Az orosz epika a 19. század második felében

Az orosz epika a 19. század második felében -

-

-

az oroszok a romantika korában léptek be a világirodalomba az orosz irodalom Puskinnal kezdődik a berendezkedésében lényegében ázsiai típusú, despotikus cári Orosz birodalom kevés teret enged a független szellemiség és értelmes cselekvés kibontakozásának a 19. sz. első felében erőszakosan visszafogott fejlődés a nemesi származású orosz értelmiségből a történelmi tragikum és a feleslegesség érzését váltotta ki. A „felesleges ember” az Anyegintól kezdve az orosz irodalom egyik meghatározó típusává vált (ld. Goncsarov: Oblomov) 1861. jobbágyreform => bomlásnak indultak a természetes, patriarchális viszonyok, mutatkozni kezdtek a polgárosodás első nyomai lassú modernizáció=> 2 út: 1. Oroszország saját utas fejlődése 2. Európához való közeledés E kérdés körüljárása a despotikus hatalom miatt csak az irodalomban volt lehetséges  a 19. sz. második felének orosz regényirodalma többnyire az emberiség ügyét képviselő hősöket alkotott Tolsztoj és Dosztojevszkij regényhősei egy magasabb rendű erkölcs nevében lépnek fel, vagy épp az erkölccsel szembeszegülve tesznek kísérletet a társadalmi hagyomány és kötelék áthágására Tolsztoj: regényfikciói külvilág és belvilág egyensúlyának megalkotása Dosztojevszkij: tudatábrázolás Gogol + Csehov elbeszélései: megjelent a kishivatalnok, a csinovnyik típusa

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881) -

-

-

1821-ben született Moszkvában 1847-től rendszeresen látogatott egy ateista-szocialista kört + részt vett egy illegális nyomda létrehozásában => 1849-ben letartóztatták, a Péter-Pál-erdőben raboskodott, míg halálra ítélték, de a kivégzés előtt néhány perccel felolvasták neki a cár megkegyelmező rendelkezését  4 év szibériai kényszermunka+ életfogytiglani közkatonaság 1850-54. az omszki erdőben raboskodott => epilepsziás lett 1859. hazatért, folyóirat-kiadás, játékszenvedély az 1860-as évektől jelentek meg nagyregényei Feljegyzések az egérlyukból, A játékos, Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű, Ördögök, A Karmazov-testvérek Bűn és bűnhődés legismertebb regénye cím => bibliai utalás 67. o. cselekmény

-

-

-

a regény kötődik a bűnügyi történet hagyományához (de rögtön a regény elején kiderül a gyilkosság terve és a gyilkos kiléte) nem a tett vagy a gyilkos leleplezése áll a regény centrumába, hanem egy elmélet és gyakorlati bizonyíthatóságának kérdése A főhős szerint a nem közönséges embernek joga van átlépni lelkiismeret-furdalás nélkül bizonyos akadályokon, ha az emberiség számára üdvös eszméjét másképp megvalósítani nem tudja (az emberiség jótevői mind törvényszegők voltak) a gyilkosság annak igazolási kísérlete, hogy a törvényt áthágó nagy emberek nem ismerik a bűn és a bűnhődés fogalmát Eszmeregény: a kort és/vagy a szerzőt foglalkoztató gondolati kérdést, problémát, eszmét középpontba állító regénytípus. Különböző álláspontot képviselő hősök történetét beszéli el, mely az olvasót is állásfoglalásra készteti. Polifonikus regény: olyan regényszerkezet, melyben nem uralkodik egy, a történeten kívül és felülálló elbeszélői eszmevilág és értékrendszer. Regényvilágát több, egymással ellentétes gondolkodású és magatartású figura szólamából alkotja meg. A szólamok nézeteinek és értékrendjének egyenlő súlya van. (Polifónia=többszólamúság)

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) -

1828-ban született régi arisztokrata, grófi családban 1851. belép a hadseregbe, részt vett a krími háborúban  Szevasztopol elbeszélések Szevasztopol eleste után Pétervárra utazott, ismeretség Turgenyevvel és Goncsarovval 15 gyermeke született iskolát alapított parasztgyerekek részére, és ő maga is paraszti munkát végzett  családjával is ellentétbe került 1910-ben elhagyta családját, de útközben lebetegedett és meghalt Legfontosabb regényei: Háború és béke, Anna Karenina, Feltámadás

Ivan Iljics halála -

Az ember olyan halállal hal, amilyen életet él A mű fő kérdése: hogyan élhet az ember saját végességét szem előtt tartva hiteles életet

Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1808-1852) -

1808-ban született kozák kisnemesi családban 1821-től Nyezsinben végezte gimnáziumi tanulmányait (művészi hajlamai itt mutatkoztak meg először) 1829-ban állami szolgálatba állt hamarosan elbeszélései jelentek meg barátságot kötött Puskinnal

-

1831-ben és 1832-ben jelent meg kétkötetes elbeszélésgyűjteménye (Tanyasi esték) => siker Fontos elbeszélései: Az őrült naplója, Az orr, A köpönyeg Drámája: A revizor Regénye: Holt lelkek Utolsó éveit a világtól elzárkózva, súlyos depresszióban töltötte

A köpönyeg -

Gogol legismertebb elbeszélése Cselekménye: Egy magányos jelentéktelen hivatalnok életének célt ad készülő új köpönyege, amit azonban az első alkalommal elrabolnak tőle. Hiába keres igazságot, megszégyenítik, végül belehal bánatába. Halála után kísértetként visszajár a túlvilágról, és addig ráncigál le mindenkiről mindenféle köpönyeget, amíg az őt megszégyenítő tekintélyes személy bundájának elrablásával elégtételt nem vesz sérelmeiért.

