Belföldi ügyletek áfája és számlázása 2015 Dr. Csátaljay Zsuzsanna Csátaljay -Consulting Kft. Email:
[email protected] Telefon: 06 30 480 0462
Teljesítési időpont Főszabály Az ügylet tényállásszerű megvalósulása (55. - 56.§) Különös szabályok •
Részteljesítés (57.§)
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. (Szolgáltatásnyújtásokra is alkalmazható.) •
Részletfizetés és határozott időre szóló elszámolás (58. §)
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Az esedékesség napjával egy önálló teljesítés keletkezik, amelyről számlát kell kiállítani − − − − 2
Részletvételre és zártvégű lízingre nem alkalmazható Folyamatos teljesítés és határozott időre szóló elszámolás kérdései Időszaki elszámolás vs. részletfizetés vs. részteljesítés Időszaki elszámolás vs. gyűjtőszámla Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Határozott időre szóló elszámolás (58.§) Fogalom (két esetkör): Hatályos szabály: • a felek időszaki elszámolásban vagy • részletfizetésben állapodnak meg. Új szabály: • a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy • a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg.
3 © 2014 Deloitte Magyarország
Határozott időre szóló elszámolás (58.§) – új szabályok • Változás: a teljesítés időpontjában • Főszabály: nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja fő szabály szerint a teljesítési időpont • Különös szabályok a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett id őszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, c) de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. 4
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Határozott időre szóló elszámolás példák (58.§) • Pl.: augusztusi könyvelési díjnál a főszabály érvényesülése esetén augusztus 31-e lenne a teljesítési időpont. 2016. évre vonatkozó bérleti vagy könyvvizsgálati díjnál szintén a főszabály érvényesülése esetén 2016. december 31. lenne ez az időpont. Tárgyhónap 15-étől következő hónap 14-ig tartó időszaknál a következő hónap 14-e lenne a teljesítési időpont. • Pl.:Amennyiben az augusztus havi díj július 25-én kiállított számla alapján augusztus 10-ig esedékes, akkor július 25-e a teljesítési időpont. • Ha az augusztus havi díj szeptember 10-ig esedékes, akkor szeptember 10-e a teljesítés időpontja. • Ha azonban például október 5-ig esedékes, akkor szeptember 30-a a teljesítés időpontja. 5 © 2014 Deloitte Magyarország
Határozott időre szóló elszámolás hatálybalépése (58.§) • 2015. július 1-től az adótanácsadói, könyvelői és könyvvizsgálói szolgáltatásokra, • 2016. január 1-től valamennyi időszakos elszámolású ügyletre. • 2016. január 1-jétől hatályos, azaz az új 58.§-t olyan elszámolási időszakoknál kell alkalmazni először, amelynél - az időszak kezdő napja és - a fizetés esedékessége is 2015. december 31-ét követő időpont. • könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatás esetében 2015. július 1-jétől, azaz olyan elszámolási időszakoknál kell alkalmazni először, amelynél - az időszak kezdő napja és - a fizetés esedékessége is 6 2015. június 30-át követő időpont. © 2014 Deloitte Magyarország
Határozott időre szóló elszámolás hatálybalépése (58.§) • Pl.: a júliusi könyvelési díjnál még a fizetési határidő a teljesítési időpont akkor, ha a fizetési határidő július 1-je előtti. Ha azt követő, akkor már az új szabályt kell alkalmazni, tehát július 31e előtti számlakiállítás és esedékes fizetés esetén a számla kiállítása a teljesítés, augusztus 1. és 30. közötti esedékes fizetésnél a fizetés esedékessége a teljesítési időpont, azt követően esedékes fizetésnél augusztus 30. A júniusi díjnál akkor kell a régi szabályt alkalmazni, ha a fizetés is esedékes július 1-je előtt. • Pl.:a 2016. januári bérleti díjnál még a fizetési határidő a teljesítési időpont akkor, ha a fizetési határidő 2016. január 1-je előtti. Ha azt követő, akkor már az új szabályt kell alkalmazni, tehát január 31-e előtti számlakiállítás és esedékes fizetés esetén a számla kiállítása a teljesítés, február 1. és március 2. közötti esedékes fizetésnél a fizetés esedékessége a teljesítési időpont, azt követően esedékes fizetésnél március 2. A 7 decemberi díjnál akkor kell a régi szabályt alkalmazni, ha a fizetés is január 1-je előtt esedékes.
© 2014 Deloitte Magyarország
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 1.
2015. június havi könyvelési díj* esedékessége 2015. június 15. 2015. július 15.
2015. július havi könyvelési díj* esedékessége, számla kelte 2015. június 25. június 20. 2015. július 10. július 5. 2015. augusztus 10. augusztus 5.
teljesítési időpont június 15. július 15. teljesítés időpontja június 25. július 5. augusztus 10.
*(könyvelési díj a könyvelő által júniusban, illetve júliusban végzett munkáért járó ellenérték, függetlenül attól, hogy a könyvelő mely időszak bizonylatait dolgozza fel)
© 2014 Deloitte Magyarország
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 2015. július havi könyvelési díj* esedékessége számla kelte teljesítés időpontja 2015. július 10. július 15. július 15. 2015. július 10. augusztus 5. július 31. 2015. szeptember 10. szeptember 5. augusztus 30. *(könyvelési díj a könyvelő által júniusban, illetve júliusban végzett munkáért járó ellenérték, függetlenül attól, hogy a könyvelő mely időszak bizonylatait dolgozza fel)
© 2014 Deloitte Magyarország
Gyűjtőszámla Nem teljesítési időpont, hanem számlázási módszer! Csak abban az esetben, ha több teljesítési időpont van. Tartalma: • A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. • A számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek
Kibocsátása: Ha az adóalany • a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg • a rá vonatkozó időszakban
ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számla-kibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki. Feltétele: a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak 10
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Időszaki elszámolás - gyűjtőszámla •
Közösségi mentes értékesítésnél az időszaki elszámolás során le kell zárni a hónapot, nem lehet hosszabb az elszámolási időszak, teljesítési időpont a hónap utolsó napja.
•
Közösségi mentes értékesítés előlege nem számlakibocsátási pont
•
Közösségi mentes értékesítésről, határon átnyúló fordított adózású szolgáltatásnyújtásról kiállított gyűjtőszámla nem vonatkozhat egy hónapnál hosszabb időszakra
•
Ugyanezen ügyleteknél a számlakibocsátási határidő a teljesítést követő hónap 15-e
•
Belföldi számláknál: időszaki elszámolási időszak 12 hónapnál nem lehet hosszabb, gyűjtőszámlás időszak egy bevallási időszakon nem nyúlhat túl, számlakiállítási határidő 15 nap.
