BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2015. május 15.

Belügyi rendészeti ismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1512

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Belügyi rendészeti ismeretek — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Általános tudnivalók

Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A szaktanár csak a megoldási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől eltérés elfogadhatóságára a részletes megoldási útmutatóban utalás található. Az itt feltüntetett pontozási előírásokat is pontosan be kell tartani! A vizsgázó egyes feladatra kapott pontszámát a feladatok alatt található – a maximális pontszámot feltüntető melletti – téglalapba kell írni. Kérjük, a szaktanár ügyeljen a részpontszámok pontos összeadására!

I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik • •

•

•

Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A kiváló megoldások esetében sem lehet a megjelölt maximális pontnál többet adni.

írásbeli vizsga 1512

2 / 11

2015. május 15.



I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 4 pont A c testi kényszer B c Aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. C a A rendőr előállítja azt, aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki. D b pénzbüntetés 2. Elérhető pontszám A c bűncselekmény B b önvádra kötelezés tilalma C a ügyész D b előkészület

4 pont

3. Elérhető pontszám A határozatba B előállítás C jegyzőkönyvet D idézés

4 pont

4. Elérhető pontszám

9 pont

Állítások Ha az égés miatt a bőrön kialakult vízhólyagok kifakadnak, a bőrt azonnal el kell távolítani a sebről. A sokkos állapot egyik feltűnő tünete, ha a sérült hangosan jajveszékel, ilyenkor a sokktalanítást azonnal meg kell kezdeni. A visszeres (vénás) vérzés esetén a vér sötétpiros színű, és a szívműködésnek megfelelően lassan, lüktetve ürül a sebből. Az azonos töménységű savas vagy lúgos folyadék közül a nagyobb veszélyt a lúgos folyadék jelenti, mert az nagyobb mértékű szövetkárosodást okoz. Maró hatású folyadék vagy vegyszer lenyelése esetén a sérültet hánytatni kell. Az áramütés hatására kialakult izomgörcs okozhat csonttörést vagy az izmok szakadását. A közeledési balesetek során gyakori sérülés a bordatörés, melyet okozhat a biztonsági öv is. Ilyenkor a sérült részt gipszkötéssel rögzítjük. A forró füst belégzése károsíthatja a légutakat, míg a másik veszélyt a füstben lévő mérgező anyagok jelentik. A CO (szénmonoxid) a levegőnél nehezebb gáz, ezért alulról felfelé tölti meg a helyiségeket.


3 / 11

Igaz

Hamis X X

X X X X X X X

2015. május 15.



5. Elérhető pontszám a jegyzőkönyvben történő rögzítés c rögzítés helyszínvázlatban vagy helyszínrajzon f rögzítés fénykép- vagy videofelvételen

3 pont


10 pont

R

T

Ú

T

Z

Á

R

J

Á

R

Ő

R

E

N

D

Ő

R

S

É

G

B

Ű

N

Ö

S

S

É

G

Ű

Z

O

L

T

Á

S

S

É

R

T

E

T

T

K

I

T

I

L

T

B

Ű

N

T

E

T

T

L

Ő

Z

E

T

E

S

R

É

S

Z

E

S

E

Á

S

7. Elérhető pontszám A B

4 pont

Természeti katasztrófa Meteorológiai eredetű Civilizációs eredetű Közlekedési katasztrófa

Megjegyzés: a válasz elfogadható, amennyiben annak tartalmából a fenti meghatározásokra lehet következtetni. 8. Elérhető pontszám

7 pont

a) 20 / 25 / 30 b) jövedelemre / fizetésre / illetményre c) fizetési fokozatok / rendfokozatok / beosztási kategóriák d) távolléti díjra / prémiumra / jubileumi jutalomra e) lakhatási támogatás / szociális támogatás / munkáltatói támogatás f) cafetéria juttatásra / ruházati utánpótlási ellátmányra / 13. havi illetményre Megjegyzés: Minden jó válasz 1 pontot ér. Amennyiben a vizsgázó mind a 6 részkérdésre helyesen válaszolt 7 pontot kap. írásbeli vizsga 1512

4 / 11

2015. május 15.