Lefokozott szereplő -

-

-

az olvasó Akakij Akakijevics történetét egyszerre érzékeli tragikusnak és komikusnak. Tragikomikus hatás  a főszereplő személye lefokozódik e lefokozott karakter megformálásában a névadásnak, a foglalkozásának és a személyiségjegyeknek egyaránt jelentősége van. Névadás: Basmacskin  oroszul cipész + az elbeszélő a cipőtől származtatja hősét Keresztneve+apai neve  hiányzik belőle minden eredetiség vagy egyediség, másolat jelleg  Önbeteljesítő jóslat => aktamásoló hivatalnokként dolgozik, semmiféle kreatív cselekvésre nem képes Az írás és a beszéd szintjén is korlátozott képességekkel rendelkezik „Jórészt ragokban, határozószavakban s végül olyan segédszócskákban fejezte ki magát, amelyeknek határozottan semmi értelmük sincs” lefokozott a szereplő életvitele, a másoláson kívül szinte semmi sem létezett számára (igénytelen öltözködés, étkezés, szórakozottsággal közlekedik a világban)

Az örök idea -

ebben a lefokozott személyiségben születik meg a jövőbeni köpeny örök ideája a platóni eszméket idéző „örök idea” emelkedettsége ellentétben van a cél (köpeny) hétköznapiságával és kisszerűségével  az elbeszélésben hangsúlyos szerepet kap a komikus hatás  jelentéktelen cél és a főszereplő ironikusan felnagyított vágyálma, megnövekedett emberi önérzete, eltúlzott képzelgése, takarékoskodása  ezeknek a szélsőségesen össze nem illő elemeknek a társítása groteszk hatást kelt

Groteszk: (olasz grotta ’barlang’ szóból szárm.) A föld alá süllyedt antik római építményekben találtak növényi, állati és emberi alakzatok keveredésével alkotott különös faldekorációkat nevezték így. A groteszk esztétikai minőség, a komikum egyik fajtája. Szélsőségesen össze nem illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást. Pl. A tragikumot és a komikumot gyakran társítja, vagy a mindennapit a fantasztikussal, a félelmetest a nevetségessel. Világa zárt, benne a valószerű és a képtelen gyakran egymásba játszik át. Szívesen él undort keltő elemekkel, kedveli a torzságot és a rútságot. A groteszk megjelenésének lényegi eleme a szerkezet, a mű elemeinek egymáshoz való viszonya.

Tragikomikus halál -

-

főszereplő halála többféleképp indokolható: 1. a köpeny elrablása emberi méltóságától, az életének új távlatot adó ideától fosztotta meg a kishivatalnokot, aki belehalt bánatába. 2. halálát értelmezhetjük a tekintélyes személy által kiváltott helyzet következményeként is. A.A. mintaszerű csinovnyik volt, aki feltételek nélkül igazodott a hivatali hierarchiához. Panaszát a tábornok lázadásnak minősítette => megkérdőjelezte a csinovnyik előnyeit. => csinovnyikerényeinek megkérdőjelezésével létének alapja omlik össze. halálának mindkét értelmezése hordoz tragikus és komikus jelentésmozzanatokat.

Fantasztikus befejezés -

zárlat: bosszúállás komikuma összekapcsolódik az igazságszolgáltató gondviselés paródiájával A kísértről szóló anekdota biztosítja, hogy A.A. legalább kísértetként elégtételt vehessen nyomorúságos életéért + a feszültség nevetésben oldódjon fel  a nevetésbe megdöbbenés és keserűség is vegyül

Hangnemkeveredés -

a novella epikus tárgyilagossággal indul („Az ügyosztályon történt”) a tárgyilagos hangnem gúnyos modalitásba vált (sértődékeny rendőrfőnök anekdotája) az elbeszélés ezután visszatér a nyitó hangnembe („Tehát az ügyosztályon szolgált egy hivatalnok”) De a következő mondat megint feloldja a tárgyilagosságot  a hangnemek keverednek (komikus, tárgyilagos, tragikus, érzelmes, szatirikus) [Tk. 62. o.]  gyakran akár egy mondaton belül is => groteszk hatást kelt

Az elbeszélői szerep keveredései -

a groteszk hatás létrejöttében az elbeszélői szerep szélsőséges, egymástól távoli minőségekre építő megformálásának is szerepe van Az elbeszélő néhol mindentudó (feleslegesnek tűnő mozzanatok pedáns részletességgel) máshol fontos dolgokat hallgat el, vagy tudásának korlátozott voltát hangsúlyozza esetenként találgatásokba bocsátkozik  a befogadó akár rögtönzésszerű, hanyag fecsegésnek is tapasztalhatja az elbeszélésmódot

Szkáztechnika -

az elbeszélő egyrészt a szerző-olvasó pozícióból szólal meg („de mindenekelőtt az olvasónak meg kell tudnia”) másrészt olyan nyelvi eszközök, melyek a történetmondó és hallgatósága kommunikációs helyzetét teremtik meg, az élő előadás stílusát idézik vagy utánozzák Rögtönzés benyomása: nyelvi fordulatok, szójátékok, kitérők és anekdoták Szkáz: a szóbeliség illúziójának felkeltésére alkalmas elbeszélőforma. Olyan sajátos kommunikációs maszk, amelyben az elbeszélő az élőbeszéd bizonyos jelzéseinek segítségével szól a feltételezett hallgatósághoz.

Gogol jelentősége: „Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk ki.” Dosztojevszkij  Az orosz irodalomban először jelenik meg a csinovnyik alakja és a groteszk