11
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Időszaki elszámolású ügyletek (58.§) • Ami változatlan a szabályozásban • Fő szabály szerint az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja teljesítési időpont. • Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál, ha mégis hosszabb, akkor a hónap utolsó napja a teljesítési időpont. • Külfölditől igénybevett (nemzetközi fordított adózású) szolgáltatásnál egy naptári évnél nem lehet hosszabb az elszámolási időszak. Ha hosszabb, akkor december 31-én adókötelezettség keletkezik. 12 © 2014 Deloitte Magyarország
Időszaki elszámolású ügyletek (58.§)
• Ami változatlan a szabályozásban • Nem alkalmazható a folyamatos teljesítésű szabály az Áfa törvény 10.§ a) pontja szerinti ügyletekre (zárt végű lízing, részletvétel). • Devizás ellenérték esetén a számla kibocsátásának napja szerinti árfolyamon kell forintosítani az adófizetési kötelezettség megállapítása során (80.§). • A gyűjtőszámlára vonatkozó szabályok változatlanok. • Időszaki elszámolás szabályait akkor kell alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás megállapodást, továbbá nincs az időszakon belüli fizikailag elkülöníthető teljesítésekről külön egyenkénti teljesítési igazolás. 13
13
© 2014 Deloitte Magyarország
Példa az időszaki elszámolású ügyletekre (58.§) • A kiskereskedelmi üzletláncba beszállító háztartási gép gyártó és az üzletlánc abban állapodtak meg, hogy havonta számolnak el a megrendelt gépekről. A felek havonta összesítik a szállítások összegét és egy számlát állítanak ki. Ez az elszámolás az áfa törvény rendelkezései alapján az 58.§ alá esik. • Amennyiben nem havi (azaz időszakos) elszámolásról állapodtak volna meg, akkor az adott termékértékesítéseknek külön-külön teljesítési időpontja lenne, azaz az egyes szállításokról külön lett volna szükséges a számlát kiállítani. • Tekintettel arra, hogy fizikailag elkülönült szállítások vannak, a felek előzetes megállapodása esetén gyűjtőszámlát is kibocsáthat az eladó. • A gyűjtőszámla abban különbözik az időszakos elszámolásra vonatkozó számlától, hogy a gyűjtőszámlában több ügylet, több teljesítési időpont szerepel, míg az időszakos elszámolás szabálya az adott ügyletekhez egyetlen teljesítési időpontot rendel. A gyűjtőszámlát az adott időszak (jelen esetben hónap) utolsó napját követő 15. napig kell kiállítani. 14
© 2014 Deloitte Magyarország
Példa az időszaki elszámolású ügyletekre (58.§) • Új ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés esetén a felek részletfizetésben állapodnak meg: az első részlet (20%) a szerződés megkötésekor fizetendő, a második részlet (30%) az ingatlan birtokba adásával, majd azt követően a fennmaradó vételár egyenlő részletekben (10%-onként) évente fizetendő. • A felek itt ugyan részletfizetésben állapodnak meg, de részletvételként speciális megítélés alá esik (áfa törvény 10.§ a) pontja szerint adózik), amelyre az Áfa törvény 58.§- a nem alkalmazható. • Az első vételár-részlet megelőzi a birtokbaadást, (ami a teljesítési időpont) ezáltal az Áfa törvény 59.§-a szerint előlegnek tekintendő, előleg számlát kell kiállítani. • A birtokbaadáskor a teljes vételár 30%-a fizetendő, de a birtokbaadáskor az áfa fizetési kötelezettség a teljes vételárra beáll, a teljes vételárról kell kiállítani a számlát. A további vételárrészletekről csak egyéb számviteli bizonylat állítható ki, nem 15 számla. © 2014 Deloitte Magyarország
Példa az időszaki elszámolású ügyletekre (58.§) •
•
•
•
•
A felek 2014. október 1-vel három éves ingatlanbérleti szerződést kötnek, amelyben minden évre előre, az adott év december 1-jével kell megfizetni az ellenértéket. A szerződés teljes futamideje meghaladja a 12 hónapot, de az elszámolási időszakok pontosan egy évesek, ezért nem kell a tizenkettedik hónap utolsó napjával teljesítést elszámolni. A 2014. október 1.- 2015. október 1. közötti időszakra még a „régi” szabály szerint a fizetés esedékessége, azaz december 1. a teljesítési időpont. A 2015. október 1. - 2016. október 1. közötti elszámolási időszakra is még a „régi” szabályt kell alkalmazni, azaz a fizetési határidő a teljesítési időpont, mivel az időszak 2016. január 1-je előtt kezdődik. A 2016. október 1. – 2017. október 1. közötti elszámolási időszakra már az új szabályt kell alkalmazni. Mivel a számlakiállítás megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, az a teljesítési nap 16 © 2014 Deloitte Magyarország
Példa az időszaki elszámolású ügyletekre (58.§) • A felek által 2014. november 18-án induló 3 éves ingatlanbérleti szerződés alapján a bérleti időszak utolsó napját követő 45 napon belül esedékes a 3 évi bérleti díj egy összegben. • Mivel egy évnél hosszabb az időszak, a tizenkettedik hónapok utolsó napja is teljesítésnek minősül. Ezért 2015. és 2016. november 18-án is – időarányosan a teljes bérleti díj 1/3-1/3 részei után - adófizetési kötelezettség keletkezik és külön számlázandó. • Az utolsó év (2016. november 18. és 2017. november 18. közötti időszak) már nem haladja meg a 12 hónapot, ezért ott az időszaki elszámolásos általános szabály alkalmazandó. • Mivel az időszak első napja és a fizetés esedékessége is 2015. december 31-ét követi, már az „új” szabályokat kell alkalmazni, azaz a számlakiállítás vagy az esedékesség vagy az időszak utolsó napjától számított 30. nap a teljesítési időpont. 17 © 2014 Deloitte Magyarország
Időszaki elszámolású számlák korrekciója Az 58. § szerinti ügyletek (határozott időre szóló elszámolás) korrekciója: • Ellenérték nő: 2016. január 1-ig (könyvvizsgálat, adótanácsadás, könyvelés esetén 2015. július 1-ig) új fizetési esedékesség, új teljesítési időpont keletkezik ,normál számlát kell kiállítani. Ezt követően korrekciós számlát kell kiállítani és önellenőrizni kell. • Ellenérték csökken : 2014-től soha nem kell önellenőrizni. • Ha több időszak összesített adatairól számolnak el, és a különbözet pozitív: 2016-ig (2015. július 1-jéig) nem kell önellenőrizni, mert új teljesítés és új számla. 2016-tól, mivel az új, hosszabb időszak utolsó napja a teljesítési időpont, előfordul, hogy önellenőrizni kell, ha a hosszabb időszak utolsó napja szerinti bevallás beadása után számolnak el. • Ha több időszak összesített adatairól számolnak el, és a különbözet negatív: 2014. január 1-től nem kell önellenőrizni, de az érintett számlákat helyesbíteni kell. • Téves adókulcs vagy adóösszeg: csak akkor nem kell önrevíziózni, ha az adókulcs illetve az adóösszeg csökken a korrekció során. • Egy időszak nem került kiszámlázásra: Egy új normál számlát kell kiállítani. 2016-ig fő szabály szerint nem szükséges önrevízió, 2016-tól az elszámolási időszak utolsó napjától számított 30. napra vonatkozó önrevízióval kell rendezni. 18
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Az előleg •
• • • • •
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. (59. §) Bővült az előleg fogalma 2015-től Már nemcsak a pénz és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz átvétele adóköteles előleg címén, hanem bármilyen vagyoni előny Így már egyértelmű, hogy a követeléscsökkenés is előleg címén áfás, ha teljesítés előtt történik Eszerint csere ügyletek eseténél is már értelmezhető az előleg? A C-549/11. sz. Orfey Balgaria EOOD ügy szerint igen
Előleg feltételei • Az ellenértékbe beszámítható • Az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott • Annak fizetésében, átadásában előre megállapodnak • Ténylegesen átveszik vagy jóváírják • Már konkretizált egyedi teljesítésekre vonatkozik (BUPA Hospital ügy) 19 © 2014 Deloitte Magyarország
Az előleg Előlegszámla tartalmi kellékei • A számlán kötelező jelölni, hogy előleg és, hogy minek az előlege • Teljesítési időpont az előleg átvételének, megszerzésének napja, • Időszaki elszámolásnál a régi szabály szerint nem értelmezhető az előleg, de az új időszaki elszámolásos szabály szerint igen • Az előlegszámla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen az alapügylet • Adókulcs-változásokkor különös átmeneti szabály hiányában: eltérő adókulcs vonatkozik az előleg összegére és a végszámla maradék összegére (Az előleg elszámolásakor közömbös.) • Árfolyam ugyancsak rögzül a teljesítés időpontjában: tehát eltérő árfolyam vonatkozik az előleg összegére és a végszámla maradék összegére (Devizában az elszámolás helyes, Ft-ban valószínűleg nem.) 20
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Az előleg Az előleg áfa-beli kezelése az egyes ügylettípusoknál • • • •
Közösségen belüli termékbeszerzés – nem adózási pont Közösségen belüli termékértékesítés – nem adózási pont Belföldi fordított adózású ügyletek – nem adózási pont Nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatás (140.§) – adózási pont • Nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti szolgáltatás – nem adózási pont
21
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Az előleg kezelése belföldi fordított adózásnál
• Belföldi fordított adózásnál az előleg nem adózási pont • Ezért az előlegről nem kell számlát kiállítani, csak valamilyen számviteli bizonylatot (ha mégis kiállítanak számlát, azon jelölni, kell, hogy az alapján nem keletkezik fordított adózással sem adókötelezettség) • A teljes ellenérték után a végszámla alapján keletkezik fordított adózással adókötelezettség, de azon célszerű jelölni, hogy nem a teljes számla összeg fizetendő, tekintettel a korábban átvett előlegre • Van-e különbség a minősítésben, ha a teljes ellenérték kerül előlegként folyósításra?
