Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori iskola (7.6 zeneművészet)
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT
SÁNDORNÉ PAPP EDIT DOKTORI ÉRTEKEZÉS
2011
HÁTTÉR 2
TARTALOMJEGYZÉK
1.
I.
Rövidítések…………………………………………………..………….I
II.
Köszönetnyilvánítás……………………………………………………II
III.
Bevezetés……………………………………………………………...III
Háttér...............................................................................................................3 1.1. Előzmények ...................................................................................................3 1.1.1. Magyar zene a 20. század kezdetén..........................................................3 1.1.2. A szabad tánc ..........................................................................................4 1.1.3. Drámaiság, vallás, misztériumjáték..........................................................9 1.2. A két alkotó.................................................................................................. 12 1.2.1. Dienes Valéria, a 20. századi polihisztor ................................................ 12 1.2.2. A pályakezdő Bárdos Lajos ................................................................... 17
2.
A Dienes-Bárdos misztériumjátékok ............................................................ 29 2.1. A művek születése........................................................................................ 29 2.1.1. A közös munka ...................................................................................... 29 2.1.2. Bárdos zenei nyelvezete......................................................................... 33 2.2. A közös művek............................................................................................. 37 2.2.1. A hajnalvárás ......................................................................................... 37 2.2.2. A nyolc Boldogság ................................................................................ 41 2.2.3. Szent Imre – Magyar Végzet.................................................................. 45 2.2.4. Szent Erzsébet ....................................................................................... 49 2.2.5. A gyermek útja ...................................................................................... 52 2.2.6. Mária, a megváltás Anyja ...................................................................... 61 2.2.7. Patrona Hungariae ................................................................................. 72
3.
Az Alexius-szvit ............................................................................................. 82 3.1. Szent Elek .................................................................................................... 82 3.2. Felépítés ....................................................................................................... 84
4.
Összegzés ....................................................................................................... 98
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 3
1. Háttér 1.1. Előzmények 1.1.1. Magyar zene a 20. század kezdetén A zeneművelés súlypontja napjainkban a friss keletre tolódik, a fáradt nyugatról s a magyar föld zenetermő ereje még nagy meglepetéseket őriz forró ölében.1
A 19. század végére „beteljesedett nemzeti kultúrák”2jöttek létre NyugatEurópában. Magyarország történelmében az idegen kultúra évszázadokon át tartó jelenléte,
társadalmi
szerkezetünk
megosztottsága
hátráltatta
nemzeti
zeneművészetünk megszületését. Zeneköltőink számára a nemzeti hangot az általuk magyarosnak vélt elemek alkalmazása jelentette. A 20. század elején fellépő új nemzedék talált rá ősi zenei hagyományunkra, melynek alapján sikerült olyan sajátos zenei nyelvezetet kialakítaniuk, mely új lendületet vitt az európai zene életébe. A
magyar
zenei
reformmozgalom
Kodály
zenéjében
a
letisztult
továbbvitelben ösztönös történelmi összegzésként jelentkezett. A magyar népdal szolgált alapjául ennek a klasszicizmusnak, mely a világ új erkölcsiségének és vallásosságának kifejezője kívánt lenni, akárcsak a 17. századi „nuove musiche”. Fordulópont volt az 1905-ös év, az erdélyi népzene tudományos gyűjtésének kezdete. „Mint a patak vízcseppjei a kavicsot, úgy csiszolták ki a magyar szívek ezeket a melódiákat csodálatosan kerek, kifejező, arányos, klasszikus formákba”.3 A népdal tökéletességével és változatosságával lett kiindulópontja egy zenei reneszánsznak, mely az európai zenének új hangot adott. Ennek Bartók megfogalmazása szerinti célja, hogy „átömlesszük bele a paraszti muzsikálás levegőjét.”4Ebben az évben jelent meg Ady Új versek című kötete és mutatták be Bartók első zenekari szvitjét. A magyar kultúra fénykorát élte, kiváló személyiségek dolgoztak nemzeti értékeink megőrzésén, egyetemessé tételén. Két zenei prófétánk több nemzedéknyi
1
Molnár Antal: “Hangversenyélet.” In: Magyar Írás (1921. április). OSZK. Mikrofilmtár. Bárdos Lajos: „Mai magyar ének.“ In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás. (Budapest: Zeneműkiadó,1969): 327. 3 Arany János szavai. Bárdos Lajos: „Mai magyar ének.“ In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás. (Budapest: Zeneműkiadó,1969): 329. 4 Bartók Béla: „A parasztzene hatása az újabb műzenére.“ In: szerk. Szőllősy András: Bartók Béla válogatott írásai. (Budapest: TIT Kiadó, 1956): 189-195. itt 189-190. 2
HÁTTÉR 4
kutatómunkát végzett el, remekműveikkel egyetemes értékű új magyar zenei nyelvet teremtették, „Európa vezető zenei országává” tették Magyarországot.5 A mozdulat minden vonalon szint vall önmagáról. A fizikai mozdulat, az emberi mozdulat, a társadalmi mozdulat azzal, hogy megvallja magát, és megmozdítja az ember világképét, lelki ismeretét, társadalmát, történetét, kultúráját, keresztülfut irodalmán, művészetén, technikáján, iparán, tudományán. Ezt legjobban tudják a 20. század hajnalának fiataljai, a 19-iknek vége felé érkezett planéta-lakók, ébredt, égett a föld megújításának gondolata és vágya. És elindították bizony az igazságok és a tévedések szellemi harcait. Ez gondolatháború volt. <…> A 20. század a merev és örökjogú társadalmak szabadságlázáig valóban a megmozdulás, a mozdulat százada. Ha minden megmozdul, akkor minden felszabadul. Még a matematika is leveti kényszerzubbonyát. Még a zene, a nagy formatani törvények megszemélyesítője is feladja szabályait, rögzített hangsorát és az élet törvényeinek engedelmeskedik. Az Élet pedig szakadatlan megújulás, teremtés. És mindezeknek a hordozója a mozdulat. <…> Ez a gondolati, világosodó Eszmélés ennek a megmozduló századnak hajnalán szembenéz a maga alkotó tényével, a mozdulattal. A 19. század hozta világra ezeket a mozdulatkeresőket a 20. század számára. <…> ugyanannak a kollektív áramlatnak elemei, amely egyenesen bele akart világítani a mozdulat lényegébe. …ne [azért, hogy] „speciális” mozdulatcélt szolgáljon, hanem azért, hogy valamennyit, az Embert szolgálja. Személyes érdeklődésedet mint rendszeralkotás keltette fel, tehát filozófiai célja volt. A környezet adottságai irányították, hogy mozdulatiskola lett belőle.6
1.1.2. A szabad tánc Talán az emberiség táguló öntudatában újon belépő világérzés előbb ritmusok és vonalak formájában jelenik meg, később sűrűsödik csak képekké és legvégül fogalommá és szóvá.7
A tanítás szerint a világmindenség keletkezésekor született „az ősi szerelem kísérő tüneménye”, a régi mítoszok szerint isteni eredetű művészet, a tánc, mely a természet harmonikus rendjét tekintette példájának. 8 „A kultúra, úgy látszik, a végtagokban kezdődik, és az agyvelőben végződik.”9 A vallásos-szertartási táncokat tekintjük a legrégibbeknek. Az ókori olimpiai játékok idejének kultikus tánca már magas fokú testkultúrát feltételez.
5
Uo. 332. DVh. XXII. Füzet. 1970. október 16. 7 Balázs Béla: “Művészetfilozófiai töredék.” Nyugat 1909/II. (Budapest: 1902): 8. 8 Lukianos: “Beszélgetés a táncról.” 2. század. In: Dr. Dienes Gedeon: Mozdulattörténet szemelvényekben/I. (Budapest: Magyar Mozdulatkultúra Egyesület, 1995): 7. 9 Balázs Béla: “Művészetfilozófiai töredék.” Nyugat 1909/II. (Budapest: 1902): 9. 6
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 5
A türbazisz, a színpadi táncok ősformája a játékos kedvet művészi igénnyel jelenítette meg.10 A táncjáték műfaja, dramaturgiája és formája a zeneművészet történetével, ábrázoló módszereivel és stílusirányzataival együtt alakult, szóló, kamara és csoportos táncprodukciók jöttek létre.11 Eredendően az énekes és táncos betétek megszakították, késleltették a cselekményt, a drámai folyamatot, mint az ősi, differenciálatlan színjátékban, a kínai operában, a görög drámában.12 A középkorban elterjedtek voltak a táncos világi műfajok.13 Drámai jelenetbemutatásban, a misztériumban, a mirákulumban és a moralitásban az egyházi szertartásban is megjelent a tánc, amit erkölcstelennek nyilvánított, ezért tiltott ez a kor, de jelenlétét megakadályoznia, a templomból kitiltania nem sikerült.14 A 19. század a társas táncot szégyenletesnek tartotta, a mozgásnak ez a fajtája eltűnt a mindennapi életből.15 A balettművészet tradíciója16a romantikus balettel kezdődött, mely színpad- és előadás-technikai csúcspontját a 19. század végére érte el. Nem tudott kora társadalmi kérdéseinek megfogalmazása felé közeledni, a formai virtuozitásának rabsága akadémizmushoz vezetett.17 A századforduló válsága változást követelő erők érvényesülésének adott teret a kultúrában is, különösen a teljesítmény és az esztétikum területén.18 Ebben a folyamatban forradalminak nevezhető az emberi test felértékelődése, a mozdulat felszabadítása.19
10
Dr. Dienes Gedeon: Mozdulattörténet szemelvényekben/I. (Budapest: Magyar Mozdulatkultúra Egyesület, 1995): 9. 11 Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján. (Budapest: Zeneműkiadó, 1970): 7. 12 Uo. 11. 13 A 9. századtól virágzotta a lovagi tornákban, trubadúr-előadásokban. A középkor végén a dél-európai fejedelmi udvarokban megjelent az udvari balett, az etikett jellegű „tálalási tánc”, melynek későbbi nagy pártfogói XIV. Lajos és Medici Katalin voltak. Turnay Alice: “A mozgásművészetről.” Mozdulat-kultúra. 1935/2. (1935. február): 8. 14 Dr. Dienes Gedeon: Mozdulattörténet szemelvényekben/I. (Budapest: Magyar Mozdulatkultúra Egyesület, 1995): 15. 15 Turnay Alice: “A mozgásművészetről.” Mozdulat-kultúra (Budapest, 1935.február): 8. 16 A balett hagyományozódás útján élt tovább, publikációik függvényében csak korabeli visszhangjuk, librettóik, írásbeli teóriáik ismertek. Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján. (Budapest: Zeneműkiadó, 1970): 13 17 Az akadémikussá vált balett légies, felfelé törekvő, virtuóz, cizellált. A 20. századi megújulás tartalmi-formai szintetizálás a megszülető mozdulatművészetben a korábban „fel nem használt” nép-, jazz-táncok, keleti táncművészet mozdulatnyelvi elemeivel. Uo. 7. 18 Festészet: változást a 19. század utolsó negyede hozott Monet, Manet művészetével; zene: Wagner-tagadással jelentkeztek az objektivitásra, érzelemmentességre törekvő új irányzatok: 1. új út: folklórizmus; 2. új mondanivaló: expresszionista dodekafónia, a romantika éjszaka-sejtelem-misztikavonzalmát a magányos ember félelmével ötvözi; 3. új stílus: neoklasszicizmus, a romantikával szemben a korábbi korszakok stílusainak tudatos használata. Tánc: 1. folklór és keleti elemek; 2. analízisen nyugvó tánc-konsrtuktivizmus; 3. anti-romantikus attitűd, neoklasszicizmus. Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján. (Budapest: Zeneműkiadó, 1970): 40 és 49-50. 19 Francois Delsarte (1811-1871): színész, befuccsolt énekes évtizedekkel a modern tánc nagy teoretikusai előtt vizsgálta a színpadi mozgást, kifejezést. Tanítványai, Steel MacKaye,
HÁTTÉR 6
A
20.
század
természetellenesnek
új
táncelméletei 20
érezték, a
zeneileg
egységesen képzett
tagadták
oktatók
a
balettet,
koruk
szellemi
21
irányzatainak hatása alatt komplex táncos és zenei nevelésre, a szabad mozgással tömegméretű kultúra létrehozására törekedtek22, a 20-as évektől a társadalmi mozgalmakhoz is csatlakoztak.23 Az Amerikából indult, egész Európában elterjedt változás az improvizáció, az önmegvalósítás, a színpadi természetesség segítségével szabadult meg a szigorú szabályoktól, új irányzatai a modern tánc kialakulásának mérföldkövei lettek. Az új színpadi tánc főbb irányzatai és törekvései: 1. Francois Delsarte elveti a cél és jelentés nélküli mozdulatot 2. Isadora Duncan mozdulatai balett-technikán kívüliek 3. Lábán Rudolf társadalmi táncmozgalom létrehozására törekedett, a „kórustánc”-ban
valósította
meg
a
Bewegungskunstot,
a
mozgásművészetet 4. Bess Hensendieck a női torna elemeit az egészség és a szépség szolgálatába állította 5. Emile Jaques-Dalcroze a zenetanítás szolgálatába állította a mozdulatot24 A konvenciók lerombolását a free Dance-szal, a szabad tánccal Isadora Duncan, a női emancipáció, a művészvilág eszményképe vitte diadalra.25 A test és lélek szabadságát hirdették Párizs előkelő szalonjaiban (például Rodin-nél) díszlet, jelmez, balettcipő és tánctechnikai tudás nélkül bemutatott előadásai. Áttetsző leplekkel takartan, mezítláb előadott mozdulatai zenei hatás alatt születő érzelmeit tolmácsolták. Önállóságra törekvése, a vonalvezetés és a plasztika problémájának
Geneviève Stebbius Amerikában adtak példát Isadora Duncan-nek. Koegler: „Francois Delsarte.“ In: szerk. Körtvélyes Géza: Balettlexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1977): 5. 20 Az akadémista balett elmúlását jelező előadások: Fokin (Gyagilev táncosa): A hattyú halála Anna Pavlova előadásában Saint-Saëns zenéjére; az újkori olimpia alkalmával a Párizsban fellépő amerikai Loise Fuller szerpentintáncot és tűztáncot adott elő. Merényi 1. 21 Reformpedagógiai kísérletek, Freud tevékenysége. 22 Új művészeti ágat teremtettek az absztrakt művészeti elemekkel gazdagított mozgásművészet létrehozásával. A sport és a művészeti mozgás az ókori görögöknél is különvált. Turnay Alice: “A mozgásművészetről.” Mozdulat-kultúra. 1935/2. 8. 23 Merényi 1. 24 Dr. Dienes Gedeon: A mozdulatművészet története. (Budapest: Orkesztika Alapítvány, 2001): 17. 25 Isadora Duncan (1878-1927) észak-amerikai származású autodidakta táncos. 1900: London múzeumaiban fivérével, Raymonddal a görög vázák mozdulatot ábrázoló rajzairól másolatokat készítettek. Isadora a „halott pózokat” élő tánccá fűzte, az ókori görögség “test-lélek-színház rítusegységét jelenné, jövővé álmodta.” Fuchs Lívia: Fejezetek a modern tánc történetéből. (1995: Budapest, Magyar Művelődési Intézet): 9.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 7
felvetése a táncban forradalomnak számított26,
hatására a 20. század első két
évtizedében szabadtánc iskolák sora alakult Európa-szerte.27 Nagy sikert aratott 1902-ben magyarországi turnéján28, szentpétervári fellépése Mihail Fokinnal29 1905ben a modern tánc és a megújuló balett randevúja volt. „Az emberi eszmélés megszólalása volt minden vonala. Mondhatnám az anyagba bújt szellem. A testet öltött eszméletcsere.”30 Oroszországban a forradalom után Jevgenyij Jeszenyin költő felesége lett.31 Raymond Duncan32 1910-ben tíz év kutatás után gyakorlati és elméleti tanulmányok alapján rekonstruálta az ókori spártai tornát.33 A
magyar
mozdulatművészet
mozgalma
a
világméretű
folyamattal
párhuzamosan „nőre szabott mivoltával” hozott új irányt és tette divattá a mozgást.34 A módosabb szülők gyermekeinek részvételével működő iskolák növendékei táncukkal világnézetet hirdettek, a „mozdulatban megszépült ember” művészetet teremtett.35 Az első magyar szabadtánc magániskolát Madzsar Alice 1910-ben nyitotta, amikor a női testkultúra nálunk még ismeretlen volt. A testi és az általa legalább annyira fontosnak tartott szellemi képességeket kiscsoportos foglalkozásain fejlesztette. A felszabadult mozdulatok harmóniájával magasabb öntudatra, művészi életstílusra kívánt nevelni. Foglalkoztatott zeneszerzői Szabó Ferenc, Kadosa Pál és Szelényi István voltak. 1912-től működött Dienes Valéria mozdulatművészeti iskolája, Szentpál Olga 1919-től a Daldroze-módszer szerint tanította a Nemzeti Zenede
növendékeit
hétköznapi
mozdulatok
felhasználásával
tempótartásra,
ritmusra, dinamikára. Foglalkoztatott zenészei Dohnányi Ernő karmester, Jemnitz
26 27
Turnay Alice: “A mozgásművészetről”. Mozdulat-kultúra (1935/ február): 8. Dr. Dienes Gedeon: A mozdulatművészet története. (Budapest: Orkesztika Alapítvány,
2001): 9. 28
Merényi 2 és 5. Mihail Fokinnal (1880-1942): később Párizsban Gyagilev koreográfusa lett. Dr. Dienes Gedeon: Mozdulattörténet szemelvényekben/II. (Budapest: Magyar Mozdulatkultúra Egyesület, 1996): 6. 30 Dienes Valéria kézírásos időskori naplójából. DVh.jn. 31 Jövendő. 1946. 05. 23. in: szerk.Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető-T-Twins, 1993:): 200. 29
32
„A szellemük nyomát századukon hagyó nagy látónak nevezték, a minden dogmából való kiábrándulás beláthatatlan új mezőket nyitott meg gondolatainak.” Dienes Valéria és Dienes Pál: „Tudomány és valóság.“ Huszadik Század. (Budapest, 1910): 55. 33 Magyarországon csak 1925-ben létesítették a Testnevelési Főiskolát, testnevelés oktatásunk 1928-tól indult. Turnay Alice: “A mozgásművészetről.” Mozdulat-kultúra. (1935, február): 9. 34 Bel- és idegorvos cikke: Kellner Dániel: „A mozgásművészet orvosi vonatkozásai.“ Mozdulat-kultúra. Gimnasztikai és táncművészeti folyóírat. (1934/1.): 3. 35 Lenkei Júlia: A mozdulatművészet Magyarországon. (Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2004): 12 és 18.
HÁTTÉR 8
Sándor, Kósa György, Veszprémi Lilly zongorakísérők és Weiner Leó zeneszerző volt. Kállai Lili iskolájában 1922-től egy-egy táncjátékában mindig csak egy szerző műveit szólaltatta meg, Dohnányi Ernő és Székely Endre komponált neki.36 A mozgalom fénykora a Mozdulatkultúra Egyesület alapítása (1928) és a tanfolyamösszevonások közötti időben (1942) volt.37 …ahogy én látom a jövőjét, nagy és fontos szerepe jut az ifjúság vezetésében, mert nevelőmunkája el kell, hogy érjen az emberi tulajdonságok gyökeréig. Ha valóban betölti rendeltetését, nemcsak rugalmasságot, testi-lelki önismeretet, biztonságot ad, nemcsak őszinteségre, tisztaságra tanít, de ahogy szépséggel és artisztikummal igyekszik átitatni a fizikumot és a lelket, egyszersmind meg is nyitja azt zárkózottságából, merevségéből, mindjobban feloldja – és kollektív érzésre nevel. Az állandó közös munka az ifjúság együttérzését fokozza, szolidáris érzékét növeli, anélkül, hogy elnyomná egyéniségét, mert hiszen az orcheszter egészében minden egyesnek meg kell, hogy legyen az igazi hangja. A modern mozdulatkultúra természetszerűleg rejti magában egy korszerű világnézet és átfogó művészet magvát. Egy gazdag művészetét, mely teljes egészében az ifjúságé, mert a hang és a mozdulat eleven erejével új eszméket közvetít, új értelmekre világít rá, s a most alakuló élet ösztönzője, ritmusának, iramának kiteljesítője.38
Munkájukban az egészséges és kidolgozott fizikum elnyerése csak az egyik célja volt, törekedtek a felszabadított testben felszínre hozni a tiszta indulatok ritmusát, az érzések, cselekedetek lendületét, előadásaikkal mások gazdagítását is fontosnak tartották. Az iskolai oktatás esztétikai-testépítési hiányosságait pótolni kívánták, színvonalas zenei oktatással egészítették ki tánctanításukat. Alkalomszerű fellépéseiken
bérelt
termekben
leginkább
zongorakísérettel
mutatták
be
produkcióikat hozzátartozókból, barátokból, művészekből álló közönségük előtt.39 Az orkesztika mint elmélet az emberi test természetes mozdulatait és helyzeteit meghatározó törvényszerűségeket kívánja feltárni és rendszerezni, és mint gyakorlat, a természetes mozdulatokat és helyzeteket igyekszik megvalósítani és tanítani. Mindkét vonatkozásban figyelemmel van az ember pszocho-fizikai felépítésére.40
36
Merényi 15-16, 20-23 és 27-29. Első nyilvános bemutató: 1917. április 1: Dienes Valéria Orkesztika Iskolájának vizsgaelőadása Chopin, Grieg, Schumann, Weber zenéire készült gyakorlatokkal, orchémákkal, Tagore, Babits versekre készült pantomimmel. Az iskoláknak volt zenei vezetőjük, zeneszerzőjük. Madzsar Alice: „A női testkultúra új útjai.” (Budapest, Atheneum, 1926) In: szerk.: Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest, Magvető – Twins, 1993): 41. 38 Madzsar Alice: „Öregek és fiatalok.“ A jövő útjain – pedagógiai folyóirat. (Budapest: 1930. ápr-jún.): 213. 39 Merényi 5 és 7. 40 Dienes VAléria: Orkesztika – Mozdulatrendszer. (Budapest: Planétás, 1996): 7. 37
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 9
1.1.3. Drámaiság, vallás, misztériumjáték Az európai irodalom, a világirodalom, az egész világ számára való irodalom folytonossága mégiscsak a görögöknél kezdődik <…> minden, ami megfogalmazás, minden ami forma, végső gyökereiben a görögöktől ered.41
Az ókori, főleg görög istentiszteletek sajátos formái voltak a misztériumok. Titokzatos jelentések, szimbolikus és allegorikus elemek segítségével egy-egy istenség életét mutatták be szertartásaikon csak beavatottjaik részvételével félig misztikus, félig dramatikus formában.
A legnagyobb tiszteletben a Demeter-
Misztériumok voltak, az istennő szolgálatával reméltek túlvilági életükhöz kiváltságokat kiérdemelni. A görög színjátszás kialakulásában a minden nép által ismert istentiszteleti táncnak42 és a kardalnak volt meghatározó szerepe. A Kr.előtti VII. században, a vallásos, misztikus hullám időszakában Dionysos, „a mámor és az eksztázis fiatal istene tartotta diadalútját”.43 Kultuszát jelezte a róla elnevezett Dionysia ünnep, melyen 535-ben Thespis44 vetette meg az athéni színjátszás alapját és tette kötelezővé az ünnepek színdarab-előadását, amikor egyesítette a kardalt a tánccal. A közösségi művészetben az előadások legfontosabb szereplője, az érzelmek tolmácsolója a kórus volt, a színész elmondta a színfalak mögött lejátszódott eseményeket, felelt a kar kérdéseire. Dionüszosz isten ünnepein a drámaköltő- triász - Aischyülos, Sophoklés, Euripidés - görög szenttörténetet, mítoszt feldolgozó verses drámái a magát megújító diadalmas életet jelenítették meg.45 A középkor a vallás kizárólagosságának a kora. A liturgia az egyház ünneplése, a pap vezetésével a szentmise szereplőjévé válik az egész gyülekezet. Az
41
Uo. 3-4. Tragédia: (tragos-kecske) a görög elnevezés ősi és mozgáshoz kapcsolódó eredetre utal: bizonyos ünnepek alkalmával kecskebőrbe öltözött férfiak táncoltak ősidőktől például az Athén közeli Sikyónban. A magyar táncosok szarvasnak, bikának öltözködtek, emléküket a regősénekek csodafiúszarvasa, a busó-tánc őrzi. Szerb Antal: A világirodalom története.(1973: Budapest, Magvető Könyvkiadó): 23. 43 Szerb Antal: A világirodalom története.( Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1973): 23. 44 Thespis: a tragédia feltalálójának, megalapítójának tartják. A Dinoysus-ünnepségeken a divatos kardalokhoz monológot, elbeszélést csatolt, ebből a betoldásból lett a dráma. Karból kilépő karvezetőként maga volt költő, zeneszerző és szinész. Álarcot talán elsőként használt. Pallas lexikon. A kórus mellett, mely énekelt és táncolt is, egy személy szerepelt, később több színészt alkalmaztak, akik a monológokban és párbeszédekben leginkább énekeltek, recitálva egy aulos kíséretével. Dr. Molnár Géza: Általános zenetörténet. (Budapest: Rozsnyai Károly Könyv- és Zeneműkiadóhivatala, 1911): 42-43. 45 Euripidész Bakkhánsnők című tragédiája például bemutat egy ősi áldozatot: a kultikus jelenet szereplői „megbomolva teljesen”, önkívületi állapotban adják elő a jelenetet, a szétszaggatást, a nyershúsevést, a táncos mozdulatokat. Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. (1983: Békéscsaba: Magvető Kiadó) 105-107. 42
HÁTTÉR 10
előre megszabott szertartás állandóan ismétlődő, adott szereplőket és szimbólumokat használ. „A közösségi istentiszteleti szertartás nagy szent közös játék, színmű, a földi liturgia a mennybéli liturgia leképezése”.46 Különböző színjátékelemek már a 3-4. században kezdtek beszivárogni a mise folyamatába,47 közülük elsőként Arius Thalia-énekeiről van tudomásunk. A keresztény szertartás, a mise kezdettől fogva magában rejtett drámai jellegű mozzanatait párbeszédes formában, egymásnak énekelve felelve ekzdetben a templom egy külön előkészített részében adtak elő. „- Quem queritis? - Jesum nazaretum. - Non est hic. Alleluja.”48 Ez nem felolvasásra, inkább megjelenítésre alkalmas epizód, melynek párbeszédes előadása egész Európában elterjedt.49 A társadalmi tagozódás felé haladt a „demokratikus őskeresztényi rend”, vele változott és bővült a liturgikus dráma új témakörökkel, több szereplő és előadó megjelenésével.50
46
Czintos Emese: „Az Exemplum mirabile és forrása.” In: Mindennemű dolgok változása. ( Kolozsvár, Momp-Press Korunk Baráti Társaság, 2004): 56. 47 A kereszténység megerősítéséért a korábbi ünnepeket igyekeztek eltüntetni, újba beolvasztani, ezzel is tér nyílt a korábbi hagyományok elemeinek továbbvitelére. Például a pogánykori Sol invictus, a Győzhetetlen Nap „takarására” lett december 25. Jézus születésnapja. A bizánci istentiszteleten drámai homíliákat, szentírás-felolvasásokat mondtak. Szír hatásra az angyali üdvözlet motívuma is drámai jelleget kapott a misében. További lehetőségek drámai-jelenethez: Jézus megkeresztelkedése, menekülés Egyiptomba, a pokol tornácára való leszállás, húsvétkor a halál legyőzőjeként megjelenített Megváltó. A bibliai vallásos témák dramatikus lehetőségeit képi ábrázolások is mutatják: Sinai hegyen Szent Katalin kolostor: három ifjú az égő kemencében, mennybemenetel, keresztre feszítés szentekkel; Ravenna körzetében a San Apollinare in Classe mozaikján: Ábel áldozatának megjelenítése két oldalra húzott függönyös színpad előtt. Ezek bizonyítékok: a művészek templomi megjelenítésből vették inspirációjukat. Uo. 56-59. 48 - Kit kerestek? - A názáreti Jézust. - Nincs itt. Liber responsalis (760: pápai állam) húsvéti miseszövegéből vett részlete szolgált elsőként drámai megjelenítés kiindulópontjául. Dr. Molnár Géza: Általános zenetörténet. (Budapest, Rozsnyai Károly Könyv- és Zeneműkiadóhivatala, 1911): 60. 49 Részletes előadási leírása az angliai Reguloris concordia-ban (969-975). Uo. 60. 50 Az előadások rendkívüli hatása ösztönözte a papokat a keretek tágítására, látványos, mulatságos elemekkel, nem egyházi szereplők bevonásával. Kivirágzásának kedvező kerete volt a középkorvégi városi élet, profán elemei miatt a templomon kívülre került. A polgárság kitágította a tárgykört Mária csodái, szentek életei. Az énekelt liturgiai drámákat felváltotta az eljátszott-elmondott szövegű misztériumjáték. A népnyelvű misztériumelőadás óriási esemény volt, akár több száz szereplő napokon átjátszotta. A középkori istentiszteletből nőtt ki ez a színház50, mint a görög az antik korban, e mellett az ősi pogány kultikus játékokból származó népi elemek is szerepet kaptak. A változás fontosabb eseményei: 9. század: Titulo szerzetes (Sankt Gallen) a reggeli mise introitusa után tropust iktatott, ez először csak zenei variáció volt, később mint az alaptéma szöveges kiegészítése párbeszéddé fejlődött; 10. század: közel 400 húsvétünnep dramatizált anyagában a liturgia kerete közt a három Mária és az angyal párbeszéde jelenik meg; a szentgalleni szerzetes műve drámai-teológiai tartalmával, formájával jellegzetes: az Atya és Fiú párbeszédére épülő Sequentia is Paschali, húsvéti éneke – kezdete: Deus locutus est, Isten szólalt – befejezése zárókórus, belép a populus, a nép. 11. század: Wipo szerzetes húsvéti miseéneke (1024: Burgundia) énekelt dialógus tenor-basszus széles
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 11
A drámai jelenetbemutatás egyre vidámabb, tréfásabb lett, népi elemekkel gazdagodott, egyházi szervezésből a „societé joyeuse” rendezésébe került, paraliturgikus megjelenítés jött létre. Az egyház a liturgiát felrobbantani készülő igyekezetet látott benne, ezért III. Ince pápa 1210-ben minden megjelenítést kitiltott a szertartásból. A templomon kívülre került előadásokban a liturgikus kötöttséghez rengeteg teátrális elem kapcsolódott például az Úr napi ünnepek alkalmával.51 A szertartás színfoltja volt eleinte a bibliai jelenet, később a templomi párbeszédekből önálló vallásos, úgynevezett liturgikus dráma52 bontakozott ki, majd gyarapodásával túllépte a templomi, szertartási kereteket, dramatizált színpadi látványossággá vált. Ebből a színjátéktípusból nőtt ki a misztériumjáték.53 Virágkora a 13. és a 14. század, a középkor végére új műfajok is megjelentek mellette: a mirákulum a szentek életéből vett csoda történetét, a moralitás egy bibliai jelenet erkölcsi tanulságát mutatta be. Az egyéni és társas élet minden területét átható vallási atmoszférában vallási szimbolika jött létre, metaforái a hasonlóság, a lényeges elemekben közös tulajdonságok alapján profán érzéseknek, jelenségeknek is misztikus értelmet kölcsönöztek, a természet és történelem valóságait az üdvösség jegyeiként mutatták be.54 A száraz dogmát a szimbólum teszi „virágzó képei” által a művészet számára kifejezhetővé. Az ünnepek kulturális alkalmak voltak, gyakran minden művészeti ágat felölelően jelentették a mindennapok nehézségében a szépség és öröm átélését. A vallási ünnepek magasrendű stílusát a liturgia, a közös imádkozás és örvendezés biztosította, a hozzá kapcsolódó zenés-táncos előadás „kollektív vidámság”, igazi népünnepély lett.55 Firenzében a város védőszentje tiszteletére mérnöki építményeken előadott szent játékká - Sacra Rappresentazione - nőtt a nagypénteki istentisztelet
dramatizálásáig visszanyúló zenés színjátszás.
A
hangterjedelmű dallammával; Bilsenben (ma Belgium) jelenetsort állítottak össze, melyet a templomban eredeti összefüggéséből kiemelve a szentmise végén mutatták be. Uo. 42-43 és 61-62. 51 1264: IV. Orbán pápa a pünkösd utáni 2. hétre vezette be az oltáriszentség szerzésének tiszteletére. Uo. 63. 52 Az egyházi cselekmény dramatizálásán alapuló liturgikus drámák kezdeteit a tropusok kialakulásától (10. sz. második fele) számíthatjuk. Párbeszédes, responzorikus formából alakult ki előbb a húsvéti, majd a vízkeresztig tartó karácsonyi szertartásoknál. Dr. Falvy Zoltán: Liturgikus drámák. In: Szerk. Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon/2. (Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1965): 484. 53 Az udvari kultúra Provance „daltelt mezőin” a 11. század végén találta meg hangját, itt fedezték fel újra a világi élet szépségeit a fejedelmi gazdagságú grófi kastélyokban. Ünnepek, zene, tánc, ének a vidám élet kellékei voltak, ezekből csak a trubadúrok dalai maradtak fenn. Szerb Antal: A világirodalom története. (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1973), 192. 54 Uo. 153. 55 Johan Huizinga: A középkor alkonya. (1976: Budapest, Magyar Helikon) 189.
HÁTTÉR 12
reneszánsz kori antik stílusú, pogány tárgykört is beolvasztó előadások szüneteiben prózai, zenei betétek - köztük Te Deum, lauda -, világi táncritmusú dalok, hangszeres, többszólamú énekes közjátékok szólaltak meg. A látványosság a 16. század közepéig gyarapodott, de jelenetei mindig egy helyszínen játszódtak le.56 Magyar városok latin vagy német nyelvű misztérium-előadásairól származó adataink a 15. századtól vannak (Sopron: 1412, Pozsony: 1440, Bártfa: 1491, Brassó: 1500), ferences és domonkos szerzetesek karácsonyi játékot, passiót és húsvéti misztériumot adtak elő vallásos társulatok és iskolák részvételével. Az Európában 1520-tól szinte megszűnt műfajt legkeletibb végvárai a XVIII. századig őrizték legtovább Csíksomlyón és Kájoni János 1667-es alapítású ferences gimnáziumában a műfaj 1780-as betiltásáig. Virágzó kultúraként élt tovább ennek hagyománya paraszti betlehemes játékainkban, magyar passióinkban.
