Az Új Munka Törvénykönyve
Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től
A munkaviszony létesítése • Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre – munkaviszony kezdetének megjelölésével • A munkaszerződés - a munkavállaló javára térhet el
• A munkaszerződést írásba kell foglalni • Át kell adni és ezt (átadás tényét) is igazolni kell • A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
A munkaviszony létesítése • Eltérő megállapodások
• • • • • •
Szabadság Munkaközi szünet Órabér Munkavégzés helye Készenléti jellegű munkakör Osztott munkaidő
Tájékoztatási kötelezettség • a napi munkaidőről, • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, • a munkakörbe tartozó feladatokról, • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Ideje: a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban
A munka- és pihenőidő Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló • munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen, • külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
A munka- és pihenőidő Nem munkaidő • a) – a készenléti jellegű munkakört és eltérő megállapodást kivéve – a munkaközi szünet, továbbá • b) a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama
Munkáltatói tevékenység és munkaidő A munkáltató tevékenysége: a) megszakítás nélküli, ha • naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és • aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy • ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,
• b) Több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát, • c) Idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik
A munkaidő nyilvántartása • A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. • A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. • A nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Automatikus nyilvántartás vezetés
Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben 1) ellenőrizhetőség • A beosztott és a teljesített munka kezdő és befejező időpontja dokumentálva legyen, ezzel lehetővé téve, hogy a munkavállalók és a hatóság számára ellenőrizhető legyen. 2) naprakészség • A munkakezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetőleg végén rögzítve legyen. • Az ellenőrizhetőséggel és a naprakészséggel függ össze az a követelmény, hogy a munkaidő nyilvántartásnak a munkavégzés helyszínén kell lennie, amennyiben a munkakör jellege, illetve a munkaszervezés körülményei azt lehetővé teszik. A munkaszervezés körülményei miatt nem elvárható pl. üzemzavar elhárítás esetén.
Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben 3) hitelesség • A munkaidő-nyilvántartással, mint a bérszámfejtés alapjául szolgáló dokumentummal szemben támasztott követelmény az, hogy az hiteles legyen. A hitelesség azt jelenti, hogy az abban foglalt adatok valóságnak megfelelőségét a munkáltató és a munkavállaló is igazolja. 4) teljesség és valóság • Valamennyi szükséges adatot tartalmazzon, és valamennyi munkavállaló tekintetében rögzítse a munkaidő kezdetét és végét.
A munkaidő-keret A munkaidő-keret tartama legfeljebb 4 hónap, illetve tizenhat hét. A munkaidő-keret tartama legfeljebb 6 hónap, illetve huszonhat hét • a) a megszakítás nélküli, • b) a több műszakos, illetve • c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint • d) a készenléti jellegű, • e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (mobil munkavállalók) foglalkoztatott munkavállaló esetében.
Kollektív szerződés rendelkezése szerint a munkaidő-keret tartama, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, legfeljebb 12hónap, illetve ötvenkét hét.
A munkaidő-beosztás szabályai A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).
Kötetlen munkarend - A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti. Közlés A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Módosítás - a munkáltató •
az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást,
•
ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja.
A munkaidő vasárnapra történő beosztása Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, valamint d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
A munkaidő munkaszüneti napra történő beosztása 102. § Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c) és g)-h) pontjaiban meghatározott esetben osztható be. a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, valamint g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
A munkaközi szünet A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő (a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő) , tartama • a) a hat órát meghaladja 20 perc, • b) a kilenc órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Kiadása - A munkaközi szünetet • a munkavégzés megszakításával, • legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.
A rendkívüli munkaidő Rendkívüli munkaidő • a) a munkaidő-beosztástól eltérő, • b) a munkaidő-kereten felüli, valamint • c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá • d) az ügyelet tartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő • a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
Mérték és arányosság • Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. • Az éves 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.
A kollektív szerződés legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését írhatja elő.
Szabadság – jogszerző idők A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után. Munkában töltött időnek minősül a szabadság szempontjából: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama.
Szabadság kiadása • A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. • (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. • (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. • (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A bérpótlékok • A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére. Vasárnapi pótlék Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg. • d) a több műszakos tevékenység keretében, • e) a készenléti jellegű munkakörben, • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
A bérpótlékok Munkaszüneti napi - Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg. A munkavállalónak, • ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, • a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. • ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Éjszakai munkavégzés esetén – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót -, feltéve, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.
Átlagkereset helyett távolléti díj 174-es osztó! A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő)- az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér + bérpótlék illeti meg ha a beosztása szerint járt volna neki. A munkavállalót távolléti díj illeti meg: • a szabadság tartamára, • óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.
A kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum A minimálbér és a garantált bérminimum
= a törvényben: kötelező legkisebb munkabér
A munkaviszony megszűnik • Munkáltató jogutód nélküli
• Határozott idő lejárta (munkavállaló is élhet felmondással) • Más törvény hatálya alá kerülés (15 napos szabály) • Munkavállaló halála • Munkakörmegosztás esetén, ha a munkavállalók száma 1 főre csökken • Többmunkáltatós munkaviszony esetén, ha a munkáltatók száma 1-re csökken • Iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésekor
A munkaviszony megszűntetése • Közös megegyezéssel, • Felmondással, • Azonnali hatályú felmondással. • Közös szabályok – Írásba foglalás (elektronikus dokumentumban kerül sor. ) – Indokolás – Jogorvoslatra való kioktatás – Általános magatartási követelmények betartása (pl. együttműködés, egyenlő bánásmód, jóhiszeműség és tisztesség elve stb.
Az igazolások kiadása • A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként • legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Köszönöm Figyelmüket! Erzse Tibor munkaügyi szakértő, tanácsadó Munkaügyi Fórum www.munkaugyiforum.hu E-mail:
[email protected]
