BAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÜGYRENDI ÉS JOGI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 37. § (1)-(2) bekezdése, 39. § (3) bekezdése, 57-61. §-ai alapján, Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: SZMSZ) 46. § (2) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Bizottság működésének részletes szabályait – a Bizottság ügyrendjét – a következőek szerint állapítja meg: 1. A Bizottság szervezete, hatásköre, feladatai 1. § (1) A Bizottság a) hivatalos elnevezése: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága; b) jogállása: állandó bizottság (az SZMSZ 46. § d) pontja alapján), c) létszáma: hét fő, amely négy fő települési képviselő bizottsági tagból, valamint három fő nem képviselő bizottsági tagból áll. (2) A Bizottság elnökét, valamint képviselő- és nem képviselő tagjait a Képviselő-testület választja meg. (3) A Bizottság átruházott feladatait, hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete szabályozza. 2. A Bizottság működésének általános szabályai 2. § (1) A Bizottság működésére általános jelleggel az Mötv. 57-61. §-ai, valamint az SZMSZ 47. §-a és 50-51. §-ai az irányadóak. A Bizottság SZMSZ 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladataira vonatkozó részletes szabályokat a 18-23. §-ok tartalmazzák. (2) A Bizottság rendes és rendkívüli üléseit az önkormányzat székhelyén a tanácskozótermek valamelyikében tartja. Rendkívüli esetben – az elnök döntése alapján, vagy beleegyezésével – ettől eltérő helyszínen kihelyezett Bizottsági ülés tartható. (3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható ismételten, de a jelen ügyrendben előírtakat alkalmazni kell. (4) Több bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalása céljából a Bizottság kezdeményezheti együttes bizottsági ülés tartását. (5) A Bizottsági tag köteles a Bizottság ülésén részt venni. Amennyiben a Bizottság tagja az ülésen való részvételében akadályoztatva van, köteles azt előzetesen a polgármesteri hivatal útján az elnöknek bejelenteni. (6) A Bizottsági ülésen tárgyalandókra vonatkozóan az elnök feladatokat határozhat meg a Bizottsági tagok számára. 3. A Bizottság elnöke 3. § (1) A Bizottságot a Bizottság elnöke képviseli. (2) A Bizottság elnökének a feladatai: a) tervezi és szervezi a Bizottság tevékenységét, b) összehívja a Bizottságot, vezeti annak üléseit, c) gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról, d) beszámol a Képviselő-testületnek a Bizottság működéséről, 1
e) együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel, a Képviselő-testület más szerveivel, f) javaslatot tesz a Bizottsági tagok közötti munkamegosztásra, g) állást foglal a Bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben, h) aláírja a Bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet, i) kiadmányozza a Bizottság döntéseit, j) ha szükséges, a Képviselő-testület ülésén ismerteti a testület részére címzett határozatokat, k) felelős a Bizottság munkatervének előkészítéséért. 4. A Bizottság rendes ülése, éves munkaterve 4. § (1) A Bizottság szükség szerint, illetve a Képviselő-testület üléseihez igazodóan tartja üléseit. (2) A Bizottság a rendes üléseit a Képviselő-testület rendes üléseinek hetén – amennyiben az munkanap – kedden 14.00 órai kezdettel tartja. A rendes ülés az elnök döntése alapján – a Bizottsági tagok megfelelő tájékoztatása mellett – ettől eltérő időpontban is megtartható. (3) A Bizottság ülésein az elnök szükség szerint szünetet rendelhet el. 5. § (1) A Bizottság rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg. (2) A munkaterv tervezetét az elnök irányításával a jegyző állítja össze a Képviselő-testület munkatervének elfogadását követően. A munkatervet az elnök terjeszti jóváhagyásra a Bizottság elé oly módon, hogy a Bizottság azt az (5) bekezdésben foglalt határidőre el tudja fogadni. (3) A Bizottság munkatervét a Képviselő-testület adott évre vonatkozó munkaterve alapján kell kidolgozni, mely során figyelemmel kell lenni az SZMSZ szerinti átruházott hatáskörű, ütemezett feladatokra, valamint a) a polgármester, az alpolgármester, b) a képviselő-testület tagjai, c) a Bizottság nem képviselő tagjai, d) a jegyző, az aljegyző, e) a polgármesteri hivatal szervezeti egységei vezetői, referensei, f) az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetői, g) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői esetleges javaslataira. (4) A munkaterv havi bontásban tartalmazza a rendes ülések várható, előre tervezhető napirendjét. (5) A Bizottság a saját munkatervét a képviselő-testület munkatervének megállapítását követően a soron következő rendes bizottsági ülésen, de legkésőbb a képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított hatvan napon belül határozattal fogadja el. 6. § (1) A Bizottságot az elnök hívja össze és vezeti annak ülését. (2) Az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a Bizottsági ülést az elnök által kijelölt képviselő Bizottsági tag, ennek hiányában a legidősebb képviselő Bizottsági tag hívja össze és vezeti. (3) A Bizottság rendes ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak és a nyilvános ülések előterjesztésinek az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legalább három nappal az ülés napja előtt tájékoztatja. (4) A Bizottság ülésére meg kell hívni a) a Bizottság tagjait, b) a polgármestert, alpolgármestereket c) a napirendi pont tárgyában érintett önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét, 2
d) a napirendi pont tárgyában érintett kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét, e) ha vannak ilyenek, a tevékenységi körükben az SZMSZ 6. mellékletben a Bizottság ülésére meghívandóként megjelölt önszerveződő közösségek képviselőit, f) a napirendi ponttal érintett egyéb személyt és szervezetet. (5) A Bizottság az SZMSZ 50. § (4) bekezdése alapján önszerveződő közösségnek nem minősülő egyéb szervezetet vagy személyt üléseire állandó jelleggel tanácskozási joggal nem hív meg. (6) A Bizottság ülésére szóló meghívó tartalmazza a) az ülés helyét és időpontját, b) a javasolt napirendi pontokat, c) az előterjesztők nevét. (7) A Bizottság rendes üléseinek állandó napirendi pontja az „Egyéb ügyek” napirendi pont, amelyet az ülés végén kell tárgyalni. (8) A (4) bekezdés a) pontban megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A (4) bekezdés b)-d) és f) pontjaiban megjelöltek esetében a meghívóhoz a tevékenységi körüket vagy személyüket érintő előterjesztéseket kell mellékelni. A (4) bekezdés e) pontjában megjelöltek részére kizárólag a meghívót kell megküldeni, e személyek részére a meghívóban szereplő képviselő-testületi ülés nyilvános előterjesztései az önkormányzat hivatalos honlapján megtekinthetők, vagy a jegyző által a polgármesteri hivatal kijelölt helyiségében betekintésre hozzáférhetőek. (9) Nem küldhető ki azon előterjesztés, a) amely minősített adatot tartalmaz, annak érvényességi idején belül, kivéve, ha a minősített adatra vonatkozóan az előterjesztés kiküldésével összeegyeztethető megismerési, felhasználási engedély áll rendelkezésre, b) amely zárt ülésen tárgyalandó, kivéve a (13) bekezdésben foglalt esetet, c) amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol. (10) A (9) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult. A (9) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján, az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni. (11) A meghívót és a Bizottság saját vagy átruházott hatáskörű előterjesztéseit – ide nem értve ezen ügyrend szerinti sürgősségi indítványt – a bizottsági tagoknak úgy kell kiküldeni, hogy azokat az ülés időpontját megelőzően legalább három nappal megkapják. (12) A meghívót és az előterjesztéseket a Bizottság tagjainak az SZMSZ 12. § (9) bekezdésében foglaltak szerinti módon, azaz a tagok írásos nyilatkozata alapján papíralapon, a megadott címre történő kézbesítéssel, vagy elektronikus úton, elektronikus levél mellékleteként kell megküldeni. (13) Az ülés összehívójának vagy az előterjesztőnek az egyedi döntése alapján a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztés kiküldhető, ez esetben a 9. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni. (14) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen: napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell. 5. A Bizottság rendkívüli ülése 7. § (1) A Bizottság ülése a 4. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontban, rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefon, telefax, elektronikus levél, távirat, útján – a napirendi pontok megjelölésével is összehívható bármely naptári napra. (2) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.