22
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Belföldi fordított adózás I. A belföldi fordított adózás esetei (142. §): • Építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a megrendelőnek; • Olyan építési-szerelési vagy egyéb szerelési munka, amely közvetlenül az ingatlan létrehozatalára, átalakítására, bővítésére vagy egyéb megváltoztatására irányul, feltéve, hogy az építési hatósági engedélyköteles beruházással összefüggésben merül fel; • Ezekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzés, közvetítés; 2015-től generálisan • A törvény 6. számú mellékletében szereplő hulladékok és 6/B melléklet szerinti acéltermékek értékesítése; • Ingatlan értékesítése adókötelezettség választása esetén, kivéve • Építési telek értékesítése;Befejezetlen ingatlan értékesítése;2 évnél nem régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan értékesítése; • A lejárt követelés dologi biztosítékául szolgáló termék értékesítése a hitelező és az adós között; • Felszámolás alatt álló cég tárgyi eszköz értékesítése, szolgáltatásnyújtása, illetve egyéb, 100e Ft feletti értékű termék eladása, • Gabonafélék értékesítése, • CO2 kvóta értékesítése Feltéve, hogy a megrendelő vevő belföldön nyilvántartásba vett, és EVA-s, vagy egyébként is képes a fordított adózásra (pl. általános adóalany,a csoportos adóalany, a kizárólag adómentes tevékenységet folytató önkormányzat, DE NEM képes rá az alanyi adómentes, a mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany, és a nem adóalany természetes személyek). •23 A felek erre irányuló nyilatkozatának jelentősége! Az adóhatóságnál mi ellenőrizhető? © 2014 Deloitte Magyarország
Belföldi fordított adózás II. – Az építőiparhoz kapcsolódóan I. Fordított adózás alá tartozó ügyletek az építőiparban: Termékértékesítés: • építési-szerelési munkával létrehozott, • ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása Szolgáltatásnyújtás: • építési-szerelési és egyéb szerelési munka, • amely ingatlan létrehozatalára, átalakítására, bővítésére, rendeltetésének megváltoztatására, bontására irányul, • ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatala, megváltoztatása során merül fel
24
Számlázási aktualitások az áfá-ban
© 2014 Deloitte Magyarország
Belföldi fordított adózás [Áfa tv. 142.§ (1) bek. j.) pont, 6/B. melléklet]
• Új termékkör – 6/B melléklet szerinti vas- és acéltermékek esetében • Hatályba lépés: a 2015. január 1-je után teljesített ügyletekre, ha a vevő fizetési kötelezettsége is ezt követően keletkezik • Átmeneti szabály – előleg esetén 2015. január 1. előtt fizetett előleg – egyenes adózás 2015. január 1. után a teljesített ügylet ellenértéke előleggel csökkentett része - fordított adózás
© 2014 Deloitte Magyarország
Belföldi fordított adózás [Art 31/A. §] Adatszolgáltatási kötelezettség • Eladó kötelezettsége – a teljesítés időpontja szerinti időszakban - vevő adószáma - teljesítés napja - vámtarifaszám szerinti bontásban a termék = ezer forintra kerekített értéke = kg-ban meghatározott mennyisége • Vevő kötelezettség – a fizetendő adó megállapítása szerinti időszakban - eladó adószáma - teljesítés napja - vtsz szerinti bontásban a termék = ezer forintra kerekített értéke = kg-ban meghatározott mennyisége 6 © 2014 Deloitte Magyarország
Belföldi fordított adózás [Áfa tv. 142.§ (1) bek. c.) pont] Új fordított adózásos esetkör a munkaerő kölcsönzésre • a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetén. • Hatályba lépés: a 2015. január 1-je után teljesített ügyletekre, ha a vevő fizetési kötelezettsége is ezt követően keletkezik • Átmeneti szabály – előleg esetén 2015. január 1. előtt fizetett előleg – egyenes adózás 2015. január 1. után a teljesített ügylet ellenértéke előleggel csökkentett része - fordított adózás • Ha időszaki elszámolású a fordított adózású ügylet: számlán szereplő teljesítési időpont az időszaki elszámolásos szabály szerint (jelenleg még a fizetés esedékessége), a megrendelő a számla kézhezvétele szerinti (de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15-ig) bevallásban veszi figyelembe
© 2014 Deloitte Magyarország
Belföldi fordított adózás személyi feltétele A belföldi fordított adózás alapfeltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is állhat. Ez azt jelenti, hogy • belföldi fordított adózás csak két belföldi adószámmal rendelkező áfa alany (vagy EVA alany) között lehetséges, de nem feltétel, hogy belföldön letelepedettek legyenek a szereplők • és képesek legyenek fordított adózás címén áfa fizetésre (pl. általános szabályok szerinti adóalany,a csoportos adóalany, a kizárólag adómentes tevékenységet folytató adóalany, DE NEM képes rá az alanyi adómentes, a mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany, és a nem adóalany természetes személyek).
28
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Nyilatkozat a feltételek fennállásáról •
Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a fordított adózás személyi feltételeinek teljesüléséről, illetőleg arról is, hogy ún. használt ingatlan értékesítésénél az értékesítő adóalany élt-e az adókötelezettség választási jogával. • Ezen felül az építési hatósági engedélyköteles ingatlan tekintetében köteles a megrendelő e tényről nyilatkozni. • Az állami adóhatóság az említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. • Az ingatlanértékesítésre vonatkozó adókötelezettség választása tekintetében az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget. • Mi a nyilatkozat joghatása? Az adóhiány alól nem feltétlenül mentesít, csak a kellő körültekintést bizonyítja.
29
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Belföldi fordított adózás – Adókötelezettség keletkezési időpont • Fordított adózású ügyleteknél alapesetben nem azonos a teljesítési időpont és az adókötelezettség keletkezési időpontja (teljesítési időpont: megegyezik az egyenes adózású ügyletekkel (55.§ - 58.§)) Fordított adózás – belföldi ügyletek Áfa tv. 60.§ • Amennyiben az adófizetésre a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője kötelezett, az adófizetési kötelezettség az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkező időpontban keletkezik: − Számla kézhezvétele − Ellenérték megtérítése − Teljesítést követő hónap 15. napja • A levonási jog tárgyi feltétele nemcsak számla, hanem bármilyen dokumentum, ami az ellenérték összegét hitelesen igazolja • Ha van tárgyi feltétel, ugyanabban a bevallási időszakban keletkezik a levonási jog is, mint a fizetendő adó
30
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Fordított adózás Belföldi fordított adózásos ügyletek számlázása Belföldi fordított adózásos ügyletekről kiállított számla 3 különleges tartalmi kelléke változatlan 2o15-től is: •
A számla nem tartalmaz adóösszeget
•
2013 – tól „fordított adózás” kitétel szerepeltetése
•
Számlán a vevő adószáma feltüntetendő, továbbra is annak valamennyi számjegye
31
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
A korrekciós számla befogadója fordított adózásnál •
•
•
32
A Közösségen belüli termékbeszerzés, külfölditől igénybevett szolgáltatás, illetve belföldi fordított adózás utáni levonható adó különbözetet abban az időszakban kell figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó különbözetet el kell számolni. Ha nő az ellenérték, akkor a fizetendő és levonható adó különbözetet önellenőrzéssel kell figyelembe venni. Ha csökken az ellenérték, akkor a fizetendő és levonható adó különbözetet is a tárgyidőszakban kell figyelembe venni.
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Külföldön teljesített ügyletek bizonylatolása Külföldön teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás bizonylatolása: • Áfa törvény területi hatályán kívüli kitétel nem kötelező, de javasolt • Megrendelő adószáma, ha más tagállambeli • Kötelező utalás arra,hogy fordított adózás, ha más tagállami a megrendelő Ha a belföldi adóalanynak be kell jelentkeznie adóalanyként másik tagállamban – mert nem a belföldi gazdasági letelepedettségéről nyújtja külföldi teljesítési hellyel a szolgáltatást - akkor nem kell a belföldi adószáma alatt is számlát (áfa hatályán kívüli bizonylatot) kiállítania. A külföldön teljesített szolgáltatásról csak akkor kell a magyar adószámról áfa hatályán kívüli bizonylatot kiállítani, ha ‒ más tagállamban teljesített szolgáltatást belföldi telephelyről nyújtja és a megrendelő az adófizetésre kötelezett, ‒ harmadik országban teljesítettnél ha belföldi telephelyről nyújtja
33
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Az árengedmények rendszere, számlázása Az áfa törvényben felsorolt árengedményi fajták nem számítanak az adóalapba illetve utólag csökkentik azt. Azonnali: Az árengedményi feltételek már az értékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésekor fennállnak, így a számlát eleve a csökkentett összegről állítják (állíthatják) ki, de az árengedmény összegét szerepeltetni kell a számlán.
Utólagos: Az árengedményi feltételek utólag (az ügylet teljesítését követően) teljesülnek, ezért az árengedményt csak utólag, az ügylet teljesítését követően lehet érvényesíteni. Utólagos árengedménynél nem kötelező az áfa alap korrekció, az mindig a számlakibocsátó döntésén múlik. Az adóalap csökkentés melletti döntés azonban számlakorrekcióval kell, hogy járjon.
Az utólagos árengedmény számlázása adóalap csökkentés esetén ‒ Számlával egy tekintet alá eső okirat vagy helyesbítő (korrekciós) számla ‒ Hivatkozni kell valamennyi módosítandó számlára, csoportosan is lehet
‒ A módosítás természetét, okát (gazdasági eseményt feltüntetni) ‒ Önellenőrzés nélküli elszámolás a korrekciós számla kibocsátásakor
Az utólagos engedmény számlázása, ha nincs adóalap csökkentés ‒ Valamilyen számviteli bizonylat 34
© 2014 Deloitte Magyarország
Az áfa alapot csökkentő árengedmények típusai I. 1. Pénzbeni árengedmény ‒ Skontó ‒ Értékesített termék, szolgáltatás mennyiségére tekintettel adott engedmény ‒ Üzletpolitikai célú engedmény 2. Természetbeni árengedmény (a mennyiségre tekintettel adottnak is meg kell felelni az üzletpolitikai célnak) A felsoroltaknak nem megfelelő árengedmény ugyan a vevő által fizetendő díjat csökkenti, de az eladó áfa alapját nem.