3 pont

[az ideiglenes megelőző távoltartás leghosszabb időtartama] = [a bűnügyi őrizet leghosszabb időtartama] > [az előállítás leghosszabb időtartama] < [a kitiltás büntetés leghosszabb időtartama]

10. Elérhető pontszám 2 pont A a A … rendszerhez tartozó országokban a rendőrségek létrejöttét … B b A királyi várak élén a várispán állt … 11. Elérhető pontszám A elfogás / elfogás és előállítás B testi kényszer C bilincs D biztonságosság E intézkedni kell a sérült ellátására F igazoltatás

6 pont

Megjegyzés: az E kérdés esetében minden olyan néhány szavas válasz elfogadható, mely a megadott megoldással egyenértékű lehet. 12. Elérhető pontszám A katasztrófa B polgári védelem C oltókészülék / tűzoltó készülék vagy készülékek D műszaki mentés


5 / 11

4 pont

2015. május 15.



II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: • helyes feladatmegoldás, • szaknyelv alkalmazása, • logikus felépítés, • megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: • A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; • Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; • A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9–10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza.


Komplex feladatok 14–16 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza.

6 / 11

2015. május 15.



6–8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3–5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1–2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem.

9–13 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5–8 pont akkor adható, ha a részkérdések, és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1–4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem.

2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3–4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1–2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre.

Komplex feladatok 6–8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3–5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre vagy azokat körülírja. 1–2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltanem használ szakkifejezéseket még körülírás- lán nem használ szakkifejezéseket még kösal sem. rülírással sem.


7 / 11

2015. május 15.



3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3–4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1–2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: • vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, • aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók!


8 / 11

2015. május 15.




20 pont

A sajtóhír a katasztrófavédelem szakmai tevékenységi területei közül a tűzvédelemhez kapcsolódik. Olyan ellenőrzéssorozatról olvashattunk, melyet fél éven keresztül végeztek a hatóságok szórakozóhelyeken és szabadtéri rendezvényeken (fesztiválokon). Ennek keretében a szórakozóhelyek üzemeltetéséhez, illetve rendezvény szervezéshez kapcsolódó tűzvédelmi szabályok betartását vizsgálták. Az ilyen ellenőrzések végrehajtása a megelőzés és felkészülés időszakához kapcsolódnak. Ebben a katasztrófavédelem területi és helyi szervei vettek részt szakhatóságként. Fontos eleme volt a munkának, hogy a nagy fesztiválok, illetve tömegrendezvények esetében már az előkészületek időszakában felvették a kapcsolatot a szervezőkkel, hogy a tűzmegelőzés szempontjai a helyszínek kialakításánál, berendezésénél, és a rendezvény lebonyolítása során is érvényesülhessenek. Az észlelt hiányosságok esetén az ellenőrzésben résztvevő hatósági személyek megtették a szükséges intézkedéseket. 69 esetben találtak hiányosságokat, ebből 5 esetben szabtak ki tűzvédelmi bírságot, a többi esetben a hiányosságok pótlására szólították fel a szervezőket, illetve üzemeltetőket. Ezek a különféle tűzvédelmi szabályok megsértéséből (menekülési útvonalak elzárása, irányfények nem megfelelő volta, stb.), és a tűzvédelmi dokumentumokkal kapcsolatos hiányosságok voltak. A szórakozóhelyek azonnali bezárására is sor került, ahol a jelenlévők száma meghaladta az engedélyezettet. Ebben az esetben a katasztrófavédelem területileg illetékes helyi szerve járt el tűzvédelmi hatósági jogkörben. A hírből kiderül, hogy a nagy tömegeket vonzó rendezvények esetében a katasztrófavédelem területi (igazgatóságok) és helyi (kirendeltségek) szervei már az előkészítés során felveszik a kapcsolatot a szervezőkkel, és velük együttműködésben hozzák meg azokat a tűzvédelemmel kapcsolatos döntéseket, melyek a rendezvény biztonságos lebonyolításához szükségesek. Fontos megjegyezni, hogy a szakhatósági jogkört minden esetben az a helyi szerv gyakorolja, melynek illetékességi területén a rendezvényre sor kerül, illetve az ellenőrzés alá vont szórakozóhely található. A katasztrófavédelem területi szervei a helyi szervek szakmai felügyeletét látják el, illetve meghatározott hatósági jogkörök esetén felettes közigazgatási szervként járnak el.

Megjegyzés: a vizsgázó megoldásának értékelésekor elsősorban a vastagon szedett szövegrészek és az aláhúzott szakkifejezések helyes alkalmazását kell figyelembe venni, illetve azt, hogy mennyire van tisztában az egyes szintek feladatainak, valamint a hatáskör és az illetékesség elkülönülésével.