3
(3) A rendkívüli ülés összehívásakor a 6. § (1)-(2), (4)-(6), (8)-(10) és (12)-(14) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (4) Rendkívüli ülés összehívásakor a 6. § (11) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót és az ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket azok elkészülte után kell kiküldeni. 6. Az ülések nyilvánossága, az önkormányzati munka nyilvánossága, a zárt ülés 8. § (1) A Bizottsági ülés nyilvánossága a polgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. Választójoggal nem rendelkező tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek a Bizottság ülésén csak az elnök (ülésvezető) egyedi engedélye alapján vehetnek részt. (2) A nyilvános ülésen a hallgatóság és a sajtó képviselői az ülés rendjét nem zavarhatják. (3) Az ülésvezető az ülésen megjelent polgároknak, a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben a polgár szóban vagy írásban felszólalási szándékát és annak rövid tartalmát az ülésvezetőnek a napirendi pont megkezdéséig vagy az ülés szünetében előzetesen jelezte. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc. 9. § (1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el. (2) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek. 7. Az előterjesztés 10. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek és szervek által előzetesen javasolt határozat-tervezet, beszámoló, jelentés és tájékoztató. (2) A Bizottság elé előterjesztési joggal rendelkezik: a) a Bizottság elnöke, b) a Bizottság tagja, c) a polgármester, az alpolgármester, d) a jegyző, az aljegyző, e) a polgármesteri hivatal irodavezetője, referense, f) a települési képviselő, a képviselő csoport, a Képviselő-testület tanácsnoka, g) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben, h) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben, i) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben, j) gazdasági előterjesztés tárgyában az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervek, és az előterjesztés tárgyában érintett kamara, k) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Képviselő-testület vagy a Bizottság a munkatervében vagy külön határozattal, továbbá akit a polgármester előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez, l) akit jogszabály kötelez előterjesztés beterjesztésére. (3) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre. (4) A Bizottsági előterjesztések benyújtására és tartalmára vonatkozó követelmények tekintetében az SZMSZ 19. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 4
8. A sürgősségi indítvány 11. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem a 6. § (11) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a Bizottság vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz. (2) Sürgősségi indítványt a 10. § (2) bekezdés a), c)-e), és g)-h) pontokban megjelölt személy, szerv vagy szervezet nyújthat be. (3) Amennyiben a Bizottság a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor a Bizottság másként dönt. (4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a 10. § (3) bekezdésben meghatározott szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása. 9. A Bizottság ülése, a Bizottság tanácskozásának rendje 12. § (1) Az ülésvezető az ülés vezetése során a) megállapítja, hogy a Bizottság ülésének összehívása az ügyrendben foglaltak szerint történt-e, b) megállapítja az ülés határozatképességét. (2) Az ülésvezető előterjeszti a napirendi javaslatot – ennek keretében, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt – amelyről a Bizottság egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. A meghívóban szereplő, de az elnök által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a Bizottság a napirendről szóló döntésében határoz. (3) A napirend elfogadásakor – vagy azt követően, amennyiben a zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat később merül fel – a Bizottság az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt ügyben külön határozatot hoz. 13. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a Bizottsági ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntéstervezet kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna. (2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a döntéstervezetben. (3) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a Bizottság külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a Bizottságnak a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt. 14. § (1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását. (2) A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg. (3) A vitában a Bizottsági tag ugyanahhoz a napirendi ponthoz – ésszerű keretek között – korlátlan alkalommal, időkeret nélkül hozzászólhat. (4) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy indokolatlanul hosszan fejti ki véleményét, az ülés vezetője felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, vagy hozzászólását röviden foglalja össze. Az ülésvezető kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra. 5