35
© 2014 Deloitte Magyarország
Árengedmények típusai II. 1. Pénzbeni árengedmény ‒ csak a szerződéses partner (vevő) felé lehet nyújtani az adóhatósági hivatalos álláspont szerint ‒ Az uniós joggyakorlat engedi nemcsak a szerződéses partner felé (Elida Gibbs eset) – kivéve a skontót Skontó ‒ határidő előtti fizetéshez ellenérték-csökkenés kapcsolódik ‒ Azonnali: a számlát eleve a csökkentett összegről állítják ki, ha azonban nincs korábbi fizetés, önellenőrzéssel kell a számlahelyesbítést elvégezni és visszafizetni az adót ‒ Utólagos: az adóalany döntésétől függ a számlakorrekció – ilyenkor önellenőrzés nélküli adóalap-csökkentés. ‒ Nem szükséges az üzletpolitikai célnak való megfelelés
36
© 2014 Deloitte Magyarország
Árengedmények típusai III. (Pénzbeni árengedmény folyt.) Mennyiségi árengedmény ‒ Nem feltétel az üzletpolitikai cél! – a minden érintett számára azonos feltételeket ezért nem kell teljesíteni ‒ Érték-megfelelőség – az értékesített termék értékét nem haladhatja meg az arra tekintettel adott árengedmény (ingyen adott termék) értéke ‒ Az árengedmény feltételeit rögzíteni kell • Az árengedmény nem előzheti meg az értékesített termékeket, amikre tekintettel adják (adóhatósági álláspont) • Azonnali: a teljesítésig adott – a mennyiség elérését követően nem számla-helyesbítéssel az előzőekből, hanem a következő ügyletek ellenértékéből – azokat eleve csökkentett összegről • Utólagos: valamennyi előzőleg érintett számlát helyesbíteni kell (elfogadható a csoportos számla-helyesbítés)
37
© 2014 Deloitte Magyarország
Árengedmények típusai IV. (Pénzbeni árengedmény folyt.) Üzletpolitikai árengedmény ‒ Független féllel kötött / köthető ‒ Más független fél számára is ésszerűen elérhető ‒ Nem független félnek is adható, de ugyanazon feltételekkel ‒ Megállapodásban,akció meghirdetésben stb. előre rögzített ‒ Az árengedmény összege kisebb, mint az árengedményre jogosító értékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértéke
Értelmezési kérdések ‒ Minden érintett számára azonos feltételek: érintettségi csoportok képzése, csak a feltételnek kell azonosnak lenni, az összegnek nem ‒ Előre kell rögzíteni az összegét vagy a feltételrendszert (üzletszabályzatban, megállapodásban, akció meghirdetésében) ‒ Egyedi ármegállapítás nem árengedmény
38
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Árengedmények típusai V. 2. Természetbeni árengedmény ‒ Csak ha szorosan kapcsolódik ellenértékes ügylethez, ‒ üzletpolitikai célnak meg kell felelni a mennyiségre tekintettel adottnak is ‒ ki kell számlázni az ingyenes ügyletet is! ‒ azonnali és utólagos is lehet ‒ utólagos csak számlahelyesbítéssel az ingyenes ügylet szerepeltetése okán ‒ magyar hatósági értelmezés: • csak annak adható, akivel értékesítési szerződéses kapcsolat áll fenn, • számlán szerepeltetni kell az ingyen átadott terméket is, • utólagos átadásnál számlahelyesbítéssel kell kísérni ‒ Újabb értelmezési lehetőség: • Elida Gibbs eset alapján a Legfelsőbb Bíróság ítélete (Kfv.I.35.390/2009/6.) legalizálja, hogy közvetlenül is adható a vevő vevőjének, nemcsak az adóalannyal szerződésben állónak, de ezt a magyar adóhatóság nem fogadja el
39
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti adóalap csökkentés • Bizonyos feltételekkel csökkenthető az adóalap utólagos árengedmény címén, ha az értékesítő adóalany pénzt térít vissza olyan adóalany, vagy nem adóalany részére, aki a pénzvisszatérítésre jogosító terméket, szolgáltatást nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe. • Természetbeni engedményre tekintettel adóalap-csökkentés továbbra sem lehetséges háromszereplős ügyletben! • Tartalmi feltételek: ‒ belföldön teljesített adóköteles ügylet, és
‒ a visszatérítendő összeg kisebb mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg,
• A visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.
40
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti adóalap csökkentés • Formai feltételek: a pénzt visszatérítő adóalany rendelkezzen ‒ a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példányával ‒ a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylattal (kötelező adattartalom).
• Az adóalap csökkentés legkorábban abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amelyben a jogosultnak a pénzt visszatérítik • Adóalany jogosult esetén utólag fizetendő adóként kell figyelembe venni a visszatérített összegre eső korábban levont adót – abban az adómegállapítási időszakban, amikor a pénzt visszatérítették
41
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti adóalap csökkentés
90 + 24.3 (27%)
A
20 árengedmény
B
100 + 27
C
42
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
A portfólió-kezelés szabályozása • Az adómentesség általánosságban nem terjed ki 2015. január 1-jétől a portfólió-kezelésre • C-44/11. sz., Deutsche Bank AG ügy • Az adóköteles portfólió-kezelés fogalma az ítélet szerint: egyetlen személy eszközeit érintik, amelynek során a portfólió-kezelő a befektetéseket a befektető ügyfél nevében és javára veszi és adja el, aki megtartja tulajdonjogát az értékpapírok felett a szerződés tartama alatt, illetve annak megszűnésekor és egyéb kiegészítő szolgáltatással (pl tanácsadás, befektetések nyilvántartása, felügyelete stb) is együttjár. 43 © 2014 Deloitte Magyarország
A portfólió-kezelés szabályozása • De! A portfólió-kezeléssel összefüggő új adómentességi jogcím speciális esetekben • 86.§ (1) bekezdés g) pont: Adólevonással nem járó adómentes a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió - kezelés
44 © 2014 Deloitte Magyarország
Szarvasmarha-, juh-, kecskehúshoz kapcsolódó adócsökkentés
• 2014. december 31-ét követően keletkező adókötelezettségek esetén egyes, vámtarifaszámmal megjelölt szarvasmarha-, juh-, kecskehúsfélék értékesítése 5%-os adókulcsú. • Átmeneti rendelkezések
45 © 2014 Deloitte Magyarország
Adóraktározási eljárással összefüggő módosítás
• Adóraktározási eljárásnál lehetővé vált, hogy az adóraktár üzemeltetője vállalja át az adóraktárból közösségi adómentes értékesítésre kerülő termékkel kapcsolatos számlakiállítást és adóbevallást • A saját adatoktól elkülönítve kezelni • Egyetemleges felelősség
46 © 2014 Deloitte Magyarország
A portfólió-kezelés szabályozása • C-44/11. sz., Deutsche Bank AG ügy alapján adómentes, ha olyan közös alapokról van szó, amelyekben több befektetést gyűjtenek össze, és terítenek szét értékpapírok között. Az ilyen alapok saját nevükben és javukra kezelik a befektetéseiket, míg az egyes befektető ügyfeleknek részesedésük van az alapban, azonban nincs részesedésük az alap befektetéseiben. • Természetesen pénzügyi szolgáltatásként továbbra is adómentes az ügyfél nevében és javára egyéb szolgáltatás nélkül végzett értékpapírügyletek 47 © 2014 Deloitte Magyarország
Adólevonási jog keletkezése és terjedelme • Az Áfa rendszer szerves része, elvben nem korlátozható • Kivételes levonási tiltások – ún. stand still klauzula • Nem minősül adóalanyként való minőségnek, ha az adóalany ‒ saját alkalmazottai részére végez termékbeszerzést, illetve szolgáltatásnyújtást ‒ saját maga részére végez termékbeszerzést és szolgáltatásnyújtást • Mi minősül adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapcsolódónak? ‒ azonnali és közvetlen kapcsolat a gazdasági tevékenységgel ‒ ennek hiányában, ha az általános költségek részét képezi ‒ az adóköteles tevékenységet előkészítő, vagy épp azt lezáró tevékenység is adóalanyi minőség (megvalósíthatósági tanulmány, környezeti károk felszámolása stb.) • Az adólevonási jog bármikor elévülési időn belül gyakorolható és kifizetetlen számla alapján is
48
Áfa Akadémia - 4. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Adólevonási jog keletkezése és terjedelme • Kit (adóhatóságot vagy az adóalanyt) terheli a bizonyítási kötelezettség a adólevonás során? ‒ az ésszerűen elvárható körültekintés fogalma ‒ a szállítói láncok megítélése – Axel Kittel-Recolta, Optigen, Mahagében, Tóth Gábor-ügy • A bevétel tényleges megszerzésének elmaradása nem gátja az adólevonásnak, elegendő az arra irányultság – INZO-ügy • Formai hibák miatt nem vonható meg – Pannon-Gép Centrum-ügy, Uszodaépítő Kft ügye • Adóalanyként történő bejelentkezés előtti időszakra is lehetséges levonási jogot érvényesíteni. - Nidera-ügy • Az adóköteles és magántevékenységet egyaránt szolgáló tárgyi eszköz áfa levonhatóságának megítélése az EU-bírósági esetjogban – Seeling-ügy, Bakcsiügy
49
Áfa Akadémia - 4. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Személygépjárművek beszerzését terhelő áfa levonása •
•
A 8703 Vtsz. alá tartozó személygépjárművek beszerzése során áthárított áfa levonását főszabály szerint tiltja az Áfa törvény (124. § (1) bekezdés d) pont) Kivételt képeznek a fenti szabály alól a következő esetek:
o 125. § (1) bekezdés a) pont: az adóalany a személygépjárművet igazoltan továbbértékesítési céllal szerzi be (a gépjármű használata, hasznosítása az értékesítésig nem lehetséges) o 125. § (2) a) pont:az adóalany a személygépjárművet egészben vagy túlnyomó részben bérbeadási céllal vagy taxi-szolgáltatás nyújtása érdekében használja; o Túlnyomó rész: A 126. § (2) bekezdés szerint: az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek - egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában - legalább 90 százalékos teljesülése értendő.