9 / 11

2015. május 15.




30 pont

A forrás kábítószer bűncselekmények elkövetéséről mint nagyvárosi bűnözési jelenségről szól, ezen belül is az új pszichoaktív szerek terjedéséről. Ezeket a fogyasztók két okból vásárolják: egyrészt, mert azt hiszik legális (ez a listán nem szereplő szerekre igaz is), másrészt, mert olcsó, és könnyű hozzájutni. Az ilyen szereket nevezik dizájner drogoknak. A forrás szerint a magyarországi drogpiacon 90 %-ban ezek vannak jelen, a klasszikus kábítószerek (marihuána, kokain, stb.) jelentősen visszaszorultak, főként a büntetőjogi fenyegetettségnek köszönhetően. Hazánkban is egye inkább jelen van főként a nagyvárosok közterületein, zenés szórakozóhelyein, fesztiválok helyszínein. A fogyasztók ezekkel a szerekkel igyekeznek a buli hangulatot fokozni. Ezek a szerek olcsó beszerzési áruk miatt még a hajléktalanok és alacsony jövedelmi helyzetűek számára is elérhetők. A hajléktalanság megjelenése a közterületeken szintén a nagyobb településekre jellemző elsősorban. A kábítószer-fogyasztás összekapcsolható szórakozási szokásokkal, és az ezekhez kötődő zenei irányzatokkal is. Ezért fordul elő jelentős mértékben olyan zenei fesztiválokon, amelyen ilyen ún. bulizenét játszanak. Emellett jellemző a fiatalok csoportos fogyasztása is, mely erősíti a csoportkohéziót, és az összetartozás érzését. A fogyasztók számára ezek a szerek melyekről a források szólnak, amellett hogy hallucinációkat, eufóriát okoznak, serkentik a szexuális vágyat, komoly egészségügyi kockázatot, sok esetben halálos veszélyt is jelentenek. A szervezet számára rendkívüli megterhelést jelentenek, mert érszűkületet okoznak, drasztikusan megemelik a testhőmérsékletet, érzékcsalódásokat, pánikrohamokat váltanak ki, és mivel hatásintenzitásuk kiszámíthatatlan, könnyű túladagolni azokat. Az orvos szerint 10 fogyasztóból 8 kerül kórházba dizájner drog okozta rosszullét miatt. Ezeknek a szereknek az esetében még a terjesztők sem ismerik a hatásmechanizmust, és a pontos adagolást. Az összetevőkkel együtt hatásaik is folyamatosan változnak. Ezeknek a szereknek a terjedését nehéz megállítani, mivel összetevőik folyamatosan változnak, amint az egyik tiltólistára kerül, már egy újabb jelenik meg. Emellett a nagy kereslet és a büntethetőségi nehézségek miatt megéri alacsony áron forgalomba hozni, így a terjesztőknek e tevékenység jelentős haszonnal jár. Mindez a társadalom számára komoly veszélyekkel jár, hiszen jelentősen megterheli az egészségügyi ellátórendszer elemeit, melynek költségeit az ellátásban részesített fogyasztók sok esetben nem térítik meg, mivel megfelelő jövedelemmel nem rendelkeznek. Az ellátásuk költségeit az adófizetők viselik. A kábítószer-fogyasztók viszonylag hamar a társadalom perifériájára kerülnek, és elveszítik társadalmi hasznosságukat. Éppen ezért a rendőrség bűnüldöző szerveinek kettős feladatok kell ellátni melyekre a forrás utal. Egyrészt a bűncselekmények felderítésével, az elkövetők – elsősorban a terjesztők – elfogásával a kínálatot csökkentik. A kábítószer bűncselekmények felderítése során a fő cél a forrás megtalálása, ezért kell a terjesztői hálózatot felderíteni. Másrészt a rendkívüli sajtóközlemény kiadásával a rendőrök igyekeznek a fogyasztókat figyelmeztetni a veszélyes anyagok felbukkanására, hogy a túladagolásos eseteknek elejét vehessék. Ez utóbbi a megelőzés szempontjából elengedhetetlen. Az ilyen jellegű felvilágosító tevékenység során nemcsak a büntetőjogi fenyegetettség, hanem a valós egészségügyi kockázatok bemutatása is fontos. Megjegyzés: a vizsgázó megoldásának értékelésekor első sorban a vastagon szedett szövegrészek és az aláhúzott szakkifejezések helyes alkalmazását kell figyelembe venni. Az értékelés során fontos, hogy tudjon elvonatkoztatni a forrásról, és általában a kábítószer bűnözésről mint kriminológiai jelenségről írjon. Fontos, hogy értse az egyén és a társadalom viszonyát ennek kapcsán.


