A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
I. Évfolyam 10. szám, 2004. Október
Megjelenik havonta
Az o k t a t ás ke zd et ei Ma kf al vá n “Apa és anya magatokon kezdjétek meg gyermeketeik nevelését.“ Brunszvik Teréz naplója /1821.220 old./ Hiba lenne falunk oktatásának történetét a makfalvi Wesselényi Népiskola (kollégium) alapításához kötni, amelyet 1835-ben alapított br. Wesselényi Miklós és 1836-38 között épült fel és Makfalvi Wesselényi Népiskola működött 100 éven át, mint Erdély egyetlen alapítványi iskolája. Hiszen eleink jóval korábban felismerték az oktatás, mint a nép felemelkedése eszközének szükségességét. Eddigi ismereteink szerint Makfalván az első iskola 1610 körül létesült és református felekezeti iskola volt. Mindezeket Pallós Albert „A népoktatás állapota Marostorda vármegyében” c. 1896-ban megjelent munkája, valamint Sípos Gábor „Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848ig” (Művelődéstörténeti tanulmányok, Kriterion 1980) tudományos munkák alapján ismerjük. Sajnos, helyi egyháztörténeti, iskolatörténeti források nem állnak rendelkezésünkre, hisz köztudott, hogy a II. világháború idején az egyházi és iskolai levéltár a „felszabadító” orosz hadsereg vandalizmusának esett áldozatul. Mégis sok mindent tudunk. Tudjuk azt, hogy Makfalván 1835-ig, a Wesselényi kollégium megalakulásáig, fiú-leány vegyesiskola volt. Ismerünk adatokat a gyermeklétszámról, miszerint 1788-ban 28, 1823-ban 81 és 1845-ben 50 gyermek járt iskolába, ami a gyermeklétszámot t ekint ve kevésnek bizo nyu l. Ismerjük, bár nem teljesen, a Makfalván tanítók neveit, mint: Illyés András 1631-43 Radnóthi Péter 1735-37 Felfalusi Tamás 1692 Szantsali Mihály 1739 Köpetzi Mihály 1695-97 Katona György 1741 Felfalusi Tamás 1700 Batzoni István 1741-42 Farczádi Ferenc 1701 P. Pósa János 1758-70 Sz. György István 1703 Batzoni Mózes 1771-83 Batzoni Mihály 1716-17 Farczádi Ferenc 1784-1805 Szekeres János 1718-19 Szabó Ferenc 1806-08 Onodi György 1721 Farczádi Sándor 1809-30 Mezei Marton 1722 Marusi János 1831-35 Zágoni József 1723 Demeter György1836-39 Adorjáni Lörinc 1725-32 Wesselényi Miklós Általános Iskola Marusi János 1840-50 Szantsali Mihály 1732-34 Névadó ünnepség 2000. június 18. A tanulók létszámának alakulásáról bővebb adatokat találunk
Makfalvi Tekintő
2. oldal
Pallós Albert 1896-os munkájában: „Makfalva lakosainak száma 1856, tanköteles 398, ebből 390 református 6 római katolikus, 1 görög katolikus. Mindennap iskolába jár 352, 131 fiú, 121 lány, ismétlő 77, 43 fiú, 34 lány. Iskolába nem jár 69. Az iskolába járók közt magyar 328 román 1. Iskolája kettő van: egy evangélikus református leányiskola és egy alapítványi iskola, az ún. Wesselényi kollégium.“ Péterfy László: Makfalva egyháza és a Wesselényi Kollégium c. könyvében (Demaco, Székelyudvarhely 2003) olvasható a régi iskola kezdetleges állapota mellett, a tanító vagy rektor silány anyagi és erkölcsi megbecsülése is, amit még tetézett a mindenkori papok hatalmaskodása is. Nagyon szigorú korlátok közé szorították a fiatal tanítók, rektorok életét, megtíltották a pipázást, táncolást, italozást, és gyakran meg is fenyítették a többnyire diákéveit töltő tanítót. A tanító ellátta az oktatás mellett a titkári sőt a harangozói teendőket is, de fizetéséből megélni nem tudott. Így gyakran kényszerült mellékfoglalkozás után nézni, kocsmát nyitott