BANIF PLUS BANK ZRT.
Nyilvánosságra hozatali dokumentum összhangban a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel, valamint az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU (2013. június 26.) rendeletével, hivatkozva a 2014. december 31-én hatályos nyilvánosságra hozatali követelményekre
2015.12.15
1
Tartalom 1. Bevezetés ............................................................................................................................................................... 3 2. Kockázatkezelési célok és szabályok ..................................................................................................................... 3 2.1 A Banif Plus és a Banif Csoport áttekintése .................................................................................................... 3 2.2. Felelősségi körök és irányítás .......................................................................................................................... 5 2.3 Kockázatok beazonosítása ................................................................................................................................ 6 3. Szavatoló tőke ......................................................................................................................................................... 8 4. Tőkemegfelelés ....................................................................................................................................................... 9 4.1 Tőke ............................................................................................................................................................... 11 5. Hitelkockázat mérséklése ..................................................................................................................................... 12 5.1 HITELKOCKÁZAT ....................................................................................................................................... 12 5.1.1 Meghatározás ...................................................................................................................................... 12 5.1.2 Kockázatkezelés és stratégia .............................................................................................................. 12 5.1.3 Tőke-megfelelési számítás ................................................................................................................. 14 6 Egyéb kitettségek ................................................................................................................................................... 15 6.1 Partneri hitelkockázat (CCR) ..................................................................................................................... 15 6.2 PIACI KOCKÁZAT .................................................................................................................................... 16 6.2.1 Meghatározás ...................................................................................................................................... 16 6.2.2 Kockázatfelmérés és stratégia ............................................................................................................ 16 6.2.3 Kockázatos érték (Value at risk) VaR) Modell ....................................................................................... 18 7 Javadalmazás........................................................................................................................................................ 22 7.1. A Banif Plus Bank Zrt Igazgatósági és Felügyelő bizottsági tagjai javadalmazási politikájának célkitűzései .............................................................................................................................................................................. 22 7.2. Javadalmazási politika jóváhagyása ............................................................................................................... 22 7.3. Az Ügyvezető igazgatósági tagok javadalmazása .......................................................................................... 22 7.4. A nem ügyvezető igazgatósági tagok javadalmazása..................................................................................... 22 7.5. A Felügyelő bizottsági tagok javadalmazási politikája .................................................................................. 23 7.6. Az éves javadalmazási összeg bejelentése az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok esteében ............... 23 7.7. Részt vevő alkalmazottak .............................................................................................................................. 23 7.8. A Bank hosszú távú érdekeivel összhangban álló, teljesítményhez kapcsolódó, a túlzott kockázatvállalásra ugyanakkor nem ösztönző javadalmazási struktúra ............................................................................................. 23 7.9. Döntési folyamat a fent említett javadalmazási politikát illetően ................................................................. 23 7.10. Kapcsolat a fix és a változó javadalmazás között ........................................................................................ 23 7.11. A jelen csoport javadalmazása ..................................................................................................................... 23 8 Kereskedési könyv .................................................................................................................................................. 23 9 Értékpapírok, pozíciók a nem-kereskedési könyvben ........................................................................................... 24 10 Értékpapírosítás .................................................................................................................................................. 24 11 Működési kockázat .............................................................................................................................................. 24 11.1 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT ......................................................................................................................... 24 11.1.1 Meghatározás ...................................................................................................................................... 24 11.1.2 Kockázatkezelés & Stratégia .............................................................................................................. 24 11.1.3 Tőke-megfelelési számítás ................................................................................................................. 25 12 Értékvesztés ......................................................................................................................................................... 29
2
1. Bevezetés Az alábbiakban a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek megfelelő nyilvánosságra hozatali adatok szerepelnek, összhangban az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és
befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU (2013. június 26.) rendeletével, a 2014. december 31-én hatályos nyilvánosságra hozatali követelményeknek megfelelően. A Bank egyénileg közli ezt az információt. Az összes bemutatott adat a Banif Plus Bankhoz kapcsolódik, míg néhány folyamat és eljárás a Banif Csoport belső folyamataira nevezetesen a részvényes, a Banco Banif Mais, S.A. Kockázatkezelési Osztályának szerepére hivatkozik. Továbbá a Banif – Pénzügyi csoport – Banif Banco Internacional do Funchal, S.A. – top holding vállalata hasonló szabályozási követelmény szerint, konszolidált formában közli ezt a fajta információt.
2. Kockázatkezelési célok és szabályok 2.1 A Banif Plus és a Banif Csoport áttekintése A Banif Plus 100%-os mértékben a portugál Bank Banif Mais S.A.-hoz tartozik, amely a Banif Pénzügyi Csoport fogyasztói hitelezési ága. A Banif Mais SGPS, SA a Banif Csoport alholding vállalata, területe a speciális hitel és keresztértékesítéses termékek, főleg a gépjármű szegmensben. A főbb mutatókat illetően a Banif Mais alcsoport 2014. évi (Nemzetközi Számviteli Standardokon (IAS) alapuló) konszolidált pénzügyi kimutatásai 565,1 millió eurós nettó eszközt, 334,9 millió eurós tőkét és 22,3 millió eurós nettó profitot mutatnak. A 2013. évi adatokkal összehasonlítva – mivel annak az évnek az eredményét rendkívüli mértékben befolyásolta a volt Banif Go eszközeinek integrálása – a 2014. évi nettó profit 3.8 millióval euróval nőtt (20%-os növekedés az előző évhez képest). Azzal, hogy a Banif Mais (volt Tecnicrédito) 1998-ban létrehozott egy leányvállalatot Magyarországon, a Portugáliában szerzett kiterjedt gépjármű finanszírozási tapasztalattal és a teljes hazai (portugáliai) területen stabil részesedéssel rendelkező csoport megtette az első lépést a nemzetközi terjeszkedési stratégiában. Tekintettel a nagy potenciállal bíró Közép-Európai országokra, ez a Bank által követett növekedési stratégiai fontos eleme volt. A Banif Plus Bank Zrt. 1998 novemberében kezdte el a használt gépjárművek finanszírozására fókuszáló tevékenységét. Az első két üzletfejlesztési évben a vállalat tesztelte a portfolió kockázat jellegét, majd 2001-ben komoly lökést adott a kereskedelmi tevékenységnek. 2014-ben immár 16 éves tevékenységet maga mögött tudó a Banif Plus Bank Zrt. tehát egy, a személyi hitelekre specializálódott bank, amely különös hangsúlyt fektet a személygépjárművek megvásárlásához nyújtott személyi hitelekre. Habár a gépjármű üzletág továbbra is központi szerepet játszik, a fő tevékenység kiegészítéseiként diverzifikáció tapasztalható a személyi hitel és a kereskedői finanszírozás felé, azonban ennek mértéke nem jelentős.
3
1. ábra – Banif Mais alcsoport
(branch – fiók)
2014-ben a Banif Plus Bank Zrt. kiemelkedő piaci teljesítményt nyújtott, 4458 új hitelszerződést könyvelt le, mindösszesen 3,745 milliárd Ft értékben. Ezek a számok növekedést jelentenek az új hitelszerzések mennyiségét illetően az előző évhez viszonyítva. A szerződések számát illetően a növekedés elérte a 47%-ot, és a megadott teljes hitelállomány vonatkozásában a növekedés eléri a 67%-ot. Figyelembe véve a gépjármű finanszírozási piac teljesítményét, ahol a csökkenés kb. 11%, ezek a számok egy piaci részesedési növekedésként értelmezhetők, ahol a változás a 2013-as 10,1%-ról a 2014-es 17,3% között történt. A Banif Plus Bank Zrt. egy hitelintézet, amelynek speciális területe a személyi hitel szegmens, nevezetesen a személyautó szegmens. Az autókölcsönök a bank központi üzletét jelentik, mely 2014-ben 98%-os fejlődést ért el, a korábbi évekhez képest. A Banif csoport A BoP (Portugál Központi Bank és a portugál bankfelügyelő és szabályozó szerv) felügyelete alatt álló Banif S.A. egy pénzügyi csoport anyavállalata, mely különböző országokban van jelen, egy portugál diverzifikált bank, amelynek márkaneve rendkívül ismert, és az eszközök szempontjából 4%-os piaci részesedéssel rendelkezik. A Banif-ot 1988-ban alapították Madeirán, mára pedig ez a legnagyobb pénzügyi intézmény Madeirán és az Azoriszigeteken, a (portugál) nemzeti piacon pedig a 8. legnagyobb szereplő. A bank erős jelenléttel bír az emigráns közösségben, szoros kötöttséggel a portugál autonóm régiók felé. A Banif csoport univerzális helyet foglal el, mivel egyaránt tevékenységet folytat a lakossági banking, a befektetési banking, valamint a specializált hitel és biztosítás terén. Jellemzői: Erős jelenlét az emigráns közösségek körében, szoros kapcsolatokkal Madeira szigetével és az Azori-szigetekkel; Keresztértékesítési ajánlat: fogyasztói hitel, biztosítás & befektetési banking; Kiemelt figyelem a KKV-k, a mikro-vállalkozások, a tehetősebb és magánügyfelek felé
4
A Banif pénzügyi csoport átmenti időszakot élt át 2012-ben. Ez az átmenet érintette az új Igazgatótanács megválasztását, mely egyértelmű feladatot kapott: vezessen be egy új stratégiát, amellyel a csoport alkalmazkodhat a szektort érintő változásokhoz, és alkalmazkodjon az új gazdasági és pénzügyi körülményekhez. A szabályozás új tőkekövetelményeket írt elő, melyet a Portugál állam – amely jelenleg a Csoport legnagyobb részvényese – által jegyzett Gazdasági és Pénzügyi Asszisztencia Program (EFAP) határozott meg, amely szükségessé tette a csoport állami tőkeinjekciókkal történő újratőkésítését a finanszírozási tervvel összhangban, és. Az állami tőke megszerzésével a csoportnak alaposan át kellett szerveznie a szerkezetét annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen és javíthassa a belső irányítási mechanizmusokat. A döntéshozatalban releváns információszerzés javításához, az értékteremtő források egyértelmű beazonosításához és a csoporton belüli finanszírozás kiküszöböléséhez a vállalati struktúra egyszerűsítésére volt szükség. Ebben a folyamatban kiemeljük, hogy 2012-ben a Banif SGPS, SA összeolvadt a Banif SA-val, ezzel a bank a Banif Pénzügyi Csoport legfelsőbb szintű intézményévé vált. Az újratőkésítési tervet 2012 decemberében fogadták el. Az 1. fázist 2013 januárjában valósították meg a következők szerint i) 700 millió eurós tőkenövekedés speciális részvények útján, és ii) kontingens konvertibilis kötvények kibocsátása mindösszesen 400 millió euró értékben. A 2. fázis 2013. júniusban kezdődött, és 2014. májusban ért véget, mindösszesen 450 millió eurónyi tőkenövekedés mellett.
