BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ELFOGADÁSI FÁZIS Közgyűlési előterjesztés jogszabály-tervezete

Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából 2011. szeptember hó

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat ……. számú önkormányzati rendelete a Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Tervről szóló 14/2006. (X. 3.) számú rendelet módosításáról

Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés b) pontja felhatalmazása alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően a Bács-Kiskun Megye Területrendezési tervéről szóló 14/2006. (X. 3.) számú rendeletet (a továbbiakban Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: A keretbe foglalt tartalmak nem részei a rendeletnek, azok az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény kapcsolódó paragrafusait tartalmazzák, segítve az értelmezést.

1.§ A Rendelet 1-2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja és hatálya 1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére. (2) A rendelet hatálya Bács-Kiskun megye területére terjed ki. A megye területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza.” Fogalommeghatározások 2. § 1. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók, 2. együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi településegyüttesek tartoznak,

1

3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak, 4. erdőtelepítésre alkalmas terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki, 5. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, 6. erőmű: egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény, 7. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak, 8. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe – ide nem értve a városokat – a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak, 9. kiegyenlítő intézkedés: a magterület és az ökológiai folyosó állapotára, egységességére, az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokra negatív hatást gyakorló tevékenység esetén a várható kedvezőtlen hatással arányos, az adott magterületen, ökológiai folyosó területén vagy más természeti területen elvégzendő helyreállítási vagy fejlesztési feladat, 10. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók, 11. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv, . 12. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 13. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak, 14. kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók, 15. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, 16. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 17. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján akilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,

2

18. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, 19. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek, 20. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik, 21. széleróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók, 21. távvezeték felhasítási pontja: egy meglévő átviteli hálózati távvezeték azon pontja, ahová egy új átviteli hálózati távvezetékszakasz olyan módon kapcsolódik, hogy a meglévő távvezetéki kapcsolatot megbontja és annak két eredeti végpontja között a közvetlen villamos kapcsolat megváltozik, 22. települési terület: a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége, 23. településkép-védelmi terület: a településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték, 24. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg, 25. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező – a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt – területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni, 26. térségi hulladéklerakó hely: a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége, 27. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján akilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók, 28. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak, 29. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység, 30. történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek – különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei – tartoznak, 31. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti, 32. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak, 33. világörökség és világörökség-várományos terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek,

3

34. vízeróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók, 35. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.

2. § A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „II. fejezet A megyei területrendezési terv 2. § (1) A megyei területrendezési terv a megye szerkezeti tervét, valamint a megye térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magába. (2) A megye szerkezeti tervét a rendelet M=1:100.000 méretarányú 2. sz. rajzi melléklete, a megyei övezetek határait a rendelet M=1:100.000 méretarányú 3. sz. rajzi melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: a) 3/1. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről; b) 3/2. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről; c) 3/3. számú melléklet az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetéről és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetéről; d) 3/4. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről; e) 3/5. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről; f) 3/6. számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetéről; g) 3/7. számú melléklet az együtt tervezhető térségek övezetéről; h) 3/8. számú melléklet a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetéről; i) 3/9. számú melléklet a magterület övezetéről, az ökológiai folyosó övezetéről és a pufferterület övezetéről; j) 3/10. számú melléklet az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetéről; k) 3/11. számú melléklet a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről; l) 3/12. számú melléklet a világörökség és világörökség-várományos terület övezetéről; m) 3/13. számú melléklet a történeti települési terület övezetéről; n) 3/14. számú melléklet a rendszeresen belvízjárta terület övezetéről; o) 3/15. számú melléklet a nagyvízi meder övezetéről; p) 3/16. számú melléklet a földtani veszélyforrás területének övezetéről; q) 3/17. számú melléklet a vízeróziónak kitett terület övezetéről; r) 3/18. számú melléklet a széleróziónak kitett terület övezetéről.”

4

3. § A Rendelet 4-5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „III. fejezet A megye szerkezeti tervére vonatkozó szabályok Megyei területfelhasználási kategóriák 3. § (1) Megyei területfelhasználási kategóriák a következő a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű térségek: ba) városias települési térség, bb) hagyományosan vidéki települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. 6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 7. § (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. 8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésére szánt területté nem minősíthető.

(2) Az egyes települések területének (1) bekezdésben felsorolt megyei területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlását az 1/2. sz. melléklet tartalmazza.” 5

4. § A Rendelet 6-7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „IV. fejezet Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 4. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/3-12. számú mellékletek tartalmazzák. (2) A kiserőművek elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/13. számú melléklet tartalmazza. (3) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatot, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1415. számú mellékletek tartalmazzák. (4) A vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a meglévő belvíztározók és tározási lehetőségek felsorolását az 1/16-17. számú melléklet tartalmazza. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket a vízgazdálkodásról szóló törvény rögzíti. (5) A térségi hulladéklerakó helyek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/18. számú melléklet tartalmazza. (6) Az 1/4., 1/7-18. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (7) Az 1/3.,1/5-6. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúrahálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét – érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.” 9. § (5) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.

6

(6) A magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban – a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezet-igénybevétel előidézése érdekében -, a természetvédelmi hatóság a környezethasználatot feltételhez kötheti, valamint kiegyenlítő intézkedést írhat elő. 9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9/B. § (1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki. (2) Az állami főépítész (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a) az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, b) a térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül el kell bírálni, c) a térségi területfelhasználási engedélykérelem tárgyában hozott határozat ellen keresetet a bíróság soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szerinti eljárásban. 10. § (4) Az árvízi tározók helyét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni. 11. § (1) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tervével és helyi építési szabályzatával. (2) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.

5. § A Rendelet 8-20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „V. fejezet Térségi övezetek és a térségi övezetekre vonatkozó szabályok 12. § (5) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell. (6) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

5. § (1) Országos övezetek: a) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, b) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, c) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, d) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, e) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének, 7

f) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, g) együtt tervezhető térségek, h) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely akijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(2) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetében a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell. (3) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete területére kívülről – regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton történő csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetését meg kell akadályozni. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. Együtt tervezhető térségek övezete 16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához – törvényben meghatározott – közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. (2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.

8

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 16/C. § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni. (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(4) Megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre alkalmas terület, e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, f) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, g) világörökség és világörökség-várományos terület, h) történeti települési terület, i) rendszeresen belvízjárta terület, j) nagyvízi meder, k) földtani veszélyforrás területének, l) vízeróziónak kitett terület, m) széleróziónak kitett terület. Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

9

(4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 22/A. § (1) Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Történeti települési terület övezete 22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket – különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét – foglalja magában.

10

(2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településképvédelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 23. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. Nagyvízi meder övezete 24. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Földtani veszélyforrás területének övezete 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Vízeróziónak kitett terület övezete 26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Széleróziónak kitett terület övezete 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.

(5) Az egyes települések (1) és (4) bekezdésben felsorolt térségi övezetekkel való érintettségét az 1/19. sz. melléklet tartalmazza.” 6. § A Rendelet 21-22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „VI. fejezet Záró rendelkezések 6. § (1) A megyei területrendezési terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik.” 7. § (1) A Rendelet 1/1-1/13. számú mellékletei helyébe e rendelet 1/1-1/19. számú mellékletei lépnek. (2) A Rendelet 2. számú, valamint 3/1-3/11. számú rajzi mellékletei helyébe e rendelet 2. számú, valamint 3/1-3/18. számú rajzi mellékletei lépnek.

11

8. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Bányai Gábor sk. a közgyűlés elnöke

Dr. Szigeti László sk. megyei főjegyző

12

1/1. sz. melléklet Bács-Kiskun megyéhez tartozó települések jegyzéke

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Ágasegyháza Akasztó Apostag Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Baja Ballószög Balotaszállás Bátmonostor Bátya Bócsa Borota Bugac Bugacpusztaháza Császártöltés Csátalja Csávoly Csengőd Csikéria Csólyospálos Dávod Drágszél Dunaegyháza Dunafalva Dunapataj Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Érsekcsanád Érsekhalma Fajsz Felsőlajos Felsőszentiván Foktő Fülöpháza Fülöpjakab

41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.

Fülöpszállás Gara Gátér Géderlak Hajós Harkakötöny Harta Helvécia Hercegszántó Homokmégy Imrehegy Izsák Jakabszállás Jánoshalma Jászszentlászló Kalocsa Kaskantyú Katymár Kecel Kecskemét Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunfehértó Kunpeszér Kunszállás Kunszentmiklós Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Madaras

13

81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119.

Mátételke Mélykút Miske Móricgát Nagybaracska Nemesnádudvar Nyárlőrinc Ordas Orgovány Öregcsertő Páhi Pálmonostora Petőfiszállás Pirtó Rém Solt Soltszentimre Soltvadkert Sükösd Szabadszállás Szakmár Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Tabdi Tass Tataháza Tázlár Tiszaalpár Tiszakécske Tiszaug Tompa Újsolt Újtelek Uszód Városföld Vaskút Zsana

Bács-Kiskun megye településeinek területi mérlege Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlás

Sorszám

14

Ágasegyháza Akasztó Apostag Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Baja Ballószög Balotaszállás Bátmonostor Bátya Bócsa Borota Bugac Bugacpusztaháza Császártöltés Csátalja Csávoly Csengőd Csikéria Csólyospálos

Vegyes Erdőgazdálkodási Mezőgazdasági területfelhasználású térség térség térség

ha 647 0 434 439 0 309 0 63 7030 360 4620 500 0 5218 4077 5398 2464 4146 1121 964 0 415 1799

% 11,6 0,0 13,6 4,1 0,0 4,0 0,0 1,6 39,6 10,3 44,0 13,2 0,0 53,8 49,8 41,2 56,5 50,6 28,7 20,3 0,0 16,1 27,6

ha 2188 4456 1403 8311 6003 7291 1384 2376 5566 1550 903 1706 2864 3107 2204 7181 1564 2058 2423 3618 1270 2015 3462

% 39,2 68,7 43,9 76,7 93,9 94,0 93,8 61,2 31,3 44,4 8,6 44,9 84,4 32,0 26,9 55,1 35,9 25,1 62,0 76,3 26,0 78,1 53,2

ha 2555 1335 725 1412 0 0 0 1404 1261 1296 4840 1350 184 1071 1753 189 223 1556 74 0 3361 0 1159

% 45,7 20,6 22,7 13,0 0,0 0,0 0,0 36,2 7,1 37,1 46,1 35,6 5,4 11,0 21,4 1,5 5,1 19,0 1,9 0,0 68,7 0,0 17,8

Városias települési térség

ha 0 0 0 626 0 0 0 0 2836 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 5,8 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Hagyományosan Építmények Vízgazdálkodási vidéki települési által igénybe térség térség vett térség

ha 195 483 482 0 356 153 79 37 0 287 125 196 153 211 147 227 50 424 284 152 257 151 85

% 3,5 7,4 15,1 0,0 5,6 2,0 5,4 1,0 0,0 8,2 1,2 5,2 4,5 2,2 1,8 1,7 1,1 5,2 7,3 3,2 5,3 5,9 1,3

ha 0 216 150 49 36 2 13 0 1078 0 5 46 191 96 0 37 56 15 5 9 0 0 1

% 0,0 3,3 4,7 0,5 0,6 0,0 0,9 0,0 6,1 0,0 0,0 1,2 5,6 1,0 0,0 0,3 1,3 0,2 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1/2. sz. melléklet

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Település

Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlás

Sorszám

15

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

Település

Dávod Drágszél Dunaegyháza Dunafalva Dunapataj Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Érsekcsanád Érsekhalma Fajsz Felsőlajos Felsőszentiván Foktő Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Gara Gátér Géderlak Hajós Harkakötöny Harta Helvécia


ha 60 0 99 800 399 210 0 74 635 2531 2031 58 44 0 129 1468 611 641 6 0 304 1906 2561 0 1194

% 0,9 0,0 9,8 13,8 4,4 9,1 0,0 1,1 11,0 43,4 73,7 1,8 3,9 0,0 4,1 31,2 26,4 7,0 0,1 0,0 16,2 21,2 48,6 0,0 21,1

ha 5385 1169 527 4476 7956 1666 4036 4800 4684 2632 180 1791 16 5079 2338 2459 1273 7491 5703 2960 1447 5004 2477 12385 855

% 77,8 92,3 52,1 77,3 88,0 72,1 93,4 72,1 81,5 45,1 6,5 56,0 1,4 94,9 74,3 52,3 55,0 82,0 95,1 95,9 77,3 55,6 47,0 95,3 15,1

ha 1089 0 119 0 10 0 0 1172 40 146 446 726 917 35 0 643 318 617 0 0 0 1740 8 0 3392

% 15,7 0,0 11,8 0,0 0,1 0,0 0,0 17,6 0,7 2,5 16,2 22,7 80,4 0,7 0,0 13,7 13,7 6,8 0,0 0,0 0,0 19,3 0,2 0,0 60,1


ha 0 0 0 0 0 0 0 464 0 0 0 0 0 0 0 8 0 0 0 0 0 341 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,8 0,0 0,0 0,0


ha 257 95 154 229 458 178 95 0 343 257 85 181 160 210 217 52 88 228 263 124 119 0 80 320 178

% 3,7 7,5 15,2 4,0 5,1 7,7 2,2 0,0 6,0 4,4 3,1 5,7 14,0 3,9 6,9 1,1 3,8 2,5 4,4 4,0 6,4 0,0 1,5 2,5 3,9

ha 131 2 112 289 222 256 188 145 45 265 13 443 0 31 256 79 25 154 25 2 3 2 143 287 28

% 1,9 0,2 11,1 5,0 2,5 11,1 4,4 2,2 0,8 4,5 0,5 13,9 0,0 0,6 8,1 1,7 1,1 1,7 0,4 0,1 0,2 0,0 2,7 2,2 0,5

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 206 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


Sorszám

16

49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73

Település

Hercegszántó Homokmégy Imrehegy Izsák Jakabszállás Jánoshalma Jászszentlászló Kalocsa Kaskantyú Katymár Kecel Kecskemét Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunfehértó


ha 600 57 5001 2506 3126 3803 3398 0 2877 0 3467 5020 3193 4468 1909 5 2737 12413 8882 2392 1079 3019 241 4687 2964

% 8,7 0,8 71,2 22,0 44,1 28,8 56,4 0,0 49,4 0,0 30,3 15,6 47,9 72,5 23,5 0,1 10,7 54,5 40,0 26,0 36,0 33,9 7,1 85,0 37,8

ha 5625 6735 734 5614 1830 8075 1730 3988 372 6793 4580 11239 490 1659 3359 2839 20183 6084 5354 5688 715 4655 2705 728 2372

% 82,0 95,5 10,5 49,3 25,8 61,1 28,7 75,0 6,4 95,5 40,0 34,8 7,3 26,9 41,3 27,8 78,8 26,7 24,1 61,8 23,8 51,8 80,2 13,2 30,3

ha 238 12 1211 2140 1353 513 586 0 2404 0 2648 9255 2016 0 1694 6332 999 1118 6926 758 1144 1147 217 27 2240

% 3,5 0,2 17,2 18,8 19,1 3,9 9,7 0,0 41,3 0,0 23,1 28,7 30,2 0,0 20,8 61,9 3,9 4,9 31,2 8,2 38,2 12,8 6,4 0,5 28,6


ha 0 0 0 1114 0 825 0 1293 0 0 757 6213 0 0 1084 1046 1670 3107 984 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 9,8 0,0 6,2 0,0 24,3 0,0 0,0 6,6 19,3 0,0 0,0 13,3 10,2 6,5 13,6 4,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


ha 264 205 75 0 677 0 302 0 147 290 0 0 760 36 0 0 0 0 0 361 61 133 209 56 151

% 3,8 2,9 1,1 0,0 9,6 0,0 5,0 0,0 2,5 4,1 0,0 0,0 11,4 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,9 2,0 1,5 6,2 1,0 1,9

ha 131 44 0 3 99 6 12 5 24 27 3 98 210 0 95 2 33 41 48 7 0 3 0 5 112

% 1,9 0,6 0,0 0,0 1,4 0,0 0,2 0,1 0,4 0,4 0,0 0,3 3,1 0,0 1,2 0,0 0,1 0,2 0,2 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 1,4

ha 0 0 0 0 0 0 0 31 0 0 0 436 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 1,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


Sorszám

17

74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98

Település

Kunpeszér Kunszállás Kunszentmiklós Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Madaras Mátételke Mélykút Miske Móricgát Nagybaracska Nemesnádudvar Nyárlőrinc Ordas Orgovány Öregcsertő Páhi Pálmonostora Petőfiszállás Pirtó Rém Solt Soltszentimre Soltvadkert


ha 1326 108 305 2876 8003 1719 825 0 901 0 1402 339 263 2030 136 1713 161 410 1648 4141 2164 1658 975 18 2391

% 17,1 5,2 1,8 70,6 48,6 31,4 16,7 0,0 7,3 0,0 42,6 8,9 4,5 30,6 8,2 17,3 3,7 10,5 30,9 61,1 62,8 41,5 7,4 0,4 22,0

ha 5665 1148 13122 893 4420 315 3687 2679 9970 3594 1442 2858 4550 3399 1110 3620 3964 994 2778 2464 283 2106 9174 3743 1223

% 73,1 55,1 76,3 21,9 26,9 5,8 74,7 96,0 80,7 85,5 43,8 75,3 77,4 51,2 67,2 36,5 92,2 25,5 52,1 36,4 8,2 52,7 69,4 84,1 11,2

ha 612 690 3058 192 3067 2709 0 0 104 414 370 5 769 1061 0 4288 0 2310 522 0 731 0 953 503 6269

% 7,9 33,1 17,8 4,7 18,6 49,6 0,0 0,0 0,8 9,8 11,2 0,1 13,1 16,0 0,0 43,3 0,0 59,3 9,8 0,0 21,2 0,0 7,2 11,3 57,6


ha 0 0 702 0 912 0 0 0 1369 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1362 0 913

