Bejelentés Tárgy: Hivatali visszaélés bűntett gyanúja
Tisztelt Fővárosi Főügyészség!
Bejelentést teszek ismeretlen elkövető ellen a 2012. évi C. törvény 305. § c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt.
Indoklás
2016. évi október hó 31. napon 14 óra 34 perckor az alfahir.hu oldalon beszámoló jelent meg Nemcsak a szaúdi Pharaon nemzetbiztonsági kockázat, de az Orbán-kormány is címmel: http://alfahir.hu/nemcsak_a_szaudi_pharaon_nemzetbiztonsagi_kockazat_de_az_orban_korm any_is Nemzetbiztonsági kockázatot jelent a szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon személye, illetve az, hogy a kormány közvetlenül segíti a férfi üzleti tevékenységét, és fél év alatt nem tettek semmit elfogása és kiadatása érdekében – mondta Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke jelezte: a Jobbik mindent megtesz azért, hogy a kormányt az ügyben számon kérje, és Orbán Viktort is megszólalásra kényszerítse. Jelezte: akár vizsgálóbizottságot is kezdeményezhetnek. Hozzátette: legalább öt miniszter neve bukkant fel közvetve vagy közvetlenül Pharaon üzleti tevékenysége nyomán. A politikus felidézte: a párt fél évvel ezelőtt kezdett parlamenti szinten és sajtótájékoztatókon foglalkozni Ghaith Pharaonnal, akit elmondása szerint több mint egy évtizede köröz az FBI és az Interpol, és egy francia parlamenti határozat szerint összefüggésbe hozható a terrorizmus finanszírozását segítő pénzügyi műveletekkel. A Forbes 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolta Pharaont, aki a közelmúltban Orbán Viktor telekszomszédja lett. Ghaith Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak
– mondta Gyöngyösi Márton. Példaként említette, hogy a szaúdi üzletember a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházzal közös export-import céget hozott létre, Prominence Food néven, a volt Postabank-székházat pedig a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg. A szaúdi milliárdos kastélyokat és műemlékeket is felvásárolt. Az ellenzéki politikus azt állította, maffiaszerű segédkezés zajlik Ghaith Pharaon üzleti tevékenységének folytatásához, mely hálózatnak úgy tűnik, hogy Orbán Viktor a feje. A politikus felvetette egyes kormánytagok felelősségét is az ügyben, így Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterét és Pintér Sándor belügyminiszterét. Gyöngyösi szerint aggasztó, hogy Lázár, aki a hírszerzést felügyeli a sajtóbotrány utáni hetekben is azt mondta, hogy még csak nem is hallott a szaúdi milliárdosról. Pintér rendőrsége pedig elmulasztotta a körözött személy letartóztatását, amire pedig a nemzetközi egyezmények feljogosítják a hatóságokat. Gyöngyösi szavai szerint nem csak Pharaon jelent nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a tevékenységéhez asszisztáló Orbánkormány adminisztrációja is. Érdekesség, hogy Pintér Sándornak, a szaúdi nagykövetségnek írt levele szerint, amely nyilvánosságra került: az FBI, illetve az INTERPOL által kiadott körözésekben – amelyek a mai napig érvényben vannak – közel azonos néven, de három eltérő születési dátummal szerepel Pharaon. Emiatt az Alkotmányvédelmi Hivatal többször kérte, hogy a letartóztatás jogalapjának megteremtése érdekében az FBI módosítsa a körözést, és az adatokat egészítsék ki a felszínre került azonossági információval, illetve küldjék meg az érintett személy ujjlenyomatait. Utóbbit elektronikus úton a Hivatal megkapta és az is megerősítésre került, hogy az AH által megadott adatokkal szereplő személy azonos az általuk keresett személlyel, akinek tevékenységéről, esetleg Magyarországra történő beutazásáról az FBI soron kívüli értesítést kért.