2.2. Felelősségi körök és irányítás A Kockázati Osztály felel a Banif Plus ICAAP-jának (a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata) elkészítéséért, amelyet évente legalább egy alkalommal át kell tekinteni, vagy akkor, amikor a kockázati profilban bekövetkező strukturális változások azt szükségessé teszik. Az ICAAP-et az Igazgatóságnak jóvá kell hagynia. Az ICAAP-et a Belső Audit Osztály vizsgálja. A kockázatkezelés keretében a Banif Plus igazgatósága teljes mértékben felelős a kockázatkezelés általános elveinek meghatározásáért, beleértve a kockázathajlandóság, és a pénzügyi és nem-pénzügyi kockázatok stratégiájának meghatározását, valamint az intézményt a megfelelő struktúrával és eljárásokkal kell ellátnia, egyben ösztönözve a széles kockázati kultúrát. Az üzletág specifikumai és a kockázatpolitika és az Európában alkalmazott eljárások összhangjának figyelembe vételével a Kockázati Osztálya teljes Banif Mais-t behálózza, beleértve a Banif Plus-t is. Ez az ellenőrző szerv felel a kockázatok figyeléséért, felméréséért, méréséért és ellenőrzéséért, valamint és az igazgatóság felé történő jelentéséért. A Kockázati Osztály főbb felelősségei köre a Banif Plus-ra esetleg hatást gyakorló pénzügyi vagy nem pénzügyi természetű kockázatok felmérése. A következő funkciókat emeljük ki: A hitelkockázat elemzése és figyelése; A belső minősítési rendszerben lévő modellek kialakítása, bevezetése és figyelése (Basel II); Értékesítési helyek hitelforrásainak kockázati osztályozása; Működési kockázat elemzése és figyelése; Kamatláb kockázat és árfolyamkockázat elemzése és figyelése; Tőkemegfelelés elemzése, beleértve az ICAAP-t A Kockázati MIS (Management Information System) kialakítása a felsővezetés és az Igazgatóság felé, valamint jelentések készítése Jelentések készítése a belső és a külső harmadik felek számára.
5
2.3 Kockázatok beazonosítása Azok a kockázatok, amikkel a szervezetek szembesülhetnek, külső vagy belső forrásokból származhatnak. Az alábbi táblázat bemutatja a Banif Plus kockázatainak beazonosítását, mely a BdP által meghatározott módszeren alapul, és a Banif Csoport által a BdP részére készült éves ICAAP jelentésben konszolidáltan alkalmazzák. A hivatkozott keretben a Banif Plus egyetlen üzleti szegmenssel rendelkezik – fogyasztói hitel, mely a lakossági banking része (ezért a kockázati súly magas), az általános menedzsment funkciókon kívül, a BdP módszertan meghatározása szerint. 5. ábra – Banif Plus kockázati mátrixa FUNKCIONÁLIS TERÜLETEK TERÜLET
KOCKÁZATI KATEGÓRIA SÚLY
HITEL
MPIAC
KAMAT LÁB
LAKOSSÁGI BANKING Fogyaztói hitel
H
H
M
VÁLTÁSI OPERÁCIÓ ÁRFOLYA M M
M
IT
STRATÉGI MEGFELELŐS REPUTÁCIÓ RENDSZERE A ÉG K ATION SYSTEM H S
LIKVIDIT ÁS
INGATL AN
ÁLTALÁNOS FUNKCIÓK Menedzsment Kontroll funkciók: belső audit, megfelelőség, kockázatkezelés Hitelkezelés és visszaszerzés
H
H
Külsőjelentések
M
M
L
IT rendszer
M
M
H
H H
H
M
L
M
M
M
H
H
H
Forrás: Group Banif ICAAP Exercise (BdP módszer). H = magas; M = Mérsékelt; L = Alacsony
A Banif Plus üzletvitelének specifikumai alapján a lényegesen releváns kockázatok (az esetlegesen okozható veszteségek szempontjából) a következők: hitelkockázat, kamatláb kockázat, működési kockázat /IT rendszerek, likviditási kockázat és árfolyamkockázat. A piaci kockázatot illetően – kivéve az árfolyamkockázatot - a Banif Plus Bank Zrt. nem végez olyan műveletet, mely ilyen jellegű kockázatot tartalmaz, esetleg csak a kamatláb és az árfolyam kockázat hedgingre vonatkozó derivatív szerződéseket köt. Tehát a jelen ICAAP gyakorlatban, figyelembe véve a Banif Plust fenyegető kockázatot, kiszámítottuk a következő kockázatokhoz szükséges gazdasági tőkét: hitelkockázat, működési kockázat, kamatlábkockázat, árfolyamkockázat és likviditási kockázat. Ezen kívül tapasztalati úton egy hozzáadott tőkeköltséget is alkalmaztunk az egyéb nem-pénzügyi kockázat fedezésére, úgy mint megfelelőség, reputáció és stratégia. Ez a hozzáadott költség lehetővé teszi az esetleges jogszabályváltozásoknak a tőkekövetelményes számításokba való bevonását, amelyek hatással vannak a vállalati tőkére, figyelembe véve a magyar szabályozó szervek elmúlt évben megalkotott szabályozóiban foglalt követelmények mennyiségét és összetettségét.
6
6. ábra – Kockázatbeazonosítási folyamatok KOCKÁZAT FÓBB KOCKÁZATOK BEAZONOSÍTÁSA ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING
Hitel, Piac, Kamatláb, Váltási árfolyam, Likviditás, Megfelelőség, Működési, IT rendszerek, Stratégia, Hírnév Hitel Kamatláb Működési / IT Likviditás Váltási árfolyam rendszerek Havi táblázatok a hitelkockázat figyelésére: összes, ország szerint, eszköztípus, kölcsön típus, fiók szerint
Stressz teszt: 19/2005 instrukció Félévente (kamatláb kockázat a banki portfolióban)
Működési kockázat havi jelentése (hiányosságok elemzését is tartalmazza) IT minőségi részleg: Az adatminőség értékelése és az észlelt hiányosságok korrekciója
Havi táblázat a behajtás és a hitel visszaszerzés figyelésére Havi táblázat a késedelembe esett kölcsönökre: feltöltés és visszaszerzés
Treasury költségvetés és stressz teszt
Stressz teszt
Rendszeres információ a likviditási kérdésekben Likviditási hiány Likviditási kockázat kezelési terv
Üzletvitel folytonossági terv
Késedelmes kölcsönök negyedéves értékelése – kereskedelmi divízió szerint
Felhasználók paraméterezésének figyelése a portugál és magyar IT alkalmazást illetően
Kereskedő negyedéves minősítése Értékvesztési modellek Szükséges tőke
KONTROLL ÉS DÖNTÉS
Kockázati modellek teljesítményének figyelése (Basel II) Hitel és behajtási részlegek figyelik a kockázatelemzést, és döntést hoznak a megfelelő intézkedésekről
A pénzügyi részleg figyeli a piaci árfolyamokat és döntést hoz a megfelelő intézkedésekről
A Kockázati és IT rendszer részlegek a kockázatelemzést figyelik, és döntést hoznak a megfelelő intézkedésekről
A Pénzügyi részleg figyeli az alapokat és árfolyamokat, és döntést hoz a megfelelő intézkedésekről
A Bank Plus és a Banif Mais menedzsment figyelik az elemzés eredményeit, és döntést hoznak az intézkedésekről
KOCKÁZATKEZELÉS ÉS MARADVÁNY KOCKÁZATI JELENTÉS
7
3. Szavatoló tőke Tőkekezelés és likviditási mutató A tőkekezelés fő célkitűzései a következők: (i) Megfelelés a minimum szabályozási követelményeknek a Felügyelő hatóságok által meghatározott tőkemegfelelési követelményeknek, és (ii) A stratégiai céloknak teljesítésének biztosítása a tőkemegfelelés vonatkozásában. Az alábbi táblázat a Banif Plus Bank Zrt rendelkezésre álló saját eszközeit mutatja be a 2014. végi állapot szerint.
(millió HUF) 1. szint (tier) - ALAPTŐKE ALAPTŐKE POZITÍV ELEMEI
3092 3096
(1) Alaptőkeként elismert tőketételek Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék (2) Alaptőkeként elismert tartalékok Általános tartalék Profit tartalék Lekötött tartalék része, alaptőkeként elismerendő
3000 3000 0 96 9 87 0
(3) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg nyereség &veszteség 0 kimutatás (P&l) vagy közbenső P&L (4) Alaptőkeként elismert általános kockázati céltartalék (összes eszköz 1.25%-áig) 0 Általános kockázati céltartalék 0 (-) Általános kockázati céltartalék adó 0 (5) Alap hiteltőke 0 ALAPTŐKE NEGATÍV ELEMEI -4 (-) Immateriális javak -4 (-) Alap hiteltőke felsőhatáros része 0 (-) Kockázati céltartalék és értékvesztési hiány (az általános kockázati céltartalék nélkül) 0
8
4. Tőkemegfelelés 2014. december 31-én a Bank első szintű tőke-megfelelési mutatója 24,75% volt, a felügyeleti áttekintés és értékelési eljárás (SREP) által meghatározott kiegészítő követelmények előtt. TŐKEMEGFELELÉS KOCKÁZATI SÚLYOZOTT ESZKÖZÖK Hitel és partner kockázatok kockázati súlyozott eszközei Piaci kockázatok kockázati súlyozott eszközei
Mill HUF
7,605 110
Működési kockázatok kockázati súlyozott eszközei KOCKÁZATI SÚLYOZOTT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN SZAVATOLÓ TŐKE KÖVETELMÉNYEI
Tőkeköltség a hitelkockázatokra Tőkeköltség a piaci kockázatokra Tőkeköltség a működési kockázatokra
4,777 12,493
608 9 382
ÖSSZES SZAVATOLÓ TŐKE KÖVETELMÉNY REQUIREMENTS ÁLLÓ RENDELKEZÉSRE SZAVATOLÓ TŐKE 1. szintű tőke a levonások után 2. szintű tőke a levonások után ÖSSZES RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE
999
3,092 0 3,092
TŐKE MEGFELELÉS Szavatoló tőketöbblet Kockázat fedezésre rendelkezésre álló szavatoló tőke FIZETŐKÉPESSÉG MUTATÓ Tőke-megfelelési mutató (%)
2,093 999
24.75%
Figyelembe véve a magyar pénzügyi felügyeleti hatóság (Magyar Nemzeti Bank) által meghatározott kiegészítő tőkekövetelményeket, a tőke-megfelelési mutató 18,06%-ra csökken 2014 végén.
