Diáktársak! Kedves Vendégeink! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Emléktáblát avatni felelősségteljes és kockázatos feladat. Felelősségteljes, hiszen az emléktábla azt a célt szolgálja, hogy felhívja a köz figyelmét arra a nagyszerű személyre, akinek emléket állít. Kockázatos dolog, mert abban az esetben, ha az emlékezők nem kellőképpen ismerik az adott személy életútját, úgy kellemetlen helyzetbe is kerülhetnek. Kelemen Krizosztom esetében csak a felelősség nyomta mindannyiunk vállát, akik ezt a mai ünnepet megszerveztük, hiszen ismerve életútját, kockázatról nem beszélhetünk. Kelemen Krizosztom – Hahót nagy szülötte – az élet minden területén kiválót alkotott. Nagyszerű emberségéről már fiatalon, az első világháború idején Nyalkai plébánosként tanúbizonyságot tett. Tanárként az ifjúság oktatásában és nevelésében jeleskedett. A budapesti Bencés Gimnáziumban 1934-ben érettségizett az egyetlen osztálya, amelynek tagjai közül ma már csak a 93 éves Dr. Laborc Ákos él, aki lélekben velünk van. Kelemen Krizosztom főapátként emberfeletti küzdelmet folytatott szeretett Rendje lelki, szellemi, és anyagi felvirágoztatásáért. Tudósként a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként nem csak saját magának, hanem a Pannonhalmi Szent Benedek Rendnek és az oktatás ügyének is nagy szolgálatot tett. Megállapíthatjuk, hogy az „Ora et labora” szellemében kitartóan és példamutatóan helytállt, bármilyen – gyakran számára megoldhatatlannak látszó – feladattal találta is szembe magát. Szalai Béla diáktársunk ez év januárjában hívta fel a figyelmemet, hogy ebben az évben lesz Kelemen Krizosztom főapát megválasztásának 75. évfordulója, amely nemcsak a pannonhalmi Szent Benedek Rendnek, hanem a Keszthelyzalai bencés közösségünknek is jeles ünnepe. Méltó megünnepléséhez önzetlen segítséget nyújtott a pannonhalmi Szent Benedek Rend és a Magyar Tudományos Akadémia és Hahót Község Önkormányzata, amelyet e helyről is nagyon köszönünk. Köszönetemet fejezem ki az emléktábla állító bizottság tagjainak, élükön Szelestei Tamás elnök úrnak. Tisztelt Ünneplő Vendégeink! Tanuljunk Kelemen Krizosztom példájából, merítsünk erőt viselt szolgálatunk teljesítéséhez, mindennapi küszködéseinkhez és legyünk büszkék rá.

I.

1989-2009

A LMANACH 2008

M ENT

VALAKI A HEGYEN ÁT …

BDSZ A LMANACH

Aktuális információ: A Pannonhalmi Pándzsa Klub egyesület javaslatára Pannonhalma város önkormányzata (2009. január 27-én) posztumusz Pannonhalma Díszpolgára címet adományozta Kelemen Krizosztom főapát úr számára.

Felhívás K ELEMEN K RIZOSZTOM BOLDOGGÁ AVATÁSI ELJÁRÁSA MEGINDÍTÁSÁRA

Kedves Diáktársak! 70 éve, hogy Pannonhalmán az olasz gimnázium megkezdte működését. Ezen évtizedek kortanújaként vallom és hiszem, hogy néhai Kelemen Krizosztom életútja, az Egyházhoz való hűsége és tényleges tettei kiérdemlik a boldoggá avatási eljárásnak kezdeményezését, hogy példaképként hatékony segítséget nyújtson korunk számára. A kezdeményezés szinte kötelező feladatot jelent a Rend illetve a Bencés Diákszövetség számára. Kérem mindazon diáktársunkat, aki a javaslathoz kapcsolódóan bármilyen kiegészítő adattal, ismerettel, de ha csak megerősítő véleménnyel is bírnak, azt juttassák el a Diákszövetség címére. Támogatástokat kérve, tisztelettel: Dr. Károly István (Bp 40) 106

A BDSZ 20 ÉVE

Ima A

D IÁKSZÖVETSÉG

ELNÖKSÉGI ÜLÉSEI ELÕTT

Urunk Istenünk! Te vagy a mi reményünk – hallgass meg minket! Ismered gyengeségeinket – segíts, hogy úrrá lehessünk azokon! Ne engedd, hogy belefáradjunk vállalt feladataink elvégzésébe - reménységünket erősítsd! Adj erőt és bölcsességet az új feladatok felismeréséhez és elvégzéséhez! Nyisd meg szívünket egymás elfogadására – társai, támaszai, biztatói lehessünk egymásnak a közösségért való munkálkodásban. Add, hogy ne a magunk személyének fontosságát lássuk – az elhatározásaink megvalósulásához vezető utat mutasd nekünk. Adj nekünk bölcsességet a terhek megosztásában. Mennyei Atyánk! Te mindahányunknak másokéval fel nem cserélhető értékeket adtál – azt akartad, hogy ezekkel szolgáljuk diáktársaink közösségét. Add, hogy vállalt szolgálatunk jó testvérré tegyen bennünket, hogy méltók lehessünk diáktársaink bizalmára! Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké! Amen!

1989-2009

KEZDEMÉNYEZÉSEINK

F ELHÍVÁS

AZ

Ösztöndíjalap támogatására BDSZ

A FIATALJAINKÉRT

Diákszövetségünk 2008. februári küldöttgyűlésén elfogadott 6. számú határozata:

A küldöttgyűlés a javaslatot egyhangú szavazással elfogadta. Reményeink szerint sikerült olyan célt kitűzni, amelynek támogatását tagságunk fontosnak érzi. Az Alapítvány javaslatát elfogadva százezer forint évenkénti támogatás pályázható meg a diákok részéről. Az első évben a pályázati kiírásra 34 pályázat érkezett, ebből 10 diáktársunknak tudtuk megítélni az ösztöndíjat. Örülnénk, ha a jövőben inkább harminc, mint húsz bencés diák mondhatná: a BDSZ-ösztöndíj segít a diploma megszerzésében.

109

FEJEZET

A BDSZ garanciát vállal legalább évi 1 millió forint ilyen célú elkülönítésére. A pályázat kiírására és a pénzösszeg kezelésére a BDSZ felkéri, illetve felhatalmazza a Medium Pro Educatione Alapítványt.

II.

A bencés diákok továbbtanulásának támogatására a BDSZ létrehozza Bencés Ösztöndíjalapját. A BDSZ kéri tagjait, hogy lehetőségeik szerint támogassák ezt az alapot. Az alapban évente összegyűlt pénzösszeg kiosztása pályázati formában történjék.

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

Iskolaalap

AL MANACH 2008

BDSZ

AZ ISKOLÁINKÉRT

A Bencés Diákszövetség 2007. február 10-i küldöttgyűlésének 5. sz. határozata: – A bencés iskolák támogatására a BDSZ létrehoz egy támogatási alapot, évi 1 millió forint összeggel. (A két gimnázium nevezze meg azokat a konkrét célokat, amelyet meg kívánnak valósítani a támogatásból.) – a BDSz arra kéri tagjait, hogy lehetőségeik szerint egyéni adományukkal támogassák ezt az alapot. (BDSZ Iskolaalap) – A BDSz Elnöksége az így, az évente összegyűlt összeget adja át az iskolák vezetésének, azt egyenlő arányban megosztva a győri és a pannonhalmi gimnáziumok között. A küldöttgyűlés a javaslatot egyhangú szavazással elfogadta. A meghirdetett Iskolaalapba is várjuk a befizetéseket. Az alapban összegyűlt összeget a két gimnázium részére a májusi találkozón adjuk át. Mindkét alap működését legalább három évig fönntartjuk, és azt reméljük, hogy később is fönntarthatóak maradnak. Az alapok természetesen nem csak az egyesületi tagok által támogathatók, ezért megköszönjük, ha a felhívást az osztálytársaid felé is továbbítod. Ha teheted, kérjük tehát – és köszönjük – cselekvő támogatásodat. Köszönjük megértéseteket, bizakodással várjuk céljaink támogatását – egy erősebb BDSZ-ért, és a jól működő BENCÉS ISKOLÁK-ért!

110

1989-2009

KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A BDSZ Segélyalapjáról

A Segélyalap célja, a támogatás alapelvei: Támogatásban részesülhessen mindenki, aki a BDSZ tagja, tag házastársa, gyermeke. – Tisztában vagyunk azzal a korláttal, hogy nem leszünk képesek a cca. háromezer fős tagság minden gondját – baját orvosolni. Célunk, hogy a leginkább rászorultakat segítsük meg.

111

FEJEZET

Tényleges tevékenységét a Segélyalap 2002. évben kezdte meg. Az alap már a kezdetekkor rendelkezett működési szabályzattal, azonban a problémák és a félreértések tisztázása, az egyértelmű kezelés miatt ez a szabályzat 2005. évben átdolgozásra került. A módosított segélyezési gyakorlat a 2005. évi kibővített elnökség jóváhagyása után, (2005. 04. 25.) lépett hatályba.

II.

A

szolidaritást is magában foglaló bencés szellemiségnek megfelelően Szcs Laci (Ph 74) diáktársunk váratlan halálával, 2001ben merült föl annak igénye, hogy próbáljuk megsegíteni azokat a diáktársainkat illetve családjaikat, akik – önhibájukon kívül, váratlanul – nehéz helyzetbe kerültek. A Bencés Diákszövetség küldöttgyűlése 2001 novemberében úgy határozott, hogy erre a célra létrehoz egy pénzügyi alapot. A Segélyalap forrása a befolyt tagdíjbevételek 20%-a, valamint a célirányos befizetések. A Segélyalap operatív működtetésére az ügyvezető Elnökség öt főt kért fel, akik felvállalták a működés kereteinek kialakítását, valamint a Segélyalap működésének beindítását, ezt követően az Alap működtetését.

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

A támogatások elosztásánál élvezzenek elsőbbséget: – a váratlan haláleset miatt, házastárs (családfő) nélkül maradt diáktársaink vagy hozzátartozóik; – baleset miatt nehéz helyzetbe jutott diáktárs, vagy hozzátartozója; – hosszan tartó, súlyos betegségben szenvedő, kiskorú gyermekeket nevelő társaink vagy házastársa; – a több gyermekes családok. A segítség mértéke ne jelképes, hanem jelentős összegű legyen, érezhetően járuljon hozzá bajba jutott diáktársaink anyagi lehetőségeinek javításához. Ne aprózzuk el anyagi lehetőségeinket, inkább kevesebb rászorulót támogassunk jelentősebb összeggel. Folyamatos támogatást (appanázst) szervezetünk nem tud felvállalni, ezért az alkalmi, egyedi támogatásokat preferáljuk, jóllehet ismétlődő támogatások lehetősége nincs kizárva. Az elmúlt hét évben (2002 – 2008) a BDSZ 2.850.000,- forint összegben ítélt meg támogatást, 16 rászoruló diáktársunknak vagy hozzátartozójának. A Segélyalap működése, aktivitása az utóbbi évben némileg csökkent. Ezúton is szeretném buzdítani a regionális szervezeteket, hogy a látókörükbe került diáktársaink megsegítésére, a problémák átmeneti enyhítésére a BDSZ keretein belül is van lehetőség. Elsősorban tőlük várjuk a bírálati szempontoknak megfelelő esetek jelzését, a rászorultság tényeinek feltárását, a szükséges igazolások beszerzését. Segélyezési kérelmet a BDSz központi levelezési címére kérjük eljuttatni. Horányi Márton (Ph 83)

112

1989-2009

KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A Z ’ ÚJKORI ’

BENCÉS JÓTÉKONYSÁGI BÁLOK

FEJEZET

113

II.

A

Bencés Diákszövetség 1923-as megalakulása után nem sokkal, már a 20-as években megindult a bencés bálok folyama, melyeknek már akkor is jótékonysági céljuk volt. A hamarosan az egyik legrangosabb budapesti farsangi bálnak számító társadalmi esemény a II. világháború után a kommunista hatalomátvétellel együtt lehetetlenült el, a Diákszövetséggel együtt. A Diákszövetség 1989-es újjáalapítása után 17 évet kellett várni a bálozás szép hagyományának feltámadásáig. A 2001-ben alapított Medium Pro Educatione Közhasznú Alapítvány kuratóriumi tagjai a BDSz-szel együtt határozták el, hogy 2006-ban ismét útnak indítják a Bencés Bált. A bál megszervezését a Medium Alapítvány vállalta magára. A bál szervezésében, lebonyolításában és a tombola ajándéktárgyainak összegyűjtésében kimagasló szerepet játszottak azok az öregdiákok, akik vállalkozásuknak, szakmájuknak megfelelő segítséget nyújtottak a szervezőknek, emelve ezzel a bál fényét, „bencés” jellegét. Az első rendezvényre 2006. február 18-án került sor a budai várban, a Magyar Kultúra Palotájában. A bál egyházi fővédnökségét – ahogy azóta az összes bálét – Várszegi Asztrik főapát úr vállalta el, akit Hortobágyi Cirill atya képviselt, a világi fővédnök pedig Dr. Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke lett. Mindketten beszédben köszöntötték az egybegyűlteket, méltatva az új kezdeményezést. A jótékonysági célt, melyet a bál résztvevői felajánlásaikkal támogathattak, abban az évben a Bencés Segélyalap jelentette. Így a bálozók a nehéz helyzetbe jutott diáktársaikon segíthettek. A II. Bencés Jótékonysági Bálra 2007. február 10-én került sor a belvárosi Duna Palotában. Világi fővédnökként Faber Miklós, Asztrik atya képviseletében Cirill atya szólt az egybegyűltekhez, akik együtt ünnepelhettek bencés tanáraikkal, a Meschedéből érkező német vendégekkel. A jó hangulatot ebben az évben is a Kistemplomos Lovagok együttese biztosította, így az öregdiákok osztálytársaik zenéjére táncolhattak. A bál eredményeként 2 millió forintos

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

támogatás gyűlt össze, melyet a bencés gimnáziumok határon túli magyar diákjainak támogatására fordítottak a szervezők. A III. Bencés Jótékonysági Bálnak a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum adott otthont 2008. január 26-án. Világi fővédnökként Lámfalussy Sándor, az euró atyja emelte a bál fényét, aki a bál előtt, de már a bál helyszínén mutatta be első magyarul is megjelent könyvét. Ebben az évben egyházi fővédnökünk, Asztrik atya személyesen is részt vett a bálon, a fővédnökök köszöntői után pedig a pármai Saxofolia együttes koncertje következett. A szervezők a bál jótékonysági céljául a bencés gimnáziumok természettudományos képzését választották, ezzel tisztelegve Jedlik Ányos emléke előtt, akinek arcképe felkerült a bált támogató személyek és szervezetek által kapott támogatói éremre, valamint a Jótékonysági Tombola mellé járó báli emlékéremre. A bálon összegyűlt 2 millió forintos támogatást a BDSz és a Medium Alapítvány együtt adta át a május végi pannonhalmi találkozón és az azt egy héttel megelőző győri közös érettségi találkozón. Az elmúlt évek megmutatták, hogy ha a diáktársak egy jó és szép ügy, egy bál szervezése érdekében összefognak, akkor nem csak egy igazi ünnepnappal lesz gazdagabb a bencés diákok naptára, de olyan ügyek mögé – elsősorban gimnáziumaink támogatására – is felsorakozhatunk, amelyek nagysága bőven meghaladná az egyes diáktársak erejét, és olyan támogatókat is megnyerhetünk, akik másként nem támogatnák intézményeinket. 114

B ISCHOF P ÉTER : Az első bencés bál megnyitóbeszédének befejezése:

Köszönet fiataljainknak a bátorságért, hogy számunkra is meglepő módon nem azt kérdezték, rendezhetnénk-e bált, hanem azt mondták – (határozott fiatalos hévvel): bált rendezünk. Igazi bencés bált. Bár nem tudjuk, mert nem tudhatjuk, hogy milyenek voltak az egykoriak, akkor is megcsináljuk. Aki tud, majd úgyis segít. Ezért lehetünk ma itt. Köszönet és főhajtás ma tehát elsősorban annak a bátor ifjú csapatnak jár, akik a bál gondolatát fölvetették, és rendezését is vállalták. Így született meg tehát a Medium pro educatione Alapítvány mögött álló bencés ifjaknak köszönhetően a Bencés Diákszövetségünk bálja. Mivel pedig ma az az érdekünk, hogy az mielőbb meg is kezdődhessen, a bált megnyitom: Szép, emlékezetes estét kívánok kedves Mindnyájatoknak!

1989-2009

KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A Bencés Egyetemi Tagozatok

FEJEZET

115

II.

A

Bencés Diákszövetség már 1989-es megalakulásától magához kívánta vonni nem csak a több évtizede érettségizett diáktársakat, de a bencés diákok legújabb évfolyamait is. Ez azonban nem ment könnyen, hiszen a bencés iskolákból kikerülő diákoknak először az egyetemeken kellett helytállniuk, majd családot, egzisztenciát kellett teremteniük, így általában már csak a megállapodott, ’befutott’ diáktársak jelentek meg a Diákszövetségben, akiknek már jutott energiájukból arra, hogy szervezett kerekeken belül ápolják a bencés örökséget. A fiatalabb generációk felé való fokozott nyitásra 2006-ban került sor, amikor az újonnan megválasztott elnökség és az ezen generációk szervezését magára vállaló Medium Alapítvány együttes szervezésében megvalósult az első bencés bál. A bálszervezést követően olyan intenzív eszmecsere bontakozott ki a BDSz és az Alapítvány között, amelynek eredményeként 2007-ben megszületett a két szervezet közötti együttműködési megállapodás, amelyben a BDSz vállalta az ifjabb generációk intenzív támogatását, a Medium Alapítvány pedig az egyetemisták szervezését. Ennek során 2007-ben került sor a BDSz egyetemi tagozatainak megalapítására Pécsett, Budapesten és Győrben, 2008-ban pedig Szegeden. Az egyetemi tagozatok ugyanazokra a gimnáziumi barátságokra épültek, mint maga a BDSz, és ott kezdtek el jól működni, ahol megvolt az a „kemény mag”, amely egymást erősítve megkezdte a más évfolyambeli diáktársak összefogását, segítését. A tagozatok célja nem lehetett más, mint az ifjú diáktársak előtt álló három nagy feladat, a diploma megszerzése, a sikeres munkavállalás és a családalapítás közül az első megkönnyítése. Alapvetően önsegélyező céllal alakultak meg, a diáktársak közti információcsere megkönnyítésére, mellyel lehetővé vált, hogy az „ifjabb öregdiákok“ az adott egyetemen már több félévet elvégző di-

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

áktársak segítségével megkapják azokat az apróságokat – jegyzetet, egy jó tanár nevét, egy vizsgáról szóló példát, de leginkább a személyes példaadást – amelyekkel kikerülhetőek az egyetemi lét buktatói, és megszerezhető az a többlettudás, amely keresetté teszi a végzőst a munkapiacon. Ennél talán fontosabb, hogy olyan hátteret, baráti találkozási alkalmat jelentenek, amelyek nem hagyják, hogy a gimnáziumi évek alatt megszerzett értékeket elmossák az egyetemi évek nem mindig pozitív benyomásai. Az egyetemi tagozatok tagjait segítette a BDSz azzal is, hogy létrehozta a Bencés Ösztöndíjalapot azzal a céllal, hogy a leginkább tehetséges, valamint a leginkább rászoruló diákokat évenként jelentős összeggel támogassa. A pályáztatást a Medium Alapítvány végezte, az első 10 pályázó a 2008-as győri közös érettségi találkozón, illetve a májusi pannonhalmi találkozón vehette át az egyenként 100 ezer forintos támogatásokat. Így az egyetemi városokban megindult a baráti sörözések, találkozások új folyama, ahol már mindenkit szeretettel vártak az asztal köré, azokat is, akik nem ugyanabban az osztályban, évfolyamban végeztek. És megkapták annak tudását, hogy ügyelniük kell egymásra, nem csak a gimnáziumi osztálytársakra, de minden volt bencés diákra. És hogy nincsenek egyedül, nem csak Alma Materükre, nem csak osztálytársaikra, de az öregdiákok egész közösségére számíthatnak – legyen szó tanulásról, munkáról, szociális problémákról vagy másról.

116

1989-2009

KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A Medium Pro Educatione Közhasznú Alapítvány

FEJEZET

117

II.

1998

-ban, amikor az akkori XII. A osztály néhány tanulója leérettségizett, ősszel pedig elkezdték egyetemi tanulmányaikat, megfogalmazódott bennük, hogy azt a közösséget, amelyet megtapasztaltak és részeivé váltak Pannonhalmán, őrizni és támogatni kell, mert olyan értékeket hordoz, amelyek megtartják az embert, bárhová kerül is. Egyetemi éveik alatt pedig azt tapasztalták meg, hogy a bencés gimnáziumokból kilépő évfolyamok sorai megkapták ugyanezeket az értékeket, és hogy egy nyelvet tudnak beszélni, náluk akár 50 évvel idősebb emberekkel is, olyanokkal, akiket azelőtt soha nem ismertek. Ezek a tapasztalatok és az a tudás, hogy nem minden bencés öregdiáknak adatik meg, hogy ebben a közösségben részt vegyen – különösen a fiatalabbak esetében ez inkább szerencse kérdése volt, mint tudatos választás – úgy gondolták, hogy létre kellene hozniuk egy olyan szerveződést, amely tudatosan felvállalja az ifjabb és idősebb bencés öregdiákok közötti kapcsolat szervezését. Ennek eredményeként született meg a Medium Pro Educatione Közhasznú Alapítvány 2001-ben. Az alapítók, Csóka Gáspár atya és Világhy András (Ph 98) hat kurátort – Komáromi Zsoltot, Horváth Gellértet, Deli Gergelyt, Hauberl Gergelyt, Abért Jánost és Kemény Gábort (mindannyian Ph 98) – bíztak meg azzal, hogy társadalmi munkában szervezzék a bencés gimnáziumokból már kikerült, de munkát még nem vállaló, családot még nem alapító öregdiákokat, és fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a Bencés Diákszövetséggel, amely inkább a már családos, egzisztenciáját megteremtett diáktársak közössége volt. Az alapítvány adminisztratív hátterének kiépítése és a kezdeti lépések után (kapcsolatfelvétel a BDSz-szel, előadások tartása, adventi gyertyagyújtások szervezése a Szent Márton Kamarakórussal együtt, pályázatok a gimnazisták számára, kiállítások szervezése) 2005 őszén fogant meg a kurátorok fejében,

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

hogy a bencés kalendárium jeles eseményei mellett szükség lenne egy olyan reprezentatív eseményre, amely teret adna az idősebb és fiatalabb diáktársak találkozására, teret olyan eszmecserékhez, amelyek tovább erősíthetik az öregdiákok elkötelezettségét az Alma Mater és az ifjabb generációk megsegítése iránt. A kezdeményezést a BDSz teljes támogatásáról biztosította, így 2006ban megrendezésre került az első Bencés Jótékonysági Bál, melynek évenkénti szervezése azóta is az Alapítvány feladata. Az Alapítvány és a BDSz kapcsolatát 2007-ben támogatási szerződés formalizálta, amelyben a Diákszövetség az Alapítványt bízta meg az egyetemista öregdiákok szervezeteinek kialakításával. A BDSz – tovább erősítendő az egyetemi tanulmányokat végző öregdiákok iránti szolidaritását – 2007-ben megalapította a Bencés Ösztöndíjalapot, melynek pályáztatás útján való lebonyolításával szintén az Alapítványt bízta meg. 2007 tavaszán indult meg az egyetemista öregdiákok BDSz-en belüli szervezeteinek, az Egyetemi Tagozatoknak a kialakítása, amelyet szintén az Alapítvány végzett. Májusban Pécsett, októberben Győrben és Budapesten, 2008 tavaszán pedig Szegeden alakult meg az egyetemi tagozat, lehetőséget kínálva az érettségizett diákoknak, hogy egyetemi tanulmányaik helyszínén kapcsolódjanak be a BDSz életébe. Elsősorban ezt a generációt szólította meg a 2007 őszén alapítványi szervezésben megrendezésre került Első Bencés Sportnap, amelyen a fiatalabb generációk oldottabb légkörben találkozhattak, és megidézhették a gimnáziumi évek sportmeccseinek hangulatát. Reméljük, hogy az Alapítvány eddigi munkájával sikerült hidat építenünk a bencés öregdiákok generációi között, és teret adnunk olyan előrevivő kezdeményezéseknek, mint gimnáziumaink és egyetemistáink támogatása. Nem lehet más a célunk a jövőben sem.

118

1989-2009

KEZDEMÉNYEZÉSEINK

D R . J OBBÁGY L AJOS

Mária-zarándoklatok 10 éve Boldogasszony-kápolnától Máriabesnyôig Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk !

FEJEZET

119

II.

R

égi emlékkép jut eszembe, amikor ezt a kis visszatekintést írom. A 60-as évek második felének éveit töltöttem Pannonhalmán. A május különlegesen szép hónap volt „a hegyen”, a tavasz virágai, a zöldülő természet színesítette a domboldalt. Ebben a hónapban esténként a Boldogasszony kápolnába jártunk ki, ahol elénekeltük a Loretói litániát, a liturgikus időszakhoz igazodó Mária antifónát, majd záróénekként a Boldogasszony anyánk kezdetű éneket, melynek szövege éppen Pannonhalmán született. Azóta, amikor a Lóretói litániát éneklem, gyakran a régi májusi képek jutnak eszembe, ahol diáktársaimmal együtt énekeltünk, fohászkodtunk Máriához: „Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról.” Talán ezek az emlékképek keltették életre a Bencés Diákszövetség vezetőségében és Kovács Attilában (Ph 55) azt az ötletet és kezdeményezést, hogy évenként ismétlődően az ország különböző részén a Mária tisztelet jegyében találkozzunk. A zarándoklat ötlete és javaslata elsődlegesen Kovács Attila nevéhez fűződik, aki több mint egy évtizeden keresztül szervezte, irányította ezt a kezdeményezést. A Diákszövetség programját is színesítette a különböző országrészben, és két alkalommal határainkon túl is megtartott, gazdag programmal összekötött rendezvény. A zarándoklatoknak külön lendületet és rangot adott az, hogy Asztrik főapát úr majdnem minden alkalommal részt vett a rendezvényen: közöttünk volt, együtt ünnepelt velünk. Külön említést érdemel a Máriapócson tartott zarándoklat, ahol első alkalommal voltunk együtt két napon keresztül. Az egyik napon görög rítusú, a másik napon pedig latin szertartású liturgián vehettünk részt. Az évek során többnyire egynapos rendezvényekre került sor, végigjártuk a Dunántúl és a keleti országrész Mária kegyhelyeit. Sokan talán először hallottak közu lu nk Petőfiszállás-Szentkút Mária kegyhelyről – ahol az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálosok

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

végzik szolgálatukat –, mely évszázados alföldi búcsújáróhely. Itt hallgathattuk meg Bárth János néprajzkutató előadását a búcsújárások történetéről, szokásairól, népi hagyományairól. Igazán gazdag, színes és humoros előadás volt. Azóta a kegyhely és környéke sokat változott, ma már színvonalasabb vendégfogadásra is alkalmassá tették a visszatelepült pálos szerzetesek. Talán érdemes lenne ismét visszajönni, megtapasztalni a pozitív változást. A zarándoklatok történetében újdonság volt az 2006-ban, amikor átléptük az országhatárt. Máriaradnán, Gyulán voltunk kétnapos program keretében. Radnán a domboldalon a magyar városok hívei által épített és felújított stációk előtt jártuk végig a szenvedés útját, Léber Mihály (Ph 66) atya vezetésével. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a résztvevőkben maradandó élményt hagytak a meredek úton felfelé vezető keresztút, a közben elmondott imák és énekek. Ugyancsak két napos találkozó volt a Máriagyűdön és Eszéken megtartott zarándoklat. Az Eszéken megtartott szentmise és az azt követő agapé a kolostor udvarán szintén felejthetetlen élmény volt. A ferences kolostorban lévő templomban Richárd atya mondta a szentmisét, ahol a Miatyánk alatt az oltárt körbefogva, kézfogással jeleztük összetartozásunkat. Szentmise után a háború nyomait erősen viselő kolostorudvaron ebédeltünk meg a hozott hazaiból, és jólesett az, hogy a magyarul nem tudó ferences szerzetes hideg ásványvízzel kínált bennünket. Az elmúlt évben Győrben jöttünk össze a Könnyező Szűzanya kegyképe előtt. Sokszínű, gazdag programot állítottak össze győri diáktársaink, kiváló vendéglátásban volt részünk. Az elképzelés és javaslat, – miszerint a zarándoklatot szeptember harmadik hétvégéjén szervezzük meg – úgy tűnik bevált, így ez év során is szeptember hónap harmadik szombatján szeretnénk Máriabesnyőn megtartani szokásos zarándoklatunkat. Úgy gondoljuk, hogy a főváros, illetve Gödöllő közelsége miatt a Gödöllői HÉV állomástól már gyalog tennénk meg az utat a máriabesnyői templomig. A kegytemplomban és környékén színes, gazdag lelki programmal igyekszünk felkelteni diáktársaink érdeklődését, annak érdekében, hogy minél többen vegyünk részt ennek a szép hagyománynak a folytatásában. Kecskemét, 2009. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján

120

T ERÜLETI SZERVEZETEINK

–

EGYKOR ÉS MA

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

Baja

2000

FEJEZET

123

II.

szeptemberének végén emlékeim szerint Kammermann Csaba (Ph 86) egy „bencés sörözésről” hozta a hírt, hogy a Bencés Diákszövetség találkozót tart Baján, a Petőfi-szigeten. Gyorsan értesítettük az összes diáktársat, és a megadott időpontban megjelentünk a helyszínen. Egy csupa férfiakból álló társaságba csöppentünk, akikben két dolog volt közös: az, hogy egykoron mindegyikük bencés diák volt, és a másik, hogy azelőtt egyikőjüket sem ismertük. Ekkor derült ki, hogy a BDSZ Délkelet-magyarországi Területi Szervezetének baráti találkozójára érkeztünk. Faber Miklós (Bp 48) és Szalai Béla (Ph 58) ötlete igen sikeres volt, miszerint kimozdították az eredetileg szegedi helyszínről a találkozót, így mi, bajai, kalocsai, kecskeméti diákok is ízelítőt kaphattunk a Diákszövetségből. Ezúton is szeretném Nekik, rajtuk kívül pedig Jobbágy Lajosnak (Ph 69) és Rákos Gyulának (Ph 54) is mégegyszer megköszönni, hogy „házhoz hozták” nekünk a BDSZ-t! Már ekkor problémaként merült fel a távolság: Szegedtől Kecskemét 90, Baja 100, Gyula pedig 110 kilométerre van más-más irányban! Rögtön látható volt, hogy a lüktető, nyüzsgő klubélet kialakulásának enyhén szólva is voltak gátjai. Ezen az első találkozón kb. fele-fele arányban vettek részt bajai és környékbeli diáktársak, illetőleg kalocsai kecskeméti, szekszárdi és szegedi tagok. Mivel Baján jártunk, adta magát, hogy halászlé legyen az asztalon, amin közmegelégedésre azóta sem változtattunk (irigyeinktől ezért kaptuk a Halászlé Szervezet nevet). A következő évben bevontak engem is a szervezésbe, aminek megpróbáltam eleget tenni, és meghálálni a bizalmat: így a Baja környékiek aránya a növekvő létszám mellett is nőtt! Láthatóvá lett, hogy egy Baja-Kalocsa tengelyre épülő önálló területi szervezet meg fog tudni élni. 2002. szeptember 27-én, a harmadik összejövetelünkön már fontos döntések meghozatalára is sor került. Az előkészületekbe bevontuk kalocsai barátainkat is, és a program a kalocsai Főszékesegyházban szentmisével kezdődött, ahol Bábel Balázs Érsek Úr és Hortobágyi Cirill (Ph 77) pannonhalmi per-

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

jel is áldását adta ránk. A Szentmise után népes csapatunknak Kiss György (Ph 67) érseki titkár tartott vezetést, bemutatva az érseki palotát és a kincstárat. A tartalmas lelki útravalókkal felvértezve autókba szálltunk és irány Baja, ahol már várt minket a hallakoma. Rákos Gyuszi, a Délkelet-magyarországi szervezet akkori elnöke a vacsora után szót kért, és javaslatot tett arra, hogy a Szervezetből váljon ki Bács-Kiskun megye, és alakuljon meg egy új, önálló szervezet. (Ezzel átvágta a gordiuszi csomót, mert ötlet-szinten már terveztük ezt a lépést, de nem szerettünk volna senkit sem megbántani vele.) Javaslatát egyhangúlag megszavaztuk, és így jött létre a Bácskai Területi Szervezet, melynek élére ekkor Szalai Béla javaslatára megválasztottak engem. Néhány évvel később tovább osztódtunk, a kecskemétiek, megirigyelve az önállóságunkat, úgy döntöttek, hogy Ők is függetlenednek. Ez esetben is a távolság az egyik legfőbb ok: Baja-Kecskemét szintén 110 kilométer! Így is maradt a kb. 40 fős létszám (aktív és kevésbé aktív tagok), főként Baja és Kalocsa környékiek, de említést kell tennünk arról, hogy e létszám harmadát egy alig 2000 fős település, Nemesnádudvar adja! Többek között a Diákszövetség elnöke, Bischof Péter (Ph 75) is Nádudvar szülötte! Sajnos fájó pont, hogy Kiskunhalas és Jánoshalma csaknem fehér folt a térképünkön, holott nyilvántartásunk szerint ott is számos diáktársunk lakik. Több kisebb összejövetel (Kalocsán illetve Nemesnádudvaron), és a szinte napi személyes találkozók mellett minden évben megszerveztük a szeptember végi – október eleji regionális találkozónkat. Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a gyakran 40-50 évnyi korkülönbséget áthidalva megtaláljuk a közös hangot, feleségeinket is bevonva a közösségi életbe! Erre csak egy példa: váratlanul elutazott az üdülő gondnoka, ahol a találkozót tartottuk, és Márti, a feleségem vállalta el a halászlé elkészítését. A szentmise után lementünk az üdülőbe, ahol ekkor még vígan rotyogott a hallé, amit – horribile dictu! – egy nő főzött! Néhányan égett szagot véltek érezni, páran kenyeret kezdtek szelni a zsíroskenyérhez, de végül mindenkit sikerült megnyugtatni, hogy „csinált ilyet” már máskor is, legalább kóstoljuk meg! A végeredmény mindenkit meggyőzött, a halászlé állítólag jobb volt minden eddiginél (persze mindent tőlem tanult)! Szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért is, mert jelenleg is 5 fiatalunk (köztük saját fiam) jár Pannonhalmára, így bizakodóan tekinthetünk a jövőbe, hogy lesz majd aki egykoron átveszi tőlünk a stafétabotot. Vancsura László (Ph 84) 124

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

Budapest

A

125

FEJEZET

Második hétfők – minden hónapban Budapesten 20 esztendeje, hogy a Bencés Diákszövetség 40 évnyi „búvópatak-létezés” után hivatalosan is kimondta újjáalakulását. 2009 január hónap második hétfőjén 20. évfolyamát kezdi meg Budapesten a Bencés Klubnap. Kezdetben a KDNP székházában, később a kapucínusok Alsóvizivárosi Plébániájának hittantermében jöttünk össze, 1994 óta pedig folyamatosan a Fő utcai Szent Benedek Iskolában, ahol egy ideig bencés diák igazgatók voltak: Valter atya (Bp 50), Varga Karcsi (Ph 80), Visontai Kovách Zoli (Ph 63). A korábbi években a 60 fős díszterem székeit a szomszédos termekből kellett kiegészíteni. Manapság egy osztályterem is soknak bizonyul… („Sic pereat gloria mundi !”) Hajdan rendszeresen jelentek meg diáktársak Sopronból, Kőszegről, Ko-

II.

BDSz 1989 májusi újjáalakulását követően már 1990 januárjától fogva a tanév 10 hónapjában a Diákszövetség és a budapesti területi szervezet a hónapok második hétfőin találkozót szervezett a Budapesten, vagy környéken élő bármelyik bencés gimnáziumban tanult diáktársak találkozásának, együttlétének elősegítésére. A rendszeres fix időpont áthidalta az értesítési nehézségeket. Az úgynevezett – és valóságos – teadélutánokat a KDNP akkori székházában (XI. Nagy Jenő u.) majd a Fő utcai Kapucinus templom hittantermében, majd – ma is – a Fő utcai Szent Benedek Iskola termében tartjuk. Az indulás időszakában több kiemelkedő jelentőségű bencés tanár egyéniséget idéztünk fel esetenként, melyet részben kiadványainkban is megjelenítettünk. De Faber Miklós széles ismeretségi körét mozgósítva a nagy szakmai elismertséget szerzett egykori bencés diáktársainkból is hívott meg előadókat a „szabadegyetemi” előadásokra. Azon fáradozunk, hogy a találkozások folytatódjanak, változatos érdeklődést keltő programokkal és újra növekvő számú résztvevőkkel. A programokat mindenkor a hírlevélben közöljük. Ember Károly (Bp 51)

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

máromból, Esztergomból, Pápáról és természetesen Pestről és Csepelről. Számuk sajnálatosan fogy. Akik az utolsó tanévben végeztek, azok ma 78 évesek, de akik akkor kis elsősök voltak azok is ma már a 71. évükben vannak. Az utóbbi 60 esztendőben bencés diákok csak Győrött és Pannonhalmán járhattak. Ezért első sorban közülük számítunk azok részvételére, akik Pesten vagy annak közelében élnek. Nagyon várunk benneteket, mert sajnálhatjátok, hogyha távol maradtok ezekről az igen csak színvonalas valódi eseményekről. Már pusztán az előadók személye garancia volt arra, hogy nem lehetett csalódni a hallottakban. Néhány „nagy név” közülük: Erdélyi Zsuzsanna Kossuth díjas néprajztudós, Makovecz Imre építész, Sznyi Erzsébet zenetudós, Szokolay Sándor zeneszerző, Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Olasz Ferenc fotóművész, Görömbei András irodalomtudós (Ph 66), Nagy Gáspár † költő (Ph 67), Csáky Pál a felvidéki MKP elnöke, v. miniszterelnök-helyettes, Gedai István a Magyar Nemzeti Múzeum v. főigazgatója. Számos professzor : és akadémikus : Bertényi Iván ELTE Andrásfalvy Bertalan (So 47) Dávid Katalin PPKE Csurgay Árpád (Cs 54) Salamon László PPKE Vizi E. Szilveszter (Bp 55) Tomka Miklós (Ph 59) PPKE Németh G. Béla (Kg 42) Mészáros István (Eg45) ELTE Maróth Miklós (Ph 61) Rabár Ferenc (Bp. 47) Közg Turchányi György (Bp 31) SOTE Cs. Varga István (Gy 64) ELTE És akkor még nem említettem egy sor írót, költőt, művészt, tudóst, akik a maguk területén nagy hírű, megbecsült egyéniségek. Így a „mieink” közül Czigány György, Tringer László, Jankovics Marcell, Gereben Ferenc, Juhász László, Gerzson Pál, Szakolczay György, Szentmihályi Szabó Péter. Ugyancsak nem említettem a Bencés Rendből Richárdon kívül Alfonz, Placid, Szilveszter, Iréneusz és Farkas atyák nevét. És ha már a klérusnál tartunk, előadóink voltak Bíró László és Ladocsy Gáspár püspökök, továbbá P. Nemeshegyi Péter S.J., P. Vértesaljai László S.J., P. Tömördi Viktor OFM és. P. Szke János SDB. Utóbbi a Mindszenty Emlékbizottság elnöke és a boldoggá avatási eljárás posztulátora. Amint látjátok, az eddigi 186 vendégünknek csak egy töredékét soroltam föl. 126

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

Kifejezetten veszteségnek érezném, ha közülük vagy a nem említettek közül bárkinek az előadását elmulasztottam volna. Szeretettel hívlak és várlak Benneteket, hogy ezt a „szabadegyetem” jellegű kiváló alkalmakat a jövőben látogassátok szorgalmasabban. Ne menjetek el a kínálkozó lehetőség mellett. Kincsekkel fogtok gazdagodni!!! Baráti szívvel : Faber Miklós (Bp 48)

imnáziumi éveimből csak három évet lehettem bencés diák: előbb még nem volt gimnázium Csepelen, 48-ban pedig az államosítás miatt a bencéseknek el kellett hagyniok az általuk alapított iskolát. Ezen három év alatt jól láttam és éreztem, hogy más dolog bencés diáknak lenni, mint bárminő más iskola tanulójának. Ezt a különbséget a bencések távozása után rögtön felismertem. Ezt követően minden lehetőséget megragadtam, hogy bencés tanáraimat új állomáshelyükön meglátogassam. A BDSZ megalakulását követően nem volt kérdés számomra a csatlakozás, majd 1990ben Fáber Miklós elnök úr kérésére elvállaltam a csepeli illetve Főváros környéki Szervezet vezetését. Az elnevezés azt óhajtotta tükrözni, hogy nem kötődik konkrétan egy iskolához, hanem az ország bármely (9 volt egykoron) bencés gimnáziumában végzett és a főváros környékén lakó diáktársakat tömöríti. Sőt a külföldön élő diáktársak is szervezetileg ide kapcsolódtak. Kezdetben mintegy 260-280 diáktársat tartottam nyilván. Persze a régebbi múlttal rendelkező iskolákat illetően találkoztam sok, nálam jóval idősebb diáktárssal, akik azóta már nincsenek az élők sorában. Egy-egy tisztújítást megelőzően bizony számos levelet írtam a világ minden tájára az adatok pontossága érdekében – ilyenkor sajnáltam, ha valahonnan már nem érkezett válasz. Bizony még ma is tartok levelezési kapcsolatot néhány diáktárssal, úgy érzem jól esik nekik a velük való törődés. Időközben találkozókat is sikerült megszervezni a helyi egyházközség termében. Ilyenkor örültem, ha azon külhoni diáktársak is megjelentek. 127

FEJEZET

G

II.

Fôváros környéke

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

AL MANACH 2008

Manapság bizony már mindösszesen kb. 150-160 főt tartok nyilván a szervezetünkben; be kell látnunk, hogy egyre inkább fogyunk. De ez az élet rendje. Mégis sajnálatos a létszám csökkenése, még ha ez a bencés iskolák szám szerinti csökkenésének következménye is. Én azt szeretném, ha a közelmúltban, vagy jelenben végzett bencés diákok a bencés szellemiséget nem feledve egy szívvel kapcsolódnának a Szervezet életébe. Adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy valaha bencés diákok lehettünk. Kovács Dezs (Cs )

Eger

A

Bencés hírlevél 1999. március 1-i száma adta hírül, hogy február 6-án Egerben az érsekudvari istállóból kialakított hittanteremben gyűltek össze húsz-huszonöten, hogy megalakítsák a BDSZ helyi szervezetét. A BDSZ országos vezetőségét Fáber Miklós elnök úr, Szalai Béla főtitkár és a nemrégen elhunyt Könyves Tóth Kálmán, mint elnökségi tag képviselte. Bevezetésként Bánhegyi Miksa atya előadása hangzott el az „egyetemes kultúráról”, amelyet gazdagított és hagyományozott az 1500 éves bencés rend. Az előadás végén került megválasztásra az ideiglenes vezetőség, melynek tagjai dr. Cs.Varga István és Holló Tamás, elnöke pedig én lettem. Holló Tamás diáktársunk egyébként ez év nyarán hunyt el 91 éves korában. Temetésén tagszervezetünk természetesen képviseltette magát. Megalakulásunkkor és jelenleg is 20-25 regisztrált bencés diák él Egerben és környékén. Kezdetben is csak 10-12 diáktárs vett részt szervezett programjainkon, későbbiekben ez a szám tovább csökkent. Az egri papság körében is szép számmal vannak bencés diákok, de a fiatalabb atyák gyakori áthelyezései is hozzájárulnak a létszám ingadozásához. Az első három évben évenként két alkalommal volt nagy összejövetel, amely Cs. Varga István által szervezett kulturális programhoz kapcsolódott. Az összejövetelek közül kiemelném a 2000. decembet 16-án megrendezett évezredzáró találkozásunkat, aminek az adott szomorú aktualitást, hogy előtte 1 hónappal vettünk búcsút Dr. Löffler András diáktársunktól, aki ügyvédként, érseki jogtanácsosként dolgozott és akit a BDSZ helyi elnöki székében is szívesen láttunk volna. Majd meghallgattuk Cs. Varga István irodalomtör128

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

FEJEZET

129

II.

ténész diáktársunk előadását Czuczor Gergely születésének 200. évfordulója tiszteletére. A diáktársak közül jó páran tagjai vagyunk más, ugyancsak keresztény, konzervatív értékrendet képviselő közösségeknek is, így a Keresztény Értelmiségi Szövetségnek, a Lokálpatrióta Egyletnek és a Fertálymesteri testületnek. Így ezen közösségek programjait joggal érezhetjük az egri BDSZ-ének is. 2001-ben vendégül láttuk Czuczor Gergely szülőfalujának küldöttségét. Cs. Varga István a Németh László Társaság titkáraként és öreg bencés diákként fát ültetett Balatonfüreden, a Tagore sétányon, majd a Tihanyi rendház előadótermében Németh László konferencia zajlott. Még ebben az évben részt vettünk a BDSZ Mária kongregációjának máriapócsi zarándoklatán. Az egrieket Veres András akkori egri segédpüspök diáktársunkkal képviseltük. 2003 márciusában az egri BDSZ–tagok aktív közreműködésével a váci és a szentendrei társszervezetekkel megszerveztük a mátraverebély-szentkúti zarándoklatot. A mintegy 60 fős társaság 6 iskolából verbuválódott össze. A legidősebb 92, a legfiatalabb 10 éves volt. A reggeli után két órás sétára indultunk a remetebarlangba, majd visszatérve, a bazilikában ünnepi szentmisét tartott Veres András püspök-diáktársunk. A gyaloglás és a lelki feltöltődés után bőséges ebéd következett, ahol a ferences atyák és az egri bencés diákok segítettek a felszolgálásban. Az utóbbi években szinte félévenként volt vendégünk Teodóz atya a győri rendházból és Richárd atya Tihanyból, akik nemcsak a helyi bencés diákoknak, hanem a kultúra és a lelkiség iránt nyitott egri polgárok számára is élményt nyújtó előadásokat tartottak. 2007. augusztusában a keszthelyi szervezet, 2008 tavaszán pedig a veszprémi és a soproni tagszervezet kiránduló csoportjának mutattuk be az egri barokk belváros szépségeit. 2008. márciusában BDSZ alapszabálya szerint 4 tagú vezetőséget, köztük elnököt választottunk: Díszelnök: Dr. Ternyák Csaba egri érsek Tiszteletbeli elnök: Jáki Sándor Teodóz OSB . Elnök: Dr. Hanis Béla Vezetőségi tagok: Dr. Cs. Varga István, Cséfalvay Gyula, Dr. Lengyel Gyula Dr. Hanis Béla (Gy 75)

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

Gyõr

AL MANACH 2008

A

Bencés Diákok Győri Egyesülete 1993-ban alakult. Alapítója Dr. Németh Ferenc (Gy 44) a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium orvosa volt. Célja a Szent Benedek rendi iskolákban szerzett keresztény szellemiség, erkölcs és nemzettudat ápolása, népszerűsítése, valamint részvétel Győr városa és Győr-Moson-Sopron Megye kulturális életében. Az egyesületbe a bencés gimnáziumokban végzett öregdiákok léphetnek be. Székhelye a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban van. Az egyesület évente hat szabadegyetemi előadást, valamint kirándulást, hangversenyt szervez. Mindemellett az évente megrendezendő közös érettségi találkozó megszervezése is a mi feladatunk az iskolával közösen. A szabadegyetemi előadások három témakört járnak körül neves előadók vezetésével: történelemirodalom, természettudomány és teológia. Az elmúlt évek során olyan országos, sőt nemzetközi szaktekintélyeket hívott meg egyesületünk megyénkbe, mint Kányádi Sándor, Cs. Varga István, Tomka Miklós, Gulyás Balázs, Vizi E. Szilveszter, Kahler Frigyes, Maróth Miklós, Balczó András. Az előadásokon 150-200 fő szokott részt venni, idős és fiatal korosztály egyaránt. A 318 fős szervezetet 7 főből álló elnökség irányítja, melyet négy évre választanak. Az egyesület vezetősége minden munkát társadalmi munkában végez. Az utóbbi években sikerült fejlesztéseket végrehajtanunk egyesületünkön belül. Megújult honlapunk teljes mértékben megfelel a mai kor követelményeinek. Ebben az évben új kiadványt jelentettünk meg dvd formájában, melyen az iskola tablói láthatóak az 1880-as évek végétől napjainkig. Péter Tamás (Gy )

130

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

Miskolc áprilisában alakult önálló területi szervezetté a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Megelőzően a kelet-magyarországi szervezet magába foglalta Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, BorsodAbaúj-Zemplén, Heves megyék itt élő és volt bencés diákjait. Később Nyíregyháza, Debrecen, majd Eger is önálló szervezet lett. Jelenleg Könyves Tóth Kálmán utolsó statisztikai adatai szerint 62 tagunk van. Találkozóinkat Szt. Benedek és Szt. Márton napján ünnepeljük együtt Miskolcon a Mindszenty, a Szent Anna, a Búza téri templomokban és a meghívott bencés tanárok tartanak előadásokat. Az évek során az érdeklődés egyre nőtt, hiszen a Miskolci Egyetem Sopronból került át, és így sok bencés diák is itt lett oktató, tanársegédek, tanszékvezetők, professzorok, akadémikus. Volt olyan időszak, hogy a 7 akadémikus professzorból 4 korábban bencés iskolába járt. Országos regionális találkozókat általában 4 évente rendezünk. 1996-ban Miskolcon a MAB székházban „1000 éves a magyar bencés schola” címmel, majd 2000-ben a Millennium alkalmából ünnepi ülést szerveztünk. 2006 márciusában Kazincbarcikán Kovács F. László biztosított helyet a nagyszabású találkozónak. Az előadók között rendszeresen szerepeltek Várszegi Asztrik főapát, Korzenszky Richárd apát, Fodor György rektor, Vizi E. Szilveszter akadémia elnök, Kovács Ferenc akadémikus, Hortobágyi Cirill, Horváth Dóri Tamás, Csóka Gáspár, Fáber Miklós, Bischof Péter, Takács Ern professzor, Szalay Béla, Németh Szilárd, Terplán zénó, Peth Szilveszter, Zambó János, Tarján Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas, Tóth Konstantin, Jáki Theodóz atya, Áment Lukács és több bencés gimnáziumi tanár. Korábban Csóka Gáspár adta át és szentelte föl a szerencs-ondi apátság felújított épületét. Rendszeresen részt vettünk Mária zarándoklaton. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye kitüntetettjei: Terplán Zénó, Kovács Ferenc, Peth Szilveszter, Zambó János, Kovács F. László, a Borsod-AbaújZemplén megyei kórház közössége (Dr. Csiba Gábor főigazgató), Tóth András görögkatolikus. parochus, aki Rakacaszenden óvodát, iskolát alapított a kisebbségek részére. Dr. Szapári Györgyöt és dr. Rada Györgyöt a Miskolci Egyetem díszdoktorává avatták. Dr. Sója Szabolcs (Ph 58)

1993

II. FEJEZET

131

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

Pécs

AL MANACH 2008

P

écs és környéke sok bencés iskolában képviseltette magát nagyon sok diákkal. Ma már nem működő iskolák (Budapest, Esztergom, Pápa, Kőszeg, Komárom) öregdiákjai, valamint a pannonhalmi és győri iskolák volt tanulói élnek a környéken. Kezdetben nagyon szűk körben, majd egyre többen és szervezettebben „fedték fel” múltjuk bencés időszakát. Bíró László (Gy 69, akkor még székesegyházi káplán), Horváth Béla (Gy 66), Kisida István (Gy 68), Sasvári Géza (Gy 61) voltak az „ősatyák”, akik győri vonalához Felcser István (Ph’72, tavaly temettük) csatlakoztatta a pannonhalmiakat. Igazából 1990-ben, az akkori nagy magyar változások közepette vett fordulatot a bencés öregdiák élet is Pécsett. A BDSZ akkori vezetőinek nem kis rosszallása és értetlensége mellett megalakult a Bencés Diákok Pécsi Egyesülete. Miért önálló egyesületként? Pontos okát nem tudjuk, de az akkor találkozó 30-40 ember „közfelkiáltással” egyesületet alakított, elnökkel, vezetőséggel, tagdíjjal. De nemcsak alakított, hanem működtetett is. Havonta programokat szerveztünk, neves előadók jártak Pécsett. A programok városszerte eseményt jelentettek. De ez nem is lehetett másként, hisz olyan személyiségeket üdvözölhettünk Pécsett, mint a Templeton-díjas Jáki Szaniszló, a Budepest-Esztergomi segédpüspök Ternyák Csaba, illetve Szennay András, Tarnay Brúnó. A POTE előadótermét 2-300 ember töltötte meg. De az egyesület tagjai közt is neves, elismert emberek voltak, csak hogy a POTE akkori rektorát említsem, Dr. Kelényi Gábort. Minden korosztály reprezentálva volt a tagságban a nagyon idősektől az egyetemistákig. De a találkozások alkalmával az életkorbeli, a társadalmi rangbeli különbségek eltűntek. Az Egyesület „fénykorában” 100-120 tagot számláltunk, közülük általában 30-50 fő jött össze alkalmanként. A programokra a városból (művészek, irodalmárok, múzeológusok), másutt élő bencés diáktársaink közül (Gerzson Pál), bencés tanáraink közül (Sólymos Szilveszter, Jáki Zénó, Varga Mátyás, Korzenszky Richárd) hívtunk előadókat. Ezek az előadások mindannyiunk jobbulására szolgáltak. Fontosak voltak a szeptemberi Veni Sancték, az ádventi, a nagyböjti lelki programok, és több éven át a környékbeli plébániákon, nyaralókban rendezett családi összejövetelek. Az Egyesület a tagdíjakból évente 1-1 pannonhalmi és győri diákot jutalmazott meg. Önálló „újságunk” is volt; Nuntius Benedictinus Quinqueecclesiensis címmel három száma jelent meg.

132

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

Piliscsaba

A

Bencés Diákszövetség Piliscsabai Szervezete 1998. május 16-án, a IV. Piliscsabai Egyházzenei Napok alkalmából alakult meg, P. Csóka Gáspár OSB jelenlétében és vezetésével. Tagsága elsősorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanító, valamint a Piliscsabán és a környező településeken élő volt bencés diákokból verbuválódott. Számuk jelenleg 46 fő. A piliscsabai szervezet elnöke Maróth Miklós, titkára és lelke Csíky Gábor. A szervezet első megmozdulása az 1998. május 9-re esett, amikor BDSZ helyi szervezete mutatta be az egyetemet több országos szervezet képviselőinek. 1998. június 28-án részt vettünk a csobánkai zarándoklaton, ahol Főapát úr misézett. Minden évben a Piliscsabai Egyházzenei Napok egyik napját bencés összejövetelnek neveztük ki. 133

FEJEZET

Adamovich Károly (Ph 72)

II.

Azután történt valami. A programok látogatottsága valami (ma sem tudott) ok(ok) miatt csökkenni kezdett, előbb 15-20, majd 8-10 fő maradt a nagyságrenddel jelentősebb, papíron lévő tagságból. Az Evangéliumból ismerjük, a kifogások, a magyarázatok skálája széles. Az érdeklődés hiánya nehéz helyzetbe hozta a mindenkori vezetőséget, hiszen publikum nélkül nehéz előadókat hívni. Azaz circulus vitiosus alakult ki. Az Egyesületet kötelező szabályok nehezítettsége odáig vezetett, hogy az Egyesület néhány éve közgyűlésén feloszlatásáról határozott. Ezt követően a lazább Baráti Kör működött. Sajnos ez egy „levezető formának” bizonyult. Egyegy fellángolás még volt, megalakult az egyetemi tagozat, amely az országos szervezetben is jelentőséggel bír. De már csak esetlegesek az összejövetelek. Ha formálisan nincs is pécsi Területi Szervezet, informálisan, egyedi esetekben és feladatokra megtaláljuk egymást, segítünk egymásnak. Ez fontos! Reméljük jön még fellendülés, jön még szervezettebb megjelenés. Persze ehhez sokunknak kell megvalósítani a bencés „parancsot”. Ora et labora.

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

– . Csóka Gáspárral – . Márfi Gyula érsekkel – 2000. Veres András püspökkel és Habsburg Ottóval – 2001. Maróth Miklóssal – 2002. A teljes BDSZ vezérkarával – 2003. Fodor György rektorral – 2004. Vizi E. Szilveszter elnök úrral – 2005. Tkés László püspökkel – 2006. Csáky Pál miniszterelnök helyettessel és Mihály főherceggel – 2007. Ternyák Csaba érsekkel – 2008. Bíró László püspökkel A szervezet különböző jellegű tevékenységeket folytat. Ezek egyike valamilyen aktuális témában szervezett összejövetel, amelyen egy kiemelkedő egyházi vagy világi személyt is vendégül látunk. Így például 1998 adventjében vendégünk volt Veres András püspök; 2000. november 15-én emlékünnepséget szerveztünk a Pázmány Egyetemen Jedlik Ányos OSB és Czuczor Gergely OSB születésük 200 éves és a MTA 175 éves megalapítása alkalmából. 2006. évben „Boldogok és szentek” címmel tartott ünnepünkön HabsburgLotharingiai Mihály főherceg volt a vendégünk. A tevékenységnek egy másik típusa az egy központi téma köré szervezett előadássorozat, amelynek rendszerint országosan ismert előadói szoktak lenni. 2003. és 2004. évben konferenciasorozatot indítottunk a Klotildligeti Egyházközséggel közösen „Tanuljunk meg együtt élni” címmel. Az előadásokat Blanckenstein Miklós, Pucilowski József, Bíró László, Várszegi Asztrik, Bolberitz Pál, Paskai László, Fodor György, Tkés László, Kiss-Rigó László, Sajgó Szabolcs és Gábor Bertalan tartotta. 2004-ben az előadássorozat címe „Ki az ember” volt, ezen Freund Tamás, Maróth Miklós, Benk Antal SJ, Jelenits István SchP és Bolberitz Pál adtak elő. 2005. és 2006. években egy érdekes konferencia-sorozatot tartottunk „Köztársasági elnökök és Miniszterelnökök Piliscsabán” címmel. Előadóink a következők voltak: Szrös Mátyás, Horn Gyula, Németh Miklós, Boross Péter, Csáky Pál.

134

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

A kezdetek előtt

V

alójában a 80-as évek első felében már rendszeresen összejáró kis csapat voltunk, akik a diploma megszerzése után elsősorban munkahelyünk miatt kerültünk Sopronba vagy környékére. Szándékosan nem mondom öregdiák szövetségnek magunkat. Egyrészt, mert nem voltunk öregek, és mert egyáltalán nem voltunk hivatalos, jogi értelemben vett szervezet. Nem is lehettünk, mivel az átkos rendszerben ez szigorúan tiltott volt. Ám, akkor a még keveseknek megadatott, egyházi iskolai neveltetés egységessé tett minket, a hivatalos közvélemény által – ekkorra már – egyre visszafogottabban megkülönböztetetteket. A szezon vége már a kertek alatt volt, mint azt utólag tudjuk. A bencés gimnáziumban, jó tanárainktól kapott értékek biztosította, bennünk növekvő erő azonban már jelezte fiatalos előretekintésünk helyénvalóságát, hogy egy remélt változásra van szükség. Az értékrendnek egyszer helyre kell állnia. A hetvenes években érettségizettek korosztálya, Varga Józsi jóvoltából, aki a motorja volt együvé tartozásunknak, éveken keresztül rendszeresen összejárt, eleinte a várkerületi Traminiben, később, a minket néhány éve magunkra hagyott poncichter, Unger Feri bácsi protáján. Az egész úgy kezdődött, hogy Józsi Sopronba költözésekor meghívott min135

FEJEZET

Sopron

II.

2007. évben „Kereszténység életszemlélete” címmel tartott konferencia-sorozatunk előadói Semjén Zsolt, P. Gregory Gay CM generális és Harrach Péter voltak. 2008-ban „A szentírás összeköt” címmel ökumenikus biblia konferenciákkal kapcsolódtunk a Biblia évéhez. Egy-egy alkalommal két, esetleg három előadás is elhangzott. Előadóink között üdvözölhettük a piliscsabai katolikus plébánoson, Lipinszki Mihályon, valamint a református lelkészem Csoma Áronon kívül Kiss-Rigó Lászlót, Karaszon Istvánt, Fodor Györgyöt, Ritoók Zsigmondot, Maróth Miklóst. Amint a programokból látszik a BDSZ helyi szervezete igyekszik mind az egyetemi hallgatókat, mind Piliscsaba és a környék lakosait megszólítani. Maróth Miklós (Ph 61)

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

AL MANACH 2008

ket (Balogh Lajos, Gosztonyi Miklós, Hanzséros Sándor, Kiffovits Alajos, Kóczán Árpád, Németh István) a várkerületi kisvendéglőbe találkozóra. Talán még Varga Józsi sem sejtette, hogy így lettünk alapítói a későbbi BDSZ soproni szervezetének. A „pálutcaiak” mintájára eleinte csak gittegyletté szerveződtünk, és mondtuk magunkról poénosan: „Heten vagyunk, mint a gonoszok.” Nem tudtuk, hogy tudnak rólunk. Azt hittük egészen 89-ig, mikorra már jóval tíz fölé bővültünk, hogy csak mi tudunk magunkról. No, meg feleségeink, akik a vendéglői zárórák után még éjszakai asztalt terítettek, hogy fiatalosan éhes bendőnket tartalmasabbá tehessük a sok folyadék után. Itt engedtessék meg egy anekdota, ugyanis nem mindegyikünk párja volt ilyen együtt érző bencés feleség. Volt bátortalanabb köztünk, aki ilyenkor nem is merészkedett haza, nehogy a küszöbön kelljen töltenie a decemberi éjszaka rövid maradékát. Ám hajnalban korán ébredő lelkiismeretével csendes angolsággal szeretett volna távozni. De közrezárta magát a szélfogó két ajtaja közé, ahol penitenciaként várt a háziak hétvégi kényelmes ébredésére. A továbbiakról nem szóltak már a nyilvános hírekben. A rendszerváltáskor meglepődve tapasztaltuk meg, mennyi eddig ismeretlen volt bencés diák élt környezetünkben. A 89-es rendszerváltás küszöbén váratlanul egy alkalommal az akkori Liszt Ferenc Kultúrház igazgatója, Venesz Ern szólított meg, hívta össze a már évek óta összejáró fiatalokat. Máig sem értjük, hogy eddigi anonimitásunk dacára, mi alapján talált ránk nagy hirtelen. Aztán azt vettük észre, egyik pillanatról a másikra hivatalos jogi személlyé szerveződtünk vele. Ernő már mindent előkészített, javasolta elnöknek Dr. Hollósi János főorvost, akit meg is választottunk. Ő szinte mindenkiről tudott, aki valahol a bencéseknél érettségizett és az akkor eretnekségnek tűnő, a Lisztben, az akkori leginkább diákbálokról ismert nagyteremben tartott főapáti misén már hirtelen 100 fölé emelkedett a bencés öregdiákok évek óta összetartó, addig alig több, mint tucatnyi csapata. A nagy tettek ideje Ernő bravúros szervezésével szinte heteken belül nagy csapat lettünk. Azonnal lett székhelyünk is, a rendkívül lelakott állapotú soproni bencés rendházban. Ennek nagyobb részében állami középiskolai kollégium működött, és csak 136

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

137

FEJEZET

Jelenünkből Mára már több mint 160 tagot számlál a BDSZ soproni szervezete. Többsége az idősebb korosztályt képviseli. Közülük jó néhányan határainkon túl élnek. A teljesség igénye nélkül sorolva, büszkék vagyunk arra, hogy tiszteletbeli diáktársunkká fogadhattuk a városunkban élő Szokolay Sándor Kos-

II.

egy kisebb, akkor lakatlan, a Kecsketemplom melletti rész volt a rend tulajdonában. Első közös tevékenységüket – Ernő agilis szervező egyéniségének köszönhetően – ezen épületrész rendbehozatalával kezdtük. Sokan, sokat dolgoztunk, lelkesedve, kétkezi munkával, a közös ügyért. Ernő az anyagiak megteremtése végett Hollósi doktorral alalapítványt is alapított. Hogy a bencés rendháznak bencés rendi lakója is legyen, néhány társával felkeresték Dr. Endrédy Csanád, Németországban élő bencés atyát és hazahívták. A világot járt, több nyelven beszélő szerény, barátságos természetű atya, aki a vörösterror alatt sokat szenvedett Endrédy Vendel, néhai ciszter apát unokaöccse, szűkebb hazájába hazatérve, teljes elszántsággal kezdte meg a bencés ház és templom felújítását. Csanád atya megteremtette a Szent Benedek Idősek Háza alapjait, megmentve ezzel a rendet a kényszerűnek látszó ingatlanértékesítésétől. Felújíttatta a templom orgonáját, eredetiségében helyreállíttatta hiányzó színes üvegablakait és elkezdte a teljes restaurációt. Mindehhez jó szervezőkészsége, emberi kapcsolatai adtak anyagi, személye pedig erkölcsi alapot. Ebben társra talált bennünk, öregdiákokban, akik általa megerősödve vihettük a stafétát ekkor már Varga Józsi, majd később Venesz Ern elnökeink zászlaja alatt. Mindannyiunk összefogásának koronájaként, 2004 decembere óta a város szívében megújult házban működhet ma a Szent Benedek Idősek Háza bencés szociális intézmény. Sajnos az embert próbáló hétköznapok Csanád atyán is erőt vettek, aki ma már az általa megalapozott idősek háza megérdemelt lakója, de nyugdíjas papként továbbra is szolgál az erre igényt tartó Városplébánián. Vasárnaponként misézik az árvaházi kápolnában, majd utána gyóntat a Szt. Mihály templomban. Templomigazgatói szerepet tőle átvette Horváth László (Gy 71) kórházlelkész, aki lelkesen folytatja Csanád atya által megkezdett felújítási munkákat templomunkban.