Felvétel: https://www.youtube.com/watch?v=BgJRwkm4v9g
2016. évi október hó 27. napon 14 óra 18 perckor beszámoló jelent meg a 444.hu oldalon Semmi nem évült el, az amerikaiak még mindig körözik az Orbán Viktor Pharaon professzorát címmel: http://444.hu/2016/10/27/semmi-nem-evult-el-az-amerikaiak-meg-mindig-korozik-azorbannal-is-talalkozo-szaudi-bankart Ghaith Rashad Pharaon körözés alatt áll, hogy csalás és sikkasztás vádjával bíróság elé állíthassák az Egyesült Államokban" - írta megkeresésemre Eric Watnik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtó- és kulturális tanácsnoka.
A Magyar Narancs értesülései szerint Pharaon egyik cége vásárolt tavaly októberben a Kútvölgyi út és a Cinege út között, Orbán Viktor házával szemközt egy 573 négyzetméteres villát. Érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, hogy a nemzetközi körözés alatt álló Pharaon hogyan léphetett Magyarország területére. Válaszuk szerint Pharaon nem vásárolt letelepedési kötvényt, hanem vízumot igényelt. "Vízumkérelmét a schengeni rendszerben feltüntettük, ellene egyetlen európai tagország sem emelt kifogást" - írták. Ugyanezt állította október 27-i sajtótájékoztatóján Rogán Antal Október 24-én Harangozó Tamás szocialista képviselő Orbán Viktort kérdezte a témában a parlamentben. Orbán válaszában elismerte, hogy személyesen is találkozott a körözött bankárral, akit ő következetesen "Pharaon professzornak" nevezett, és akit állítása szerint megvizsgáltak a magyar hatóságok, de nem tártak fel vele kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázatot. Watnik tájékoztatása szerint Pharaon ellen 1991. november 15-én emelt vádat az amerikai szövetségi bíróság Washington, D. C.-i bírósága. Az elfogatási parancsot [No. 91CR655-7 (JHG)] is aznap adta ki Alan Kay magiszter bíró. "Ez az elfogatóparancs még mindig érvényben van" - írta Watnik. Az azóta eltelt időben csupán bővítették ellene a vádiratot, mely alapján most már legfeljebb 30 év börtönbüntetésre, pénzbírságra és kártalanításra ítélhetik.
"A még mindig érvényes elfogatóparancson túl Pharaon úr ellen az Interpol A355/8-1992 számon Red Notice-t (kb. vörös riasztást) is kiadott" - írta Watnik, megjegyezve, hogy Magyarország tagja az Interpolnak és kiadatási egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. Ez utóbbi információk azért érdekesek, mert az Interpol Red Noticeában külön is kiemelik, hogy "Amennyiben [Pharaont] olyan országban találják meg, ahonnan kiadható, tartóztassák le". Az Interpol körözésében is ezt tanácsolják, de Watnik is külön említette, hogy ha valakinek értesülései vannak Pharaon hollétéről, annak azonnal tájékoztatnia kéne az illetékes hatóságokat, illetve az Interpol washingtoni irodáját és főtitkárságát.
Az Interpol körözésében szereplő személyleírás szerint Pharaon 1940. szeptember 7-én született a szaúd-arábiai Rijádban, de 1944. szeptember 7-i születési dátumon és dzseddai születési helyen is nyilván tartják; 175 cm magas, 113 kiló, zömök testalkatú, halántékán őszülő, feje búbján kopaszodó férfi, aki általában kecskeszakállat visel, de néha csak bajszos, vagy teljesen simára borotvált; szülőhazájában általában tradicionális arab ruházatot és fejkendőt visel, Hazáján kívül konzervatív nyugati ruházatot - öltönyt; a 100182/31 számú szaúdi útlevelet használja; beszél arabul, angolul, franciául és kicsit görögül is; van egy száz lábas, "Le Pharaon" nevű jachtja, aminek a tatján a név alatt a Szfinx képe látható.