% 0,0 0,0 4,1 0,0 5,5 0,0 0,0 0,0 11,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,3 0,0 8,4


ha 148 137 0 111 0 658 400 112 0 196 68 217 294 143 70 288 175 182 220 70 221 227 0 174 0

% 1,9 6,6 0,0 2,7 0,0 12,0 8,1 4,0 0,0 4,7 2,1 5,7 5,0 2,2 4,2 2,9 4,1 4,7 4,1 1,0 6,4 5,7 0,0 3,9 0,0

ha 2 0 16 0 62 58 20 0 3 1 6 379 3 1 336 6 1 1 159 103 46 2 747 11 89

% 0,0 0,0 0,1 0,0 0,4 1,1 0,4 0,0 0,0 0,0 0,2 10,0 0,1 0,0 20,3 0,1 0,0 0,0 3,0 1,5 1,3 0,1 5,7 0,2 0,8

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


Sorszám

18

99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119

Település

Sükösd Szabadszállás Szakmár Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Tabdi Tass Tataháza Tázlár Tiszaalpár Tiszakécske Tiszaug Tompa Újsolt Újtelek Uszód Városföld Vaskút Zsana


ha 2279 2836 51 834 5477 4411 240 0 80 0 2550 589 2127 216 2528 0 0 0 493 1450 3890

% 24,2 17,2 0,7 10,2 73,2 43,3 6,9 0,0 1,1 0,0 34,8 6,5 16,0 8,6 31,0 0,0 0,0 0,0 7,8 20,3 44,2

ha 5993 10570 6901 5894 1480 4860 2814 408 6425 2443 1819 6978 3851 1010 4712 2352 831 2074 4987 4606 817

% 63,6 64,2 92,5 71,8 19,8 47,7 81,2 19,1 86,0 93,6 24,8 76,7 28,9 40,4 57,7 71,3 86,9 84,8 80,9 64,4 9,3

ha 615 2172 0 596 271 739 0 1563 216 0 2283 793 5581 929 57 855 0 0 333 462 3994

% 6,5 13,2 0,0 7,3 3,6 7,3 0,0 73,1 2,9 0,0 31,1 8,7 41,9 37,1 0,7 25,9 0,0 0,0 5,3 6,5 45,4


ha 0 623 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1425 0 865 0 0 0 0 0 0

% 0,0 3,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,7 0,0 10,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


ha 357 0 203 427 227 179 107 154 332 168 522 591 0 189 0 67 126 134 340 621 93

% 3,8 0,0 2,7 5,2 3,0 1,8 3,1 7,2 4,4 6,4 7,1 6,5 0,0 7,6 0,0 2,0 13,2 5,5 5,4 8,7 1,1

ha 175 258 308 456 28 1 304 15 419 0 160 151 316 160 1 24 0 94 9 8 0

% 1,9 1,6 4,1 5,6 0,4 0,0 8,8 0,7 5,6 0,0 2,2 1,7 2,4 6,4 0,0 0,7 0,0 3,8 0,1 0,1 0,0

ha 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 144 0 0 0

% 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,9 0,0 0,0 0,0

1/3. sz. melléklet A közúthálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei Gyorsforgalmi utak  M5:  M8:

 M9:  M44:

Gyál (M0) – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia) (a TEN-T hálózat része) (Ausztria) – Szentgotthárd térsége – Veszprém – Enying térsége – Sárbogárd térsége – Dunaújváros - Kecskemét térsége – Szolnok – Füzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része) Szombathely térsége (M86) – Püspökmolnári térsége – Zalaegerszeg térsége – Nagykanizsa – Inke térsége – Kaposvár – Dombóvár – Szekszárd térsége – Szeged (M5) (az M86 és az M7 közötti szakasz a TEN-T hálózat része) Kecskemét térsége - Békéscsaba - Gyula - (Románia)

Főutak A főúthálózat elemei Budapest – Dabas – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged –  5. sz. főút: Röszke – (Szerbia)  44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Békéscsaba – Gyula – (Románia)  441. sz. főút: Cegléd (4. sz. főút) – Nagykőrös – Kecskemét (445. sz. főút)  445. sz. főút: Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút)  451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) – Csongrád – Szentes (45. sz. főút)  51. sz. főút: Budapest – Kalocsa – Baja – Hercegszántó – (Szerbia)  52. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Solt – Dunaföldvár (6. sz. főút)  53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) – Kiskunhalas – Tompa – (Szerbia)  54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Soltvadkert – Sükösd (51. sz. főút)  55. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) – Baja – Bátaszék (M6) Új főúti kapcsolatok – Kalocsa (51. sz. főút) – Kecel (54. sz. főút) – Soltvadkert (53. sz. főút) – Kiskunmajsa – Kistelek – Mindszent – Derekegyház – Szegvár (45. sz. főút) – Nagymágocs – Orosháza (47. sz. főút) – Dávod térsége (51. sz. főút) – Mohács (56. sz. főút) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai ― 451. sz. főút: Gátér ― 51. sz. főút: Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Nagybaracska ― 52. sz. főút: Solt ― 53. sz. főút: Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa ― 54. sz. főút: Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Hajós ― 55. sz. főút: Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút

19

Mellékutak Meglévő mellékutak: Térségi szerkezeti terv (2. sz. melléklet) szerint. Új mellékúti kapcsolatok – Tass elkerülő, – Kunszentmiklós – Dabas, – Ladánybene – Felsőlajos, – Újsolt – Szabadszállás, – 51. sz. Solt – 52. sz. Solt, – Szabadszállás elkerülő, – Kerekegyháza – Fülöpháza, – Kerekegyháza 5212. j. elkerülő, – Kerekegyháza 5214. j. elkerülő, – Kecskemét [Hetényegyháza] elkerülő, – Kecskemét [Hetényegyháza] – Kecskemét [Méntelek], – Izsák elkerülő, – Ágasegyháza – 52. sz.főút, – Ballószög - 52. sz. főút, – 5303. j. Kecskemét – Kiskőrös, – Szentkirály – Kocsér, – Kecskemét – Csongrád, – 4614. j. Nagykőrös – Kiskunfélegyháza, – Tiszakécske elkerülő, – Tiszaalpár átkötés, – Bugac – Fülöpjakab, – Fülöpjakab – Petőfiszállás, – 5404. j. Bócsa – Szank, – Soltvadkert – Kaskantyú, – Kaskantyú – Bócsa, – Kalocsa – Újtelek [Gombolyag] – Dunapataj [Szelidi-tó], – Szakmár – [Csorna], – Dusnok – Miske, – Dusnok – Rém, – Borota – Érsekhalma, – Homokmégy [Hillye] – Császártöltés, – Császártöltés – Kéleshalom, – Kiskunhalas tehermentesítő, – Kiskunmajsa elkerülő, – Csólyospálos – 5409 j. út, – 5312. j. Jánoshalma – Kisszállás, – Borota – Tataháza, – Mélykút - 5501. j. út, – 5507. j. Bácsalmás – Csikéria, – Bácsalmás elkerülő, – Kunbaja – Bácsalmás, – Szeremle – Dunafalva, – Baja – Dávod térsége – (Szerbia) – Bátmonostor elkerülő, – Hercegszántó – Bácsszentgyörgy. 20

1/4. sz. melléklet A vasúthálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei Tervezett nagysebességű vasútvonal  (Ausztria és Szlovákia)- Hegyeshalom és Rajka – Budapest [Ferihegy] – Röszke és Kübekháza – (Szerbia és Románia) (IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak – Cegléd – Szeged – Budapest – Kelebia – (Szerbia) Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak – Budapest – Lajosmizse – Kecskemét – Bátaszék – Baja – Kiskunhalas – Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza Az országos vasúti törzshálózat tervezett eleme Egyéb országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan: – Bácsalmás – Csikéria – (Szerbia) - Röszke és Szeged – Nagylak – (Románia) összeköttetés, Vasúti mellékvonalak − Kunszentmiklós – Dunapataj − Kiskőrös – Kalocsa − Kecskemét – Kunszentmárton − Kiskunfélegyháza – Szentes − Fülöpszállás – Kecskemét − Szolnok – Kiskunfélegyháza − Dunapataj – Kalocsa − Kecel – Baja – (Szerbia) Keskenynyomtávú vasútvonalak − Kecskemét [Törökfái] – Kiskőrös − Kecskemét – Kiskunmajsa 1/5. sz. melléklet Hidak a közúthálózaton, valamint a vasúthálózaton Bács-Kiskun megyében Gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti törzshálózaton tervezett nagy hidak a Dunán és a Tiszán Gyorsforgalmi úton, főúton tervezett híd Tiszán − Tiszaug térsége (M44)

21

Mellékúton és vasúti mellékvonalon lévő híd Vasúti híd a Tiszán − Tiszaug – (Kecskemét-Kunszentmárton vasúti mellékvonalon) 1/6. sz. melléklet Határátkelők Bács-Kiskun megyében Gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelők Szerbia felé: – Tompa (53. sz. főút) – Hercegszántó (51. sz. főút) Vasúti törzshálózaton lévő határátkelők Szerbia felé: – Kelebia – Csikéria Térségi határátkelők Szerbia felé közúton: − Dávod térsége − Bácsszentgyörgy − Bácsalmás Szerbia felé vasúton: − Hercegszántó 1/7. sz. melléklet Repülőterek Bács-Kiskun megyében Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér – Kalocsa Állami repülések céljára szolgáló repülőtér – Kecskemét Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőterek – Baja [Mátéházapuszta], – Érsekcsanád, – Kiskunfélegyháza, – Jakabszállás, – Kecel, – Kecskemét [Matkópuszta]. 22

1/8. sz. melléklet Országos és térségi kerékpárút-hálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei Országos kerékpárút törzshálózat 4. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo®): – 4.A: (Szlovákia) – Tornyosnémeti – Hidasnémeti – Gönc – Telkibánya – Bózsva – Pálháza – Füzérradvány -Mikóháza – Sátoraljaújhely – Sárospatak – Bodrogolaszi Vámosújfalu – Olaszliszka – Szegilong – Szegi – Bodrogkisfalud – Bodrogkeresztúr – Tarcal – Tokaj – Tiszaladány – Tiszatardos – Tiszalök – Tiszadada – Tiszadob – Tiszaújváros – Tiszapalkonya – Tiszatarján – Tiszakeszi Ároktő – Tiszadorogma – Tiszabábolna – Poroszló – Sarud – Kisköre – Tiszasüly – Kőtelek – Nagykörű – Szolnok – Tószeg – Tiszavárkony – Tiszajenő – Tiszakécske -Lakitelek – Tiszaalpár – Csongrád – Baks – Ópusztaszer – Sándorfalva – Szeged – Röszke – (Szerbia) 5. Dél-alföldi határmente kerékpárút: – 5. A: Debrecen – Létavértes – Biharkeresztes – Sarkad – Gyula – Lőkösháza – Battonya – Mezőhegyes – Tótkomlós – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged Mórahalom – Tompa – Bácsalmás – Nagybaracska – Mohács – 5. C: Nagybaracska – Dávod – (Szerbia) –

6. Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo ®]: – 6. A: Budapest – Dunaharaszti – Taksony – Dunavarsány – Majosháza – Ráckeve – Dömsöd – Dunavecse – Dunaegyháza – Solt – Dunapataj – Ordas – Dunaszentbenedek – Úszód – Foktő – Fajsz – Baja – Szeremle – Dunafalva – Mohács – Kölked – (Horvátország) 32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: – Jászberény – Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét – Bugacpusztaháza 43. Körösvölgyi kerékpárút: – (Románia) – Gyula – Békéscsaba – Békés – Mezőberény – Gyomaendrőd – Szarvas – Öcsöd – Csongrád – Kiskunfélegyháza – Bugacpusztaháza 51. Csongrádi kerékpárút: – (Románia) – Nagylak – Makó – Szeged – Kiskunmajsa – Jászszentlászló – Bugac 61. Közép-magyarországi kerékpárút: – Bugacpusztaháza – Soltvadkert – Kiskőrös – Dunapataj – (6. Alsó-Dunamente kerékpárút Dunapataj és Solt közötti szakasza)- Solt – Dunaföldvár – Simontornya – Tolnanémedi – Tamási Térségi kerékpárút-hálózat − Tass – Kunszentmiklós – Kunpeszér – Dabas − Kunszentmiklós – Szabadszállás – Izsák – Orgovány − Kunszentmiklós – Kunadacs – Kerekegyháza – Kecskemét − Kiskunfélegyháza –Városföld – Kecskemét – Lajosmizse – Felsőlajos – Budapest − Solt – Fülöpszállás – Fülöpháza – Kecskemét – Nyárlőrinc – Lakitelek − Tiszakécske – Nagykőrös 23

− − − − − − − − − −

Jászszentlászló – Kiskunfélegyháza – Tiszaalpár Kiskunfélegyháza – Pálmonostora – Csanytelek Solt – Dunatetétlen – Akasztó – Kiskőrös Kalocsa – Öregcsertő – Szakmár Kalocsa – Miske – Hajós – Kéleshalom – Jánoshalma Baja – Csávoly – Jánoshalma – Kunfehértó – Kiskunhalas – Kiskunmajsa – Kömpöc – Kistelek – Ópusztaszer Baja – Vaskút – Gara – Bácsszentgyörgy – (Szerbia) Csávoly – Bácsbokod Soltvadkert – Pirtó – Kiskunhalas – Balotaszállás – Kisszállás – Tompa Kiskunhalas – Zsana – Üllés 1/9. sz. melléklet

Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Bács-Kiskun megyét érintő szakaszai A vízi út neve Duna (nemzetközi vízi út) Tisza Tisza

A szakasz (fkm – fkm) A vízi út osztálya 1641-1433 IV/C. 403-254 II. 254-160 IV. 1/10. sz. melléklet Kikötők Bács-Kiskun megyében

Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötő – Baja Térségi közforgalmú kikötők – Dunavecse – Foktő Személyforgalmi kikötők Duna – Tass – Apostag – Solt – Ordas – Uszód – Kalocsa – Fajsz – Érsekcsanád – Baja Tisza − Tiszakécske − Tiszaug

24

1/11. sz. melléklet Kompátkelőhelyek a Dunán és a Tiszán Bács-Kiskun megyében Duna − Paks – Géderlak − Gerjen – Kalocsa − Dunaszekcső – Dunafalva Tisza − Tiszakécske [Tiszabög] – Nagyrév 1/12. sz. melléklet Térségi jelentőségű logisztikai központok Bács-Kiskun megyében − − − − − −

Baja Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kalocsa – Foktő Tompa 1/13. sz. melléklet Kiserőművek Bács-Kiskun megyében

              

Borota Csátalja Felsőszentiván Foktő Jánoshalma Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszállás Mátételke Mélykút Tataháza Rém Vaskút

25

1/14. sz. melléklet A villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezeték Bács-Kiskun megyét érintő elemei 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei  Kecskemét – Szolnok – Szeged távvezeték felhasítási pontja  Paks – Albertirsa  Paks – Sándorfalva  Szolnok – Szeged 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei  Szeged – Szolnok Az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat – Ágasegyháza - Izsák – Baja – Kiskunhalas – Baja [Dunapart] – Baja – Baja – Bácsalmás – Tompa – Mórahalom - Kiskundorozsma – Csátalja – Baja – Dunaújváros OVIT – Solt I. [T-Papírgyár] – Dunaújváros OVIT – Solt II. [T-Papírgyár] – Dunaújváros OVIT – Szabadszállás – Dusnok - Hajós – Kalocsa – Baja [Dunapart] – Kalocsa – Kiskőrös – Kecskemét – Kecskemét Észak II. – Kecskemét – Kecskemét Szultán út I. – Kecskemét – Kecskemét Szultán út II. – Kecskemét – Kiskunfélegyháza MÁV – Kecskemét – Lajosmizse [T-Kecskemét Észak] – Kecskemét – Nagykőrös – Kecskemét –Tiszakécske – Kiskőrös – Kiskunmajsa – Kiskunfélegyháza DÉMÁSZ – Kiskunfélegyháza MÁV – Kiskunfélegyháza DÉMÁSZ – Kistelek – Kiskunfélegyháza MÁV – Csongrád I. – Kiskunfélegyháza MÁV – Csongrád II. – Kiskunhalas DÉMÁSZ – Kiskunhalas MÁV – Kiskunhalas MÁV – Kiskundorozsma – Kiskunmajsa – Zsana – Lajosmizse – Felsőbabád – Mohács- Csátalja – Paks – Kalocsa I. – Paks – Kalocsa II. – Szabadszállás – Kecskemét – Szolnok –Tiszakécske – Vaskúti Erőmű – Csátalja–Baja távvezeték felhasítási pontja – Zsana – Kistelek

26

1/15. sz. melléklet Szénhidrogén szállítóvezetékek Bács-Kiskun megyét érintő elemei Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek  Battonya – Algyő – Városföld – Százhalombatta  (Románia) – országhatár – Nagylak – Hódmezővásárhely – Kecskemét – Adony – Székesfehérvár – Mór – Tét – Rajka – országhatár – (Ausztria)  Szank – Szeged – Kardoskút – Méhkerék  (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Hajdúszoboszló – Mezőtúr – Városföld  Városföld – Százhalombatta – Pilisvörösvár – Győr  Városföld – Adony – Százhalombatta  Városföld – Baja – Pécs  Városföld – Baja – Pécs – országhatár – (Horvátország)  Városföld – Ópusztaszer – Szeged – országhatár – (Szerbia) Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek: Térségi szerkezeti terv (2. sz. melléklet) szerint. 1/16. sz. melléklet Belvíztározók Bács-Kiskun megyében – – – – – – –

Bácsbokodi-tározó Mátételkei-tározó Kelebiai-halastavak Harkai-tó Gátéri Fehér-tó Péteri-tó Banó-tó 1/17. sz. melléklet

1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetőségek Bács-Kiskun megyében – Kékesiréti-tározó

– – – – – – – –

Kolontói-tározó Csiraszéki-tározó Orgoványi-tározó Ágasegyházi-tározó Kurjantó-tó Kondor-tó Szappanos-tó Nyárlőrinc-pusztai tározó