1.2. A két alkotó 1.2.1. Dienes Valéria, a 20. századi polihisztor57 „Függöny lebbent és egy kis tündér jelent meg, négyesztendős tündér, óriási kék lepkével a fején, ijesztően okos szemekkel, és bemutatkozott, mint egy felnőtt: - Hintás Gitta vagyok.”58
Babits Mihály59 Halálfiai című önéletrajzi regényének főhőse Dienes Valéria, nagyszüleik házassági rokonsága miatt a szekszárdi Séd patak partján „bizalmas közelségben” nőttek fel.60 Kivételesen hosszú életében a tudományok és művészetek több, látszólag távoli területét kapcsolta össze szintézisteremtésre törekvő szellemiségével.61
56
Kroó György: Muzsikáló zenetörténet. I. (Budapest, Gondolat, 1965): 73-74. Született Geiger Valéria, Szekszárd, 1879. május 25. – Budapest, 1978. június 8. Apai ágon szudétanémet áttelepültek, édesanyja Bencselits, délszláv típusú.. Írónő, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár. 1909-ben, a világon második nőként a párizsi bizottság előtt tett doktori vizsgát. Munkássága a megérzéseiből, életlendületéből alkotó szabad ember gazdag életútja. DVh. Jn. 58 Babits Mihály: Halálfiai. (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984): 12. 59 „Nagyon szerettem őt, de egy kicsit mindig tartottam tőle, féltem az ítéletétől” DVh. Jn. 60 Babits regényéhez a nyurga, különleges diáklányról, tudománnyal, filozófiával foglalkozó kiemelkedő műveltségű egyetemi hallgatóról „ez az egész emlékvilág szolgált színpadul <…> Gyermekkoromban sétálok, mikor a Halálfiait olvasom”. DVh. Jn. 61 Egy-egy tudományban való elmélyülése hozzáad más területen végzett munkájához. Német, francia, angol filozófusok műfordításával a magyar filozófiai szaknyelv fejlesztéséért 1934ben Baumgarten-díjat kapott. Hegyi Béla: „A Vigilia beszélgetése Dienes Valériával” Vigilia 1977. 5. (Budapest: 1977): 339. 57
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 13
Későbbi munkásságához két meghatározó élményt kapott 1908 és 1911 között Párizsban, Henri Bergson62filozófia órái,63és a szabadtánc, melyet a Châtelet-ben Isadora Duncan64révén ismert meg, titka, „közléseinek szavak mögötti nyelve” meghatározó lett. A párizsiban töltött utolsó hónapok napi „pihentető fűszere” volt a Théatre des Pas du Loup-ban Raymond Duncan „görög torna” tanfolyama.65 „S ahogy Mozart zsenijét köteteknél jobban jellemzi a kis szó: dallamboldogság! Úgy jellemzi az igazi táncost a mozgás boldogsága.”66Dienes Valériánál a tánc élete jelentős, minden irányú tanulmányát, tevékenységét egybegyűjtő tényezővé, vezérvonallá vált. „Szerelmeim nem emberek voltak. Valahol az embereken felül kerestem és szerettem őket.“ A matematika, melyből egyetemi diplomát szerzett, a tiszta gondolat biztonságát jelentette számára. A zenéhez fűződő kapcsolatát meghatározta, hogy igényei szerinti zenei képzéshez csak az egyetemi éveiben jutott, amikor a Zeneakadémián zeneszerzést (Koessler) és zongorát (Szendy) hallgatott. „Életemnek filozófiai tonalitása világít meg mindent számomra“, a Párizsi Bergson órák alatt vált „számomra öntudatos filozófiává, odafénylett materializmusom fölé. Szinte érzem, hogy már ott ráborulni készült a jövőben még csak rám várakozó orkesztikára és arra a belőle kiteljesedő valóságelméletre, amely máris értelmezni készült az akkor még a titkok fátyolában sem mutatkozó kereszténységemet.”
Az orkesztika „azért tudott megszólalni, mert egyszerre visszacsengett rá az előző három dalomnak minden vele kapcsolatos akkordja. Csendesítő félálmából kinyitotta szemét a matematika, felsóhajtott az otthagyott zene és elővette éppen szükséges gondolatanyagát a filozófia; és hárman együtt meg akarták érteni a
62
Bergson mozdulat-pszichológiája és a viselkedéstan adják a mozdulat rendszeralkotó elvét, időreformja és időszintézise meghatározó volt az orkesztika megszületésében. DVh, LII. Füzet, 1975. 08.06. 63 A bergsoni tiszta filozófia gondolatisága Dienes Valériában 180 fokos átfordulást eredményezett, ami 1924-től Prohászka Ottokár barátsága révén teljesedett ki a kereszténységgel, vált benne hitté. Hegyi Béla: “A Vigilia beszélgetése Dienes Valériával.” Vigilia 1977/05. 330-333. 64 1902-ben Ady Endre ellenzi „a reklám eleven csodájá”-nak meghívását városába. A Nagyváradi Naplóban írja: „a mezitlábas csoda” a megszokott 100-200 Ft helyett „szemérmetlen követelést” tesz, 500 Ft-ot kér. Jászai Mari: „A kis táncpoéta.” in: Szerk. Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető – Twins. 1993): 13 és 17. 65 Színpadi előadásaihoz itt kapott mintát az ősi görög stílusban bemutatták be az Elektrával a Trocadéro-ben, Raymond szünetekben előadott lírai táncaival, archaikus mozdulatkultúrát elevenített fel a görög vázák alakjainak harmonikusan célszerű, szép mozdulatainak utánzásával. Dienes Valéria: Az orkesztika iskola története képekben. Fenyves Márk (szerk.): Duncan-Dienes füzetek/2. Mozdulatművészeti sorozat. (Budapest: Orkesztika Alapítvány, 2005): 99. 66 Ezt érezhette meg azokon a mozgás-foglalkozásokon, és akarta továbbadi tanítványainak. DVh. Jn.
HÁTTÉR 14
mozdulatot.” Dienes Valéria többi érdeklődési irányát is ehhez tudta kapcsolni, esztétikát, pszichológiát, történelmet, művészettörténetet, irodalmat.67 Bergson
mozdulat-pszichológia
elmélete
és
a
Duncan-testvérek
mozgásművészete alapján kezdett tánctanítással foglalkozni, 1915-ben megalapította Orkesztikai Iskoláját. Kezdetben szégyellte ezt a munkát „a környezet lekicsinylő véleménye” miatt, „az emberek vélekedésével néztem magamat. A múlttal néztem magamra és nem a jövővel”. Az iskola nevelő eszközül szolgált, célkitűzése esztétikai, morális nevelő hatásán túl
a mozdulatok művészi kiépítése minden
életkorban, minden képességi fokon, testformálás és fejlesztés volt. Raymond Duncan a görög vázákról leolvasott mozdulatanyagának a gimnastique grèque nevet adta. Dienes Valéria a Franciaországból hozott szabad táncot68továbbfejlesztette a harmonikus testedzés természetes kifejezéstárából vett elemekkel, és saját mozgásélményeit
felhasználva
mozdulatművészeti
oktatói
tapasztalatával
táncelméleti rendszert dolgozott ki. A görög torna mintájára és Dienes Pál javaslatára választotta az emberi mozdulatok művészetére a görög elnevezéseket, ezzel hangsúlyozta tevékenysége rangját.69 Az orhéma tánc, illetve
orcheomai
mozgok jelentésből kiindulva orkesztika a mozdulatművészet, a mozdulattudomány ókori görög elnevezése volt.70 Orchestés a mozdulatművész, az orchema a táncmű, táncjelenet, az orchestra a tánchely, a mozdulat a kinéma, a testhelyzet a szkhéma. Ha a mozdulattudomány, orcheológia művészi célokkal alkotássá válik, akkor orkesztiké vagy orkesztika lesz. Az ókort követően a középkorban a műfaj eltűnésével feledésbe ment a tánchely-orchestra elnevezés is, a drámai kórustánc kihaltával helyébe a zenekar elnevezés lépett. „Az igazi és teljes mozdulatreneszánsz a mi századunkra várt”. A görög tánchoz való kapcsolat szimbolikus értelmű, nem felélesztésére irányuló kísérlet, hanem a mindig időszerű lényeg
DVh. Jn. 68 „A testnek saját ritmusát kell megtáncolnia, ezért használja az ókori görög dallamokat szabad ritmikájuk miatt, ez a testből kivetített muzsika, mely összeolvad a test természetes ritmusával.” Dienes Valéria: Művészet és testedzés. Magyar Iparművészet. (Budapest: 1915): 87-88. 69 Dr. Dienes Gedeon: Mozdulattörténet szemelvényekben/I. (Budapest: Magyar Mozdulatkultúra Egyesület, 1995): 9. 70 Dr. Dienes Gedeon: A mozdulatművészet története. (Budapest: Orkesztika Alapítvány, 2001): 14.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 15
megragadásával új, modern szabad táncot jelentő mozdulat- rendszert71hozott létre, stílusok és technikák fölött álló mozdulattudományt teremtett. Ez az orkesztika a 20. század elejének balettel szemben kialakult, technikai kötöttségek nélküli szabad, új színpadi táncának72 egyik formája volt. 73 A rendszer négy meghatározó tényezője és ezek törvényei adják az orkesztika rendszertanát.74 1. a plasztika: a mozdulatgeometria, a tértanulmány; 2. a ritmika: az időtanulmány; 3. az erődinamika: az elmozdulás mozgatója; 4. a szimbolika:75a mozdulaton keresztül megvalósuló eszméletcsere.
Mozgásművészeti iskolájának előadásain diákjai Bach, Beethoven, Schubert, Schumann, Chopin, Grieg, Csajkovszkij, Debussy és Bartók76zenékre készült orkémákat adtak elő nagy sikerrel.771925-től Dienes Valéria megalapította az Orkesztikai Egyesületet, és igényes, páratlanul gazdag tantervvel beindította a három éves orkesztika-tanárképzést.78
71
Markos György: „Az Orkesztikai Iskola 1917/18 tanévi értesítője“ In: szerk. dr. Dienes Gedeon: Dienes Valéria: Orkesztika – Mozdulatrendszer. (Budapest, Planétás Kiadó és Kereskedekmi KFT) 72 Dienes Valéria önmagáról. szerk. Szabó Ferenc: Mai írók és gondolkodók. 9. (Szeged: Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft, 2001): 75-76. 73 Dr. Dienes Gedeon: A mozdulatművészet története (Budapest: Orkesztika Alapítvány, 2001): 14. 74 Dienes Valéria: A mozdulatról. (Budapest: Magyar Iparművészeti Főiskola Tipografikai tanszéke, 1979): 5. 75 Babits-csal választották az elnevezést. Dienes Valéria önmagáról. szerk. Szabó Ferenc: Mai írók és gondolkodók. 9. (Szeged: Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft, 2001): 73. 76 „Bartók új volt, érdekelt és nyugtalanított. Nem tudtam, mit akar. Diatónikán nevelődött füleim feljajdultak, idegen földön éreztem magam”. Dienes Valéria önmagáról. szerk. Szabó Ferenc: Mai írók és gondolkodók. 9. (Szeged: Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft, 2001): 75-76. 77 Modern Színpad: Orkesztikai előadás érdemeként említik a meglepő testi kultúrát, a zenei megérzést, a mimikai kifejezést (1918. 03. 24). Uránia színházi vizsgaelőadásuk, zeneakadémiai estélyeik „bámulatos eredménye <…> a tudományos alapokra épített mozgás, művészet egészségtanilag és esztétikailag egyaránt” jelentős produkciója. (1918. 05. 30.). A „tiszta vonalú klasszicizmus <…> a legjobb családokból való fiatalság –előadásában - szeplőtelen szépséget, fiatalos rugalmasságot, a testnek és léleknek összhangját” adta, Aristoteles kifejezésével kalokagthiát (a szépjó, a tökéletes erény) jelentett a görög művészetre nézve az elfogulatlan könnyedségérzés. Az orchesztikai gyakorlatok után „fokozatosan emelkedik az előadók kifejezési skálája, amikor műsoruk ábrázoló részében” zenét interpretálnak ornamentális, illusztráló és stilizáló szempontok szerint ötletgazdagon, mély filozófiai műveltséggel összeállított mozdulatokkal. (1919. 12. 9.) N.N. In: Világ, Színház, művészet rovat. OSZK, mikrofilmtár. 78 Az alaptárgyakon kívül pszichológia (eszmélettan, viselkedéstan, geometriai alapfogalmak), anatómia (funkcionális és művészeti), mozdulatpedagógia, filozófiai alapfogalmak, művészettörténet (tanár Gadányi Jenő festőművész), kosztümtan, zeneelmélet, zeneértelmezés, zenetörténet, zongoraimprovizálás is volt. Forrás: Dienes Gedeon az iskola pecsétjével ellátott zenetörténet füzete tanúskodik az alapos, színvonalas oktatásról. Például Dufay és Landino zenéjéről is részletesen tanultak. DVh.
HÁTTÉR 16 Nem kell felednünk, hogy az ókor görögsége alkotott egy teljes, diadalmas emberképű, jellemformáló mozdulat-stúdiumot, bár nem volt mozdulatcentrikus lélektana, bár filozófiai kísérletezéssel, finom empirikus vallatással ki nem fürkészte az emberi gépezetnek mozdulattitkait – de használta őket és győzött velük, akár a szálló madár, mely nem ismeri a légjárás elméleti problémáit. Évszázados empíriával élt és teremtett orkesztikát. Elmondani nem tudta, leírni nem tudta, nem hagyta itt nekünk. Vázáin, szobrain azonban maradt valami: helyzetek. Prozódiájában is valami: értékítéletek és. És megmaradtak hozzá az eleven emberi testek, melyeknek gépezete, mozgástörvényei, természete, eszmélése, igényei a régiek. Ez elég a kutatásra. Így merült fel az orkesztikai egyesület megalakításának gondolata.79
Mozdulatművészeti szaktanfolyamok, tudományos tanfolyamok alkottak nála igényesen felépített rendszert, még a zeneakadémiai tanítási rendben is szükségét érezte a mozdulatművészetnek. Dienes Valéria mondanivalója kifejezésére a középkori misztériumjáték műfajának felelevenítését tartotta alkalmasnak. Az orkesztikás mozdulatművészet felment a színpadra, zenét értelmezett, táncokat komponált, misztériumokat fogant, a művészi alkotás kollektivizálását kórusdrámákban és pszichikai hajtóerejét mozdulatszimbólumokban juttatta kifejezésre.80
Dienes Valéria a liturgikus színjátékot visszavezette eredeti közegébe, vallási és történelmi tárgyú misztériumjátékokat készített mozdulatdráma vagy kórusdráma formájában.81 „Nem a virtuóz az igazi felfedező, hanem a művész, aki intuitíve meglátja valami új technikai ötletben annak kifejező, erőt adó elhelyezhetőségét, aki kiérzi az új struktúrájú alakzatból azokat a benne lappangó eszpresszióra alkalmas lehetőségeket, melyek a szerves, életes feldolgozás, alkalmazás útján azután felszabadulnak.”82 Táncrendszere
és
az
orkesztika
iskola
adott
lehetőséget
számára
szövegkönyvei és orcheogramjai színpadra viteléhez. Koreográfiáiban a csoportos táncos jeleneteket mozdulatkórusnak nevezte, ezeket „beszélő személlyé forrt egységnek” szánta.83„Zene, mozgás művészete, egységük az ember teljességében él,
79
Dienes Valéria: Az orkesztikai egyesület programja. (Budapest: Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, 1928): 4. 80 Dienes Valéria önmagáról. szerk. Szabó Ferenc: Mai írók és gondolkodók. 9. (Szeged: Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft, 2001): 73. 81 Lenkei Júlia: A mozdulatművészet Magyarországon. (Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2004): 44. 82 Tóth Aladár. Nyugat, 1921. 1071-1075. 83 Adatok önarcképhez című írás. DVh. Jn. 10.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 17
aki mindenestül közölni akarja magát.”84A zenei anyag biztosítására jó ráérzéssel Bárdos Lajost, a pályakezdő zeneszerzőt választotta, „az új magyar vallásos kóruszene megújítóját”.85Dienes Valéria az avantgard időszakában a vallásos világnézettel összeegyeztetett táncművészetben, a komplex színházművészetben találta meg az alkatához legjobban illő tevékenységet.86 Mindenhol megmozdult minden. Kezdett inogni a statikus világ és vele együtt mozdult a statikus világszemlélet. Elviselhetetlenségek járták be az országokat és a társadalmi rekeszeket, szűnni kezdett az emberekben a kényelmes belenyugvás. Valami rázta az emberiség vállát és begyújtotta eszméletében a cselekvés gondolatát. Az élet minden rekeszében új szemléletek, új próbák, új tettek születtek. Elektromos volt a levegő. A történelem forradalmaktól volt viselős. Mi pedig itthon egy látszatos béke szárnyai alatt arról gondolkoztunk, hogy milyen titkokat rejthet magában az a félelmes hatalom, amely minden emberi teremtésnek és minden emberi rombolásnak tettese, az emberi mozdulat. <…> Álmodtunk egy álmot, amelyben a tudás hatalmába akartuk keríteni az emberiség sorsának hordozóját, a mozdulatot. <…> Ilyen történelmi erőtérbe került az orkesztika újrateremtésére irányuló gondolat.87
1.2.2. A pályakezdő Bárdos Lajos88 „A zseniális zenei óriás, aki nem csak életével tett vallomást az emberi méltóság, hit, erő, tudás, fantázia, invenció mellett, de minden megnyilatkozása a pedagógiai tudomány bűvköréből származott és új generációkat tanított, nevelt és vezetett nehéz, sokszor
szomorú
sorsban
tengődő
országunk
zenei
felvirágoztatásához,
89
boldogulásához.”
84
. DVh. LII. Füzet. 1975. 07.13-09.18. DVh. Jn. Molnár Antal: „Az új magyar zene kibontakozása.“ Magyar zene, 1974/1. 6. 86 Voltak kételyei, nem érezte magát fizikailag alkalmasnak „arra a virágzásra, amit egy egész művészetfaj megteremtése” igényel, lelkileg „túlságosan kevés a hely illúziók számára, amikkel fiatalon még bátran nézünk teremtések, új csodák elébe”. Geiger Gyulához, édesapjához írt levele. Budapest: 1918. 07. 30. DVh. 87 Orkesztika. Gépelt lapok. DVh. Jn. 88 Bárdos Lajos (Budapest, 1899. október 1- Budapest, 1986. november 18.): a 20. századi zenetörténet egyik jelentős szereplője, zenei mindenes: zeneszerző, zenepedagógus, karmester, karvezető, egyházzenész, zenetudós, folyóírat szerkesztő, lap- és kottakiadó, kórusmozgalom szervezője, előadó. 1931-50: a Magyar Kórus folyóirat szerkesztője, cikksorozatai jelentek meg: Parlando, Ének-zene tanítása szaklapokban. Vezetője volt: 1936-tól a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének, 1938-tól a Cecilia Társulatnak, 1949-50 között a Bartók Szövetségnek, KÓTA elnökségi tag volt 1972-79 között. Pedagógiai, zenetudományi tevékenységéért számos díjban, kitüntetésben részesült: Erkel–díj (1953), Kossuth-díj (1955), Érdemes művész (1954), Kiváló művész (1970), Bécsi aranyérem (1964), Munka Érdemrend arany fokozata (1969), Magyar Zászlórend (1979), Babérkoszorúval ékesített Zászlórend (1984), Bartók–Pásztory-díj (1984). Életművének gondozására alakult meg a Bárdos Lajos Társaság (1987). 89 Nagy Olivér: “Portré (arckép) vázlat Bárdos Lajosról.” ZeneSzó 1997/1. 5. 85
HÁTTÉR 18 90
Bárdos Lajos élete Budapesthez kötődik, itt bontakozott ki szerteágazó zenei tevékenysége, „a nagyszabású és igényteljes modern kórusirodalom művelését vette tervbe, s ezzel saját útjára lépett, a maga korszerű, külön munkaprogramját látta meg.”91Meghatározó élményei segítették életútját, pályaválasztását. Az eleinte terhet jelentő hegedűtanulás után, melyre „áldott emlékű” édesanyja szorította rá, a „zenei mennyország” kapuját a kamarazenélés tárta fel előtte. Hegedű tanára, Keltscha Nándor vezette a vonósnégyes és a brácsázás felé. Katonaszolgálati egy éve, a zenei kényszerszünet után az apai példát követve műegyetemi tanulmányokba kezdett, de a zenélést folytatta. A kamarazenetársaságok, a hangversenyek egyre több örömforrást jelentettek számára, zenéhez kötődése egyre komolyabb lett.92 Amikor az első világháború viharai után nekiláttunk zenei pályánk megalapozásához, egyik legnagyobb élményünk volt az eddig nem ismert népzenénkkel való megismerkedés.93 Szent irataink közé tartozott Bartók: Gyermekeknek c. műve és két zenei vezérünk közös füzete, a Magyar népdalok énekre és zongorára.94
Meglepő, hogy első lépése a zenei pálya felé sikertelen volt. A felvételi bizottságban nem kis meglepetést keltett 1919 őszén, amikor kedvenccé lett hangszerével felvételizett a Zeneakadémia akkor még nem létező brácsa tanszakára Kodály I. vonósnégyesének95egyetlen szólamával. Nyitottságát, ösztönösen jó zenei stílusérzékét mutatja merész műsorválasztása, a húsz éves fiatal tehetség ízlés 90
Úgy tűnik, évszázadokon átnyúlóan is őrizhet egy család olyan példamutató erényeket, mint hazaszeretet, népe iránti felelősségérzet, elvek és értékek melletti bátor kiállás. A család ősei a Borsod-megyei Lénárddarócon (Lénárd az egykori birtokos neve, a Daróc nyúzót jelentő szláv eredetű foglalkozásnév) éltek, ahol Péter vitéz a törökök elleni hősies harcokért a Bárdos nevet, jelentős birtokkal nemesi rangot, a település nemesi jogot kapott. A családi emlékezet őrzi a török basa fejét bárddal levágó Bárdos Mihály alakját. A család egyik ága a gyerekét taníttató ős emléke alapján a Deák előnevet viseli, a másik ág, melynek Bárdos Lajos is leszármazottja, a Daróczi, a település elnevezést használja. Adatközlő: Kishonti Zoltánné, született Bárdos Mária, Bárdos Flórián lánya. Berente, 2011. május. 91 Breuer: „Bárdos Lajos köszöntése. 75. születésnap“. Magyar Zene 1974/3. 319. 92 Bárdos Lajos: „Pályámról, munkámról. Beszélgetés a 75 éves zeneszerzővel“. Magyar zene 1974. 364. 93 Időskori cikkében is szeretettel ír a magyarok csodálatos hagyományőrzéséről az új stílusú dalok és a mari dallamok kapcsán. Bárdos Lajos: „Kétrendszerűség.“ In: szerk: Márkusné Natter-Nád Klára: Bárdos Lajos: Írások népzenénkről. (Budapest: Tankönyvkiadó, 1988): 11. 94 Bárdos Lajos: „Csak finálisz.“ In: Szerk. Mohai Miklós: Bárdos Lajos. Elemző írások a zenéről/I. (Budapest: Cherokee, 1994): 137. 95 Bartók nagyra értékelte a mű mély költészetét, új kifejezésmódját, „az ősi népi zene hatása egészen egyéni formában jut benne kifejezésre”. Bartók Béla: „A magyarországi modern zenéről. 1921.“ In: szerk. Breuer János: Kodály-mérleg. (Budapest: Gondolat, 1982): 27. Újfalussy József Debussy vonósnégyeséhez hasonlítja a tételeket egybefogó mottó variációs használatának elvét, mely a Kodály opusban egy teljes magyar népdal, a Lement a nap a maga járásán. Ujfalussy József: „Kodály és Debussy.“ In: szerk. Breuer János: Kodály-mérleg. (Budapest: Gondolat, 1982): 28-37. 33.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 19
dolgában előrébb járt a felvételi bizottságban őt „fanyalogva” hallgató tanárainál.96 Ifjúkori találkozása a kodályi kamarazenével meghatározó volt, mestere iránti tiszteletének alapjául szolgált, egész munkásságára hatással volt, hű tanítvány és méltó utód akart lenni.97 Nem hiszem, hogy van a zenetörténelemben mása annak, amit Kodály Zoltán végzett a magyar zenében. Évtizedek fáradságos munkájával járni a legelhagyatottabb magyar tájakat, - összegyűjteni a nép dalait, - ennek a dallamkincsnek rendszerező tudományát is megalkotni, - művészi feldolgozásokban kibontani a dallamok mélyén rejlő gondolatokat, - aztán tovább! A népdal szellemében megalkotni a gyökeresen új magyar műzenét: Psalmus Hungaricusokat, Budavári Te Deumokat, - végül az új magyar zenének tanítványokat nevelni, és óvodától a főiskoláig, mindenkinek szóló tankönyveket írni… éppen elég feladat lett volna hat nemzedék számára is. És mindezt egyetlen emberéletbe összesűrítve! Ez a sűrítettség jellemzi minden mondatát, minden művét is. Népdalfeldolgozásai közt leghatalmasabban a Mátrai képeket. Véres dráma, a bujdosás keserűsége, a honvágy szívbe markoló hangjai, gyengédség és átkozódás, végül a hazatérés önfeledt boldogsága, feloldódva a magyar tánc vérpezsdítő ritmusaiban, - ez mind benne van ebben a vokális szimfóniában. Gyönyörűség hallgatni, de még inkább énekelni. Saját bensőnkben átélni egy nagy embernek és rajta keresztül egy népnek élete gazdagságát.98
Másodszori
sikeres
felvételije
után
zeneszerzés
szakon99az
általa
nagyműveltségű muzsikusnak, kiváló pedagógusnak tisztelt Siklós Alberttól tanulta a hagyományos összhangzattant, a zenei tanulmányok szilárd alapját.100 Egy év után a zeneakadémiai
tanításhoz
1921-ben
visszatérő
„eredeti
alkotótehetség”-hez,
Kodályhoz került, tőle kapott a diákévek alapos, elemző-értelmező munkája során gazdag ismeretanyagot, életre szóló hasznos komponálási útravalót és egész életre szóló példát.101 „Akadémisták voltunk, és a mélységes emberi élmény mellett –
96
Bárdos Lajos: “Pályámról, munkámról. Mátyás János beszélgetése a 75 éves zeneszerzővel.” Magyar zene XV./4. (1984. december): 364. 97 Zenei kérdésekben Bárdos számára Kodály volt a „leghivatottabb szakértő”. Bárdos Lajos: „Kétrendszerűség.“ In: szerk. Márkusné Natter-Nád Klára: Bárdos Lajos: Írások népzenénkről. (Budapest: Tankönyvkiadó, 1988): 11. 98 Bárdos Lajos: “A Mátrai képekről.” In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás. (Budapest: Zeneműkiadó, 1969): 344. 99 Karmesterképző tanszak még nem működött a Zeneakadémián, ezért kellett zeneszerzést végeznie. 100 Bárdos Lajos: „Pályámról, munkámról. Beszélgetés a 75 éves zeneszerzővel“. Magyar zene 1974. 366. 101 Bárdos Lajos: “Heptatonia secunda.” In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás. (Budapest: Zeneműkiadó, 1969): 352.
HÁTTÉR 20
elemezni is szerettünk”.
102
Mestere komponálásában nagyra értékelte a műzenei
tudatosságot, újító merészséget103, tartalom és forma példa értékű egységét.104 Ifjúkora első nagy Kodály-élményeként tartotta számon Bárdos a Hegyi éjszakák első tételét, annak különös hangzásvilágát. Sorsa jótettének érezte, hogy tanítványa lehetett.105 Hírhedtté vált a „négy feledhetetlen év” lezárására,106a Kodály-osztály diploma-, egyben bemutatkozó hangversenyére írt elmarasztaló kritika. A tanár „egy egész
felnövekvő
nemzedék
céltudatosan
anarchisztikus
befolyásolása
–
kútmérgezése” miatt kapott elmarasztalást, Bárdos, a „vérbeli kamarazenész” diplomaműve, vonósnégyese a kritikus szerint bosszantó, „szenvelgően hazug, kakofón”, záró tétele az „ostobaságok és banalitások rendszertelen egymásutánja” volt.107 Kodály a rágalmakra írt válaszában megvédte tanítási elveit, kiállt diákjai mellett. Bárdost önálló munkára képesnek tartotta, felkészültsége alapján kellő kitartás esetén sikeres karrierre esélyesnek értékelte.108Már diákként bekapcsolódott a népdaléneklés népszerűsítésébe, a cserkészmozgalomban a városi fiatalok között elindította a népdaléneklést. Ennek dalanyagát jelent meg 101 magyar népdal címen, mely összeállítást Kodály nagyhatású újdonságként ismert el.109 A magyar kórusirodalmunk történetében jelentős volt 1925, Bárdos pályakezdésének éve, amikor énekkari mozgalmunkban új minőség kezdődött el. „Az új magyar kórusmuzsika tavaszán” Borús Endre Wesselényi utcai fiúkórusával
102
Bárdos Lajos: “Heptatonia secunda.” In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás. (Budapest, Zeneműkiadó, 1969): 348. 103 Uo. 353. 104 Uo. 389. 105 A tanítvány mély tisztelete életreszóló volt, megmutatkozott mester műveinek elemzésében is. Kodályról, a”harmóniák oly nagy művészé”-ről ír. Csodálatos számára a Liszt Ferenchez kórusműben a „szöveg és zene tökéletes összhangja”, „a költői vénára nincsen mércénk”.105 „Hatalmas vokális szimfóniának” nevezi Kodály a Mátrai képeket. Bárdos Lajos: “Heptatonia secunda.” In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás. (Budapest: Zeneműkiadó, 1969): 455. 106 Bárdos Lajos: “Pályámról, munkámról. Mátyás János beszélgetése a 75 éves zeneszerzővel.” Magyar zene XV./4. (1984. december): 366. 107 Diósy Béla: „Kodály növendékeinek hangversenyéről“. Neues Pester Journal 1925. május 18. In: szerk. Ormay Imre: Megbukott zenekritikák. (Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1963): 163. 108 A bárdosi életmű a helyes megítélésen túl az emberi erényeket és a kitartó szívósságot is bizonyította. Kodály Zoltán: „Tizenhárom fiatal zeneszerző.“ In: szerk. Bónis Ferenc: Visszatekintés/2. (Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1974): 391. 109 Daróci Bárdos Tamás: „Kodály Zoltán és Bárdos Lajos.“ 2007. március 23. In: szerk. S. Szabó Márta: Bárdos Szimpoziumok. (Debrecen: Univerity Press, 2010): 16.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 21
Bárdos betanítói segítségével bemutatta Kodály új gyermekkarait, a Villőt és a Túrót eszik a cigányt.110 „A sziklák közül váratlanul kibukkanó forrás <…> egyre bővebben ontja az éltető nedűt. Mester és tanítványai vállvetve alkotják meg a magyar kórusmuzsika igazgyöngyeit.”111
Bárdos „szolgálat szellemében fogant” életművére a figyelő szorgalom volt jellemző. Éleslátással ismerte föl a hiányosságokat, talált rá a segítés mikéntjére, mindig az adódó igények irányába lépett tovább, emberi, művészi és tudományos szempontból a legmagasabb nívójú értékek létrehozására törekedett.112 A Kodály által kijelölt úton haladt: „Magának érdemes lenne zeneelmélettel és vokális művekkel foglalkoznia.”113 Tanárként
zeneszerzői diplomájával
volt
iskolájában,
a
Werbőczy
Gimnáziumban énektanárként és a 170 tagú fiúkórus vezetőjeként kezdte zenei pályafutását. Népdalokat, kánonokat, értékes zenei szemelvényeket énekeltetett, élményszerű órákat tartott, új színt hozott az énektanításba.114 Itt indult, erre a munkára épült szerteágazó zenei tevékenysége, „egész életművének vezérfonala ez a jelige: muzsikáljunk énekelve!”115 Középiskolai négy évig tartó pedagógiai munkája mellett Harmat Artúr felkérésére 1928-tól a Zeneakadémia egyházi karnagyképző tanfolyam tanára lett. Közel negyven évig, 1966-ig tanított a Liszt Ferenc által alapított intézmény több tanszakán, is összesen tizennégy tantárgyat. Ezek nagy részének Bárdos volt az első tanára, megalkotója, a tananyag összeállítója, például az elsősorban Kodály művek
110
Bárdos Lajos: „Énekeljünk magyarul.“ In: szerk: Márkusné Natter-Nád Klára. Bárdos Lajos: Írások népzenénkről. (Budapest: Tankönyvkiadó, 1988): 160. 111 Daróci Bárdos Tamás: „Kodály Zoltán és Bárdos Lajos.“ 2007. március 23. In: Szerk. S. Szabó Márta: Bárdos Szimpoziumok. (Debrecen: University Press, 2010): 16. 112 Raics István: “Bárdos Lajos zeneszerzői világa.” Muzsika/1974. (Budapest: 1974): 1. 113 Daróci Bárdos Tamás: “Kodály Zoltán és Bárdos Lajos.” 2007. március 23. In: Szerk. S. Szabó Márta: Bárdos Szimpóziumok. (Debrecen: University Press, 2010): 14. 114 Az énektanítás a tankönyv tandalaival garantáltan érdektelen volt. Bárdos Lajos: “Pályámról, munkámról. Mátyás János beszélgetése a 75 éves zeneszerzővel.” Magyar zene XV./4. (1984. december): 367. 115 Nagy Olivér, a Verbőczy Gimnázium diákja cserkészeként ismerte meg Bárdost, a volt iskolájában kezdő tanárt, a népdalokat, „megcserkészesített” szövegű magyar népénekeket tanító kórusvezetőt. A vezetése alatt élénk iskolai zeneélet is segítette zenésszé lett tanítványai pályaválasztását: Ferencsik János, Jámbor László, Szentkúthy Miklós. Nagy Olivér magántanítványként szolfézst, a főiskolán zeneelméletet, partitúraolvasást tanult tőle. Bárdos kórusainak korrepetítora, másodkarnagya volt, betaníthatta és vezényelhette saját szerzeményit. Bárdos egyházi énekek feldolgozására biztatta, zongoristaként részese lehetett a Zsoltárszimfónia legendás bemutatójának. Nagy Olivér: “Portré (arckép) vázlat Bárdos Lajosról.” ZeneSzó 1996/10. 4.