9
Hitelkockázati tőkekövetelmények (millió HUF)
Kitettség eredeti Nettó Értéke kitettség 2 1
Eszköz kategória Központi irányítás és központi bank Regionális önkormányzatok és helyi hatóságok Állami szektor Intézmények Vállalatok Kiskereskedelem Ingatlannal fedezett Lejárt Fedezett kötvények Egyéb ÖSSZESEN
Kockázattal súlyozott kitettség 2 0 1 0
2,086
2,086
8,420
8,221
5,365 350 16,224
Tőke igény 0 0
417
33
6,166
493
939
952
76
71 11,321
70 7,605
6 608
(millió HUF)
Kockázattal súlyozott kitettség 0% 10% 20% 35% 50% 75% 100% 150% 200% Mérlegen kívüli tét. Mérleg tételek ÖSSZESEN
Kitettség eredeti értéke 4 0 2,087 0 0 8,420 5,683 31 0 987 16,224 17,212
Értékvesztés 0 0 0 0 0 -199 -4,699 -5 0 0 -4,903 -4,903
Nettó kitettség 4 0 2,087 0 0 8,221 983 26 0 987 11,321 12,308
Tőke követelmény 0 0 33 0 0 493 79 3 0 0 608 608
A hitelkövetelmény teljes minimuma a szavatoló tőke +37%-ra nőtt, a legújabb SREP áttekintés szerint. A fennmaradó portfolió lejárat 2014. december 31-én: 10 év felett Kitettség a fennmaradó lejárat szerint Központi irányítás és központi bank Regionális önkormányzati és helyi hatóságok Intézmények Vállalatok Kiskereskedelem Ingatlannal fedezett Lejárt Egyéb ÖSSZESEN
1 éven belül 2 1 2,086 0 278 0 3,455 0 5,822
1-2 év
2-3 év 0 0 0 0 1,249 0 405 0 1,654
3-5 év 0 0 0 0 2,202 0 699 0 2,901
5-10 év 0 0 0 0 3,504 0 741 0 4,245
0 0 0 0 1,144 0 65 0 1,209
Lejárat nélkül 0 0 0 0 43 0 0 0 43
ÖSSZES 0 0 0 0 0 0 0 350 350
2 1 2,086 0 8,420 0 5,365 350 16,225
10
4.1 Tőke A szigorú elemzés, ismeret és a kockázati profil rendszeres felmérése alapján az Adminisztráció célja a megfelelő szintű tőke fenntartása, nemcsak a banki szinten, hanem a Banif Mais alcsoportnál is, melyet a Banif Plus anyavállalatának rendkívül konzervatív tőkepozíciója is hangsúlyoz, amely szerint az 1-es sáv (tier) 38%-ot ért el 2014 decemberében. A kockázatértékelés és a tőke-megfelelési szintek áttekintése az operáció kockázati profiljának vonatkozásában a Banif Plus döntési folyamatának és kultúrájának részét képezik. Tulajdonképpen a Bank a fennállása alatt a tőkeszintet jóval a minimum szavatoló tőkeszint fellett tartotta. A pénzügyi menedzsment részleg felelőssége azon műveletek figyelése, melyek hatást gyakorolnak a Bank tőkéjére, és jelentenie kell azokat az Igazgatóság felé a felső szintű döntések integrálása érdekében. A többi funkció mellett ez a szerv felel a teljes tőkeszerzésért és a pénztár kezeléséért, beleértve a bevételeket és kifizetéseket, megfigyelési térképet hoz létre és jelenti a Bank pénzügyi helyzetét az Igazgatóság és a felsővezetés felé. A Banif Plus megfelelő rendszert alakított ki a kockázati kitettség figyelésére és jelentésére, illetve annak felmérésére, hogy a bank változó kockázati profilja hogyan hat a tőkeszükségletre. Ez a részleg havonta összeállít egy átfogó pénzügyi információs csomagot, a mely lehetővé teszi a Bank pénzügyi helyzetének és a tőkeszintjének rendszeres felmérését. A Bank felsővezetése és az Igazgatóság havonta (vagy kérés esetén) kapják a jelentéseket a bank kockázati profiljára és tőkeigényére vonatkozóan, melyek a következők alapját képezik: A főbb kockázatok szintjének és irányának valamint a tőkeszintre gyakorolt hatásuknak az értékelése; Annak meghatározása, hogy a bank elegendő tőkével rendelkezik a különféle kockázatok ellen, és megfelel a meghatározott tőke-megfelelési céloknak; és A jövőbeli tőkekövetelmények felmérése a bank jelentett kockázati profilja alapján, illetve ennek megfelelően a bank stratégiai tervének szükséges korrekcióinak elvégzése. A tőkekezelés fő céljai a következők: (i) a felügyeleti hatóság által meghatározott tőkemegfelelésre vonatkozó minimum szavatoló követelményeknek való megfelelés, és (ii) a tőkemegfelelésre vonatkozó stratégiai célok megvalósulásának biztosítása. A Bank tőkepozíciójának és likviditási pozíciójának vezető vitafóruma az éves költségvetési tárgyalás, amelynek koordinálása a Banco Banif Mais-szal történik. Ezen folyamat alatt megtárgyalásra kerülnek a fő stratégiai és kereskedelmi irányvonalak, a likviditást, tőkeszerzést és tőkepozíciót érintő hatásokkal együtt. A legutóbbi évek pénzügyi és gazdasági krízisei jelentős hatást gyakoroltak a bankok hitelezési tevékenységére, és a Banif Plus Bank sem volt kivétel, a mérlegfőösszeg csökkenést mutatott az elmúlt években. Viszont a Banknak sikerült fenntartani egy ésszerű tőkemegfelelési mutatót. Mindig, de főleg a pénzügyi válság kezdete óta, a Banif Plus Bankot a részvényese támogatta, azaz az elmúlt 6 évben biztosította a szükséges tőkét. A saját tőkétől eltekintve a magyar leányvállalat működése egészen 2008-ig más EU-beli hitelintézetek helyi magyar bankjai vagy fióktelepei által nyújtott külső finanszírozási forrásból volt biztosított. Ezt követően viszont a harmadik fél általi finanszírozást fokozatosan átvette a Banco Banif Mais közvetlen támogatása.
11
4. ábra – Tőke KPI M HUF Eszközök összesen
2010
2011
2013
2012
2014
29,395
26,760
20,129
14,392
11,325
Összes tőke
4,545
4,194
4,026
4,082
3,096
Éves nettó profit / veszteség
1,554
750
932
1,156
-986 -24.15%
ROE (Éves nettó eredmény N/ tőke N-1)
21.8%
16.5%
22.2%
25.48%
Éves osztalék
1,626
1,100
1,100
1,100
1. szintű alaptőke
4,770
4,392
4,163
4,075
Minimum tőkekövetelmény
3,092
2,253
2,061
1,505
1,159
1,000
Tőke-megfelelési mutató
16.94%
17.05%
22.13%
28.13%
24.74%
Tőke-megfelelési mutató kiegészítő tőkemegf-sel
10.42%
13.25%
16.51%
19.39%
18.06%
Adatok a helyi Gaap szerint; millió HUF Ahogy a fenti táblázatból is kitűnik a Banif Plus a minimum szavatoló tőke mutató feletti biztonságos pufferrel működik. Ez nem csak a a bizonytalanságok fedezésére szolgáló 1. pilléres tőkekövetelményeket foglalja magában, hanem egy pótlást a kiegészítő tőkekövetelményekre vonatkozó rendszeres felügyeleti vizsgálatot (SREP) követően. Ezek a pufferek megfelelő biztosítékot nyújtanak a bizonytalanságokkal szembenéző banknak, azaz a bank elegendő tőkével rendelkezik a nem várt veszteségek kezelésére, még a nagyon rossz forgatókönyvek esetén is. A 2015-2018-as időszakra összeállított költségvetési gyakorlatnak megfelelően a tervek szerint a mérlegcsökkenés csak 2017-ben kezd el leállni, ahol az előző éveket a súlyos visszafizetési terhek jellemezték a létező portfolió vonatkozásában. Mindazonáltal érdemes megemlíteni, miszerint még ezen körülmények között is a bank pozitív eredményeket fog felmutatni az előre jelzett időszakban, és képes lesz a magas tőkeszint fenntartására, a mérlegfőösszeghez képest.
5. Hitelkockázat mérséklése
5.1 HITELKOCKÁZAT 5.1.1 Meghatározás A hitelkockázat azon veszteség veszélyekre hivatkozik, melyek hatással vannak az intézmény nyereségességére és a tőkepozíciójára, és előfordulásuk az ügyfelek nem teljesítésének köszönhető (vagy olyan teljesítésnek köszönhető, mely nem felel meg a szerződéses feltételeknek, pl. teljesítés elmulasztása), beleértve a lehetséges korlátozásokat a külföldről irányuló kifizetéseknél, a mérlegen belüli vagy azon kívüli kitettséget. Ez a kockázat főleg a hitelkitettség, hitelkeret, értékpapírok és derivatívák (partneri hitelkockázat) esetében létezik. Szűkebb értelemben a partner nem-teljesítésének vagy nem-megfelelő teljesítésének kockázata a hitelhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek, a késedelmes fizetések vagy más kölcsön típusú kapcsolat vonatkozásában, melyet a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és bizonyos befektetési szolgáltatók felvállalnak az üzleti tevékenységükben.