suszterkedett. A tanév októberben a mezőgazdasági munkák után kezdődött. A tanulókat 3 seregre osztották. Az első két sereg tagjai télen -nyáron jártak iskolába. Ott imádságokat, írást, olvasást, számolást tanultak. A második sereg erkölcs regulákat, kiskatekizmust, éneket, írást, olvasást, számolást és az Újtestamentumot tanulta. A harmadik sereg télen járt iskolába, míg nyáron heti két napon csütörtökön és vasárnap csupán. Évente két alkalommal vizsgáztak, februárban és szeptemberben. A jó tanulók a Dósa udvartól külön pénzjutalmat kaptak. A rektor minden tanuló után 10 poltúrát (1 krajcár) kapott. Nem csoda hát, ha 1717-ben, valószínűleg Batzoni Mihály rektort egy vizitáció alkalmával megrótták, hogy nem tanít. Mire ő lakonikus választ adott: „Mert nem fizetnek”. Pallós Albert szerint 1896-ban a kántor-tanító fizetése 404 frt. 30 krajcár volt. De időközben javultak az oktatás anyagi feltételei, ugyanis 1874-ben felépült az Alsó-iskola, amely az akkori idők egyik legmodernebb iskolájának számított. Ide leányok jártak egészen 1928-ig, amikor ismét rátértek a vegyes oktatás elvére. 1935-36-ban államosították a Wesselényi kollégiumot, és a református egyház, Balogh Ferenc lelkész vezetésével minden fáradozása ellenére állami román elemi iskolává alakították. Makfalva népe példátlan egységben és öntudattal 2 év alatt önerőből 2 új iskolát épített, hogy minden magyar szóra váró gyermek anyanyelvén tanulhasson falunkban. 1937-ben felépült a Dombi iskola, majd 1939-ben a Gálkerti iskola. Áldott legyen iskolaépítő eleink emlékezete. De legyen áldott a közel négyszázéves iskolában tanítók emléke is, akiknek 2000. június 18-án, a Wesselényi Miklós iskola névadó ünnepségén kopjafát állíthattunk Péterfi György és Dósa Endre közreműködésével. Tettük mindezt azzal a meggyőződéssel, amit falunk költője Suba Dani fogalmazott meg egyik versében: „Bármit mondanak Cifra falak, fényes termek, Nem tanítanak, nem nevelnek, A tanító szíve, lelke Ad fényt, díszt az iskolának, Valahánynak.” ………………………….. Bár közel négyszázéves a makfalvi iskola, ez önmagában nem elég. A család, az iskola, a közösség, amelyben gyermekeink élnek, az ország, amelyben megtervezik jövőjüket mind-mind fontosak. De leginkább a család, ahol megformálódik az új élet. Ezért nem árt megszívlelni Brunszvik Teréz gondolatát apának, anyának, nagyszülőnek, hogy határtalan szeretettel, példamutatással segítsék gyermekeiket a boldog és sikeres felnőttéválásban. Ez mindannyiunk közös felelőssége. Fülöp Irén
Makfalvi Tekintő
3. oldal
ARAD - MAGYAR GOLGOTA meghozatott, tanúk meghallgatása, védők részvétele nélkül. És 1849. október 6-án kioltatott négy német, egy osztrák, egy horvát, egy szerb és hat magyar élet. Ugye milyen fájdalmas? Ugye milyen szent? Azóta van nekünk zarándokhelyünk, van nekünk golgotánk, MAGYAR GOLGOTÁNK. Ugye most már ismerni akarom az embert, aki meghalt, aki volt, és aki van, hisz most már bennem is él, tovább él, örökre él. Most már ismerősként nézek AULICH - Lévay JózsefLAJOSRA, aki a kivégzés előtti éjszakán Horatius verseit olvassa. Látom DAMJANICH 2004. október. Én nem tudom, milyen JÁNOST, amint feleségétől búcsúzik, s a hazát bátornak lenni, én csak azt tudom, hogy mi a élteti: „Szegény Emíliám! Éljen a haza!” bátorság. 