Sajtóbeszámoló szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent a szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon személye, illetve az, hogy a kormány közvetlenül segíti a férfi üzleti tevékenységét, és fél év alatt nem tettek semmit elfogása és kiadatása érdekében. Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: a párt fél évvel ezelőtt kezdett parlamenti szinten és sajtótájékoztatókon foglalkozni Ghaith Pharaonnal, akit elmondása szerint több mint egy évtizede köröz az FBI és az Interpol, és egy francia parlamenti határozat szerint összefüggésbe hozható a terrorizmus finanszírozását segítő pénzügyi műveletekkel. Ghaith Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak – mondta Gyöngyösi Márton. Példaként említette, hogy a szaúdi üzletember a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházzal közös export-import céget hozott létre, a volt Postabankszékházat pedig a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg.
A politikus azt állította, „hálózatszerű segédkezés zajlik” Ghaith Pharaon üzleti tevékenységének folytatásához. A politikus felvetette egyes kormánytagok felelősségét is az ügyben, így Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterét és Pintér Sándor belügyminiszterét.
Sajtóbeszámoló szerint Ghaith Pharaon továbbra is körözés alatt áll, az Egyesült Államokban szeretnék bíróság elé állítani csalás és sikkasztás vádjával. Ennek ellenére a szaúdi üzletember korábban
vízumot
igényelt,
és
sikeresen
lépett
be
Magyarország
területére.
A
Belügyminisztérium arról tájékoztatta a portált: „vízumkérelmét a schengeni rendszerben feltüntettük, ez ellen egyetlen európai tagország sem emelt kifogást”. Rogán Antal egyébként ugyanezt állította egy sajtótájékoztatón. Orbán Viktor korábban a parlamentben elismerte: személyesen is találkozott „Pharaon professzorral”. A kormányfő szerint a hatóságok megvizsgálták a szaúdi üzletembert, és nem tártak fel vele kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázatot. Tény ugyanakkor: Pharaon ellen már 1991. november 15-én vádat emelt az amerikai szövetségi bíróság Washingtonban. Az elfogatóparancs még mindig érvényben van – tájékoztatta a 444-et az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtó- és kulturális tanácsnoka, Eric Watnik. A vádirat alapján akár harminc év börtönbüntetést is kaphat. Az elfogatóparancson túl az Interpol is riasztást adott ki az üzletember ellen. Magyarországnak ráadásul kiadatási egyezménye van az Egyesült Államokkal, és az Interpolnak, amennyiben megtalálják, le kell tartóztatnia Pharaont. Az üzletember nem éppen bujkál Magyarországon: egyik cége tavaly októberben a Magyar Narancs szerint Orbán Viktor házával szemközt, a Kútvölgyi út és a Cinege út között vett egy 573 négyzetméteres villát. Bár fénykép ritkán készül Ghaith Pharaonról, akadt olyan szemfüles sajtótermék, amely képes volt lefotózni. Ez a Seregélyesi Kisbíró volt tavaly októberben: a szüreti felvonulás képein tűnt fel a férfi. A Pharaon-cégcsoport birtokolja a Seregélyes melletti Zichy–Hadik-kastélyt is.
Pintér Sándornak, a szaúdi nagykövetségnek írt levele szerint, amely nyilvánosságra került: az FBI, illetve az INTERPOL által kiadott körözésekben – amelyek a mai napig érvényben
vannak – közel azonos néven, de három eltérő születési dátummal szerepel Pharaon. Emiatt az Alkotmányvédelmi Hivatal többször kérte, hogy a letartóztatás jogalapjának megteremtése érdekében az FBI módosítsa a körözést, és az adatokat egészítsék ki a felszínre került azonossági információval, illetve küldjék meg az érintett személy ujjlenyomatait. Utóbbit elektronikus úton a Hivatal megkapta és az is megerősítésre került, hogy az AH által megadott adatokkal szereplő személy azonos az általuk keresett személlyel, akinek tevékenységéről, esetleg Magyarországra történő beutazásáról az FBI soron kívüli értesítést kért.