27

1/18. sz. melléklet Térségi hulladéklerakó helyek Bács-Kiskun megyében – – – –

Kecskemét Izsák Vaskút Kiskunhalas

28

29 1 Ágasegyháza 433 2809

2 Akasztó 37 3549 152

3 Apostag 939 65 138 436

4 Bácsalmás 6402 134

5 Bácsbokod 4016 210

6 Bácsborsód 6803

7 Bácsszentgyörgy 1276

8 Bácsszőlős 103

9 Baja 1882 4243 7570

10 Ballószög 53

11 Balotaszállás 599 2639

12 Bátmonostor 843 153 631 84

13 Bátya 2165 38 206 1603

14 Bócsa

15 Borota

16 Bugac 1517 4904

17 Bugacpusztaháza 1124 3468

981 10

363 1759

2689 x

Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület* Együtt tervezhető térségek*

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe*

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

1801 241 240 316 14 2814 1182

x 3256 700 791 4 11 4239 755

178 496

241 541

14 216 6

19 314 28

162 195

436

x

460 x

x

1643 4792

x 3265 1062 127

x 3168 1164

2741

227 93

758 562

64 414 9

274 649 6 2

1058 1011 2119

625 529 1364

825 543 4194

92 368 326

67

8

15

5815 1360 246

483

35 61

792

282

1755

x

9

1

2121 71

82 3

x 16

291

3477 1594

736 2638

4

165

x 236

311

105 71

Széleróziónak kitett terület

Vízeróziónak kitett terület

Földtani veszélyforrás területe*

Nagyvízi meder

Rendszeresen belvízjárta terület

Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Világörökség és világörökség várományos terület* Történeti település i terület*

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Pufferterület

8

Ökológiai folyosó

206

Magterület

x x

876

I/19. sz. melléklet

*településhatáros övezet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Település

Sorszám

Bács-Kiskun megye településeinek térségi övezetekkel való érintettsége Térségi övezetek (ha)

1095

1768 7

1 460

77

844

139

212

1653

22

Csikéria

43

23

Csólyospálos

165

228

24

Dávod

3900

90

381

25

Drágszél

1060

26

Dunaegyháza

499

83

27

Dunafalva

89

740

1213 2736

x

28

Dunapataj

3511 335

3014 1502

x

29

Dunaszentbenedek

656

65

319

x

30

Dunatetétlen

305

33

3011

31

Dunavecse

2166

52

596

607

32

Dusnok

3698 534

132

531

x

33

Érsekcsanád

1072 1386

2863

684

x

34

Érsekhalma

163

237

1909

35

Fajsz

1458 307

815

36

Felsőlajos

18

45

37

Felsőszentiván

Sorszám

30

*településhatáros övezet

1407

3

x 1488

154

84

74 558

1264

x

x

x

x x x

x

51

1479

22 119

209 17

52

1

42 x

x

1

195

12

1012


2760

Csengőd

130

303


Csávoly

21

180

604


20

56

Nagyvízi meder

610

278


1960 131

1099


Csátalja

Pufferterület

19

x


4318

Magterület

631


295


Császártöltés



18

Település

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület


Térségi övezetek (ha)

504

906

860

141

1769

348

523

130

1463

956

3266

143

565

141

11

1307

47

67

101

51

26

576

117

464

1547

535

3256

743

283

455

2500

483

841

552

839

4

1930

11

1357

771

650

11

4

1869

26

538

1669 1154

1

122

913

105

164

341 41 1302

x

2

x

157

91

57

860

801

3

31

185

76

67

382

9

1586 4692

10 1

51 831

344

816

6118

159

79

1 1

626 103

1138

31

39

Fülöpháza

40

Fülöpjakab

41

Fülöpszállás

595

42

Gara

4319

43

Gátér

743

12

586

44

Géderlak

1008

39

228

45

Hajós

2804 780

46

Harkakötöny

47

Harta

175

271

26

4

379

1148

18

933




Nagyvízi meder

x

1825

197

225

1

93

74

1053

406

1393

439

7258

400

323

303

6

1285

797

443

79

3383

11

46

335

375

396

x

1456

634

x

1291

318

x

3792 1339 2453

315

295

498 270

x

2937 2579

5001 780

4008 2011 1260

50

Homokmégy

2974

98

2829

51

Imrehegy

306

2399

52

Izsák

422

3646

53

Jakabszállás

464

54

Jánoshalma

55

Jászszentlászló

14

584

5

8193

2727

865

583

251

3365

451

739

798

2233

927

302

150

351

1494 354

3343

36

610

263

1

110

1077

617

687

549

2483 15

10

155

649

7

212 x 98

x

x 31

18

70

430

2098

138

51

246

242

1995

x

12

436

1355 2420

1479

172

109

676

27

5

x

1

1173

2789

37

4781

295

126



99

Pufferterület


2379

1

443

3598 668


761

5349

Helvécia

Kalocsa

322

151

Hercegszántó

Kaskantyú

x

144

49

57

x

2081

48

56

883


Foktő

Magterület

38


15



2045



Sorszám

Település


217 16

42

x

36

x 478

4413

x

914

1227 1444

1

1

1360

1218

1166

1361

85

4598

1659

x

21

605 1328

36 18 x

2172

2241

442

2032

815

2982

162

2894

2601

231

292

568

32

60

Kecskemét

61

Kelebia

62

Kéleshalom

63

Kerekegyháza

64

Kiskőrös

65

Kiskunfélegyháza

66 67

575

73

2504

3

1711

71

14

4035

44

9643

404

536

1370

1104

171

411

2801

129

158

76

412

452

758

227

292

1477

945

323

57

598

26

792

3777

376

3172

3051

299

311

16

4144

1525

3636 509

2351

2192 3521

418

1320

68

x

3212

6230

Kiskunhalas

1503

9039

x

2381 1904

554

2407

35

x

1276

5105

Kiskunmajsa

704

2933

x

2089 2072

269

3465

12

68

Kisszállás

153

1499

203

677

666

289

4998

69

Kömpöc

64

27

x

594

135

36

1050

851

1254

70

Kunadacs

425

4349

301

1122

905

1159

1279

71

Kunbaja

1148 221

12

42

0

4

72

Kunbaracs

3925

567

802

593

702

73

Kunfehértó

2972

395

945

634

682

1062 4836

356

1563

21

49 1129 3

126

Kunpeszér

75

Kunszállás

76

Kunszentmiklós


666 2173 600

531 8

1 239

131

8952

x

526

142

x

299

455

x

87

2280 1012 2176

5665

x


1388


446


11

Nagyvízi meder


52

816 x

556

20

508

3

x

510

3631

928

x

690

505

74

3420 2129 7455

x


1691


311



19


728

Pufferterület

Kecel

44


59

3196

Magterület

Katymár


58


Sorszám

Település


2865

9

537

8965

1100 74

1169

11

572

2520

4

2547

388

162 1608

75

1437 x

1991 0

768

303

203

x

922

x

245

1519

37

4030

18 13

33

79

Lakitelek

366

1750

x

473

590

18

1341

80

Madaras

1554

72

1145

x

1051

134

18

464

81

Mátételke

612

21

179

150

82

Mélykút

1386 594

86

260

83

Miske

2843

51

337

84

Móricgát

580

142

85

26

65

335

570

Nagybaracska

1041 103

380

86

Nemesnádudvar

2789

87

Nyárlőrinc

1321 151

1441

88

Ordas

974

65

510

89

Orgovány

529

3801

90

Öregcsertő

66

1012

91

Páhi

217

1176

92

Pálmonostora

1184

41

561

93

Petőfiszállás

284

54

458

94

Pirtó

163

1347

131

93

95

Rém

988

96

Solt

5584 435


395

165 57

873

x

x

x

1005

8397

943

1524

751

69

593

147 163

3

4

654

5451

24

9

1784

468

626

198

1387

1

66

608

672

402

45

9

390

768

192

245

3

931

3831

269

371

1097

1106

246

214

164

1445

72

21

609

1397

1044

x

683

759

24

1233

1530

1588

x

378

1370

348

2369

742

2817

692

89

35

781

272

403

41

378 66

436

x 1066

1293

13

694 x


12


208


354

Nagyvízi meder

x




Pufferterület

1280


290

Magterület

1


Lajosmizse


78


Ladánybene


Település

77


Sorszám


x

1412

x

1111 2769

x

1624 2355

124

2693

x

146

189

1010

2

1334

177 3738 6

2800

1517

1

x

155

68 11

x

4941

612 2

180

891

500

798

346

475

91

2176

757

1203

84

32

34

99

Sükösd

2227 253

2335

Szabadszállás

565

894

5581

101

Szakmár

2044

45

2231

102

Szalkszentmárton

3377 299

103

Szank

104

Szentkirály

340

105

Szeremle

106

Tabdi

107

Tass

4069

108

Tataháza

1701

109

Tázlár

110

Tiszaalpár

111

Tiszakécske

112

Tiszaug

113

Tompa

114

Újsolt

902

x

x

4529

100

13

973

2483

117

1587

4293 1042 2899 1552 2092 1068 1443

58

6

1473 1261

x

1246 1324

762

81

236

388

1787

x

528

726

82

2244

6

352

824

1611

277

1159 390

983

91 99

40

111

x

115

Újtelek

545

116

Uszód

1667

2796

18

2037

2374

750

14

5691

17

508

504

231

1

822

1321 1858

1235 1651 2481

4

2098

2275

1617

459

452

1623

295

2132

1296 1876

382

379

336

1713

729

2128

227

3370

241

348

603

1104

331

161

810

394

46

11

4

747

3 309

x

111

x

142

422 424

208 78

1

633

347

1

323

500

760

64

x

802

648

x

3116

73

3

121 998

x

152

122

87

1560

4625

1028

20

x

8714

x

716

x


1301


174


2096

Nagyvízi meder

2976




55

100




190


Pufferterület

Soltvadkert


98

Magterület

Soltszentimre


97


Sorszám

Település


581 591 x 24 5

1441

1709

1

2608

1

1280

1

13

3636 5524

15

7

61

5399

1526

617

1

20

6

7

139

153


117 Városföld 2395 22

118 Vaskút 2545 309 516

119 Zsana 684 2814

35 *településhatáros övezet x

x 3 357 489

29 389 1

533 1316 55 835

x

8




Nagyvízi meder



Pufferterület


Magterület





Település


Sorszám


27 2463

482 1578

1239 2451

Térségi területfelhasználási kategóriák

JELKULCS

Vízgazdálkodási térség

LK  (


Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség

Műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények

Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények Gyorsforgalmi út Főút

@

@

Gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton tervezett nagyhíd Gyorsforgalmi- és főúthálózaton lévő határátkelő

@

Mezőgazdasági térség

Vegyes felhasználású térség

n " ) n " )

Mellékút

@

Erdőgazdálkodási térség

Térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények

Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötő

 ! !

Országos kerékpárút törzshálózat eleme

!

400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme

!

!

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték

Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér

7 "

Személyforgalmi kikötő Kompátkelőhely Kiserőmű

!E (

!

Térségi kerékpárút-hálózat eleme Térségi közforgalmú kikötő

      4 ! !

Átvitelt befolyásoló 120kV-os elosztó hálózat Térségi szénhidrogén szállítóvezeték Térségi belvíz- és öntözőcsatorna Belvíztározó

1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetőség

Egyéb országos törzshálózati vasútvonal

! ! ! !!

Vasúti mellékvonal

! ! ! ! !

Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal

Állami repülések céljára szolgáló repülőtér

Térségi határátkelő

Keskeny nyomtávú vasútvonal

Nagysebességű vasútvonal

Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér

Térségi jelentőségű logisztikai központ

n ! (

Vasúti törzshálózaton lévő határátkelő

 !  !

Térségi mellékúton és vasúti mellékvonalon lévő híd

H ! (

Másodrendű árvízvédelmi fővonal Térségi hulladéklerakó hely

A településrendszer elemei (Magyarország hivatalos helységnévtára szerint) KECSKEMÉT Városföld

város község

Elsőrendű árvízvédelmi fővonal KÉSZÜLT:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember

FORRÁS:

218 / 2009 (X. 6. ) Korm.rendelet 8. melléklete

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

2. sz. melléklet

Térségi szerkezeti terv

± ³

M5

Felsőlajos

Kunpeszér

Ladánybene

LAJOSMIZSE

KUNSZENTMIKLÓS Kunbaracs

± ³

441

± ³

445

Apostag

H ! (

SZABADSZÁLLÁS

± ³

J É

52

Ágasegyháza

Tiszaalpár

Városföld

7 "

SOLT

IZSÁK

± ³

5

Soltszentimre Dunatetétlen

Orgovány

!E (

Kunszállás

Jakabszállás

7 "

  

Tiszaug

Helvécia

H ! (

Fülöpszállás

Lakitelek

44

Nyárlőrinc

(E !

Ballószög

Dunaegyháza

  

Szentkirály

M44

KECSKEMÉT

SZ

LK

Újsolt

EE

 !

(  Fülöpháza

  

R

M8

DUNAVECSE

± ³

  

  

TISZAKÉCSKE

± ³

M EG

KEREKEGYHÁZA

@

FF

4 !

Kunadacs

@

YE

Szalkszentmárton

JÁ

Tass

± ³

  

G E EG -NA M M K GYK OK NO U N - S Z O LL N

E Y YE

PEST MEGYE

!E (

7 "

Fülöpjakab

± ³

53

Harta

Akasztó

(  LK

Páhi

Tabdi

± ³

Móricgát

KISKŐRÖS

Pálmonostora

Petőfiszállás

Bócsa

Géderlak Dunaszentbenedek

Újtelek SOLTVADKERT

Uszód

Jászszentlászló

± ³

54

 !

Szakmár

(  LK

E

7 "

KALOCSA

Foktő

KECEL

Öregcsertő

4  ! 

Bátya

Pirtó KISKUNMAJSA

Homokmégy

± ³

51

Szank

Tázlár

(   !

!E (

Imrehegy

Drágszél

Kömpöc

Harkakötöny

Miske Csólyospálos

!E (

(  LK

HAJÓS

Dusnok

M E G YE

KISKUNHALAS Császártöltés

Fajsz

  

H ! (

Zsana Kéleshalom

Kunfehértó

Balotaszállás

Érsekhalma M9

53

JÁNOSHALMA

Sükösd

Érsekcsanád

7 "

Rém

(E !

!E (

!E (

!E (

(E !

(  LK

Felsőszentiván Csávoly

 !

55

BAJA

!E (

Szeremle

7 "

MÉLYKÚT

 TOMPA ( LK

!E (

± ³

  

Kelebia Tataháza

Bátmonostor

4 !

Bácsszőlős

Bácsbokod

n ) "

BÁCSALMÁS

Bácsborsód

!E (

Csikéria Kunbaja

Dunafalva

Madaras

Nagybaracska

!E (

BA M RA EG N Y E YA

Csátalja

Gara

Dávod

n ) "

n ) "

Mátételke

H ( !

Vaskút

C

Kisszállás Borota

  

S O

N

G

± ³

± ³

Nemesnádudvar

R Á D

MEGYE O LL N A T TO

Gátér

54

Dunapataj

 Ordas  

  

451

Bugac Kaskantyú

4 !

KISKUNFÉLEGYHÁZA

Bugacpusztaháza

± ³

Csengőd

Katymár

n ! (

SZ

ER

B

IA

Bácsszentgyörgy

n ! ( Hercegszántó

n! " ) n (

n ( !

Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember

0

3

6

12

18

24 Km


3 / 1. sz. melléklet

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE

TISZAKÉCSKE KEREKEGYHÁZA

J É

FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér

K GYK OK NO UN-S ZOLN

G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE

Tiszaalpár Kunszállás

Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA

Páhi Bugacpusztaháza

Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás

Géderlak Dunaszentbenedek Foktő

Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy

KISKUNMAJSA Kömpöc

Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz Zsana Kéleshalom

Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

BAJA

TOMPA Tataháza

Mátételke Bácsszőlős

Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor

Bácsborsód Dunafalva

Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár

Dávod Bácsszentgyörgy

Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: SZIE Környezet és Tájgazdálkodási Intézet Kht, VÁTI Nonprofit Kft

Országhatár


Település közigazgatási határa

Megyehatár

Települési terület

0

3

6

12

18

24 Km

Vízfelület, vízfolyás



Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember

Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

2,5

5

10

15

20 Km



3 / 3 sz. melléklet

Országos jelentőségű téjképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű téjképvédelmi terület övezete

G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


Kunpeszér Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

TISZAKÉCSKE

KECSKEMÉT

R

SZABADSZÁLLÁS

EE

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Dunaegyháza

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög Városföld Helvécia

IZSÁK

-NA

DUNAVECSE

Apostag

Szentkirály

JÁ

M EG

KEREKEGYHÁZA

J É

FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak Foktő

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

KALOCSA

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Kunfehértó Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: VÁTI Nonprofit Kft.

Országhatár

Hercegszántó


Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület

0

2,5

5

10

15

20 Km




Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: VITUKI Nonprofit Kft

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

JELMAGYARÁZAT Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár


Megyehatár

0


2,5

5

10

15

20 Km

Település közigazgatási határa Vízfelület, vízfolyás


3 / 7 sz. melléklet

Együtt tervezhető térségek övezete

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE

Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

!

Fülöpháza

Újsolt

Lakitelek

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld Helvécia

IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Együtt tervezhető térségek övezete

Kecskeméti településegyüttes

!

