Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Bács-Kiskun 2020

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Verzió

1.0

Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma

[határozat száma és megnevezése]

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

[dokumentum hivatkozási száma, dátuma]

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma:

[határozat száma és megnevezése]

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Bács-Kiskun megye

ITP felelős szervezet:

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Dr. Kecskés László, irodavezető

ITP felelős szervezet címe:

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

[határozat megjelenésének dátuma]

[határozat megjelenésének dátuma]

[email protected], 70/422-2881

Kecskemét, 2014. szeptember

Egyeztetési változat


Tartalom 1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI .................. 4 2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) STRATÉGIÁJA ÉS BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA ................................. 5 2.1. ITP BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA ÉS STRUKTÚRÁJA ................................................................................................. 5 2.2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM VISZONYA AZ UNIÓS, NEMZETI ÉS MEGYEI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ .............. 8

2.2.1. Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez ................................................................................... 8 2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez .......................................... 10 2.3. TERÜLETI CÉLOKHOZ ÉS TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEKHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS ............................................... 10 2.4. AZ ITP KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................................................................... 11 3. AZ ITP PROJEKTCSOMAGOK LEÍRÁSA.......................................................................................................... 12 3.1. AZ ITP GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTCSOMAGJAI .......................................................................................... 12

3.1.1. KKV-k munkahelyteremtő és megtartó fejlesztéseinek támogatása ............... 12 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 12 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 12 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 14

3.1.2. Üzleti környezet fejlesztése ............................................................................. 14 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 14 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 15 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 20

3.1.3. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések ......................... 20 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 20 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 21 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 23

3.1.4. Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és működtetése 23 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 23 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 23 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 26

3.1.5. Turisztikai vonzerőfejlesztés ............................................................................ 26 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 26 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 26 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 30

3.1.6. Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése .................................................................................................................................... 30 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 30 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 30 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 33

3.1.7. A helyi gazdaság- és termékfejlesztés támogatása.......................................... 34 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 34 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 34 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 36 3.2. AZ ITP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTCSOMAGJAI ........................................................................................... 37

3.2.1. Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása ....... 37 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 37 Egyeztetési változat

2

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 37 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 39

3.2.2. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés.................................................. 40 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése................................................................................ 40 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 40 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 42

3.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés .............................. 42 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése................................................................................ 42 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 42 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 45

3.2.4. Települési közszolgáltatások fejlesztése .......................................................... 46 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 46 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 46 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 48

3.2.5. Leromlott városi területek rehabilitációja ....................................................... 49 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 49 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 49 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 50

3.2.6. Helyi identitás és kohézió erősítése ................................................................. 51 A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése ................................................................................ 51 B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények ... 51 C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók .............................................................. 52 4. A HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ITP FEJLESZTÉSEIBEN ................................................ 53 4.1. PARTNERSÉGI TERVEZÉS ............................................................................................................................. 53 4.2. TOVÁBBI HORIZONTÁLIS TERVEZÉSI ELVEK ...................................................................................................... 53 4.3. FENNTARTHATÓSÁG .................................................................................................................................. 54 5. KOCKÁZATELEMZÉS .................................................................................................................................... 55 6. AZ ITP VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJA ............................................................................................................ 56 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 58 1. 2. 3. 4. 5.

sz. melléklet Megyei ITP projektösszesítő táblázat ............................................................ 58 sz. melléklet Megyei ITP projektek ütemezése ................................................................... 58 sz. melléklet Megyei ITP projektek pénzügyi adatok ......................................................... 58 sz. melléklet Megyei ITP eredmény és kimeneti mutatók ................................................... 58 sz. melléklet Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok .................................................... 58


3


1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében a gazdaságfejlesztési részprogramra 35 803,7 MFt, a településfejlesztési részprogramra 22 285,8 MFt áll rendelkezésre. Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepciót a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a 6/2014. (II.14.) Kgy. határozatával fogadta el, mely tartalmazta a helyzetelemzést és a javaslattevő fázist egyaránt. A társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményekkel illetve a Nemzetgazdasági Miniszter javaslataival aktualizált Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési program elfogadásáról a 2014.09.26-i Közgyűlés dönt. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok:  1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről  1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról  218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól  1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról  1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról  1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól  1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról  1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól  2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről  1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról Egyeztetési változat

4


 



 

1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 5.0 változata „Útmutató a megyei integrált területi programok kidolgozásához és megvalósításához” módszertani segédlettel és tervezési sablonnal – indikatív tartalmú munkaanyag (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2014. július 31.)

A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A gazdaságfejlesztési és a településfejlesztési részprogram kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia – energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A közvetlen szakmai kapcsolatot biztosította 5 térségi referens, akik a járásokban a településeket járva gyűjtötték a fejlesztési és projekt elképzeléseket. A tervezés alapvető módszertanát a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutató tartalmazza.

2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája 2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája A TOP keretében tervezett intézkedések két részprogramba csoportosíthatók: gazdaságfejlesztési és településfejlesztési. A gazdaságfejlesztésnek a gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása a célja. A településfejlesztés az életminőség és a társadalmi összetartozás javításához szükséges feltételeket biztosítja. A tervezés alapvetően a TOP által meghatározott menürendszerből építkezik, a támogathatóság biztosítása miatt attól nemigen lehet eltérni. A megyén belül az egyes térségek, települések között azonban eltérések vannak a fejlesztési területeket illetően.


5


Megyei integrált területi program Gazdaságfejlesztési részprogram

Településfejlesztési részprogram

A gazdaságfejlesztési részprogramon belül tervezett területeket a következő ábra szemlélteti. A programcsoportok a Brüsszelbe benyújtott TOP alapján kerültek meghatározásra.

ERFA Üzleti környezet fejlesztése

Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések

KKV-k munkahelyteremt ő és megtartó fejlesztései

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Turisztikai vonzerő fejlesztés

Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és működtetése

A helyi gazdaság- és termékfejlesztés támogatása

ESZA

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutatónak megfelelően a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat által megadott keretek 150 %-ára terveztünk. A programcsomagok közti arányt a megyében folytatott projektgyűjtés segítségével felmért igények határozták meg.


6


(millió Ft) ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai Üzleti környezet fejlesztése Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések KKV-k munkahelyteremtő és megtartó fejlesztései Turisztikai vonzerő fejlesztés Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és működtetése Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A helyi gazdaság- és termékfejlesztés támogatása Összesen

Forrás allokáció (millió Ft) ERFA ESZA

Összesen

23580

23580

5329,5

5329,5

13200

13200

1800

1800

750

44659,5

3181,5

3931,5

1703,55

1703,55

4161

4161

9046,05

53705,55

A Terület és Településfejlesztési Operatív Program járásoknál tervezhető intézkedéseiből a következő projektcsoportok kerültek kialakításra.

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Települési közszolgáltatások fejlesztése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Helyi identitás és kohézió erősítése

A tervezhető intézkedések közötti arányok járási munkacsoportülések keretében lettek meghatározva, melyek így tükrözik azt a prioritási sorrendet, melyet a települések tekintettel a szűkös keretekre elfogadtak. A Nemzetgazdasági Minisztériumi útmutató szerinti 150 %-os tervezési szabály szerint a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat által megadott keret projektcsoportok közötti allokációja a következő. Egyeztetési változat

7


ITP településfejlesztési programcsomagjai Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Települési közszolgáltatások fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja

Forrásallokáció (millió Ft)

A helyi identitás és kohézió erősítése Összesen

3.188,4 9.931,6 10.519,4 8.254,2 922,1 1.063,1 33.878,8

2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz 2.2.1. Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere Egyeztetési változat

8


A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével” tematikus cél megvalósulását szolgálják az iparterületi fejlesztések valamint az azt kiegészítő foglalkoztatási paktum támogatásai illetve a KKV támogatási alap működtetése. Részben ide, részben pedig az „Élhető és életképes vidék” célhoz kötődik a turizmusfejlesztés illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési projektcsomagok az „Élhető és életképes vidék” valamint a Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése” célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. ITP projektcsomagok

Bács-Kiskun 2020 célrendszere A megye társadalmigazdasági súlyának növelése

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése

A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése

Egészséges és megújuló társadalom

KKV-k munkahelyteremtő és megtartó fejlesztéseinek támogatása Üzleti környezet fejlesztése

Foglalkozatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és működtetése Élhető és életképes vidék Turisztikai vonzerőfejlesztés A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése Helyi gazdaság és termékfejlesztés támogatása

Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Települési közszolgáltatások fejlesztése A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések



2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP projektcsomagjainak kapcsolatrendszere

A területi jellegű célokhoz valamennyi projektcsomag kapcsolódik, nyilván a projektek szintjén az egyes térségek között eltérések vannak, mely a térségek speciális jellegéből fakad. Ezek az eltérések azonban már járási szinten is tapasztalhatók voltak, mert a tervezhető intézkedésekből a járások egymástól különböző fejlesztési csomagokat állítottak össze. Egyeztetési változat

9


2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fejlesztéspolitikai céljai közül az első a gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása. A gazdaságfejlesztési részprogram projektcsomagjai a helyi gazdaságfejlesztést illetve foglalkoztatás-ösztönzést szolgálják. A kidolgozás során kerestük azokat a belső erőforrásokat, melyekre építve az adott térség kiegyensúlyozott fejlődése biztosítható. Ez különösen igaz a turisztikai projektekre, melyek a természeti és kulturális örökségre alapozva szeretnék a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődést elősegíteni. A TOP tervezési rendszere elég kötött hisz adottak, hogy milyen intézkedéseket lehet tervezni akár megyei, akár járási szinten. Az ITP tervezése során ettől a „menütől” nem tértünk el, így a BácsKiskun megyei ITP és a TOP között logikusan igen szoros illeszkedésnek kell lenni.

2.3. Területi hozzájárulás

célokhoz

és

térségi

fejlesztési

szükségletekhez

való

A megyei területfejlesztési koncepcióban a tematikus és a területi célok jól elkülönülnek. Ezt tovább vittük és a programozás során is arra törekedtünk, hogy térségenként illetve járásonként integrált programok kerüljenek kidolgozásra. A programozás során minden járásban helyi munkacsoportot hoztunk létre olyan személyekből, akik az adott járás fejlesztési igényeit leginkább ismerik. Két járásonként helyi területfejlesztési menedzsert is alkalmaztunk, aki a projektgazdákkal közvetlenül egyeztetett. A megyei, a megyei jogú város és a járásközpontok tervezési munkája ütemezésben eltérő, ami nehezítette a hatékony egyeztetést, de a járási munkacsoportok révén mégis megfelelő volt a szükséglet felmérés. Külön dokumentumban részletes járás fejlesztési részprogramokat készítettünk, melyek nemcsak a járási szinten tervezhető TOP intézkedéseket tartalmazzák, hanem az ágazati forrásokból támogathatókat is. Az operatív programok jelenleg sajnos nem tudják az integrált programokat egyben finanszírozni. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutató is azt mondja: „A megyei településfejlesztési részprogramokban a projektcsomagok tematikusan kerülnek összeállításra, azaz nem területi alapon. Ezért kimondottan fontos, hogy az egyedi projektek hálózatos együttműködésben kerüljenek megtervezésre illetve végrehajtásra. Járási szinten jelenleg nincsenek sem tervezési, sem végrehajtási kapacitások. A megyei önkormányzat ezért szervezte meg a térségmenedzseri hálózatot, melyet a működtetésnél is meg kellene tartani. A megye méreteire való tekintettel ez az összehangoló munka helyi szakemberek nélkül nem tud sikeres lenni.


