BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2016. május 12.

Belügyi rendészeti ismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 1612

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Belügyi rendészeti ismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Általános tudnivalók Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése

Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: minden válasz 1 pontot ér (a javítókulcsban feltüntetettek szerint). Rossz válasz: 0 pont Hiányzó válasz: 0 pont A javítókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél, stb.) minden olyan megoldás elfogadható, – a megadott, esetenként „/” jellel elválasztott lehetőségeken kívül is –, amely tartalmilag megegyezik a javítási-értékelési útmutatóban szereplő válasszal. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a feladatra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad.

írásbeli vizsga 1612

2/9

2016. május 12.



EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1.

5 pont A B C D E

a) b) d) b) b)

feltartóztatás Köteles az eljárási cselekményekben közreműködni. vegyi eszköz tanúvallomás bűnügyi technikai és szakértői

2.

4 pont A B C D

c) a) c) a)

időbeli hatály társadalomra veszélyesség jogos védelem törvényben meghatározott kivételekkel legkevesebb 5 év

3.

4 pont A B C D

Magyar Honvédség tiszti szolgálati jelvény a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig

4.

9 pont igaz, igaz, hamis, hamis, igaz, igaz, hamis, igaz, igaz

5.

3 pont b) A védőt arról, amiről, mint védő szerzett tudomást. d) Akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. f) Minősített adatról azt, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

6.


6 pont

3/9

2016. május 12.



P

Megjegyzés: A fenti térképjelektől különböző, de a képeken szereplő tereptárgyak jelölésére vonatkozó más ábrák is elfogadhatók. 7.

6 pont a) b) c) d) e) f)

történeti jogértelmezés kriminalisztika nyomozás elrendelésével jogorvoslattal Szemlét


4/9

2016. május 12.



8.

4 pont [a közbiztonsági őrizet leghosszabb időtartama] időtartama]

=

szabálysértés

=

[a bűnügyi őrizet leghosszabb

[az ideiglenes megelőző távoltartás leghosszabb időtartama] elévülésének

leghosszabb

időtartama]

>

[a

határozott

<

[a

idejű

szabadságvesztés legrövidebb időtartama] 9.

6 pont A B C D

megfestéssel porozásos eljárással ujjnyomfóli / cellux / fóli fényképezéssel / videótechnika alkalmazásával / jegyzőkönyvben történő rögzítés / helyszínrajzon vagy helyszínvázlaton történő rögzítés

Megjegyzés: a C és D kérdés esetében az általunk felsoroltak mellett minden olyan válasz elfogadható, melyből a megoldásunkban megadottakra lehet következtetni. 10.

3 pont − fogház − börtön − fegyház

11.

6 pont A -

járványok, fertőző betegségek kialakulása, terjedése nemzetgazdasági kockázatok, éhínság kialakulása nemzetbiztonsági kockázatok, terrorveszély, bűnözés növekedése

-

műszaki határzár

-

tömegoszlatás

-

rendőri csapaterő

B C D Megjegyzés: az A feladatrésznél a megadottakra utaló válasz mellett elfogadható minden más olyan válasz is, ami a kérdés megválaszolása szempontjából helytálló. 12.

4 pont A B C D

katasztrófaveszély katasztrófavédelmi kötelezettség polgári védelmi referens kritikus infrastruktúra


5/9

2016. május 12.



II. A SZÖVEGES, KIFEJTŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: • feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, • szaknyelv alkalmazása, • logikus felépítés, • megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. 1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat azonosítása: A vizsgázó a megadott témáról, problémáról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? • A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? • Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? • Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? • A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a vizsgázó legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet. 8-10 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza. A szakkifejezéseket csak részben alkalmazza, esetleg körülírja. 3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek.


6/9

2016. május 12.



1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem.

2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a vizsgázó válaszában. írásbeli vizsga 1612

7/9

2016. május 12.



13.

20 pont

A képen látható térkép egy un. nagy méretarányú tematikus térkép, mely a földfelszín nagy területét, jelen esetben az egész országot ábrázolja kis részletességgel. A térképen csak a nagyobb tájegységek, illetve a tájékozódást, eligazodást segítő tereptárgyak kerülnek jelölésre. Az ilyen típusú és méretarányú térképek nem alkalmasak a terepen való tájékozódásra, hiszen nem tartalmaznak olyan információkat, melyek a terepen való eligazodást, álláspont meghatározást, irányok meghatározását segítenék. A tematikus térképek létrehozásának célja az ábrázolt adatok, információk szemléletes bemutatása, jelen esetben a 2002. évben ismertté vált, 100 ezer lakosra jutó bűnelkövetők számát megyénként mutatja be. A térkép tájegységekre, jelen esetben közigazgatási területekre konkrétan megyékre illetve a fővárosra lebontva szürkeárnyalatos színezéssel jeleníti meg az adatokat. A jelmagyarázatból kiderül, hogy a bemutatott számadatokat három számtartományba sorolja: - súlyozott átlag alatti, - súlyozott átlag közeli, - és súlyozott átlag feletti. A vizsgált közigazgatási területek esetében a térképen a készítők feltüntették a megyék, illetve a főváros számított értékét is, pl. Budapest 1026, Pest megye 1086, mindkettő a súlyozott átlag alatt helyezkedik el. A rendészeti szervek közül első sorban azok tevékenységéhez kapcsolódik ez a térkép, melyek bűnügyi felderítő és megelőző tevékenységet végeznek. Ilyenek pl. a rendőrség szervei, illetve a NAV bűnügyi szervei. A térkép részinformációt szolgáltat pl. a bűnügyi felderítés eredményességére, hatékonyságára nézve is. Ezzel az egyes szervek számára segítséget nyújt a parancsnoki elemző-értékelő munka során, de segíti a külső együttműködési feladatok ellátását is. Utóbbi kapcsán az ilyen adatok bemutatására a társszervek, illetve az együttműködő szervek pl. az önkormányzatok részére adott időszakos vagy éves szakmai beszámolók esetén kerül sor. A rendészeti szervek – így az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi és helyi szervei évente beszámolásra kötelezettek a működési területük önkormányzatai felé, ahol a bűnügyi helyzet alakulásáról is számot kell adniuk. 14.