(5) A döntéshozatal előtt az előterjesztő, valamint az előterjesztésben érintett időkeret nélkül hozzászólhat, reagálhat a hozzászólásokra. (6) Az ülésen a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán bármikor, időkeret nélkül felszólalhatnak. (7) A képviselő-testület nem Bizottsági tagja a napirendi ponthoz legfeljebb egy alkalommal, három perces időkeretben szólhat hozzá. (8) A jegyző vagy megbízottja bármikor szót kérhet, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni. (9) Rendes ülésen az „Egyéb ügyek” napirendi pont keretein belül bármely Bizottsági tag időkeret nélkül felszólalhat a napirenden nem szereplő, egyéb, a Bizottság feladatkörét érintő ügyben. 15. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik Bizottsági tag bármikor időkeret nélkül szót kérhet. (2) Ügyrendi kérdés a) a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat, b) a javaslat a hozzászólók listájának lezárására vagy a vita lezárására, c) a szavazás módjára vonatkozó javaslat, d) a napirendi pont bizottsági tárgyalásának utalására vonatkozó tájékoztatás. (3) Az ügyrendi javaslatokról a Bizottság vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. 16. § A hozzászólásokat követően az ülés vezetője a vitát lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra. 17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező. (2) Az ülés hallgatósága a Bizottság ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki, kivéve a 8. § (3) bekezdésben meghatározottakat. (3) A Bizottság ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – a (6)-(8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni köteles a) az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz és tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást, b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától, c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától, d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától. (4) Zárt ülés elrendelésekor az ülés hallgatósága és minden más személy – a polgármesteri hivatal által kifejezetten a Bizottság ülésen elhangzottak jegyzőkönyvezése céljából működtetett hangrögzítő kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket a tanácskozóteremből eltávolítani vagy azokat kikapcsolni. (5) A sajtó képviselői az ülést vagy az ülés vezetését nem zavarhatják, továbbá a (4) bekezdésben foglaltakat kötelesek megtartani. (6) Kétség esetén a (4) bekezdésben foglaltak teljesítését az ülésvezető jogosult a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrizni, továbbá az illetőt a kérdéses eszköznek a tanácskozóteremből történő eltávolítására felszólítani akkor is, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az illető a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak eleget tett-e.
6
(7) Az ülésvezető a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, b) rendreutasítja azt, aki a Bizottság méltatlan magatartást tanúsít, c) rendreutasítja – Bizottsági tag esetében a széksértés jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel – azt a felszólalót, aki a felszólalás során a Bizottság tekintélyét vagy valamely tagot sértő kifejezést használ, d) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (3)-(5) bekezdésben foglaltakba ütközik, e) megvonhatja a szót attól, aki a rendzavaró magatartást megismétli, f) a Bizottsági tag kivételével, ismételt rendzavarás esetén, vagy az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt. (8) Ha a Bizottság ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja. (9) Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. 10. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok, vagyonnyilatkozati eljárás 18. § (1) A polgármester, a képviselő, a nem képviselő bizottsági tag a megbízólevél átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – az Mötv.-ben meghatározott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (a továbbiakban együttesen: hozzátartozó) a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat a törvényes határidőn belül a polgármesteri hivatalnak a jegyző által kijelölt ügyintézőjénél kell a jogszabályi előírásoknak megfelelően leadni, aki gondoskodik a beérkezett vagyonnyilatkozatok nyilvántartásba vételéről és őrzéséről. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a kijelölt, biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. (2)
(3) A vagyonnyilatkozatokat – ide nem értve a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat – a polgármesteri hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt a Bizottság elnökének előzetes tájékoztatása mellett bárki megtekintheti. A Bizottság, a jegyző és a polgármesteri hivatal felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – az arra nem jogosult ne ismerhesse meg. Megismerési igény teljesítése során legalább egy fő köztisztviselő köteles folyamatosan jelen lenni. 19. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságának ellenőrzése. Az eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A képviselő-testülethez, polgármesterhez, hivatalhoz beérkezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul, legkésőbb a beérkezéstől számított három munkanapon belül át kell adni a Bizottság elnökének. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. (3) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a (2) bekezdés szerinti hiánypótlásra. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnökének előterjesztése alapján a Bizottság az eljárás lefolytatása érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kezdeményezést. (4) A Bizottság a név nélkül tett bejelentést nem köteles kivizsgálni. (5) Az eljárást kezdeményező személy kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését. A személyes adatokat zárt borítékban kell az eljárás irataihoz csatolni, amelybe kizárólag a Bizottság tagjai tekinthetnek bele.