5.1.2 Kockázatkezelés és stratégia Az Igazgatóság rendszeresen meghatározza és áttekinti a menedzsment stratégiát. Ez a stratégia határozza meg az elvárt profitabilitást, a vállalni kívánt – eltérő szintű – potenciális kockázatok függvényében. A hitelkockázat szintjét, aminek a Banif Plus Bank ki van téve, a jóváhagyott hitelszabályzat korlátozza, amely attól a
12
pillanattól van hatással, ahogy megérkezik a hitelkérelem a hitelfeldolgozó részlegre, a hitel work out folyamatáig a hitelszerződés megszűnése előtt vagy azt követően. Az Igazgatóság rendszeresen meghatározza és áttekinti a hitelkockázat kezelési stratégiát. Ez a stratégia meghatározza a bevezetésre kerülő kockázati politikát, valamint az elvárt nyereségszintet a különböző hitelkockázati szintektől függően. A jóváhagyott kockázati politikában generikus hitelkorlátok találhatók, amiket egyéni és konszolidált szinten, valamint az újonnan szerzett kölcsönök vagy a megújított létező kölcsönök jóváhagyási folyamatában egyaránt figyelembe kell venni. A Banif Mais Bank egy globális hitelkockázati értelmezést kíván kialakítani az általa végzett tevékenységek és az üzletágak vonatkozásában, ami állandó megfigyelést és ellenőrzést jelent, amelyet a regionális és a bank központjában lévő csapatok végeznek. Az előbbiekben említettek szerint a Banif Plus Bank tevékenysége főleg a lakossági finanszírozásra irányul, speciális figyelemmel a gépjármű kölcsönökre és lízingre, főleg magánszemélyek esetében. Ezt a fajta tranzakciót a magas szintű szabványosítás jellemzi, amelyet az is megerősít, hogy ezoket a tranzakciókat a Bank által kapott hitelkérelmek elemzését végző központi csapatok hajtják végre. A termékek árának éves beállítása azon kritériumokon alapul, amelyek minden évben lehetővé teszik a Banif Plus Bank által még felvállalható kockázat ellenőrzését, figyelembe véve az elvárt nyereséget. Az árak kiszámítása a tőkeköltségen alapul, valamint az általános adminisztrációs költségen, a becsült hitelműveleti kockázaton és a nettó árfolyam intervallumon, amit a Bank minden egyes termékszegmensben el kíván érni, és minden egyes szegmensben rendelkezik legalább a kereslet-kínálati tényezővel. A Hitelszabályzatban egyértelműen meghatározásra és dokumentálásra kerül a hitelelemzést érintő fent említett folyamat. Az üzletvitel speciális szükségleteire belsőleg kifejlesztett IT rendszer blokkolja a hitelszabályzatnak nem megfelelő helyzeteket. A Hitelszabályzatnak való megfelelés és az esetleges ellenőrzési hibák észlelésének ellenőrzése a véletlenszerűen kiválasztott folyamatok rendszeres belső auditjain keresztül történik. A hitelelemzés alatt szükséges dokumentumok ellenőrzését illetően – amely a hitelkérelemhez és elemzéshez szükséges input adatok hitelesítésekor valamint a hitelcsalás elkerülése miatt fontos – az ügyfél beazonosításának folyamata jól meghatározott, dokumentált és rendszerezett, hasonlóan azokhoz az ellenőrzéshez és dokumentáláshoz, amelyek az ügyfél fizikai létezését, valamint a hitel megadásához (vagy a lízinghez) szükséges dokumentumok teljességét és eredetiségét bizonyítják. Az elmúlt 20 év tapasztalatának eredményként kialakult folyamat folyamatosan változik, ügyelve a részletekre. A folyamatot egy belsőleg fejlesztett szoftver támogatja, amely nagymértékben testre szabható, és összhangban áll a többi folyamattal és alkalmazással. A hiteljóváhagyási folyamat az ügyfél és a finanszírozott eszköz alapos elemzésén alapul, amiben tapasztalt elemzők vesznek részt, akiket egy informatikai rendszer segít, amely megadja az összes releváns információt a műveletek teljes elemzéséhez. Az információ elemzése egyedileg és kombinát formában történik, a pontozás (scoring) rendszer működtetése az elemzés fontos eszköze, amely számos, a tranzakciók potenciális kockázatára ható változót figyelembe vesz. A kereskedő minősítése negyedévente történik, és bekerül a hitelelemzési modulba, lehetővé téve a hitelelemző számára, hogy mindegyik ajánlatban vizualizálhassa az előíró kockázati minősítését. Ez a minősítés a kereskedők által a Banknak küldött historikus portfoliók hitelkockázati elemzésén alapul. A teljes hitelkockázatot szintén csökkenti, hogy a hitelek jelentős számú ügyfélállományban kerültek terítésre, a hitelportfólió nagymértékben tagolt, amint az kifejtésre kerül a hitelkockázat koncentrációját illetően. A késedelmes (és nem teljesítő) ügyfeleket illetően a Banif Plus egy telefonos behajtási csoportot működtet, amely az ügyfelekkel való kapcsolatteremtéssel foglalkozik (telefon, sms, levél) tömeges és azonnali módon. A regionális fiókok csapatai felelnek a személyes kapcsolattartásért (látogatás vagy telefon) a hitelkockázat legproblémásabb és relevánsabb eseteiben. A hitellel kapcsolatos munka hatékonysága komolyan kihat a Csoport (és a leányvállalatok) hitelkockázati
13
szintjére, és az egyik olyan kulcsfontosságú terület, ahol a Csoport mindig összpontosította a figyelmét és a saját elkötelezett csapatait (telefonos behajtási és helyi behajtási csoportok), magas szintű ellenőrzést tartott fenn és a legjobb gyakorlatot gyorsan alkalmazta a kapcsolatteremtés és a kapcsolatteremtő források megfelelő kiosztása terén. A központi Kockázati Osztály feladata a különböző leányvállalatoktól és fiókoktól származó hitelportfolió teljesítménynek havi értékelése valamint a hitelminősítő döntési szintek frissítése (cut-off), ezzel jobb egyensúlyt kialakítva a hitelkérelmek kockázatában. A Banif Mais csoport a hitelkockázatot elemző modelleket fejlesztett ki, amelyekkel integrált és szegmentált formában információ nyerhető ki. Ezt az információt a központi Kockázati Osztály továbbítja és feltöltésre kerül a központi menedzsment jelentési rendszerbe. A jelentések utánkövetési céllal és a hitelkockázat kezelésének érdekében eljutnak a felsőbb vezetőséghez és az Igazgatósághoz, az egyes években szerzett portfoliókra vonatkozó részletes információ és termékszegmentáció kíséretében. Félévente a hitelportfolió értékvesztésének számításához szükséges paraméterek frissítésre kerülnek. Az értékvesztési modell hathavonta kerül áttekintésre. A legutóbbi revízió 2014 júliusában történt. A Basel II tőkemegfelelés keretében a szavatolási igények figyelembe vételével a Bank két különböző belső minősítési modellel rendelkezik: a jóváhagyás és az utánkövetési minősítés valamint az LGD (Loss Given Default - várható veszteség) számítási modell a portugál és a magyar tevékenységre vonatkoztatva. A termékárak éves meghatározása olyan kritériumokon alapul, melyek a folyamat elején lehetővé teszik annak a kockázatnak az ellenőrzését, amit a Bank az elvárt nyereséggel összhangban még hajlandó vállalni minden évben,. A kockázat kiszámítása a finanszírozáshoz kapcsolódó költségeken alapul (vagyis a finanszírozási és adminisztrációs költségeken), ezen kívül a tranzakciókhoz kapcsolódó kockázaton , a szegmenshez tartozó nettó intervallumon, feltárva mindegyik szegmens összehasonlítását. A Banif Plus néhány modellje azon hitelkockázat értékelésére szolgál, amely integrált és szegmentált információt hoz létre. Ezt az információt a Kockázati Osztály állítja össze, a többi igazgató és az Igazgatóság jelentést kap erről, az évente keletkező portfoliók figyelését és kockázatkezelését illetően, termék és fiók- vagy leányvállalat szerint. A Banif Plus egy, a lakossági finanszírozásban specializálódott kereskedelmi bank, és ezért a hitelkockázat majdnem a teljes mérleget képviseli (a bruttó hitelek és előlegek 80%-os részarányt jelentenek, és az intézményeknek adott hitelek és előlegek pedig 18%-ot tesznek ki az összes eszköz vonatkozásában). Ezért az inherens hitelkockázat magas (nem veszi figyelembe a kockázat csökkentését és mérséklését célzó tevékenységeket, beleértve a kockázatkezelési szabályzatokat és a behajtási erőfeszítést); viszont a létező ellenőrzést figyelembe véve a nettó hitelkockázat mérsékelt / alacsony.
5.1.3 Tőke-megfelelési számítás A hitelkockázat tőkemegfelelése kiszámításának vonatkozásában két különböző módszert alkalmaztunk: -
A mérlegben szereplő “Ügyfeleknek nyújtott hitelek és előlegek” sorban, mely majdnem az összes lakossági finanszírozásnak felel meg, egy IRB A modellt alkalmaztak, melynek alapja a belső minősítés, a PD (késedelem valószínűsége – probability of default) és az LGD (loss given default – várható veszteség) hitel kockázat belső becslésével. A minősítési modell a hitel portfolió kb. 96%-át fedte le. A fennmaradó pozíciókra vonatkozó tőkemegfelelést a standard megközelítésekkel számították ki.
-
A hitel kockázati keretben szereplő egyéb kitettségek esetében (pl. Kölcsönök és előlegek az intézmények felé; Egyéb eszközök) a standard megközelítést alkalmaztuk.
A Bank nem alkalmazott hitelkockázat mérséklési technikákat a lejelentett időszakban.
14
6 Egyéb kitettségek A Bank nem rendelkezett értékpapír pozíciókkal a kereskedési könyvben a lejelentett időszakban. A hitelkockázatra vonatkozó pozíciók az alábbi táblázatban szerepelnek, ahol a legnagyobb kitettséget a hitelintézetek részére nyújtott kölcsönök jelentik. Fenntartottuk a standard módszert a tőke meghatározására, mely 39 millió forintnak felel meg. 10. ábra – Egyéb kitettség – Allokált gazdasági tőke Eszköz osztály (mill HUF)
Kitettség eredeti értéke
Céltartalék
Nettó kitettség
Központi önkormányzat és központi bank Intézmények Egyéb ÖSSZESEN
4
0
2,086 350 2,440
0 279 279
6.1
RW%
Tőke követelmény
K%
4
Kockázattal súlyozott kitettség 0
0%
0
0%
2,086 71 2,161
417 70 487
20% 99% 23%
33 6 39
1.6% 8.5% 1.8%
Partneri hitelkockázat (CCR)
A partneri hitelkockázat meghatározás szerint a partner részéről jelentkező kockázat az, ha a tranzakció végső elszámolása késedelembe esik. Gazdasági veszteség jelentkezhet, ha a tranzakció vagy a tranzakciók csoportja pozitív gazdasági értékkel bír a késedelem idején. Attól az esettől eltérően, amikor egy vállalat kölcsönön keresztül szenvedi el a hitelkockázati kitettséget, ahol a hitelkockázati kitettség egyoldalú, és csak a hitelt nyújtó bank néz szembe a kockázattal, a partneri hitelkockázat (CCR) kétoldalú veszteségkockázatot hoz létre: a tranzakció piaci értéke pozitív vagy negatív lehet a tranzakció bármely fele számára. A piaci érték bizonytalan, és idővel változhat a fennálló piaci tényezők változásával. A CCR-be eső tranzakció típusok a következők: Hosszú elszámolású tranzakciók – tranzakciók, ahol a partner vállalja az értékpapír, áru vagy a valuta összeg készpénz, más pénzügyi instrumentum vagy áru ellenében történő átadását, vagy vice versa, egy adott elszámolási napon vagy teljesítési napon, melyet szerződésben határoztak meg, mint ami nagyobb, mint az alacsonyabb a következők közül: piaci szabvány a sajátos instrumentum esetében vagy öt munkanap azon naptól számítva, amikor a bank belép a tranzakcióba. Értékpapír finanszírozási tranzakciók (SFTs) – visszavásárlási megállapodások, fordított visszavásárlási megállapodások, értékpapír kölcsönzés és hitelezés, és árfolyam különbözet hitelezési tranzakciók, ahol a tranzakciók értéke a piaci értékeléstől függ, és a tranzakciók gyakran az árfolyam különbözet megállapodásoktól függnek. A Bank nem rendelkezett kiemelkedő derivatívokkal a lejelentett időszak végén. Ezen kívül nem volt kitéve semmilyen repo-stílusú vagy hosszú elszámolású tranzakciónak. Ezért a CCR-re allokált tőke nulla. Kamatláb kockázatkezelése A kamatláb kezelési szabályzat a speciális kockázat rendszeres figyelésén alapul, és az észlelt kitettség szintjétől függően, egy fedezeti eszköz segíthet a Csoportnak a kamatlábbal szembeni kitettségi szintjének alacsonyan tartásában. Félévente készül el a kamatláb kockázatnak való kitettség jelentése, figyelembe véve a lejáratot, a kitettségek újra árazási struktúráit, és a potenciális veszteségek értékelését a kamatláb szintek különböző forgatókönyveit illetően (stressz tesztek). A Bank rendszeresen áttekinti a kamatláb változásának hatását, a magyar pénzügyi felügyeleti hatóság (Magyar Nemzeti
15
Bank) által előírt módszertannak megfelelően. Az alábbiakban a 200 bázis pont becsült hatása található:
Hatás 2014.12.31
Saját alapokra gyakorolt hatás a kamatláb 200 b.p-os változása esetében
Érték Saját tőke %-a
+
-63,298,822
-
63,298,822
+
-2.05%
-
2.05%
"+" a kamatlábra gyakorolt hatást jelenti, növekedés esetén "-" a kamatlábra gyakorolt hatást jelenti, csökkenés esetén
6.2
PIACI KOCKÁZAT
6.2.1 Meghatározás Meghatározás szerint a piaci kockázat a mérlegen belüli és kívüli, a piaci árak mozgásaiból eredő pozíciók veszteségei. A követelmény tárgyát képező kockázatok a következők: A kamatlábhoz kapcsolódó, a kereskedelmi könyvben lévő eszközök és tőke kockázatai; Bankon belüli valutakockázat és árukockázat. A kereskedési könyv a pénzügyi instrumentumok és áruk pozícióiból áll, melyeket vagy kereskedési szándékkal tartanak vagy a kereskedési könyv más elemeinek fedezetére (hedge). A kereskedési könyv tőkekezelésnek való megfeleléshez a pénzügyi instrumentumoknak kikötés (covenant) mentesnek kell lenniük a kereskedhetőségük vonatkozásában, vagy teljesen fedezve (hedge) kell lenniük. Ezen kívül a pozíciók gyakori és pontos értékelésére van szükség, és a portfolió aktív kezelésére is szükség van. A kereskedési szándékkal fenntartott pozíciók azok, amelyek szándékosan a rövid távú újraértékesítés és/vagy az aktuális vagy elvárt rövid távú ármozgásokból történő haszonszerzés vagy az arbitrázs profit blokkolása érdekében történnek, és saját pozíciókat vagy az ügyfélkiszolgálásból (pl. összevetett tőkeközvetítésből) vagy piacszerzésből származó pozíciókat tartalmazhatnak.