Fejlesztési alközpont

ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

KUNSZENTMIKLÓS

YE

Kunbaracs

KECSKEMÉT

Apostag

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

R

DUNAVECSE

EE

Szentkirály

SZ

M EG


J É

FF

Kunadacs

Szalkszentmárton

Helvécia

IZSÁK


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

KALOCSA

Jakabszállás

Orgovány

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Foktő

Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

KALOCSA

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

MEGYE TOLNA

Pirtó

Homokmégy

Drágszél

Bátya


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Zsana Kéleshalom

N

G


C

Érsekhalma

S O

Nemesnádudvar

R

HAJÓS

Fajsz

Á D

Fajsz

Dusnok

Sükösd

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza Mátételke Bácsszőlős

Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Csikéria

Vaskút

Bátmonostor

SZ


Kunbaja Nagybaracska

Madaras Csátalja

Gara

ER

B

IA

Katymár

Bácsszentgyörgy

Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Dávod

ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár

Forrás: Honvédelmi Minisztérium Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember 0

3,5

7

14

21

28 Km

-NA

Kunpeszér

M K M GYK OK NO UN-SZOLN

G YY EE G

EE

PEST MEGYE

Megyehatár Település közigazgatási határa Vízfelület, vízfolyás Települési terület



Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete

G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE Kunpeszér

LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

Kunadacs

KECSKEMÉT SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

-NA

DUNAVECSE

SZ

M EG

Szentkirály


IZSÁK

Tiszaalpár

JÁ

YE


R

EE

Kunbaracs

Szalkszentmárton

Apostag

J É

FF

KUNSZENTMIKLÓS


Felsőlajos

Kunszállás

Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

Csólyospálos

M E G YE

Ordas

Fajsz Zsana

HAJÓS Kéleshalom


Érsekhalma

Sükösd

JÁNOSHALMA

Kisszállás

C

Borota

S O

N

G

Nemesnádudvar

Á D

Fajsz

R

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska

Madaras Csátalja

Gara

Katymár

S


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE



LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember


0

2,5

5

10

15

20 Km




Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE

Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete által érintett település ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember


0

2,5

5

10

15

20 Km




Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Homokmégy

Drágszél

Bátya


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz Zsana Kéleshalom Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

Balotaszállás

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Érsekhalma

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

BAJA

TOMPA Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Világörökség és világörökség-várományos terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országhatár



0

2,5

5

10

15

20 Km




Történeti települési terület övezete

LAJOSMIZSE

Ladánybene

YE

Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

R

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

Városföld

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

Helvécia

IZSÁK

-NA

Felsőlajos

SZ

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Történeti települési terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Megyehatár

Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember 0

2,5

5

10

15

20 Km

Település közigazgatási határa Települési terület Vízfelület, vízfolyás



Rendszeresen belvízjárta terület övezete


LAJOSMIZSE

Kunbaracs

Kunadacs

M EG

Szalkszentmárton


SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

JÁ

R

EE

Apostag

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

J É

FF

KUNSZENTMIKLÓS

-NA

YE

Tass

SZ

Ladánybene


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE


IZSÁK


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Szakmár

Uszód

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

KALOCSA

Foktő

A MEGYE TOLN

Pálmonostora

Újtelek

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Kéleshalom

R


Érsekhalma

Sükösd

C

S O

Nemesnádudvar

G

Fajsz

Á D

Zsana

HAJÓS

N

Dusnok

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Nagybaracska

Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Gara

S

Katymár

Csikéria

R E Z

B

IA

Rendszeresen belvízjárta terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK


Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT

Forrás: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember


0

2,5

5

10

15

20 Km




Nagyvízi meder övezete

G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE



LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Nagyvízimeder övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Forrás: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember


0

2,5

5

10

15

20 Km




Földtani veszélyforrás területének övezete

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE

Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

Forrás: MBFH Szolnoki Bányakapitányság Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember 0

2,5

5

10

15

20 Km

JELMAGYARÁZAT Földtani veszélyforrás területének övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Települési terület Vízfelület, vízfolyás



Vízeróziónak kitett terület övezete

Kunpeszér


G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE

Felsőlajos

LAJOSMIZSE

Ladánybene

Kunadacs

TISZAKÉCSKE

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

SZABADSZÁLLÁS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

SZ

R

Szentkirály

Városföld

JÁ

M EG

KEREKEGYHÁZA

Apostag

EE

Kunbaracs

Szalkszentmárton

J É

FF

KUNSZENTMIKLÓS

Helvécia

IZSÁK

-NA

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle Vaskút

Bátmonostor


BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska

Madaras Csátalja

Csikéria

BÁCSALMÁS

Gara

S

Katymár

Dávod

R E Z

B

IA

Vízeróziónak kitett terület övezete Vízeróziónak kitett terület övezete által érintett település ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Bácsszentgyörgy

Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT

Forrás: SZIE Környezet és Tájgazdálkodási Intézet Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember


0

2,5

5

10

15

20 Km




Széleróziónak kitett terület övezete

G G M M EE

YY EE

PEST MEGYE

K GYK OK NO UN-SZO LN


LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

KUNSZENTMIKLÓS

YE

Kunbaracs

Kunadacs

TISZAKÉCSKE KEREKEGYHÁZA KECSKEMÉT SZABADSZÁLLÁS

J É

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza

SZ

FF

Apostag

Városföld

JÁ

R

DUNAVECSE

EE

Szentkirály

Helvécia

IZSÁK

-NA

M EG

Szalkszentmárton

Tiszaalpár

Dunatetétlen

Kunszállás

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Foktő

Géderlak

Szakmár

Uszód

MEGYE

Pálmonostora

Újtelek

KALOCSA

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

Pirtó

Drágszél

TOLNA

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos

Fajsz

Zsana Kéleshalom

N

G


Érsekhalma

C

Nemesnádudvar

S O

Fajsz

R

HAJÓS

Á D

Dusnok

Sükösd

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza Mátételke Bácsszőlős

Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS Vaskút

Bátmonostor


SZ

Kunbaja

Nagybaracska

Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Csikéria

Gara

Katymár

ER

B

IA Széleróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete által érintett település


Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT

Forrás: MTA TAKI 1:100 000 Agrotopográfiai térkép Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember

ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár Megyehatár Település közigazgatási határa Vízfelület, vízfolyás

0

2,5

5

10

15

20 Km


INDOKLÁS a Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosításáról szóló önkormányzati rendelethez Általános indokolás A megyei területrendezési tervek készítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) rendelkezik. A törvény 11. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a megyei önkormányzat feladata az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban: OTrT) összhangban a külön jogszabályban megállapított tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készíteni. Az Országgyűlés az Országos Területrendezési Tervet 2003. április 28-án a 2003. évi XXVI. törvényként fogadta el, s azt a Magyar Közlönyben közzé is tették. Ezáltal az egyes megyékre az OTrT alapú területrendezési tervek készítése, illetve a folyamatban lévők befejezése és elfogadása elől elhárult az akadály. Bács-Kiskun megye területrendezési tervét fentiek szerint a Közgyűlés a 14/2006. (X. 3.) számú rendeletével fogadta el. Az OTrT 2003. évi elfogadása, illetve az azt megalapozó tervjavaslatok kidolgozását követően azonban felgyorsultak a területi folyamatok, a különböző szinten és területi mélységben kidolgozott területrendezési tervek és hatásvizsgálatok készítése során is rengeteg metodikai és gyakorlati tapasztalat gyűlt össze. Mindezek – a tervezést érintő egyéb változásokkal együtt – időszerűvé tették és megalapozták az OTrT felülvizsgálatát (amellett, hogy a törvény 29. §-a is úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatára legalább ötévente kerüljön sor). A felülvizsgálat során az OTrT eredeti célrendszere, felépítése, szerkezete megmaradt, a hangsúly elsősorban a tartalmi és szabályozási elemek megújításán és kibővítésén volt, ami viszont az eredeti törvény bekezdéseinek és mellékleteinek szinte mindegyikét érintette. A módosított OTrT törvényt az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el. A törvény többek között előírta, hogy a már elfogadott megyei területrendezési terveket – közöttük a BácsKiskun megyeit is – 2011. december 31.-ig a módosított törvénnyel összhangba kell hozni Fenti törvényi kötelezettségnek való megfelelés érdekében kezdődött el Bács-Kiskun megye területrendezési tervének felülvizsgálata és módosítása. A megyei területrendezési terv módosításának jogszabályi háttere az OTrT törvény mellett alapvetően a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) számú Korm. rendelet. Ez utóbbi jogszabály felhatalmazása alapján Bács-Kiskun megye területrendezési terve módosításának megalapozása – az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával – egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban került kidolgozásra. Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosítását a megyei önkormányzat a vonatkozó jogszabályok alapján az OTrT-vel való összhang biztosítása, valamint az érintett települési önkormányzatok véleményeinek figyelembe vételével hagyhatja jóvá. Az egyik feltétel a Tft. módosításáról szóló 2004. évi LXXV. tv. 23/C §-ának (5) pontja alapján úgy teljesítendő, hogy a miniszter előzetesen állást foglal a megyei területrendezési

37

tervvel kapcsolatban – az állami főépítész nyilatkozatát figyelembe véve – az OTrT és a megyei területrendezési terv összhangjának meglétéről. A másik feltétel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 17.§-ának (1) bekezdése alapján biztosítható. Ennek értelmében a megyei területrendezési terv egyes munkafázisainak dokumentációit meg kell küldeni az egyeztetésben résztvevők – közöttük a megye területén lévő önkormányzatok – számára. Ez Bács-Kiskun megye esetében megtörtént, mivel a „Elfogadási fázis” dokumentációja a települési önkormányzatok „Vizsgálatok” és a „Javaslattevő fázis” egyeztetési anyagára adott vélemények figyelembe vételével került kidolgozásra. Részletes indokolás A 1. §-hoz A jogalkotó meghatározza a megyei területrendezési terv célját és hatályát. A 2. §-hoz Az előírás meghatározza a megyei területrendezési terv fő tartalmi összetevőit. A megyei területrendezési terv rajzi mellékletei egyfelől a megye szerkezeti tervét, másfelől a térségi övezeteket (összesen 21) mutatják be. A 3. §-hoz A rendelet az OTrT-ről szóló törvény alapján jellemző területhasználat szempontjából hét különböző, a megyei területrendezési tervben alkalmazható területfelhasználási kategóriát állapít meg. Az egyes kategóriákba történő besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemző, és területe elérje a kijelölés nagyságrendi kritériumát. Az egyes területfelhasználási kategóriák kijelölésének nagyságrendi kritériumai nem azonosak. A 4. §-hoz Az országos és térségi jelentőségű infrastrukturális hálózatok és építmények egyfelől meghatározóak a területi folyamatok alakításában, másfelől működtetésük, fejlesztésük területfelhasználási feltételeket, kötöttségeket jelent. A megyei területrendezési tervben meghatározott építményeket ezért a településrendezési terveknek a léptéknek megfelelő pontossággal tartalmazni kell. Az önkormányzati rendelet rögzíti, hogy az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és építményeket a megye területén a térségi szerkezeti tervlap és az 1/3–18. sz. mellékletekben felsoroltak szerint érintett települések területén – térség esetén az érintett település, vagy annak 10-25 km-es körzetében – kell megvalósítani.

Az 5. §-hoz

38

A rendelet az OTrT-ről szóló törvény alapján a térségi övezeteket országos, illetőleg térségi szinten kijelölhető övezetekre osztja. Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat az övezet területeire jellemző területfelhasználás jellege szerinti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. Az országos övezeteket, továbbá a kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a megyei területrendezési tervben alkalmazni kell. A törvény szerinti, a megyei területrendezési tervekben alkalmazható összesen 24 térségi övezetből Bács-Kiskun megye területén 21 övezet határolható le. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe az agroökológiai adottságaik alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. BácsKiskun megyében az övezet az összes szántóterület mintegy 38 %-át teszi ki. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek megóvása érdekében a törvény a beépítésre szánt területek kijelölését a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatásához köti. A kiváló termőhelyi adottságú erdők a stratégiai jelentőségű megújuló természeti erőforrások közé tartoznak, ezért védelmük érdekében a beépítésre szánt területek kijelölését a szabályozás a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatásához köti. Az erdőterületek védelmét szolgálja továbbá az az előírás is, hogy a bányászati tevékenység engedélyezése során a kivett helyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az övezet területe a megyében az összes meglévő erdőterület 25 %-át teszi ki. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete lehatárolását alátámasztja többek között, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat szerint a táj integráns értékhordozó, komplex, kulturális, társadalmi, természeti kategóriát alkot, az Európai Táj Egyezményhez való csatlakozásunk pedig megköveteli a tájak, tájképi értékek fokozott védelmét, a tájkarakter kutatását és feltárását. Az országos övezeti lehatárolás településhatáros, amelyben az országos tájképvédelmi terület övezete tartalmaz olyan településeket, amelyek vagy természeti, vagy kulturális örökségi, vagy mindkét szempont együttes jelenléte alapján kerültek be az övezetbe. A megyei terv az országosan lehatárolt településeken belül konkrét folthatáros övezeti tartalmat állapít meg. Az országos övezetbe tartozó területek védelme érdekében a törvény egyes területfelhasználási kategóriák kijelölésével, valamint a bányászati tevékenység és a közműrendszerek elhelyezésével kapcsolatban állapít meg korlátozásokat. Meghatározza ezen túl a településrendezés eszközeiben alkalmazandó szabályokat, melyek az övezet települési szintű lehatárolását és védelmét biztosítják. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek minősülnek a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek. Bács-Kiskun megyében a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekre fokozott veszélyt jelent, hogy a felszíni szennyeződésre érzékeny, magas talajvízállású, dunai kavicsterasz területén találhatók. Emellett a fajlagos vízfogyasztás elmúlt években bekövetkezett csökkenésével a szennyvizek koncentráltabbakká válva kerülnek ki a környezetbe. Az övezetre vonatkozó szabály a bányászattal kapcsolatban fogalmaz meg korlátozásokat.

39

A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján Bács-Kiskun megyében a Szelidi-tó és a Duna 1450-1497 szelvények közötti szakasz vízgyűjtőjén lévő befogadók tartoznak. Az övezet lehatárolása a települések közigazgatási területére vonatkozik, nem a természeti viszonyok alapján lehatárolt vízgyűjtő területként jelenik meg. Az övezet területét az érintett települések rendezési terveiben pontosítani szükséges. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetbe azok a települések tartoznak, melyek területén az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogén, ércek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatóak. Bács-Kiskun megyében az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 44 települést érint. A földtani adottságokból adódóan a nemfémes ásványi nyersanyag-előfordulások jellemzőek, ezek közül is az építőipari és építőanyag-ipari nyersanyagok. Jelentős ezen kívül az alacsony fűtőértékű tőzeg kitermelhető mennyisége, és fontos ásványi nyersanyag a hordalékon lerakódott kavics, homok és az agyag, de szénhidrogén kutatási terület is előfordul a megyében. Az övezetre vonatkozó szabály kimondja, hogy az övezetet a településrendezési tervekben kell tényleges kiterjedésüknek megfelelően lehatárolni és az övezetre vonatkozó szabályt megállapítani. Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó településegyüttesek átlagosnál intenzívebb funkcionális kapcsolataik következtében speciális térszerkezeti jellemzőkkel rendelkeznek, melyeket indokolt szabályozott keretek között kezelni és összehangolni. A Központi Statisztikai Hivatal által országosan lehatárolt 19 településegyüttesből Bács-Kiskun megye területén a Kecskeméti településegyüttes található. A törvény az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok számára a településfejlesztési és területrendezési feladataik összehangolt ellátásához közös egyszerűsített településszerkezeti terv készítésének lehetőségét és az egyes településekre vonatkozó részeinek az érintett települési önkormányzatok által határozattal történő elfogadását írja elő. A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetének bevezetését az ország védelmi képességét meghatározó, a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges területek és objektumok fenntartása indokolja. Az országos övezet lehatárolása településhatáros, a tényleges területnek megfelelő lehatárolás a megyei területrendezési tervben történik. Bács-Kiskun megyében kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek Kalocsa, Kecskemét és Kunpeszér közigazgatási területén kerültek lehatárolásra. Az érintett települési önkormányzatra vonatkozó kötelezettség, hogy településrendezési eszközeiben a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területeket beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe sorolják. A magterületek természetességüket, ökológiai funkciójukat tekintve az ökológiai hálózat természetvédelmi szempontból legfontosabb elemei. Az övezet Bács-Kiskun megyében az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti területeket (NP, TK, TT), az országos jelentőségű védelemre tervezett és a nemzetközi védelem alatt álló (ramsari, bioszféra rezervátum) területeket, illetve a Natura 2000 területek nagyobb részét fedi le, összesen mintegy 135 ezer hektár kiterjedéssel.

40

A magterület övezetének előírása a beépítésre szánt területek kijelölését úgy szabályozza, hogy általános tiltás mellett lehetőséget ad a kijelölésre, ha a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó övezete körülzárja a települési területet, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Ilyenkor van mód a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatására, amelynek során kiadott engedély lehetőséget biztosít magterületen beépítésre szánt terület kijelölésére. A törvény a beépítésre szánt terület kijelölésének szabályozása mellett a közlekedési infrastruktúra-hálózatok, a közművezetékek és a járulékos közműépítmények elhelyezésére, valamint a külszíni művelésű bányatelek létesítésére, illetve bővítésére állapít meg szabályokat, a magterület élőhelyeinek védelme érdekében. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Felszínalaktani tagolódása alapján Bács-Kiskun megyében a folyók és holtágai, a csatornák, ritkább esetben a megmaradt erek és fokok képezik a folytonos folyosókat. Ezen vízfolyásokra ráfűződve sorakoznak az értékes természetközeli területek, melyek láncolata adja a megszakított folyosókat. Az ökológiai folyosó övezeti előírása a beépítésre szánt területek kijelölését a magterület övezetével azonos módon szabályozza. Az övezeti előírás kibővül a közlekedési infrastruktúra hálózatok, a közművezetékek és járulékos közműépítmények elhelyezésére, valamint a külszíni művelésű bányatelek létesítésére, illetve bővítésére vonatkozó korlátozó szabályokkal. A pufferterületek Bács-Kiskun megyében a magterületekhez és az ökológiai folyosókhoz szorosan kapcsolódva helyezkednek el. Jellemző, hogy míg a megye nyugati részén a védőövezet a védett természeti területek körül nagy kiterjedésben terül el és azokkal szerves kapcsolatban van, addig a keleti részen az ökológiai folyosók mentén, vagy egyes szigetszerűen elhelyezkedő védett természeti területek körül kisebb foltokat alkot csak. A törvény a beépítésre szánt területekkel kapcsolatban állapít meg korlátozó szabályt. Az erdőtelepítésre alkalmas területek lehatárolásának célja, hogy a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítására alkalmas területek védelmét a területrendezés során is meg lehessen valósítani. Az övezeti lehatárolást alapvetően az adott terület szántóföldi alkalmassága, erdőtelepítési alkalmassága és környezeti érzékenysége határozza meg. Bács-Kiskun megye erdőtelepítésre alkalmas területei szórtan helyezkednek el, főként a megye É-i (Solti-sík Ny-i, Kiskunsági-homokhát É-i részén és a Pilisi-Alpári-homokhát, DélTisza-völgy, Tiszazug kistájak területén), középső (Illancs kistáj területén) és K-i részén, patkó alakban (Kiskunsági-löszöshát D-i, Bugaci-homokhát K-i, és a Dorozsma-Majsaihomokhát É-i részén). A törvény az övezetbe tartozó területek védelme érdekében a beépítésre szánt területek kijelölését a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás lefolytatásához köti. A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő – 50 ha-t meghaladó – területek Bács-Kiskun megyében általában a különböző építési célból kitermelt anyagok gödrei, anyagnyerő-helyek, tőzeg, vagy más anyagok bányagödrei, korábbi katonai lőterek, gyakorlóterek, felvonulási területek és felhagyott hulladéklerakók. Az ennél kisebb méretű tájsebeket és azok rehabilitációs feladatait a településrendezési tervekben kell előirányozni.