2004. október. Én nem tudom, milyen Rámosolygok DESSEWFFY ARISZTIDRE, október 6-án meghalni, én csak azt tudom, hogy nyugodtan magyarázza a papnak, hogy miért is milyen október 6-án tudott oly mélyen aludni a megszületni. 2004. október. kivégzést megelőző Én nem tudom, mit kell az é jsz a k á n: „T isz t a A R AD I V É R T AN Ú K lelkiismeretem van, s az napján mondani, én csak azt hagyott aludni.” KISS tudom, hogy nem szabad ERNŐVEL együtt én is hallgatni. méltatlankodva 2004. október 6. Ez a kérdezem: „Hát én, nap gyásznap. Ez a nap rólam elfeledkeztek?”ünnepnap. Gyászoljuk az mikor az első sortűz embert, ünnepeljük a hőst. csupán megsebesít . F e n n k ö lt , m a g a s z t o s K N É Z I C beszédek hangzanak el, a K Á R O L Y N A K HAZA, a SZABADSÁG meg heg yeze m a A 13 a r a d i v é r t a n ú kulcsszóként újra és újra ceruzáját, amivel búmegjelenik, és persze a nevek, melyeket csúleve let ír családjának. LÁHNER megtanultunk, ha megtanultunk, s melyeket GYÖRGGYEL németül társalgok. Ő inkább örli, mindig elfelejtünk. Esetleg valakit kifelejtünk a mint beszéli a magyart. Mégis, az általa 13-ból, hisz nehéz annyi nevet megjegyezni, szervezett fegyvergyárakban öntött ágyúkon ott a olyan nehezen kimondható, olyan nehezen felirat: „Ne bántsd a magyart!” Az utolsó leírható neveket. Nagyrészük nem is magyar, éjszakán átszellemülve hallgatom gyönyörű nem is magyarként halt meg a MAGYAR fuvolajátékát. LÁZÁR VILMOS búcsúlevelében SZABADSÁGÉRT. Vagy lehet, hogy mégis együtt olvasom feleségével a rendelkezést: „Adj MAGYARKÉNT? Sosem tudjuk meg, ameddig gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, csak a nevek érdekelnek, ameddig nem akarjuk a egy emléket tőlem- élő jeléül annak, hogy az, aki név mögött az EMBERT is látni. A nevekkel becsületesen és tisztán élte egész életétvaló hadakozásunk kisszerúségére mutathat rá a nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint kijózanító párhuzam: mi az én memóriaharcom a én.” Tanú vagyok, amikor LEININGENszabadságért életet áldozás tette mellett? Ugye WESTERBURG KÁROLY német főnemes őreit most már nem csupán a tények a fontosak, most megvesztegetve eléri, hogy a kivégzéskor már nem csak az illik tudni, illik emlékezni magyar honvéd tábornoki egyenruháját kényszerűsége irányítja figyelmemet a napra, viselhesse. Tüzet adok NAGYSÁNDOR amikor Haynau 14 tagú törvényszékének ítélete JÓZSEFNEK, majd egyetértően bólogatok a alapján kivégezték az ARADI 13-at? Az ítélet frappáns latin idézet hallatán: „Hodie mihi, cras “ Hajnal hasad, harmat esik, Új időknek süt a napja, Áldd meg, Isten, ragyogását. Vértanúink haláláért: Áldd meg, Uram, népek atyja! Háromszáz év bánatáért, Áldd meg ezt a szép országot S áldj meg minket a hazáért!“
Makfalvi Tekintő
4. oldal
tibi!”(Ma nekem, holnap neked!) Utolsó szavai: „Éljen a haza!” POELTENBERG ERNŐ mellett többnyire pironkodom, ha magyarul megszólal, ugyanis csak káromkodni tud anyanyelvemen. Mindjárt meg is bocsátok neki, mikor azt mondja: „Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog!” társain végignézve elsőnek búcsúzik: „Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!” Megborzongok, mikor SCHWEIDEL JÓZSEF kezéből kiveszem a vérrel befröcskölt keresztet, melyet utolsó kívánsága szerint fiának kell eljuttatni. TÖRÖK IGNÁCCAL az utolsó éjszakán egy várerődítéssel foglalkozó szakmunkát olvasunk. Nem vitatkozunk, megértjük egymást. Fellélegzem, mikor a kegyes halál előbb jön érte, mint azt hóhérai szeretnék.