50 2012 május 25.
© 2014 Deloitte Magyarország
Személygépkocsihoz kapcsolódó beszerzések áfája •
A személygépjárművekhez kapcsolódóan nincs lehetőség az alábbi tételek esetében a beszerzést terhelő általános forgalmi adó levonására: • Motorbenzin (kivéve továbbértékesítési cél vagy közvetlen anyagjellegű felhasználásként az értékesített termékbe beépül) • Személygépkocsiba tankolt bármilyen üzemanyag [124. § (1) a)] • Egyéb fenntartási költségek, ha az termékbeszerzés[124. § (1) c)] • A fenti tételek esetében a következő esetben van lehetőség a beszerzést terhelő áfa levonására: o Továbbértékesítési cél esetén [125. § (1) a) pont], illetve o Igazoltan vagy túlnyomó részben úgy kerül hasznosításra, hogy az anyagjellegű ráfordításként bérbeadási szolgáltatásba épül be [125. § (2) c) pont] • Továbbértékesítési cél [259. § 22. pont]: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől. 2012 május 25.
© 2014 Deloitte Magyarország
Személygépjárművek fenntartási költségeihez kapcsolódó áfa levonási szabályok •
Személygépkocsi fenntartással, üzemeltetéssel kapcsolatos szolgáltatás adójának 50 %-a levonható. A maradék 50 % akkor vonható le (azaz 100%-ban levonható az adó), ha közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzák legalább az 50 %-át.
•
Magánhasználatot nem kell figyelni az 50% számításánál, csak az a lényeg, hogy gazdasági tevékenység körében használt legyen a a jármű
•
Személygépkocsi fenntartásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó termék áfája továbbra is csak akkor vonható le, ha egészben vagy túlnyomó részben közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül a bérbeadás adóalapjába.
52
© 2014 Deloitte Magyarország
Személygépjárművek bérbe vételét terhelő áfa levonása • Személygépkocsi bérleti díjának, nyílt végű lízingdíjának előzetesen felszámított áfája 2012-től (azon időszakok tekintetében, amelyek 2012-ben kezdődnek) levonható, feltéve ha gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik • A levonási jog abban az esetben gyakorolható teljes egészében, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy a személygépkocsit kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta. • Amennyiben magánhasználat is felmerül, akkor csak az adóköteles gazdasági tevékenységre eső áfa vonható le. • Útnyilvántartás illetve egyéb analitika kérdései • Akkor is arányosítás szükséges, amennyiben a gazdasági tevékenység egyaránt adóköteles és tárgyi adómentes • Mellékköltségek levonhatósága lehetséges? – pl. szervízdíj, egyéb fenntartási költségek 53 2012 máju
© 2014 Deloitte Magyarország
Személygépjárművek bérbe vételét terhelő áfa levonása •
•
•
Magánhasználat esetében a bérleti díjat terhelő áfa levonására akkor nyílhat teljes összegében lehetőség, ha az adóalany a munkavállalóitól ellenértéket szed a gépkocsi használatáért a magáncélú használatára tekintettel Aránytalanul alacsony ellenérték esetében a szokásos piaci árra fel kell korrigálni az adóalapot, de a felek árképzésébe nem szól bele (Ptk. szerződéses szabadság elve), tehát nem szükséges a különbözet és az arra vonatkozó adó összegét a dolgozóra átháríttatni Szokásos piaci ár fogalma: az az összeg, amit a szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független szolgáltatónak © 2014 Deloitte Magyarország
Személygépjárművek értékesítése •
Három eset fordulhat elő: Adóköteles értékesítés Adómentes értékesítés Különbözeti adózás szabályai szerinti értékesítés
• Adóköteles értékesítés: A személygépjárművek értékesítése akkor adóköteles, ha a személygépkocsit továbbértékesítési vagy bérbeadási céllal szerezték be és utána értékesítik • Adómentes értékesítés (87. §) Az összes többi esetben a cégautó értékesítése, függetlenül attól, hogy a beszerzéskor felmerült-e adó • Különbözeti adózás Nem adófizetésre kötelezettől továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi értékesítése
55 2012 május 25.
© 2014 Deloitte Magyarország
A viszonteladó levonási joga
• Egyértelműsítésre került, hogy a viszonteladó adólevonási tilalma pontosan mire terjed ki • „használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;” • csak a magára a termék beszerzésére, de a közösségi beszerzésre is
56 © 2014 Deloitte Magyarország
Az ingatlanhoz kapcsolódó adólevonás (beszerzés, építés) •
A beszerzéskor illetve beruházáskor levonható az áfa, ha ‒ nem esik az ingatlan tételes levonási tilalom alá, tehát nem lakóingatlan, és ‒ kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységet fog szolgálni • Az adóköteles felhasználást valószínűsíteni kell! • Ha még nincs bevétel, akkor eszmei levonási hányad alapján • Amennyiben nem kizárólag adóköteles célt szolgál a beszerzés (hanem részben adómentes vagy gazdasági tevékenységen kívüli célt), akkor csak az arányos rész vonható le (123. §) (saját rezsis beruházásnál külön kezelés!) • Amennyiben a beszerzést követő adóévben változik a felhasználási arány, a beszerzés évéhez képest évente kell korrigálni a levont adót (135. §) • Európai bírósági álláspont (Seeling-ügy, Bakcsi-ügy stb): Tárgyi eszköz esetén ha az adóalany bevonja adóalanyisága körébe az ingatlant, akkor a beszerzéskor (létrehozatalkor) a teljes bejövő áfa levonható, függetlenül attól, hogy már ismert a beszerzéskor, hogy részben magáncélokat szolgál majd.És csak később évente csöpögtetve kell visszafizetni az 1/2o részt. De: tárgyi mentes tevékenység esetén ez nem alkalmazható – Magyarországon ez nem elfogadott © 2014 Deloitte Magyarország
Nem lakóingatlanhoz kapcsolódó adólevonás •
•
•
•
• o o
Beszerzés, építés – levonható az adó, ha adóköteles gazdasági tevékenységhez kapcsolódik (ide értve ha adókötelezettséget választott a bérbeadáshoz) Átminősítés lakóingatlanná – egy összegű áfa fizetés a 11. § (2) b) pont alapján, mivel olyan állapotában használja fel az ingatlant, amelyet ha így szerezne be, nem adna jogot adólevonásra Beszerzés, építés ha tárgyi mentes bérbeadáshoz kapcsolódik, akkor az adó nem vonható le a beszerzéskor. Ha azonban utána adókötelezettséget választ a bérbeadásra – 1/20 részt visszakapja évente Beszerzés, építés ha adóköteles bérbeadáshoz kapcsolódik, akkor a beszerzési áfa levonható. Ha azonban utána visszatér a tárgyi mentességhez, akkor a korábban levont áfa 1/20 részét vissza kell fizetni évenként a mentes években Ha az adóalany a már nála lévő ingatlant adólevonásra nem jogosító (pl tárgyi mentes) tevékenységhez kezdi használni, vagy adómentesen értékesíti, akkor: ha az ingatlan nem tárgyi eszköz, ez alapján egyösszegű áfa fizetés, ha az ingatlan tárgyi eszköz, akkor a 135. § alapján a figyelési időszakon belül csöpögtetve évente csak az 1/20 részt kell visszafizetni, illetve értékesítéskor a korábban levont áfának a figyelési időszak (20 év) hátralévő részeire eső részét vissza kell fizetni. © 2014 Deloitte Magyarország
A lakóingatlanra vonatkozó tételes levonási tilalom •
Az adó fő szabály szerint ingatlanhoz kapcsolódóan is levonható már a beszerzéskor, ha az ingatlan adóköteles tevékenységet szolgál, kivéve lakóingatlan esete. (Adó levonásának korlátozása: 124 - 125. §) • Lakóingatlan beszerzését terhelő adó előzetesen felszámított adó nem levonható, kivéve ‒ továbbértékesítési cél, de „régi” lakóingatlannál csak akkor, ha előzetesen adókötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre ‒ Ha az adóalany az ingatlant igazoltan egészben vagy túlnyomó részben adóköteles bérbeadással hasznosítja, és előzetesen élt választási jogával erre vonatkozóan (bérbeadási cél) ‒ nem adóalanyi minőségben történő új vagy félkész ingatlan vagy építési telek értékesítése esetén, ha az értékesítés adóalanyiságot keletkeztet • Lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő adó (kivéve a továbbértékesítési cél, vagy ha az adóalany élt a 88. § szerinti választási jogával, és közvetlen anyagjellegű vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető ráfordításként az ingatlan-értékesítés vagy az ingatlan-bérbeadás adóalapjába épül be) • Lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó szolgáltatást terhelő adó (kivéve, ha közvetített szolgáltatás vagy az adóalany élt a 88. § szerinti választási jogával és közvetlen anyagjellegű vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető ráfordításként az ingatlan-értékesítés vagy az © 2014 Deloitte Magyarország ingatlan-bérbeadás adóalapjába épül be)
Lakóingatlanhoz kapcsolódó adólevonási feltételek utóbb még sem teljesülnek • • •
•
Továbbértékesítési célú, kizárólag vagy túlnyomó részt bérbeadási célú beszerzés, beruházás – a beszerzéskor levonható adó Már a beszerzéskor levonható az adó, ha a cél reálisan valószínűsíthető, függetlenül attól, hogy az értékesítés, bérbeadás későbbi Ha azonban már a cél sem volt reális, akkor önellenőrzéssel egy összegben kell visszafizetni a levont áfát. Amennyiben utóbb nem teljesül a kizárólag vagy túlnyomó részti bérbeadás vagy továbbértékesítés feltétele, akkor a tárgyi eszközre vonatkozó utólagos megosztást kell alkalmazni. A 135. § § szerint mint adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történő használat, a figyelési időszakon belül évente év végén a levont adónak csak az arányos részét (1/20 illetve 2008 előtt beszerzett ingatlannál az 1/10 részét) vissza kell fizetni.