Mindezek ismerezében vizsgálni kell, hogy a magyarországi hatóságok miért nem tettek eleget a nemzetközileg körözött személy letartóztatásának. Az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet a hivatali visszaélés bűntett gyanúja. A Be. 171. § (2) bekezdése alapján a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni. A Btk. 305. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Vizsgálni kell – illetve a nyomozás elrendelésének feltétele – hogy hivatalos személy hivatali működése körében, közhatalmi funkciót ellátva fejtette ki tevékenységét. A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti. A bűncselekmény elkövetési magatartásai – amelyeket a törvény a könnyebb áttekinthetőség érdekében pontokba szedve tartalmaz – a hivatali kötelesség megszegése, a hivatali hatáskör túllépése (amikor a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kívül esik, amelynek végzésére nincs joga), vagy a hivatali helyzettel való visszaélés. Ez utóbbi
alatt
a
hivatalos
minőséghez
kapcsolódó
jogosítványok
tudatosan,
a
társadalmi
rendeltetésükkel ellentétesen, szabályellenesen, alakilag törvényesnek tűnő eljárás keretében történő gyakorlása értendő. A fenti magatartással a hivatalos személyek – vagy mások – jogtalan előnyhöz jutnak, vagy másoknak jogtalan hátrányt okoznak. Az előny vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is. A hátrányt az elkövetőtől eltérő, más személynek kell elszenvednie, az előny akár a tettesnél is, akár más személynél is megjelenhet. Ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűntette miatt büntetőjogi felelősségre vonásra kerülhessen sor, a bűncselekmény összes törvényi tényállási elemének meg kell valósulnia. A bűncselekmény elkövetési magatartásai közül a leggyakoribb a hivatali kötelesség megszegése, amely a hivatali működésre vonatkozó szabályok – azaz a konkrét jogszabályok, szabályzatok, belső utasítások, vezetői intézkedések, körlevelek, sőt akár a rendeltetésszerű hivatali működés kialakított gyakorlatának megszegését jelenti. A hatáskör túllépése, azaz a hatáskörön kívül eső tevékenység kifejtése, illetve a hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélés ritkábban fordul elő. Utóbbi alatt a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványok tudatosan,
a
társadalmi
rendeltetésükkel
ellentétesen,
jogszabályellenesen,
alakilag
törvényesnek tűnő eljárás keretében történő gyakorlás értendő. Ilyen magatartás lehet pl. a hivatali helyzetből eredő tekintély, függőség, ismertség magáncélra történő felhasználása. A bűncselekmény alanya hivatalos személy lehet. A jogalkalmazói gyakorlatban speciális alannyá válás további feltétele, hogy a hivatalos személy a hivatali működése körében fejtse ki tevékenységét, azaz közhatalmi funkciót lásson el, közigazgatási-hatósági ügyben járjon el. Ez akkor áll fenn, ha az eljáró szerv közhatalmi jogosítványával élve, egyoldalú akaratnyilvánítás révén hozza meg döntését, mely jellemzően az ügyfél számára jogot vagy kötelezettséget állapít meg, és határozatának maga szervez érvényt.
A Be. 6. § (2) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A Be. 6. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak nemcsak lehetősége, hanem egyben kötelezettsége az eljárás megindítása és lefolytatása.
A Be. 30. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészség hatáskörét és illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Indítványozom, hogy az ügyben – a szükséges dukoumentumok, illetve tanúk meghallgatása miatt - a Be. 172/A. § (1) bekezdése alapján a Tisztelt Ügyészség rendeljen el feljelentéskiegészítést. A beszámolóban szereplő sérelmezett cselekményt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy követhette el. Ebben az esetben a nyomozást a Be. 29. § g) pontja alapján kizárólag az ügyészség végzi. Amennyiben a bejelentés tárgyává tett cselekmény elkövetője kizárólag közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a bejelentés elbírálása a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik.
A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem. Az ügyben tett intézkedésekről tájékoztatás kérek.
Budapest, 2016. évi október hó 31. napján
Tisztelettel: ifj. Tényi István s.k.
1067 Budapest, Csengery utca 82. fszt. 5. ajtó