6.2.2 Kockázatfelmérés és stratégia Kockázati politikája alapján a Bank nem fektet semmilyen típusú eszközbe, amely a kereskedési könyvben szerepel, illetve áruba vagy derivatívába (származékos ügyletbe), amelynek kereskedési célja van. Ezen kívül a Bank nem tart semmilyen értékpapírt a finanszírozási tevékenységhez kapcsolódókon kívül (pl. a letéti garancia alap fedezetére), tehát nincs semmilyen saját könyve (kereskedési könyve). 2014 decemberében a Bank nem rendelkezett kereskedési könyvvel.
16
Tehát a piaci kockázat körében, figyelembe véve a végzett tevékenységek típusát, a Bank csak a valuta árfolyamkockázatnak van kitéve, amely a valutában (CHF és EUR) szerzett hitelszerződésekből és a megfelelő finanszírozásból (más, valutában lévő eszközök vagy kötelezettségek maradvány jellegűek) ered. A valutaárfolyam kockázat kezelést illetően a Bank elfogadott egy természetes hedging (fedezeti) stratégiát. A valutában (CHF és EUR) szerzett hitelportfolió kockázatának mérséklése céljából a Bank hedging politikája szerint minden valuta esetében az eszközök és kötelezettségek közötti párosítás alapján, néhány spot ügyeletet is végrehajtva az aktuális treasury kezelésben. Amennyiben ezek az intézkedések nem elegendőek a valutakockázat megfelelő szintjére történő mérsékléséhez, a Bank FX derivatívokat alkalmazhat amelyek célja a gazdasági hedging. Szabályként ezek a derivatívok a Baniffal, a Banif Plus anyabankjával történnek, így a Bank nincs kitéve a partneri hitelkockázatnak. 2014 decemberében a Banif Plus nem volt kitéve semmilyen derivatívnak, beleértve az ellenügyleteket (hedging) is. Az alábbi ábrákon bemutatjuk a Bank valutaárfolyam pozícióját a 2013. december és 2014. december közötti időszakban. 2014 végén a Bank teljes FX pozíciója 149 millió HUF volt, mely az euró (110 millió forint) és a svájci frank (39 millió forint) között oszlott meg. 11. ábra – Banif Plus fcy pozíciója az eredeti valutákban
(net position – nettó pozíció)
17
12. ábra – Banif Plus fcy pozíciója EUR-HUF és CHF-HUF konverzióban
6.2.3 Kockázatos érték (Value at risk) VaR) Modell A Value at Risk (VaR – kockázati érték) a maximális veszteség, amelyet nem haladnak meg egy adott, konfidencia szintként meghatározott valószínűség mellett, egy adott időszakon belül. Az időtartam, amire a veszteség valószínűsége kiszámításra került, általában az értékpapír / portfolió várt élettartamához kapcsolódik, vagy ahhoz az időhöz, amely ésszerűen elvárható a korrekt áron történő likviddé tételéhez – az időszakok általában 1 naposak vagy 10 naposak a bank által birtokolt portfolió esetében. Ha a VaR számítást 99%-os konfidencia szinttel adják meg, 1%-os a valószínűsége annak, hogy a portfolió az ajánlott VaR-nél többet fog veszíteni az adott időn belül. Például, ha a VaR értéke €1,000,000, és a konfidencia szintje 99%-os 10 napos idővel, azt jelenti, hogy 99%-os valószínűsége van annak, hogy az elkövetkező tíz napban a veszteség nem lesz nagyobb €1,000,000-nál A Banif csoport a piaci kockázatot a BarraOne szoftver segítségével elemzi, mely az MSCI (betűszó: Morgan Stanley Capital International) tulajdona, és amely a befektetési döntéstámogató eszközök vezető szolgáltatója. Termék- és szolgáltatás palettájuk magában foglalja a mutatók, portfolió kockázat és teljesítmény elemzést, valamint az irányító eszközöket – számos nemzetközileg elismert márkanevet képviselve, úgy, mint Barra, RiskMetrics, IPD és ISS. (további részletek a http://www.msci.com oldalon). A Banif Group a BarraOne rendszert használja a banki portfolió és piaci kockázata VaR-jének figyeléséhez, egyéb kockázati metrika mellett, úgy, mint stressz tesztelés és érzékenység-alapú elemzés. Az eszköz alapjául a Barra Integrált modell szolgál, mely egy közös tényezős modell, mindösszesen 59 tőke és 48 fix bevételes piacot fedve le. 1975-ben a BarraOne elindította az első tőkekockázati elemzési termékeit, és a RiskMetrics 1994-ben kifejlesztette a Value at Risk (VaR) modelljét. Globális, sokeszközös keretet nyújt az interaktív kockázatelemzésre, portfolió optimalizálásra és építésre, stressz tesztelésre, Value at Risk értékelésre és teljesítmény hozzárendeléshez. A BarraOne egy paraméter-alapú modellt biztosít a VaR számára, melynek célja – a historikus módszerrel ellentétben – az előrelátás. Az elemzett portfoliók teljes kockázata a kapcsolódó kockázati tényezőkre bomlik, különös tekintettel a specifikus kockázati összetevőkre és a globális kockázatra (vagy piaci kockázatra), amely különféle részekre bomlik. A teljes kockázat figyelembe veszi az eszközök közötti korrelációt, vagy legfelső szinten vagy a különféle szegmentált
18
kockázati szinteken. A BarraOne egy többtényezős módszeren alapul, mely magában foglalja a kockázatbecslést célzó intuitív gazdasági jellemzőket, ezzel előrelátóként próbálva kezelni azt. Az alábbi diagram azt összesíti, hogyan bontja le a BarraOne a kockázatot, érzékenységi elemzést végezve a portfolió mindegyik elemére vonatkozóan. 13. ábra – Banif Plus fcy pozíciója EUR-HUF és CHF-HUF konverzióban
(Total risk – összes kockázat Currency – valuta Local market – helyi piac Correlation impact – korrelációs hatás Risk – kockázat Common factor – közös tényező Equity – tőke Fixed income – fix bevétel Emerging market - feltörekvő piac) Az értékkockázat számítás (VaR) a következő tényezőkre bomlik: Valutakockázat – egy, a kockázathoz explicite vagy implicite kapcsolódó VaR összetevő, különösen a közvetett befektetés útján. A tényező rendkívüli érzékenysége miatt a modell csak az elmúlt 17 hét historikus adatait használja fel. Helyi piac kockázata – a piaci kockázathoz kapcsolódó VaR összetevő, kivéve a valutakockázatot. Mindegyik piac esetében a kockázat 3 összetevőre bomlik: globális kockázat; specifikus kockázat; és korreláció. -
Speciális kockázat – a kockázatot nem magyarázzák meg a közös tényezők, vagyis a kockázat eszköz-specifikus, és ezért diverzifikálható. Ez a modell a specifikus kockázat becsült középszintjét a specifikus kockázati értékkel kombinálja az eszköz alapvető jellemzőinek megfelelően.
19
-
Közös tényező kockázat – a közös piaci tényezők által meghatározott kockázatból áll, amely magában foglalja az iparági kockázatot, stílus- és kamatlábkockázatot, a vételi és eladási árfolyam különbségéből (spread), valamint feltörekvő piacokból, hedge fund alapokból és árukból eredő kockázatot. Elemzés készül valamennyi piac / modell specifikus tényezőinek való kitettségből eredő portfoliókockázatról. Részvények – mindegyik eszköz a neki legmegfelelőbb szektorban kerül minősítésre (az alkalmazás módszertanának megfelelően), és így a szektor által indokolt VaR összetevő kerül kiszámításra. Ezen kívül a modell bemutatja az eredmény kockázatot, ennél fogva az eszköz: magas vagy alacsony kapitalizációval; nagyfokú növekedési elvárással vagy alacsonyabb értékeléssel; hosszú távú és rövid távú volatilitási sémával rendelkezik. Kötvények – eszközök elemzése két szempontból történik: i) kamatláb (hozamgörbe), mely magában foglalja a hozamgörbében előforduló változások és a meredekség (csavarás és lepke) kockázatát; é s ii) szórás (spread), a mely a csereügylet (swap) görbe és az államadósság görbe, valamint a hitelesemények közötti különbséget elemzi, a VaR allokáció kiszámításával. Feltörekvő piacok – azon tényező kiegészítő kockázatát méri, miszerint a kibocsátó egy feltörekvő ország, vagy az eszköz kibocsátása egy feltörekvő országban történt.