© 2014 Deloitte Magyarország
Az ingatlanbérbeadás • Bérbeadás ‒Főszabály szerint tárgyi mentes, de választhat adókötelezettséget • Adóköteles tevékenység megkezdésekor vagy előző év december 31-ig • A választás 5 évre szól • Lakóingatlanra külön választható • Elegendő addig választani, amíg a bérlő birtokba nem lép • Kivétel, tehát mindig adóköteles ‒Szálláshely-szolgáltatás ‒Parkolási szolgáltatás, közlekedési eszköz elhelyezési célú bérbeadás (pl. garázs, parkolóhely) ‒Ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása (pl. közmű) ‒Széf bérbeadása © 2014 Deloitte Magyarország
Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó egyéb költségek (pl közüzemi díjak) áfája • Az ingatlan bérbeadás fő szabály szerint elszámolási időszakhoz kötődő szolgáltatás, a részfizetés esedékessége a teljesítés időpontja abban az esetben, ha a bérleti díjat időszakra állapítják meg. (58. § ) • Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja teljesítési időpont • Ha a bérbeadás konkrét alkalomra szól, akkor a fő szabály szerint a fizikai teljesítés napja a teljesítési időpont
• A bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódóan továbbszámlázott közüzemi díjakat mindig a bérleti díj adókulcsával kell számlázni • Bérelt ingatlanhoz kapcsolódóan átterhelt közüzemi költségek áfája az uniós álláspont szerint nem feltétlenül járulékos költség, mindig a konkrét ügylet körülményeit kell vizsgálni (173/88. sz.Henriksen-ügy, a C-102/08. sz. SALIX-ügy, 392/11. sz.Field Fisher Waterhouse LLP ügy stb). • Ha csak a közüzemi szolgáltatásért kérnek ellenértéket, megtartja eredeti áfa kulcsát • A bérlőre átterhelt építményadó, közös költség járulékos költségként a bérleti díj áfa alapját képezi 62
© 2014 Deloitte Magyarország
Az ingatlanértékesítés áfa kezelése • Adóköteles és nincs fordított adózás ‒ Építési telek értékesítése ‒ Ingatlan első rendeltetésszerű használatba vétel előtti értékesítése ‒ Olyan ingatlan értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatba vételét, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvételét követően még nem telt el két év • Tárgyi mentes, de választható az adókötelezettség az összes többi esetben ‒ Adókötelezettség választása esetén fordított adózás • A kétéves periódus újra indul, ha rendeltetésváltozással együtt járó új használatbavételi engedélyt adnak ki, vagy új helyrajzi szám keletkezik, például albetétesítésre kerül sor. • Az adókötelezettség választása a választást követő 5. év végéig köti az adóalanyt, addig nem lehet visszatérni. Adókötelezettség választására a bérbeadási tevékenység kezdetekor vagy december 31-ig van lehetőség. Külön választható adókötelezettség lakóingatlanra vagy egyéb ingatlanra. • A tárgyi mentességre történő visszatérést követően a 135. § illetve a 136. § alapján a figyelési időszakra lebontva visszafizetési kötelezettség keletkezik. 63
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Mikor nem kell számla? -Ha az adóalany kizárólag olyan adólevonásra nem jogosító ügyletet teljesít, amely a törvény 85. és 86. §-ai alapján mentes. Ilyen esetben a számviteli törvény szerinti bizonylatot kell kiállítani. -Ha az adóalany egyszerűsített adattartalmú számlát bocsát ki: •
előleg esetén (feltéve, ha a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek)
•
A teljesítési hely külföld (áfa hatályán kívüli számla)
•
Ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítésig pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megtérítik (feltéve, ha a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek – ilyenkor normál számla helyett a klasszikus egyszerűsített számla)
•
Bármilyen fizetés esetén, ha az adóval növelt ellenérték 25 ooo Ft –ot nem haladja meg
- Ha az adóalanynak a más tagállami adószámáról kell az ottani szabályok szerinti számlát kiállítania - Ha az adóalany nyugtát állít ki és megfelel a nyugtakibocsátás feltételeinek 64
Számlázási aktualitások az áfá-ban
© 2014 Deloitte Magyarország
Számla új adattartalma 2015-től • A vevő adószámának (csoportos adóalany esetén csoportazonosító szám) első nyolc számjegyét az 1 millió forintot elérő vagy meghaladó áfa tartalmú adóalany részére kibocsátott számlákban is már kötelező feltüntetni. • A 2014-ben 2015. évi teljesítési időponttal kibocsátott 2 millió forint alatti áfa tartalmú számla alapján levonási jog gyakorolható akkor is, ha azon a vevő adószáma nem szerepel.
© 2014 Deloitte Magyarország
Számlázóprogrammal szembeni követelmények (23/2014. (VI.30.) NGM rendelet) • A program kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos sorszámozást biztosítson • A programot az adóhatósághoz bejelentsék • Elkülönített sorszámtartomány:külföldi adószám és belföldi adószám alatti értékesítéshez • NEM szükséges elkülönítés: csoporton belüli értékesítéshez és a számviteli bizonylat kibocsátásához • Számla és nyugta kibocsátás elkülönített sorszámtartományban is történhet • A fejlesztő által készített felhasználói dokumentáció, valamint a program nevét és azonosítója, amelyet az a vevő (felhasználó) részére köteles átadni • Felhasználói dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését (csak ilyen funkciókat hajthat végre a program) • A funkció módosításról is át kell adni a dokumentációt 66 • Ez vonatkozik a saját fejlesztésű programra is © 2014 Deloitte Magyarország
Számlázóprogrammal szembeni követelmények (23/2014. (VI.30.) NGM rendelet) • Számlázó programot használó adóalany kötelezettségei - elévülési időn belüli megőrzés - adóhatósághoz való bejelentés (saját fejlesztésű program esetén is) • A programot használó adóalany köteles az adóhatósághoz 30 napon belül bejelenteni a használatba vett - a program nevét, azonosítóját - a fejlesztő nevét és ha van adószámát - az értékesítő, rendelkezésre bocsátó nevét, adószámát - a beszerzés, használat megkezdésének időpontját - a használatból kivont program adatait és időpontját • Az online számlázó rendszert használó adóalany 30 napon belül köteles bejelenteni - az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét - az online szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát, - az igénybevétel kezdő időpontját - a szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját, adatait 67 © 2014 Deloitte Magyarország
Az elektronikus számla fogalma • E-számla fogalma: a számlázási irányelvben/áfa törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.