7
(6) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja a kezdeményezéssel érintettet, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a kezdeményezőt és a Bizottságot. (7) Ha az érintett a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, az ügyet a Bizottság elé terjeszti. 20. § (1) A Bizottság a vagyonnyilatkozati eljárást a bejelentéstől számított harminc napon belül köteles lefolytatni. Az eljárás során a Bizottság tagjai betekinthetnek az érintettel közös háztartásban hozzátartozók vagyonnyilatkozataiba is. (2) Az eljárás lefolytatására zárt ülés keretein belül kerül sor. (3) A Bizottság az érintettet az eljárás során meghallgatja, akit az ülésre minden esetben meg kell hívni. Ha az érintett az ülésre nem jön el, vagy nem nyilatkozik érdemben azt a Bizottság a körülmények értékelésekor figyelembe veszi. (4) A Bizottság által megállapított tényekről a Bizottság elnöke a soron következő rendes ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet. 21. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon ügyben csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló, új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a Bizottság az eljárás lefolytatása, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 11. Az összeférhetetlenségi eljárás 22. § (1) A polgármester az összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Bizottságnak, az összeférhetetlenségi indítványról az érintettet a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja. (2) A Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló kezdeményezés esetén a tájékoztatással egyidejűleg felszólítja az érintettet, hogy öt napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, továbbá haladéktalanul intézkedjen az összeférhetetlenség megszüntetéséről. Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszűnését, ennek megtörténtét bejelenti a Bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a Bizottságot és a polgármestert. (3) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Bizottság elnökének annak tényét, hogy az összeférhetetlenséget megszüntette, vagy az összeférhetetlenség megszüntetését kezdeményezte továbbá, ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, amelyet az elnök előterjesztése alapján a Bizottság tizenöt napon belül köteles lefolytatni. (4) A Bizottság összeférhetetlenségi ügyben zárt ülést tart. Az eljárás során a Bizottság adatokat kérhet be, és az üggyel összefüggésben bárkit meghallgathat. Az érintett meghallgatására, a meghallgatás, a nyilatkozattétel elmaradásából adódó körülmények értékelésére a 20. § (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (5) A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi eljárás eredményéről előterjesztést készít a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére, vagy, ha ez az Mötv. 37. § (2) bekezdés alapján szükséges, kezdeményezi a rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél.
8
12. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás 23. § (1) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott ügyben, az SZMSZ 43. § (1) bekezdésben előírt vizsgálati eljárást folytat le a Bizottság bármely képviselő, bizottság vagy a polgármester indítványa alapján. A vizsgálatra irányuló kezdeményezést a Bizottság elnökéhez kell eljuttatni, aki a tudomásra jutást követő három munkanapon belül felkéri a Bizottságot a vizsgálat lefolytatására. (2) A Bizottság tizenöt napon belül lefolytatja a vizsgálatát, mely során, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be. Az érintett meghallgatására, a meghallgatás, a nyilatkozattétel elmaradásából adódó körülmények értékelésére a 20. § (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (3) A vizsgálat eredményéről a Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén a Bizottság által erre kijelölt képviselő tag –, annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet, továbbá indokolt esetben javaslatot tesz a képviselő-testületnek az SZMSZ 43. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. 13. A döntéshozatal, a Bizottság döntései 24. § (1) A Bizottság döntéseit, állásfoglalásait, véleményeit határozatban fogalmazza meg, meghatározott esetben pedig végzést hoz.