10


2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere Kapcsolódás ágazati operatív programokhoz A tervezés során beküldött projekteket úgy rendszereztük, hogy azokból projektfüzéreket alakítottunk ki. Ezek a projektfüzérek már jól szemléltetik a projektek egymással való kapcsolódását. Ez azért is fontos, mert a projektfüzér egyes projektjei más és más operatív programból lesznek majd támogathatók. A pontos szabályok csak az operatív programok brüsszeli elfogása után lesznek ismertek. Az üzleti infrastruktúrafejlesztést tartalmazó projektcsomag a településeken lehetővé teszi, hogy a vállalkozások kialakíthassák telephelyeiket. De ezek az építési illetve eszközbeszerzési projektek már a GINOP forrásaiból kaphatnak támogatást. Az iparterületek fejlesztése során alapos igényfelmérés szükséges, hogy mely vállalkozások készek ezekre a területekre betelepedni, vagy a településen belül áttelepedni. A felmérés eredményeként lehet megtervezni az iparterület nagyságát és az oda építendő infrastruktúra milyenségét. A turisztikai fejlesztések tipikusan több operatív program hatókörébe tartoznak, de ugyanakkor csak hálózatban, területi és/vagy tematikus programcsomagokban érdemes gondolkodni. Az ITP a helyi vonzerőfejlesztést és kisebb léptékű települési beruházásokat tartalmaz. Ugyanakkor a lovas, zarándok, a borturizmus stb. fejlesztése csak összehangoltan lehet versenyképes. Így összhangban kell lenni a nagyobb léptékű, GINOP-ból finanszírozandó beruházásokkal ugyanúgy, mint a kisebb léptékű, falusi turizmushoz kapcsolódó és Vidékfejlesztési Programból támogatandó projektekkel. Mindezt kiegészítik az olyan képzések, melyeket alapvetően az EFOP finanszírozhat. A megújuló energetikai tudásháló keretében különböző szervezetek hangolják össze energiatakarékossággal kapcsolatos beruházásaikat és a tapasztalatokat, tudást is ezen az együttműködésen keresztül teszik hozzáférhetővé az érdeklődők számára. Az önkormányzatok a TOP településfejlesztési részprogramjából kaphatnak erre a célra támogatást. Ugyanakkor a vállalkozások a GINOP segítségével racionalizálhatják energiagazdálkodásukat. Az állami és a lakossági szektor a KEHOP támogatására számíthatnak. A különböző szemléletformálási akciókat is a KEHOP segíti pénzügyileg. A megyei élelmiszergazdasági program sokféle projektet tartalmaz szintén. Az önkormányzati foglalkoztatási célú beruházások a foglalkoztatási paktumhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokkal együtt a TOP-ból kapnak támogatást. A kisléptékű elsősorban saját alapanyag feldolgozására épülő fejlesztések a Vidékfejlesztési Program támogatását élvezhetik. A nagyobb élelmiszer feldolgozók viszont a GINOP támogatásával valósulhatnak meg. Kapcsolódás országhatáron átnyúló fejlesztésekhez Bács-Kiskun megye számára a magyar-szerb határon átnyúló program támogatásai a Egyeztetési változat

11


legjelentősebbek a nemzetközi programok közül. A nemzeti és a nemzetközi támogatásokat projekt szinten nem lehet keverni, de a lehatárolások alapján jól látható, hogy mi, miből támogatható. A három legjelentősebb fejlesztési terület a határon átnyúló infrastrukturális beruházások, a Baja-Bezdán csatorna rekultivációja valamint szerb-magyar közös jégeső elhárító rendszer kiépítése. A különböző fejlesztési projektek egymásra épülését leginkább a Baja-Bezdán csatorna rekultivációja és gazdasági hasznosítása példázza. Magának a csatornának és műtárgyainak a rendbetétele az IPA program keretében tervezzük. A csatorna mezőgazdasági hasznosítása az öntözési rendszerek fejlesztésével lehetséges, mely agrár- és vidékfejlesztési támogatásból képzelhető el. A turisztikai támogatásában a GINOP és a Vidékfejlesztési Program támogatására számíthatunk. A Dunához kötődő fejlesztéseknél a Duna Transznacionális Program forrásai állnak majd rendelkezésre, mely megpályázására a horvát és a szerb partnerekkel együtt készülünk. A folyó hasznosításában nagy jelentőséggel bírnak a kikötői fejlesztések, melyek az IKOP keretében támogathatók.

3. Az ITP projektcsomagok leírása 3.1. Az ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai 3.1.1. KKV-k munkahelyteremtő és megtartó fejlesztéseinek támogatása

A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése:

BKM2020-ITP-1 KKV-k munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatása

és

megtartó

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények Projektcsomag célja Elérendő tematikus cél a Bács-Kiskun megyében gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével. A kis- és középvállalkozások számára olyan pénzügyi támogatási alap működtetését tervezzük, amelyen keresztül a vállalkozások eszköz-, technológiai-, infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztéseikhez, valamint marketing tevékenységeik végrehajtásához vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe. A beruházási program célja a gazdaság megerősítése a foglalkoztatásban és a munkahelyteremtésben jelentős arányt teljesítő kis és középvállalkozások fejlesztésével. A Egyeztetési változat

12


megye fejlett járműiparral, erős gépipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari hagyományokkal, jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, mely biztos alapot nyújt a fejlesztések által elérendő célok megvalósításához. Projektcsomag rövid tartalma:. A KKV-k fejlesztését célzó kisösszegű támogatás biztosítása érdekében az ITB keretében a DARFÜ Regionális Fejlesztési Ügynökség működteti a támogatási alapot. A szervezet feladata az alap üzemeltetése kapcsán a forráselosztó rendszer működési és biztosítéki elveinek kidolgozása, a rendszer működtetése, fenntartása és a támogatások felhasználásának ellenőrzése. Ezen rendszer működtetésével és az alap felhasználásával valósul meg a KKV-k kisösszegű munkahelyteremtő illetve megtartó fejlesztéseinek támogatása. A megyei gazdaságfejlesztési alapon keresztül a kis- és középvállalkozások eszköz-, infrastrukturális- és szolgáltatásfejlesztéseit, marketing tevékenységét támogatja a munkahelymegtartás és bővítés érdekében. A turizmus térségben és gazdaságban betöltött szerepe alapján a projektcsomag egyik kiemelkedő területe a turisztikai szolgáltatók támogatása.

A projektek időbeli ütemezése: Projektcsomag

2014

Megyei gazdaságfejlesztési alap működtetése

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

Becsült költségigény: 13.200 millió Ft. Pénzügyi ütemezés Projektcsomag Megyei gazdaságfejlesztési alap működtetése

2014

2015

2016

2017

2018 2019 millió Ft

2020

2.640 2.640 1.980 1.980 1.980 1.980

Összesen

13.200

A projektcsomag kedvezményezettje Bács-Kiskun megyei mikro, kis- és középvállalkozások


13


Projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz Intézkedés

Projektcsomag Megyei gazdaságfejlesztési alap működtetése

TOP 1.2. - Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban kis- és középvállalkozásoknál

Projektcsomag előkészítettsége A csomag összeállításának alapját a projektgyűjtés során beérkezett projektek képezik. A projektek döntő része ötleti szinten fogalmazódott meg a javaslattevők részéről. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, részletes megvalósíthatósági tanulmány, engedélyezési szintű tervdokumentációk vagy kiviteli tervek elvétve készültek el. Az igényfelmérésből azonban egyértelműen látszik, hogy a vállalkozások igénylik a kis összegű támogatásokat. A projektcsomag elemeit a célcsoport és a kedvezményezettek képviselőivel munkacsoport ülések és térségi fórumok keretében egyeztettük. A projektcsomag keretében az első két évben indítható fejlesztések Az operatív programunk szerint a projektcsomag KKV pályázati alapként működik. Az útmutatásoknak megfelelően az első két évre az alap 40 %-át tervezzük felhasználni. A KKV alapra az előzetes megvalósíthatósági tanulmány nem értelmezhető, a működtetéshez jóváhagyás esetén pályázati kiírás tervezet készül. C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók A projektcsomag indikátorai: Indikátor Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma Foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

Mértékegység

Célérték (2023)

db

72

Teljes munkaidő egyenérték

69

3.1.2. Üzleti környezet fejlesztése A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése:

BKM2020-ITP-2 Üzleti környezet fejlesztése


14


B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények Projektcsomag célja A projektcsomag végrehajtása során „a gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a kkv-szektor megerősítésével” tárgyú tematikus célkitűzést kívánjuk elérni. A projektcél intézkedése a megyében működő és a megyében beruházást tervező vállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó szolgáltatói környezet fejlesztése, elsősorban a meglévő iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásainak bővítésével és fejlesztésével, valamint a még hiányzó és szükséges infrastrukturális háttér kiépítésével. Az ipari parkok, illetve iparterületek létrehozása és fejlesztése mellett szükséges az iparterületek elérhetőségének javítása is. A projektcsomag rövid tartalma A projektcsomag a gazdasági szereplők által a tevékenységük végzéséhez igénybe vett, vagy igénybe vehető ipari parkok, iparterületek, technológiai parkok, inkubátorházak, logisztikai központok elérhetőségét, létrehozását és az üzemeltetésük során nyújtott és elérhető szolgáltatások színvonalának növelését és kiépítését célozza az üzleti környezet fejlesztésével. A projektcsomag azokon a településeken, ahol működik ipari park, technológiai park, inkubátorház, logisztikai központ, ott a hiányzó infrastruktúra, valamint a gazdasági szereplők tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli, marketing és PR tevékenység, szociális-jóléti ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének megvalósítását teszi lehetővé. A projektcsomag olyan térségek üzleti infrastruktúrájának fejlesztését is célozza, ahol ipari park, iparterület, inkubátorház, technológiai park, logisztikai központok kialakítására, létrehozására még nem volt kezdeményezés, de most megfogalmazódott az igény, illetve azokon a településeken, ahol az üzleti infrastruktúra bővítése szükségessé vált. A projektcsomag három fejlesztési elemet tartalmaz:

Ipari parkok kialakítása és fejlesztése

Iparterületek kialakítása és fejlesztése

Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés

Ipari parkok kialakítása és fejlesztése Az üzleti környezet fejlesztésén belül az ipari parkok és iparterületek kialakításával, illetve fejlesztésével a kis- és középvállalkozások hosszútávon vehetik igénybe a működésükhöz szükséges területet. A működésük megkezdésével új munkahelyeket teremtenek, növelve a térség foglalkoztatottságát, növelve a felnőttképzések vagy szakképesítések iránti igényt, Egyeztetési változat