• Az e-számlák kibocsátásánál könnyítés, hogy o ezeket bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárás lehet biztosítani, amely a számla és az értékesítés között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít és biztosítja az eredet hitelességét, tartalom sértetlenségét és az olvashatóságot. o nem kötelező az elektronikus aláírás és időbélyegző o csak akkor lehet kibocsátani, ha a befogadó hozzájárul (ez már 2o12ben is megvalósult) • • • •
68
Strukturált üzenetként vagy más formátumban (pl. PDF, elektronikus fax) is megjelenhet a számla. Papíralapon készült, de szkennelt és elektronikusan elküldött számla Lehetőség van a konverzióra A számla akkor tekinthető kibocsátottnak, amikor a számla rendelkezésre állhat © 2014 Deloitte Magyarország
Elektronikus számla fajtái • Eat szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus úton kibocsátott számla (PKI) – Befogadó beleegyezése szükséges (nemcsak írásban lehet és nem feltétlenül előzetesen) • Elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) létrehozott és továbbított elektronikus adat. – Előzetes írásos megállapodás kell
Figyelem: Ez csak példálódzó felsorolás, más módon is kibocsátható elektronikus számla • Újdonság: Ezen kívül elfogadható bármilyen más üzleti eljárással előállított elektronikus számla – elektronikus formában kibocsátott és befogadott számla - is, amely az eredet hitelességét, az adattartalom sértetlenségét és az olvashatóságát valamint termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással a megbízható ellenőrzési kapcsolatot is biztosítja. 69
© 2014 Deloitte Magyarország
Nyugta használata Nyugtakibocsátás Az alábbi 4 feltétel egyidejű teljesülése esetén lehetséges: • Azonnali készpénzfizetés történik • Megrendelő nem kér számlát az ügyletről • Vevő nem adóalany és nem is nem adóalany jogi személy • 2009. február 1-e óta: termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás adóval növelt összege nem haladja meg a 900 ezer forintot 900.000 forintos értékhatár: • Számlát kell kiállítani, amennyiben a nem adóalany magánszemély részére, készpénz ellenében nyújtott szolgáltatás, értékesített termék ellenértékének adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900.000 forintot • Számla kiállítása abban az esetben is kötelező, ha olyan előleg fizetésére kerül sor, melynek összege eléri vagy meghaladja a 900.000 forintot 70
Számlázási aktualitások az áfá-ban
© 2014 Deloitte Magyarország
Nyugtakibocsátás szabályai • A nyugta is lehet elektronikus (174. §)-2o14.o7.o1-től • 173/A. § A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. • Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kibocsátásnak kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. (173. § (2))
71
© 2014 Deloitte Magyarország
Pénztárgépek adatairól on-line adóhatósági lekérdezés • Gépi nyugtaadási kötelezettség esetén a nyugták, számlák valamint a pénztárgép adatairól rendszeresen adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé. • Külön jogszabályt - a 3/2013.(II.15.)NGM rendeletet – alkottak a részletszabályokról,arról, hogy a pénztárgép működését az adóhatóság külön hírközlő rendszer útján milyen módon – közvetlen lekérdezés útján - felügyelje.
72
© 2014 Deloitte Magyarország
Pénztárgépes nyugtakibocsátás új szabályai • A 50/2013. (XI.15.) NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdése szerint azt a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyt, aki nyugtakibocsátási kötelezettségének kizárólag számla kibocsátásával tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségét gépi nyugtakibocsátással teljesíti.(Kizárólagos számlakibocsátás alatt azt kell érteni, hogy az adóalany az egyébként pénztárgép használatra kötelezett tevékenységéhez kapcsolódó nyugtaadási kötelezettségét az adott pénzátvételi helyen kizárólag számla bocsátásával teljesíti). • Ezt a tényt a PTGSZLAB adatlapon, elektronikus úton kell bejelenteni. A bejelentés megtételét követően az adatszolgáltatási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóalany a tevékenységét befejezi vagy adott pénzátvételi helyen online pénztárgépet helyez üzembe. 73
© 2014 Deloitte Magyarország
Pénztárgépes nyugtakibocsátás új szabályai • Az adatszolgáltatási kötelezettség: az adóalany 2015. január 1jétől adatszolgáltatási kötelezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton (PTGSZLAH adatlapon) megküldi az állami adóhatóságnak. • Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. december 31-ét követően történik.
74
© 2014 Deloitte Magyarország
Számlázó programokkal szembeni követelmények változása 2016. január 1-jétől •
A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításáról szóló 2/2015. (II. 3.) NGM rendelet értelmében 2016. január 1-jétől változik azoknak a jogszabály által meghatározott követelményeknek a köre, amelyeknek az adózó által használt számlázó program meg kell, hogy feleljen.
•
Új előírás: 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport végezhető ‒ a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve ‒ a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.
75
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Számlázó programokkal szembeni követelmények változása 2016. január 1-jétől • Adatexportnak minősül az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben. •
76
A fentiek szerinti „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció célja az egységes ellenőrzési adatszolgáltatás elősegítése, melynek keretében az adózó által elektronikus adathordozón tárolt – számlákra vonatkozó – adatok rendelkezésére bocsátása bármely számlázó program használata esetén gyorsan és egységes szerkezetben valósulhat meg.
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Devizás számla I. Alkalmazandó árfolyam Adózó választása szerint alkalmazhatja Választása és az állami adóhatósághoz történt előzetes bejelentés alapján a Magyar Nemzeti Bank által hivatalosan közzétett árfolyam Belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező pénzintézet devizában jegyzett eladási árfolyamot
A választás kizárólag a fizetendő adó számítására vonatkozik. Levonható adó tekintetében a számlakibocsátó által alkalmazott árfolyamot kell használni, a számlában feltüntetett adó vonható le. 2013-től alkalmazható az EKB árfolyam is, azonban ezt a választást is be kell jelenteni.
77
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Devizás számla II. Amennyiben az ügylet ellenértéke külföldi fizetőeszközben kifejezett, a fizetendő adó megállapításánál az alkalmazandó árfolyam Főszabály: a teljesítési időpontban érvényes árfolyam Közösségi termékbeszerzés és Közösségi mentes termékértékesítés esetén Számla kibocsátása időpontjában vagy A teljesítést követő hónap 15. napján érvényes árfolyam
78
© 2014 Deloitte Magyarország
Devizás számla III. Fordított adózás esetén (tehát amikor az adófizetésre a termékbeszerzője/szolgáltatás igénybevevője kötelezett) • Belföldi fordított adózás és a kivételes teljesítési helyű import szolgáltatásnál: az adófizetési kötelezettség az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkező időpontban keletkezik, és ezen a napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni: • Számla kézhezvétele • Ellenérték megtérítése
• Teljesítést követő hónap 15. napja
• A 37. § (1) szerinti teljesítési helyű fő szabály szerinti importszolgáltatásoknál • Teljesítés időpontjában keletkezik az adókötelezettség és azon a napon érvényes árfolyamon kell forintosítani
Határozott idejű elszámolás esetén: A számla kibocsátásának időpontjában érvényes árfolyam
79
© 2014 Deloitte Magyarország
Számlakorrekciók A korrekciós számla tartalma változatlan Az adóalap, illetve a fizetendő adó utólagos változása esetén számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani. Számlával egy tekintet alá eső okirat, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma: • az okirat kibocsátásának kelte,
• az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja, • hivatkozás a módosított számlára, • a módosított adat megnevezése, a módosítás természete, annak számszerű hatása
A régi áfa-törvény szerinti stornó és helyesbítő számla 2008. január 1-jét követően (és 2015) is alkalmazható számlával egy tekintet alá eső okiratként. • Mikor kell érvénytelenítő számlát kiállítani? • Számla stornírozása milyen esetben lehetséges? • Számla kijavítása
80
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Csoportos korrekciós számla Több korábbi számlát is lehet egyetlen (összevont) un. csoportos korrekciós számlával korrigálni, ha az azok eredményeként elszámolandó adókülönbözet ugyanabba a bevallási időszakba esik. Ebből következően: • ha a helyesbítés eredményeként nő a fizetendő adó, akkor csak ugyanazon bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat lehet csoportosan helyesbíteni (mivel önellenőrzés szükséges) • ha a helyesbítés eredményeképpen csökken a fizetendő adó, akkor eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat mindig lehet egy bizonylattal korrigálni(nincs önrevízió). 2o14-től attól is függetlenül,hogy milyen okból csökken a fizetendő • ha a helyesbítés nem eredményez adó-, adóalap eltérést, eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlák korrigálhatóak összevontan(nincs önrevízió) A csoportos korrekciós számlán valamennyi helyesbítéssel érintett számlaszámra utalni kell ! ( Teljesítési időpont itt sem kötelező, de ha feltüntetünk, akkor valamennyi korábbi számla szerintit kellene szerepeltetni) 81
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Az értékesítő, szolgáltatásnyújtó utólagos adóalap csökkentésének esetei • A 77. § - 78. § újraszabályozása • Cél: az egyszerűsítés és az adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó rendelkezések kiterjesztése minden lehetséges esetre, amikor az adó alapja (és ennek nyomán az adó összege) valamilyen okból utólag csökken • Megkülönböztetünk: a) valódi adóalap csökkentést (77. § - 78. §) b) egyéb, technikai ok (pl. elírás, téves számlázás) miatti utólagos fizetendő adó korrekció • DE! Bármilyen okból is csökken utólag a fizetendő adó, a számlakibocsátónak fő szabály szerint nem kell önellenőriznie (153/B. §) • Ha bármilyen okból nő a fizetendő adó, továbbra is önellenőrzés szükséges
82
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Az értékesítő, szolgáltatásnyújtó utólagos adóalap csökkentésének esetei Valódi adóalap-csökkentés esetei: • szerződés módosulása, megszűnése, érvénytelensége és létre nem jötte okán történő visszatérítés, • utólagos 71. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti árengedmény – továbbra is a számlakibocsátó döntésétől függ, • időszakos elszámolás esetén az időszak végi különbözet rendezése, • a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése (zárt végű lízing, részletvétel), a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul (további feltételek teljesülése esetén), • betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, • háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény.