jogszabályban
(2) A Bizottság a határozatait – különösen a Képviselő-testület ülésére készült előterjesztés és döntési javaslata véleményezését jelentő határozatait – egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített szótöbbség szükséges, ha azt jogszabály írja elő. 25. § (1) A Bizottsági határozathozatal nyílt szavazás során kézfelemeléssel történik. (2) A titkos szavazás szavazófülke és urna igénybevételével történik. (3) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket, a szavazatszámlálást az ülésvezető a polgármesteri hivatal, szükség szerint a Bizottság egy tagja közreműködésével látja el. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. (4) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha az elnök ezt indítványozza, és a Bizottság a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli. Név szerinti szavazást kell tartani, ha jogszabály írja ezt elő. (5) Név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyvvezető köztisztviselő (a továbbiakban: jegyzőkönyvezető) ABC sorrendben felolvassa a Bizottsági tagok névsorát. A tagok „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyzőkönyvvezető a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és tájékoztatja az eredményről az ülés vezetőjét. A név szerinti szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 26. § (1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges. (2) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést. 27. § (1) A szavazás módjának megváltoztatását – ide nem értve a név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot – adott napirendi pont során a vita lezárásáig bármely Bizottsági tag javasolhatja. A Bizottság a javaslatról vita nélkül határoz. 9
(2) Ha a szavazás eredménye felől utólag kétség merül fel, úgy bármely Bizottsági tag kezdeményezésére a Bizottság legfeljebb egyszer újra szavazhat az érintett döntési javaslatról. Vita esetén az újraszavazás elrendeléséről a Bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt. (3) Adott döntési javaslatról, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is, a Bizottság legfeljebb kettő alkalommal szavazhat. 28. § (1) A Bizottság határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, utána pedig a Bizottság nevéből kialakított mozaikszóval, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni. (2) A Bizottság határozatának megjelölése: [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) ÜJB határozat a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni. (3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. (4) A Bizottsági határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. (5) A határozatokat a Bizottsági ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek. (6) A Bizottság önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottságának [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) végzése a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 14. A Bizottság ülésének jegyzőkönyve 29. § (1) A Bizottsági ülésről a jegyzőkönyvet a polgármesteri hivatal készíti el. (2) Bármely Bizottsági tag kérésére a hozzászólásokat, véleményeket szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben. Az ezirányú kérés tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, a szó szerinti hozzászólásokat egyértelműen, idézőjelek között jelölni kell. A szó szerinti jegyzőkönyvezésre irányuló kérés vonatkozhat az adott hozzászólásra, az adott napirendi pont valamennyi hozzászólására, vagy a teljes ülésre. A teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezésére akkor kerülhet sor, ha a Bizottság ezt egyszerű szótöbbséggel elrendeli. (3) A Bizottsági ülés jegyzőkönyvének az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell, vagy ahhoz csatolni szükséges a) a hozzászóló kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését, b) ismételt szavazás esetén az ismétlés okát, c) a meghívót, a) a név szerinti szavazás esetén az arról készült névsort, jegyzőkönyvet, b) a titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyvet, c) a jelenléti ívet, d) a Bizottsági tag, a képviselő, vagy más személy vagy szervezet írásbeli beadványát. (4) A Bizottsági ülés jegyzőkönyvét hangfelvétel alapján kell elkészíteni. (5) A választópolgárok a nyilvános ülések jegyzőkönyveibe a polgármesteri hivatalban betekinthetnek. (6) A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét a polgármesteri hivatal személyes betekintés útján biztosítja. (7) A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke, valamint az elnök felkérése alapján további 1 fő Bizottsági tag írja alá.
10
15. Záró rendelkezések 30. § (1) Ezen ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Mötv. és SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Jelen ügyrendet a Bizottság a 2/2015. (I. 27.) ÜJB határozatával jóváhagyta. Kelt: Baja, 2015. január 27.
dr. Bari Bernadett Bizottság elnöke
11