B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T

BUDAKALÁSZ TELEPÜLÉSRENDEZÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

BUDAKALÁSZ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ JAVSLAT 1- MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2- ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 3-MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVSLAT TÉRKÉPEK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK A - TSZT LEÍRÁS B – HÉSZ

H1 ÖRÖKSÉGÉVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY H2 KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

KÉSZÜLT BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. DECEMBER 18. URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.


SZ ER Z Ő K

GE N ER ÁL

T ER V E Z Ő

WWW.URBANLIS.HU

VÁROSRENDEZÉS Liszkay Krisztina

[email protected]

vezető településtervező

URBAN-LIS STÚDIÓ KFT. TT/1É 01 – 1455

okleveles építészmérnök Vásárhelyi Kinga

okleveles építészmérnök

TT/É 01 – 3723

városépítési-városgazdálkodási szakmérnök Szczuka Levente

okleveles településmérnök,

TT 01 – 6111

okleveles tervező építészmérnök Tarr-Sipos Zsuzsa

okleveles településmérnök

Krébesz András

GIS

SZ A KÁ GI

T E R V E Z Ő K

ZÖLDFELÜLETEK -KÖRNYEZETVÉDELEM Sólyom Rudolf

KÖZLEKEDÉS Rhorer Ádám

KÖZMŰVEK Hanczár Zsoltné

Bíró Attila

okleveles kert és tájépítészmérnök

okleveles építőmérnök – közlekedésépítőmérnöki szak

PERSOL 2000 BT. TK 01 – 5053

KÖZLEKEDÉS KFT. TKö-01-3157

gépészmérnök

KÉSZ KFT. TV-T-01-2418

városépítési-

TE-T-01-2418

városgazdálkodási szakmérnök

TH-T-01-2418

okleveles építőmérnök

TV-T-01-2456 TE-T-01-2456 TH-T-01-2456

Hanczár Gábor

Informatikus, építőmérnök, műszaki menedzser

Csima-Takács Judit

műszaki tervező, okleveles tájépítész

A

t e r v a 2 0 0 9 - 1 0 . é s a 2 0 1 3 . é v b e n a F Ő B E R g e n e r á l t e r v e z é s é b e n é s a f e n t n e v e z e t t t e r v e z ő c é g e k m u n k á i n a k r é s z b e n i f e l h a s z n á l á s á v a l k é s z ü l t , 2 0 1 5 é v b e n ú j v i z s g á l a t r a a l a p o z v a A z ö r ö k s é g v é d e l m i h a t á s t a n u l m á n y 2 0 1 0 - b e n k é s z ü l t é s 2 0 1 3 - b a n a k t u a l i z á l v a l e t t .

URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK – TSZT A . J Ó VÁ H A G Y A N D Ó MU N K A R É SZ T SZ T Bevezető 1. A SZERKEZETI TERV RAJZI MUNKARÉSZEI 1.1. Szerkezeti terv - területfelhasználási tervlap 1.2. Szerkezeti terv - védelmi és korlátozási tervlap 2. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1. A területfelhasználás 2.2. A tájrendezés és természetvédelem 2.3. A zöldfelületi rendszer 2.4 Az örökségvédelem 2.5 A közlekedés 2.6 A közműinfrastruktúra 2.7 A környezetvédelem 2.8 A védőterületek, védősávok, korlátozások

külön oldalszámozással 1

3 14 16 20 23 26 31 34

2. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)

37

3. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE

42

4. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

43

5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE

47

melléklet 1. 2. 3. 4. 5.

- OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSEK ÉS INDOKLÁSUK Az eltérés jogi alapja Az eltérési kérelem összegzése TSZT - eltérés az OTÉK beépítési sűrűségi értékétől Eltérés az egyes építési övezetekben az OTÉK paramétereitől Eltérés beépítésre nem szánt terület övezetében az OTÉK paramétereitől


1 1 2 3 8


A TSZT LEÍRÁSA

BEVEZETŐ 1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JOGSZABÁLYI ALAPJA Az új TSZT alapját közvetlenül az alábbi országos jogszabályok határozzák meg: TERÜLETRENDEZÉS  2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - OTrT  2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről BATrT TELEPÜLÉSRENDEZÉS  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Étv  253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - OTÉK  314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről - Trk TOVÁBBI ÁGAZATI TÖRVÉNYEK, KORMÁNYRENDELETEK, KONCEPCIÓK, STRATÉGIÁK 

A környezet, a természet, a kulturális örökség stb. védelmével kapcsolatos, az infrastruktúrák kialakítását meghatározó, a vízügyi, az erdő, a termőföld stb. témakörére vonatkozó általános jogszabályok



Európai Unió Területi Agendája 2020



Duna stratégia



NFTK 2030 - NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 / Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

MEGYEI KONCEPCIÓK 

Pest megye területfejlesztési koncepciója



Pest Megyei Duna Stratégia 2014-2020

A TSZT a fentieknek is megfelelően határozza meg a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek keretében rögzíti 

a település térbeli és szerkezeti fejlődésének irányait,



a beépítésre szánt elhelyezkedését,



a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését,



a település termeszti és épített örökségi értékei védelmével érintett területeket, érvényesítve a más jogszabályokban elrendelt védelmeket,



a veszélyeztetett területek korlátozásait,

és

nem

szánt

területek

térbeli

mindennek megfelelően meghatározza  URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

az 1

egyes

területrészek

felhasználási

módját

a


A TSZT LEÍRÁSA

területfelhasználási kategóriákba történő besorolással, 

a beépítésre szánt területek beépítési sűrűségét,

Fentieknek megfelelően 

a tervben érvényesülnek az országos és a térségi érdekek a területrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével,



a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település rendezési tervei figyelembevételre kerülnek, ezáltal érvényesülnek azok alapvető jogai.

Mindezek révén a terv kielégíti a környezet állapotának javításával vagy legalább szinten tartásával kapcsolatos elvárásokat. Alapvetően nem változik meg 

a 320/2013. (XII.20.) SZ. ÖK. HATÁROZATTAL elfogadott, és a



158/2014. (VII. 29.) Kt. határozattal módosított

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE területfelhasználása és alapvető szerkezeti rendje az új TSZT elfogadásával. A területfelhasználás rendszerét illetőleg az egyes területeket csak kisebb módosítások érintik, melyeket a következő fejezet foglal össze. A terv követi az elfogadása óta hatályba lépett, a tervre kihatással lévő jogszabályokat, területrendezési terveket. OTrT, BATrT

2014. januárjában hatályba lépet az új OTrT, melynek átmeneti rendelkezéseit figyelembe kell venni a BATrT alkalmazása során. Budakalász esetében ennek nincs általános kihatása a tervre, egyes tervrészekben válik csak meghatározóvá, a megfelelőség igazolt.

OTÉK

Alapvető változás a korábbi tervhez képest, hogy a jelen terv az OTÉK hatályos rendelkezéseit veszi figyelembe, ezáltal megfelel a 2013-ban bekövetkezett jogszabályi változásoknak, a Trk. előírásainak. Megváltoztak

az

OTÉK

egyes

fogalmi

értelmezései,

a

területfelhasználási kategóriák előírásai, a parkolás meghatározására, a zöldfelületek figyelembevételére, az épületek egymáshoz való viszonyára vonatkozó rendelkezések. Az új HÉSZ megalkotása ugyanazon jogszabályon alapuló TSZT-re kell, hogy épüljön, ezért van szükség az OTÉK változásait követő új TSZT megalkotására. Ennek során a korábbi TSZT hatályon kívül helyeződik és helyébe lép az új terv. Ezt a jelen TSZT-re alapozva az új HÉSZ szintén új jogszabályi környezetre alapozó elfogadása követi. Trk


A terv tartalmi felépítése követi a Trk TSZT-re vonatkozó rendelkezéseit: 

új megalapozó vizsgálatokra épül a településrendezési feladatnak megfelelő előírt tartalommal,



alátámasztó javaslata a Trk tartalmi követelménye alapján készült,



a TSZT Szerkezeti tervlapja és a szerkezeti terv leírása a tartalmi követelményeinek megfelel,



tartalmazza továbbá a település új területi mérlegét, a biológiai aktivitásérték bemutatást és a területrendezési terveknek való megfelelést.

2


A TSZT LEÍRÁSA

A Településszerkezeti terv leírása I. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2. TERÜLETFELHASZNÁLÁS FOGALMI ALAPJAI OTÉK fogalom 124. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely azonos jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 13. Beépítési sűrűség (bs): a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.

A következőkben meghatározásra kerülnek 

a területfelhasználási kategóriák, melyek az azonos szerepkör, jelleg és beépítettségi intenzitás, valamint az általános és sajátos építési használat meghatározására szolgálnak,



rögzítésre kerül az egyes területfelhasználási egységek megengedett beépítési sűrűsége (esetleg intervallummal),



az adott területfelhasználási egység általános használati és építési jellemzői az elhelyezhető rendeltetések vagy építmények tekintetében.

101. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

3. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 3.1. L A K Ó T E R Ü L E T E K

bs rövidítés: beépítési sűrűség Kisvárosias lakóterületek

A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül:

Lk bs:1,5



kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve)



hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,



kulturális, közösségi szórakoztató,



szállás jellegű,



igazgatási, iroda és

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású 

vendéglátó



sport

rendeltetést is tartalmazhat. A megengedhető szolgáltató tevékenység és az azzal járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással az alaprendeltetésre. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A TSZT a korábbiakhoz képest új kisvárosias lakóterületet nem határoz meg, a meglévők területét csökkenti a Klenity területén, helyébe kertvárosi lakóterületet tervezve. Kertvárosias lakóterületek

Lke bs: 0,4-0,6


A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül: 

a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve),






kulturális,



szállás jellegű 3




A TSZT LEÍRÁSA

a lakosság közbiztonságát szolgáló, és


vendéglátó



sport



kézműipari

rendeltetést is tartalmazhat. A megengedhető szolgáltató tevékenység és az azzal járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással az alaprendeltetésre. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, továbbá bármely különösen zajos, bűzös tevékenységgel járó szolgáltatás.

A TSZT új kertvárosias lakóterületet a korábbi Gksz terület rovására határoz meg, ami 3,63 hektáros növekedést eredményez. Falusias lakóterületek

A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül:

Lf bs: 0,4-0,6* OTÉK eltéréssel



a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,



szállás jellegű,



igazgatási, iroda,






kulturális,


vendéglátó



sport



kézműipari

rendeltetést is tartalmazhat. A megengedhető szolgáltató tevékenység és az azzal járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással az alaprendeltetésre, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú

Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, mező- és erdőgazdasági építmény önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, üzemi célú haszonállattartás önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A TSZT új falusias lakóterületet nem határoz meg, a meglévők területét nem módosítja. Ófalu intenzitása helyenként eltér az országos előírásoktól, ezért itt a beépítési sűrűség 0,5-ös határértékétől OTÉK eltérést kellett kezdeményezni. Az OTÉK-tól való eltérést az Pest Megyei Kormányhivatal Állami 1 Főépítésze a ………….sz. állásfoglalásában hozzájárult. Az ismételt hozzájárulás

1

a véleményezés után kerül kitöltésre, várhatóan ismét megadható lesz az eltérés URBAN-LIS STÚDIÓ KFT. 4


Lk+ Lke+ Lf

Lakóterületek összefoglalóan

A TSZT LEÍRÁSA

A településen található beállt lakóterületeket a 320/2013. (XII.20.) SZ. ÖK. határozattal elfogadott TSZT-vel megegyező módon, kisebb területi módosítással rögzíti a terv:  a lakóterületek többsége kertvárosias lakóterületbe sorolt,  a Lenfonó környékén és az Omszki-tó dél-nyugati sarkánál kisvárosias területek megmaradnak,  az Ófaluban, a településmaghoz közvetlenül kapcsolódva falusias lakóterület a besorolás. A korábban meghatározott lakóterületi fejlesztések túlnyomórészt kertvárosias besorolásúak, amelyek területfelhasználása alapvetően nem változik. Ide tartozik    

Prekobrdo fejlesztésre kijelölt területe Alsó Klenity fejlesztésre kijelölt területe, Alsó Berdó még be nem épített területei Kálvária alatti terület.

Az Alsó Klenity területén kisvárosias lakóterület is kijelölésre került a korábbi TSZT-ben, ez nem változik. Változás azonban, hogy a terület északkeleti részén a szomszédos Gksz terület határvonalának kiegyenesítésével 3,63 ha új kertvárosi terület kerül kijelölésre. A lakóterületek eltérő intenzitását a HÉSZ-ben meg kell különböztetni. Így lehet kezelni a nagytelkes, emiatt alacsony beépítési intenzitású, illetve az átlagos, közepes intenzitású, valamint az aprótelkes, ezért magas intenzitású kertvárosi lakóterületeket. 3.1. V E G Y E S T E R Ü L E T E K Településközponti vegyes területek

A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül:

Vt bs: 1,5



igazgatási, iroda,



kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve), szállás,



a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,






kulturális, közösségi szórakoztató és



sport

rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont elsősorban a település hagyományos történeti magját fedi le, az Ófaluban. A funkciók vegyessége, a lakó és a különböző szolgáltatások, a gazdasági élethez tartozó épületek, létesítmények vegyes együttélését biztosítani szükséges. Településközponti területek kerülnek rögzítésre a korábbi TSZT-hez hasonlóan 


Ófalu területén, a Budai út és a HÉV közötti területrészen a hagyományos beépítésű településmag területeként 5




a Lenfonó területén,



a Lenfonóval szemközti területen,



a Szentistvántelepen,



az Alsó Klenityben,



az Omszki-tó észak-nyugati rész,



Kalugyerskiben Szalonka utcában.

A TSZT LEÍRÁSA

A TSZT új településközponti területet nem határoz meg. A korábbi tervekben kijelölt területek közül – az OTÉK vegyesebb rendeltetési mód lehetősége miatt – a kisebb szigetszerű területeket megszünteti. 3.2. G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A terv kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei a már ide sorolt és a korábbi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek döntő részéből adódik össze. Gazdasági területek kerülnek rögzítésre a korábbi TSZT-hez hasonlóan

Gksz bs: 1,5



a 11-es út nyugati oldalán - Innovációs Parkként, melynek kisebb észak-nyugati részét Lke területfelhasználásba sorolja a terv 3,63 ha területen, ezzel a két területfelhasználás közötti határvonalat egyenes vonalban rögzíti.



a 11-es út keleti oldalán a már kialakult gazdasági területhez csatlakozva a 11-es út menti sávban.

Létrejöttét erősíti, melynek cca. 30 ha-os része már korábban is Gksz területfelhasználásba volt sorolva. Kizárt funkciók: lakórendeltetés, környezetre jelentős és ártalmas hatást gyakorló gazdasági rendeltetés.

A TSZT új gazdasági területet nem határoz meg, a meglévők területét 3,36 hektárral csökkenti, azokat Lke területbe átsorolva. 3.3. Ü D Ü L Ő T E R Ü L E T E K Üdülőházas üdülőterület

Üü bs: 0,7

Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Az üdülőházas területen állattartó épület és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. A területen elhelyezhető épület:




egy, vagy több rendeletetési egységből álló üdülőépület, továbbá



kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve),



szállás,






sport 6


A TSZT LEÍRÁSA


Hétvégiházas üdülőterület

A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb egy üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. A területen elhelyezhető épület:

Üh bs: 0,2



önálló rendeltetési egységként üdülőegységet tartalmazhat, továbbá



kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve),



kulturális, és



sport


A hétvégiházas és üdülőházas területeket az eddigiekkel megegyezően rögzíti a TSZT  a Luppa-szigeten, és  a Duna-parti sáv mentett és nem mentett oldalán. 3.4. K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Az ide sorolt területek a sport, a rekreációk és az idegenforgalomhoz tartozó szolgáltatások lehetséges területei, valamint a speciális kereskedelmi és intézményi területek, továbbá a település üzemeltetéséhez tartozó temetők területe. Ezek más területfelhasználás alá nem csoportosíthatók. Jellemzőjük az egybefüggő nagy terület és a speciális rendeltetés. A különleges területek beépítési előírásait minden esetben HÉSZ-ben és szabályozási tervben kell meghatározni. Különleges terület – Temetőterület

KT Különleges terület – Sportolási célú terület

KSP bs: 0,2

A település működtetéséhez szükséges területet a terv biztosítja: 

a településközpontban, a Lenfonónál,



a Majdán-pataktól délre, és



a település északi részén, Pomázzal határosan.