20 pont

Az igazoltatás rendőri alapintézkedés. A képen látható egyenruhás rendőrök járőr vagy őrszolgálatot látnak el, melynek lényege, hogy szolgálatukat: - járőrszolgálat esetén meghatározott útirányon vagy járőrkörzetben látják el, és végzik annak nyílt, rendőri ellenőrzését a járőrútirány tervben meghatározottaknak, illetve a parancsnoki eligazításnak megfelelően; - őrszolgálat esetén pedig az őrhelyleírásban vagy őrutasításban meghatározott helyen vagy mozgáskörletben, az utasításban megjelölt őrzési, kísérési vagy díszelgési feladatokat látják el. Járőrszolgálat ellátható gyalogosan, illetve járművel vagy szolgálati állattal megerősítve. A járőr ereje lehet járőrpár (2 fő), járőrcsoport (3-6 fő) vagy bevetési egység (9-12 fő). A járőr a járőrkörzetét vagy járőr útirányát csak parancsnoki engedéllyel, illetve


8/9

2016. május 12.



halaszthatatlan intézkedés foganatosítása érdekében saját kezdeményezésére hagyhatja el. Az őrszolgálat szabályai még kötöttebbek. Az őrszolgálat formája lehet objektumőr, mozgóőr, fogdaőr, kísérőőr, rendkívüli őr, díszőr. Az őrszolgálatot ellátó az őrhelyét vagy mozgáskörletét csak parancsnoki engedéllyel hagyhatja el, de ebben az esetben leváltásáról gondoskodni kell. Az őrhely elhagyása csak a váltást követően engedélyezett. Az őrszolgálatot az őrutasítás szerint önállóan vagy több rendőr együttesen látja el. Eltérő, speciális szabályok vonatkoznak a fogda- és kísérő őrök szolgálatellátására. Az őrszemélyzet létszámát a fogvatartottak létszámától függően, a vonatkozó norma szerint kell megállapítani. Akár járőr, akár őrszolgálatot látnak el a képen látható rendőrök, mindkét esetben kötelesek eleget tenni intézkedési kötelezettségüknek, ennek során az intézkedést a szolgálati fellépés módja szerint kell végrehajtaniuk. Az intézkedést a kornak, nemnek, napszaknak megfelelő köszönéssel kell kezdeni, az intézkedő rendőr közli nevét, rendfokozatát, valamint intézkedése célját. Az intézkedés befejezésekor pedig amennyiben lennének, közli milyen további intézkedéseket tesz, illetve az intézkedés alá vont személy milyen jogkövetkezményekre számíthat, majd engedélyt ad az eltávozásra és maga is elköszön. Az intézkedést végig udvarias, de határozott hangnemben, és fellépéssel kell lefolytatni. Az intézkedés lefolytatása során figyelemmel kell lenni a törvényesség, szakszerűség, szükségesség, arányosság, objektivitás, biztonságosság alapelvi követelményeire is. A kép alapján a biztonságosság, és ennek következtében a szakszerűség elve is sérülni látszik. A kép jobb oldalán látható rendőr végzi az igazoltatást, bal kezében felíró tömböt, jobb kezében URH készüléket tartva, valószínűleg az igazoltatott személy ellenőrzését végzi. Társa bal kezében szintén rádiót tart, emiatt egyik keze foglalt, így csak korlátozottan képes az igazoltatott személy esetleges támadásának elhárítására. Bár a két rendőr felvette a megfelelő pozíciót (un. igazoltatási háromszög), de az igazoltatást végző ütőtávon belül áll, míg társa kicsivel távolabb helyezkedik el. A biztonságosság alapelvéből következően a rendőri intézkedést úgy kell végrehajtani, hogy az az intézkedés alá vont számára, a rendőrök számára, és az intézkedés helyszínén tartózkodók számára is a lehető legbiztonságosabb legyen. Ennek során a rendőrnek kiemelt figyelmet kell fordítania az intézkedés alá vont személy esetleges menekülésének, támadásának, önkárosításának megelőzésére, illetve megakadályozására vagy elhárítására. Az intézkedést minden esetben az azt megkezdő rendőrnek kell lefolytatnia, míg társának kell biztosítania annak zavartalanságát. Ebben az esetben erre a középen álló rendőrnek korlátozottan van lehetősége. Az intézkedés során minden esetben ellenőrizni kell az igazoltatott személy és a bemutatott okmány adatait: − a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), − a körözési nyilvántartási rendszerben, − valamint – szükség szerint – a személyi adat- és lakcím nyilvántartásban vagy − az okmány-nyilvántartásban. Meg kell állapítani az igazoltatott személyazonosságát, és – akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják – az igazoltató lapon rögzíteni kell a személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anya születési neve), az igazolványának sorozatát és számát, valamint az igazoltatás helyét, idejét és okát. Megjegyzés a feladat értékeléséhez: A járőr és őrszolgálat mellett elfogadható más szolgálati forma megnevezése is, amelynél sor kerülhet igazoltatásra pl. körzeti megbízotti vagy személyvédelmi szolgálati forma is. írásbeli vizsga 1612

9/9

2016. május 12.

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Recommend Documents