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

suth-díjas zeneszerzőt, akinek a minap ősbemutatóján vehettünk részt a Művészetek Palotájában Budapesten. Továbbá tagjaink közt tudjuk Lámfalussy Sándort (So 47), a Brüsszelben élő közgazdász professzort, Sopron díszpolgárát, az európai valuta atyját úgy, mint Adrásfalvy Bertalan (So 51) volt kultuszminiszterünket. A félévenként közreadott programjaink rendszeres résztvevője, az a 40-60 fős csapat, aki állandó lüktető magját adja szövetségünknek. Programjaink a szövetségen túl a város nyilvánosságának is szolgálnak. Így a soproni BDSZ szervezte a tavalyi Kodály-év városi rendezvényét, neves előadókkal (Szokolay Sándor, Cs.Varga István, Jáki Teodóz). De a város határain is túlmutatóan, társrendezői voltunk a MAKUSZ soproni rendezvényének, ahogy a BDSZ országjáró is a soproni szervezetet tisztelte meg az elmúlt év során. A nagyböjti triduumaink és az adventi lelki napunk kiváló előadói a város híveinek is lelki töltődést biztosítanak. Hagyományteremtői lettünk Teodóz atya magyarságápoló évenkénti kárpát-medencei BDSZ kirándulásainak. Segítségünkkel újraéledt a BDSZ honlapja. dr. Németh István (Gy 74)

Szeged

K

edves emlékekkel gondolunk vissza dr. Szcs László (Ph 74) diáktársunkra és segítőire, akik életre hívták e tájékon a közösséget. Ő már csak az örökkévalóságból nézheti találkozóinkat, mert 2000. május 22-én kísértük el utolsó útjára. Emlékeinkben megmarad az 1998. évi szegedi ferences templomban és rendházban való találkozás; a tiszaújfalusi bencés nővérek szíves fogadtatása. Majd 1999-ben Békéscsabán Kovács Péternél (Gy ) ismerhettük meg népének és plébániájának történetét. A 2000. évtől Rákos Gyula (Ph 54) fogta össze a szervezetet, aki a bajai találkozó után a szegedi ferencesekhez vezetett el bennünket, majd ismét Baja adott otthont a találkozónak. 2002. november hónapban megtisztelte közösségünket dr. Szalay István a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is. 2003ban dr. Laurinyecz Mihály (Gy 81) az egyház mai szerepéről beszélt. 2004-től Atlasz Henrik (Ph.52) szervezi a dél-magyarországi szervezetet. Az őszi találkozónak Szeged-Tarján városi plébános dr. Laurinyecz Mihály ka138

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

– megalakulás – mûködésünk – céljaink –

A

Diákszövetség megyei Szervezetét, biztos „magját” összefogásunkat célként kitűzve, az 1980-as évek második felében, Antal Géza sac. (Ph 66) – akkor Sióagárd és filiái plébánosa – hívta életre, diáktársaink: Dr. Bíró Zoltán (jól hasznosuló pécsi szervezeti tapasztalatokkal), Buzás Antal és Dr. Korzenszky Emd kezdeményezésére – mindannyiuk baráti, példamutató, következetes szervező-kutató-meggyőző törekvései eredményeként. Módszerek: kezdetben egyházi és világi sajtóban hirdetések, majd a személyes kapcsolatok – összejövetelek – révén a „kiről tudsz környezetedben, bencés diákként?” alkalmazása. Lelki-szellemi-szervezeti gyarapodásunk terén sokat köszönhetünk papi HIVATÁSUKAT érdemesen gyakorló, számunkra megtisztelően – tagként – velünk kapcsolatot tartó volt diáktársainknak. 139

FEJEZET

Szekszárd

II.

nonok diáktársunk adott helyet, aki a közös szentmise után a bencések történelmi szerepéről tartott előadást. Külön öröm volt számunkra Fáber Miklós elnökünk megtisztelő látogatása. 2005 márciusában szerzetesrendek mutatkoztak be a Szegedi Dóm-ban, ahol találkozhattak Horváth Dóri Tamással, Binzberger Ákossal és a háromnapos lelkigyakorlaton Pálmai Godofréddel. Ősszel a Piarista Gimnáziumban Tóth Ákos diáktársunk piarista gimnáziumi tanárként fogadott bennünket, és bemutatta az új intézményt, melynek elődje nagy múlttal rendelkezett. Megismerhettük, hogy a beindult új iskola fokozatosan hogyan szerezte vissza tekintélyét. Külön öröm volt számunkra, hogy 2006. június 17-18-án résztvehettünk a Gyula-Máriaradna találkozón. Az újra beinduló egyházi iskolák számbavétele során 2007-ben látogattuk meg a Szegény Iskolanővérek közösségét, akik Szegeden a Karolina Iskolát vezetik. Öröm volt látni az intézmény fejlődését és népszerűségének növekedését, melyet dr. Szcsné Kopasz Kinga (Ptl) kalauzolásával ismerhettünk meg. Öröm számunkra, ha találkozhatunk egymással. Várjuk azoknak a diáktársaknak az érkezését is, akik eddig elfoglaltságuk miatt nem tudtak összejövetelünkre eljönni. Szeged, 2008 október 22. Atlasz Henrik (Ph 52)

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

Szervezeti életünket – igényeinkkel összhangban – a kevéssé merev működésmóddal jellemezhetjük. Antal Géza a dinamizmusával áthatottan szervezett találkozásainkat felemelő, éltető alkalmakká tette, határozott, tartalmas, mély lelkiségével. Összejöveteleinket többször nagy ünnepeinkhez kapcsolódóan – Húsvét, Szent Benedek Atyánk ünnepe, az Úrjövet várása, Nagyböjt, egy-egy időszakhoz kötődő Te Deum – szervezzük; néhányszor családtagjainkat is részesítvén a személyes együttlét, a lelki épülés örömeiben. Különösen emlékezetes Pécsváradon Szent Asztrik apát szobrának avatása. Tagjaink részt vettek társ-szervezetek: főként Baranya, de a BDSZ Dunától keletre működő egységeinél is előadáson, találkozókon; mi is szívesen láttunk Diáktársakat a közeli megyékből. Látogatásaikkal tisztelték meg szervezetünket a BDSZ akkori vezetői: Fáber Miklós elnök, később több ízben Szalai Béla főtitkár, aki tevőlegesen segítette megyénk tagságának fiatal, új energiákkal való teljesedését, a közösség erősödését. Épülésünkre szolgált Richárd Atya, Placid Atya, a missziós vezető: P. Benvin Sebastian Atya „vendégsége” – hogy csak az utóbbi évek legkiemelkedőbb személyiségeit, alkalmait említsem. Szervezetünk ígéretesen kiteljesedő: az ezredforduló-közeli időben 20-24 fő, a szervezethez kötődő taggal szemben ma 49 diáktársunkkal tartunk rendszeres (elsősorban az aktualitásokra, történésekre irányuló, évi többszöri levelezéses) kapcsolatot. Közülük 33-an regisztrált tagok (2008. év elején); viszont: „senkit sem akarunk elveszíteni a ránk bízottak közül” – BDSZ tagsági léttől függetlenül törekszünk a kapcsolattartásra. Tizenegyen megyei gyökerekkel, másutt élnek, dolgoznak: elv, mint előbb. Földrajzi, vagy más közelség okán további négy diáktársunkkal levelezünk. A megújult szervezet élete folyamán három – magas fokon tisztelt – Diáktársunk költözött az Örök Hazába. Aktív tagjaink az élet igen széles spektrumán törekszenek a JÓT felmutatni. Célkitűzésünk: az utóbbi években rendszertelenebbé vált (és néhányszor szűkös részvételű) összejöveteleink gyakoriságán – ha mégoly magyarázható is eredezésük – javítani szeretnénk: ki kell törnünk; felül kell emelkednünk a környezeti hatásokon. Szervezetünk elnöki tisztét Antal Géza atya, címzetes apát látja el a kezdetektől. Őt megyéspüspökünk 1998. évben a „hű voltál…, …sokat bízok Rád” gondolatán Pécsváradra helyezte, így – legyőzendő a „földrajz” akadályait – az ügyvezetés feladatait Szekszárdon végezzük. Endrdi István (Ph 63) 140

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

Szombathely

A

FEJEZET

141

II.

BDSZ Szombathelyi Szervezete 1992. január 25-én alakult meg a szombathelyi Szalézi Intézetben. Több mint hatvan szombathelyi és Vas megyében élő volt bencés diák jött el és nyilvánította ki szándékát a helyi szervezet létrehozására. A Diákszövetség országos vezetői, Korzenszky Richárd OSB, és Szalai Béla főtitkár köszöntötték a megjelent bencés diákokat és buzdítottak a diákszövetségi összefogás fontosságára. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szervezetünk 17 év után is, sok személyes és társadalmi méretű nehézség ellenére él és működik. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Galambos Iréneusz OSB atya, alsóőri plébános – pannonhalmi nyugállományba vonulásáig – társunk és segítőnk, lelki vezetőnk volt. Példát mutatott valamennyiünk számára helytállásból, az alázatos közösségszolgálatból. Szervezetünk, megalakulása óta a Diákszövetség célkitűzéseinek megvalósításán dolgozott, ünnepi rendezvények, lelki-szellemi megújulást szolgáló programok szervezésével, jeles előadók meghívásával, közösség-építéssel. Minden évben szentmisén emlékezünk meg Szent Benedek atyánk ünnepéről. Decemberi évbúcsúztató találkozónkon Matura emléklappal köszöntjük jubiláló diáktársainkat. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt számos jeles személyiséget hívtunk meg előadónak. Vendégünk volt többek között: Konkoly István akkori szombathelyi megyéspüspök, Sólymos Szilveszter OSB, Békés Gellért OSB, Márfi Gyula veszprémi érsek, Csóka Gáspár OSB, Maróth Miklós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, Gereben Ferenc az egyetem docense, Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel, Király Árpád a Jedlik Társaság főtitkára, Sill Aba Ferenc OFM, Somogyi Gyz, Jáki Teodóz OSB, Szapáry György a Nemzeti Bank alelnöke, Szikora József a Katolikus rádió szerkesztője, Nagy Gáspár azóta elhunyt Kossuth díjas költő diáktársunk. Külön említést érdemel, hogy új megyéspüspökünket Dr. Veres Andrást szombathelyi beiktatásakor 2006. augusztus 5-én a BDSZ nevében köszönthettük, őszi találkozónkon Tőle kaptunk buzdítást keresztény elkötelezettségünk bátor vállalására és megélésére családjainkban és munkahelyeinken. Kiemelkedő esemény volt az 1996. október 10-én, a Szombathelyi Tudományos Társasággal közösen megrendezett „Pannonhalma Milleneuma” c. tu-

A BDSZ 20

AMICUS A SZOMBATHELYI SZERVEZET ÉRTESÍTÔJE

AL MANACH 2008

BDSZ A LMANACH

ÉVE

1993 óta, évente 1-4. számban jelentetjük meg. Eredeti elképzelésünk szerint tagjaink által készített kisebb írásokat, a hajdani diákélet élményeit megörökítő, s a mindennapok eseményeit értékelő, vélemény nyilvánító cikkek megjelentetése volt a szándékunk. Tagjaink íráskedvének váltakozó intenzitása azonban az AMICUST fokozatosan az események krónikájává tette, így vált a BDSZ Szombathelyi Szervezetének Értesítőjévé. A csoport taglétszámához igazodó példányszámú négy oldalas kiadványban helyet kapnak a szombathelyi csoport fontosabb eseményeiről szóló beszámolók, a jubileumokról, hajdani és élő tanárainkról szóló hírek, alma matereinkről a sajtóban is közölt tudósítások. Különös figyelmet szentelünk tagtársaink sikereiről szóló események ismertetésének és sajnos gyakran jelentkezik az „In memoriam” rovat is melyben elhunyt diáktársainkról emlékezünk. Feiszt György (Gy 68)

dományos emlékülés. Várszegi Asztrik főapát, Bánhegyi Miksa, Csóka Gáspár, Németh Lrinc bencés atyák tartottak előadást. Megalakulásunk óta folyamatosan megjelenik szervezetünk értesítője, az AMICUS. Diáktársaink kezdeményezésre létrehoztuk a Bencés Közösség és Diákárvák közhasznú alapítványt, karitatív, és kulturális célok támogatására. Szoros, baráti kapcsolatot ápolunk kőszegi iskolaszervezetünkkel. Számos kirándulást és zarándokutat szerveztünk Burgenlandba és szűkebb pátriánkba: Vasvár-Oszkó, Felsőszölnök, Sághegy, Nádasd, Pusztacsatár, Salomvár stb. Néhány alkalommal sikeres regionális találkozót is szerveztünk, a legemlékezetesebb Vasszécsenyben 1995-ben volt. A BDSZ III. Mária zarándoklatának – amelyet Várszegi Asztrik főapát-püspök vezetett – 2000. április 8-án a helyi egyházközséggel együttműködve szervezői és házigazdái voltunk. Kezdeményezésünk nyomán Vas megye számos településén állítottunk emléktáblát – együttműködve a helyi önkormányzattal és egyházközséggel – jeles bencés szerzeteseknek, tudósoknak, tanároknak, Holenda Barnabás igazgatónak Kámon, Börzsöny Arnoldnak Jákon, Kelemen Atanáz és Szulpic atyáknak Hegyfalun, Csóka J. Lajos Bükön, Pados Ottokár és Rozmán Erik atyáknak Bőn, Pálffy Mátyás főapátnak és csepregi szerzeteseknek Csepregen, Szigeti 142

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

143

FEJEZET

Harangozó Bertalan (Gy 73)– Dr. Andor Ferenc (Gy 62)

II.

Kiliánnak Szombathelyen, Pulay Csabának Kisunyomon. Legutóbb Jánosházán Dr. Sárközy Pál (1884-1957) főapátra emlékezve gyűltünk össze, ahol a szentmise bemutatását és az emléktábla megáldását Dr. Várszegi Asztrik püspök-főapát úr végezte. A szentmisét követően a Főapát úr a Szent Imre Katolikus Általános Iskolában a néhai Főapát úr életéről szóló előadást tartott. 2006. december 18-án tisztújító közgyűlésünkön új elnök és vezetőségi tagokat választottunk. Korábbi elnökünk, Harangozó Bertalan megnövekedett közéleti és egyéb kötelezettségei miatt nem tudta vállalni az elnöki tisztet, így helyette Dr. Andor Ferencet választottuk elnöknek. Vezetőségi tagok lettek: Harangozó Bertalan, Horváth Tibor, Dr. Prugberger Emil, Tremmel János, Vámos László, Erdélyi Iván. Összejöveteleinken több alkalommal diáktársaink előadásait hallgattuk meg. Magyarország és Erdély címerei: Feiszt György; Büki Gyógyfürdő fejlődésének 45 éve: Pupp Vilmos. Több diáktársunkkal együtt részt vettünk 2007. január 16-án néhai Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő diáktársunk temetésén Nagytilajban. 2007. április 16-án köszöntöttük a BDSZ legidősebb tagját Dr. Gábriel Lajos diáktársunkat 100. születésnapján otthonában, de sajnos júliusban a Jó Isten magához szólította. A Jáki úti temetőben a diáktársak nevében Dr. Andor Ferenc vett búcsút Tőle. 2008. július 05-én Kám községben Dr. Horváth Dori Tamás győri igazgató megemlékező szentmisét mutatott be Dr. Holenda Barnabás volt igazgató úr emlékére. A Szentmisét követően koszorút helyeztünk el diákszövetségünk által 2002-ben elhelyezett emléktáblánál. Május utolsó szombatján Pannonhalmán részt vettünk az országos találkozónkon. Több diáktársunk részt vett Tihanyban a Kézfogás találkozón. 1994 óta rendezik a szerzetesi iskolákban végzett diákok és iskolák hívő pedagógusainak találkozóját. Részt vettünk a BDSZ éves küldöttgyűlésein. Igyekszünk részt vállalni a szellemi és egyházi életben, a hajdani tanárok és diákok életútjának bemutatásában, a bencés nevelés hagyományainak, eredményeinek feltárásában, népszerűsítésében, a kegyeleti helyek ápolásában. Továbbra is szívügyünknek tekintjük, hogy tanárainknak emléktáblát állítsunk. Ahogy egyik diáktársunk, Dr. Horváth Sándor írja: „…mert minket igazán arról ismernek fel, hogy közösséget alkotunk.” (Kincés diákok)

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

Veszprém

AL MANACH 2008

A megalakulás és a kezdeti időszak dentitásom része, hogy bencés diák voltam. Önmagam megerősítésére is kerestem hát a hasonló elkötelezettségűek társaságát, amikor újsághirdetéssel, 1989. végén a Bencés Diákszövetség veszprémi csoportjának megalapításához tagokat toboroztam. Harminc öregdiák jelentkezett a megadott telefonszámon, bizonyítva, hogy sokunkba beépült a szerzetes tanáraink által közvetített szellemiség. Az első találkozón, 1990. február 4-én, vasárnap délután 23 egykori bencés diák vett részt. Az ismerkedést követően az „alakuló ülés” négy héttel későbbi ismétlésében állapodtunk meg, remélve, hogy addigra a létszámunk gyarapodik és a célunk, közös szándékunk formálódik. Várakozásunk igazolódott. Március negyedikére harmincöten lettünk és az összejövetelek rendszeressé tétele mellett elköteleződtünk. A nagyra nőtt létszám és a rendszerváltozás érzékelhető közelsége miatt azonban a kezdeti diszkrét, családias forma oktalanná vált. A harmadik találkozótól kezdve már mindig valamilyen közösségi teremben (vendéglő, plébánia, oktatási intézmény stb.) volt a helyszín, alkalmanként 25-35 fő gyűlt össze. 1991-től kéthavonkénti rendszerességgel találkoztunk. 1991-ben egy alapítványt is létrehoztunk, amellyel a győri és a pannonhalmi gimnázium 2-2 diákjának tanulását támogattuk. Ugyancsak ebben az esztendőben szerveztük meg az első csoportos kirándulásunkat. Szeptember egyik hétvégéjén, külön busszal Ausztriában jártunk. 1992-től a kirándulások időpontja tavaszra került át, de a saját körünkben lebonyolított utazás talán a legnépszerűbb közös programunkká vált. 1993-ra már kialakult bizonyos szervezeti- és működési rend, így aztán eredményeink mellett a gyengéink is felismerhetőek lettek, belőlem is elfogyott a lendület, átadtam hát a stafétabotot Bischof Péternek.

I

144

1989-2009

TERÜLETI

SZERVEZETEINK

A folytatás

145

FEJEZET

Üzenet: A BDSZ veszprémi szervezetének értesítője:

II.

A rendszeres kirándulások, az újságszerkesztés mellé további feladatokat kerestünk. Így lett alapítványunk az egyházmegyei óvodák-iskolák rendszeres támogatója az 1% gyűjtési lehetőségének elindulásakor. A szervezettebbé válást és a kínálkozó pályázati lehetőségek megragadását célozta 1997 évi egyesületté válásunk. A Kézfogás ünnepi rendezvényének elindítása a regionális összefogást kívánja szolgálni más szerzetesi iskolák öregdiákjai, a katolikus iskolák tanárai között. Idén a 15. alkalomra készülünk. Tevékenységünk alakításában nem hagyható említés nélkül Tihany közelsége, kisugárzása. A BDSZ támogatásának köszönhetően 2001 óta saját tulajdonú irodával rendelkezünk, ennek fenntartása – előnyei mellett – az anyagiak fegyelmezett kezelését is megköveteli. Ezt segíti – no és kiadványaink könnyebb megjelentetését is lehetővé teszi – a fenntartott kiadványszerkesztő műhelyünk, a „Faber Stúdió”. Éves programjaink, összejövetelink az évek során bejáratódott rend szerint alakulnak: januárban maradék-pezsgő mustra, márciusban meghívott előadó, áprilisban közgyűlés, (ezek hosszú évek óta mindig a második csütörtökökön – Kálmán bácsi anno kérdezés nélkül is beírhatta a Hírlevélbe...) májusban kirándulás, júniusban juniális, szeptemberben ajkai találkozó, majd a halottak napi szentmise, és a Kézfogás rendezvény. Az Üzenet újságunk a XV. évfolyamát kezdte – évente 5-6 alkalommal jelentetjük meg programjaink beszámolójával, beharangozásával, és a diáktársaink szemelvényeiből. Egyesületi tagságunk száma 103 főt számlál. A legnagyobb öröm ma is az új arcok, támogatók felbukkanása.

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

A jövő

AL MANACH 2008

A mostani elnökség – kisebb változtatásokkal – 3. ciklusát tölti ki, 2009 áprilisában új elnökséget választunk. A közösségünk új szervezői, építői bizton megtalálják módját a további építésnek, közösségünk további formálásának. Úgy legyen! Tennünk kell és imádkozzunk is ezért! Bálint Bánk (Ph 76), Bischof Péter (Ph 75)

A szerkesztő megjegyzése: Ahonnan még szerettünk volna írásokat kapni: Keszthely, Zala, Somogy, Tatabánya, Vác, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár.

146

BDSZ ÁLLÁSFOGLALÁSOK

1989-2009

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A BDSZ

ELNÖKSÉGÉNEK

NYILATKOZATA MTI SZÁMÁRA B UDAPESTEN , 2006. OKTÓBER 19. AZ

K ELT

NAPJÁN

149

FEJEZET

A Bencés Diákszövetség elnöksége

II.

A

Bencés Diákszövetség elnöksége megtisztulásra szólít fel nemzeti ünnepünk ötvenedik évfordulójának ünneplése előtt. Aggodalommal tekintünk a társadalmunkat megosztó jelenségekre. Úgy látjuk, hogy a válság elsődlegesen a hazugságot és az önérdekű cselekvést elfogadott kormányzati technikaként szentesítő magatartásra vezethető vissza. Gazdasági bajainkra sem fogunk gyógyírt találni mindaddig, amíg ezen súlyos alapproblémára nem születik megoldás. Szent Benedek írja Regulájában, hogy „a monostor apátja legyen tiszta életű, józan és könyörületes”, azaz kevésbé szakmai, sokkal inkább erkölcsi mércét állít a közösség vezetője elé. Állítása ma is, a nagyobb közösség vonatkozásában is igaz: nem vezetheti országunkat hazugságot hazugságra halmozó ember. Nem alkothatnak kormányzó erőt olyan pártok, amelyek a közéletben szentesítik a hazugságot. S ami napjainkban a legfontosabb: nem lehet valóban nemzeti az ünnep, ha olyan személy, olyan személyek szervezik az ünneplést, hívnak hozzánk külföldi vendégeket, olyanok szónokolnak, akik hazugság, az állampolgárok súlyos megtévesztése árán jutottak vezető szerephez. Csak akkor lesz igaz az ünnepünk, ha igazak az ünneplők! Aki ezt nem hajlandó elfogadni, annak nem lehet helye sem az ünneplők között, sem a közéletben.

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

K ERESZTÉNY É RTELMISÉGIEK S ZÖVETSÉGE (KÉSZ) M AGYAR P IARISTA D IÁKSZÖVETSÉG (MPDSZ) B ENCÉS D IÁKSZÖVETSÉG (BDSZ)

KÖZÖS NYILATKOZAT AL MANACH 2008

A NÉPSZAVAZÁS ALKALMÁBÓL

2008.

március 9-én népszavazás lesz a vizitdíjról, kórházi napidíjról és a tandíjról. Ha valamivel több, mint kétmillió szavazat gyűlik össze a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése mellett, az Országgyűlés köteles lesz eltörölni ezeket. Ha nem lesz ennyi eltörlést támogató szavazat, minden maradhat a régiben. Mi, a KÉSZ, az MPDSZ és a BDSZ, amelyek keresztény értékrendű magyar polgárok civil szervezetei, mindhárom népszavazási kérdésre az IGEN válasz megadását szorgalmazzuk, mert ellenezzük azt, hogy minden a régiben maradjon. Meggyőződésünk szerint a három IGEN kiállást jelent a társadalomban meghatározó jelentőségű SZOLIDARITÁS mellett. Minden közintézmény működésénél figyelembe kell venni, és minden reformot úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ne sértse, gyengítse, hanem éppen ellenkezőleg, szolgálja, erősítse a társadalom tagjainak összetartozását, segítse ennek megélését, biztosítva a nemzeti kohéziót. Elsősorban ez segít megküzdeni azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a mai magyar társadalom szembenéz, és ettől függ, hogy milyen életminőséget tudunk magunknak és utódainknak biztosítani, és hogy milyen érzésekkel, lelkiismerettel nézhetünk a jövőbe. A társadalom tagjainak – nőnek és férfinak, gyermeknek és felnőttnek, öregnek és fiatalnak, nagycsaládosnak és egyedülállónak, szegénynek és gazdagnak, betegnek és egészségesnek, vidékinek és városinak – az öszszetartozástudata és ennek intézményes megvalósulásai önmagukban is fontos értékek.

150

1989-2009

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Budapest, 2008. március 5.

151

FEJEZET

IGEN a szolidaritásra. Hárman a három IGENÉRT!

II.

A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj számunkra azért elfogadhatatlanok, mert mind a bevezetésük módja, mind az az intézményes rendszer, amelynek szerves részei, mind az a hatás, amelyet működtetésük a társadalomra gyakorol, elfogadhatatlan. Végső soron azzal az értékrenddel és társadalom-felfogással nem értünk egyet, amelyre e három „jelkép” viszszavezethető. Egy adott társadalom erkölcsi értéke alapján ítélhető meg, hogy működése, elitcsoportjainak tevékenysége milyen hatással van, milyen következményekkel jár a legnehezebb, leghátrányosabb helyzetű tagjaira nézve. Ebből a szempontból Magyarország rendszerváltozás utáni mérlege nagyon negatív és a társadalmi különbségek alakulása tekintetében kifelé tartunk Európából. A három általunk vitatott jelenség ezt a nem kívánatos helyzetet erősíti, tartósítja. Meggyőződésünk és elvárásunk szerint a „három igen” egyúttal „igen” a társadalmi párbeszédre, a közösségi intézmények megerősítésére és az együttműködésre ösztönzött, szolidáris társadalmi és nemzeti közösségre is!

BDSZ A LMANACH

ÉVE

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

152

1989-2009

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Aláírásgyûjtés AZ ABORTUSZ

„ EMBERI

JOG ”- KÉNT VALÓ ELISMERÉSE ELLEN

FEJEZET

153

II.

A

z Új Ember november 9-i számában olvasható egy rövid cikk arról, hogy egyes – a művi abortuszt pártoló – csoportok nyomást gyakorolnak az ENSZ-re, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulója alkalmából sorolják a művi terhesség-megszakítást az emberi jogok közé. A Katolikus Család és Emberi Jogok Intézete – amely az egyetlen életvédő csoport az ENSZ szociálpolitikai részlegén – aláírásgyűjtési kampányt hirdetett, hogy a világszervezet ne ismerje el emberi jogként az abortuszt. Az életvédő csoport Nemzetközi felhívás a személyek és a családok jogaiért és méltóságáért címmel hirdette meg a kezdeményezést. Emlékeztetnek rá, hogy minden gyermeknek joga van a fogantatáshoz, a megszületéshez és ahhoz, hogy családján belül nőjön fel, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul. Magyar állampolgárként, négygyermekes apaként, gyermekorvosként, keresztény értékrendet valló bencés diákként egyetértek minden Magzat élethez való jogával, és buzdítalak, bátorítalak Benneteket, bencés diákokat, mindenkit, hogy csatlakozzatok a felhíváshoz. Jelenleg 8000 körüli a magyar aláírók száma, de biztos vagyok benne, hogy ennél jóval többen egyetértünk a megfogalmazott céllal: nem az abortuszhoz való jog az érték, hanem az élethez való jog. Korunknak talán ez az egyik legégetőbb, és talán a leginkább rossz irányba haladó kérdése mindannyiunkat érint: van, akit áldozatként, van, akit elkövetőként és van, akit szemlélőként. 1956. június 4-e, vagyis az 1043/1956. sz. minisztertanácsi rendelet megjelenése óta több mint 6 millió magzat-gyermek nem született meg Magyarországon. Ez a tervezett „társadalomszabályozó” beavatkozás sok anya, apa és család egészségét károsította sokféle testi és lelki szövődményével.

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

Böjte Csaba szerint 100.000 abortuszt végeznek évente a Kárpát-medencében. „Ez egy gyilkos folyó melyben életek sodródnak, pusztulnak, melynek a partján állok, állunk mindannyian, tudtunkkal történik ez a hatalmas tragédia. Ezek a véres magzatok nem csak az anyákkal, hanem, mindannyiunkkal szembe fognak jönni az utolsó ítéleten.” Babits Mihály egyik legismertebb, talán leggyakrabban idézett sorával: „mert vétkesek közt cinkos, aki néma” szeretném felébreszteni közös bencés lelkületű lelkiismeretünket. A tanulság leggyakrabban az útban van. Most is. Nézzük, hogyan jutott el eddig a gondolatig Jónás, aki rendkívüli módon berzenkedett a küldetés miatt, és megpróbált a feladat, a megbízatás elől mindenféle kifogást keresve kibújni: „Mi közöm nékem a világ bűnéhez? Az én lelkem csak nyugodalmat éhez…” S a végén mégis csak azt a következtetést vonja le helyesen, érezve a felelősséget, hogy nincs mód nem menni, s nincs mód hallgatni se: „mert vétkesek közt cinkos, aki néma”. A kezdeményezés magyar nyelven is elérhető és aláírható elektronikus úton az alábbi linkre kattintva: http://www.c-fam.org/publications/id.105/default.asp Pongrácz József (Ph 69) A BDSZ elnöksége készséggel támogatja a felhívást, kéri a diáktársakat, hogy az aláírásukkal fejezzék ki egyetértésüket.

154

1989-2009

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Charta a szabad vasárnapért

FEJEZET

155

II.

„A

djuk vissza a vasárnapot az embereknek!” A pihenésre fordított idő hossza világszerte a társadalmi és gazdasági jólét alapvető mércéje. Európában a vasárnap, mint általános heti pihenőnap hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába. A vasárnapi pihenőnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szociális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. A vasárnapokat az emberek hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi lehetővé. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy ma Európában egyetlenegy országban sem dolgoznak annyian vasárnaponként, mint hazánkban: A vasárnapi munka tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnap is munkát végzőknél mérhetően lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák. A vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása is van. Vasárnaponként a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte jelentősen csökkenhet a zajterhelés. A környezetünknek is szüksége van hetente egy napra, hogy regenerálódhasson. A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot,

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

érinti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. Álláspontunk szerint a kellően súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelező elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait. Mindezek fényében el kívánjuk érni, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azoknak kelljen vasárnap is dolgozniuk, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet mutatkozik. Fel kívánunk lépni annak érdekében, hogy a vasárnapi munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza. Kereszténydemokrata Néppárt Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Munkástanácsok Országos Szövetsége A BDSZ elnöksége készséggel támogatja a felhívást, kéri a diáktársakat, hogy az aláírásukkal fejezzék ki egyetértésüket.

156

B ENCÉS IDENTITÁSUNK A DIÁKTÁRSAK SZEMÉVEL

1989-2009

20

ÉVE

D R . H AUSER P ÉTER (P H 89)

Húsz év múlva…

FEJEZET

159

II.

E

gy akkori szemmel sorsfordító napon érettségiztünk Pannonhalmán: 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetése napján, napra pontosan az egyházi iskolák államosításának parlamenti megszavazásának 41. évfordulóján. Az érettségi tételek elmondása után rohanás a Teleki terembe és bámultuk a tévét, ahogy többszázezer ember jelenlétében zajlanak a szertartások a Hősök terén. Ezen események átélése a felnőttkor küszöbén hatalmas lendületet adott nekünk. Pannonhalmán egyébként sem ért minket váratlanul a rendszerváltás. Osztályfőnökünk Endre atya szinte az egész negyedik évet arra szánta, hogy az akkori szovjet lapokból felolvasva (Ogonjok, Moszkovszkije novosztyi), az elzárt hegy tetején is öntudatlanul tudassa velünk, hogy az életbe kilépve egy teljesen más világba fogunk érkezni. Jó szolgálatot tett ez a felvételinél az orvosira, ahol a szóbelin tőlem a szovjet titkosszolgálatok elnevezéseit kérdezték. Az osztályunkból tizenketten jelentkeztek az orvosi egyetemekre és többségünk sikeresen el is végezte annak valamely szakágát, melyben persze a hely szelleme mellett nagy szerepe volt Rékási József tanár úrnak is. Hogy kiktől mit kaptunk még? Tálos Zoltán tanár úrtól 1956 testközeli élményét. Ádám atyától a precíz történelmi ismeretek és hasznos acronymok mellett a Miatyánk imáját nagyon sok nyelven, melyet történelem órák elején a világ minden nyelvén – idővel fejből – imádkoztunk. Így később a világ sok táján utazgatva, mindenhol volt egy szövegében ismerős rész a közös forrásból, a szentmiséből. Ambrus atyától azt a racionális életszemléletet kaptuk, ami nemcsak a fizika területén igazított el tisztán, világosan, de emellett a mindennapi élet jelenségeinek megsértésében ma is segít. Még sok mindenkire kellene visszaemlékeznem, azonban ez itt most hely hiányában nem lehetséges.

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

Amit a legfontosabbnak tartok 20 év távlatából, hogy sosem oktattak, sosem neveltek, sosem szájbarágtak, hanem létközeget adtak nekünk, hol felszedhettük magunkra a tudást, létközeget, amibe számunkra észrevétlenül besimultunk, ahol alakultunk és a tetsző mintákat elleshettük. Mit jelentett számomra bencés diákság a négy év után? Az első pár év, az egyetemi évek, a helykereséssel teltek, hiszen kiraktak onnan, ahol szerettünk lenni, ahol otthon éreztük magunkat (ahogy Maurus atya fogalmazta az érettségi utáni első őszi pannonhalmi Veni sancte-kor, amikor szállás iránt érdeklődtünk: „maguk már csak vendégek itt…”). Ugyanakkor éreztem, hogy hatalmas energia gyűlt bennem fel, amit át kell adnom valahol. Így vetettük be magunkat sok más osztálytársammal együtt valamilyen egyházi, közösségi életbe: plébánián, Regnumban, ki hova vetődött. Ekkoriban történt, hogy egy plébániai Pásztorjáték szervezése miatt majdnem lekéstem az egyik fontos egyetemi vizsgámat. Beindítottuk már 1990-ben a Bencés gyertyagyújtás hagyományát egy budapesti plébánián pannonhalmi bencés atyák celebrálásával megpróbálva összefogni azokat, akikkel egykor együtt éltünk. A még kötelező honvédségnél, diplomával, 25 évesen nagyon szórakoztató volt látni más diplomás, egyik-másik, már családapa kortársam küzdelmét a 12 személyes hálóval, az emeletes vaságyakkal a körletben az 1 főre eső 1,2 m2es életérrel, a szekrényben tartandó „elvágólagos” renddel. Mi ezen már túl voltunk 14 évesen, csak visszaemlékezni kellett, hogy is ment ez akkor. Dolgozni kezdve lassanként rá kellett döbbennem, hogy az élet nem olyan egyszerű és nem olyan tiszta, mint ahogy Pannonhalmán gondoltuk. Gyermekonkológus orvosként naponta szembesülnöm kell azzal, hogy amit az élet tiszteletének, az emberi lét méltóságának hívnak, azok korántsem elvont fogalmak és korántsem olyan könnyű ezeket a gyakorlatban is maradéktalanul megvalósítani. Nagyon hálás vagyok Pannonhalmának és a bencés szellemiségnek, hogy biztos irányjelzőket adott nekem ehhez az életben. Hogy valójában milyen hatással volt rám a pannonhalmi 4 év, erre a legjobb választ az fogja adni, hogy továbbtanulásakor Pannonhalmát javaslome cseperedő fiamnak. Erre a kérdésre most csak fogadkozhatok, választ csak 10 év múlva kell adnom…

160

1989-2009

20

ÉVE

G LÓNER C SABA (G Y 89)

Sej, a mi lobogónkat.... megfújták!

FEJEZET

161

II.

I

lyen címmel jelent meg egy újságcikk egy húsz évvel ezelőtt indult független hetilapban. A lobogókat, azaz a vörös zászlókat a győri Szent István út kandelábereiről nem fújta meg senki, nem tűntek el, csak március 15-re virradó éjszaka bencés diákok szorgos kezei gúlába gyűjtötték őket a városháza előtt. 1989 az akkor végzett két évfolyam tanulói számára nem egyszerűen az érettségi éve volt, hanem a rendszerváltás éve is, melyet 17-18 éves (forró) fejünkkel próbáltunk meg átélni-átvészelni. A hírek szerint Győr volt az egyetlen nagyváros, ahol a nemzetiszínű mellett még vörös zászlót is kitűztek a forradalmi ünnep tiszteletére. Ezt nem hagyhattuk annyiban. Sajnos néhányunkat, köztük engem is, elkaptak a rendőrök, így aztán meglehetősen nagy botrány lett az ügyből. A rendőrök megpróbálták bemártani osztályfőnökünket is, mert szerintük ő volt az értelmi szerző, minket pedig megfélemlíteni, de szerencsére bebizonyosodott, hogy a kommunista uralom ideje lejárt, így délután már szabadon távozhattunk. A kollégium felé menet láttuk, hogy a vörös zászlók helyére nemzeti színű zászlókat tűztek ki, ami bizony megmelengette a szívünket, és bizonyára még sok győri polgár szívét. Végül kicsit mégis belénk rúgott még a régi rendszer, a vörös zászlók árát hetünknek meg kellett térítenünk, mert „elszakadtak, összepiszkolódtak", ahogy a városvezetés illetékes elvtársa írta levelében. (Ami azért is érdekes, mert egyébként is kiselejtezték volna őket) Ezen kívül ügyészi megrovást is kaptunk. Kifizettük, meghallgattuk. Ennyit megért. Miután az ügy visszhangjai lecsendesültek, készültünk tovább az érettségire, az életre, a szocializmus után következő új világra. Húsz éve még tanítás volt szombaton, így az internátusban élő diákok hoszszú hetekig „együtt éltek", és meglehetősen ritkán mehettek haza. Minket, „zászlószedőket” szimbolikus büntetésként (hiszen bár a tettünket elméletben minden tanárunk helyeselte, de éjszakai kiruccanásunkkal súlyosan meg-

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

sértettük a házirendet) az érettségire való készülés utolsó hónapjára hazaküldtek. Ez bizony valódi büntetésnek bizonyult, mert jóval nehezebb volt egyedül készülnünk a megmérettetésekre, mintha társainkkal együtt, tőlük segítséget, tanácsot kérve tehettük volna ugyanezt. Ettől függetlenül mindannyiunknak jól sikerült az érettségi vizsgája. Igaz, ehhez hozzájárultak az ismert botrányok is az érettségi körül, az, hogy pl. matematikából az év végi jegy került a bizonyítványba a vizsgaeredmény helyett, egyértelműen emelte az évfolyamátlagot. Sokat változott azóta a gimnázium is, a tanári kar is; régi tanáraink közül már csak keveset láthatunk viszont. Persze húsz év után sincs vége a változásoknak, a fiamat idén szeptemberben ugyanoda, de mégis egy egész más iskolába írattam be. Egy sokkal nyitottabb iskolába, ahol osztálytársnőivel együtt koptathatja tovább a padokat. Egy olyan városban, ahol remélem, soha többé nem lesz szükség zászlószedőkre!

162

1989-2009

40

ÉVE

P ONGRÁCZ J ÓZSEF (P H 69)

Magaslati levegõ LUIF O TMÁR

ATYÁRA EMLÉKEZVE , SZERETETTEL

„Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.” (János 4 13-14)

FEJEZET

163

II.

Anyám harminc zsebkendővel a tarisznyámban, kicsit pityeregve, „hiányozni fogsz itthon, kisfiam” sóhajtással engedett utamra, csaknem tizenöt évesen, 1965. augusztus végén. Apám szótlanul magához ölelt – már majdnem olyan magas voltam, mint ő –, amit bátorításnak szánt, de ez a súlyos ölelés a felvidékről megalázó módon kitelepített, a kisebbségi sors nehézségeivel küszködő makacs ember hajthatatlanságának átruházása volt inkább. Az általános iskolában jól tanultam, családunk rendszeresen járt templomba, évekig ministráltam, a nyolcadik osztályt már úgy kezdtem, hogy papi protekcióval papírom volt róla, felvettek Pannonhalmára. Én akartam odamenni. A hatodik osztály vége felé egy osztálykiránduláson a „meglátni és megszeretni” élményét éltem meg: Pannonhalmán szeretnék tanulni – mondtam otthon, aminek becsvágyó, gyerekeiknek jobb sorsot szánó szüleim rendkívül örültek. A rendszeres fizikai munkák „sokrétűsége” nem nagyon elégített ki, tehénlegeltetés közben arról álmodoztam, hogy „híresember” leszek, és valami hasznosat, sok embernek tetszőt csinálok, olyat, amiért „mindenki” szeret. Gyermeki lelkülettel többre vágytam. Kisgyerekként focista, később csillagász, térképész, de mindenekelőtt gyermekorvos akartam lenni. Észre se vettem, hogy nem fogynak a zsebkendők, anyám csodálkozott rá egy hónap múlva az októberi látogatás alkalmával. Az első kézzelfogható haszna számomra ez volt Pannonhalmának: a magaslati levegőn megszűnt az allergiám. Az Ora et labora „szlogen” ugyan ismeretlen volt számomra, de az ima és a munka nem. A bencés magatartással tehát könnyű volt azonosulnom. Szorgalmas voltam mindig, ráadásul Kupacon azt csinálhattam, amiért oda mentem, tanulhattam. Persze ennél jóval többet kaptam, szívtam magamba ösztönösen mindent: kétezer éves hitet, ezeréves történelmet, a könyv sza-

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

gát, a tavasz illatát, művészeteket, de felejthetetlen a tornatermi áporodott testszag is. Megtanultam kosarazni, tanulni, verset örömmel olvasni, különbséget tenni fontos és halasztható dolgok között, elviselni másokat, élvezettel hallgatni egy madár énekét. Ráéreztem a hetedik nap ünnepi nyugalmára, miközben szelíden lazult a szoros családi kötődés. Először csak örültem, hogy nem kell dolgoznom, később rájöttem, a tanulás is munka, nekem ettől kezdve ez a munkám, és ez a kötelesség nekem öröm. Nekem ez mind nóvum volt, mind bennem van azóta is. Szerettem Dávid atya magyar óráit, élveztem a pipafüstöt, ami akkor nekem a szabadságot szimbolizálta. Nagyon tiszteltem Szulpic atyát, „elvont tudós”nak könyveltem el magamban. Brúnó atya hittanórái inkább filozófia órák voltak, amire kíváncsi kamaszok, vevők voltunk. Tömör, lényegi összefüggésekre rávilágító, gondolatébresztő prédikációihoz hasonlót keveset hallottam. Kilián atya szelíd szeretete, embersége sugárzott, mi, „fiucskák”, nagy örömmel mentünk a szentként szeretett szerzetes szobájába gregoriánt énekelni. Hildebrand atya megtanított vázlatot írni. Az egyetemen egyszer az egyik vizsgáztató észrevette, hogy vázlatot írok felkészülés alatt. Elkérte, felelnem se kellett. Otmár atyának, osztályfőnökömnek és prefektusunknak azért is hálás vagyok, mert biológiából eredményesen felkészített az egyetemre. A negyedik év végén, mikor már tudta, hogy ki, hova jelentkezett, elmondta, hogy ő mit néz ki belőlünk. Nekem azt mondta: Pongi, te jó kutató lennél. Hát az nem lettem, de örültem, talán még büszke is voltam magamra. Tálos Zoli bácsi, az egyetlen civil volt akkoriban a tanárok között. Emberségesen volt szigorú. Mindennapi munkám során a testnevelő tanárokkal küszködve gyakran szoktam rá hivatkozni, aki egy fél oldalára csaknem bénult gyereket is féltve-őrizve megtornáztatott a szereken. Az oroszt nálunk csak Anaklét atya utálhatta jobban, gondolom, a fogságban kényszerből megtanult nyelv még önmagában okozhatott volna neki némi élményt, de mi nagyon ellenálltunk. Tudva, hogy nagy Fradi szurkoló, Varga Feri osztálytársunk kitalálta, hogy ő Varga Zoli unokatestvére, aki akkoriban disszidált, és hetente új sztorikat gyártottunk, amivel az oroszórák nagy része el is ment. Ezeréves iskolához tartozni több mint jóérzés, önmagában is rang. Ott, akkor ezt még nem éreztem, de ma már tudom, hogyne tudnám, hiszen a világörökség része vagyok, hogy a mi alma materünk igazi tápláló anya volt, tartást, önbizalmat adott nehéz helyzetekben, tekintélyt, megbecsülést jelentett eddigi életemben. Az otthonról hozott hit és magyarságtudat a tiszta magas164

1989-2009

40

ÉVE

165

FEJEZET

Most, 58 évesen, halottak napján – egy hónapja sincs, hogy meghalt Otmár atya –, amikor a negyvenéves érettségi évforduló alkalmából, gyakran elakadva írok bencés identitásomról, úgy gondolom, hogy más ember lett volna belőlem a pannonhalmi évek nélkül. Nem író emberként a fogalmazás koloncával nyakamban bukdácsolok sorról sorra, mint az életben napról napra. Kikapcsolódásként, egyben ihletet remélve Pilinszky János egyik aktuális írását olvasom: „A tél küszöbén állunk. A természet álomba merül, csak a mindenség végzi továbbra is változatlanul működését, lankadatlan csillagaival figyelmeztetve, hogy a részletek mulandóságán túl mindig a nagy egészre ügyeljünk.” Bencésdiáknak lenni Kecskeméten, a Piarista fellegvárban, kisebbségi létet jelent. Úgy látszik, a kovász-kisebbség egész életemen végig kísér. Fiaim, feleségem ellenállhatatlan kérésére, a helyi piarista iskolába jártak. Először ezt úgy éltem meg, mintha a Fradiból átigazoltunk volna a Dózsába. Aztán egyre árnyaltabb lett a kép, olyannyira, hogy ma már, mint lokálpatrióta kecskeméti félig-meddig piarista is vagyok. Végül is a részleteken nagyvonalúan felülemelkedve, az egészre ügyelve, a lényeg szublimálódott át bennem.

II.

lati levegő jótékony hatására – átmeneti gyengélkedést követően – életre szólóan megerősödött bennem. Gyerekkoromban mindig sütöttünk kenyeret. Szerettem nézni, ahogy a kovász dolgozik: csendben, letakarva és mindig eredményesen. A „kovász” szó visszaköszönt a templomban is, ami egy magasabb dimenzióba emelte át mindennapi tapasztalatomat. Valahogy ennek mintájára képzeltem el későbbi munkám. Észrevétlenül, de hatékonyan. Határtalannak tartott, értékzavaros világban élünk, kellenek a biztos fogódzók. Az égre kancsalgó attitűd családi örökség, „a mindenség lankadatlanul működő csillagai” biztos kiindulópontot jelentenek évszázadok óta a Pongrácz családnak. Az ezeréves „Szent Hegy” magaslati levegője a kétezer éves hit transzcendentális erejétől tiszta, hiszen Pannonhalma – Szent István királyunk szándéka szerint is – sziklaszilárd talajra épült, és belőle az örök életre szökellő, szomjoltó vízforrás fakad.

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

K ISS J ÓZSEF (G YÕR 1969)

O MNIS G RATIA

AL MANACH 2008

–

VISSZATEKINTÉS

40

ÉV AJÁNDÉKAIRA

H

ogy miért pont ezt a – már sokak által idézett – szent páli mondatot választottam e kis írásom címéül, az alábbiakból remélem, kiderül. Szüleimtől, akik soha nem adták fel vallásos meggyőződésüket jobb pozícióért, anyagi előnyökért, – és három testvéremmel együtt minket is erre neveltek – elég jó útravalót kaptam a gimnáziumi évekhez. Főként édesanyám, aki több mint negyven éven keresztül pedagógusi pályán dolgozott, az állandó fenyegetések figyeltetések ellenére sem hátrált meg, hűségesen kitartott hite mellett. Ez számomra mindig bátorító tudat volt. Ilyen háttérrel kezdtem meg gimnáziumi tanulmányaimat Győrben, 1965ben, ami természetesen még egy „pofon” volt azok számára, akik nem jó szemmel nézték szüleim kitartását a hitük mellett. Ugyan egy év eltelte után tanárcserék voltak Pannonhalma és Győr között – ami bizonnyal a rend belső ügye volt – de ez nem okozott nagy törést sem bennem sem az osztálytársakban. Az már nagyobb megdöbbenést keltett, hogy Csizmadia Ger atyának felfüggesztették a tanári működését, hamarosan jött a Pásztori Valter-ügy, ami döntéseknek okát akkor is sejtettük, de a rendszerváltás óta egyértelművé vált, hogy ez a 60-as, 70-es évek vad egyházellenes törekvéseinek, s a jól működő besúgó rendszernek volt „köszönhető”. Ezek a megfélemlítésnek szánt tettek nem törték meg tanárainkat, finoman, diplomatikusan, de szigorú következetességgel nemcsak a tudást csepegtették belénk, hanem saját élettapasztalatukból vett példákon keresztül próbálták a szilárd erkölcsi alapelveket, bölcsességeket is átadni nekünk. Ezt tette osztályfőnökünk, Mayer Farkas atya is, aki a fizika órák száraz egyhangúságát Tömörkény-novellák felolvasásával tette elviselhetőbbé. Személy szerint én sokat köszönhetek Vályi Hugó atyának, aki jó pedagó166

1989-2009

40

ÉVE

Összegezve: amit otthonról kaptam, az tanáraim jóvoltából, Isten segítségével megsokszorozódott. Így felvértezve vészeltem át a 2 év katonaságot. Családot alapítván – mivel feleségem is nagycsaládból származik – nem volt kérdéses, hogy több gyermeket is vállalunk. Igaz, nem ennyit terveztünk, de elfogadtuk mind a kilencet, akik közül már 4 családot alapított, s eddig még ők is őrzik családjukban azokat az értékeket, amiket mi fontosnak tartunk, s remélem ők is tovább fogják adni. Hogy tanáraink jól tették a dolgukat, az a tény is erősíti, hogy az osztályunk is szinte egy nagycsaláddá kovácsolódott. Ezt bizonyítja, hogy már lassan húsz éve nemcsak az 5-tel osztható években találkozunk, hanem minden év június

167

FEJEZET

Természetesen minden tanáromat a terjedelem korlátozása miatt nem sorolhatom fel, de az idegen nyelveket tanító tanáraimnak is sokat köszönhettem: Keresztély, Ince, Willebald, Lehner és Richárd atyák a főiskolai tanulmányokhoz adtak sok segítséget. Mivel kollégista is voltam, prefektusainktól: Félix, Fidél, Ince és Viktorin atyáktól következetességet, rendszeretetet, alkalmazkodási készséget tanultam. De felkészítettek bennünket arra is, hogy a mostani zűrzavaros szellemű időkben is jobban eligazodhassunk.

II.

giai érzékkel, nemcsak hogy megtanította, de meg is szerettette velem a matematikát, aminek még majd 4 évtized után is hasznát veszem, amikor iskolás gyermekeimnek kell segíteni, pedig munkaköröm nem igényli annak használatát. Mivel általános iskolás korom óta az éneklés-zenélés életem kísérője volt, sokat tanultam Teodóz atyától, aki sokat foglalkozott velem is: a szép kiejtést is sokat gyakoroltuk, hogy a diákmiséken jól menjen az olvasmány felolvasása. (Soha nem felejtem el: az első ilyen szentmisén való olvasásomkor remegő térdekkel álltam ki a hívek elé, de sikerült!) Az egyházi zene – azon belül is a népi eredetű énekek – megszerettetése is neki köszönhető. Ez azért is vált fontossá számomra, hisz jelenleg is a balatonlellei egyházközség kántoraként dolgozom. De egy nyugdíjas népdalkör vezetőjeként, kifejezetten a régi – Teodóz atya által is szorgalmazott és gyűjtött – népdalokat próbálom népszerűsíteni és megszerettetni.

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

AL MANACH 2008

utolsó péntekén. Hogy erre jogos igény van, ennek egyik oka, hogy sajnos a 40 év alatt már hat osztálytársunkat eltemettük, s fontosnak tarjuk, hogy a közös szentmisében megemlékezzünk róluk és az elhunyt tanárainkról is. Ugyanakkor felidézve a régi kedves emlékeket, kicserélve élményeinket, örömeinket, bánatainkat, újra és újra megerősítsük egymást. Istennek hála, hogy Farkas atya (Lupusz) még mindig velünk van s az osztályból felszentelt papjainkkal, köztük Bíró László püspök atyával mutathatják be a szentmisét, s adhatnak bátorítást útbaigazítást, hogy a kapott lelki kincseket hűségesen megőrizhessük és továbbadhassuk.

168

1989-2009

60

ÉVE

D OMNANOVICH TAMÁS – Á BEL (K G 49)

Kõszegi diákévek Veres Péter, az 50-es évek paraszt-politikusa, pannonhalmi látogatása után írta az emlékkönyvbe: „Jólesik az öreg magyarnak visszatekinteni a régi magyar múltba.” – Bizony, bizony, az öreg kőszegi bencés diáknak is jólesik visszatekinteni a szép kőszegi diákévekre, valamint a szép „kupaci", azaz pannonhalmi időre.

A kőszegi évek

FEJEZET

169

II.

B

ár az első osztályt a győri bencés gimnáziumban, az ötödiket (1945-46) a budapesti Eötvös József gimnáziumban végeztem, teljességgel kőszegi diáknak érzem magamat. A gimnázium egész diákságának lelkülete családias, összetartó volt: a felsősök (V.-VIII. oszt.) a szecskákra (I. oszt.) és korpákra (II. oszt.) szeretettel tekintettek, még ha néha-néha el is kapták fülüket (hajukat nem, mert az alsósok – talán kötelezően – kopaszra nyírtak voltak). Ehhez a családiassághoz hozzájárult a gimnázium feletti Kelcz-Adelffy fiúnevelő intézet, amelyet a legújabb időkben – sajnos – leányok birtokolnak. A háború alatti időben – ekkor III. és IV. osztályos voltam – a megszokott formában folyt a tanítás egészen 1944. novemberéig, amikor is a Szálasiék uralomra jutásakor megszakadt a tanítás, és ez a kényszerszünet 1945. áprilisáig, az oroszok bejöveteléig tartott. S ekkor nem a gimnázium épületében folytattuk a félbeszakadt iskola-évet, hanem a domonkos nővérek zárdájának iskolájában: a délutánokat kaptuk meg. Így kijött a megszabott 90 tanítási nap, s kaptuk meg az év végi bizonyítványt. A gimnázium és a Kelcz épületét az oroszok birtokolták, bitorolták. Így bentlakóként a bencés rendház épületében kaptunk kvártélyt és kosztot. Az öregdiák mindig szeretettel gondol régi iskolájára és diákvárosára – Kőszeg életében ez megdöbbentő módon igazolódik. Az 1944-45-ös években Szálasi és az egész kormánya Kőszegre menekült és fészkelte be magát itt. Ma is látható az ún. Szálasi-bunker. S ekkor – amikor Sopront, Szombathelyt, Bécsújhelyt (Wienerneustadt) majdnem porig bombázták az amerikaiak. Kőszegre miért nem esett egy bomba sem? Később tudtuk meg ennek magyarázatát: az amerikaiak légitámaszpontja Szicíliában volt, s innen indultak az ún. bombázó légierődök Magyarország felé, s tisztelték

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

meg szőnyegbombázással Budapesttől kezdve az összes nagyobb várost és egyéb ipari és hadi célpontokat, de Kőszeget kihagyták, s ha nem is messze, de elkerülték. S ennek a légi támaszpontnak parancsnoka valamikori kőszegi diák volt, aki parancsban tiltotta meg a város bombázását. De – mivel a német Messerschmidtek megtámadták őket Kőszeg környékén, s hogy bombaterhüktől megszabadulva meneküljenek – a Guba-hegy környékén szórták le a bombákat, s később – mint diákok – láttuk a nagy tölcséreket. A háborús idők emlékeihez hozzátartozik, hogy a háború befejeztével – Lovassi Bandi bácsi tanárunk irányításával – a hegyek közt járkálván megkerestük az elesett – magyar, német, orosz – katonák ideiglenes sírjait, akiket később közös sírokban temettek el véglegesen. De egy szomorú esemény is megdöbbentett bennünket: Zénó atya felügyeletével cserkész foglalkozás volt algimnázium nagy udvarában, kertjében. S ekkor egy bokorban elbújva, pisztollyal játszva, hasbalőtte magát Hámori Jóska osztálytársunk, s Zénó atya karjai közt halt meg. Ebben az időben – ha nem is nagyon – de azért éhesek voltunk. Egy forintért – akkor jött be a forint a pengős infláció után – vettünk egy-egy kiló kenyeret, kimentünk a hegybe a szőlőkbe, ahol a jó kőszegiek megengedték a gyümölcsevést, a gesztenyézést. Az utolsó iskolaévünket, a VIII. osztályt 1948-49-ben már az államosított iskolában végeztük s érettségiztünk. Az iskola ekkor kapta a Jurisich Miklós Gimnázium nevet. De megmaradt a bencés szellemiség: egyrészt Szilveszter atya mint hittanár velünk maradt, de a bencés atyák – akik Kőszegen maradtak – aggódó figyelemmel kísérték életünket. Mi pedig rendszeresen jártunk be hozzájuk a rendházba, és éreztük magunkat otthon az atyák szobáiban (Fidél, Zénó, Szilveszter, Medárd). Igaz, ezt ekkor még nem tiltották az állami intézményben (gimnázium, kollégium). A kőszegi diákévekről emlékezve még meg kell említeni a verbitákat (Isteni Ige Társasága, missziós társaság). Az ún. missziós-házban laktak azok a fiúk, akik a gimn. I.-VIII. osztályát végezték velünk együtt. Az alsósok kollárét (papi gallér) viseltek sötét ruhában, a felsősök már reverendában voltak köztünk. Baráti kapcsolat nem alakult ki a civil és a verbita diákok között. A felsősök a beöltözöttek) közül többen az orosz időben, de a határ tüskésdróttal történő ellátása előtt (1948.) nyugatra szöktek, hogy Ausztriában, Németországban készüljenek fel hivatásukra, a misszióra. Némelyeknek ez sikerült, de néme170

1989-2009

60

ÉVE

FEJEZET

171

II.

lyeket a határon elfogtak és börtönbe zártak. Sokan aztán eljutottak különböző missziókba: Gál Jenci és Tóth Pista osztálytársunk Paraguayba, Fülöpszigetekre, stb. Kondor Lajos pedig – s ez közismert – Fatimában tevékenykedik. A bencés atyák életük példájával mutatták be az Ora et labora! felszólítást. Az imában, az Úristennel való kapcsolatban, továbbá a rendház közösségi életében a Szent Benedek által jelzett utat követték. Ez a magyarázata annak, hogy tiszteltük, szerettük őket – mégha szigorúak is voltak a nevelésben – és éreztük jól magunkat közöttük. A munkára való nevelésben a következetesség, a pontosság, a lelkiismeretesség volt a mérvadó. – Mint tanárnak is mindig előttem volt Bodorkós Gilbert atya egyik kirohanása, mikor az ismétlésre feladott anyagot nem tanultuk meg, nem néztük át. Ekkor mondta: „Ha a Miatyánkot is feladom, akkor azt is átnézem!” – Ezt a következetességet kell megemlíteni Hugó, Anzelm – aki Braziliából visszajőve – osztályfőnökünk volt, Anaklét tanítói munkájából. Ákos, Zénó, Szilveszter atyák meg már inkább atyai barátok voltak a felsős éveinkben. Igaz, nem tanított, de atyai barátunknak tekintettük Fidél atyát is. De sok időt töltöttünk náluk a szobájukban! Bár nem voltak bencések, de mégis külön szólni kell két civil tanárunkról: Lelkes Pista bácsiról és Lovassi Andor, azaz Bandi bácsiról. Pista bácsi rajzot, művészettörténetet tanított kezdettől egészen addig, amíg Hugó atya el nem csalta Csepelre, ahol a bencés atyák – a csepeli munkások hívására – megindították a gimnáziumi tanítást, s Pista bácsi – mivel baráti kapcsolatban is volt Hugó atyával – elhagyta szeretett Kőszegét és Csepelen folytatta a szép nevelő munkát egészen az 1943. évi államosításig. Keménységével a pontosságot, a kitartást nevelte belénk, de legfőképpen a magyarság-tudatot. Amikor e sorokat írom, köszönettel tartozom azért is neki, hogy a pannonhalmi gimnázium ún. Jeges-termében a szép freskót, – melyet az államosításkor Pálmai igazgató elvtárs szerencsére csak bemeszeltetett –, Hugó atya kérésérePista bácsi a fiával együtt megtisztított, helyreállította. Lovassy Bandi bácsi francia nyelvet és irodalmat tanított nekünk. Az oroszok bejövetelekor külön figyelt ránk, és adta a tanácsokat a viselkedésünkhöz. Az ő irányításával kerestük az elesett és eltemetett katonák sírjait a hegyekben. Ábel és Norbert atyák igazgatósága ill. házfőnöksége alatt láttuk, hogy a rendházban élő atyák testvérként tekintettek egymásra; valóban nagy családot alkottak.

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

AL MANACH 2008

A pannonhalmi évek Hogy az érettségi után, 1949-ben miért mentem Pannonhalmára? Egyrészt a kőszegi rendház előbb leírt közösségi élete, az atyák és diákok közti szerető kapcsolat adták a gondolatot a további lépésemhez; másrészt meg kell említenem azt, hogy nagyapám és édesapám is kántortanítók voltak Olmód ill. Und községben. A bencés rendbe lépéskor az Ábel nevet kaptam. Ha valaki szeretne tájékozódni arról, hogy milyenek voltak az első növendékéveink Pannonhalmán, az olvassa el növendéktársam erről szóló tárgyilagos írását (Maróti Lajos: A Kolostor) Matek-fizika szakot kértem, de Mike atya válasza erre az volt, hogy orosz szakos tanárra van szükség, én pedig krobót (= horvát) gyerek vagyok, s így könnyen elsajátítom az orosz nyelvet. Ez – P. Németh József jezsuita atya segítségével – sikerült is, s a későbbiekben én vezettem be Botond atyát az orosz nyelv szépségeibe. – A tanító-nevelő munkát felszentelésem után 1955ben kezdtem el Pannonhalmán; első osztályomban Richárd atya is diákom volt. Jött 1956. Majd 1957. január első hetében kilátogattam Burgenlandba és Bécsbe, meglátogatandó ottani nagy rokonságomat. S ekkor Bécsben Ágoston atyánál találkoztam a Sao Paolóból (Brazília) érkezett Jordán Emil atyával, aki az ottani magyar bencés közösség és iskola vezetője volt. Ő hívott Brazíliába; de én ekkor „inkább magyar gyerekeket pofozok” válaszadás után visszatértem Pannonhalmára, s itt éltem 1962. májusáig. Ekkor ugyanis ÁVO-s utasításra hatodmagammal el kellett hagynom Pannonhalmát (Hugó, Géza és Zerind atyák, továbbá Szentmihályi Szabó Péter és Cserháti Károly osztályom diákjai), mert osztályom 1961. október 23-án megemlékezett a forradalomról. Erről részletes leírást adott Szentmihályi Szabó Péter a Demokrata folyóiratban. Én Tatabányára kerültem lelkészi munkakörbe. 1965-ben megnősültem, s a Tatabányai Szénbányáknál dolgoztam 1989-ig, nyugdíjazásomig) különböző munkakörökben. Ezután tanítottam hittant több iskolában, latint a gimnáziumban. S közben részt vettem a politikai életben (KDNP), valamint képviselőként Tatabánya önkormányzatában. A Tatabánya-Bánhida plébánia közösségéhez tartozom, Nagy László plébánosnak – aki 1954-ben érettségizett Pannonhalmán – néha-néha besegí-

172

1989-2009

60

ÉVE

tettem, s besegítek a liturgiában, valamint a kórus gregorián éneklésében (mindez pannonhalmi „fertőzöttség” és Kilián atya hatása). Próbálom összefogni az öreg bencés diákokat Treuer Sebestyén (Komárom) és Szoleczky Perenc (Esztergom) öregdiák társaimmal.