A területen elhelyezhető épület: 

sport és szabadidő, rekreáció célját szolgáló



szállás és ahhoz tartozó szolgáltatás



üdülő, kemping



csónakház, vízisport



iroda

rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: lakás, új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

7


A TSZT LEÍRÁSA

zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Különleges terület – Kereskedelmi célú terület

A korábbiakkal megegyezően a 11-es út nyugati oldalán található Kereskedelmi parkot rögzíti a TSZT ebben a területfelhasználásban. A területen elhelyezhető épület:

KK bs: 0,5



elsősorban kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve),



iroda,



üzemanyagtöltő,






sport

rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: lakás, zavaró gazdasági rendeltetés Különleges terület –








üdülő, kemping



csónakház, vízisport

KR



közösségi szórakoztató

bs: 0,6



iroda



kulturális, egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási



a terület használóit kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátási szolgáltatást is beleértve)

Rekreációs terület

szolgáltatói

(a


Különleges terület – Nagy zöldfelülettel rendelkező intézményterület

KI bs: 0,8


kutatás, fejlesztés és ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenység célú



ismeretterjesztési, oktatási



igazgatás



kulturális, egyházi, egészségügyi, szociális,



iroda









közösségi szórakoztató



a terület használóit kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátási szolgáltatást is beleértve)

szolgáltatói

(a


A fenti (KR, KI,) területfelhasználásokat a 11-es úttól keletre a Luppaszigeti út északi és déli oldalán rögzíti a TSZT egységes fejlesztési területként kezelve a Luppa-tó térségét. A Luppa-szigeti úttól délre KI URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

8


besorolású területek területfelhasználása.

A TSZT LEÍRÁSA

találhatók,

északra

a

rekreáció

KR

Rekreációs KR területfelhasználást az Omszki-tó déli oldalán a korábbiakkal megegyező módon rögzít a terv. Különleges terület –

KÜ

Közüzemi terület

bs: 1,5

Beépítettséggel rendelkező vízgazdálkodási terület - vízgépház számára kijelölt terület. Más rendeltetés nem létesíthető, kizárólag a telep fenntartását szolgáló rendeletetés és legfeljebb szolgálati lakás.

Különleges terület – Közlekedési terület

A korábbiakkal megegyezően a település északi részén, a HÉV vonal mentén rögzíti a terv a különleges területhasználatot, és biztosítja a közlekedéshez kapcsolódó létesítmények (pl. parkoló és ahhoz kapcsolódó épületek) kialakításának lehetőségét. A területen elhelyezhető épület:

KKÖZ bs: 0,2



közlekedés célját szolgáló



közbiztonság, tájékoztatás szolgáló rendeltetés



parkolóépítmény,



gépjármű- és kerékpártárolás



a területet és a HÉV utasait kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltatói (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve)

rendeltetést is tartalmazhat. 4. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK 4.1. 4.2. K Ö Z L E K E D É S I É S K Ö Z M Ű T E R Ü L E T E K

KÖU

Közúti közlekedési terület

A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi- és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. Két területfelhasználási kategória került meghatározásra, mely a jelenlegi és tervezett fő közlekedési területek helybiztosítását szolgálja. KÖu területfelhasználásként rögzíti a TSZT

KÖK

Kötöttpályás közlekedési terület



a 11. sz utat,



a Megyeri híd felhajtóját,



az M0 tervezett 11-es úti különszintű csomópontját,



illetve a fontosabb gyűjtőutakat.

KÖk területfelhasználásként rögzíti a TSZT 

a HÉV területét.

Alagútban vezetett nyomvonalként szerepel az M0 nyugati irányú – a 10. és 11. sz. utak közötti – Budakalászt érintő szakasza a Felső Berdó területén, külön területfelhasználási kategóriába ez a nyomvonalszakasz nem kerül. További KÖu nyomvonal a tervezett elkerülő út nyugati szakasza (Pomáz és Üröm között), melynek kiépítése a település elfogadott Közlekedésfejlesztési Koncepciója szerint csak akkor indokolt, ha az M0 következő, 11. és 10. sz. út közötti szakaszának kiépítése a 2015 utáni URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

9


A TSZT LEÍRÁSA

időszakra eltolódik, ugyanakkor ennek engedélyeztetése folyamatban van. A közlekedési területen elhelyezhető épület 

a közlekedést kiszolgáló,



a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve)

rendeltetést tartalmazhat. 4.3. Z Ö L D T E R Ü L E T E K Zöldterület – közpark

A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. Egy kategóriát határoz meg a terv, mely a terület nagysága, illetve építmények elhelyezhetősége szempontjából határolható el egymástól majd a HÉSZ keretein belül, amennyiben az szükségessé válik.

Zkp

A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület. A zöldterületen elhelyezhető épület 

a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiszolgáló, továbbá



vendéglátó

rendeltetést tartalmazhat. Kisebb zöldterületeket rögzít a TSZT a már beállt, beépült területeken, illetve a korábban is lakóterületi fejlesztésre kijelölt területeken belül: 

a Lenfonó területén,



a Felső Klenityben,



az Alsó Klenityben,



a Kalugyerski déli részén



Alsó Berdó nyugati részén



új zöldterületet jelöl ki a Felsővár – Gerinc utcák találkozásánál



Omszki-tó körül.

A korábbi kialakításnak megfelelően került lehatárolásra az Omszki–tó körüli közpark, kisebb határpontosításokkal, de eredeti terjedelemben. A 11-es út keleti oldalán, az egységes fejlesztési területként kezelt Luppa-tó térségében – elsősorban a tó déli partja körüli 30-40 méteres sávban – nagyobb, összefüggő zöldterületek kerültek rögzítésre az itt kijelölt rekreációs és sportolási célú, valamint nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi különleges területek között. Emellett a TSZT kapcsolati zöldsávokat is rögzít, ennek célja, hogy további közhasználatú zöldfelületek kialakítását pozícionálja, és a terület összekötését a déli résszel biztosítsa. A szabályozás szintjén kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terület egésze minél inkább zölddel átszőtt maradjon, így a természeti adottságok, mint lokális értékek fennmaradjanak.


10


A TSZT LEÍRÁSA

4.4. E R D Ő T E R Ü L E T E K Védőerdő

EV1

Védőerdő területfelhasználást rögzít a terv a Megyeri híd felhajtója mentén, illetve az M0 autópálya nyomvonala mentén. A védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet.

Védett erdőterület

EV2

Védett erdő a korábbiakkal megegyezően a település nyugati részén: 

Budai Tájvédelmi Körzet területén, valamint



a Duge Nyive településrész észak-nyugati csücskénél,



a Felső Berdóban és



Alsó-Klenity területén található,

a Duna mentén: 

a Duna-parti sávban és



a Luppa-sziget keleti oldalán található.

A védelmi erdőben – az erdei kilátó, a magasles – épületet elhelyezni nem lehet. Közjóléti erdő

EK

A TSZT közjóléti erdő kategóriába sorolja azokat az erdőterületeket, amelyek nem állnak védelem alatt és védelmi funkciójuk sincs, de nem képviselnek gazdasági erdő funkciót sem. A TSZT az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületek 99%-át erdőterületbe sorolja, továbbá a korábbi terv szerinti erdőterületek méretét nem csökkenti, kismértékben növeli. 4.5. M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. Nem helyezhető el épület a 720 m²-nél kisebb területű telken Az ennél nagyobb területnagyságú telken a HÉSZ határozza meg a beépíthetőséget legfeljebb 3%-os mértékben. Lakásrendeltetés elhelyezésének lehetőségét, annak arányát és módját a HÉSZ határozza meg

MSZ

Mezőgazdasági terület (szántó)

Ide tartoznak azok a nagyterületű mezőgazdasági területek, melyek egybefüggő, művelésre alkalmas területek, melyek a korábbiakkal megegyező módon a település beépített részétől nyugatra találhatók szántók. Ezeken a területeken épület nem létesíthető.

Mezőgazdasági terület (gyep, szőlő, gyümölcsös)

A korábbiakkal megegyező módon jellemzően a település beépített részétől nyugatra találhatók az

MGY



elsődlegesen gyepes (rét és legelő),



másodlagosan szőlő és gyümölcsös

területek, amelyeken 

a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiszolgáló,

gazdasági rendeltetésű épület 

kivételesen lakás, lakóépület

helyezhető el. A területen a HÉSZ határozza meg URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

11


Kertes mezőgazdasági terület



a lakóépület, vagy lakásrendeltetés megengedését



birtokközpont létesítését.

A TSZT LEÍRÁSA

A kisparcellás kert, szőlő-, gyümölcsös, és gyepterületként szolgáló, kisparcellás területek. A területen 

MK

a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiszolgáló, gazdasági rendeltetésű épület

helyezhető el. Lakóépület kivételesen sem létesíthető. A korábbiakkal megegyező módon a település lakóterületi területfelhasználásba sorolt részeihez nyugatról kapcsolódnak a kertes mezőgazdasági területek. 4.6. M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Vízgazdálkodási terület

V VG

Vízgazdálkodási árvízvédelmi gát területe

Ide tartoznak a vízgazdálkodással összefüggő területek, 

a településen átmenő patakok medrei és partjai,



a tavak és



a Duna, valamint



a védőgátak területei.

A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. A tavak felszínén, vagy afölötti építmény létesíthetőségét a HÉSZ szabályozza. 4.7. K Ü L Ö N L E G E S , B E É P Í T É S R E N E M S Z Á N T T E R Ü L E T E K Különleges, beépítésre nem szánt sportolási célú terület

Kb-Sp

Ide tartozik a nagyvízi meder területén létesíthető sportterületek közül azok a területek, melyek a korábbi (TSZT 2005) tervben a beépítési mértékük alapján nem voltak beépítésre szánt területeknek tekinthetőek, és amelyek alapvetően a nagy területigényű sportot szolgálják. A területen kizárólag sportépítmény, 

sportpálya,



a sportoláshoz tartozó építmények



kivételesen, amennyiben a HÉSZ lehetővé teszi vendégek elszállásolására alkalmas rendeltetés

helyezhető el, a nagyvízi mederkezelési terv figyelembevételével.

Kb-B

Különleges – Bányaterület (működő bánya)

Az OTÉK szerinti új területfelhasználás lehetővé teszi, hogy a valóságos állapotnak és a valós területhasználatnak jobban megfelelő területfelhasználásba kerüljön a működő bánya. A területen kizárólag a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

Kb-Sz

Különleges – beépítésre nem szánt – szennyvízkezeléssel kapcsolatos építmények területe


A korábbiakkal megegyezően a tervezett M0 nyomvonaltól délre, a település közigazgatási határa mellett a TSZT szennyvíztisztító céljára rögzít különleges területfelhasználást.

12


A TSZT LEÍRÁSA

5. A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA ÉS A BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG ÉRTÉKEI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek Lk Kisvárosias lakóterület Lke Kertvárosias lakóterület* Lf Falusias lakóterület Vegyes területek Vt Településközponti vegyes terület Gazdasági területek Gksz Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Üdülőterületek Üh Hétvégi házas üdülőterület* Üü Üdülőházas üdülőterület* Különleges területek KR Különleges – rekreációs terület KSP Különleges – sportolási célú terület Különleges – jelentős zöldfelületű intézmény KI terület KK Különleges – kereskedelmi célú terület KT Különleges - temetőterület KÜ Különleges – közüzemi terület KKÖZ

beépítési sűrűség

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési területek KÖu Közúti közlekedési terület KÖk Kötöttpályás közlekedési terület Zöldterületek Zkp Zöldterület - közpark Erdőterületek Ev 1 Védelmi erdő - védőerdő Ev 2 Védelmi erdő - védett erdőterület Ek Közjóléti erdő Mezőgazdasági területek MSz (általános) Mezőgazdasági terület (szántó) MGy (általános) Mezőgazdasági terület (gyep, szőlő, gyümölcsös) MK Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási területek

1,5 0,4-0,6 0,4-0,62 1,5 1,5 0,2 0,7 0,6 0,2 0,8

V

0,5 1,5

Különleges – közlekedési terület

Vízgazdálkodási terület

V-g Vízgazdálkodási terület - árvédelmi gát területe Különleges beépítésre nem szánt területek Kb-Sp Különleges – beépítésre nem szánt - sportolási célú terület Különleges – beépítésre nem szánt - bányaterület (működő Kb-B kőbánya)

0,2

A területek teljes közművesítése az elvárás, a *-gal jelölt területek esetében a szennyvízpótló a HÉSZ-ben meghatározottak szerint alkalmazható.

Kb-Sz

Különleges – beépítésre nem szánt – szennyvízkezeléssel kapcsolatos építmények területe 6.

7. A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDOK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS A BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG ÉRTÉKEI 253/1997. (XII.20.) Kr.111.§ (2) A II–III. fejezetben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c)366 a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek. 314/2012. (XI.8.) Kr. 28.§. (4) A településrendezési eszköz az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 111. §-ában felsorolt feltételeken túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a 40. § (8) bekezdése szerinti esetben a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter záró szakmai véleményében hozzájárul.

A Településszerkezeti Terv eltérést tartalmaz az OTÉK előírásaihoz képest, melyet az OTÉK 111.§-a lehetővé tesz meghatározott feltételek mellett. beépítési sűrűség értéke

TSZT TERVEZET

OTÉK

Falusias lakóterület


eltérés

0,4-0,6

0,5

+ 0,1

A település falusias településmagra szerveződött hegyvidéki jellemzőkkel is bír. Egyes területeken a kialakult telekállomány olyan aprótelkek sorából álló területeket is képez, melyeknél az OTÉK 0,5-ös 2 értékű beépítési sűrűsége nem tartható. Találhatók itt 100-150 m körüli, sőt ennél kisebb telkek is a hegyvidéki morfológia miatt, melyek beépítési mértéke esetenként a 40 és 60%-ot is meghaladja. A korábbi terv is élt az OTÉK eltérés lehetőségével a területfelhasználás és az építési övezeti paraméterek meghatározása során. Ezen területek a település falusias részein a beépítési sűrűséget emelik, ezért a 0,5 érték sűrűségi érték helyett a 0,6-os értékig emelkedik a meghatározott érték a területfelhasználási egységen belül. Fentiekre teljesül, hogy a) b) c)

különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja közérdeket nem sért biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek

kialakult állapot  nem sért  teljesülnek 

Az eltérést az Állami Főépítész záró véleményében megadta/nem adta meg. (véleményezés után véglegesítendő)

2

OTÉK eltérés szükséges, a hozzájárulás után kerül véglegesítésre a szövegrész.


13


A TSZT LEÍRÁSA

II. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 8. MÁS JOGSZABÁLY ALAPJÁN VÉDELEM ALATT ÁLLÓ, VAGY KÜLÖNÖS FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK Budakalász településszerkezeti tervének védelmi és korlátozási tervlapja rögzíti a táj-és természetvédelmi elemeket. 8.1. O R S Z Á G O S S Z I N T Ű V É D E L M E K É S L E H A T Á R O L Á S O K európai közösségi jelentőségű védelem 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek, azaz Natura 2000 területek,

rendeltetésű

 a Pilis-Visegrádi-hegység elnevezésű, HUDI 20039 jelű, valamint  a Duna és ártere elnevezésű, HUDI 20034 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek. A Natura 2000 területek csaknem azonosak a Nemzeti Park területével, az Európai Uniós előírások betartása kellő védelmet biztosít a terület számára, ugyanakkor a Nemzeti Park szigorú védelme is biztosítja a területek természetvédelmi oltalmát, külön jogszabályi vagy fizikai védelem nem szükséges a területekre vonatkozóan.

országos jelentőségű védett természeti területek

Budakalász területén az alábbi országos jelentőségű védett természeti területek vannak:

a Duna–Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet

 országos jelentőségű védett természeti terület, a 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Duna-Ipoly Nemzeti Park területe,

az arborétumok jegyzékéről szóló 19/2011. (III. 16.) VM rendelet

 országos jelentőségű védett természeti terület, a Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert Természetvédelmi Terület A Nemzeti Park és a Botanikus Kert területeinek bővítését nem javasolja a terv.

ex lege védett barlangok és források természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) Ök. rendelet

A források ex lege védelemben részesülnek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében. A védett értékek jellemzően a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területein belül találhatók, így további speciális szabályozást nem igényelnek. A helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) rendelet külön is biztosítja ezek védelmét.

kijelölt barlangfelszín védőövezet A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet

nyílt karszt területek a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló 8002/2005. (MK. 138.) KvVM tájékozató

A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet szerint Budakalász területén az alábbi ingatlanok jelentenek barlangfelszín védőövezet: 08/27, 08/28 és 063/4 hrsz-ok. A jogszabályi háttérrel való megerősítés mellett is javasolt források védelmét forrásfoglalással, forrásfoglalások fenntartásával biztosítani. A turistaútvonalak kiépítése, környezetük rendezése a kezelő szakhatósággal együttműködve. A barlangok védelme és a nyílt karsztterületek védelme településrendezési eszközökkel, beépítés és építmények elhelyezésének tiltásával, korlátozott területhasználattal, szennyezés elkerülésével, eróziót elősegítő tevékenységek megszüntetésével és tiltásával érhető el.