A Banif Plus esetében nem fordul elő a piaci kockázatok széthúzása a különböző tényezők között, mivel a Bank csak a valutakockázatnak van kitéve, nem rendelkezik kereskedési könyvvel. A Banif Plus 2014-es FX pozíciójának fejlődése alapján elvégeztük az időszak 5 forgatókönyve VaR-jának számítását, melyek a következőknek felelnek meg: 1) 2013 végi FX pozíció; 2) 2014 átlagos FX pozíciója; 3) 2014 valuta pozícióinak legmagasabb értéke; 4) 2014 valuta pozícióinak legalacsonyabb értéke és 5) 2014 év végi FX pozíció. Továbbá két különböző módszert használva: i) Historikus (ahol a minta 251 megfigyelést tartalmaz, mely egy évnek felel meg) és ii) a paraméteres modell, melyet a Barra fejlesztett ki. A kritériumok megegyeztek a Basel II által ajánlottakkal: 99% konfidencia intervallum és 10 napos tartási időszak. 13. Ábra - Historikus VaR számítás 5 különböző forgatókönyv esetére MÚLTBELI VaR 10D EUR FX Pozíció k egység
FORGATÓKÖNYV
Forgatók. 1: Év vége 2013 Forgatók 2: Átlag
548.99
CHF FX Pozíció k egység
Összes FX EUR FX Pozíció CHF FX Pozíció Pozíció HUF k súly HUF k súly HUF k
99.12 172,871 87%
25,954 13%
198,824
EUR Pozíció HUF k
5,245
CHF Pozíció
%
3.03%
HUF k 996
3.84%
%
Korrelációs EUR/ CHF Pozíció -272
összes HUF k
%
5,969 3.00%
429.55
31.19 135,260 94%
143,427
4,104
3.03%
313
3.84%
2014
550.86
145.85 173,461 82%
38,191 18% 211,652
5,263
3.03%
1,465
3.84%
-397
6,331 2.99%
Forgatók 4: Alacs. 2014 Forgatók 5: Év vége 2014
314.40 314.40
-136.65 26.73
-35,783 -27% 134,783 7,000 7% 106,000
5,245 5.30% 3,004 3.03%
4,806 269
13.43% 3.84%
-6,997 -73
3,054 2.27% 3,199 3.02%
Forgatók 3: Magas
2014
99,000 73% 99,000 93%
8,168
6%
-86
4,332 3.02%
A teljes FX Pozíció figyelembe veszi a valutánkénti abszolút pozíciók hozzáadását. A negatív értékek nettó short pozíciót jelentenek az adott valutára (és vice versa: a pozitív értékek nettó long pozíciót jelentenek az adott valutára)
14. Ábra - Paraméteres VaR számítás 5 különböző forgatókönyv esetére
FORGATÓKÖNYV
Forgatók 1: Év vége 2013
EUR FX Pozíció k egység 549
CHF FX Pozíció k egység
EUR FX Pozíció HUF k
EUR CHF FX CHF Összes FX EUR Pozíció FX Pozíció FX Pozíció Súly HUF k Súly HUF k HUF k %
99 172,871 87%
25,954 13% 198,824 5,456
3.16%
1,069
PARAMÉTERES VaR 10D Korrelációs CHF Pozíció EUR/ CHF HUF k % Pozíció
4.12%
-140 -48
Total HUF k
%
6,385 3.21% 4,557 3.18%
20
Forgatók 2: átlag Forgatók 3: magas
2014 2014
Forgatók 4: Alacsony 2014 Forgatók 5: Év vége 2014
430
31 135,260 94%
6% 143,427 4,269
3.16%
336
4.12%
-192
6,855 3.24%
551
146 173,461 82%
38,191 18% 211,652 5,474
3.16%
1,573
4.12%
314 314
-137 99,000 73% -35,783 -27% 134,783 3,124 27 99,000 93% 7,000 7% 106,000 3,124
3.16% 3.16%
1,473 288
4.12% 4.12%
-2,560 -41
2,037 1.51% 3,372 3.18%
8,168
A teljes FX Pozíció figyelembe veszi a valutánkénti abszolút pozíciók hozzáadását. A negatív értékek nettó short pozíciót jelentenek az adott valutára (és vice versa: a pozitív értékek nettó long pozíciót jelentenek az adott valutára)
6.2.4 Gazdasági tőke megfelelés A piaci kockázathoz szükséges tőkeköltség standard számításának alternatívájaként, amely a Banif Plus esetében a valutakockázatra korlátozódik, egy belső kockázatkezelési modellt alkalmazunk, mely a Value-at-Risk metrikán alapul, a következő kritériumokkal, amelyek megfelelnek a Basel kvantitatív szabványainak: 99. percentilis (egyvégű konfidencia intervallum) Pillanatnyi ársokk ekvivalens egy tíznapos ármozgáshoz képest, ti. “tíznapos kereskedési időszak „tartási ideje” Egyéves historikus megfigyelési időszak (minta időszak). A Basel II alapján a banknak – napi szinten - meg kell felelnie a következők közül a magasabb tőkekövetelménynek: (i)
az előző nap VaR száma, melynek mérése a meghatározott paraméterek szerint történik, és
(ii)
a napi VaR mérések átlaga az előző 60 üzleti nap mindegyikére, megszorozva a minimum 3-as szorzóval.
A gazdasági tőkének a Banif Plus FX pozíciójára vonatkozó allokációját illetően úgy gondoljuk, hogy a paraméteres VaR megfelelőbb a mérleg strukturális pozíciója kockázatának értelmezéséhez, mivel ez a – Barra által fejlesztett modell – rendelkezik az ICAAP-ban előírt egyik jellemzővel, előretekintő céllal (de például a historikus VaR metrika alkalmazása megfelelőbb lenne a piaci kockázat megfigyelésére, mint az ármozgásokra adott pillanatnyi reakciók). Habár az elmúlt 60 napban a paraméteres VaR alacsonyabb mint a historikus (melyet az időszak magas volatilitása igazol), ahogy az látható a felépített 5 forgatókönyvben (lásd a 13. és 14. ábrákat), ez a választás nem “véletlenszerű”, mivel a paraméteres modell 4 esetben magasabb VaR-t biztosít, mint a historikus modell, és az 5. forgatókönyvben (2014. év évégi FX pozíció) az eredmények nagyon hasonlóak voltak. A Barra Modell kalibrálását és vizsgálatát egy külső, és egy nemzetközi vállalat által hitelesített harmadik fél végzi. A következő ábrán bemutatjuk az FX pozíció VaR-t a 2014. december 31. előtti 60 üzleti napra vonatkoztatva, a paraméteres módszert alkalmazva, mely átlagban 3,5 millió Ft-ot mutatott az időszakban. 15. ábra – Banif Plus’ FX Pozíció VaR-ja
21
Forrás: BarraOne számítások (paraméteres módszer; 99% konfidencia intervallum; 10 napos tartási idő)
16. ábra – Gazdasági tőke követelmény: Piaci kockázat K HUF A) FX pozíció 2014 dec 31-én B) FX pozíció átlag 60 napon C) VaR 60 nap x 3 K = [max (A; C)]
Historikus VaR 99% / 10D 3,199.1 3,337.2 10,011.6 10,011.6
Paraméteres VaR 99% / 10D 3,371.6 3,584.0 10,751.9 10,751.9
Forrás: BarraOne számítások és Banif Plus
Tehát a jelen ICAAP gyakorlatban 10.7 millió HUF összeget gazdasági tőkét jelöltünk ki a Banif Plus valutakockázatára, az elmúlt 60 nap Barra Modell paraméteres VaR-ja alapján.
7 Javadalmazás 7.1. A Banif Plus Bank Zrt Igazgatósági és Felügyelő bizottsági tagjai javadalmazási politikájának célkitűzései A Javadalmazási politika céljai a következők: - figyelembe véve a versenypiacot, ahol kifejti a tevékenységét, folyamatosan lehetővé tenni a Bank számára a magas szintű és nagy potenciállal rendelkező vezetők bevonzását, motiválását és lojalitásuk megőrzését; - a teljesítménycélok elérésének ösztönzése a Bank és a részvényesek rövid-, közép- és hosszútávú céljainak megfelelően; - a jelentős egyéni teljesítmények és a jó csapatmunka ösztönzése és motiválása; - a túlzott kockázati kitettség és a potenciális érdekellentétek elkerülése, a hosszú távú célok, értékek és a banki érdekek elősegítése: - az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagok javadalmazási szintje és struktúrája; - a menedzsment tagok juttatási szintjének összhangba hozása a Banki érdekekkel;
7.2. Javadalmazási politika jóváhagyása A jelen javadalmazási szabályzatot egyhangúan fogadták el a Banif Plus Bank Zrt. 2013. január 22-i igazgatósági értekezletén. Az Igazgatótanács nem alkalmazott semmilyen szakembert, nem kért tanácsadást vagy külső szervet, hogy összeállítsa és jóváhagyja a javadalmazási szabályzatot, más általános vállalatoknak a gyakorlatban alkalmazott javadalmazási szabályait vette figyelembe, főleg a pénzügyi szektorban lévőkét és más portugál bankokét, amelyek a hazai és nemzetközi piacon működnek, és speciális figyelmet fordított a Banif – Grupo Financeiro szabályzataira.
7.3. Az Ügyvezető igazgatósági tagok javadalmazása Az Igazgatóság belső tagjainak javadalmazása a Globális javadalmazási koncepciót tekinti alapul, mely csak fix javadalmazást tartalmaz. A fent-említett globális javadalmazás mindegyik Igazgatósági tag számára egy olyan szerződésben formalizálható, amely meghatározza a javadalmazás szintjét és struktúráját; a megszűnési feltételeket, a titoktartási záradékot, a versenytársi kizárást és a szerződéses korlátozást azon kompenzáció esetében, mely az Igazgatósági tag inkorrekt módon történő felmondása esetén fizetendő. A fix javadalmazás (alapbér) az igazgatóság mindegyik tagjának esetében meghatározásra kerül a felelősségi és a szerepkörök valamint a kompetencia alapján. A fix javadalmazást a piaci szintek alapján kell meghatározni a hasonló szerepkörök esetében, és évente át kell tekinteni. Nem létezik az említett piaci szintek automatikus korrekciója.
7.4. A nem ügyvezető igazgatósági tagok javadalmazása A nem ügyvezető igazgatósági tagok javadalmazása kizárólag a jelenléten és/vagy a fix összegen alapul.
22
7.5. A Felügyelő bizottsági tagok javadalmazási politikája A Felügyelőbizottság függetlenségének és a felügyelet szigorúságának elérése céljából a javadalmazás, ha létezik, kialakítása kizárólag a Felügyelőbizottság értekezletein való jelenléttől függ, semmilyen módon nem függhet vagy kapcsolódhat a vállalati teljesítménytől.
7.6. Az éves javadalmazási összeg bejelentése az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok esteében Az Igazgatósági és Felügyelő bizottsági tagok a 2014-es gyakorlatnak megfelelően egy globális 86.400.897 Ft. mértékű javadalmazásban részesültek (100% fix összetevő), és döntés született arról, hogy egyéb, változó összegű kifizetés nem lesz.
7.7. Részt vevő alkalmazottak A fentebb említett pont hatálya alá bevont alkalmazottak azok, akik audit, megfelelőségi és kockázati szereppel bírnak.
7.8. A Bank hosszú távú érdekeivel összhangban álló, teljesítményhez kapcsolódó, a túlzott kockázatvállalásra ugyanakkor nem ösztönző javadalmazási struktúra Figyelembe véve azt, hogy a fent említett alkalmazottak ellenőrzési szerepkörrel bírnak, semmilyen változó javadalmazás nincs előre meghatározva, vagyis a javadalmazás nem kapcsolódhat közvetve vagy közvetlenül a bank teljesítményéhez. Ugyanakkor egy adott év teljesítményének értékelésékor a Részvényes készpénz bónuszt fizethet néhány alkalmazottnak az Igazgatóság által végzett teljesítmény értékelés alapján. A potenciális bónusz nincs előre meghatározva, teljesen megítélés alapú, és a globális javadalmazás kis százalékát jelentheti (kevesebb, mint 10%). Ily módon a Bank ösztönzi a jobb teljesítményt minden egyes alkalmazott vonatkozásában, anélkül, hogy felmerülne a közvetlen kapcsolat a vállalat rövid távú terveivel.
7.9. Döntési folyamat a fent említett javadalmazási politikát illetően A fent említett alkalmazottak javadalmazási politikáját az Igazgatóság javasolja, és a Részvényesek döntik el.