HÁTTÉR 22
elemzése alapján megalkotott prozódiáé.
116
Kodály javaslatára lett az 1951-ben
megalapított zenetudományi tanszék zeneelmélet főtárgy tanára. „Ihletett zenei nevelőmunkát” végzett, növendékei „mélyen és szisztematikusan megalapozott tudást” kaptak tőle. „A zenetudományi rangra emelt zeneelmélet kutatójáról és tanáráról”1 elmondható, hogy a zeneértelmezésben új szemléletmódot alakított ki, „amely az analízis és az élő zenei gyakorlat elválaszthatatlan egységén alapul”. Történeti szemléletű zeneelméletet tanított, híressé vált érdekfeszítő dallamtani, stilisztikai elemzéseivel önálló gondolkodásra nevelte diákjait. Eredményei a gregoriánnal, a modális és a romantikus zene harmóniavilágával, az organikus kompozíciós technikával, modern zenével, prozódiai – ritmikai - hangrendszeri jelenségekkel kapcsolatban korszakos jelentőségűek. Több évtizedes tanári munkája során sok-sok tanítványt „megtanított magyarul, nyelvünk szellemében és lejtéséhez híven muzsikálni”.117 Bátor szabad gondolkodásáért, a mérlegelés felelősségtudatáért volt tanítványai, karvezetők, zeneszerzők legnagyobbjai tisztelik. Kodály nagyra becsülte tanítványa
oktatói
tevékenységét,
rend-teremtő
törekvését
minden 118
matériájában, jelentés-keresését a szerkezeti analízissel feltártakban.
stílus Zenei
elemzéseihez nyelvezetet is teremtett, új elnevezései külön szószedetben szerepelnek a 30 írás című kötet végén. Zenetudósi munkásságot jeleznek tanulmányai, könyvei, tankönyvei, kiemelkedőek Liszt, Bartók és Kodály tanulmányai. A karvezető kapott 1925-ben meghatározó ösztönzést egy kóruspróbán szerzett élménnyel, mely jelentősége miatt az első vonósnégyes próbájához volt hasonló. Diáktársa, Kertész Gyula nehezen tudta rávenni, hogy vegyen részt a városmajori templom énekkara próbáján. A Bárdos számára lenyűgöző Palestrina Missa brevis-t énekelték. Felébredt erős érdeklődése alapján az alapító karnagytól, Pöschl Vilmostól átvette az akkor 10 éves Szent Cecília Kórus Egyesület énekkarának vezetését.119 Új kórusához leglelkesebb gimnáziumi énekesei is csatlakoztak, így segítette egyik tevékenysége a másikat. A szerény képességű énekkar vezetése alatt oratóriumok előadására is alkalmas közösséggé vált, itthon
116
Daróci Bárdos Tamás: “Kodály Zoltán és Bárdos Lajos.” 2007. március 23. In: szerk. S. Szabó Márta: Bárdos Szimpoziumok. (Debrecen: University Press, 2010):16. 117 Breuer: “Bárdos Lajos köszöntése. (75. születésnap)“. Magyar Zene 1974/3. 319. 118 Nagy Olivér: Portré (arckép) vázlat Bárdos Lajosról. ZeneSzó 1997/1. 5. 119 N.N.: „Egyházzenei hírek.“ Magyar Kórus 1925/3. 19.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 23
nevük fogalommá vált, külföldi turnékon is részt vettek. Ez az énekkar volt a misztériumjátékok előadója. A magyar kórusok abban az időben a Liedertafel hatása alatt a magyartól idegen zenei anyagot énekeltek. Igényes és értékes repertoár összeállítását érezte első legfontosabb teendőjének az amatőr kórus élén. Az akadémia kottatárában elfeledett szerzők remekműveit kutatta, és válogatott össze szebbnél szebb anyagot főleg reneszánsz mesterektől. Az újonnan felfedezett szerzők között volt Josquin de Pres műveit ő énekeltette elsőként Magyarországon.120 A Palestrina Kórust 1929-től vezette, velük elsősorban oratóriumokat adtak elő. A hazai zenetörténet jeles eseményei között tartjuk számon Stravinszkij: Zsoltárszimfónia1211932. május 2-i magyarországi ősbemutatóját ezzel az énekkarral. 1941-ben Bárdos alapította két énekkara összevonásával a Budapesti Kórust, melyet 1947-ig vezetett.122Húsz évig, 1942 és 1962 között a Mátyás templom ének- és zenekarának is karnagya volt. Hangversenyeik újítása volt, hogy Bárdos az elhangzott zenéhez magyarázatot fűzött. Ez az énekkar adta elő Sík Sándor szövegéhez írt kísérőzenéjét, az Alexiust a rádióban 1946-ban. Bárdos énekkaraiban rengeteg zenész, tanítvány énekelt, szerzett életre szóló élményt a művek stílusos, életteli előadásában, a karvezetők megtanulták tőle betanításának módszereit. Szuggesztív vezénylete alatt szinte az egész éneklő Magyarország átélhette a zenei katarzist, mert az országot bejárva személyes jelenlétével tisztelte meg az énekkari találkozókat, és tette azokat feledhetetlenné az általa vezényelt összkarokkal. Dirigensként a capella és oratórikus művek élén a „drámai kifejezőerő és szingazdagság, a világos és hajlékony formálás” volt rá jellemező, sajátos egyéniségét Szabó Miklós pótolhatatlannak tartotta. Hogyan tudott maga is kecsessé, bájossá válni, egy Schubert-tételben; hogyan izzott, forrott egész lénye, mozdulatai hogyan váltak szinte mágikussá egy Liszt-könyörgés közben, vagy hogyan hordozta magában teste, lelke, mozgása, arcjátéka a Missa 120
Általa kerültek a magyar kórusok repertoárjába ezek az új művek. „Kelletlenség, fanyalgás, ellenzés” fogadta a darabot az előadók részéről, „palotaforradalom” volt kitörőben. A nehéz betanulást kárpótolta a bemutató nem remélt óriási sikere, amikor a zárótételt meg kellett ismételni. Breuer: „Bárdos Lajos köszöntése (75. születésnapon).“ Magyar Zene 1974/3. 319. 122 Négy évtizedes karvezetői munkásságából sajnos semmi hangzó dokumentum nem maradt, csak az emlékezetben, és a Budapesti Kórus által megőrzött néhány hagyományban él tovább. A Cecília-Kórus 1939-ben megjelent kiadványából tudomásunk van Bárdossal készült lemezfelvételről, melynek sajnos egyetlen példánya sem maradt meg. Breuer János: „Köszöntjük Bárdos Lajost 80. születésnapján.“ Muzsika (Budapest: 1979): 4-5. 121
HÁTTÉR 24 solemnis örömmámorát; - hogyan vált az egész ember mindig mássá, hogyan formált át bennünket is azzá, amit a mű panaszolt, kért, hírdetett: ez volt a csodája, ez a művészete Bárdos Lajosnak.123
Egyházzenész volt pályája kezdetétől, a városmajori templomban a kórusvezetés mellett a kántori szolgálatot is ellátta. Egyházi kórusokat vezetett, gyakorló szakemberként aktívan részt vett a katolikus egyházi zene megújításában. Volt tanárával, Harmat Artúrral az eredeti magyar népénekanyagot hozták nyilvánosságra 1932-ben a Szent vagy, Uram kiadványban. Az ősi népzene feltárásához hasonlóan a magyar szenténekek, a régi kódex-dallamok és a falvak öregjei által megőrzött templomi énekek újra felfedezett értékek voltak.124 Ezek szelleméből született meg az új egyházi kórusirodalom, ahogyan a népdalok hatása alatt a modern magyar műzene. Liturgikus zenéjében a teljes tisztaságra törekedett, amit a praktikus követelményekkel igyekezett összhangba hozni.125 Gazdag életművében jelentősek magyar és latin nyelvű egyházi kórusművei, ezeket nagyrészt liturgikus használatra írta. A Cecília, majd a Mátyás templom kórusának karnagyaként négy miséjét, motettáit, zsoltárait, himnuszait maga is vezényelte. Motettái közül kiemelkedik két vegyeskara, a Popule meus és a Libera me, ez utóbbi dr. Dienes Valéria misztériumjátékához íródott. A Bárdos által "kis motettáknak" nevezett himnuszok egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó népének-feldolgozások, sajátos hangvételt tükröző ötletes karakter- tételek. A zeneszerző sokoldalú elfoglaltsága ellenére is sokat alkotott, hatszáz körül van műveinek száma, ezek népdalfeldolgozások, misék, motetták, versmegzenésítések, színpadi, drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres darabok. Fiatalon igyekezett főiskolán szerzett zeneszerzői eszköztárát, ismeretanyagát személyes élményekkel bővíteni. Népzenét Balatonkeresztúron gyűjtött, a népdal felhasználása, a népi hangvétel használata végigkíséri teljes zeneszerzői pályáját. Törökországi útja az élő
123
Mohayné Katanics Mária: „Bárdos Lajos, a tanár, a karnagy.“ 1999. március 19. In: Szerk. S. Szabó Márta: Bárdos Szimpóziumok. (Debrecen: University Press, 2010): 27. 124 A „szebb, magyarabb és egyházibb” zeneélet felvirágoztatásáért tevékenykedett. A Magyar Kórus kiadásában 1934-ben megjelent a Harmonia Sacra és Magyar Cantuale, ezekhez kötetenként több mint 40 tételt komponált Bárdos. Ittzés Mihály: Bárdos Lajos. Berlász Melinda (szerk.): Magyar zeneszerzők. 36. (Budapest: Mágus Kiadó, 2009): 12. 125 Bárdos Lajos: „Mai magyar ének.“ In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás. (Budapest: Zeneműkiadó, 1969): 332.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 25
keleti zenével ismertette meg, ennek hangja többször is felbukkan életművében. Seckauba az élő gregorián előadás iránti igénye vezette 1926-ban a bencések közé.126 Bárdos zeneszerzői életművének nagy rész kórusokra íródott. Karvezetőként az amatőrtől a professzionális szintig dolgozott énekkaraival, ez iskola volt a pedagógusnak, a karvezetőnek, a zeneszerzőnek. A műhelymunka olyan gyakorlati tapasztalatokhoz juttatta a karvezetőt, amit a zeneszerző is tudott hasznosítani.127 Újonnan írt darabjai betanítása közben szerzett tapasztalata segítette mesterré válását az énekszerű komponálásban. Tudatosan komponált egész egyszerű darabokat is, szándéka volt előiskolát komponálni az igazi nagy kórusművekhez,128„etűdanyagot írni a Jánosbogárkától a Mátrai képekig”.129 Komponáláskor mindig a gyakorlati igény mentén haladt, a használati cél és érték, a pedagógiai szándék lett irányadó.130 A kórusélet mozgalommá fejlődésekor egyre nőtt a kórusművek iránti igény, ami lekötötte a zeneszerző energiáit, de a harmincas években Dienes Valéria mozdulatdrámáihoz
alkalma
nyílt
több
egész
estét
betöltő
ének-zenekaros
mű
komponálására.131 A legkülönbözőbb összetételű énekkaroknak írt kórusművei témakörökbe csoportosíthatóak.
Ötletes,
frappáns népdalfeldolgozásai közül
néhányat többtételes ciklussá foglalt egységbe, egyházi kórusművei írásánál a gyakorlatiasság vezette, a széleskörű egyházzenei használhatóságra figyelt, versmegzenésítéskor irodalmunk legnagyobbjaihoz - Ady Edre, Kölcsey Ferenc, Juhász Gyula, Vörösmarty Mihály, Radnóti Miklós, Jankovich Ferenc – fordult szövegért.
„Szakadatlanul a költői szó varázsának bűvöletében, a humánumot
örökérvényű igénnyel kimondó nagyok társaságában él”.132 Kórusaink, kicsik és nagyok egyaránt szívesen énekelik műveit, mert bennük a mindig vágyott harmónia, szépség, jóság és igazság fejeződik ki.133 Legjobban
126
Bárdos Lajos: „Hogyan lettem szolempárti?“ In: szerk. Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás (Budapest: Zeneműkiadó, 1969): 45-46. 127 Jellemzőek karműveibe bejegyzett praktikus utasításai, szövegjelölései, a mássalhangzók kiírása a kiejtés helyén. Például: amit hoz-tun-k. Bárdos Lajos: Prológus. Juhász Gyula versére. In Bárdos Lajos: Tizenegy vegyeskar. (Budapest:Zeneműkiadó, 1978): 9. 128 Kodály: Este című 1904-ben készült vegyeskarának betanítása kezdetben elérhetetlennek tűnt, nehézsége mércét tett. Bárdos Lajos: “Pályámról, munkámról. Mátyás János beszélgetése a 75 éves zeneszerzővel.” Magyar zene XV./4. (1984. december): 368. 129 Raics István: „Bárdos Lajos zeneszerzői világa.“ Muzsika 1974. (Budapest: 1974): 2. 130 Ittzés Mihály: Bárdos Lajos. Szerk. Berlász Melinda: Magyar zeneszerzők. 36. (Budapest: Mágus Kiadó, 2009): 9-10. 131 Uo. 371. 132 Raics István: „Bárdos Lajos zeneszerzői világa.“ Muzsika/1974. (Budapest: 1974): 2. 133 Raics István: „Bárdos Lajos zeneszerzői világa.“ Muzsika/1974. (Budapest: 1974): 2.
HÁTTÉR 26
mindig az énekesre figyelt, igyekezett jól énekelhető, hangszépítő hatású dallamokat, szólamokat írni, melyeket öröm énekelni. Palestrina nyomdokain alakult ki lineáris szerkesztésmódja, mely a gyakorlat során, a kóruspróbákban művei betanítása során csiszolódott egyéni anyagszerűségévé.134 A kórusmozgalom mozgatórugója lett a sok feladatot magára vállaló Bárdos. Az első világháború utáni a szétzilált társadalom világszemlélete nagyot változott, új közéleti célok jelentek meg, köztük a néphagyomány regeneráló erejében vetett erős hit. A zenében az ingyen mindenki által művelhető vokális zene került előtérbe. Újonnan megjelenő gyűjtemények új énekkari irodalommal egy kórusmozgalom indulását segítették. Bárdos Lajos a saját énekkara számára összeállított régi mesterek és kortársak műveiből álló repertoárját mások számára is elérhetővé akarta tenni. Ezért Kerényi Györggyel és Kertész Gyulával 1931-ben megalapították a Magyar Kórus kottakiadót és a Magyar Kórus, majd az Énekszót néven megjelenő folyóiratokat a kórusélet híreivel és kottamelléklettel. Ezzel a kodályi elgondolást követve sokat tettek a régi zene ismeretlen értékeinek és az új magyar
zene, 135
énekkarokért.
egyházzene
alkotásainak
közkinccsé
tételével
a
magyar
A kottakiadó működésének két évtizede alatt gazdag zeneirodalmi
anyagot, kétezer művet adott ki, régi mesterek, kortársak, köztük Bartók és Kodály kórusműveit. Ezzel szembe szálltak a régi zenei ízléssel, a repertoárt megújították. Megjelentetett műveik bemutatására hangversenyeket szerveztek, pezsgő zenei életet hoztak létre. Ez adta az Éneklő Ifjúság énekkari mozgalom indításának ötletét. „Megszületik egy új, egyre erősödő és erősítő közösség, az énekesrend. Nem titkos szekta; tagja mindenki, aki elveti a selejtest és műveli a valódi, magyar éneket.”136
1934-től megrendezett hangversenyeik záró összkaraikkal „zeneünnepet” jelentettek, a „mágneses erőtér”-ben karvezetőt, énekes gyereket, közönséget „tüzes áram” ragadta magával.137 „Csak értékes művet”, „megválogatott népzenét, új szellemű karműveket, magyart és nyugati klasszikusokat” adtak elő, így pótolták a
134
Bárdos Lajos: “Pályámról, munkámról. Mátyás János beszélgetése a 75 éves zeneszerzővel.” Magyar zene XV./4. (1984. december): 369. 135 Ádám Jenő, Kerényi György, és Kertész Gyula, kinek javaslatára 1931-től megalakult a Magyar Kórus lapként, és kottakiadóként az általuk felkutatott régi mesterek, valamint Kodály és Bartók mellett saját újonnan komponált műveivel jelentkezett. Ittzés Mihály: Bárdos Lajos. Szerk. Berlász Melinda: Magyar zeneszerzők. 36. (Budapest: Mágus Kiadó, 2009): 8. 136 Bárdos Lajos: “Mai magyar ének. Egyházi zene.“ In: Bónis Ferenc: Bárdos: Harminc írás (Budapest: Zeneműkiadó, 1969): 333. 137 Uo. 334.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 27
gyerekek a hiányt, amit szüleik még nem tehettek meg, énekelték Mozart, Bach, Palestrina műveit.138 Munkásságukat, melyhez Ádám Jenő is csatlakozott, Kodály figyelemmel kísérte.
Bárdos
fellendítésében.
139
kiemelkedő
szerepet
vállalt
az
ország
kóruskultúrájának
Kiválogatta és kiadta a megjelentetésre méltó műveket, kórusaival
példa értékű előadásokat tartott, zeneszerzőként minden szintű és összetételű énekkar számára írt világi és egyházi darabokat, zeneszerző társait új művek írására ösztönözte, folyóiratot szerkesztett, cikkeket, kritikákat írt, figyelemmel kísérte az énekkarok működését, élete végéig tartó rendszeres utazásai során szakmai tanácsokkal látta el a legeldugottabb települések karvezetőit is, előadásokat tartott nekik, az Éneklő Ifjúság hangversenyein fellépett, vezényelt. A magyar kóruszene néhány lelkes Kodály-tanítvány ügyszeretete és kitartó munkája által, a háttérben a Mester eszmei irányításával, virágzásnak indult.140 A kóruskultúra141fellendült, új énekkarok alakultak, munkájukat
Bárdos örök
igényességgel, el nem múló kedélyes humorral, intő szeretettel, észrevételeivel, tanácsaival segítette.142 Munkásságának elismeréseként a következő tisztségeket, kitüntetéseket kapta: 1935: az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács tagjává nevezték ki 1947: a Bartók Béla Művészeti Szövetség művészeti vezetője 1947: a Magyar Dalosegyesület Országos Szövetségének elnöke 1948: pápai Szent Gergely rendet vesz át 1953: Erkel díj, a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója 1954: Érdemes művész
138
Uo. 334. Bárdos Lajos: “Mai magyar ének. Egyházi zene.” In: Bónis Ferenc: Bárdos Lajos: Harminc írás (Budapest: Zeneműkiadó, 1969): 332. 140 A fellendülés rengeteg területet érint, iskolai énektanítás, minden énekkar, a honvédeknek is kötelezővé válik az egységes, megtisztított egyházi énekek éneklése, „egyre támadnak új énekkarok, megannyi apró bástyája a magyar közösségi életnek”, újonnan keletkezett folyóiratok adnak tájékoztatást, tanácsot, bírálatot, új művek partitúráit közlik. “Eredmények” Uo. 335. 141 Bárdos, „a magyar nemzet énektanára“ kóruskultúrával kapcsolatos gondolatairól debreceni hangversenye alkalmából tartott előadása beszámolójából értesülünk (1935). A mozgalom célja a magyar tudatú, színvonalas karéneklés elterjesztése, mely csak kellően képzett, lelkes szakemberekkel valósul meg, széleskörű elterjedését segíti a társadalmi igény és elismerés. Érvelése: a rendszeres karéneklés, a művészet hatása minden téren megmutatkozik: egészség, aktív élet, rendszerességre-kitartásra-ízlésére nevel, a közösséget magyarabbá, szociálisan érzékenyebbé, fegyelmezettebbé teszi..Akár Kodály gondolatai! N.N.: “Bárdos-hangverseny Debrecenben.” Magyar Kórus 1935/17. 267. 142 Bárdos Lajos: “Kétrendszerűség.” In: szerk: Márkusné Natter-Nád Klára: Bárdos Lajos: Írások népzenénkről. (Budapest, Tankönyvkiadó, 1988):15. 139
HÁTTÉR 28
1955: Kossuth díj 1969: Munka Érdemrend arany fokozat 1970: Kiváló művész 1979: a Magyar Népköztársaság babérokkal ékesített Zászlórendje 1979: Szent Gergely lovagrend parancsnoki fokazat a pápától 1980: Magyar Rádió Közönség-díja a Jeremiás próféta könyörgése című művéért 1984: Bartók-Pásztory-díj 1984: Via Giulia-díj a Magyar Intézettől 1984: a Magyar Népköztársaság babérokkal ékesített Zászlórendje 1985: Gyermekekérrt-díj 1985: a Zenetudomány akadémiai doktora
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 29
2. A Dienes-Bárdos misztériumjátékok A középkor vallásos misztériumainak őse a liturgikus dráma, mely a templomban játszódott le s az egyházi szertartásnak volt része. A misztérium virágzásának kora a XV. és XVI. század, melyben e színpadi vállalkozás a tiszta vallásosság céljait szolgálta az egyház védelme alatt. A jelen misztérium nem külső megvalósításában, hanem céljában és intenciójában folytatja a középkor e nagy vallás-művészeti mozgalmát. A vallásos élmények művészi konkretizálásával akarja szolgálni a ma egyre tágabb körben ébredő, és a vallásos közönyösséget mind szélesebb vonalon támadó komoly lelki igényeket.143
2.1. A művek születése 2.1.1. A közös munka144 „Zarándokvezető apáca, mint egy puritán apostol a maga által alkotott kis táncvallásban”145
Bárdos pályakezdésekor indult és másfél évtizedig tartott művészi együttműködése az Orkesztikai iskoláját akkor már sikeres működtető Dr. Dienes Valériával a misztériumjátékokban. Ezek az évek az avantgard, és a 30-as évektől ennek ellenreakciójaként megjelenő új népiesség, neoklasszicizmus időszakára esnek, közös műveknek tekintett produkcióik illeszkednek ezekhez az áramlatokhoz. A romantikát megelőző, régebbi korokhoz forduláshoz, a neoklasszicizmus irányzatát jelzi a műfaj és témaválasztás, a népi hagyományok felélesztése gyerekdalok, népdalok és népszokások által. Előadásaik folytatják a drámai jelenetek előadási hagyományait, a párbeszédes formát, a vallásos elemek, szimbólumok alkalmazását, a tánc és zene színesíti az előadásokat, a népi hang közelebb hozza a hallgatóságot az erkölcsi mondanivalóhoz. A humanista színházi törekvések idején a
143
Idézet DienesValériától A nyolc boldogság szövegkönyv lábjegyzetéből. Nyomtatott anyag, jn. Bárdos Múzeum. 144 A két művész között kialakult, kölcsönös tiszteleten alapuló, élethosszig tartó emberi kapcsolat emlékét leveleik őrzik. A szövegíró-zeneszerző párosítás alkalmanként dalszerzőfeldolgozóvá változott. Dienes Valéria zeneszerzés-zongora tanulmányait nem fejezte be, „csak a misztériumom és Bárdos testvérsége tett zeneszerzővé.” Egyszerű, jól énekelhető dallamaik népszerűek lettek, a Magnificat „a népéneklés rangja felé tart”. Bárdos Lajos levele Dienes Valériához. Budapest, 1962. 10. 27. DVh. 145 Budapest, Városi Színház: Szent Imre misztériumjáték előadásról: Török Sophie: „Dienes Valéria.” Nyugat, 1931/1. in: szerk. Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető-T-Twins, 1993): 98.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 30
több művészeti ágat érintő előadás, a komplex színházművészet jegyében összekapcsolták a modern mozdulatrendszert az irodalmi igényű szöveggel és a klasszikus zenével. Ez az összetettség fokozott művészi agitatív erőt képviselt.146 Bárdos és Dienes Valéria találkozása a művészetben szerencsés volt, gondolkodásmódjukban az emberi, világnézeti és pedagógiai elvek alapja közös volt. A teljesség felé mutató egységes látásmódra alapozott nevelésükben az ének-zene és a mozdulat egymástól elválaszthatatlanok, együtt jelentik az önkifejezés anyanyelvét, segítik a teremtő személyiség kibontakozását. Tanuljunk a régi görögöktől! Náluk vers és ének egyazon művészetbe fonódott össze, sőt többnyire tánc vagy magasabb rendű mozdulatművészet is járult a dal előadásához. <…> a művészet az egész ember megnyilvánulása.147
Dienes Valéria a testnevelést „szűkkeblű”-nek érezte a lélekkel szemben, a mozgás hatása teljesebb volna „a zene, a költészet, a képzőművészetek remekeinek belső átélésén alapuló mozdulati értelmezésekkel”.148 Az éneklő és a táncoló kórus közé egyenlőségjelet tehetünk, e megállapítások mindkettőre egyformán érvényesek. Belső világom továbbfejlődése, az a majdnem személyesült filozófia az orkesztikával kapcsolatban a középkori misztériumok felé terelte munkakedvemet. Tanulmányoztam őket, de nem akartam utánozni. Az orkesztika három lehetőséget kínál nekem ehhez az újraalkotáshoz: a zene mozdulattá, a mozdulat zenévé válása, a szótlan mozdulat és láthatatlan hang szintézisét a szemlélő és hallgató eszméletében. Ezt találtam a korunk igénye szerint való színjáték természetes stílusának.149
Dienes Valéria régi műfajhoz való fordulásának meghatározó tényezője volt egyre mélyülő vallásossága150, a minél komplekszebb előadások iránti művészi igénye, de közrejátszottak családi és lelki tényezők is.151 Közösségi színház volt a középkori eredetű misztériumjáték, a település lakói közös erővel egy bibliai témát, eseményt jelenítettek meg a közös játék örömével. Ennek értékét lényegi elemként tartotta meg Dienes Valéria, modern tartalmat a
146
Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján. (Budapest: Zeneműkiadó, 1970), 31. Bárdos Lajos: Életet az énekbe! In: szerk: Bónis Ferenc: Bárdos: Harminc írás (Budapest: Zeneműkiadó, 1969), 197-198. 148 Dienes Valéria: Az orkesztikai egyesület programja. (Budapest: Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, 1928), 8. 149 Adatok önarcképhez című írás. DVh. Jn. 10. 150 A civilizációt a szellemi és lelki fejlődésben a misztika mindig segíti, az elmélkedés az erkölcsi tökéletesség gyakorlása, szelíd és szorgalmas képviselői a vallásos buzgalom és béke légkörét teremtik meg maguk körül, a munka és jótékonyság hirdetői. Johan Huizinga: A középkor alkonya. (Budapest, Magyar Helikon, 1976): 170. 151 „Miért váltunk el? Mert Pál misztikája nem volt elég nekem? Másodrendű misztika kellett. Bergsonon át: Ottokár (Prohászka)?” DVh. LII. Füzet. 1975. 07. 26 147
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 31
mozdulatművészettel adott hozzá, ezt tette az előadások alapjává, ezzel biztosította azok egységét. Nagy teret engedett az író, a rendező, a koreográfiát megálmodó és a szereplők irányított kezdeményezésének. A produkciók nem egyszerű drámai előadások voltak, méretükben és hatásukban a meglepetés, a megvilágosodás, valójában a közös gondolkodás, a közös érzés élményével hatottak.152 Dienes Valériánál a kórusművészetnek született orkesztikában három kórus a misztérium életműködése, a színpadon lévő mozdulatemberek kórusa az elrejtőzött hangemberek kórusával előadott látott-hallott anyag összegződik a nézőtéri látó- és hallóemberek kórusa érzékelésében. Lényegi elem a közösség, a csoport léte, az egyéni szereplők csak a konkrét esemény hordozói, a mondanivaló mindig a kórusoké maradt.153 „A szellem kikölcsönzi az anyagtól a percepciókat, amelyekből kiszívja táplálékát, azután visszaadja nekik mozdulat formájában, amelyre bélyegül nyomta szabadságát.” Így vált Dienes Valéria elgondolásában beszéddé a mozdulat.154 A néma mozdulatkórus, a láthatatlan szavalókórus/énekkar érzékeltette, hogy az előadott jelenet nem tapintható valóság, csak látomás. Nagyhatású, nem mindennapi élményt adó produkció létrehozása volt a cél, a látomásokkal a nézőket megfogni, gondolataikat egy közös irányba terelni, a szimbólumokkal élményeiket felidézni, a jeleneteket átélhetően közvetíteni.
155
Mozdulatdráma, kórusdráma
elnevezésekkel hangsúlyozta, hogy misztériumjátékai, mozdulatkórusai szociális termékek.156 Az egyházi körök Dienes Valéria munkásságát táncos műfaja ellenére is elismerték témaválasztása, magas művészi színvonala miatt, 157 ebben szerepe volt személyes ismeretségének a nagy tekintélyű Prohászka Ottokárral.158 Különösen a jezsuita rend segítette gyerekek szervezésével és biztatással, olyan közérthető
152
Dr. Töttös Gábor: Dienes Valéria, Szekszárd: 1991. 25. Dienes Valéria önmagáról. Szabó Ferenc (szerk.): Mai írók és gondolkodók. 9. (Szeged: Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft, 2001): 76. 154 Bergson: Anyag és emlékezet című könyv utolsó mondata. In: Dienes Valéria: „Az orkesztika iskola története képekben.“ In: szerk. Fenyves Márk: Duncan-Dienes füzetek/2. Mozdulatművészeti sorozat. (Budapest: Orkesztika Alapítvány, 2005). 155 Dr. Töttös Gábor: Dienes Valéria. (Szekszárd: IV. számú Általános Iskola, 1991.): 25. 156 Dr. Dienes Valéria: Hajnalvárás. (Budapest: Szent István Társulat, 1983): 46. 157 Merényi 10. 158 Dienes Valéria feloldozást kért és kapott tőle korábbi gyóntatója tiltása alól, így fordíthatta le Bergson műveit magyarra. Közös filozófiai gondolkozásuk, művészi és misztikus élményeik mély lelki barátsághoz vezették őket. A püspök halála után az Ottokár-emlékórák szervezője lett. DVh. Jn. 153
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 32 159
szimbólumokat alkalmazó misztériumok előadására kérték, melyek átélhetővé teszik a bibliai eseményeket. A közös munkában Dienes Valéria feladata volt a szövegkönyv megírása, a koreográfiák elkészítése és betanítása, az előadások színpadra állítása és rendezése. Az előadások mozdulatkórusait különböző iskolák diákjai alkották, főszereplői az orkesztikai iskola diákjai voltak.160Bárdos gondoskodott az előadások teljes hangzó hátteréről, összeállított, komponált, betanította és dirigálta a Szent Cecília énekkart, a hangszereseket, szavalókórust, szólistákat. A két vezetői elképzelés közvetlen összeegyeztetésére, az ötletek kipróbálásra a közös próbahely adott lehetőséget. Bárdos levelei arra engednek következtetni, hogy Dienes Valéria a zenére vonatkozóan is határozott elképzeléssel rendelkezett. 161 …mit, mire, hogyan kell megkomponálnom. Az élőszóval kapni szokott
gondolok, amikor Vali néni oly nagyszerűen szokta kifejteni a kívánt zene jellegét, hogy már szinte kész is volt. A többi tétellel való kapcsolat is érdekelne (lehet-e valamelyik már meglévő zenéből kiindulni, annak a variálásával, torzításával, stb. a rejtett lélektani kapcsolatok alapján?162
Misztériumjátékainak egymásutánját Valéria egy tapasztalattal gazdagodó változás folyamatának látta: „A Hajnalvárás iskola volt A nyolc boldogsághoz, ahol Prohászka tartotta az ünnepi beszédet. A nyolc boldogság bevezetés volt a Magyar végzethez, a Magyar végzet előkészület A gyermek útjához, amelyeket Bárdos zenei vezetésével alkottunk sorban egymás után, egyesítve a hangok karát a látványok karával.”163 Misztériumjáték bemutatóik kulturális eseménynek számítottak, szellemi életünk legkiválóbbjai is figyelemmel kísérték a rendezvényeket.164 Az alkotó páros
159
Nagytekintélyű támogatói között volt Bangha Béla is. Dr. Dienes Valéria: Hajnalvárás. (Budapest: Szent István Társulat, 1983): 44. 160 Több misztériumjáték főszereplője volt nagyobbik fia, Gedeon, az „egészen nagyszabású gyerek”, két alkalommal is 15 ezer ember „tombolt tapsban a művészetének”, mert a „ művészet az ő szerelmi világa, az ő belső kiélése”. Dienes Valéria levele Dienes Pálhoz. OSZK. Jn. 161 Bárdos Dienes Valériához címzett levelei tartalmaznak erre vonatkozó utalásokat. A zeneszerző segítségnek érezte a kapott utasításokat, megismerte általuk a zene környezetét, érzelmi hátterét. DVh. 162 Bárdos postai levelezőlapja Balatonmáriafürdőre Dienes Valériához. Budapest, 1941.08.01. DVh. 163 Adatok önarcképhez című írás. DVh. Jn. 10. 164 Sík Sándor elnézést kért Valériától, mert a Szent Imre misztérium bemutatásán más kötelezettsége miatt nem tudott részt venni. Sík Sándor levele: Szeged, 1930. május 16. DVh.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 33
a kezdeteknél a jelmez és díszlet nélküli előadásokat is „hatóképesnek” gondolta165, később a mondanivaló és a méretek megnövekedése igényelte a kellék-használatot. A nagyszerű előadásoknak országszerte híre ment, néhány helyre elutazott az előadógárda, de voltak helyi szereplőkkel megoldott bemutatók is.166 … a misztériumjátékokkal a középkor nagy misztériumjátékainak modern utódját akarja megteremteni és alighanem jó helyen jár, amikor a mozdulatművészetben keresi ennek az új művészeti iránynak az eszközét. A középkori misztériumnál döntő szerepet játszott a nevelő szempont, a legfőbb céljuknak azt tartották, hogy az örök igazságokat közel hozzák minden emberhez. Dienes Valéria ugyancsak elsődlegesnek tartja a pedagógiai szempontot s el kell ismerni, hogy igen szerencsésen kapcsolta össze a szemnek szépet és gyönyörködtetőt az áhítatkeltővel.167
2.1.2. Bárdos zenei nyelvezete Zene és tánc összefüggésében három lehetőség kínálkozik: 1. meglévő zenéhez írnak történetet, és ehhez készül a koreográfia 2. a zene „belső cselekményéhez” készül koreográfia, például szimfonikus zenére 3. a zenedarabok belső építkezését, a muzsika folyamatát, dallamait, szólamait, hangszerelési mozzanatait jelenítik meg cselekmény, asszociáció nélkül A komplex daraboknál a cselekménynek van vezető szerepe.168 A totális színház a mozgalmas, dinamikus világ bonyolult jelenségeinek megértésére törekszik. A különböző művészeti ágak többoldalú megközelítése közelebb visz, mint külön-külön, az összetettség valósabb képet alkot, nagyobb vonzerőt jelent a nézők felé, agitatívabb az előadás.169 Dienes Valéria és Bárdos közös alkotásában a zenén és táncon kívül a szövegnek is fontos szerepe volt. A közös munka során a szinte mindennapi munkakapcsolat, a közös próbahely már az előkészítés folyamatában lehetővé tette az egyeztetést. Dienes Valéria kitaláló, kezdeményező volt ebben a munkában, a 165
Hajnalvárás: függöny előtt zajlott, A nyolc boldogság már díszlettel ment, de a kezdő képnél a Belvárosi Színházban igazi ég előtt játszottak. Dienes Valéria: Az orkesztikai egyesület programja. (Budapest: Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, 1928): 17. 166 Dienes Valéria: Hajnalvárás. (Budapest, Szent István Társulat, 1983): 48. 167 Új magyar misztériumjáték. Jelzet nélküli újságcikk a Bárdos Múzeumból. 168 A különböző művészetek közötti érintkezési pontok: tiszta művészet, absztrakció; belső törvények kutatása: analízis-szintézis; ősi, primitív, egzotikus kultiválása; expresszionizmus, szürrealizmus kivetítő-feloldó karaktere. A szinpadi szövetkezésben a tánc-szcenika megjelenítését segíti a festészet mozgásra-időbeliségre, a tánc színhatásokra-térbeli építkezésre törekvése. Uo. 50. 169 Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján. (Budapest: Zeneműkiadó, 1970): 29-30.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 34
témaválasztásban egyházi támogatóitól is kapott ötleteket, de későbbi leveleikből a kölcsönös tiszteleten alapuló közös kialakítás folyamata rajzolódik ki.170 A húsz évvel idősebb Dienes Valéria zenei dolgokban maximálisan elfogadta Bárdos véleményét, a zeneszerző a nagy tudású munkatársat látta Dienes Valériában. A huszas-harmincas években készült
alkotások a zenei avantgard
időszakában születtek. A késői romantikával való szembefordulás Bárdosnál két irányra összpontosít. A reneszánszhoz fordul a tonalitás új értelmezéséért, a funkciós kötöttségektől való megszabadulásért, a másik irány a népiesség, a zenei anyanyelv művelése,
nemzeti
alapra
épülő
egyetemes
zenei
nyelvezet
használata.