OTrT Ökológiai hálózata Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény az országos ökológiai hálózat övezetét magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetekre osztja fel. 


Budakalászon magterülethez tartozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, 14


A TSZT LEÍRÁSA



ökológiai folyosó a Duna és a Duna parti ártéri erdő terület (azaz a Duna és ártere természetmegőrzési Natura 2000 terület),



pufferterülethez pedig a Nemzeti Park határán lévő területek.

Nagyobb kiterjedésű pufferterület a Pilis-Visegrádi-hegység természetmegőrzési Natura 2000 terület Nemzeti Parkon kívüli része, valamint a Barát-patak menti vizes élőhelyek. A terv készítésekor egyeztetést folytattunk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával és a tervlapokon az Igazgatóságtól kapott digitális állományoknak megfelelően tüntettük fel az egyes területeket. 8.2. H E L Y I J E L E N T Ő S É G Ű V É D E T T É R T É K E K helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) Ök. rendelet

Helyi védett területekre vonatkozóan önálló helyi rendelet készült Budakalász Város Önkormányzat képviselő testületének 20/2014.(XII.19.) rendelete a helyi környezet és természet védelméről címmel. A rendelet és mellékletei tartalmazzák a helyi védett értékeket és azok kezelési terveit. A védett területek lehatárolása nem csak helyrajzi számokkal, hanem földhivatali térképeken jelezve is szerepelnek így biztosítva a védett területek mindenkori beazonosíthatóságát. 9. JAVASOLT ELEMEK

helyi jelentőségű védet értékek kiegészítése

A helyi jelentőségű védet értékek kiegészítése javasolt néhány fasor egyedi védelmével, melyek bár szerepelnek az egyedi tájérték kataszterben, de helyi védetté nyilvánításuk is indokolt. Az alábbi fasorok helyi védetté nyilvánítása javasolt:  Luppa-szigeti kettős platán fasor  Luppa-szigeti kettős vadgesztenye fasor  Vasút sori hársfasor (Táncsics Mihály utca és Ady Endre utca között)

helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) Ök. rendelet kiegészítési javaslat


A védett területek védelmére irányuló jogszabályi háttér kiegészítéseként született, HÉSZ-ben meghatározott pufferterületek korábbi előírásait javasolt beemelni a helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) rendeletbe.

15


A TSZT LEÍRÁSA

III.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

1. A BEÉPÍTETT TELEPÜLÉSRÉSZT TAGOLÓ, RENDSZERALKOTÓ ZÖLDFELÜLETI ELEMEK A zöldfelületek biológiai aktivitásukkal vizuális, esztétikai és jelentős kondicionáló hatással bírnak. Budakalász közigazgatási területének növényzettel való borítottsága nagyarányú, zöldfelületi rendszere rendkívül összetett. A zöldfelületi ellátottságot a közcélú zöldfelületek, közkertek, közparkok tekintetében növelni szükséges, mind azok nagyságát, mind számát tekintve, illetve a meglévők felszereltségét, színvonalát fejleszteni szükséges. A zöldfelület-fejlesztés legfontosabb feladata a meglévő és célzott rekreációs területek összekötése a belterületekkel, az Ófaluval. A passzív kapcsolaton túl (magán kertek, mezőgazdasági területek stb.) nagyon fontos az aktív (bárki számára használható, közterületi, vagy közhasználatra megnyitott) zöldfelületi elemek biztosítása. E cél elérése érdekében a területi és lineáris elemek bővítése, azok fejlesztésre egyaránt szükséges, így a rekreációs területekhez vezető fasorral hangsúlyozott sétányok, kerékpárutak kialakítására, a nyomvonalak mentén közkertek, közparkok létrehozására, fenntartására. A rekreációs hasznosításon túl fontos cél, hogy a zöldfelületek hangsúlyozzák a fontos épületek, intézmények szerepét a településképben. 2. TERÜLETI ELEMEK 2.1. E R D Ő T E R Ü L E T E K , L I G E T E S F Á S T E R Ü L E T E K , R É T E K É S LEGELŐK

Erdőterületek

A zöldfelületi rendszer fontos részét képezik a település eredői és ligetes fás, cserjés területei. Ide tartoznak 

a Duna-parti védett erdők



az főutak menti védőerdők



a hegyvidéki területek erdői – a Duna-Ipoly Nemzeti park részeként



ligetes fás területek és sziklakibúvásos területek



a vízfolyások menti beerdősült területek

Ezek egy részét a rekreáció szolgálatába lehet állítani, különösen a Duna-parti területeken, agy a zöldfelületi rendszer nemcsak passzívan fejlődik, hanem aktív részesévé válik a település rekreációs céljainak elérésében. Legelők és rétek

A mezőgazdasági területek szántóterületei nem képezik a zöldfelületi rendszer részét, tekintettel az időszakos növényborítottságra. Ugyanakkor a legelők és rétek állandó növényborítottsága jelentős zöldfelületi átmenetet képez a hegyvidék erdői és a beépített területek között, s mint ilyen a zöldfelületi rendszer fontos ökológiai kapcsolatát jelenti akkor is, ha önmagában nem képezik részét az ökológiai hálózatnak. 2.2. M E Z Ő G A Z D A S Á G I K E R T E S T E R Ü L E T E K Változó hasznosítású, helyenként alig, másutt jelentősebben beépült területek, amelyek részben időszakosan, részben állandóan növényzettel fedettek. Zöldfelületeikben az ápolt kerttől a gyümölcsösig, a zöldségtermesztéstől az ápolatlan elgazosodott területig minden jellemző megtalálható. Távlatban is megmaradó


16


A TSZT LEÍRÁSA

hasznosításuk a terv szerint nem válik új beépítésre szánt területté, így hosszú távon is - kertes művelésű részét képezhetik a zöldfelületi rendszernek. 2.3. K Ö Z P A R K O K , P A R K O S Í T O T T T E R Ü L E T E K A településen a közparkok az 1 ha-nyi, vagy annál nagyobb közzöldfelületek, a közkertek ennél kisebbek.

Meglévő közparkok - közkertek

Tervezett közparkok - közkertek

A lakóterületekhez kapcsolódó közparkok, közterületek (Mályva utca, Béke utca) fejlesztése folyamatos, de a területek által adott lehetőségek nincsenek kihasználva.  Kálvária domb, 

Omszki-tó körül lévő közpark,



Béke sétány közparkja,



Rigó utcai közkert.



Alsó Klenity területén tervezett közparkok,



Lenfonó területén tervezett közpark, parkosított terület,



Barát patak mentén tervezett közpark,



Majdán patak mentén tervezett közpark,



Kálvária u. menti közpark,



Luppa-tó körüli közpark területek,



Duna-parti közpark terület. 2.4. Z Ö L D F E L Ü L E T I I N T É Z M É N Y E K É S I N T É Z M É N Y K E R T E K

A zöldfelületi rendszer részét képezik, azok a zöldfelületi intézmények és intézménykertek, melyek az intézmény funkciójának megfelelő területfelhasználási kategóriába soroltak, de zöldfelületük, kertjük települési szinten is meghatározó. A jelentős zöldfelületű intézményterületek:  templomkertek,  oktatási intézmények kertjei: óvodakert, iskolakert,  nyugdíjas ház kertje,  temetők,  Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert,  sportpálya. Mindezek olyan területfelhasználásban rögzítettek, ahol övezeti szinten a zöldfelületi minimum magas kell, hogy legyen. 2.1. B E É P Í T É S R E S Z Á N T T E R Ü L E T E K – M I N T A Z Ö L D F E L Ü L E T I RENDSZER RÉSZE

A beépítésre szánt területek jelentős része nagyarányú zöldfelülettel rendelkezik, melyek alól csak az aprótelkes beépítések, és az gazdasági területek jelentenek kivételt. A meghatározó intézménykerteken túl ezek is, mintegy finoman szövött háló, a zöldfelületi rendszer részét képezik. A beépítésre szánt területek zöldfelületeinek mértékét a HÉSZ-ben meghatározásra kerülő építési övezetek legkisebb kialakítandó zöldfelületi paraméterei határozza meg. A meghatározó fejlesztési területeken a 11-es út és a Duna között az általánosnál nagyobb arányú zöldfelületi előírás indokolt a ma még szabad területek igénybevétele során. A lakóterületi fejlesztések esetében a településen kialakult zöldfelületi jellemzők az irányadóak.


17


A TSZT LEÍRÁSA

3. LINEÁRIS ZÖLDFELÜLETI ELEMEK 3.1. F A S O R O K jelentősebb meglévő fasorok

tervezett fasorok

A település zöldfelületi rendszerének fasorai:  Vasút sori fasor, 

Kőbányai úti fasor,



Széchenyi úti fasor,



Szt. László úti fasor,



Luppa-szigeti úti fasor,



Sport utca-Dunapart közti fasor,



GyNKI-től délre lévő fasor,



Budai úti fasor,



Luppa-szigeti fasor.

A település zöldfelületi rendszerének javasolt új fasorai, illetve meglévő fasorok kiegészítése, rekonstrukciója:  Szent István telep kisutcái, 

Damjanich utca külső szakasza,



Madár utcák fasor kiegészítések,



Kálvária utca,



Budai út fasor kiegészítések,



Vasút sor,



Barát patak töltés - Kereskedelmi park területén,



a József Attila utca,



Alsó Klenity fejlesztési terület utcái, beállt lakóterületeinek fasor kiegészítése. 3.2. V Í Z F O L Y Á S O K A T K Í S É R Ő Z Ö L D F E L Ü L E T E K

A település zöldfelületi rendszerének fontos lineáris elemei a vízfolyások. A patakok menti zöldsávok a hegyvidék természeti területeivel teremtenek ökológiai kapcsolatot. Ebben a tekintetben az ökológiai hálózat elemei fontos részét képezik a zöldfelületi rendszernek:  Majdán patak és völgye, 

Barát patak és völgye a Felső Berdó erdőterületével,



Barát patak településközpont és Duna közötti szakasza,



Duna menti ártéri erdők,



Luppa-sziget zöldfelületei, fasora.

Különös figyelmet kell fordítani a Duna part menti ártéri erdő állagára, a kikötő körül kialakítandó közpark színvonalas fenntartására, a sétautak, kerékpárút karbantartására, a Duna partjának rekreációs hasznosítására. 4. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 4.1. T E R Ü L E T I B Ő V Í T É S Zöldfelületi rendszer bővítése


Területi értelemben a zöldfelületi rendszer fejlesztése kétféle módon történik 

a beépítésre szánt fejlesztési területek zöldfelületeinek kialakítása során létrejövő zöldfelületekkel



a közterületek fasorainak bővítésével. 18


A TSZT LEÍRÁSA

A fejlesztési területek közül kiemelendő

Beépítésre szánt területek és köztük lévő zöldfelületek fejlesztése



Alsó Klenity és Prekobdró lakóterületi fejlesztése, ahol a telekméret és az elvárt zöldfelület meghatározó.



A 11-es és a Duna közötti fejlesztési terület, ahol a különleges rekreációs, intézményi és sportterületi fejlesztések jelentős zöldfelület létrehozásában érintettek a terv szerint.



Mindezen területeken a közterületi fásítás előírása nagyon fontos, mint rendszerszinten, mint településképi és klimatikus hatásuk miatt.



Megemlítendő még a Lenfonó területén javasolt közpark kialakítása is, ami a barnamezős fejlesztéssel párosulva jöhet létre. 4.2. M E G Ő R Z E N D Ő , F E J L E S Z T E N D Ő Z Ö L D F E L Ü L E T E K

Kiemelt feladatok a zöldfelületi rendszer megtartása és fejlesztése érdekében  a közparkok, közkertek fejlesztése, folyamatos karbantartása,  a temetők zöldfelületeinek megakadályozása,

karbantartása,

elvadulásuk

 az intézménykertek színvonalas fenntartása, a közösségi élet számára is használható módon,  sportterületek, sportpályák karbantartása,  belterületi utak menti fasorok folyamatos karbantartása, új egyedekkel való kiegészítése, új fasorok ültetése,  erózió és csúszásveszélyes területek fás-cserjés növényzetsávjának folyamatos fenntartása a Berdó dűlőn,  a 11-es út és a Duna közötti fejlesztési területeken a szerkezeti terv előirányzott zöldfelületi kapcsolatainak kialakítása,  tervezett lakóterületek helyigényének biztosítása. Természeti környezet zöldfelületei

közterületi

fásítása,

zöldsávok

A zöldfelületi rendszer részét képező természetes alakulatok zöldfelületei is folyamatos karbantartást is igényelnek, ugyanakkor a természetközeli fenntartás mindenképpen előnyt kell, hogy élvezzen a következő területeken:  a Duna partján nagykiterjedésű ártéri ligeterdő természetközeli fenntartása, egyben part menti közpark kialakítása, a vízhez való lejutás lehetőségének biztosítása,  a Majdán-patak és a Barát-patak menti növénysáv és az erdősligetes állományok karbantartása, különösen a belterülethez csatlakozó szakaszain,  az Omszki-tó körüli közpark folyamatos karbantartása és színvonalas közösségi használatra alkalmassá tétele,  a Luppa-tó körüli közparkgyűrű kialakítása, a közhasználatú zöldfelültek kialakításának megkövetelése a fejlesztések során, a vízhez való lejutás lehetőségének biztosítása,  Ófalu és Dunát összekötő fasor rekonstrukciója a fejlesztések során, 11. sz. út menti cserjés-erdős védősáv, illetve a továbbépülő M0 menti védőerdő kialakítása,  a külterületi fasorok állagának figyelemmel kísérése.


19


A TSZT LEÍRÁSA

IV.

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

5. MÁS JOGSZABÁLY ALAPJÁN VÉDELEM ALATT ÁLLÓ, VAGY KÜLÖNÖS FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK Budakalász településszerkezeti tervének védelmi és korlátozási tervlapja rögzíti az épített örökség elemeit. Az országos védelmekhez az adatokat a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ bocsátotta rendelkezésre. 1. ORSZÁGOS SZINTŰ VÉDELMEK 1.1. O R S Z Á G O S M Ű E M L É K I V É D E T T S É G E K É S M Ű E M L É K I KÖRNYEZETEK hrsz

törzssz ám

azonosít ó

1.

6924

6919

2., 3/2., 4., 5., 303., 534., 535., 541., 542., 1711., 1715.

6924

28987

1431

6925

6918

1, 3/2., 5, 6, 8, 14/2., 78, 303, 541, 542, 1696, 1710, 1711, 1715

6925

28986

2738 Luppa-villa Luppa-sziget, Platán sor 4. műemléki környezete 0234, 2737, 2740, 2748, 2609, 2610

9935

6920

9935

28988

4.

1146 0

17682

megnevezés védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

1.

A szerb lakosok 1752-ben építették a falu főterén a „kárlócai” barokk stílusban épült görög keleti (ortodox) templomot. Az eredeti ikonok a XVIII-XIX. században készültek, a támaszkodószékek 1800 körül. Figyelemre méltó a kőből faragott keresztelőkút. Az ikonosztáz a régi részletek felhasználásával 1905-ben megújult. A templom búcsúját Szent Anna-napkor tartják.

műemléki környezete

védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

2.

Az előtérben álló klasszicista keresztet 1841-ben állították. Vasráccsal körülvett négy kőlépcsőn áll, négyzetes talapzatán elöl az 1841-es évszám áll. Ezen emelkedik a négy gömbön nyugvó, csigákkal díszített lábazaton a simatörzsű oszlop, melynek tányérja alatt fogrovatos öv fut körbe. Az oszlop tetején, karéjos szárain áttört kovácsoltvas kereszt áll.

műemléki környezete

védési ügyiratok: 5367/1980. OMF A villa 1936-ban épült, tervezője Kozma Lajos. Az épület három-három beton pilléren emelkedő négyzetes alaprajzú építmény. Az épületet körbeölelő teraszra a hátsó homlokzat előtt vezet fel egykarú külső szabad lépcső. Duna felőli oldala előtt kiszélesedő terasz helyezkedik el, innen nyílik a lakószoba bejárata és a konyha ablaka is erre nyílik. A lapostető ezen az oldalon a terasz fölé nyúlik.

védési ügyiratok: 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI 1750-től temetkeztek ide az egykori szerb lakosok, a temetőben néprajzi, képzőművészeti és történelmi szempontból értékes síremlékek találhatók.

Görögkeleti templom Petőfi tér 7.

Vaskereszt

(ortodox)

Petőfi tér

3.

régi szerb temető 601 Budakalász, Pomázi u 1. műemléki környezete nem meghatározott

1.1. V É D E T T R É G É S Z E T I L E L Ő H E L Y E K Az örökségvédelmi hatástanulmány részletesen ismerteti a település régészeti emlékeit. Az érintett területek a területfelhasználási terven és a Védelmi, korlátozási tervlapon is feltüntetésre kerültek. Ezek közül az alábbi területek élveznek védettséget. Dunai-Kisföldek országos jelentőségű, miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely.

Dunai –Kisföldek részlet az örökségvédelmi hatástanulmányból


KÖH azonosító: 10051 Hrsz: 0226/5, 0226/6 HRSZ (belterületbe vonás miatt: 4199) Jelenlegi állapot: Zöldterület és részben beépített terület. Tervezett állapot: Beépítésre szánt különleges rekreációs terület - régészeti terület korlátozással.

20


A TSZT LEÍRÁSA

Kálvária domb miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: 10055 Hrsz: 2431, 2438/3 Jelenlegi állapot: Zöldterület. Akácossal körülvett füves gyep. Tervezett állapot: Közpark

Luppa csárda (Bolhavár) miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: 10048 Hrsz: 0231/1, 0231/3, 0231/4, 0231/5, 0231/6. Jelenlegi állapot: Gyep és ártéri erdő. részlet az örökségvédelmi hatástanulmányból

Tervezett állapot: Gyepes mezőgazdasági terület és védett ártéri erdő

2. VILÁGÖRÖKSÉGI VÁROMÁNYOS TERÜLET Az érintett területek a védelmi korlátozási tervlapon feltüntetésre kerülnek. 2.1. R Ó M A I L I M E S várományos helyszín hrsz

várományos helyszín védőövezete

0189/179

4155

0231/1

0230/2

0231/4

0189/179

0231/5

0231/1

0231/6

0231/4

Világörökségi várományos terület a Római limes, melynek budakalászi emlékei is jelen vannak. Az érintett helyrajzi számok a 11-es út és a Duna közötti ún. Dunai kisföldeken vannak.

0231/5 0231/6

2.2. E S Z T E R G O M É S V I S E G R Á D K Ö Z É P K O R I M A G Y A R K I R Á L Y I KÖZPONTOK – BUDAKALÁSZI TERÜLETEI Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok – Budakalászi területei 039

042/24

044/3

048

040/28

042/25

044/4

061/1

042/1

043

044/5

062/3

042/16

044/1

044/6

062/7

042/17

044/10

044/7

063/1

042/18

044/11

044/8

063/2

042/19

044/12

044/9

063/4

042/20

044/13

045

064

042/22

044/14

047/11

068/1

042/23

044/15

047/8

Királyi központok

Római limes

2015. június 2-én jelent meg a Miniszterelnökséget vezető Miniszter 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelete a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről. A 2015. június 17-én hatályba lépett rendelet szerint a visegrádi és az esztergomi várományos helyszín összevonásra került, némely helyszín területe módosult. A rendelet melléklete szerinti pontos elnevezés: „Pilis és Visegrádi-hegység, királyi erdő a visegrádi királyi központtal, valamint a Kesztölc, Klastrom-puszta pálos kolostor”

Az esztergomi középkori vár és a visegrádi királyi székhely és vadászterület elnevezésű várományos helyszínek 2015-től összevonva és a Pilissel bővítve szerepelnek a listán Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe néven. Értelemszerűen ennek csak egy részterülete érinti Budakalászt. [(633175,274523); [(47.8142257461N,18.8227889879E);)

3. HELYI VÉDELEM A helyi szintű védelmeket a Védelmek és korlátozások tervlap tartalmazza. A két védettségi kategória szerinti részletes listát az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. 3.1. I . É S I I . V É D E T T S É G I K A T E G Ó R I A az építészeti örökségének helyi védelméről szóló helyi URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

Budakalász építészeti örökségének helyi védelméről szóló helyi 21


A TSZT LEÍRÁSA

rendelettel (15/200S.(VII.18.) sz. rendelet

rendelettel (15/200S.(VII.18.) sz. rendelet) biztosítja a helyi szintű épített környezeti védelmet. A rendelet mellékletei tartalmazzák a helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét kategóriák szerint.

I. védettségi kategória

Az I. védettségi kategóriába sorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, építészeti részletekkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak. Ezen építmények olyan jellegű átalakítása és bontása, amely megváltoztatja az utcaképet illetve az utcai homlokzatot, még részletesen sem engedélyezett.

II. védettségi kategória

A II. védettségi kategóriába sorolt építmények vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához. Ezen épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az érték-kataszterben megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell. 3.2. H E L Y I T E R Ü L E T I V É D E L E M A 15/2005.(VII.18.) ök. rendelet területi védelmet is rögzít, mely a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki.

Helyi védelemmel érintett terület


A rendelet 2. sz. melléklete rögzíti a területi lehatárolással érintett ingatlanokat. A területi védelem kiterjed:  a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira,  a telekszerkezetre, ingatlanokra,  a területen található zöldfelületi elemekre,  a településképet meghatározó épületre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.

22


A TSZT LEÍRÁSA

V. KÖZLEKEDÉS 1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A Budapesti Agglomeráció jelenleg felülvizsgálat alatt álló területrendezési terve a hatályos TSZT szerinti úthálózati fejlesztéseket tartalmazza, a TSZT főközlekedési rendszerének módosítására így nincs szükség. A jelentős átmenő forgalommal terhelt településközpont, a sugaras rendszerből fakadó helyi forgalmi terhelések, az egyes településrészek közötti kapcsolati hiányok, valamint a HÉV, a 11.sz. főút, és az M0 elválasztó hatásaival jelentős közlekedési fejlesztési igényeket keletkeztetnek. A hálózati hierarchia hiánya, az egyes fejlődésnek indult településrészek rossz útviszonyai tovább élezik a közlekedési problémákat. Ezek megoldására több közlekedésfejlesztési elhatározás került rögzítésre, melyek közül a legfontosabbak a következők: 

M0 útgyűrű északi szektor 11-es és 10-es közötti összekötő szakaszának kiépítése,



Budakalász északi elkerülő út kiépítése és különszintű csomópontja a 11. sz. főúton,



Budakalász nyugati elkerülő út,



Pomáz elkerülő út,



Szentendre nyugati tehermentesítő út.

Ezen hálózati jelentőségű, szerkezetfejlesztő közútfejlesztések mellett a GKM és az Önkormányzat közötti megállapodások alapján további számos kisebb korrekciót és belső forgalomcsillapítást jelentő beruházás megvalósítása, illetve új csomópontok kiépítése valósult meg, vagy várható. Az alábbi közúthálózati elemeket a Területfelhasználás tervlapja és a Védelmi korlátozási tervlap is feltünteti. 2. KÖZÚTHÁLÓZATI ELEMEK megnevezés

tervezési osztály

szabályozási szélesség

egyéb megjegyzés

Országos úthálózat M0 autóút

a megépült szakaszon

K.I.B.

úttengelytől 100-100 m

a tervezett szakaszon 250-250 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez az autóút kezelőjének hozzájárulása szükséges

K.IV.A.

kialakult szélesség

az út tengelyétől mért 100-100 m védőtávolságon belül építmények elhelyezésére a közútkezelő hozzájárulása szükséges

1108. jelű összekötő út,

K.V.A.


az út tengelyétől mért 50-50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges

nyugati elkerülő út

K.V.A.

min. 30 m

területfelhasználásba nem sorolt, tervezett nyomvonal

11.sz. főút - külterületi másodrendű főút


23


A TSZT LEÍRÁSA

Települési főhálózat A jelenlegi országos közút-szakaszok közül a település fő hálózati elemeként megmaradnak – az elkerülő utak megvalósulása után – a József Attila utca, a Pomázi út, a Damjanich utca és a Szentendrei út. Szentendrei út

B.IV.b.C.

min. 16 m

Jelenlegi közterülete nem változik

József A. utca

B.IV.c.C.

min. 14 m

jelenlegi közterületi szélessége megtartandó

Damjanich u.

B.IV.b.C.

min. 12 m

jelenlegi közterülete nem változik

Pomázi út

B.IV.c.B.

min. 12 m

jelenlegi közterülete nem változik

Gyűjtőutak A Budai út (jelenleg 1115 j. ök. út) Budapest határa és az Ady Endre utca közötti szakaszon települési gyűjtőúttá minősül át. A városközponti szakaszon, az Ady Endre utca és a Petőfi tér között csillapított forgalmú, kiszolgáló úttá épül át, az átmenő forgalom megszűntetésével

Budai út

B.V.c.B.


Tanító utca – Sport utca

B.V.c.B.

min. 12 m

Luppa-szigeti út

B.V.c.B.

min. 22 m

Kőbánya utca

B.V.c.B.

min. 12 m

Csalogány utca

B.V.c.B.

min. 12 m

a Budai úthoz a patak két oldalán egyirányú útpárral csatlakozik

Kék Duna utca

B.V.c.B.

min. 16 m

Innovációs park gyűjtőútja A 11. sz. főút és a Duna közötti területen az M0 csomóponttól a Luppa-szigeti útig a terület tengelyében, a Luppa-szigeti úttól északra a Kavicsbánya tavak és a főút közötti sávban, amely Szentendre területén meghosszabbítható a 11. sz. főút tervezett csomópontjáig

Gátőr utca és északi meghosszabbítása (Csajerszke)

B.V.c.B.

min. 20 m

Klisovác utca

B.V.c.B.

min. 12 m

Erdőhát utca

B.V.c.B.

min. 16 m

Ady Endre utca

B.V.c.B.

min. 15 m

Berdó utca

B.V.c.B.

min. 12 m

Szekfű utca – Martinovics u. – Széchenyi u.:

B.V.c.B.


a jelenlegi szabályozás megtartandó

kapcsolat biztosítása a Pomáz – Budakalász elkerülő úttal

a jelenlegi szabályozás megtartandó 3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

3.1. K Ö T Ö T T P Á L Y Á S K Ö Z Ö S S É G I K Ö Z L E K E D É S Budapest-Szentendre HÉV-vonal

A Szentendrei HÉV vonal az ún. Észak-déli Regionális Gyorsvasút része lesz, aminek első ütemeként a vonal korszerűsítése során az utasforgalmi létesítmények átépítésével, kedvezőbb sűrűbb követési időre lesz lehetőség. A jelenlegi megállók a helyükön maradnak. A HÉV szabályozási szempontból nem igényel változást. A szélső vágány tengelyétől mért 50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a BKV hozzájárulása szükséges. 3.2. K Ö Z Ú T I K Ö Z Ö S S É G I K Ö Z L E K E D É S A HÉV vonaltól távolabb eső területek közösségi közlekedését az üzemelőhöz, hasonló kis autóbusszal lehet biztosítani. A tervezetet


24


A TSZT LEÍRÁSA

gyűjtőúthálózat lehetőséget ad a területek megfelelő színvonalú ellátására 4-500 m gyaloglási távolsággal. Ennek kapcsán az elfogadott városi közlekedési terv új autóbuszjárat beindítását tartalmazza a következők szerint: 

Klisovác térségének feltárása az Erdőhát – Bokros utca vonalában új viszonylatként,



Távlatban a Berdó útviszonyainak rendezése után itt is autóbuszjárat indítása javasolt. 3.3. V Í Z I K Ö Z L E K E D É S

A Luppa-szigeti átkelésnél javasolt hajókikötő jó kapcsolatot biztosít Budapest felé a Szentendrei Duna-ágban tervezett menetrendszerű személyhajó közlekedés beindítása után. A hajókikötőhöz autóbusz kapcsolat létesítése célszerű. Az M0-tól délre a Luppa térséghez kapcsolódó rekreációs területek vízi kapcsolata is kialakítható egy a jövőben vizsgálandó a kishajó- és yachtkikötő elhelyezése révén. 4. KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS, PARKOLÁS 4.1. K E R É K P Á R O S K Ö Z L E K E D É S Az Eurovelo 6 európai kerékpáros hálózati útvonal a Duna mentén halad, az útvonalra előírt paraméterek biztosításával (3 m pályaszélesség). A kerékpáros hálózat javasolt fejlesztései: 

Az Omszki-tó menti kerékpárút kiépítése,



A Barát patak menti meghosszabbítása Pomáz felé.



A 11-es út irányából Szentistvántelep felé.

kerékpárút

kerékpáros

észak-nyugati

útvonal

kiépítése

4.2. F Ő B B G Y A L O G O S K Ö Z L E K E D É S A kiszolgáló utakon 10 m vagy annál nagyobb közterület szélesség esetén min. 1,5 m széles járda építendő a 10 m-nél keskenyebb utak vegyes használatúak, a jármű és gyalogos forgalom elválasztása nélkül. 4.3. K Ö Z T E R Ü L E T I P A R K O L Á S - F E J L E S Z T É S Jelentős közterületi parkolás-fejlesztés a HÉV gyorsvasúti fejlesztéséhez kapcsolódóan a P+R parkolók építésével, illetve bővítésével várható. E célból a TSZT helyet biztosít a Pomázi úti vasúti terület fenntartásával.


25


A TSZT LEÍRÁSA

VI.

KÖZMŰINFRASTRUKTÚRA 1. KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE

A település fejlesztésbe bevonható területei alapján összesítve közel 200 ha terület alakulhat át lakó, gazdasági, településközpont vegyes és különleges rekreációs, szabadidős és egyéb területté. A megfelelő élet és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére a fejlesztési területek teljes közműellátását kell biztosítani. 2. VÍZIKÖZMŰVEK 2.1. V Í Z E L L Á T Á S Vízbázis

Budakalász vízellátását a Duna-menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) szolgáltatja, Jobb-parti Regionális Rendszeréről. A vízellátás bázisa a Szentendrei Vízmű, ahonnan a víz NÁ 300-as acny regionális vezetéken érkezik a településre.

Vízellátás

A településen belül a vízelosztást szolgáló hálózat NÁ 150-es, Ná 100-as és a régebbi beépítésű területrészeken NÁ 80-as, jellemzően acny anyagú vezetékekből épült meg.

Vízellátás távlati biztosítása

A település fejlesztési javaslatában szereplő fejlesztések megvalósulása esetén a településen fellépő többlet vízigény rövidtávon 200, a tervezés 3 távlatáig 500 m /d-ra prognosztizálható. Ez a vízigény az alapbázis szempontjából a szentendrei vízbázisból kielégíthető lesz. 2.1. S Z E N N Y V Í Z E L V E Z E T É S

Szennyvízelvezetés

Budakalászon a szennyvizeket elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózattal szállítják el, a városban a szennyvízcsatorna hálózat jelenlegi kiépítettsége 77%-os, ennek teljes településszintre fejlesztése fontos feladat. A település területfejlesztési javaslata által tervezett létesítmények megvalósulása esetén a településen rövid távon, figyelembe véve a már beépített területen jelentkező csatornázási feladatokat is 210, a 3 tervezés távlatáig 525 m /d többlet szennyvíz elvezetéséről és a fővárosi hálózati rendszerbe vezetéséről kell gondoskodni.

Fejlesztési területek szennyvízelvezetési megoldása

A fejlesztési területeken azok feltáró útjaiban meg kell építeni az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot. A hálózat a meglévő szennyvízcsatorna hálózathoz csatlakoztatható. A településen kiépítésre kerülő csatornahálózat gravitációs, ezért a topográfiai adottságoknak megfelelően, az optimális helyeken átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezeték szakaszok létesítése szükséges.

Szennyvíztisztítás

A településről összegyűjtött szennyvizeket a fővárosi hálózati rendszeren keresztül juttatják a fővárosi tisztító telepre. A fővárosi rendszerre való csatlakozás kiszolgáltatottság oldására másik műszaki megoldásként az úgynevezett élőgépes szennyvíztisztítási technológiájú telep létesítése került előtérbe, mely számára az M0 tervezett csomóponttól délre biztosít területet a TSZT.

Szennyvízátemelők

A szennyvízátemelőket a TSZT 150 méteres védőtávolsággal tünteti fel, mivel sem bűzzárral sem zajvédelemmel nem rendelkeznek. Az átemelők felépítményének átépítésével a kedvezőtlen helyeken a bűzzáróvá tétel és a zajvédelem megoldandó, mellyel a védőtávolság 20 méterre csökkenthető.

A vízminőség védelme

A szennyvíz közcsatornás elvezetésének települési szintű kiépítése kiemelt fontosságú, mert biztosítani szükséges a vízbázis hidrogeológiai A és B védőidomának védelmét, melynek területeit a terv feltünteti.


26


A TSZT LEÍRÁSA

2.2. C S A P A D É K V Í Z E L V E Z E T É S Vízelvezetés útja

Budakalászon a csapadékvizek elvezetésére rövid szakaszokon zárt csapadékvíz csatornahálózat, de települési szinten jellemzően nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszer épült ki. Befogadóik a különböző nagyobb árkok, csatornák, a Majdán-patak és a Barát-patak. Ezek végső befogadója a Duna. A csapadékvíz elvezetés tekintetében

Vízminőség védelem

Patakok, vízfolyások



még hosszabb távon is a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési mód lesz a jellemző, tanulmánytervben kell meghatározni a zárt csatornás és a nyílt árkos vízelvezetés területeit, kialakítási módját.



Zárt csapadékcsatornás vízelvezetést célszerű kiépíteni a gazdasági célra hasznosított területeken, mivel a parkolást a telken belül kell biztosítani.

A települést érintő hidrogeológiai védőidom, továbbá a bányatavak és a Duna vízminőség védelme miatt is, 

fokozott figyelmet kell fordítani csapadékvizek vízminőségére



ahol szénhidrogén szennyezés előfordulhat, ott a csapadékvizet össze kell gyűjteni, hogy az nehogy a talajba mossa a szennyeződést és az így összegyűjtésre kerülő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül, lehet csapadékvíz szállító árokba-csatornába vezetni.



A nyílt árokrendszerrel, zárt csapadékcsatornával összegyűjtött vizek élővízbe vezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges, az élővizek védelme érdekében.

a

talajba

szikkadó

A befogadó vízfolyások-patakok-csatornák karbantartására a 21/2006 (I.31.) Korm. rendelet által előírt parti sávok biztosítandók. Az állami kezelésű tavak, patakok, gyűjtő árkok mentén 6-6 m-es, az önkormányzati kezelésűek mentén 3-3 m-es parti sávot kell karbantartásra fenntartani. 2.3. Á R V Í Z V É D E L E M Budakalász közvetlen a Szentendrei-Dunaág mentén fekszik, annak 2+350 fkm-től 4+800 fkm-ig terjedő szakaszán. A várost a Dunán levonuló árhullámoktól a 02.08. számú Budakalászi árvízvédelmi szakasz mentesíti, ami Budakalász térségében földgátas megoldású. A védvonal és a meder közötti terület hullámtérnek minősül, amely magasabb vízállásnál elöntésre kerülhet. Az árvízi védekezés a KDV VIZIG feladata.

Mértékadó árvízszint

A Duna, s így annak jobb-parti mellékágaként nyilvántartott Szentendrei-Dunaág is a nagy Duna kiterjedt vízgyűjtőjéről változó mennyiségű vizet szállít, amely a folyón árhullámok kialakulását okozza, amelyek a mélyebben fekvő part menti sávot elöntik. A 2013-ban a Dunán levonult árhullám miatt a MÁSZ felülvizsgálata megtörtént, a MÁSZ-ra vonatkozó új előírás a 74/2014 (XII.23.) BM rendelettel megjelent. A változás a település északi és déli közigazgatási határa között 88-91 cm nagyságban tér el a régi előíráshoz képest. Ez a változás megkérdőjelezi a jelenlegi rendelkezésre álló védelem megfelelőségét.


27


Nagyvízi mederkezelési terv

A TSZT LEÍRÁSA

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes tájékoztatójában rögzítette azt is, hogy a megváltozott MÁSZ-ra vonatkozóan a védekezés felülvizsgálatára a 83/2014. (III.14.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően az ágazat várhatóan 2015 II. félévére elkészíti és kihirdetésre is kerül a nagyvízi mederkezelési terv. A terv részletes információt fog adni az ingatlanok nagyvízi mederrel való érintettségéről, az érintett ingatlanok beépíthetőségéről. A nagyvízi mederkezelési terv alapján készíthető el a katasztrófavédelmi terv árvízvédelmi fejezete. Az új előírás figyelembe vételével úgy kell újragondolni az árvízvédelem megoldását, hogy, ahol a változás beépített, vagy már korábbi terv alapján beépítésre szánt területet érint, lehetőleg a korábbi elhatározáson ne kelljen módosítani.

Árvízvédelmi mű védőtávolságai

Az árvízvédelmi műnél, 

annak mentett oldalán az árvízi védekezés számára 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, amelyben semmi építmény, még átmenetileg sem helyezhető el



figyelembe kell venni a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, amelyben felszín alatti építési tevékenység csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával végezhető



a hullámtéri oldalon 60 m-es sávon belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők.

Fentieket a nagyvízi mederél tervezéskor ismert vonalával együtt a Védelmi és korlátozási terv rögzíti. Védmű nyomvonalának helybiztosítása

A TSZT területfelhasználási tervén rögzítésre került a V-g vízgazdálkodási területként az árvízvédelmi töltés helye, melynek északi szakaszán a törésvonalnál az esetleges egyes vonalú átépítését lehetővé teszi a terv. Jelenleg az említett szakaszon nem az e célra kijelölt telken húzódik a védmű. A nagyvízi mederben korábban már beépítésre szánt területeket a településszerkezeti terv továbbra is fenntartja. Ezért a HÉSZ-ben a nagyvízi mederben való építésre vonatkozóan előírásokat kell rögzíteni és értelemszerűen a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat is be kell tartani. 3. ENERGIAELLÁTÁS 3.1. V I L L A M O S E N E R G I A - E L L Á T Á S

A települést érintő hálózatok

A vizsgálatok szerint a település villamosenergia-ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Zrt. A térség ellátását szolgáló bázisállomás, a Pomázi 120/20 kV-os alállomás. A települést érintő átviteli hálózatok




jelenleg áthalad a 120 kV-os hálózat nyomvonala, melynek helyigényét a terv rögzíti biztonsági övezetének helyigényével együtt



A Pomázi 120/20 kV-os alállomásról táplált 20 kV-os középfeszültségű hálózatok tekinthetők a város ellátását biztosító gerinchálózatnak. A 20 kV-os hálózat oszlopokra szerelve halad és fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket 28




Hálózati fejlesztési igények

A TSZT LEÍRÁSA

amennyiben a Göd-Kaszásdülő-Bicske iparági alállomások 400 kV-os tervezett fejelése és 400 kV-on átviteli hálózati átköttetésének kiépítése mégis érintené a települést, akkor az csak a meglévő távvezetékoszlop felhasználásával és a 132 kVos vezeték földkábelre cserélésével legyen lehetséges.

A fejlesztési területek újonnan keletkező energiaigénye elérhetné a 27,5 MW igényt is, de a beépülések megvalósítása lassú folyamat lesz várhatóan. A tervezés távlatáig várhatóan 7,5 MW igény jelentkezése prognosztizálható. Az új igényeket a meglevő transzformátor helyek kapacitásnövelésével kellene kielégíteni. Az ezt meghaladó igény esetén a pomázi alállomástól – az alállomásnál szükséges kapacitás növelés megvalósítását követően – új 20 kV-os kábelkör kiépítése válik szükségessé. A már ellátott körzetekben fokozatosan kell a hálózatokat föld alá áthelyezni. Az új bekötés kiépítését már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy távlatban ne legyen akadálya az utcai hálózat föld alá történő átépítésének.

Közvilágítás

A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszerűsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerű megvalósítani. 3.2. F Ö L D G Á Z E L L Á T Á S A település földgázellátásának szolgáltatója, földgázelosztó hálózat tulajdonosa és üzemeltetője a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Hajdúszoboszló, a területileg illetékes egysége a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Gödöllő Területi Egység Hálózatüzemeltetés

A települést érintő hálózatok

Hálózati fejlesztési igények

A település közigazgatási területén nagynyomású szállítóvezetékek haladnak át az alábbiak szerint: 

A település gázellátásának bázisa a Luppa-tó észak-nyugati csücskénél, Szentendre területén üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás. A gázfogadótól nyugati irányba Solymár felé halad tovább a nagynyomású szállító vezeték, illetve déli irányba a főváros III. kerületében, a volt gázgyár területén üzemelő gázátadó állomás ellátására.



A gázátadó és nyomáscsökkentő állomásról indul a nagyközépnyomású gerinchálózat nyomvonala, melyen keresztül a település ellátása biztosított. A nagy-középnyomású hálózat táplálja a körzeti nyomáscsökkentő állomásokat, ahonnan indított közép- illetve kisnyomású hálózat biztosítja a fogyasztók ellátását. 3

A tervezés távlatáig kb. 2800 nm /h új többlet földgázigény jelentkezése prognosztizálható. Bázis szinten a prognosztizált igény kielégítési lehetőségét biztosítja az új fejlesztési területen is áthaladó, nagynyomású gázszállító vezeték. Ekkora többlet igényt kielégíteni a szolgáltató vagy új átadóállomás létesítésével, vagy a meglevő átadóállomás kapacitás bővítésével tud kielégíteni.

3.3. M E G Ú J U L Ó É S E G Y É B E N E R G I A H O R D O Z Ó A környezetterhelést javítva és várhatóan energiagazdálkodási szinten is URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

29


A TSZT LEÍRÁSA

érzékelhetően a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Kisebb hatással a föld energia hasznosításának a terjedése is várható, de energiagazdálkodási szintű hatása minimális marad. Mindkettő hasznosítás telken belül megvalósítandó beruházású és hatású. A napkollektorok és napelemek üzemeltetése érdekében a villamosenergia közhálózatatot fel kell készíteni az üzembiztos „advesz” rendszerre. A napkollektorok és napelemek elhelyezése továbbá építész esztétikai kérdés, mely a HÉSZ-ben kezelendő. 4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Vezetékes hírközlés

Budakalász vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó Szentendre primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Budakalász 26-os körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A településen belül a vezetékes távközlési hálózat jellemzően oszlopokra szerelten épült, csak a városközpont és főbb útvonalak, valamint a bevásárló központok környezetében fektették a hálózatot föld alá.

Hálózatfejlesztési igények

A beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni.

Vezeték nélküli hírközlés

Budakalászon valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Pannon GSM, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák ugyan már elhelyezésre kerültek, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére még további antennák telepítési igényét is szükségessé teszik. A kedvező műsorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezése helyett, a kábeltévé hálózatra volna célszerű települési szinten áttérni.

Fejlesztési igények


Az újabb fejlesztési területeken a kábelrendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát.

30


A TSZT LEÍRÁSA

VII.

KÖRNYEZETVÉDELEM 1. TALAJVÉDELEM

A talaj állapotát veszélyeztető tényezők sok esetben megegyeznek a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tényezőkkel, ezért a vízminőség-védelmét veszélyeztető elemek, források egyben a talaj- és termőföld veszélyeztetéséről is szólnak. talajtani problémák – csúszás és felszínmozgás veszélyes területek

Budakalász domborzati és talajtani adottságai következtében jelentős területek érintettek a víz talajromboló hatásával és az eróziónak fokozottan kitettek. A csúszásveszélyes területek azokat a területeket foglalja magába, amelyek geológiai, morfológiai adottságaik és az emberi tevékenységek hatására földtani szempontból bizonytalan állapotúak, vagy a beavatkozások hatására mozgásba jöhetnek. Különösen 

a Budai úttól nyugatra



az Ófaluban és



a Berdó területén

találhatók az eróziónak, a csúszás- és omlásveszélynek leginkább kitett területek. Szennyezett talajok

Több helyen is található Budakalászon szennyeződésre érzékeny talaj, kőzet. Ide tartoznak a part menti kavicságyon kialakult talajok és a kristályos mészköves területek, a karsztterületek. A megszűnt Lenfonó és Óbuda TSz működése kapcsán keletkezhettek területeiken olyan szennyeződések, melyek a megfelelő szintű felmérés és felszámolás szükséges. 2. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (III.17.) Korm. rendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Budakalász közigazgatási területét 

a szennyeződésekre legérzékenyebb „fokozottan érzékeny terület” besorolású, valamint



a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő

települések között tartják nyilván. 2.1. B U D A K A L Á S Z V Í Z B Á Z I S A A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokról rendelkezik. Vízbázis védőidomokon, védőterületeken végezhető tevékenységeket ez a melléklet tartalmazza. E tekintetben az alábbi problémás területekre kell kiemelt figyelmet fordítani.




A hidrogeológiai szempontból érzékeny vízbázisok elsősorban a Duna mentén (kutak) találhatók.



A Lenfonó gyár ’96-ban megszűnt, ezzel jelentősen csökkent a Barát-patak korábbi folyamatos szennyezése.



Potenciális veszélyforrást jelenthetnek azonban a területen most működő kisebb üzemek, vállalkozások, amennyiben a szennyvízkezelésük nem megfelelően megoldott.

31


A TSZT LEÍRÁSA

A vízbázis védőterületén belül 

a biztonságba helyezési tervben,



a vízbázis védőidomainak határozatban, valamint



a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait, területhasználati korlátozásait be kell tartani.

lehatárolását

meghatározó

A szűk keresztmetszetű utcákon a csapadékvíz elvezetése nem megoldott, erre fokozott figyelmet kell fordítani. 2.2. F E L S Z Í N I V I Z E K - B Á N Y A T A V A K A bányatavak vízminőségére jelent veszélyforrást a rendezés és megfelelő kiépítés nélküli rekreációs területhasználat, a fürdőzők részére illemhelyek biztosítása lenne szükséges. De veszélyt jelent a motoros vízi járművek használata is. A távlati tervekben szerepel a bányató fejlesztése, minek kapcsán a rendezett körülmények közötti strandolás, mosdók, kiszolgáló létesítmények építésével megoldottá válhat. 2.3. F E L S Z Í N I V Í Z F O L Y Á S O K Budakalász legjelentősebb felszíni vízfolyása a Duna, melyet a TSZT vízgazdálkodási területfelhasználásban rögzít. A folyó hullámtere, a nagyvízi meder a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján (2014. szeptember) került lehatárolásra. Az árvízi védelemmel kapcsolatosan a TSZT rögzíti a nagyvízi mederél vonalát. Jelentősebb kisvízfolyások:  Majdán-patak  Barát-patak. A patakok medrének stabilizálása a település belterületi szakaszain mérnökbiológiai módszerekkel javasolható és szükséges. 3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet

A TSZT rögzíti Budakalász légszennyezettségi besorolását a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján: 

Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid (SO2): E, Nitrogéndioxid (NO2): B, Szénmonoxid (CO): D, PM10 C, Benzol E, Talajközeli ózon (B): PM10 Arzén (As) F, PM10 Kadmium (Cd) F, PM10 Nikkel (Ni) F, PM10 Ólom (Pb) F, PM10 benz(a)pirén (BaP) B.

A település légszennyezettségi viszonyok tekintetében kedvező helyzetű, amit a hegyek erdei és a Duna közelségének kedvező hatásai okoznak. 4. ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet

A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a közlekedéstől származó zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken. Ezek az Ófaluban nem tudnak érvényesülni. A magas zajszint zavaró hatása további konfliktusokat eredményezhet. A gépjárműforgalomból eredő zajterhelés elsősorban – helyszínelés alapján megállapítottan  a településközpontban  az M0 melletti üdülőterületen, és  a 11. sz. út szomszédságában


32


A TSZT LEÍRÁSA

zavaró. A város többi részén zajterhelés nem volt tapasztalható A későbbi közlekedésfejlesztések megvalósulásával a településközpont átmenő forgalma lecsökkenésével a zavaró hatás is mérséklődni tud. fokozottan érzékeny területek

időszakos zajforrások

Zajvédelmi szempontból a NP területe, az országos természetvédelmi oltalom alatt álló GyNKI területe, a helyi természetvédelmi területek a fokozottan érzékeny területek övezetébe tartoznak, ezért a környezetükben csak olyan tevékenység végezhető, ami az erre vonatkozó előírásokat, követelményeket teljesíteni tudja. Üzemi eredetű zajforrás illetve a bányászatból eredő zajforrás időszakos.

5. SUGÁRZÁS VÉDELEM Sugárzás elleni védelem tekintetében leginkább az elektromos hálózat és transzformátorinak sugárzásával kell számolni a területen. A területen ezek közül elsősorban a tervlapon is jelzett 120 kV-os, valamint a 20 kV-os légvezetékek és transzformátorok sugárzásával kell számolni. Az elektromos légvezetékek és a transzformátor állomás jelentős védőtávolságokat igényel, mely védőtávolságon belül az állandó emberi tartózkodás nem javasolt. Radioaktív sugárzás, a természetes háttérsugárzáson kívül nem található a területen.


33


A TSZT LEÍRÁSA

VIII. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK 1. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK Az alábbiakban felsorolásra kerülnek a Védelmi és korlátozási tervlapon feltüntetett elemek. A védőterületek és a védősávok egyben a legtöbb esetben korlátozásokat is jelentenek, ezért egy fejezetben kerülnek tárgyalásra. 1.1. K Ö Z M Ű V E K V É D Ő T E R Ü L E T E I É S A KÖZMŰSZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK

Hidrogeológiai védőidomok

1. Vízellátás szolgáltatás korlátozások

Védő területek a vízmű kutak és azok hidrogeológiai védőidoma a tervlapon feltüntetett kiterjedéssel.  hidrogeológiai védőövezet „A” védőzóna  hidrogeológiai védőövezet „B” védőzóna  hidrogeológiai „B” védőövezet  Vízmű kutak és azok 100 m-es hidrogeológiai védőterülete  Vízgépészeti létesítmények és műtárgyak területei  Szentendre, Regionális Déli vízbázis Budakalász területére átérő A és B hidrogeológiai védőterülete

ipari vízvezeték

A meglévő ipari vízvezeték nyomvonala védőtávolsága 3-3 m. (a szolgáltatótól kapott digitális adatszolgáltatás alapján feltüntetve).

ivóvízvezeték

A József Attila utca mentén lévő ivóvízvezeték védőtávolsága 3-3 m az érintett telkeken, nem elépíthető. (a szolgáltatótól kapott digitális adatszolgáltatás alapján jelölt nyomvonal).

2. Szennyvízelvezetés korlátozások

A szennyvízátmelők jelenlegi védőtávolságát tünteti fel a tervlap, mely korszerűsítés után csökkenthető. 

gerinc szennyvízgyűjtő vezeték



települési szennyvízátemelők (korszerűsítéssel 20 m)



tervezett szennyvíztisztító védőtávolsága 185 m

150

m-es

védőtávolsága

1.2. V Í Z G A Z D Á L K O D Á S S A L K A P C S O L A T O S T E R Ü L E T E K VÉDŐTERÜLETEI

3. Felszíni vízrendezés, csapadékvízelvezetés és árvízvédelem

A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok (nyílt és fedett) mederkezelési területigénye védőterületként kezelendő, elépíteni nem lehet Új, nyíltárkos vagy zártrendszerű vízelvezetés biztosításakor a vízelvezető rendszer terület igénye veendő figyelembe a fejlesztések során. Fenntartás, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározott területek figyelembe vétele. (felszíni vizek, kutak, források, felszín alatti vízbázisok). 

kutak, vízkivételi helyek jogszabályoknak megfelelően,



természetvédelmi törvény által biztosított védőtávolságok külterületen; vízfolyástól 50 m, tavaktól 100m



csapadékvíz elvezetést szolgáló árkok, csatornák, tavak 3-3 mes karbantartó sávval



felszíni vízrendezést szolgáló, vízfolyás, csatorna menti 6 m-es mederkarbantartó sáv fenntartásával



Duna mentén 10 m-es mederkarbantartó sáv

védőtávolsága

a

hatályos

helyi természetvédelmi védőtávolságok a vízfolyások és a tavak körül URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

34




A TSZT LEÍRÁSA

patak védősávja a partéltől számítva o beépítésre nem szánt területeken 25 m, o beépítésre szánt területeken 10 m.



tavak mentén a partéltől számítva o Luppa-tó külső védősávja 100 m, o Omszk-tó külső védősávja 40 m, o belső védősáv 10 m.



Duna mentén 100 m.



források 20 m

Nagyvízi meder éltől mentett oldalon fakadóvíz veszély, hullámtéri oldalon gödör ásási tilalom figyelembe vétele árvízvédelmi korlátozásokkal érintett területek: o nagyvízi meder határa, hullámtér o

gát védőtávolsága 10 m,

o fakadó vizes területek sávja 110 m, o mélyépítési korlátozással érintett terület (gödörásási tilalom) 60 1.3. E N E R G I A E L L Á T Á S Ö S S Z E F Ü G G Ő K O R L Á T O Z Á S O K 4. Villamosenergia

5. Földgázellátás

6. Elektronikus hírközlés




22 kV-os gerinc elosztóhálózat nyomvonala, a külterületen 7-7 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete.



132 kV-os főelosztó hálózat 18-18 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete.



A térséget érinti a 400 kV-os átviteli hálózat, melynek a közeljövőben történő létesítése céljából alternatívaként Budakalász is érintett lehet. Amennyiben itt valósulna meg a nyomvonal, akkor az a 132 kV-os távvezeték oszlopainak felhasználásával történhet, egyben a 132 kV-os távvezeték földkábelre cserélésével. Ez esetben a korábbi biztonsági övezet 28-28 m-re növekszik.

A nagynyomású földgázvezetékek és egyéb szénhidrogén vezeték nyomvonalát, és azok biztonsági övezetét, valamint létesítményeinek helyigényét, továbbá a jelentősebb állóeszköz értékű nagyközépnyomású gerincelosztó hálózat nyomvonalát, biztonsági övezetét és létesítményeit is építési korlátozással járó védőterület veszi körül, ami függ a védőcső minőségétől. A Védelmi és korlátozási tervlap feltünteti a következőket. 

Szentendre-Pilisvörösvár nagynyomású földgáz szállítóvezeték és csőpalásttól mért 12-12 vagy 42-42 m-es biztonsági övezete.



Szentendre-Budapest nagynyomású földgáz szállítóvezeték és csőpalásttól mért 5-5 vagy 20-20 m-es biztonsági övezete.



nagyközép-nyomású földgáz gerincvezeték és csőpalásttól mért 5-5 m-es biztonsági övezete.



települési gázfogadó és nyomáscsökkentő.

Az optikai gerinchálózat nyomvonalát és a településen, vagy közelében üzemelő vezeték nélküli ellátást szolgáló antennák-bázisállomások helye körül a szakhatóságok által meghatározott védőtávolság veendő 35


A TSZT LEÍRÁSA

figyelembe. Ezek mérete megegyezik általában a létesítmény körül felállított védőkerítés vonalával. Figyelembe veendők: 

Vezeték nélküli létesítménye.



Szentendre-Pilisvörösvár földgáz szállítóvezetékkel haladó bányaüzemviteli hírközlő kábel.

elektronikus

hírközlési

szolgáltatók együtt

1.4. T E R M É S Z E T I É R T É K E K , T E R Ü L E T E K V É D Ő T E R Ü L E T E I A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a valamilyen természetvédelmi oltalomban részesülő értékeket és területeket, azok puffer zónáit kell figyelembe venni az SZT-ben feltüntetettek szerint. 

Nemzeti Park területe és pufferzónája.



Országos természetvédelmi terület és pufferterülete.



Helyi természetvédelmi terület - természeti terület.



Ökológiai hálózat.



Natura 2000 területei.



Vízfolyások mentén, külterületen 50-50-m-es védőtávolság a természetvédelmi törvénynek megfelelő korlátozás (belterületen csak a mederkezelési sáv biztosítandó, ha az SZT másképp nem rendelkezik.).



Karsztos területek felszínének védelme biztosítandó.



Források ex lege védettek, környezetük területi védelme biztosítandó.



Barlangok ex lege védettek, felszínük területi védelme biztosítandó. 1.5. K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K V É D Ő T E R Ü L E T E I KÜLTERÜLETEN

A főközlekedési közutak nyomvonalát kísérő biztonsági övezetét, valamint létesítményeinek helyigényét kell figyelembe venni. 

Gyorsforgalmi utak és a külterületi főútvonalak tengelyétől mért 100-100 m védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges.



Vasút mentén (HÉV) 50-50 m-en belül épületet létesítményt elhelyezni csak a vasút üzem üzemeltetője (BLV Zrt.) engedélyével lehet kül- és belterületen egyaránt. 1.6. T E R Ü L E T I A D O T T S Á G B Ó L A D Ó D Ó K O R L Á T O Z Á S O K



Csúszásveszélyből adódó korlátozások: A és B kategória.



Hullámtér árvízi veszélyeztetettség miatti korlátozásai. 1.7. T E R Ü L E T H A S Z N Á L A T B Ó L A D Ó D Ó K O R L Á T O Z Á S O K




Gazdasági területek környezetvédelmi előírásaiból eredő területi korlátozások – jogszabályok alapján tevékenység szerint.



Temető terület környezetvédelmi előírásaiból eredő területi korlátozások külön lehatárolásként.



Tervezett szennyvíztisztító terület környezetvédelmi előírásaiból eredő területi korlátozások 185 m védőzóna.



Bányaterület használatából adódó területi korlátozás az SZT szerint. 36


A TSZT LEÍRÁSA

Változások – beavatkozások és ütemezések 1. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK A TSZT területfelhasználási tervlapja rögzíti a változással érintett területeket. Ezeken belül megkülönböztet, 

beépítésre szánt fejlesztési területeket



zöldfejlesztést

koncentrált zöldfelületek kialakítását. A TSZT tervlapja alapvetően a jelenlegi területhasználat és a tervezett állapot közötti változást rögzíti. Mindezek mellett meg kell különböztetni azokat a változásokat is, amelyek nem a jelenlegi használathoz képest jelentenek alapvető fejlesztési lehetőség meghatározást, hanem a korábbi, a 2013-ban elfogadott TSZT területfelhasználási kategóriáihoz képest jelentenek változást. 2. KIJELÖLT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK - VÁLTOZÁS A JELENLEGI HASZNÁLATHOZ KÉPEST 2.1. K O R Á B B A N T S Z T - B E N M Á R K I J E L Ö L T , B E É P Í T É S R E SZÁNT TERÜLETEK

korábban már beépítésre szánt, még nem igénybevett területek

Prekobdró lakóterület

11-es úttól nyugatra 

Prekobdró lakóterület – terület rendezése megindult



Alsó Klenity lakóterület



Innovációs park keleti oldala



Kálvária utca lakóterület

Alsó Klenity lakóterület és az Innovációs park

PREKOBDRO

ALSÓ KLENITY Lupa tó környéke KLENITY

kőbánya

KÁLVÁRIA UTCA

Kálvária utca lakóterület

Lupasziget úttól délre KLENITY

A település beépítésre szánt fejlesztési területei és a zöldfelületek fejlesztési területei

11-es úttól keletre

gazdasági terület bővítése

Különleges rekreációs területek



gazdasági terület bővítése Lupaszigeti úttól délre



Különleges nagy zöldfelületű intézmények fejlesztési területe a Lupaszigeti úttól délre



Különleges rekreációs területek a Lupaszigeti úttól északra



Különleges nagy zöldfelületű intézményi terület a Lupaszigeti úttól északra – gazdasági terület bővítéseként

Különleges beépítésre szánt sportterület gazdasági terület bővítése


Különleges rekreációs területek 37


A TSZT LEÍRÁSA

2.1. 7 . 2 . KORÁBBAN A TSZT-BEN MÁR KIJELÖLT ZÖLDFELÜLETEK ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT REKREÁCIÓS FEJLESZTÉSI TERÜLETEK korában már kijelölt beépítésre nem szánt, még igénybe nem vett területei

11-es úttól keletre 

korábban kijelölt zöldfejlesztéssel érintett, még nem megvalósult területek

különleges beépítésre nem szánt sportterület - védőgát és a Duna között

11-es úttól nyugatra 

Alsó Klenity lakóterület közpark kialakítás



Kálvária utca menti közpark kialakítás


Alsó Klenity

Luppa-tó körüli közpark



Luppa-tó körüli közpark terület kialakítása



kapcsolati zöldsávok kialakítása a Lupaszigeti út két oldalán a tó irányába



M0 menti erdőtelepítések folytatása



11-es út menti koncentrált védő zöldsávok kialakítása

Kálvária utca

M0 menti erdőtelepítések

3. VÁLTOZÁS A 2013-BAN ELFOGADOTT TSZT TERÜLETFELHASZNÁLÁSÁHOZ 3.1. 3.2. V Á L T O Z Á S A K O R Á B B I T S Z T - H E Z K É P E S T

A 320/2013. (XII.20.) sz. Ök határozattal elfogadott Budakalász város településszerkezeti tervnek kisebb pontosítási, határváltoztatási javaslatai alapján az alábbi kategória átsorolások kerültek rögzítésre. Ezek nem változtatják az alapvető településszerkezeti struktúrát, így településszerkezeti hatásuk nincs, a terület rendezési tervekkelnincsenek ellentmondásban. 15,76 ha változással így érintett terület nagysága.


38


területfelhasználási kategória miből

mibe

Gksz

Lke

A TSZT LEÍRÁSA

terület nagysága ha

módosítás indoka

hatása

lakossági és önkormányzati javaslat

településszerkezeti hátránnyal nem jár, egyértelműbb szerkezet alakul

lakossági kérés

településszerkezeti hátránnyal nem jár, egyértelműbb szerkezet alakul

lakossági kérés

településszerkezeti hátránya nincs erdőterületi pótlás szükséges


településszerkezeti hátránnyal nem jár, erdőterületi pótlást biztosít

a helyi természetvédel mi terület határát lekövető változás

településszerkezeti hatása nincs



pontosítás: a KÖu nem volt jelölve a szerkezeti gyűjtőút vonala alatt – gyűjtőút KÖu színére igazítás


3,62

Vt

Lke

1,05

Lk

Lke

2,42

Ek

Zkp

0,23

Alsó Klenity

Mgy

Mk

1,56

Duge Nyive

Egy

Mk

0,73

KÖu KÖu KÖu KÖu KÖu

Mk EV2 Lke Mgy

1,66 0,31 0,91 0,04

V

0,03

KÖu

Ev2

0,01

Ev2

KÖu

0,04

Mgy

KÖu

0,03

Lf

Zkp

0,2

Lke

KÖu

1,7

Római bánya

Berdó - gyűjtőút megszűntetése

Kőbányai út – Csalogány u

Felsővár utca

Vt

KÖu

Felső Klenity – Szentistvántelep Grafikai igazítás


39

0,144


Üh

Üü

A TSZT LEÍRÁSA

0,67



0,4

térképi korrekció földhivatali térkép alapján


Üdülőterület változás

V

Ev2

Ev2

Lke

0,24

technikai hibakorrekció – Holló utca végén digitális településadattakarás és szerkezeti egy telek hatása nincs hatályos övezeti megfelelőjét kell rögzíteni 4. ÜTEMEZÉSEK

A település belterületéhez csatlakozó fejlesztési területek ütemezése nem válik el élesen. Tekintettel arra, hogy az egyes területek – Prekobdró, Alsó Klenity, Berdó, Kálvária utca menti fejlesztési területek a magántulajdonosok közterület kialakítási szándékával és az azzal kapcsolatos telekrendezések végrehajtásával fokozatosan, de lassan realizálódnak, érdemi ütemezésről nem lehet beszélni. Általában kisebb tömbrészek keretében történnek meg a fejlesztések és az önkormányzatnak továbbra sincs szándékában, hogy nagyobb egybefüggő területen a szabályozást, az előközművesítést és az útépítést előrehozza, ütemezés nem kerül meghatározásra. A 11-es úttól keletre eső területeken szintén magánfejlesztői akarat tudja aktiválni a területeket, várhatóan itt a Luppa-tó környéki terület tud mozdulni hamarabb, de településszerkezeti szempontból lényegi jelentősége nincs jelenleg ennek az ütemezésnek. Nyilvánvaló, hogy a tó melletti terület átalakulásához és rendezéséhez elsőbbredű települési érdek fűződik, így ez jelölhető meg elsődleges üteműnek. Ugyanakkor a 2010-ben – elfogadott IVS a város elsődleges akcióterületeiként a Városközpontot, a Madár utcák, a Szentistvántelep alközpontot és az OMSZK Parkot jelölte meg. Másodlagos akcióterületként jelölte a Bányatavakat, a Lupaszigeti úttól délre eső területek és a Duna-part fejlesztési területeit, a Klenity I. területét, a Pomázi út – Majdán patak közötti területeket és a Berdó fejlesztését, valamint a Nyugati zöldterületeket. Fentiek alapján a város elsődleges akcióterületei a már beépült URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

40


A TSZT LEÍRÁSA

területeken, míg a másodlagosak a fejlesztési területeken kerültek kijelölésre, ez megfelel annak, hogy a fejlesztési területek között nincs meghatározó sorrendiség megállapítva.

11-es úttól nyugatra

I.

Prekobdró megindított fejlesztéseinek folytatása

Lakóterületek

II.

Berdó terület beépítés alatt álló területeinek csatornával való ellátása

III.

Kálvária utcai új beépítés

IV.

Alsó Klenity

Városközpont

Folyamatos fejlesztési igényként jelenik meg


I.

Luppa-tó környéki terület a Luppa-szigeti úttól északra

Rekreációs területek, intézményi területek

II.

a Luppa-szigeti úttól délre a távolabbi ütem – a szabályozásban nem aktivált fejlesztési terület.


41


A TSZT LEÍRÁSA

A település területi mérlege 5. TERÜLETI MÉRLEG BUDAKALÁSZ 2015

ha

Területelhasználási kategória

Lakóterületek

6,27

Kisvárosias lakóterület

Lk

Kertvárosias lakóterület

Lke

314,37

Lf

24,23

Vt

36,43

Gksz

56,46


Üh

29,49

Üdülőházas üdülőterület

Üü

7,42

Különleges terület - temetőterület

K-T

5,21

Különleges - sportolási célú terület


http://www.takarnet.hu

belterület

4 863 604

külterület

9 294 315

zártkert közigazgatási terület összesen

1 011 834 15 169 753

Vegyes területek Településközponti vegyes Gazdasági területek Kereskedelmi - szolgáltató gazdasági terület Üdülőterületek

Lk Lke

Különleges terület

Lf Vt

KSP

1,12

Különleges - kereskedelmi célú terüle

KK

19,95

Különleges -- nagy rekreációs terület rendelkező Különleges zöldfelülettel intézmény terület

KR

36,46

Üh

KI

32,52

Üü

Különleges - közüzemi terület

KÜ

0,39

K-T

KKÖZ

1,22

KSP


KÖu

66,11


KÖk

6,20

Zkp

25,01

Védőerdő

Ev1

30,58

KÖu

Védett erdő

Ev2

366,29

KÖk

Közjóléti erdő

Ek

16,82

Zkp

Mezőgazdasági terület (szántó)

MSz

31,27

Mezőgazdasági terület (gyep, szőlő, gyümölcsös)

Mgy

156,24


Mk

103,09

V

109,28

V-g

13,08

Kb-Sp

8,65

Kb-B

11,74

Kb-Sz

0,96

Össz.

1 517

Különleges - közlekedési terület

Gksz

Közlekedési és közműelhelyezési terület

KK KR KI

Zöldterület Zöldterület - közpark

KÜ KKÖZ

Erdőterület

Mezőgazdasági terület

Ev1 Ev2 Egy MSz

Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási árvízvédelmi gát területe Különleges Különleges beépítésre - beépítésrenem nemszánt szántterületek sportoláso célú terület Különleges -- szennyvízkezeléssel bányaterület (működőkapcsolatos kőbánya) Különleges építmények területe

Mgy Mk V V-g

Kb-Sp Kb-B Kb-Sz

*bordó érték a vá l tozá s s a l éri ntett terül etfel a hs zná l á s i ka tegóri á t jel öl i

A legmeghatározóbb változás az Alsó Klenity területén a Gksz és Lke kategóriák között történt az Lke területfelhasználási növekedését eredményezve, hasonlóan az Lk kisvárosias terület és a Vt kategóriák hasonló átsorolása is ezt segíti. A közlekedési területfelhasználási kategória csökkentése a Berdó gyűjtőútnak megszüntetése miatt következik be, mely részben Mk, részben Lke, részben Ek területek egyidejű növelésével jár.


42


A TSZT LEÍRÁSA

A területrendezési tervvel , a BATrT-vel való összhang igazolása 1. A BATRT TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉVEL VALÓ ÖSSZHANG 1.1. 2. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEM UTATÁSA 3. területe típusa

(ha)

arány a közigazgatási területhez (%)

a BATrT 3. sz. melléklete szerint

városias térség

települési

erdőgazdálkodási térség

mezőgazdasági térség

679,87

423,18

316,41

építmények által igénybevett térség

4,07

vízgazdálkodási térség*

93,15

Összesen:

típusa

arány (%)

területe (ha)

igazolandó TSZT szerinti összterületek (ha)

többletterület (ha)

az adott térségi területfelhasználási kategórián belül

44,83

bármely

-

679,9

27,9

erdőterület, illetve természetközeli terület (karsztbokorerdő)

85%

359,7

nem meghatározott

15%

63,5

20,86

mezőgazdasági, illetve természetközeli terület

90%

284,8

bármely

10%

31,6

0,27

adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egység

100%

4,1

6,17

vízgazdálkodási vagy természetközeli terület

85%

79,2

nem meghatározott

15%

1516,68

arány (%) a teljes térségi megfeleterületfelhasz lőség nálási egység területhez

erdőterület

413,7

54,0

megfelel

98%

mezőgazdasági terület

290,6

5,8

megfelel

92%

a BATrT szerinti területen jelölt építmények által igénybevett térség területén: szennyvíztisztító és M0 csomópont számára fenntartott terület került megállapításra, vagyis Különleges szennyvízkezeléssel kapcsolatos építmények területe és közlekedési terület vízgazdálkodási terület (gát nélkül)

109,3

30,1

megfelel

117%

4,7

1516,68

A BATrT 2005. évi LXIV. törvény térségi területfelhasználási kategóriái és annak 2011. évi LXXXVIII. tv. módosítása után készült a 2013-ban 320/2013.(XII.20.) határozattal elfogadott és a 158/2014. (VII.)29. Kt határozattal módosított TSZT. A készítés során a BATrT-nek való megfelelés igazolást nyert, a későbbi módosítás nem érintett BATrT területfelhasználást vagy térségi övezetet. IGAZOLÁS Indokolás:

Jelen TSZT területkimutatása alapján a fenti táblázat igazolja, hogy a terv a BATrT-vel szinkronban van. 

A városias települési térség bármely területfelhasználásra felhasználható



Az erdőgazdálkodási térség legalább 85%-os arányát a terv biztosítja 98 %-os arányban.



A mezőgazdasági területek esetében azok legalább 90%-át mezőgazdasági, ill. természetközeli területbe kell sorolni, ez a terv szerint 91%.



Az építmények által igénybevett térség az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységgel biztosítható, mely a terv esetében az M0 és a szennyvíztisztítóra kijelölt terület az M0-tól délre.

Vízgazdálkodási térség területe nagyobb arányú a településen a Duna, Barát-patak és a tavak együtt több vízgazdálkodási területet eredményeznek, mint amennyit a BATrT elvár. URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

43


A TSZT LEÍRÁSA

3.1. V Á R O S I A S T E L E P Ü L É S I T É R S É G TSZT-területfelhasználás – BATrT térségi területfelhasználás

A BATrT Városias települési térség térségi területfelhasználási kategóriába sorolta a jelenlegi és tervezett belterület. Ezen belül bármely területfelhasználás kijelölhető a TSZT-ben. Összhang igazolásra nincs szükség. 3.2. E R D Ő G A Z D Á L K O D Á S I T É R S É G BATrT 6. § (1)….A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.

Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

320/2013.(XII.20.) határozattal 413,12 ha elfogadott és a 158/2014. (VII.)29. ebből védő és védett erdő Kt határozattal módosított TSZT-ben rögzített Ev védelmi erdőként besorolt területfelhasználás

397,06 ha

TSZT-ben tervezett Ev1, Ev2 és Ek védelmi erdőterület területfelhasználás

413,69 ha kismértékben nőtt ebből védő és védett erdő ezen belül a védelmi erdő mérete 397,29 ha kismértékben nőtt

* technikai korrekcióval

MEGFELEL BATrT 6. § (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.

A 229/2005. (XII.20.) TSZT-ben rögzített erdőként besorolt területfelhasználás (Ev+Ee-Á)

413,54 ha

TSZT-ben tervezett erdőterület területfelhasználás (Ev +Ek)

413,69 ha kismértékben nőtt

MEGFELEL OTrT 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Országos Erdőállomány szerinti erdőterület

Adattár

99%-ban erdőterületbe soroltak az erdőtagok

Ebből nem erdő területfelhasználásba sorolt terület

2,7 ha, kevesebb mint 1% Zkp, Mgy területfelhasználásba került.

Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület 99,5%-a védelmi erdő és közjóléti erdő területfelhasználásba került a TSZT-ben. Erdőtagok - Nébih honlap

Az OTrT 7. §-a rögzíti, hogy az Országos Erdőállomány Adattár alapján 95%-kell, hogy legyen az erdő területfelhasználási besorolás a településrendezési tervben. A NÉBIH honlap alapján összehasonlított erdőterületekhez képest 2,7 ha (a NÉBIH térképen sárga kerettel jelölt) nem került erdőterületi besorolásba, hanem Zkp, Mgy terület, ami kevesebb, mint 1,0%, így ennek is megfelel a terv. MEGFELEL 3.3. M E Z Ő G A Z D A S Á G I T É R S É G


44


A TSZT LEÍRÁSA

BATrT 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

Budakalász BATrT-ben mezőgazdasági térségbe sorolt területei 91%-ban mezőgazdasági rendeltetésűek. MEGFELEL 3.4. V Í Z G A Z D Á L K O D Á S I T É R S É G OTrT 6.§ (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;

A BATrT Vízgazdálkodási térség térségi területfelhasználási kategóriába sorolta a Duna vízfelületét továbbá a tavakat, a patakokat. A TSZT pontosabb adatok alapján ennél 17-%-kal nagyobb területet sorolt vízgazdálkodási területbe. MEGFELEL 3.5. M Ű S Z A K I I N F R A S T R U K T Ú R A - H Á L Ó Z A T A térségi szerkezeti terven takartan jelenik meg az építmények által igénybevett térség 4 hektáros területe, de összevetve a TSZT területfelhasználásával a szükséges terület biztosított a szennyvíztisztító és egyben az M0 csomóponti térségével. 4. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEKKEL VALÓ ÖSSZHANG A megalapozó vizsgálat megállapította, hogy Budakalászt mely országos és térségi övezetek érintik, a TSZT ezekkel összhangban van az alábbiak szerint. 4.1. Országos és Térségi övezetek A terv figyelembe veszi az ökológiai hálózat elemeit, lásd részletesen a Védelmi és korlátozási tervlapon. Érintett területek:

Országos ökológiai hálózat övezetei( BATrT)



Kevély - erdőterület,



Poljána dűlő, Ajmenica mezőgazdasági terület



Duna part jelölt részei Erdőterület, a Luppa-szigeten változás nem indokolt, beépített üdülőterület, de keleti oldalán a be nem épített terület erdőterületbe sorolt.

MEGFELEL A jó termőhelyi adottságú terület már a 2005-ben elfogadott településrendezési tervben beépítésre szánt területként lett jelölve, figyelembevétele utólag nem lehetséges. MEGFELEL jó termőhelyi adottságú terület

AZ OTrT 2014. decemberétől hatályos térségi övezet. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete a település Berdó területének déli részét érinti, ami beépítésre szánt terület. A HÉSZ a magasságok megállapításával tudja a tájképvédelmet biztosítani, az amúgy jelentős mértékben már beépített területen. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete


A Kevély és az Ajmenica terület jelentős része védett terület – Natura 2000, Nemzeti Park terület, vagy helyi természetvédelmi terület. A településhez közelebbi részein a HÉSZ-ben lehet a tájképi védelmét biztosítani, a mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények magasságának korlátozásával és építészeti kialakításának 45


A TSZT LEÍRÁSA

meghatározásával. MEGFELEL

Világörökségi és világörökség várományos terület övezete

A Világörökség várományos területek alapvetően régészeti, illetve felszínen látható építményhez nem kötődő lehatárolásúak a vonatkozó rendelet értelmében. A területfelhasználás ezeket nem veszélyezteti, ahol beépítésre szánt területet érint ott a HÉSZ határozhat meg előírásokat. Alapvetően – amennyiben Világörökséggé válnak a kijelölt területek, akkor annak kezelési terve határozza meg a településrendezés számára a szabályozási kört. MEGFELEL Országos vízminőség-védelmi terület övezetének biztosítására a hidrológiai védőidomok védelmének fenntartása szolgál. A település egészére a talaj szennyezésére vonatkozó korlátozás vonatkozik. MEGFELEL

Országos vízminőség-védelmi terület övezet

A nagyvízi meder területe figyelembe van véve, új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre területén belül. MEGFELEL

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. MEGFELEL

Kiváló termőhelyi adottságú erdő(BATrT)

Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete biztosított különleges beépítésre nem szánt területként. A korábbi már nem működő kőbánya erdőterületi besorolásban. MEGFELEL

Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete BATrT)

Földtani veszélyforrásokra vonatkozóan külön szakvélemény készült, mely szerint a hatályban lévő HÉSZ szabályozási tervlapján lévő lehatárolások és a HÉSZ megfogalmazásai megfelelőek, kisebb pontosítások indokoltak. Fontos a csatornahálózat kiépítése. A Berdót érintően nincs TSZT változás. MEGFELEL Földtani veszélyforrás terület övezete BATrT)


46


A TSZT LEÍRÁSA

Biológiai aktivitásérték számítási eredménye 1. A TSZT SZÁMÍTOTT BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKE

7.464,52 2. A TSZT BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSA BUDAKALÁSZ TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓD JELE

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓD

9/2007. (IV.3.) ÖTM

TERVEZETT TSZT

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS

TERÜLET (ha) TSZT 2014

TERVEZETT TSZT 2015

SZÁMÍTOTT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK TERVEZETT TSZT 2014 TSZT 2015

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek Lk

Kisvárosias lakóterület

1,2

8,7

6,27

10,44

7,52

Lke


2,7

307,7

314,37

830,79

848,80

Lf


2,4

24,4

24,23

58,56

58,152

Településközponti vegyes terület

0,5

37,74

36,43

18,87

18,215

0,4

60,09

56,46

24,04

22,58

Vegyes területek Vt

Gazdasági területek Gksz

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Üdülőterületek Üh


Üü

Üdülőházas üdülőterület

3

30,17

29,49

90,51

88,47

2,7

6,75

7,42

18,23

20,03 15,63

Különleges területek K-T

Különleges terület - Temetőterület

3

5,21

5,21

15,63

KSP

Különleges - sportolási célú terület

3

1,12

1,12

3,36

3,36

KK

Különleges - kereskedelmi célú terület

1,5

19,95

19,95

29,93

29,925

KÜ

Különleges - közüzemi terület

0,1

0,39

0,39

0,04

0,04

KR

Különleges - rekreációs terület

3

36,46

36,46

109,38

109,38

KI

Különleges - nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi terület

3

KKÖZ

Különleges - közlekedési terület

32,52

32,52

97,56

97,56

0,6

1,2

1,22

0,72

0,732

0,5

35,98

41,57

17,99

20,785

0,6

34,27

24,54

20,56

14,72

0,6

6,22

6,20

3,73

3,72

6

5,014

11,52

30,08

69,12

8

19,41

13,49

155,28

107,92

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közm ű területek K KÖu


KÖk


Zöldterületek Zkp

Zöldterület - közpark

Erdőterületek Ev1

Védőerdő

9

30,18

30,58

271,62

275,22

Ev2

Védett erdőterület

9

366,88

366,71

3301,92

3300,39

Ek

Közjóléti erdő

9

16,06

16,82

144,54

151,38

3,7

31,17

31,27

115,33

115,70

99,2

103,09

496,00

515,45

Mezőgazdasági területek MSz

Mezőgazdasági terület - szántó

Mk


5

Mgy

Mezőgazdasági terület - gyep

5

157,136

156,24

785,68

781,2

Vízgazdálkodási területek V

Vízgazdálkodási terület - folyóvizek és állovizek medre

6

109,03

109,28

654,18

655,68

V-g

Vízgazdálkodási árvízvédelmi gát területe

6

13,08

13,08

78,48

78,48

Különleges területek Kb-Sp

Különleges - beépítésre nem szánt sportolási célú terület

8,65

8,65

51,90

51,9

11,74

11,74

2,35

2,348

0,96

0,10

0,096

7 437,79

7 464,52

Kb-B

Különleges - bányaterület (működő kőbánya)

Kb-Sz

Különleges - szennyvízkezeléssel kapcsolatos építmények területe

0,1

ÖSSZES TERÜLET (ha)

3.

6 0,2

ÖSSZESÍTETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYÁSOK TSZT 2005 149/2005.(VI.28.) sz. határozattal elfogadva * TSZT ELFOGADÁS 320/2013. (XII.20.) SZ. ÖK. határozattal elfogadva MÓDOSÍTÁS 158/2014. (VII. 29.) Kt. határozattal módosított TSZT 2015 - JAVASLAT …….../201.. (….. ……..) Kt. Határozattal elfogadva * utólagosan számolt


0,96

1 517

BAÉ 7 287,3 7 436,7 7 438,4 7 464,5

1 517

A biológiai aktivitásérték a korábbi TSZT-hez képest nem csökkent. A 2005-től követett BAÉ átlagértékek eddig minden TSZT esetében kismértékben nőttek. A TSZT növekménye elsősorban a Berdó gyűjtőútjának megszüntetéséből és az Alsó Klenity gazdasági területeiből való kedvezőbb BAÉ értékű kertvárosi lakóterületi átsorolásból következik. 47


MELLÉKLET OTÉK-tól való eltérések és indoklásuk URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.


OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS

OTÉK-tól való eltérések és indokolásuk 1. AZ ELTÉRÉS JOGI ALAPJA (4) A településrendezési eszköz az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 111. §-ában felsorolt feltételeken túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a 40. § (8) bekezdése szerinti esetben a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter záró szakmai véleményében hozzájárul.

BUDAKALÁSZ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA egy-két elemében a kialakult állapot miatt el kell, hogy térjen az OTÉK-ban meghatározott egyes paraméterektől. Hivatkozva az OTÉK 111. § (2) bekezdésében foglaltakra, az alábbiakban ismertetjük az eltéréseket és azok indokolását. Jelen dokumentáció a 314/2012. (XI.8.) kr. 28.§ (4) bekezdése szerinti eltérési kérelem melléklete. Az eltérések megegyeznek a 2013-ban lefolytatott véleményezési eljárásban kapott eltérési hozzájárulás alapján hatályos HÉSZ paramétereinek eltéréseivel, több a jelen kidolgozás során nem vált szükségessé.

2. AZ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÖSSZEGZÉSE beépítési sűrűség eltérő értéke

TSZT falusias lakóterület területfelhasználási egység HÉSZ

TSZT

OTÉK

0,6

0,5

eltérő beépítési mérték és zöldfelületi mutató megengedett legnagyobb Legkisebb zöldfelület beépítettség (%) (%)

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK HÉSZ

Lke-CS-1 Lke-O-10 (korábban Lke-O-11) Lke-Z-1 FALUSIAS LAKÓTERÜLET Lf-O-2

Lf-Z-1 Lf-Z-2 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES Vt-LF-3 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Mgy-5


30% 30% 30%

HÉSZ tervezet hatályos nincs eltérés 40% 50% 40% 50%

30%

30%

nincs eltérés

30% 30%

30% 30%

tervezet 35% 40% 35%

hatályos 30% 30% 30%

csak védett épület esetében

45% 60% 40%

OTÉK

40/100% 40/100% 80% birtokközpont területe HÉSZ 10.000 hatályos 8.500 10.000 10.000

1

OTÉK 50% 50%

20% 30%

40% 40%

40% 40%

20% / 0%

20% / 0%

10%



3. TSZT - ELTÉRÉS AZ OTÉK BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉGI ÉRTÉKÉTŐL 3.1. A F A L U S I A S L A K Ó T E R Ü L E T T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S I EGYSÉG BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG ÉRTÉKE

TSZT területfelhasználási kategóriánál a falusias lakóterület beépítési sűrűség eltérése az alábbiak szerint tér el Beépítési sűrűség Indoklás:

TSZT TERVEZET Falusias lakóterület 0,4 - 0,6

OTÉK Falusias lakóterület 0,5

eltérés +0,1

 A település falusias településmagra szerveződött hegyvidéki jellemzőkkel is bír. Egyes területeken a kialakult telekállomány olyan aprótelkek sorából álló övezeteket is képez, melyeknél az OTÉK 0,5-ös értékű beépítési sűrűség nem tartható. Találhatók itt 2 100-150 m körüli, sőt ennél kisebb telkek is a hegyvidéki morfológia miatt.  A területfelhasználási egység kiterjedése kicsi egyes területeken, az itt kialakuló övezetek és telkek száma is elenyésző, ugyanakkor mindenképpen szükséges a kezelésük.  A beépítési sűrűség ezen területek miatt a 0,5 érték helyett a 0,6os értékig emelkedik.  A paraméter nem tér el a hatályos TSZT-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta.

OTÉK 111.§ (2) bek. feltételrendszere különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja közérdeket nem sért a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek


  

kialakult állapot szerinti nem sért teljesülnek

2



4. ELTÉRÉS AZ EGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKBEN AZ OTÉK PARAMÉTEREITŐL 4.1. L K E - C S - 1 K E R T V Á R O S I A S L A K Ó T E R Ü L E T B E É P Í T É S I MÉRTÉKE

A HÉSZ övezeti besorolásánál a csoportos beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterület Lke-CS-1 építési övezet megengedett legnagyobb beépítettségének eltérése az alábbiak szerint tér el:

Lke-CS-1

legnagyobb beépítési mérték Indoklás:

HÉSZ TERVEZET

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

csoportos beépítési módú kertvárosias lakóterületek

Lke-CS-1


35%

35%

30%

eltérés

+5%

 A településen 2 helyen alakult ki csoportos beépítési mód, ahol a kialakult állapot igényli az OTÉK-ban meghatározottnál magasabb beépítettségi mértéket. A település északi végén, a Pomázi út mentén láncházakkal épült be 8 telek. A Damjanich utcáról nyíló Fürj utca nyugati oldalán 12 telek épült be, szintén láncházakkal.  Mivel csak két ilyen területi egység van, elenyésző a növekmény.  A paraméter nem tér el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta.


  


4.1. 4.2. A Z L K E - O - 1 0 K E R T V Á R O S I A S L A K Ó T E R Ü L E T B E É P Í T É S I MÉRTÉKE ÉS ZÖLDFELÜLETI MUTATÓJA

A HÉSZ övezeti besorolásánál a oldalhatáron álló beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterületek Lke-O-10 (korábban Lke-O-11) építési övezet megengedett legnagyobb beépítettségének és előírt legkisebb zöldfelületi arányának eltérése az alábbiak szerint: HÉSZ TERVEZET

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

oldalhatáron álló beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterületek

Lke-O-11


legnagyobb beépítési mérték

40%

40%

30%

+10%

legkisebb zöldfelületi mutató

40%

40%

50%

-10%

Lke-O-10

Indoklás:


eltérés

 A József Attila utca mentén és attól délre, a Jankovics utcában kialakult rendkívül kismélységű és kis területű telkeken a beépítés esetenként már meghaladja az OTÉK-ban megengedett mértéket, a hatályos terv is nagyobb mértéket enged, kisebb zöldfelülettel. 3





Összesen 3 teleksor kerül ebbe a speciális övezetbe, tehát az eltérés nem okoz különösebb sűrűsödést, viszont kezelni tudja a kialakult állapot szerinti helyzetet.

 A paraméterek nem térnek el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta. OTÉK 111.§ (2) bek. feltételrendszere különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja közérdeket nem sért a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek

  


4.3. A Z L K E - Z - 1 K E R T V Á R O S I A S L A K Ó T E R Ü L E T B E É P Í T É S I MÉRTÉKE ÉS ZÖLDFELÜLETI MUTATÓJA

A HÉSZ övezeti besorolásánál a zártsorú beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterület Lke-Z-1 építési övezet megengedett legnagyobb beépítettségének és előírt legkisebb zöldfelületi arányának eltérése szükséges az OTÉK-tól az alábbiak szerint: HÉSZ TERVEZET

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

zártsorú beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterületek

Lke-O-11



35%

35%

30%

+5%


40%

40%

50%

-10%

Lke-Z-1

Indoklás:



A Budai út menti hagyományos „budakalászi” beépítés esetén a teljes telekre számított beépítési mérték helyenként ugyan alacsonyabb, de az övezet területére számított mérték már eléri, sőt néhol meghaladja a hatályos HÉSZ-ben meghatározottat is, esetenként a 40-50%-ot is.



A jellegzetes oldalhatáros és hajlított házas beépítési forma indokolja az 5%-kal nagyobb beépítési mértéket.



A telek szakadó löszfalas része és a beépítési formációk nem mindenütt teszik lehetővé az 50%-os zöldfelület kialakítását.



A geometriai helyzet, a rövid, keskeny telekméret tehát indokolják a beépítettség növelését és ennek megfelelően a zöldfelület csökkentését.



A paraméterek nem térnek el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta.



  

eltérés


4



4.4. A L F - O - 2 , L F - Z - 1 , L F - Z - 2 FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK BEÉPÍTÉSI MÉRTÉKE ÉS ZÖLDFELÜLETI MUTATÓJA

Az Lf-O-2, Lf-Z-1, Lf-Z-2 oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítési módú közepes intenzitású és intenzív falusias lakóterületek építési övezetei esetében a megengedett legnagyobb beépítettségének és előírt legkisebb zöldfelületi arányának eltérése szükséges. Az Lf-O-2 építési övezet tekintetében a következő paraméteres eltérés indokolt:

Lf-O-2

HÉSZ TERVEZET

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

oldalhatáron álló beépítési módú falusias lakóterület

Lf-O-2

faluisas lakóterület

védett épület bővítése esetén 45%

védett épület bővítése esetén 45%

30%


Ófalu - falusias területek

A falusias terület jellemző telekstruktúráját a következő térkép mutatja. Mint látható több telek nem éri el a 3-400 m2-t, sőt az alattiak is találhatók. Ez is indokolja, hogy a területen az OTÉKtól való eltérés a falusias területen megengedett legyen, a beépítési % és a zöldfelületi mutató eltérő értékének alkalmazása során.



Az Lf-O-1 övezeten belül számos olyan épület található, ami egyedi védelmet élvez. Ezen épületeknek a kisebb telkeken való bővítése több esetben már ütközik a beépítési mértékkel.



Nem cél a terület sűrűségének növelése, ezért nem lehet általánosan nagyobb beépítettséget meghatározni.



A védett épületek hozzáépítéssel való bővítését azonban nem volna szabad megakadályozni hiszen az épület előírt védelme sok kötelezettséggel is jár, nem cél egy skanzen kialakítása. Ezen védett épületek térarányait, formavilágát pl. magasítással nem szabad megváltoztatni, de víszintes irányú bővítésük adott esetben szükségessé és megengedhetővé válhat.



Ennek érdekében, hogy ilyen esetek támogatottak legyenek, javasolt a beépítési mérték növelése, kizárólag egyedi védelem alatt álló épület esetében.



A paraméter nem tér el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta.

védett épületek Lf-O-2 területen

OTÉK 111.§ (2) bek. feltételrendszere

közérdeket nem sért a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek


  

+15%



Indoklás:

különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja

eltérés


5



Az Lf-Z-1 és Lf-Z-2 építési övezetek tekintetében a következő paraméteres eltérés indokolt: HÉSZ TERVEZET

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

zártsorú beépítési módú falusias lakóterület

Lf-Z-1



60%

30%

30%

+30%


20%

40%

40%

-20%

HÉSZ TERVEZET

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

zártsorú beépítési módú falusias lakóterület

Lf-Z-2



40%

30%

30%

+10%


30%

40%

40%

-10%

Lf-Z-1

Lf-Z-2



eltérés

eltérés

Mindkét falusias beépítés speciális a településen, rendkívül aprótelkek jellemzik, így pl. van olyan telek, melynek

mérete a 100 m²-t sem éri el (sőt van 64 m²-es beépített telek is!). Ezért indokolt a hatályos HÉSZ szerinti paraméter megtartása a területen, vagyis a 40%-60%-os beépítés és 30%20% zöldfelületi minimum érvényesítése.




A területi egységek a védett településkép részei, így csökkentett értékkel nem volnának tovább éltethetők. A terület hagyománya indokolja az eltérő értékek fenntartását.



A paraméterek nem térnek el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta.

6



4.5. V T - L F - 3 T E L E P Ü L É S K Ö Z P O N T V E G Y E S T E R Ü L E T – A VOLT LENFONÓ TERÜLETEN – BEÉPÍTÉSI MÉRTÉK, ZÖLDFELÜLETI MUTATÓ

A HÉSZ övezeti besorolásánál volt Lenfonó területén a volt csarnoképület megtartásával létrejövő önálló telek esetében az utólag kialakuló telek 100%-os beépítési mértéket igényel, azzal, hogy a mellette levő terület közterület és közpark övezetté válhat. Ennek érdekében az építési övezet megengedett legnagyobb beépítettsége és a zöldfelületi mutatója az alábbiak szerint tér el:

VT-LF-3

HÉSZ TERVEZET volt Lenfonó barnamezős területe településköz pont vegyes terület

legnagyobb beépítési mérték legkisebb zöldfelületi mutató Indoklás:

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

eltérés

VT-LF-3

településközpont terület

35%

40 % (100% a csarnok visszamaradó épületrészére)

80%

20%

0%

20%* (0% csak a fenti esetben )

10%

-10%

 A barnamezős terület esetleges strukturális átalakulásához szükségessé válhat, hogy a volt nagy üzemi csarnoképület egyes részének megtartása mellett alakuljon át a terület, és így a csarnok akár 100%-os beépítettségű maradna. A szabaddá váló területeket zöldterületként lehet kialakítani mellette.  Összhatásában így is a környezet javulása volna elérhető, a közterületi egybefüggő közterület parkosítása egységes fenntartással működhetne.  A hatályos HÉSZ ezt szerepelteti külön csillagozott engedményként de ehhez az eltérés a korábbi tervben hiányzott, ezt is pótolni szükséges.


  


4.6.


7



5. ELTÉRÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET ÖVEZETÉBEN AZ OTÉK PARAMÉTEREITŐL 5.1. O T É K Á L T A L Á N O S M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T É N BIRTOKTEST MÉRETÉNEK ELTÉRÉSE

OTÉK 29.§ (5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. Indoklás:

Az OTÉK által előírt birtoktest méretet a település egyes gazdálkodásra használt területein a szomszédos tulajdonok, és a várható behatároló közútfejlesztés miatt nem lehet elérni. A birtoktest létrehozása érdekében kismértékű csökkentés ezért indokolt.

Mgy-5 birtoktest minimális mérete

HÉSZ TERVEZET

HATÁLYOS HÉSZ

OTÉK

8.500 m²

10.000 m²

10.000 m²

eltérés

-15%

 A területen lévő tehenészet fejlesztése érdekében összevonható terület helyben nem éri el a 10.000 m-t, ezért ezen elvárás csökkentése indokolt 15%-kal.  A csökkentést csak akkor adja meg a HÉSZ, ha lakórendeltetés nem jön létre a területen.


  

különleges településrendezési ok: a meglévő gazdálkodás fejlesztésének lehetőségét támogatni kívánja az önkormányzat nem sért teljesülnek

5.2.


8

B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T

Recommend Documents