7.10. Kapcsolat a fix és a változó javadalmazás között A III.2 pontban említetteknek megfelelően az alkalmazottak nem rendelkeznek változó javadalmazással, mivel a javadalmazás meghatározott összegű, vagy előre meghatározott teljesítményhez kapcsolódik. Az alkalmazottak éves teljesítményértékelésein alapuló jutalom elérhet egy – az alkalmazott globális javadalmazásának kevesebb, mint 10%-át jelentő – átlagos teljes összeget.
7.11. A jelen csoport javadalmazása A 2014-es gyakorlatnak megfelelően a jelen csoport tagjai egy globális, 10.513.126 Ft mértékű javadalmazásban részesültek (100% fix összetevő), és döntés született arról, miszerint semmilyen más változó összegű kifizetés nem lesz.
8 Kereskedési könyv A Bank nem rendelkezett kereskedési könyvvel a jelentett időszakban.
23
9 Értékpapírok, pozíciók a nem-kereskedési könyvben A Bank nem rendelkezett kereskedési könyvön kívüli értékpapírokkal, pozíciókkal a tárgyi időszakban.
10 Értékpapírosítás A Bank nem rendelkezett értékpapírosítással a lejelentett időszakban.
11 Működési kockázat 11.1 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 11.1.1
Meghatározás
A működési kockázat meghatározás szerint a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyekből vagy rendszerekből vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata. A meghatározás magában foglalja a jogi kockázatot, de kizárja a stratégiai és reputációs kockázatot. A működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatokból vagy rendszerekből, a külső eseményekből, a nem megfelelő alkalmazotti teljesítményből, vagy a rendelkezéseknek, szerződéseknek és belső szabályozásoknak való nem megfelelésből eredhet.
11.1.2
Kockázatkezelés & Stratégia
A Banif Plus vállalatnál a működési kockázat kezelése a kockázati események és károk megelőzését célozza (folyamatokkal és vezetői ellenőrzéssel, belső odafigyeléssel), a kritikus helyzetek kezelésével (kontingencia tervek, üzletvitel folytonossági menedzsment) és a potenciális veszteségek mérséklésével. A kockázatkezelő rendszer és annak iránya és ellenőrzése összhangban van az intézmény működési kockázatával, és a releváns belső szabályzatokon és eljárásokon alapul. A kockázatokkal összemérhető kontroll eljárásokból álló rendszer létrehozásával és működtetésével az intézmény elfogadható szintre korlátozza a kitettséget, amely megfelel a kockázatviselési képességének. A Banif Csoport rendelkezik egy működési kockázatot megfigyelő rendszerrel (folyamat specifikus Kulcsfontosságú kockázati mutatók (Key Risk Indicators - KRI), incidens nyilvántartás, elemzés, lépések), melyet a SAS nemzetközi vállalattól beszerzett szoftver irányít, és amelyet jelenleg a Banif Plus megpróbál adaptálni (nyelvi akadályok). Az új szoftver és folyamat bevezetését a Banif Plus Bank 2015-ben tervezi. A Banifnál a működési kockázatkezelés stratégiája meghatározza a kockázat meghatározását, értékelését, ellenőrzését és mérséklését célzó alapelveket, és a belső szabályzat részét képezi. Ez az az alapvető dokumentum, mely meghatározza a működési kockázat elkerülését célzó szabályokat, és annak az üzletvitelnek és országnak a speciális részleteihez van igazítva, ahol a Banco Banif Mais kifejti a tevékenységét. Ezek a szabályok egy belső banki rendszerben jelennek meg, melyhez az összes alkalmazott hozzáférhet. A szabályoknak való megfelelés a leányvállalatok és fiókok valamennyi részlege általi ellenőrzés és rendszeres kontroll függvénye, ahol a
24
vizsgálatot a belső audit csapatok végzik. A vizsgálati eljárások véglegesítése az audit jelentéseknek az igazgatók és a végrehajtó bizottság felé történő bemutatásakor valósul meg. A belső szabályzatokon túlmenően a Banif Mais egy speciális eszközt biztosít egy kiválasztott alkalmazotti csoportnak, akik rögzítik a működési kockázati eseményeket, mindezt a Banif Pénzügyi Csoport – SasOpRisk körében, ahol a Banif Plus eseményei találhatók (habár ez korlátozott a nyelvi akadályok miatt). Ezzel az eszközzel a releváns üzleti területeken előforduló működési kockázati események rögzítése, beazonosítása, értékelése, mérése és figyelése, valamint a kockázattal kapcsolatos információ szintén tárolható. A figyelési folyamathoz rendszeres jelentések is készülnek a kapott eredményekről. Az alkalmazott szoftvert nagyfokú testreszabhatóság jellemzi a különféle országokban való működés speciális részleteit illetően, a melynek következtében jelentős számú, az IT rendszer által kiszabott korlátozás és ellenőrzés fordul elő. Ezen kívül említésre méltó a feladatok elválasztása, mint az esetleges szabálytalanságok ellenőrzésének további módja, amely a rendszerekhez és a hálózathoz való rendszeres hozzáférés-menedzsmenttel valósítható meg. A SAS OpRisk egy olyan, a Basel II. követelményeinek megfelelő, a működési kockázat kezelésének legjobb gyakorlatát biztosító szoftver, amelybe a személyzet rögzíti a működési kockázatokat, amelyek a következő szegmensek (kockázati szegmensek) szerint osztályozott veszélyeket jelentik: belső csalás; külső csalás; munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság; ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika; állóeszközöket érő károk; üzletvitel- folytonosság megszakadása vagy rendszerhiba; bevezetés, teljesítés és folyamatirányítás. A Banif Mais, beleértve a Banif Plus-t, bevezetett egy Kontingencia tervet, mely az üzletvitel folytonosságát biztosítja, amennyiben a folytonosságot (Üzletvitel folytonossága) veszélyeztető események fordulnak elő, vagyis amely a tevékenyégnek a Központból kialakított tevékenység részbeni vagy teljes lehetetlenségét illeti.
11.1.3
Tőke-megfelelési számítás
A Basel II-nek megfelelően három módszer létezik a működési kockázati tőkeköltség kiszámítására a növekvő bonyolultság és a kockázati érzékenység folytonosságát illetően: (i) az alap mutatós megközelítés (Basic Indicator Approach - BIA); (ii) a Standard megközelítés (Standardised Approach - STA); és (iii) Fejlett mérési megközelítés (Advanced Measurement Approaches - AMA). Jelenleg a Banif Plus a BIA-t használja, mely összhangban van a Banif Group többi részével, vagyis a portugál anyavállalattal. Mindazonáltal az elmúlt években a Csoport jelentős lépéseket tett a működési kockázatkezelés javítása érdekében, szándéka szerint meg akarta szerezni a felügyeleti jóváhagyást a standard megközelítés alkalmazására. Már létezik egy fontos nyilvántartás a működési kockázatkezelés terén, mivel 2007-ben a Csoport megszerezte a SAS által kifejlesztett SAS OpRisk nevű szoftvert, amely fontos eszköznek bizonyult a működési kockázati események rögzítésében, hogy megfelelő megfigyelést lehessen végezni, és lehetővé váljon a mérséklő lépések megtétele. A számított tőke pufferként működne a nettó kockázat lefedésére, amely viszont a kontrollok által mérsékelt inherens kockázat függvénye. Tehát három különböző megközelítést választottunk ki a működési kockázat becsléséhez: i)
Alapvető mutatói megközelítés (Basic Indicator Approach - BIA) – a Bank jelenleg ezt a módszert alkalmazza. Ezen megközelítés szerint a Banknak tőkével kell rendelkeznie a működési kockázathoz, amelynek
25
mértéke megegyezik az előző 3 év pozitív bruttó bevétel fix 15%-ával (alfaként meghatározott) megszorzott átlagával (bármely évben, ha az éves bruttó bevétel negatív vagy zéró, átlagszámításkor a számokat ki kell hagyni a számlálóból és a nevezőből). A 17. ábrán bemutatjuk a működési kockázat tőkekövetelményeit a BIA szerint, mely 2014. decemberben elérte a 382 millió forintot. ii)
Standard megközelítés (STA) – ebben a megközelítésben a Bank tevékenységei 8 üzletágra bomlanak: vállalati finanszírozás, kereskedelem & értékesítés, lakossági bankolás, kereskedelmi bankolás, kifizetés & elszámolás, ügynöki szolgáltatások, eszközkezelés, lakossági közvetítés, és ezért különböző tényezőket (kijelölt beták) használnak a megfelelő üzletágnak megfelelően. A teljes tőkeköltség kiszámítása egy 3 éves átlaggal történik: minden egyes évben az üzletágak szavatoló tőkeköltsége egyszerű összesítésének 3 éves átlagával számolva. Minden egyes évben az üzletágak negatív tőkeköltségei (a negatív bruttó bevétel eredményeként) ellentételezhetik egy másik üzletág korlátlan pozitív tőkeköltségét (viszont, ahol az összes üzletág összesített tőkeköltsége negatív egy adott évben, a számlálói input arra az évre nulla lesz). A Banif Plus esetében a teljes tevékenység megfelel a lakossági bankolásnak; ezen kívül a Banif Group vonatkozásában, a teljes Banif Mais alcsoport egy egyedi üzletágnak minősül a működési kockázat alkalmazását illetően. Tehát a STA megközelítéssel, mivel ez egy egyedi üzletág, amely megfelel a lakossági bankolásnak, egy 12%-os béta faktort alkalmaznak a működési kockázathoz szükséges tőkekövetelmények kiszámításához.