Neoklasszikusnak értelmezhető néhány formai megoldása, gyakoriak a visszatéréses formák, rondók, amelyek sajátosan akár népdalok vagy népénekek összeállításai is lehetnek. Gyakran fűzi egy tömbbé egy-egy színpadi jelenethez kis egységek láncolatát, ezt hangnemi összetartozással, tematikus megoldással, ismétlődéssel, keret alkotásával éri el.171 A teljesen szabad, kötöttségektől mentes irányok sem idegenek a szerzőtől, liturgikus jelenetben a beszédtől, a kiabálástól az elfogyó szövegig, minden előfordul. Szélsőséges megoldásokat tempóban, dinamikában, harmóniában is találunk, a nagyon konszonáns mellett a nagyon disszonáns is megjelenik. Műfaj, feldolgozás szempontjából Bárdos sokszínű komponálására a nagyfokú alkalmazkodó képesség jellemző, a zeneszerzőnek mindenre van hangja, mindenhez megtalálja a hozzáillőt. Bárdos zeneszerzői koncepciójában a tiszta, jól érthető, de kifejező, áhítatos hangulathoz illő zenei összeállításra törekedett. A praktikum is fontos szerepet kapott, könnyen tanulható, jól énekelhető, előadónak és hallgatónak egyaránt örömet adó zenei egységeket állított össze. Más szerzők műveinek beiktatásában a terjesztés mellett szerepe lehetett saját időbeosztásán túl az amatőr énekkar tanulási tempójának, könnyen tanulható, sokoladalúan hasznosítható, többször is előadható anyagot kellett összeállítania. A művek betanítása időigényes folyamat, így a könnyű és bőséges egyszólamúságot szinesíti sokszor a többszólamú megszólalás. A nagy kórushangszerelési változatosságnak is lehettek tanítási okai, női és férfikari részek
170
Dienes Valériával kialakult munkakapcsolatára rávilágít egy levél részlete: Bárdos „legnagyobbrabecsült Munkatársamtól” kapott „lélek-sorok”-ra küldött válaszában hálás szívvel mond köszönetet „Valéria néném” inspirálásáért, noszogatásáért, mert nélküle nem jöttek volna létre a „kis bölcsődal”, a Spártai gyermek, a Libera sem. Bárdos levele, Budapest, 1951. 01. 27. OSZK. JN. 171 A barokk korban Henry Purcell a semi-operákba úgynevezett maszkokat komponált, rövidebb tételeket fogott egybe a közös hangnemmel.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 35
külön is gyakorolhatóak, a gyakori kétszólamság és kánon éneklés is gyorsítja a tanulási folyamatot. A zeneszerzői eszközök számbavételével időrend szerint haladok. Az ókori kultúra drámai előadásaiban kialakult kórus-szerep szerint használja Bárdos énekkarát kommentálásra, hír átadására. A magát a görög táncból származtató mozdulatművészet természetszerűleg nyúl az ókori görögséghez témáért. A Gyermek útja misztériumban a szélsőségeket, a Taigetoson az anya érzéseit, a spártai gyerekjáték életörömét egyaránt apró ornamentikájú hajlékony dallamvilággal fogalmazza meg, egyszerű dallamelemekkel, szűk, tetrachordhexachord ambitusú hangkészlettel. A Hajnalvárás csak görög dallamokat dolgoz fel egzotikus hangvétellel, váltakozó metrummal, bővített szekundokkal. Az Alexiusszvitben két tétel is ezeket az eszközöket alkalmazza. Az ősi magyar népi hang jelenik meg a Patrona Hungarae misztériumban. A honfoglalási jelenethez régi stílusú népdalainkból válogatott a zeneszerző, a tatárjárási jelenetben népi sirató-motívumainkat mutatja be, de gyerekjátékra, pogány kori népszokásra is találunk példát. Ezek pentaton hangrendszerűek, beszédritmusuk sajátos
szabad
mozgású.
Többször
alkalmaz
Bárdos
népdal-kánont
a
misztériumokban, még népének-kánon is előfordul.172 A kereszténység ősi zenei anyagát, a gregoriánéneket Bárdos változatosan egyszólamú korális, többszólamú feldolgozásban cantus firmus, polifóniában téma és nagyon gyakran alkalmazza. Megjelennek a liturgia jellemző műfajai, előadási formái is, az antifonális és responzoriális éneklés, gregorián intonáció, a litánia, a recitálás, a kantilláció, az akklamáció. Magyar és latin szöveg egyaránt előfordul, ahogy a reneszánszban is gyakran visszatértek latin szövegű egységek az új anyanyelvi szövegek mellett. A magyar keresztény népénekek reneszánszukat élik Bárdos műhelyében, használatuk az egyházi zene megújítását jelentette, ezekből Bárdos változatos hangszereléssel gazdag anyagot dolgoz fel. A középkor hangzásvilágából az orgánum fordul elő leggyakrabban legtöbbször záróakkordként és gótikus zárlatban, az Alexius-szvit Salve Regina egész tétele erre épül. Pogány jelenetben Ogotáj kán ravatalánál markáns ritmusú üres kvintes hangzásban énekel a kórus.
172
Kerényi György ezt Bárdos újításának tartja.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 36
A reneszánsz korának vokálisságukban anyagszerű művei szólamvezetésben, tiszta hangzásban - konszonáns hármasok, gyakori dúr hangzatok - mintát adtak Bárdosnak. A modális elemek használata széles területet érint a misztériumjáték kísérőzenéi között. Leggyakrabban előforduló műfaja a motetta, melyek stílusa az Ockeghem-hagyományra épít. A zene folyamatosságát a zárlatokon átívelő dallamok biztosítják, a zene haladásában a fokozatos növekedés az emelkedő szólamszámban, a zárlatok felé sűrűsödő anyagokban, fokozódó mozgalmasságban valósul meg. Bárdos mesterien tudja az egyszerű anyagot kulcsfontosságú helyeken, zárlatokon gazdagítani, nagyszabásúvá formálni. A hangzásvilág gyakran neomodális vagy modern. A hangkészlet szempontjából találunk a Guidó-féle hexachord-rendszerben, oktotóniában és hendekatóniában mozgó dallamokat, modális hangsorokat. A harmóniafűzésére jellemző a gyakori plagális fordulat, különösen a szubtonális lépés, a leszállított hetedik fok használata, a fordított funkciórend szerinti haladás, záradékokban a pedálhang előfordulása. Az autentikus irányú szekundlépések egymásutánja, az álzárlati lépés konszonáns hármasok menetében is gyakori, ez a két kvintes emelkedés Kodálynál is előfordul.173 Organikus szerkesztésre sok példát mutat Bárdos, leleményesen alakítja dallamait, amikor az egyszerűből komolyat teremt. A szöveg tartalmának zenei megjelenítését már a reneszánsz mesterek is alkalmazták, ehhez tág teret biztosít a zeneszerzőnek a szimbólumokra épülő műfaj. A romantika elemeivel ritkán találkoztam a misztériumjátékok zenéjében, az előforduló tercrokon fordulatok modern zenei környezetben jelennek meg, ezért nincs tipikusan romantikus hatásuk. Súlyos mondanivalójú, tragikus hangvételű zenék esetében gyakran találunk disszonanciától zsúfolt szakaszokat. Ezekben nónakkordok, undecim-akkordok, tredecim-akkord is előfordulnak a hagyományosan oldódásra törekvő hangzatok között. A tonalitás-vesztés útján jár Bárdos, amikor önálló hangzatként kezeli ezeket, és feloldatlanul ott maradnak furcsa hangzásukkal. Ebben a helyzetben legtöbbször a Trisztán-akkordot használja. Gazdag szövetű polifóniát szerkeszt Bárdos az Alexiusz-szvit több tételében is, osztinátó-technikával kombináltan szimultán
173
Példa: Jézus és a kufárok: 4. ütem: Jeruzsálembe: B-dúr – C-dúr – D-dúr; Öregek: befejező három üteme: G-dúr - A-dúr - H-dúr. Kodály: Vegyeskarok.(Budapest: Zeneműkiadó, 1972):190 és 103.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 37
szólalnak meg önálló életet élő zenei anyagok, ezek összeállításához Stravinszkij adhatott példát.174 A misztériumjátékokhoz nem maradt hangszeres anyag, bár voltak zenekarral kísért előadások is, de az Alexiusz-szvit alapján kirajzolódik Bárdos hangszínek iránti érzékenysége. A szimfonikus zenekar hangzását hárfa, cseleszta, sokféle ütős hangszer, szordínós vonósok, zongora gazdagítja, színesíti. Az egyházi zenében régóta alapvető igény a szöveg érthetősége, melyet a többszólamúság gyengít, a polifónia meg is nehezíti azt. A zeneszerzők az unisono használatát elsősorban a kiemelés eszközének tekintették, Bárdosnál a misztériumjátékokban a közösségi érzést, az egyetértést is szimbolizálja. Kórushangszerelésben példamutató gazdagság és ötletesség kifogyhatatlan tárházát találjuk a kísérőzenékben, egyszólamútól a hétszólamúságig, szóló – női – férfi - tutti éneklés, átvett dallamok szólamok közötti vándoroltatása, változatos beosztású felelgető énekek, kánon, imitálás, a különböző egységek váltogatása.
2.2. A közös művek 2.2.1. A hajnalvárás A hajnalvárás krisztusvárás. Az egész emberi élet a feltámadás adventje. A lelkek elesetten várják az Urat, a Szabadítót, ki megígérte Önmagát s elhozza a teljesedést. Minden emberi lélek megismétli ezt az adventet, de csak az életszentség adventje végződik feltámadással.175
Az első közös munkával készült misztériumjáték szövegét, a korabeli szabad verselés rím nélküli formájában, és orcheogramját dr. Dienes Valéria készítette. Diáklányok egy kórusszemélyként táncolták testszínű ruháikban a tagolatlan háttér előtt, vagy szabad ég alatt az emberi várás költői megfogalmazását a négytagú „gesztus”-ban.176 A kísérőzene alapanyaga a Duncan-iskolából hozott négy ógörög dal, ennek BárdosDienes közös átdolgozású dallamát
dolgozta fel Bárdos Lajos nőikarra
orgonakísérettel.
174
A Zsoltárszimfónia magyarországi 1932-es bemutatója Bárdos érdeme. Hajnalvárás misztérium előadásának meghívója szövegkönyv melléklettel. 1928: Budapest, Orkesztikai Iskola Igazgatósága. 3. 176 Dienes Valéria önmagáról. Szerk. Szabó Ferenc SJ: Mai írók és gondolkodók. 9. (Szeged, 2001.) 76. 175
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 38
Tétel
1. Könyörgés
2. Remény
3. Ígéret
4. Teljesedés
Hangsor
cisz-fríg
gisz-fríg
e-fríg
A-mixolyd
Bárdos-névvel
hypo-magyar
Összhangzatos
hypo-magyar
Hypo-mixolyd
V–6
hypo-fríg Ambitus
#VII – #7
BVI – b6
#VII – V
Dallamjárás
mi-fá-szi-lá-ti
dó-ri-mi-fá
ri-mi-fá-szi-lá
Tempójelzés
76
96-100
60
fá-szó-lá-ti 120-130
Az adventi misztérium zenéjének megismeréséhez három forrást találtam a Bárdos Múzeumban. Dienes lekottázta a Párizsból hozott négy ógörög dallamot, és aláírta saját magyar szövegét. Bárdos nőikari feldolgozásának kézírásos példánya megrongálódott, nem olvasható tökéletesen, a kíséretnél gyakran hiányos, DarócziBárdos Tamás ez alapján készített egy rekonstrukciót.177 A mű hangzásvilágát meghatározza a görög dallamok sajátos hangvétele, ez a zeneszerzőnek nem volt idegen, a törökországi útja178során megismert élő keleti zene elemeit pályája során többször alkalmazta.179A misztérium zenéjében ez a hatás a bővített szekundok, a fá-mi-ri trichord gyakori előfordulásában, a ri és szi hangkészletre és harmóniákra való hatásában jelentkezik. A skálák kérdése foglalkoztatta Bárdost, mert a mű végi bejegyzések között180összesítést készített a négy tétel hangsoráról és azok elnevezéséről. 1. Könyörgés. Az első tétel váltakozó metrummal eleinte szűk ambitusban mozgó dallama lassú menetben halad, uralkodó fordulata a nagy terces mipentachord bővített szekundos eleme, a fá-szi. A sok egyszólamúságot díszítő kétszólamú ütemekben a tercek és bővített szekundok gyakoriak. A 30. ütemtől környezetétől különváló súrlódásokban gazdag szövet van a „messze még az élet, ó mély ború”szöveghez (1. kottapélda).
177
Nehezen olvasható, elmosódott, különösen a kíséretnél helyenként hiányos a megmaradt Bárdos kézirat. Daróczi-Bárdos Tamás zenei anyag rekonstrukciót készített a Még 1 Mozdulatszínház a Millanáris Teátrumban Budapesten rendezett 2001. november 2-i Hajnalvárás előadásához. A hangverseny szórólapja alapján. 178 Ittzés Mihály: Bárdos Lajos. Szerk. Berlász Melinda: Magyar zeneszerzők. 36. (Budapest: Mágus Kiadó, 2009): 6-7. 179 Példái az Alexius-szvitben, a Mani-nárcisz dalban. Utóbbi: Isztambul-Buda, 1925-1968. Az Állami Népi Együttes kottatárából származó kézirat. 180 Lekottázta a mixolyd domináns akkordot, VII. fokú tredecim-hangzat kis szeptimával g alaphangra, oldódása A-dúr.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 39
1. kottapélda
A hat harmónia között nincs tiszta kvintet tartalmazó, a két bővített, három szűkített, köztök az egyik szűk terces, a lezáró akkord a ború szóra a sötétséget, talajtalanságot közvetítő hiányos alfa akkord, ami mint egy kérdőjel, ott marad. A többszólamú szakasz így ér véget, tonalitás nélkül, a dallam magában folytatódik. A teljes, Bárdos elnevezésében hypo-magyar sort - fá-szi és dó-ri bő-szekundokat tartalmazó cisz-fríg - bejárja az utolsó dallamegység. (2. kottapélda).
2. kottapélda
2. Remény. A második tételhez választott dallam az egy bővített szekundot tartalmazó összhangzatos hypofríg, mi-sor ri-vel. Ezzel a hanggal indul a tétel, melyben gyakori a mi-t kromatikusan körüljáró trichord, a ri-mi-fá, a keleties, fájdalmas szűk terc lépés is többször előfordul. Táncos lejtésű - 4/4 és 3/4 után 2/4 és 3/8 - a váltakozó metrum, a szólamszám a szövegtől függően alakul. A leggyakoribb kétszólamú szerkesztésben tercben és szextben, a „jöjjetek mind, emberek, nincsen éjszaka” szövegnél kvartban mozognak együtt a szólamok, a „fél a köd, sír az árny” szöveget az unisono, a zenei magányosság jeleníti meg. Az egyetlen négyszólamú pillanat 4 ütem. A két szélső szólama oktávban lép, a középső szólamok induló ellenmozgását tercelés váltja az „álomháló burkolja várásunk ormait” résznél. 3. Ígéret. A misztérium lassú tétele, akár népdalaink harmadik sora, a többitől különböző. Ambitusban a legszűkebb, VII#-V, sűrű a zene a sok kis lépéstől, a leglassabb hatvanas tempójával, marcato negyedei súlyosak, különösen az alt szólam hosszú hangjai. A kezdésben a „vérsávot húz a pirkadás, sebet tár az éjszaka” szöveg mellé illesztett hangkészlet-szelet, a ri-mi-fá-szi-lá, a hypo-magyar mindkét alterált
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 40
hangját tartalmazza, a szoprán és alt között vándorló dallam végig ugyanabban a regiszterben marad. 4. Teljesedés. A finálé a leggyorsabb tétel, mindenben újat hoz a mollok után a dúr jellegű hypo-mixolyd hangnemmel. Szövege életörömet sugároz: színarannyá, tündökölve, aranymadár, „Isten álmok némán teljesülnek, az ég leköltözött”, a szárnyaló dallam indulásától bejárja teljes hangterjedelmét. A jubiláció előadói utasítás könnyen megvalósítható, hisz a zene minden elemével ezt fejezi ki, a fényes két keresztes rendszer, a kétszólamú kürtmenet indulás, az uralkodó konszonáns hangzások, a legmagasabb hangfekvés, a játékos ritmuselemek. Nyújtott ritmus és két negyed, valamint párosan kötött pergő nyolcadok fordulnak elő. Csak ebben a tételben van dallamismétlődés, a 7+7 ütemre tagolódó dallam strófikusan háromszor hangzik el. A befejezésnél a dallam utolsó motívumából 8 ütemes coda lesz, a szöveget megismétlése nyomatékosítja - „karja újra épít, szíve otthonunk”- , majd á hangzóval lendül a szoprán a mű legmagasabb hangjáig, a a”-ig. A záró egység Maestoso tempójelzésével az egész misztériumjáték ünnepélyes befejezése, unisono csendül fel a lányok hangja: „Isten arca ránk borul, térde támaszt…”. A tételek érdekes zárlati fordulatainak elemzése mutatja, hogy a tonalitás gyengülésének folyamata Bárdosnál is megtalálható. A gisz-fríg második tétel autentikus kvart lépéssel, de c és f hanggal, mélyített VI és II fokokkal érkezik záró hangzatára. A szoprán ereszkedő szó-fá-mi ternója alatt az erősen disszonáns lú alapú bőhármas nagy szeptimmel, majd a-moll szext szól. Kotta szerint egy szűkített szeptimes moll-hármas szekund fordítása, mely Trisztán-akkordnak hallatszik. Önálló hangzatként vállalja a tétel befejezését. A szöveg felől közelítve - „Ó áldd meg láncaink, szárnyakká lendítsd e bús igát!” – válik érthetővé lú alapú szűkített hangzat által festett sötét tónus, mélységérzet. (3. kottapélda). A harmadik tétel zárlatában az autentikus irányhoz szokatlan hangzások társulnak, a Szó-nónakkordot bő-kvintes Dó-szeptimköveti. A folytatás két emelkedő basszus lépés, a ré-szeptimben a hozzátett szextről késik a kvint. A három disszonáns hangzás a fényes, a hangrendszerben legmagasabb Mi-dúr konszonánsra vezet.181 Bárdos a záró két ütemhez tett bejegyzése a kottába a „diadal”szó, a záró ütemek szövege: „csodákra tárulsz szárnyain”. (3. kottapélda).
181
A reneszánsz hendekatónia diézises hangokkal dúrosított hangzatai, az úgynevezett magas-dúrhármasok közül a +4-es Mi-dúr a legmagasabb.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 41
A misztérium zárása összetett autentikus zárás a IV – leszállított VII – I-es gyakori Kodályos záróformulával. A szubdomináns D-nónakkord után a Gtredecima, a domináns tercrokon hangzata oldódik a lezárást adó békés A-dúrhoz. (3. kottapélda).
3. kottapélda
2.2.2. A nyolc Boldogság A
Nyolc
Boldogság
misztérium
a
hegyi
beszédből
idézi
Jézus
boldogságmondásait.182 A bemutató előadáson Prohászka Ottokár mondott bevezető beszédet, a szimbolikus mozdulatképeket dr. Dienes Valéria Orkesztikai Iskolájának mozdulatkórusa, az a capella karokat Bárdos Lajos vezetésével a Szent Cecília Kórus adta elő.183 Az archaikus szöveghez az egyes színek gondolatiságához kapcsolódó zenéket illesztet Bárdos, ezek nagy része más szerzők alkotása.184 A misztérium felépítését a szövegszerkezet határozza meg. A felsorolások nyolc egységét Bárdos az egy zenei gondolatra készült bevezető és záró szakasszal keretbe foglalta, közöttük minden boldogság-megfogalmazás egy színt jelent. A kéttagú szövegegységek a jelen boldogságát a jövővel indokolják, például boldog, aki most sír, mert majd megvigasztalják.185 Minden boldogság-megfogalmazást egy recitáló zsoltározás mutat be - kényelmesen énekelhető középfekvésben, 1#-es rendszerben, g recitáló hanggal -, ezt követik a kiegészítő többszólamú kartételek, énekkar-kíséretes mozdulatkórusok. A misztérium nem cselekményes, témája inkább gondolatébresztő, a zenék is az áhítatot segítik. A szöveg nem ad lehetőséget drámai
182
Prohászka bevezető szavait is tartalmazó szövegkönyvnek kézírásos és gépelt változata is megvan bejegyzett zenei végszavakkal. Bh. 183 1926. december 12. vasárnap de. 11 órakor a Városmajori Jézus Szíve templom megnagyobbításának javára rendezett vallásos matinéra készült szórólapról. Bh. 184 Csak a Bárdos tételek elemzésével foglalkozom, a többit csak felsorolásszerűen megemlítem. 185 DVh. Jn.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 42
jelenetekre, párbeszédekre, nem a látványosságnak, hanem a belső gondolatiságnak van nagy tere. A boldogságok felsorolását prológ vezette be, melyben Dienes Valéria szavai az előadások küldetéséről vallanak: …mennyei mezsgyéket Akarunk most járni istenszók nyomában, Keresni a lelket szűzi otthonában. Nem régi emberek, nem bibliás múltak, Nem is vaskos régi könyvekből tanultak, Nem iniciálék, nem is zsidó ősök, Nem is középkori vallásos regősök, Lélekszimbólumok akarunk mi lenni, Testünkkel a szellem szolgálatát tenni Új földön építeni Krisztus-királyságot, Megkeresztelni a mozdulatországot!186
Az énekkar bemutatkozásával narrátorként beszéli el a szöveget a misztérium kezdetén az evangélium Látván pedig Jézus szavaival. Unisono indulásból nő ki a több hang, a „nép sereget” szövegnél már négy szólam énekel. A G-tonalitásból több kvintes esés ábrázolja a tanítványok tudatlanságát, a „hozzá járulának” basszus F hangja után a „tanítványok” mély B-dúrja a kiinduláshoz képest már 3 kvinttel van mélyebben, érintőlegesen a g-moll is megjelenik sötét színével. A páros metrum után a visszatérő hangnem és dallam hármas, tökéletes lüktetésbe kerül a „tanítá őket” szövegnél. A jézusi tanítás tisztaságát a G-dúr záróakkord szimbolizálja. A tétel szerepe a hallgatóságot felkészíteni a misztériumjátékra. 1. boldogok a lelki szegények: Demény Dezső feldolgozásában egy őskeretény dallam feldolgozása a solesmesi bencések énekeiből: Corde patris genitus. 187 2. boldogok a szelídek: Demény Dezső feldolgozásában egy francia karácsonyi népének: Aranyszárnyú angyal188 3. boldogok, akik sírnak: Jacobus Gallus: Ecce, quomodo moritur189 XVI. századi motetta 4. boldogok,
akik
éhezik
és
szomjúhozzák
az
igazságot,
mert
ők
megelégíttetnek. Michael Haydn: Tenebrae facte sunt 190motetta
186
Nyomtatott szövegkönyv. Jn. 8-9. A kottában Bárdos kézírásos bejegyzése: az egész darab egy töretlen vonalú nagy crescendo úgy erőben mint időben, gyors, halk ----- lassú, hangos. 188 A kottában Bárdos kézírásos bejegyzése: szelíden ringó, egyenletes ritmus elejétől végig. 189 A kottában Bárdos kézírásos bejegyzése: nemesen egyszerű, mélységes siratóének. 187
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 43
5. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Giacomo Antonio Perti: Inter vestibulum191 6. Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent. Josquin de Pres: Ave vera virginitas 7. Boldogok a békességesek, mert ők Isten fiainak hívatnak. Bárdos: Ingrediente. A gregorián dallamból kiinduló négyszólamú vegyeskari feldolgozásban halljuk a virágvasárnapi szöveg megzenésítését, melyben a kórus a történet elbeszélője. A motetta formahagyományait követő tétel két szakaszra tagolódik. Néhány neomodális hangzat jól szimbolizálja a szöveget. Előjegyzés nélküli rendszerben értelmezve a 4. ütemben ér az Úr a „sanctam civitatem”, a szent városhoz, a méltóságot képviselő Esz-dúrhoz, a Ma-dúrhoz. A „resurrectionem vitae” előbb lehajló dallam, mely az élet szóra oktávot ugrik föl. A „pronuntiante”, hirdetve már A-dúrban, Lá-dúrban tündököl, ahogy utána a Hosannában kétszer váltja a szubtonális G-dúr akkordot. Harmadjára B-dúr kerül erre a helyre, Szó-dúr helyett Ta-dúr, tehát Lá-dúr és Tá-dúr hangzatok szólalnak meg egymás után, tengely-harmóniák és Kodály-domináns? „Hogy Jézus Jeruzsálembe jön” folytatásnál a férfi szólamokban mély fekvésű, sötét B-dúr akkord szól. A nőikar belépésénél a szoprán oktávot ugrik föl a Jézus szóra, d”re, a „Jesus veniret” szöveget a férfikari tartott b-f kvint fölött oktáv-menetben énekli az alttal. A darab legmagasabb hangja, a f” a Jeruzsálem szóra kerül, alatta újból megszólal a B-dúr, és még mélyebbre süllyed a zene a „kimenének elébe” szövegnél Esz-dúr szól, mint a tétel eleji Szent Városnál. A pálmaágakkal dolce karakterű, már fisz-színezésű unisonoban csendül fel lépően emelkedő dallammal. A tételzáró második Hosannában a fényt a D-dúrok jelentik, előadása tempó és dinamika szempontjából igényes felépítést kíván. A piano indulásból egyre erősödő három felfelé haladás ff-ig visz, a csúcsponton allargandóval folyamatos tempó és dinamikai esés nyugtatja meg a tételt. A „clamabant” szó unisonojával és hangsúllyal ellátott szótagjaival kap kiemelést. A befejezéshez a
190
A kottában Bárdos kézírásos bejegyzése: drámai ecsetelése a megváltó halálának, rendkívül hatásos szünetek. 191 A kottában Bárdos kézírásos bejegyzése: A négy szólam ugyanazzal a könyörgő motívummal lép be.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 44
szólamok szétnyílnak, és gazdag felrakású, hatszólamú G-dúr akkorddal ér véget a Bárdos kartétel. 192 8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Liszt Ferenc: Ave verum corpus A misztérium befejezése a keret tétel És lőn193szövegű variált visszatérése. A felrakás, az egyszólamú kezdés, a metrum olyan, mint a nyitó tételé, de dallama és harmóniái megváltoznak. A „mint aki hatalommal bír” szavakat Bárdos három fázisban, kétszer imitációval, harmadszor izoritmikus négyszólamú polifóniával komponálta meg. Összesen kilencszer hangzik el a szöveg a rövid tételben, és az akkordikus harmadik egység hangzatai Jézus tanítása után megvilágosodást hoznak: G-dúr és H-dúr tercrokon fordulata a hatalom szóra esik, +4-es emelkedéssel, majd A-dúron keresztül ereszkedik a zene a C-dúr fényéhez a bír szóra. A Bartók operában is a birodalomé a C-dúr, a felső három szólam ezt az akkordot tartja, míg a basszus elénekli zárszavait „És nem, mint az ő írástudóik s a farizeusok”. A IV – II szeptim – I fokok a misztérium hangvételében természetes plagális lépéssel vezetnek a ff zengésű G-dúr akkordhoz.194 Nem elég a szépség vizét rejtve inni, hanem örvendezve oltárra kell vinni. Mondja a prológusban a fennkölt kultúrájú szerző, dr. Dienes Valéria.<…>Mélységes kultúra, átélt lelki kultúra kell ennek megvalósításához, és a legfenségesebb Istentisztelet előtt állunk s a görög misztérium keresztény szellemtől átittasulva jelenik meg előttünk s az ember lélegzetvisszafojtva áll meg egy sohasem látott kép előtt, melyet talán csendes meditációban átélt már nem egyszer, de megvalósítására nem gondolt.195
192
A kotta végén szereplő dátum: 1925. Máté 7: 28-29 194 „Páter Bangha ennek a misztériumnak katolikus közönségünk elé bocsátásával igen nagy jelentőségű magyar világmozgalomnak vetette meg az alapját.” A cikk írója számára felejthetetlen volt, amikor Prohászka Ottokárral nézte végig DV. Nyolc boldogság vallásos misztériumjátékát, a püspök könnyektől csillogó szemmel mondta: „látja, ezt elnézném reggeltől estig, ebben van lélek és kifejező erő!” Kriegs-Au Emil: „A Szent Imre misztériumot óriási sikerrel ismételték meg a nemzetközi Mária-ünnepélyen” Nemzeti Újság (Budapest: 1930. augusztusa 23). 195 Dormuth Árpád: “Ottokár Emlékünnep a Vörösmarty színházban. Dr. Dienes Valéria orkesztikai iskolájának és a Szent Cecília kórusnak előadása.” Fejér Megyei Hírlap, 1927. május 17. 193
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 45
2.2.3. Szent Imre – Magyar Végzet Az ezer éve elhunyt herceg emlékére tartott Szent Imre év alkalmából írta Dienes Valéria a Szent Imre vagy Magyar végzet misztériumjátékot.196 Magyarország kereszténységre térését jeleníti meg Imre sorsának tükrében, háttérben állnak a pogánysággal folytatott küzdelmek. A történet főbb egységei: 1. a küldetés, Imre megvilágosodása a pogány liturgia alatt 2. a keresztény sátortábor, ahol Imre fogadalmat tesz 3. a pogányok titkos áldozati helyén történik Imre keresztcsodája A nyolc orchémában megkomponált történelmi mozdulatdráma az áhítatos hit ereje megjelenítésében „lemond a színpadi és színészi fogások arzenáljáról, ragyogó technikai bravúrokról, naivságot és alázatosságot vállal”.197 A forgatókönyvet Dienes Valéria írta, a rendező dr. Zichy Géza Lipót volt, zenéjét Bárdos Lajos készítette régi magyar és bizánci dallamok felhasználásával.198 A színes zenei összeállításban hallható volt női-, férfi- és vegyeskar, unisono és többszólamúság, latin és magyar szöveg, népdal és népének a Bárdos által komponált egységek mellett. Török Sophie nagyon elégedett volt az előadással, dicsérte zeneszerzői és karnagyi „kitűnő munkát”, kiemelte az angyalok táncához illesztett, számára másképp elképzelhetetlen angyalok kórusa szépségét.199 Meglátása szerint az átélt mozdulatokban „a táncoló legmélyebb lelkével beszélget”, látványos volt a lourdesi madonna képét megjelenítő Szűz Mária jelenet, a legszebben megoldott résznek a bizánci stílusban stilizált mozdulatokkal előadott nászjelenet kevés mozgású drámai perceit tartotta.200
196
Szent Imre erőteljes, férfias jelenség volt. Apai és anyai ágon is a hivatás, a heroizmus örökségét kapta: a magyar honfoglaló ősök hősiességét, a regensburgi császári szent-család uralkodói német hagyományát. Sík Sándor: Szent Imre. http://www.piar.hu/pazmany/k11.htm, 2011. 07. 23. 197 Török Sophie, született Tanner Ilona, Babits Mihály felesége. Török Sophie: „Dienes Valéria.“ Nyugat 1931/1. In: szerk.Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető-T-Twins, 1993): 98-99. 198 Az egész zenei anyag nem maradt meg, a 8. Orchéma felíratú zárójelenet kottáját sikerült megkapnom. Bh. 199 Török Sophie: Dienes Valéria. Nyugat, 1931/1. in: Szerk. Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető – Twins, 1993): 13 és 17. 200 Török Sophie: „Dienes Valéria.“ Nyugat 1931/1. In: szerk.Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető-T-Twins, 1993): 98-99.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 46
A igényelt,
hatalmas 201
méretű
előadás
rengeteg
táncos
szereplőt
mozdulatkórusokat alkottak a köszöntő angyalok, a gyermek-angyalok, az
imádkozó ifjak és lányok.202 Az orkesztika iskola diákjain203kívül a jezsuita rendtől kapott száz gyerek és felnőtt az angyalok és szentek csoportját gyarapították. Egyszerű mozdulataikat bármely egészséges ember minden különösebb ügyesség nélkül is el tudta sajátítani, de tömegként hatással voltak az emberekre, a közönséget a megfelelő érzelmi szintre hangolták, szinte „az egész mozdulatkórus beszél szótlanul.”204 A Szent Imre esküvőjén ujjongó háromszáz főnyi angyalsereg e szellemtől áthatva oly benyomást tudott kelteni, amit talán fényesebb külsőségek és raffinement segítségével nem tudott volna. Elhittük nekik, hogy angyalok, s éreztük, hogy maguknak táncolnak, maguknak annyi, mint Istennek.205
A 8. orchéma, Imre megdicsőülése Bárdos orgonakíséretes vegyeskarában a Szent Imréhez és a Magyar Glória részek visszatéréses feldolgozása. A kéttagú első szakasz két népének feldolgozása Kosztolányi Dezső Szent Imre himnusz szövegfordítására,206a
középrész
Dienes
Valéria
szövegére
készült
Bárdos
kompozíció. Az orgona bevezető lendülettel készíti elő a kórusindulást modális harmóniáival: Dó-dúr Ta-dúr egymás után kétszeri szubtonális lépését plagális irányú zárlat követi, V
– IV – I. A Magyarok fénye207 páratlan metrumú, táncosan
ünnepélyes A-dúr dallama a mennyei seregek üdvözlő éneke: „Isten edénye, Szent
201
Előadók voltak: szólista táncosok (Szent Imre, őrangyal, Bojta, Gyöngyvér, Enikő, Nikéfora, Szűz Mária, első őrangyal, második őrangyal, Gizella), mozdulat-kórusok: 60 pogány lány, 80 angyal, 50 szerzetes, 50 pogány ifjú, 10 táltos és bonc (szerzetes), 120 kis angyal, 40 szent, 20 udvarhölgy, 10 magyar úr, 10 bizánci úr. 450-500 szereplővel előadható. DVh. Jn. 202 Nyomtatott műsorlapon Valéria kézírásos feljegyzésével. OSZK. Jn. 203 Közülük kerültek ki a szereplők. Szent Imrét a serdülő Dienes Gedeon személyesítette meg. Kedves, nemesen egyszerű a mozogása, „a szenthez illő szűzies komolyságot ízléssel tudta megőrizni”. Török Sophie: „Dienes Valéria.“ Nyugat 1931/1. in: szerk. Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető – Twins, 1993): 13 és 17. 204 Dr. Dienes Valéria: Hajnalvárás. (Budapest: Szent István Társulat, 1983): 45. 205 Török Sophie: “Dienes Valéria.“ Nyugat, 1931/1. in: szerk. Lenkei Júlia: Mozdulatművészet – Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. (Budapest: Magvető – Twins, 1993): 13 és 17. 206 A Szent Imre év alkalmából fordította le Kosztolányi Dezső a Szent Imre himnuszokat, „a magasrendű szellemek tiszta egyszerűségével nyúlt ezekhez a naivan bájos alkotásokhoz, csokorba kötött belőlük egy csomót és zengő, színes nyelven, a rímek pazar tüzijátékában megszólaltatta őket magyar nyelvünkön.” Révay József: “Szent Imre himnuszok. Kosztolányi Dezső fordításai – Atheneum.” Nyugat 1930. 17. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00497/15464.htm 207 Szegedi: Cantus Catholici (1674) – Magyar Cantuonale (XVII. sz.) In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsanna! (Budapest, Szent István Társulat, 2003): 426.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 47
szemefénye, köszöntünk téged Imre Úr! Földi kereszted most befejezted, Tied a pálma Imre Úr” négyszólamú homofón feldolgozásban. A „ma lettél nékünk” szöveg a népének kezdőhangjait emelkedő hangokról – e-fisz-g-h-cisz – induló imitációban témaként használja, a hangismétlések utáni ereszkedő dallamhangok augmentált értékei kiemelik az induló motívumokat. A „nékünk” többes szám, a zenében a többszólamú polifónia, az érkezőt fogadó több hang az „örök testvérünk” szavaknál pontozott fél értéken találkozik, a végtelenséget az eddigi leghosszabb hang jelzi. Három homofón szakasz közé kétszer ékelődik polifónia, az ötödik egység lelassul, fogynak a keresztek, az orgona közjáték előkészíti a páros lüktetésű, himnikus Szent Imre herceg dallamot208. A nyugodt, lágy hangvételű szakasz újat hoz tempóban, metrumban, e-eol hangnemében, egyszólamú szoprán, majd unisono kezdésében. Az akkordikus második strófát követi az átvezetés. A Magyar Glória két teljesen különböző hangvételt fogalmaz meg. Ünnepélyes 4/4-ben, a 3#-es fényű mixolídban lép be harsány induló ritmusú zenéjével az énekkari unisono „Üdvözlégy, te jók virága” fanfár jellegű kvart lépéseivel. Középrész szerepe van a basszus és felső három szólam dipodikus felelgetésére épülő szakasznak. A dolce és nyugodtan jelzésben a parlando népdalok hangja szólal meg, a beszédritmus szerinti nyolcad értékek a sorvégeken megnyugszanak.209 Az előjegyzett 4bé szerinti tonalitás kettősséget mutat. Az esz alaphanghoz a felelgető dallamok egymásutánja dúr-moll váltásokat szólaltat meg a váltakozóan hangzó kis/nagy terc/sext hangokon. A nőikar a „kérlelünk mi könyörögve” szöveget ismételgeti mixolydben, modális keresztállással váltakozik a kétféle terc, a szopránban g és az altban a felső váltóhang gesz. A basszus dallam pillérhangjai aszmoll kvartszextet alkotnak,210így az ő cesz hangjuk lesz ellentétben a szoprán nagy szext cé hangjával. A szakasz kottaképe bitonalitást tükröz, a kórus 4bével, az orgona 3 kereszttel van lejegyezve, harmóniailag ez a legérdekesebb rész az enharmónia miatt. Az orgona bevezető basszusa oktáv terjedelmű diatónikus ereszkedő skálamenet 4/4-ben. Polimetrikus bizonytalanságot kelt a jobb kéz 3/4-es dallami osztinátója az énekkari anyag kezdő ternójával, ami nyomatékosabbá teszi a kar 208
Náray: Lyra Coelestis (1695). In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsanna! (Budapest, Szent István Társulat,2003): 429. 209 A tavaszi szép időnek népdalunk is ebbe a típusba tartozik. Induló motívumát, lá-ré’-dó’ti-lá-ré’-dó’-ti kétszólamú kánonban éneklik a nőikar és férfikar “a gonosznak légy te féke” szöveggel. 210 Bartóknál gyakoriak a moll kvartszextes dallamok.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 48
hangsúlyos kezdését. Két akkordfűzést emelek ki, érdekességük és átgondoltságuk miatt tartom őket jellemzőnek. A 10-11. ütem a domináns akkord elszínezésére példa, mélyül a vezetőhang, szűkített terc lesz: ötödik fokú szűk terces szűkített négyes megfordítása a bővített kvintszext, mely 4-3 késleltetést is tartalmaz. Az oldódásban nem fisz-re érkezik, amire vezetőhangjai, g és eisz vinnék, plagális irányban a IV. fokra lép, az eisz alapú hangzat d-re oldódik. (4. kottapélda).
4. kottapélda
A 43-44. ütem környéke kottaképileg nagyon bonyolult és nehezen olvasható. A hangokat-hangzatokat Bárdos mindkét előjegyzés szerint leírta. A kórus szerint ere épül a ti-szeptim, ami itt emelt V. fokú, itt megint a domináns akkordot érinti az alterálás, ez az énekkarban hosszú, négy egységnyi tartott hang félbeszakad, ott marad, szünet következik. Az orgona továbblép békkel kottázva Esz-dúrra, ez az oldás viszont a szólamvezetés logikájával így nem indokolható. A fölfelé alterált alaphang, a vezetőhangként viselkedő ti nem esz-re törekszik. A keresztes hangnem szerint írott orgona szólam az e-ciszisz bővített szexttel mutatja az esz-re törekvést. Tehát a ti-szeptim itt enharmónikusan egy fiszisz alaphangú négyes szekund megfordítása. Nagyon körülményesnek érzem, de így van leírva, és igazolja a szólamvezetést. Gyakorisága miatt Bárdos műveiben tipikusnak nevezhető a nagy szekundos fölfelé lépés, a VII -I autentikus álzárlat, amikor a szubtonális hangról modálisan érkezünk az alaphangra. Népdalainkban is gyakran előfordul ez a záradék, például a Tiszán innen, Dunán túl befejező „gazdástúl” szó dó-sz,-l, ternója. A szubtonális hangra épülő akkordok záradéki változatosságát mutatom be négy példával az Imre megdicsőülése kezdő szakaszából. A 85-86. ütemben az Adóból e-lába érkező hangnemváltásnál az A-dúr IV. fokú nónakkord az V. fokra, de dúr helyett e-mollra oldódik. (5. kottapélda). Eltűnt a vezetőhang, eltűnt a domináns,
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 49
ez már az új hangnem tonikája. A 94-95. ütem re-moll pentaton szeptime lép a Minónakkordra, oldódni kívánó hangzásról a még disszonánsabbra, az egymásra épített négy tercre vezet, a már két funkció hangjait is tartalmazó antitonikára. (5. kottapélda). A harmadik példa a 137-138. ütem E-dúr hangzata fisz basszussal, ami egy E-nónakkord megfordítása, orgonapontosan érkezik Fisz-dúrra. Az 1#-es rendszerben VI. és VII. fokok egymásutánja szokatlan, a vezetőhang pedig dúrrá alterált hangzásával dominánsként viselkedik ugyan, de nem I. fokra vezetne, hanem III-ra. A továbbhaladásra is figyelve a zene a h-lá felé halad, ebben az E-akkord a Chopin-féle
pentaton-dominánsok
közé
tartozik,
fisz
domináns
basszusa
szubdomináns akkordot tart, jelen esetben ez a IV. fok, funkciókeveredés ez is. A mű befejező A-dúr hangzata előzménye a Ta-dúr terckvart megfordítása. Vezetőhang leszállítva, lefelé törekedne, mivel domináns szeptim épül rá, kadenciálisan a C-dúr hangzat volna harmonikus oldása. Álzárlatos oldásában a basszus plagális főllépést tesz, és ez a két kvintes zárlati emelkedés még jobban kiemeli a záró A-dúr fényét, a megdicsőülés felfelé irányát.211 (5. kottapélda).
5. kottapélda 2.2.4. Szent
Erzsébet
Rózsák szentje és Rózsák asszonya névvel is előadták Dienes Szent Erzsébet212
halálának
700.
évfordulójára
írt
szimbolikus
mozdulatjátékát,
misztériumjátékát. Kerényi György énekkarra, ütőre és fúvós hangszerre írt zenéjét 211
„Elvonult előttünk egy mennyei kép, a Szent Imre misztérium<…>ezek a kifinomodott mozdulatok többet beszélnek a szavaknál”. „Egy nemzetközi ünnepen, ahol egy-egy nyelvet csak egy része a hallgatóságnak ért, milyen hódító eszköze a mozdulatművészet és a vallásos misztériumjáték a közlendő gondolatoknak, vallásos eszményeinknek, az örök igazságoknak, Krisztus örök világosságának.<…>új kifejezőeszközzel, művészi ihlettséggel, csodálatos, friss eredetiséggel tárta a mozdulatművészet a lelkek elé azt, amit szónoklat, írás, körmenet, áhítatgyakorlatok most hangsúlyoznak: Szent Imre nagy erényét, a tisztaság nagy erejét és szépségét.” Kriegs-Au Emil: „A Szent Imre misztériumot óriási sikerrel ismételték meg a nemzetközi Mária-ünnepélyen” Nemzeti Újság (Budapest: 1930. augusztus 23.). 212 A keresztény világ kedves Erzsébetként emlegeti. Női eszményének lényege az odaadás, lelki erejének fejlődése hősiességgé nő. http://www.piar.hu/pazmany/k11.htm, 2011. 07. 23.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 50 213
feltételezhetően Bárdos állította össze, és ő komponálta a befejező kórusrészt, a Te Deumként emlegetett tételt. A kottakép Bárdos kézírásával ezt a véleményt támasztja alá.214 A Színarannyá olvad a pára című tétel A-dúrban komponált lendületes finálé zene,
dallamvilága,
hangvétele
rokonságot
mutat
a
Spártai
gyermek215
megfogalmazásával. A szöveg 8 szótagú sorokból áll, a választott 4/4-es metrumnak néha egy hármas és kettes ütem ad lendületet, vidám, örvendező karaktert. Játékossá, könnyeddé teszik a kartételt egyszerű ritmikája: nyújtott ritmus két negyeddel, pároskötésű hajlított nyolcadok. A hangzást a dúr-hármasok uralják, jellegzetes az indulás, a Dó-dúrt körülíró motívum hangzatai, a Ré-dúr és Ta-dúr, a hagyományos funkciók tengelyharmóniái, S – D. A nőikar a 18. ütemtől a madrigál-hang tercelő lala-láját énekli, majd hirtelen váltás következik. Unisonoval kiemelve mondja el az énekkar az „Isten arca ránk borul” szöveget, majd folytatódik az örvendezés. Az alsó három szólam allelújázása öt, a befejező szavakat éneklő szoprán hat negyedben tagolódik, ez a kis poliritmiai játék előkészítésként segíti a négy ütemes codát, ahol az alleluját az összetalálkozó szólamok egy ritmusban énekelik. A befejező harmóniasorban jól megfigyelhető, hogy az önálló, független szólammozgás hogy eredményez szokatlan akkordkapcsolatokat, új hangzásokat. Az általam kiragadott szakasz kiindulásként választott D-dúr kvartszext akkordja és a váltóhangokkal létrejövő Cisz-domináns-szekund az Este216kórusmű indulásával megegyező, Kodálynál a basszusban orgonapont van. Bárdosnál a visszalépés kiegészül II. fokú szekunddá, a plagális irányú folytatás a VI fok, ami után bőszextes217hatású a megszólaló Ta-domináns négyes, a kottakép ezt a szeptimet mutatja. Bár az akkordok sorrendje fordított, a Mozart-féle kvintpárhuzam hallatszódik ki belőle. Ez az elvileg érzékeny szeptima a továbbhaladásban feladja sajátságát, tartott hangként megmarad, és moll terccé válik. A G-szeptim másik 213
Nem egyértelműek az információk. A kotta fedőlapján olvasható: „Kísérőzene: Kerényi György és Bárdos Lajos. 1932/35.“ Az Ottokár emléktemplom javára rendezett 1932. októberi előadás szórólapján: „zenéjét egykorú dallamok felhasználásával szerzette: Kerényi György.” 214 „A maga csodaszép betűivel és kottafejeivel” Dienes Valéria Bárdoshoz írt leveléből. Budapest, 1974.07.18. DVh. 215 A gyermek útja misztérium tétele. 216 Kodály első vegyeskara Gyulai Pál versére, 1904. Kodály Zoltán: Vegyeskarok. (Budapest, Zeneműkiadó, 1972) 130. 217 Bárdosnak és diáktársainak első zeneszerzés órájukon Kodállyal a bővített terckvart bemutatásával kellett számot adniuk zeneelméleti ismereteikről. A bő-szextes hangzatok Kodály harmóniai gondolkodásában és tanításában kulcsszerepet töltöttek be. In. Dalos Anna: Forma, harmónia, ellenpont. (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2007) 172.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 51
érzékeny hangja, a vezetőhang késleltető kvart-kvintjében lévő bő kvart erősen disszonáns, az érkező terc, a vezetőhang melodikus oldódási irányával ellentétesen, lefelé halad tovább a szopránban. Ezzel domináns-nónakkorddá gazdagítja a hangzatot, növelve a súrlódást, a funkció-nélküliség érzetét. Meglepő plagális lépéssel szólal meg a d-moll hangzat, a domináns szeptim tehát harmóniai-melodikai vonzásától elesett és ellentétes irányt vett. Újabb plagális lépéssel érjük el az A-dúrt, az alaphangnemet, melynek alaphangja basszus tonikai orgonapont
lesz. A fölötte megszólaló hangkészlet
alterált hangjai akusztikus hangok, a bő-kvart disz és a kis szeptim g a heptatónia secundát jelzik.218 Ezek a hangok színezik a két kvint távolságot jelentő magas Rédúrt, illetve a mély Ta-dúrt. Az alaphanghoz szimmetrikus elmozdulás történik, a kvintre lévő funkciós hangokat tengely-rendszer elvű helyettesítéssel váltja ki a nagy-szekund lépés. Az egyszerű zárlati lépésekben megszólal mindhárom funkció, a szubdomináns H-dúr után a érdekes a domináns G bő-kvintes hangzat. A leszállított VII. fokról a záró A-dúrhoz emelkedve ujjongó, ünnepélyes befejezést misztérium.
219
kap a
(6. kottapélda).
6. kottapélda
218
A heptatónia secunda rendszert is a funkciós zene megszüntetésére törő jelenségek között tartják számon. 219 A nemzetközi Mária ünnep alkalmából az Ünnepi Csarnokban 1930-ban, majd a Városi Színházban 1931-ben mutatták be.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 52
2.2.5. A gyermek útja A legtöbb szereplőt felvonultató misztérium-előadás volt az 1931-es bemutató. A mozdulatkórusokhoz 18 iskola diákjaiból válogatott Dienes Valéria, aki a csoportnak először az énekeket tanította meg, majd a szótagok-ritmusok alapján a mozdulatokat.220 Bárdos Lajos Szent Cecília kórusával adta elő a maga komponálta zenei anyagot, a bariton szólót Orgoványi János énekelte. „Megrázó
látomás
volt”
„A
gyermek
útjá”-nak
szabadtéri
misztériumszínpada, a Kanics Miklós mérnök által tervezett sok lépcsős, soksíkú színpadul szolgáló monumentális emelvény három szakaszra tagozódott, „fönn a magasban fönségesen trónol a Jézus keresztjével ékes oltársátor, mintha állva bontaná ki hatalmas árnyékát a színpadra”. Lenyűgöző hatású volt az előadás a több mint ezer résztvevő előadásában. A mű alapgondolata és vezérfonala a Bangha Bélától, a „katholikus élet egyik büszkeségétől, jézustársasági atyától származik”. A szavalókórusok,
énekkarok,
tánckarok,
magánszereplők
„rajongó
lélekkel,
odaadással, mintha magasztos kultusz áhítata ragadná magával képzeletüket”, vettek részt az előadásban. Lelkiség, ihlet, szellemiség „egy nagyszerű szuggeszciónak engedelmeskedve varázsolták” elő a jeleneteket. Kiemelkedő volt az anyák siratója, a játszó görög gyerekek jelenete, a gyermek születését ujjongva fogadó angyalsereg, a Szűzanya altatódala, az Isten fiának örömittasan dicsőséget zengő kórusok. A kotta végén a komponálás idejeként az 1937. január 7-17-es dátum szerepel. A misztérium négy korban és négy helyzetében ragadja meg a gyermeket. A mű felépítése: 1. Az ókori görög, római pogány kor gyermekét a Taigetosz vagy a harctér veszélyezteti, „ne adj életet, mert csak a halálnak adsz” jelszó érvényesült. a. Anyák: Ó, jaj b. Ifjak: Spártai gyermek
220
Mindenki a saját tornatermében a Valéria által padlóra rajzolt felületen, a komplikált színpad egy szeletén önállóan gyakorolta be mozdulatait lépések és méterek pontos kiszámításával. A Kanics Miklós mérnök tervezte meg, és a gondos előkészítés érdeme szerint már az első közös próbán minden gördülékenyen ment, a görög fiúk lándzsás bevonulása után a görög lányok koszorúikkal, az élve hagyott görög gyerekek a megholtak után szépen vonultak be. Nyisztor Zoltán nagyon elismerő kritikát írt erről az előadásról.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 53
2. A keresztény gyermek, Jézus mellett az első aprószentek, akik Heródes által nyertek glóriát, áldozatok. a. Aluszol-e jó juhász és Kos-játék b. Bárdos Lajos: Jertek frissen, pásztorok! c. Bárdos Lajos: Szent Karácsony éjjel d. Bárdos Lajos: Napkeleti királyok e. Aranyat hord a vállunk f. Tömjént g. Mirrhát h. Bárdos Lajos: Karácsonyi bölcsődal i. Zengjétek! 3. A jelenkor gyermekei: ellen is súlyos bűnöket követnek el a. Bárdos Lajos: Libera me b. Bárdos Lajos: Engesztelő ének 4. A gyermek megszentelése a. Mostan kinyílt b. Bujj, bujj, zöld ág c.
Gebhardi: Glória!
1. Az ókor gyermeke tétel felidézi a Taigetoshoz kapcsolódó csecsemőgyilkosságokat az anyák siratójával, majd kontrasztként bemutatja a spártai játékokat, az önfeledt gyerekek életörömét. 1.a Az egyszólamú hangszeres bevezető221szó-hexachord dallamát az anyák kifejező sirató éneke követi,. Ó, jaj, jaj. Szűk gé-szó-tetrachord ambitus, folyton ereszkedő dallamgesztus jellemzi éneküket, a magába zárkózott fájdalom kifejezése. „Istenek, hová”, az értetlenség kérdései következnek, az emelkedő dallamot újból ereszkedő gesztus követi, például az „Ó, gyermekem” szövegen. A nagy szekunddal mélyebbről, f-ről indul a bővült hangkészlet, a hexachord, a Taigetos és Styx222említésénél megjelenik a sötét, mélységet ábrázoló bé, a hexachordum molle törzshangja. Mellette az „életontás, lélekrontás” szavak ismételése há -val ereszkedik, a befejező kétszólamúság a b-t éneklő motívummal a-fríg finalishoz vezet. A megrázó képet követő jelenet pajkos vidámságú, játékosan dallamos.
221
A hangszerjelölés hiányzik, leginkább furulyával tudom elképzelni. A görög mitológiában az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyó, amely kilenc kanyarulattal vezet Hádész palotájáig, az alvilág legmélyéig. 222
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 54
1.b A Spártai gyermek organikusan szőtt diatonikus dallama egyszerű alapelemekből áll, a nyújtott ritmushoz vagy páros nyolcadhoz szekund lépés, a két negyedhez hangismétlés kapcsolódik. A dallam apró változtatásokkal alakul, a variált strófikusan ismétlődő egységek organikusan szövődnek. Ifjak – lányok - ifjak – lányok felelgetős egyszólamúságát három szólamú coda zárja. A férfikari dallamhoz a lányok hej-hó, hajhó szöveggel csatlakoznak – cserkészek hangja? – , pillérhangok az e és üres kvintje, a h, záradéka e-eol. 2.a. A gyermek diadala rész sok hangulatos apró tételből áll, pásztorgyerekek játékaival indul, napkeleti királyokkal, a gyermek Jézussal, karácsonyi dalokkal folytatódik, a népi magyar szövegek mellett a latin Gloria is megszólal. A kezdő kép egy játék-jelenet visszatéréses formában két magyar gyerekdallal, Aluszol-e, jó juhász? és a Kos-játék, az utóbbi dó-pedálhanggal és az alt-szoprán felelgetős váltakozó éneklésével. A Gloria in excelsis Deo gregorián intonációt hangszeres kadencia követi.223 2.b A Jertek frissen, pásztorok tétel egyneműkari bicínium a Koncz-kódex224 idézetére.
Három versszakos népi dallama a karácsonyi énekek ismétlődéseket
tartalmazó csoportjába tartozik (7. kottapélda). Négysoros, dó-hexachord dallama VII-5 -vándorol a szólamok között, kísérete játékos szövegű, a formát a bevezető, az átvezető és a coda teszik egésszé.
7. kottapélda
A dallamot körülvevő ötletgazdag, szöveget illusztráló zenei elemek játékosak, mindig újat hoznak. A bevezető bim-bam szöveg hangulati előkészítés, Bárdos „rövid magánhangzó, hosszú m” előadási előírásával, a tartott m-re vonatkozó szünetre is kiterjedő átkötéssel. Metrikai tréfát, szoprán - alt felelgetést követően indul a terclépéseket ismételgető dallam. Kísérete lépő félkottás
223 224
Nincs lekottázva. 1771-ből származó dallam. Bárdos kottába nyomtatott jegyzete alapján.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 55
harangozás, a szólamok két ütemenként cserélődnek, a harang-kíséret kvinttel feljebb kerül, szó-lá-ra. A második strófa „Betlehemben van, fekszik” kísérete dicséret, örvendezés lesz, alleluja. A „Jertek” szövegrész negyedes eltolódású kánon, „megváltótok már ott van” unisonojában a két nyolcad augmentálással hangsúlyozott negyedei a mondanivalót húzzák alá.225 2.c A Szent Karácsony éjjel,226az oltáriszentségről szóló ének vegyeskari feldolgozása kétszólamú kánon ad libitum orgonakísérettel, melynek jellemzője a dallal párhuzamos mozgású haladás, kezdő diaton hangkészlete később oktotonná bővül. A dallamot megelőlegező bevezető ütemet követően kvint-organapont fölött a jobb kéz dallama terc-sext menet, a 7. ütemtől a 3-4 szólamúvá bővülő kíséret gazdagon
harmonizált,
mixtúrás
akkordjai
szext,
terckvart
és
kvartszext
szerkezetűek. A befejezés előtt sokszor ismételődik a jellemző modális E-kvartszext– D szubtonális fordulat. A modális mixolíd tétel záradéka két autentikus lépés a Kodályos IV – VII – I fokokkal (8. kottapélda).
8. kottapélda
2.d A Napkeleti királyok Kerényi György versére h-eolban írt variált strófikusan komponált tétel, három versszaka a szövegben rejlő váltakozó metrum lehetőségét használja ki váltakozó metrumú - 2-2-3 negyedes - ütemeivel: „Aranyat, tömjént,
mirhát”227(9.
kottapélda).
A
szoprán
dallamához
csatlakozó
alt
párhuzamosan halad változó hangközökben, legtöbbször szextben. A kíséret mindig a táncos 3/4, ettől a kétféle metrumtól, a háromféle zenei anyag találkozásától varázslatos, keleties hangulat keletkezik. Az első strófában a két ütemes basszus osztinátó lépései: kvart föl és vissza – nagy szekund le és vissza h alaphanghoz. A 225
Már ebben a tételben találkozunk azokkal a Bárdosra jellemző praktikus utasításokkal, melyeket előszeretettel használt. Itt például a befejező koronás hang alá írta: soká. 226 Forrás: Gimesi kéziratos énekgyűjtemény (1844.) 183. o.; Szöveg: Czikéné Lovich Ilonától http://www.ppek.hu/k1.htm. 2011. október 8. 227 Máté evangéliuma 2. 10-11.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 56
tenor körülírja a kvintet, a fiszt tonálisan, és alteráltan. A záradék a tenorban lévő gisz miatt dór színezetet kap.
9. kottapélda
Az átvezető ütemek érdekessége az alt bővített szekund lépése felfelé d-eiszfisz, lefelé fisz-e- d. A szoprán cisz’’-től g’-ig egész hangonként ereszkedik, előkészített a kétszólamú fríg záradék, a tenor dallam indulása miatt elmarad a megérkezés. A leggiero dallam női kísérő szólamai tercben és kvartban haladnak, néhol faux bourdon hangzásra érnek. A férfikar a „szép szerelmes hajnal” szöveget unisono mondja el egyenletes negyedekkel kiemelve. Zárás a h basszus fölötti fiszmoll. A harmadik versszak kísérő férfiszólamai kvarttal magasabban, e-h kvinttel kezdenek e-dórban, a basszus-osztinátó most tükörfordításra vált, a tenor ambitusa kitágul a teljes bő kvartos dórig, az alt dallama gazdagabb, nyolcad-mozgású. A coda az átvezető szakasz lefelé hajló ti-lá-szó-fá motívumát idézi, az unisono ismételgetés elhalkuló dinamikájú. 2.e Az Aranyat hord a vállunk tétel később kibővítve Ave maris stella című kórusműként vált ismertté. A két strófás dallam két sora férfikari unisonoban, két sorba a szopránban szólal meg négyszólamú feldolgozásban. A fríg tételben gyakori a nagy terc, a nagy szeptim is előfordul, hangsora hypo-magyar skála, mint a Hajnalvárás 1. tétele. Diatónikus hármasai között meglepő harmónia a „mennyit” és az „Isten” szóra megszólaló bővített kvinszext- hangzat f basszuson. 2.f A Tömjént tétel „Ó tiszta füst, te szűzfehér” szöveggel a régi katolikus ének 4 soros dó-pentachord dallamát228a reneszánsz motetták konszonáns alaphármasaival, néhány hangsúlytalan átmenő disszonanciával, Szó-ré-Fá-Dó
228
184.
Kisdi: “Cantus Catholici.” (1651). In: Hozsanna! (Budapest: Szent István Társulat, 2003):
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 57
plagális lépésekkel harmonizálja G-ionban. A tétel kísértetiesen hasonlít Josquin. Ave vera virginitas229című motettájára, a cantus firmus dallam itt a szoprán szólamban van. 2.g A Mirrhát tétel az Ave maris stella kórusmű kezdő motívumában jelenik meg később. Ismétlődő zenei anyaga 8+9 ütemes, a két záradék eltérő. Az álzárlatos fríg finalis után eol összetett autentikus kadencia következik piccardiai terccel. Imitációs kezdésben dux-comes-dux szólambelépések hozzák a kupolás rajzú lépő témát, a negyedik egység ereszkedő pentaton unisono dallam, a záradékok négyszólamúak. 2.h A Karácsonyi bölcsődal ismert és közkedvelt lett, könnyen megtanulható hangulatos darab. Bálint Sándor230szegedi gyűjtéséből való a nőikari dallam. A kétszólamú férfikar a versszakokat dúdolt frázisokkal vezeti be h-eolban gisz színező hanggal, dórosan. Az első két strófa megegyezik, a harmadik rövidült bevezetése után a kíséret díszesebb, a szoprán ad libitum a tenor dallamot követő melódiát énekelhet. Az egyszerű kíséret h orgonapontjai után két plagális főlépés, fá-dó és rélá vezet a versszakzáráshoz. Reneszánsz befejezés a női pedál alaphang alatti ingamozgása, a dúr színű IV- I plagális lépés megismétlődése.231 Herodes gyermekgyilkossága színpadi jelenetét végig az ütők hangfestő játéka kísérte. A hangok kórusából dobszó, bekiabálások, sóhajtozások, sikolyok mellett a szavalókórus ritmussal leírt szövegei hangzanak el egy nagy fokozásban egészen a vad ordítozásig, végül elcsendesülés következett. Az énekkar szavalókórussá változva az eseményekre reagál, kommentál, mint a görög színházban. Jellemzőek az érzelmi hatást kiváltó szóismétlések, sóhajok, jajgatások, például: Halál! … Oh, jaj! Kegyelem! Ne bántsd! 2.i „Zengjétek”, Praetorius: Psallite című vegyeskari műve a magyar szöveghez igazított apró változtatással zárja a második részt. 3. A jelenkor gyermekei részben ütők és szavalókórus folytatják a darabot, dobtremoló mellett éleshangú ütések, jajgató gyermekek hangja hallatszik,
229
Josquin des Pres(1450?-1521): “Ave vera virginitas.” In: szerk. Forrai Miklós: Ezer év kórusa (Budapest: Zeneműkiadó,1976): 34-35. 230 Bálint Sándor (Szeged, 1904 - Budapest, 1980.): „a legszögedibb szögedi”, a 20. század magyar néprajz és folklorisztika legnagyobb alakja, a vallási néprajz hazai megalapozója. 231 Pedálhangos zárás található például a következő művekben: Orlandus Lassus: Zsoldosszerenád, Thomas Luis da Victoria: Ave Maria.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 58
kiabálások: „Anyám” „életet”, „jöttömben meggyilkoltál”. Mindez különféle kórushangszereléssel szólal meg. 3.a A Libera me232látomás a végítéletről. A szöveg adja a formát, melyet a visszatérő Quando caeli szakasz tagol. A zaklatott hangvételű részek között két nyugalmasabb szakasz, közjáték van, ez a rondóformát idézi. Agitato a kezdet, a mély szólamok mély regiszterű egyszólamban kis tercet lépnek lefelé, c – a, csak három szótagot tudnak kimondani a drámai indulásban, a hangsúlytalan kettőn elkezdve. A második motívum már egyen indul hosszabb dallamával, de a terc ambitust nem lépi túl, c – h – a. A magas szólamok csatlakozása oktávval feljebb lendül, az ambitus először az a-moll vezetőhanggal, gisszel bővül lefelé, c – h – a – gisz, majd föl a d-ig a „tremenda” szövegnél, d - c – h – a – gisz, #VII-4, az a-moll szűkített kvintes pentachord hangkészletéig. Tizenkilenc ütemig az unisonot két-két ütemben töri meg oldalmozgású disszonáns kétszólamúság: szekund, szűkített-kvart és szűkített-kvint hangzások. „Ama rettenetes napon, midőn az ég és föld meg fognak indulni”,
70. kottapélda
(10. kottapélda) a hangsúlyokkal kiemelt kemény hangzás, labilis hangnemiség a „movendi sunt et terra” résznél glisszandóval is kiegészül. Még egy szekund bővülés fölfelé, e - d - c – h – a – gisz, már hexachord a hangkészlet. A zenei illusztrációban középkori párhuzamosságban kopognak a hangok. Ürességet hordoz a hangzás, amikor tiszta és szűkített kvart váltakoznak a „dum veneris judicare” szövegnél (11. kottapélda).