FEJEZET

173

II.

Pontos megjegyzés a pannonhalmi gimnáziumi élethez: Említettem, hogy Kőszegen az atyák családias közösséget teremtettek. S ugyanez a családias közösség volt jelen a pannonhalmi gimnáziumban is. A nevelők (prefektus atyák) folyamatosan együtt voltak a rájuk bízott fiúkkal, s az atyák közötti kapcsolat, együttműködés is testvéries, megértő volt. Érvényesült a szép latin mondás: „Quam bonum et quam iucundum habitare, fratres, in unum.” – Testvérek, milyen jó és vidám dolog együtt lakni.” S itt feltétlenül meg kell említeni Tálos Zoltán barátunkat, aki ha nem is volt bencés, de aranyat ért! Igaz is: kik voltunk akkor együtt? Szabolcs, Zénó, Oros, Dávid, Edvin, Otmár, László, Hildebrand,Valter, Zerind, Modeszt – Ulrik, Norbert, Dávid, Hugó igazgatósága alatt. A családias közösségi nevelés és tanítással kapcsolatban hadd közöljem a következőket: Egy alkalommal egy szovjet művelődési miniszterhelyettest kalauzoltam Pannonhalmán. A gimnáziumi életet részletesen ismertettem. Annyira megtetszett neki az egész életünk, elképzelésünk, irányelveink, hogy azzal a szándékkal búcsúzott, hogy otthon a Szovjetúnióban is megpróbálkozik egy ehhez hasonló intézménnyel. Két év múlva üzente: sikerült egy ilyen intézetet összehoznia. Befejezésként pedig: nemcsak én, de – gondolom – nagyon sokan mások is tapasztalták, hogy a volt bencés diákok – s nemcsak a „kupaciak", hanem bármely más bencés gimnáziumban végzettek, később az életben összetartanak, egymást segítik. S ez a jó. Mert ezáltal is közreműködünk jelmondatunk megvalósításában: Pax et Gaudium!

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

B ODA G ÁBOR (Ph 49)

AL MANACH 2008

Köszönet és hála

A

lig múltam el 10 éves, vidéki gyermek, amikor 1941 őszén, egy főmonostori hintó felrepített a „Szent hegyre", ahová Szüleim tanulni és emberré válni küldtek. Az új gimnázium építkezésén még iparosok dolgoztak, így az első három, induló osztály a Főmonostor épületegyüttesében lakhatott. Két emlékezetes évet töltöttünk ott, egy fedél alatt az egész szerzetesi közösséggel; akiknek, – úgy érzem – dédelgetett kedvencei voltunk. A harmadik osztálytól vehettük birtokba az új épületet. A kor erkölcsi felfogása és színvonala sokban különbözött a maitól. A világháború első éveiben alig éreztük a vész jeleit. Az uralkodó eszme a keresztény erkölcsiség volt, amelyet mar Szüleink is belénk neveltek. Új volt azonban, hogy lelki, szellemi kapcsolat alakulhatott ki nevelőinkkel, tanárainkkal, akik a regula adta ősi bencés hagyományokat, a modern pedagógiai módszerekkel ötvözve, és egyéni kisugárzásukkal hitelessé téve, javunkra gyümölcsöztették. Volt ebben némi szigor is, de főként tudás, példamutatás és sok szeretet. Eredményeként szerettem ott élni, visszajárni – majd később emlékezni a helyre, és az ott hallott, tanult útmutatásokra. Fontosak és maradandók voltak számomra azok a környezeti jegyek is, amelyek a hely szellemének érzékelhető tolmácsai voltak. Elsőként a Bazilika – félhomályával, enyhe tömjénillatával. A pompás pontifikális nagymisék, a vesperások, a kispapok gregorián kórusa. A keresztfolyosó a Porta speciosa-val, a káptalan terem, a gyilok folyosó, reggeli ministrálásaim helye. A természetrajzi szertár, ahol Gál Geláz úr hegedülni tanított, ahol együtt étkeztünk a monostor lakóival, és minden; az almáspincétől a toronyig. Kint pedig; a Boldogasszony-kápolna, a Milleneumi kápolna és környékük: nagy „számháborúk” színhelyei. És a park! – a sportoló, természetkutató és játszó gyermekek „paradicsoma”. Szerettem a gimnázium 174

1989-2009

60

ÉVE

és az internátus modern épületét is. Az ott töltött hat év alatt, már majdnem felnőtté váltam. Kapcsolatunk a Főmonostorral és lakóival változatlan maradt, mindvégig.

Bár hosszan folytathatnám kedves tanáraim, nevelőim sorát, utoljára első osztályfőnökömet, Lébényi Szilárd urat említem. Megtanított egymás szeretetére és tiszteletére – függetlenül társadalmi hovatartozástól, szellemi vagy testi adottságtól. Összetartozunk és össze kell tartanunk, legyünk bár főnemesek vagy munkás-, paraszt-származásúak, okosak vagy szerény képességűek. Úgy gondolom, emlékezésem mentes a múltba tekintés „rózsaszín

175

FEJEZET

A kor lassan hozta magával a pusztító eszmék előképeit. Főleg a szabadelvű és materialista filozófia terjedt, nem kímélve a keresztény csoportosulásokat sem. Bencés osztályfőnökünk Pulay Csaba úr – szinte előrelátva ezt –, az osztályfőnöki órákon és órarenden kívül is igyekezett meggyőzően kimutatni a keresztény értékrend erejét, és követendő voltát. Jó útravalót kaptunk Békés Gellért úrtól a fegyelem, céltudatosság, hazaszeretet terén. Felejthetetlenek Kováts Arisztid úr szellemes, példaadó, példálódzó megjegyzései, mindnyájunkra kiterjedő odafigyelése. Köszönettel tartozom életre szóló intelmeiért Gál Geláz úrnak, aki barátjává fogadott. Faggyas Ervin úr mértéktartó szerénysége példás volt számomra.

II.

Gyökeres változást az ostrom esztendeje, majd az iskola államosítása okozott. A háború után osztálytársaim közül többen nem tértek vissza, az államosítás a teljes tanári testület megváltozását jelentette. A főmonostorba elvileg nem szabadott átjárni, ennek ellenére ezernyi odakötő szál megmaradt. A gimnázium hangulata megváltozott, de sok kis, figyelmeztető jelmondat, – ajtókon, folyósokon megbújva – hirdette a követendő magatartást. (Pl.: Ut filii licis ambulate! Principiis obsta! Pereunt sed imputantur! – az óra alatt volt). Az állami tanároknak ezek nem szúrtak szemet, vagy talán egyet is értettek velük. Mindnyájan fiatal, jóindulatú emberek voltak; mindazonáltal érzékelhető volt a stílus- és tartalombeli különbség , az addig megszokotthoz képest.

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

AL MANACH 2008

szemüvegétől". Pannonhalmán töltött éveim – ha nem is tudtam akkor még felfogni jelentőségüket – a mai napig hatnak rám. Érdemes volt-e gyermek és serdülő koromat egy monostor mellett eltölteni? Szüleimnek erejüket meghaladó anyagi áldozatot hozni ottlétemért? Későbbi, előmenetelemet hátrányosan befolyásoló eszmeiséget magamévá tenni és vállalni? A válasz egyértelmű: igen. Napjainkban pedig különösen időszerű a köszönet és hála, az Isteni Gondviselésnek, Szüleimnek és Tanáraimnak – mindenért.

176

1989-2009

60

ÉVE

T REUER S EBESTYÉN

Bencés nevelés

FEJEZET

177

II.

A

bencés indenditás hatását csak az életem kissé részletesebb bemutatásával tudom bemutatni. A volt Veszprém megyei Aka községben születtem 1930 január 24-én. Az általános iskola 4 évét is Akán végeztem a két tanerős iskolában. Tanulmányaimat a móri m. kir. állami polgári iskolában folytattam. Itt az első tanévet általános jó eredménnyel végeztem. Móron anyai nagyapámnál laktam, ugyanebben az időszakban az akai plébánost egy fiatal veszprémi pap váltotta fel. Figyelemmel arra, hogy rajtam kívül más alkalmas diák nem volt, aki megfelelő iskolába járt volna, megkereste a móri polgári iskolát, ahol rólam a továbbtanuláshoz megfelelő információt kapott. A szüleimmel történt megbeszélés után,azok beleegyezésével beíratott a Kőszegi Szent Benedek-rendi Katolikus Ferenc József Gimnázium 1941/42-ik tanévének első osztályába. Nem kis izgalmat jelentett a kőszegi internátusba beköltözni, továbbá Hinn Damaszcén osztályfőnöknek nagyon részletesen bemutatkozni. A feszültség kissé enyhült, mert kiderült, az elsőéves diákoknak csak kis hányada volt helybeli, vagy Kőszeghez közeli. A Veszprém megyéből érkezett diákok mellett zalai és somogyi diákok is voltak. Az osztályfőnökünk latin-magyar tanár volt. A megkövetelt fegyelem, a latin nyelv magas óraszáma és a számonkérés hamarosan összerázta az osztályt. Ezt még segítette az internátus nagy fegyelme, és a két prefektus ellenőrzése és számonkérése is. Az első évben a tanárok is nagy odaadással segítettek, hogy magunkévá tegyük az iskola követelményeit. Közülük mégis ki kell emelni az iskolában civil tanárként működő Lelkes István mennyiségtan, mértan, rajz és műalkotástan tanárt, aki a tantárgyakon kívül a nevelésünkre is nagy gondot fordított. A harmadik osztályt 1943/42-as tanévben végeztük, ekkor és 1947/48-as tanévekben – a hetedik osztály végéig, az államosításig – Horváth Anzelm volt az osztályfőnökünk. A negyedik osztályt az 1944/45-ös tanévben kellett volna

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

elvégezni, a többi osztályhoz hasonlóan. A tanítást 1944 őszén meg is kezdték, de Mindenszentek előtt a háborús veszély miatt a diákoknak haza kellett utazniuk. A negyedik osztály anyagából 1945 szeptember hó elején külön írásbeli szóbeli vizsgát tettünk. Erre tanáraink 1945 augusztus hóban készítettek fel. A háborús állapotok miatt a negyedik osztály előírt anyagát kevésbé tudtuk megtanulni, mint az előző osztályokét, így ötödikben ezt is pótolni kellett. A háborús állapotok a vidéki diákokat úgy is sújtották, hogy az internátust hadi célra lefoglalták. Elhelyezésünk nagyon nehezen és szerényen sikerült tanáraink kitartó segítségével is. Ugyanez volt az étkezésünkkel is, ugyanis a szálláshely étkezést nem tudott biztosítani. Élelemmel a tanáraink sem voltak jól ellátva, a rántottleves volt a főmenüjük. Ha a családjuktól élelmiszercsomagot kaptak, megosztották a diákjaikkal. A diákok ellátása csak lassan oldódott meg. Csak akkor lehetett diákétkezésről szó, ha a szülők azt alapanyaggal (liszt, zsír, stb.) hozzájárultak olyan mennyiségben, ahogyan azt a vállalkozók meghatározták. A vidéki diákok egy részének – jobb elhelyezés érdekében – a bencés székház földszinti részét adták át. Az ötödik osztály indulásától a megtanulandó anyagokon kívül a diákok felnőtté válásával is foglalkoztak. Ennek a vezetője Jávor Fidél atya volt. A megfelelő ismeretek birtokában tánciskolát szerveztünk. Külön küldöttség a leánygimnázium tanulóit is meghívta, természetesen az igazgatójuk beleegyezésével. A tánciskola kurzusain mindkét iskolából jelen volt egy-egy tanár. A tánciskola befejezése után bálokat is rendeztünk. Ezekkel Jávor Fidél és Solymos Szilveszter atyák elfoglaltsága is eléggé megnőtt. A két gimnázium ezután sokkal jobban közelített egymáshoz: vegyes énekkar, közös szereplések. Jávor Fidél és Sólymos Szilveszter atya segítőkészsége a gimnáziumunk államosítása után, sőt az érettségi után is megmaradt. A párválasztások után az esketésekre is felkértük, aztán a megszületett gyermekek keresztelésére. Mindent atyai, baráti szeretettel tettek. Mindez a saját életemben is megtörtént azzal a többlettel, hogy a saját gyermekeimnek és unokáimnak is van folyamatos kapcsolata a Bencésekkel. A Bencés Rend, az Atyák a civil tanárokkal együtt nagyon nehéz időszakban vigyáztak ránk, úgy neveltek becsületes felnőtté, hogy mindez aktív dolgozó koromtól a jelenlegi idős koromra is megmaradt. Nagyon hálás vagyok érte! Sajnos Jáki Zénó atyán kívül a többiek már mind a Mennyei Atyához költöztek. Nyugodjanak békében! 178

1989-2009

DR.

H . C . DR .

60

ÉVE

S ZODFRIDT I STVÁN professor emeritus (Bp/Gy 49)

A bencés nevelés szellemiségérõl

FEJEZET

179

II.

L

ehetne erről általánosságban is szólni, de néhány konkrét példa többet mond. Íme: A háborút követően az V. és VI. osztályt a budapesti gimnáziumban végezhettem. Történeteim innen származnak. Szunyogh Xavér Ferenc: Kiváló hitszónok, testes ember volt. „Ha én fürdök, akkor én és öt liter viz teljesen megtöltik a fürdőkádat” – mondogatta. Egy másik idézet; „Ha valaki nem lehet alkotóművész, legyen élvezőmüvész.” Vagyis a műalkotás értékét csak akkor ítélhetjük meg, ha a művészeti ág alapjait is ismerjük. Magyart tanított. Módszere az volt, hogy óránként névsor szerint két diákjának verset kellett mondania. Kiállni a dobogóra, a katedra mellé és az osztállyal szembefordulva teljesíteni a feladatot. Ha valaki félt, hogy belesül, vihette a kottát. A módszernek két előnye volt: 1) Megtanított publikum előtt szerepelni. 2) A versválasztás szabad volt. Amíg eljutottunk a testünkre szabotthoz, sok költő kötetét kellett végignéznünk. Később, egyetemi oktatóként soha nem éreztem lámpalázat, ha a katedra mögül előadást kellett tartanom. Az irodalom gyönyörűsége pedig végigkísért közel 80 éves koromig. Szívós Donát: Rettegett latin tanárunk volt. „Ha én ráfekszem az osztályra, petróleumot izzasztok belőletek” – szokta mondani. Bő számban adta fel a memoritereket. Ezek hasznát akkor vettem, amikor egyik fiam olasz lánykát vett feleségül, és az óbudai templomban tartott esküvő előtt, az újdonsült talián rokonokkal ismerkedési vacsorára ültünk össze. Szemükben nagyot nőttem az Aeneis-ből vett hosszú idézetekkel vagy a distinchonba rögzített sentenciákkal. Kovách Arisztid bácsi: Igazgatónk és angol tanárunk volt. VI. osztályos voltam, amikor özvegy édesanyám szanatóriuba kényszerült. Rokoni kapcsolat révén a katolikus munkásifjak Gát utcai otthonában jutottam szálláshoz. Egyedül voltam és nagyon szomorú. Arisztid bácsi szokása szerint a kapuban

AL MANACH 2008

A BDSZ 20

BDSZ A LMANACH

ÉVE

állva fogadta a táskás hadat. Egy borús novemberi napon leállított. „Milyen nap lesz holnap"? – kérdezte. Zavartan válaszoltam: – Szerda vagy talán csütörtök” – már nem emlékszem. „Dehogy, holnap születésnapod lesz – szólt. – Gyere be reggel ministrálni és utána vendégem vagy egy reggelire!” Így is történt. A British Councilhoz fűződő kapcsolatai révén olyan étkeket tett az asztalra, amikről a háború utáni nyomorúságban álmodni sem mertem. A példán felbuzdulva családtagjaim, munkatársaim hasonló napjait igyekeztem köszöntéssel ünneppé avatni. Borbély Kamill: Matematikát tanított és Ő volt az Oszi. Páratlan szelídsége, pedagógiai érzéke maradandó értékű volt. Esetemben ügyelt arra is, hogy a jelesnél gyengébb kémia jegy ne rontsa el a lehetséges kitűnő érettségi jegyet. Ez pedig fenyegetett, mert egy Győrből érkező idős tanáromat mindig kémia órák alatt kellett a Bakáts-téri rendelőbe kísérnem kezelésre. így aztán a kémia jegyem elég rosszul alakult. Kérés nélkül ügyes diplomáciával talált helyettest számomra. Mindezt csak azért, mert diákjaival együtt élt és szeretettel figyelt rájuk. Brunner Ernd: Tőle franciát tanultunk. Három ok miatt nem szokott mérgelődni: 1) A harag árt az emésztésnek, a gyomorbajos ember sem magának, sem környezetének nem kellemes. 2) A harag árt az alvásnak, ami a legnagyobb földi jó. 3) A harag árt a szépségnek (nem éppen Apolló kinézetű arca volt, ezért a „meglévő kevésre vigyázni kell“. Radó Poli bácsi: Kiváló biblikus tudós volt. Szeretetreméltóságát jelzi, hogy az évvégi hittan-vizsgára begördített egy kishordó sört, friss sós kiflivel megalapoztatta, majd csapra verve megihattuk a sárgán csillogó és habzó árpalét. Számos egyéb történet is zsong bennem, de a terjedelem véges, így hát azzal zárom: Szeretett tanárainkkal találkozni fogunk! Laudetur Jesus Christus!

180

IN MEMORIAM

K ÖNYVES T ÓTH K ÁLMÁN

2007-2009

DR .

KTK

F ÁBER M IKLÓS (B P 48)

búcsúbeszéde a temetésen, 2007. október 12-én a kôbányai Lengyel templomban. Drága jó Kálmánom!

A

KTK

183

IN MEMORIAM DR .

Bencés Diákszövetség nevében hadd szóljak Hozzád néhány mondatot. Mint munkatárs, mint barát, mint testvér. Mindig és mindenben velünk voltál. Fáradhatatlanul minden jó ügyben. Olyan barát, akire mindig számítani tudtunk. Hírleveleink, Almanachunk és azok színvonala úgy fűződött nevedhez, hogy nem csupán túlszárnyalása látszik reménytelennek, de a puszta megközelítésére sem számíthatunk. Te tetted őket olyanná, amivé lettek. Nem csak tartalmassá, hanem olyan széppé, olyan jóvá és olyan bencéssé. Összekötő kapocs és fogódzó volt egy nagy család, a magyar bencés diákok családja számára. El nem múló hálával tartozunk értük Neked. Úgy véljük, tudjuk mi volt ennek a titka. Az a 11 esztendő, amit a Szent Hegyen töltöttél, és ebből főleg az a hat, amely alatt a Rend reverendáját és skapuláréját viselted. A legsötétebb időben a hatalom elvehette Tőled, de szellemiségüktől, az imádságtól és a munkától megfosztani nem tudott. Szent Pál óta tudjuk, hogy az „Istent szeretőknek minden a javukra válik”. Mindnyájunk Atyja Téged is bőven kárpótolt. Adott egy életre szóló áldott és áldozatos lelkű társat, általa pedig gyönyörű nagy családot. Meghatódtam, amikor elmeneteled előtt egy nappal kérdeztem, tud-e Veled még kommunikálni. A válasz pedig így szólt: „mi már mindent megbeszéltünk; csak fogom a kezét”. És megkaptad a katedra ajándékát is, amire bencésként vágytál. Igazi tanáregyéniség lettél, akaratlanul is mindig tanítottál. Az egyszerű baráti beszélgetések során is sokat, nagyon sokat tanultunk Tőled. Valamikor baráti köröd Kala néven emlegetett. Egyik diáktársunk leleményes szójátékkal ebből alkotta a Kalácska elnevezést. Nem is sejtette talán, milyen találóan. Hiszen a kalács tulajdonsága, hogy ünnepies, hogy ízes és tápláló. A kalácshoz hasonlatos ízes szellemi táplálék voltál. De ünnepi is, mert minden találkozáskor okultunk, mindegyikből gazdagodtunk. Tanítottál. Minden mondatoddal, gesztusoddal, halk szavú szerénységeddel és humoroddal, legfőképpen pedig magatartásoddal, személyes példáddal.

DR .

KTK

BDSZ A LMANACH

A LMANACH 2007

Most, amikor a viszontlátás hitével és az örök élet reményével veszünk körül, óhatatlanul az jut eszünkbe, hogy bármikor bármit kértünk Tőled, soha nem kerestél kibúvót, hanem szerteágazó és óriási tudásodat, memóriádat és tettrekészségedet latba vetve azonnal azt mérted föl, miként tudnál a kérésnek a legjobban és leghamarabb eleget tenni. Köszönjük ezt is Neked. És látod, milyenek vagyunk: most ismét kérünk. Gondolj ránk az örök hazában is. Segítsd továbbra is Gabikát, gyermekeidet és családjukat. De bennünket is, és közülünk azokat, akik a kiadvány szerkesztésében fognak követni. Munkájukat azzal fogjuk mérni, mennyire hasonlít majd a tiédhez. Mennyire tudják tenni a szövegeket ők is széppé, jóvá, bencéssé. Szent Benedek atyánk közbenjárására fogadjon be az Úr az ő jutalmazó szeretetébe!

184

2007-2009

TALÁÁLKOZÓ

Az elsõ hatvanéves érettségi találkozó Pannonhalmán – 2007. május 26. –

KTK

185

IN MEMORIAM DR .

A

z első húsz gyermek Pannonhalmán a három „szülővel”: Kelemen Krizosztom főapát úrral, Kováts Arisztid igazgató úrral és Lébényi Szilárd osztályfőnök úrral 1939 őszén egy nem ünnepi alkalommal a főapáti szárny előtt [Akkoriban a mostani atya megszólítás helyén az úr volt a szokásos.]

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

Iskolánk eredeti neve: Gróf Ciano Galeazzo és Constanzo Gimnázium Alapították: Boldog emlékű Kelemen Krizosztom főapát és gróf Teleki Pál miniszterelnök Alapításának éve: 1939. Első igazgatónk: Kováts Arisztid Két évig osztályfőnökünk: Lébényi Szilárd Érettségiztető osztályfőnökünk: Dr. Danczi Villebald

Élôkre és megholtakra emlékezünk,

FÖLNEVELÔINKRE és OSZTÁLYTÁRSAINKRA, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium elsô érettségi vizsgájának

A LMANACH 2007

hatvanadik évfordulója alkalmából mi, akik még e földi életben eddig megmaradtunk. 1947. június 7. – 2007. május 26. Ut in omnibus glorificetur Deus! Valete! Akkor Pünkösd utáni szombat volt, elteltünk már a Lélekkel, most viszont Pünkösd előtti szombat, továbbra is várjuk a Lelket! Iskolánk kétév múlva lesz hetvenéves, hatvannyolc éve, hogy tízévesen első gimnazisták lettünk az ezeréves Szent Hegyen. Kísérje iskolánkat, fenntartóit, tanárait, tanulóit áldás, ad multos annos! De addigra, az örök szombatra, inkább már csak föntről… Az osztály él tagjai (Ph )

186

2007-2009

SÍK SÁNDOR

SAJÓ S ÁNDOR

Pannonhalmán*

187

KTK

* Sajó Sándor, költő, a Budapest-Kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt az Világháború idejében. – (A szerk.)

IN MEMORIAM DR .

Mint drága ékszer aranykoszorúban, Zajló habok közt szirtes nyugalom: A táj öléből égre tornyosultan Úgy áll e vár, ez ősmagyar halom. Ez itt a szenthegy: árnyas templomában –Ó , hallod e: – egy ezredév piheg; A múlt kárpitját, sejtelmes homályban, Egy láthatatlan kéz lebbenti meg. Mint csillagfény a hangtalan nagyéjben, Itt lélek jár az íves bolt alatt, S tán porszem ring a fátylas fény ölében, Mely még Szent István saruján tapadt. Ez itt a szenthegy: búsak menedéke, Csüggedt magyarnak biztató remény, – E falak közt a munka és a béke, Hit és magyarság lengedez felém. Magyarság rétjén párás szénaboglya, – Őslelked érzem, ősmagyar halom! S nekem oly jó így: csendben andalogva Bús fejemet öledbe hajtanom…

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

Olasz gimnázium Pannonhalmán*

A LMANACH 2007

A

magyar művelődéstörténet egyik legérdekesebb szakasza a világháborút követő évtizedek. A lét vagy nem-lét szörnyű kérdésével viaskodtunk. Nem csak tengernyi vért, országunk kétharmadát vesztettük el, hanem a kultúrélet számtalan segédforrását, felmérhetetlen szellemi erőket is. Hogy tragikumunk teljes legyen, a kommunizmus barbársága is végig tombolt rajtunk: öt hónapon át halott a magyar művelődés. A magyar éIeterő letörhetetlenségének alig van beszédesebb tanúja, mint a nagy pusztulást követő két évtized művelődéstörténete. A nagy vérveszteségtől lázasan, nemzeti önérzetünkben megalázva, minden segítségtől megfosztva kezdtünk bele újra a magyar kultúra továbbépítésébe. A két évtized teljesítményeinek értékelésére nem mi vagyunk a hivatottak. Egynek megállapításához azonban jogunk van: a világháborús a kommunizmus romjai közt nem álltunk ölbe tett kezekkel. A két évtized lázas, emberfeletti munkában telt el. Jól tudjuk, hogy a megfeszített lelkes munkának nem minden alkotása a magyar művelődés maradandóértéke, de jogos önérzettel állapíthatjuk meg azt is, hogy kultúrhagyatékunk miatt nem kell szégyenkeznünk az örökösök előtt. A háborút követő két évtized kultúrpolitikája talán egyetlen ponton sem mutatkozott olyan nagyvonalúnak, mint a művelődés legfontosabb szervének, az iskolaügynek továbbfejlesztésében. A háború utáni magyar iskolapolitika több ponton bírálható, nagyérdemei azonban elévülhetetlenek. A múlt örökségéből semmit föl nem adott, sőt emberfeletti áldozatossággal a hagyatékot nagymértékben továbbfejlesztette. Csonkaságunkban nemcsak megtartottuk, hanem gazdagítottuk is az egyetemeket. A középfokúés elemi iskolák száma óriásit nőtt. Véleményünk szerint a közelmúlt kultúrpolitikájának ennél is nagyobb érdeme, hogy a szó teljes értelmében európai célkitűzéseket hozott. Amikor Európa-szerte nemzeti, faji kultúr-autarchiás törekvések észlelhetők, a magyar kultúrpolitika nemcsak mentes maradt a kultúr-gettós

* Szerkesztőségi cikk a Pannonhalmi Szemle 1939.évi IV. számából (pp. 311–317)

188

2007-2009

OLASZ

GIMNÁZIUM

KTK

189

IN MEMORIAM DR .

szellemtől, hanem nemes liberalizmussal, nemzeti kultúránk veszélyeztetése nélkül keresett szerves, állandó kapcsolatokat Európa legkülönbözőbb nemzeti kultúráival. Különböző államokkal kulturális egyezményeket kötünk, több világ-városban nagy áldozatokkal kollégiumokat állítunk fel, hogy a magyar értelmiség minél nagyobb számban juthasson közvetlenérintkezésbe az egyes nemzeti kultúrákkal. Ennek a fáradhatatlan tevékenységnek egyik legszebb, legértékesebb vonása, hogy politika-mentes, kizárólag nemzeti kultúránk gazdagítását tartja szem előtt. Ennek a kultúrpolitikának fölényes igazolását kell látnunk abban a tényben, hogy Európa különböző nemzeti kultúráival teremtett sűrű és szoros kapcsolataink nemcsak nem veszélyeztetik, hanem egyre jobban emelik a magyar kultúr-öntudatot – a magyar művelődés ma mentesebb a kultúrsznobizmustól, mint valaha. A külföldi kultúrákkal való kapcsolataink elmélyítésének szolgálatában állnak az utóbbi évek folyamán felállított különleges középiskolák is. Mint ismeretes, Sárospatakon angol, Gödöllőn francia gimnázium létesült. A megkezdett iskolaévvel ez az új iskolatípus eggyel gazdagodott: Pannonhalmán olasz gimnázium nyílt meg. Olvasóink megértik, hogy a magyar iskolaügy s Pannonhalma történetének szempontjából egyaránt fontos eseményről részletesen beszámolunk.

A LMANACH 2007

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

Még a tavasszal indultak meg tárgyalások egy olasz gimnázium fölállítása ügyében a magyar kormány s a Szent Benedek-rend vezetősége között. Az ismételt megbeszélések eredményeképpen f. é. július végén bizonyossá vált, hogy az új intézet szeptemberben megkezdheti működését. A tárgyalások 1939. augusztus 18-án jutottak befejezéshez a Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternél megtartott záróértekezleten, amelyen a miniszteren kívül Kelemen Krizosztom m. kir. titkos tanácsos, pannonhalmi főapát, Kocsis Lénárd pannonhalmi főiskolai igazgató, Kováts Arisztid, az új gimnázium és nevelőintézet kiszemelt igazgatója, továbbá Stolpa József államtitkár, Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök és Paikert Géza miniszteri osztálytanácsos, a külföldi kultúrkapcsolatok előadója vettek részt. Az értekezlet megállapodásainak lényege, hogy a Szent Benedek rend vállalja a magyar kormány támogatásával egy nevelőintézettel kapcsolatos gimnázium fölállítását és vezetését. Az új intézet székhelye Pannonhalma, nevét a magyarok nagy barátairól, az olasz külügyminisztertől és néhai atyjától, Gróf Ciano Galeazzotól és Constanzotól veszi. Mind az iskola, mind a nevelőintézet egyelőre magában a főmonostorban kap megfelelő elhelyezést, de még a jövő év tavaszán megindul az építkezés, s minden remény megvan arra, hogy az 1940–41. tanév munkája már a rend 46 kat. holdnyi díszkertjében megépítendő, teljesen modern felszerelésű épületben indulhat meg. A magyar iskolaélet új, fontos szerve megfelelőbb keretet aligha kaphatott volna, mint az a Pannonhalma, amelynek talaján a magyar művelődés bölcsője ringott, amelynek rendjét nagy alapítójától, a nursiai Szent Benedektől kezdve egész napjainkig ezer szál fűzi a római-olasz kultúrához. A gimnázium s a nevelőintézet munkáját egyaránt a Szent Benedek-rend tagjai végzik. Hogy azonban az olasz nyelv és szellem a társas érintkezésben is minél tökéletesebben érvényesüljön, mind a gimnáziumban, mind a nevelőintézetben olasz oktatók és felügyelők is fognak működni. Ami az új intézet célkitűzését illeti, arra vonatkozólag ideiktatjuk a legilletékesebb tényezőnek, Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszternek a pannonhalmi olasz gimnázium és nevelőintézet felállításával kapcsolatban a nyilvánosság számára tett nyilatkozatát. „Az olasz gimnázium és nevelőintézet alapítását igen nagyörömmel üdvözlöm. Benne az 1935.év februárjában kötött olasz-magyar kulturális egyezmény célkitűzésének egyik legfontosabb tényezőjét látom. Ennek az intézetnek olasz viszonylatban olyan jelentősége lesz, mint a sárospataki angol és a gödöllői francia gimnáziumoknak, valamint a közeli 190

2007-2009

OLASZ

GIMNÁZIUM

KTK

191

IN MEMORIAM DR .

jövőben megszervezni kívánt német nevelőintézetnek. Meggyőződésem, hogy a pannonhalmi Szent Benedek-rend Gróf Ciano Galeazzo és Constanzo gimnáziuma újabb értékes eszköze és műhelye lesz az olasz-magyar szellemi érintkezésnek és kulturális kapcsolatoknak. Az ott nevelt ifjúság a szokásos középiskolai műveltség, képesítés és a különleges nyelvi és szellemi kiképzés birtokában kiválóan alkalmas lesz a szellemi és gazdasági élet terén oly fontos állások és hivatások betöltésére, amelyek az olasz-magyar történeti barátság elmélyítésére és a két nemzet között fennálló százados barátság gyakorlati szolgálatára hivatottak.” A magyar iskolapolitika újszülöttje tehát annak a nagyvonalú, széles látókörű kultúrpolitikának szolgálatában áll, amelyet föntebb vázoltunk. Az említetteken kívül a messze tekintő célkitűzésnek van még egy fontos pontja. A kultuszkormány s a rend vezetőségének megállapodása értelmében a kitűzött cél minél tökéletesebb megvalósítása érdekében az új iskola egy-egy osztályába csak kevés, legfeljebb 25 tanulót vesznek fel. Örömmel sarkítjuk ki a célkitűzése részét. Iskolaéletünknek egyik nagy hátránya a tömegiskola-típus. Nem kell szakismeret annak megállapítására, mennyi, sokszor leküzdhetetlen akadályba ütközik a mammut-osztályokból felépített iskola nevelői és tanítói munkája. Ezer és ezer megoldatlan probléma közt hánykolódó korunk egyre jobban felismeri, hogy sok súlyos korfeladat megoldásának egyik leglényegesebb feltétele egy élgárda, elit kiképzése. Nemcsak politikai és társadalmi, hanem egyetemes művelődési igények is sürgetik ezt abban a korban, amelynek egyik legjellemzőbb és legveszedelmesebb tünete a társadalmi eltömegesedés. Csak aki a maga egész nagyságában látja a társadalmi élet eme tünetében fenyegetőveszedelmet, az tudja helyesen értékelni az élgárda céltudatos képzésének fontosságát, időszerűségét. Ezért is lelkes örömmel köszöntjük Pannonhalma évezredes törzsének legfrissebb hajtását. Mint már említettük, csak a szünidő derekán vált bizonyossá az új intézet megnyitása, amikor már minden szülő gondoskodott gyermekének elhelyezéséről. Ennek ellenére is, alig hogy az igazgatóság meghirdette az olasz gimnázium megnyitását, hamarosan húsz növendék jelentkezett. Pannonhalma felkészülten, igaz szeretettel várta szeptember 11-ére legkisebb jövevényeit. Az ősmonostor lakói – élükön a rend főapátjával –, szülők és kisgimnazisták meghatódott lélekkel álltak szeptember 12-én a legrégibb magyar székesegyház oltára előtt, hogy az egyelőre szerény keretek közt, de nagy célkitűzéssel meginduló munkához kiesdjék a Szentlélek segítő kegyelmét.

A LMANACH 2007

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

Az első Veni Sancte napján a pannonhalmi főiskola rendi növendékei szerény, de lélekkel átszőtt ünnepélyt rendeztek az új fészeklakó kés szüleik üdvözlésére a főmonostor hatalmas, gyönyörű könyvtárában. A kis ünnepségen ének- és zeneszámok közé ékelve először Kelemen Krizosztom m. kir. titkos tanácsos, pannonhalmi főapát fordult meleg hangú, közvetlen beszéddel az „ősmonostor Benjaminjaihoz”, az olasz gimnázium első növendékeihez. „Igaz szeretettel köszöntünk benneteket. Úgy vártunk titeket, mint akiket már régen ismertünk és mielőtt láttunk volna, szívünkbe zártunk, megszerettünk benneteket.” A továbbiakban szemléltetően, a gyermek értelmi színvonalához alkalmazkodva fejtegette az új intézmény célját. „Művelt emberekké szeretnénk formálni titeket, de valami különös fokban. Nektek majdan vezetőknek kell lennetek, akik azt a kincset, amit e szent falak közt összegyűjtenek, gazdagon árasztják a világra.” Műveltté kettő tesz bennünket: értelmi világunk gazdagsága, szívünk melegsége, jósága. „Fontos, édes fiaim, hogy míg elméteket tudással töltitek, szívetek jósággal és szeretettel teljék el, mert az embereket csak az tudja boldogabbá tenni, aki jobbá is teszi.” Megható, közvetlen példákkal igazolja, milyen nagy értéket jelent embertársai számára a jó ember. Nemcsak a nagy szellemi erőkről tanúskodó alkotások gazdagítják az emberiséget, hanem a jóságos, meleg szívek is. „Legyenek közületek boldogok azok, akik majdan nagyokat tudnak alkotni. De akinek ezt nem adja meg a jó Isten, az is tud igaz boldogságot terjeszteni maga körül az által, ha jó ember lesz. Egy ilyen jó emberről mondták temetésekor: Nihil reliquit, nisi desiderium sui – mit sem hagyott hátra, csak azt a vágyat, bárcsak még tovább maradt volna közöttünk … A Szentlélek Isten, akit ma segítségül hívtatok, áldjon meg benneteket – fejezte be közvetlen, meleg beszédjét az új intézet kegyura –, „hogy segítségévelés irányításával Isten akarata szerint éljétek le az életet.” Kováts Arisztid, az olasz gimnázium és nevelőintézet igazgatója a szülőkhöz fordulva vázolta a meginduló munka célját, feladatait. Az igazgató gondolatokban gazdag megnyitóját egész terjedelmében közöljük. „A jó Isten kegyelméből boldog, szép napja van ma Pannonhalmának. Valóra vált egy régi vágy. A mai Veni Sancte tehát nemcsak a meginduláséneke volt, hanem még inkább a Magasságbelinek hálát mondó lélek buzgó Te Deuma. Sokan régóta óhajtottuk, hogy bár volna rendünknek, mely mint tanító és nevelőrend ismeretes, legalább egy igazi nevelőintézete, melyben neveltjeink teljesen ránk volnának bízva. Iskola és nevelőintézet között ugyanis nagy a különbség. Hogy mi ez a különbség, azt egyszer egy angol egyetemi 192

2007-2009

OLASZ

GIMNÁZIUM

KTK

193

IN MEMORIAM DR .

hallgató fejezte ki előttem nagyon szellemesen, aki lelkesedéssel magasztalta az angol nevelőintézeteknek jelentőségét. »Mi az ország diákjait két nagy csoportba osztjuk: vannak igazi diákok és nem igazi diákok. A nem egészen igazi diákok azok, akik a napnak négy-öt órájára mennek csak iskolába, azután kiszakadnak a diákközösségből, míg az igazi diákok diákállamban, egy nagy diákcsaládban élnek. Éjjel-nappal együtt vannak. Megosztják egymás között ennek a diáktársadalomnak minden örömét-bánatát. Összefűzi őket nyolc év sok diákhuncutsága és sok, komoly diákélmény szép emléke.« A mai napon indul meg nálunk is ilyen diáktársadalomnak élete, éppen azon a helyen, ahol az első magyar iskola volt, ahol Szent Imre is ihletődött, ahol az első magyar író, Boldog Mór, mint diákgyerek: puer scholasticus nevelődött. Ezen a szent és magyar emlékű helyen állunk itt a megindulók és kezdők lendületével és boldogságával, a magvetők tavaszias örömével és reményével. Ma itt minden friss, minden új, minden első. Első volt a Veni Sancte, első ez az iskolai ünnepély, első az igazgató, első a tanári kar és itt vannak a legelső diákok, hogy meginduljon az emberalakítás munkája, melyet Aranyszájú Szent János a legszebb művészetnek nevezett. Ebben az ünnepélyes órában átvesszük a szülők legdrágább kincsét. Átadják őket a jó szülők nyolc évre, éppen arra a nyolc évre, amely a legjelentősebb szakasz az emberéletében. Sohasem változik akkorát az ember, mint éppen ebben az életszakaszban, amelybe mint ártatlan kis gyermek lép be és amelyet mint fiatal férfi hagy el. Ebben az éIetszakaszban váltják fel az ártatlan gyermekkor boldogságát a kamaszkor vajúdásai, ebben az életszakaszban tudatosul az életnek kimondhatatlanul nagy jelentősége, ebben a korban vetődik fel a legtöbb életprobléma, a nagydiáknak gyötrő kérdései, amelyek mind megoldást, rendeződést várnak. Egész élete a szerint alakul, hogyan felel meg ezekre a kérdésekre, hogyan kap megnyugtató feleleteket ezekre a nehézségekre. Értjük tehát a jó szülők aggodalmát, mikor kiadják kezükből drága gyermekeiket. Szinte halljuk az ő ajkukról is a Gracchusok édesanyjának mondását: »Haec sunt ornamenta mea. Ezek a mi legdrágább kincseink, vér a vérünkből, reményünk, örömünk, mindenünk.« Ennek a szülői értékelésnek ismeretében, a most meginduló nyolc esztendő fontosságának tudatában a legnagyobb szeretettel vesszük át ezeket a gyermekeket abban a meggyőződésben, hogy azzá lesz a gyermek, amivé ebben a nyolc esztendőben nevelik. Megígérünk minden gondot, minden fáradságot, hogy mindez lehetőleg pótolja a szülői gondosságot. A napokban olvas-

A LMANACH 2007

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

tam egy megható híradást az egyik olasz lapban. Egy olasz ember a legutóbbi nyolc esztendő alatt hetvenöt liter vérét ajánlotta fel vérátömlesztés céljaira, hogy ezen nemes cselekedete révén életeket mentsen meg és életek viruljanak… Ha fizikailag nem is egészen így, de mi is vérünket, minden erőnket szeretnénk a szép munkára fordítani, egész lelkünket óhajtjuk beleadni ebbe a felelősséggel teljes munkába, hogy a jó szülők abban a megnyugtató tudatban élhessenek otthonukban, hogy Pannonhalmán jó helyük van gyermekeiknek. A gyermek azonban még több is, mint a szülők kincse. Magának az Úr Jézusnak kezéből átvett drága talentum. Ma az isteni Mesternek is van itt szava. Ma is hangzik az ajkáról a kemény kijelentés: »Ha egyet is megbotránkoztattok e kisdedek közül, jobb lett volna, ha malomkövet kötöttek volna nyakatokba és a tenger fenekére zúdítottak volna benneteket.« Ezekből a krisztusi szavakból következik, hogy a gyermek lelke valami rendkívüli nagy érték. Ugyanezt a felfogást erősíti meg egy másik krisztusi mondás is: »Ha nem lesztek olyanok, mint e gyermekek, nem mentek be Isten országába.« A gyermek lelke őriz valamit a paradicsomi életszentségből. Szentségház tehát minden gyermeklélek, melyhez avatatlan vagy durva kézzel és lélekkel nem lehet közeledni, mert a nevelő a számon kérő Istennek fog felelni munkájáért, ahogy azt Szent Benedek atyánk is tanítja: a nevelő »a szigorúan ítélő Bírónak fog egykor számot adni«. Harmadszor nagy titok is a gyermek. Lehetőségeknek, képességeknek gazdag, csodálatos tárháza. Ezek csíráit észrevennünk, fejlesztgetnünk, kibontakoztatnunk lesz egyik legszebb, legszentebb kötelességünk. Ezzel aztán el is értünk ahhoz a ponthoz, amire a szülők a legkíváncsiabbak: Mit akarunk elérni gyermekeikkel, mit akarunk belőlük nevelni? Erre a kérdésre is három pontban szeretnék felelni. Először is valljuk a régi kipróbált elvet, amelyet a modern olasz pedagógia is alapjává tett: Mente sana in corpore sano. Az ép lélek hordozója általában csak az egészséges test lehet. Szabad levegőn való sok mozgással, rendszeres tornával, egészséges, a gyermek igényeinek megfelelőétrenddel, állandó és gondos orvosi felügyelettel azt szeretnénk elérni, hogy mindig pirospozsgás arcokat, erős izmokat, jókedvet, derűt lássunk magunk körül és egészséges diáknevetést halljunk, hogy így a testi élet megfelelő lélekfoglalat legyen. Teljes emberré azonban csak a minél gazdagabb jellem alkothatja az embert. Jellem nélkül a testi erő, az egészség, az ügyesség és még a nagy értelem sem értékek többé, sőt egyenesen veszedelmet jelenthetnek. Gyenge jellem egyenlő gyarló 194

2007-2009

OLASZ

GIMNÁZIUM

KTK

195

IN MEMORIAM DR .

vagy hajótörött élettel, nagy jellem pedig forrása a nemes, szép, gazdag életnek. Mivel tehát az ember sorsa egyenlő az ember jellemével, legfőbb törekvésünk lesz a szép, férfias lelkületnek a kialakítása. S mivel mint keresztényeknek nemcsak a természetes élettel, hanem a természetfeletti világrenddel is kell számolnunk, vallásos jellemet akarunk. A jó szülők azonban ne féljenek: nem akarunk mi itt a kolostorban gyermekeikből szerzeteseket nevelni. Azonban az is igaz, hogy a jellem teljesebb lesz, ha a vallásértékei gazdagítják azt. Jól mondja egy keresztény bölcselő, hogy ne féltse a modern világ az embert a kereszténységtől, attól a kereszténységtől, amelynek isteni Alkotója egyetlen egy emberi lelket is többre becsül, mint a világnak minden kincsét, értékét. A szülők járhatnak csak jól, ha a természetfeletti valóságokkal gazdagított jellemet láthatnak gyermekeikben. Másodszor a jó magyar ember eszményképe áll a szemünk előtt, aki szereti ennek a drága hazának minden rögét, múltját, történelmét, muzsikáját, népi eredetiségeit. Itt azonban mindjárt felvetődik egy kérdés. Hogyan fognak itt jó magyarokat nevelni, amikor oly tág teret nyitnak ebben az iskolában egy idegen nyelv tanulásának és egy idegen kultúrával való foglalkozásnak? Erre az ellenvetésre egy szép regényre való hivatkozással szeretnék felelni, melynek címe: Idegen Tükörben. A regény főhőse idegen országban, idegen föld népének tanulmányozása közben ismeri meg igazán saját országát. Mi is, ha csak a magunk országát ismerjük, szűk marad a horizontunk, de ha a nagy Széchenyink példájára alaposan megismerünk egy más kultúrát is, jobban észrevesszük saját népünk hibáit és következésképpen jobban tudjuk azokat orvosolni, másrészt jobban tudjuk megbecsülni fajunkat, népünknek értékeit. Egy idegen kultúrával való foglalkozás nemcsak hogy nem árt, de egyenesen jobb magyarságunk ügyét szolgálja. Harmadszor és végül a művelt ember eszményképét akarjuk megközelíteni. Azt a tanultságot, azt a képzettséget akarjuk növendékeinkkel megszereztetni, amelyre minden jó magyar középiskola törekszik, de még egy többletet is akar adni ez az iskola: a már említett olasz műveltséget. Ebből a szempontból is hivatkozhatnánk igen sok példára történelmünk gazdag múltjából. Az olaszmagyar kapcsolat nem szórványos jelenség. Történelmünk minden századában megtaláljuk azt. Egész múltunk azt igazolja, hogy állandó rokonszenvhullámok indultak meg Magyarországról Olaszország felé s onnan hazánk felé. Igen, voltak hódító hadjáratok, de azok nem annyira anyagi javak, területek szerzésére irányultak, hanem sokkal inkább erkölcsi, szellemi javak

A LMANACH 2007

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

szerzésére. A kétféle jóra való törekvés között pedig óriási a különbség. Az anyagi javakra való törekvés szembeállítja a népeket, ellenségekké teszi őket és gyűlölet jár a hódító fegyver nyomában, az erkölcsi és szellemi értékek hódítása viszont közelebb hozza a szíveket. A megosztott javak megkétszereződnek, sőt megsokszorozódnak és baráti kapcsolatot teremtenek azok között, akik ilyeneket adnak és kapnak. – Itt is áll egy kis hódító sereg. Húszan vannak csak, és gyermekek. Hódító útra indulnak. Nem anyagi javakra törnek, hanem szellemi, erkölcsi értékeket akarnak gyűjteni, legfőképpen pedig baráti szíveket akarnak szerezni. Ma, amikor újra bellum omnium contra omnes állapota van, amikor minden nemzet ellenséget gyanít a másikban, ritka és annál örvendetesebb az ilyen, békét és barátságot kereső emberek jelensége. Mivel tehát szándékunk tiszta és nemes, mivel terveink Isten szándékai szerint valók, nyugodtan, vidáman, lendülettel indulunk az útra és hisszük, hogy rajtunk lesz a Jó Istennek szép fejlődést és eredményes aratást biztosító áldása.” Meghatódott, lelkes hangulatban fejeződött be a kis ünnepély. A következőnapon már meg is indult a rendszeres munka. Vajha a magyar középiskolák és nevelőintézetek Benjaminja valóra váltaná elindítóinak hozzáfűzött reményeit.

196

2007-2009

OLASZ

GIMNÁZIUM

Mit tanultunk az új iskolában? Az igazságot…– ezt a zsoltáros szavával foglalhatjuk össze: Ex Psalterio Davidico Psalmus I.

Dávid király zsoltároskönyvébl 1. zsoltár

B

B

Majd jött a II. Világháború, az Ostrom ideje, … (ezekről most nem), végül 1947-ben az érettségi vizsga. 197

KTK

Non sic impii, non sic: sed tamquam pulvis, quem proiicit ventus a facie terrae. ldeo non resurgent impii in iudicio: neque peccatores in concilio iustorum. Quoniam novit Dominus viam iustorum: et iter impiorum peribit.

oldog férfiú, aki el nem csábul gonosz emberek álságos beszédén, el nem indul a bűnösöknek útján, s le nem ül a hetvenkedők gyűlésén. Hanem öröme az Úr törvényében, éj-nap a törvényt forgatja fejében. Olyan az, mint a fa, melyet ültettek folyóvizek partján, mely meghozza gyümölcsét idejében, amelyen el nem fonnyad a levél, sikerül minden, mihez keze ér. Nem így a gonoszok, nem így, de mint a polyva, a szél tovasodorja. Azért a bűnösök az ítéletkor meg nem állanak, sem az igazak gyűlésében a gonoszak. Mert az igaz útjára az Úr szeme vigyáz, és a gonosznak útja pusztulás. (Sík Sándor fordítása)

IN MEMORIAM DR .

eatus vir qui non abiit in consilio impiorum, et in via peccatorum non stetit, et in cathedra pestilentiae non sedit: Sed in lege Domini voluntas eius, et in lege eius meditabitur die ac nocte. Et erit tamquam lignum, quod plantatum est secus decursus aquarum, quod fructum suum dabit in tempore suo, et folium eius non defluet: et omnia, quaecumque faciet, prosperabuntur.

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

M ÉCS L ÁSZLÓ :

Örök ballagás *

A LMANACH 2007

A pannonhalmi gimnázium elsô ballagóinak

Elindultam szép hazámból, csók-kulcsos Csodaországból. Mosolyomat Meseország pillangói hímporozták. * Tudomásunk szerint eddig csak a BDSZ Almanach 1992 kötetben jelent meg (42-43. l.) – Mécs László ezt a ballagó nótát kérésünkre, néhányunk jelenlétében, a készülőszöveget a halhatatlan népdal dallamára folyvást dúdolva, Pannonhalmán írta. Érettségink befejeztekor, 1947. június 7én este ezt énekelve ballagtunk először a bástya alatti kis ünnepségre, utána a Bazilikába – ahol a nyolc évért hálát adó Te Deumot akkori igazgatónk, Jámbor Mike intonálta –, majd a diákotthon ebédlőjébe, azérettségi bankettre. Danczi Villebald osztályfőnökünk, mint egy közülünk, mindenben részt vett. – (KTK)

198

2007-2009

MÉCS LÁSZLÓ

Elindultam kis hazámból, gyönyörű gyerekországból. Megérkeztem diákhonba, könny-harmat hullt hímporomba.

Az a magyar, az a férfi, sorsa elől ki nem tér ki: állj be te is hősnek, szentnek!” Hősök, szentek így üzennek.

Ahogy nőtt az emberségem, szürkült lepke-színességem. Míg a tudományt habzsoltam, elfogyott nagy mese-Holdam.

Földrengéstől földúlt honban vándorlok majd férfi-gondban. Régi bűnök rejtett gennye felfakadt, mint mocsár szennye.

Most indulok kis hazámból, holdas, szép diákországból. Mesét, álmot leporlok majd, férfi-Napnál vándorlok majd.

Én is hős akarok lenni, hősök dalát énekelni: hitet, Krisztust, égi villanyt, míg mocsarak gőze illan.

Ismerek tájt, fát, madarat, – a lét mégis titok marad. Titok-erdőn bús miértek s hősök, szentek is kísérnek.

Napom egyszer lemenőben, fogyni fog a fény mellőlem. Hajh, mi él, mind tovább-ballag, viszik vágyak, sorshatalmak.

Hősök, szentek így üzennek: „Állj be hősnek, állj be szentnek, kis ország úgy lesz jelentős, ha sok benne a nagy szent, hős!

Elindulok majd hazámból, mártíros Magyarországból. Ballagdálok este, reggel, patakokkal, csermelyekkel,

A régi kis görög népet hősök tették világszépnek, s Izrael szent prófétái által tudott naggyáválni.

kis vizekkel, nagy vizekkel, kis népekkel, nagy népekkel, ballagok az óceánba, az örökkévalóságba.

199

KTK

Mindenki a maga posztján hőssé válhat hősök kosztján! Hősök étke: honfi virtus, szentek étke: Jézus Krisztus.

IN MEMORIAM DR .

Ki rám nézett, mosolyos lett, ki hozzámért, hímporos lett. De ballagni kényszerültem: szűk lett Liliput körültem.

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

Emlékezzünk itt meg diákéletünk egyik legfontosabb életformájáról, a cserkészetről, különös hangsúllyal is cserkészparancsnokunkról, több évig hittanárunkról, Békés Gellért atyáról. De sokat énekeltük: Cserkészinduló Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng, álljunk csatasorba vidáman! Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, katonái vagyunk valahányan.

Jó fegyverünk: izmos karunk, Égő szemünk s vidám dalunk. Amerre járunk, megterem a győzelem, a győzelem!

S mi lett velünk az érettségi után? Hát nem érdekes, hogy ezt már hétszáz évvel ezelőtt csodálatos szépen megfogalmazta nagy látnokunk (ilyesmire céloz Arisztid atya is): D ANTE A LIGHIERI

D ALLA D IVINA C OMMEDIA DI D ANTE A LIGHIERI

A LMANACH 2007

PARADISO, C ANTO

I STENI

SZINJÁTÉKÁBÓL

X L , 1–12. PARADICSOM , X L .

ÉNEK ,

1–12.

Ó jaj, halandók ezer balga gondja, O insensata cura dei mortali, okoskodástok garmadára öntvén, quanto son difettivi sillogismi quei che ti fanno in basso batter l’ali! mely szárnyatok csapását földre vonja! Chi dietro a iura, e chi ad aforismi sen giva, e chi seguendo sacerdozio, e chi regnar per forza o per sofismi,

Egyiknek a vény, másiknak a döntvény kell, más hatalmat bírni cselre, karra vágy, más pap lenni, a talárt felöltvén,

e chi rubare, e chi civil negozio; chi nel diletto de la carne involto, s’affaticava, e chi si dava a l’ozio,

rabolni más, más polgári iparra; van, aki húsba kötve és gyönyörbe vesződik, más csak pihenést akarna:

quando, da tutte queste cose sciolto, con Beatrice m’era suso in cielo cotanto gloriosamente accolto.

s én mind e dolgok nyűgét összetörve, Beatricével a magasba szálltam, s dicsőn fogadtak ott az égi körbe. (Babits Mihály fordítása) 200

2007-2009

KOVÁTS J. ARISZTID

Elsõ igazgatónk levele A LEGELSÕ TÍZÉVES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓRA

Budapest, 1957. május 25-én Kedves öregdiákjaink!

A

KTK

201

IN MEMORIAM DR .

mikor ezeket a sorokat olvassátok, én a Mátra egyik kedves búcsújáróhelyén lappangok. Onnan leszek Veletek és imádkozom Értetek. Első gondolatra méltán ítélhettek el, hogy ezen a rendkívüli kedves pannonhalmi ünnepen: az első osztálytalálkozón én nem ünnepelek Veletek. Ha azonban átgondoljátok helyzetemet, bizonyára amnesztiát kapok Tőletek. Ügyem még nincs rendezve, nincs lezárva. Csak büntetésmegszakítást kaptam. Már tapasztalatból tudom, hogy ilyen állapotban egyesek ferde szemmel néznek az emberre, sőt kellemetlenséget hozhatok környezetemre és vendéglátóimra is. Majd ha igazságot szolgáltattak, amire most éppen törekszem, akkor jelenek meg csak nyugodt lélekkel az emberek előtt. Én ugyanis nem amnesztiát, nem kegyelmet akarok, hanem igazságot, igazságszolgáltatást, teljes rehabilitációt, hogy felemelt fejjel jelenhessek meg azok előtt is, akik azzal a bizonyos ferde szemmel néznek rám. Ha a kedves pannonhalmi ünnepen nem is lehetek ott, szeretnék legalább egy emlékgondolatot adni, amely nehézéveimben engem irányított és amely tartotta bennem a lelket. Éppen VII. Gergely napján írom ezeket a sorokat. Méltán nevezte ezt a nagy bencés pápát egyik, engem látogató pannonhalmi öregdiák karakán katolikusnak, sőt vagány katolikusnak. Ennek a nagy pápának szentmiséjéből egy

A LMANACH 2007

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

gyönyörű gondolat és egyúttal fohász is éltetett éveken keresztül: Da nobis omnia adversantia fortiter superare. Ott valóban minden adversantia volt, minden az ember ellen volt, és minden az ízlése ellen irányult. Három dologgal sikerült fölébe kerekedni az embernek gyönge maga fölé és a mostoha körülmények fölé. Első volt a rendületlen bizalom Istenben. Hogy éltette az embert ez a kis olasz fohász: Assoluta confidenza ( Nella tua providenza! A második lelki erő: a lelki nyugalom – már ebből a bizalomból folyt. Ebből az Istenben való bizalomból és lelki nyugalomból pedig valami hallatlan derű áradt az ember lelkére, egész életére. Ezt talán csak az tudja megérteni, aki a legnehezebb körülményekben is a legnagyobb bizalommal adja át magát a jó Istennek. Morus Szent Tamás adott ebben a pontban szinte klasszikus példát, aki még a börtönben is humorérzékért imádkozott. Ezzel a három lelki tulajdonsággal hányan éltek ott világiak is olyan szép életet, hogy mi papok is megcsodáltuk őket, és a szépnek új meghatározását adtuk: Erkölcsileg az szép, ami nehéz. Csak a hősi lélek, az a bizonyos fortiter való viselkedés, meg az önmaga és a mostoha körülmények fölé való kerekedés teszi széppé, naggyá az életet. Sajnos, az esetek nagyobb részében ez a szép élet csak lehetőség marad. Éppen közületek egyeseknek őszinte vallomásából tudom, hogy abból a katolikumból, amit Pannonhalma igyekezett adni, többeknek a lelkében csak chaoticum lett. Az az őszinte kívánságom a mai napon, hogy a kedves találkozón revideáljátok életeteket, hogy a jövőben ne engedmények és megalkuvások vezessék hát életvonalatokat, hanem hogy a chaoticum újra katolikum legyen és ez irányítsa egyéni és családi életeteket. Bár megértenétek, hogy csak a természetfölötti elvektől irányított életnek van igazán értelme, a többi csak ámítás és önámítás. Azon a bizonyos tizennyolc év előtti felvételen ott a szépséges cseresznyefa alatt mennyi virág, mennyi tavasz, mennyi ígéret pompázott. A lélek gyümölcsei lassan érlelődnek. Adja a jó Isten, hogy amit eddig elmulasztottatok, azt tudjátok pótolni az elkövetkezendő esztendőkben, hogy a következőtalálkozó szebb, teljesebb és boldogabb legyen. Értetek és kedves családotokért imádkozik: Kováts J. Arisztid

202

2007-2009

DR . DANCZI VILLEBALD

Hat évig volt osztályfõnökünk D R . D ANCZI V ILLEBALD 1910. OKT. 16. – 1977. DEC . 21.

V

KTK

203

IN MEMORIAM DR .

illebald atya egykori pannonhalmi osztályának diákjai, akik akkor az ötvenedik életévünket tapostuk, ott álltunk ravatala körül, hogy tiszteletünket és hálánkat lerójuk előtte és utolsó útjára elkísérjük. Diáknyelven rögtönzött búcsúztatónkat Gyapay Dénes osztálytársunk mondotta el: «Osztályfőnök úr, jelenteni szeretnék. Jelenteni úgy, mint tettük Pannonhalmán, az Alma Mater falai között nap mint nap. Jelentem, hogy rendtársai, édesapja és fivére, szerettei és tisztelői karéjában itt állunk ravatala mellett megrendülve mi, egykori tanítványai, első osztályának tanulói, akik osztályfőnökünket gyászoljuk. Jelentem, hogy kiváló pedagógusnak tartottuk, igazi atyánknak, aki szigorral és szeretettel nevelt. Ezt életében soha nem mondhattuk el, mert szerénysége közismert volt, s rossz néven vette volna, ha ezt tudomására hozzuk. Nemcsak a latin nyelvre, a deklináció szabályaira, a magyar klasszikusokra oktatott minket, hanem arra is, miként kell egy bonyolult korban embernek és magyarnak lenni. Jelentem, az ön által elhintett mag jó talajba hullott. Jól sáfárkodtunk örökségével, a tanultakat okosan, bölcsen gyümölcsöztetjük. Öntől tanultuk: „Non omnis moriar!” Nem halunk meg teljesen, s biztosíthatjuk, életműve továbbélés hat bennünk, nem megy, nem mehet feledésbe. Alig néhány hónapja így búcsúzott tőlünk a harmincadik érettségi találkozón: „Nem búcsúzunk, mert találkozunk!” Magam is így búcsúzom osztálytársaim nevében: „Találkozunk, nem búcsúzunk!”»

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

Iskolaalap

R A LMANACH 2007

eflektálva a BDSZ „iskolaalap” felhívására, az alábbi téma jelenleg is aktuális. Örülünk, hogy ma ezt szövetségünk hivatalosan is felvetette. Akkor nem akartuk tudni, ki a kijelölt diák, mert nem akartuk, hogy nekünk bárki is „hálálkodjék”. De ezen kívül is, van olyan osztálytársunk, aki egymaga fizette egy pannonhalmi (ténylegesen görög katolikus) diák több évi tartásdíját. Hasonló akciókra biztatjuk utódainkat… NOS, alumni quondam classis primordialis scholae huius, LECTURIS PACEM ET GAUDIUM ! MI, ennek a gimnáziumnak elsőnövendékei, BÉKÉVEL és öRÖMMEL KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓ T ! Érettségi vizsgánk harmincadik évfordulójára Pannonhalmán 1977. július 1-jén összegyűlvén elhatároztuk, hogy szeretett iskolánk iránti hűségünket akkor még életben lévő osztályfőnökünkkel, DR. DANCZI VILLEBALD OSB atyai barátunkkal egyetértésben MAGYAR JELLEMÉBEN EGY AZ ŐBOLDOG EMLÉKŰ NEVÉHEZ MÉLTÓ DIÁK négy évi teljes tartásdíjának összeadásával kézzelfoghatóan is ki fogjuk fejezni. Arra kérjük tehát az Iskola és a Diákotthon vezetőit, valamint a Pannonhalmi Bencés Rend elöljáróit, hogy a felajánlott összeget tőlünk átvenni, az adományunkat élvező ifjat kijelölni, ennek hiteléül ezt az okmányt az Iskola pecsétjével megerősíteni és hosszúidőkig híven megőrizni szíveskedjenek. Kelt Pannonhalmán, 1978. június 26-án. PRO MEMORIA AD MULTOS ANNOS [Az Iskola körbélyegzője] (KTK) 204

2007-2009

TALÁLKOZÓK

A PANNONHALMI G IMNÁZIUM ELSÔ NEGYVENÉVES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓJÁN

KRIPTÁBAN , DE MÉG ÉLÜNK !

IN MEMORIAM DR .