Üzleti terület Beta faktorok Vállalati finanszírozás (β1) Kereskedelem és értékesítés (β2) Lakossági (β3) Kereskedelmi banking (β4) Kifizetés és elszámolás (β5) Ügynöki szolgáltatások (β6) Eszközkezelés (β7) Lakossági közvetítés (β8)
18% 18% 12% 15% 18% 15% 12% 12%
A 17. ábrán bemutatjuk az STA szerinti működési kockázat tőkekövetelmény kiszámítását, mely 2014. decemberben elérte a 306 millió forintot. iii)
Alternatív standard megközelítés (ASA) – Országos szinten a felügyelet lehetővé teheti a banknak, hogy az Alternatív standard megközelítést (ASA) alkalmazza, feltéve, hogy a bank képes megfelelni a felügyelet elvárásának, miszerint ez az alternatív megközelítés jobb alapot kínál, például elkerüli a kockázat kétszeri számítását. Miután egy bank megkapta az engedélyt az ASA alkalmazására, a felügyelet jóváhagyása nélkül nem állhat vissza a standard megközelítésre. Nem látható előre, hogy a nagy diverzifikált bankok nagyobb piacokon az ASA-t fogják alkalmazni. Az ASA szerint a működési kockázati tőke költség / módszer megegyezik a Standard megközelítéssel, két üzletágat kivéve — lakossági és kereskedelmi bankolás. Ezen üzletágak, hitelek és előlegek esetében — megszorozva egy fix ‘m’ tényezővel — a bruttó bevétel helyett a kitettség mutató jelenik meg. A kereskedelmi és lakossági bankolás betái nem változnak a standard megközelítésből. A lakossági bankolásra vonatkozó ASA működési kockázati tőkeköltség kifejezése (ugyanazzal az alapképlettel a kereskedelmi bankok esetén): KRB = βRB x m x LARB Ahol:
KRB a tőkeköltség a lakossági üzletágra vonatkozóan
26
βRB a béta a lakossági üzletágra vonatkozóan LARB a teljes kinn lévő lakossági hitel és előleg (nem kockázattal súlyozott és bruttó céltartalék), az elmúlt 3 év átlagában m: 0.035 Az ASA célját illetően az összes hitel és előleg a lakossági banking üzletágban sor összetétele a következő hitel portfoliókban lehívott összegek: kiskereskedelem, kiskereskedőkként kezelt KKV-k, és beszerzett lakossági kintlévőségek. A 17 ábrán bemutatjuk az ASA szerinti működési kockázat tőkekövetelmény kiszámítását, mely 2014. decemberben elérte a 67 millió forintot. 17. ábra – Tőkekövetelmény számítása a BIA, STA és ASA módszerek szerint Millió HUF Kapott kamat és hasonló bevétel
2010 3,913
2011 3,817
2012 3,162
2013 2,605
2014 2,311
-602
-674
-775
-432
-236
0
0
0
0
0
Kapott vagy esedékes jutalék és díj
699
624
549
463
464
Fizetett vagy fizetendő jutalék és díj
-145
-283
-268
-248
-364
143
11
35
39
28
9
36
48
25
237
Kifizetett kamat és hasonló költség Értékpapírból származó bevétel
Pénzügyi műveletek nettó eredménye / vesztesége (+/-) Egyéb működési bevétel ÖSSZESEN – BRUTTÓBEVÉTEL
4,017
3,531
2,751
2,452
2,440
3Y átlagos – Bruttóbevétel
4,381
3,749
3,433
2,911
2,548
29,993 34,414
25,975 29,566
19,100 25,023
14,891 19,989
13,686 15,892
K – Alap mutató megközelítés ( a = 1 5 % )
657.1
562.3
515.0
436.7
382.2
K - Standard megközelítés ( b = 1 2 % )
525.7
449.8
412.0
349.4
305.7
K - Alternatív Standard megközelítés ( b = 1 2 % ; m= 0,035)
144.5
124.2
105.1
84.0
66.7
A verage K (STA / A SA )
335.1
287.0
258.5
216.7
186.2
Loans 3Y átlagos & A–dvances Hitel ésto előleg Customers (gross)
iv)
Forgatókönyv elemzés – a Baseli megállapodásban meghatározott módszerek alternatívájaként és megpróbálván tükrözni a szervezet speciális ismeretét és a tevékenység potenciális leállásának hatását, meghatároztunk egy forgatókönyvet a működési kockázat fedezetéhez szükséges gazdasági tőke felbecsüléséhez, beleértve az IT rendszert is. A becsült tőke azon a feltételezésen alapul, hogy a központi épület és a vonatkozó Adatközpont nem férhetők hozzá és nem használhatók, a következő feltételezéssel: A Bank csak a 3 nap végén tudta teljesen visszaállítani a 100%-os tevékenységet (konzervatív feltételezés); Költségnövekedés az alternatív helyek áthelyezése miatt, az általános költségek 50%-os növekedését tükrözve A rendszeres üzleti tevékenység és a behajtás 20%-os csökkenése az elmúlt 3 hónapban az esemény után. Miközben az eredmény elveszettnek minősül (az ügyfelek a konkurenciához mennek), a behajtás esetében kevesebb cash-flow-t jelent, ezzel magasabb tőkeköltséget tükröz 3 hónapra (20% elveszett eredmény x átlagos hitel x átlagos futamidő x marzs). Ezen kívül figyelembe vettük a maradvány hitel veszteséget az ügyfelek fizetési terve visszaállításának képtelensége miatt.
27
18. ábra – Forgatókönyv elemzés –Tőkeszámítás Millió HUF Általános költségek
oct-14 95.5
nov-14 90.5
dez-14 98.4
összesen
47.7
49.2
50.0
23.8
24.6
25.0
146.8 73.4
574.0
550.5
566.4
1,690.9
1.0
1.0
1.0
2.9 3.9
2.8 3.7
2.8 3.9
Általános költségek (kivéve a Behajtást és személy-jellegű költségeket) Általános költségek 50%-os növekedése] Havi behajtás Behajtási késedelemből eredő finansz. költségek növek. (20%) "maradvány" hitel veszteség Havi behajtás 20%-os csökkenése [B] Havi eredmény Pénzügyi marzs (net; %) Havi eredmény / Üü. Marzs 20%-os csökkenése Teljes hatás [A +B+C]
[C]
284.4
3.0 8.5 11.5
374
322
329
22%
21%
21%
1,025.0 0.2
16.2 43.9
13.5 41.9
13.7 42.5
43.4 128.3
A leírt forgatókönyvnek megfelelően a becsült veszteség eléri a 128 millió forintot, amely összhangban van az ASA megközelítés eredményével. Véleményünk szerint a BIA megközelítés alkalmazása a működési kockázati tőkekövetelmény kiszámítása érdekében túl konzervatív egy olyan kockázati profilú bankhoz, mint a Banif Plus. Tisztán lakossági (retail) bankként, az STA megközelítéssel a bank egy alacsonyabb beta előnyét is élvezhetné, az ilyen típusú üzleti terület alacsonyabb kockázatát tükrözve. Az is látható, hogy a bruttó jövedelmen alapuló módszerek a legnyereségesebb bankokat büntetik: mivel a Banif Plus magas potenciális marzzsal rendelkezik, nagy különbség van az STA és az ASA megközelítések között, ahol az utóbbi ugyanazt a 12%-os betát használja, de a hitel portfolióra alkalmazva. Tehát véleményünk szerint a Banif Plus esetében az ASA a legmegfelelőbb megközelítés a működési kockázat vonatkozásában. Viszont konzervatív okokból az átlagos STA és ASA módszert használjuk a jelen ICAAP gyakorlatra. Ennek eredményeként a működési kockázat fedezésére allokált gazdasági tőke 186 millió forint. A működési kockázat vonatkozásában a Bank a BIA megközelítést alkalmazza, a nyereség / veszteség kimutatás következő elemeit használva az elmúlt 3 év bruttó bevételének kiszámításához: + Kamat marzs + Kapott vagy esedékes jutalék és díj - Fizetett vagy fizetendő jutalék és díj +- Pénzügyi műveletek nettó profitja / vesztesége + egyéb működési bevétel (a biztosítási kárigényből származó bevétel és a pénzügyi lízinges autók értékesítéséből származó forgalom nélkül) Az elmúlt 3 auditált évet illetően (2014, 2013 és 2012) a számított bruttó bevétel a következő volt (millió HUF): 2014: 2439 2013: 2452 2012: 2751 A 3-éves átlagos Bruttó bevétel 2547 millió forintot tesz ki, tehát a Működési kockázat számított tőkekövetelménye 382 millió HUF volt. millió HUF Kapott kamat é hasonló bevétel Kifizetett kamat és hasonló költségek Értékpapírokból eredő bevétel Beérkezett vagy esedékes jutalék és díj Fizetett vagy fizetendő jutalék és díj Pénzügyi műveletek nettó profitja / veszteség e (+/-) Egyéb működési bevétel ÖSSZESEN Bruttó bevétel 3-éves átlaga Működési kockázat tőkéje – M HUF (15%)
2011 3,817 -674 0 624 -283 11 36 3,531 3,749 562
2012 3,162 -775 0 549 -268 35 48 2,751 3,433 515
2013 2,605 -432 0 463 -248 39 25 2,452 2,911 437
2014 2,311 -236 0 464 -364 28 236 2,439 2,547 382
28
12 Értékvesztés A Bank céltartalék politikája prudens és konzervatív. A Bank megragadja a lehetőséget az egyszerűsített minősítési eljárások alkalmazására. A Bank a következő kritériumok és feltételek alapján végzi el a kinn lévő adósságok osztályozását (minősítési kategóriákba): a) a visszafizetési rendszer megfigyelése (késedelem ideje): a késedelmek kialakulása a tőke és kamat visszafizetések vonatkozásában, melyek a kinn lévő adósság visszafizetésével kapcsolatban jelentek meg, b) a fedezetként felkínált garanciák és a bennük lévő változások értéke, likviditása és hozzáférhetősége, c) a tételből következő veszteségként definiált jövőbeli fizetési kötelezettség. A Bank köteles a Hpt. alapján negyedévente minősíteni a kinn lévő adósságait. A Bank havonta minősíti a kint lévő adósságokat és a mérlegen kívüli kötelezettségeket a tranzakció minősítés és felmérési szabályzatnak megfelelően, és megfontolja az értékvesztés könyvelésének vagy visszaírásának, valamint a rendelkezések kialakításának és alkalmazásának szükségességét és lehetőségét. Minden hónap utolsó napján a Bank minősíti a kinn lévő adósságokat (tőkekövetelések) (függetlenül az összeghatártól) a késedelmes napok számának alapján, majd a Bank a tranzakciós beosztás szabályozásában és értékelésében meghatározott kategóriákba osztja szét a lejárt adósságokat a hónap utolsó napjának állás szerint, mely esetben az értékvesztés mértékét a következőkkel összhangban kell meghatározni:
Kategória Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz
Értékvesztés mértéke 0% 6,5 % 15 % 51 % 85 %
Késedelem 0 nap 1 - 30 nap 31 - 90 nap 91 - 270 nap 270 nap felett
Az értékvesztés alapja az adósság portfolió teljes tőkeösszege, mely a mérlegben létező késedelmes adóssághoz kapcsolódik.
Abban az esetben, ha a mérleg fordulónapon (üzleti év végén) fennálló minősített követelés (a követelés minősítése függ a késedelmes napok számától) pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az értékvesztés összeget 0%-ra kell módosítani. Amennyiben ugyanaz az ügyfél több lejárt részlettel tartozik, az összes esedékes kárigény ugyanabban a kategóriában szerepel a legkorábbi esedékességi nappal bíró adósságnak megfelelően. A tárgyalást / átstrukturálást igénylő szerződések esetén a súlyossági napokat úgy kell számolni, hogy tartalmazzák a tényleges átstrukturálás előtti késedelmes napokat. Csoport szinten, konszolidációs célból, a lakossági portfoliót érintő hitelkockázati értékelés egy belső modellen alapul, melyet szintén használnak a pénzügyi kimutatások értékvesztési számainak kiszámításához. Az alábbiakban lévő táblázat a 2 módszer számításait hasonlítja össze 2014 végét illetően:
Értékvesztés (HAS) Lejárt
4,618,854,825 0
Általános kockázati céltartalék Összesen
4,618,854,825
Gazdasági céltartalék (értékvesztés számítás)
29
2,250,706,432
Értékvesztésre utaló portfolió
27,535,346
Értékvesztést nem jelző portfolió
2,278,241,778
Összesen
Minősített kitettség 2014. december 31-én:
Kitett portfolió romlás és értékevesztés (M HUF) Pénzügyi vállalatok Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb belföldi Külföldi ÖSSZESEN
Értékvesztés nyitó 01.01.2014
Bruttó kitettség (31.12.2014) 9 953 12725 0 0 13687
0 400 4773 0 0 5173
Értékvesztés leírása / visszaírása
Értékvesztés leírása 0 65 335 0 0 400
0 -62 -892 0 0 -954
Érétkvesztés változása 0 3 -557 0 0 -554
Értékvesztés záró - 31.12.2014 0 403 4216 0 0 4619
30