10 / 11

2015. május 15.




30 pont

A ballada már az első versszakában előre vetíti, hogy emberölés történt, a sértett Bárczi Benő halálát „gyilkos erőszak” okozta. Apja maga kutatja fel az elkövetőt, melyhez a középkor szokása szerint a tetemre hívás módszerét alkalmazza. Ennek lényege, hogy a tetemet feltaláláskori állapotában ravatalozzák fel, és a holttest előtt sorra jelennek meg azok, akiket a cselekmény elkövetésével gyanúsítanak, mert azt tartják, hogy a már megalvadt vérrel elzárt sebből a tettes jelenlétében újra megindul a vérzés. A módszer eredményesnek bizonyul, hiszen a holttesthez utolsónak járuló Kund Abigél – a sértett szeretője – jelenlétében újra megindul a vérzés: „Sebből pirosan buzog a vér”. Ennek hatására a nő beismerő vallomást tesz, de nem a Btk. 160. §. (1) bekezdésébe ütköző emberölés, hanem a Btk. 162. §. (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő öngyilkosságban közreműködés bűntettében. Kund Abigél cselekményét önálló tettesként követte el, egyedül valósította meg az elkövetési magatartást, hiszen amikor Bárczi Benő sértett öngyilkossággal fenyegetőzött, ha a nő nem enged kérésének, a komoly szándékot tovább erősítette és átadta az eszközt: „Enyelegve adám a tőrt: nosza hát!” . A megadott két törvényi tényállás elhatárolása során az elkövetési magatartást és a sértett személyét kell figyelembe venni. Emberölés akkor valósult volna meg, ha Kund Abigél azzal a szándékkal, hogy a sértett halálát okozza, maga szúrta volna le Bárczi Benőt. Azonban itt nem ez történt, hanem Bárczi öngyilkos lett, de ennek szándékát Kund Abigél alakította ki annak tudatában, de legalábbis tovább erősítette azt. Ez felbujtói magatartásnak felel meg. Emellett a sértett részére maga adta át az eszközt, ami viszont klasszikus értelemben bűnsegédi magatartásnak fele meg. A másik fontos elhatárolási szempont az, hogy a 14. életévét be nem töltött sértett esetén nem öngyilkosságban közreműködés, hanem emberölés valósult volna meg. Jelen esetben viszont a mű összes körülményéből arra kell következtetnünk, hogy a sértett és az elkövető is nagykorú: „Bírta szivem’ már hű szerelemre, - Tudhatta, közöttünk nem vala gát: Unszola mégis szóval „igenre”. Ilyen közeli kapcsolat „nagykorúak” esetében volt lehetséges. Az elkövető a cselekmény elkövetésekor minden bizonnyal büntethető volt, azonban az eljárás során az elbírálásig vélhetően a látvány hatására kóros elmeállapot állt be, melyet Arany János igen szemléletesen ábrázol a 12., 13., 15. és 16. versszakban. Emiatt nem kerülhet sor Kund Abigéllal szemben büntetés kiszabására, hanem a büntetőeljárás szabályai szerint ideiglenes kényszergyógykezelését kell elrendelni. Ez akkor alkalmazható, ha az elkövető olyan személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követ el, amely miatt legalább egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki vele szemben. Ez a gyógyulásáig tarthat, csak ezután kerülhet sor vele szemben büntetés kiszabására. Maga a tetemre hívás – mint módszer – egyaránt hasonlít a bizonyítási kísérletre és a helyszíni kihallgatásra is, de egyértelmű, hogy ilyen nyomozási cselekmény ma a büntetőeljárás alapelveire tekintettel nem lenne végrehajtható. Megjegyzés: természetesen a javítás során első sorban azt kell figyelembe venni, hogy a vizsgázó érti-e az egyes tényállások megvalósulásának feltételeit, a megadott szakkifejezéseket megfelelően használja-e. A műre vonatkozó más utalások is elfogadhatók a javítás során, ha az a válasz szempontjából megfelelő.


11 / 11

2015. május 15.

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Recommend Documents