15


melynek következtében hozzájárulnak a munkavállalók részéről a magasabb képzettségi szint eléréséhez. A vállalkozások a termelésük racionalizálása érdekében keresni fogják az optimális termeléstechnológiai struktúrákat és módokat, ami keresletet generál a kutatásfejlesztési és innovációs kapacitások iránt is. Az újonnan települt és a kibocsátási kapacitásbővítést, valamint technológiai innovációt végrehajtó vállalkozások keresni fogják a helyben elérhető beszállítói csatornákat, melyek remélhetőleg további vállalkozások indulását és piacát generálja majd, tovább növelve a foglalkoztatást. Az ipari parkok bővítésére vonatkozó fejlesztési igények elsősorban a városokban fogalmazódtak meg. Elsődleges cél az ipari parkon belül a gazdasági környezet szereplőinek kínált terület bővítése, az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális elemek a kiépítése, az ipari parkhoz vezető utak kiépítése vagy felújítása. Az ipari parkokból hiányzó infrastruktúra megvalósításának célja egyrészről, hogy a vállalkozások működéséhez szükséges közüzemi erőforrások a termelésnek megfelelő mértékben rendelkezésre álljanak, másrészről pedig a közlekedési csatornák megépítésével a beszállítók és a vevők által is megközelíthetővé váljanak a vállalkozások, javítva ezzel az elérhetőséget, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. A közüzemi erőforrások elérhetőségének kiépítése nemcsak az elektromos energia, az ivóvíz, szennyvízelvezetés és kezelés, hulladékszállítás, vezetékes vagy tároló gázszolgáltatások biztosítását jelenti, hanem akár megújuló vagy zöld energiaforrásokkal biztosított hűtés-fűtési kapacitásokat is, lehetőséget nyújtva olyan vállalkozásoknak is, melyek működéséhez ezen szolgáltatások igénybevétele elengedhetetlen. A projektcsomag keretén belül szükséges az ipari parkok hatékony működtetése érdekében az üzemeltetők által nyújtott szolgáltatások bővítése. A bővülő szolgáltatási kínálat nemcsak a parkban működő vállalkozások tevékenységét fogja racionalizálni, hanem magát a parkot fogja vonzóbbá tenni az innovációt tervező, de még beruházási helyszínt kereső vállalkozások számára. Az ipari parkokban bővülő szolgáltatások igénybevételével a vállalkozások erőforrásaik nagyobb részét tudják majd az elsődleges tevékenységükre koncentrálni, javítva ezzel a termelékenységüket és jövedelmezőségüket. Az adminisztrációs és ügyviteli kapacitások kiváltása mellett az elérhető termékmarketing szolgáltatásokkal új piacokra való jutással gazdasági pozíciójukat tudják megerősíteni akár a termelésük maximalizálásával vagy új vevők szerzésével. Az ipari parkok szociális-jóléti szolgáltatásainak megteremtésével a vállalkozások mérsékelni tudják a törtnapok okozta termeléskiesést. Az ipari park által nyújtott üzemorvosi, üzemétkeztetési, esetlegesen élelmiszer-kiskereskedelmi szolgáltatások csökkentik a vállalkozások munkavállalói által igénybe vett törtnapok számát. Az ipari parkokon belül igényként jelent meg az irodaház, képző-oktató központ, konferenciaterem, inkubátorház kialakítása. Az ipari parkok üzemeltetőjének székhelye több esetben az ipari parktól távol helyezkedik el, ezért a park hatékony működtetése nehezen megoldható. A vállalkozások által a munkavállalóiknak szervezett képzések, oktatások Egyeztetési változat

16


helyszínét is szükséges megoldani. Az ipari parkon belül üzemeltetett képző-oktató központ és konferenciaterem kialakításával kisebb lesz a parkban lévő cégeknél a munkaidő kiesés. Az ipari parkon belül nyújtott adminisztrációs szolgáltatások kínálata kisebb, csak egy-egy irodányi helyet igénylő vállalkozásokat is vonzani fognak. Számukra válik szükségessé az ipari parkon belül az inkubátorház funkciókat is ellátó irodaház kialakítása és üzemeltetése. Iparterületek kialakítása és fejlesztése A kisebb városok, települések is tervezik az üzleti környezet kialakítását, fejlesztését. Az elsődleges cél ezeken a területeken, hogy az önkormányzatok létrehozzák az ipari jellegű termelő beruházások számára alkalmas területeket, növelve ezzel a foglalkoztatást a településen. Az iparterületek fejlesztése jellemzően nem éri el azt a léptéket, hogy az önkormányzatok ipari park létesítését és üzemeltetését tervezzék. A fejlesztést tervező települések elképzelései alapvetően három csoportba sorolható: a.) Kecskeméti Agglomeráció iparterületeinek fejlesztése, b.) Kétszámjegyű gyorsforgalmi utak metszésében, illetve a Duna folyó közlekedési potenciáljára is építő iparterületek fejlesztése, c.) Szabad vállalkozási zónán belül iparterület fejlesztése. Kecskeméti Agglomeráció iparterületeinek fejlesztése Kecskemét Megyei Jogú Város mint járműipari központ jelentős gazdasági pólussá vált. Gazdasági hatása és vonzása az agglomerációjában elhelyezkedő településeket üzleti környezetük fejlesztésére ösztönzi. A fejlesztés eszköze legtöbb esetben az ipar és a termelés számára elfoglalható terület kialakítása, infrastruktúrájának kiépítése, vagy az ipari igények számára az egyes infrastrukturális elemek kapacitásának bővítése a már meglévő ipari területeken. Tekintettel a járműipari központ vonzására ezek a fejlesztések nem elszigetelt, pontszerű fejlesztések, hanem egy pólus köré rendezhetők. Kétszámjegyű gyorsforgalmi utak metszésében, illetve a Duna folyó közlekedési potenciáljára is építő iparterületek fejlesztések Bács-Kiskun megye egyik legkedvezőbb adottsága, hogy több kelet-nyugati és észak-déli gyorsforgalmi út a megyében keresztezi egymást. Ezeken a településeken nemcsak logisztikai központok kialakítására mutatkozik igény, hanem a termékek feldolgozási szintjének növelésére, a piaci igényeknek megfelelő csomagolás kialakítására vagy szükséges lehet a termékek ideiglenes raktározása is. Jelenleg ezen logisztikai és feldolgozó kapacitások kiépítésére az önkormányzatok nem tudnak megfelelő területet kínálni a beruházók számára. A forgalmi csomópontok találkozásának következtében ezek a fejlesztések tengelyként tudnak illeszkedni a gazdaság vérkeringésébe.


17


Szabad vállalkozási zónán belül iparterület fejlesztése A szabad vállalkozási zónák területén több elemből álló komplex fejlesztés szükséges a gazdasági fejlődés elindításához. Az iparterületek fejlesztésének elsődleges célja az elvándorlás és a települések elnéptelenedésének megakadályozása. A fejlesztések sikere és az általuk elért hatást a szabad vállalkozási zónán belül nyújtott kedvezmények segítik, valamint a munkaerő mobilitást szolgáló közlekedési fejlesztési elem végrehajtása is hozzájárul az elszigeteltség csökkentéséhez. Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés Az üzleti környezet fejlesztése során kialakított területeket alkalmassá kell tenni arra, hogy mind alapanyag és áruszállítás, mind pedig a munkaerő szempontjából megközelíthető legyen. A szabad vállalkozási zónákban tervezett iparterületi fejlesztések során várható, hogy az üzleti környezetet elfoglaló vállalkozások szakképzett munkaerő hiánnyal találhatják szembe magukat. A környező települések lakossága, mint munkaerő az ipari területek elérhetőségének javításával vonható be, ezért az iparterületekhez vezető utak kiépítése és a meglévő alacsonyabb rendű utak felújítása a munkaerő mobilitás javításának egyik eszköze. A munkaerő mobilitási problémák nemcsak a szigetszerű üzleti környezet fejlesztéseknél jelentkezik, hanem a kecskeméti agglomerációban tervezett fejlesztések esetében is. A bővebb sugarú agglomerációban több olyan település is elhelyezkedik, melyekből kiindulva csak kerülő útszakaszokon lehet a munkaerőt igénylő iparterületekhez eljutni. Az üzleti környezet fejlesztése projektcsomag szinergia kapcsolódással bír a Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer projektcsomaggal, ugyanis a fejlesztő önkormányzatok is felismerték, hogy az üzleti környezetet nem elég kialakítani, azt a vállalkozások számára vonzó módon üzemeltetni, illetve értékesíteni kell. Az önkormányzatok részéről sokszor erre a tevékenységre már nincsen meg a megfelelő kapacitás, ezért szükséges egy megyei beruházás ösztönző szervezet működtetése is. A projektek időbeli ütemezése Projektcsomag Ipari parkok kialakítása és fejlesztése Iparterületek kialakítása és fejlesztése Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedés fejlesztés

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Becsült költségigény: 23.580 millió Ft.


18


Pénzügyi ütemezés: Projektcsomag

2014

Ipari parkok kialakítása és fejlesztése Iparterületek kialakítása és fejlesztése Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés Összesen

2015

5.004

2016

2017 2018 2019 2020 millió Ft

750

Összesen

5.754

1.005 6.369 1.455

675

9.504

60

45

8.322

13.212 8.133 1.515

720

23.580

7.203 1.014

A projektcsomag kedvezményezettjei    

Bács-Kiskun megye települési önkormányzatai, Az ipari parkokat üzemeltető kizárólagos vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, Önkormányzat által alapított egyéb szervezetek, jogi személyiségű társulások, Nemzeti Infrastruktúra Zrt., Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz

Intézkedés

Projektcsomag Ipari parkok kialakítása és fejlesztése

TOP 1.1 – Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók

Iparterületek kialakítása és fejlesztése


Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés


Projektcsomag előkészítettsége A megyei fejlesztési kereteket jóval meghaladó költségvetésű projekteket tartalmaz a projektcsomag, melyek projektfejlesztést követően válnak finanszírozhatóvá.


19


A projektcsomag keretében az első két évben indítható fejlesztések A projektcsomag keretében az első két évben tervezett projektek a következők: Tervezett támogatási összeg (millió Ft) 474

Projekt címe Tiszakécske ipari park kialakítása Kerekegyháza iparterület elektromos kapacitásának fejlesztése

248

Lajosmizse iparterület bővítése és infrsatruktúrális fejlesztése Fülöpszállás Iparterület közműfejlesztése

451 2

Kiskunhalas Ipari Park bővítése és infrastruktúrális fejlesztése Solt iparterület kialakítása és közművesítése Baja Ipari Park fejlesztése

500 275 204

Bácsalmás iparterület kialakítása és közművesítése Kiskunfélegyháza ipari park fejlesztése

440 1.000

Kunbaracs iparterület kialakítása és közművesítése

110

Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés Összesen:

3.328 7.032

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók

Indikátor

Mértékegység

Támogatásban részesülő vállalkozások száma A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

db teljesmunkaidőegyenérték km

Célérték (2023) 88 79 20

3.1.3. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések


BKM2020-ITP-3 Foglalkoztatás-bővítést önkormányzati fejlesztések


szolgáló

20


B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A projektcsomag célja A projektcsomag két területen is kapcsolódik a megye területfejlesztési célrendszeréhez. Egyrészt megjelenik a gazdasági versenyképesség és az innovatív gazdaság erősítése blokkban, másrészt az élhető és életképes vidék fejlesztésének vonulatában. Egyre sürgetőbben vetődik fel, hogy a jelenleginél több embernek legyen munkája vidéken. Ehhez fejleszteni kell az állattenyésztést és az élelmiszeripart, elősegíteni, hogy a feldolgozóipar jelentős hányada a helyben élők javát, életkörülményeik jobbrafordulását szolgálja. Az önkormányzatok általi helyi gazdaságfejlesztés célja, a térségek specifikus támogatása, a helyi gazdaságban tevékenykedő vállalkozások megerősítése, a helyi termékek és szolgáltatások minőségének növelése. A projektcsomag várható eredménye, a helyi érdekű gazdaságok élénkülése, a foglalkoztatás és a helyi munkaerő versenyképességének növekedése. Projektcsomag rövid tartalma A csomagban helyet kap a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének, valamint a helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai beruházások, fejlesztések támogatása (raktárok kialakítása, hűtőházak építése). A projektcsomag továbbá a helyi közétkeztetés hatékonyságának növelésére, és a közétkeztetéssel kapcsolatos költségek csökkentésére is kínál fejlesztési lehetőségeket az önkormányzatok számára oly módon, hogy a fejlesztésben érintett önkormányzatoknak közellátási szerződést kell kötniük a területükön levő közintézményekkel, mely biztosítja a fejlesztés üzleti fenntarthatóságát. A csomag támogatja a helyi szintű kisléptékű élelmiszer-feldolgozási kapacitások bővítését, fejlesztését, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális fejlesztéseit, a mezőgazdasági termékek helyi piacokra történő eljutását. Fontosabb kritériumok, hogy a már meglévő vállalkozással, termékkel versenyt ne teremtsen, megfelelő kereslettel rendelkezzen és általa a foglalkoztatás bővüljön. A beérkezett projektjavaslatok egyértelműen rávilágítanak, hogy a csomagban helyet kell, hogy kapjanak a szociális szövetkezetek, a rövid ellátási láncok kialakítására nyújtott támogatások. A szociális szövetkezetek vonatkozásában, a projektötlet gazda önkormányzatok részéről igény jelentkezett egy modell felállítására, mely segítséget jelenthet a tervezés szakaszában. A rövid ellátási lánc esetében beérkezett projektötletek a logisztikai fejlesztéseket, ezen belül a hűtőházak építését, valamint a közétkeztetéssel kapcsolatos beruházások előtérbe helyezését jelölték meg. Egyeztetési változat

21


A gazdasági szereplők együttműködésének elősegítését (klaszterek) a program a befektetésösztönzési szervezet kiépítésével kívánja támogatni. A projektek időbeli ütemezése Projektcsomag

2014

Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések

2015

2016

2017

2018

2019

X

X

X

X

X

2020

Becsült költségigény: 5.329,5 millió Ft Pénzügyi ütemezés

Projektcsomag

2014

Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések

2015

2016

2.560,5

1.717,5

2017 2018 2019 2020 millió Ft 861

153

37,5

Összesen

5.329,5

A projektcsomag tervezett kedvezményezettjei    

Önkormányzatok Szociális szövetkezetek Önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságok Több célú kistérségi társulások

A projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz

Intézkedés

Projektcsomag Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések

TOP 1. prioritás Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók

A projektcsomag előkészítettsége A projektcsomag jól előkészített projektötleteket tartalmaz, melyeknek továbbfejlesztését az operatív programok elfogadását követően lehet folytatni. A projektcsomag keretében az első két évben indítható fejlesztések


22


A projektcsomag keretében az első két évben tervezett projektek a következők: Projekt címe Tervezett támogatási összeg (millió Ft) Agrárlogisztikai központ létesítése Jánoshalmán 2.540,00 Összesen 2.540,00

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Indikátor

Mértékegység

Célérték (2023)

A foglalkoztatás növekedése a támogatott önkormányzatok által Vissza nem térítendő támogatásban részesülő önkormányzatok száma

teljes munkaidő egyenérték

28

db

29

3.1.4. Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és működtetése A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése

Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése:

BKM2020-ITP-4 Megyei intézményrendszer működtetése

gazdaságfejlesztési létrehozása és

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények Projektcsomag célja A megyében elérendő tematikus cél a Bács-Kiskun megyében gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével. A projektcsomag keretében egy, a megye minden térségében jelen lévő gazdaságfejlesztési intézményrendszert kívánunk létrehozni, melynek feladata a térségi szintű hazai és nemzetközi befektetési és beruházás ösztönzési programok kidolgozása, koordinációja és hatékony végrehajtása. A beruházásösztönző programok végrehajtása a vállalkozások helyben maradását és sikeres működésüket kívánja elősegíteni. Projektcsomag rövid tartalma:. A megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer komplex szolgáltatási csomaggal támogatja és segíti a megyében működő vállalkozásokat. A befektetési és beruházás-ösztönzési Egyeztetési változat

23


programok koordinációjának sikeres végrehajtása során és annak eredményeként a meglévő vállalkozások kapacitásának bővítésével, új vállalkozások megjelenésével várhatóan új munkahelyek jönnek létre, melynek következtében növekedni fog a térségben a foglalkoztatottság, csökken a térségből való elvándorlás. Az elérhető üzleti infrastruktúra kapacitások kihasználtságának növekedése várható, de az akciók révén az üzleti infrastruktúra további bővülésére is számítani lehet. A befektetői csoportok előtt olyan térségek is látókörbe kerülhetnek, amelyek korábbi gazdasági környezeti hiányosságaik miatt nem kerülhettek a gazdasági fejlesztés fókuszába. Ezen tevékenységükhöz ismerniük kell a megye gazdasági potenciálját, a fogadókészségeket. A projektcsomag tartalmazza a megyében működő gazdaságfejlesztési intézményrendszer infrastrukturális hátterének létrehozásához, üzemeléséhez és működéséhez szükséges forrás biztosítását. Az infrastrukturális háttér kiépítése az iroda- és eszközbeszerzéseket foglalja magában, az üzemeltetéshez szükséges eszközök a szoftvereket, adatbázisokat, honlapfejlesztést, értékesítési és kommunikációs know-how beszerzését tartalmazza. A működési költség keretében jellemzően a bér és járulékai, valamint a dologi költségek tervezhetők. A megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer működtetésével az alábbi feladatok ellátását tervezzük:           

Szabad vállalkozási zónák beavatkozásainak koordinációja, Ipari parkok tevékenységének koordinációja, Turisztikai koordináció, Megyei gazdaságfejlesztés és befektetés-ösztönzés, Komplex, egységes arculattal bíró térségmarketing a kisebb területi egységek akcióinak integrálásával, A hazai és nemzetközi területi programok közötti hatékony kommunikáció és koordináció megvalósítása saját hálózaton keresztül, Kis projekt alapok működtetése, Önerő és garancialap létrehozása és működtetése, Integrált Területi Beruházások koordinációja, Megújuló Energia Program gesztor feladatok ellátása, Vállalkozások együttműködéseinek, illetve klaszterek működéséhez szükséges szakmai apparátus biztosítása

A projektek időbeli ütemezése: Projektcsomag Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X X Egyeztetési változat

24


Becsült költségigény: 3.931,5 millió Ft. Pénzügyi ütemezés Projektcsomag

2014

2015

Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése

2016 2017 2018 2019 2020 millió Ft

781,5

Összesen

Összesen

781,5

525

525

525

525

525

525

3.150

1.306,5

525

525

525

525

525

3.931,5

A projektcsomag kedvezményezettje A megyei gazdaságfejlesztési feladatok ellátására a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Non-profit Kft kerül megbízásra. Végső kedvezményezettek a megye gazdaságfejlesztésben érintett szervezetei és vállalkozásai. Projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz Projektcsomag Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése

Intézkedés TOP 1.2. - Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál

Projektcsomag előkészítettsége A megyei gazdaságfejlesztési intézmény szervezeti és működési terve elkészült, a megyei operatív program elfogadását és a finanszírozási szerződés megkötése után a szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítése és a személyi állomány kiválasztása indítható. A projektcsomag keretében az első két évben indítható fejlesztések A projektcsomag keretében megtörténik az ERFA források felhasználásával a gazdaságfejlesztési szervezet működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése, illetve eszközök beszerzése. A 40 %-os első két éves keret fennmaradó része a programok kidolgozására illetve elindítására kerül felhasználásra. Egyeztetési változat

25


Projekt címe

Tervezett támogatási összeg (millió Ft)

Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer infrastrukturális feltételeinek kialakítása Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése Összesen

781,50 1.050,00 1.831,50


Indikátor

Mértékegység

Célérték (2023)

A létrehozott térségi szintű befektetés- és beruházás ösztönzéssel foglalkozó szervezetek száma Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

1

db

1

3.1.5. Turisztikai vonzerőfejlesztés

A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

BKM2020-ITP-5

Projektcsomag megnevezése:

Turisztikai vonzerőfejlesztés

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A projektcsomag célja A projektcsomag célja a térségi szintű turisztikai termékcsomagok és kisléptékű turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatók meg, lehetővé téve egyúttal a projekt-előkészítési tevékenységet is Bács-Kiskun megyében. A projektcsomagban a tematikusan és térségileg integrált fejlesztések élveznek prioritást, melyek kapcsolódnak már létező attrakcióhoz. A fejlesztések egymással hálózatba szerveződnek és környezetükbe is integrálódnak. A beruházások hozzájárulnak a komplex élményszerzés biztosításához, a szezonális ingadozások kiküszöböléséhez, a vendégéjszakák számának növekedéséhez és a turisztikai költések növekedéséhez. A természeti értékek turisztikai attrakcióként történő Egyeztetési változat

26


élményközpontú bemutatása a kerület teherbíró képességével összhangban kerül fejlesztésre. A projektcsomag tartalma A projektcsomag keretében olyan projektek valósulnak meg, melyek a megye természeti erőforrásainak, annak változatos, valamint a gazdag kulturális örökségnek és a gazdálkodási tradíciók alapjaira épülő potenciáljának kiaknázására, színes és tartózkodási időt növelő idegenforgalmi fejlesztések megvalósítására irányulnak. A települések egyedi értékein alapuló kisebb léptékű turisztikai attrakciók és szolgáltatások kialakítása és minőségi fejlesztésére kerül sor a projektmegvalósítás eredményeként. A tartózkodási időt és a turisztikai látogatottságot növelő, valamint a szezonalitást csökkentő helyi, térségi jelentőségű fejlesztések környezetükbe szervesen integrálódnak. A tematikusan és térségileg integrált innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés kertében egyrészt az országosan kiemelt turisztikai fejlesztésekre ráfűződő vagy térségi jelentőségű turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések és azok előkészítései kapnak helyet, mint például  lovas túra útvonalak kialakítása és lovas turisztikai attrakciók valamint szolgáltatások fejlesztése;  a vízi turizmus (pl.: horgászat), és vízi közlekedés fejlesztése (turisztikai célú kikötők építése, fejlesztése);  magas színvonalú ökoturisztikai kínálat létrehozása a védett természeti területeken. A természetjárás feltételeinek javítása;  a vadgazdálkodás turisztikai potenciáljának erősítése;  egyéb aktívturisztikai, szabadidős és sport tevékenységek fejlesztése, mint motorsportok, íjászat;  a gyógy-, wellness-, egészségturizmus, rekreációs lehetőségek fejlesztése;  fogadási feltételek javítása, kereskedelmi szálláshelyek minőségi fejlesztése meglévő turisztikai attrakciók vonzásában;  gasztroturizmus (pl.: borturizmus) feltételeinek megteremtése, minőségének javítása;  zarándok és vallási turizmus fejlesztése;  kulturális örökségre épülő attrakciófejlesztése és kialakítása. Továbbá a meglévő turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó, turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények támogatása, marketing és márkamenedzsment is helyet kap a támogatandó projektek között. A fejlesztések harmadik pillére a munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése képzéssel és foglalkoztatással.


27


A projektek időbeli ütemezése Projektcsomag

2014

Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztés Bács-Kiskunban

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

Becsült költségigény: 1.800 millió Ft. Pénzügyi ütemezés Projektcsomag

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 millió Ft

Összesen

Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztés Bács-Kiskunban

420

351

270

270

270

219

1.800

Összesen

420

351

270

270

270

219

1.800

A projektcsomag kedvezményezettje Önkormányzatok, önkormányzati többségű tulajdonú vállalatok, civil szervezetek, egyházak, magánvállalkozások. Projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz Intézkedés

Projektcsomag Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztés Bács-Kiskunban

TOP 2.B – Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Projektcsomag előkészítettsége A projektcsomag összeállításának alapját a projektgyűjtés során beérkezett projektek képezik. A projektek döntő része ötleti szinten fogalmazódott meg a javaslattevők részéről. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, részletes megvalósíthatósági tanulmány, engedélyezési szintű tervdokumentációk vagy kiviteli tervek elvétve készültek el. A projektek további előkészítése érdekében pályázat előkészítési alap felállítása vagy a projektek megvalósítása során az előkészítési költségek elszámolhatósága szükséges. A megyei turisztikai kínálat összehangolt fejlesztése, az értékesítés és a beutaztatás szervezése, a marketing feladatok ellátása érdekében javasolt egy megyei szintű turisztikai szervezet felállítása, vagy a feladatok egy meglévő szervezethez delegálása 2014-2015 évben.


28


A projektcsomag keretében az első két évben indítható fejlesztések A projektcsomag keretében az első két évben tervezett projektek a következők: Projekt címe Aranymonostor - Bugaci kincsesláda projekt előkészítése Sós-tó Sétaút Bácsalmási térség natúrparkká minősítésének előkészítése. A térség komplex turisztikai fejlesztési tervének elkészítése. Tiszakécske gyógyhellyé minősítésének előkészítése, a térség komplex turisztikai fejlesztési tervének elkészítése. Projektjavaslat kidolgozása GINOP felé Kiskunhalas gyógyhellyé minősítésének előkészítése, a térség komplex turisztikai fejlesztési tervének elkészítése. Projektjavaslat kidolgozása GINOP felé Kiskunmajsa gyógyhellyé minősítésének előkészítése, a térség komplex turisztikai fejlesztési tervének elkészítése. Projektjavaslat kidolgozása GINOP felé A Dunapart és a kapcsolódó csatornák turisztikai hasznosításának terve, komplex fejlesztési tervének elkészítése. Részletes projektjavaslat kidolgozása. Pincefalvak Bács-Kiskunban komplex fejlesztési tervének elkészítése. Részletes projektjavaslat kidolgozása. Reformkor és szabadságharc kulturális túraútvonal kialakítása, fejlesztési tervének elkészítése Solt-Tételhegy Nemzeti emlékhellyé minősítés előkészítése Bejárható Bács-Kiskun - természetjárás, kerékpározás, lovaglás, túrakenuzás a Duna-Tisza közén. Tematikus útvonalak komplex fejlesztése. Határtalan lovaglás a Duna-Tisza közén komplex fejlesztési tervének elkészítése. Részletes projektjavaslat kidolgozása. Kalocsa szíve program előkészítése Holt-Tisza turisztikai fejlesztése Mátételki-Kígyóstavi pihenő övezet Összesen


Tervezett támogatási összeg (millió Ft) 50,00 51,00 30,00

30,00

30,00

30,00

30,00 30,00 30,00 50,00

30,00 30,00 50,00 100,00 200,00 771,00

29



Indikátor A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi)

Mértékegység

Célérték (2023)

látogatás/év

52.500

db

növekedés

3.1.6. Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése


BKM2020-ITP-6 Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A projektcsomag célja A megye hátrányosabb helyzetű vidékein egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, szociális, egészségügyi problémák. Folytatódik a leginkább elmaradott térségek kiürülése, amelyet az etnikai arányok átrendeződése kísér. A foglalkoztatottság növelése egyben a társadalmi felzárkózás kulcseleme. Az ezt célzó intézkedéseknek el kell érniük a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokat is. A halmozódó hátrányok felszámolásához az érintettek bevonására, összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, kulturális intézményekre, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre van szükség. A projektcsomag célja, hogy a megyében a munkaerőpiacra hatással levő szervezetek tevékenységüket hangolják össze és a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használják fel a foglalkoztatás növelésére.   

A Foglalkoztatási Paktum célkitűzései A térség foglalkoztatási szintjének növelése, a munkanélküliség csökkentése. Új munkahelyek teremtése, a jelenlegiek megőrzése a helyi vállalkozói szektor támogatásával. Egyeztetési változat

30


     

A partnerség elvének érvényesítése az együttműködés minden területén. A térségi gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása, a konvertálható szakmai tudások megőrzése, új tevékenységekben való hasznosítása. Munkaerő-piaci felzárkóztató, pályaorientációs és szakképesítést adó képzési programok biztosítása az alacsonyan iskolázott fiatalok számára. A hátrányos helyzetű és a munkaerő-piacról kiszorult rétegek reintegrációjának elősegítése. A térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál erősítése a szociális szolgáltatások, az idegenforgalom és az agrárium területén. A férfiak és nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen.

A projektcsomag közvetlenül hozzájárul Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójának „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében” területi célkitűzéséhez és „Élhető és életképes vidék” tematikus célkitűzéséhez.

A projektcsomag rövid tartalma A tervezett intézkedések célja azoknak a gazdaságfejlesztési beruházásoknak a kiegészítő támogatása, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Más forrásból származó beruházási támogatást egészít ki olyan célzott egyedi támogatással, ami lehetővé teszi, hogy mire a beruházás megvalósul, rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő. A foglalkoztatási paktum olyan szervezeti keret a megyében élő lakosság foglalkoztatásának érdekében tenni tudó feleket tömöríti. Segítségével a humánerőforrás fejlesztés céljait összhangba lehet hozni a térség gazdaságfejlesztésének elképzeléseivel. A megye társadalmigazdasági szereplői (önkormányzatok, munkaügyi szervezetek, vállalkozások, képző intézmények, kamarák, szociális partnerek, civil szervezetek, terület- és vidékfejlesztési szervezetek) együttműködési megállapodásban rögzítik a „Bács-Kiskun 2020 foglalkoztatási paktum” létrehozását A paktumok keretében az alábbi tevékenységeket tervezzük:  foglalkoztatási stratégiák illetve kapcsolódó alap-dokumentumok, tanulmányok kidolgozása (humán erőforrás térképek elkészítése, meglévő vállalati háttér felmérése és elemzése, kompetencia kézikönyv kidolgozása. befektetés – ösztönzési program kidolgozása);  tanácsadási, információnyújtási tevékenység (munkaerő keresleti – képzési kínálati adatbázis létrehozása, HR-klub működtetése, pályaorientációs tevékenység, honlap  működtetése foglalkoztatási/munkáltatói fórumok; műhelymunkák, partnertalálkozók szervezése stb.);  helyi/térségi gazdaságfejlesztési tevékenységhez illeszkedő képzések lebonyolítása;  paktum inkubátor – szolgáltatásfejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Egyeztetési változat

31




foglalkoztatás-ösztönző fejlesztéseik érdekében; a munkavállalók mobilitását, ill. munkába való visszatérését segítő intézkedések

A Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum a megyei önkormányzat kezdeményezésére jön létre, és a munkaszervezeti, menedzsment feladatokat a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala látja el. A projektek időbeli ütemezése Projektcsomag 2014 Megyei foglalkoztatási paktum programjainak és szolgáltatásainak működtetése

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

Becsült költségigény 1.703,55 millió Ft Pénzügyi ütemezés Projektcsomag

2014

Megyei foglalkoztatási paktum programjainak és szolgáltatásainak működtetése

2015

203.55

2016 2017 2018 2019 2020 millió Ft

Összesen

300

1.703,55

300

300

300

300

A projektcsomag tervezett kedvezményezettjei    

helyi önkormányzatok civil szervezetek szakképző intézmények munkaügyi központ

A projektcsomag illeszkedése TOP-hoz Intézkedés

Projektcsomag

Megyei foglalkoztatási paktum programjainak és TOP 6.1 - A helyi foglalkoztatási szint szolgáltatásainak működtetése javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával A projektcsomag előkészítettsége A foglalkoztatási paktum megszervezésével kapcsolatos előzetes tárgyalások elindultak, de a paktum dokumentumai (együttműködési megállapodás, SZMSZ, több évre szóló munkaterv) Egyeztetési változat

32


a projektfejlesztés során kerül kidolgozásra.

A projektcsomag keretében az első két évben indítható fejlesztések A projektcsomag keretében az első két évben tervezett projektek a következők: Projekt címe

Tervezett támogatási összeg (millió Ft)

Gazdaságfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó képzések, a munkaerő mobilitását segítő támogatások Foglalkoztatási stratégiák, tanulmányok kidolgozása Pályaorientációs irodák létrehozása, működtetése GINOP-ból támogatott fejlesztésekhez kapcsolódó meglévő munkaerő képzése Összesen

223,30 50,00 220,00 188,12 681,42


Indikátor A program elhagyásának időpontjában foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma A program elhagyása utáni hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma A támogatott munkahelyi képzéseket sikeresen befejezők száma Munkanélküli résztvevők száma, beleértve a tartós munkanélkülieket is A munkahelyi képzésekben résztvevők száma


Mértékegység

Célérték (2023)

fő

1.000

fő

700

fő

2.700

fő

3.000

fő

3.200

33


3.1.7. A helyi gazdaság- és termékfejlesztés támogatása A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése:

BKM2020-ITP-7 A helyi gazdaságtámogatása

és

termékfejlesztés

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A projektcsomag célja Helyi gazdaságfejlesztési projektek megalapozása, tudatos térségi, helyi fogyasztás és vásárlás ösztönzése. „Önjáró” és fenntartható helyi gazdaság létrehozása, a helyi vállalkozások számára működő belső (helyi) piac, a helyi lakosság - különös tekintettel a szegény és hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra - számára pedig megfelelő munkalehetőségek és életszínvonal biztosítása. A projektcsomag rövid tartalma A helyi gazdaságfejlesztésben kitüntetett szerepet kap az együttműködés, mely keretében a helyi szereplők (gazdaság és társadalom) együttműködnek a helyi gazdasági tevékenységek ösztönzése érdekében, olyan akciókat hajtanak végre, amelyek a helyi adottságokhoz illeszkednek, a helyi erőforrásokra építenek, meglévő és az új helyzetekből következő új helyi keresletek kielégítésére törekszenek. A vállalkozói szféra, az önkormányzatok és a helyi közösség közös gondolkodása és közös akciói segíthetik elő, hogy a speciális helyi adottságokra építve a közösség képes legyen a változó helyi és külső körülmények között megőrizni saját értékeit és lehetőségeit. A helyi gazdaságfejlesztés alkalmazandó eszközei:  Helyi termékfejlesztés szakértői támogatása, mentorálása  Gazdasági együttműködések fejlesztése  Önkormányzatok gazdasági tevékenységeinek támogatása  Kutatások, felmérések készítése  Térségi illetve megye marketing tervek kidolgozása, marketing eszközök támogatása  Rendezvények, marketing akciók támogatása  Szemléletformáló akciók, események szervezése  Beszállítói és felvásárlói hálózatok, együttműködések elősegítése  Helyi termékek értékesítésének támogatása, a piacra jutást, az értékesítést elősegítő beavatkozásokkal. A helyi termékek fejlesztése során kiemelkedő jelentőségű az értékláncok alapján történő szerveződés elősegítése, amely a promóció és értékesítés mellett kiterjed a feldolgozás, raktározás, szállítás tevékenységeire is. Egyeztetési változat

34


A projektek időbeli ütemezése Projektcsomag 2014 Helyi gazdaság- és termékfejlesztési program működtetése

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

Becsült költségigény 4.161,00 millió Ft Pénzügyi ütemezés Projektcsomag Helyi gazdaságés termékfejlesztési program működtetése

2014

0,0

2015

2016

2017 2018 2019 millió Ft

2020

832,2 832,2 624,6 624,0 624,0 624,0

Összesen

4.161,0

A projektcsomag tervezett kedvezményezettjei     

önkormányzatok önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások Magánvállalkozások, vállalkozások és azok különböző együttműködési formái civil szervezetek Egyházak

A projektcsomag illeszkedése TOP-hoz Intézkedés

Projektcsomag

Helyi gazdaság- és termékfejlesztési program TOP 6A - A térségi gazdaságfejlesztéshez működtetése kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek A projektcsomag előkészítettsége A megyei projektgyűjtés során beérkezett projektek alapján a támogatási igény megalapozott. A TOP 1-es prioritásban megfogalmazott ERFA fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó projektek kerültek meghatározásra.


35


A projektcsomag keretében az első két évben indítható fejlesztések A projektcsomag keretében az első két évben tervezett projektek a következők: Projekt címe Helyi termék, helyi érték, hungarikum feltárás, termékfejlesztés mentorálása, szakértői támogatása Beszállítói és felvásárlói hálózatok gazdasági együttműködéseinek elősegítése, koordinálása, logisztikai támogatása Helyi termékek innovatív értékesítésének, piacra jutásának támogatása Helyi termékekhez, értékekhez kapcsolódó megyei, országos jelentőségű rendezvények támogatása Szemléletformálás, tudatos térségi, helyi fogyasztás és vásárlás ösztönzése (kutatások, felmérések, tanulmánykészítés, médiakampány, marketing és értékesítési akciók támogatása) Komplex, egységes arculattal bíró térségmarketing a kisebb területi egységek akcióinak integrálásával (megyei brand kialakítása marketing eszközök fejlesztésével) Nemzetközi marketing akciók, megjelenés koordinálása, lebonyolítása Összesen

Tervezett támogatási összeg (millió Ft) 240

160

200 200

444,4

220

200 1664,4

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Indikátor Munkanélküli résztvevők száma, beleértve a tartós munkanélkülieket is Munkahelyi képzésben részt vevők száma


Mértékegység 1528 fő 1666 fő

36


3.2. Az ITP településfejlesztési projektcsomagjai

3.2.1. Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése


BKM2020-ITP-8 Vállalkozásoknak és lakosságnak települési környezet kialakítása

vonzó

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A projektcsomag célja a megye érintett járásaiban a foglalkoztatás bővítése. A projektcsomag több komponensből tevődik össze. Az egyik komponens keretében a foglalkoztatás bővítés egyik eszköze a foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével. Ezen intézkedés eredményeként a növekedni fog a kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási hajlandósága. Az intézkedés a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését támogatja. Az intézkedés a bölcsődék tekintetében új kapacitások létrehozását, az óvodai szolgáltatások terén a területi kapacitáskülönbségek csökkentése mellett a szolgáltatások minősének javítását is preferálja. A projektcsomag másik komponense a vállalkozásoknak és a lakosságnak vonzó települési környezet kialakítását célozza. Az intézkedés keretében megvalósul a városok, városközpontok gazdasági funkcióinak megerősítése, újjáélesztése, kereskedelmi, szolgáltatási funkcióinak bővítése, tevékenységeinek élénkítése. A fejlesztés eredményeként az érintett területen új vállalkozások, üzemek, termelő és szolgáltató egységek megjelenése várható, növelve ezzel a foglalkoztatottságot. Az intézkedés keretében lehetőség nyílik a barnamezős területek komplex rehabilitációjára vagy szükség szerint a funkcióváltására, valamint a városi zöldfelületek arányának növelésére, és a fenntartáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztésére. Az intézkedések bemutatása Intézkedés megnevezése A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények,

Az intézkedés tartalmának ismertetése A bölcsődei, óvodai ellátáshoz, valamint ezek alternatívájaként megjelenő családi napközikhez való hozzáférés javítását és a szolgáltatások minőségének fejlesztését támogató intézkedés fő célja az intézmények Egyeztetési változat

37


Intézkedés megnevezése közszolgáltatások fejlesztésével

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Az intézkedés tartalmának ismertetése fejlesztése, különös tekintettel azokra a településekre, ahol jelenleg is kapacitáshiány áll fenn. Szükséges, hogy minden bölcsődét és óvodát igénylő gyermeket el tudjanak helyezni, elősegítve ezzel az édesanyák munkába állását, tehát közvetetten a gazdaságfejlesztést, a jövedelemszerzést. Az intézkedés keretében nemcsak a kapacitásbővítést szükséges megoldani, hanem a meglévő épületek felújítását, akadálymentesítését, jelenleg hiányzó funkciók bővítését. Az élhető településen elengedhetetlen a megfelelő nagyságú zöld felület, park, rekreációs, sportolásra és játékra alkalmas terület kialakítása. A játszóterek, szabadidő-parkok a fiatalok számára jelentenek közösségi teret, míg a pihenő parkok, a közterületek rendezése, a zöldfelület rehabilitáció, a kültéri bútorok és szemetesek elhelyezése az egész lakosság számára jelent megújult környezetet. Egyes településeken szükséges megoldani a belterületi csapadékvíz elvezetés kiépítését, valamint a lakossági szennyvíz tisztító telep létesítését. A csapadékvíz- és a szennyvízelvezetés mellett egyes városrészeken szükséges a lakossági ivóvíz ellátási rendszereket kiépíteni, illetve korszerűsíteni. A folyékony hulladék gyűjtése és kezelése mellett továbbra is fontos környezetvédelmi szempont a lakossági hulladék feldolgozása és újrahasznosítása.

Az intézkedések kedvezményezetti köre és előzetes forrásfelosztása Intézkedés megnevezése A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Az intézkedés kedvezményezetti köre  önkormányzatok  önkormányzati közintézmények  nappali ellátást nyújtó intézmények  non-profit szervezetek    

önkormányzatok önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások non-profit és civil szervezetek egyházak


Becsült költségigény (millió Ft)

948

2.240,40

38


Az intézkedések időbeli ütemezése Intézkedés

2014

A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

2015

2016

2017

2018

X

X

X

X

X

X

X

X

2016

2017

2018

2019

2019

2020

X

Az intézkedések pénzügyi ütemezése

Intézkedés

2014

2015

2020

Összese n

millió Ft A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Összesen

271, 5

340,5

168

168

319, 5

552,9

730,5

364,5

273

2.240,4

591

893,4

898,5

532,5

273

3.188,4

948


Intézkedés A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Indikátorok

Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési Egyeztetési változat

Mértékegység

Célérték (2023)

személy

890

m² személy

21.670 46.110 39


stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

38.890

3.2.2. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése


BKM2020-ITP-9 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények Bács-Kiskun megye valamennyi járása kiemelt fontosságúnak tartja a fenntartható települési közlekedés feltételeinek megteremtését a 2014-2020-as időszakban, hiszen a megfelelő közlekedési viszonyok megteremtése fontos eleme a gazdaság élénkítésének. A tervezett fejlesztések hozzájárulnak a gazdaságilag könnyebben fenntartható települési közlekedés kialakításához, a környezetbarát közlekedési módok elterjesztéséhez, a közösségi közlekedés térnyeréséhez, a közlekedésbiztonság növeléséhez, a családbarát szempontok érvényesítéséhez, a mindezekhez szükséges infrastrukturális elemek kiépítésére. Fokozott figyelmet fordítanak a helyi, helyközi, hivatásforgalmú kerékpárforgalmi létesítmények építésére és felújítására, a kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítésére, a kerékpáros közlekedés közösségi közlekedéshez való kapcsolódására, a közlekedési felületek akadálymentesítésére. Az intézkedés bemutatása Az intézkedés megnevezése


Az intézkedés tartalmának ismertetése A projektcsomag tartalmazza a megye települései által igényként megfogalmazott: - belterületi – esetenként önkormányzati külterületi – utakutcák javítását, felújítását, földutak szilárd burkolattal való ellátását, melyek többsége olyan vállalkozásokhoz, iparterületekhez vezet, amelyek települési szinten nagy létszámú munkavállalót foglalkoztatnak, ezáltal közvetett módon hozzájárulnak a foglalkoztatás javításához, a gazdaság fejlesztéséhez; Egyeztetési változat

40


Az intézkedés megnevezése

Az intézkedés tartalmának ismertetése - a különböző településrészeket, településeket összekötő kerékpáros közlekedési hálózathoz való csatlakozást, a meglévő kerékpáros infrastruktúra felújítását, ezzel növelve a munkaerő mobilitását, biztonságosabbá téve a kerékpáros közlekedést, elsősorban a főutak mellett; - közlekedésbiztonsági fejlesztéseket gyalogátkelőhelyeken, gyalogos közlekedési zónákban; - buszvárók, -fordulók kialakítását, felújítását a közösségi közlekedés minőségének javítása, a kulturált utazási körülmények biztosítása érdekében.

Az intézkedés kedvezményezetti köre és előzetes forrásfelosztása Az intézkedés megnevezése


Az intézkedés kedvezményezetti köre  települési önkormányzatok  önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások  magánvállalkozások  NIF Zrt.  Magyar Közút Nonprofit Zrt.  civil szervezetek


9.931,6

Az intézkedés időbeli ütemezése Intézkedés

2014


2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

Az intézkedés pénzügyi ütemezése Intézkedés Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

2014

2015

2016

1.294,5

3.086,7

2017 2018 millió Ft 1.692,0


2.047,5

2019

2020

Összesen

998,7

812,3

9.931,6

41


C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Az intézkedés indikátorai Indikátorok

Mértékegység

Célérték (2023)

Kialakított kerékpáros barát települések vagy településrészek száma

db

2

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db

5

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

db

2

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

55

Intézkedés


3.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése


BKM2020-ITP-10 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények Bács-Kiskun megye majdnem minden települése tervez energiahatékonyság-növelő vagy megújuló energiaforrások felhasználását célzó fejlesztést a 2014-2020-as időszakban. Megvalósultak ilyen beruházások az előző időszakban is, azonban a települési önkormányzatok épületeinek többsége energetikai szempontból továbbra is korszerűsítésre szorul. Ezen épületek felújításával, illetve a számos, erre a költségvetési időszakra tervezett, alternatív energiaforrások kiaknázását célzó fejlesztésekkel a települések jelentős költségmegtakarítást realizálhatnak egyéb pozitív hatások (szén-dioxid kibocsátás csökkenése, fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés) mellett. Ahhoz, hogy ezek a hatások maximálisan érvényesülhessenek, fontos, hogy a fejlesztések ne pontszerűen, egymástól függetlenül valósuljanak meg, hanem egy, a megyében már meglévő, illetve újonnan megszerzett tudást szintetizáló energetikai stratégia céljait követve. BácsKiskun megyére jellemző, hogy az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos Egyeztetési változat

42


ismerethalmaz nem egy kézben, hanem több szereplőnél található meg, így indokolt egy megyei szintű energetikai tudáshálózat létrehozása, amely a fejlesztések összehangolása mellett ösztönzi a szereplők közötti ismeretátadást, kiegészítve a tudásteremtési és tudáskiaknázási tevékenység erősítésével. Az intézkedés bemutatása Az intézkedés megnevezése

Az intézkedés tartalmának ismertetése A projektcsomag a megyei megújuló energia és energiahatékonysági tudáshálózat koordinációját ellátó szervezeti egység létrehozását, infrastrukturális és humánerőforrás-igényének, működtetési költségeinek fedezését, a tagok tudáshálóban betöltött funkcióik ellátásához feltétlenül szükséges fejlesztéseit tartalmazza. A hálózat tagjai vállalkozások és önkormányzatok lesznek, akik olyan fejlesztéseket hajtottak vagy hajtanak végre, amely szélesebb körben is érdeklődésre adhat okot. Ez a kör egészül ki várhatóan a megye azon oktatási- és képzőintézményeivel, melyek képzési területüknek megfelelően hatékonyan vehetnek részt a tudásteremtésben Megyei energetikai tudásháló és –áramoltatásban egyaránt. A hálózat tevékenységének létrehozása és működtetése koordinálása a megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer keretében történik. A hálózat tervezett tevékenységének részét képezi a megyei energiamérleg és –stratégia elkészítése, a tagok K+F igényének feltérképezése és megjelenítése a megye innovációs stratégiájában, szaktanácsadás során a vállalkozások és önkormányzatok megbízható információkkal való ellátása, komplex szemléletformálási program lebonyolítása, illetve olyan képzések szervezése a tagokkal együttműködésben, amely bővíti a helyben rendelkezésre álló szakértelem mennyiségét és minőségét egyaránt. A projektcsomag keretében támogatható az önkormányzati intézmények, az önkormányzati épületállomány és A települési önkormányzati infrastruktúra – ideértve a polgármesteri hivatalokat, intézményekben, művelődési házakat, könyvtárakat, muzeális intézményeket, ingatlanokban az nevelési intézményeket, sportcsarnokokat, önkormányzati energiahatékonyság növelés lakásokat – rehabilitációja az energiafelhasználás és a megújuló energia racionalizálása érdekében. Ide tartozó tevékenységek például felhasználás, valamint a helyi a fűtési rendszer korszerűsítése, utólagos épületszigetelés, alkalmazkodás megvalósítása nyílászárócsere, az önkormányzati ingatlanhoz, épülethez tartozó világítási rendszer és a települési közvilágítás Egyeztetési változat

43


Az intézkedés megnevezése

Az intézkedés tartalmának ismertetése energiahatékonysági korszerűsítése. A projektcsomag hivatott támogatni az önkormányzati épületek, intézmények hő- és villamosenergia-igényének megújuló energiaforrásokból (nap-, biomassza- és termálenergia) történő fedezésére irányuló beruházásokat, illetve az autonóm ellátást biztosító helyi energiatermelő rendszerek létesítését. Szinén ebbe a projektcsomagba tartoznak az önkormányzatok által az eddig felsoroltakkal összefüggésben vagy önállóan megvalósított lakossági figyelemfelhívó, szemléletformáló akciók, illetve az Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjainak (SEAP) elkészítése, melyek összhangban kell, hogy legyenek a megyei energiastratégiával.

Az intézkedés kedvezményezetti köre és előzetes forrásfelosztása Az intézkedés megnevezése Megyei energetikai tudásháló létrehozása és működtetése

A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás megvalósítása

Az intézkedés kedvezményezetti köre  Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Non-profit Kft.  Önkormányzatok  Önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok  Intézmények, amelyek önkormányzati tulajdonú épületen látnak el üzemeltetési, működtetési, feladatellátási felelősséget  Szemléletformálási akciók esetén civil szervezetek

Becsült költségigény (millió Ft) 450

10.069,4

Az intézkedés időbeli ütemezése Intézkedés Megyei energetikai tudásháló létrehozása és működtetése A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


44


Intézkedés

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás megvalósítása Az intézkedés pénzügyi ütemezése Intézkedés Megyei energetikai tudásháló létrehozása és működtetése A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás megvalósítása Összesen

2019

2020

Összesen

45

45

45

450

2.390,6 3.158,7 1.640,0

1.783,5

345

751,7

10.069,4

2.615,6 3.203,7 1.685,0

1.828,5 390,0 796,7

10.519,4

2014

2015

2016

225

45

2017 2018 millió Ft 45


Intézkedés

Indikátorok

Mértékegység

Célérték (2023)

Megyei energetikai tudásháló létrehozása és működtetése A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás megvalósítása

A létrehozott tudásháló tagjainak száma

db

10

MW

17,92

db

70

További kapacitás megújuló energia előállítására Támogatásban részesülő önkormányzatok száma


45


3.2.4. Települési közszolgáltatások fejlesztése A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése


BKM2020-ITP-11 Települési közszolgáltatások fejlesztése

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A települési közszolgáltatások fejlesztésének célja, a fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások biztosítása, hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése, valamint az egészségügy és a szociális alapszolgáltatások státuszbeli egyenlőtlenségeinek csökkentése. Az egészségügyi alapellátás fejlesztésének komoly szerepe van a prevencióban, ugyanis ezen a szinten történnek az alapvető szűrések, állapotfelmérések. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság a megelőzéssel és a minőségi egészségügyi ellátással növelheti élet-, és a munkában eltöltött éveinek számát. A szociális alapszolgáltatások fejlesztése hozzájárul a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javításához, a foglalkoztatási szint növeléséhez, életminőségük javításához, a társadalmi összetartozás érzésnek erősítéséhez. Az egészségügyi és szociális infrastruktúra területén tervezett fejlesztések lehetőséget biztosítanak az intézmények akadálymentesítésére, valamint a családbarát funkciók kialakítására is. Az intézkedés rövid bemutatása Intézkedés megnevezése

Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

Az intézkedés tartalmának ismertetése Az intézkedés célja az orvosi, háziorvosi, fogorvosi, védőnői rendelők, laborok, vagyis az egészségügyi alapellátás infrastruktúrájának és eszközállományának javítása, bővítése. Az intézkedés a magas szintű közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítja, javítja a dolgozók munkafeltételeinek minőségét, hozzájárul a jogszabályi feltételek teljesüléséhez, valamint a település népesség megtartó képességének növeléséhez Az intézkedés támogatja a szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó intézmények infrastruktúrájának és eszközállományának javítását, bentlakásos és nappali ellátást biztosító intézmények, családsegítő és gyermekjóléti Egyeztetési változat

46


Intézkedés megnevezése

Az intézkedés tartalmának ismertetése szolgálatok, idősek otthona, önkormányzati konyhák felújítását, kialakítását, korszerűsítését, akadálymentesítését, modern eszközökkel, berendezésekkel való ellátását. A lakosság részére humán közszolgáltatást biztosító Térségi és helyi önkormányzati intézmények épületeinek felújítása, a közszolgáltatást nyújtó egyéb megváltozott funkciókhoz való igazítása, a szükséges intézmények infrastruktúra- átalakítások, fejlesztések megvalósításával. A korszerűtlen fejlesztése technikai feltételek modernizálása a lakosság 21. századi elvárásoknak megfelelő kiszolgálása érdekében.

Az intézkedések kedvezményezetti köre és előzetes forrásfelosztása Intézkedés megnevezése

Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

Térségi és helyi közszolgáltatást nyújtó egyéb intézmények infrastruktúra-fejlesztése

Az intézkedés kedvezményezetti köre  önkormányzatok  önkormányzati társulások  több célú kistérségi társulások  önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások  civil szervezetek  egyházak  önkormányzatok  önkormányzati társulások  több célú kistérségi társulások  önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások  civil szervezetek  egyházak  önkormányzatok  önkormányzati társulások  több célú kistérségi társulások  önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások  civil szervezetek  egyházak


2.775,9

5.083,8

394,5

Az intézkedések időbeli ütemezése Intézkedés Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X


47


Intézkedés

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2017 2018 millió Ft

2019

2020

Összesen

75,0

258,2

2.775,9

1.125,3 142,5 375,0

5.083,8

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Térségi és helyi közszolgáltatást nyújtó egyéb intézmények infrastruktúra-fejlesztése Az intézkedések pénzügyi ütemezése Intézkedés Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Térségi és helyi közszolgáltatást nyújtó egyéb intézmények infrastruktúrafejlesztése Összesen

2014

2015

2016

311,2

1.060,5

435,0

1.507,5 1.300,5

633,0

15,0

120,0

1.833,7

139,5

636,0

120,0

394,5

2.481 1.207,5 1.881,3 217,5 633,2

8.254,2

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Intézkedés

Indikátorok

Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Térségi és helyi közszolgáltatást nyújtó egyéb intézmények infrastruktúrafejlesztése

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Akadálymentesített épületek száma személy


Mérték egység

Célérték (2023)

fő

11.000

db

20

db

30

48


3.2.5. Leromlott városi területek rehabilitációja A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése


BKM2020-ITP-12 Leromlott városi területek rehabilitációja

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A projektcsomag célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésével Bács-Kiskun Megyében az élhető és életképes vidék megteremtése a leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-, fizikai-, gazdasági problémák komplex módon történő kezelése a területen élők társadalmi integrációja elősegítése által. A beavatkozások a társadalmi hátrányok kompenzálását célozzák, valamint az érintett városrészek meglévő funkciójának bővítését, fejlesztését, új gazdasági, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítását. A programcsomag azon városterületeket célozza, ahol kedvezőtlen a demográfiai helyzet: alacsony az iskolázottság, alacsony a gazdasági aktivitás, tartós a munkanélküliség magas szintje, alacsony a városrész státusza, vagy környezete erősen leromlott. Az intézkedés bemutatása Intézkedés megnevezése


Az intézkedés tartalmának ismertetése Az intézkedés célja a városrehabilitáció, vagyis a lakhatási körülmények javítása érdekében az önkormányzat tulajdonában lévő bérházak felújítása, bérlakások komfortfokozatának emelése, esetleg új, közösségi szociális bérlakás építése, illetve vásárlása. Ezeken kívül támogatható még a társasházak közös tulajdonú részeinek felújítása. Hivatalok, művelődési házak környezetének állagmegóvása, felújítása. Új burkolat, zöldfelület rehabilitáció, kültéri bútorok elhelyezése, parkolók kialakítása, faluközpont arculatának kialakítása, megőrzésére. A településbiztonságot növelő beruházásként térfigyelő rendszereket kiépítése. A települések belterületén elhelyezkedő, használaton kívüli mezőgazdasági, honvédségi épületek felújítása közösségi célok érdekében, zöld felületek növelése.


49


Az intézkedés kedvezményezetti köre és előzetes forrásfelosztása Az intézkedés kedvezményezetti köre  önkormányzatok,  önkormányzati társulások,  önkormányzati szövetségek,  önkormányzati közintézmények,  önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok,  egyházak,  civil szervezetek,  társasházak,  magánszemélyek

Intézkedés megnevezése



922,1

Az intézkedés időbeli ütemezése Intézkedés

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

Leromlott városi területek rehabilitációja Az intézkedés pénzügyi ütemezése Intézkedés Leromlott városi területek rehabilitációja

2014

2015

2016

2017 2018 2019 millió Ft

2020 Összesen

232,1

75,0

240,0

300,0

75,0

922,1

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Intézkedés

Indikátorok


Helyreállított lakóegységek városi területeken Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság Egyeztetési változat

Mértékegység

Célérték (2023)

lakóegység

80

m2

280

m2

550

személy

11.110 50


3.2.6. Helyi identitás és kohézió erősítése A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése:

BKM2020-ITP-13 Helyi identitás és kohézió erősítése

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A helyi identitás, mint egy adott helyhez, esetünkben településhez való kötődés illetve a társadalmi kohézió egyaránt fontos fejlesztési erőforrás. A település lakosai akkor lesznek aktív előmozdítói a térség fejlődésének, ha az elért eredményeket magukénak érzik, ez pedig a legtöbb beruházás esetén csak abban az esetben lehetséges, ha szorosan kötődnek a beruházás helyszínéül szolgáló területhez, és a lokális társadalomhoz tartozónak érzik magukat. Éppen ezért Bács-Kiskun megye településeinek kiemelt feladata, hogy közreműködjenek a helyi identitás és kohézió építésében. Az intézkedés bemutatása Az intézkedés megnevezése


Az intézkedés tartalmának ismertetése A projektcsomag keretében lehetőség nyílik helyi esélyteremtő programok, helyi ösztöndíj-programok lebonyolítására. A közösségformáló akciók támogatásával erősíthető a településeken a civil aktivitás, a lakosság aktív részvétele a fejlesztésben. A helyi fogyasztást és vásárlást ösztönző marketing-akciók, rendezvények támogatásával építhető egyrészt a helyi identitás és kohézió fogyasztói részről, másrészt nem elhanyagolható a várható jövedelemnövekedés a helyi termelőknél. A helyben előállított egyedi étel és italkülönlegességek, népművészeti értékek népszerűsítése és a helyi kulturális és természeti értékek megóvása érdekében szemléletformálási programok, akciók megvalósítása is a projektcsomag részét képezi.

Az intézkedés kedvezményezetti köre és előzetes forrásfelosztása Intézkedés megnevezése


Az intézkedés kedvezményezetti köre  Önkormányzatok és társulásaik  Önkormányzati szövetségek  Önkormányzati Egyeztetési változat


1.063,1

51


Intézkedés megnevezése      

Az intézkedés kedvezményezetti köre közintézmények Képző intézmények Egyházak Civil szervezetek Magánszemélyek Társasházak Érdekképviseletek


Az intézkedés időbeli ütemezése Intézkedés Helyi identitás és kohézió erősítése

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

X

X

X

X

X

X

Az intézkedés pénzügyi ütemezése 2014 2015 2016 2017 2018 2019 millió Ft

Intézkedés Helyi identitás és kohézió erősítése

184,5 172,5 186,0 174,0 172,5

2020 Összesen 173,6

1.063,1

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Intézkedés Helyi identitás és kohézió erősítése

Indikátorok A programokba bevont személyek száma


Mértékegység

Célérték (2023)

fő

15.000

52


4. A horizontális szempontok érvényesülése az ITP fejlesztéseiben 4.1. Partnerségi tervezés A partnerségi elveket és tervet a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció helyzetelemzési részében dolgoztuk ki. A partnerség jegyében minden járásban munkacsoportokat hoztunk létre, melyet elsősorban a településfejlesztési részprogram kidolgozásában vettek részt. A gazdaságfejlesztési részprogram tervezésében 4 tematikus munkacsoportban fogtuk össze az adott terület szakembereit, projektgazdáit. A munkacsoportok a következők voltak. Területi munkacsoportok Bajai járás Bácsalmási járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kiskunhalasi járás Kiskunmajsai járás Kunszentmiklósi járás Jánoshalmai járás Tiszakécskei járás

Tematikus munkacsoportok Gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Megújuló energia, klímaváltozás Élelmiszergazdaság

4.2. További horizontális tervezési elvek Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség biztosítása elsősorban a megyei foglalkoztatási paktum kiegészítő programjain keresztül tud érvényesülni. Ezek a konstrukciók szorosan kapcsolódnak a TOP illetve más ágazati OP-k által támogatott beruházásokhoz. Így speciális programok kerülnek kidolgozásra a hátrányos helyzetűek, a fiatalok, a nyugdíj előtt állók, a romák és a nők számára, melyek révén a foglalkoztatások lehetővé válik. Klímaváltozás hatásainak mérséklése és alkalmazkodás A településfejlesztési részprogramon belül valamennyi járásban tervezték az energiahatékonysággal kapcsolatos beavatkozásokat. A megújuló energia illetve energiahatékonyságban jelentősebb fejlesztéseket tervező településeken szorgalmazzuk, hogy településszintű stratégia készüljön a beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében. A klímatudatos gondolkodást érvényesítjük egyéb fejlesztéseknél is (iparterületek, turisztikai Egyeztetési változat

53


beruházások). A klímaváltozással kapcsolatosan a megyében kiemelt figyelmet igényel a Homokhátság. A TOP forrásaival a Homokhátság problémáit nem lehet kezelni, de az ágazati programok keretében különböző mintaprogramokra teszünk javaslatot. Bűnmegelőzés Az iparterületi infrastruktúra kialakításánál a térfigyelő rendszerek alapvetőek az adott terület biztonsága érdekében. A turisztikai fejlesztések esetében is szeretnénk biztosítani a turisták által gyakran látogatott helyszínek biztonságát. Szélesebb társadalmi összefogást igényel a tanyás vidékeken a bűnmegelőzés biztosítása, melyhez ágazati forrásokra is szükség van. Családbarát fejlesztések (demográfiai) A gyermekvállalást megkönnyítő intézkedések keretében óvodai, bölcsődei felújítások illetve indokolt esetben kapacitásbővítés szerepel. A terveinket demográfiai előrejelzésekre alapozzuk a férőhely feleslegek elkerülése végett.

4.3. Fenntarthatóság Pénzügyi fenntarthatóság A pénzügyi fenntarthatóság a megyei program esetében nem program, hanem projekt szinten érvényesülhet. Gazdaságfejlesztési projekteknél minden esetben számolni kell azzal, hogy az egyes projektek pénzügyileg fenntarthatóak, működtethetők legyenek. Nyilván lesznek olyan projektek ahol pénzügyi előnyök hangsúlyosabbak (mint pl. iparterületi fejlesztés), de lesznek olyan fejlesztések is, mint a kulturális vonzerők, ahol a pénzügyi oldal mellett legalább olyan fontosak a környezeti és társadalmi hasznok. Környezeti fenntarthatóság Az operatív programnak is elkészült a környezeti és a Natura 2000 vizsgálata, mely program oldalról hívja fel a figyelmet a környezeti szempontokra. Ugyanakkor minden egyes projektnél is elvégeztetjük a hatósági engedélyeztetéshez kapcsolódó vizsgálatokat. Ugyanakkor a klímaváltozással, az energiafelhasználás racionalizálásával, illetve az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos szemléletformálási programelemeket tervezünk a beruházások mellett. A környezeti fenntarthatóság legjobb példáival rendelkező szervezetek részvételével megyei energetikai tudáshálót szervezünk, mely egyben a szemléletformálás hiteles együttműködése is. Társadalmi fenntarthatóság A megyei ITP egyik legfontosabb kiegészítő jellegű programja a megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése. Ez a foglalkoztatásban érintett szervezeteket tömörítő Egyeztetési változat

54


együttműködés teszi lehetővé, hogy egy-egy jelentősebb gazdasági fejlesztés közvetlen környezetében feltárja a társadalmi igényeket. Ugyanakkor rendelkezik olyan eszközökkel is, melyek révén a foglalkoztathatóságot képzésekkel, mentorálással illetve egyéb szakmai és pénzügyi támogatásokkal tudja segíteni. A beruházási és a kiegészítő foglalkoztatási projekteket összehangoltan tervezzük és hajtjuk végre.

5. Kockázatelemzés Függőségi kockázatok A projektgyűjtés során arra törekedtünk, hogy a megye számára legfontosabb területeken úgynevezett projektfüzéreket állítsunk össze a beérkezett javaslatokból. Ez azt jelenti, hogy az egyes fejlesztési területeken több nagyobb méretű projekt is megjelenik, amelyek azonban elsősorban ágazati forrásokból tudnak táplálkozni. A TOP források elsősorban az önkormányzati fejlesztéseket finanszírozzák, de kerültük, hogy önkormányzati fejlesztésre alapozzuk a gazdasági fejlesztést. Az iparterületi illetve ipari parki fejlesztések, amelyek leginkább tekinthetők olyannak, amitől függhetnek a vállalkozási jellegű fejlesztések. A megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező települések nem számíthatnak a vállalkozók odatelepedésével. A legerősebb függőség gazdaság és településfejlesztési szempontból egyaránt, hogy az önkormányzatok milyen önerő és finanszírozási feltételek mellett kaphatnak támogatást iparterületi és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez. Ütemezési kockázatok Világos, letisztult és évekre előre kiszámítható támogatási illetve pályázati rendszerrel a kedvezményezettek fejlesztései jól ütemezhetők. Ebben az esetben minden esztendőben ugyanolyan feltételekkel hajthatók végre a beruházások és az előkészítési valamint végrehajtási időszakaszok jól tervezhetők. Szervezeti kockázatok A programmenedzsment feladatok ellátására a megyei önkormányzat hatókörében lévő legrugalmasabb szervezeti formát a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.-t javasoltuk. A hatékony és sikeres működéshez a teljes támogatási időszakra (2020+fenntartási időszak) tervezhető feladat és finanszírozási rendszer szükséges. A szervezeti kapacitások minősége és mennyisége alapvetően a finanszírozástól függ.


55


6. Az ITP végrehajtásának módja A Bács-Kiskun 2020 ITP munkaszervezeti feladatait a megyei operatív programban megfogalmazottak szerint a megyei önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. látja el. Ez a szervezeti forma tudja biztosítani a programmenedzsmenttől elvárható rugalmasságot. Az ITP munkaszervezeti működését igazgató vagy igazgatóhelyettes irányítja. A munkaszervezet külön egységet alkot, melyen belül a menedzseri feladatokat meg lehet osztani, de a cég egyéb feladataival nem keveredhetnek. A munkaszervezet egyszerű felépítésű, azon belül nincs további hierarchia. A következő területekre önálló munkakört javasolt kialakítani:         

Gazdaságfejlesztési programmenedzser Turisztikai programmenedzser Megújuló energia tudásháló menedzser Jogi, közbeszerzési szakértő Pénzügyi szakértő Műszaki szakértő (építészmérnök) Foglalkoztatási paktum menedzser Helyi gazdaság- és termékfejlesztési menedzser Településfejlesztési programok menedzsere

Az egyes munkakörökben alkalmazható létszámot az ITP-ben jóváhagyásra kerülő programcsomagok közötti arányok határozzák meg. Bács-Kiskun megye esetében külön megfontolandó, hogy a tervezés során bevált térségmenedzseri rendszer ismételten megszervezésre kerüljön a sikeres működés érdekében. Ez gyakorlatilag a településfejlesztési menedzserek létszámában jelentkezhet úgy, hogy járásonként vagy két járásonként egy fő kerül felvételre. A feladatelosztásban a járások méretére tekintettel kell lenni. A feladatkörök közötti illetve azokon belüli munkamegosztást szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni. A munkaszervezet feladata a programmenedzsment ellátása. Az egyes projekteket a végső kedvezményezettek vagy más néven projektgazdák hajtják végre. A projekt megvalósulását a projektvezető irányítja, akit a projektgazda alkalmaz erre a feladatra. A projektvezetők a munkaszervezet menedzsmentjével közvetlenül tartják a kapcsolatot. A munkaszervezetnek feladata a konkrét programmegvalósítási tervek elkészítése a döntéshozók számára, valamint a végrehajtás során jelentkező monitoring és jelentési rendszer működtetése. A működés szabályait alapvetően meghatározza az a kormányrendelet, mely az EU forrásokból származó támogatások felhasználásának rendjét tartalmazza. A javasolt szervezeti forma rugalmas, a belső szabályozása a programmenedzsment feladatoknak megfelelően alakítható. Ehhez azonban ismerni kell a teljes intézményrendszert és azon belül a feladatok, kompetenciák telepítését.


56


Munkaszervezet vezető

Programmenedzser 1

Programmenedzser 2

Projektvezető 1

Programmenedzser n

Projektvezető 2

Jogi, közbeszerzési szakértő

Projektvezető 3

Műszaki szakértő

Projektvezető 4

Pénzügyi szakértő

Projektvezető n

3. ábra Munkaszervezet javasolt struktúrája Egyeztetési változat

57


Mellékletek

1. sz. melléklet Megyei ITP projektösszesítő táblázat 2. sz. melléklet Megyei ITP projektek ütemezése 3. sz. melléklet Megyei ITP projektek pénzügyi adatok 4. sz. melléklet Megyei ITP eredmény és kimeneti mutatók 5. sz. melléklet Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok


58

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Recommend Documents