232
a kórusok kedvelt repertárdarabja lett hatásos megfogalmazásával.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 59
11. kottapélda
Kontraszthatás érvényesül ezekben az ütemekben a szillabikus veneris-eljössz és a saeculum-mindenség, valamint a melizmatikus judicare-ítélni és ignem-lángok között. Érdekes megfigyelni még a saeculum-mindenség szót festő együtthangzást. Hangzatfelbontásában megszólal az E-dúr és az a-moll, melyek mozgásban egy bővített hangzását is magukban rejtik. A második strófa meno mosso basszus-alt és tenor-szoprán kánon, a dallam ea-d pillérhangokkal fellendülő kvartjai talaj-tonalitásnélküliek a tremens, timeo – reszket fél szavakon sotto voce – folytott hangok előadásában. A kupolás ívű dallam ereszkedő fázis kvartesése után szekund flexa lépések fájdalmas ismétlésben szólalnak meg. A négy szólam egyesülve indítja a négyszólamúvá váló tempó és dinamikai fokozást az előjegyzés nélküli rendszerben, ahol az Asz-dúr akkordok dominálnak, mélységük a „szegény bűnös lélek” félelmét ábrázolja. Még egy kvinttel mélyül a folytatás, az 5bés rendszerben visszatérő Quando caeli szöveg két kvartos felfutása rakéta-téma hatású, majd a kétszólamú szövetben folyamatos az ereszkedés esz”-től kis a-ig a nőikarban. Két hangzatfelbontás, b és
esz alaphangú moll
kvartszext szólal meg, Bartók-dallamai között gyakori a pentaton, de a moll kvartszext pillérhangjai köré épülő dallam. Kis szekunddá, még élesebbé zsugorodik a súrlódó hangköz, a szakasz végén megtalálhatóak az első szövegelhangzás szűkített kvart-kvint lépései unisonoban, melyek a megkomponált ritmikai fékezésen túl kis lassítással b-moll vezetőhangján állnak meg elnyújtott értéken. Egy ütem generál pausa is következik, ezeknek az elemeknek óriási figyelemfelkeltő hatása van. A Funebre233 felirat fordulatot hoz, meglepő hangzásvilág következik, a darab tempóban harmadára esik vissza, teljesen új zenei anyag következik, a gregorián dallam pontos beillesztése. Hangkészlete hexachord, VII-V, lá-végű. A nőikarférfikar váltott éneklésében a magas szólamok domináns pedálhangja alatt szól 233
Funebre: gyászos, szomorú. Böhm László: Zenei műsuzótár. (1955: Budapest, Zeneműkiadó Vállalat) 91.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 60 234
sonoramente
az átvett gregorián dallam három sora alt, basszus és alt+basszus
hangszerelésben, a szöveg által diktált szabad gregorián ritmusban. A harmadik motívum kiemelkedik, minden szólam énekel, dinamikailag lépcsős emelkedésben ez már forte szól a piano kezdet után. A gregorián befejezésekor a szoprán-tenor szólamok a tartott gesz hangról asz-ra lépve flebile e lacrimoso előadásban235 fokozatosan ereszkedő, visszalépő lefelé haladásban 2+3+2+3 egységekre tagolt 10/8-ban érnek a domináns hangra, f-re. Subito forte indulás Dum veneris szöveggel a mű kezdő szakaszából való idézet az aeterna szövegtől. Subito piano dinamikai váltás után hirtelen erősítéssel sff szólal meg az egységet záró c-f, az üres kvart, ami egy fél hanggal feljebb csúszik desz-gesz-re. Hosszú kicsengés következik, koronás generál pausa ad lehetőséget a zaklatott, hangsúlyozott rész után a lecsendesüléshez. A négy szólamú záró részben az „Örök nyugodalmat adj Uram, nekik” szövegre meghitt piano szólal meg basszus nélküli magas hangokon szoprán divizivel. A háromszori unisono indulás mindig harmóniába kinyíló, hangneme az ünnepélyes Esz-dúr. A luceat-fényeskedjék szó szoprán-tenor melizmái a gregorián dallamot felidéző rész befejező egységéből valók. Lebegő hangzású lesz a szakasz a Verdinél is gyakori orgonapontos harmóniáktól, a kvartszext megfordításoktól. A befejező ünnepélyes harmóniamenet f-moll – B-dúr – Asz-dúr – Esz-dúr diplagális lépéssel, fordított funkciókkal ér véget a darab, V – IV – I. 3.b A misztériumban megnyugvást hoz az Engesztelő ének, mely Dienes Valéria szövege és dallama. Bárdos munkája a 6x2 ütemes strófikus fríg dal harmonizálása. Alapvetően konszonáns hármasokat használ, gyakori plagális iránnyal. Modális menet hallható az 5. ütemtől: Fá-dúr - Dó-dúr - Szó-dúr - Ta-dúr Lá-dúr. A 6/8-os dallam páros ütemeiben előforduló hosszabb értékeknél a folyamatos nyolcadokat a kíséret adja, ez mindig továbblendíti az éneket. Befejezése autentikus lépésekkel, piccardiai terc kicsengéssel: Dó-dúr – Fá-dúr – re-moll7 – Midúr. 4. A gyermek megszentelése népdal, népének, gyerekdal által alkotott egység népi hangvételével indul. 4.a Karácsonyi énekek következnek, Mostan kinyílt dór rubato dallam, Bárcsak régen236 pásztortánc, majd harangjáték után két gyerekdal, 4.b a Bújj, bújj, zöld ág és az Ispiláng, közben folyamatosan ütőhangszerek szólnak. 234
Sonoramente: telt hangzással. Uo. 222. Flebile: panaszosan, siránkozva, lacrimoso: könnyezve. Uo. 85, 143. 236 Ezt a dallamot dolgozza fel Kodály Zoltán Karácsonyi pásztortánc című kórusművében. 235
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 61
Hangszerelt szavalókórus következik: sátánfiak csábítják a gyerekeket, „vedd, és edd meg; csak a vétek; ez az Éden ős almája”. 4.c A misztériumjáték befejezése Gebhardi Glória szálljon kánonja Kerényi György fordításában.
2.2.6. Mária, a megváltás Anyja Dienes Valéria közreműködött a Bárdos általa legjobbnak tartott misztérium zenei anyagának összeállításában. Az egész estét betöltő előadás két nagy részre tagoltan követte végig Mária életét pogány és keresztény korhangulatok összefonódásában a Harmatozzatok-tól a mennybemeneteléig.237 A vegyeskart orgona és dob egészítette ki. A nyomtatott tartalomjegyzékben kézírásos bejegyzés jelzi, hogy minden jelenet indítása „gong, függöny, gong, mondat”. Adventtel, várakozással, a IV. vasárnapi introitussal, gregorián énekkel kezdődik a misztériumjáték, a Rorate caeli antifónával.238A da capo formában az egységeket dobszó tagolja, a zsoltár előtt három ütem, utána „nagy dobolás” bejegyzés van kiírt ritmus nélkül. Az árnyalt előadáshoz Bárdos folyamatos fokozást ír elő dinamikai jelzéseivel: p - mf - f. A gregorián dallam modern kottaképpel, ritmizáltan ötsoros kottában az egy b-s rendszerben van lejegyezve, zárása d-lá, a latin szöveg szóhangsúlyait aláhúzás jelzi. A Harmatozzatok magyar szövegű miseének239 c-lában, a szubtonális hangnemben nyitó gesztussal folytatja a várakozás megfogalmazását. Az organikus szerkesztéshez ideális alapanyagot adó dallam öt versszakon át variált strófikus négyszólamú
feldolgozása
az
ötletes
változatosság
jeleit
mutatja.
Kórushangszerelésben az egyszólamúságtól a négyszólamúságig minden lehetőséget kihasznál a női- és férfihangok keverésével, az alapdallam szólamonkénti vándoroltatásával. Intonáció jellegű a basszus majd tenor szinte végig egyszólamú dallambemutatása. „A próféták” szöveg szoprán dallama kétszólamú kánonból nyílik fokozatosan négyszólamúvá. A férfikari dallam mellé a harmadik versszak 237
Dienes Valéria: Hajnalvárás. (Budapest: Szent István Társulat, 1983): 46-47. Esaiás könyve 45:8. Roeate caeli de super: „Egek harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyíljék meg a föld és viruljon fel a szabadulás, és igazság sarjadjon fel vele együtt; én az Úr teremtettem azt!” Károli Gáspár fordítása. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén hagyománnyal rendelkező, a bevezető ének kezdetéről elnevezett hajnali- vagy angyalmise. Szűz Mária tiszteletére, a Jézus-várás kifejezésére advent minden reggelén éneklik, magába foglalja Mária evangéliumát, Gábriel köszöntését, az angyali üdvözletet. A hívek a régi prófétákhoz hasonlóan a sötétben, hajnalban várják a Messiás eljövetelét. 239 “Harmatozzatok.” In.: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsanna! (Budapest: Szent István Társulat, 2003): 97. 238
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 62
kétszólamú kezdésében válik tematikus ellenszólammá a női hangok visszhangnak tűnő trichordja (12. kottapélda).
12. kottapélda
A többszólamban feldolgozott 4 versszak közül a harmadik változást hoz. A dallam kvarttal magasabban, f-ről indul, hogy kiemelje a legfontosabb szövegrészt, az egész misztérium alapjául szolgáló hírt: „Dávid házából, Júda fájából ifjút küldött néked, hogy megáldja méhed szeplőtelen foganásra”. A leginkább négyszólamú szakaszban sok az édes tercelő együtthaladás. A férfikar az előző versszak nőikari ellenpont anyagával eléri dallami csúcspontját, legmagasabb hangjaik f’- desz’ Az utolsó versszakban a mély szólamok éneklik az egyházi éneket. Kétszólamúvá válik újból az énekkar, a sorok végén a záró hangok melizmás díszítése bővülést jelent, a Szent Anna szövegű trichord ismétlődése a páros metrumban játékos polimetriát hoz létre.
A befejező szövegsor unisono „véled, édes üdvözítőnk”, a szoprán
pedálhangot tart, a többi szólam lefelé haladással szétnyílva ér a zárásra, a plagális lépéssel elért archaikus üres kvintre. A Szeplőtelen fogantatás újra a szertartások nyelvezetébe vezet, visszatéréses formában szólal meg a Tota pulchra gregorán dallama, az Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária imádság. Kórushangszerelése női-férfi-tutti váltakozó éneklése, a tonalitás is visszatért a d-lába. Mária születését örömteli ének adja hírül. A „Krisztus Jézus Nagyanyjának” szövegű tétel fényes 4#-es hangneme és népiesen játékos 3-4es váltakozó metruma egyszerű eszközökkel fogalmaz. Dallamvándorlás, imitáló kiegészítő szólamok, motívumismétlések, szekvenciák visznek az első tag H-dúr zárlatához, a szeretet szó ezzel kap még több fényt. A zene a második tag szoprántenor oktávkánonjával, az alt szopránnal párhuzamos haladásával, a zárlatban hozzá csatlakozó basszussal ér vissza a kezdő E-dúrhoz. Háromszori Alleluja felfelé egyre bővülő ambitusban pentaton hangkészlettel hozza vissza a latin
liturgiát. A
Benedicta es tu virgo Maria énekbeszédet többszólamú rövid betoldások díszítik, melyek mindig a G-dúr és F-dúr szubtonális lépéssel indulnak D-mixolídban (13. kottapélda).
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 63
.
13. kottapélda
Alleluja éneklés közben a Tota pulchra kezdetéből két sort idéz Bárdos a Benedicta es harmóniáit felhasználva. Zárása a Bárdosnál gyakori emelkedő szekundlépésekre épülő akkordfordulatok sorát gazdagítja: ré-moll - Mi-nónakkord Fá-hyperdúr - Szó-dúr. A befejezés az örvendező Alleluja, kettő – négy – egyszólamú beosztással. A Mária felajánlása jelenet három zenei egysége az 1#-es g tonalitásban kapcsolódik egymáshoz. Mária, szép rózsa magyar szöveggel Lassus: Oculus non vidit kétszólamú motettája a-dór, g-lá hangnemű a szoprán-alt-tenor hangokra írt Szeplőtelen szép kincs tétele, majd a Zeng már az égi dal négyszólamú kánon Gdúrban van. Mária eljegyzési jelenete a főpap recitatívója és a kórus váltakozó éneklése. „Válaszolja meg az Úr Máriának, Joachim leányának sorsát, ki szüzességét Istennek ígérte!” énekli háromszor a beszélő a-ról, h-ról, cisz-ről. A főpap Dávid házának házasulatlan fiait hívó énekbeszédét megszakítja a kórus „Mily igen jó az Úristent dicsérni” kíséretes bicíniája. Második versszaka játékosan a dallam tükörfordítását használja az „Arra kérlek, én Istenem tégedet, kegyelmeddel vidámítsd meg éltemet” szövegnél. D-fríg záradék után orgonaszó fejezi be a tételt. Orgona és másik hangszer tagolja József jelenetét, kinek félelmét énekbeszédben mondja el. Az „Égi kérdések”240következnek: „Kicsoda ez?”. A 12 ütemes szakaszt a lányok oktávban indítják cisz-ről, két záradékban a tenor is énekel.
240
Bárdos bejegyzése a kottába.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 64
14. kottapélda
Harmóniáiban érdekes a visszavezetés. Szubtonális fordulat után, E-dúr - Ddúr-szext, két autentikus főlépés következik, a D-dúr-szextről - G-dúr - c-moll, melyet plagális zárás követ, c-moll - G-dúr. Az orgona nyolcadai vezetnek a g-moll variált ismétlődéshez, szövege: „Mily igen jó az Úristent dicsérni”. A befejező Amen piccardiai tercű hangzattal, G-dúrral zár (14. kottapélda). Az Angyali üdvözlet jelenet Kodály Zoltán: Ave Maria című egyneműkarával kezdődik, itt az alt szólamát a tenor is énekelte Bárdos beírása alapján. A kórusmű dallamanyagát felhasználva magyar Üdvözlégy Mária szöveggel indul az igazi liturgikus drámai jelenet, Gábriel arkangyal és Mária párbeszéde, melyet a kórus értelmező szövege követ. Mária kérdésére a férfikar válaszol: „A Szentlélek száll terád!” (15. kottapélda).
15. kottapélda
Kétkvintes autentikus szekundlépésekkel, C-dúr - D-dúr - E-dúr, dallamilag a kórusmű Mater Dei szövegét idézi Bárdos, ez szövege és témája lesz a következő imitációs háromszólamú egységnek. Basszus-tenor-alt ad alapot Mária egy hangon recitált szavaihoz: „Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint”. Az orchémát Halmos László gregorián, zsoltározó és többszólamú szakaszokat tartalmazó Magnificat-feldolgozása241zárja. Betlehemben folytatódik a történet az evangélista énekbeszédével,242melyet a kórus szavai zárnak. A jelenet felidézi Augusztus császár összeíratási parancsát, József Júdába érkezését, „hogy bevallja magát Máriával”. Bárdos a recitálásból három szövegegységet emel ki aláhúzással: „egész világ” – „városába” – Máriával”. Ezek dallami záróformulája nagyon kifejezően jellemzi a helyzetet. Az első két motívum azonos, a harmadik a vetület-technikával megnövelt alak, a kis szekund kis 241
Lukács evangélium 1, 46:49 és 55: Mária hálaéneke Erzsébet köszöntésére. Halmos művéből a többi megkomponált szövegrészt Bárdos kihúzta. 242 Lukács evangélium 2:1 és 3-5. alapján készült szöveg.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 65
terccé és nagy szekunddá, a kvart kvintté tágulása Mária nagyságát jelképezi. Minden szempontból kiemelkedő a recitáló hangról való fellépés a hangkészletet bővítő fisz-re. A kottába bejegyzett figyelemfelkeltő allargando ezzel a nagy-szekund lépéssel elérzékenyítő hatású, ünnepélyessé teszi ezt a néhány hangot. „És nem vala helyük a szálláson” folytatja a szöveg, a zenében a hangkészlet lesz telített a ta hanggal, a korábbi a-cisz-d-e-fisz sor hexachorddá, a-bé-cisz-d-e-fisz egészül ki. Ez a nagyterces fríg motívum háromszor hangzik el, de nem változatlanul. Harmadszor a „nem” tagadó szó nyomatékosításáért a kezdő hangismétlést fölső váltóhangra, az fre vezeti. Nem ér fel Mária nagyságáig, de a szomorú záráshoz nem illik a nagy szext, sokkal kifejezőbb így a hangkészlet a-bé-cisz-d-e-f. Ez a színváltás, sötétítés visszamenőleg is hat, Mária legmagasabb hangját szinte glóriával vonja be (16. kottapélda).
16. kottapélda
Szöveg nélküli kánont követ az Ó ékes szép virág243vegyeskari feldolgozása. Az alapvetően konszonáns hangzást megtöri a „magyaroknak szószólója” szöveghez komponált éles hangzás, két hyperdúr és a 9-es hangzat, mely utal a nemzet nehéz sorsára, ugyanakkor annak érces keménységét is bemutatja (17. kottapélda).
17. kottapélda
243
Cantus Catholici (1674) dallama. In: Szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsanna! (2003: Budapest, Szent István Társulat) .
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 66
Jellemző korai reneszánsz hangzásvilágra emlékeztet a szext-akkordok egymásutánja a 25. ütemtől (18. kottapélda).
18. kottapélda
Ilyen menetet Palestrina is alkalmaz, egy a sok közül244(19. kottapélda):
19. kottapélda
A kissé lassabb coda mély színt hozó alterációi baljóslatúan hatnak, esz-f mélyített 6. és 7. lépcső (20. kottapélda).
244
Pierluigi da Palestrina: „O vos omnes.“ In: szerk. Forrai Miklós: Ezer év kórusa. (Budapest, Zeneműkiadó1976): 86. Első kiadás: Magyar Kórus (Bárdos alapította): 1943.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 67
20. kottapélda
Az Ó gyönyörűszép, titokzatos éj kánon orgonakísérete mély regiszterben, nagy oktávban, 6 ütemen át üres kvinttel ad támaszt, majd a „kisdedkép az édes Úr” szövegnél a jobb kéz a magas h”-ról fentről érkezően ereszkedik. Hétszer szólal meg egymásután ingamozgásban a Dó-Ta szubtonális fordulat, a záróakkordok a hagyományos funkciósrend szerinti S-D-T következnek két mellékdomináns négyessel a Fá (félmérettel megcsendül az akusztikus bő kvart is) - Ta (a Szó-dúr helyettesítője a tengelyrendszer szerint), majd a Dó-dúr. A jelenetzáró zene, a IX. gregorián mise Gloria első két sora hangszerelt váltakozó éneklésben szólal meg, az „et in terra pax és bonae voluntatis”szövegű szakasz tutti unisonoja a békét, a jóakaratot és az egyetértést szimbolizáló egyszólamúság,. Szófestés ebben a szakaszban az „in excelsis Deo” fénylő A-dúrja, „a földön békesség” lágy ciszmollja, kiemelést kap melizmáival két szó, a pax – béke és a hominibus – embereknek. A befejezésben az ismétléssel megszólaló, az A-dúr hangzaton recitált „et in terra” szakasz fenségességét emeli ki a „bonae” szövegkezdés G-dúrja. Mária tisztulása zenei megfogalmazása egy kartételbe komponált recitáló ima, az Adorna thalamum, Ékítsd fel templomod antifóna feldolgozása Bárdos motetta stílusában. A nyomtatott kotta245befejező ütemei helyett a kézírásos javítást tekintettem véglegesnek. Kiemelkedő hangzás szólal meg zárásként a „szent mennyországajtó” 18-19. ütemében a „porta”, és „átöleli Simeon és tartja karján”, és a 38-39. ütemében a saját –suas szóra. A Fa-hyperdúr - Szó-dúr két éles hangzása és álzárlatos lépése várakozást kelt. Az első folytatásában „hozza néked a dicsőséget, hozza a nagy Királyt” tutti unisono éneke közli a legfontosabb hírt, másodjára a „praedicavit populis” szövegnél g-re és fisz-re épülő ti7 mixtúrás váltása talán a kétely hangja, bizonytalanságával a folytatásra irányítja a figyelmet. Cezúra után a „Dominum eum esse vitae et mortis” unisonoja dallamismétlődést hoz. Ennek
245
Adorna thalamum. 1937: Budapest, Magyar Kórus.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 68
lezárása különböző a két hely eltérő szövege miatt. A 25-26. ütem „hozza fényedet” C-mixolíd környezetében a világító E-dúr hangzat szól a luminis szónál. A 45. ütemben a vitae és a mortis rész között az egy oktávnyi esés a befejezést a mélybe viszi. A reneszánsz diplagális kadencia szép példájában fordított funkciórend szerint következnek a hangzatok: V – IV – I , a dominánsban a vezetőhang nélküli, modális hatású szó-moll szerepel. Antifóna következik, „Lumen ad revelationem”, világnak világossága a gyermek
Jézus,
majd
Simeon
imája246tenor
szóló
és
férfikar
váltakozó
énekbeszédében. A gyermek visszaadásakor, a visszatéréskor magyarul szólal meg a „ Szűznek karján” szöveggel a Fa-hyperdúr - Szó-dúr zárás, és folytatásában, „ott a gyermek, isteni gyermek:” szövegre a g-re és fisz-re épülő ti7 mixtúrás váltása, mely most is félbemarad, mint a szövegben a kettőspont. Az „Ő az Úr, őt uralja életünk” unisono rész „ő” szava melizmatikus, a zárlathoz közeledve négyszólamú lesz a „ki megváltja népét” szövegnél. A „meg-”-re a biztonságot adó F-dúr szólal meg a férfikari kvinttől felhangdúsan. A „vált” melizmája esz hanggal színezett akusztikus szeptim, a „népét” szónál a szoprán legmagasabb hangját, a g”-t énekli, alatta a melizma fi-si és szó-fá hangokat is érint a ta mellett, benne van ebben a népben a bánat és a remény is.247 A 12 éves Jézus a templomban248Mária éneke: „kerestem, kit az én lelkem szeret, és nem találtam, kerestem és nem találtam”. H-fríg dallama népi hangvétellel kezdődik, majd az eredménytelen keresést ábrázoló dallam egy motívum erejéig összeszűkül, amikor az őröktől érdeklődik az anya Jézus hollétéről. Ritmus és szótagszám rokona az előbbinek, de hangulata egész más. Tinódi dallam, Kifeküdtem én a magos tetőre idézetét énekli az alt, de nem ér fel a tiszta kvintig, csak a szűkítettig tud felkapaszkodni. Az asz az összeszoruló szív fájdalmát fejezi ki „lelkem” szóval. Bárdos249szűk kvintes eolnak nevezi az ilyen hangkészletet, melynek lényeges hangjai, a vezetőhang, a kis terc és a szűkített kvint előfordulnak ebben a négy ütemben (21. kottapélda).
246
Simeon imája. Lukács evangéliuma 2:29-32. Nunc dimittis. Ezután a jelenet után szünetet tartottak. Kottabejegyzés. 248 Lukács evangéliuma 2: 45-52. 249 Harminc írás. 247
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 69
21. kottapélda
A templomban talált gyermekkel Mária beszél, 1#-es tonalitása Jézus szavainál a 4#-re változik, „világos színnel!”, írja oda a szerző. A tercrokonság három kvintnyi emelkedéssel jár, bár a hangmagasság a fiú-altnak megfelelő hangfekvés, h-fisz’. A zárókar kommentálja az eseményeket, az „és engedelmes vala” kezdés után elveszti keresztjeit, leszáll a földre. Minore e-moll, dallamos amoll, F-dúr kanyarít a C-dúr felé, ami először az „Istennél” szövegnél szólal meg, mely a hazaérkezés biztonságát érzékelteti, mint a Bartók opera híres C-dúr szakasza, „Ez az én birodalmam”. Hangszeres bevezető 7 ütem után a hármas szám bűvöletében szólalnak meg Jézus szavai. 3/4-ben három, hat, végül kilenc hang előadásában a karral felelgetésében a kilencvenkilenc ütemes egységében háromszor hangzik el refrénszerűen: „aki nincs velem, ellenem van”.250Ezek között három másik részlet szólal meg Lukács evangéliumából: „senki a meggyújtott gyertyát rejtekbe nem teszi…”,251„tested szövétneke szemed…”,252 „boldog a méh…”253. Előjegyzés szerint három tonalitásban zajlik az igazi drámai jelenet: 2# - 4# - 4b. Zenei jellemzői az ötfokú fordulat, a pentaton együtthangzásban a cisz-re épülő lá,-ré-mi-lá Bárdosnévjegyként ismert dallam, a szófestés „sötétséggé ne legyen” szöveghez rendelt, és önálló hangzatként félbemaradó bővített9-es hangzat disszonanciája, a kórus visszhangszerű szövegismétlései: „aki nincs vele, nincs vele…ellene van, ellene van…” , mintha egyre többen adnák át hírként a gondolatot. A nagy terces fríg zárás enharmónikus átírással közvetlenül folytatódik Asz-dúrban, ahol a kar dinamikai fokozással háromszor ismétli a megtartják szót variált zenei anyaggal, Asz-dúr, Deszdúr és C-dúr záróhangzattal. Ezt dominánsként értelmezve F-dúrban következik a Lassus Miserere részlete a 60. zsoltárból. Kórus-szóló váltakozó énekét Bárdos Alleluja-val zárja, F-dúr befejező akkorddal. 250
Lukács evangéliuma 11:23. Lukács evangéliuma 11:33. 252 Lukács evangéliuma 11:34-35. 253 Lukács evangéliuma 11:27-28. 251
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 70
A Beteljesedett rész poétikus szépségű tétellel kezdődik, a kereszt alatt lévő Mária átélhetővé teszi az anyai érzéseket. A Fiam Jézus variált strófákban neomodális polifon szerkesztéssel komponált vegyeskar. A tétel különlegesen ihletett harmóniavilágból a bárdosi hangzásvilág modern zenére jellemző elemeit emelem ki. Személyes hanggal, síró motívummal kezdődik a mű. A magas fekvésű szoprán e”- disz” lehajlását az alt-tenor kvintben tükörmozgással utánozza. A rendszer legmagasabb hangzata szólal meg elsőként, a +4-es Mi-dúr, a világító H-dúr. A darabban sokszor előforduló váltakozása a C-dúrral a Kodály-domináns fordulatok közé sorolható, bár a C-re épülő hangzat nem tartalmazza a bővített szextet, az aiszt. Ez a háromszólamúság viszont közös tercű váltást is megszólaltat a 4. ütem c-moll – H-dúr viszonylatában. A két hangzat között létrejövő nagy szakadék csak fokozza a kifejezés intenzitását. Neomodális harmónifűzés található a 30-32. ütemben, a domináns nónakkordról plagális szekundlépések követik egymást Ré-Dó-Ti. Ehhez hasonló a fríges hatású bővített szext előfordulása, 38-39. ütem, mely a Kodály-domináns szép példája (22. kottapélda).
22. kottapélda
Bárdos a tételben a 18-20. ütemek „Én Jézusom szent vérének” szövegét tartotta a legfontosabb, ezt emelte ki nagyon erősen a divizikkel. A hét szólam nagyon dúsan szól, ráadásul a férfikari négy szólam felrakásában is felhang-erősítő a basszus kvintjeivel, a terc hang a tenor1-ben szól legfelül. Fényt kap ez a szakasz a diézises hangoktól is, a fi-vel a magas Ré-dúr hármas jön létre, amit tovább világít a vele megszólaló szi hang. A létrejövő hangzás különleges disszonáns szín kap az Adúr és a G-bővített együtthangzásától (23. kottapélda).
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 71
23. kottapélda
Az együtt megszólaló hat egymásmelletti hang omega hangzás G-től disz-ig, 4 egészhang, csak utána jön a félhang. Az a basszus fölött megszólaló két jellemző hangköz, a disz bővített kvart és a g kis szeptim az akusztikus skála, a heptatónia secunda254jelzői. A 43. ütemtől induló „boldogok lesztek Nála” zárlati rész szoprán pedálhang alatti harmóniái akár Kodálytól is származhatnának. A tonálisan is értelmezhető hangzatok egymásutánja: S: e-moll - D: c-hyperdúr – T: H-dúr – D: c-hyperdúr – D: A-nónakkord – T: H-dúr, a zene a fríg finálisra a szubtonális hangról érkezik. A szöveg indokolja a zárás fényes magasságát, „boldogok lesztek nála”, a záróakkord hosszas kicsengése megnyugtató hatású. Felbukkan a záró akkordkapcsolat a Felszállott a páva vegyeskar 44-45. ütemében, „a magyar igéknek” szövegnél a Cnónakkordja lép D-dúrra (24. kottapélda).
24. kottapélda
A folytatásban „sírván a Jézus Anyjával” szövegrészénél a szoprán „Jézus” első szótagára eső dé” hangja, a moll kis terc együtt szól az alatta átkötötten zengő H-dúr akkorddal. Ez a dúr-moll hangzás az érzések kettősségét érzékelteti, a szűk oktáv a feszültséget, fájdalmat. A befejező ütemek szoprán pedálhangja alatti „még örültök láttára” ereszkedő természetes moll basszusmenet neomodális harmóniasorral vezet a plagális zárásig: la-moll – Szó-dúr - ti-terckvart - Fa-szekund - re-moll szeptim – La. A súlyos mondanivalójú tétel után felfrissülést hoznak az egyszólamú egyházi dallamok. A Feltámadt Krisztus e napon255népének egyszerű felelgetés nőiférfikaron, és kánonban, a Salve Regina Mária-antifóna gregorián dallam előénekes 254
A tonális rend felbomlását eredményezi a második hétfokúság, mivel a funkciók hatástalanokká válnak többek között a tiszta kvart és tiszta kvint hiányától. 255 „Feltámadt Krisztus e napon.“ Cantus Catholici (1674). In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsanna! (Budapest: Szent István Társulat, 2003):190.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 72
és kar éneke. A Mária-himnusz feldolgozás Lotti Húsvétra című műve. A kottába írt bejegyzés szerint ezt a tételt Bárdos orgonával is játszatta, igen halkan. Népi vallásos hangvétel következik, a Megdicsőült szép kincs256szöveg orgonás feldolgozása. A két versszak hangnemi felépítése a-moll – fisz-moll. Mária mennybe szálla fel257egyházi népének vegyeskari négyszólamú strófikus feldolgozása Sík Sándor szövegét használja fel. A basszus felfelé haladó skálamenettel, a nagy A-tól a c’-ig, szemlélteti a szöveget. Egy A-dúr Alleluja a misztérium ünnepélyes codája, melyben folytatódik az emelkedő irány, szinte végtelenséget nyitva a befejezésnél. Cisz”, d” és fisz” hangokról indul a dallam 4 ütemes egységekben, és hangsúlyos negyedekkel ér a kitartott magasan csengő, ünnepélyes A-dúr záróakkordhoz.258
2.2.7. Patrona Hungariae A misztérium alapeszméje nemzetünk történelmi drámájának oly megértése, mely szerint nem mi választottuk patrónánkul a Boldogságos Szűzet, hanem ő már előbb szeretett s előbb választott ki bennünket arra a nehéz történelmi hivatásra, mely nekünk jutott a Kárpátoktól keretezett Dunamedencében. Szent István országfelajánlásában ezt felismerte.259
A négy részből álló misztériumjáték tagolódása: -
Az elhivatás: 1. Csodaszarvas. 2. Honfoglalás. 3. Országfelajánlás
-
Az első feltámadás: 1. Országsiratás. 2. Béla fogadalma. 3. Margit
-
A második feltámadás: 1. Az első déli angelus. 2. Mohács. 3. Új országfelajánlás
-
Mi lesz velünk?: 1. A harmadik halál. 2. Feltámadunk. I. Az elhivatás. A történet eredet-mondakörünk felidézésével indul: Mária
megbízásából történelmi hivatásuk betöltésére Mihály arkangyal a Kaukázusból a Kárpát-medencébe vezeti Árpád népét, kiket az új hazában a föld, a fű és a víz szellemei köszöntik. Mária a Mária-oltár előtt elfogadja István koronáját, Imrének átnyújtja az égi liliomot. 256
“Megdicsőült szép kincs.” Uo. 295. “Krisztus a mennybe fölmene dallamára.” Uo. 197. 258 “Ennek a művészetnek egészen különös nyelve van: helyenként titokzatosabb, mint a legrébuszosabb líra, helyenként világosabb, mint a mesemondás – közben pedig csodálatos erővel és szépséggel hangzanak fel a régi népénekek és gregorián kórusok, s már nem is tudni, a kórus illusztrálja-e a mozdulatot, vagy megfordítva.” Ujságcikk másolatáról. Pesti Napló. Jn. 259 A Patrona Hungariae szövegkönyvéhez készült bevezető sorokból. DVh. Jn. 257
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 73
A magyar ősiség felidézéséhez Bárdos a legmegfelelőbb hangot a Bartók és Kodály gyűjtésből származó régi stílusú népdalokban találta meg. A kiválasztott dallamokat változatos felelgető éneklésben állította egymás mellé. Az első képben Arany János veretes nyelvezetű szövege alá, Rege a csodaszarvasról:260”Száll a madár ágrul ágra”, illesztett 11 részből álló egységbe fűzött négy népi dallamot d záróhangra.261 A pogány hangot megszakítja a közbeszúrt keresztény zsoltár, Alessandro Scarlatti feldolgozása, Exultate Deo.262A honfoglalási jelenet népi dallamok hangnemileg változatosabb összeállítása. Az első dal a „Földet, füvet, forrásvizet hoztunk, Árpád”, a versszakok kezdőhangjai nagy szekundonként ereszkednek, d-lá után c-lában „Isten küldött, ránk találtál”, és b-lában „Téged várt a fű is, föld is”. A mínusz két kvintes esések a szöveg tartalmi változását mutatják, az elkövetkező nehéz sors előérzetét ábrázolják, de a nagy mélység jelentheti a Kárpátmedence természetéhez való mély kötődést is. A parlando dallamtípusra jellemző nyolcadok az Árpád honfoglalásáról szóló szakaszban augmentáltan négy negyeddé nőnek, a négy ti-ből „véren vetted” négy tá „száz halálon” lesz, a fékeződés figyelemfelkeltő. Ettől kezdve hangszeres átvezetés köti össze a dallamokat. Az új hazába érkezőket a természet hangjai fogadják. A „föld hangja” köszönti Árpádot, a korábbi ereszkedés ellentéteként most versszakonkénti emelkedéssel visszaérünk a kezdő d-lá tonalitásba. A „fű hangja” a hazára találás örömét, az új hon gazdagságát meredek emelkedéssel érzékelteti. A clát a középső Az én lovam Szajkó263váltakozó metrumú dal h-lával264, öt kvinttel, végül a „Föld szívéből nőttem, napsugarat szőttem, mindig terád vártam, mindent neked szántam” szövegű dal még +2 kvinttel, cisz-láig emelik. Összesen 7 kvint a világosodás, a három alaphang a kezdő c kromatikus körülírása, ami a tengelyrendszer265 szerint funkcióban a T – S – D autentikus irányt jelenti. A víz hangja három dallam rondója d-lá és c-lá tonalitásban. A jelenet lezárása az „Árpád, Árpád Urunk lettél” négyszólamú népdalfeldolgozás. A népdal a 260
Arany János: Csaba trilógiája. Az író az elveszettnek vélt magyar eposz pótlására Nemzeti hősköltemény írását tervezte, melyet befejeznie nem sikerült. Arany János összes költeményei II. (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978) 720. 261 Édesanyám rózsafája dallama keretet alkot, az első egységben háromszor hangzik el. Ezt a népdalt Bartók Béla: Magyar népdalok II. (1906-1907) sorozatában már feldolgozta. 262 Alessandro Scarlatti: Exultate Deo (Budapest, Magyar Kórus, 1937) 50. zsoltár. 263 Ezt a népdal Bartók: Magyar népdalok ciklus 4. Dal tételében dolgozta fel. 264 A c-lá és h-lá hangnemváltás a Kodály-dominánst idézi. 265 A tengelyrendszer kidolgozójának könyvéből ismerhető meg: Lendvai Ernő: Bartók és Kodály harmóniavilága. (1975: Budapest, Zeneműkiadó): 7.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 74
szoprán és a basszus között megoszlik. Megismételődik a harmadik és negyedik sor, a szoprán kvinttel magasabban énekel. Az „őrízze az örökséged!” szavakkal felfelé lépő dúrhármas mixtúra kirí a lá-pentaton dallam és moll színezetű környetből, nyomatékosítja a felszólítást. A ré-moll szeptim – lá-orgánummal plagális a befejezés. Az Országfelajánlás egy nagy háromtagúság, melynek kerete is visszatéréses forma, témaként felhasznált dallamait Bárdos egyházi népénekekből266 meríti.267 A tökéletes, hármas lüktetésű neomodális zene „ünnepélyes lendülettel” indítja a jelenetet. Ad libitum 8 ütemes orgona/zongora előjáték szubtonális kétkvintes fordulata (Dó - Tá ingamozgás), IV. fokú D-tredecim akkord félzárlata vezet plagális lépéssel a férfikar fényes A-dúr belépéséhez. István ünneplését követi az Imréhez szóló könyörgés, az e-moll középrész a Szent Imre herceg népének.268 Az unisono dallam a „könyörögj érettünk” szövegnél kétszer kánonra vált, harmadszor újból egy hangban találkozva szólal meg. A visszatérés különlegessége az egy versszak után váratlanul megszólaló Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga269népének részlete. Új epizód, vagy a kidolgozás új zenei anyaga lehetne a hagyományos formák között. Figyelemfelkeltő az unisono betoldás pontozott fél értékekre augmentált alakja. Mintha mi sem történt volna, folytatódik a lendületes ünneplés a harsány magas fekvésű A-dúr zárásig. A trió rész az Ó dicsőséges Asszonyság című Mária-ének270, négyszólamú strófikus vegyeskari feldolgozás G-dúrban. A kottakép maga is hasonlít Josquin des Pres Ave vera virginitas271motettájára, a háromszor ismételt kezdőhang, a feldolgozott sorszerkezetes dallam hármas metruma, az énekkari faktúra, az együtthangzásban a konszonáns hármasok, a befejezésben coda komponálása mind megegyező elemek. Bárdos a kölcsönvett dallamot a szopránba, míg a németalföldi mester a tenorba helyezte el. A partitúrában színpadi jelenet leírása következik, utalás található a folyamatos harangszóra.
266
Magyarok fénye. XVII. századi énekeskönyveinkből. 1938: Budapest, Magyar kórus. Akár egy triós formában két menüett, itt visszatéréses formában két népének-feldolgozás követi egymást. 268 Dal a Lyra Coelestis-ből (1695). In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsánna! (Budapest, Szent István Társulat, 2003.): 429. 269 Dőri kéziratos dallama (1763). In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsánna! (Budapest, Szent István Társulat, 2003.): 424. 270 Kisdi: Cantus Catholici (1651) In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsánna! (Budapest, Szent István Társulat, 2003.): 293. 271 Először a Magyar Kórus kottakiadónál 1943-ban megjelent kötetből, Ezer év kórusa. Szek. Forrai Miklós (Budapest: Zeneműkiadó, 1976): 34. 267
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 75
II. Az első feltámadás. Megjelennek a tatárok elől menekülő magyarok és királyuk. Béla népe megmentésére reményt kap Máriától, felajánlása Margit szent életszolgálatra nevelése, lánya élete lesz az ország feltámadásának ára. Bárdos dallamai erőteljes kifejezőerővel jelenítik meg a nép indulatát az Országsiratásban. „Jaj néked itt, ha a bűn az Istened!” Az eddigi dallamokhoz képest egészen új ez a hang. (25. kottapélda).
25. kottapélda
A sötét tónus, a mély fekvés, az ugrásokat és sok disszonáns lépést tartalmazó dallam lehangoltságot fejez ki és szögletes durvaságot. A nagy szeptim, bővített kvart, az ereszkedő dallamok síró motívumként hatnak. A többszólamú helyeken szekund-disszonanciák szólalnak meg prímből elmozduló szólamok oldalmozgásával (26. kottapélda).
26. kottapélda
Az ország siratói, férfiak és nők külön-külön és együtt is változatos elosztású csoportokban fájdalmas, bő kvarttal magyarosított, kis és nagy szextes, kis szeptimes mollban énekelnek zömmel
egy szólamban,
néha,
különösen zárlatoknál
többszólamúságra szétnyílva. Az első négy szólamú záradék egy akusztikus kvarttal és szeptimmel, de moll terccel színezett hangzatról, ami egy Trisztán-akkord, érkezik bővített nónakkord-megfordításra, vagy orgonapontos bő-kvintes Szó akkordra, önállósodó disszonanciára, tonalitás nélküli megszakításra. (27. kottapélda).
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 76
27. kottapélda
A 16. ütemtől „Ó, jaj” rész jellemző hangzata a ti-szeptim, c-moll szerint IV. fokra építve, cesz helyett az enharmónikus h-val kottázva, a Trisztán-akkord, mely kiválóan alkalmas bizonytalanság kifejezésére, mert maga is lebegő hangzású, a hozzá illesztett váltóhangjaival, vezetőhangjaival bármerre tovább oldható, kiszámíthatatlan. Ráadásul ez a pár ütem egységet zár le, és a feloldatlan, megszakított folyamat megállása még exponáltabbá teszi a kérdőjeleket. (28. kottapélda).
28. kottapélda
„Különböző hangcsoportok esetleg szólók”272 éneke magyar siratómotívumokat használ fel. Jellemzőik az énekbeszéd-ritmus, a néhány hangos ereszkedő dallamegység, a pentaton nagy szekundból és kis tercből álló lá-szó-mi tritonja két rendszerben, az ősi kvintváltó népdalok szerkezeti formájában szólalnak meg, és (29. kottapélda).
29. kottapélda 272
Bejegyzés a kottából.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 77
Az előjegyzés nélküli „csak itt sírunk panaszolunk koporsód fájánál” rész életérzését hirtelen fordulat követi, a szöveg múlt időbe kerül, így beszéli el a történteket. A tragikus események múlttá válása a zenei váltásban a remény lehetőségét villantja föl: női szóló énekli gyorsabb, izgatott tempóban a „holtan ott feküdtél, zöld pázsiton háromszínű ékes halott lettél szöveget.” A tonalitás két kvintet emelkedik a h-lá pentatonra, de a hármas tagolódás rendje szerint itt is visszatér az előjegyzés nélküli rendszer. A szakasz é hangú recitálása mi-pentaton befejezés. A sirató tételt a Fiam Jézus zárja le, elemzése a Mária misztériumban található.273 Béla fogadalma színpadi jelenetéhez a zenei kíséret bizánci és tatár dallamok felhasználásával készült. A jelenet szereplői: Béla, Mária, égi hang, angyalok hangja és a kórus, nők-férfiak-mind. A színpadon megjelenő különböző mozdulatkórusokat a hozzájuk kapcsoló éneklő kórusok szólaltatják meg. Szűz Mária jelenésekor az ég, az angyalok és a nép hangja mondja el - g-fríg, a-fríg és a-eol zárású egységekben az ország megmentésének lehetőségét, az áldva induló élet ígéretét. A nők és férfiak éneke háromszor is megszakad mindenki közbeszólásakor, „vedd a gyermeket!” Kétszer mi, harmadszor dó hangot ír körül a motívum F-dóban, G-dóban, végül Cdóban, egy szubdomináns-domináns-tonika zárlati rendben. Ogotáj kán ravatalánál a férfikar 5/8-os metrumú ismétlődést tartalmazó nyolc ütemes egységet énekel a basszus orgonapontos ritmusú osztinátója fölött. Szögi Endre: Zengj szívem dalt274 négyszólamú vegyeskara zárja a jelenetet. A Margit jelenet kölcsönvett tételeket használ föl. Michael Praetorius magyar szövegű Éber légy! Motettáját a férfiak éneklik. A Strassburgi kézíratból származó ddór kétszólamú Ave Mariát női hangok adják elő. Adam Gumpelzheimer Cantate Domino kétszólamú fisz-eol kánonja zárja a jelenetet. III. A második feltámadás. Hálaadás hangzik fel a magyarok törökökkel vívott, a kereszténységet a fenyegető iszlám uralomtól megvédő hősies győztes csatájáért, Nándorfehérvárért. Kezdetéhez Bárdos „Ó dicsőséges Asszonyság, Az Úr Angyala (recitálás)” bejegyzése található Halmos László Magnificatja275 előtt. Hangszeres bevezető után a sebesültek és gondozóik litániával, könyörgéssel
273
Lásd 69. oldal. Szegedi: Cantus Catholici dallam feldolgozása. 1674. Lapkotta. J.n. 275 Lapkotta j.n. Magnificat: Lukács 1,47-55, az őskereszténységtől az egyház hálaadó éneke. 274
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 78
fordulnak Szűz Máriához. Ebben a szakaszban szöveg-beszúrásaival hatásosabbá teszi a jelenetet a responzóriumot éneklőkhöz csatlakozó szavalókórus: „Mária! Látod ezt a halálmezőt? Haldokló fiaidat hallod-e, Nagyasszony?”. A négy négyszólamúvá komponált záradékot tartalmazó jelenetet egy négyszólamú Máriához szóló imádság zár le. A g-moll rendszerben a Mária és a Szűz szót Bárdos sűrű disszonanciával komponálta meg, az egymást érő súrlódások sokszor feloldatlanul maradnak. Hyperdúr, szűkített négyes, bőhármas, domináns szeptim és domináns nónakkord, ti-szeptim, mixtúrás dúr-hármasok, négyeshangzat-menetek tükrözik a könyörgők szenvedését, a feloldódás, a megoldás nehézségét. A megjelenő Máriát is könnyekre fakasztja a fájdalom, tépett országzászlónkat keresztre feszített fia lábaihoz teszi, a hívek irgalomért esedeznek. Az Ó dicsőséges Asszonyság rész után Lipót orgona elő- és utójátéka közötti imájában276 újból felajánlja a koronát Máriának. A próza után Nyújtsd ki mennyből egyházi népének277variált strófikus vegyeskari feldolgozása zárja a képet. Szólamszámban és kombinációban változatos a tétel, akár Bartók egyneműkaraiban, nagyon árnyaltak a beírt tempójelzések, melyek a szöveg és az érzelmi mondanivalót követik. A leglassabb a 63-as metrumú „és ha majdan elközeleg válásunk” szakasz, a leggyorsabb rész a 144-es tempóban a disszonanciában gazdag egység ismétlődése a „Mária, Mária, Szűz Anya” szavaknál. G-eol vezetőhang nélküli modális zárása a Szó-dúr – lá-moll fordulatot háromszor megismétli a felső szólam pedálhangja alatt. A történetben a nagy szenvedések láttán Mária Buda visszavétele után Lipóttól újból elfogadja a koronát. IV. Mi lesz velünk? A népies vallásosság hangja tér vissza A harmadik halál alcímet viselő befejező rész indulása. Az Adjunk az Úrnak csendes imádást válaszolgató szakasza keretet ad a tételkezdésnek, egyben a nagy zárórésznek is. A kétszólamú betoldás, mely kánonszerű imitálás, témáját közvetlen előzményéből meríti. A visszatérő szakasz reménytelenséget fest, a szavalókórus bekiabálásai megszakítják a zenei folyamatosságot, egyre nagyobb szünetekre kényszerítik azt, végül a szöveg „Adjunk az Úr-„ befejezetlenül marad, majd a néhány szövegtelen elnyújtott énekhang is abbamarad, a zene is megszakad. A bekiabálások viszont
276
Történelmi szöveg. Utalás rá a DVh. Jn. A dallam forrása: Bogisich: Őseink buzgósága (1888) - Kovács Márk. In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsánna! (Budapest, Szent István Társulat, 2003) 291. Nyújtsd ki mennyből. Budapest: Magyar Kórus, 1936. 277
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 79
felerősödnek: „Nincs Isten! Ne higyj! Ne adj!” Beírás: „Pokoli zsivaj, gúnykacaj, ordítozás. Mennydörgés, villámlás.” A viharjelenetben278az erősödő lárma mellé elfogyó zenét komponált Bárdos,279mintha a természeti erők kerekednének felül.280 Az elkeseredett magyarok régi királyukhoz, Istvánhoz fordulnak, ezt Bárdos az Ah, hol vagy magyarok korálszerű egyneműkari feldolgozásában fogalmazza meg 4 szólamban . Az Adjunk az Úrnak csendes imádást nagy szekunddal mélyebb visszatérésekor gazdagabbá válik formában, szólamszámban, a sorvégek díszítő melizmákkal bővülnek. A hajlékony dallamok után ellentétként szinte durván kopognak a „csak benne, csak benne, hogy csak benne” negyedei monoton felelgetős ismétléssel, végül egy szólamban mondják ki a magas fekvésű f-ről nők és férfiak együtt a lényeget: „benne higgyünk, benne reméljünk!” A dallam pentaton, magyar: szó-mi-do-ré-lá.
Számomra
ez
üzenet,
ősi
hagyományunkat
megtartva,
történelmünkhöz hűen kell jövőnkbe tekintenünk. Ez lesz feltámadásunk záloga. Mária magához öleli a csonka országot, az újraéledő Szent Erőktől bátorságot, bizalmat, örömöt kap a magyar ifjúság, törhetetlen reménnyel a feltámadást énekli. A misztériumjáték Bárdos feldolgozással, Pázmány Péter himnuszával281ér véget, „Ó, dicsőséges, ó ékességes.” A felhasznált 1-5. és 15. versszakok közül csak az első kettő hozza a dallamot eredeti formájában, a többi versszakban témaként kezeli azt. A hagyományos formaalkotás elemei közül találunk bevezetést, átvezetést, páratlan-páros-páratlan metrumváltást, modulációt. A hangnemi rend a tartalom függvényében alakul. A-eol az egyszólamú bevezető és két strófa. A 40. ütemnél „Bölcs Salamonnál zeng neked a hangzat” utolsó szava az eszményi szépségű középkori tökéletes konszonanciával, képletesen a hang tökéletes tisztaságával szólal meg. Ezt a tökéletes tisztaságot díszíti a folytatás. Ré-moll szext után visszatér a mi-orgánum, mint egy gótikus fríg zárlatban, a tenor orgonapontot tart a nőikari melizmás kvartmenet alatt (30. kottapélda).
278
Az égi háborút más művekben energikus, mozgalmas zenével, nagy ambitusú kórusszólamok fúgájával jelenítik meg. Példák: Bach Máté passió Sind Blitze, sind Donner, és Haydn A Teremtés Verzweiflung Wut und Schrecken kórusfúgái. 279 Nem tudni, hogy Dienes Valéria javaslata alapján, Bárdos elképzelése szerint, vagy közös elhatárotásból alakították ki így a jelenetet. 280 Magyarországon a vihar széttörte a Hit, Szeretet, Béke harmónikus egységét, a sátáni erők, melyek Háborút, Forradalommat, Istentagadást hoztak, letépték Nagy Magyarország egy részét. A Dienes szövegben megfogalmazódik a hazáért való aggódás, a megoldásban a hitnek nagy szerepet tulajdonít. 281 A dallam forrása:Kisdi: Cantus Catholici (1651) – Pázmány Péter után. In: szerk. Bárdos Lajos és Werner Alajos: Hozsánna! (Budapest, Szent István Társulat, 2003) 294.
A DIENES-BÁRDOS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK 80
30. kottapélda
A zárlatot dominánsnak értelmezve maggiore folytatódik a „menny királynője” szakasz A-ionban, fényességben. A szakasz modális fordulata Dó-dúr utáni szó-moll
furcsa, az autentikus visszalépésében még erősebb vezetőhang-
nélkülisége miatt. Ez a Ta-dúr szerepe is, és strófazáró plagális lépés is a hangzatok kapcsolatából az uralkodó autentikus irányt tünteti el. A magasság után az egészen más, a földi világ következik: -4 kvinttel d-eolban a „hajnal nyílása éltünk világa” páros metrumú, monoton hangismétléseket tartalmaz, negyedről fél értékre lefékeződik a ritmika. A férfikar nagy ívben összefogva nyugodt, felekre nyújtott hangjain tercben recitálva mondja a szöveget. Ehhez kontrasztál négy ütem múlva a diminuáltan nyolcadokban mozgó nőikar izgatott motívuma nyolcad szünetes súlytalan kezdéssel, ütemenkénti újraindulással. Szimbolikusan az égi és földi világ különbözőségét jelenítik meg. Ez a szakasz szólamcserével is elhangzik. Az Aionhoz és zenei anyagához visszatérve még kétszer megszólal a kezdet a „Menny ékessége” és a „Fény a sötétben” szövegekkel befejezésként. A 11 ütemes coda basszus orgonapontra épülő Amen, a szoprán emelkedő dallama harmadik nekiindulásával éri el csúcspontját, a darab legmagasabb hangját, az a”-t, hogy aláhajolva a basszussal fényes dúr hármassal várja a középszólamok mozgásának megszűnését. Ez a poétikus befejezés Kodály szöveg nélküli, különlegesen harmonizált vegyeskari lezárásait idézi. A számomra két legszebb példát említem. A Bodrogh Pál versre írt Siratóének2821947-ben, a Szép könyörgés2831953-ban íródott, Bárdos művét követően. Az összevetés így sem érdektelen, mert tanár és tanítványa szinte egy zenei nyelvet beszélnek, adott helyen egymástól függetlenül is választhattak hasonló megoldásokat. Egy mű ihletett, az egész darabot megkoronázó befejezése érdemli
282 283
Kodály Zoltán: Vegyeskarok. (Budapest, Zeneműkiadó, 1972) 45. Uo. 66.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 81
talán a legnagyobb figyelmet, ez adja a végső benyomást, ezért érezheti a zenehallgató emlékezetesen mívesnek egy-egy mű zárását.
AZ ALEXIUS-SZVIT 82
3. Az Alexius-szvit 3.1. Szent Elek Jellemre, elvekhez való ragaszkodásra, igazság szerinti döntésre volt szükség 1918-ban, amikor Sík Sándor284megírta misztériumát, az Alexiuszt.285 A világháború, az „őszirózsás forradalom” a hozzá vezető eseményekkel, évtizedes politikaigazdasági kudarcok, nemzeti és társadalmi katasztrófák után a nemzethez való tartozás érzésére, az elvek vállalásának merészségére és kitartásra nagy szükség volt. A tanító-pap magyar jövő iránti felelősségérzete az ifjúság nevelésében célként az erős hit, hivatástudattal és meggyőződéssel felvértezett céltudatosan jellemes személyiség, az együtt-érző igaz hazaszeretet eszményét tűzte ki. Az aszkéta életet vállaló Szent Elek története ezekre lehetett erkölcsi példázat. Az író a szűkszavú legendát a nagy drámai koncepciók hivatott mestereként gazdag képzelettel, a túláradó érzések gazdagságával fogalmazta meg. A perzsa keresztényüldözés korából a vértanúk és hittérítők élettörténeteit a Szír Martirológiumból286, a III. századi szír történetírás legrégibb emlékéből ismerhetjük meg. Közülük a Rabbula püspök esetét bemutató írás az egyik legsikerültebb, mely
284
Sík Sándor (1889-1963): piarista pap, költő, műfordító, irodalomtörténeti és egyházi író, a vallásos magyar líra 20. századi egyik legjelentősebbike. szerk. Benedek Marcell: Magyar Irodalmi Lexikion. (Budapest: Akadémiai Kiadó,1965): 57 285 Elek: a középkortól különváltan három alakban létező név eredete: Alexandros (Sándor) rövidebb formája – a Nagy jelzővel illetett Sándor becéződött formája -, görögül Alexios, latinosan: Alexius, szentjét az ókori, római fiatalember legendákban megőrzött szentségében találta meg. Az ifjú esküvője napján váratlanul eltűnt az aventinusi házból, Keletre bujdokolt remetének, ahonnan tizenhét év után inkognitóban visszatérve házuk lépcsője alatt húzódott meg. Folyton hallotta az Égi jelzést: „Föl ne törd a titok-zárat, vezekelned kell”. Így érte halála, a harangok húzatlan megkondultak, teste illatozott, fénylett, kilétét kezében lévő levélből tudták meg. A Cserhát dombjai közt, Szarvasgede barokk kápolnájában a Velics család kegyúrjától adományba kapott legendás Mária-képet őriztek, példája a római Szent Elekről beszélő Boldogasszonykép: az edessai templom őrének szól a Boldogasszony, hogy hozza be az ifjút, Isten emberét az egyházba. A mezopotámiából ismeretlen koldusként megtért fiú a képet magával hozta a patricius szülők házába, az aventinusi görög s bencés kolostor elődébe. A Madonnát ábrázoló kegykép másolatának egyike Nagyszombaton 1708-ban könnyezett, ennek másolata került Nógrádba. Győrffy György szerint Abony-Szentkirályon volt az a királyi lak a Szent Elek kápolnával, amely Sanctus Alexius patrociniumával Róma-aventinusi kapcsolatokra utal, ahol Szent István király utolsó napjait tölthette. Tóth Sándor: Isten rejtekén. Alexius. Új Ember. LVI. évf. 29. 2000. július 16. (2712.) 286 Szír nyelv: az arámi nyelvtörzs semita nyelvekhez tartozó ága, Nyugat-Mezopotámia Edessza tartományának dialektusa. Keresztény teológiai művekből gazdag irodalma keletkezett az első századokban, a IV. század közepétől virágzott. A középkorban elterjedt legendák eredetileg szír könyvekből származnak.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 83
első írásos emléke az iszlám és nyugat-európai feldolgozásban is ismert legendának, mely Isten egy kiválasztottjának történetéről szól. Egy gazdag római család fia esküvője napján elhagyta otthonát, szent ember hírében
Edesszában287lemondásban,
imádságban
élt,
halála
után
szentként
emlegették, sírját felnyittatva Rabbula holttestét nem, csak rongyait találták meg. A feltámadt szent visszatérve apja római házába, inkognitóban élt a rabszolgákkal, kilétét apja is csak halála után tudta meg. A szír történet nyugati változata a Szent Alexiusz288legenda,289 megőrzője a Jacobus de Voragine által összeállított Legenda aurea.290 A magyar nyelvű Érdy-kódex szerzetes írója karthauzi világképéhez nagyon közelállónak érezhette a római ifjú történetét, aki hitbéli megerősödéséért fényűző életét aszkétaságra, nélkülözésre cserélte fel, a zarándokok közt vándor-koldusként érkezett az Eufrátesz-Tigris medence291akkor épp virágzó városába, Edesszába292, itt találta meg az új életfelfogásához leginkább illő szellemiséget. A remeték életét élte, lemondott a földi javakról, segítette másokhitéletben való elmélyülését. Élete
287
Edessza a bibliai Úr, ma Şanlıurfát, a próféták városa, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője. Ábrahám és Jób vélt szülőhelye, ahol szinte minden próféta megfordult Jézus kivételével, aki arcképével ékesített leplét (Torinói lepel) küldte ide. Az ősi keresztény múltú városban arám dialektusban alakult ki a szír irodalom, alapítója, legjelentősebb képviselője Szent Efrém, a sziklabarlangban élt 4. századi remete, a keresztényeik elnevezésében a ,,Szentlélek hárfája''. A Szentírást tanulmányozta, tanította, bibliaiskolát alapított, aszketikus műveket írt (szentírásmagyarázatok, ünnepi beszédek, imaköltemények, népénekek) a hit védelmére, az igazhitűek oktatására, az istentisztelet ékesítésére. 288 Alexiusz (görög: Elek): védő, Isten igéjében nagyon erőteljes. 289 Szent Alexius: szegények, betegek, lelkileg elesettek patrónusa, karitatív Alexiánus Szerzetes Rend alakult a középkorban példája követésére. In. Clemens Jöckle: Lexikon der Heiligen. szerk. Zala Mária: Szentek lexikona. (1994: Barcelona, Cronion S. A.) 80. 290 Jacobus de Voragine (1229-1298), a legendák nagy összefoglalója, a Legenda aurea összeállítója, művét a középkor valamennyi nyelvére lefordították. A dominikánus-rend tudományos elhivatottságát, népiességével a kolduló rendek szociális oldalát mutatta be. Évszázadokon át tartott népszerűsége, a nép ízlése szerinti természetes báj, üdeség egyszerű eszközeivel váratlan csodákban bővelkedő szép történetei az isteni hatalmat, a szentjei iránti mennyei jóindulatot mutatták be. Szerb Antal: A világirodalom története.( Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1973): 184. A Szent Elek történetet magyar nyelven megőriző kódexek: Kazinczy, Lobkowitz, Nádor, Peer, Tihanyi és az Érdy-kódex (1524–1527), a magyar nyelvű prédikációk és legendák leggazdagabb gyűjteménye (kéthasábosan teleírt 660 lap). Írója a lövöldi kolostor délvidéki származású dúsgazdag prokurátora (sáfárja - szolgája), a Karthauzi Névtelen, a latin egyházi irodalom eredményeinek összegzője és a magyar nyelvű kolostori irodalom önálló rangra emelője. A kódex latin nyelvű előszavában a Mohács körüli időben fogalmazza meg a török pusztítás, az eretnekség után diadalmasan terjedő lutheri reformáció miatti aggodalmait. Belátja, hogy a latin nyelv lejárt, a gyűlölt ellenfél eszközét, a magyar nyelvre való áttérést szorgalmazza. 291 Mezopotámia „a folyók közötti ország”. A „civilizáció bölcsője” elnevezést a világ legősibb írásformájáért, az Urukért kaphatta. 292 A Krisztus-követők számára a város az Ábrahámhoz szóló üzenet jelképe: hagyjuk az élet mulandó dolgait, Isten ígéreteit szem előtt tartva Igéje által a hitben menjünk előre.
AZ ALEXIUS-SZVIT 84
utolsó 17 évét inkognitóban az apai házban töltötte, halottként fényt árasztott, kilétére csodás gyógyulások hívták fel a figyelmet. A 20. században a pap-író Sík Sándor képzeletét megragadta a középkori Szent Elek történet, a legenda drámai témáját feldolgozó misztériuma293lett első komoly színműve.294 A szöveg felhasználásával, Bárdos kísérőzenéjével295 rádióhangjáték készült az önzetlen áldozatvállalást, segítőkészséget példázó szent életéről. A zenei anyagból a zeneszerző egy önállóan is előadható szvitet állított össze narrátorra, énekes szólistákra, vegyeskarra és zenekarra. Ezt a koncerttermi változatot a Zeneakadémián mutatták be Bárdos vezényletével.
3.2. Felépítés A történet megértését segítő narrátor szűkszavúan mondja el a legfontosabb tudnivalókat. A mű 11 egysége Kovács Sándor értelmezése szerint négy tömbre tagolódik296, akár egy szimfónia négy tételre: 1. tömb:
Bevezető A fűszál, a tölgy és a leányok éneke Helena éneke
2. tömb:
Zarándokok éneke Salve Regina
3. tömb:
Az ivóban Aspasia
4. tömb:
Sirató A magasságok énekelnek Zsoltár, Te Deum
293
A szűkszavú legendát „dús képzelettel és szíve túláradó érzésének pazar gazdagságával káprázatosan ragyogó köntösbe öltöztette” az író. Műkedvelők előadásában többször is színre került a mű, a Szent prédikációja jelenet aratta a legnagyobb sikert. Katholikus Szemle. 1919: Budapest. 280282. 294 Sík Sándornak egy lírai-drámája is készült ünnepi-játéknak, az Advent című „emberi hangon” írt oratórium, mely újszerű kísérlet volt a modern szavalókórus felhasználására. A budapesti Operaházban egy 150 tagú szavalókar a Palesztina-kórussal, a szóló szerepekben a Nemzeti Színház művészeivel adták elő. Sík Sándor: Az én utam. Pásztortűz. 17. 1931: Kolozsvár. 3-4. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, virtuális emlékszoba: http://archivum.piar.hu/siksandor/eletut/oneletrajzok/azenutam.htm 295 Bárdos a 20-as években operát írt erre a történetre, melynek a rádióhoz benyújtott eredeti és egyetlen példánya sajnos megsemmisült 1956-ban. 296 Kovács Sándor szerintem találó megállapítása alapján. Kovács Sándor: Bárdos Lajos: Alexius-szvit. Bartók Béla – Orbán György – Bárdos Lajos című CD mellékletében. (Budapest: Allegro, 1999): 5-6.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 85
A mű gazdag előadói apparátusában a zenekar összetétele 2-2 fafúvós szólam, 4 kürt, 2 trombita, 3 harsona, ütősök, melyekhez cseleszta, hárfa és zongora is kapcsolódik, valamint vegyeskar három női és egy férfi szólistával. I. 1. Bevezető. A narrátor kezdő, időben-térben a műre hangoló szavai a hallgatót az antik Bizáncba vezetik, ahol a címszereplő családjával fényűző életet él, esküvőjére készül. A misztérium indulása ünnepélyes zenekari Bevezető (Molto appassionato, Allegretto, Molto appassionato) visszatéréses formában, váltakozó metrummal (2/4, 3/4, 4/4). A nyitó egységben fokozással, a háromszori indulás egyre nagyobb apparátusával születik meg a fényesen, ünnepélyesen zengő zenekari hangzás, mely az operanyitányok hangvételét idézi. Az archaikus hangvételű kezdés felidézi a Te Deum laudamus kora keresztény hálaadó gregorián himnusz297 kezdő motívumát (31. kottapélda),
31. kottapélda
hogy szinte az egész darab mottója legyen, hogy pentaton fogantatású hangzásvilágával
a
keresztény
európaiság
mellé
állítsa
a
magyar
ősi
népzenehagyomány névjegyét. A harmóniák is a pentaton jellemző hangközeiből épülnek,
nagy
szekundból,
kis
tercből,
kvartból,
kvintláncként
felírható
hangkészlettel (32. kottapélda).
32. kottapélda
A kölcsönvett tripodikus dallam melodikus két ütemét tartott hang zárja. Első vonóskari megszólalása unisono, ehhez másodjára fafúvósok, harmadjára rézfúvósok 297
A 4. századra, egyes részeiben a vértanúk korára visszavezethető, latin nyelvű magasztaló és hálaadó liturgikus ének - 29 verssoros próza - a Szentháromság tiszteletére íródott. Keletkezését összefüggésbe hozzák 387 húsvétjával: Szent Ágoston Milánóban megkeresztelkedett Szent Ambrusnál.
AZ ALEXIUS-SZVIT 86
is csatlakoznak. A gazdagodó felrakás mellett a harmadszori megszólalás hat ütemessé bővül, a timpanival a már teljes zenekar hangzása színpompás hangszerelésével természetességet, gondtalan derűt áraszt (33. kottapélda).
33. kottapélda
A tetraton hangkészletű dallamhoz a harmadik ütemekben eleinte pentatonhangzatok kapcsolódnak, de a bővülésben - 9-13. ütemek – a hétfokúvá kiegészülő dallamhoz dúsabb hangzások csatlakoznak, előfordul disszonáns 7-es, 9-es és 11-es akkord is, a záróhangzat kvintekből összeállítható öthangúság, ré-pentaton. (34. kottapélda).
34. kottapélda
A hangsúlyosan szenvedélyes melodikájú első szakasz kontrasztja a piano, táncos,
könnyed
középrész.