VÉCSEY KÁROLY az utolsó, neki végig kell néznie társai kivégzését. Verejtékezem, látván, hogy búcsúzóul megcsókolja a halott Damjanich kezeit. Gondolatban elítélem a kegyetlen apát, aki maga követelte fia kíméletlen büntetését. 2004. október. Én nem tudom, hány családban emlékeztek, én csak azt tudom, hogy minden magyar családban emlékezni kell. 2004. október. Én nem tudom, hány iskolában beszéltek a szabadságról, én csak azt tudom, hogy minden magyar iskolában, minden magyar pedagógusnak beszélnie kell. 2004. október. Én nem tudom, hányan zarándokoltak el a MAGYAR GOLGOTÁRA, én csak azt tudom, hogy minden magyarnak el kell zarándokolnia.
V i l l a n ó f é n y b e n:
VaSS
1956
“A múltat nem lehet tolünk elvenni. De az csak akkor a miénk, ha ismerjük.” - Nemeskürty István1956. október 23. Akárcsak amaz híres márciusi napon, ismét elszavaltatik a Nemzeti dal, ismét felolvastatik egy forradalmi program, 16 ponttal ezúttal. Fiatalok, egyetemisták, bohémek, szabadságszeretők, hazát- szeretők mind- mind, akik elindulnak forradalmat csinálni. Talán sejtik, hogy történelmet írnak, talán tudják, hogy ők egy újabb határkő, utánuk már semmi sem történhet ugyanúgy. 1956.október - szervezkedés, tüntetés, csatazaj, halálhörgés, vérszag, dicsőség. Forradalomellenforradalom- forradalom. Helyszínek- sok vérrel, sok jajjal, sok dicső halállal: Széna tér, Baross tér, Corvin köz, Mester utca, Tűzoltó utca. Emberek- forradalmárok és forradalmárokká válók: Mindszenty bíboros: „A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.” Nagy Imre miniszterelnök: „Az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei tárulnak elénk azokban a fájdalmas eseményekben, amelyeknek szemtanúi és résztvevői vagyunk. Ezer esztendős történelmünk során a sors nem fukarkodott a népünket és nemzetünket sújtó csapásokkal, de ilyen megrázkódtatásokat hazánk talán még soha nem élt át. A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyel szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna.” Bibó István államminiszter: „Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek erejét. Kérem, a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében.” Nagyhatalmak, dicső Amer ika- „Amer ika Lengyelországot és Budapest 1956 október végén
Makfalvi Tekintő
5. oldal
Magyarországot nem tekinti lehetséges katonai szövetségesnek.” 1956. november- szovjet tankok, puskaropogás, csatazaj, vérfürdő, halál, halál, halál. 1956. után- rögtönítélő bíráskodás, vallatás, kínzás, kivégzés. Adatok - a harcok során két és fél ezer ember halt meg, 20 ezren megsebesültek, a Kádár-féle megtorlás idején 229 forradalmárt végeztek ki, 1956 és 1960 között több mint 20 ezer embert börtönöztek be és 13 ezret internáltak. És mégis győztes- „A forradalmat eltiporhatja az önkény, de sohasem tudja visszaállítani a forradalom előtti állapotokat. „Alberto Moravia, javaslat- a világ minden fővárosában, azt az utcát, ahol a szovjet nagykövetség van, nevezzék A legyilkolt magyarok utcájának. 2004. október. Legyünk büszkék, legyünk nagyon büszkék! És ne felejtsünk, semmit se felejtsünk! S ne csak így októberben! VaSS
Tennivalók a ház körül . . . Októberi teendők A gyümölcsösökben levélhullás után végezzünk el egy kék lemosó permetezést varasodás, tűzelhalás és moníliás betegségek ellen 1%-os oldatban. Ugyancsak levélhullás után megkezdhetjük a gyümölcsfák telepítését is a múlthónapban kiásott gödrökbe. Ha ezt elmulasztottuk, mielőbb ássuk ki a minimum 60x60x60 cm nagyságú lyukakat. Sortávolság 3,5-4 m, növénytávolság 2,5-3 m az alany, művelési mód és koronatípus függvényében. Alacsony növésű alanyokra oltott fáknál kisebb, magasnövésű alanyokra oltott fáknál nagyobb növénytávolságot hagyunk. A