83
Áfa Akadémia - 3. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Az adóalap csökkentés tárgyi feltétele (78. §) •
Az utólagos adóalap csökkentésnek továbbra is feltétele, hogy a számlakibocsátó az ügylet teljesítését tanúsító számla a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik; b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon egyéb esetekben.
• Ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert az Áfa törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett gondoskodnia (pl. nyugtakibocsátás esete), a 77. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben az adó alapja utólagos csökkenésének nem akadálya a számlakorrekció elmaradása – DE: utólagos adóalap csökkentő árengedmény továbbra sem lehetséges, ha nyugtás az alapügylet
84
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
A fizetendő adó csökkentésének elszámolása 153/B. § (1) Ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy adó csökken, különbözetet – fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az érvénytelenítő vagy a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az előző pont alá nem tartozó esetekben; c) a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben (harmadik félnek adott pénzbeni engedmény) d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének vámhatóság általi igazolása az adóalany, a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben. Tehát önrevízió nélküli a fizetendő adó csökkentés szinte minden esetben
85
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Számlakorrekciók 2014-től – Melyik bevallásban szerepel? I. A korrekciós számla kibocsátója a) csökken az adóalap vagy a fizetendő adó vagy mindkettő 2014-től bármilyen okból is csökken a számlakibocsátónál az adóalap illetve a fizetendő adó, a tárgyidőszaki adóbevallásban kell figyelembe venni a különbözetet (abban az adóbevallásban, amikor a korrekciós számla befogadójának rendelkezésére áll a korrekciós számla) – nem kell tehát önellenőrizni (feltéve, hogy számlakorrekcióra kerül sor vagy az ellenértéket visszatérítik). DE: az 55. § (2) szerinti esetben önellenőrzés b) nő az adóalap vagy a fizetendő adó vagy mindkettő Bármilyen okból nő az adóalap vagy a fizetendő adó vagy mindkettő, mindig szükséges önellenőrzés (ha erre nem ugyanazon bevallási időszakon belül kerül sor)
86
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Számlakorrekciók 2014-től– Melyik bevallásban szerepel? II. A korrekciós számla befogadója • akár nő, akár csökken az adóalap vagy a fizetendő adó (vagy mindkettő) a korrekciós számla kézhezvételének bevallásában szerepel a különbözet • DE: a korábban levont adó csökkenésével járó korrekciós számlát nem lehet későbbi bevallásban figyelembe venni, mint a korrekciós számla kibocsátását követő hónapot tartalmazó adóbevallás • Ha tévesen fordított adózás helyett egyenes áfás számlát állítottak ki, akkor az egyenes áfás számla alapján jogtalanul levont adót az adólevonással érintett eredeti időszakban kell visszafizetni • A korábban levont adó csökkenésével járó korrekciót fizetendő adóként kell elszámolni
87
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Külfölditől igénybevett szolgáltatás, belföldi fordított áfá-s szolgáltatás, közösségi termékbeszerzés korrekciója • A fordított adózású ügyletekre és a közösségi termékbeszerzésre vonatkozó korrekciónál a különbözet alapján keletkező levonható adót mindig abban az adóbevallásban kell szerepeltetni, ahol a különbözet miatti fizetendő adó az áfa törvény szabályai szerint szerepel. • A fizetendő adó - a korrekciós számla kézhezvételének bevallásában szerepel, ha - az adóalap bármilyen okból a csökken - az eredeti bevallás szerinti időpontban szerepel (önellenőrzéssel), ha - az adóalap bármilyen okból nő, • A levonható adó - 2o13-tól (2o14-ben is) a fizetendő adóval azonos időszakban elszámolható a levonható adó is
Számlakorrekció Fordított adózásos ügyletek korrekciója Fordítottan állította ki a terméket értékesítő/szolgáltatást nyújtó adóalany a számlát, bár egyenes adózással kellett volna: • Kibocsátó: ‒ Önellenőrizni kell a teljesítés időpontjára – önellenőrzési pótlék ‒ A fizetendő adó nő
• Befogadó: ‒ Önellenőrizni kell arra az időszakra, amikor fordítottan bevallotta (+/-) – ‒ nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha ugyanazon összeg levonható is volt. ‒ A pótlólagosan ráterhelt levonható adót bármikor levonhatja
t
Egyenes adózással állította ki a termékértékesítő/szolgáltatás-nyújtó adóalany a számlát, bár fordítottan kellett volna: • Kibocsátó: ‒ Önellenőrizni kell a teljesítés időpontjára– nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni – a fizetendő adó csökken • Befogadó: ‒ Önellenőrizni kell mind a már levont adó vonatkozásában a levonás bevallási időszakában, mind a fordított adózás miatt felmerülő adó vonatkozásában arra az időszakra, amikor fordított áfaként be kellett volna állítani– önellenőrzési pótlék (a korábban levont adó tekintetében mindig felmerül, a fordított adózás miatt felmerülő adó miatt akkor, ha az adóalany levonási joga korlátozott :
Korrekciós számláknál alkalmazandó árfolyam A korrekciós számlánál alkalmazandó árfolyam Alapelv, hogy mindig az eredeti számla szerinti árfolyam alkalmazandó: 1) Közösségen belüli beszerzés, előleg fizetése, import, fordított adózás esetén: a fizetendő adó megállapításának időpontjában érvényes, 2) 58. § szerinti ügyletek esetén: a számla kibocsátásakor érvényes, 3) egyéb esetekben: a teljesítéskor érvényes árfolyam Helyesbítés esetén is a fenti árfolyamok alkalmazandók: 1) a fizetendő adó megállapításakori árfolyam, 2) az eredeti kibocsátás időpontjában, 3) a teljesítés időpontjában érvényes árfolyam.
2o15-ben is időszaki elszámolású ügyleteknél a számla kibocsátáskori árfolyamát kell alkalmazni, annak korrekciójakor pedig az eredeti számla kibocsátásának árfolyamát.
Belföldi összesítő jelentés I. Art. 31/B. § szabályozza • az áfa bevallás részeként nyújtandó be (eva alany esetében az eva bevallásban), • mindig a tárgyidőszaki adómegállapítás keretében elszámolt adóval összefüggően kell elkészíteni, tehát amelyik időszaki bevallásban is szerepeltetésre kerül • belföldi adóalany partnerrel folytatott, egyenes adózás alá eső ügyletekről kell teljesíteni 2015. január 1-től azokról a számlákról, ahol az egyes számlákban egyedileg az áthárított adóösszeg az 1 millió forintot eléri, az eladónak és a vevőnek is a vevőnek még akkor is, ha egy partnertől történt beszerzések után ugyanabban a bevallásban levont adó több számlából összevontan éri el a 1 millió forintot
91
© 2014 Deloitte Magyarország
Adattartalma eladónál, tételes (összevont nincs) Értékesítői oldal számlánként nyilatkozni köteles: •
Vevő adószáma (csoportazonosító száma) első 8 számjegyéről
•
Számlában szereplő áfa alapjáról
•
Számlában áthárított adó összegéről (ami a számlában szerepelt)
•
Számla sorszámáról
•
Teljesítés időpontjáról/számla keltéről
92
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Adattartalma vevőnél, tételes Beszerzés esetén számlánként nyilatkozni köteles: • Értékesítő adóalany (ideértve az eva alanyt is) adószámának (csoportazonosító számának) első 8 számjegyéről
• Számlában feltüntetett áfa alapjáról • Számlában szereplő áthárított adó összegéről (nem azon összegben, amit levonásba helyezett, hanem ami a számlában szerepelt) • Számla sorszámáról
• Számlában szereplő teljesítési időpontról/kibocsátás keltéről
93
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Adattartalma vevőnél, összevont Beszerzés esetén (tehát vevői pozícióban) ha ugyanabban a bevallási időszakban ugyanazon partner által kibocsátott több számlában áthárított adóra gyakorol összesen 1 millió forintot elérő vagy meghaladó összegben levonási jogot, arról is nyilatkozik, de csak a következő összevont adatokról (nem tételesen) Értékesítő adószámának (csoportazonosító számának) első 8 számjegyéről Ezen számlákban feltüntetett áthárított adó összegéről (nem azon összegben, amit levonásba helyezett, hanem ami a számlában szerepelt) összevontan, nem számlánként Nyilatkozat szükségességét a levont adó összege alapján vizsgáljuk, de adatként a számlában szereplő adót kell szerepeltetni.
94
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Adattartalom számla módosításnál (eladónál/vevőnél) Azokról a számlákról kell adatot szerepeltetni, amelyekben az áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy előtte és utána is eléri a 1 milliót: • Eredeti számla adatairól: vevő/eladó adószámáról, számlában szereplő adó alapjáról, adó összegéről, sorszámáról, teljesítési időpontjáról • Korrekció számszaki hatásáról adóalap/adó tekintetében, azaz a különbözetről • Módosító okirat sorszámáról • Csak tételesen, összevont nincs
95
Áfa Akadémia - 5. előadás
© 2014 Deloitte Magyarország
Köszönöm a figyelmet! Dr. Csátaljay Zsuzsanna Csátaljay -Consulting Kft. E-mail:
[email protected] Telefon: 06 30 480 0462
9 6