Sorszerkezetes,
mixolíd
dallama
régi
stílusú
népdalainkhoz hasonlóan két rendszerű, dó és szó hexachord hangkészletű 8 5 5 kadenciarenddel. Első két sorát fafúvók helyenként tercelve, a mélyebbeket a vonóskar unisonoban adja elő mindkét egység ismétlésével. A kíséret játékos, asszimetrikusan tetrapodikus. A váltakozó metrum három 2/4-es ütemében akkordokban pulzáló nyolcadok vannak nyolcad szünet utáni hangsúlytalan kezdéssel, a negyedik ütem 3/4-es, hangsúlyos negyedei vonóskari pizzicatoval, ütőkkel, hárfával megerősítve adnak ritmikus alapot. Az osztinátó hatású kíséretben a metrumváltás szerint harmóniai ingamozgás van. A teljes diatoniát felölelő dtredecimet váltja a G-pentaton hangzat (35. kottapélda).
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 87
35. kottapélda
G-orgonapont fölött üres kvintes duda-hangzású kilenc ütem vezet a szabályos visszatéréshez. I. 2. A fűszál, a tölgy és a leányok éneke.298 Alexiust édesapja a császárhoz küldi, útközben a természet hangjaira, a lányok énekére lesz figyelmes. A zeneszerzőnek alkalma nyílik pasztorális hangvétel megfogalmazására, hangfestő eszközök használatára. A kezdet “gyengéden csábító” zenéjét különösen a hegedűk ringatózó 12/8-ával Kovács Sándort a Parsifal virágokká vált csodaszép lányainak érzéki énekére, a viráglányok hajladozására emlékezteti.299 A Grál mondakörhöz kapcsolódó történet is szimbolikus. A cél, a titok, az emberré válás felé visz Parsifal vándorútja, de a szent dárda megszerzéséhez, a Grálnak, az élet misztériumának őrzéséhez csak akkor juthat, ha arra méltóvá válik. A viráglányok érzéki csábításának kísértését, az első próbát kiállva teszi meg első lépését az erkölcsi magaslatok felé. A világi hívságokról való lemondás vállalása állítja egymás mellé a két mű főszereplőjét, Alexiuszt és Parsifalt. Programzenei hangfestések igazi 20. századi polifón szövődéke kelti életre a természet megszemélyesített élőlényeit. A sordínós hegedűk 12/8-os hajladozása a kis-szekund mixtúrás lépésekkel a keskeny, éles szélű, hajladozó füvet300 kelti életre. A cseleszta tercrokon fordulatai, a cisz-kvartszext - bé- kvartszext negyedenként váltakoznak a 4/4-ben (36. kottapélda).
298
A Sík Sándor drámában az Alexiust megszólító élőlényekből választott Bárdos, kimaradtak az állatok – gyík, hangyák, sánta nyúl, agár - , bokrok, erdei virágok, a Nap. 299 Kovács Sándor: Bárdos Lajos: Alexius-szvit. Bartók Béla – Orbán György – Bárdos Lajos című CD mellékletében. (Budapest: Allegro, 1999): 5-6. 300 Az Ószövetségben a friss, sarjadó fű az igazak újjáéledésére utal (Iz 66,14). Az alacsony, lágyszárú, keskeny levelű növény az alázatosság, az alárendeltség, a szerény észrevehetetlenség szimbóluma. Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#f. 2011. augusztus 13.
AZ ALEXIUS-SZVIT 88
36. kottapélda
É-kvartszexttel kiegészülnek a tengely-harmóniák az 5. ütemtől. A brácsáé a legmozgékonyabb dallam, e-t körülíró képlete ri-mi-fá ternóval301 indul (37. kottapélda).
37. kottapélda
A kvartszext-megfordítások lebegő hangzásához csatlakozik a 3. ütemtől a klarinét cesz-bé-asz-g hangkészletű bánatos motívuma (38. kottapélda).
38. kottapélda
A tölgy302három kétütemes egységében kürtök-harsonák és a brácsa negyed és fél értékei kvart-melodikát szólaltatnak meg a nagybőgő H orgonapontja fölött. (39. kottapélda).
39. kottapélda
A hegedűk folytatják a cisz-kvartszext bé-kvartszext ingát trillával díszítve 4/4-ben. Az akkordikus vázat a fuvola-klarinét akusztikus-hexachord303mixtúrás
301
A magyaros bö-szekundos skálák szelete ez a kromatikus trichord. A tölgy: romolhatatlannak vélt kemény fája révén lett a nagyság, a rendíthetetlen erő, a kitartás és a halhatatlanság jelképévé. A keresztény művészet lexikona. (1986: Budapest, Corvina) 306. 303 Az akusztikus skála hat hangos részlete, mely tartalmazza a bőIV és k7 jellemző hangközöket. 302
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 89
kvintolái oldják. A szél304vonós glissandóval - hegedűk decima, brácsa oktáv ambitusban – negyedenként „fúj”, ezt aprózzák különböző értékeikkel a fúvós szólamok. Sejtelmes hangzást ad a szordínós kürtök tartott szekund-disszonanciája, a dús kromatikus mozgás a fuvolák tizenhatod-trioláiban, a klarinét tizenhatodkvintoláiban, a fagott szünettel tagolt törpe-tonalitású kromatikus tizenhatodjaiban. A négy ütemes egység végén a fafúvók apró mozgása lefelé haladó kromatikával egy ütemen át vezet A leányok énekéhez. A két ütemes bevezetésben a hárfa, zongora és mélyvonósok szinkópáló félkottái adják a szakasz metrikus alapját, a fuvola d-e szekund-lépése dallamilag készíti elő a nőikar énekét. Az Andantinoban leginkább lépő elemekből építkezik a melódia, mely a dallami ugrásokat mindig kitöltő szekundokkal teszi kiegyensúlyozottá, a reneszánsz dallamalkotást követve. Az egyszerű elemekből -
felfelé lépő dallam, lefelé kvart ugrás – organikusan,
ismétlődéssel, modális szekvenciával, tükörfordítással épül tovább a dallam, mely d’ kezdőhangjáról az esz”csúcspontjáig az aranymetszés területén jut el. A kíséretben a szinkópálós-félkottás anyag folytatódik hárfán, zongorán, brácsán, csellón, a d-e inga a zongorán és megszakítottan a fuvolán, melyhez az 5. ütemtől mixtúrás menettel kapcsolódnak a szordinált vonósok. Az unisono, két ütemes egységekre tagolódó dallam
diatonikusan
indul,
a
folytatásban
megjelenő
alterációk
vokális
ihletettségűek, a dallam haladásától függően emeltek vagy leszállítottak, a könnyebb énekelhetőség miatt a kis lépéseknek van elsőbbsége. Például torculus esetén d-esz-d, porrectusban a-gisz-a, flexaban asz-g hangok színezik a dallamot polimodálisan, az eredeti tonalitásból kilépve. A tétel befejezésében ereszkedőek a kvartok, a két plagális lépés utáni álzárlat érdekes színkombinációt hoz, ti-szeptim után moll hármas (40. kottapélda).
40. kottapélda
304
szél: a levegő mozgása leggyakrabban az életenergiát, a változékonyságot, a mulandóságot szimbolizálja. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#f. 2011. augusztus 13.
AZ ALEXIUS-SZVIT 90
I.3. Heléna énekét hallja Alexius mesebeli hangzású Adagio tempóban. Nyolc ütemes lassú zenekari bevezetés vonósbasszusai duda-kvintjei adnak orgonapontot az egyedül melodikus szólamot játszó brácsának (41. kottapélda).
41. kottapélda
A hegedűk háromszólamú harmóniamenetében bővített hármasok moll akkordra oldódnak, a hangkészlet kvartja mindig akusztikus, aisz, de előfordul a kis és a nagy szeptim is. A fafúvók improvizatív hatású dallama a népi zenekarok díszítő-motívumait idézik változatos apró értékeikkel. A kezdő rész E-dúr jellegű fényes hangzása után hoz változást a 7. ütem. Furcsa harmóniai haladás a hat mollhármas egymásutánja. Egy tercrokon – e-moll-g-moll – fordulat után fél hang emelkedés és
autentikus kvint lépést – g-moll-gisz-moll-cisz-moll – követ két
kromatikus fellépéssel – cisz-moll- d-moll - a záró esz-moll. Hihetetlen mélység pillanatok alatt. Újat hoz a folytatás a szólista énekével és az egészen elvékonyodó zenekari anyaggal. A fuvola-oboa hat ütemig tartó szekund-súrlódásba kezd esz-f hangokkal. Megszólal Heléna éneke, az előző tételből ismerős leányok éneke itt fél hanggal magasabb, esz-lá lett. A visszafogott kíséretben a fuvola-oboa mellett eleinte csak a szordinós vonósok játsszanak, majd elkezdődik a hangszerek dallam-imitálása két nyolcad felütéses motívummal. A narrátor megállítja a lassú folyású zenét, „ez nagyon szomorú” szavai után Allegro rész indul 4#-es rendszerben sűrűn szövött polifóniával. Helena a tavaszi napfényről énekli lendületes, 1+1+2 ütemes apró motívumokból épülő dallamát. A melódia másodszor váltakozó metrummal – 4/4 3/4 - 2/4 – fölfelé táguló ambitussal szárnyal a magas Gisz’’-ig. Zenekari tutti kíséri, a hangszerek osztinátós motívumismétléseket játszanak. A zongora folyamatos nyolcad-triolái, a basszusok, a klarinét és a hárfa ismételgető kadenciális lépései, a
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 91
fuvola staccato nyolcadai adják a zene vidám karakterének sokszínűségét. (42. kottapélda).
42. kottapélda
A 152. ütemtől a cselló és bőgő a két kvartból épülő Bárdos-névjegy motívumot játsszák. A variált ismétlésben a zenekari faktúra sokkal gazdagabb, trillák, sűrített ritmusok, tizenhatodos virtuóz menetek fokozása torkollik a záró üres kvintes gisz-hangzásba.
II.4. A Zarándokok Lentando éneke komor, monoton menetelés. A két ütemes bevezetés sötét desz-ion tonalitását a férfikari dallam cesz hangjai mixoliddá színezik, a nőikar mixtúrás szekund-lehajlásában már Ta-dúr akkordok szerepelnek. (43. kottapélda).
43. kottapélda
A matt hangzású szordinós vonós anyag és a timpani kadenciális kongatása motivum-ismétlő. A férfikar sorszerkezetes melódiája lendületes, kvint és kvart ugrásokkal indul, a kezdő desz hangról már a 2. ütemben eléri a motívum csúcshangját, a karakteres cesz ausztikus szeptimet. Ehhez csatlakozik a sorvégeken a nőikar négyszólamú harmonikus egysége. A harmadik dallamsor indulásánál, a dallami bebé megjelenésénél, a Desz – D akkordváltásnál a zenekari szólamok
AZ ALEXIUS-SZVIT 92
enharmónikus átírásba kerülnek. A kórus marad a sok-bés rendszerben. (44. kottapélda).
44. kottapélda
Ezen a ponton következik be a váltás a főszereplő lelkében, a zarándokének hatására dönt úgy, hogy útnak indul. A következő versszak szövegét - „egy nyugtalan nagy-nagy remény zarándokolni készt” – készíti elő az egyszólamúvá sűrűsödött, koncentrált két ütem átvezetés. Az unisono többszólamú környezetben mindig a legfontosabb pillanatokban jelenik meg. Az egyszólamúság nyomatékosít, az unisono énekkari részek figyelemfelkeltőek, a fontos szövegrész zenekari előzményében fordulnak elő Kodály használatában. Alátámasztásul Kodály művek részleteire hivatkozok, nála a figyelemfelkeltő unisono nyomatékosít, a zenekaros daraboknál a kiemelni kívánt szövegrészt megelőzően a hangszeres anyagban jelenik meg. - A Békesség-óhajtás – 1801. esztendő című vegyeskar 30. ütemében az „Undok címer előttem” szövegénél; - a Liszt Ferenchez kórusműben az „egyesüljenek, És a nemzet, mint egy férfi álljon, Érckarokkal győzni a viszályon!” szakaszában; - a Budavári Te Deum két Maestoso szakaszának indulása a 110. és 270. ütemekben, a „Te per orbem terrarum Sancta confitetur Ecclesia” (Téged a föld kerekségén Szentegyházad vall és dícsér), illetve annak variált visszatérése az „Et rege eos, Et extolle illos in aeternum” (Légy vezére boldogságra, légy jutalma koronája) részekben;
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 93
- a Psalmus Hungaricus visszatérést megelőző 39. szám utáni Meno mosso rész három ütemes pentaton menete. II. 5. Salve Regina.305 A boldogságos Szűz Mária irgalmasságát és hatalmát idéző antifóna latin szövegének első 4 sorát zenésítette meg Bárdos saját dallamával. Alexius már a hívők seregében lépked a zarándokok között. A zene lassú gyászinduló, melyhez a klarinét szóló ad felütést a Bárdos-szignál pentaton hangjaival. A timpani adja a menetelés ritmusát, három negyed és kis nyújtott ritmus. A kórus
középkori orgánumot énekel, mellyel együtt halad a zongora és a
hármashangzat-mixtúrás négyszólamú hegedű. A többi hangszer is üres kvintet szólaltat meg, közöttük jelentős szerep jut a basszushangszereknek, ők fél kottás szinkópálással g-d ingamozgásban szinte orgonapontos “duda-basszust” játsszanak. Gazdagabb a variált ismétlődésként megszólaló második tag, az “Ad te clamamus”, a teljes zenekari tutti sűrűbb tizenhatodos mozgással, a zenei anyag kopulázásai divizikkel, a négyszólamú vegyeskar szoprán szólóval egészül ki. Monumentális vaskos menettel zárul a tétel. III.
tömb.
Bárdos
ének
nélküli
komponálásának,
hangszerelésének
megismerésére ad lehetőséget számunkra a harmadik tömb csak zenekart alkalmazó két tétele. III. 6. Az ivóban. A ciklus legvidámabb minden ízében keleti zene temperamentumos,
feszes,
élénk
ritmusú
matróztánc
bővített
szekundos
dallamvilággal. A vonósok és az orgona a szekund lépés és az osztinátó elemét hozza, amikor “tompa, durva halk staccatokkal”306 esztam ritmusban e-moll – f-moll ingával indul. A szóló oboa nyitó kvaternója, a szűk kvart ambitusú szi-lá-dó’-ti dallam a tétel mottójaként egzotikus hangulatot kelt. Ez a motívum a variált ismétlés kezdete előtt és a tétel zárásában még kétszer megszólal. A Zsoltárszimfónia utolsó tételében így szólal meg háromszor a visszafogott énekkari alleluja 4 szótaga, ami kiemeli a dícsérő zsoltár lényegi mondanivalóját. Bárdos vonóskar pizzicato-staccato felelgető komplementer nyolcadaival, valamint az orgonával és timpanival ad pregnáns ritmikus alapot az oboákon, és a hozzájuk 6 ütem után csatlakozó
305
A tételben szereplő latin szöveg fordítása: Üdvözlégy Királynő Irgalmasság Anyja életünk édességünk és reménységünk üdvözlégy. Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai. Sírva és zokogva hozzád sóhajtunk e siralom völgyéből. 306
A kottába beírt instrukció.
AZ ALEXIUS-SZVIT 94
fuvolákon megszólaló G-nagy-terces, nagy-szeptimes magyar- fríg dallamhoz (45. kottapélda).
45. kottapélda
A táncos hangulatot tovább fokozzák a később csatlakozó rezek, ütők, klarinétok esztam
nyolcadaikkal.
A
folytatás
variált
ismétléseiben
faktúrában,
hangszerhasználatban gazdagodik a zenei anyag. Érdekes lefelé haladó basszusú harmóniasor található a záradéknál: C-dúr – b-moll – a-moll – asz-moll – g-kvartkvint akkord bő kvarttal. A ritkább moll-hármasok sorát egy önállóvá váló funkció nélküli akkord zárja. III. 7. Aspasia. Kelet legszebb asszonya fényes gyaloghintón érkezik a lassú menetű, variáltan ismétlő kéttagú zenekari tételben. Folytatódik az egzotikus hangvétel a lenyűgözően tervezett szerkesztésben. Sok szálból szövött zenei matéria osztinátó-technikán alapuló polifóniája jeleníti meg a női lélek összetettségét. (46. kottapélda).
46. kottapélda
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 95
A timpani D-gisz motívuma öt-negyedes, mint a celestáé, ezek a 4/4-ben poliritmiát okoznak. A fagott négyben tagolódik, dallam-hangjai a kvintben a kvart 1:5 modellskálát adják, mint a vonósok, akik a középkori motet talea-color dallam és ritmus-séma
ismétlődés
izgalmas
elegyéből
létrejött
hat
hangos
dallamismétlődésüket nyolc negyedes ritmusegységben játsszák. A fuvola-oboa dallama
kanyargós
járású,
a
Bartók-dallamokból
ismerős
polimodális
kromaticizmussal tizenegyfokú hangkészletben mozognak, a hiányzó hang a g. Libegést adnak a zenének a metrikai eltolódások, egzotikus hangzást a vonós folyamatos pizziccato, a celesta és fadob hangszíne. A tétel hatalmas fokozásra épül, a faktúra bővül, nő a szólamszám, a végső tuttiban tremolók, éles magas hangok visznek a harsány zárlathoz. Különleges, elvarázsolt hangulatú az egész tétel. IV. 8. Sirató. Alexiustól szerettei búcsúznak, akik csak halálakor tudták meg a koldus kilétét. A tétel egy 18 ütemes zenekari bevezetőből és a siratódal három strófájából áll, ezeket az anya Aglaes, az apa Eufemianus és variáltan a feleség, Adriatica énekli (47. kottapélda).
47. kottapélda
A fájdalmas Lamento zene ötszólamú – a két hegedű divizivel és brácsa, cselló és bőgő tacet, con sordino, vibrato – vonós polifóniával indul, körülíró szubjektuma kis ambitusú, szűkített kvartban mozgó öt hangos ütempár. A sötét moll jellegű fríg moduszban a tételcím alapján meglepően sok a keresztes alteráció, még fiszisz is előfordul, de a dallami elemek gyakori szekundot lépő páros-kötése síró motívumként hat. A kezdő témás szakasz után egyszerűsödik a faktúra, fojtott, tompa hatású háromszólamúság jön létre, a két hegedű kisterc menetben halad, a brácsa önálló négy hangos szekvenciás dallama a magas E”-ig emelkedik. A sok keresztes hang után a –7 mélysége következik, a vonósok asz-hypermoll akkorddal, a bartóki névjeggyel zárják a bevezetést. A dallam alatt végig az f-re épülő ti7, a lebegő Trisztán akkord szól. A szólisták dallama hexachord hangkészletét az angolkürt egészíti ki a két bő másodot használó (1-3-1-2-1-3-1; m-f-szi-l-t-d-ri-m) hindosztáni kalindra sorrá. A dallam hangjai az asz-moll-kvartszext vázra épülnek, ahogy Bartóknál is számtalan példa található moll-kvartszextes dallamra, például a IV.
AZ ALEXIUS-SZVIT 96
Mikrokozmosz Népdalféle tételében a-moll, a Senkim a világon egyneműkar „Csendes folyóvíznek…” szakaszánál b-moll, a Cantata profana „Volt néki, volt néki…” szövegrésznél cisz-moll. Bárdos öt soros melódiája bő másodos lépéseivel, fríg színezetével új színt hoz. Az első három dipodikus sorból az asz recitáló hang emelkedik ki. A két befejező sor dallamegységei ereszkedőek, mint a népi sirató énekeknél.307 A harmadik versszak után két ütemnyi külső bővülés következik, az „Isten veled!” lépő-ereszkedő dallamát kétszer együtt is elénekli a három szólista gesz-ről majd esz-ről. A következő egységhez 4 ütem átvezetés visz. IV. 9. A magasságok énekelnek. Solenne, a fényes, ünnepélyes 3#-es rendszerben megszólaló nőikari háromszólamúság kéri a Mennyország kapuinak föltárulását. A 453. ütem ”vonjatok kaput, fejedelmek” szövege a diatonikus rendszer mindhárom moll akkordját egybegyűjti, la, re, mi. Középkori hangzást idéznek a fejedelmek a két üres kvint közti re-szext gótikus zárlati fordulattal, hogy az „örök kapuszárnyak” annál fénylőbben, Fisz-Lá-dúr akkorddal szólhassanak. A női hangok harmóniáihoz a tenor csak egy szöveg nélküli dallamot énekel, hogy a tétel középrészében a nyomatékos férfikari unisono Alexiust méltassa. A szöveg variált visszatérése nagyobb fényt kap a gazdagabb hangszerelés miatt, a tételzáró hangzat pedig az első részhez képest a +2 kvinttel magasabb Gisz-dúr akkord. IV. 10. Zsoltár. Allegro moderato (unisono pentaton dallam, befejező allelujával) A kezdő pentaton hangzással fenséges 10 ütem a gyászmenet lépésritmusában halad, a harmadik negyeden mindig gong-ütés szól a g-d basszusinga mellett. Az Alleluja dallam háromszor két ütemben szólal meg, hangszerelése bővülő, a két klarinét két trombita első elhengzást fuvola – oboa – fagott – unisono énekkar követi, harmadjára már mindenki bekapcsolódik. A szöveg dicsérő sorpárjai változatos énekkari hangszerelésűek. A +1-es d-a inga a folytatásban timpanival és teljes fúvóskarral kíséri az egyszólamú férfikart a „Szentjeiben dícsérjük az Urat” szövegnél. A motívumismétlő kísérőszólamokból és a dallammal együtt mozgó, vagy azzal kontrasztáló sokszínű elemből álló zenei anyagot a kvartok, különösen a kórussal együtt haladó két trombita kvart-menete uralja. A nőikari „Dícsérjétek csodatetteiért” szakaszban e-h kvinten a hegedűkön folytatódnak a kvart-menetek, a brácsával kiegészülve három ütemen át az archaikus faux bourdon menetben haladnak. A kórus egyszólamú „Dícsérjétek a zengő 307
Dobszay László: A magyar dal könyve. (Budapest: Zeneműkiadó1984): 557.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 97
harsonán” szövegét posan mixturás menet előzi meg: G-dúr – A-dúr – B-dúr akkordokkal vezet a váratlan g-pentaton7-hez, az előjegyzett 2#-es rendszerben a szubdominánsban moll színt hozó (kis6, a b hang) hangzathoz. A dallam is elveszti keresztjeit, az egy bés rendszerben mozog, a természetes rezes hangnemben. A megszakadó tutti hangzásban ott maradó trombita és harsona szekudja köti egybe a két zárótételt. IV.11. Te Deum. Hálaadással zárul a szvit, a zenekaron visszatérés hatással megszólaló gregorián dallamot, a Te Deumot a bariton szóló után a teljes kar folytat. Hatalmas csúcspontra vezet a zenekari tutti, a misztérium Sanctus felkiáltásokkal ér véget.
ÖSSZEGZÉS 98
4. Összegzés „Megköszönöm Istennek szobrásza lett testednek -
énekel – és lelked lett.”308
Dienes Valéria és Bárdos Lajos misztériumjátékaikkal a teljesség felé törekedtek, amikor több művészeti ág megközelítésével hozták létre produkcióikat. Ezek témája, a magyar történelem, és a vele összefonódott keresztény vallásosság nem vitatható nevelő ereje örök értéket közvetít. Tanítványaiknak az önkifejezés nyelveként közvetítették a zenét, az éneket és a mozdulatot, közönségük felé a közösségi művészeti megnyilvánulás formájának tekintették közös előadásaikat. Bárdos már akkor is szerteágazó tevékenysége mellett szakított időt a kísérőzenék komponálására, összeállítására, betanítására, az előadásokon a vezénylésre, zenei irányításra, mert hasznosnak, fontosnak érezte ezt a munkát, és Dienes Valériában olyan munkatársat kapott, akinek zenészként méltó partnere lehetett, akivel kölcsönös tisztelettel és szeretettel végezhették ezt a közös munkát. Bárdos Lajos zenéi felvonultatják a zeneszerző eszköztárának teljes arzenálját, aminek megmutatkozó bősége már a pályakezdés éveiben is csodálatot keltő. Az ókortól napjainkig, a tatártól a görögig, a kereszténytől, a pogánytól a népi hangig minden stílust, zenei nyelvet meg kellett ragadnia, és ezt nagy leleménnyel tette. Művészetében szerencsésen olvadnak egymásba a különböző stíluskorok elemei, és alkotnak egy rugalmasan használható eszköztárat. Ennek gazdagságán túl számomra
meglepetést
okozott
Bárdos
invenciózus
közelítése
a
drámai
folyamatokhoz, például a Mária misztériumban az alapos átgondoltság, a míves kidolgozás, az apró részletekre is kiterjedő gondos odafigyelés a hatalmas zenei anyagban. A gazdagság tűnik szembe a kórushangszerelésben, a szélsőséges érzelmek hatásos megfogalmazásában, a karakterek színességében, és a történetben és szövegben rejlő lehetőségek kiaknázásában a zenei szimbólumok, illusztrálások használatával. A misztériumjátékok méltatlanul mellőzöttek, pedig ideális anyagot biztosítanának közösségek, vegyes összetételű, különböző korú és felkészültségű 308
Dienes Valéria Tercínája Bárdoshoz. Naplórészlet, 1976. október 3.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 99
fiatalok egybefogására, akik a közös produkció létrehozásában életre szóló emberi és művészeti élményben részesülhetnének. Minden előképzettség nélkül lehetne bárki az előadások résztvevője akár énekesként, akár táncosként. Teljes misztériumok felelevenítése is szerencsés volna, de az önállóan is előadható kórustételek közkinccsé tétele sokoldalúan hasznosítható anyaggal gazdagíthatná kórusaink repertoárját. Összegyűjtöttem azokat az énekkari tételeket, amelyek a misztériumjátékból kiragadva önállóan is megállják helyüket, amelyeket alkalmasak énekkaraink repertoárjának bővítésére (a közismert tételeket nem említem, mint például Karácsonyi bölcsődal, Libera me). A gyermek útja: Jertek frissen, pásztorok kétszólamú gyerekkar Napkeleti királyok négyszólamú vegyeskar Rózsák szentje Erzsébet-misztériumának: Színarannyá olvad a pára négyszólamú vegyeskar Mária, a megváltás anyja: Harmatozzatok négyszólamú vegyeskar Adorna thalamum négyszólamú vegyeskar Fiam Jézus négyszólamú vegyeskar Patrona Hungariae: Magyarok fénye tétel, könnyű kétszólamú vegyeskari bicinium. Ó, dicsőséges asszonyság, négyszólamú vegyeskar Nyújtsd ki mennyből, négyszólamú vegyeskar Pázmány Péter himnusza, négyszólamú vegyeskar Nagyon nagy örömömre szolgált, hogy dolgozatomban Bárdos Lajosról írhattam, hisz „olyan nagyformátumú művész, akiben a poétikus izzás és a tudatosság tökéletes egyensúlyon alapuló, magasrendű harmóniát eredményez”.309 „Kossuth-szvitje és két Népdalrapszódiája az ideális hangzás és énekelhetőség mellett a feldolgozás virtuozitásával, szellemességével, gyakran egy láthatatlan zenekart is megjelenítő háttér-koloritjával, a dalok csoportosításában megnyilvánuló fantáziájával és dramaturgiai érzékével, elevenségével hat”310
309
310
Gonda János: Köszöntjük Bárdos Lajost 80. születésnapján. Muzsika, (Budapest: 1979): 2. Kroó György: A magyar zeneszerzés 30 éve. (Budapest: Zeneműkiadó, 1975): 52.
ÖSSZEGZÉS 100
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 101
IRODALOMJEGYZÉK [1] Bárdos Lajos, Werner Alajos., Hozsanna! Budapest: Szent István Társulat, 2003. [2] Böhm László., Zenei műszótár. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1955. [3] Benedek Marcell., Magyar Irodalmi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. [4] Zala Mária., Szentek Lexikona. Barcelona: Cronion S. A., 1994. [5] Dobszay László., A magyar dal könyve. Budapest: Zeneműkiadó, 1984. [6] Babits Mihály., Halálfiai. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984. [7] Dr. Töttös Gábor., Dienes Valéria. Szekszárd, 1991. [8] Johan Huizinga., A középkor Alkonya. Budapest: Magyar Helikon, 1976. [9] Merényi Zsuzsa., A magyar szabadtánc irányzatok és tevékenységük zenei vonatkozásai (Kézirat). ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály, 1912-1944. [10] Orkesztika Alapítvány., Az orkesztika iskola története képekben. Budapest: Orkesztika Alapítvány, 2005. [11] Körtvélyes Géza., A modern táncművészet útján. Budapest: Zeneműkiadó, 1970. [12] Dr. Dienes Gedeon., A mozdulatművészet története. Budapest: Orkesztika Alapítvány, 2001. [13] Dienes Valéria., A mozdulatról. Budapest: Magyar Iparművészeti Főiskola Tipografikai Tanszéke, 1979. [14] Dr. Dienes Gedeon., Mozdulattörténet szemelvényekben/I. Budapest: Magyar Mozdulatkultúra Egyesület, 1995. [15] Dr. Töttös Gábor., Dienes Valéria 23. Szekszárd, 1991. [16] Lenkei Júlia., A mozdulatművészet Magyarországon. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2004. [17] Dienes Valéria., Az orkesztikai egyesület programja. Budapest: Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, 1928. [18] —. Orkesztika - Mozdulatrendszer. Budapest: Planétás, 1996. [19] Fuchs Lívia., Fejezetek a modern tánc történetéből. Budapest: Magyar Művelődési Intézet, 1995. [20] Dr. Dienes Gedeon., Mozdulattörténet szemelvényekben/II. Budapest: Magyar Mozdulatkultúra Egyesület, 1996. [21] Szerb Antal., A világirodalom története. Budapest: Magvető kiadó, 1973. [22] Zolnay Vilmos., A művészetek eredete. Békéscsaba: Magvető Kiadó, 1983.
ÖSSZEGZÉS 102
[23] Dr. Molnár Géza., Általános zenetörténet. Budapest: Rozsnyai Károly Könyv és Zeneműkiadó Hivatala, 1911. [24] Momp-Press Korunk Baráti Társaság., Mindennemű dolgok változása. Kolozsvár: Momp-Press Korunk Baráti Társaság, 2004. [25] Kroó György., Muzsikáló Zenetörténet I. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964. [26] Akadémiai Kiadó., A magyar irodalom története I. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964. [27] Darvas Gábor., Zenei ABC. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1963. [28] Péterffy Ida., Zenei mozaikok. Budapest: Magyar Kórus, 1948. [29] Szerk. Bónis Ferenc., Kodály Zoltán: Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó, 1974. [30] Szerk. Ardó Mária, Dömötör Tekla, Haraszti Árpádné., A magyar színjátszás és dráma története. Budapest: Népművészeti Intézet, 1959. [31] Szerk. Fenyves Márk., Duncan-Dienes füzetek/2 Mozdulatművészeti sorozat. Budapest: Orkesztika alapítvány, 2005. [32] Szerk. Forrai Miklós., Ezer év Kórusa. Budapest: Zeneműkiadó, 1976. [33] Szerk. Lenkei Júlia., Mozdulatművészet - Dokumentumok egy letűnt mozgalom történetéből. Budapest: Magvető-Twins, 1993. [34] Szerk. Szabó Ferenc SJ., Dienes Valéria Önmagáról. Szeged: 2001. [35] Szerk. Bónis Ferenc., Bárdos: Harminc Írás. Budapest: Zeneműkiadó, 1969. [36] Szerk. Márkusné Natter-Nád Klára., Bárdos Lajos: Írások népzenénkről. Budapest: Tankönyvkiadó, 1988. [37] Mohai Miklós., Bárdos Lajos. Elemző írások a zenéről/I. Budapest: Cherokee, 1994. [38] Szerk. Breuer János., Kodály mérleg. Budapest: Gondolat Kiadó, 1982. [39] Szerk. S. Szabó Márta., Bárdos Szimpóziumok. Debrecen: University Press, 2010. [40] Szőllősy András., Bartók Béla válogatott írásai. Budapest: TIT Kiadó, 1956. [41] Bartók Béla, Orbány György., "Bárdos Lajos című CD kísérőfüzete." Miskolc: 1999. [42] "ZeneSzó." 1996/10. [43] "Muzsika." 1974. [44] "Magyar Kórus." 1925/3.
BÁRDOS KÍSÉRŐZENÉI DIENES VALÉRIA MISZTÉRIUMJÁTÉKAIHOZ ÉS AZ ALEXIUS SZVIT 103
[45] "Magyar Zene." 1974/3. [46] "Magyar Zene XV./4." 1984. december. [47] "Muzsika." 1979. [48] "Nemzeti újság." 1935.09.15. [49] Mai írók és gondolkodók., 9. füzet, Dienes Valéria önmagáról. Szeged: 2001. [50] "Magyar Zene." 1974/1. [51] "Nemzeti újság." 1935.10.01. [52] "Magyar Kórus." 1935/17. [53] "ZeneSzó." 1997/1. [54] "Magyar Nemzet." 1930.08.22. [55] A jövő útjain - pedagógiai folyóirat., "Ethnographia-Népélet XLIX/1-2." Budapest: 1930. április-június. [56] "Nyugat." 1930/I. [57] Egyházzenei füzetek I/8. Budapest: LFZF Egyházzenei Tanszéke és a Magyar Egyházzenei Társaság, 1999. [58] "Nyugat." 1909/II. [59] "Huszadik Század." 1910. [60] "Mozdulat-kultúra gimnasztikai és táncművészeti folyóirat." 1934/1. [61] "Katholikus Szemle." 1919. [62] Ittzés Mihály., "Bárdos Lajos." [63] Szerk. Berlász Melinda., Magyar zeneszerzők 36. Budapest: Mágus Kiadó, 2009. [64] "Korunk tanúi." 1975. [65] "Új Ember LVI/29." 2000. július 16. [66] "Új Ember LVIII/15." 2002. [67] "Nyugat." 1921. [68] "Nemzeti újság." 1930.08.23. [69] "Magvető." 1966/I. [70] (kotta)., Adorna thalamum. Budapest: Magyar Kórus, 1937. [71] (kotta). Bartók Béla kórusművei. Budapest: Zeneműkiadó, 1970. [72] (kotta). Bartók Béla: Cantata profana. [73] (kotta). Bárdos Lajos: Tizenegy vegyeskar. Budapest: Editio Musica, 1978. [74] "Világ, Színház művészetrovat." 1919.12.09.
104