A

KTK

205

ÉLÕ

BDSZ A LMANACH

MÚLT

Szeretnénk-e, hogy Ti is így találkozzatok? Talán szeretnénk, de eszünkbe véssük, igyekszünk megszívlelni a tanítást: Egy arab bölcs mondása A gyermekeid nem a te gyermekeid. Általad lettek, de nem tőled, s bár nálad vannak, mégsem a tieid.

A LMANACH 2007

Odaadhatod nekik a szeretetedet, de nem a gondolataid, mert nekik saját gondolataik vannak. Otthont adhatsz a testüknek, de nem a lelküknek, mert lelkük a holnap házában lakik, amelyet te nem látogathatsz, még álmaidban sem. Megpróbálhatsz hozzájuk hasonló lenni, de ne próbáld meg őket magadhoz hasonlóvá tenni, mert az élet nem visszafordítható, és nem áll meg a tegnapnál. Te vagy az íj, amelyről gyermekeid, mint eleven nyílvesszők, kiküldetnek. Engedd, hogy íjad íve öröm legyen az íjász kezében. A fejezetet összeállította Dr. Könyves Tóth Kálmán (Ph 47) 206

B ÚVÁRKODÁS MÚLTBAN

A

2007-2009

SZENT MÓR

D EJCSICS K ONRÁD OSB (G Y 98)

Pannonhalmi Szent Mór

P

KTK

209

IN MEMORIAM DR .

annonhalmi Szent Mór kanonizáció ját illetően a következő megfontolásokat lehet tenni (forrásom Antal atya): A „boldog” és a „szent” szó a középkorban nem jelentette azt, amit ma megkülönböztetésként (a szentté avatás hivatalos rendje szerint) tulajdonítunk neki. Egyébként: Emberemlékezetet meghaladó, folyamatos tiszteletét a Szentszék 1848. július 22-én hivatalosan is megállapította. A jóváhagyó bullában IX. Pius pápa a következőket írta: „Életének nyilvánvaló szentsége halálától fogva méltán részesült a hívek részéről nyilvános egyházi tiszteletben: bára régi kort sok homály fedi, bár az országot ért sok csapás folytán a régi magyar egyház emlékei csaknem mind hiányoznak, a történelemből és a hagyományokból ennyi világos. Azt pedig, hogy a tisztelete mindmáig fennállt, bizonyítja mindazoknak az íróknak egybehangzó tanúságtétele, akik Mórról úgy emlékeznek meg, mint boldogról és szentről. Hozzájárul ehhez, hogy képét nem egyszer festették meg szent fölirattal. Vannak 1499-ből való misekönyvek, melyek Mór dicséretét zengik, a martirológiumokban is szerepel a neve. Vannak tetteiről és rendkívüli életszentségéről tanúskodó kommentárok. Mindezeket mérlegelve és igazolva látván Boldog Mór emberi emlékezetet meghaladó nyilvános és egyházi tiszteletét, Pécs püspöke (akkor Scitovszky János volt) alázattal kérte, hogy ez a tisztelet annak rendje és módja szerint jóváhagyást nyerjen.” Ez a pápai jóváhagyás vetette meg Boldog Mór újkori tiszteletének alapját. Egy év múlva a püspök körlevélben jelentette be: „IX. Pius pápa Mórnak, a 11. századi pécsi püspöknek nyilvános tiszteletét elrendelte és életbe léptette. Szent Mór hitvalló és püspök egyházi ünnepét évente az egész pécsi egyházmegyében a szerzetes templomokban is szentmisével és zsolozsmával október negyedik vasárnapján kell megülni.” Az ünnepet később, 1913-ban október 25-re rögzítették. (A két idézet Rónay György fordítása). A legújabb római kiadású Martirologium Romanum is szentként említi.

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

B ORIÁN E LRÉD OSB

Szent Mór napján, 2007. októberében elhangzott szentbeszéde

A LMANACH 2007

Kedves Szerzetes- és Tanártársak, kedves Fiúk! Összejöttünk, hogy iskolánk védőszentjét, Szent Mórt ünnepeljük. Ez a név elvisz minket a múltba, őseink honába, akik nélkül nem lehetnék itt, és ha a mából rájuk tekintünk, akkor megszólíthatjuk őket és megszólítottá is válhatunk. Több mint ezer éve egy Prága közelében levő monostorból menekülni kellett Szent Adalbert szerzeteseinek. Géza fejedelem fogadta be őket, és Szent Márton Monostorát kezdte építeni számukra. Talán éppen azért itt, mert az épülő monostor közelében – a mai Ravazdon – már élő volt Szent Márton tisztelete, már állhatott Szent Márton egyháza. Szent Márton Monostorának egyik első növendéke lehetett Maurus, akit magyarosan Mórnak hívunk. Mór „puer scholasticusnak vallotta magát”: Pannónia első monostorának iskolájában tanult. Vagyis szülei ide küldték a tehetséges gyereket tanulni. Szent Benedek oblátusoknak, „felajánlottaknak” nevezte azokat a gyerekek, akiket a szülők nevelésre, taníttatásra a monostorra bíztak. A bibliai Sámuelhez hasonlóan megtetszhetett neki a templom szolgálata, a lectio divina, az Isten igéjének olvasása, az antikvitás megismerése, a szerzetesség története. Felvételre jelentkezett a monostor tagjai közé. Valószínűleg a pannon föld egyik első szerzetese. Majd második apátja lett Szent Márton Monostorának. Személye összeköt több szent nevet és megszentelt helyet. Mór apát Erdéllyel is összeköt bennünket. Mert szerzeteseket küldött a csanádi püspökké lett Szent Gellért kérésére. A püspökké lett remete-szerzetesnek segítségére lettek imádságban, a latin kultúra terjesztésében. Mór ismerhette már a Bakonybélben élő Gellértet is. Mór alakja összeköti a cseh földet Pannónia szent hegyével, mert a cseh szerzetesek nevelték. Összeköt bennünket Nyitrával, Szent Cirill és Metód vá210

2007-2009

SZENT MÓR

KTK

211

IN MEMORIAM DR .

rosával, mert a Nyitra melletti Zobor-hegyen remetéskedő Zoerard és Benedek legendáját írta meg. Így Mórról eszünkbe juthat a mai Szlovákia szent hegye. Zoerard többször járt Szent Márton Monostorában, mert nagyon tisztelte Szent Mártont, és testvéri közösségre is vágyhatott. Az ifjú Mór sokat hallott róla Zoerard tanítványától, Benedektől. A pápa együtt avatta szentté Szent Gellértet, Szent Istvánt és Imrét a két Zobor-hegyi remetével. Mór később püspök lett Pécsett, ahol az ókeresztény sírkamrák mutatják a kereszténység pannóniai gyökerét. Pécs mellett található Pécsvárad nagy monostora, és a püspök Mór biztosan vágyódva gondolt vissza a szerzetesi életre. Ezt tanúsíthatja a latinul írt legendája is, amely az első szépirodalmi emléke magyar irodalmunknak. Püspöki ténykedésének emléke látszik a Tihanyi alapítólevélen, mert ő is aláírta I. András király temetkezési helyéül szolgáló, és a Keletről jött szerzeteseknek is segítő támogatást nyújtó új apátság oklevelét. Szent Imre legendája összeköti Mórt a királyi családdal. A legenda, vagyis az épülésre szolgáló olvasmány szerint Imre apjával együtt Szent Márton Monostorába látogatott. Imre a szerzeteseket különbözőképpen tisztelte meg. Mórnak hét csókot is adott a szentségét jelezve. Horváth Jánost, a neves irodalomtörténészt megihlette ez a találkozás: „E Szent Mór tudtunkra az első író, ki – bár származásáról semmit sem tudunk –, annyiban kétségtelenül magyar, hogy deákságát immár itthon, az új műveltség hazai tűzhelyénél szerezte meg. Még pannonhalmi szerzetessége idején történt a legenda szerint, hogy a király és a fia a monostort meglátogatván, ez utóbbi, Imre herceg, isteni kegyelem sugallatából megismerte Maurus érdemét, s hét csókkal üdvözölve tüntette ki őt a többiek felett. Ha kell szimbólum, ha kell kegyeletes emlék, mely ünnepélyes színbe öltözteti irodalmunk útnak indulását, akkor ott az ősi monostor képe; ott az első magyar király, ki a legyőzött Koppány somogyi birtokait a monostor eltartására rendeli; ott a királyfi, új hit és tudomány első magyar idealistája, ki az írástudás kiválasztottját, az alázatos barátot, e monostor neveltjét, csókkal üdvözli.” Prága, Nyitra, Csanád, Bakonybél, Tihany mellett összeköti minket Mór neve Pápa városával is, amelynek bencés gimnáziuma a két világháború között védőszentjének vallotta őt. Győrben a barokk Apátúrház ebédlőjében, vagyis ma a Xantus János Múzeum fő épületének reprezentatív termében, látható Szent Mór ábrázolása, amint hét csókot kap Szent Imrétől. Mától kezdve a győri rendház a bencés,

A LMANACH 2007

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

a monasztikus szervezetnek megfelelően perjelség lesz. A perjelség a bencés szervezetre jellemző, a rendházak pedig a jezsuita jellegű szervezetekre. Mivel 1802-ben jezsuita gimnáziumokat vettünk át, hogy újra éledhessen a bencésség Magyarországon, ezért életünk, szervezetünk is átalakult. Jóvátehetetlen hiba lett volna, ha nem vállaljuk az állami kényszert a szerzetesi élet feltámadása érdekében. De az is jóvátehetetlen hiba lenne, ha nem élnénk a szabadság adta lehetőséggel, és nem alakítanánk át a jezsuitákra és az újkori szerzetességre jellemző centralizált, központosított rendi szervezetet a bencés monostorokra, perjelségre jellemző kongregációs szervezetté, amely sokkal kevésbé centralizált A stabilitas, a helyhez, a monostorhoz, az imádság idejéhez való kötöttség fogadalma és ennek következményei elvileg alapvetően megkülönböztetik a Szent Benedek-i szerzetességet az újkori rendek felfogásától. Mór még apátként négy szerzetest küldött Csanádra, a bencés hagyományoknak megfelelően biztosra vehetjük, hogy beleegyezésükkel tette. A bencés helyváltoztatásnak célja missziós jellegű, és a misszió egy új monostor alapításából indul ki, amelyben a közös imádság az életritmus alapja. Bizonyára már mindenki ismeri, aki Szent Márton hegyén él, a ravazdi erdőgazdaság által készített Szent Mór Kilátót. Innen látni lehet Győrt, a Bakony rengetegét, nagyon tiszta idő esetén Nyitra melletti Zobor hegyet. Képzeletben láthatjuk, Tihanyt, Pécsett, Pécsváradot, az erdőkről elnevezett Erdélyt, Csehországot, ahonnan jöttek az első szerzetesek. A kilátón állva eszünkbe juthatnak a nyitrai remeték, Szent Márton és Benedek is. Sőt Benedek kedves tanítványai, Placidus és Maurus is. A ravazdi halastóról emlékezetünkbe idéződhet, hogy Placidus egyszer a monostor közelében levő tóhoz ment vizet meríteni. Benedek azonban hamarosan azt látta a cellából, hogy a víz nyeli el Placidust és nem fordítva. Sietve Maurust küldte el érte, és imádkozott, hogy megmeneküljön Placidus. Valahogy így vagyunk mi is időnként, diákok és tanárok is. Tanulunk, tanítunk, jót akarunk tenni, de a rossz jegyektől, sértő szavaktól, a múltunkból való ismert és ismeretlen okokból úgy érezzük, hogy a víz már fejünk fölött csapkod. Kérdés, hogy jön-e Maurus, és imádkozik-e értünk valaki? De legalább ennyire fontos kérdés, hogy észre tudom-e venni, ha valaki árban úszik? Vajon örülök-e más gyengeségének, bukásának, hogy magamat így igazoljam, vagy közömbös vagyok-e? Vagy Benedeket követve imádkozom érte, segítséget hívok vagy Maurust utánozva kihúzom-e a fenyegető vizekből? 212

2007-2009

SZENT MÓR

Kedves Fiúk, kedves Tanártársak a diákotthonban, az iskolában való stabilitas, helyhez kötöttség sokszor fárasztó, vágyva vágyunk utazásra, a hazaútra, kis csöndre, magányra. E kettősség nélkülözhetetlen ellentét az életben. A mérték az, amit újra és újra át kell gondolni. Aki csak országutakon utazik, az nem tud otthont teremteni magában, magának és másnak sem. Aki a magányban, csöndben vállalja a belső utat, a változást, a próbatételeket, és ehhez segítségül hívja Isten szentjeit, a szent helyeket, az önmagukat gyengének vallókhoz irgalmas Istent, az itt új otthonra találhat. Szent Mór segítsen mindnyájatokat, hogy a diákotthonuk, az iskolánk mindnyájunkat – tanárokat, diákokat egyaránt – az evangéliumra, az Isten országára, a szenvedés elviselésére, a feltámadás akarására, hitére nevelő „Úr szolgálatának iskolája” legyen. Amen.

IN MEMORIAM DR .

KTK

213

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

D R . M AGASSY D ÁNIEL (Gy 57)

A lébényi templom 800 éves

A LMANACH 2007

T

emplomaink sorában kiemelkedő hely illeti Lébény Szent Jakabról elnevezett csodás szentegyházát. Való igaz, amit egykori plébánosa, Kreskay Antal 1871-ben írt: „E kéttornyú őstemplom nem más, mint a lébényi katholikus plebánia-egyház, Moson vármegyének közlelkesedéssel őrzött főkincse, a győri terjedelmes egyházmegyének legrégibb és legszebbékessége, sőt egész magyar hazánknak egyik legősibb s a maga nemében legtökéletesebb építészeti műemléke.” A fényképek, leírások csak sejtetni engedik szépségét. Igazában látni kell, a maga természetes környezetében, valóságában! Mégpedig kívülről, belülről, elölről, hátulról, közelről és messzebbről. Hallgatni kell benne a csendet és ámulni, mily csodásan szól benne az orgona, és mily szépen zeng az ének! Az ember úgy érzi, hogy megszabadul terheitől a teste és szárnyal a lelke. A falak, az oszlopok nemcsak a tekintetét viszik az ég felé, hanem bensőleg is átszellemülten emelkedik. Szerencsémre óvári gazdász koromban gyakorta voltam vendég Lébényben, az ott gyógyszerészként áldásos munkát végző Keresztanyáméknál. Sőt, egy egész hónapot is a faluban tölthettem mint diplomaterves hallgató. Ez idő folyamán a templomot naponta megcsodálhattam. Többször részt vettem szentmisén, litánián. Ezeken a hívek között a padban ülve, velük együtt éne214

2007-2009

LÉBÉNY

KTK

215

IN MEMORIAM DR .

kelve kaptam a fentebb leírt, közel 50 éve bennem lévő érzéseket. A templom a valamikori lébényi bencés monostor része volt. Az apátság alapításának és a templomépítésének kezdete pontosan nem ismert. Annyit tudunk, hogy II. András 1208-ban hagyta jóvá a Győr nemzetségbeli Poth mosonyi és Chepan bácsi ispán adományait, mellyel birtokukon bencés apátságot alapítottak. Másutt a templomot 1199-ben már említik, de szerepel 1206-os évszám is. Nemzedékünk ez utóbbit választotta megünneplésül. A Bencés Diákok Győri Egyesülete külön rendezvénnyel kapcsolódott az emlékezők sorába. 2006. október 14-én Csóka Gáspár OSB celebrált ünnepi szentmisét és szólt a rnegjelentekhez, Németh Gergely diáktársunk pedig orgona-koncertet adott. A nemzetségi monostoralapítás az akkori idő „divatja”-ként is felfogható. Elég, ha a Dunántúlon Ják, Dombiföld (Mórichida és Árpás között, a Rába partján), Türje, Zsámbék életre hívására gondolunk. Egy-egy nemzetség elsősorban vallási elhivatottságból, de a maga dicsőségére, birtokai szellemi, kulturális gyarapítására, meg temetkezési helyül „alapítványt tett”. Így volt ez Lébény esetében is. A lébényi bencés monostort azonban a századok viharai (tatárok, Ottó cseh király, németek, törökök) nem kímélték. Hovatartozása is változott (Pannonhalma, magánkéz, jezsuiták). Végül a kolostor az enyészeté lett. A templomi rész azonban a tűzvészek, az emberi rombolások ellenére, a csodával határos történések révén maradt meg. A hajdani győri várkapitány például már kiadta a parancsot, hogy a Szentmargitbányáról származó kváderköveit a győri vár megerősítésére szállítsák el. Csak a munkával megbízottak – látván a templom gyönyörűségét –„sztrájkja”mentette meg. A 19. sz. közepén, a lébényi plébános – a neve is említésre méltó, Dingroff Gáspár – kezdeményezésére a birodalmi műemlékek fenntartására kinevezett központi bizottság jóváhagyásával és sokak adományából kezdődött el a templom megújítása. Az újraszentelés két részben zajlott: előbb a belső, majd 15 évvel később, 1879-ben a külső. Az épület megjelenése ezen eseményeket megelőzően nyerte el a ma láthatót. A külső és a belsőfalak, az ablakok, a nyu-

B ÚVÁRKODÁS

A MÚLTBAN

BDSZ A LMANACH

gatra nézőfőhomlokzat díszkapuja, a déli kapu, az oszlopok és a tornyok alatti román boltozat őrzi az eredeti formát. Eltér attól a tornyok sisakja. A főoltár és a szószék 1653-ból valók, későbbiek az üvegablakok és a főhajó új oltára. Ez utóbbi anyagában, megjelenésében nagyszerűen illeszkedik az évszázadokkal korábbi környezetbe. A templomépítészeti jelentőségével kapcsolatosan meg kell említeni még, hogy mintául is szolgált. Például a – sokak számára ismertebb – jáki templomépítésénél felhasználták a lébényihez készített terveket és a kivitelezésnél az ott szerzett tapasztalatokat. E rövid írás nem térhetett ki a templomban található sok művészeti értéket jelentőrészletre. Közöttük a bejárati kapuk, az oszlopfők kőfaragványaira, a főoltár képeire és szobraira, a szószék és az üvegablakok szépségére stb. Az érdeklődőknek gazdag szakirodalom áll rendelkezésére. A legújabb ezek sorában a „Lébény, Szent Jakab templom” című, mely a Honismereti Kiskönyvtár 282. száma (Tájak–Korok–Múzeumok 785. sz.). A templom naponta, 9-17 óra között látogatható. Előzetes bejelentkezés: Némethné 06/30/978-5340 telefonján.

2007-2009

BENCÉS

GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

L ÁZÁRNÉ S ZANÁDI C SILLA

Bencés gimnáziumi könyvtárak 2.

RÉSZ

A 2006-os Almanachban (134–144. lapok) bemutatott Budapesti Bencés Gimnázium könyvtárának történetét most egy hasonlóan nagy múltú könyvtár bemutatásával folytatom. Munkám során főként Mészáros István (Eg 45) műveire illetve a korszak értesítőire támaszkodtam.1 Az esztergomi Bencés Gimnázium

A

217

KTK

1 Bárminemű kiegészítést, helyesbítést köszönettel fogadok (elérhetőségem a szerkesztőségben). 2 Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai, 11-30.p. 3 Az Esztergomi szentbenedekrendi Szent István Kath. gimnáziumértesítője az 1924-25. iskolai évről. Közzéteszi: Dr. Mattyasovszky Kasszián igazgató Esztergom, 1925. 44. p.

IN MEMORIAM DR .

gimnázium őse az 1000-ben létrehozott káptalani iskola volt, amely 1534-ig a török hódoltság idejéig működött. 1543– 1696-ig szünetelt az oktatás, majd 1687-ben Széchenyi György esztergomi érsek alapította újra, és 1696-ban megkezdte működését a jezsuiták vezetése alatt az 1773-as feloszlatásig. Ezt követően sem szűnt meg az iskola, először Szent Ferenc-rendiek, piaristák és világi tanárok közreműködésével működött, 1808-tól pedig a Szent Benedek-rend vezetésével folyt az oktatás, eleinte 6, majd 1852-től 8 osztályos főgimnáziummá alakulva.2 Az iskola „díszes épülete másodízben 1900-ban épült”.3 Az intézet jellege az 1924. július 30-án kelt 65. 903-1924. V. ü. O. sz. rendelet alapján megváltozott és humanisztikus gimnázium lett. Az 1944-45-ös tanévben a háborús események az iskolaéletét is befolyásolták. 1945. augusztus 17-én orosz csapatok foglalták le az intézetet, ezért mindössze három nap alatt, amit csak lehetett, a tanári kar átmentett a rendházba,

A LMANACH 2007

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

a többit befalazták a fizikaszertárba, vélhetően a könyveket is. Az 1946-47-es tanévet már viszonylag rendezett keretek között tarthatták meg. Az iskolát 1948-ban államosították, és I. István Gimnáziumként működött tovább. Az esztergomi Bencés Gimnázium könyvtárai 1920-tól az államosításig Esztergomban a következőkönyvtárak működtek a fenti időszakban: tanári könyvtár; ifjúsági alsó és felsőszakaszú könyvtár; segélyezőkönyvtár; önképzőköri könyvtár (az ifjúsági körök munkáját támogatta); ezen belül a gyorsíróköri könyvtár (a kör munkáját segítő műveket szerezte be) és a kötelező olvasmányok tára. Az esztergomi Bencés Gimnázium könyvtárai 1902-ben 8277 tanári és 5456 ifjúsági kötettel rendelkeztek4, majd 1910-től az ifjúsági könyvtár alsó és felsőszakaszokra oszlott. 1917-re a tanári könyvtár állománya 9244 kötetre gyarapodott. A zavaros éveket megelőzően tehát jelentős könyvállománnyal rendelkeztek a könyvtárak. Az 1918-19-es tanévértesítőjében a könyvtárra vonatkozó nyomok az adományok című fejezetben találhatóak, ahol olvasható, hogy Brühl József prelátus-kanonok 400 koronát adományozott könyvekre. A Szlávy Éva-féle segélyező könyvtárból 1108 kötetet adtak kölcsön a diákoknak. A következő tanévben három könyvtár működött, három könyvtárőrrel. 1922-ben a három évig szünetelő gyorsíró kört újra megalapítva a választott tisztségek között könyvtárost, sőt helyettes könyvtárost is találunk. A tanári könyvtárértékes művekkel gyarapodott a VKM segítségével. Néhány példa az ajándékkönyvek listájáról: Gerevich: A krakkói Czartosky-képtár olasz mesterei, Szendrei– Szentiványi: Magyar képzőművészek lexikona, Divald: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai, Kármán: Ungarisches Bildungswesen, Végh: A képrombolók, Zrínyi: Ne bántsd a magyart, Hillebrand–Bella: Az ősember és kultúrája. A három működő könyvtár mellé felsorakozott az értesítők tára is, melynek őre Holenda Barnabás lett, valamint ötödikként a segélyezőkönyvtár, amit Sommer Timót kezelt. A könyv központi szerepet töltött be az oktatásnevelés során, ennek szép példája található az 1923-as évkönyvben, ahol az Adatok az intézet évi történetéhez c. fejezetben olvasható , hogy az áprilisi szülői értekezlet témája az alábbi volt: 4

Értesítő a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Esztergomi Kath. Főgymnasiumáról. Az 1901– 1902 iskolai év végén. Közzéteszi: Hollósi Rupert igazgató Esztergom 1902. Nyomatott Leiszky János Könyvnyomdájában, 607 példányban.

218

2007-2009

BENCÉS

GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

219

KTK

5 Az Esztergomi Szentbenedekrendi Szent István Kath. Főgimnáziumértesítője az 1922-23. iskolaiévről. Közzéteszi: Dr. Molnár Szulpic igazgató Esztergomban, 1923. 28. p. 6 Az általam áttekintett évkönyvek között az egyik legszigorúbb utasítás olvasható itt, amely a szülőkön túl a szállásadókra is kiterjedt. 7 Ez a cég nyomtatta az iskolaértesítőit is.

IN MEMORIAM DR .

„… az ifjúság moziba járásának szükséges korlátozásáról és a ponyvairodalmi termékek vásárlásának megakadályozásáról.”„Kimondta továbbá az értekezlet, hogy a szülők és helyetteseik szigorúan ellenőrzik tanítványaink olvasmányait, az esetlegesen náluk található ponyvairodalmi termékeket beszolgáltatják s a rossz könyveket terjesztő kereskedőket bojkottálják.” 5, 6 1924-ben a nagyfokú infláció és a nehéz sorsú gyermekek magas száma arra inspirálta az iskola pártolóit, hogy támogassák a könyvellátottságot is. A Szlávy-féle könyvsegélyező alapítvány rendszeres bevétellel rendelkezett adományokból, hangversenyből származó bevételekből, a könyvek használati díjából, a javító vizsgák díjából, a tandíj egy bizonyos hányadából. A könyvek kötését a Laiszky-féle könyvkötőcég7 jutányos áron vállalta. A pénzbeli segítségen kívül többen iskolai könyvek megvásárlásával támogatták a gyerekek tanulmányait. Így vált lehetővé, hogy néhány kivételtől eltekintve minden gyereket támogatni tudtak. Még egy alapítvány létesült ebben az évben, a Roszivál Rezs-féle könyvsegélyező-alapítvány, amely kb. 150 kötet tankönyvvel való gyarapodást jelentett. A tanári könyvtár is olyan értékes kézikönyvekkel gyarapodott ajándékozás útján, mint a Révai lexikon és a Magyar Encyclopedia 10 kötete, de néhány értékes mű vásárlás útján került az állományba, pl. a Tudományos Gyűjtemény kilenc kötete. Az ifjúsági körök munkáját bemutató fejezetben a Czuczor-önképzőkörnél olvasható, hogy a tagdíjak egy részét folyóiratok vásárlására fordították: Katholikus Szemle, Magyar Kultúra, Napkelet, Mathematikai Lapok, Pannonhalmi Szemle. A tanári könyvtár vételútján jobbára folyóiratokkal gyarapodott. 1928-ban a tanári könyvtár 240 pengőátalányából egy könyvet vehetett, 1929-ben már egyet sem és csupán néhány folyóiratot tudtak megrendelni. Többen aján-dékoztak könyveket a könyvtárnak, melyek közül a legértékesebb egy 15. századi ősnyomtatvány volt: Augustini de Ancona Summa de potestate ecclesiastica. 1930-tól az ifjúsági körök aktív munkájában fontos szerepe volt a szavalókörnek, amelyet havonta tartottak. Ebben az évben vásárolni csak folyóiratokat tudtak, viszont több ajándékot kaptak: Lukács György: Magyarok a kultúráért, Paulovics: Szentévi zarándoklatok, Ipolyi: Magyar mythologia I/II., Hangay: Kék könyv I/II., Kövessy: Számolás és mérés a mindennapi életben, Né-

A LMANACH 2007

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

meti: Hun történelmi örökségünk, A restaurációs kísérletek külpolitikája, Somogyi: Vígság szekerén, Tass: A magyar csillagászat története, Hauber: Don Bosco nevelési rendszere, Lemoyne: Boldog Bosco János élete, W. Sells-Siklóssy: A béke útja. 1932-ben az ifjúsági körökön belül több szakosztály is működött, Olvasókör is, ennek tagdíjából és tanárok adományozása révén 26 folyóirat járt. „Az önképzőkör ezen kívül, tudván, hogy manapság a betű, az írni tudás Nagyhatalom – saját erejéből, Akarat címen havi folyó iratot létesített” 8 (Esztergom, 1932. p. 33.) A könyvsegélyező évkönyvben tapasztalható nagymértékű növekedését a magas létszámú osztályok okozták.9 A tanári könyvtár ismét ajándékozásútján gyarapodott, Mattyassovszky Kasszián 80 kötettel, Kemenes Illés 25 kötettel gazdagította a könyvtárat. Felbukkant a két ifjúsági könyvtár is, a felső, amely szépirodalmi munkákkal gyarapodott, pl. a Magyar Klasszikusok újabb sorozatával, és az alsó fok, amely 97 munkát szerzett be. Köttetésre 76 pengőt költöttek. Szükség is volt két ifjúsági könyvtárra, hiszen ekkor már 548 beiratkozott tanulója volt a gimnáziumnak. 1935-ben lendült fel ismét a könyvtárak ügye. Az átalány nagyobb részét a könyvtár átköltöztetésére kellett költeni, de még így is jutott köttetésre. Az ifjúsági könyvtárban szorgalmasan olvastak a tanulók. A felsősöknek tudományos, történelmi, irodalomtörténeti, technikai tárgyú könyveket vettek, az alsósok számára ismeretterjesztő, földrajzi művek beszerzése történt. A kötelező olvasmányok tára 63 kötettel gyarapodott és új folyóiratokat is kaptak. 60 kötetet köttettek. A következő tanévben vétel útján értékes könyvekkel gyarapodott a könyvtár, melyen erősen látszik az oktatást támogató jelleg: Bartoniek Emma: Sz. István törvényeinek XII. századi kézirata, Genthon István: A Magyar Történelem Képeskönyve, Kendoff Károly: Mit rajzoljunk földrajz órán, Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei, Farkas Gyula: A magyar irodalom története, Jeges Sándor: Vázlatok a természetrajz tanításához, Fejér Lipót: A differenciál és integrálszámítás elemei, Zemplén Győző: Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai. Az ifjúsági könyvtár évi átalányának kis hányadát könyvtári felszerelésre költötték és igyekeztek olyan alapműveket beszerezni, amelyek a „tudományos foglalkozás első lépéseihez nyújtanak segítséget”10. A felsős könyvtár tehát 8

Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István-gimnáziumértesítője az 1931-32. iskolaiévről. Közzéteszi: Dr. Kemenes Ill és igazgató Esztergom, 1932. 75. p. 9 A magas tanulói létszámról több helyütt is panaszkodtak, joggal féltve a tanítás színvonalát. 10 Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István gimnáziumértesítője az 1935-36. iskolai évről. Közzéteszi: Dr. Balogh Albin igazgató Esztergom, 1936. 80. p.

220

2007-2009

BENCÉS

GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

KTK

221

IN MEMORIAM DR .

klasszika-filológia, történelem, matematika, természettudományi munkákon felül a kötelező olvasmányok számával is gyarapodott. Arany János Toldi szerelmével és Vörösmarty Zalán futásával 20-20 példányban. Az ifjúsági könyvtárba a következő folyóiratok jártak: Zászlónk, Magyar cserkész, Missziós ifjúság, Ifjúság, Élet, Búvár. Ezeknek a lapoknak sok olvasója akadt. A könyveket is forgatták a diákok, hiszen 120 könyvet kellett újra kötni. 1937-ben a tanári könyvtár főként kézikönyveket vásárolt, köttetésre is az átalány közel egyharmadát költötték. Az ifjúsági könyvtár 90 kötettel gyarapodott, ahol az útleírások és az elbeszélések voltak a legolvasottabbak. A kötelező olvasmányokat, pl. Az új földesúr, Egri csillagok, Az élet kapuja, több példányban szerezték be. 1938-ban a tanári könyvtárba ismét könyvállványokat vettek, de köttetésre is költöttek, az évi átalány a tavalyinál 50 pengővel több volt. Az ifjúsági könyvtár fejlesztésénél alapvetően a könyvjegyzékbe felvett újabb írók munkáinak beszerzését, a kötelező olvasmányok példányszámának emelését és a legtöbbet olvasott könyvek számának növelését tűzték ki célul. Négy folyóiratot járattak. 400 pengőt költöttek az ifjúsági könyvtárra, többet, mint a tanárira. A következő tanévben a Szent István-évi tanügyi kiállításon a könyvtárak is fontosnak tartották a megjelenést. A második csoportban a tanári könyvtár kötészeti szempontból értékes könyveit, iratait, okleveleit, valamint a diákok és tanárok munkáit állították ki. 660 pengőt költöttek a kiállításra. Az ifjúsági könyvtárban a kötelező olvasmányok beszerzése került előtérbe. Több címmel gyarapodtak: Isten rabjai, Bizánc, Láthatatlan ember, Pogányok. A könyvtár régebbi nyomtatott katalógusa mellé az új beszerzésekről sokszorosított könyvjegyzéket is kiadtak. Az I. osztály számára könyvszekrényt vettek, amelyet ott is helyeztek el, hogy a „kölcsönzés gördülékenyebben menjen”. A Szlávy-féle segélyezőkönyvtár a bevezetett új tankönyvek miatt kevesebb könyvvel rendelkezett, ezért 325 új könyvet vettek. 1940-ben a tanári könyvtár költségeinél a köttetésen kívül vaspánt és munkaköpeny is feltűnik tételként. A kötelező olvasmányok gyűjtését folytatták, két szekrényt vettek az I. és a II. osztályba. 1941-ben a Gondolatok az új magyar irodalom tanításához c. tanulmány Scheidl Venánt tollából az ifjúsági könyvtár feladataként jelölte meg a megfelelő irodalom beszerzését. A kötelezőirodalom körében a legújabb irodalom klasszikus alkotásainak megjelenését is fontosnak tartotta. Az irodalom oktatásával foglalkozó tanulmány pedig kiemelte: „Rá kell nevelni a tanulót már gyermekkorában, hogy életszükséglete legyen a szép irodalmi ol-

A LMANACH 2007

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

vasmány.” Ugyanitt panaszkodott Simon Árkád könyvtáros arról is, „hogy az ifjúsági könyvtárakat alig látogatják vagy selejtes termékeit válogatják. Akár a kisvárosok kölcsönkönyvtárainak látogatói”. A tanári könyvtár igen sok ajándékot kapott, de még vásárlásra is futotta 28 kötet erejéig, köttetni is tudtak, sőt az évi átalány sem csökkent az előzőtanévhez képest. A szerzeményezésnél új beszerzési mód is felbukkant: a csere. Így tettek szert a következő könyvekre: Tuzson J.: Rendszeres növénytan II. kötet, Erdey-Grúz T. és Gróh Gy.: A kémia és vívmányai I-II. kötet, Plautus vígjátékai Csiky Gergely fordításában. Az ifjúsági könyvtár 121 művel gyarapodott és 118 kötetet köttettek. A megrendelt folyóiratok száma kettőre csökkent. Az állomány gyarapításnál a kötelező olvasmányok gyűjteményét igyekeztek teljessé tenni és az ifjúsági irodalom értékes alkotásait beszerezni. Erre az időszakra minden osztályban11 saját könyvtár került kialakításra. A segélyezőkönyvtár állománya a papír fokozatosan romló minősége miatt folyamatosan cserélődött, sok könyvet kellett köttetni. A tankönyvek felsorolásánál külön kategóriaként jelent meg a segédkönyvek fogalma, ahol görög, latin, német, francia szótárak és a helyesírás szabályai kerültek felsorolásra. 1942-ben a tanári könyvtár gyarapodását az intézet fenntartója által megemelt átalánydíj tette lehetővé, így könyveket vásárolhattak, új könyvállványokat készíttettek és köttetésre is költhettek. Az ifjúsági könyvtárat a katolikus iskolák számára a bíboros hercegprímás12 által kiadott ifjúsági könyvtárjegyzék alapján gyarapították. A IV. osztály könyvtárát fejlesztették több művel, a felsősök könyvtára pedig egy klasszikusokból álló sorozattal gyarapodott. Az intézet épületére vonatkozó adatok között található a könyvtár méretére vonatkozó adat: az emeleten vannak a szertárak és a díszterem, és itt van az ifjúsági könyvtár is 28,69 négyzetméteres alapterülettel. Mindezt 401 tanuló használhatta. 1943-ban a tanári könyvtár Ferenczy Györgytl13 63 kötetet kapott ajándékba, Pannonhalmáról, a Főkönyvtártól pedig 410 kötetet. A tanári könyvtár tagja lett a Könyvbarátok Szövetségének.14 34 kötetet vásároltak. Az ifjúsági könyvtárba regényeket, elbeszéléseket vettek, de ezen kívül „tekintetbe véve diákjaink nagyfokú érdeklődését a technika és a repü11

Az alsóbb osztályokban. Aki ebben az időszakban Serédi Jusztinián György OSB (1927. november 30. – 1945. március 29.) volt. 13 Személyének pontos azonosítása az átvizsgált források alapján nem volt lehetséges. 14 1926 és 1948 között működő, pártoló tagságon alapuló, könyvkiadással és terjesztéssel foglalkozó társaság, későbbi nevén Magyar Könyvbarátok. 12

222

2007-2009

BENCÉS

GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

Az Esztergomi Szentbenedekrendi Kat. Szent István-Gimnáziumévkönyve az 1942-43. iskolai tanévről. Mint középiskola 943év. Mint gimnázium 247 (256)év. A Szent Benedek Rend újabb vezetése alatt 135 év. Szerkesztette: Dr. Jámbor Mike mb. igazgató. Esztergom, 1943. 72. p. 16 A Szent Benedek Rend Esztergomi Szent István Gimnáziumának és általános iskolájának évkönyve az 1944-45, 1945-46 és 1946-47 iskolai évekről. Mint középiskola 947 év. Mint gimnázium 251 (257) év. A Szent Benedek Rend újabb vezetése alatt 139 év. Szerkesztette: Dr. Monsberger Ulrik gimnáziumi igazgató és Legányi Norbert ált. iskolai igazgató. Esztergom, 1947. 48. p.

223

KTK

15

IN MEMORIAM DR .

lés kérdései iránt, több ilyen tárgyú munkát is vásároltunk.”15 A segélyezőkönyvtárban olyan gyenge minőségűek lettek a könyvek, hogy megvásárlásuk után azonnal köttetésre kerültek. 1944-ben a tanári könyvtár ajándékok útján gyarapodott, de vásároltak is 27 kötetet, köttetésre is költöttek. Új bevételi forrásként a duplumok eladása jelent meg. Az ifjúsági könyvtárban 42 könyvet köttettek. A könyvtár szeptember és október hónapban is a tanulók rendelkezésére állt. A két folyóirat továbbra is járt. A kötelezőtankönyveken kívül térképek, szótárak szerepeltek a tankönyvjegyzékben. A háború komoly károkat okozott a könyvtárakban is. Az ifjúsági könyvtár szekrényei és a falai még 1945 februárjában tönkrementek, a könyvtárszoba elpusztult, a könyveket sikerült kimenteni, így azok ideiglenes állványokra kerültek. A kötelező könyvtárselejtezések alkalmával 78 könyvet és folyóiratot szolgáltattak be, 50 könyv pedig a háború alatt elveszett. A tanulók kéthetente kölcsönözhettek könyvet és „élénken éltek is a lehetőséggel”16. A Zászlónk c. folyóirat járt a könyvtárba, a falakat rendbehozták, az új szekrények készítését megrendelték. A tanári könyvtára tiltott könyveket beszolgáltatta a Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztályától kiadott IV. sz. könyvjegyzék utasításainak megfelelően. A gyarapítás vétel és ajándékútján történt. Az utolsó bencés évben az ifjúsági könyvtár egyik szekrénye elkészült, 30 kötetet vásároltak, sokat köttettek, de folyóirat nem járhatott. A tanulók havonta váltottak könyvet és látogatták a könyvtárórákat. A segélyezőkönyvtárban inkább köttetésre költöttek. A tanári könyvtár 15 kötetet vásárolhatott és megkezdték a könyvállványok javíttatását. Az utolsóévkönyv szerint az ifjúsági könyvtár helyisége még romos állapotban volt. Az esztergomi bencések évkönyvei iskolai könyvtártörténeti szempontból az egyik leggazdagabb forrást jelentették munkám során. Megállapítható, hogy a tanári könyvtár állományát egyenletes növekedés jellemezte, bár 1935től a gyarapodás megugrása látható, ami a könyvtár költöztetésének volt köszönhető, hiszen a megnövekedett alapterület állománynövekedést is

A LMANACH 2007

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

jelentett. Érdekességként említem meg, hogy az 1928-1929-es tanévben hivatalosan csupán egy könyvet vásároltak, ám ez nem jelentett megtorpanást a fejlődésben, sőt az ajándékozások révén mindvégig töretlen fejlődés látható, amely – ha lehet – az 1930-as években még erőteljesebb. Kiemelném, hogy mindez nem vásárlásokból, hanem ajándékozásútján volt lehetséges. A háborús évek pedig ismét erőteljes gyarapodás tanúi, az okokat az átalánydíj megemelésében és a jelentős mennyiségű ajándékozott könyvekben találhatjuk. Az ifjúságot szolgáló könyvtárak közül a legkülönlegesebbnek a gyorsírókör könyvtára mondható, hasonlóról egyetlen más bencés értesítő sem számol be. A könyvtárakban gyűjtött szépirodalmi olvasmányok mellett nagymértékű volt az ismeretterjesztő irodalom beszerzése. Vizsgálataim nyomán körvonalazódik az a törekvés, amely azt bizonyítja, hogy az ajándékozásokból adódó állományfejlesztési egyenetlenségeket igyekeztek vásárlással tudatosan kompenzálni. Az évkönyvek megmutatták azt is, hogy a könyvtári tisztség megbecsült tevékenység volt a diákok körében, hiszen több egyesületben helyettest is választottak, amit valószínűleg nem az azokban gyűjtött könyvmennyiség nagysága indokolt. A könyvsegélyező könyvtár beszerzési forrásainak széles skáláját vonultatják fel az értesítők, tehát az iskolázással járó anyagi terheket lehetőségükhöz képest, szülők, tanárok, fenntartók megosztották. Az állományvédelem szerepe főként az ifjúsági könyvtárakban volt jelentős, ez azt is mutatja, hogy valójában használták a diákok a könyveket. Törekedtek arra, hogy tartalmában és küllemében is színvonalas legyen az állomány. Példaértékűen óvták a háborúsévek alatt a könyvtárakat, ezért lehetséges, hogy a könyvek elenyésző hányada pusztult csupán el. A Gimnázium könyvtárainak történetét könyvtárosok névsorával zárom, működésük sorrendjében: Bárdos Remig, Agatsin Gyula, Balogh Albin, Blaskovics Placid, Püvár Máté, Sommer Timót, Holenda Barnabás, Dobrovichágoston, Heckenast Kolos, Sarang K. Péter, Nováködön, Diósiákos, Karle Sándor, Horváth Anzelm, Horváth Detre, Pállya Hubert, Vértes Zoárd, Monsberger Ulrik, Scheidl Venánt, Simonárkád, László Dániel, Kövér Alajos. A szerző könyvtáros a Szent Benedek Általános Iskola és Két tanítási nyelvű Gimnáziumban (Budapest, Fő utca 30.)

224

2007-2009

KÕSZEG

S TEKOVICS J ÓZSEF (K G 46)

A kôszegi bencés rendház titka

A

KTK

225

IN MEMORIAM DR .

nyolcvanas években egyik érettségi találkozónk alkalmával Szilveszter atya a bencés rendház udvarán meglepő eseményt mondott el. A rendház ezen részén volt – rámutatott a helyiségre – a Magyar Nemzeti Bank 85 tonna ezüst kincse elrejtve. 1944 telén megkeresték az MNB részéről dr. Saly Arnulf igazgatónkat, hogy adjon otthont a Magyar Nemzeti Bank ezüst kincseinek. Elhárította a kérést, félve, hogy majd nála keresik. Végül is a kincseket a bencés rendházban falazták el. A harctéri események átvonultak Kőszegen. Ámde egy kellően el nem ítélhető alak elárulta az ezüst rejtekhelyét a megszálló csapatoknak. Ezek a rejtekhely felderítésére rögtön Arnulf igazgató urat keresték. Ő – természetesen – elhárította az érdeklődőket, hiszen ő nem tudta a rejtekhelyet. A parancsnok kijelentette: valamennyi bencés papot kivégezteti, felkoncolja. ha nem mondják meg a rejtekhelyet. A fenyegetés hihető volt. Hisz a parancsnok – ismeretesen – keménykezű katona volt. A harcok során egy megszálló kapitány egy csodás szőke, 20 éves nőt akart megerőszakolni. Mivel az nem engedelmeskedett, a kapitány egy sorozat géppisztoly-lövedékkel kivégezte. Ezt a parancsnok megtudta. A renitens kapitányt főbe lőtte. Ezt az 1946. évi exhumáláskor az egyik futóároknál mondta el nekünk Lovassy Andor gimnáziumi tanár úr a tetemek kiásása során. Tudva a parancsnok kíméletlenségét, a bencés szerzetesek közül dr. Gacs Emilián tanár úr – aki hosszabb időt töltött az orosz fronton, így tudott oroszul –közölte, hogy ő megmutatja a rejtekhelyet. Úgy is történt. Az ezüst kincseket megtalálták. Csak egy kis szépséghibával: a kincsek mellett 2 db 300 literes boroshordó is ott volt elfalazva. A hordók természetesen telve. Erre a parancsnok ismét haragra gerjedt. Közölte: Minden bencés papot kivégeztet! Dr. Gacs Emilián tanár úr újra közbelépett. Kérte a

B ÚVÁRKODÁS

BDSZ A LMANACH

A MÚLTBAN

A LMANACH 2007

parancsnokot, hogy ugyan már kóstolják meg a nedűt! Legalább jó kedvvel jussanak a túlvilágra! A parancsnok elfogadta a kérelmet. A fáma szerint a pompás italtól valamennyiüknek jó kedve kerekedett! Ettől azonban nem tértek el eredeti szándékuktól! Végül az ezüst kincseket teherautókra rakták és zsákmányul elvitték. A mondába illőeseménynek egyetlen – még most is élő – bencés pap szemtanúja él Pannonhalmán (Zénó atya).

226

F ELEJTHETETLEN TANÁRAINK –

ÉLÔK ÉS HOLTAK

–

2007-2009

FELEJTHETETLEN

TANÁRAINK

C ZIGÁNY G YÖRGY (Gy 48)

Tíz mondat a gyõri bencésekrõl

T

KTK

229

IN MEMORIAM DR .

ízévesen léptem be az iskolába, osztályfőnökömnek ministráltam 1940 téli hajnalain: Németh Bódognak, aki magyart és latint tanított. Egyszer kisétált hozzánk Révfaluba. Akivel karonfogva érkezett, talán Vergilius volt, talán Pammer Odiló, a hittanár. Nem voltam kiváló tanuló náluk, de megtanultam csodálkozni, ábrándozni a világ jelenségein: megértettem az áhítatot, a hála boldogságát. A Széchenyi tér piacára láttam a gimnázium ablakából, – kofákra, dolgos parasztemberekre, lovas kocsikra. Az autóbusz óránként jött, méltóságos nyugalommal, mint valami orrszarvú. Ki emlegette a csallóközi Szimőről Czuczor Gergely névadónkat, aki Vörösmartyt megelőzve írt lázas hexametereket a honfoglaló magyarságról, meg Jedlik Ányost, a villanydelejes forgony, az optikai rácsok és a szódavízgyártógép feltalálóját, a mi bencéseinket. Szimőről jöttek, Győrben éltek, börtönt szenvedtek és internálást, megaláztatásokat: korunk emberei ők! Látom őket a piactér sarkán, ott beszélgetnek: talán leviszem új versemet Czuczornak, hátha megölel érte, mint őt egykor Kisfaludy Károly – s talán ki is próbálhatnám Jedlik pianínóját is…

FELEJTHETETLEN

BDSZ A LMANACH

TANÁRAINK

J ÁKY G YÖRGY (Gy 48)

Horváth Dezsô (So 24) FESTÔMÛVÉSZ , RAJZTANÁR

A LMANACH 2007

Kedves Bencés Diáktársaim! Örömmel töltött el, hogy kieszközölhettem a győri Xantus János Múzeum rendezésében Horváth Dezső festőművész tanárunk jubileumi kiállítását, mellyel az én bencésdiák-generációm hálája is kifejezést nyerhetett. Szinte jelenlevőnek éreztem a közülünk már elhunyt Patay László freskóművészt is (aki a Vatikán legmagasabb elismerését kapta életművéért), és boldoggá tett az Alma Mater mostani diákjainak érdeklődő jelenléte is. A köztes nemzedék fiaim szűk baráti körén kivül alig ismeri Horváth Dezső munkásságát, hiszen a közbenső évtizedek szellemisége feledésre ítélte őt. Sajnos képet nem mellékelek, mert feketefehérben nem is érvényesülne igazán. Győr, 2007.03.05. Megnyitó beszéd Horváth Dezső (So 24) festőművész születésének 100-ik évfordulójára rendezett kiállítás alkalmából Örömmel köszöntöm Horváth Dezső festőművész, rajztanár születésének 100 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállításon a tisztelt megjelenteket, mint volt tanítványa. Horváth Dezső életéből közel ötven esztendőt élt és dolgozott városunkban. Rövid életrajzi áttekintésként ismertetném, hogy 1906-ban született Sopronban, ahol középiskolai tanulmányait is végezte a bencés gimnáziumban. Művészi hajlama és rajzkészsége folytán a 20-as évek nehéz lehetőségeiben a Mechle Béla kőfaragótelepén rajzolóként dolgozott és a soproni képzőművészeti körben nyert előképzést. Sopront elhagyva a Kecskeméti Művésztelepen két évig Révész Imre festőművész műtermében folytatta tanulmányát. 1929 és 35 között volt a Képzőművészeti Főiskola növendéke. Mesterei: Réti István, Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár, és tanára volt Lyka Károly is. Utolsó évesként megnyerte a soproni Szentlélek-templom passió-sorozatá230

2007-2009

HORVÁTH DEZSÕ

nak 1000 pengős egyházmegyei pályázatát. A főiskola után az esztergomi Szent István gimnázium rajztanára lett 1943-ig, amikor a soproni helyett a győri bencés gimnáziumban nyerte el a rajz- és művészettörténeti oktatás tanári állását. Ez évtől részesülhettünk Horváth Dezső tanár úr sajátos rajz-, művészettörténeti és elméleti oktatásában. Az én osztályomat végigkísérte az 1948.évi érettségiig. Az ezt követőállamosítás utána Tanítóképzőben, majd a Révai Gimnáziumban tanított. 1967-ben vonult nyugdíjba. Tagja volt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak, és nyaranta dolgozott művésztelepeken. Kiállított Kecskeméten, Pécsett, Sopronban és Győrben, általában a megye közös tárlatain. Emlékezetes volt az 1978.évi ÉPFU Klubban rendezett gyűjteményes kiállítása. Egyébként a kor szellemisége viszszavonultságra késztette. Saját művészi feladatának és megértő családi környezetének élt. Szívesen időzött városmenti kiskertjében. 1992-ben hunyt el Győrött.

KTK

231

IN MEMORIAM DR .

1943-tól az akkori bencés diákok – így korosztályom – számára is elhozta a 30-as évek magyar festészetének rendkívüli kvalitását, amely az európai hagyományos művészeti értékek tekintetében kiemelkedő volt. Ennek eredményeit kívánta továbbfejleszteni, egyéni szemlélettel és formai megoldással, kompozicionális megjelenítéssel, s főleg színvilágával. Gazdag témaköre általános, nem helyhez kötött, mégis átsugárzik Pannónia, talán városunk valőrje is. Rendkívüli általános és művészi műveltségének megfelelőkeretet adott és támaszt nyújtott az akkori bencés gimnázium tanári testülete és elsősorban Bánhegyi Jób irodalomtudós barátsága, akivel azonos pedagógiai felfogásban tanított. A felsősök szakmai továbbképzése az ún. mintázási különórákon történt, ahol a rajztudást igénylőhivatásra készülőket magas színvonalú gyakorlati oktatásban is részesítette. Itt volt tantársam Konok Tamás és Patay László is. A kiállított művek természetesen önmagukért beszélnek és sugallják művészi hitvallását is, melyre közvetlen tanítványainak fokozatosan felhívta figyelmét. Például: hogy a motívum rangjának és érzelmi tartalmának egyeznie kell a stílus rangjával, mert a festészetben úgy van a „mondanivalóval”, – legalábbis a valódival –‚hogy szinte észrevétlenül szeret behatolni a képbe. A legrealistább képbe ugyanúgy, mint az elvont felfogásúba. Az európai festészet nagy alkotásainak harmóniáját vizsgálva – Pompejitől a reneszánszon át egészen századunkig – azok kompozicionális szerkesztési vázában mindig meg-

A LMANACH 2007

FELEJTHETETLEN

BDSZ A LMANACH

TANÁRAINK

találjuk ezt a sajátos szemléletű kultúrát. Ma már néha csak a váz architektonikus megjelenítése maga a kép, valószínűleg ezért értjük meg és fogadjuk el lényegileg az ilyen irányultságot is. Horváth Dezső azonban csak a látványfestészetben találta megvalósíthatónak az intuíció közvetlenérzelmi tartalmának átadását. Tanította, hogy a folyamat a következő: a festői látvány lelki élménye, abból a művészi lényeg-kiemel és oly módon, hogy a befogadó néző a látvány és érzelmi tartalom újraélésében részesülhessen. Mindezt műveire vonatkoztatva, nem kis dolog könnyednek és áttetszőnek lenni, ugyanakkor ilyen mélységes igazságot megjeleníteni. Pedig látszólag egyszerű képlet a munkája: egy áhítatérzése az élet iránt, mely a magányos és hívő lélek művészi megnyilvánulása. Ezért volt nagy hatással rám személyisége és munkássága, a kiállított képek némelyikére fiatalságomból is emlékszem. Kartonra közvetlenül alkotta általában porfestékből kevert temperával festői impresszióit vagy belső látomásait. Így születtek kozmikus ihletésű tájai, sétányokon, utcákon elvegyülő alakjai, finom figurális kompozíciói és lírai csendéletei tájban vagy miliőben, ahol már szeretett kislányait is megjeleníthette. Önálló portréi közül most lepett meg a pasztellal készült női arckép, és egyedi megjelenítésű biblikus témáiból a tusrajz sorozata, melyeket Bánhegyi Jób inspirálására Harsányi Lajos papköltő kötetének illusztrációjaként készített, de a kötet kiadására sajnos nem került sor. Horváth Dezső kiállítását annyira kifejezőnek, élményt nyújtónak érzem, hogy rég várt örömmel tölt el ez a megtisztelés, melynek során tanítványi megnyilvánulásommal hozzájárulhattam művészi és tanári munkássága felidézéséhez. Azt hiszem, mindannyian köszönettel tartozunk a művész Családjának, hogy a bemutatásra kerülőanyagot a Xantus Múzeum számára hozzáférhetővé tette, valamint a múzeum művészettörténészének, Almási Tibor úrnak, aki a kiállítást szakértelmével megrendezte. A kiállítás jelentősége rendkívüli, mert korunk művészeti életének ismert sodrásában hosszúidőre vagy teljesen feledésbe merülhetett volna Horváth Dezső igaz művészi értéke, így azonban továbbra is hatni fog egyre szélesebb körben, elsősorban most az önök műélvezetében. Győr, 2006. március 30.

232

2007-2009

EGON

M OLNÁR M IKLÓS (Bp 45)

ÉS

ATYA

M AKAY L ÁSZLÓ (Bp 48)

Csoda Amerikában* Ö TVENÉVES

A

P ORTOLA VALLEY- I MAGYAR BENCÉSEK ÁLTAL W OODSIDE P RIORY S CHOOL

ALAPÍTOTT PERJELSÉG ÉS A

O

ra et labora: Imádság és munka. A Woodside Priory School hét alapító szerzetese e szerint a benedeki mottó szerint élt. A hét bencés: Brunner Emd dr., Hites Kristóf (Ko 34), Barát Benignusz (Ko 34), Jávor Egon dr. (Kg 34), Hoffer Lipót, Jáki Szaniszló dr. (Gy 42), Horváth Achilles (Pp 43). Hetük „vére és izzadsága árán” alakulhatott meg a perjelség és az iskola. –

IN MEMORIAM DR .

KTK

(A képek: Egon atya 1960-ban és 2006 őszén. * Két Kaliforniában élő barátunk küldött erről a jubileumról tudósítást számunkra: . .

233

FELEJTHETETLEN

BDSZ A LMANACH

TANÁRAINK

A LMANACH 2007

A kilencvenéves Egon atya mondta, hogy „amerikai csoda” az iskola létrejötte Portola Valley-ban, pontosabban az „erdő mellett ~ woodside”.A helybeliek a városon kívüli területet túlságosan távolinak tartották a leendőnövendékek számára, de Egon atya ragaszkodott a kiválasztott helyhez. Az egyik ok anyagi volt: ez a legolcsóbb ingatlan a környéken, „csak”80 000 $, s nekik csupán 18 000 dollárjuk volt. Mégis sikerült összehozni a pénzt, s az iskola a következő év (1957) őszén, 14 tanulóval megkezdhette a tanítást. „Szerencsések voltunk a kezdésnél. Sokat imádkoztunk!”– emlékezik Egon atya. Idézünk Molnár Miklós barátunk leveléből: „A küldött cikk nem egészen pontos, mert az igazi spiritus rector dr. Brunner Emőd (becenevén Döme) volt, aki összedarizta a pénzt gazdag amerikaiaktól. Ő lett az első iskolafőnök (igazgató?) is.”– Makay László barátunk pedig ezt írta: „Magam is voltam náluk, már a kezdeten, és láttam az ora et labora csodálatos eredményét. Egon atya [2006] október 18-án töltötte be 90. évét. Isten éltesse Egon atyát!” (KTK)

234

2007-2009

TETTÉK,

AMI KELL

WACHA I MRE (G Y 50)

„Tették, ami kell” Barátaim!

A

KTK

235

IN MEMORIAM DR .

nyáron a PPKE egyik folyóirata, a Mester és tanítvány számára cikket kértek tőlem: írjak azokról a tanáraimról, akik hatással voltak (pedagógusi) pályámra, azokról, akiket példaképeimnek tekintek. Ebből a cikkből kiemeltem a bencés tanáraimról szóló részt, hátha érdekes lehet a számotokra is, hátha titeket is arra buzdít, hogy jeles évfordulótól függetlenül is megemlékezzetek egy-egy jeles tanárotokról, pedagógiai munkásságáról, példamutatásáról, életre szóló hatásáról. Erre persze fel is lehetne kérni egy-egy bencés gimnáziumnak olyan növendékeit, akik valamilyen szempontból jeles személyiségek lettek (pl. Konok Tamás a győri diákok közül). És meg lehetne emlékezni néhány jelesebb növendékről is. Akár olyanokról, akik már régen nem élnek, legfeljebb lexikonszócikkek, de nem nagyon közismertek. Akár olyan formában, hogy ők írjanak az ő számukra jeles tanáraikról. Közismertek pl. Jedlik Ányos, Czuczor Gergely (róla nemrégen könyvek jelentek meg, rádióelőadás-sorozatok hangzottak el), kevésbé ismertek, de lexikonokban szerepelnek pl. Harsányi Lajos, Tz Tamás, Bánhegyi Jób. A győri bencés diákok közül meghalt, de nem esett szó a Képzőművészeti Főiskola jeles tanáráról, a jeles festőről Patay Lászlóról, Halmos László karnagy-zeneszerzőről, a nemrég elhunyt Grábits Frigyes helytörténészről. Az élők közül szólni kellene Konok Tamásról, Hámori Jenrl (olimpikon, Amerikában egyetemi tanár, nemrég volt róla portréfilm a tévében, cikk a Magyar Nemzetben), Ábrahám Imre néprajzosról, Baksa Péterrl, Czigány Györgyrl, Bánfy György győri festőről, hogy csak néhányat kapjak ki a Győri életrajzi lexikonból, a Ki kicsoda a Győr-Sopron megyei helytörténeti kutatásban kötetből és emlékezetemből.

A LMANACH 2007

FELEJTHETETLEN

BDSZ A LMANACH

TANÁRAINK

„Mester és tanítvány” Sok jó tanárom, mesterem volt. Kiket hagyjak ki? Mint József Attila „sok kedves nőből” a „mama” képét, én az ő munkásságukból, pedagógusi magatartásukból, tárgyszeretetükből próbáltam meg kialakítani magam számára a pedagógusi, kutatói ideált. Tudós tanáraim munkásságát nyomon lehet követni közreadott műveik, róluk közölt lexikoncikkecskék, pályájuk egy-egy jelentős állomásán megjelent „laudációk” és a haláluk után közölt nekrológok segítségével. „Köztanáraim” többségének nincsen „sikeres”, „bemutatható” pályaképe, hiszen ők csak „tették, ami kell”: tanítottak és neveltek. Példájukkal, magatartásukkal, azzal, amit elmondtak és azzal, amiről hallgattak az 1940 és 1954 közötti, majd a későbbi nehéz történelmi időkben. Ezért csak egy-egy apró mozzanatot említek meg róluk. Az értők számára ezek többet mondhatnak a részletező kifejtésnél. Az első, igazi ösztönző hatást, amely a pedagógusi pálya felé irányított, gimnáziumi tanáraimtól kaptam. 14–15 éves korom óta tudatosan készültem a tanári pályára. Igaz, „pedagógusi hajlamaim” már korábban is jelentkezhettek, mert 10–12 éves kisdiákként visszajártam az elemi iskolába, ahol Varga Béla tanító bácsi megengedte, hogy nehezebb fejű volt osztálytársaimat segítsem a tanulásban. A külső körülmények hozták, hogy „hivatásos”pedagógusként csak 1990-től taníthattam, előbb az ELTE Bölcsészettudományi Kara fonetikai tanszékén, majd a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán és a Pázmány Péter Tudományegyetemen. De előtte is mindig oktattam, tanítottam „második műszak”-ban. A rádióban, a TIT-ben, vendégtanárként a szegedi, a pécsi egyetemen. A győri bencés főgimnáziumban kezdtem a középiskolát 1941-ben, és ugyanott, az állami Czuczor Gergely gimnáziumban érettségiztem 1950-ben. (A háború alatt veszítettem egy évet.) A bencés gimnázium erős, igényes tanári karával kemény iskolának számított. Szabadegyetemével 45 után is egyik központja volt a város kulturális életének. Tanáraink közül a magas, méltóságos megjelenésű Holenda Barnabás elméleti atomkutatónak és az apró termetű Borossay Jusztinnak a könyvéből tanultuk a matematikát. Holenda Barnabás a gimnázium nyilvános szabadegyetemén az atomelméletről tartott előadást már 1947-ben. Németh Bódog magyartanárunk – haláláig a Magyar Nyelv egyik cikkírója – adta kezembe az első tudományos könyvet, Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd-jét. Így az irodalom mellett a néprajzra is ráirányította figyelme236

2007-2009

TETTÉK,

AMI KELL

met. Ezért lettem irodalom szakos tanár. 1944–45 tankönyv nélküli világában lediktálta a leíró nyelvtan és a verstan anyagát. Magasi Artúr minden évben diákszereplőkkel rendezett egy-egy színielőadást. 45 előttről egy Juliánusz barátról szóló színielőadására emlékszem. 45 után a gimnázium dísztermében Hofmannsthal Jedermann-ját és a Császár és komédiást vitte színre diákszereplőkkel. Ez utóbbiban a komédiás szerepét a későbbi neves festő Konok Tamás játszotta. Az előadásokat megnézték a győri színház művészei is. Mint mondták, ők maguk sem tudták volna jobban eljátszani. Magasi Artúrról a Magyar Irodalmi Lexikon szűkszavúan emlékezik meg. Tanári hivatása mellett a Győri életrajzi lexikon is csak költőként és irodalomtörténészként tartja számon, rendezéseiről nem szól. Pedig valamelyik színházi lexikon jeles rendezőként emlegeti. Civil művészettörténész-tanárunk, Horváth Dezs (maga is kiváló festő ) vitt el bennünket először képzőművészeti kiállításra. A tanórákon és a szabadegyetemen olyan előadásokat tartott, amelyek a látható szépségre nyitották szemünket. Tanáraink külső megjelenésükkel, még mozgásukkal is a tudás méltóságát sugallták. Két tanáromról azonban külön is, hosszabban kell szólnom.

KTK

237

IN MEMORIAM DR .