gödrök kiásásánál, az első 20-25 cm földet helyezzük a gödör egyik felébe, a többit a másik felébe, majd ültetéskor fordítva helyezzük vissza a gödörbe. Ültetés előtt a gyümölcsfák gyökerét visszametsszük (2-3 cm-t) úgyszintén a koronáját is. Ültetés előtt a gyökereket agyagos-trágyás habarcsba mártjuk, hogy a föld jobban tapadjon rájuk. A felso földréteget a gödör aljára helyezzük, erre kb. egy veder érett istállótrágyát majd porhanyó földet helyezünk, annyit hogy a gyökérnyak (az oltás helye) egy szintbe kerüljön a talaj felszínével. Az ültetés befejeztével a fiatal csemetét egy karóhoz rögzítjük nyolcas kötéssel, védve ez által a széltől és megöntözzük egy veder vízzel. Ne feledjük: az őszi ültetés jobb a tavaszinál, jobb fogamzást biztosít! Valamennyi jó minőségű oltott gyümölcsfát legközelebb Erdőszentgyörgyről, szerezhetünk be, özv. Belényesi Andrásnétól, (alma, körte, szilva, barack, meggy, cseresznye stb.) A szőlősökben - mire a kedves olvasó e sorokat olvassa – már befejeződött a szüret, a must is erjedésnek indult. A must borrá erjesztését szabad szemmel nem látható élesztő (erjesztő) gombák végzik, amelyek a szőlő talajából kerülnek a szőlőre, majd a mustba. Ezek a gombák alakítják át bonyolult kémiai folyamat
után a must cukortartalmát alkohollá és széndioxiddá. A keletkezett széndioxid miatt nem szabad a hordókat teletölteni, mert kifutna a hordóból és nem szabad bedugni, hogy a széndioxid eltávozhasson. Ajánlatos azonban a hordó száját valamivel lefedni, hogy a levegőből ne kerülhessen fertőző anyag a mustba. Legjobb erre a célra a kotyogó, de jó, ha egy kiégett villanykörtét, almát vagy krumplit teszünk a hordó szájára. Rothadt szőlő mustját a barnatörés megelőzésére, a rothadás mértéke szerint 10-30 gr. borkénnel kénezzük. Ez kissé késlelteti az erjedés megindulását, ezért úgy is eljárhatunk, hogy nem a mustot kénezzük, hanem az erjedés befejezésével keverjük a borba a szükséges kénadagot. Az erjedés ideje általában 4-10 nap. Gyenge mustok ez alatt teljesen kierjednek, nagyobb cukortartalmú mustok még 2-3 hétig vagy még tovább is utóerjedésben vannak. A szaporodó alkoholtartalom gátlólag hat az erjedésre. Ha alacsony szeszfokon áll le az erjedés, és nem akarjuk, hogy cukor maradjon a borban, akkor a seprő felkavarásával gyakran sikerül az erjedést újra megindítani. Túl savanyú bor savtartalmát mérsékelhetjük úgy, hogy amikor a bor tisztulni kezd, a seprőt felkavarjuk, ezáltal elősegítjük az almasavbontó baktériumok működését. Ha az erjedés befejeződött, a borokat töltögessük fel, és könnyedén dugjuk be. Először még hagyjunk néhány ujjnyi űrt a hordóban, később azonban töltsük teljesen tele! Az erjedés befejeződése után ajánlatos a bort megkénezni, így hamarabb letisztul. Erre a célra hektóliterenként elegendő 10 gr. borkén. Ha azonban a bor barnatörésre hajlamos, akkor annak megfelelően kénezzünk. (lásd ez év februári számunkat!) A szántóföldi növényeknél a legfontosabb feladat a búza vetésének befejezése. A mi zónánkban, ennek utolsó határideje október 20! Ez azért szükséges, hogy a tél beállta előtt a zsenge növények tudjanak
Makfalvi Tekintő
6. oldal
megerősödni, bokrosodni, erőteljes gyökérzetet fejleszteni. Így a vetések elbírják a –15 –20 Co hideget is hótakaró nélkül. Vetés előtt ne mulasszuk el a vetőmagcsávázást gombabetegségek (üszög, fuzárium, helmintoszporiózis, szeptoriózis) ellen. Csávázásra használjuk a következő növényvédő szerek egyikét: Vitavax 200, 2 kg./ To. mag, vagy
Közérdekű
Tiramet 60 PTS, 3 kg/To. mag, vagy Prelude SP PTS, 1,5 kg/ To. mag , vagy Vincit P 1,5 kg/To. mag. Ne feledjük: az üszkös búzát mosás nélkül még takarmányozásra sem használhatjuk! Tehát megéri a fáradságot.