41

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete azokat a térségi szempontból jelentős területeket tartalmazza, amelyeket a megye területrendezési terve az országos jelentőségű tájképvédelmi területen kívül védeni kíván. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó területek védelme érdekében a törvény a területfelhasználási kategóriák kijelölésére, valamint a bányászati tevékenységre és a közműrendszerek elhelyezésére állapít meg szabályokat. Meghatározza ezen túl a településrendezés eszközeiben alkalmazandó szabályokat, melyek az övezet települési szintű lehatárolását és védelmét biztosítják. A világörökség és világörökség-várományos terület övezetébe Bács-Kiskun megyéből Dunafalva a „Római limes – Ripa Pannonica magyarországi szakasza” egyik helyszíneként, Kecskemét pedig a „Lechner Ödön autonóm premodern építészete” megnevezésű helyszín egyik elemeként szereplő Városháza épülete miatt került besorolásra A vonatkozó szabályok a területfelhasználással, a bányászattal, az infrastrukturális hálózatokkal és építményekkel kapcsolatban állapítanak meg korlátozásokat. A történeti települési terület övezetébe a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei tartoznak. A történeti települési terület övezetébe Bács-Kiskun megyéből 14 település tartozik. Ezek a települések számottevő és változatos kulturális örökséggel rendelkeznek, a kulturális örökségi helyszínek épített örökségi értékük mellett sok esetben kimagasló történeti és természeti jelentőséggel is bírnak, amelyek komplex kibontása, a nagyközönség számára hozzáférhetővé tétele jelentős turisztikai vonzerőt is eredményez. Az övezethez tartozó szabályozás a történeti településkép megőrzését segíti elő. Rendszeresen belvízjárta terület az a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező terület, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadnia, ezért annak mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. Rendszeresen belvízjárta területek a megye területének mintegy 21%-át teszik ki. Nagy kiterjedésben É-D irányban a Duna vonalával párhuzamosan összefüggő sávot alkotnak a Csepeli-sík, a Solti-sík és a Kalocsai-Sárköz területén, kisebb területen pedig a Tisza mentén a Dél-Tisza-völgy területén ugyanilyen irányú elrendeződésben. Ezen kívül a rendszeresen belvízjárta területek kisebb foltokban a megye középső területén is szinte mindenhol előfordulnak. Az elmúlt belvizes időszakok tapasztalatai alapján a károk megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy a rendszeresen belvízjárta terület övezetével érintett települések településrendezési tervéhez belvízrendezési munkarészt kell készíteni és beépítésre szánt terület csak az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. A nagyvízi meder övezet a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket és a nyílt ártereket, a folyók medréből kilépő víz által szabadon elönthető területeket tartalmazza. Bács-Kiskun megyében a töltésezett folyók hullámterei jelentős, összesen mintegy 25.300 ha kiterjedésűek. A hullámterek 4/5-e a megye szinte teljes nyugati határvonalán végighúzódó Duna mentén, kisebb területtel pedig a Tisza mentén húzódnak. A törvény az övezetben beépítési tilalmat ír elő. A földtani veszélyforrás területének övezetében a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető,

42

valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett települések kerültek megjelenítésre. A tényleges területi kiterjedés szerinti lehatárolás a településrendezési tervek feladata. Bács-Kiskun megyében a földtani veszélyforrás területének övezete meredek szakadó partok, tőzeg előfordulások és mozgó futóhomok felszínek regisztrálása és potenciális veszélyeztetettség alapján 10 települést érintenek. A vonatkozó szabály kimondja, hogy az övezetbe tartozó települések érintett területein beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. A vízeróziónak kitett terület övezete az 5 %-nál meredekebb és szántó hasznosítású területek által érintett településeket foglalja magába. Bács-Kiskun megyében a vízeróziónak kitett terület övezete által érintett 29 település döntő része a Duna-menti síkság középtáj területén helyezkedik el. A területrendezés leginkább a területfelhasználás változtatásán keresztül segítheti az erózió elleni védelmet, mint a megfelelő földhasználat- és birtokszerkezet kialakításának befolyásolása. A széleróziónak kitett terület övezetének kijelölése és szabályozása a deflációnak kitett területek megóvását célozza. Az övezetbe azok a települések sorolódtak be, ahol olyan talajfoltok találhatók, melyek fizikai félesége homok, homokos vályog, vagy tőzeg-kotu. Bács-Kiskun megyében a széleróziónak kitett terület övezete 8 kivételével valamennyi település érintett. A szél pusztító hatása elleni védekezés számtalan módszerrel történhet. Ezek közül alkalmazható többek között a mezővédő erdősávok, fasorok uralkodó szélirányra merőleges telepítése, talajkímélő technológiák helyes megválasztása, kis adagokban történő öntözés, megfelelő növényszerkezet kialakítása, bizonyos esetekben pedig a művelési ág megváltoztatása. A 6. §-hoz A jogalkotó a záró rendelkezések körében előírja a területi folyamatok követése, illetve érvényesülése érdekében a terv legalább 5 évente történő felülvizsgálatát. A 7. §-hoz A rendelet meghatározza az alaprendelet táblázatos és térképi mellékletei helyébe lépő új mellékleteket. A 8. §-hoz A jogalkotó rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról.

43

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ……. számú határozata Bács-Kiskun megye területrendezési tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról, területrendezési ajánlásokról és a határozattal elfogadásra kerülő megyei övezetekről

I.

Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Bács-Kiskun megye területrendezési tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról és területrendezési ajánlásokról szóló 123/2006. (IX. 29.) számú határozatát visszavonja.

II.

Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának Közgyűlése Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosításához kapcsolódó Területrendezési intézkedési javaslatot (a jelen határozat 1. sz. mellékletében foglalt tartalommal), a Területrendezési ajánlásokat (a jelen határozat 2. sz. mellékletében foglalt tartalommal), valamint a megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő megyei övezeteit (a jelen határozat 3. sz. mellékletében foglalt tartalommal) elfogadja.

Felelős: Bányai Gábor, a közgyűlés elnöke Határidő: 2011. .....................

44

Határozat 1. sz. melléklete Területrendezési intézkedési javaslat I. fejezet A megyei területrendezési terv módosításában foglaltak érvényre jutását elősegítő intézkedések 1.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés (h) pontja alapján a megyei önkormányzatnak biztosítani kell a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység megvalósítása érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: (1) A települések rendezési terv-ellátottságának felmérése a megyében Felelős: a megyei főépítész Határidő: 2012. március 31. (2) Felhívás az érvényben lévő településrendezési tervek megyei területrendezési tervnek megfelelő felülvizsgálatára és a szükséges tervmódosítások végrehajtására. Felelős: előkészítésért a megyei főépítész, felhívásért a Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos, de legkésőbb 2012. június 30. (3) A településrendezési tervek készítésének és felülvizsgálatának szakmai koordinálásával és segítésével szorgalmazni kell, hogy a megyében minden települési önkormányzat a megyei területrendezési tervvel összhangban lévő, az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű – térinformatikai rendszerben kidolgozott – településrendezési tervvel rendelkezzen. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos (4) Az elfogadott megyei területrendezési terv térképi és táblázatos információtartalmának betöltése a megyei információs rendszerbe, adatcserére és elemzésre alkalmas fájlok készítése. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a megyei főjegyző, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos (5) Adatszolgáltatás a településrendezési tervek készítői, illetve az önkormányzatok számára a jogszabályi előírások szerint - a jóváhagyott térségi szerkezeti terv területfelhasználási egységeiről, - a térségi szabályozási övezetekről és - a területrendezési szabályzatról (előírások). Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a megyei főjegyző, végrehajtásért a megyei főépítész Határidő: folyamatos

45

2.

A megyehatáron átnyúló területrendezési koordináció feltételeinek biztosítása. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos

3.

Monitoring-rendszer létrehozása a területrendezési terv érvényesülésének, folyamatos karbantartásának és a módosítások átvezetésének érdekében, a területfejlesztési dokumentumok változásainak követésére, valamint a terv megvalósításának társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak értékelésére. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos

4.

A megyei területrendezési terv legalább 5 évente (illetve az OTrT következő felülvizsgálatához illeszkedő) történő teljes körű felülvizsgálata. Felelős: Megyei Önkormányzat, illetve a közgyűlés elnöke, előkészítésért a megyei főépítész Határidő: értelem szerint II. fejezet Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény következő felülvizsgálatakor érvényesítendő megyei javaslatok

5.

Bács-Kiskun Megye Közgyűlése kezdeményezi a Kormány felé, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény soron következő felülvizsgálata során az alábbi javaslatokat érvényesítse: (1) A főúthálózat elemei között szereplő 51-es számú főút (24. oldal) új nyomvonalon történő vezetését javasoljuk a Bajától délre eső szakaszon, az érintett települések egyeztetett véleményén alapuló közös javaslat szerint. A javaslat lényege, hogy a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése. (2) Az OTrT-ben szereplő főúthálózatot az időközben bekövetkezett változások miatt Bács-Kiskun megyét érintően kiegészíteni javasolt a következőkkel: – 511. sz.: Baja, 51. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút, – 512. sz.: Kalocsa északi másodrendű főút – 513. sz.: Dunavecse, 51. sz. főút régi nyomvonala – 541. sz.: Kecskemét, déli másodrendű főút – 542. sz.: Kiskunfélegyháza, Észak-nyugati tehermentesítő út – 551. sz.: Baja, 55. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút (3) Javasoljuk vizsgálat tárgyává tenni és az OTrT-ben rögzíteni a Duna- Tisza csatorna megépítését. Ennek megvalósítása a kapcsolódási pontok miatt jelentős előrelépést jelenthetne az Alföld vízmegtartása és szabályozása, a vidékfejlesztés, az öntözés, de a turizmus terén is. (4) Javasoljuk az OTrT-ben megállapított villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték tervezett elemeinek aktualizálását, miután azok közül a MAVIR Zrt. 2010. évi

46

hálózatfejlesztési tervéből az elvégzett hatásvizsgálatok alapján több, Bács-Kiskun megyét érintő elem is kimaradt. (5) Az OTrT 3/6. számú, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetének részeként kerüljön kijelölésre Kunsziget, mint jelentősebb római limes maradvánnyal rendelkező település. (6) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal álláspontját megerősítve javasoljuk, hogy az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezeténél a bányászati joggal fedett, illetve szabad területek vonatkozásában beálló időközi változások a szabályok rugalmasabbá tételével követhetők legyenek, mert a jelenlegi szabályok mellett a településrendezési tervek e vonatkozásban nem tükrözhetik a tényleges állapotot. (7) A 2003 óta bekövetkezett változások miatt indokolt az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települések körének felülvizsgálata, indokolt esetben megváltoztatása, amihez a vonatkozó jogszabályok szerint jelenleg nincs lehetőség. Kérjük ezért a jogszabályi feltételek megteremtését. (8) A Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek közé új elemként szükséges felvenni a Ladánybene közigazgatási területén lévő kb. 85 hektáros gyakorlóteret, a Városföld területén jelölt lokátor állomást pedig törölni, miután üzemeltetése megszűnt. (9) Az OTrT törvény 12. § (2) pontja kerüljön kiegészítésre a „Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület” övezetével. Az övezet az OTrT 2008. évi módosításának parlamenti szakaszában nem kellőképpen bizonyított állítások alapján törlésre került, bevezetését viszont a hazánkban – így Bács-Kiskun megyében is – terjedő szélerőművek telepítésének szabályozatlansága kiemelten indokolttá tenné. Felelős:

Megyei Önkormányzat, illetve a Közgyűlés elnöke, végrehajtásáért a megyei főépítész Határidő: jelen határozat hatályba lépését követően folyamatos

47

Határozat 2. sz. melléklete Területrendezési ajánlások I. fejezet A megye térszerkezetére vonatkozó ajánlások 1. Erdőgazdálkodási térség a) Alapvető elvárás, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minősítsék beépítésre szánt területté. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket javasolt elsősorban figyelembe venni. b) Alapvető kívánalom, hogy a meglévő erdőterületeket a településszerkezeti tervekben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolják. c) Meglévő természetes- és természet-közeli állapotú erdők fenntartásával, erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdők telepítésével javasolt elérni, hogy Bács-Kiskun megye átlagos erdősültsége a jelenlegi 20,6 %-ról – az OTrT szabályaival összhangban – átlagosan mintegy 24,5 %-ra növekedjen. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, a kiváló termőhelyi adottságú, valamint a szélerózióra hajlamos szántóterületek védelmét. d) Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a hegy és dombvidéki tájak, valamint a víz- és szélerózió által veszélyeztetett övezetek által érintett területek. e) Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaságvédelmi, klímavédelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. f) A közjóléti erdők telepítésére a település-együttesek, nagyobb települések, és üdülőterületek környezetében kell törekedni. Előnyben javasolt részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat. g) Az egykori zártkertek területét, amennyiben azok termelési, vagy üdülési hasznosítása már felhagyásra került – alkalmasság esetén, és amennyiben természetvédelmi szempontból nem ellenjavallt – településvédelmi célú erdőtelepítéssel javasolt hasznosítani. h) A megye természetvédelmi kijelölés alá eső erdőterületein az elsődleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a vízgazdálkodás, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdőgazdálkodás szempontjait. i) Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület, természeti területnek minősülő gyep, és az egyéb természetvédelmi kijelölés alá tartozó terület (pl.: a Natura 2000 hálózatba tartozó gyepterület). A védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken erdőtelepítést akkor lehet végezni, ha az nem ellentétes a Natura 2000 terület fenntartási tervével. j) A megyében az erdőtelepítések esetében kiemelt jelentősége van a vízgazdálkodási érdekek figyelembevételének, különösképpen a hullámtéri területeken. Ennek érdekében, illetve a vízügyi előírások figyelembevételével javasolt a Duna, illetve a Tisza hullámterének, valamint a gátak védősávjainak erdősítése. Ugyanakkor

48

kifejezetten ellenjavallt a vízgazdag területek hidrodinamikai egyensúlyának megőrzése érdekében. a természetes állóvizek, lápok, mocsarak közvetlen (mintegy 200m szélességű) szegélyzónáinak erdősítése. k) A nem őshonos fafajokból álló hullámtéri erdőket – amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik – állományszerkezet módosítással természet-közeli állapotú erdőkké célszerű alakítani. l) Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. m) Az erdők telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a Duna-Tisza közi Homokhátság arra alkalmas területei, a hullámterek, a nagyobb kiterjedésű szántóföldi táblák szélvédő fásításai, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, valamint a nagyobb települések körüli és a gyengébb talajadottságú zártkertek területén véderdők telepítése. n) A fásítások, illetve növénytelepítések során a hazánkban őshonos, az adott tájba illeszkedő, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajokat alkalmazása kívánatos. 2. Mezőgazdasági térség a) A termőföld más célú hasznosítása elsősorban a gyengébb minőségű termőföldeken, és csak a legszükségesebb mértékben valósítandó meg. b) A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldek (szántó, szőlő és gyümölcsös) esetében azt a művelési ágat javasolt preferálni (adott esetben megtartani, vagy arra átváltani), amelyik művelési ágban a termőföld kiválónak minősül. c) A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező mezőgazdasági területeket (szántó, szőlő, gyümölcsös) a településszerkezeti terveknek lehetőség szerint általános, illetve kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. d) Javasolt az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát és természetbarát gazdálkodás alkalmazása, továbbá a talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talajdegradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása. e) A gyenge adottságú, és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés), vagy intenzitási fok (szántóföldi extenzifikáció) megváltoztatása javasolt. f) A meglévő sziki gyepek, valamint a lápterületek megőrzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítása kiemelten fontos feladat. g) A kínálkozó öntözési lehetőségeket kívánatos jobban kihasználni, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével fejleszteni. h) A helyes tájgazdálkodás alkalmazásával a parlag területek visszaszorítása javasolt. i) A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és arra más, kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. j) A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve a célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. k) Az intenzív szántóföldi művelésből kikerülő, külterjes mezőgazdálkodásra is alkalmatlan területeket erdősítéssel célszerű hasznosítani. A humán érdekeket figyelembe véve pollenszegény, nem, vagy kevésbé allergizáló fafajok telepítését kell szorgalmazni. 49

l)

m) n) o) p) q) r)

s) t)

A belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni a termesztett kultúrák belvízérzékenységét, a hullámtereken pedig biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Ennek megfelelően célszerű a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni (ehhez azonban országos léptékű koncepcióváltás és a támogatási rendszerek jelentős finomítása szükséges). Mezőgazdasági üzemek energia-hatékony korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása javasolt. A gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés) vagy intenzitási fok megváltoztatása javasolt. A meglévő sziki gyepek és homoki gyepek, a lápterületek valamint egyéb vizes élőhelyek megőrzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítás kiemelten fontos feladat. Az öntözési lehetőségeket kívánatos jobban kihasználni, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével fejleszteni. A helyes tájgazdálkodás alkalmazásával a parlag területek visszaszorítása javasolt. A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerüljön sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és arra más, kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve a célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. A belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni a termesztett kultúrák belvízérzékenységét, a hullámtereken pedig biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Ennek megfelelően célszerű a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni.