Pálfy Aurél (1920–1995) adta az első igazi ösztönzést a pedagógusi pálya felé. Csak egy évig tanított a „felsőben”. Nekünk – bár matematikus volt – zenetörténetet. Az órákra mindig hozta lemezeit, lemezjátszóját. A becsengetéskor megállt az ajtóban, megvárta, míg elcsendesedünk. Halkan beszélt a zeneirodalom klasszikusairól, műveikről. Soha nem kellett bennünket fegyelmeznie. Horváth Dezső tanár úrral együtt a művészeteket hozta be életünkbe. Pálfy Auréllal cserkészként kerültem közelebbi kapcsolatba 1944-ben: az államosításig volt az iskola cserkészcsapatának parancsnoka. Magas, nyúlánk alak, halk szavú, nyugodt mozgású. Szeme mindig belső derűt sugárzott. 1946-ban az ő vezetésével építettük fel a gimnázium csónakházát és alakítottuk át cserkészotthonná. Színdarabokat, misztériumjátékokat rendezett. Ezek közül emlékezetes számomra egy misztériumjátéka, amelyet talán 47 adventjében adtunk elő a győri bencés templomban. Az első „színrevitelkor”a szentírásból vett idézetekhez kötött jelenetek közé az összekötőszöveget maga írta. A következő évben az összekötő-átvezető szövegek már Harsányi Lajos győri papköltő verses megfogalmazásában hangzottak el. (Nem tudom, ezek a szövegek

A LMANACH 2007

FELEJTHETETLEN

BDSZ A LMANACH

TANÁRAINK

és más irodalmi jellegű munkái nem vesztek-e el az 1953-as házkutatáskor). Csekészparancsnokként táborokat vezetett (pl. Ördögréten, Sopronbánfalván), ahol kemény fizikai próbára tettek bennünket az olykor nehéz terepet bejáró éjjeli séták. 1945 után is megpróbált bekapcsolódni a város kulturális életébe. Szabadegyetemi, irodalmi, zenei előadásokat szervezett munkásfiatalok számára is, kórust vezetett – amíg, mint szerzetest, politikai meggondolások alapján vissza nem szorították. Az iskola, a gimnázium maradt számára mozgásterületként. Többünkkel külön is foglalkozott: vezetőkké próbált képezni minket. Már 15–16 éves korunkban fiatalabb iskolatársaink gondozását bízta ránk, bennünket pedig idősebb társaink gondjaira. A fiatalabbak iránti figyelmet és felelősséget oltotta belénk. Nevelői módszereket adott, világnézeti kérdésekről beszélgettünk. Megvitatta velünk Bognár Cecil OSB pedagógiai szakíró Jellemkutatás című könyvét. Személyes gondjainkkal bármikor felkereshettük a rendházban. Ha már kinyílt az idő, nyitva lehetett tartani az ablakokat, közös füttyjellel hívtuk le, olykor késő éjszakába is nyúló beszélgetésekre. Karácsonykor mindig összegyűjtött bennünket a szobájába. Gyertyát gyújtott fenyőágakból készített kicsi karácsonyfája előtt, felolvasta a Megváltó születéséről szóló evangéliumi részletet, jelképes ajándékot adott mindegyikünknek, és beszélgettünk. A félév utolsó óráján szemináriumi hallgatóimmal én is mindig megajándékoztatom egymást: mindüknek egy-egy maguk választotta szöveget kell felolvasnia vagy elmondania. Egyszer a szeminárium egyik tagja mindenkinek, nekem is, régi kéziratnak megformálva egy-egy személyre és személynek szóló idézetet adott át. Egy másik csoporttól egy Dűrer-albumot kaptam, mert – mondták – a tananyagon kívül személyes gondjaikról is beszélgettünk. Ez pedig a felsőfokú oktatásban nem szokás. Pálfy Aurélt több szerzetestársával és tanítványával együtt 1953-ban „államellenes szervezkedésért” börtönbüntetésre ítélték. 1959 után szabadult és Pannonhalmán tanított. Haláláig baráti kapcsolatban voltunk. Kelemen Atanáz (1907–1987) 1946–1948 között (az államosításig) volt osztályfőnökünk. Történelmet tanított, de nem csak eseménytörténetet. A nagyobb történelmi összefüggésekre is rányitotta szemünket. Még közgazdasági ismereteket is adott. Osztályfőnöki óráin, osztálykirándulásokon, folyosói beszélgetéseken egymás sorsára figyeltetett, arra, hogy egymásért is felelősek vagyunk. A futballmeccsek eredményeinek megvitatásakor is az volt 238

2007-2009

TETTÉK,

AMI KELL

KTK

239

IN MEMORIAM DR .

a fő szempont, mennyire segítettük egymást. Mindig megszidta azt, aki „önzősködött”. Olyan közösséggé kovácsolt bennünket, hogy az érettségi találkozókra még a külföldön élő osztálytársak is hazajöttek. Ma már egyre fogyatkozva évenként is találkozunk. Ki-ki mindig beszámol sajátéletének alakulásáról, s azéról is, aki valamiért ” hiányzik” . Sokat méltatlankodtunk ” faksznija” miatt: füzeteinket, tankönyveinket mindig kirakatta a pad szélére, mégpedig ” elvágólag” . Később jöttünk rá, hogy ezzel is rendre, fegyelemre nevelt bennünket. Haláláig figyelemmel kísérte sorsunkat. Mikor meglátogattuk, elővette régi tanári noteszát, és mindenkiről elmondta legújabb híreit. A halála előtti utolsó érettségi találkozón agyérelmeszesedése miatt már nem ismert meg bennünket. A győri bencés rendház kápolnájában mondott misét. Prédikációja már nem volt logikus beszéd, de visszavisszatért benne a ” kötelesség” szó : ’kötelességetek van’, ’teljesítsétek a kötelességeteket’, ’én is igyekeztem teljesíteni’, ’a kötelesség a legfontosabb’. Az, ami irányította egészéletét, mozgatta pedagógusi magatartását, amire példájával, szavaival bennünket is nevelt. Bemutatott tanáraim voltak igazi példáim. Különböző személyiségek, mégis sok a közös tulajdonságuk. Hatalmas, pontos tudásuk, széles látókörük segítségével nemcsak a tágabb és szűkebb szakterületüknek, tudományáguknak számos részterületét vizsgálták, mutatták be maradandó eredménnyel. Szinte mindig az egész magyar kultúrára figyeltek. Közös tulajdonságuk, hogy mindig szerves egységet alkotott munkáikban, munkásságukban a tartalom és a forma: a mondanivaló és annak nemcsak nyelvi formája, hanem külső megjelentetése: hanghordozásuk, gesztusaik, mozgásuk és mindig igényes öltözködésük is. Legfontosabb közös tulajdonságukat hagytam utoljára: tanítványaikat nem csak tanították, nem csak a tudományokba vezették be. Mindig nevelték is őket. Sorsukat, pályájukat segítették, figyelemmel kísérték. Bizonyították, hogy nem csak magáért és magának él az ember. Harmóniában éltek és cselekedtek elveikkel. A tőlük tanult „Emberségből példát, [pedagógusi] vitézségről formát” talán sikerült továbbadnom tanítványaim egy részének. Többen közülük – tanárok, tudományos kutatók, közéleti szereplők – fel-felkeresnek és állítják, felhasználják azokat a módszereket, melyeket mestereimtől közvetítettem nekik. Budapest, 2006. nov. 3.

FELEJTHETETLEN

BDSZ A LMANACH

TANÁRAINK

K ATONA G ÁBOR (P H XI.)

A LMANACH 2007

In aeternum*

Ködös téli estén kint jártam A Boldogasszony kápolnánál. Merengve a murvát rugdostam, S megálltam egyégőfáklyánál.

Midőn a kilincset lenyomtam, A kapu nyikkant, s már nyitva állt: Odabent sötétség, minden halk, De füst keringett a kriptáknál.

Háttal dőltem egyöreg fának, A kis dombtetőn, a kapunál. Éj volt, csak néhány fáklyalángnak Halvány, pislák fénye dominált.

Tapogatózva körbejártam, Helyenként még füstölgőgyertyák Félig leégett viaszcsonkja Meredt, s körülvette a homály.

Csend volt, még baglyot sem hallottam, Csupán a leszálló ködön át, Hallatszott, amint ajtó csattan, Vagy néhány halk kutyaugatás.

Nem néztem vissza, kisétáltam, Mögöttem durván kattant a zár, De amint a lépcsőn megálltam, újból felhangzott az ének-ár.

Ám a beálló némaságban FeIzendülő ének s imádság Visszhangzott a zárt kápolnában, S engem vonzott a kíváncsiság.

Ezúttal óvatosabb voltam, Vigyázva, csak a kulcslyukon át Néztem be, s nem hittem, mit láttam: Egy későre nyúló vesperást.

Kis könyvvel kezükben ott álltak ,úgy, mintha egymást átkarolnák, A gyertyafényben imádkoztak Együtt a régi bencés atyák.

* Utánközlés a Pannonhalmi Zsemle 2007. márciusi számából

240

J ÖVÔNK REMÉNYE –

IFJÚ DIÁKTÁRSAINK

–

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

Pályázatok 2007-ben A

J ÓTÉKONYSÁGI

BENCÉS BÁLHOZ KAPCSOLÓDÓAN

„Söveges Dávid” irodalmi pályázat 1. díj: Martinecz Zoltán (Ph XII.) – A pillangó c. novellájával 2. díj: Takács Márton (Ph XI./b) – Lét-termünk c. versével 3. díj: Wágner Ádám (Ph) – A kérdező c. novellájával 4. díj: Török Vince Csaba (Ph XII./b) – A gépterem c. novellájával A többiek: Deák Bálint (Ph XI.) – Hazatérés minden tekintetben Erdssy Gellért (Ph IX.) – Szonett a hazáról Horváth Dániel (Gy XII.) –Vonaton Horváth Szilveszter (Ph XII.) – Tamás utazása Katona Gábor (Ph XI.) – A „V sereg” Szemán András (Ph XII.) – Görög katolikusok Pannonhalmán Tarnai Gergely – Sötét vers Ther István (Ph XII.) –Sántít

KTK

243

IN MEMORIAM DR .

A „Palatin Gergely”fotó pályázat résztvevői, és helyezésük Díjazottak (pénz- és érmejutalom, báli meghívás): 1. díj: Németh Viktor (Ph XI./a) – 2. díj: Schönberger Rajmund (Ph XI./b) 3. díj: Böjti Péter Pál (Ph XII.) – Kiemelt dicséretben (különdíjban) részesültek (könyv- és érmejutalom): Horváth Asztrik Ágoston (Gy IX.) – Tóth Róbert (Ph XI./b); Ribiánszki Péter (Ph XI./a) Dicséretben részesültek (érmejutalom): Honti Tamás Zsolt (Ph) Kéri Zsombor (Ph XII.) Kovács András (Ph XI./b) A többiek Gajda Cecilián (Ph XI.) Horváth Miklós (Ph XI.) Kovács Lóránt (Ph X.) Lanszki Péter (Ph XII.) Siska Márk (Ph IX.) Ther István (Ph XII.) Tóth Márton (Ph IX.) Varga Kende Lrinc (Ph XII.)

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

E RDÔSSY G ELLÉRT (P H IX.)

Szonett a hazáról Négy gyermekdedév távolodik már Arcok s színek kúsznak rég tova Lélek szunnyadó fodros tava Kristálytiszta tükör, mely engem vár Az időegyre halad – jár és jár Mint október váratlan hava Hirtelen felcsendül a szava: Lépj bátran oroszlánok közé már!

A LMANACH 2007

Messze már a szőlő, a vidék A családom az életem Fáradságos munka, veríték Egyedül egy magas hegyen Fullasztó magány a teríték Kérlek, segíts meg Istenem!

244

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

H ORVÁTH D ÁNIEL (G Y XII.)

Vonaton

D

KTK

245

IN MEMORIAM DR .

üh, dac és elégedetlenség érzései járták őrjítő táncukat lelkemben, mikor vad mozdulattal „feltéptem”az egyik kabin nyikorgó tolóajtaját. A fülke üres volt, a világítás, mint haldokló pillangó, pislákolt. Csomagomat ledobtam a kopott,összefirkált műbőr ülésre, majd magam is mellézuhantam. Bekapcsoltam az mp3 lejátszómat, és lábamat a szemben lévőképzeletbeli utastársölébe rakva, kényelmesen elhelyezkedtem. Kinézve az ablakon a vasútállomás üres sötétsége magányt, elhagyatottságot üvöltött szívembe. Szüleim már két éve nem kísértek ki az állomásra, elszakadtam „anyuci szoknyájától”, s ezt ők tiszteletben tartották. Most mégis fájt ez az egyedüllét, s a kétség elhaló fényekkel folyt körbe s fojtogatott kíméletlenül. Itthon már rég nem vagyok otthon, s a kollégium is távol áll tőlem. Lázadó tinédzser vagyok, szüleim nem kötnek haza. Talán a barátok, a bulik… – A bulik…– tekintetem elveszett az éj sötét rejtélyében, s visszaemlékeztem a tegnap estére. Kedvenc szórakozóhelyem, retro-party, sör, tánc, haverok… Havonta találkozom velük, és szívélyesen fogadnak, mégis hatalmas szakadék tátong közöttünk. Kimaradva nem értem a történeteket, a poénokat. Gyakran csak ülök, s mint távoli idegeneket nézem őket, akik bár közvetlenek, mégis akaratlanul is kizárnak beszélgetéseikből. A tánc más. A ritmus, az éneklés segítenek lebontani az idő és a távolság emelte falakat. Nem csak barátaimhoz, de helyes lányok ringó csípőjéhez is közelebb állok… Rengeteg ismeretséget kötöttem már forró latin zene diktálta szenvedélyes táncok közben. Tegnap is… Hogy is hívták?! Eszter?! Igen, azt hiszem… Igazából mindegy. Bár gyönyörű volt – a terem erotikától nehéz levegőjében testemhez simulva, s akkor is, mikor a tóparton sétáltunk a tavaszi éjszaka vakítóan ragyogó lámpásai alatt –, nem találkozom vele ismét, megmarad egy szép emléknek, „trófeának”. Megcsókoltam. Miért tettem? Szükségem volt a női ajkak semmihez sem hasonlítható ízére, elmeszaggató közelségére, pillanatnyi szerelmére. Pil-

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

lanatnyi… és nem több, ez a kapcsolat is meghalt már születésének gyönyörteli pillanatában. A győri lányokkal is ez a helyzet. Hiába minden ismeretség, sármos mosoly, jó duma, a kétórás szabadidő minden szerető karból kitép. Magány… , ismét a magány hangjával sírtak a fémek… A jelen megcsalt, én megcsaltam a múltat... Csak a jövő maradt nekem. A kétségekkel teli, mégis a remény apró gyertyalángjával megvilágított jövő. Félálomba zuhanva még görcsösen megmegkapaszkodtam a vélt valóság tárgyainak elmosódó körvonalaiban. Aztán feladtam. Szemem behunyva átadtam magam a rajta táncoló könnyed talánypillangónak, az álomnak… Hatalmas bálteremben táncoltunk, mely nyomokban iskolánk dísztermére hasonlított, bár a mennyezetről egy hatalmas csillár lógott le, s szórta ránk kristályok által szűrt fényét. Én frakkban voltam, a partner-nőm hosszú, testhez simuló bordó estélyiben, s mintha könnyed tollpihék lennénk, suhantunk a bécsi keringő sodró szelében. Az egész termet elmúltévek izzadságának, harcainak, sikereinek és kudarcainak szaga töltötte be. Azon az estén minden fény értünk lobogott az ünneplőbe öltözött díszteremben, mert végre itt voltunk, s szüleim is közelebb álltak hozzám, mint értelmetlennek látszó lázadásom csúcsán. Hát ezt is megéltem?! „Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” eljutottam a szalagavatóig! Már az oly ismertés oly sokszor megátkozott folyosókon sétáltam, karomon a bordó ruhás lánnyal, s most, hogy végre megláthattam az arcát – végül engem is elérhet a hűség és a szerelem áldása –, Eszter volt az. Szorosan, tomboló szenvedéllyel öleltem át és csókoltam meg, de immár nem a test, a szerelem vágyától vezérelve. Szemem megakadt egy tablón. Ismerős arcok, az osztálytársaim, én is ott vagyok. Büszkeség töltött el, s eszembe jutottak az elmúlt évek, az arcok, amelyeket könnyek és mosolyok egyaránt edzettek. Boldog voltam, s nem azért, mert végeztem, hanem mert itt végezhettem… A vonat nagy zökkenéssel futott be az állomásra. Megérkeztünk, de én már mosolyogni tudtam a Győr táblára. Hátamra dobtam táskámat, rágyújtottam és egész más szemmel tekintettem az eddigi és még elkövetkezőévekre az ódon falak között. Vidám, felszabadult léptekkel, szinte lebegve közeledtem a kollégium felé, mely bár elszakít eddigi otthonomtól, újat nyújtva feltárja előttem egy másik gondolkodásmód, testvériség, világ kapuját…

246

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

S ZEMÁN A NDRÁS (P H XII.)

Görög katolikusok Pannonhalmán

A

KTK

247

IN MEMORIAM DR .

z egyházszakadás után számos kezdeményezés indult, hogy a kettészakadt Anyaszentegyház újra egységes legyen. A közeledés egyik fontos állomása a breszt-litovszki únió volt 1596-ban, majd több nemzet egyházból is elfogadták a pápa joghatóságát. Görög katolikusok nagyrészt Magyarország keleti részén, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és a Balkánon élnek. A kommunizmus évei alatt nyolc egyházi középiskola működhetett szigorú állami ellenőrzés mellett. A nem államosított iskolák egyikét Pannonhalmán a bencések működtették. A gimnázium tanulóinak egy része görög katolikus volt, s azóta járnak görögök a szent hegyre tanulni. Több mint negyven görög katolikus áldozópap érettségizett bencés gimnáziumban, többségük Pannonhalmán. A görög diákok jelenléte egy különös légkört teremtett az iskolaéletében. Egykori diákok beszámolója szerint minden héten együtt imádkozták a vecsernyét, időnként elénekelték az Akathisztosz-himnuszt, néha több szólamban. A diákkápolnában még most is megtalálhatók a zöld kötésű füzetek, melyekből a sztichirákat énekelték. Vecsernye után együtt mentek el vacsorázni, s egy csoportban ültek le az ebédlőben. Rendszeresen látogatta meg a qpaci görögöket Keresztes Szilárd püspökúr. Pannonhalmán görögnek lenni egy élmény, mely egy egész életen át megmarad. 2003-ban, amikor ide kerültem, egy nagyon kellemes gesztusra emlékszem a „már nagy görögöktől”. A legidősebb odajött hozzám az ebédlőben, bemutatkozott, és bemutatta az iskola görög tanulóit. Az előversek megtanulásában készségesen segítettek, bár a máriapócsi évek alatt bizonyos dallamokat már megtanultam. A legidősebbnek mindig feladata volt a kisebbeknek a tanítása, ha már ő elballag, a vecsernye énekei a jövőben is elhangozzanak a diákkápolna falai között. A görög katolikusok nemcsak a saját liturgikus hagyományaikkal különböztek a többi diáktól, hanem a böjti fegyelemmel is. A nagyböjti bűnbánó

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

időszak két nappal korábban kezdődik, mint a római katolikusoknál. Az első napon szigorú böjt van. Ilyenkor húst, tojást, tejet, vajat tartalmazó ételeket nem fogyasztanak, emellett fontos az ember lelkében lejátszódó bűnbánat. Az a görög diák, aki Pannonhalmán tanul, megismer egy másik, hagyományokban gazdag vallási kultúrát: a római katolikus szokásokat, s ezen belül a bencéseket. Diáktársaim kérdéseket tettek fel: „Kik a görög katolikusok? Hányan vannak?”, tanáraim egykori diákjaik felől érdeklődtek. Így egy kicsit középpontba kerültem, nem éreztem magam külsőszemélynek. Örömmel tapasztaltam meg a két látszólag különböző „irányzat” közötti hasonlóságokat. Először a szentmise és Aranyszájú Szent János liturgiája közötti szerkezeti felépítésében vettem észre a közös pontokat. Egy másik érdekes jelenséget is találtam. Egyik évfolyamtársam – aki szintén görög katolikus – hívta fel erre a figyelmemet, hogy önállóbbnak, tudatosabbnak érzi magát a vecsernyék, liturgiák alatt. Még a felvételi előtt többen „sajnálni” kezdtek, hogy el fogom felejteni a görögös gondolkodásomat, vallási identitásomat. Az előbb említett jelenség éppen az ellenkezőjét igazolta. Onnan lehet megtudni, hogy ki mennyire járatos a liturgikus szokásokban és hagyományokban, ha egy kisebb közösséggel együtt kell imádkozni vagy vezetni a liturgikus énekeket. Sokkal másabb „száz emberrel együtt” részt venni egy szertaráson, mint „tizenkettővel”. Egy másik vallási kultúrában élni annyit is jelent, hogy látjuk a saját vonásainkat kívülről. Édesapám szokta mondani: „fontos, hogy egy dolgot minél többféleképpen lássunk”. Egy belső kép egészen más, mint egy külső. A pannonhalmi bencés gimnáziumban jelenleg közel tizenöt görög katolikus diák tanul. Közülük tizenkettő minden szombaton részt vesz a vecsernyén. Minden hónap harmadik vasárnapján Tóth András győri paróchus szent liturgiát végez az iskola diákkápolnájában. Nemcsak görög diákok vesznek részt a görög szertartásokon, hanem érdeklődő római katolikus diáktársak is. Ahhoz, hogy a történelem folyamán szerzett sebeket a keresztény közösségek közösen begyógyítsák, fontos a kíváncsiság és a türelem. Sajnos évről évre kevesebben vannak görögök Pannonhalmán. Okokat lehet keresni, de ez nem jelent megoldást. Máté Péter egyik jól ismert slágerének részletével zárnám gondolataimat: „Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk”.

248

2007-2009

4.

DÍJ

JÖVÕNK

REMÉNYE

T ÖRÖK V INCE C SABA (P H XII./ B ):

A gépterem

A

KTK

249

IN MEMORIAM DR .

szobában meleg van, a fülledt és elhasznált levegő rátelepedik a közérzetünkre. Csend van, mély és nyomasztó csend. Kinn a nap már félig lenyugodott, az ég aljának vöröses árnyalata és tetejének sötétkékje középütt észrevétlenül, határtalan pontossággal olvad egybe. Az ablakon a redőny félig leeresztve. A maradék kis alagúton behatoló félhomály, az asztalon szétszórva heverő könyvek, a kislámpa halovány fénye sajátos érzésekkel tölti meg szívünket. Minden mozdulatlan. Az egyhangúságot csak fokozza a hűtőszekrény monoton zúgása. A nesztelen környezetet csak néha töri meg élesen a papírlapok és a tollak sercegése. Az egész olyan erőltetett… Rejtélyes szomorúság uralkodik el rajtunk. Legszívesebben sírnék, de a szemem száraz marad. Egy fogságba esett vadállat szerepében játszunk, aki hiába szalad az alagút végén levő fény felé, sohasem érheti el azt. Pattanásig feszült a helyzet. A stúdiumnak mindjárt vége. Az egész 3 órás időszakból ez az utolsó 5 perc a legnehezebb. Az egész szoba egyszerűen szürke, unalmas. Senki se szól, mindenki a könyvei fölé görnyed és látszólag elmerül a tudás végtelen óceánjában. Nem tudhatom, hogy valójában mi zajlik a fejükben, egyet tudok, hogy én, amint ugyanúgy a könyvem felé bambulva lesem az üres, semmitmondó lapokat, a képzeletem egészen másfelé jár… A képzeletemben meglátogatom az otthoni tájakat, találkozom az otthoni barátokkal, a családommal, és jobb nem lévén, átélem a régi szép emlékeket régi jó ismerősökkel. Stúdium vége előtt kis idővel az elmém ösztönösen leáll az új ismeretek befogadásában, és minden erejével az egyetlen hely feléfordul, amely Pannónia Szent Sárdombján csak egy kicsit is közelebb hoz az otthonhoz: a gépteremhez. Ahogy így elmélkedem, hirtelen megszólal a csengő, amely a stúdium, azaz a szenvedés végét jelenti. Az elektromos berregés szép lassan, de ugyanakkor szúrón és élesen hatol be a fülembe, és onnan meg se áll a fejem közepéig, ahol cseng még egy darabig, hogy aztán ugyanolyan komótosan és méltó-

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

ságteljesen semmivé váljon a nyomott levegőben. Ekkor, mintegy varázsütésre, megszűnik a mindent felemésztő csend, és a helyiség ugyanazt a barátságos légkört árasztja magából, amelyet pár órával korábban. Már belőlünk is kitör a beszéd, és újra nevetés hangja tölti be az épületet. Felpattanunk a deréktörő székekről, és ki-ki a maga célja felé kezd szélsebesen rohanni. Van, aki előbb megeszi a robbantott disznót vagy a Gumi-Mari kedvencét, és utána küszködő gyomorral visszatér tanulmányaihoz, esetleg sportol valamit a kivilágítatlan várkörön, amely építési területnek minősül, netán sétál ugyanitt. A hozzám hasonlók azonban egyből a gépterem felé csörtetnek, hogy ott számítógépet kapva megnézzék e-mail-jeiket, MSN-eljenek egy jót vagy csak egyszerűen szörfözzenek a világhálón, a legnagyobb információforráson. Ahogy belépek ebbe a kicsi terembe, ebbe a nyomorgó emberhalomba, máris a szemembe ötlik az a sok diák, akik nem e-mail-eznek, nem MSN-elnek, hanem csakúgy húzzák az időt. Ezeket meglátva elönt a düh és a méreg, mert itt várnak öten-hatan arra, hogy hazarepüljenek, és ezek a „fiatalkorú bűnözők” pedig csak ülnek és gépiesen nyomogatják a gombokat. A tekintetük üres, egy kicsit csalódott, a testtartásuk merev. Arcuk rezdületlen. Ha megkérdezed őket valamiről, csak jó pár másodperc elteltével reagálnak… A nyitott ablakok ellenére fülledt levegő azonnal fejfájást okoz, unalmas gép nélkül várakozni, a gyerek előtted meg csak játszik, és van még tizenhét perce az idejéből, átkozod a gépidőt,úgy érzed igazságtalanság az egész. Hirtelen beléd hasít egy szó. A te nevedet kiáltja valaki, oldalra fordulsz, és egy srác éppen most tolja ki maga fölül a billentyűzetet, hogy aztán távozzon. Türtőztethetetlen izgalom lesz úrrá rajtad, régóta most érzed először, hogy van igazság a földön, mert végre neked kedvez a helyzet. Leülsz, bejelentkezel, és hirtelen megfeledkezel a melletted ülő emberbábról, aki még mindig egy jellemtelen és haszontalan oldal rabja: vicceket olvas vagyéppen szerepjátszik. Bármennyire idegesít, most jobban örülsz, hogy gépet kaptál, és ezért beéred annyival, hogy ő nyomorék, te pedig sikeres vagy. Belépsz MSN-re, megnézed a postaládád. Természetesen új leveled nincsen, így ezt a böngésző ablakot csalódottan csukod be, majd egy másik ikonra kattintva végigpásztázod az elérhető partnereidet. Sokan gépnél vannak, de akivel te akartál beszélni, az nincs fent. Nem baj, nemsokára jön. Jönnie kell! Csevegsz egy kicsit a számodra kevésbé fontos ismerősökkel, hogy elüsd az időt, de ez sem tart sokáig. Aztán megint rálépsz a postaládádra, és megné250

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

zed a leveleid, amik között még mindig nincs új. Egyre szomorúbb vagy, írsz egy mélt egy olyan barátodnak, aki mindig válaszolni szokott, abban a reményben, hogy neked is fog. Amint ezzel végeztél, visszanézel a csevegőprogramra, nincs-e itt Ő. Még nincs. De jönnie kell. Itt lesz. Csak meg kell várni. Vársz egy kicsit, de az unalom fojtogat. Nem bírod tovább, valamivel el kell tölteni az estéd, hát fellépsz egy vicclapra vagy a megszokott szerepjátékodat játszod, miközben a várakozás egy sajátos pozícióba rángatja mind a tested, mind a lelked. Utolsó emberi mozdulatoddal oldalra pillantasz, és megértően nézel a még mindig melletted ülő bábra. Aztán érzed, ahogy a „nagy bábjátékos” kiengedi a szálait, melyek láthatatlanul a csuklódra és a lábadra tekeredve foglyul ejtenek. Továbbra is a gépistened előtt ülsz és várod azt, aki sohase jön, keresed a kérdésekre a választ, melyekre sohase kapsz… Körülbelül egy óra elteltével észbe kapsz, oldalra nézel, és a társad helyén egy másik ül. Minden erődet összeszedve kijelentkezel, és elszakítva láncaidat kirohansz az átok szobából, hogy aztán másnap stúdium után visszatérhess, és újra bábbá válhass…

IN MEMORIAM DR .

KTK

251

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

D EÁK B ÁLINT (P H XI.):

Hazatérés minden tekintetben

A LMANACH 2007

G

ergő bácsi hat óra körülért haza. Karácsony volt, s mint ilyenkor mindig, lányáéknál, Éviéknél töltötte az ünnepet. Szerette ezeket a meghitt, családias összejöveteleket. Ilyenkor felszabadultan tudott beszélgetni vejével, de elsősorban két unokájának társasága vonzotta. Péter tíz, István nyolcéves volt, s koruknál fogva szívesen hallgatták nagyapjuk történeteit, meséit. Ő pedig olyan hihetetlen átéléssel adta előmondókáját, hogy nemcsak kis unokái, de az egész család figyelmét egy pillanat alatt magára fordította. Legszívesebben gyermekkori csínytevéseiről és diákkori élményeiről beszélt. Ilyenkor átszellemült arccal ült ősrégi fotelében, s egy-egy pillantásával jelezte hallgatóságának, hogy mennyire fontos jelenet következik. Boldog volt, hogy szórakoztathatta a családot, leginkább azonban saját kedvére mesélt, hiszen a történetek húsbavágóan valódiakés igazak voltak… Mikor estefele hazaért, kellemes nyugodtság vett rajta erőt. Leült megszokott kis meleg zugába s – mivel a televíziót mindig is utálattal tartotta távol házától – elgondolkozott a nap főbb eseményein. Dél körül megérkezett lányáékhoz, majd, az ajándékosztás után ebédeltek. A leves nem igazán ízlett, de a húsokat fenségesen csinálta Évi. (Nem hiába, ezt még az anyjától – Gizitől – tanulta, jutott eszébe.) Azután következett a mesemondás. Látta maga előtt Peti és István ragyogó arcát és csillogó szemét. Mit is mesélt? A pázmándi kutyás történetet múltkor elmondta; a bakonyi kirándulás rémségeiről is mesélt már; jé, megvan! Hiszen a pannonhalmi évekről és ott megkötött barátságairól beszélt. Már tisztán emlékezett, de feje lassan megbicsaklott és a két szempilla csendesen, nehogy felébresszék az öregurat, lecsukódtak. Gergő 14 évesen került gimnáziumba. Tanulni mindig is szeretett, igaz, csak módjával, de valahogy sose tudott valódi sikereket elérni. Általános iskolában szinte végig csak jelesek szerepeltek bizonyítványában, de soha nem mondta rá senki, hogy sokra fogja vinni. Első, valóban sikerként elkönyvelhető esete 252

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

KTK

253

IN MEMORIAM DR .

14 éves korában történt, mikor felvételt nyert a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba. Szüleivel és két öccsével egy Győr mellett meghúzódó kis faluban éltek, és sokszor vágyakozva nézett a „Szent Hegyre”. Igaz, hogy a felvételit jól megírta és a szóbeli is zökkenőmentes volt, mégse gondolta volna, hogy ő egyszer valóban ennek az iskolának a diákja lesz. De szép lassan megszokta mind a gondolatot, mind pedig a valóságot, merthogy szeptember elsején elkezdődött a tanév… Kezdetben nagyon nehéz volt megszoknia az új életkörülményeket. Félő volt, hogy nehezen fog kijönni osztálytársaival, lévén hogy világéletében viszszahúzódó típus volt. Az első hónapokban még hajtotta a lelkesedés, de a néhány hazautazás utáni elválás szüleitől nagyon megviselte, és érezni kezdte családja és az otthonérzésének hiányát. Nem találta önmagát; a tanulásra is csak komoly erőfeszítések árán tudott koncentrálni, és mindeközben érezte, hogy nem csak a maga által kitűzött célokat képtelen teljesítni, de tanárai és szülei minimális elvárásainak sem tudott megfelelni. Ez az érzés egyre jobban hatalmába kerítette és mély lelki válságba sodorta. Ezekről, „érthető” módon, nem tudott senkivel sem beszélni, mivel régi kapcsolatai, a távolság miatt, szinte teljesen elsorvadtak, újakat pedig képtelen volt – a benne rejlő feszültségérzet miatt – megkötni. Szülei maximálisan támogatták, bár ő inkább úgyérezte, hogy kissé elvesztek a mindennapok forgatagában és a hétköznapi problémák megoldásában. Sajnos, ezt kénytelen volt megérteni, hiszen édesanyjának két kisöccse körül kellett naphosszat fáradoznia, míg apját teljesen lekötötte a reggeltől estig tartó hivatali munka. Tanácstalan volt. Eddigi élete mélypontján érezte magát, és az állandó csalódások önmagában és a világban, valamint ebből táplálkozó lelki instabilitása minden energiáját kimerítette. Az első félév környékén megtudta, hogy a felsőbb osztályosok között vannak, akik néha-néha átjárnak a gimnáziummal egybekötött monostorban lakó bencésekhez. Teljesen véletlenül hallotta meg mindezt, amikor lefele caplatott a kihalt lépcsőházban, és éppen elcsípett egy-két szót az ott álldogáló XII-dikesek beszélgetéséből. Furcsa, de mégis reménysugarat mutató hatással volt reá mindez. Hiszen akkor ő is kereshetne egy ilyen szerzetest, akivel talán megoszthatná gondjait. Mire mindez végigfutott fejében, már látta is hóbortos történelemtanárját – Simon atyát – amint a folyosó végén a végzett diákok tablóit nézegette. Összeszedte minden bátorságátés csak hallotta, hogy megszólítja a középkorú szerzetest: „Atya kérem, szeretnék átmenni önhöz

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

ma este beszélgetni egy kicsit, ha lehetséges!” A válasz nyugodtan és jólesően csengett: „8 óra megfelel?” „Természetesen, és köszönöm!” Volt valami egészen egyszerű és felemelő kedvesség az atya hangjában. Ezt Gergő akkor még nem értette, de mindenesetre este kissé feszélyezve érezte magát, mikor belépett Simon atya szobájába. A beszélgetés majd’ két órán keresztül tartott, és Gergő alig tudta elhinni, hogy ügyefogyott tanárjával, akit eddig csak az órákról ismert, ilyen egyszerűen el lehet beszélgetni. Nagyjából minden, a fiú számára fontos témáról szót ejtettek, és Gergő kezdeti félelmei szép lassan feloldódtak. Könnyedén és nyitottan mondta el félelmeit, érzéseit önmagával és a világgal kapcsolatban. A válaszok nem voltak kézzel foghatók számára, és katartikus élménye sem volt ez idő alatt, mégis felszabadultabban és optimistábban lépett ki a szerzetesi szobából. Ekkor még hosszabb távú barátságra nem gondolt az atyával, annyi azonban bizonyos, hogy tíz évvel később Simon atya adta ki a házasság szentségét feleségére – Gizire – és reá. Mintha egy könnycsepp gördült volna végig a ráncos arcon… Pannonhalmi évei gyorsan, ám mégis tartalmasan teltek. Érezte, hogy túljutott egy holtponton, aminek megoldása önbizalommal és önbecsüléssel töltötte el. Továbbra sem lett belőle kiváló tanuló, de ő elégedett és büszke volt magára és teljesítményére. Kezdte keresni osztálytársai és a diákélet meghatározó szereplőinek társaságát. Rá sem lehetett ismerni, olyan változáson ment keresztül. Innentől kezdve, ha bármiféle gondja adódott, egyszerűen megbeszélte az illető személlyel, ha pedig úgy hozta a sors, átment Simon atyához, aki, úgy tűnt, szívesen fogadta. A napok, hónapok megállíthatatlanul repültek. Barátságot is kötött két osztálytársával: Mihállyal és Lázárral. Szinte minden idejüket együtt töltötték, és már egy-egy hazautazás alakalmával is összejártak, bár ezt Gergő szülei nem nézték túl jó szemmel. A legizgalmasabb kalandok, az első cigarettaszálak a Milleneumi mögött, és az aktuális szerelmi ügyek megtárgyalása is egyre mélyítették barátságukat. Jó volt éreznie és tudnia, hogy vannak mellette olyan társak, akikre az élet bármely pillanatában számíthat, és jó volt átéreznie azt is, hogy ő is tartozik valakikhez, akik kikérik véleményét és ugyanúgy elvárják segítségét is. A XI-es évnek nagy lelkesedéssel vágott neki. Persze nemcsak ő, hanem az egész osztály is. Végre külön szoba várt rájuk, ahol élhették saját, külön kis életüket, olyanokkal körülvéve magukat, akiket valóban szeretnek vagy legalábbis barátként tartanak számon. Ez az életforma a nagyobb önállóság és 254

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

KTK

255

IN MEMORIAM DR .

könnyebb tanulási lehetőségek mellett szabadabbá tette a személyenkénti időbeosztást is. Ez sokaknál azonban kisebb nagyobb gubancokhoz vezetett, amit ki-ki kisebb nagyobb szerencsével tudott orvosolni. Mihály és Lázár társasága megfelelőnek mutatkozott, de negyedikként Andrást is beszervezték maguk mellé, aki – elsősorban Gergő számára – nagyon szimpatikusnak tetszett. Habár valóban barátai vették szorosan körbe, mégis nehéz volt megtanulnia az alkalmazkodást. Furcsa volt, hogy mekkora veszekedéseket lehetett egymás közt gerjeszteniük, csak a „ki mosogat”, vagy éppen a „miért nem lehet letörölni az asztalt” szintagmák bedobásával. Ilyenkor nem értette, hovátűnt a tavaly még oly nagyszerűen és kiegyensúlyozottan működő tényleges baráti viszony. Ezek pedig valóban nem tartoztak a legmagasztosabb témákhoz. Néha ellentmondásba került magával egy-egy vita alkalmával, de őáltalában becsületesen bevallotta, ha valamiben nem volt igaza. Ez viszont – Gergő meglátása szerint – fordítva már nem működött ilyen egyszerűen. Lassan már képtelen volt normális, emberi hangon megszólítani társait, amire, természetesen, ők is hasonlóképpen reagáltak. Aztán megszokták egymást. Az indulatok lecsendesedtek és igyekeztek visszatalálni a régi kerékvágásba. Ez jó volt. Mindenki érezte. Ugyanazok voltak, mint régen. Minden külső vagy észrevehető változás nélkül. Valahol belül kezdtek el felnőtté válni… Miért is szereti valaki a pannonhalmi éveket? Erre talán neki volt a legnehezebb válaszolnia. A nehézségek, veszekedések, tanulmányi kudarcok ellenére is úgy érezte, nem volt hiábavaló vagyéppen üresnek mondható időszak. Élete meghatározó élményévé vált, amit sem az egyetemi évek oly sokszor hangoztatott szépségei, sem pedig a középiskola után kialakuló még több széppel kecsegtető szerelmek sem tudtak feledtetni. Szerette a társaságokban, szobákban kialakuló atmoszférát, a tanárok nagy részét, a barátait, a szerdai vagy szombati mozikat, sőt még a péntek esti előadások felejthetetlen hangulatait is sokszor felidézte. Szívesen gondolt vissza a Szent Márton-napok pezsgő és érzelmektől duzzadó eseményeire, a királyválasztással egybekötött farsangi mulatságok színtereire, vagy elég volt csak a karácsonyi szünet előtti állapotokat felidéznie. Ezeket soha nem fogja és nem is akarja elfelejteni. Hiszen ezek azok az alkalmak, amikor kiderül, hogy ki minek tekinti a gimnáziumi éveit. Bár a tanulás és az iskola szerepelt mindig is elsődlegesen élete középpontjában, és ezt önmaga is így látta helyesnek, valahogy mégsem ezek az élmények maradtak meg igazán benne. Ezt pedig, amikor visszagondolt rájuk,

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

nagy örömmel konstatálta. A ballagás, az érettségi, majd a bankett befejeztével maga után hagyta Pannonhalmát. Persze sokszor tértek vissza osztálytársaival vagy csak úgy egyedül is. Az egyetem elvégzése után munkát kapott, ekkor ismerkedetett meg Gizivel is, aki szintén tanár volt a Széchenyi Gimnáziumban, Szegeden. Szerették egymást, bár hosszú idő kellett, míg erre maguk is rájöttek. Aztán ment minden a maga útján. Szép házat vettek, és nemsokára megszületett első gyermekük is. Érdekes volt látnia, hogy munkatársainak, tanártársainak élete mennyivel másabb, mennyivel nehezebben találják meg egymással vagy a diákokkal is a kapcsolatot. Egyáltalán nem voltak rossz emberek, nem volt szembetűnő rajtuk, hogy mit gondolnak a világról, egymásról. Mégis, ha jobban szemügyre vette őket, látta rajtuk, hogy nem az az őszinte hódolat vagy elhivatottság vezette mozdulataikat, beszédstílusukat, amelyeket ővalóban helyesnek gondolt. A sorsukba beletörődő és a világ megváltozhatatlan létébe belenyugvó embereket látott maga körül, akiket semmiféle ambíció nem vezet, szakmájukat pedig csak afféle kenyérkereseti lehetőségként látták. Hol voltak ezek az ő bencés tanáraihoz képest! Benne még éltek Bonifác testvér ragyogóan és lendületesen megtartott biológia-órái, vagy Miksa atya hittanórái, amikről mindig feltöltődve jött ki és amiket el nem cserélt volna semmiért sem. De hiába. Még pályája kezdetén próbált valamiféle közösségteremtő ötlettel előállni, de kollégái, ha nem is undorral, de ellenszenvvel nézték tevékenységét. Ezek után a diákjaihoz fordult és ott valóban talált is bizonyos fokú érdeklődést, hogy kimozdítsa őket a mindennapok egyhangúmeneteléséből, ám a szülők féltő karjai gyorsan kitárultak csemetéik felé, ha arról volt szó, hogy elvigye őket kirándulni vagy csak szimplán együtt töltsön velük egy délutánt. Kezdett belefáradni, de sohase adta fel a reményt, hogy el lehet rángatni a gyermeket a számítógép vagy TV elől. Ha feladta volna, nem is lett volna igazi tanár, aki felelősséggel tartozik diákjai iránt. Ő nem ahhoz szokott, hogy a tanítási órák után minden kapcsolata megszakadjon az osztályával. Idővel azonban bele kellett törődnie, hogy nem minden az ő elképzelései szerint működik. Éjjel 11 óra fele ébredt csak fel szendergéséből. Nem volt ez számára különös alkalom, máskor is aludta már át a délutánt. Ilyenkor, ezen napokon, esténként már nem tudott visszaaludni. Sokszor visszatértek álmaiban a régmúlt eseményei. Viszont ennyire tisztán, ennyire egységben még sohasem látta 256

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

őket. A ráköszönő érzések azonban nem voltak túlságosan nyugodtak. Valami erős félelemérzet szállta meg. Ilyet utoljára akkor érzett, mikor Gizit szívbetegsége ellenére elhagyta egy napra, hogy Pestre utazhasson. Mikor visszaért, akkor Gizi már nem élt. Testvére volt vele utolsóóráiban, de – elmondása szerint – nem látszottak rajta a halál előjelei. Iszonyatos fájdalmat érzett és soha sem tudta megbocsátani magának, hogy aznap elment. Hűséges társa volt egész életében. Soha senkihez nem fűzte hasonló erejűszeretet. Vagy mégis? „El kell utaznom Simon atyához”–gondolta. „Mégpedig azonnal!”

KTK

257

IN MEMORIAM DR .

Hajnalban már úton volt, és 9 óra fele meg is látta az autópálya kegyetlen ürességéből a bazilika tornyát. Behajtott a kapun, és mikor leparkolt a Főmonostor előtt, egy ismerős autót látott a sok között, de nem igazán ért rá ezzel foglalkozni. Minden gondolata az atya szobájában járt és próbált felidézni egy tárgyat, egy asztalt, egy arcot…és ahogy, erejéhez mérten, futott a folyosón, alig hitte el, hogy kit lát. Mihály egy ablak előtt álltés őt nézte. Akkor értette meg, hogy elkésett. Mihály elmondta, hogy Simon atya 3 nappal ezelőtt halt meg 92 évesen. Olyan vidám és energikus volt, hogy senki sem hitte el a halálhírt. Utolsó napjaiban az Iliászt tanulgatta, mivelhogy mindig is szerette értelmesen múlatni az időt. Betegségnek nyoma sem látszott rajta. És mégis, mégis elérte őt is az a megfoghatatlan valami, amitúgy hívnak, hogy halál. Utána már a test mozdulatlan. A lélek, őlegalábbis így tanulta, a mennybe száll. Egy fiatal szerzetes kísérte le őket a Boldogasszony kápolna alatti temetkezési helyre. Megnézték a feliratot és egy szál fehér szegfűt helyeztek el alatta. Miközben sírva mormolta a Miatyánkot, több kérdés is feltódult benne, olyanok, melyekre eddig nem találta a választ. Vajon mi lehet az, ami éltet bennünket? Mitől válik valaki fontossá egy másik ember számára? És mi az, ami maradandóvá teheti létünket a földön, halálunk után is? A válaszokat azonban már a szívéből kezdte érezni. Valószínűleg Simon atya volt, aki ténylegesen ezen kérdésekre adott feleletek szerintélte leéletét.

I FJÚ

3.

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

DÍJ

W ÁGNER Á DÁM (P H )

A kérdezô

A LMANACH 2007

S

ötét és hideg volt. A szobának a számítógép vibráló fénye sajátos félhomályt kölcsönzött. Épp egy novellát írtam, a betűk egyre gyorsabban pörögtek a szemem előtt. Ezek a betűk, ezek az apró kis bogarak, melyek sorsokat döntenek el, történelmet írnak először szavakká, majd mondatokká, végül pedig egész szövegekké állva össze. Az egész olyan álmosító volt. Kint szakadt az eső, minden csendes volt, és mozdulatlan. Szempilláim egyre nehezebbek lettek. A levegő egyre csak nyomta a mellkasom, fokról fokra lelassult a lélegzetvételem, az izmaim ellazultak. A betűk egyre lassabban kezdtek peregni, míg végül teljesen megálltak, fejem az asztalra ereszkedett, az asztalra, mellyel oly sok bajt átvészeltünk már. Elaludtam. Minden megszűnt létezni. Édes pihenésemből egy hatalmas robaj rázott fölés hozott vissza az evilágra. Felkeltem, a zaj ismétlődött egyre hangosabban. Dobszóra emlékeztetett ütemes lüktetése. Egy sötét, mély hang volt, félelmetébresztett bennem. Az ágyam alól jött. Mintha valami ki akarna törni onnan. Mintha ezer rémséget zártak volna be e picike fatákolmányba. Nem lesz semmi baj, ez csak egy ágyneműtartó. Lassan, remegőkézzel felemeltem a matracot. Nem a megszokott alig fél méter mély zug tárult elém, hanem egy hatalmas, sötét verem képe jelent meg. Lépcső vezetett az aljára. Ez csak egy rossz álom, gondoltam magamban, és megpróbáltam felpofozni magam. Nem ébredtem föl. A tátongó üresség egyre határozottabban hívogatott. Félelmemet legyőzte ez a mindent felemésztő szörnyeteg, a kíváncsiság. Óvatosan kezdtem lefelé sompolyogni a rozoga, elhagyatott falépcsőn, mely elővigyázatosságom ellenére minden lépésemnél hatalmasat reccsent, mintha figyelmeztetni akarná gazdáját a váratlan betolakodóra. Hosszú volt a lefelé vezető út, és egyre fáradtabb lettem. Már-már megfordultam volna, amikor megpillantottam az útvesztő végét. Egy nagy és öreg ház volt az, mindenhol ócska könyvek, és fa, minden csak fából. Fából voltak a bútorok, de még a falak is, az ablakok hiányoztak, he-

258

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

KTK

259

IN MEMORIAM DR .

lyette fáklyákkal világítottak. Az egész teret benőtte az évez redes pókháló. Jól látszott, rajtam kívül senki nem járt itt nagyon régóta. Besétáltam a tölgy parkettán a következő szobába, végig egy hosszú folyosón, be egy sarokterembe, ahonnan a zaj jött. Kicsiny helyiség volt, a fáklyám fényét a szokatlanul sűrű, és poshadt levegő eloltotta. Semmi világosság nem hatolt be kívülről. és ő ott lüktetett bent a szobában, mint egy szívdobogás. Éreztem a leheletét, de nem tudtam ki vagy mi lehet ez. Végigfutott a hátamon a hideg, könnybe lábadt a szemem. – Mit akarsz tőlem? –üvöltöttem torkomszakadtából, mely mégis halkan, és csendesen elhalt tőlem pár méterre. – Te mit akarsz tőlem? – kérdezte suttogva. – Elfelejteni, el szeretném felejteni az életet, mindent el akarok felejteni! – Mindent felejteni? – Igen, elfelejteni a múltat, és tudni a jövőt! – Tudni akarod a jövőt? – Tudni akarom a halálom percét, hogyan halok meg, hogyanélek majd! – A halálod percét? – A halálom percét. – Hogyan élsz majd? – Hogyan halok meg? – Sötétben, elfeledve? – Honnan tudhatnám. – Ha te nem tudod, hát én honnan tudhatnám? – Tudni akarom a percet. – A perc nálad van? És csak kérdezett, és sohasem válaszolt, és a levegőcsak lüktetett. és az a fekete füst teljesen elkábított… Fölemeltem a fejemet az asztalomról, néztem a betűket. Amíg aludtam, nem haladtak tovább egy centit sem. Volt egy pillanat, azébrenlétés álom között, amikor még láttam, de aztán eltűnt. Csak ültem sokáig, ésörültem, hogy csak álom volt ez az egész. Aztán nekiláttam befejezni a szöveget. A rémség már nem borzaszt, deéjszakánként, ha minden csendbe burkolózik, hallom a lüktetést, és hallom a rekedt, mély hangot, amint suttogva kérdezi: – A perc nálad van?

I FJÚ

2.

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

DÍJ

TAKÁCS M ÁRTON (P H XI./ B ):

Lét-termünk Sor. Arcom üveghez tapad. Ködben derengő Asztrik. Kezek között tananyag. Taps és pohártörés. Tálca. Véges helybiztosítása gazdálkodtat. Ügyesség, súlypontok, bérelt helyek.

A LMANACH 2007

Pohár. Kiemelem rácsos börtönéből. Vonalig víz. Vigyázom ajkam törött ajkától. Kés. Élét vesztettségében várja a végét. Végváró elveszettség e lét. Favicc. Konyháskisasszony. Felelősségtudatban áll magaslatán. Kérők ezreinek ostromát veri vissza. Szék. Ültömben rámnehezedik a gond. Rám, de Rá is. Szilárdan áll. Ülök. Asztal. Könyökölök. Várok, vagy már ettem. Vajon szabad mosogatnom nekem is?

260

2007-2009

1.

DÍJ

JÖVÕNK

REMÉNYE

M ARTINECZ Z OLTÁN (P H XII.)

A pillangó

E

KTK

261

IN MEMORIAM DR .

leredt az eső. Áron az ablaknál állt, és nézte a sötét felhőket az üvegen át. A kollégiumra gondolt. Arra az ormótlan sötét épületre, melybe holnap vissza kell mennie. Nem kapcsolt villanyt, csak állt az ablaknál, s meredt a szürkeségbe. Olyan érzése támadt, hogy a kollégium folyosóin mindig ilyenek a fényviszonyok. Bezzeg itthon mindig milyen világos van. Egyedül volt otthon. Az uzsonna romjai az asztalon hevertek. Odanézett. Itthon mindig finom az étel is. Odament az asztalhoz, kihúzott egy széket, s az ablakhoz vitte. Leült, rákönyökölt a párkányra, és úgy bámult kifelé. Közben odakint elkezdett fújni a szél, egyre több vizes csík jelent meg az ablaküvegen. A székek is kényelmesebbek itthon. Egyre jobban sötétedett. Arra gondolt, hogy villanyt kéne kapcsolni, de nem kapcsolt. Csak ült a félhomályban. Pedig utálta a sötétet. Egyszer csak megpillantott egy pillangót. A homály miatt először nem is tudta, mi az. Aztán arcát az ablaküvegre nyomta, úgy nézte a jelenséget. Először nem is hitt a szemének, de csakhamar rá kellett döbbennie, hogy az csakugyan egy pillangó. A kis állat a külsőablakpárkányon dacolt az elemekkel. Kis törékeny szárnyai teljesen átáztak, a szél ide-oda fújta, meg-megingott, de azért csak ott maradt a párkányon. Áron megszánta a kis pillangót s egyben bámulta is makacsságát. Kinyitotta hát az ablakot, s a pillangó, mintha erre várt volna, betornázta magát a belsőpárkányra a szél segítségével. A hűvös szél Áron arcába csapta az esőt. A kollégiumban is állandóan fúj a szél… Undorodva csapta be az ablakot. Érdeklődve nézte a pillangó sziluettjét. A kollégiumban is a legtöbb embernek csak a körvonalai látszanak. Odament a villanykapcsolóhoz, és felkapcsolta azt. Visszamentés leült a székére. A pillangó kinyitotta két szárnyát, és nyugodtan szárogatni kezdte azokat. Cseppet sem zavarta őt a fiújelenléte. Áron ezen is meglepődött kissé, de meglepettsége hamarosan ismét érdek-

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

lődésbe csapott át. Most, hogy a pillangó kinyitotta szárnyait, nyomban felismerte, hogy ez egy kisebb atalanta lepke. Gyönyörű volt. Sötétbarna és piros színei olyanélénkek voltak, és olyan élesen elváltak egymástól, hogy az már szinte bántotta az ember szemét. Szabálytalan alakúfehér foltjai pedig csak fokozták ezt a zavartságot. Nagyon szép kis állat volt, de mégsem lehetett harmonikusnak mondani színeit. Áron még soha nem látott élőben ilyen pillangót, de nagyon tetszett neki. Pedig ismerte, mert biológia-órán említette a tanár. Mennyi vicces biológiaóra volt eddig, amikor mindenki dőlt a nevetéstől – gondolta. A szárnyak alakja sem volt szabályos. Ennek a kis példánynak csipkézettek voltak a szárnyszélei. Áront hullámokra emlékeztettéka csipkék. Hol fent, hol lent. Múltkor például milyen kellemesen csalódtam a tanárban, aztána következőórán kiosztott egy egyest. Elpanaszoltam anyunak, aki azt mondta, hogy igaza van. Másnap meg felhívott, hogy küldött pénzt. Ez a kis pillangó, amelyről már hallott biológián, teljesen magával ragadta. Egyre jobban nézte elütőszíneit, szabálytalan foltjait. A kis állat egyáltalán nem tiltakozott ez ellen, meg sem mozdult azóta. Biológia után egész tűrhető volt az ebéd. Mennyit nevettünk egy konyháson, amint ordibált a többiekkel, meg azon, pár kisebb megpróbálta kiszórni a végzősöket a sorból. Itthon nem kell sorba állni, ha enni akarok. Aztán mikor tanulni kéne, milyen jókat lehet beszélgetni, kibeszélni a tanárokat. Itthon, ha tanulok, zenét hallgathatok, olyan hangosan, ahogy akarom. Milyen jókat szoktunk focizni, meg órákig ülünk a gépteremben. Esténként mennyit szoktunk egymáson nevetni, ha valamelyikünket beugrattuk. A gondolatok nagyon gyorsan váltották egymásta fejében. Hol a pillangót nézte, hol a kollégiumra gondolt, hol a szüleit látta maga előtt. A képek egyre gyorsabban pörögtek előtte, mígnem az egész egy nagy káoszba tömörült. Együtt volt a kollégium az otthonával s a pillangóval. Nem tudott eligazodni gondolataiban, nem tudta eldönteni, hogy melyik a kollégium, és melyik az otthon. Nem is akarta. A kollégiumban is otthoni ételek voltak sorbanállás nélkül, s otthon is négyes szobák a szobatársaival együtt. Nem akarta megkülönböztetni, csak azt tudta, hogy a pillangó ott van, és nagyon hálás volt neki. Meg akartaérinteni, de ekkor felébredt. A fény pár pillanatig bántotta a szemét. Hunyorogva nézett körül. A szobájában volt az ágyában, de sehol egy pillangó vagy kollégium otthon. Odakint verőfényes napsütés volt, a madarak csicseregtek. Egyetlen felhőt sem 262

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

látott az égen, amikor kinézett az ablakon. Szellő rezegtette néha a fák leveleit. Jó kedve volt. Az álmára gondolt. Milyen világos van! Felöltözött és odament az ablakhoz. Kinyitotta, hogy jöjjön be egy kis friss levegőazéjszaka után. Rákönyökölt az ablakpárkányra, másik kezéta párkányon nyugtattaés hagyta, hogy a nap gyengéden cirógassa sugaraival. Gyönyörködött az időben. Egyszer csak megpillantott egy pillangót. A kis állat egyenesen felérepült s leszállt a kezére. Ott ki-be nyitogatta szárnyait. Áron felemelte a karját, hogy jobban lássa a pillangót. Az a tenyerébe mászott, és ott folytatta játékát. A fiú ekkor látta csak, hogy ez egy kisebb atalanta lepke, nagyon elütő sötétbarna piros színekkel, szabálytalan fehér foltokkal, s csipkézett szárnyszélekkel.

IN MEMORIAM DR .

KTK

263

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

TARNAY G ERGELY

A LMANACH 2007

Sötét vers Egy sötét márciusi este Hideg volt, szemerkélt az eső. Az égbolt feketére festve, Kinn az utcán üres minden.

Egy sötét márciusi este Csak csillagok azégen. A kezem a kezébe tette, Megfogott teljesen.

Egy sötét márciusi este Szívem kiszáradt. S a szeretet égi teste Szétfolyt a nedves aszfalton.

Egy sötét márciusi este A gonosz elért, S én félelemtől reszketve Szaladtam hazafelé.

Egy sötét márciusi este Sírt azég, sírtam én, S a gonosz a pillanatot leste, Mikor foghat meg végre.

Egy sötét márciusi este Nem értem haza, S kaszáját szívembe merte A gonosz teljesen.

Egy sötét márciusi este Hazafelé az utcán Míg szívem a békét kereste A gonosz közelebbért.

Egy sötét márciusi este Sírom szótlan csöndjén Egy fekete halál-lepke Diadalt aratott.

264

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

T HER I STVÁN (Ph XII.)

Sántít

–N

KTK

265

IN MEMORIAM DR .

ehogy felkapcsold – suttogta Sanyi félhangosan – ,a múltkor is így vettek észre. Különben is… , inkább azt mondd meg, minek jöttünk le. De gyorsan, mert fáradt vagyok. Este fél tizenkettő körül lehetett. A két fiú csak most mert kikelni az ágyból, hogy lesurranjanak az elsőemeleti mosókonyhába. Kellemes, enyhe mosóporillat töltötte be a teret, a szárítógépből, pedig a kihűlő ruhák árasztottak valami jellegzetes melegséget. Olyat, amilyet csak itt lehetett érezni. Ákos nem felelt. Nem volt jó kedve. Komor volt, kamasz volt. Sanyi pedig… Sanyi volt egyfelől a vidámság, a gyakorlatiasság, az ember, aki bármikor fel tudott vidítani bárkit. Másfelől viszont a komolytalanság, a felszínesség. Ákos többször szeretett volna már beszélgetni vele, de sosem sikerült. Mindig csak beszéltek: egyik a másikhoz, másik az egyikhez. Ákos most sem igazánértette, miért pont neki szólt. Ahogy ez átfutott rajta, csak megvonta a vállát, – így alakult, – gondolta. Amíg Ákos hallgatott, Sanyi is elcsendesedett, kifújta magát. Lassan megszokta szemüka sötétséget. Már látták a kis szoba falait, a mosógépeket, és alakjuk is kirajzolódott a sötétben. – Hogy vagy, Sanyi? – hangzott kissé furcsán a gyakori kérdés. – Végül is… jól. De miért kérdezed? – Ja, csakúgy. Én már kevésbé. – Miért, mi bajod? – Semmi, csak… valami egészen megfoghatatlan. Tulajdonképpen nem tudom, jó-e itt nekem. – Hát kérlek, aztén sem tudom, de… – Várj, légy szíves, most az egyszer próbálj meg végighallgatni, és nem félvállról venni azt, amit mondok. Nekem ez fontos.

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

– Jó. Igazad van. – Nehéz nekem ez az egész. Itt vagyok, együttélek emberekkel. Egy házban olyanokkal, akiket nem is ismerek. Mégis valamiért megbízom bennük, kénytelen vagyok megbízni bennük. Itt alszom, itt töltöm a hétvégéimet, itt vagyok az év nyolc hónapjában, mégis mindig költözünk, sosem vagyunk itt igazán. Mindenkinek megvannak az itteni és az otthoni barátai. Ha itt vagyok, szinte csak ti léteztek, ha haza megyünk, mindenki eltűnik. Hogy van ez Sanyi, téged ez nem zavar? – Nem szokott, csak néha. Amikor például vissza kell jönni, vagy ha már nagyon régóta vagyunk itt. Én nagyjából szeretek itt lenni, de vannak pillanatok, amikor legszívesebben hazamennék, hogy minden olyan lehessen, mint régen. Ákos és Sanyi tizedik osztályosok voltak, ez volt a második évük a kollégiumban. Ákos magától jött, Sanyit szülei küldték. Ákos hanyag volt, de tanult a maga módján. Sanyi szorgalmasabb volt, mégis neki voltak a rosszabb jegyei. – Nem tudom, én is így vagyok néha, de most biztos nem ez a bajom. Én szívesen vagyok itt, gyakran még maradnék akár szünetekre is, de otthon valami egészen más. Mióta eljöttem otthonról, már nem szeretek annyira ott lenni. Valahogy olyan közömbös lett az egész, de egyszerre mégis egy sokkal megnyugtatóbb, biztonságosabb hely. – Hát az biztos: normális kaja, nem kell sorban állni… – Jó persze ez is, de nem ez a lényeg. – Saját szoba, saját ágy, saját tányér, saját pohár, saját szülők… , saját idő, kevesebb kötöttség. – Igen, valami ilyesmi… De az egész mégsem jobb egyértelműen. Az itteni szabályok egy formát adnak a napnak, míg otthon nem csinálok semmi értelmeset, szétfolyik az egész. – Ebben van valami. Bár a szünet arra való, hogy pihenjünk. – Igen, de pihenés nem azt jelenti, hogy ne tegyünk semmi hasznosat. – Engem azért ez nem szokott zavarni – mondta Sanyi mosolyogva. – Engem nagyon… Körülbelül fél órája ültek ott lenn. Ákos megint aztérezte egy kicsit, hogy zsákutcába ért. Próbálta elmagyarázni, és egy ideigúgy is tűnt, megérti Sanyi, amit mond. és talán meg is értette, valószínűleg felfogta, de valahogy az ilyen bajokon nem tudott segíteni. Mintha minden empátia kiveszett volna belőle 266

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

ilyenkor. Sanyi egyszerű ember volt, az egyszerű dolgokhoz értett. Lehet, hogy ez az egész sem olyan nagyon bonyolult. Még az is lehet, hogy Sanyi csinálja jól. Igaz, otthon szeret inkább lenni, de mégis. Ákos nem tudta eldönteni, mi a jó megoldás. Lehet-e az embernek két egyenrangú otthona, vagy mindig csak az egyik az igazi. Ahogy ránézett Sanyira a sötétben, csak egy dolgot vettészre: azt, hogy Sanyi itt van, méghozzá vele… – Azért jól vagy? – kérdezte, mikor látta, hogy Ákos feléfordul. – Aha, jobban… , menjünk aludni. – Jó. Sanyi elindult csendben kifelé az ajtón, Ákos utána. Folyosó, lépcsőház. Még mindig nem tudta, melyik lenne a jobb megoldás, vagy van-e még más lehetőség. De valahogy mégis, mintha egyik percről a másikra jelentéktelenné vált volna a kérdés. Elkezdte érezni a tagjaiban a fáradtságot, a fontos pedig az maradt, hogy igazán itt legyen. Másnap reggel Ákos fáradtan ébredt.

IN MEMORIAM DR .

KTK

267

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

K ATONA G ÁBOR (Ph XI.)