Péter Ödön
tudnivalók ...
Ingatlan eladók figyelmébe! Mivel az utóbbi időben több érdeklődő jelentkezett a Tanácsházán (Magyarországról is), hogy házat, telket szeretnének vásárolni falunkban, ezúttal tudomásukra hozzuk a tulajdonosoknak, hogy eladási szándékukat, ha akarják, nyugodtan bejenthetik úgy a Tanácsnál, Bányai Józsefnél vagy Huszár Ibolyánál, mint az újság szerkesztőségénél, György Józsefnél. Szándékunkban áll egy rovatot indítani az ilyen jellegű hírdetésekkel, ezzel is faluközösségünknek szolgálni. Mégsem elég… Amint az előbbi számunkban közöltük, az idén is, a kormány 2 millio 500 ezer lejes támogatásban részesiti a hazai termelőket. A Makfalvi Tanács által meghatározott program szerint az alkalmazottak kiszáltak a környező falvakba és ennek eredményeképpen joggal mondhatjuk, hogy Makfalva község területén a kérvények leadása 90%-ban megvalósult. Számokban elemezve helységenként a következő a helyzet:
Sorszám
1. 2. 3. 4. Össz.:
Helység
Leadott kérvények száma
226 60 105 216 607
Makfalva Székelyabod Szolokma Hármasfalu
Őszi vetések
Előkészített földterületek a tavaszi vetésre (őszi szántások)
Ha.
Támogatási összegX1000 -lej-
Ha.
Támogatási összegX1000 -lej-
56,86 11,93 5,6 69,28 143,67
56.860 11.930 5.600 69.280 143.670
112,57 25,54 74,67 166,47 432,71
112.570 25.540 74.670 166.470 432.710
A fenti adatok alapján községünk szántóterülete csak 20%-ban van művelés alatt, ami arra enged A Marosvásárhely körzeti falusi labdarúgó- következteni, hogy az állami támogatás még mindig nagyon kevés mértékben segíti, ösztönzi a hazai bajnokság 2. csoportjának állása az 5. forduló után: termelőket FOCI FOCI FOCI FOCI FOCI FOC I
1. JEDD 5 2. KORONKA 5 3. CIKMÁNTOR 5 4. SZÉKELYMOSON 5 5. MAKFALVA 5 6. CSÍKFALVA 4 7. SZENTGERICE 4 8. SOMOSD 5 9. HARCÓ 5 10. KIBÉD 5 11. TEREMIÚJFALU 5 12. DÓZSAGYÖRGY 5
4 4 3 3 2 2 2 2 1 1 1 0
1 0 1 0 2 1 1 1 1 0 0 0
0 1 1 2 1 1 1 2 3 4 4 5
23-2 14-8 19-9 7-7 14-10 11-8 8-7 8-10 13-20 10-15 6-19 2-20
13 12 10 9 8 7 7 7 4 3 3 0
Bányai József Szerkesztették: György József, Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Seprődi István, Zsigmond Zsuzsánna Munkatársak: Péter Ödön, Vass Katalin Támogatónk: A Makfalvi Polgármesteri Hivatal