3. Vegyes területfelhasználású térség a) A vegyes területfelhasználású térség erdő- vagy mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolását (a településszerkezeti terv készítésekor) a táji és termőhelyi adottságok, illetve a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével javasolt elvégezni. b) Javasolt az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát és természetbarát gazdálkodás alkalmazása továbbá a talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talajdegradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása c) A gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken, a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés) vagy intenzitási fok (szántóföldi extenzifikáció) megváltoztatása javasolt. d) A vegyes területfelhasználású térségben javasolt a mozaikos tájszerkezet fenntartása, valamint a tanyás településszerkezet és a hozzá kapcsolódó tájképi értékek megőrzése. 4. Települési térség a) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél

50

b)

c)

d) e)

f)

g)

h)

i) j) k)

(lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsősorban a meglévő beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni. Ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephelykijelölését a településrendezési tervekben a természet- és környezetvédelem, valamint a termőföld-védelem szempontjainak figyelembevételével kell szabályozni. A táj- és településkép védelme érdekében adott településen szükséges lehet az építménymagasság korlátozása (lásd: tájképvédelmi övezetbe sorolt települések), ezért az épített környezethez történő illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését, engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni, és ennek megfelelően az építési övezetekben az építménymagasságok mértékét a településrendezési tervekben javasolt szabályozni. A települési területek összenövését meg kell akadályozni. A beépítésre szánt települési terület határa a közigazgatási terület határát 200 m-nél jobban ne közelítse meg. Különösen a kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez javasolt kötni a beépítésre szánt területek bővítését (pl. az igénybevételre kerülő zöldfelületek tényleges kompenzációja, az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületeknek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása) a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, továbbá a kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő- és gyümölcsös termőterületen, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településképvédelmi, valamint a talajvédelmi szempontok megkövetelik. Javasolt megőrizni a települések kialakult egyedi karakterét, szerkezetét, valamint a települési összenövések megakadályozására meghagyni a települések közötti megfelelő nagyságú – legalább a terület ökológiai funkcióinak biztosításához és tájvédelmi (településszerkezeti, zöldfelületi rendszer védelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, tájesztétikai) szempontból elegendő méretű – beépítetlen területsávokat, különös tekintettel a városi település-együttesekbe tartozó településeknél. Zöldfelület kataszter létrehozása is javasolt. A tényleges geográfiai adottságok figyelembevételével javasolt a településeket védő zöldövezeti erdők, fásítások létesítése, a beépített területeken zöldfelületek, parkok növelése és a belterületi fasorok kiegészítése, fejlesztése. A településtervezés során a települési zöldfelületek, zöldfelületi elemek tervezése zöldfelületi rendszerben javasolt, a zöldfelületi területi mutatók figyelembe vételével. Történelmi településmagok rehabilitálása, a közművek lehetőség szerinti rejtett vonalvezetése a településképi megjelenés javítása érdekében ajánlott. A települések belterületei és a mellettük tervezett főútvonalak, elkerülő utak között védő-takaró zöldsávok létesítése javasolt. A helyi zaj- és rezgésvédelemi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett terület kijelölése javasolt.

51

l) m) n) o) p) q)

A települések fejlesztési-rendezési tervezésénél fokozott figyelemmel kell lenni a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre. A településrendezés eszközeinek kialakításakor és felülvizsgálatakor érvényre kell juttatni a megyei és a települési környezetvédelmi programban foglaltakat, valamint a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait. A települések talajának védelme javasolt. Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása javasolt. A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása javasolt. A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása) javasolt.

5. Városias települési térség a) A hagyományos, történeti városi településszerkezeti részek és városközpontok területén nem engedhetők meg a szerkezetet, településképet rontó, és attól idegen funkciójú beépítések (pl. üzemanyagtöltő állomások, nagy bevásárló központok, nagy kiterjedésű közlekedési létesítmények). b) A városközpontok területén a közműhálózat felszín alatti vezetését kell előirányozni. c) A térségbe tartozó településeken a zöldterület (közpark), valamint közjóléti erdő funkciójú területek, továbbá a rekreációs igények kielégítését szolgáló egyéb, zöldfelületi jellegű különleges területek megőrzendők, arányuk a beépítésre szánt területekhez képest ne csökkenjen. d) A térségbe tartozó településeken az intenzívebb (de nem lakótelep-szerű) városias lakóterületek számára is szükséges területeket fenntartani. e) A korábban épült lakótelepek rehabilitációja során törekedni kell e területeknek a városszerkezetbe való minél szervesebb visszaillesztésére, humanizálására. 6. Hagyományosan vidéki települési térség a) A hagyományos településszerkezethez, településkarakterhez, beépítési módhoz, a még meglévő értékes népi építészeti hagyományokhoz nem illeszkedő lakóterületek kijelölése nem javasolt. Más területfelhasználási egységek kijelölésénél is figyelembe veendő az adott vidéki település léptéke, szerkezete. b) Fejlesztési területek elsősorban a meglévő belterületekhez kapcsolódóan jelölendők ki, zavaró hatású ipari-gazdasági területek kialakítása nem javasolt. c) A települések külterületén található majorok, puszták, mezőgazdasági birtokközpontok, külterületi lakott helyek esetében a történetileg kialakult szerkezetek, épületállomány, zöldfelületi elemek és egyedi tájértékek megtartására, valamint az eredeti, mezőgazdasághoz kapcsolódó funkciókra kell törekedni, kerülve a túlzott mértékű beépítettséget (javasolt: maximum 30 %). d) A hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját meg kell őrizni.

52

7. Vízgazdálkodási térség a) Távlati cél a vízkészletek jó állapotának elérése, a természetes vízkészletek és a vízigények egyensúlyának megőrzése. b) Az EU Víz Keretirányelve előírásaihoz illeszkedve, a hatékony vízvédelem érdekében a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, a vízgyűjtőkön az integrált gazdálkodás követelményét érvényesíteni szükséges. A vízrendezési feladatokat a Víz Keretirányelv hármas feltételrendszerét szem előtt tartva, a műszaki, ökológiai és társadalmi feltételek együttes figyelembevételével és a vizek műszakilag lehetséges legjobb ökológiai állapotának megtartásával javasolt megvalósítani. c) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott célkitűzéseket, intézkedéseket figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítésénél. d) A vízfolyások és állóvizek vízminőségének védelme érdekében az érintett vizek mentén szabályozott sávban mindennemű építési és egyéb tevékenység folytatásához az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulása szükséges. e) A vízfolyások, vizes élőhelyek egyben ökofolyosók is, az ökofunkciót erősíti az emberi beavatkozások nyomán eltűnt, vagy meggyérült parti vegetáció helyreállítása, a vízfolyások menti, az adott területre jellemző, őshonos fafajokkal történő fásítás. f) A kis kiterjedésű időszakos, illetve állandó vizű tavak felszámolását el kell kerülni, mivel jelentős természeti értéket képviselnek. g) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. h) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. Ezen kívüli elhelyezések esetén is figyelemmel kell lenni az extrém esős időjárás által okozott várható hatásokra. i) A vízrendezési, vízkár-elhárítási feladatok megoldása egy-egy vízrendszeren belül csak koordináltan végezhető, belterületi vízrendezést csak rendezett (felújított) befogadó esetén lehet elvégezni. j) A mederrendezés elsőrendű szempont, mert ezek a vizek a végbefogadói a beépített területekről érkező csapadékvíz-hálózat által szállított nagy mennyiségű, hirtelen jelentkező csapadékvíznek. k) A vízfolyások felújítása, alaprendezése során figyelmet kell fordítani a mederrendezések környezetbe illő megvalósítására, a természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterület), az épített környezetbe illesztve. l) A települések belterületén összegyűjtött csapadékvizek vízfolyásokba vezetését csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, törmelékfogó stb.) után célszerű engedélyezni.

8. Közlekedési vonalas infrastruktúra-hálózatok és építmények a) A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során az érvényes szakági előírások szerint kell eljárni, figyelemmel a várható forgalmi igényekre. Prioritásként kezelendő az emberi környezet védelme, beleértve a forgalombiztonságot, a rezgés, a

53

b) c)

d) e) f) g)

zaj- és levegőminőség megfelelő szinten való tartását, ill. a szennyezések csökkentését, valamint a táj- és természetvédelem, valamint az örökségvédelem követelményeit. Minden új gyorsforgalmi út, főközlekedési út, ill. elkerülő szakasz nyomvonalának kijelölését természetvédelmi hatástanulmány előzze meg. A gyorsforgalmi úthálózat ütemezett, szakaszos kiépítését a tárgyban mindenkor érvényes Kormányrendeletnek megfelelően kell feltételezni, azonban minden lehetséges megoldás és ütemezés során gondoskodni kell a párhuzamos lassú, kiszolgáló, ill. közforgalmú járművek balesetmentes közlekedésének biztosításáról. A tervezett új nyomvonalak, ill. nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényének pontosítása a települések településrendezési terveinek készítése során biztosítandó. A környezetet kímélő közlekedési módok (vasút, kerékpár) kiemelt támogatása javasolt. Az infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembevételével történhet. Az építendő közutak és vasutak mentén a megépítéssel párhuzamosan véderdősávok telepítése javasolt, amelyek megfelelő szerkezetükkel védelmet nyújthatnak későbbiekben a zaj-, por- és egyéb szennyezések csökkentésével.

9. Energetikai műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények a) Az energiaközmű-hálózatok és létesítmények fektetési, elhelyezési formáját a településrendezési tervben szükséges szabályozni. Új vezetékek létesítésekor a műszaki-gazdasági és a környezeti állapot megóvásának és javításának, valamint az esztétikai megjelenés szempontjait is mérlegelni kell. b) A városokban és a kisebb települések központjaiban beépítésre szánt területen az új közép- és a kisfeszültségű villamos, továbbá a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat, valamint a felújításra kerülő meglévő vezetékeket földalatti vezetéssel, kábelben javasolt megépíteni. c) A közcélú vezeték nélküli, elektronikus hírközlést szolgáló bázisállomásokat üzemeltető szolgáltatók között elsődleges a közös állomások alkalmazása. A telepítéseket tájképi és településképi szempontból kiemelten kell vizsgálni. d) A hálózat fejlesztésekor olyan nyomvonal, vagy telepítési helyszín kiválasztására kell törekedni, amely nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, valamint az országos, illetve térségi ökológiai hálózat övezetét. Amennyiben egyes létesítmények esetében elkerülhetetlen a természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek érintése, ott az érintett terület minimalizálására kell törekedni, még akkor is, ha ez csak többlet anyagi ráfordítással valósítható meg. e) Az infrastruktúra-hálózatok fejlesztése a környezeti szempontok figyelembevételével történhet. 10. Árvízvédelmi rendszerek és építmények a) A Kormány 2005/2000 (I.18.) sz. határozatának megfelelően az állam kizárólagos tulajdonában lévő elsőrendű árvízvédelmi műveket az átlagosan 100 éves visszatérési idejű jégmentes árvíz elleni védelemre kell kiépíteni. A kivételek között szerepel Győr különleges védelmet érdemlő védvonala, melyet az 1000 éves visszatérési idejű árvíz elleni védelemre kell kiépíteni.

54

b) A határozat nyomán elvégzendő feladatok teljes körű megvalósítása hosszabb időtávot igényel, melyen belül a konkrét ütemezés az árvízvédelmi tapasztalatok, a talajmechanikai és más műszeres tapasztalatok során szerzett ismeretek szerint alakítható ki, a veszélyeztetett lakosság lélekszámának és a várható károsodás költséghaszon elemzésének figyelembevételével. c) Árvízvédelem, folyószabályozás tekintetében prioritása van – az árvízvédelmi fővédvonalak biztonsága és állékonysága megőrzésének, lehetőség szerint növelésének (nem kellő biztonságú töltésszakaszok, ősmeder kereszteződések), – a hordalék és a jég levezetésének, illetve a meder egyensúlya megtartásának. d) Az árvédelmi töltés hullámtéri és mentett oldalán az előírt védőtávolságokat be kell tartani, ott csak a jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet és a 30/2008 (XII. 23.) KvVM rendelet szerint. A folyók mindenkori középvízi part éle mentén a parti sávot szabadon kell tartani és ott csak a jogszabályban (21/2006. (I.31.) Korm. rendelet) meghatározott tevékenység folytatható. e) Fakadó (szivárgó) vizek által veszélyeztetett területeket a településszerkezeti tervben, illetve a helyi építési szabályzatban fel kell tüntetni, és meg kell állapítani a vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat. f) A lakott területek árvízi biztonságának megteremtése céljából szükségessé válhat a vízvisszatartások különböző módszereinek alkalmazása (művelési ágváltoztatások, záportározók, árvízcsúcs-csökkentő tározók, stb. létesítése) g) A mentesített ártéri öblözetek területén, a mélyfekvésű, „vízjárta területen” a településrendezési tervekben új beépítésre szánt területek csak korlátozó feltételekkel, vagy egyáltalán nem jelölhetők ki. 11. Belvízvédelmi rendszerek a) Főművek és a közcélú (másodlagos) művek vonatkozásában folytatni kell a belvízrendszerek rekonstrukcióját (csatorna, ill. szivattyútelep). b) A vízkár-elhárítási (belvízvédelmi) tevékenység szervezett és koordinált végzéséhez meg kell teremteni az állami, a társulati és az önkormányzati művek, valamint az üzemi csatornák szabályozott üzemeltetésének szinkronját. c) Fokozott figyelmet kell fordítani a belvízi csatornák karbantartása, hogy alkalmasak legyenek az egyre rapszodikusabb időjárási körülmények között az egyszerre nagy mennyiségben lezúduló és az összegyűlő belvizek levezetésében. d) A vízrendezés távlati feladatainak megfogalmazásánál a terület érzékenységével, értékével, potenciálisan veszélyeztetett hozamával arányos megoldásokat indokolt szorgalmazni, kiemelve a belvíztározás és a vízvisszatartás kérdését. e) Az ökológiai célú vízforgalom és az öntözővíz szétosztása területén a belvízi főművek kihasználását fokozni kívánatos (kettős hasznosítás). f) A műtárgyak átépítésére, létesítésére az egyéb fejlesztések alkalmával célszerű elsősorban sort keríteni. g) A torkolati és a közbenső átemelő belvízi szivattyútelepek átépítésére vonatkozó programot meg kell valósítani és a rendelkezésre álló forrásoktól függően ütemezni a munkálatokat. h) A belvíztározók többcélú használatát kívánatos összehangolni a vízügyi, természet- és környezetvédelmi érdekekkel, valamint biztosítani kell a feltöltés és leürítés feltételeit. i) A vésztározókkal közvetlenül határos belterületi településrészek esetében vizsgálandó a belterület műszaki védelmének indokoltsága és középtávú megoldása.

55

j)

A vízpart menti települések belterületén összegyűjtött csapadékvizet közvetlen a vízfolyásba vezetni csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, stb.) után az illetékes vízügyi hatóság engedélyével lehet. k) A rendszeresen belvízjárta területeken történő beépítések esetén a terület vízelvezetését meg kell oldani, esetleg építési korlátozást, vagy építési tilalmat szükséges elrendelni, ellenkező esetben gondoskodni kell a térszín feltöltéséről, illetve az építmények kiemeléséről, valamint a terület csapadékvíz elvezető rendszerének kiépítéséről és folyamatos működtetésének, üzemeltetésének biztosításáról. l) A települések területrendezési terveinek készítése során célszerű figyelembe venni az elmúlt időszak belvíz helyzetéből szerzett tapasztalatokat. A lehullott rendkívüli csapadék mennyiségek hatására kialakult vízborítások könnyen lehatárolhatóvá teszik az egyes települések mély fekvésű, lefolyástalan, belvízi elöntéssel veszélyeztetett területeit, amelyek hasznosítását adottságaihoz célszerű igazítani. 12. Térségi jelentőségű öntözőrendszerek a) Az Alföld belterjes mezőgazdasági térségeinek strukturális fejlesztését az öntözésfejlesztéssel együtt javasolt kezelni. b) Az öntözés elterjesztéséhez szükséges a birtokkoncentráció elősegítése. c) A megye hátsági területein lévő és prognosztizálható vízhasználók számára a Duna- és a Tisza-völgyi vízkészlet-gazdálkodás keretén belül biztosítani kell a szükséges vízmennyiséget. d) A vízkészlet-gazdálkodásban fokozott szerepet indokolt kapnia a vízvisszatartásnak. e) A vízfelhasználás időbeli és területi összhangja biztosítása érdekében megfelelő szinten javasolt fenntartani, illetve fejleszteni a vízkészlet-gazdálkodási nagyműtárgyakat, tározási lehetőségeket és öntözőcsatornákat.