A „V sereg”

A LMANACH 2007

É

rzéketlenül csap legszebb álmaim közé a reggeli ébresztő. Megszokásból nyitom ki a szemem, úgy teszek, mintha már ébren lennék, de még félig alszom. Lassan kristályozódik ki előttem a jelen csupasz valósága. Egy újabb nap, újabb feladatok, lehetőségek. Hm, szépen hangzik, de azért még aludnék… Még sötét van, és a biológiai órám egyre inkább nyom vissza az álom rejtett, veszélyes világába. Hirtelen felülök, még mielőtt visszaaludnék. Kicsit megszédülök, de egyre inkább kezd kitisztulni a fejem. Felöltözök, magamra kapom a cipőm és a kabátom. Kimegyek, mert a legjobb ébresztő a reggeli csípős téli hideg. Szemeimmel lassan járom körbe az előttem elterülő földeket, a távoli, csak halványan látszódó dombokat, a füstölgő kéményeket és a közeli, lágyan ringatózó fenyők ágai közt ébredező madarakat. Velem szemben már megjelent „A nagy korong”, és lágy, vöröses árnyalatot kölcsönöz a világnak. Arcomat gyengéden simítja végig a meleg szellő. A jóöreg fagyos tél minden bizonnyal eltévedt félúton felénk, mert helyette méga kevésbé hideg ősz uralkodik. Sőt! Ez bizony nem ősz, csak nyugtattam magam, hogy a tél késik és még mindig elő futárja van jelen, de egyre inkább érzem minden porcikámban a tavasz élénkítő, langyos fuvallatát. Aggódok. Mi lesz, ha a fák kirügyeznek, az alvó állatok előbújnak, és akkor érkezik majd meg a fagy, hogy helyrehozván a késést letörje a friss hajtásokat és megdermessze az ébredező testeket? Nem! Gyorsan elhessegetem a gondolatot, igyekszem a látható dolgokra figyelni. A távolban kamionok mennek egymás után a kemény betonúton, a tájon végig kígyózó sínen pedig vonat zakatol. „Ami lesz, az úgyis bekövetkezik majd, és ráérek majd akkor búsulni, ha egyáltalán lesz rá okom!”– gondolom magamban, és végleg megszabadulok rémképeimtől. Tovább merengek. Valaki orgonázik a bazilikában. Egészen halkan hallom csak a zenét, de jól esik. Hirtelen megüti fülem egy másik, távolabbi, számomra sokkal inkább kedveltebb muzsika. Fürkészve tekintek a 268

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

IN MEMORIAM DR .

völgyben lévőhalastavak felé, és igen, a komótosan vonuló felhők előtt megjelenik a keresett „V” alakzat. Egyre tisztábban hallom a gágogást, ahogy közelednek a libák. Felébredtek, és most kiszállnak éjszakázó helyükről, az egyik tóról a szántásokra, élelemért. Minden nap megteszik ezt az utat oda-vissza, évente kétszer pedig hosszabb repülésre adják fejüket. Néha értetlenkedve gondolok vándorlásaikra. Miért teszik? Hiszen számos más állat kibírja a telet. Az evolúció során ezek a madarak is alkalmazkodhattak volna a váltakozó évszakokhoz. Csak az ehhez hasonló reggeleken értem meg, hogy eme teremtmények kiváltságban részesülnek: két otthon adatott nekik. Ha beszélni tudnának, bizonyára soha nem mondanák egy-egy előttük állóút előtt, hogy „Elszállunk itthonról.” Nem, minden bizonnyal különös remegés futna végig testükön és nagy lélegzetet véve, szemükben azzal a sokat mondó fénnyel így szólnának: „Haza repülünk!” Vágyakozva nézem a lassan távolodó „V sereget”, versek jutnak eszembe, és magával ragad a megannyi szárnypár suhogása. Én is repülnék velük, ott, fenn a hajnali égen, s egy szép tél végi reggelen hazafelévenném az irányt. Nem várt érzés kerít hatalmába. Valóban honvágyam lenne? Lehet, de talán csak az emberre oly jellemző érzés uralkodik most rajtam. A másik dolgot kívánom, mert a mostanit tehernek érzem, ugyanakkor biztos vagyok benne, ha cserélnék, újból emezt hiányolnám. Nem marad időm, hogy sokáig töprengjek, hangosan megkondul a harang, és mire a legutolsó visszhangot is meghallom, már frissen nyújtózom egyet. mégegyszer a távolban eltűnő libák után nézek, aztán elindulok befelé. Az egyre erősödő hangokból megtudom: reggel van, felébredtem.

KTK

269

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

H ORVÁTH S ZILÁRD (Ph XII.)

Tamás utazása

A LMANACH 2007

T

örténetünk december hónapban játszódik Pannonhalmán, az ezeréves szent hegy gimnáziumában. A cselekmény mindössze két nap történéseit mutatja be, és főhősünk hazafelétartóútja során feltörő érzéseit kívánja leírni. Főszereplőnk Tamás, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium 12. osztályának tanulója, aki sokoldalú személyiség, és a végzős évfolyamon már sok mindent megért és látott. Ugyanis immár hatodik évét tölti a kollégiumban. Legjobb barátjával, Sándorral mindig számíthatnak egymásra, bármilyen helyzetben fordulhatnak egymáshoz, és nem találnak süket fülekre. Beszélgetéseik ugyan sokszor csak a felszínen élnek, de mindig közös hullámhosszra tudnak jutni annak ellenére, hogy sokszor veszekszenek, hiszen barátságuk hosszú időt túlélt már. Egymást kölcsönösen terelik valamilyen irányba, és meganynyiszor figyelmeztetik, csendességre intik egymást felindult, kétségbeesett pillanatokban. A főhős életében meghatározó tényezők a Sándorral folytatott beszélgetések, amelyek napi rendszerességgel visszatérő és megbízható elemei mindennapjaiknak. A közös teázások során egymás mellett eltöltött idő végképp összhangba hozta őket. A többiekkel is próbál Tamás jó viszonyt fenntartani, jobb esetekben bizalmasan beszélgetni és megértetni magát velük, hiszen így próbál megérvényesülni. Tanáraival is jó kapcsolatban van a kölcsönös megbecsülés és tisztelet jegyében. Elbeszélésünk pedig a hazautazás előtti napon kezdődik, amikor már mindenki lázban ég és türelmetlen. Holnap hazautazása téli szünetre! – harsogtak a hetedikesek, akiktől Sándor és barátja haja már az égnek állt szobájukban. Ebből a féktelen örömből már a hosszú évek alatt ők is kijózanodtak. Már elegük volt mindenből, már üresek lettek, a tanárok már kimerítették tudásukat. Tamás úgyérezte, nem képes már semmire, csak az ágyában feküdni és heverészni. 270

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

KTK

271

IN MEMORIAM DR .

– Már nincs kedvem semmihez, már olvasni is képtelen vagyok! – panaszkodott Sanyinak, aki hasonlóan fáradt volt, de barátját így biztatta: – Már csak ezt a napot kell kihúzni, gondolj a lazításra és a tervezett szilveszteri bulira, az nem lesz semmi! De igazad van, ennek az ittlétnek már nem sok értelme van. Ezzel a párbeszéddel indultak neki napi sétájuknak, amely hosszú, tartalmas beszélgetésbe vezetett. Témája sok mindent érintett, kezdve a diákotthoni rendszer hibáin és a szünetre tervezett programjukkal. Azon morfondíroztak, mi lesz velük jövőre, tervezgették egyetemi életüket. Közben gyönyörködtek a domboldalon elsimuló csodálatos mezőn, amely már teli volt sárgás-barnás falevelekkel, azonban az elsőhó még váratott magára. De őket ez nem zavarta, még tele voltak élményekkel, hisz előző nap ünnepelték a szalagavatójukat. A vacsora és az utána következő buli miatt kicsit még fájt is a fejük. Befelé indultak, mert még nagyon sok dolguk volt, Tamás eddig semmit sem pakolt össze, Sándornak pedig még egy délutáni órája volt. Amikor megérkeztek szobáikhoz, ki-ki a sajátjába ment be és üdvözölte szobatársait. Tamás gyorsan bepakolt a másnapi útra és elkezdett lélekben készülni az esti gyertyagyújtásra, amelyen ő is énekelt. Ezt az ünnepélyt nagyon kedvelte, nagyon fellelkesült a részvételben, ezért is vállalta azéneklést. Az adventi szertartás mindössze egy vesperás volt, megtoldva néhány énekkel. Elérkezett hát a kezdés. Tamás szíve hevesen vert, lámpaláza volt csakúgy, mint mikor az egész iskola előtt olvasott fel. Most azonban feleslegesen izgult, hiszen vele együtt öten énekeltek. Sándor tekintetét kereste a tömegben, azonban nem találta. Sándor – bár ezt Tamás is tudta – nem buzgólkodott annyira a miséken, egyéb szertartásokon. Ő még keresett, Tomi pedig úgyérezte, rálelt az útra. Minden bonyodalom, hiba nélkül zajlott le a vesperás. Tamás arcára a megkönnyebbülés és a tiszta öröm ült ki. Nagyon boldognak érezte magát, azonban hamar észhez tért, és újra a szilárd talajon állt. – Gratulálok! Jó voltál! – kapta meg Sanyitól a dicséretet. A karácsonyváró éneklésre kellett sietniük. Tamás ettől az ünnepség-től nem várt semmit, de azért lelkesen vetette bele magáta „Csordapásztotok” éneklésébe. Közben fél szemmel Sándort figyelte, akinek kedvetlenségét továbbra sem értette. Azt gondolta, hogy nincs oka panaszra, hiszen mostanában jók a jegyei, minden jól ment neki. Tomi mély hangon zendített rá az énekekre, hogy érvényesíthesse hangját a nagy tömegben. Lelkébe még nem tudott betörni a karácsony, de azért jó diákhoz illően lelkesen tapsolta meg

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

az előadott darabokat. Hiányzott valami: valami, amit nem lehetett megfogni. Kereste, gondolataiban fürkészte. Nem értette, hiszen tavaly meg régebben is mindig olyan jól ráérzett az ünnepre. Aztán egyre csak belelkesült és élvezni tudta a dalokat, amelyekúgy a szívéhez nőttek. Az est végére már tombolt a közönség, egy szívvel harsogták a „Kirje-kirjét”. Nem számított rá, de ez az öröm az ő szívéig is elért, és melegség töltötte el, amelyet – úgyérezte – tovább kell adni. Megkérdezte hát Sándort, hogy tetszett neki, mire barátja csak egy buta, elégedetlen arcot vágott. Mondani sem kell, Tomi nem érdeklődött többet. Nem akarta, hogy örömét elvegyék. Békében, készülődéssel teli szívvel feküdt le. Szorított Sanyiért. Arra gondolt, hogy mennyi szépségből maradt ki a barátja. Eljött a várva várt nap. Az iskolát nemsokára üresen hagyják a diákok. Mindenki lázban égett, sietett, boldog ünnepeket kívánt, és persze késett a rövidített órákról. Négy rövid órát ugyanis megtartottak az óraszám miatt. Senki sem tanult már. Az órák a közös ünneplés jegyében teltek, és a tervekről, családról beszélgettek tanárok és diákok. Tamás már csak az utazásra gondolt. Mit hogyan fog csinálni, kiszámolta előre a perceket, hogy mire lesz ideje. Több gondja volt, mint Sanyinak, aki a közelben lakott, és kocsival vitték haza. Tominak ugyanis még Budapest-ről is két órát kellett utaznia hazáig. Öccsével is még egy-két dolgot egyeztetnie kellett. Lassan mozdult a percmutató az osztályteremben, mindenki lélegzetvisszafojtva számolta a hátralévő másodperceket. Akkor pedig elérkezett! – A folyosóról lábdobogás, ordítozás hallatszott: – Kitört a szünet! Mindenki sietett az ebédlőbe meg a hálótermekbe. Húsz percük volt arra, hogy szedelőzködjenek, elbúcsúzzanak, átadják jókívánságaikat egymásnak. Aztán pedig indult a busz. – Boldog karácsonyt és jó szünetet! – hallatszott mindegyik emeletről. Tamás már a fejében is hallotta, annyiszor mondta már. Elege is volt belőle. Hiszen mi értelme van, csak illendőségből miért kell a szánkat járatni. Nem szerette a feleslegesnek látszó dolgokat. De közben mégis próbálta szívből, odaadással kimondani e bűvös szavakat. Felkapaszkodott a buszra, szinte már gépiesen tette a dolgát. A buszon újfent ismerős arcok fogadták, és ez az ünneplő tömeg már csak az indulásra várt. Ülőhelye azonban már nem akadt Tominak, de nem sajnálta, hiszen állni jobban szeretett, úgy jobban el tudott merülni gondolataiban. Sajnálta, hogy Sándortól már el kellett búcsúznia, és hogy a buszon már nem tudtak beszélni. Pedig sok mondanivalója volt. Furcsa érzése van ilyenkor az embernek, 272

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

KTK

273

IN MEMORIAM DR .

egyszerre fáradt és elcsigázott, viszont eltökélt és tettre kész. Mégis, hogyan tud az ember ilyen kimerülten szellemileg olyan aktív lenni, hogy épkézláb képes beszélgetni? Tamás próbálta magát függetleníteni a többiektől, mert még nem teljesen tudta feldolgozni ezt a sorsfordító napot, hogy megint kiragadják megszokott világából, és hazamegy. Nehéz volt ezt a panaszát kifejeznie, erről bárkivel is beszélnie, hisz csak belső kérdésnek vélte. Felhozta magának azt példaként, hogy egy egyetemistának miért nem nehéz ez az átmenet. De egy bencés kollégista mégiscsak több időt tölt a diákotthonban és jobban is érzi a bezártságot, no meg érzelmileg, érettség dolgában sem rendelkezik olyan adottságokkal, mint egyetemre járó társa. Folyton az járt Tamás fejében, hogy ha ilyen nehezen viseli a szíve mélyén ezeket a változásokat, hogy fog jövőre boldogulni. Hogyan fog ráállni a tanulásra, erre a robotra, ha bensője nem talál rá az egyensúlyra, ha a lelke nem nyugszik meg. Folyton benne volt ez a stressz, ami cselekedeteiben, külső kontrollján is megnyilvánult. Otthon, egy hevesi kis faluban, ahol mindössze kilenc éve lakott családja, sem ment minden rendben. Mivel újak voltak a faluban, nem sikerült – még Pannonhalmára kerülése előtt – barátokra lelnie. Nem sikerült megfelelő társaságot találnia, habár ez önhibáján kívül történt. Apjával elhidegült régi pajtáskodó viszonyuk, elsősorban megfelelő jegyei miatt azonban elégedett volt vele. Édesanyja buzgón vallotta hitét, és az emberek felé is nagyon nyitott és megértő volt. Sokszor hosszan és őszintén tudtak otthon beszélgetni. Tamás csak állt a busz közepén és bámult kifelé. A busz már régen elindult és az ismerős táj suhant szeme előtt. Gondolatai is repültek, már-már nem tudta követni őket és úgy érezte, nehéz a feje. Körültekintett, a buszon mindenki tombolt. Tamást felettébb zavarta a lárma, csendre vágyott, mert így végképp nem tudott gondolatainak élni. Lassan erőt vett rajta a testi fáradtság. Azonban nem volt képes álomba szenderülni, mivel állt. Leült hát egy táskára, és átadta magáta fáradtságnak… Lassan ébredt fel, csak fokozatosan nyitotta ki a szemét. Még kísértett a szalagavató. Zúgott a feje. A gondolatok egyszerre csak szárnyra kaptak. Visszaemlékezett, mi mindenérte az elmúlt hetekben, és mi értelme volt a tetteinek. Egyáltalán, hogy tett-e valami hasznosat, volt-e értelme az életének? Mert a maga elékitűzött célokat mindig nagyon fontosnak tartotta. Hogyan ápolta mostanában kapcsolatait? Nyitott-e új irányba társai felé? Szinte teljes lelkiismereti vizsgálatot tartott. Gondolta, másképp nem lehet. „Ha életemet tuda-

A LMANACH 2007

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

tosan építem fel, nem érhet meglepetés, és mindig tudom magamat jobbítani!”– jött elő benne újra életfilozófiája. „Várnak otthon, biztosan nagyon várnak!”– bizakodott, miként a kisebbek. De ez neki akkor is sokat jelentett, hogy gondoljanak rá és hiányolják. „Hogyan találok én magamnak egy életre párt?”– tört ki belőle a panasz, hisz nem tudta belátni, hogy mások hogyan tudnak olyan magabiztosak lenni. Nehéz volt párt találnia, hiszen a távkapcsolat sosem volt életképes dolog. Sokszor szembesült a felismeréssel, hogy valóban mennyire félénk. Állandó krízist eredményezett, ha erre gondolt. Szeretett volna már igazán szeretni. Szerette volna mindezeket a gondolatokat megosztani valakivel. „Mit fogok én otthon csinálni egész nap?”– kérdezte, mert szerette volna megtervezni ezt a két hetét. Hisz ha nincs kivel összefutnia, megosztania az élményeit: „Megint minden olyan üres és unalmas lesz!” Ilyen gondolatok gyakran foglalkoztatták a bencés diákokat, hiszen leszakították őket otthonról, és az év kétharmadát a kollégiumban töltötték. Viszont Pannonhalma sem vallhatja magának diákját, mivel folyton hazamegy a hétvégekre, nyáron nincs is ott. Így hát a pannonhalmi diák mindkét helyről száműzetve van, sohasem vallhatja mindkettőt sajátjának. Ez a kérdés, probléma pedig minden itteni diákot nagyon zavart. Az alapvető fenntartásai Tominak is innen származtak. Csakhogy ő már annyira beleszokott ebbe a helyzetbe, hogy már nem is beszélt róla. Ha beszélt, akkor sem szívesen. Ebben a kettősségben kellett úgy boldogulnia, mint egy felnőttnek. Mondogatták is mások, hogy milyen felnőttesen viselkedik, ő mégis azt érezte szívében, nehéz ez a feladat. A probléma feldolgozásában pedig sokszor egyedül marad. Már Budapesten gurult a busz. Mindjárt le is szállt öccsével. Testvére azonban nem volt jó beszélgetőtárs, legalábbis ő ígyérezte. Sokszor kellett maga elé beszélnie. öccse süketnek mutatta magát, nem nagyon sérdekelte bátyja. Álltak némán a buszmegállóban. Mind a ketten nagyon várták már ezt a percet; mégis, ahogy elérkezett, nem tudtak szívük mélyén örülni neki. Felszálltak egy pesti buszra, és az állomásig utaztak vele. Tamás szerette a nyüzsgő, lüktető várost, mégis riasztotta. Ránézett az emberekre a buszon, azok pedig olyan siralmas képet vágtak, hogy rossz volt rájuk nézni. Sugárzott arcukról az unalom, a gőg s az ellenérzések. „Hogy lehet így élni?”– kérdezte a folyton mosolygó Tomi. „Így élnének itt az emberek?” Őmaga igyekezett elhatárolni magáta pestiektől. Remélte, hogy ő más személyiséggé fog válni. 274

2007-2009

JÖVÕNK

REMÉNYE

KTK

275

IN MEMORIAM DR .

Megérkeztek a vasúthoz, rohanniuk kellett. Így is épp hogy elérték a vonatot. A többiek – akik szintén Heves felé laktak, már várták őket a kocsiban. És akkor következett az élmények mesélése, a tanárokról való véleményalkotás. Jaj, de utálta ezt Tomi! De azért ő sem vonta ki magát a beszélgetésből, bár tényleg untatta. Öccse már nagyon nem bírt magával, csak unatkozott a fülkében. Tamás, ha csak rutinból is, de könnyen vette az utazást. Ismert minden fát a sínek melett. Ez pedig megnyugtatta. Magabiztossá tette, erőt adott neki. Közben szépen lassan besötétedett. Ez rendkívül zavarta. Ilyenkor mindig előjöttek benne a rossz emlékek… Amikor már egy órája utazott, eszébe jutottak az otthoniak. „Vajon mi a helyzet otthon, ugye minden rendben?” De tudta, nem mennek mostanában olyan jó l a dolgok. Szülei folyton veszekedtek, amit ők ugyan nem vallottak be Tominak, azonban húgától mindent megtudott. Aggódott. Tudta, sok feladata lesz, és hogy minden nehezen fog menni. A sok gond, idegeskedés karácsony előtt mindig is jellemző volt. Meg aztán a kollégistákra, annak ellenére, hogy őket is szeretik, ferde szemmel, máshogy néztek. Ha egy problémát talpraesettségüknél fogva ők szerettek volna megoldani, arra azt mondták a többiek, hogy ők ezt nem érthetik, hiszen egész évben nincsenek otthon. Tamás utálta ezt, mindig segíteni próbált, s mégse engedték. Na meg ha hazaérkezett, szellemileg és fizikailag is nagyon fáradt volt, és felüdülésre, pihenésre vágyott. Otthonra azonban úgy várták őt, hogy végre érkezik valaki, aki segédkezhet, dolgozhat a ház körül. Sokszor ebből adódtak a problémák. Tomi minden alkalommal megkísérelte a fizikai felüdülést, valamint a földi javakkal való feltöltődést. Sajnos, sok esetben csak ezzel foglalatoskodott. Megpróbált szenvedélyeinekélni: olvasni, filmet nézni. Teljesen megragadni a napot. Bepótolni azt, amit a diákotthonban nem sikerült véghezvinnie. Olyan dolgokat próbált ki, amelyeket Pannonhalmán nem lehetett. Ezáltal nagyon szélsőségesen viselkedett. Nem tudta megőrizni józanságát, amire tanárai és nevelői tanították. Így próbálta magát felkészíteni, értékrendjét kicsit átformálni, hogy jól tudjon alkalmazkodni a „nagyvilághoz”. Szíve mélyén aztérezte, egyre jobban elfogadják mindkét helyen. Ami azért mégiscsak jó jel. Kirohant a toalettre. Ott mélyen belenézett a tükörbe, és mégegyszer feltette a kérdést: „Ki is vagyok én? Biztos minden rendben lesz?” Szemébe nézett mégegyszer, hogy aztán magabiztosan tudjon elindulni. Leszállt a vonatról egy új nap reményében, és így már örömmel tudta megpuszilni édesanyját. és már kezdte érteni, mi is a világban a dolgok értelme.

I FJÚ

BDSZ A LMANACH

DIÁKTÁRSAINK

Pályázatok 2008-ban

A LMANACH 2007

A

Bencés Jótékonysági Bálok 2006. évi megindulásával egy időben döntött arról a Medium Alapítvány kuratóriuma, hogy a gimnazisták és a bencés öregdiákok kapcsolatának javítása érdekében pályázatokat kell kiírni a gimnazistáknak, a helyezetteket pedig meg kell hívni a Bálra, hogy személyes kontaktus is kialakuljon a fiatalabb és az idősebb generációk között. Emellett az is szempont volt, hogy az Alapítvány fel kívánta támasztani a 70-es években virágkorát élő pannonhalmi fotós hagyományt. Ennek megfelelően írta ki az Alapítvány 2005 végén a Palatin Fotó- és a Söveges Irodalmi pályázatot, melynek névadói a múlt század két bencés óriása, a fotózás mellett természettudós Palatin Gergely és az irodalomtörténeti munkásságáról híres Söveges Dávid voltak. Az első eredményhirdetés óta már hagyománnyá vált, hogy a bencés bál egyik eseménye a díjátadás, a fotópályázat köré pedig egyre több program épül, így minden évben megrendezésre kerül a tihanyi fotós szakkör, ahol a gimnazisták Korzenszky Richárd atya vendégeiként tanulhatják meg a fotózás csínjátbínját. Palatin pályázat I. Kovács Lóránt, Ph, XI. A osztály [email protected] (harkály) II. Tóth Márton, Ph, X. évf., [email protected] (labda) III. Németh Viktor, Ph, XII. A, [email protected] (bencesdiak4) III. Schönberger Rajmund, Ph, XII. B, [email protected] (napszakok) Söveges Pályázat, 2008 I. Dobszay Balázs, Ph X. évf., [email protected] II. Takács Márton, Ph XII. B, [email protected]

276

A BDSZ TAGSÁGA

A Bencés Diákszövetség hivatalos adatai

Telefon: E-mail:

9090 Pannonhalma, Vár 1. BDSZ Dokumentációs Iroda 1143 Budapest, Ilka utca 31. 06-20/229-5420; [email protected]

Hírlevelünk felelős szerkesztője: E-mail:

Kovács Péter (Ph 05) [email protected]

Honlapunk: Levelezőlistánk:

www.bencesdiak.hu groups.google.hu/group/bdsz

Adószám: Bírósági bejegyzés: Közhasznúsági végzés: Bankszámlaszám: (nemzetközi utalások fogadására is) IBAN szám: SWIFT kód: Számlaszám:

19113966-1-08 Pk.T.60.029/1989/2; 1989.08.10. Pk.T.60.029/1989/32; 2005.03.29. K&H Bank Zrt, Győr

székhely: Ügyintézés/telephely:

HU76 OKHBHUHB 1040 3356 – 3350 0155 – 0000 0000

Tagtársaink neve melletti első és máso- Külföldi diáktársainknál a tartózkodási dik oszlopban az érettségi helyét és ide- helyet értelemszerűen az adott ország jét tüntettük fel. nemzetközi jele képviseli: A = Ausztria Rövidítések AUS = Ausztrália B = Belgium Bp = Budapest CAN = Kanada Cs = Csepel CH = Svájc Eg = Esztergom D = Németország Gy = Győr F = Franciaország Ko = Komárom NE = Hollandia Kg = Kőszeg RO = Románia Ph = Pannonhalma SK = Szlovákia Pp = Pápa SW = Svédország So = Sopron USA = Ameri. Egy. Áll. ptl = pártoló tag ZA = Dél-Afr. Közt.

A Bencés Diákszövetség elnöksége Elnök: Ügyvezető elnök: Főtitkár: Rendi alelnök:

Bischof Péter (Ph 75) Németh Szilárd dr. (Ph 81) Németh László (Ph 84) Hortobágyi Cirill OSB (Ph 77) Adamovich Károly dr. (Ph 72) Harangozó Bertalan (Gy 73) Sója Szabolcs dr. (Ph 58) Korzenszky Richárd dr. OSB (Ph 59) Magassy Dániel dr. (Gy 57) Szikora József (Ph 67) Jobbágy Lajos dr. (Ph 69) Molnár Jenő (Gy 80)

Alelnökök: Választott elnökségi tagok: Kooptált elnökségi tagok:

279

E LNÖKSÉG

A területi szervezetek, egyetemi tagozatok és alapítványok vezetői Bácska (Baja) Vancsura László (Ph 84) Budapest Ember Károly (Bp 51) Délkelet-Magyarország (Szeged) Atlasz Henrik (Ph 52) Eger Hanis Béla dr. (Gy 75) Északkelet-Magyarország (Miskolc) Sója Szabolcs dr. (Ph 58) Fővároskörnyék (Csepel) Kovács Dezső (Cs 51) Molnár Zsolt (Gy 85) Győr – BDGYE Péter Tamás (Gy 00) titkár Keszthely Benkő Zoltán (Gy 84) Komárom–Esztergom megye Domnanovich Tamás (Kg 49) Kőszeg Molnár Attila (Gy 71) Nyíregyháza Gondos Lajos (Ph 57) Maróth Miklós dr. (Ph 61) Piliscsaba Csíky Gábor (Ph 69) titkár Somogy megye Antal László dr. (Ph 73) Sopron Németh István dr. (Gy 74) Szombathely Andor Ferenc dr. (Gy 62) Antal Géza SAC. (Ph 66) Tolna megye Endrődi István (Ph 63) ügyv. Veszprém - BDVE Bischof Péter (Ph 75) Medium pro Educatione Alapítvány Kemény Gábor (Ph 98) Budapesti Egyetemi Tagozat Varga Előd (Ph 02) Szegedi Egyetemi Tagozat Végi Ádám (Gy 07) Pécsi Egyetemi Tagozat Zagorácz Márk (Ph 03) Győri Egyetemi Tagozat Körmendi Gábor ( Gy 05) elnök Horányi Márton (Ph 83) Számvizsgáló Bizottság: tagok: Kapiller Péter dr. (Ph 84) Laczus Péter (Gy 89)

Diákszövetségünk

bdsz tiszteletbeli tagsága B E N C É S D I Á K S Z ÖV E TS É G

1989 – 2009

AZ

ÉVSZÁM A ZÁRÓJELBEN

A MEGVÁLASZTÁSUK ÉVÉT JELENTI

Fõvédnökünk: Várszegi Asztrik dr. OSB pannonhalmi fõapát, püspök

Örökös Faber Miklós (2006) tiszteletbeli elnök:

Tiszteletbeli Bajzáth Ferenc sac. (1990) tagjaink: Torda Lajos (2002) Szokolay Sándor (2007) Heimann Zoltán (2009) Tiszteletbeli Habsburg Ottó dr. (1989) elnökségi tag:

R EGISZTRÁCIÓ

Tiszteletbeli Galambos Iréneusz dr. OSB (1990) választmányi tagok: Olofsson Placid dr. OSB (1990) Jáki Szaniszló dr. OSB (1991) Jávor Egon dr. OSB (1991) Kozma Imre sac. (1992)

280

Tagságunk – I. Mindazok adatai, akiktől megkaptuk az adategyeztetőt ill. a meghatalmazást.

L A K Ó H E LY

S Z E R I N T

R E N D E Z V E

281

TAGSÁGUNK – I.

Név é. helye é.ideje foglalkozás/végzettség település Jeviczki Ferenc Ph 1982 görögkatolikus pap Abaújszántó Somogyi György Gy 1965 polgármester Abda Volf Péter Ph 2004 tanuló Ácsteszér Nagygyőry Szilveszter Ph 1965 Agárd Andrónyi Tamás dr. Ph 1958 igazgatási és szervezési szakállatorvos Ajka Ferencz Pál Ph 1980 agrármérnök, biztosítás faiskola Ajka Kauker József Ph 1954 Ajka Kundermann Jenő Ph 1955 Ajka Schnur Mátyás Gy 1998 Ajka Tóth Róbert Ph 2008 Ajka Tötl János Ph 2008 Ajkarendek Baróthy István Ph 1968 díszállat kereskedő Albertirsa Kiszel Mihály Ph 1963 plébános Albertirsa Kovács Attila dr. Ph 1955 közgazdász Almamellék Lucskai Péter Gy 1972 autógépész Alsóörs Adorján József Ph 1952 Alsópáhok Bontó Ferdinánd Gy 1987 felsőfokú külker. szakkép., vállalkozó Alsópáhok Borsos József Ph 1984 személyügy szervező, ogy. képviselő Alsópáhok Kámán Imre Ph 1986 okl. gépészmérnök, vállalkozó Alsópáhok Makláry Ákos Ph 1990 teológus Anarcs Ruff Flórián dr. Ph 1981 ügyész Bábonymegyer Kiss László Dr Ph 1960 állatorvos Babót Nagy Dávid Gy 2009 Badacsony Varga Ottó dr. Ph 1969 állatorvos Badacsonytomaj Keresztes József Ph 1977 tanár Baja Lei Attila dr. Ph 1984 csecsemő- és gyermekgyógyász, házi gy.orvos Baja Pettkó-Szandter Aladár Gy 1961 erdőmérnök Baja Schauer József Ph 1984 műszaki vezető Baja Schindler Mátyás Ph 1977 mentálhigiénés szakember, plébános Baja Vácity József dr. Ph 1977 orvos Baja Vancsura László Ph 1984 erdész, üvegfóliázó, élőállat átvevő Baja Varjú József Ph 1973 villamos üzemmérnök, klinikai mérnök Baja Völgyi Balázs dr. Ph 1989 üzemorvos, háziorvos, gyermekgyógyász Baja Aradi László Ph 2006 tanuló Bakonygyirót Záborszky Csaba Eg 1945 lelkész Balassagyarmat Baracskai András Gy 2006 Balatonalmádi Kokas Endréné J. Zsuzsanna Ko 1943 egyetemi könyvtáros Balatonalmádi Pajer Zoltán dr. Ph 1948 Balatonalmádi Pólik Sándor Ph 1998 Balatonalmádi Kalmár Gáspár Gy 1962 Balatonboglár Pór Gábor Gy 1984 gyümölcstermesztés Balatonboglár

R EGISZTRÁCIÓ

Várnay László Varga László Antal István Németh László Varró Szilárd Kövécs László Polinczky József Zsinkó Gábor Kiss József Ágoston Berecz Loránd dr. Brieber László Bertók Szabolcs Krein Péter Borián György Lábady Miklós dr. Herendi János Deli Gergely dr. Hódi Rezső István Dosztál Dezsőné Zichy Magdolna Horváth Miklós Horváth Barnabás Szebedy Örs Szabó Ferenc Novák Péter István Orosz Károly Varga Kende Lőrinc Varga Péter Pius Éhmann Róbert Vásárhelyi János Herber Endre Horváth János dr. Atkári Gábor Kincses Imre dr. Papp Károly Tamás Ferenc Leé Máté Úrvölgyi György dr. Ulbing István dr. Farbaky István Farbaky Tamás Horváth Zoltán Kőrösi Péter László Ferenc dr. Varga Bertalanné dr. Budakeszi Bradean Krisztián Czigler András Glósz Ferenc Komán Béla Kovács József László Szent-Iványi Kristóf Varga Károly Alkér Miklós Almásy László Ámon Ottó Andrásfalvy András Andréka Tamás dr.

Ph Gy Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Ph Gy Ph Gy Ph Ph Gy Ph Bp

1973 1966 1966 1954 2006 1979 1955 1975 1969 1988 1955 2000 1990 1977 1960 1959 1998 1947

lelkipásztor méhész

Balatonboglár Balatonendréd Balatonfüred bányamérnök Balatonfüred tanuló Balatonfüred shop eladó, kertépítés Balatonfűzfő műszeripari technikus Balatonfűzfő növényv. üzemmérnök, agronómus Balatonkeresztúr szám.techn. szoftverüzemeltető, kántor Balatonlelle irodavezető Balatonszárszó esp. plébános Balatonszentgyörgy általános orvos, PhD hallgató Balatonszőlős német nyelvtanár, szálláshely vezető Bánd mérnök, tanár, oktatás-idegenforgalom Barcs gyermekorvos Barcs SAC Bátaszék Bátonyterenye faip. techn. üzemszervező Békéscsaba

Ko Ph Ph Ph Ph Gy Ph Ph Ph Ph Gy Ph Ph Gy Ph Ph Gy Gy Eg Cs

1943 2007 1997 1975 1979 1996 1981 2007 1979 2006 1978 1959 1958 1983 1982 1962 1989 2006 1948 1952

zongora tanár

Ph Ph Ph Ko Ptl

Beled Beled erdészetvezető Bercel tejgazdasági szakmérnök, növénytermesztés Bercel vendéglátás, temetkezési vállalkozás vezető Berhida ICT szerkesztő Biatorbágy mérnök Biatorbágy Biatorbágy tanár Biatorbágy tanuló Bicske gyógyped.-pszichoped., gyermekotthon ig. Bicske műszerész Bodajk fogszakorvos Bodajk állatorvos Bóly állatorvos, ágazatvezető Bóly részfogl. ellátott jogi képviselő Borsodivánka egyetemi hallgató Bő papnövendék Bősárkány Bratislava belgy. szakorvos, osztályvezető főorvos Budakalász Budakeszi 2009 Budakeszi 1967 vendéglátói üzletvezető Budakeszi 1965 általános mechanikai műszerész Budakeszi 1941 közgazdász, egyetemi tanár Budakeszi pártoló szakorvos

Gy Ph Ph Eg So Ph Ph Bp Ph Gy So Ph

2005 1961 1951 1941 1951 1973 1980 1947 1975 1945 1947 1998

számítástechnika híradásipari technikus irodalomtörténész gépészmérnök matematikus, tanár, hittan tanár, igazgató műszerész gimnáziumi tanár fordítás, szakfordítás jogász-közgazdász, jogalkotó

282

Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Ph Ph Cs Bp Ph Bp Bp Tb Ph Ph Cs Ph Pp Ph Ph Ph Bp Gy P Ph Ph Bp Cs Bp Ph Ph Gy Ph Bp Bp Ph Ph Ph Cs Bp Cs Bp Gy Ph Bp Ph Eg Eg Ph Bp Ph Gy Cs Ph Gy Gy Ph Bp Ph Gy Ph Bp Bp

2002 1989 1954 1948 1963 1948 1935 1989 1960 1952 1995 1940 1973 1954 1958 1942 1945

idegenforgalmi közgazdász, főportás gyógyszerész doktor, auditor tervező építész MÁV igazgató, KPM hivatalvezető agrármérnök, vetőmagkereskedő tervezőmérnök voltam ügyvéd tervező mérnök okl. vegyész, magkémia, szakmérnök

vegyész vizes mérnök, kandidátus 1963 fogszakorvos, fogász 1975 közgazdász, idegenforgalom 1948 1952 közgazdász 1942 okl. vegyészmérnök 1983 teológiai tanár 1991 tanár, ügyvéd 1969 római katolikus püspök 1963 mérnök és közgazdász 1948 autó mérnök, külkereskedő 1950 okl. gépészmérnök 1949 géptervező szakmérnök 1947 1948 project manager 1951 okl. építész mérnök 1944 hídtervező mérnök 1950 hír. ép. techn. 1945 könyvelő 1947 okl. digit. szakmérnök, kábeltv-s 1975 informatikus 1943 okl. könyvvizsgáló 2007 egyetemi hallgató 1932 1945 1971 irodavezető (önkormányzat) 1943 1982 jogász, ügyvéd 2001 gyógyszerész 1952 gyógyszerkutató tudományos munkatárs 1965 gépészmérnök, kórházi mérnök 1970 villamosmérnök, ügyvezető igazgató 1939 gyémánt diploma műszaki egyetem 1978 GKV. szakoktató 1950 2003 hallgató 1948 író, főszerkesztő 1961 egyetemi doktori, áramléstan 1951 villamos mérnök 1946 körzeti szkorvos

283

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

TAGSÁGUNK – I.

Andréka Zoltán dr. Andrónyi Balázs Babán József Bagdy György Bagó György dr. Bajnay László Bajor Rezső Bajzáth Ferenc Bakos Péter Kenéz Bakos Tamás Balogh Béla dr. Balogh Gergely Balogh József Balogh Zoltán Balogh Zoltán dr. Balthazár Zsolt Bánréti László Bartal Ferenc Bartha István dr vitéz /öccse Bartos Béla dr. Békássy Tamás Bencze Imre Bene Lóránt Bercsényi l. György Béres Tamás Birher Nándor Bíró László Bobok György dr. Bocsi Sándor Bocskor Ádám Boda Gábor Boda György Bodrogközy László Bognár Ferenc Bognár Ferenc Bognár József Bogyó Pál Bolla Dezső Borbás Dénes Borbáth Gyögy Borián Marcell Boromisza Gyula Boromisza Tibor dr. Borsa József Borsányi Balák Pál Borsos Tibor dr. Breglovics Máté Budai Zoltánné dr. Budavári Zoltán Bujtás László dr. Cintl József Czákler József Czappán Elemér Czeibert Kálmán Czigány György Czike Imre dr. Csákány Antal Csányi György dr.

R EGISZTRÁCIÓ

Csányi Gyula Csapó Tibor Császár György Csiky Lajos Csillag Géza Csillag László dr. Csillag Lászlóné Faggyas Janka Csonka Dénes Csontos Lajos dr. Csornay László Csukás Hilda Dányi Dezső Dávid Kiss Ferenc Dax Károlyné Selmeczi Mária Dezsőfi (Gottl) Tivadar dr. Domokos Zsolt Doromby Géza Dragonits Tamás dr.h.c Druskóci József Budapest Duday Gedeon dr. Dukavits István Éder Zoltán dr. Egervári Ferenc dr. Ember Károly Emszt Mihály dr. Encsy Balázs Endrédy István dr. Budapest Etey Emília dr. Faber Miklós Fábián József dr. Fábián Miklósné Csősz Lukrécia Faith Mihály dr. Farkas János dr. Fedina László dr. Fehér Gyula Fejes Antal dr. Fodor György dr. gk. pap Fogarasi Gyula dr. Fornet László Forrai István dr. Földi Márton Fölsz Attila Fráter Loránd Fülöp Kálmán Füredi Mihály Galla Ferenc dr. Gallyas László Gáspár István dr. Gereben Ferenc dr. Gereben Zoltán Gergely Kálmán Gergelyi András Péter Budapest Gergelyi Ferenc

Bp Gy Ph Ph Gy Ph

1944 1949 1954 1968 1957 1952

Ph 1952 Ph 1998 Bp 1940 Eg 1951 Ko 1946 Bp 1946 Ph 1955 Bp 1952 Bp 1943 Ph 1985 Ph 1965 Bp 1942 Pécs Bp Bp Cs Ph Bp Bp Ph Ptl

gépészmérnök gépészmérnök, igazságügyi szakértő teológus, m.képes könyvelő, gazd. vezető tudományos főmunkatárs okl. könyvtáros

Budapest Budapest jogász, jogász-tanár Budapest Budapest gimnázium vezető tanár Budapest BME adjunktus, folyamatszabályozás Budapest színész Budapest orosz , angol fordító Budapest jogász Budapest Budapest okl.építőmérnök Budapest építész tervező Budapest környezetvédelmi mérnök

1932 jogi doktorátus 1953 mérnök 1950 nyelvtud.kandidátusa, habilitált doktor 1973 sebész orvos, orvosi műszerkereskedelem 1951 tervezőmérnök 1939 vegyész 1959 Pártoló

Bp 1951 jogász, egyéni ügyvéd Bp 1948 Ph 1988 aneszteziológia és intenzív terápia Cs Bp Eg Cs Gy Ph Bp Ph Gy Ph Bp Ph Gy Ph Eg Gy Eg Ph Ph Ph Ptl

1953 1948 1947 1952 1950 1963

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

könyvelő, bérelszámoló okl. mérnök

Budapest Budapest Budapest Budapest középisk. tanár /magy-tört./ Budapest jogász, vámkezelő Budapest rektor Budapest 1955 építőmérnök Budapest 1964 okl. közgazda Budapest 1977 jogász-közgazdász, banki kockázatkezelés Budapest 2000 francia nyelv és irodalom szakos előadó Budapest 1952 matematikus Budapest 1966 tanácsadó Budapest 1941 színművész, költő-szövegíró Budapest 1969 mentőtiszt Budapest 1948 szakedző (birkózás), mesteredző Budapest 1952 statikus tervező Budapest 1947 jogtanácsos, egyetemi oktató Budapest 1960 magyar tanár és könyvtáros, egy. oktató Budapest 1952 építészmérnök Budapest 1963 gépészmérnök, köztisztviselő Budapest Pártoló repülésirányító

Ph 1967 okl. közgazda, településfejlesztés-rendezés

284

Budapest

Ph 1957 gépészmérnök Ph 1958 Cs 1951 Cs 1954 Cs 1954 Bp 1949 Ptl Ph 1965 Bp 1953 Ph 1976 Ph 1964 Ph 1984 Ph 1961 Ph 1993 So 1942 Eg 1949 Bp 1951 Ko 1937 Gy 1950 Ph 1975 Ph 1969 Ph 1978 Pp 1943 Ph 1989 Ph 1966 Ph 2000 Ph 1999 Bp 1948 Bp 1952 Gy 1940 Bp 1953 Bp 1944 Ph 1970 Ph 1986 Bp 1936 Bp 1951 Gy 1932 Ph 2002 Ph 1951 Ph 1958 Ph 1995 Ph 1955 Ph 1969 Ko 1943 Eg 1943 Cs 1952 Ph 1966 Ptl 1954 Ph 1989 Cs 1954 Cs 1954 Ptl 1969 Ph 1959 Ptl 1940 Bp 1946 Bp 1951 Gy 1936

Budapest Budapest

Budapest Budapest Budapest mérnök-külker üzletk., market. főmunkatárs Budapest Budapest múzeumi munkatárs Budapest gépésztechnikus, szerszám-géptervező Budapest Budapest okl. villamos üzemmérnök Budapest m.képes könyvelő, államigazg. ellenőrzés Budapest repülőmérnök, káplán Budapest szociológus Budapest okl. erdőmérnök Budapest okl. közgazdász Budapest Budapest Történelem/földrajz tanár Budapest okl. villamosmérnök Budapest férfi felsőruházat, ötvös Budapest turizmus, marketing, értékesítési ig. Budapest hajózási üzemmérnök, ügyintéző Budapest ügyvéd-jogtan, külker., gyárexport Budapest gyerekorvos, gyermekonkológus Budapest Budapest műsz.manager, mérn.tanár, ing. értékesítő Budapest oracle konzulens Budapest operaénekes, műszaki szerk. Budapest tanár Budapest gépészmérnök Budapest Budapest okl. gépész-és gazd.mérnök Budapest sebész, sportorvos Budapest gyógyszerész, kereskedelmi igazgató Budapest Budapest közápiskolai tanár Budapest m.képes könyv. Budapest Budapest földmérő mérnök Budapest vill. gépszerelő tekercselő, villanyszerelő Budapest orvos, PhD Budapest tervezés, szakértés Budapest vill. mérnök, üzemirányító diszpécser Budapest fogorvosi asszisztens Budapest szülész-nőgyógyász, radiológus Budapest Budapest erdőmérnök Budapest Budapest közgazdász Budapest Budapest géptechnikus Budapest devizaügyintéző Budapest filmrendező, író Budapest Budapest okl.vegyész, tudományos főmunkatárs Budapest okl. gépészmérök Budapest Budapest

285

TAGSÁGUNK – I.

Geszler Ödön Glattfelder György Godó Józsefné Németh Borbála Golarits Géza Golaritsné Kotasek Ibolya Gönczi Tamás Görög Gézáné dr. Gudenus János József Gulácsy Róbert Gulyás Gábor Gyárfás Tamás Gyulai György Gyurkovics István dr SAC Hack-Handa József Haják Gyula Hajdu Andor Haláchy Lóránd Halmi Nándorné/Szijj Margit Halmos Imre Hanák Sándor Hansághy Péter Harkányi Zoltán Harsányi László dr. Hauser Péter dr. Hedry Béla Hedry Gábor Hedry Zsolt Hegy Adorján Heinrich Pál Heller György Héray József Himberger István Hittner Gábor dr. Hodász István Holvay Endre dr. Honffy Pál dr. Horváth Kálmán Horváth Máté Horváth Tibor dr. Horváth Zoltán Hritz István Hujber József Hulyák Géza Hummer L.-né Kaubek Edit Hunka Rezső dr. Ivanics István Iványi Gábor Iványi László Jáger Lajos Jakovitz Dezső Jalcs Jenő Alfréd Jankovich László Jankovics Marcell Jantsits Gabriella dr. Jobaházi Jenő dr. Jókay László Jordán László dr.

R EGISZTRÁCIÓ

Juhász Imre Ph 1974 főiskolai docens Juhász József dr. Bp 1946 mérnök, geológus, professor emeritus Juhász Norbert Ph 1967 Kamocsai Ignác Gy 1953 villamosmérnök Kanta Tamás dr. Ph 1978 jogász, ügyvéd Kántor József So 1942 okl. közgazdász, gépész technikus Kapiller Péter dr. Ph 1984 jogász Kaposi András Ph 1978 biofizikus Karacs Kristóf Ph 1996 Karlovits János So 1947 kereskedelmi igazgató Kárpáti József Eg 1948 orgona művész, tanár Kasza Levente Ph 1955 újságíró Kátai Antal Eg 1940 A és C tagozatos gépészmérnök Keller Péter Ph 1974 mérnök Keller Tamás Ph 1999 Kende György Bp 1952 kézilabda szakedző Kenéz Károly Gy 1988 kereskedő-vendéglátás Kerék Máté dr. Ph 2002 jogász, ügyvédjelölt Kerekes Ferenc Pál Pp 1949 gépészmérnök Kerényi A. Ödön Bp 1937 villamos-gépészmérnök Kerényi Imre Gy 1961 színházi rendező Keresztes Péter Ph 1994 közgazdász Kéri Ferenc Ph 1975 mérnök, közgazdász, marketing manager Kertesy Endre dr. Bp 1945 orvos, sugaras eljárások Király László Ph 1977 mérnök, ügyvezető Király Miklós dr. Ph 1958 radiológus Kis István Ph 2005 Kiss Ferenc Ph 1979 mérnök, építész, tervezés Kizman István Ph 1974 okl. gépészmérnök, szell. szabadfogl. Knáb József Ph 1988 közgazdász Kóczán Lajos Ph 1975 számítógépes Koloss István Bp 1950 orgonaművész, zeneszerző Komárik Dénes dr. Bp 1947 művészettörténész Komáromi Zsolt dr. Ph 1998 EU szakjogász Komlós Ferenc Bp 1951 Kondor István Kg 1938 gépészmérnök Kontos Elemér Dr So 1946 újszülött sebész Koppány András Ptl 1994 beruházásszervező Korner Viktor Kg 1942 okl. tengerész kpt. Kornfeld Ákos Gy 2006 tanuló Kotek Balázs Ph 2003 BME hallgató, gyakornok Kovács Bence Ph 2004 Kovács Dezső Cs 1951 karnagy-zenetanár, könyvelő és statisztikus Kovács Péter Ph 2005 Kovács Tibor Gy 1988 okl. közgazda, ügyvezető Kováts Ferenc Bp 1950 Kováts György Gy 1950 OTP tisztviselő Kovordányi Krisztián Ph 1991 Kozma Imre OH sac. Gy 1958 kórházvezető Kölcsényi Zoltán Bp 1953 fotóriporter Könyves Tóth Kálmánné Gabi Ptl Pártoló Budapest Körmendi Dezső Ph 1963 gépészmérnök Krempl Ferenc vitéz Eg 1948 közgazdász Kricsfalusy Mihály dr. Ph 1975 kórházi orvos (baleseti sebész, fizioterápia) Kubovich István Eg 1948 Kuncz Elemér dr. Gy 1947 pszichiáter, neurológus, oszt.vez. főorvos Kurucz Mihály dr. Gy 1950 biológus-kémikus, farmakológus kutató

286

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Ph Bp Gy Ph Ph Bp Ph Bp Bp Bp So Ptl

1958 1934 gépésztechnikus 1989 1960 lelkész 1964 1943 okl.könyvvizsgáló, MAFIL főkönyvelő 1957 egyetemi docens 1937 hidrológus mérnök 1950 okl. vegyészmérnök 1933 1959 vegyészmérnök, egyetemi tanár Pártoló

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Cs 1953 jogász, ügyvéd Ph 1965 közgazdász

Budapest Budapest

Cs 1953 pénzügyi és számvitel, belső ellenőr Bp 1953 sebész. aneszteziológus, üzemorvos Ph 2007 hallgató

Budapest Budapest Budapest

Cs Ph Ph Ph Ph Bp Ph Gy Ptl Ph Ko Ph Ph Bp Bp Ph Ph Ph Ph Pp Eg Cs Eg Ph Eg Bp Bp Bp Eg Ph Bp Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

1952 tanár 1999 1963 2002 oktatás, BME Épít. kar, Épületszerk. Tanszék 2007 tanuló PTE-ÁOK 1948 vendéglátói igazgató 1961 tanszékvezető egyetemi tanár 1951 muzeológus Pártoló 1991 orvos-közgazdász 1943 okl. vegyészmérnök 1956 gépészmérnök 1969 szakgyógyszerész, üzletkötő 1940 1948 mérnök, egyetemi docens 1989 fogorvos, szájsebész 1954 ny. gépészmérnök 1958 informatikus, ENSZ főtanácsos 1981 informatikus 1946 ép.mérnök/Svédország/ 1945 pedagógus, egyetemi docens 1953 okl. fordító, nemzetközi titkár 1948 okl. mérnök 1949 okl. gim.tanár és vill.mérnök, egy tanár (mat.) 1946 1950 1937 vegyipari technikus 1951 zenetanár 1947 jogász 1975 üzemvezető 1953 ügyvéd, mezőgazd. technikus 1979 mezőgazd. mérnök, üzemeltetési vezető 1967 közgazdász-MKKE, vállalatvezető 1988 ELTE BTK latin-tört. szak, egy. adjunktus 2004 1967 1978 fizikus 1964 gépészmérnök

287

TAGSÁGUNK – I.

Künnle Tamás Laborcz Ákos dr. Laczus Péter Lambert Zoltán Lánczky László Langer István dr. Látits György dr. Lenkei Tibor Lepenye Oszkár Lippay István dr. özvegye Lipták József dr. Lohr Ferencné Budapest Lomnici Lajos dr. Lonkay Géza dr. Lőkkös dr-né Gondzsinszky Zsuzsanna Lövey György dr. Lukács Menyhért Lukovich Istvánné Sas Piroska dr. Magyar Endre Lénárd Markó János Markó Máté Márkus Gergely Marosvölgyi László Maróth Miklós dr. Maróti Lajosné Matuz Károlyné Máyer Ferenc dr. Mayer János dr. Medgyesi Mihály Medveczky Miklós Méhes Miklós dr. Mentsik Győző Menyhárt Károly dr. Mercz Ferenc Mercz László Merényi András Mersei Gyula Mészáros István dr. Mészáros József Mészáros László Meszéna György dr. Mezey Árpád Mező Imréné dr.-né Mihaletzky Vilmos dr. Mihálkovics Tivadar Mikófalvy Bertalan dr. Mischinger Pál Misefay Tibor dr. Mohácsi Péter Molán Gábor dr. Molnár Antal dr. Molnár Bence Molnár Gábor dr. Molnár György dr. Molnár István

R EGISZTRÁCIÓ

Molnár László dr. Ph 1958 állatorvos Budapest Molnár Márton Ph 2007 Budapest Molnár Mihály Pp 1944 Budapest Molnár Tamás dr. Ph 1980 orvos, belgyógyász-háziorvos Budapest Molnár Zsolt Ph 1993 idegenforgalmi ügyintéző, bérszámfejtő Budapest Monostori rezső Bp 1948 statikus Budapest Mosolygó Marcell dr. Ph 1972 lelkipásztorkodás Budapest Mosolygó Péter gk. pap Ph 1992 Budapest Mosonyi Richard dr. Ph 1981 ügyvéd Budapest Murányi Gyula Ph 1967 Budapest Nagy András Gy 2001 jogász-tanácsadó Budapest Nagy Ferenc Ph 1985 közgazdász, fiókvezető Budapest Nagy István Bp 1952 okl.üzemgazdász Budapest Nagy Kné dr., Kurucz Emma dr. Cs 1953 általános orvos, üzemi szakorvos Budapest Nagy Mihály dr. Cs 1954 reaktor fizikus, adjunktus Budapest Nelhiebel József dr. Eg 1946 ideg és elmeorvos Budapest Nemcsics Antal dr Sc. Pp 1945 festőművész, színdinamika, egy. tanár Budapest Nemes Gábor Ph 1980 tolmács, idegenvezető Budapest Nemes Zoltán Ph 1977 fotográfus Budapest Németh Áron Gy 2007 Budapest Németh Bence Márton Ph 2003 Budapest Németh Gábor András 2003 Budapest Németh László Ph 1984 ingatlan beruházás Budapest Németh László dr. sac. Ptl Pártoló Budapest Németh Szilárd dr. Ph 1981 jogász, ügyvéd Budapest Nógrádi László Ph 1966 polgármester Budapest Oláh János dr. Kg 1945 ügyvéd-jogtanácsos Budapest Olofsson Károly Placid dr. OSB Bp 1933 kisegítő lelkész Budapest Ormai Lóránt Ph 1964 gépészmérnök, alk. mat., szám.gép program. Budapest Osztie György Bp 1951 okl.építészmérnök, építész tervező Budapest Pacher Pál dr. Gy 1962 okl. vilamosmérnök, fiz. Tud kandidátusa Budapest Pakucs János dr. Gy 1958 Budapest Palásthy Lajos Bp 1951 Kisgrafik Baráti Köre titkára Budapest Palkovics Szilárdné L. Jolán Cs 1951 okl. gép.mérnök, ‘A’ kat. terv., gép. főmérn. Budapest Pállinger Ottóné Thierry Éva Cs 1953 gyógyszerész Budapest Papanek Ernő Ph 1983 Budapest Papp István Ph 1950 könyvtáros Budapest Pári András Ph 2000 online piackutató Budapest Pataky László Ph 1989 történész-politológus, webszerkesztés Budapest Patonai Attila dr. Ph 1986 belgyógyász, patológus Budapest Pattantyús-Ábrahám Ádám Ph 1947 Budapest Péczely Tibor Bp 1951 Híd és szerkezetépítő mérnök Budapest Péter Béla Ph 1947 ügyvéd Budapest Petik Ferenc dr. Gy 1947 kandidátus Budapest Petro Kálmán Ph 1958 okl. mérnök, ügyvezető Budapest Petróczy Gábor Gy 1962 földmérő üzemmérnök Budapest Pfeffer Imre Ferenc Ph 2000 hídépítés, magasépítés, tervező mérnök Budapest Pintér Péter Ph 1980 régiségkereskedő Budapest Pirisi Tibor Ph 1988 hivatásos tűzoltó Budapest Plósz Béla Ph 1959 gépészmérnök Budapest Pogátsa Gábor dr. So 1950 kardiológus-diabetikus-belgyógyász Budapest Pólik Marcell Ph 2009 Budapest Pompéry Béla dr. Bp 1936 számtechn. rendszerszerv., könyvvizs. Budapest Posgay György So 1946 Budapest Póta György Ph 1964 elektroműsz., épületvill. tervezés Budapest Pótsa-Róbert Emil Eg 1943 Budapest Pottyondy Ákos Ph 1999 tájökológia, természetvéd., terület és vidékfejl. Budapest Pregitzer Ernő Bp 1948 Budapest

288

Ph Ph Bp Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Bp Ph Ph Ph Ph Bp Ph So Gy Bp Ph Ph Bp Ph Gy Ph Bp Ph Bp Ph Bp Bp Bp Ph Ph Bp Bp Eg Ph Bp Bp Ph Ph Cs Kg Ph

1989 1988 1948 1960 2005 1995 1997 1970 1969 1955 1951 1959 2000 1961 2008 1940 2004 1951 2006 1944 1957 2004 1942 1976 1985 1990 1952 1983 1948 1978 1951 1948 1938 1954 1973 1946 1952 1948 1960 1951 1951 1967 1977 1954 1953 1981

belgyógyász, klinikai tanársegéd szemész szakorvos felsőfokú idegenforg.

Budapest Budapest Budapest Budapest diák, SOTE Budapest mérnök Budapest építészmérnök Budapest agrárközgazdász, cégvezető Budapest külkereskedő Budapest igazságügyi szakértő Budapest Budapest építőmérnök Budapest központi gyakornok Budapest üzemmérnök Budapest Budapest textil technikus Budapest Budapest mérnök Budapest Budapest Budapest felsőfokú épületgép.technikus Budapest Budapest építészmérnök Budapest vegyész-tanár-fizikus, atomfizikus Budapest szobrász tanár Budapest politológia, tört., gazd., HR spec. Budapest gépészmérnök Budapest agrár üzemmérnök, sales manager, tanácsadó Budapest Budapest fogorvos gyógyszerész Budapest gépészmérnök Budapest újságíró, könyv- és lapszerkesztő Budapest jogász, ügyvéd Budapest okl. bányamérnök Budapest vill. üzemmérnök, technológus Budapest fotóművész Budapest okl. építészmérnök, tervező mérnök Budapest okl. gépészmérnök, műszaki tanácsadás Budapest vill. üzemmérnök Budapest okl. gazd. mérnök Budapest testnevelő tanár Budapest mérnök, köztisztviselő Budapest egy. docens Budapest okl. gépészmérnök Budapest Budapest külker üzemgazda, vasúti speditőr Budapest Budapest Bp 1946 Budapest Bp 1945 Budapest Ph 2001 közgazdász Budapest Ph 1980 okl. építőmérnök, projekt manager Budapest Kg 1946 okl. vilamos mérnök Budapest Ph 1956 építési műszaki ellenőr Budapest Ph 2000 kommunikáció, újságírás Budapest Ph 1981 vill.mérnök, tanácsadó Budapest Kg 1949 Budapest Gy 1952 okl. vegyész, műanyagfeldolgozó szakmérnök Budapest Ph 2000 közgazdász Budapest

289

TAGSÁGUNK – I.

Pregun István dr. Pregun Tamás dr. Prónay Aladár Rab Attila dr. Rácz Gergely Rácz László Rádics Tamás Raskó György dr. Ráti József Rédly Dénes Rédly László Répássy Attila Révész Bence dr. Révteleki László Ribiánszky Péter Ricsóy Béla Rigó Bálint Ringhofer János Rónaszéki Benedek Rosta László Rostás Ákos Rovni István Ruzicska Béla dr. Sági László dr. Sallai Géza Sándor Márk Sárdy Attila Sárdy Csaba Sárdy László Sárdy László dr. Scheiling Antal dr. Scherer Norbert Dr Schmidt Lajos dr. Schmotzer Imre Schreindorfer István Schwanner Endre Sebestény István Serédi Béla Siegler András Simay Pál Sipos Dénes Sipos László Smeller László Tibor dr. Solti Endre Somody Endre Soós Géza Speter Rachel Springer Miklós Staindl László Steiner Attila Steiner Mátyás Stekovics József Stipsicz István Stöckert Dávid Subert Péter Szabadváry László dr. Szabó Ambrus dr. Szabó Barnabás György

R EGISZTRÁCIÓ

Szabó Endre Zerind osb Szabó J.-né Krifaton Julianna Szabó László dr. Szakolczai György dr. Szalai Béla Szalay Kornél Géza dr. Szalay Miklós Szalay Szabolcs Szapáry György dr. Szarka István Szauer Tibor Szederkényi Károly Szegedy Lujza Szeghalmi Elemér dr. Székely István dr. Szelle Zoltán Szendrői Pál Szentfülöpi Antal dr. Szentkuti János Szentmihályi Szabó Péter dr. Szepes László Szepesi Arthur Szergényi István dr. Szeyffert Ödön Szidonya László dr. Szidonya László dr. Szígyártó Gusztáv Szikora József Szikszay László Szilágyi Imre Szita András Szoleczky Ferenc Szovák Kornél dr. Szűcs Miklósné Szűts János Takács Jenő Takács Pál Tarnóy Egon Tarsoly Csaba Tarsolyné Rónaszéki Erika Thuránszky László Tihanyi Kristóf Till István Tobiás Ervin Tokai György Toldi Gergely Tolnay Lajos dr. Tombor András Tomcsányi Gábor Tomka Emil Tomka Ferenc Tomka Miklós dr. Torbágyi Pál Torda István dr. Tornóci József dr. Toron János dr. Tóth Frigyes dr. Tóth Gergely dr.

Bp Cs Ph Bp Ph Gy Ph Gy Ph Ph Bp Ph Cs Bp Ph Ph Kg Bp Eg Ph Bp Gy D Ph Ph Ph Bp Ph Bp Gy Ph Eg Ph Ptl Bp Gy Ko Bp Ptl Ptl Bp Ph Eg Bp Bp Ph Gy Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Bp Ph Ph

1949 hittanár 1952 1959 belgyógyász/gasztroenterológus 1946 1958 1996 1969 okl. vízépítőmérnök, vízgazdálkodás 1993 1957 közgazd. tudományok 1956 okl. gépészmérnök 1953 építészmérnök 1977 1952 középiskolai tanár 1947 újságírás, szerkesztés 1970 szülész-nőgyógyász 1947 statisztikus 1951 építész technikus 1945 külker., szinkrontolmács 1931 1963 magyar-angol szakos tanár 1946 kertészmérnök 1937 hivtásos katonatiszt 1952 okl.vegyészmérnök 1966 felszolgáló, bírósági végrehajtó 1995 általános orvos, radiológus rezidens 1995 általános orvos 1952 tanár 1967 elektroműszerész, újságíró, főszerkesztő 1948 okl. gépészmérnök, konstruktőr 1959 vill.mérnök 1964 1946 okl. mérnök, tervező mérnök 1981 tanszékvezető pártoló 1944 mélegképes könyvelő 1961 híradásipari technikus 1943 1951 okl. gépészmérnök, minőségirányítás 1938 2008 1951 1952 1948 2004 1951 1991 1988 1962 1960 1959 1975 1967 1940 1942 1959 1997

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest finommechanikai szakmérnök, órajavítás Budapest Budapest mérnök-közgazdász Budapest mérlegképes könyv., iparjogvédelmi szakértő Budapest okl. gépészmérnök, okl. hegesztő Budapest hallgató Budapest igazságügyi orvosszakértő Budapest vezérigazgató Budapest vill.mérnök, informatikus Budapest vill.mérnök Budapest teológia, szociológia doktora, plébános Budapest vallásszociológus Budapest gépészmérnök, mentős Budapest urológia, szülészet-nőgyógyászat Budapest szülész-nőgyógyász Budapest ügyvéd Budapest ügyvéd és nyugdíjas Budapest katonai alapkiképzés, honvéd jogász tiszt Budapest

290

Kg 1947 mérnöki tervezés Budapest Ptl pártoló tanár Budapest Ph 1962 szoc. munkás (Kat. Szeretetotthon intézetvez..)Budapest Ph 1988 közgazdász, üzletágvezető Budapest Gy 1975 pap (ferences történelemtanár) Budapest Ph 1957 üzemgazdász, szobafőnök/főportás Budapest Gy 1948 Budapest Ph 1963 nőgyógyász szakorvos Budapest Ph 1957 orvos, pszichológus, egy. tanár Budapest Ph 1953 Budapest Ph 1999 ügyvéd Budapest Ptl Pártoló operaénekes Budapest Ko 1952 zenetanár Budapest Ph 2000 biológus Budapest Ph 1983 fizikus Budapest Bp 1945 tervező Budapest Ph 1964 jogász, fordító Budapest Gy 1986 jogász, köztisztviselő Budapest Ph 1966 közgazd. egyetem, gazd. igazgató Budapest Ph 1987 market., rekl., pr man., száll. és étterem vez. Budapest Ph 2002 vegyész Budapest Ph 1986 környezetvédelmi szakjogász Budapest Ph 1983 Budapest Gy 1948 kutató professzor Budapest Ph 1981 fogorvos Budapest Gy 1967 szabadúszó, újságíró, könyvszerkesztő Budapest Gy 1959 mérnök-közgazdász Budapest Ko 1939 sebész és transzfuziológus szak Budapest Bp 1949 radiológus Budapest Ph 1967 egy. oktató Budapest Ph 1958 okl. vill.mérnök, gyártmányfejlesztő Budapest Ph 1960 gyárt. Techn. Budapest Ph 1974 állatorvos Budapest Bp 1942 ügyvéd-bíró Budapest Bp 1936 külkereskedelmi Budapest Ko 1944 kardiológus sebész Budapest Gy 1937 egy. tanár, akadémiai doktor Budapest Bp 1955 klinikai farmakológus Budapest Gy 1944 magyar-német szakos tanár Budapest Gy 1968 vegyészmérnök, vállalkozás Budapest Gy 1950 tanár, szakcikk írás Budapest Bp 2004 Budapest Ph 1986 közgazdász, cégvezető Budapest Ph 1955 közlekedési mérnök Budapest Ph 1981 okl. vill.mérnök, elektromos műszaki ellenőr Budapest Ph 1958 Budapest Ph 1977 kézirattár Budapest Ph 1953 geodézia Budapest Ph 2008 Budapest Ph 1988 idegsebész, klinikai onkológus szakorvos Budapest Ph 1961 Budapest Ph 2002 Nemzetközi kapcsolatok szakértő Budapest Ph 1995 orvos, belgyógyász Budapest Gy 2006 Budapest Bp 1948 szabadalmi ügyvivő Budapest Ph 1981 középfokú híradásipari képesítés Bük Gy 1996 fejlesztőmérnök Cegléd Ph 1969 építőmérnök, projektmanager Ceglédbercel

291

TAGSÁGUNK – I.

Tóth Sándor Lajos Tóthné Szauer Margit Tölgyesi Béla Tölgyesi Zoltán Tömördi Sándor Viktor OFM Töreky Iván Török Tamás Trabert György dr. Tringer László dr. Tulok András Turi György dr. Uher Zita Magyarosy dr.-né Uhereczky Klára Ujfalussy Balázs Újfalussy Balázs dr. Ujfalussy Béla Vajta Dénes Vanay-Skody Tamás dr. Váradi Szabó László Varga Attila István Varga Előd Varga Gábor Varga István László Varga Károly dr.prof. Várhelyi Endre dr. Várkonyi Balázs Varvasovszky János Vedrődi Károly dr. Végh László dr. Verdes Sándor Veress Péter Vértessy Péter Vida Imre dr. Vida Sándor dr. Vigh Béla dr. Világi Gyula dr. Vissy László dr. Vizi E. Szilveszter dr. Vizkelety András Volkai Miklós Wacha Imre Wéber András Werner Péter Wimmer Károly Zabó Attila Záhonyi Tamás Zichy Mihály Zsámboki Sándor Zsolczer András Bagó Attila dr. Diós István Mihalik Szabolcs Nemcsik János dr. Pölöskei Gergely Karácsonyi Béla Csóka Gábor Göndics Márton Karsai Márton

R EGISZTRÁCIÓ

Koltai Jenő Sükösd József Gyula Szele Zsolt Tima László Nagygyőry Elemér Szelestei Gábor dr. Kajtor János Fend Ferenc Boksay Györgyné Szabó József Szekendy Alajos Csányi Zoltán Dreisziger Miklós Horváth Ciprián dr. Kapui Ferenc Félegyházy Megyesy Ágoston Fodor László Görömbei András dr. Kardos Dezső Kéri Vilmos dr. Mensáros Tamás Nagy András Rakovits Zoltán Gyula dr. Horváth József dr. Szabó Kálmánné Schamschula György dr. Bálint Árpád Miszlai József Kiss Károly Mischinger Ferenc Bors András Heil Ádám dr. Jakab András Péch Béla Benedek András Eszes István dr. Odhiambo Raymond Bolla Ferenc Sztankó István dr. Molnár Zsolt Bakos Károly dr. Kőrösi Kálmán Solymosi Attila Sticzay Rezső Szűcs Csaba Bakos László Cs. Varga István dr. Fodor Attila Lengyel Gyula dr. sac. Takács Márton Ternyák Csaba dr. érsek Zilahy Szabó Tihamér Hanis Béla dr. Szabó József Béla sac. Szijártó Gábor Czvitkovics Gábor Klaibán Sándor Bartha Béla

Gy ptl Ph Pp Ph Ph Ph Ph Ptl Gy Ph Gy Ph Gy Gy Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Ph Gy So Ph Ph Ph Ph Ph Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Ph Gy Kg Ph Ph Cs Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Ph Gy Ph Ph Gy Ph Ph

1962 levél- és könyvtáros, róm. kat. lelkész 1987 1947 1960 1988 1976 1962 1975 1964 1974 1951 1970 2001 1963 1980 1963 1959 1975 1974 1989 1958 1971 1963 1962 1952 1964 1986 1983 1995 1978 2007 1961 2008 1970 1994 1959 1964 1985 1941 1951 1998 1954 1986 1965 1964 1965 1973 2008 1972 1954 1975 1964 2006 1987 1974 1967

Celldömölk Celldömölk pénzügyi-számv. ügyint., gazd. vezető Celldömölk Celldömölk gyógyszerész Csákvár Cserszegtomaj vill. üzemmérnök Csobánka Csókakő Csopak építőmérnök Csopak kertész üzemmérnök Csopak agrármérnök Csorna testnevelő tanár Csorna Csorna marketinges Csorna mérn.,tan., üzlköt., ped.e.a., m.üzemg., közokt.vez Csömör vill. mérnök, fejlesztőmérnök Debrecen Debrecen Debrecen vegyészmérnök, fejlesztőmérnök Debrecen vállalkozó Debrecen okl.közgazdász, okl.gépészmérnök Debrecen geológus Debrecen ált. orvostud. szakorvosa, háziorvos Derecske Dinnye okl.közgazdász Diósjenő magyar tanár Doba középiskolai testnevelőtanár Dombóvár gazd. üzemmérnök, divízió vezető Domoszló plébános Domoszló biológus Dunaharaszti Dunaharaszti Dunaharaszti nyomdai+közlekedés-tiszti Dunaharaszti Dunakeszi közgazdász, főiskolai tanár Dunakeszi egészségügyi közgazdász Dunakeszi RTV. Műszerész Dunaszeg állatorvos Dunaszeg győri bencés gimnázium tanára Dunasziget ügyvéd, egyéni ügyvéd Dunaújváros agrár-közgazdász Dunaújváros papíripari mérnök, technológus Dunaújváros épületgép. tervező Dunavarsány bútor restaurálás Écs Eger magyar-orosz szakos tanár Eger Eger plébános Eger Eger egri érsek Eger közdazdász Eger Kardiológus Eger plébános Eger-Felnémet/ tanuló Egervár Egyházasholló fitoterapeuta, meteorológus asszisztens Ercsi agrár gépészmérnök, ügyvezető Érd

292

Ph So Ph Bp Bp Ph Ph Ph Ph Ph Pp Bp Ph Ph Ph Eg Eg Eg Ph Eg Ph Eg Eg Eg Eg Ph Eg Eg Eg Ny Ph Eg Ph Eg Eg Eg Ph Eg Ph Gy So Kg Gy Ph Gy Ph Gy Gy Ph Ph Ph Ph Ph Gy Gy Ph Ph Gy

1960 1951 2005 1945 1938 1964 1981 1970 1959 1961 1947 1954 2002 2004 2007 1948 1954 1953 2002 1942 1953 1940 1953 1947 1951 1988 1953 1949 1943 1950 1969 1945 1999 1941 1952 1945 1957 1950 1972 1970 1946 1946 1951 2006 1967 1985 1947 1992 1963 1966 1968 1983 1978 1981 1996 1996 1970 1973

vegyészmérnök urológus, neurológus

Érd Érd Érd Érd mérlegképes könyv. Érd tanár, művészettörténész, író Érd okl. gépészmérnök, Diesel-motor fejlesztés Érd sebész szakorvos Érd vállalat-vezetés Érd esztergályos Érd orvos Érd építész-televíziós Erdőkertes ügyvédjelölt Érsekvadkert Érsekvadkert főiskolai hallgató Érsekvadkert üzemgazdász Esztergom okl. vill.mérnök Esztergom tanár Esztergom vegyészmérnök, ösztöndíjas kutató Esztergom Esztergom kanonok, Keresztény Múzeum ig., pléb. Esztergom Esztergom gépésztechnikus Esztergom mezőgazd. mérnök Esztergom testnevelő Esztergom ügyvéd Esztergom okl gépészmérnök Esztergom gépészmérnök Esztergom gépészmérnök Esztergom okl. gép.mérnök, Eur.Ing. ETE tud. egy. elnök Esztergom plébános Esztergom gépészmérnök Esztergom Jogász, ügyvédjelölt Esztergom mezőgazd., főkönyvelő Esztergom gépészmérnök Esztergom m.képes könyv. Esztergom okl.kohomérnök Esztergom mérnök-tanár Esztergom folyamat szervező Felsőrajk Felsőszölnök okl. bányamérnök Fertőd autogen hegesztő Fertőd plébános Fertőd-Eszterháza tanuló PTE-ÁOK Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós elektr. műszerész, üzemeltető Fertőszentmiklós általános orvos, házi és üzemorvos Fertőszentmiklós hittanár, minőségi ellenőr Fertőszentmiklós okl. agrármérnök, magán mezőgazd. Fertőszéplak tanító, BV o.vez. Foktő Fonyód adószakértő, könyvelés Galgahévíz MBA okl. bányamérnök Galgahévíz Gávavencsellő gépészmérnök, tervezőmérnök Gombosszeg jogász, progr.-mat., konfig.-manager Göd jogász, tanszékvezető egy. tanár Göd háziorvos Göd

293

TAGSÁGUNK – I.

Csegezy Miklós Frang Dezső dr. Fucskó István Heintz Pál Iváskó János dr. Kelényi István dr. Kohányi Balázs Gábor Kováts Attila dr. Madarász György Oláh György Uhlár László dr. Kopeczky Lajos Kovács Balázs dr. Kovács Péter Súth Tamás Baják István Balázs Szilárd Bányai Mátyás Borsodi János Budai Miklós Cséfalvay Pál sac. Fűvessi József Gerendás Gyula Holop Géza Hortobágy Antal Ilosvai Gábor dr. Könözsi Béla Kuti István Lovas Róbert Mohácsi Miklós Németh János dr. sac. Páldi László Révfalvi Gergely dr. Steinwender József Szabó György Szabó Sóki István Széll Kálmán Tatár József Márkus István Ropos Márton Reményi Viktor Szabó József Szuchentrunk József Horváth-Szalai Zoltán Illés Ferenc Istvánffy Miklós Istvánffy Miklós Dr. Kovács János Tóth László Bukor Ferenc Keöves György Szabó András Szabó László Iski István Németh Szabolcs Heltovics Ede Kukorelli István dr. Mészáros Károly dr.

R EGISZTRÁCIÓ

Farkas Jenő dr. Mezriczky László Csanaki Vida István dr. Gebauer István Tóth Csaba Bence Németh Ádám Gábor Németh Viktor Szántay Ferenc Dr Szántay György László dr. Ferencz Péter dr. Suskó Mihály dr. Ambrus Zoltán Bagó Ferenc Bakó Bálint Balogh Ádám Balogh Gyula Balogh Pál Bátovszky Róbert Bedő András Bene Gábor Boda Károly Borbély Imre Börtetics Sándor Czinger Csaba Csollány Jenő dr. Csonka Gábor Csontos Zoltán Domonkos Dezsőné drné Czuczor Viktória Endre Béla Esztergomi György Farkas Zoltán Fekete László Galántai István Gregosits Gábor Hancz Dániel Hess László Hluchány József Hodinka Dénes dr. Hordás Richárd Horváth István Hrotkó Géza Jakab Zoltán dr. Judák László Kántor Tibor dr. Kása Péter Koloszár József Komorczy Béla Koór Sándor dr. Kovács Olivér István Kozma Ottó dr. Kozmon László dr. Kőrösi Tamás dr. Lendvai Ernő Lőrincz György dr. Macho István Magassy Dániel dr. Majsa József

So Ph Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Gy Ph Gy Gy Ph Ph Gy Gy Gy Gy Gy Ph Gy

1942 1958 1979 1971 2007 2005 2008 2001 1984 1975 1981 2007 1960 2006 1954 1954 1962 1962 1999 1962 1962 1949 1950 1961 1960 1999 2006

mezőgazd. tanár okl. agrármérnök gyógyszerész

Gödöllő Gödöllő Gönyű Gyenesdiás Gyömöre Gyömrő Gyömrő közbeszerzési referens,jogász Gyömrő fogszakorvos Gyömrő sebész, klinikai onkológus Gyöngyös szülész-nőgyógyász, onkológus Gyöngyössolymos Győr mérnök, polgármester Győr Győr agrármérnök Győr okl.gépészmérnök, mérnök-közgazdász Győr Győr teniszedző Győr Győr Győr okl. vegyészmérnök Győr Győr környezetvédelmi titkár Győr Győr szülész-nőgyógyász Győr gépészmérnök, logisztika Győr CNC Győr

Ko Gy Gy Gy Gy Ph Ph Gy Gy Gy Bp Gy Gy Ph Gy Gy Ph Gy Ph Ph Ph Gy Ph Ko Ph Gy Ph Gy Gy Gy

1940 1942 1936 2006 1952 1962 1995 2004 1985 1969 1935 2006 1942 1953 1948 2004 1954 2006 1963 1956 1965 2007 1965 1939 1973 1982 1965 1962 1957 1945

idegenvezető újságíró hivatásos gazd. hiv. főnök okl. vill.mérnök, tervező villanyszerelő német-olasz szakos tanár tanuló művelődésszervező, munkaügyi felügyelő közalkalmazott tanuló pénzügyes jogász-közgazdász, banktisztviselő

energetikus patológus, urológus szakorvos fogorvos főkönyvelő szülész-nőgyógyász IRM alkalmazott okl. építőmérnök, egy. oktató okl.mérnök közgazdász, körny.védelmi szakértő mezőgazd. szakmérnök

294

Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr

orvos-anaesthesiologus árosztályvezető

Győr Győr Győr földmérő Győr Győr pénzügyi tanácsadó Győr Győr Győr vill.mérnök, szakmérnök Győr építész településszervező Győr belgyógyász, orvosszakértő Győr Győr Győr Győr közművelődés szervező, múz.pedagógus Győr Győr Győr erősáramú berendezés szerelő Győr Győr gyógyszerész Győr plébános, főiskolai tanár, szakigazgató Győr tanuló Győr Győr egyetemsta Győr forgalmi és kereskedelmi szakszolgálat Győr diák Győr Győr ép. mérnök-tanár Győr okl. vill.mérnök, főiskolai docens Győr Győr orvos, urológus Győr Győr jogász Győr üzemeltetési régióvezető Győr Győr mérnök Győr Győr területi igazgató Győr tűzoltó tiszt Győr Győr Győr okl. vegyészmérnök Győr középiskolai tanár Győr tanító konduktor, szociológus, HR munkatárs Győr Győr Győr Győr tanuló Győr matematika-fizika tanár Győr Győr Győr kohász Győr egy. hallgató Győr gépkocsivezető Győr fizikus, nukl. elektr. szakmérnök Győr logisztikus Győrladamér bolti eladó Győr-Ménfőcsanak gyógyszerész Győr-Szentiván

295

TAGSÁGUNK – I.

Megyesi Róbert dr. Gy 1997 Molnár László Ph 1967 Móricz Béla Ph 1962 Nagy Jenő Gy 1986 Nagy Lajos Gy 1959 Néher András Gy 2006 Németh Ferenc Gy 2007 Németh Gábor Gy 2006 Németh Gergely Gy 1993 Németh Iván dr. Ph 1969 Niederlend Vilmos dr. Gy 1948 Pálkövi Gyula Gy 1940 Palotai Károlyné Solymár Klára Ph1957 Pesztenlehrer István dr. Gy 1958 Péter Tamás Gy 2000 Pintér-Povázsán Balázs József Gy 2007 Pogány András Gy 1961 Polniczky Zsolt Gy 1986 Povázsay Károly Gy 1950 Rakusz Zoltán Ko 1941 Rédly Elemér dr. Ph 1953 Reinthaller Ferdinánd Gy 2006 Révész Zoltán Gy 2007 Rosta Máté Tivadar Gy 2006 Sághegyi (Bálint) Elemér Gy 1939 Schmidt Balázs András Gy 2003 Schmidt Péter Gy 2006 Seffer József Gy 1950 Simányi Miklós Bp 1952 Simon Endre Gy 1970 Simon Ferenc dr. Gy 1968 Siska Gábor Ph 1982 Stánicz Rudolf dr. Gy 1982 Stankovics Károly Gy 1977 Surányi Tibor Gy 1999 Sümegi Mihály Kg 1944 Szabó Béla Gy 1952 Szabó Dezső Gy 1985 Szabó Endre Gy 1949 Szabó Tamás dr. Gy 1970 Szekér Aladár Ph 1958 Szenftner József Gy 1950 Szigeti Béla Bp 1940 Szilágyi Ákos Gy 1989 Szirányi János özvegye So 1935 Tamás László Ko 1941 Tomozi Gábor Gy 2006 Tóth Bence Gy 2006 Tóth Ernő Kg 1947 Tóth László Gy 1958 Tóth Máté Gy 2007 Vámosi Antal Gy 1952 Venesz Péter László Gy 2003 Vizkelety György Gy 1970 Ruttmayer Imre Gy 1950 Molnár Jenő Gy 1980 Kiss Zsolt Gy 1986 Udvari Pál Ph 1964

R EGISZTRÁCIÓ

Péch Kálmán Ph 1957 Környei Miklós dr. Gy 1985 Glóner Csaba Gy 1989 Jázs Zsigmond Gy 1950 Kiss Balázs Ph 2006 Borbás László Ph 1979 Schindler József dr. Ph 1981 Vámos László Gy 1978 Daubner Lóránt Ph 2004 Molnár Lajos dr. Ph 1982 Ócsai Antal dr. Ph 1970 Kovács József Ph 1963 Herbak Antalné Elszászer Paula Bp 1953 Buttyán Kornél Ph 1965 Farkas Bálint Ph 2000 Horváth Béla Ph 1966 Kiss László K 1969 Laborfalvi László Ákos Gy 2006 Szabadi László Gy 1957 Ther Balázs Gy 2002 Andrásfalvy Bertalan So 1950 Süle Lajos Gy 1971 Csatlós István Ph 1980 Radnai Bertalan Ph 1977 Bűdi Ferenc Gy 1972 Tinko Balázs Gy 2006 Takács Lajos Gy 1950 Illés Ferenc Ph 1963 Laki Tamás dr. Gy 1992 Kiss György Ph 1967 Körmendy Szabolcs dr. Ph 1989 Antal László Dr Ph 1973 Antal Károly dr. Ph 1975 Bizse László dr. Ph 1966 Farkas Géza dr. Ph 1978 Horváth Zoltán Ph 1980 Jaczó Győző Ptl 1958 Kovács László Gy 1981 Müller Imre Ph 1960 Nagy Tamás Ph 1989 Palka Gergely Sándor Ph 2007 Perczel Béla Gy 1976 Takács Norbert dr. Ph 1975 Tóth Ambrus Ph 1988 Csordás Ádám Gy 2003 Sárfi András Ph 2008 Almásy Miklós Gy 1984 Boross János Gy 1962 Budai Imre Ph 1989 Dukai Miklós Gy 1966 Horváth Pál Gy 1966 Pintér Gábor Gy 1991 Surányi Tamás Ph 1999 Janka Gábor dr. Ph 1990 Megyery Pál Ph 1957 Szőke Attila Ph 1958 Haydu Zsolt dr. Ph 1965 Jobbágy Lajos dr. Ph 1969

középfokú terv-beruházó családorvos tanártovábbképző munkatárs mérlegképes könyv.

Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Győrzámoly Gyúró tanár (orosz-latin-német) Hajdúszoboszló ügyvéd Hajós gazd. vezető Harasztifalu Harc kerületi főállatorvos Hatvan belgyógyász és aneszteziológus Hatvan Herend Herrenberg szakmérnök Hévíz nemzetközi marketing, építőipari cégvezető Hévíz fog-szájsebész Hévíz plébános Hévíz Hévíz Hévíz Hidegkút néprajz-muzeológus tanár Hosszúhetény lelkipásztor, plébános Igal plébános Inke pénzügyi tanácsadó Ipolytölgyes vegyip. szakmunkás, növényvéd. ü.mérnök Ipolyvece Iváncsa kép. könyvelő, adóügyi csop.vez. Jánossomorja igazgatásszervező, 2006-ig polgármester Kakasd jogász,osztályvez. Kálócfa könyvelő, házgondnok Kalocsa tüdőgyógyász, orvos Kalocsa sebész, baleseti sebész, háziorvos Kaposfő belgyógyász, kardiológus Kaposvár fogszakorvos, szájsebész Kaposvár jogász+szőlész-borász Kaposvár informatika gyak.oktató, oktatástechn. Kaposvár igazgató Kaposvár ált. ápoló asszisztens, portás Kaposvár sertéstenyésztési szakmérnök Kaposvár informatika Kaposvár tanuló Kaposvár RTV műszerész Kaposvár ügyvéd Kaposvár tb. ügyintéző, mentőszakápoló Kaposvár nemzetközi kapcsolatok szakértő Káptalanfa Káptalanfa Kapuvár röntgen assz. Kapuvár művelődésszervező, közalkalmazott Kapuvár Kapuvár vízépítési technikus Kapuvár művelődésszervező Kapuvár jogász Karancsság lekész Kazincbarcika Kazincbarcika m.képes könyv., MNB hitelügyi előadó Kecel okl. biológus Kecskemét ügyvéd Kecskemét

296

Ph 1969 gyermekorvos Kecskemét Ph 1974 zenetanár Kecskemét Ph 1976 agrármérnök Kecskemét Ph 1985 Kecskemét Ózd 1951 okl. gépészmérnök, gazd. mérnök Kecskemét Ph 2006 Kecskemét Ph 1985 tanár, term.véd. ökológus Kecskemét-Méntelek Ph 1989 fogtechnikus Kehidakustány Ph 1978 hangszerkészítő, orgonaépítő Kerepes Ph 2009 Keszthely Gy 1984 külkereskedő Keszthely Ph 1979 belgyógyász, háziorvos Keszthely Gy 1985 banki tanácsadó, kirendeltségvezető Keszthely Gy 1988 házi-,üzem-,iskolaorvostan, orvos Keszthely Ph 1964 Keszthely Gy 2000 idegenvez., rádiós-televíziós műs.vez. Keszthely Gy 1974 Keszthely Ph 1954 mezőgazgasági szakmérnök Keszthely Gy 1983 fogszakorvos Keszthely Gy 1966 költségszakértő, építőipari főkalkulátor Keszthely Ph 1957 okl. könyvvizsgáló, adószakértő Keszthely Gy 1966 Keszthely Gy 2003 Keszthely Ptl Pártoló Keszthely Ph 1966 mérnöktanár Keszthely Ptl 1953 orvos Keszthely Ph 1969 tűzoltó, vill. üzemmérnök Keszthely Ph 1975 okl. bányamérnök, vízitársulat igazgatás Kesztölc Gy 1967 gyógyszerész Kétújfalu Ptl pártoló történész-levéltáros Kisbék Ph 1998 matematikus Kisbér Ph 2001 orvos Kiskunfélegyháza Ph 1981 szakállatorvos, vadgazd. szakmérnök Kiskunhalas Ph 1983 mérnök, ügyvezető igazgató Kiskunhalas Ph 1982 üzemmérnök, közgazdász,ügyvezető Kiskunhalas Ph 1968 agrármérnök, ügyvezető Kiskunlacháza Ph 1993 sebész Kislőd Ph 1965 üzemmérnök Kistarcsa Eg 1951 vegyészmérnök Kistarcsa Bp 1940 m.képes könyv., bank tisztviselő Kistarcsa Gy 1969 szülész-nőgyógyász Kistarcsa Ph 1996 R&D manager Kóka Ko 1934 jogász, orvos, ny. tengerészkapitány Komárom Ph 1970 állatorvos Komárom Ph 1971 növényvédelmi szakmérnök, szaktanácsadó Komárom Kg 1949 okl. mérnök, okl. gazd.mérnök Komárom Ph 1981 manager, pály.író, projektmen., pály. tanácsadó Komló Gy 1970 közgazdász Körmend Ph 1975 agrármérnök Körmend Ph 1974 agrármérnök Körmend Kg 1948 ép. mérnök Kőszeg Kg 1947 Kőszeg Ph 1952 teológia, lelkipásztor Kőszeg Ptl Pártoló Kőszeg Kg 1942 Kőszeg Kg 1951 Kőszeg Gy 1971 agrármérnök,köztisztviselő Kőszeg Ph 2006 Kőszeg

297

TAGSÁGUNK – I.

Pongrácz József dr. Pusker Imre Szabó Balázs Tóth Árpád Tóth Viktor Virágh Andor Mihócza Zsolt Sprincsics Lajos Németh Tihamér Alföldi András Benkő Zoltán Csillag Péter dr. Fentős Attila Hertelendy László dr. Kalapos István Kalapos István Kalmár Ferenc Kiss László Kovács Attila dr. Kőmüves János Légár Béla Németh György Péter Máté Radnai Imréné Ruff János Szelestei Tamás dr. Tótmárton Balázs Vöröskői István Hinterdorfer János Kemény Krisztián Kemény Gábor Balogh Bálint dr. Beregi Attila Knáb János Oláh András Hír József Gyula Lóderer Zoltán dr. Benkő Károly Godó Ferenc Kozma Rikárd dr. Szabó László dr. Kovács Géza Juba Ferenc dr. Nedeczky Árpád dr. Nedeczky Ferenc Treuer Sebestyén Ignácz Péter Gaál László Horváth Tibor Szabó Balázs Gréger Árpád sud Halász Lajos SVD sac Hirth Vilmos Jenkei Ede Kern József Mogyorós Miklós Molnár Attila Prácser István

R EGISZTRÁCIÓ

Róka László Szekmay Szaniszló Szerdahelyi Endre dr. Virág Mária Nánai László Pulsfort Edwárd Molnár Gábor Kalmár Imre Tüske József Szalka Béla Pekk Antal Böjti Péter Pál Magyar Balázs Szabolcs Magyar Béla dr. Balázs József Kovács Tibor Kobia Helmut Oberling János dr. Kavalecz Attila Tamás Tóth István Heiner István Kreutzer Richárd Mészáros Péter Balázs Torma József Örkényi György Papp János dr. Batkay László Blaskovics Gyula Csiba Gábor dr. Einbeck József Gedeon Miklós Grunda János Karosi György Komlóssy Attila dr. Kovács Ferenc Orosz Péter dr. Pethő István Pethő Szilveszter dr. Sólyom Jenő Takács Ernő dr. Visnyovszky Roland Karosi Imre Kovács Győző Beck József István Brumbauer Antal Turczer Géza Stolczenberger Róbert Varga Dávid Láng Dezső dr. Csiba Ferenc Komáromy Balázs Péter Láng István Ágoston Mitterer Ákos Szabó Tibor Timár Lajos dr. Takács László Gara István Gara István dr.

Gy So Kg Kg Eg Ph Ph Gy Gy Ph Ph Ph Gy Bp So Gy Gy Gy Ph Ph Gy Gy Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Kg Ph Gy Ph Ph Ph Ph Ph Gy Gy Eg Eg Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Gy Ph Gy Ph Ph Ph Gy Gy Gy Gy

1988 1948 1943 1956 1946 1981 1989 1976 1964 1955 1958 2007 2005 1956 1947 1971 1957 1979 1988 1969 1995 1996 2000 1967 1983 1960 1965 1955 1974 1952 1980 1975 1966 1968 1957 1971 1965 1942 1954 1946 1948 1969 1958 1957 2005 1968 2005 2006 1947 2008 2008 1981 1975 2006 1951 1963 1966 1989

nemzetközi szálítmányozás, logisztika vasúti tiszti jogász szakgyógyszerész

Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg Lábatlan vállalkozó Leányfalu geofizikus, tudományos munkatárs Leányvár állatenyésztő, gyártássori összeszerelő Lenti római katolikus lelkész Lenti Létavértes könyvvizsgáló Levelek Liszó Lovasberény agrármérnök Lovasberény mérlegképes könyv. Lövő közgazdász,ügyvezető Lukácsháza lelkész, plébános Mágocs háziorvos, üzemorvos Magyarhertelend termelésvezető Mályi vegyipari gépész üzemmérnök, műszaki tanár Mályi manager Mándok Martonvásár Mátrafüred Mélykút tagintézmény-vezető Mezőkövesd Mezőkövesd pékség üzemeltető Miskolc vízgépészet, vízgazd., kis vízierőművek lét. Miskolc sebész, elméleti sebész, főigazgató Miskolc textiltechnikus Miskolc szerkezetépítőmérnök Miskolc gk. lelkész, középiskolai tanár Miskolc Miskolc sebész- és fogorvos, parodontológus Miskolc okl. bányamérnök, egy. tanár Miskolc belgyógyász Miskolc gépészmérnök Miskolc egy. tanár Miskolc okl. kohómérnök, tudományos munkatárs Miskolc bányakutatómérnök, professor emeritus Miskolc ált. mérnök,tervező Miskolc újságíró Miskolctapolca hegedűs, igazgató Mohács bányamérnök, munkavéd. szakmérnök Mór Mór üzemmérnök Mór Mór Mórichida gyermekszakorvos Mosonmagyarovár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár okl.vízépítő mérnök, árvízvédelem Mosonmagyaróvár vállalkozó Mosonmagyaróvár joghallgató Mosonmagyaróvár növ.védő szakmérnök Mosonmagyaróvár teológiai,plébános Nádasd szakgyógyszerész Nagyatád reumatológus Nagyatád

298

299

TAGSÁGUNK – I.

Gelencsér Szabolcs dr. Gy 2000 jogász, bírósági fogalmazó Nagyatád Kisnemes János dr. Gy 1957 lelkipásztorkodás Nagyatád Csordás Tamás Gy 1990 controller Nagybajcs Berend István Ph 1958 mezőgazdász Nagybajom Bogár Gáspár dr. Ph 1966 belgyógyászat, háziorvos Nagykanizsa Feiszt Ottó Gy 1970 Nagykanizsa Göndics János Gy 1992 diakónus, nemsokára pap Nagykanizsa Horváth Balázs János Ph 1990 Nagykanizsa Horváth Jánosné Nagykanizsa Kolonics Gyula dr. Ph 1961 gyermekgyógyász, gyermekorvos Nagykanizsa Maurer György Gy 1983 közgazdász-szociológus, vezérigazgató Nagykanizsa Szele Imre Ph 1981 matematika-földrajz tanár Nagykanizsa Paulik Dezső So 1953 geofizikus mérnök Nagykanizsa, Miklósfa Papp László Gy 1974 méhész Nagykarácsony Kroll Miklós Gy 1967 gépész üzemmérnök Nagykovácsi Németh György dr. Ph 1952 matematika-fizika tanár Nagykovácsi Pető László Bp 1946 statikus,tervezés Nagykovácsi Tóth Tamás dr. Pp 1947 Nagykovácsi Üpető László Bp 1946 statika, tervezés Nagykovácsi Mester Sándor dr. Ph 1975 baleseti sebész Nagykozár Molnár Ferenc Gy 2003 Nagylózs Németh Lajos Ph 1979 mérnök, közgazdász Nagylózs Miklósfalvi Gusztáv Ph 1971 Nagymaros Zoltai Mihály Ph 1960 Nagymaros Laskai Dávid Gy 2006 Nagyrécse Török Vince Csaba Ph 2007 újságírás, szerkesztés Nagyváta Baracskay Péter Ph 2002 biológus PhD. Hallgató Nemesgulács Sárfi Péter Ph 2003 egy. hallgató, kulturális manager Nemeshany Kovács András Ph 2008 Nemesnádudvar Kovács István dr. Ph 1977 szülész-nőgyógyász, klin. urológus Nemesnádudvar Szigecsán Tamás Zsolt dr. Ph 1989 altató orvos Nemesnádudvar Halmos Pál Dr Gy 1967 vegyészmérnök Nemesvámos Kolbert Mátyás Ph 1955 Németkér Gál István Ph 2008 tanuló Nyergesújfalu Völner Pál dr. Ph 1981 jogász,ügyvéd Nyergesújfalu Tóth Elek Ph 1984 pap Nyíracsád Andrónyi Miklós Ph 1987 köztisztviselő Nyírád Nagy Béla dr. Ph 1961 belgyógy., radiológus, foglalk.e.ügy szakorvos Nyírbátor Gánicz Endre Ph 1991 Szt.írástud.-teológia, főisk.tan., gör. kat. lelk. Nyíregyháza Gondos Lajos Ph 1957 üz.mérnök Nyíregyháza Janka György dr. Ph 1983 gör. kat. pap, tszv. Főiskolai Tanár Nyíregyháza Mihályi Levente Ph 1994 magyar tanár, könyvt., nemzetk.kapcs. sz.ért.Nyíregyháza Miló Miklós Ph 1968 lelkész Nyíregyháza Seszták Oszkár Gy 1983 Nyíregyháza Soltész János dr gk.pap Ph 1976 teológiai tanár Nyíregyháza Szekrényes András Gy 1969 gépjav. üzemmérnök, gazd. szerv., ig. Nyíregyháza Tarcai Zoltán Ph 1951 karvezető, énektanár Nyíregyháza Tóth László Bp 1947 műsz. tan., népműv. (előadóművész, publ.) Nyíregyháza Úsz Illés Ph 1999 újságíró Nyíregyháza Bognár András Ph 1986 Nyúl Mészáros István Ph 1963 okl.kertész Nyúl Sághi Zoltán Pp 1939 Ócsa Káplár Mihály Ph 1985 üzemgazdász Orbottyán Makovi Gyula Siófok 1961 bányamérnök Oroszlány Kiss László Gy 1985 plébános Páka Kukor Gyula dr. Ph 1975 neurológus Páka Barok József Dr Ph 1969 belgyógyász szakorvos, háziorvos Paks Labricz István Gy 1967 meteorológus Paks

R EGISZTRÁCIÓ

Akaró Ferenc Ph 1983 Baranyai Rudolf Ph 1960 Borián Gellért Elréd dr osb Ph 1980 Botló Sándor Ph 1967 Hirka Antal OSB Ph 1964 Hortobágyi T. Cirill OSB Ph 1977 Horváth Endre Ph 1957 Horváth Ferenc Ph 1969 Horváth Ferenc Ciprián dr. OSB Gy 1957 Lőrincz József Pál OSB Ph 1977 Pálffy-Józsa Kristóf Ph 2000 Pálmai Péter Godofréd OSB Bp 1943 Reichhardt Gyula Pp 1941 Valler József Ph 1974 Várszegi Asztrik dr. Ptl 1964 Kemény Béla Ph 1951 Szily István dr. Gy 1943 Török Attila Ph 2008 Uhlár Tivadar dr. Pp 1947 Weibl Elemér Pp 1949 Németh Márton Ph 2008 Keöves Ferenc Ph 1959 Lukács Ferenc dr. Ph 1967 Adamovich Károly dr. Ph 1972 Baróthy Béla dr. Ph 1967 Bíró László dr. Ph 1958 Bíró Vilmos dr. Ph 1955 Bíró Zoltán dr. Ph 1966 Bozó Tamás Ph 2002 Buschbach László Ph 1964 Csönge Tamás Ph 2006 Fenyőházi Ernő dr. Bp 1936 Fonai László Ph 1977 Fröhlich Károly Kg 1950 Gallyas Ferenc Gy 1954 Gebauer György Ph 2000 Gerzson István Kg 1951 Guld József Gy 1977 Hajdú János Dezső dr. Ph 1996 Herman Sándor dr. Ph 1971 Horváth Béla dr. Gy 1966 Jagicza Alajos Ph 1955 Kovács Tibor dr. Ph 1984 Kövér Ferenc Gy 1972 Kuti Pál Ph 1957 László Kristóf dr. Gy 1999 Mátrai Árpád Eg 1941 Méhes Károly Ph Oberling Antal Gy 1983 Ónody Béláné Mihály Ágnes Ph 1956 Péley Iván dr. Ko 1947 Pirisi Péter Gy 1979 Rékási Zoltán Dr Ph 1980 Roll István Ph 1960 Sasvári Géza Gy 1961 Szemerjay Tamás Pécs 1966 Tóth Zsolt dr. Ph 1986 Török József dr. Ph 1956

Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma mű.tanár, szaküzemgazd., koll. felügy. Pannonhalma teológiai,főiskolai, gimnáziumi tanár Pannonhalma teológia ,lelkipásztorkodás Pannonhalma településszoc., gondnok, prefektus Pannonhalma Pannonhalma levéltáros csökkentett időben Pannonhalma tervező, felügyelő Pannonhalma tanár Pannonhalma mg. Techn. Pápa körzeti orvos Pápa Pápa Pápa okl. erdőmérnök, erdészeti igazgató Pápa Pápakovácsi üzemszervező, üzemgazda, ált. lakatos Páty igazgatási osztályvez. Pécel gyermekorvos, neopatológus Pécs matematikus, informatikai cégvezető Pécs Pécs traumatológus-kézsebész Pécs igazgató Pécs tanársegéd Pécs autószerelő Pécs Pécs jogász Pécs Pécs építész tervező, beruházó Pécs vegyész, neurobiológus Pécs web programozás Pécs geofizikus mérnök Pécs szociális szervező Pécs foglalkozás egészségügy Pécs közgazd. diploma Pécs okl. közgazda, gazd. vezető Pécs gyógyszerész Pécs belgyógyász, nephrológus Pécs neurológus, radiorológus Pécs Pécs orvos-tanársegéd Pécs bányamérnök Pécs újságíró Pécs egészségügyi Pécs postafőfelügyelő Pécs orvos Pécs fogtechnikus Pécs anatómia, szövet és fejlődéstan, egy. docens Pécs vill. üzemmérnök Pécs mérnök, közgazdász Pécs fogtechnikus Pécs szívsebész Pécs állatorvos Pécs mentőszakápoló, eü. gázmester tanár takarmánykeverő matek-fizika tanár, teológus-hittanár teológus, tanár, perjel

300

Gy So Ph Ph Gy Ph Gy Ptl Gy Ph Ph Gy Gy Bp Ph Bp Gy Gy Ph Ph Gy Ph Gy Gy Gy Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Gy Ph Gy Gy Gy Gy Gy Gy Ph Ph Ph Ph Ph Gy Gy Ph Gy Ph

1970 1951 2003 1957 1972 1983 1991 1975 1985 1977 1969 1994 1981 1945 1981 1946 1950 1966 1968 1960 1985 1978 1950 1945 2006 2003 1957 2004 1990 1965 1986 1954 1990 2007 1996 2006 1975 1979 1969 1968 1985 1996 1980 2003 2005 2006 1966 1957 1981 1966 1982 1991 1994 1967 1941 1960 1976 2002

katolikus pap bánya- és földmérnök építész-tervezőművész kertmérnök, kertépítés, városgazda plébános teológus, jogász, tanár

Pécs Pécs Pécs Pécs Pere Pilis Piliscsaba agrármérnöki egy. hallgató Piliscsaba levéltáros, egy. docens Piliscsaba elemző Piliscsaba Piliscsaba-Klotildliget egy. hallgató Piliscsaba-Klotildliget Piliscsaba-Klotildliget nagym.szám.gép telep.-terv., proj.mérn. Pilisvörösvár üzemgazdász,banktisztviselő Pilisszentlélek ált. szakorvos Polgárdi Pomáz villanyszerelő, raktárvezető Pomáz fizikus Pomáz Pomáz gépkocsivezető Pusztaszentlászló faipari üzemmérnök, egyéni vállalkozó Pusztavacs okl. könyvvizsgáló Rábacsécsány vill.mérnök Rábacsécsény Rábakecöl hallgató Rábatamási belgyógyász+háziorvos Rácalmás egytemi hallgató Rácalmás restaurátor Ráckeresztúr irányítástechnikai mester Ráckeresztúr matematikus, oktató, egy. docens Ráckeve fogorvos Ráckeve okl.közgazdász, egy. adjunktus Ráckeve Ráckeve jogász Rád Rajka IT igazgató Ráksi elektronikai műszerész Ravazd külker ügyintéző,16 évig polgármester Ravazd szül.-nőgyógy., családorvos szakorvos Sajószentpéter állatorvos Sárbogárd Sárkeresztes erdész Sárvár vill.mérnök tanuló Sárvár Sárvár Sárvár vízügyi szakmérnök,szakértő Sárvár mezőgazd. mérnök Sásd bíró Sátoraljaújhely görög katolikus lelkész Sátoraljaújhely hivatásos rendőr Simontornya Siófok egy. hallgató Siófok okl. gépészmérnök Siófok Siófok okl. gáz- és olajmérnök Siófok építész tervező Siófok minőség- és környezetirányítási előadó Siófok

301

TAGSÁGUNK – I.

Varga László dr. Zachár Gyula Zagorácz Márk Zalay Buda Varga Gábor sac. Fülöp Tibor dr. Bélik István Katona Gyuláné özv. Rácz György dr. Ujváry györgy Csíky Gábor Csíky Gábor Varga Barnabás Wiesner Jenő Dénes Gyula Füleky Tibor dr. Dely Ernő Erb Ottó Valér Ézsöl György dr. Szép Ferenc Horváth János Puhr Károly Novák Antal Kiss Imre Tuba Gyula Tálos János Gádory Elemér dr. Zsedrovits Tamás Herkli Ákos Herkli Antal Miskei Antal dr. Novák Jenő Podruzsik Szilárd dr. Viski Kornél Farkas Ramón dr. Sándor Zoltán József Fonai Tibor Jánoski Miklós Samu László Jeviczki Simon dr. Pátzay József dr. Konkoly Manriko dr. Hunyadi Géza Kóbor András Németh Ádám Németh Balázs Pup Vilmos Szabó József Angyal Ernő dr. Damjanovics József Boros János Tamás Gigler András Guzslován Lajos Láng András Leitner Jenő Meggyes Gábor Ripszám János Schell Tamás

R EGISZTRÁCIÓ

Varga Gyula István Varga Lajos dr. Gelencsér Ferenc dr. Horányi György Horányi Márton Kerekes László Ludvig Rezső Répási Erik Zoltán Ugron András Ugron Béla Rémai Dániel Andrássy Péter Balogh Gyula Baráth Zoltán Bella Móric Benedek Bognár Béla dr. Bősze István Czingráber András Dénesfalvy József özvegye Divós Lajos dr. Erdélyi Géza Filep Gyula Fülöp István Dr Galgóczy László dr. Gayer Ferenc Gosztonyi Miklós Gyűrű László Hatos László Hencz Gyula Hoffer Lajos dr. Horváth Imre Horváth János Horváth Ottó Horváth Róbert Károlyi György dr. Kiffovics Alajos Kis Horváth János Kiss Gyula Kiss Róbert dr. Koloszár Gábor Kőhalmi Kornél Kőmíves Pál Kubinszky Mihály Dr Kuntz Zoltán Langer Ágnes Lepp Pál Märcz Ferenc Mozsolits Imréné Nagy Tihamér Németh Csaba Németh Csaba dr. Németh Isván dr. Németh Jenő Orbán Aladár dr. Pálfy Aladár dr. Peresztegi Gyula Pete-Pikó Pál Rosenstingel Antal

Ph 1977 okl. építőmérnök, vízügyi szakmérnök,főtech. Siófok Ph 1954 sebész-anaest.-intenzív th üzemorvos Siófok Bp 1949 Solymár Ph 1986 kereskedő Solymár Ph 1983 könyvvizsgáló, közgazdász/CMC Solymár Ph 1956 közlekedésmérnök Solymár Bp 1952 aranyműves mester Solymár Ph 2007 Solymár Ph 1966 építész, településmérnök, szakértő Solymár Ph 1964 épületgépész Solymár Ph 2006 Somlóvásárhely Ptl Pártoló középiskolai tanár, ny. szaktanácsadó Sopron Gy 1978 rendszertervező mérnök, informatika Sopron Pp 1948 tanár, gimnázium igazgató Sopron Ptl Pártoló Sopron Pp 1940 középiskolai magyar-francia tanár Sopron Kg 1945 Sopron Gy 2003 ügyvédjelölt Sopron So 1943 Sopron So 1951 laboratóiumi szakács Sopron Ph 1962 ált. kertészmérnök, szőlő és bortermelés Sopron Ph 1975 távközlési és automatizálási üzem mérnök Sopron So 1948 reumatológiai akupunktőr Sopron So 1944 Sopron Kg 1949 geofizikus Sopron Gy 1974 újságíró Sopron So 1950 Sopron Ph 1974 gyárigazgató Sopron Ph 1981 hitoktató Sopron Ph 1958 főorvos Sopron Ph 1968 sac.,plébános Sopron Ph 1955 üzemmérnök Sopron Gy 1975 Sopron So 1945 okl.bányamérnök, olajmérnök Sopron Ph 1968 kórházi főorvos Sopron Gy 1974 gazd. üi Sopron So 1948 okl. gépészmérnök, tervezőmérnök Sopron Ph 1966 gépészmérnök Sopron Ph 1985 orvos, neurológus, ideggyógyász Sopron Gy 2005 Sopron Ph 1995 Sopron So 1949 gépésztechnikus Sopron Bp 1945 Sopron Ph 1974 pszichoped., újságíró, gyógyped. Sopron Ptl Pártoló tan., családi múzeumtulaj. (Zettl-Langer gyűjt.) Sopron Ph 1988 közgazdász, költségvetés Sopron So 1948 geofizikus, tudományos kutató Sopron So 1951 Sopron Gy 1970 szakközgazdász, agrármérnök, falugazdász Sopron Gy 1984 informatikus, rendszerfejlesztő Sopron Gy 1989 sebész-haematologia Sopron Gy 1974 Sopron Cdm1948 technikus, MÁV tisztviselő Sopron So 1949 okl. földmérőmérnök, tudományos kutató Sopron So 1947 laboratóriumi szakorvos Sopron Ph 1976 Sopron Gy 1980 elektrikus Sopron Ph 1962 műszaki ellenőr Sopron

302

Gy 1971 távközlési szerviz-mérnök Sopron Ph 1992 Sopron Gy 1964 forgalmi szolgálattevő Sopron Ptl pártoló Sopron Gy 1968 sörgyártó Sopron Ph 1982 vill. mérnök Sopron Ph 1976 szakorvos, szülész-nőgyógyász Sopron Gy 1949 okl.erdőmérnök Sopron Tb Sopron Gy 1990 közgazdász, tanár Sopron Ptl Pártoló Sopron Ph 1965 okl. mentőtiszt Sopron Gy 1969 plébános Sopron Gy 1975 sebész, gasztroenterológus Sopron So 1954 Sopron So 1948 Sopron Gy 1997 szakközgazdász, tanársegéd Sopron Gy 1971 híradásipari, biztonsági munkatárs Sopron Ptl 2000 közgazdász, kereskedő Sopron Ph 1967 okl. épületgépész mérnök, magántervező Sopron So 1951 egyetem geofizikus mérnök, kutató prof. Sopron Gy 1947 lelkész, plébános Sopronhorpács So 1948 növénynemesítő genetikus Sopronhorpács Ph 1976 vill.mérnök, szervezésvezető Sopronkövesd Ptl Pártoló kertészmérnök, gyümölcstermelés Sopronnémeti Ph 1998 gép.mérnök, rendszergazda Sülysáp Ph 1967 Sülysáp Ph 1985 agrármérnök, hírközlési hálózat tervező Sülysáp Ph 2008 Szabadbattyán Gy 1965 agrármérnök-tanár,pedagógus Szakmár Ph 1956 Szakmár Pp Szany Gy 2006 tanuló Szany Ph 1987 neurológus Szár Ph 1980 műszaki o.vez. Szederkény Ph 1952 matematika-fizika tanár Szeged Ptl Pártoló tanár Szeged Gy 1997 molekuláris biológus, genetikus Szeged Ph 2008 Szeged Ph 2006 tanuló Szeged Ph 1965 Szeged Ph 2007 Szeged Ph 2006 Szeged Ph 1983 orvoslátogató Szeged Gy 1958 GK. vezető, kürtművész Szeged Gy 1974 kánonjogász, rektor Szeged Gy 1985 nevelőtanár, oktatásszervező Szeged Ph 1989 belgyógyász-gasztroentenológus Szeged Ph 1954 gyógyszerész Szeged Ph 1967 informatikai-szervező Szeged Ph 2008 Szeged Ph 1980 teológus, pap Szeged Ph 1974 Szeged Gy 1974 közgazd. szakokl. mat., operation manager Szeged Ph 1998 jogász, bírósági titkár Székesfehérvár Ph 1988 Székesfehérvár Ph 1994 ügyvéd Székesfehérvár Ph 1994 jogász (APEH) Székesfehérvár

303

TAGSÁGUNK – I.

Rozsonits István Simó István Smuk János Sólymos Istvánné Szabó István Szijártó Zoltán Szilveszter Péter dr. Szodfridt István Dr. hc.Dr. Szokolay Sándor Tirnitz Tamás Trinitz Józsefné Tuba Jenő Turner Lajos sac. Varga József dr. Vas (Wanek) László Vas-Wanek László Vereskuti Bálint Vitéz Zoltán Vörös Balázs Zambó István Verő József dr. Erdész Ferenc Sedlmayr Tamás Ölbei László Eggenhofer Tamás Dinnyés Tamás Gebauer Béla dr. Palásty István Gajda Cecilián Bogár István Tóth Károly Dekovics Sándor Funtek Milán May Zsolt dr. Pálinkás Attila Atlasz Henrik Atlasz H.-né Lénárd Ágnes Baráth Ákos dr. Deák Bálint Deák Péter Horváth István Horváth Szilveszter Kálmán János Keresztury Imre Király István József Kovács József Körmöczi László Pálvölgyi Attila dr. Rákos Gyula Sebő Imre Szaplonczay Máté Szapolczay Miklós Szűcs László dr. özvegye Tuboly József Abért János dr. Alföldi László Bodnár Zoltán dr. Borián Bálint Gergely dr.

R EGISZTRÁCIÓ

Danner-Stipkovits Gerhard Donáczi Béla Dömötör Pál Fitz Jenő dr. Gaál György dr. Gyenes Szilárd dr. Hetyey György Horváth Gellért dr. Kádár Sándor Katona Gábor Kuslits Ferenc Nobilis Márió Pallós Lajos Pósfai László sac. (szalézi) Rórh Péter Schrenk Gyula Sebestyén Balázs Sillinger Tamás dr. Sumbszky Gábor Szekér Miklós Szendrő Péter Szőke Géza Torbágyi Zoltán Tóth Béla Világosi Gábor dr. Zseli Miklós dr. Busics György Buzás Antal Endrődi István Gál László Korzenszky Emőd dr. Petrits Péter Petrits Szilveszter Piliskó Ferenc Szí Vince dr. Ulrik Ferenc Varga József dr. Elischer Ádám dr. Károly István dr. L. Kecskés András Prokopp László dr. Schramkó Péter Szakács Áron Imre Szende Béla dr. Temesi Balázs Vajda Ádám Wáczek Frigyes Aporfi László Németh Zoltán sac. Pácz Gábor Kurcz Ferenc Felber Gyula Kún Józsefné Sz. Fürcht Mária Rajczy András Sterl József Czaki Károly dr. Raffay Tamás Simon József

Ph Ph Ph Bp Ph Ph Ph Ph Gy Ph Gy Ph Ph Eg Ph Ph Gy Gy Ph Gy Kg Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Ph Gy Gy Ph Ph Gy Ph Ph Bp Ph Bp Ph Ph Bp Ph Ph Ph Gy Gy Gy Gy Ph Cs Cs Gy Ph Gy Eg

1959 1974 1966 1939 1972 1986 1999 1998 1965 2008 1969 1984 1961 1942 1998 1970 1992 1983 1994 1969 1948 1983 1975 1981 1974 1994 1994 1964 1963 1982 1966 1993 1992 1967 1993 1972 1979 1998 1939 1960 1949 1982 1999 1954 1971 2002 1967 1951 1973 1978 1985 1984 1951 1950 1967 1970 2006 1942

okl.épít.mérn., okl vasb. szerk.sz.mérnök személy és vagyonőr közgazda ókortört., régész, megyei múzeum ig. erdőmérnök, főerdőfelügyelő fogorvos német-történelem tanár jogász, szakértő (Országgyűlés Hivatala) számítástechnikus

Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár építőanyag nagykereskedés Székesfehérvár papnövendék Székesfehérvár vill.mérnök Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár RTV műszerész, szakszerv. ügyvivő Székesfehérvár Székesfehérvár ortopéd sebész Székesfehérvár Székesfehérvár szállodavezető, parképítő Székesfehérvár technikus, építésvezető Székesfehérvár vill. üzemmérnök, számítástechnikus Székesfehérvár vasúts, programozó Székesfehérvár közgazdász Székesfehérvár ügyvéd, országgyűlési képviselő Székesfehérvár jogász Székesfehérvár project manager, építész tervező Székesfehérvár* okl. könyvvizsgáló Szekszárd okl. gépészmérnök Szekszárd pedagógus, fiókvezető Szekszárd állatorvos, igazgató-főállatorvos Szekszárd szíjgyártó, gyertyaöntő Szekszárd cukrász, mézeskalács készítő Szekszárd Szekszárd orvos Szekszárd techn. gázszerelő mester, cégvez. Szekszárd szülész-nőgyógyász szakorvos Szekszárd fogszakorvos Szentendre ügyvéd Szentendre lantművész, zenetudós Szentendre Szentendre középisk. tanár, könyvtáros, könyvrest. Szentendre idegenvezető, történelemtanár Szentendre orvos-phatológus Szentendre okl. közl.mérnök, nyilvántartási osztályvez. Szentendre joghallgató Szentendre gyógyszerész Szentendre Szentgotthárd plébános Szentgotthárd hitoktató Szentgotthárd Szentpéterfa mérnök-tanár, pedagógus Szigethalom Szigetszentmiklós olkeveles kohómérnök Szigetszentmiklós Szigetvár ügyvéd Szikszó Szilsárkány építőipari technikus Szob

304

Ph Gy Ph Ph Ph Pp

2007 1962 1992 1999 1969 1941

Cs Ph Gy So Kg Ph Ph Gy Ph Ph Gy Gy Pp Kg Gy Kg So Ph Gy Ph Ph Pp Gy So Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Eg Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Gy Gy Eg Ph Ph Ph Ph

1949 1963 1968 1947 1951 2007 1961 1973 1962 1978 1971 1962 1934 1940 1971 1952 1947 1970 1958 1957 1987 1948 1955 1950 2000 1958 1977 2008 1955 1984 2010 2011 1958 1970 1979 1988 1951 1958 1998 1959 1986 1972 2010 2006 1970 1948 2001 1998 1997 1993

jogász, igazgató jogász, bírósági fogalmazó állatorvos, kutatás sebész, háziorvos balneológiai tudományos kutató

Szolnok Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely

Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely logisztikai o.vez. Szombathely okl. építőmérnök Szombathely szállításszervező logisztikus Szombathely autószerelő Szombathely közlekedés mérnök, MÁV osztályvez. Szombathely MÁV főfelügyelő Szombathely Szombathely orvos Szombathely állatorvos Szombathely Szombathely teológus, pedagógus, musicológus Szombathely Szombathely tüdőgyógyász, részlegvezető főorvos Szombathely fogszakorvos Szombathely szőlőmérnök Szombathely mezőgazd. mérnök, erdőmérnök Szombathely tervező, nyugdíjas Szombathely Szombathely fotóriporter, mester Szombathely magasépítő üzemmérnök, épít. koord. Szombathely Szombathely manager Szombathely informatikus Szombathely Szomód Szomód tanár,főigazgató Szomor tervező mérnök Sződliget borász, pedagógus, mérnöktanár Szőlősgyörök fogtecnikus egyéni vállalkozó Tab középiskolai tanár, könyvtáros Tállya körzeti orvos Tállya Tállya szarvasmarha-e.ügyi szakállatorvos, m. állato. Tapolca Tapolca távközlési szaküzemmérnök Tapolca Tapolca Tapolca Tapolca fuvarozás Tapolca-Diszel gépészmérnök Tárnok aneszt. rezidens Tata Tata Tata Tata faipari mérnök, külker., bútorker. levéltáros állatorvos földmérő technikus

305

TAGSÁGUNK – I.

Kauker Dávid Andor Ferenc dr. Andor Szabolcs dr. Aurer tibor Czeglédy Ferenc dr. Cziráky József dr. Döbörhegyi Fné Monspart Xenia dr. Erdélyi Iván Feiszt György Füzi Gyula dr. Giczy József Góczán Bálint Gyuricza József Harangozó Bertalan Harkay Máté Hertelendy László Horváth Nándor Hülber Lajos Koczor László Lakatos Lajos Mugits Károly dr. Nagy János dr. Németh Gábor dr. Pem László dr PhD sac Plochmann Pál Prugberger Emil dr. Simon Tamás (István) Dr Sőth Ervin Stift László Takáts János Taródi István Tóth Imre Tóth László dr. Tóth Márk Tremmel János Varga Tibor Magyaros László Magyaros Tibor Bencze Lóránt dr. Bartha Gábor Dakos László Schulz Gyula Kiss Imre Sója Szabolcs dr. Sója Szabolcs Péter dr. Andrónyi Tibor dr. Cséri Tamás dr. Deli Ferenc Sötét Máté Zsoldos Gábor Said Dávid Lázár János Mihályi Ferenc dr. Magyaros Ferenc dr. Szabó Ákos Szabó Csaba Szabó Gergely Csanád

R EGISZTRÁCIÓ

Szabó Gyula Sándor Ph 1995 projektmanager Tata Mohi György Eg 1944 erdőmérnök Tatabány Domnanovich Tamás Kg 1949 latin-orosz tanár Tatabánya Hegedűs Balázs dr. Ph 1982 bíró Tatabánya Lengyel Ervin Ph 1998 Tatabánya Szomor Iván Eg 1954 elektroműszerész, bányagépészeti oszt.vez. Tatabánya Várpalotai Viktor dr. Ph 1993 közgazdász Tatabánya Lang Ferenc Gy 2000 árufuvarozói, beszerzési koordinátor Tét Barkó Gábor Ágoston osb Gy 2004 Tihany Korzenszky Richárd Ph 1959 Tihany Gerebenics Tamás Gy 1977 szervezetfejlesztési tanácsadó Tordas Hoós Flórián Gy 1989 szociálpedagógus, forgalmi o.vez. Torony Hoós Norbert Gy 1992 biztonsági őr, mobilposta kezelő Torony Marton István Ph 1963 plébános Tóthszerdahely Füzesi Sándor dr. Gy 1970 hatósági állatorvos Tótszerdahely Hajdu L.-né Szendrő Katalin dr. Cs 1951 foglalkozástan, szakorvos Törökbálint Herszényi Bálint Ph 1966 gépészmérnök, közgazdász Törökszentmiklós Kuti József Ph 1973 vill. üzemmérnök, informatikus Tura Sára Attila Ph 1984 tanár Tura Sára Mihály Ph 1969 üzemgazda Tura Vasas András Gy 1979 környezetvédelem, köztisztviselő Tura Dukán Gergely Ph 1998 közgazdász Úrkút Doroszlay László Gy 1995 ügyvezető Üröm Laczus Géza Ph 1958 rendsz.techn.szakmérnök, mech.műszerész, kántor Vác Nagy László id Gy 1965 gyengeáramú üzemiskola, rendszergazda Vác Papp Miklós Ph 1979 áldozópap, paróchus Vác Zavetz József Ph 1956 Vác Zoltai György Ph 1962 mezőgazd. gépészmérnök Vác Schönberger René Ph 2011 Vág Torma Péter Gy 2006 Vág Urban Tibor Ph 1984 optikus, pénzügyi tanácsadó Vaskút Zágorhidi Czigány Ákos Gy 1992 szervezőmérnök, ügyvezetés Vasvár Németh Ottó Ptl pártoló raktáros Vaszar Németh Péter Gy 2003 Vaszar Varga Dezső Ph 1977 vagyonkezelő Vasszécseny Dobos Imre Bp 1938 Vép Török Szabolcs dr. Ph 1989 gyermekgyógyász, egy. oktató Veresegyház Gyöngyösi Gábor dr. Ph 1984 belgyógyászat, háziorvos Vértesszőlős Balatoni László Gy 1974 vállalkozó, irodagép Veszprém Bálint Bánk Ph 1976 Veszprém Bischof Péter Ph 1975 építőmérnök, műszaki ellenőr Veszprém Bodor Endre dr. Bp 1939 egy. tanár Veszprém Bodor István Ph 1957 Veszprém Bohon Tibor Ph 1960 népművelő, könyvtáros, történelemtanár Veszprém Böröcz Ferenc Gy 1961 rádió-tv műszerész, munkavédelmi vezető Veszprém Csiz András Ph 1999 okl. közgazdász Veszprém Dolinka József Gy 1974 Veszprém Godzsa József dr. Ph 1967 mérnök analitikus Veszprém Gubicza László dr. Ph 1969 vegyészmérnök Veszprém Hark Ferenc dr. Bp 1951 rheuma-, fizikother., balnother. szakorvos Veszprém Illy József Ph 1955 üzemmérnök Veszprém Kátai Gergely Gy 1972 munkavállalási tanácsadó Veszprém Körmendi Gábor Gy 2005 Veszprém Krámli Péter Gy 1982 Veszprém Márfi Gyula dr. Ph 1962 lelkipásztor, egyházi vezető, veszprémi érsek Veszprém Mohilla Rezső Gy 1949 egy. docens Veszprém Nemes Ákos Ph 2008 Veszprém Novák Árpád Ph 1980 vill.mérnök Veszprém

306

Pp 1950 okl. gépészmérnök Veszprém Ph 1960 o.vez. orvos Veszprém Ph 1973 erdőmérnök Veszprém Ptl Pártoló okl. erdőmérnök Veszprém Bp 1951 rheuma, fiziko, balmotherapia Veszprém Ptl 1941 okl. bányamérnök Veszprém Bp 1950 Veszprém Eg 1939 jogtanácsos Veszprém Ph 1991 róm. kat. lelkész Veszprém Ph 1975 lelkész, plébános Veszprém Ph 1978 vezetékes távközlés, területi vezető Veszprém Gy 1983 Veszprém Pp 1939 adóellenőr, adócsoport vezető Veszprém Kg 1969 építőmérnök, kult. manager, múzeumig. Veszprém Gy 1982 Vitnyéd Pp 1943 Zalaegerszeg Gy 1976 Eu-s pályáz.kész.-bel. auditor, min.ügyi vez. Zalaegerszeg Ph 1953 ipari technikus, erősáramú technikus Zalaegerszeg Gy 1969 orvostudományi Zalaegerszeg Gy 1975 matematikus, főiskolai oktató Zalaegerszeg Cs 1951 Zalaegerszeg Gy 1973 építőmérnök Zalaegerszeg Ph 1969 munkavédelmi technikus Zalaegerszeg Ph 2007 Zalaegerszeg Gy 1995 orvos,urológus Zalaegerszeg Ph 1977 színművész, kulturális szervező Zalaegerszeg So 1949 körzeti orvos, üzemorvos Zalaegerszeg Ph 1966 okl.közgazdász, bérgazdálkodási vezető Zalaegerszeg Ph 1961 agrármérnök Zalaegerszeg Ph 1992 fogszakorvos Zalaegerszeg Ph 1965 jogász, igazságügyi szakértő Zalaegerszeg Pp 1942 agárménök Zalaegerszeg Ph 1984 művelődésszervező, távközlés Zalaegerszeg Ph 1947 röntgen-szakorvos Zalaegerszeg Ph 1971 közgazdász, inf. rendszerszervező Zalaegerszeg Gy 1992 káplán Zalaegerszeg Ph 1975 szemorvos Zalaegerszeg Gy 1966 Zalaegerszeg Ph 1965 Zalaegerszeg Ph 1974 jogász, elnök-vezérigazgató Zalaegerszeg Ph 1971 Zalaegerszeg Gy 2004 Zalagyömrő Pp 1943 MÁV dolgozó Zalaszentgrót Gy 1950 vízépítő mérnök, út- és vízépítőtervezés Zebegény Ph 1955 Zirc Ph 1959 Zirc Ph 2009 Zirc Ph 2007 hallgató Zirc Ph 1969 fogszakorvos Zirc Ph 1984 orvos,sebész Zirc Ph 1974 rendész-tűzrendész, raktáros Zirc Ph 1975 mérlegképes könyv., adótanácadó Zirc Ph 1974 Zirc Ph 2006 animáció Zsámbék Ph 2002 Zsámbék Ph 1975 környezetvédelmi szakmérnök Zsámbék

307

TAGSÁGUNK – I.

Pordán Mihály dr. Rednik András dr. Schumacher István Sonnevend Imre dr. Stark Ferenc Szabó János Szentirmai István dr. Takács István dr. Takáts István sac. Tóth Gyula Üregi Sándor Varga Endre Veiland László Gyulaváriné Lovassy Klára Rabi István Bolla István dr. Bundics Antal Csertán Ferenc Győri László dr. Hornung Tamás Jenvay Lóránt Kaizer Jenő Kakas József Kéri Zsombor Csaba Kozma-Bognár Tamás Major Zsolt Marx Gyula dr. Módos Tibor Németh István Németh Tamás dr. Paksa István dr. Pálhidai Rezső Podlovics Péter Schlemmer Tamás Simon László Szalai Attila sac. Szalczer Lajos dr. Takács Béla Tompos Imréné Tóth László dr. Tótmárton Tamás Könnyid Krisztián Vattay László Károlyi Sándor Ambrus József, -né Dr. Detre Ferenc Kondora László Kondora Zoltán Kőváry György dr. Mohay József dr. Rimai János Schreindorfer Károly Vörös Kálmán Kungl György Tamás Moldovai Márton Álmos Pataki András

R EGISZTRÁCIÓ

Külföldön élô társaink

Név rövidítés é.ideje foglalkozás/végzettség település Ádám György Ko 1941 Bratislava SK Adamovich László Dr So 1940 tanszékvez. prof., erdőmérnök Vancouver Can Alex László dr Ph 1955 Bonn D Altvater Paul Dr Ph 1970 sebész, felülvizsgáló orvosszakértő Stuttgart D Babos János Bp 1945 vegyészmérnök St. Catharines Can Bács Aurél So 1951 építészmérnök Zürich CH Bagó Zoltán dr Ph 1990 szakállatorvos-pathológus Bécs(Wien) A Bajkó Ervin Antal Gy 2009 Gyergyáditró RO Balázs Béla Kg 1950 okl. olajmérnök, üzletember Calgary Can Bánsági-Amend László Bp 1947 elekt.érnök Emmering D Baumann Tibor dr. So 1950 fizikus, management Freiburg D Bedő Miklós Bp 1950 mérnök Hisings Backa S Boross Kálmán So 1951 Ondenhoorn NE Czapáry Miklós Ph 1947 hites könyvvizsgáló, accountant Elmvale ON Can Csáthy Tamás Bp 1949 Thornhill Can Cséry Viktor dr. Ko 1947 Komarno SK Csősz János Cs 1953 gépészmérnök Randburg ZA Danielfy Tibor Bp 1949 belső-építő, építészmérnök Boulogne F Dénes Tamás Ph 1958 építőmérnök Toronto Can Derényi Jenő So 1950 mérnök, egyetemi tanár Toronto Can E. Berty Tamás Bp 1949 gépész, vegyészmérnök, foly.terv. mér. Tustin USA Emődi Sándor Gy 1950 West Orange USA Erdődy Imre Ph 1957 bankár München D Erdődy László Ph 1956 München D Faltin Henri Ph 1951 Geneve CH Fischer G Tamás 1949 Des Moines USA Gőgös Béla vitéz Pp 1943 elektronikus mérnök Gainesville USA Gyermek István Bp 1949 műv.tört., egy. tanár, múzeum ig. Stockton USA Habsburg von, Otto dr. Tb politikus Pöcking D Hamság Ernő Bp 1948 vegyészmérnök-konzultáns Vulbens F Háry Dezső Pál Lajos Gy 1948 Frauenfeld CH Heszky Sándor Gy 1945 Johanneskirchen D Horony Csaba Gy 2006 tanuló Dunaszerdahely SK Jancsó Alexander Ko 1947 Komarno SK Jantyik Pál Ph 1974 technikus/programozó Stockholm SW John J. Alpar Md So 1944 ophtamology Amarillo USA Juhász László dr Gy 1952 jogász, újságíró Forchtenstein A Kemenes Otto Bp 1939 Wollstonecraft Sydney AUS Keresztes Imre dr Ph 1948 CH Kertész Imre Dr Bp 1939 szülész-nőgyógyász Aix-en-Provence F Kéry László András Gy 1953 sp. kém. gyárak építése, ny. önálló mérnök Basel CH

308

Név

rövidítés é.ideje foglalkozás/végzettség

Kiskéry Lóránd Kommenda Lajos Koncz Otto dr Kondor Lajos Kosa András Lámfalussy Sándor Lékai Róbert Lőrincz Balázs Bendegúz dr Markovics Róbert Marossy Otto Mihályi Géza Molnár Attila Molnár Miklós Mondovits István Morandini Tamás Morvay Pál Dr Nagy Álmos István dr. Nelhiebel Gyula Niszler László Nónay Tamás Panek Ödön Pattantyús - Á. Tamás Paulovits Imre Perlaki Ferenc dipl. ing. Piatrd Antal Pinezich Ákos Pogátsa-Murray József dr Polgár Károly Polgár Kornél Prokopp Sándor Rész Albert dr Richter Vladimir Rudan Péter Ruman Elenóra Rybach László Sasvári László dr Satmári-Satmer Ferenc Scitovszky Tamás Siposs Klára Sodro László Géza Stipsicz József Szalai (Sailer) Mihály Szalay Ferenc Szarka László dr Szirbik Albert Tarczay Tibor Thomay László Tibold Ferenc Tittel Oszkár Vaszary László

Ph Kg Ph Kg Inns So Bp Ph Eg Eg Ph Bp Bp Gy Ph Bp Gy Eg Eg Bp Bp Gy Bp So Eg So Gy Eg Gy Bp Ko Bp Ph Ko So Bp Gy Bp Ko So Ph Kg Ph Ph Ph Bp Kg Gy Bp Gy

1953 1944 1956 1948 1949 1947 1948 1992 1946 1942 1948 1949 1945 1950 1952 1935 1985 1949 1948 1944 1939 1951 1951 1940 1947 1950 1947 1947 1943 1946 1943 1937 1957 1946 1953 1939 1947 1940 1946 1950 1957 1951 1953 1953 1998 1943 1953 1950 1954 1954

település

Bern könyvkiadói alkalmazott Wien fogorvos München sac. Fatima vegyész Sarzeau Lasne (Ohain) elekt.mérnök Fishkill, NY fül-orr-gégész, fejnyaksebész Queensland Wien mechanical eng. Sarasota Róma elekt. mérnök Waitsfield VT közg., üzletember, szőllész Piedmont egyetemi könyvtáros Bruxelles közgazd. AU.DE L'EXPOS UNIU 8/5 ügyvéd Toulouse agykutató Chichester Verviers lelkész, munkás Stúrovo várostervezés North Vancouver könyvszakértő, adószakértő Ottawa elektronikus mérnök Ann Arbor okl. gépészmérnök Köln Eisenstadt Bratislava geofizika 80209 Denver állatorvos Egling Nové Zámky okl. építészmérnök Voorburg Eching/Vilcht bírósági sz.értő: növ.véd.,bakterológia Stuttgart München geológus Wien Komárom geofiz., cégvezető, prof. emeritus Küsnacht ügyvéd Lausanne öntödei form. anyagok kut.-fejl. Schaffhausen Verdun Qc gyógyszerész Komarno közgazdász Bruxelles gépészmérnök, gyártervező Zürich okl. mérnök Nürtingen villanyszerelő, tervezőmérnök Ilvesheim gyógyszerkutatás Basking Ridge 24430 Ada szálloda és club management Droebak Montreal QUE. NY-14052 USA Wiesbaden repülőgép mérnök Zürich

K ÜLFÖLDÖN

309

CH A D P F B USA AUS A USA I USA Can B B F USA B SK Can Can USA D A SK USA D SK NE D D D A SK CH CH CH Can SK B CH D D USA Yu N Can USA D CH

ÉLÕK

Tagságunk – II. Mindazok adatai, akiktől még várjuk a felhatalmazást a részletesebbb adatok közlésére.

R EGISZTRÁCIÓ

ABC-SORREND SZERINT RENDEZVE

(Grudl József) Zsávolya Zoltán Ábrahám András Ács András dr. Agárdy László Ágh Zoltán Albert Mihály Almássy Endre Alpár Geyza ev. lelkész Alpár János dr. Andréka Bertalan dr. Andrónyi László Ankerl Géza dr. Antal Géza sac. Aradi István Arató Péter Árpásy Endre dr. Artner Péter sac. Árvai István sac. Atkári Ferenc Ba Milán Babics László Babik József László Babik Zoltán Babócsi László Baboth Gergely Bachmann Zsolt Bács Tamás Bacsik Dávid Bacsik Tamás Bácskay Miklós Baján Géza dr. Baján György dr. Baján László dr. Baji Ákos Bakó Áron Bakos György Bakos Péter Bakos Tibor Balázs László Bálint Béla

Gy Gy Gy Gy Gy Ptl Bp So So Gy

1986 2006 1973 2006 1928 1950 1943 1944

1991 So 1950 Ph 1966 Ph 1988 Gy Gy Gy Gy Ph Ph Cs Cs K Gy So Gy Gy Ph Ph Ph Gy Ptl Ph

1956 1993 1992 1982 2006 1957 1954 1952 1948 1997 2006 1954 1998 1970 1952 1959 1981 2006 2006 1962

Pp 1948 Gy 1992

Balogh Gyula Balogh Jenő Balogh Lajos Balogh László Balogh László Balogh Zoltán sac. Bancsó Máté Bandinter Tamás Bankó Károly Bánsági Béla Baracsi Gábor Baranyai Tamás Barasevich Péter Barassevich Antal Barassevich Péter Bárczy Zoltán Bari József Baross Dénes dr. Barta József dr. Bártfai István Bartha István dr. Básthy Béla Básthy Tamás Básthy Zsolt Bata Nándor Báthory Gábor Baumann Pál Bazsinka Mihály Becherer András SVD sac. Becsei Lajos Belák Péter Béli László dr. Bella Gábor Bellér Lajos SVD sac. Bencze Pál dr. Bencsics Miklós Bende Györgyné Bardocz Julianna Bendesy Gyula Bene László dr. Benedetti Tibor dr.

310

Ph Pp Gy Pp Ph Ph Gy

1955 1942 1973 1943 1968 1965 2004

Gy 1945 Ph 1977 Ph 2006 Ph Ph Ph Ph

1980 1982 1967 1980

Ph Bp Bp Ptl Ptl Gy Ph Ph So Ph Kg Ph Ph Ph Gy Kg Ph Gy Ko Bp Gy Gy

1980 1950 1936 1990 1993 1999 1946 2006 1952 1972 1993 1971 1990 1949 1949 1976 1939 1950 1984 1948

Ph Gy Ptl Ph Gy Ph Ph Bp Gy Ph Ph Bp Gy Ph Gy Gy Gy So Kg Ph Ph Gy Bp Ptl Ph Ph

1983 1986 1991 2006 1979 1989 1949 1972 1974 1941 1967 1978 2006 1978 1977 1953 1945 1980 1969 1957 1948 1980 1965 2009 1950 1964 1965 1938 1973 2003 1961 1988 1943 1950 1954 1973

Kg Ph Ph Ko Gy Gy Gy Ph Pp Gy Ph Ph Ptl Gy 1966 Kg 1945 Ph 1999 Ph 1983 Ph Gy Ph Gy Ph Gy Ph Kg Ph Gy Gy Ptl

1966 1985 1971 2006 1964 1940 1967 1948 1964 2000 1938

Bosnyák Ede Bozsaki Gábor Bózsik András Bózsik Béla Pál dr. Böde Flórián Böjtös Ferenc Bőr Péter Böröcz Csaba Böröcz Gergely Böröcz László dr. Bősze Béla Bősze Tamás Breglovics Bence Breglovics Tamás Bucz Hunor Budavári Miklós Budavári Solt Bujda Miklós Bujdos Béla Bujdosó Géza Bukits Miklós Bukits Norbert Burián László sac. Burián Miklós Búza Kristóf Bükkfalvy János Czár Csaba János Czémán Miklós Czigány István Czigler Ágoston Cziky László Cziráky Antal Czömpöly Tamás Csabai László Csala Benedek Csanády Zsolt Császár Péter Cséfalvay Gyula Cseh Gellért György dr. Csehi Lóránt Csenár Márton dr. Csere Márton Cserháti Balázs István Csermák András Csermely Szabolcs Csernus Zoltán Cserpán Imre Csiba Árpád dr. Csiba László dr. Csiba Tamás Csibi Imre sac. Csíky Balázs Csíky László dr. Csillag Kristóf Csizmadia István dr. Csizmazia Bulcsú Csizmazia Imre dr. Csonka Dénes

311

Bp Gy Ph Bp Ph Gy Ph Ph Gy Ph Pp Gy Gy Gy Ph Ph Bp Gy Gy Gy Gy Eg Gy Ph Ph

1950 2006 1989 1975 1982 1986 1998 1995 1998 1939 1956 2005 1967

Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Ph Kg Ph Ph Ph Ph Cs Ph

1966 2004 1943 1986 1954 1988 1991 1941 2001 1985 1965 1993 1980 1976 1972 1934 1965 1994 2006 1956 1967 2006 1974 1992 1991 1977 2001 1991 1998 1974 1950 1975

Ph Ph Ph Ph Pp Ph Ph Ph Gy Ph

1970 1982 1988 1997 1934 1978 1959 1992 1950 1998

TAGSÁGUNK – II.

Benke Kálmán Benkő András dr. Benkő István Zoltán Beőthe Tamás Zsolt dr. Berczi Ádám Beregi István gk. pap Beregi Péter Beregszászy Attila dr. Berkes László dr. sac. Berta László Bertalan Szilárd Bertalanffy (Bock) Tibor Ervin dr. Béry Géza Berzsenyi Gyula Berzsenyi Tamás Besenyei Pál Bicsár László sac. Bindes Ferenc sac. Biritz László dr. Birkus Imre Bíró Gáspár dr. Bíró József Biró Sándor Bitay István Bitskey Gábor Bizse Gábor Blaskó Bálint Boa József Boa László Bobok Tivadar Bocsekné Gesztes Zsuzsa Boda Imre Boda János Bodó János Bodor Csaba Bodrogközy György dr. Bódy István Boér Miklós dr. Bogárdi László Bogdán Kálmán Bogdányi István Bognár Géza dr. Bognár Károly dr. Bognár Melinda Bojtos Zsolt Bonta Kálmán Borbás László Borbély Barnabás Borbély József Borbély Tamás Born András dr. Borókai László Boronkay László Boros László Boros László Bors Péter dr. Borsos Ferenc dr. Borsos László

R EGISZTRÁCIÓ

Csonka Dénes dr. Csonka Nándor Csordás György Csúcs László dr. Csuka Pál Csukás László Csurgay Árpád dr. Csuti József Csutorás Attila Dalanics Zoltán gk. pap Dallmann László dr. Dallos Sándor Damjanovich Pál gk. pap Darvas Péter De Sommer József Deák András Deák András Deák Ferenc Deák Mihály Deák Sándorné Debrődy István Decze Tibor Csongor Decs István sac. Dely Dezső Demeter Gábor Denk Stefan dr. Déri Tamás Derzsy Tamás Dezse Péter OP Disztl Gábor Dobák Lajos Dobis Ervin SDB sac. (szalézi) Dobó Ferenc Tibor dr. Dobos András gk. pap növ. Dobos Becsei Apollónia Franciska Dobos Gábor Dobos István Dobos László Dolowschiák Tamás Domán Kornél Dombi Mihály Domokos György dr. Doroszlay Béla Doviscsák Tamás Draskovits Imre Drevenka Gusztáv Drevenka Róbert Dsida Ottó Dura Kornél Duschanek András Egri József sac. Egri Péter Elischer Zoltán dr. Élő Zoltán Endrődi József Endrődi Miklós Enzsöl Lajos Eördögh István dr.

Gy Gy Gy Ph Gy Ko Cs Ph Gy Ph Ptl Ph Ph Gy Bp Ph Ph Ph Ph Ptl Ph Ph Ph Ph Gy Gy Ph Ph Ph

1995 1992 1973 1960 1983 1935 1954 1963 1965 1987 1979 1962 1993 1945 1982 1997 1983 1985 1947 1973 1989 1969 1965 2006 1947 1984 1998 1990

Bp Eg Cs Ph Ph Ph Gy Gy Ph Gy

1946 1941 1952 2000 1953 1977 1970 1967 2002 2001

Ph Pp Ph Ph Cs Cs Gy Ph Gy Gy

1958

Ph Ph Ph Gy So Ptl

1963 2003 1966 1974 1931

1982 1955 1952 1952 1962 1989 2006 1968

Epinger Emil Balázs Erdei Sándor dr. Erdélyi Attila dr. Eredics Tamás dr. Érseki Gábor Eszter István Fábián Árpád dr. Fábián Bertalan Fábián István dr. SJ sac. Fábián Lóránt Fábián Péter Falus Imre (Henri Faltin) Farkas Gábor Farkas Gergely Farkas György Farkas László Farkas László Farkas László G. dr. Farkas László Pál dr. Farkas Roland Farkas Tibor Farsang László Fatalin Gyula dr. Fáth Gyula Péter Fáthné Szauer Margit Fátyol Tibor Fehér János dr. Fehér József Fehértói-Nagy Attila Kázmér Fehértói-Nagy Iván Péter Fejér László Előd Fekete András Fekete György dr. Fekete Gyula Fekete Imre dr. Fekete Imre dr. Fekete Miklós gk. papnöv. Fenyvesi Imre dr. Ferenczi György dr. Ferenczi Huba Ferenczy Géza Filiczky István dr. Finck Antal Findeiszné Bauer Zsuzsa Fisli István Flasch János Fodor Ádám Fodor Attila Fodor István Fodróczy Péter Fornet Béla dr. Földesi Ferenc Főző Mihály dr. Friedl Ferenc Fukszberger Imre Fülöp Géza Fülöp Viktor Fűri Ferenc

312

Ph Ph So Gy

1986 1984 1950 1980

Ph Ph Ph Pp Ph Ph Ph Ph Gy Ph Ph Ph Ko Kg Ph Gy Gy Ptl Bp So Ph Gy Gy Gy Ph

1967 1976 2003 1942 2001 2007 1950 1981 2006 1950 1984 1994 1934 1939 1993 1970 1974

Ph Eg Gy Eg Ph Ph Gy Bp Gy Ph Gy So Kg

1950 1948 1998 1952 1979 1991 1989 2004 1993 1945 1956 1946 1997 2000 1983 1940 1958 1962 1983 1945 1960 1991

Ptl Ph Ph Gy Ph Gy Gy So Gy Gy Gy Ko

2011 1991 1974 2006 1962 1980 1954 1942 1978 1957 2000 1945

Eg Ph Gy Kg Ptl Ph Ph Bp

1940 1966 1976 1948 1982 1963 1950 2003 1960 1945 2006 1936 1980 1958 1979

Gy Eg Ph Gy Gy Ph Gy Pp Pp 1944 Gy 1952 Ph 1990

Ph 1964 Ph 1968 Eg Ph Ph Gy So Ph Gy Ph Gy Kg Bp Ph Ptl Gy Gy Eg Ph Ph Ptl Ptl Ph Gy Bp Gy Ph Gy Kg Gy Ph Ph Ptl Ph Ph

2002 1984 1983 1950 1983 1960 1957 1989 1949 1949 1956 1970 1966 1945 1942 1989 1958 1955 1941 1952 1966 1960 1979 1952 2006 1967 1997 1997 1978

Gulybán Tibor gk. pap Günter Tamás Gyapay Dénes özvegye Gyapay Gábor dr. Gyarmati László Gyenese Zoltán Gyenge Lajos Gyóni András Gyökér András György László Györgyi János Györkös Imre dr. Gyurok Ernő Haász Csaba Hábel János Hack József Hadarits Vilmos dr. Hadnagy János dr. Hadobás Zoltán Hahn Oszkár dr. Hajós Bence Halász Ernő Halász Gábor Halmosi Róbert dr. Hanák József sac. Hancz Ferenc Hanusz Zsolt Hanvay Zoltán Hanzséros Sándor Harangozó Ferenc Harczi Dániel Hári Péter Harkay János Harmath Arisztid Sándor dr. Harmath Ede Harmath László Hárs Antal Harsányi Lehel dr. Háry Antal Hatos Iván Hatos J. Péter Hatos Tibor Hauberl Gergely László Hauzer György Hécz Lajos Hegedűs Odó OSB Hegyi János dr. SJ sac. Hegyi József Heidelsperger István sac. Heim Gábor Heintz János Heltai Nándor Herczku József Herszényi Imre Hetényi Gábor Héthársy Frigyes v. Hévei Jenő Hevér Zoltán

313

Gy 1968 Gy 1994 Ph 1947 PAXHU Gy 1962 So 1952 Gy 2006 Gy 1973 Ph 1990 Ph 1960 Ph 1975 Ph 1987 Ph 1981 Ph 1998 Ph 1982 Ph 1993 Ph 1973 Ph 1962 Ph 1991 Gy 1959 Ph 1996 Ph 1976 Gy 2007 Ph 1991 Gy 1970 Ptl Ph 1988 Ph 1998 Gy 1974 Kg 1954 Ph 2002 Ph 2006 Ph 1966 Bp 1938 Ph 1986 Ph 1972 So 1950 Pp 1949 Ph 1977 Ph Ph Gy 1968 Ph 1998 Gy 1970 Gy 1967 Ph 1978 Gy 1938 2008 Gy 1977 Gy 1979 Bp 1949 Gy 1945 Ph 1967 Ph 1968 Ph 1991 Bp 1946 Gy 1992 Ph 1981

TAGSÁGUNK – II.

Fűvessi József Gaál Győző Gaál Imre dr. Gaál Jenő P. SVD sac. Gádory Kira Gajda Péter Galambos Imre dr. Galambos János dr. Galántai Gábor Galba Béla Galla Endre dr. Galla Zsolt Gálos József sac. Gárdonyi György Gáspár Csaba Gáspár Károly Gasztonyi Károly dr. özvegye Gáti László Gauder Tivadar Gedeon Csongor Gedeon G. Péter Gedeon József Gedeon Péter Gelsey Erzsébet Genersich Sándor Gera Dániel Gera Ferenc Gerber István Gereben István Gerencsér Sándor Gergátz Elemér dr. Gergely Hugó Gérnyi József Gerzson Pál Ghéczy Iván Ghyczy Miklós dr. Gimesi István Miklós v. Ginzer Zoltán Góczán Károly Goda Károly sac. Goller Attila Gólya László dr. Gondi Ferenc Gosztonyi Károlyné dr.-né Gotthárd Dezső Gótzy Pál Gönczi Béla Göndöcs József Görhely Sándor Görhely Sándor Görög János Görög Sándor dr. Gősi Zsolt Grátzer Mihály Gregosits Balázs Greguss László Gríniusz Ádám dr. Gulyás Miklós dr.

R EGISZTRÁCIÓ

Hidvégi Imréné dr.-né Angyal Anikó dr.Gy1965 Hikó Lászlóné dr. Hirschmann Dávid Gy 2007 Hirschmann József Gy 1970 Hittnerné dr.-né Ivándy Ágota Ko 1941 Hlavicka Viktor 2007 Hódi Rezső Farkas Ph 1989 Hoffmann Ottó dr. So 1945 Holl Nándor Ph 1973 Holló (Bruckner) Tamás Kg 1940 Holló Szabó Lajos Ph 1983 Hollósy János dr. Gy 1937 Hollósy János dr. Ph 1949 Holtsuk Tibor Eg 1953 Honti Tamás Ph 2007 Hopp Viktor dr. So 1939 Horányi Tamás Ph 1990 Horn Gábor Ph 1980 Hornyák Levente 2008 Horogi Ottó Eg 1940 Hortobágyi Attila Gy 1994 Hortobágyi Károly Eg 1941 Horváth Andor Gy 1948 Horváth Balázs Horváth Dávid 2007 Horváth Dezső Gy 1942 Horváth Endre Ptl Horváth Endre ifj. Ph 1986 Horváth Ferenc Ph 1978 Horváth Ferenc v. prof. dr. Pp 1942 Horváth Gábor Ph 1960 Horváth Gábor Gy Horváth Gyula Horváth Gyula Ph 1998 Horváth Gyula dr. Gy 1978 Horváth Imre Ph 1989 Horváth István Gy 1959 Horváth István Sándor sac. Ph 1988 Horváth János Ph 1996 Horváth József dr. Gy 1976 Horváth Kornél Cs 1956 Horváth Lajos Csaba Ph 1981 Horváth Lajos dr. sac. Kg 1954 Horváth László Gy 1958 Horváth László Ph 1972 Horváth Lehel Gy 1966 Horváth Márton dr. Eg 1940 Horváth Mihály dr. Gy 1933 Horváth Miklós Ph 1968 Horváth Miklós Ph 1977 Horváth Sándor Gy 1994 Horváth Sándor dr. Gy 1971 Horváth Sándor dr. Gy 1977 Horváth Tamás Gy 1992 Horváth Tibor dr. Gy 1938 Horváth Tihamér Ptl Horváth Tivadar dr. Ph 1975 Horváth Vidor Kg 1950

Horváth Viktor dr. Horváth Zsolt Horváth Zsolt Hosszú István Hölczl Róbert Hujber Lajos Husvéth Sándor dr. Huszti Ádám Hutton-Mills, René Hülber Lajos Ifi Ferenc dr. Illés Pál Attila Ilniczky József Ilosvay Tamás dr. Illyés László Imre Béla Imrik Sándor Isztovics Dénes Iván László Ivancsics János Ivancsó Bazil gk.pap Ivancsó István gk. pap Ivancsó Sándor gk. pap Ivándy Ernö dr. Ivanich Miklós Ivánkay József dr. Iványi Attila Iványi Endre Iványi Zoltán Jaczkó József dr. Jaczky József Jagasits András Jakab Lajos Jakab László Jáki Szaniszló dr. OSB sac. Jáky György Jáky György Janka Ferenc dr. gk. pap Jankovits Gyula Jankovits Tibor Jánosa Tamás Jávorik Dénes István Jehn Antal Jelfy Lóránt dr. Jeney Iván dr. Jeviczki Attila dr. Jezsó Béla Jobbágy Benedek Joó István Juhász András Juhász Dániel Juhász Egon dr. Juhász Ferenc dr. Juhász János Juhász Lajos Juhász Martin-Blaise Jungi Csaba Kajfis László dr.

314

Gy 1975 Gy 1972 Ph 1982 Bp Ph Eg Ph Ph Gy Ph Gy Ph Bp Gy Gy Ph Gy Gy So Ph Ptl

1947 1956 1950 1984 1985 1964 1965 1984 1952 1938 1963 1942 1953 1948 1947 1950 2001 1981

Ph Gy Ptl Gy Ph Ph

1950 1939 1949 2000 1985

Ph 1971 2003 Gy 1968 Gy 1942 Gy 1948 Gy 1981 Ph 1984 Ph 1965 Gy 1966 Ph 2007 Gy 1965 Bp Gy Ph Ph Ph Ph Gy Gy Bp Kg Gy Ph

1950 1963 1983 1967 1996 1992 2003 2006 1944 1943 2001 1972 2009

Gy Ph 1985

Ph Ph Gy Ph Ph Gy Ph Ptl Gy Gy Ph Gy Ph Ph Gy Bp Ph Ph Ph Bp Ph Ph

1972 1965 2006 1982 1986 2006 1994 1989 1973 1988 1939 1983 2007 1943 1948 1996 2007 1981 1942 1986 1967 2009 1990 1975 1980 1954 1958 1991

Gy Gy Ph Ph Ph Ph Ptl Ko 1941 Bp 1937 Ph Ph Ph Ph Pp Ph Gy Bp Gy Gy Ph Ph Gy Ptl Bp Ko Gy Ph Eg Pp Gy Gy Ph

1970 1991 1978 1955 1950 1978 1964 1950 2006 1962 1994 1968 1939 1946 1971 2003 1949 1944 1967 1950 1977

Kiss József dr. Kiss László Kiss Nándor Kiss Péter Kiss Péter dr. Kiss Sándor Kiss Zoltán Kiss Zoltán Géza BSC Kiss Zsolt gk. pap Klasz Iván Klemm Emil Kóczán István Koczfán Ferenc Koczka Péter Kocsi György Kocsis Andor Kocsis András Kocsis András Kocsis István gk. pap Kohányi Gábor dr. Kókay Józsefné dr.-né Bácsi Éva Kolossváry Gábor Koloszár Sándor dr. Komáromi László Kondás Sándor gk. pap Kondor Antal dr. Konzili Ignác Kordik László Korentsy Endre Kós Rudolf dr. Kósa András Kotz László dr. Kovács Albert Kovács Endre dr. Kovács Ernő dr. Kovács Ferenc Kovács Ferenc László Kovács Gabriella nővér Kovács Gergely Kovács György Kovács György Károly Kovács Imre Kovács János Kovács János Kovács János dr. Kovács János Ferenc Kovács József Kovács József Ferenc Kovács Kornél Kovács Lóránt Kovács Péter Kovács Péter sac. Kovács Tibor dr. Kovács Tibor István Kovács Tihamér Kovács Zoltán Kováts Sebestyénné Kovátsits László dr.

315

Ph 1980 Gy 1980 Gy 2001 Ph Kg Gy Bp Ph Gy

1975 1940 1986 1941 1987 1944

Ph Ph Ph Gy Gy Ph Gy Ph Ph Cs Ph Gy Eg Gy Kg Gy Ko Ph Bp

1973 1962 2002 1972 1937 1976 1997 1987 1961 1953 1974 1969 1938 1974 1940 1978 1938 1961 1933 2008 Pp 1947 Ptl Ko 1934 Bp 1944 Gy 1968 Ph 1960 Ptl Ph 2000 Gy 1960 Ph 1978 Ptl Ph 1986 Gy 1983 Ph 1986 Ph 1971 Ph 1992 Pp 1948 2001 Gy 1980 Gy 1950 Gy 1984 2003 Ph 1982 Ptl 1966 Ph 1987

TAGSÁGUNK – II.

Kalácska József dr. Kálmán István Kálmán Pál Kalmár Szabolcs Kámán Attila dr. Kammermann Csaba Kampfmüller Sándor Kanizsai András Kantha Mária dr. Kántor Aurél dr. Kapiller Ferenc Kapin István gk. pap Kapitány Alfréd Káplár Miklós dr. Káplár Péter Kapp Pál dr. Kapuváry Gusztáv Karászi Gábor dr. Karésztl Dávid Kárpáti Attila Kárpáti Gyula Kassai Gábor dr. Kátai Balázs Kéki Richárd Kelemen Attila Kelemen Lajos Kemény András Kemény Gyula dr. Kemény István Kéner Krisztián Kenéz György Kensey Hápka Dániel Kepler László Kerekes József Kerényi Ervin dr. Kerényi Zoltán Kéri Gyula Kernyáné Peidl Mária Kerper Béla Keszei Péter dr. Keszthelyi Gyula Kiácz György Kincses János Király Géza dr. Király László dr. Kis Norbert dr. Kisida István Kiss Andor ifj. Kiss Elemér Vilmos Kiss Éva Kiss Ferenc Kiss G. Barnabás OFM sac. Kiss Gergely Kiss György dr. sac. Kiss Imre Kiss Iván sac. Kiss János Kiss József dr.

R EGISZTRÁCIÓ

Kozma András Kozma Bognár Tamás Kozma László Kőhalmi Bálint Kőhalmi Pál Köhler János Kökény István Körmendy Kálmán Körmendy László dr. Környei Miklós Környei Tamás Miklós dr. Kövér József Kövessy Péter Krajczár Pongrác Kránitz Ferenc Krempl Ferenc vitéz Kriegler Ferenc Kriván Miklós Krúdy Ödönné Krúdyné Szűcs Teréz Krulik Marcell Benjamin Krupp Miklós Kubovics Gyula Kubovics Gyula Kugler Zsolt Kulcsár Róbert Kulcsár Sándor Kun László Kurucz Emma dr. Kuslits Alajos Kuslits Béla dr. Kutas László Kuzma György Kükedi Vilmos Kvaszinger László Laár Tibor Lábady Csaba Laborcz Iván dr. Laborczi Géza ev. lelkész Lackovits Emőke dr. Lacska Géza Ladányi Gergely Ladó László dr. Ladocsy Gáspár dr. püspök Ladomérszky Béla Lajkó Károly dr. Lajtai Katalin (Catheline Nemeth) Lakatos László dr. Lakner Domonkos Lami Jenő Láng Béla Lanki Péter Lator Zsolt Laurinyecz Mihály dr. sac. Lay Zsuzsanna Lázár Ádám Léber Mihály dr. sac. Léber Miklós sac.

Ph Gy Ptl Bp Gy Bp Ph Kg Kg Ph Gy So Ph Ph Ph Eg Ph Gy

1999 1995 1952 1952 1950 1955 1977 1949 1950 2007 1969 1942 1992 1965 1960 1948 1966 1952

Gy 2006 Ph 2006 Eg 1939 Ph 1986 1982 Gy 1952 Gy 1985 Gy Bp Ph Ph Eg Gy

1984 1950 1958 1998 1940 1977

Ph Bp Gy Ptl Ko Ph Bp Gy

1981 1937 1975 1946 1998 1938 1970

Ph Cs Ph Ph Ko Gy Ph Ph Gy Ptl Gy Ph Ph

1966 1955 1980 1998 1949 1952 2007 2006 1981 1997 1966 1966 1958

Légli Attila Légli Géza Péter Légli Ottó Légrády Bonifác Légrády Gábor Léhner György Lehner László Lehner Tamás Lelkes Péter Lendvai Imre Léner Ferenc Lengyel Antal Lengyel Antal sac. Lengyel Bálint Vince Lévay István Ligeti Angelus OFM Limpár Imre Lippai Csaba gk. pap Lippay György dr. Lipták Béla Locsmándi Alajos Lonsták László dr. Lotz Dénes Lovas Károly . Lövey József dr. Lövey József Félix OSB sac. Lubics László Lukács Béla Lukács Gergő Lukács Tibor Lukácsi Géza sac. Mácsai András Macskási István Magyar Ferenc Magyar Pelbárt OSB Magyar Rezső dr. Magyar Sándor Magyaros Ferenc dr. Magyarosy András PhD. Magyarosy István dr. Májer Ferenc dr. Majer János dr. Major Ferenc dr. Major Zoltán dr. Majthényi István vitéz Makay László Makó László Makó Zsolt Mányoky István Marek József Márk Roland Markó Ákos dr. Márkos Attila Albert Markovits Ferenc dr. Marossy András Marossy József sac. Marosy András Marosy György dr.

316

Gy 1980 Gy 1985 Gy 1977 2011 Ph 1968 2007 Ph 1954 1990 Ph 1963 Ph 1961 Ph 1984 Ph Ph Ph Ph

Gy Ph Bp Ph Ph Ph Ph Gy Ph Bp Gy

1962 1997 1991 1973 2003 1981 1935 1953 1983 1952 2002 1943 1986 1950 1981 1953 1996 1981 1976 1976 1946 1984

Ph Ph Ph Ph Ph Ko Ph Ph

1985 1974 1960 1958 1991 1943 1965 1972

Bp Gy Gy Gy Gy Ph Ph Gy Ph Gy Gy Gy Gy

1948 1983 1987 1937 1966 2000 1993 2006 1965 1973 1971 1976 1973

Ph Bp Ph Gy Eg

1944 1976 2007 1976 1976 1939 1952 1944 1956 1958 2007 1972 1964 1939 1957 1954 1972 1954 1970 2006 1982 1964 1945 1988 1942 1974 1952 1939 1945 1940 1983 1978 1947 2006 2006 2006 1944 1974 1954 1977 1949 1989 1970 1962 1955 1950 1971 1998 1985 1945 1950 1950

Morvay Imre Pio OH sac. Mosolygó Béla gk. pap Mosolygó Dénes Mosolygó Dénes gk. pap Mosolygó Tamás gk. pap növ. Mosonyi Péter Murányi Péter Mustos Péter Nádasdi István dr. Nagy Aladár v. dr. Nagy Csaba dr. Nagy Dávid Filipp Nagy Endre dr. Nagy Ferenc Nagy Ferenc Nagy Ferenc Nagy Gergely László Nagy György Nagy György dr. Nagy József Miklós dr. Nagy József sac. Nagy Károly Nagy Kristóf Attila Nagy Lajos Nagy László Nagy László dr. Nagy László v. Nagy Péter Nagy Sándor Nagy Szabolcs Nagy Zoltán Nagybaczoni Béla dr. Nagybányai Nagy András dr. Nardai György Nedeczky (Ferenczi) Attila Nemes András Németh Andor dr. Németh András Németh Attila Németh Attila sac. Németh Barnabás Németh Csóka Mihály dr. Németh Ernő Németh Gellért Németh György dr. Németh István dr. Németh Iván Németh József dr. Németh Károly Németh László Németh László dr. Németh László dr. Németh Nándor Németh Szilveszter Németh Tamás Németh Tamás dr. Németh Zoltán Németh-Csóka Mihály

317

Gy Ptl Ph Ph

1958 1967 1972 1998

Gy Ph Ph Cs Eg

1995 2006 1969 1953 1942 1977 2006 1960 1940 1985 2009 2007 1970

Gy Ph Bp Ph Ph Ph So Ph Ptl Ph Gy Ph Gy Gy Gy Ph Ph Ph Gy Ph Gy Gy Gy Bp

1968 1966 2004 1981 1965 1938 1937 1982 1957 1998 1965 1974 1984 2006 1984 1978 1937

Eg 1947 Gy 1962 Kg 1945 Gy 1982 Ph 2006 Ptl Gy Ph Ph Pp Pp Gy Gy Ph Gy Ph Gy

1996 1966 1988 1978 1945 1943 1966 2005 1979 1987 2000

TAGSÁGUNK – II.

Marosy J-né Horváth M. Magdolna dr Ko Marót János Ph Marót János Martinecz Zoltán Ph Marton József Gy Marton Tibor Ph Masát Mihály Ptl Mátrai Ferencné Nyerges Olga Cs Matuz Károly Bp Mátyásné Vatamány Gabriella McDonnell, Ari (Biczó Aranka) Ph Mecséri István sac. Gy Medgyesi Miklós Gy Megyeri Sándorné Ph Meggyes Bálint dr. Ph Méhes Előd dr. Ko Méhes Gábor dr. Menyhárt Károly Ph Mercz Ferenc Ph Merencsics István Ph Merkli Ferenc sac. Ph Mester András Cs Mészáros József Ph Mészáros Zoltán Dániel Ph Mészáros Zsolt Ph Mezei András dr. sac. Ph Mezei György Gy Mező György gk. pap Ph Mihályfi Miklós dr. Pp Mike György Gy Mikes István dr. Bp Miklósy Dezső Bp Mikolay József Eg Mikolcsó László Bp Mikulásik Endre Ph Milánkovich György Ph Milanovich László Gy Miskolczi László Ptl Mitnyán Tamás Gy Mocsári Miklós Mogyorósi Márk Gy Mohácsi Tamás Gy Mohi-Mayer György Bp Mohos András Gy Mohos János Károly Bp Mohos László Ph Molnár A. J. Attila Bp Molnár Attila Gy Molnár Dénes dr. Gy Molnár János Szabolcs Gy Molnár Jenő dr. Gy Molnár Miklós Gy Molnár Miklós Ph Molnár Richárd Ph Molnár Zsolt Gy Mondovits Lajos Gy Monszpart, Adalbert (Béla) Dipl. Ing. Cs Morva László dr. Gy

R EGISZTRÁCIÓ

Nényei Zoltán Benedek dr. Ph Nizsalovszky László dr. Gy Nógrádi László Cs Nógrádi Péter László Ph Nonn Ferenc Bp Nyárai Horváth Péter Ph Nyikes Nándor Nyirati Csaba dr. Ph Nyíri-Szabó Attila Ph Obbágy László gk. pap Gy Ódor Tamás Ph Ohetring Pál Ptl Oláh András László Gy Oláh Gyula Oláh Lászlóné dr.-né Thomschitz Sarolta 1930 Oláh Zoltán Péter Ph Olajos Csongor Ph Olasz Imre Ph Olgyay György prof. PhD Ph Olosz Gergely Ph Orbán Balázs Ph Orbán István sac. Gy Oross Imre dr. Gy Orosz Ferenc Ph Orosz Imre Gy Orosz Lajos Ptl Orosz Lajos gk. pap Ptl Orosz László Atanáz gk. pap Ph Osvald Árpádné Melcher Edith Ko Osztermayer László Gy Osztovics Dénes Gy Osztrosits László Gy Ott Gergő Ott György dr. Gy Ott Gyula dr. Gy Ősz István Ph Pacz Bence Tamás Gy Padeczky Józsefné Ptl Paiger István Gy Pákh Tibor dr. Ko Pákozdi József Ph Pálffy Balázs Gy Pálffy Tamás Gy Pálfi Antal Gy Pálhegyi Sándor Gy Palikó Barna dr. Ph Palinay László dr. Ko Pálinkás Péter Ph Pálla József dr. Ph Pallós Henrik Ph Palócz András Palotás Árpád Ph Palotás Tibor Ph Pap János Pap János dr. Gy Pápai János Gyula Gy Pápay István Gy

1990 1945 1953 2000 1950 1985 2006 1986 1984 1967 1978 1991 Ko 2003 1959 1955 1948 1995 2004 1968 1949 1981 1988 1954 1978 1944 1989 1948 1983 2007 1952 1936 1963 2001 1977 1942 1981 2006 1999 1952 1987 1994 1933 1998 1984 1989 1965 1964 1979 1946 1946

Papp András gk. pap Papp Béla dr. Papp Ferenc Papp György Mag. gk. pap Papp István Papp Szabolcs dr. gk. pap Parászka László Parászka László dr. Páros Zoltán Pásztó Péter dr. Patkó Márton Pauer János Pavek László Pecze Tibor Csongor Pécsi Márton dr. Pék Győző Pellionis Péter Perényi Ádám Perger Gyula sac. Péringer Miklós Perlaky Péter Petán Imre Pete András Petényi Márk Petényi Mirkó Péterfi Árpád Pethes Flórián Pethő Szilveszter dr. Pető Klára Pető Vilmos Pető Zoltán Petőcz Miklós dr. Petőfalvi István Petresné Appán Ágnes Pintér Máté Pintér-Povázsán András Pirót László dr. Plander László Pletenyik Zoltán dr. Pock Vilmos Pogátsnik Olivér Pohárnok Péter dr. Pohl Tibor dr. Polán Hildebrand OSB sac. Ponory (Klimó) Viktor Pór András Pór Péter Pósfai László sac. (szalézi) Posgay Györgyné Rády Mária Póta György Pozsgai Jenő dr. Pozsgai József Pozsgai Zoltán dr. Prédl Tamás dr. Prohászka János Puchner Károly Pucz (Putz?) András Puhovics Mihály

318

Ph 1982 Ph Ph Gy Ph

1970 1974 1967 1986

Eg Gy Bp Ph

1950 1943 1948 1958

Gy 1942 Ph 1989 Ph Ph Ph Gy Gy Gy Bp Gy Ph Gy Gy Gy Gy Bp Ph Gy So Ptl Ph Ph Ph Ph Gy Ph Gy Ph So Bp Gy Gy Eg Ko

1973 1963 2000 1998 1984 1948 1969 2000 2004 1952 1956 1942 1944 1987 1938 1950 2007 2004 1978 1984 1995 1968 1984 1949 1968 1948 1940 1982 1987 1942 1947

Ph 1967 Ph Gy Eg Ph Gy Gy

1950 1998 1948 1960 1981 1950

Ph Gy Ph Ph Gy Gy Gy Bp Ph Ph Ph Gy Gy

1975 1950 2000 1955 1950 1969 1993 1942 1957 1958 1975 2001 1964

Gy Gy Gy Gy Gy

1988 1950 1976 1986 1962 2010 1966 1950 1952 1986 1940 1941 1973 1975 1985 1947 1954 1975

Gy Bp Gy Ph Bp Pp Ph Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Ph Gy Ph Ph Ph Ph Gy Ph Gy Kg Ph Ptl Ph Ph

1958 1978 2003 1984 1958 1970 2003 1978 1983 1971 1969 2009 1998 1974 1997 1981 1954 1980 1968 1949 1973 1962 1980 1998

Ruff Viktor dr. Ruszina László Ruzsics Balázs dr. Sági Péter dr. Sailer Mihály Sal Máté Salamon Ákos dr. Salamon András Salamon János Salgó Ferenc sac. kanonok Salgó László Sándor Botond Sándor György Sánta Bendegúz Sánta Szabolcs Sántha Tamás Sára Botond Sárai László Ing. Sári Gyula Sárosi Zoltán Sas Ágnes Sas Rudolf sac. Sasvári Zoltán dr. Schéder Ákos dr. Scheffer József Schlemmer Tamás ifj. Schmidt László Schmidt Pál dr. Schmidt Péter dr. Schmiedel Ferenc dr. Schönberger Rajmund Schőnweitz Tivadar dr. Schubert Miklós dr. Schwarczenberger Ferenc Scsaurszki Péter Sebestény Andor Seith Tamás Seleznik Tibor Sellyey Tamás Siegler Péter Sik Miklós (Nicholas Schick) Siminszky Zsolt Simon Gábor dr. Simon György dr. Simon Miklós dr. Simon Tamás dr. Simonsits István Singlovics Béla Sinka András Sipos András dr. Sipos Arnold Sisa Ferenc Siska Imre Sivadó János gk. pap Sivadó László Sivadó Miklós gk. pap Sója Kenéz Sója Miklós

319

Ph 1987 Ph 1965 Ph 1987 Kg 1950 2011 Bp 1949 2009 Ph 1977 Gy 1963 Ko 1924 2007 Ph 1974 Ph 2006 Ph 2003 Ph 1994 Ph 1998 Ko 1950 Ph 1960 Gy 1952 Pp Gy Gy Ph Gy Bp Gy Gy Ph Gy Cs Ph Bp Ph Gy Ph Ph Ph Bp Eg Gy Ph Ph Gy Ph Ph So Ph Eg Ph Ph Ph Ph Ph Ph

1978 1941 1974 1982 1983 1948 1970 1984 2008 1962 1985 1954 1965 1949 2007 1968 1988 1958 1948 1952 1942 1948 1980 1986 1964 1968 1950 1998 1954 1997 1981 1983 1980 1962 1990

TAGSÁGUNK – II.

Puskás Elza dr. Putnoki Péter dr. Rába László Rábel Kristóf Rábl Ferenc Antal Rácz Béla Rácz Béla Rácz Miklós Radán György dr. Radda István Radics János dr. Radnai István Radnai Márton Radó András Radó László Radziwon András Rapkay László Ratatics Mihály Rátkai Imre Rátkai László dr. sac. Ratkóczy Péter Rauchmarter Tamás Rausz Ágoston Rechnitzer Hubert Rédly Dénes ifj. Réfy Imre Reichardt Gyula Aba OSB sac. Reichhardt Ákos Reichhardt Tamás Reményi Ferenc Rendi László Rendi Tibor dr. Rendi Zsolt Rentenher I. dr. Répássy Csaba Rettesi István Ribiánszky Miklós Riedel René Rieger Tibor Rigó Gyula dr. Rigó Máté Rimfel Ferenc sac. Ripszám István Ródler Miklós Róka László Roll Kristóf Romada Péter Rónaszéki Aladár dr. med. habil. Rónaszéki Áron dr. Rónaszéki Gábor sac. Rongits Ferenc Roÿkó Ádám dr. Rozmán Miklós Rozmán Vilmos Rózsa Attiláné özv. Rubovszky György dr. Rucz Károly dr. Rudolf Zoltán

R EGISZTRÁCIÓ

Soltész László Ptl Solti Balázs Ph Somfai György Eg Somody Endre Somogyi Csizmazia Zsolt Ph Somogyi Imre sac. Ph Somogyi István dr. Ph Somorjai Ádám dr. OSB Ph Soóky Júlia Ko Soós Balázs Gy Soós József Gy Soós Pál Zoltán dr. Pp Soproni Zoltán Ptl Sopronyi János Pál Ph Springer Ferenc dr. Stefán Ádám Gy Stefánich Jánosné Szerdahelyi Éva Ptl Stifner Gábor dr. Ph Stipkovits István Ptl Stolcz Tamás Gy Strnovsky Mária Ko Strohmayer János ifj. Stummer László Gy Sudár János sac. Gy Sugár Miklósné Suhai Ferenc Imre Gy Surányi Béla dr. Ph Surányi Gyula dr. Ph Surányi Richárd Gy Sümegi Mihály dr. Gy Swegler Pál (M. Parncy) Kg Szabadi János Gy Szabadváry Ferenc dr. Kg Szabó Attila Ph Szabó Csanád István Kremsmünster Szabó Etele Dipl. Ing. Bp Szabó Ferenc Gy Szabó Gyula Gy Szabó István dr. Ph Szabó János Ph Szabó Jenő Gy Szabó József Cs Szabó Máté Lajos Ph Szabó Örs Gy Szabó Péter Gy Szabó Sándor dr. Ph Szabó Tamás Ph Szabó Zoltán Ph Szabó Zoltán Ph Szabó Zsolt dr. Ph Szakács László Szakács László dr. Gy Szalai Lajos Gy Szalay Béla dr. Ph Szalay Endre dr. Ph Szalay László Ph Szalóki Tibor Szalóky Tibor Gy

1999 1939 1969 1982 1977 1974 1935 2006 1974 1948 1974 1991 1973 2006 1933 1979 1972 2006 1961 1976 2003 1960 1948 1967 1941 1998 1996 1950 1985 1948 1986 1966 1945 1950 2006 1990 1975 1959 1998 1993 2003 1989 1947 1950 1964 1962 1998 1969

Szántó András dr. Szaradits József dr. sac. Szárnyas Tibor Szatmári József dr. Szatmári-Satmer Ferenc Szederkényi Miklós Szeifert Ferenc dr. sac. Székely Béla Székely Gábor Balázs Székely Tiborné Szekendy Szaniszló Szeleczky Gábor Szeleczky József dr. özvegye Szelencsik Gábor Szelestei Tamás Ottó dr. Szelid Zsolt dr. Szénási Tünde Szendrő Zsolt dr. Szendrődy Gábor Szendrői Péter Szenes Márk Szenkovits Zoltán Szent Benedek Leányai Szentgyörgyi Miklós Szentimrey Gábor Szentirmay Szabolcs Szentjakabi Lázár dr. O.S.B. Szentpéteri Róbert Szepes Béla Szerdahelyi László Szeri István dr. Szeri István dr. Szigecsán Pál Tamás Szigeti Miklós Szigony Gyula Szijártó Ottó Szíjjártó János Szikla Károly dr. Szikora István dr. Sziládi Ferenc sac. Szilágyi Béla Szilágyi Csaba Szilárdi Ferenc Szily Kornél Szita Balázs Szita János Szkalák Attila Szokoly János Szombatfalvy Rudolfné dr.-né Szomor Attila Szórád Antal Szögi András Szőke Gábor Szőke Tamás Szökendy Tamás Szőnyi László Sztaics István Sztankay Árpád dr.

320

Ph Gy Ptl Bp Gy Eg Eg Gy Ph Ptl So Gy Pp Gy Ph Gy Ptl Ph Gy Kg Ph Eg Ptl Gy Pp Ph

1967 1969 1940 1947 1950 1949 1961 2001 1948 2006 1929 1988 1985 1958 1974 1982 1950 2002 1949 1965 1942 1960

Ph Gy Bp Ph

2000 1972 1964 1972

Ph Kg Ph Ph Gy Ph Ph Gy Gy Gy

1966 1952 1974 1979 1974 1960 1970 1979 1958 1978

Ph Ph Ph Ph Ph Ptl Gy Ko Ph Ph Gy

1991 1998 1976 1993 2006 2004 1941 1999 1984 2006

Ph 1996 Bp 1936 Ph 1974

Ph Ph Ph Ph Gy Gy Gy Gy Ph Ph Kg Kg Ph Ph Gy Bp Ph Ph

1973 1976 2002 1994 1950 1945 2006 1967 1982 1984 1946 1946 1967 2000 1983 1950 1978 1990

Ph Pp Kg Ph Gy Ph Ko Gy

1994 1955 1953 1987 1979 1986 1945 1949

Ph 1972 2009 Ph 1967 Bp 1938 Gy 1982 2004 Gy 1946 Cs 1954 Ph 1955 Ph 1987 Ph 2007 Ph 1964 Ph 1973 Ph 1967 Ph 2009 Ph 2001 Gy 1974 Ph 1992 Ph 1988 Gy Ph 1968 Ptl Ph 1975 Gy 1947 Gy 1979 Ph 1999 Ph 1960 Pp 1947 Ph 1973

Tirnitz József Tkálics Ferenc Tok Miklós Tombátz Lajos Tomka József dr. Tomka Péter Torma Tamás Tóta Tamás Tóth Ádám dr. Tóth Ákos Tóth András Tóth András dr. Tóth András gk. pap Tóth Bálint Tóth Béla Tóth Csaba Tóth Gábor Tóth Gergely Tóth Imre Tóth István Tóth János Tóth János Tóth József Tóth József Tóth Károly Tóth Lajos dr. Tóth László Tóth László Tóth László Tóth László dr. Tóth Márton Tóth Péter-Pál Tóth Rudolf Tóth Sándor Tóth Sándor dr. Tóth Szabolcs Tóth Szabolcs Tóth Tamás Tóth Tamás Tóth Tibor Tóth Tibor Tóth Zoltán Tömör László Török Lajos Sándor Török Péter Török Péter Pál Troják István Dániel Trombitás Andorné (Lívia) Truka Vajk Tullner János Tullner Mátyás Győző Tulner Gábor Turchányi György dr. Turner Ferenc Udvarhelyi Miklós dr. Udvarnoky Lajos (Lewis Royes) Újfalussy Kristóf Ujfalussy Miklós

321

So Gy Ko So Ph Ph Ph Ph Ph

1944 1947 1940 1943 1964 1964 1984 1973 1984

Ph Ph Ph Ph Gy

1989 1990 1986 1948 1990 2003

Gy Ph Ph Ph Gy Ph Gy Ph Ph Ph Gy Gy Ph

1998 1964 1989 1971 1998 1986 1998 1958 1941 1967 1973

Ph Ph Ko Gy Ph Ph Gy Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Ph Gy Gy Bp Gy Gy Kg Gy

1989 1991 1948 1993 1955 1966 1990 1959

Pp Ph Ko Ph Ph

1943 1991 1941 2005 1974

1960 1981 1987 1977 1957 2006 1981 2006 2004 1942 1947 2006

TAGSÁGUNK – II.

Sztankovszki Ervin Sztankovszki László Sztrányóczki Dávid Sztrányóczki Imre Szuchentrunk Mihály sac. Szucsányi Károly Szűcs Balázs Szűcs Bertalan Szűcs Imre Szűcs János Szücs József dr. Szücs László Tabányi György Tahy Ábel Takács Ervin Takács Ervin dr. Takács Imre Takács Krisztián Takács Lajos Takács Lajos Takács Lajos dr. sac. Takács László Takács László Takács Péter Takács Tibor Takács Zoltán ing. dr. Takáts Lajos Takátsy Péter Takátsy Tibor Talián János Taller Balázs Tamás Gábor Tamás János Tamása Róbert Tánczos Tomaj Táncsics Jenő Adorján O.Praem. sac. Tanyik János Tarcsay József Tari Zsolt sac. Tarnai Gergely Tas József Tászler László Tauer Oszkár Tavaszi András Temesi Tamás Temesy Imre Terdik M. Gergely Terdik Sebestyén gk. papnöv. Terplán Zénó dr. özvegye Tersztyánszky Andor Ther Antal Tibold Csaba dr. Tihanyi Kálmán Tihanyi Sándor Tilai László Till János dr. Tima László Tiringer Imre

R EGISZTRÁCIÓ

Újj Írisz dr. Ujszászi Ákos Unger Endre dr. Unger Ilona Üsth Ágoston Vadász István Vadászi Jenő Vágvölgyi Ádám dr. özvegye Vágvölgyi Szilárd Vajda Antal Valicsek László Valkony Károly Vámos Sándor dr. Vámossy Béla Vancsura Gábor Imre Vancsura Miklós Vándor Tamás Vannay-Skody Tamás dr. Vans Aurel Váradi Szilárd Várady Gábor Varga András Varga Gyula dr. Varga Imre Varga István Varga István Varga József Varga Konstantin dr. Varga László sac. Varga Márton Varga Miklós dr. Varga Tamás Várhegyi Viktor Városi Lajos Varsányi Tamás Vas László Vaskerty György Vass Gábor dr. Vass Gyula Vasvári Gergely Pál Vattay Gyula dr. Vavrovics Máté Veidinger Ottó Venczel Ferenc Venesz György Verdes Miklós dr. gk. pap Veress Dávid Veress Gábor dr.

Ptl Ph Pp Ptl Gy Ph Pp Bp Ptl Ph

2004 1947 1987 1966 1939 1940 1954 1975

Bp Ph Gy Ph Ptl Ph Gy Ko Gy Ph So Gy Bp Ph

1947 1986 1982 1986

Ph Ph Gy Ph Gy Ph Ph

1972 1988 1977 1997 1985 1998 2006

1993 1986 1949 1990 1998 1935 1977 1944 1964

Bp 1953 Ph Bp Ph Pp Pp Eg Gy Ph Ph Ptl

1963 1950 1998 1939 2009 1941 1939 1970 1963 1989

Vértesaljai Péter Veszeley József dr. Vezenyi Pál dr. Víg Gergő Világhy András Villányi Árpád dr. Villányi László Villányi László Vincze Imre Vincze Tibor Viola Ernő Virág József Virág Miklós Virágh Imre Virágh Imre Zsolt Viski József Visontai Kovách Zoltán Viz István Vizkelety Imre Vízúr János dr. Vízvári Endre dr. Volf Kálmán Voltolina, Mária Amália Votin József Völgyi Gábor Balázs Vörös János Vörös Zsolt Wachsler György Wágner Tibor Wallis Jánosné Tóth J. Wessely Antal ifj. Wilhelm Gyula Wittmann Mihály Wittmann Tibor Wolleszky Tibor sac. Yang Zijian Győző Zagorácz István Márk Zágorhidi Czigány Balázs Zapf István Zatik István dr. Zatik János dr. Zelecsényi Béla Zoltai Zsolt Zoltay Tamás Zotter Alajos Zotter Tibor Zsávolya Zoltán (Grudl József) Zsigmond Balassa

322

Gy 2006 Gy 1965 Ph Ph So Gy Ph Ph Gy Ph Ph Ph Gy Gy Ph Ph Bp Ph Ph Gy Gy Ptl Bp

2005 1998 1945 1960 1964 1971 1984 1981 1984 1971 1954 1985 2000 1963 1950 1947 1973 1953 1969

Gy Gy Ph Ph Cs

1988 2006 1985 1978 1953

1954

Bp Ph Ph Ph Ph

1948 1957 1969 1975 2006 1980 Gy 1984 Ph 1985 Ph 1980 Gy Pp Pp Gy Gy

1991 1945 1942 1986 1960

A BDSZ halottai, 2006

AKIKNEK HALÁLÁRÓL

2009.

JANUÁR

10- IG

K EDVES B ARÁTAINK ,

SZEREZTÜNK

NYUGODJATOK BÉKÉBEN !

Gy Kg Bp Kg Cs Ph Gy Ko Gy Bp Gy Ph So Bp Ph Gy Bp Eg Bp Bp So Gy Gy Ko Cs Kg Ptl

1928 1935 1947 1950 1952 1957 1938 1939 1928 1935 1950 1964 1934 1944 1969 1935 1942 1932 1945 1943 1939 1956 1935 1944 1950 1926

Ph Gy Cs Ph Gy Bp So Ph Bp Cs So Kg Pp Bp

1953 1943 1953 1947 1936 1944 1944 1972 1942 1951 1926 1925 1945 1938

Gergye Péter Pál Gintl József Goda Miklós dr. Győrffy Lajos Gyulai Oszkár Hajdú József dr. Halmos István dr. Hamrák Sándor Hanauer Zoltán Héjjas Iván Henczi László Horváth Attila dr. Horváth Gyula Horváth István Horváth József Horváth Zoárd dr. Jáky György Jankovits Gyula dr. Janovich István Jávor Egon dr. OSB sac. Juhász András Kaszap László Kecskés Endre Kehrling Béla Kelényi Gábor dr. Keresztes Gábor Kiss Miklós Kleininger József Koller Rezső Keve OSB Kondé László Kovács Ferenc Kőhalmi László Könyves Tóth Kálmán Laborci Jenő Lami Jenő Lénárd György dr. sac. Lévai Flórián dr. Lohr Ferenc Lóránth László Lőrincz Krizosztom Madaras Jenő Marton Ferenc

323

Kg Gy Gy Ko E Bp So Bp Pp Ph Ph Bp So So So Ko Gy Gy Ph Kg Ph Bp Eg Bp Bp Ph Kg Kg

1944 1939 1941 1946 1946 1934 1947 1946 1949 1955 1973 1946 1935 1941 1937 1935 1948 1938 1955 1935 1955 1947 1947 1935 1944 1956 1953 1954

Gy Kg Eg Ph Kg Ko Bp Ph Ph Ph

1946 1938 1934 1947 1945 1949 1943 1974 1961 1947

Bp 1940 Ph 1959

H ALOTTAINK

Ágh Zoltán Altai József Árvay László Baán Lajos SVD sac. Babik Zoltán Bagó László Bartos László Bélné Rohonyi Vera Benes László Beran Lajos Berg Tasziló Bernáth Jenő dr. Bértics Lajos Binzer Károly Birinyi Lajos Bogáthy Ferenc dr. Borka József Boromisza Gyula Brayer Gyula dr. Bujda Miklós Burkus Béla Csala Benedek Csizmazia Antal Csudai Sándor atya Dax Károly Dénes Andor Dobos Imre gk. pap Dobra Modeszt OSB Dombi Sándor Domonkos Dezső dr. Drevenka József Endrédy Csanád dr OSB Endrédy László Faragó Gábor Farkas Gyula dr. Felcser István dr Fertsek Miklós Frittmann Gyula Furtner Mátyás Gábriel Lajos dr. Gacs Jenő Galambos Ferenc Iréneusz dr. OSB

11-TÕL TUDOMÁST.

OKTÓBER

Matuz Károly Maurer Konrád Ménes Előd Dr Mensáros Zoltán Mohácsi Károly dr. Molnár Ernő Móri János Muzsay Géza dr. Nagy Antal Nagy Gáspár Nagy Imre Nagy Jenő dr. Német Ádám dr. Palinay Gyula Pálinkás István SVD Pardavi Andor dr. Pleidell János Prauer János Pregun István dr. gk. pap Puster Ernőné Kaubek Sarolta Rigler Richárd dr. Salamon János Schneider Ferenc Serényi Tibor Sója Csaba dr.

A NIMAE

Bp Gy Ko Bp Eg Bp Bp Gy Ko Ph Eg Gy Bp Ko Kg Gy Ko Gy Ph Ko Bp Ph Pp Kg Ph

1944 1952 1939 1939 1943 1934 1936 1949 1939 1967 1953 1946 1944 1930 1948 1943 1935 1957 1961 1946 1935 1977 1938 1950 1956

Sólymos István So 1942 Soproni Géza Bp 1948 Szabó Dezső Ko 1938 Szabó János dr. Eg 1943 Szabó Kornél Ph 1954 Szakács Lajosné Garancsy Julianna Cs 1951 Szalai Béla dr. Gy 1946 Szentgáthi Péter Gy 1958 Szentkúti Gyula dr. Eg 1927 Tancsics Jenő Adorján Gy 1946 Tarnay Brúnó OSB Tirnitz József So 1944 Torda Lajos Tiszteletbeli Tóth Antal Gy 1939 Tóth Kálmán Ph 1949 Tóth László dr. Ko 1939 Unger Endre dr Pp 1947 Vadkerty György Pp 1942 Varga László Ko 1931 Vass Gyula Bp 1950 Vidos Árpád Gy 1950 Vigyázó György dr. Bp 1947 Voltolina Mária Ptl Zsiga János Eg 1945

EORUM ET ANIMAE OMNIUM

FIDELIUM DEFUNCTORUM

R EGISZTRÁCIÓ

PER MISERICORDIAM

D EI

REQUIESCANT IN PACE !

324