56

II. fejezet A térségi övezetekre vonatkozó ajánlások 13. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete a) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében a szántó művelési ág megváltoztatását kerülni kell. b) Alapvető kívánalom, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket a településrendezési tervek általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolják. c) Az övezetben szükséges elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. d) Javasolt a talajdegradációt megakadályozó művelési technológiák előnyben részesítése, valamint növényvédő szerek és műtrágyák ésszerű, a feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó alkalmazása. 14. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a) Alapvető kívánalom, hogy a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületet a településszerkezeti tervben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolódjon. b) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület művelési ágának – ha az ténylegesen erdő művelési ágban van – megváltoztatását mindenképp kerülni kell. c) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen biztosítani kell a gazdasági-, a védelmi és a turisztikai célok összhangját. d) Az erdő tömbök összekapcsolásának elősegítése javasolt. e) A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása javasolt. f) Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése javasolt. g) A fásítások, illetve növénytelepítések során a hazánkban őshonos, az adott tájba illeszkedő, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajokat alkalmazása szükséges. 15. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a) Az övezetben törekedni kell a hagyományos tájhasználat és tájszerkezet megőrzésére. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezendő. b) Törekedni kell a táji, történeti összefüggések, valamint a kastélykertek, parkok eredeti területének feltárására, lehetőség szerinti rekonstrukciójára, ezzel kapcsolatban az eredeti átlátások, kilátópontok rendszerének megőrzésére. c) A hagyományos tájhasználat megtartása érdekében nagyon fontos a külterületeken (elsősorban az erdő- és mezőgazdasági és vízgazdálkodási területeken) építési lehetőségek szigorú szabályozása, különösen a település-közeli kertes területeken, valamint – a szőlőművelés fenntartását segítve – a borvidékekhez tartozó szőlőterületeken.

57

d) A borvidéki települések I-II. szőlőkataszteri besorolású külterületi részein elsősorban a szőlő-, és borgazdálkodással, borturizmussal összefüggő fejlesztések támogatandók, de lehetőleg beépítésre szánt terület kijelölése nélkül. e) A településrendezési tervekben az övezeten belül javasolt lehatárolni a kertes mezőgazdasági területeket. A kertes mezőgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, feldolgozást szolgáló épületek helyezendők el. Új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb teleknagyság nem javasolt. f) Az övezetbe eső gyepterületek (legelők, rétek) lehetőleg ne legyenek beépíthetők. g) Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolt, a természeti és örökségvédelmi értékek sérelme nélkül. h) Új beépítésre szánt terület kijelölése csak a meglévő belterületekhez kapcsolódva javasolt. i) A természeti és tájképi értékek megőrzése érdekében a települések (beépítésre szánt területek) összenövésének megakadályozására a szomszédos települések közötti külterületi, beépítetlen szabad területek megőrzése szükséges. j) A tájban megjelenő, a település sziluettjét megváltoztató bel-, vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben az épületek magassági korlátozását (építménymagasság) a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni. k) A jellemzően falusi környezetben törekedni kell a hagyományos táj- és településszerkezet megőrzésére (vagy lehetőség szerint újra kialakítására), az értékes táji elemek, egyedi tájértékek fokozottabb védelmére, illetve a még fellelhető, a település jellegzetességeként meglévő építészeti elemek megőrzésére, újraélesztésére. A városi környezetben ezeken túlmenően fő célnak tekintendő a zöldfelületek arányának növelése is. l) A kilátás-rálátás szempontjából értékes tájképi részletek (általában a széles panorámát megnyitó hegyvidéki/magaslati kilátópontok, kastélyparkok, történeti kertek és arborétumok) idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek. Törekedni kell a tájban rejlő idegenforgalmi lehetőségek természetkímélő módon történő, a táji adottságok fennmaradását segítő hasznosítására, lehetőség szerint az értékek komplex kibontakoztatására. m) A településrendezési tervekben figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek számbavételére, és ezek védelme érdekében a helyi építési szabályzatokban előírásokat szükséges meghatározni. n) Biztosítani kell a meglévő, tájképet zavaró hatású építmények, létesítmények megfelelő takarását (pl. kertépítészeti eszközökkel), az övezetben „óriás plakátok” és más nagyméretű reklámhordozó műtárgyak felállítása (pl. a közutak mentén) tájképvédelmi szempontból nem javasolt. A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket, infrastruktúrához kapcsolódó vonalvezetéseket (kábel) lehetőség szerint a föld alatt kell vezetni. o) A kiépítendő közlekedési vonalakat lehetőség szerint a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni oly módon, hogy vegye figyelembe a természeti, vagy épített örökség helyszínek látványát, és biztosítsa az azokhoz való jobb hozzáférhetőséget. p) A vízfolyások külterületi szakaszait a településrendezési tervekben legalább 50-50 m széles sávban beépítésre nem szánt területként, korlátozott területhasználattal javasolt szabályozni, a meglévő természetes medervonalakat, holtágakat és a vizeket kísérő természetes növényzetet pedig meg kell őrizni.

58

q) Az övezet hullámterei és általában a hullámterek, mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó részei – amennyiben nem minősülnek védett természeti területnek – természeti területként kezelendők, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét figyelembe kell venni. r) Az övezetben a borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri osztályba sorolt területein a szőlő művelési ág csak indokolt esetben, a hegyközség engedélyével változtatható meg. Ha a terület jelenleg más művelési ágban hasznosul, művelési ág váltás csak szőlőtelepítés esetében engedélyezhető. s) Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, város-közeli területeken, valamint az üdülési hasznosítású vízpartok, holtágak mentén figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak és zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen. A tájképet károsító üdülőépítkezések megakadályozása érdekében tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokra kell törekedni. t) Az övezetben adott településre jellemző, a tájjelleggel harmonizáló építési megoldásokat javasolt alkalmazni. Különösen vonatkozik ez a tanyás térségekre, a Kalocsa környéki szállásrendszerből kialakult falvakra, a magas partokra épült, valamint a kunszállások történeti hagyományait őrző településekre. Ezek felaprózódását, besűrítését, tájidegen átépítését akadályozni kell. Részletes szabályozásukat a településrendezési tervekben szükséges meghatározni. u) Az övezetben új külszíni bánya csak nemzetgazdasági érdekből, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek mellett nyitható. 16. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete a) Általában indokolt felszámolni, vagy biztonságos műszaki védelemmel ellátni, minden olyan tevékenységet, amely az ivóvízbázist bármilyen formában veszélyezteti. b) Az övezet által érintett településeken szorgalmazni kell a teljes szennyvízcsatornahálózat kiépítését, korszerű szennyvíztisztítók létesítését. c) A települések belterületén lévő használaton kívüli, szikkasztó aknaként használt ásott kutakat a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésekkel párhuzamosan el kell tömedékelni. d) A kisebb településeken, külterületi lakott helyeken és üzemi telepeken, ahol a csatornahálózat kiépítése nem lehetséges, szakszerű egyedi szennyvízelhelyezést (zárt rendszerű szennyvíztárolók) kell alkalmazni. e) A fokozottan érzékeny területeken a tisztított szennyvizek befogadóba vezetésekor figyelemmel kell lenni a befogadó vízfolyás kis vízhozama miatt esetlegesen bekövetkező szennyezés megakadályozására. Mérsékelni szükséges az élővízbe bevezetett tisztított szennyvizek által okozott szervesanyag-terhelést. f) A sérülékeny környezetben lévő felszín alatti vízkészletek védelme kiterjed az üzemelő, a tartalék és a távlati hasznosításra kijelölt vízbázisokra egyaránt. g) Az övezetben lévő használaton kívüli mélyfúrású kutakat indokolt megszüntetni, a többi kút vízjogi engedélyét pedig rendezni. A feladatok elvégzéséhez az önkormányzatoknak állami forrásból kellene fedezetet biztosítani. h) Az önkormányzatok kezelésében lévő szabadkifolyású közkutak felújítását, karbantartását szükséges elvégezni. i) Az övezethez tartozó településeken támogatni kell a térségi kommunális hulladékgyűjtő rendszerekhez való csatlakozást, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációját illetve az illegális hulladéklerakások felszámolását.

59

j)

k) l)

m) n) o)

Az övezet területén csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely megfelel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvénynek, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírásainak. Az övezetbe tartozó települések szabályozási tervének készítése, ill. felülvizsgálata során – még a védőzóna kijelölése előtt – figyelemmel kell lenni az érintett terület és a vízbázis esetleges felszín alatti kapcsolatára. A vízrendezés, művelési ág változás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység által megváltozott területhasználatoknál (pl. bányatavak) biztosítani szükséges a felszín alatti víz utánpótlódásának mennyiségi és minőségi fenntartását, védelmét. Az ivóvízbázis-védelmi területeken különös figyelmet kell fordítani a szennyvízkezelés mielőbbi megoldására, valamint az állattartó telepek rekonstrukciójára. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése szükséges. Nitrátérzékeny területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartása szükséges.

17. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete a) Az övezet területén új beépítésre szánt terület kijelölése csak a keletkező szennyvizek megfelelő kezelése – területről elvezetése, vagy területen belüli megfelelő tisztítása – esetén javasolható. b) A felszíni vízkészletek vízminőségének hatékony védelmét elsősorban a holtágak, tavak, víztározók esetében szükséges biztosítani, különös figyelmet fordítva az ivóvíztározókra. Ezeken a területeken alapvető fontosságú a szennyvízcsatornázás. c) A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint vízfolyások terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni. d) A természetes vízfolyások mentén biztosítani kívánatos a védőterületek természetközeli kialakításának, a vízfolyások revitalizációjának lehetőségét. e) Fontos szem előtt tartani a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek azt az alapelvét, hogy az ország összes felszíni vize számára legalább „általános” védettséget kell biztosítani, így Bács-Kiskun megye nem kiemelt folyói, patakjai, tavai esetében is. f) A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített lehatárolt területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni. g) Az építésügyi előírások körültekintő szabályozása szükséges a területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 18. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete a) A település szerkezeti tervében az övezet területén csak olyan területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely távlatban a bányászati tevékenységet nem lehetetleníti el. b) Az övezetbe tartozó területeken bányatelek csak abban az esetben állapítható meg, ha azt más övezeti szabályozás nem tiltja. c) A településrendezés eszközeiben az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete tényleges kiterjedésének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy új külszíni

60

művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosó övezetén, valamint a világörökségi és világörökség-várományos területen kívül jelölhető ki. 19. Együtt tervezhető térségek övezete a) Az övezetbe tartozó települések körének megváltoztatásához javasolt a jogszabályi feltételek megteremtése, miután erre jelenleg nincs lehetőség. b) Az övezetbe tartozó településekre készítendő egyszerűsített településszerkezeti tervekben elsősorban a következő térségi jelentőségű tartalmi elemeket javasolt összehangolni a túlkínálat, illetve a koordinálatlan településfejlődés elkerülése érdekében: – a közlekedési hálózat elemeit (országos közúthálózatot érintő új nyomvonalak, új településközi összekötő utak, fontos helyi, külterületeket feltáró közutak, üzemanyagtöltő állomások, kerékpárutak, esetleg turisztikai szempontból lényeges gyalogos útvonalak), – a több település ellátását szolgáló közműhálózati elemek helyét, nyomvonalát (ivóvíz, gáz, elektromos hálózat, hírközlés, szennyvíztisztító telep, csapadékvízelvezetés és esetleg tározás, hulladéklerakó-hasznosító telep - amennyiben ezt a településcsoporton belül szükséges kijelölni), – „zöldmezős”gazdasági területek, ipari parkok (különös figyelemmel a zavaró hatású ipari létesítményekre), vagy innovációs, logisztikai területek helyét az érintett térségben rendelkezésre álló munkaerőhelyzet igényeit, valamint a kialakult hagyományos településszerkezeteket, a táj terhelhetőségét is figyelembe vevő nagyságrendben, – belterületek jelentősebb bővítésével járó lakóterületi, valamint üdülőterületi fejlesztési területek helyét, – egyes, különleges területi kategóriába tartozó létesítmények helyét (pl. nagy bevásárlóközpont, kórház, gyógyszálló, gyógyüdülő, gyógyfürdő, nagyobb kiterjedésű sportterület, bányászati területek, jelentősebb területet igénybevevő megújítható energiaforrás építményeinek – pl. szélerőműpark – helyszínei), – jelentősebb mezőgazdasági feldolgozó és tároló létesítmények, valamint nagy állattartó telepek helyét, – a térségi ökológiai hálózat elemeit, közigazgatási határokon átnyúló védett, vagy védelemre javasolt területeket, és egyéb természetvédelmi kijelölés alá tartozó területet (például a Natura 2000 hálózat területeit), – a felsőbb szintű tervekben erdősítésre tervezett területek kijelölését, – az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak készítését. c) Az együtt tervezhető térségek övezetén túlmenően is szorgalmazni kell olyan településcsoportok együttes tervezését, melyek egyéb szempontok alapján településközi koordinációt igényelnek (világörökség és világörökség-várományos területek, Natura 2000 területek, Magas Természeti Értékű Területek, borvidékek és borvidéki körzetek, stb.). d) Javasolt, hogy a Kecskeméti településegyüttes várostérségi települései alakítsanak ki közös stratégiát a területi kínálatok szabályozására, a várható területi folyamatok kézbentartására, a racionális terület kínálat kialakítására, a természet és környezet védelmére. e) Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezésen, ingatlan- és gazdaságfejlesztésen túl a környezeti, településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális szinten is.

61

20. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete a) Felhagyott katonai objektumok környezetkímélő rehabilitációját ajánlott minél előbb elvégezni. b) A honvédségi területek környezetében a vonatkozó ágazati előírásoknak megfelelően a települések szabályozási tervében védőövezetet, ezen belül területhasználati korlátozásokat szükséges meghatározni egyrészt a honvédelmi érdekekre tekintettel, másrészt a környező nem katonai területeken folytatott tevékenységek és területhasználatok biztonsága érdekében. 21. Magterület övezete a) Az övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken alkalmazni kell a védett természeti terület kezelési tervében, valamint a Natura 2000 területeken a Natura 2000 terület fenntartási tervében rögzített szabályokat. b) Az övezetben új épület és építmény létesítése, a meglévő épületek és építmények átalakítása csak a természeti értékek károsítása nélkül, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően, elsősorban oktatási, kutatási, ökoturisztikai és természetvédelmi céllal történjen. c) Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve, ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. d) Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesítendő. e) Az övezetben nagy felületű reklám célú hirdető építmény (óriásplakát) és csarnok jellegű építmény elhelyezése tilos. f) Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény – így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló – létesítésének tilalma javasolt. g) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés nem, illetve csak az illetékes nemzeti park igazgatósága egyetértésével történhet. h) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. i) Az övezetbe tartozó természetes és természet közeli vizek új vagy más mederbe terelése, a természet közeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Új víztározók létesítése nem javasolt. j) Az erdőterület nagysága összességében ne csökkenjen. k) Energetikai célú növénytelepítés tilos. l) A kerékpáros és lovagló utak helyének kijelölése során a természetvédelmi hatóság bevonása javasolt. Egyéb technikai sportok űzése nem megengedett. 22. Ökológiai folyosó övezete a) Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve, ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. b) Egyéb beépítésre nem szánt területen építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési

62

c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

m) n) o) p) q)

r)

s) t)

cél megvalósítása érdekében, illetve az előbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból) javasolt. Kilátótorony építése csak turisztikai, vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesítendő. Az övezetben nagy felületű reklám célú hirdető építmény (óriásplakát) és csarnok jellegű építmény elhelyezése nem javasolt. Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény – így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló – létesítésének tilalma javasolt. A károsodott és leromlott védett természeti területek élőhelyeinek mielőbbi rehabilitációja javasolt. A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatandó meg. Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. Erdőtelepítést őshonos fafajokkal célszerű végezni. Az ökológiai folyosók esetleges hézagainak pótlására kell törekedni (pl. visszagyepesítés, fasorok, cserje és erdősávok telepítése). Gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint gyepfeltörés nem, illetve csak az illetékes nemzeti park igazgatósága egyetértésével javasolt. Az övezetbe tartozó természetes és természet közeli vizek új vagy más mederbe terelése, a természetközeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Új víztározót, gátat csak ott és olyan módon lehet kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja, vagy nem veszélyezteti. Az erdőterület nagysága összességében ne csökkenjen. Energetikai célú növénytelepítés nem ajánlott. A kerékpáros és lovagló utak helyének kijelölése során a természetvédelmi hatóság bevonása javasolt. Egyéb technikai sportok nem javasoltak. Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő területhasználat illetve tevékenység folytatandó. Meglévő természetközeli állapotú földterületek művelési ágának megváltoztatása nem javasolt. Kivétel, ha az a táj arculatának megfelelően a termőhelyi viszonyokhoz igazodó természetközeli gazdálkodás irányába — külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás — történik. Az övezetben új építmény, létesítmény, műszaki infrastruktúra létesítése, telepítése, bányanyitás, hulladékkezelő, ártalmatlanító létesítmény vagy bármilyen más környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak kivételesen, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a természet védelméhez fűződő érdekek sérelme nélkül javasolható Az övezetben külterjes gazdálkodási tevékenység kívánatos. Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat javasolt telepíteni.

23. Pufferterület övezete a) Az övezetben új beépítésre szánt terület kijelölése kizárólag a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeinek, biológiai sokféleségének, valamint táji értékeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül javasolt. b) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történjen. Művelési ág és gazdálkodási mód megváltoztatása csak a termőhelyi

63

c) d) e) f) g) h)

viszonyokhoz igazodó természetközeli gazdálkodás érdekében – külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás – javasolható. Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény – így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágya-tároló – létesítésének tilalma javasolt. Az övezetben energetikai célú magasépítmény elhelyezésének tilalma javasolt. Az övezetben új külszíni bányatelek megállapítása nem javasolt. Az övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken kívüli gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történjen. Az erdőterület nagysága összességében ne csökkenjen. Energetikai célú növénytelepítés nem ajánlott.

24. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete a) Az erdőtelepítésre alkalmas termőhelyek állapotát úgy javasolt fenntartani, hogy az a későbbi erdőtelepítés lehetőségét ne zárja ki. b) Az erdőtelepítésre alkalmas területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, a kulturális örökségvédelmi tényezőket, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket és kizáró tényezőket szükséges figyelembe venni. c) Kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkező térségekben elsősorban mezővédő erdősávok és kisebb erdőfoltok telepítése indokolt. d) Az erdő tömbök összekapcsolásának elősegítése javasolt. e) A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása javasolt. f) Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése javasolt. g) A fásítások, illetve növénytelepítések során a hazánkban őshonos, az adott tájba illeszkedő, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajokat alkalmazása szükséges. 25. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete a) A jelentős mértékben átalakított roncsolt területek, tájsebek, és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani, hangsúlyosan kezelve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítését. b) Az újrahasznosítás célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben ajánlott meghatározni. c) A kisebb területű, de sűrűn előforduló építőanyag-ipari bányaterületek rehabilitációjánál azoknak javasolt elsőbbséget biztosítani, melyek szennyeződésre érzékeny felszíneken találhatók, így helyreállításuk a felszín alatti vizek megóvása érdekében kiemelt jelentőségű. 26. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a) A világörökség és világörökség-várományos területek értékeit komplexen javasolt kezelni, bemutatásukat és az örökségturizmusban képviselt potenciális célpont

64

b) c)

d) e) f) g)

szerepüket nem csak önmagukban, hanem más értékekkel együtt indokolt hangsúlyozni. A világörökség és világörökség várományos területre elkészülő kezelési terv által lefektetett elhatározásokat az egyes települések településrendezési tervei foglalják szabályzatba. A településrendezési eszközökben külön ajánlott kitérni a világörökségi és világörökség-várományos helyszínek és környezetük kilátás- és rálátásvédelmi előírásaira, a területhasználatokat pedig úgy szükséges szabályozni, hogy a táji értékek sértetlenek maradjanak. A világörökség és világörökség-várományos területekkel szomszédos, beépítésre szánt területeket a helyi építési szabályzatban tájvédelmi és karaktervédelmi szempontok alapján javasolt meghatározni. A terület jövőjét meghatározó helyi tervekben a kulturális örökségi értékek védelmének prioritása javasolt. Biztosítani indokolt a világörökség és világörökség-várományos területen található régészeti emlékek feltárást, megőrzését, értékeiknek bemutatását. A világörökség és világörökség-várományos területen minél előbb javasolt megoldani a tájsebek rekultivációját.

27. Történeti települési terület övezete a) Új beépítésre szánt terület csak oly módon és nagyságban jelölendő ki, hogy ne változtassa meg a települések kialakult történeti karakterét. Törekedni kell a település eredeti térstruktúrájának rekonstrukciójára, megőrzésére. a helyi építési szabályzatokban az építészeti hagyományok, az adott településre jellemző építészeti jelleg, építészeti elemek újra alkalmazására, visszaadva, illetve ezzel is hangsúlyozva a települések egyediségét. b) Az övezet településein a zöldmezős beruházásokat lehetőség szerint minimumra kell csökkenteni. c) Az új és felújításra kerülő nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt kulturális örökségvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. d) Az övezetben infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, azok egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni, törekedni kell a meglévő zavaró tényezők megszüntetésére. e) Biztosítani szükséges az övezetben található régészeti emlékek feltárást, megőrzését, értékeiknek bemutatását. f) A jelenlegi városi, települési parkok többségükben történeti kertek is egyben, ezért törekedni kell azok rekonstrukciójára (kertépítészeti kompozíció, kerti kisarchitektúrák, növényállomány), biztosítani kell védelmüket. g) Az övezeten kívüli településeken is biztosítani szükséges a meglévő kulturális értékek – műemlékek, és kapcsolódó táji, látványi összefüggéseik, hagyományos településszerkezet – védelmét, az értékek kibontakoztatását. A településrendezési eszközökben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét foglalja magában. 28. Rendszeresen belvízjárta terület övezete a) A belvízkárok elleni védekezésben fokozottan ki kell használni az adott terület adottságaihoz igazodó területhasználatban rejlő lehetőségeket.

65

b) A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más művelési ágban hasznosítani (pl. erdősítés). A művelési ág váltást komplex kategóriaként indokolt kezelni, ahol figyelembe kell venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat egyaránt. c) A belvízzel veszélyeztetett és mély fekvésű, rossz termőképességű területek vízrendszerét és használatát célszerű az adottságokhoz igazodva állandó vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási területként, halastóként, vizes élőhelyként, gyep, nád, erdő művelési ágban hasznosítani, illetve az újszerű ártéri tájgazdálkodás célterületeként tervezni. d) A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és birtokkoncentráció kialakítása során ajánlott figyelembe venni a terület melioráltságát és vízháztartási állapotát. e) A bel- és külterületi vízrendezést komplexen javasolt kezelni. f) Az övezetben a természetvédelmi törvény alapján javasolt kijelölni a természetközeli területeket és vizes élőhelyeket (ökológiai vízellátás megoldása céljából). g) A többcélú hasznosítás összehangolása javasolt a természet- és környezetvédelmi szempontokkal (vízi és vizes élőhelyek növelése). Elő kell segíteni, hogy a gazdák csatlakozzanak az agrár-környezetgazdálkodási célrendszerekhez. h) A természetvédelmi értékeket jelentő vizes élőhelyeket és nedves réteket érintő csatornák üzemeltetését az alapvető funkció biztosításának figyelembevételével, a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve szabályozni javasolt. 29. Nagyvízi meder övezete a) A nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően a hullámtéri területeken csak a meder és a hullámtér használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el. b) A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni. c) A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a mentett oldalon javasolt kialakítani. d) Nyílt ártéri területen bármely létesítmény elhelyezéséhez az illetékes vízügyi hatóság engedélye szükséges. 30. Földtani veszélyforrás területének övezete a) Az érintett települések esetében a földtani veszélyforrás övezetét a településrendezési eszközökben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának előzetes adatszolgáltatása alapján kell pontosítani. b) Az övezet területén gondoskodni szükséges a meglévő fás növények védelméről és fenntartásáról, továbbá talajvédő fásítások létesítéséről. c) A potenciálisan veszélyeztetett területeken a földtani veszélyt kiváltó tényezők és a tervezett beavatkozás kapcsolatát vizsgálni javasolt. A településrendezési tervekben ennek függvényében szükséges a területfelhasználást korlátozó előírásokat

66

meghatározni, illetve a létesítmények alapozását a csúszást kiváltó tényezők figyelembevételével megtervezni. d) A településrendezési tervekben tervezni kell a felszíni vizek (belvizek) szakszerű elvezetésére szolgáló létesítményeket is. e) Az alábányászott területeken és azok környezetében a települések szabályozási tervében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának adatszolgáltatása alapján hangsúlyt kell helyezni a területhasználat szabályozására. Ennek során nemcsak az alábányászottság mértékére, hanem a felszín alatt lévő műtárgyak számára és helyzetére is figyelmet kell fordítani. 31. Vízeróziónak kitett terület övezete Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására a megfelelő vetésszerkezet (pillangósok, kalászos gabonák magas aránya) és talajművelés alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély. b) A lejtős területeken fokozottan szükséges a vízrendezés, amit célszerű a vízfolyások teljes vízgyűjtő területére kiterjedően egységes rendszer szerint megoldani. A lefolyásviszonyok alakítása során fontos célkitűzés, hogy a csapadék minél nagyobb hányada szivárogjon a talajba, ill. a beszivárogni nem képes víz elvezetése a befogadókig a lehető legkisebb eróziós kártétellel – talaj- és tápanyagveszteséggel – valósuljon meg. a)

32. Széleróziónak kitett terület övezete a) Az övezethez tartozó települések külterület-szabályozási tervében figyelemmel kell lenni a mezővédő erdősávok telepítésére, valamint a meglévő erdők védelmére. b) Alapvető kívánalom, hogy az övezetben a meglévő erdőket a településszerkezeti terv erdőterület terület felhasználási egységbe sorolja. c) Az övezetben az erdő és gyep művelési ágba tartozó területeken a művelési ág váltást javasolt elkerülni. d) A védő erdősávok telepítését az uralkodó szélirányra merőlegesen, a táblák kialakításával összehangoltan, a fafajok megválasztása tekintetében pedig a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő elegyarányokkal célszerű végezni. e) Ajánlott a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületek gyepesítése vagy erdősítése. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, a megfelelő agrotechnika, vetésszerkezet és talajművelés alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély.

67

Határozat 3. sz. melléklete Határozattal elfogadásra kerülő megyei övezetek I. fejezet Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Bács-Kiskun megye, illetve a szomszédos megyék területén a térségi hulladéklerakó helyek kijelölése teljes területi lefedettséggel megtörtént, így további lerakó helyek kijelölése nem indokolt. Az övezeti tervlapot ezért célszerű a rendeletből elhagyni, és helyette a határozattal elfogadásra kerülő ajánlások között szerepeltetni. Az övezet azon területeket jelöli meg, amelyek térségi hulladéklerakó hely (a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége) telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése, illetve a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak (3/1. sz. melléklet). 22.§ (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, b) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területen, c) erdőterületen, d) világörökség és világörökség-várományos területen, e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, f) rendszeresen belvízjárta területen, g) nagyvízi meder területén, h) földtani veszélyforrás területén, i) vízeróziónak kitett területen és széleróziónak kitett területen, j) kiemelt fontosságú honvédelmi területen és honvédelmi területen, k) a beépítésre szánt területbe sorolt területen és annak határaitól számított 1000 m-es területen belül, kivéve a jelentős mértékű zavaró hatású iparterületet és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges területet, l) az állami repülések célját szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér 15 km-es körzetében, térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Térségi hulladéklerakó hely kijelölését a vonatkozó OTrT szabályokon túl a tájképvédelmi terület övezetén belül is indokolt elkerülni. b) A meglévő települési kommunális hulladéklerakók felszámolásával egyidejűleg az érintett területek rekultivációját is szükséges elvégezni, azokat a készülő vagy felülvizsgálatra kerülő településrendezési tervekben feltüntetni. c) A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása javasolt.

68

II. fejezet Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete azon területeket jelöli, amelyek a szélerőművek telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése, illetve a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak (3/2. sz. melléklet). A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott területek összehangolt, azonos szakmai szempontok szerinti kijelöléséhez országos, megyei és települési érdekek egyaránt fűződnek, és azt a Magyarországon is terjedő szélerőművek, szélerőműparkok telepítésének szabályozatlansága teszi indokolttá. A telepítésre nem ajánlott területek a KvVM Természetvédelmi Hivatala, az Országos Lakásés Építésügyi Hivatal a tárgyban korábban kiadott tájékoztatói és ajánlásai, valamint BácsKiskun megye területrendezési terve módosításának a véleményezési eljárás során megfogalmazott szakmai állásfoglalások figyelembe vételével kerültek megállapításra. Az övezet lehatárolásának elsődleges célja, hogy orientálja a szélerőművek területi kijelölését, elkerülendő azokon a területeken, amelyeken védelmi szempontok miatt az nem kívánatos. A konkrét telepítési helyet – lehetőleg fenti övezeten belül – továbbra is a településszerkezeti tervben kell kijelölni. Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Szélerőmű elhelyezéséhez figyelembe kell venni, hogy aa) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, ab) Natura 2000 területen, ac) kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen, ad) országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen, ae) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területen, af) műszaki infrastrukturális hálózatoktól és egyedi építményektől dőléstávolságon belül, ag) települési térségben – a beépítésre szánt, megújítható energiaforrások építményeinek célját szolgál különleges terület kivételével – és annak 5 h m-es körzetében (ahol h a szélerőmű teljes magassága) szélerőmű elhelyezése nem javasolt. b) Szélerőmű telepítésére alkalmas hely kijelölését a világörökség és világörökségvárományos területen, vízeróziónak kitett területen, és a tájbaillesztést gátló kis területen belül is indokolt elkerülni. c) A terület kiválasztásánál gondot kell fordítani a felvonulási utak tervezésére, összhangban a már meglévő és tervezett útkapcsolatokkal.

69



Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

M K M GYK OK NO UN-S ZOLN

G YY EE G

EE

PEST MEGYE


LAJOSMIZSE

Ladánybene

KUNSZENTMIKLÓS

Kunadacs

Szalkszentmárton

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

R

SZABADSZÁLLÁS

JÁ

M EG

Szentkirály

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

Apostag

EE


J É

FF

Kunbaracs

SZ

YE

Tass


Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

Jászszentlászló

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

KALOCSA

Foktő

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

M E G YE

Ordas

Csólyospálos


Balotaszállás

Érsekhalma

JÁNOSHALMA

Borota

Kisszállás

C

Sükösd

S O

N

Nemesnádudvar

Kunfehértó

R

Fajsz

Á D

HAJÓS

G

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


Madaras Csátalja

BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska Gara

S

Katymár

Dávod

Csikéria

R E Z

B

IA

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK

Bácsszentgyörgy

Hercegszántó

JELMAGYARÁZAT

Országhatár

Forrás: VÁTI Nonprofit Kft Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember


0

2,5

5

10

15

20 Km




Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete

G YY EE G

EE

PEST MEGYE

M K M GYK OK NO UN-S ZOLN


LAJOSMIZSE

Ladánybene Tass

KUNSZENTMIKLÓS

Fülöpháza

Lakitelek

Újsolt

Ágasegyháza

Fülöpszállás

SOLT

Tiszaug

Nyárlőrinc

Ballószög

Dunaegyháza


IZSÁK

-NA

SZABADSZÁLLÁS

SZ

M EG

KECSKEMÉT

DUNAVECSE

R

Szentkirály

Tiszaalpár

JÁ

YE


J É

FF

Kunadacs

Szalkszentmárton

Apostag

EE

Kunbaracs

Kunszállás

Dunatetétlen

Soltszentimre

Csengőd

Harta

Jakabszállás

Orgovány

Fülöpjakab

KISKUNFÉLEGYHÁZA


Akasztó

Bugac

Tabdi

Gátér

Kaskantyú

Dunapataj

Bócsa

KISKŐRÖS

Móricgát

Petőfiszállás


Géderlak

Pálmonostora

Újtelek Szakmár

Uszód

KALOCSA

Foktő

Tázlár

KECEL

Öregcsertő

Jászszentlászló

Szank

SOLTVADKERT

A MEGYE TOLN

Pirtó

Drágszél

Bátya

Homokmégy


Harkakötöny

Imrehegy

Miske

KISKUNHALAS

Császártöltés

Csólyospálos

M E G YE

Ordas

Fajsz Zsana

HAJÓS Kéleshalom


Érsekhalma

Sükösd

JÁNOSHALMA

Kisszállás

C

Borota

S O

N

G

Nemesnádudvar

Á D

Fajsz

R

Dusnok

Rém

Érsekcsanád

MÉLYKÚT

Csávoly

Kelebia

Felsőszentiván

TOMPA

BAJA

Tataháza


Bácsbokod

Szeremle

BÁCSALMÁS

Vaskút

Bátmonostor


BA M RA EG N Y E YA

Kunbaja

Nagybaracska

Madaras Csátalja

Gara

Katymár

S


Hercegszántó

Csikéria

R E Z

B

IA

JELMAGYARÁZAT Szélerőmű elhelyzéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Országhatár

Forrás: VÁTI Nonprofit Kft Készült: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodáján, 2011. szeptember


0

2,5

5

10

15

20 Km


BÁCS - KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Térségi szerkezeti terv 2. sz. melléklet

M

EG

NOK M EGYE

Y E

PEST MEGYE

Felsőlajos

FE

Kunpeszér

Ladánybene Tass

LAJOSMIZSE

KUNSZENTMIKLÓS Kunbaracs

± ³

441

Szalkszentmárton

4 !

± ³

445

LK

 (

H ! (

Fülöpháza

  

Apostag

@

SZABADSZÁLLÁS

Újsolt

± ³

52

Ágasegyháza

Tiszaalpár

Városföld

7 "

SOLT

IZSÁK

± ³

5

Soltszentimre Dunatetétlen

Kunszállás

Jakabszállás

Orgovány

7 "

!E (

!E (

7 "

Fülöpjakab

± ³

53

Harta

Akasztó

LK

 (

Páhi

Tabdi 54

± ³

Móricgát

KISKŐRÖS

Dunaszentbenedek

Újtelek SOLTVADKERT

Uszód

Jászszentlászló

± ³

54

 !

Szakmár

LK

 (

E

7 "

KALOCSA

Foktő

KECEL

Öregcsertő

4 !  

Bátya

Pirtó KISKUNMAJSA

Homokmégy

51

Szank

Tázlár

(   !

± ³

!E (

Imrehegy

Drágszél

Kömpöc

Harkakötöny

Miske Császártöltés

Csólyospálos

E

! (  ( LK

HAJÓS

Dusnok

H ! (

Zsana Kunfehértó

Balotaszállás

Érsekhalma

± ³

M9

53

GR

± ³

Nemesnádudvar

JÁNOSHALMA

Sükösd

Érsekcsanád

Rém

CS

Kisszállás Borota

7 "

!E (

!E (

!E (

!E (

!E (

LK

 (

Felsőszentiván Csávoly

 !

55

BAJA

!E (

Szeremle

7 "

MÉLYKÚT

 ( TOMPA LK

!E (

± ³

  

Kelebia Tataháza

n " )

Mátételke

Bácsbokod

Vaskút

n " )

BÁCSALMÁS

Bácsborsód

!E (

n " )

Bácsszőlős

H ! (

Bátmonostor

ÁD

Kéleshalom

  

M EG

Fajsz

  

YE

KISKUNHALAS

ON

E Y G E M A N TOL

Pálmonostora

Petőfiszállás

Bócsa

Géderlak

4 !

Gátér

Dunapataj

 Ordas  

  

451

Bugac Kaskantyú

4 !

KISKUNFÉLEGYHÁZA

Bugacpusztaháza

± ³

Csengőd

Csikéria Kunbaja

Dunafalva

Madaras

Nagybaracska

!E (

BA M RA EG N Y E YA

Csátalja

n ! (

Katymár

Gara


n ! (

n ! (

Hercegszántó

n! " ) n (

S

Z

E

R

B

I

A

0

2,5

5

10

  

Tiszaug

Helvécia

H ! (

Fülöpszállás

Lakitelek

44

Nyárlőrinc

!E (

Ballószög

Dunaegyháza

  

Szentkirály

M44

KECSKEMÉT

YKU

 !

@

DUNAVECSE

15

20 km

AG

± ³

M8

± ³

  

TISZAKÉCSKE

Z-N

KEREKEGYHÁZA

  

JÁS

Kunadacs

± ³

  

N-S ZOL

JÉ

R

± ³

M5

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents