Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

2009/10

A tartalomból:

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

XIX. évfolyam 10. szám

Jelentések, tájékoztatók

Jogszabályfigyelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2

Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . . . . . . . . . . . . . .

6

Területfejlesztés és építésügy Változások az Országos Főépítészi Kollégium életében . .. .. .. .. .. .. .. .. 7 Paks és Györköny közösen rendezi 2010-ben a XV. Országos Főépítészi Konferenciát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 XIV. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A 2009. évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai . . . . . . . . . . . . . . 9 A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2010. évi Ybl Miklós Díjak adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Tájékoztató a helyi önkormányzatok vezetői és a polgármesteri hivatalok munkatársai részére . .. .. .. .. .. .. .. .. .. 30 A Helyi Önkormányzatok Napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Idősbarát Önkormányzat Díj 2009 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Új honlap a helyi jelentőségű védett természeti területekről . .. .. .. .. 32 Ha szüret, akkor mustgáz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Jubileumi ünnepség Makón . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 34 Feloldotta a tűzgyújtási tilalmat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Aktuális hírek Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Eseménynaptár, képzések

Turizmus és sport Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből . .. .. .. .. .. .. .. 11 A turizmus számokban . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 19

Pályázati lehetőségek Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Pályázati hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 27

Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

46

Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkormányzati forródrót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állami főépítészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

35 39

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

56 56 56 56 56 57

2


Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A borászati termékek eredetmegjelöléséről A jogszabály száma és címe: 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről A jogszabály lényege: A jogszabály előírásait a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára és a termékleírásnak való megfelelés, valamint az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés használatának ellenőrzésére kell alkalmazni. A rendelet meghatározza – egyebek mellett – a közösségi oltalom iránti kérelemre és termékleírásra (termőhely meghatározása, feldolgozható szőlőfajták, analitikai és érzékszervi paraméterek, kiszerelés és címkézés), a kérelem elbírálásának nemzeti szakaszára (elbírálás, a termékleírás módosítása, törlés, átalakítás földrajzi jelzéssé), illetve a hagyományos kifejezések oltalmára, a kifogásokkal kapcsolatos végrehajtási szabályokra, valamint a termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. szeptember 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 125. szám (2009. szeptember 4.) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről A jogszabály száma és címe: 180/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője részére minden év november 15-éig. Önkormányzati költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, többcélú kistérségi társulás által ellátott belső ellenőrzéssel érintett önkormányzati költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetője részére minden év október 31-éig. A belső ellenőrzési vezető a jelentés tervezetét (illetve annak kivonatát) egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amely szerint az érintettek kötelesek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megküldeni az ellenőrzést végző szerv vagy szervezeti egység részére. Indokolt esetben a belső ellenőrzési vezető ennél hosszabb, legfeljebb 22 munkanapos határidőt is megállapíthat. A határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni, melyre a záradékban fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét. Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek megállapodhatnak arról, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv ellátja az önállóan működő költségvetési szervnél a belső ellenőrzési feladatokat. A helyi önkormányzatok gondoskodhatnak költségvetési szerveik belső ellenőrzésének közös megszervezéséről társulás keretében. A társult önkormányzatok stratégiai ellenőrzési tervének és éves ellenőrzési tervének összeállítása a belső ellenőrzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett önkormányzatok jegyzője írásos véleményének figyelembevételével történik. A társult feladatellátásra vonatkozó, stratégiai ellenőrzési terveket és éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti. Az éves ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest ellenőrzést elhagyni vagy új ellenőrzést indítani az ellenőrzési terv módosítását követően lehet. A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett önkormányzatok jegyzőit. A társult feladatellátás esetén a társulás által végzett ellenőrzéseknél elegendő egy belső ellenőrzési kézikönyv alkalmazása, amelyet a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője hagyja jóvá. Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-áig az érintett jegyző részére megküldi, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg képviselő-testület elé terjeszthesse. Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni. Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja a költségvetési szerv által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott belső ellenőr; az önkormányzati hivatal által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott belső ellenőr; a társulás által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott belső ellenőr. Hatálybalépés: 2009. szeptember 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 125. szám (2009. szeptember 4.)

XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október

ÖM Önkormányzati Tájékoztató


A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról A jogszabály száma és címe: 184/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A költségmentességben részesülő ügyfél köteles a költségmentesség alapjául szolgáló feltételekben beálló változást annak bekövetkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetében változás állt be, a költségmentességet engedélyező végzését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja, és dönt az eljárási költség megelőlegezéséről és viseléséről. Ha az ügyfél a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a költségmentességet engedélyező végzés módosítása vagy visszavonása tárgyában hozott végzésben a hatóság minden esetben rendelkezik a változás bekövetkezésétől felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet. A bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeiről a hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja. Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél a költségmentesség iránti kérelemben rosszhiszeműen valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot más módon megtévesztette, a költségmentességet engedélyező végzését az eljárás megindulására visszamenő hatállyal visszavonja vagy módosítja, és ugyanilyen hatállyal dönt az eljárás során eddig felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet. Az e rendelettel megállapított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Hatálybalépés: 2009. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 127. szám (2009. szeptember 10.) A hatósági közvetítőkről A jogszabály száma és címe: 185/2009. (IX.10.) Korm. rendelet a hatósági közvetítőkről A jogszabály lényege: Hatósági közvetítő az lehet, aki magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint eljárási képességgel rendelkező személy; felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik, és hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett vagy – a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint – közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel rendelkezik. A hatósági közvetítőt – kérelmére – a kormánynak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve veszi nyilvántartásba. A hatósági közvetítő a tevékenységét az ország egész területén végezheti A hatósági közvetítők nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján is elérhetők. Az eljáró közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) hivatalból vagy az ügyfél kérelmére dönt a hatósági közvetítő igénybevételéről. Az ügyfélnek a hatósági közvetítő igénybevételére irányuló kezdeményezési joga kiterjed a hatósági közvetítő személyére vonatkozó javaslattételre. A hatóság a döntéseit közli a hatósági közvetítővel is. A hatósági közvetítő a feladatainak teljesítése érdekében részt vehet az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson, a jelenlévőkhöz kérdést intézhet, tájékoztató megbeszélést szervezhet, írásos anyagot készíthet az érintettek részére, egyeztetést kezdeményezhet az ellenérdekű ügyfelek, illetve a hatóság és az ügyfél között, az egyeztetésen közvetítőként részt vesz. A hatósági közvetítői vizsgát a kormány hatósági közvetítő nyilvántartásba vételére jogosult általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője szervezi. A rendeletet a hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Hatálybalépés: 2009. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 127. szám (2009. szeptember 10.) A közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről A jogszabály száma és címe: 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről A jogszabály lényege: A jogszabály előírja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás irataiban az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért (a továbbiakban: anonimizálás), valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalanként 200 forint költségtérítést kell fizetni. Az anonimizálással nem érintett oldalak másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint, az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért fizetendő illeték összegének megfelelő költségtérítést kell fizetni. A hatóság a várható költségekről az iratbetekintést kérő személyt, kérelmére előzetesen tájékoztatja. Hatálybalépés: 2009. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. szeptember 10.)



3

4


A főépítészi tevékenységről A jogszabály száma és címe: 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről A jogszabály lényege: A jogszabály a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott, a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatok és hatósági eljárások során az állami főépítész, a települési főépítész, a megyei főépítész, valamint a térségi főépítész feladatait határozza meg. Hatálybalépés: 2009. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2009. szeptember 15.) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzéséről A jogszabály száma és címe: 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzéséről A jogszabály lényege: Jelen jogszabály az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárással és az építésügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokról rendelkezik. Célja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által végzett ellenőrzések közötti párhuzamosságot kizárja. Hatálybalépés: 2009. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2009. szeptember 15.) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról A jogszabály száma és címe: 207/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A rendelet a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a városi gyámhivatalt jelöli ki. Hatálybalépés: 2009. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám (2009. szeptember 29.) Magyar Méhészeti Nemzeti Program A jogszabály száma és címe: 121/2009. (IX. 11.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2009/2010. évi végrehajtási időszakban nyújtott méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza – többek között – a támogatás jogcímeit. (Például: a méhészeti képzés országos koordinálásának, méhegészségügyi ismeretek gyűjtésének és terjesztésének támogatása; szaktanácsadó-hálózat működtetésének támogatása; bemutató méhészetek látogatásának támogatása; méz kinyeréséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatása; termelői mézesüveg gyártásához szükséges formagarnitúra beszerzésének támogatása; varroa atka elleni védekezés támogatása; vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása; a méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzésének támogatása; a méhcsaládok száma szinten tartásának támogatása; az újkori nosema-kór járványtana, valamint a védekezés lehetőségei tanulmányozásának támogatása; fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelőhálózat kialakításának és működtetésének támogatása.) A rendelet meghatározza továbbá a méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálatra és a támogatás folyósítására vonatkozó rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2009. szeptember 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 128. szám (2009. szeptember 11.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A jogszabály a helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban meghatározott LEADER fejlesztések megvalósításának elősegítése érdekében meghirdetésre kerülő LEADER pályázati feltételeket és támogatási célokokat határozza meg, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a vidéki területeken az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. intézkedéscsoportja keretében megfogalmazott célok eléréséhez a fenntarthatóság és esélyegyenlőség elveinek figyelembevételével. A rendelet meghatározza továbbá a támogatás igénybevételének általános feltételeit, illetve a pályázat benyújtására, elbírálására, a kifizetési kérelem benyújtására és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. szeptember 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 131. szám (2009. szeptember 17.)




Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet szerint több célprogramhoz nyújtható támogatás. (Például: agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása célprogram, szálaló erdőgazdálkodás célprogram, erdőállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram, őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram, véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából célprogram, közjóléti célú erdők fenntartása célprogram, erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram, természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram.) A jogszabály meghatározza még – egyebek mellett – a támogatás jellegét, és tárgyát, igénybevételének feltételeit, illetve a támogatási kérelem benyújtására, elbírálására, folyósítására, valamit az ellenőrzésre, az elháríthatatlan külső okokra vonatkozó szabályokra, a kötelezettségvállalás területére vonatkozó visszavonás szabályaira, továbbá a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket. Külön rendelkezések találhatóak az egyes célprogramokhoz kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályai tekintetében. Hatálybalépés: 2009. szeptember 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 134. szám (2009. szeptember 24.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 125/2009. (IX. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A támogatás célja mezőgazdasági utak építése, felújítása, bővítése, szélesítése a borvidékek megközelítése és a tanyák elérhetőségének biztosítása érdekében. A jogszabály meghatározza – többek között – a támogatás jellegét, a támogatás igénybevételének feltételeit, mértékét, az elszámolható kiadásokat, illetve a támogatási kérelem benyújtására, a kérelem elbírálására, a kifizetési kérelemre, valamint a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. szeptember 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám (2009. szeptember 29.) A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatásról A jogszabály száma és címe: 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – egyebek mellett – a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjére (gazdasági akta vezetése, adatszolgáltatás, szőlő és bor származási bizonyítványának kiadása, szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása – VINGIS), a borászati termékek előállítására, forgalomba hozatalára és ellenőrzésére (szükséges minták, helyi borbíráló bizottságok, Országos Borszakértő Bizottság, forgalomba hozatal, ellenőrzések), a borászati termékek jelölésének szabályaira vonatkozó rendelkezéseket (címkézés, tartályok jelölése, fajtanév feltüntetésének szabályai, palackozás helyének feltüntetése). Hatálybalépés: 2009. október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám 2009. szeptember 29.



5

6

Jogértelmezés

Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései A helyi önkormányzat nem jogosult arra, hogy az Lt.-ben nem szereplő követelmény teljesítéséhez kösse a lakásbérleti szerződés megkötését. [147/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről és bérbeadásának feltételeiről szóló önkormányzati rendeletnek (a továbbiakban: Ör.) a lakásbérleti szerződés megkötésének feltételeként a majdani bérlő számára közjegyzői okiratban a lakás kiürítésére kötelezettségvállalást előíró rendelkezései alkotmányellenességét állapította meg. Az Alkotmánybíróság szerint a lakásbérleti viszonyok szabályozásának joga csak a lakásbérletet szabályozó külön törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) keretei között illeti meg az önkormányzatokat. Az Lt. 3. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat – e törvény keretei között alkotott – rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az Alkotmánybíróság a 3/1999. (III. 24.) AB határozatban felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a lakásbérleti viszonyok szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a lakásbérletre vonatkozó szabályozási jogkörrel. Az Lt. szabályozási módszerére az a jellemző, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos lakásbérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet. Az Ör. a lakásbérleti szerződés megkötésének feltételévé tette, hogy a majdani bérlő közjegyzői okiratban a lakás kiürítésére vállaljon kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Lt. nem támaszt ilyen követelményt a leendő bérlővel szemben, ennek következtében a helyi önkormányzat nem is jogosult arra, hogy az Lt.-ben nem szereplő követelmény teljesítéséhez kösse a lakásbérleti szerződés megkötését, vagyis közjegyzői okiratban kiürítési kötelezettség vállalására kényszerítse a bérlőt. Az Lt. részletes szabályozást tartalmaz a lakásbérlet megszűnéséről. Az Lt. 24. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. Ebben az esetben a bérbeadó – az Lt. 25. §-ának (2) bekezdése alapján – köteles megfelelő határidőt biztosítani az elmulasztott kötelezettség teljesítésére. Nem teljesítés esetén a bérbeadó – az Lt. 25. §-ának (5) bekezdése szerint – az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szóló felmondással élhet. Az Alkotmánybíróság szerint a bérlő – az Lt.-nek a lakásbérleti szerződés felmondásáról szóló rendelkezései alapján – nem köteles arra, hogy a felmondásra alapot adó kötelezettségszegés esetére előre elkötelezze magát, hogy akár már a felmondást, illetve a felmondási határidő végét megelőzően kiüríti a lakását. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület túllépte a törvényben meghatározott rendeletalkotási hatáskörét, ezért az alkotmányellenes rendelkezéseket megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály



Területfejlesztés és építésügy

Változások az Országos Főépítészi Kollégium életében

A

XIV. Országos Főépítészi Konferencia az általa elfogadott alapszabály szerint több, a szervezet életében jelentős változás ügyében döntött. Az Országos Főépítészi Kollégiumnak mint országos szervezetnek minden regisztrált főépítész a tagja, a kollégium vezető szerve az Országos Főépítész Kollégium Elnöksége (korábbi nevén az Országos Főépítészi Kollégium). A húszéves Országos Főépítészi Kollégiumnak húsz évig Zábránszkyné Pap Klára volt a titkára, aki az OFK tiszteletbeli örökös tagjaként szolgálja tovább a főépítészet ügyét (06 20) 326-9694, [email protected]). A XIV. Országos Főépítészi Konferencia és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány döntése szerint szeptember 1-jétől Gera Orsolya kolléganő vette át stafétabotot az alapítvány Főépítészi Titkárság munkatársaként. Elérhetőség: Gera Orsolya Országos Főépítészi Kollégium Titkársága 1364 Budapest, Pf. 252. Mobil: (06 30) 449-5028 E-mail: [email protected]

Paks és Györköny közösen rendezi 2010-ben a XV. Országos Főépítészi Konferenciát

A

XIV. Országos Főépítészi Konferencia zárásaként augusztus 28-án a vándorzászlót Hajdúböszörmény városától Horváth András Paks város főépítésze vette át Braun Zoltán Györköny község polgármestere és Hajdú János Paks város polgármestere nevében. Az átadók a város részéről Sőrés István tanácsnok (Kiss Attila polgármester nevében), dr. Ficsor László jegyző, Boruzs Bernát mb. főépítész, Péter Zoltán főmérnök és Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke. Eddig nem volt arra példa, hogy két település együttesen rendezze meg a főépítészek vándor konferenciáját. Ez is jó példa lehet arra, hogyan lehet együttműködni, egymással partneri viszonyban lenni. Ajánlatukban ezt írták: „Paks város vezetésének józan megfontoltsága, az új kifejezési formákra, gondolatokra való fogékonysága, és a 2010-re várhatóan megvalósuló városfejlesztések együttese megfelelő helyszínt tud biztosítani a rendezvénynek. A Konferencia tematikájának a Kulturális alapú városfejlesztés – Kreatív várospolitika – Közösségi tervezés javasolt a város részéről. Paks 2010-ben partnervárosa Pécsnek az Európai Kulturális Főváros programjában.” Horváth András, aki tíz éve Paks mellékfoglalkozású főépítésze, Györköny és Paks vendégszeretetéről biztosította a 2010. évi konferencia résztvevőit.



7

8


XIV. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai Minden település egyszeri és megismételhetetlen, ez értékének gyökere! A Hajdúböszörmény városában 2009. augusztus 26–28. között megrendezett XIV. Országos Főépítészi Konferencia témája: „A hely öröksége – az örökség helye”, mottója: „Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés” volt. 1. A táj, a kultúra és az identitás szorosan összefüggenek, hiszen az emberek által lakott és használt tájat a kultúra avatja önazonosságtudatot érlelő, egyedi karakterűvé. Az építészeti kultúra – mint az egyetemes kultúra része – tájalakító, nyoma minden emberlakta helyen megtalálható, sajátosságai pedig az adott hely örökségének meghatározó elemei. 2. A kultúrák egymásra hatásának következtében és a gyorsuló globalizáció hatására egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a történelmi előzményeken alapuló, helyi identitást tükröző települési környezet veszít egyediségéből, értékei eltorzulnak, vagy el is pusztulnak, ezért a negatív hatások ellen tudatosan és fokozottan védekezni kell. 3. Erősíteni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az identitás újraélesztését, erősítését szolgálják, ami segíti a területen élők önbecsülésének és az adott táj megbecsülésének növekedését is. Ha az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy felfedezzék és megismerjék táji és épített környezetük és benne saját tevékenységük értékeit, akkor teljesebb életet élhetnek, környezetükkel, embertársaikkal harmóniában. A főépítészeknek aktív szerepet kell vállalniuk a település jövőképét felvázoló tervezési folyamatban, melynek alakításához minél szélesebb társadalmi rétegek részvételét, bevonását kell biztosítani. 4. Minden település egyszeri és megismételhetetlen érték. Ez az érték azonban csak akkor tudja kifejteni kultúrát erősítő, fejlődést segítő hatását, ha a helyi társadalom felismeri, védi, használja, és mint értéket védi. A védelem nem merülhet ki újabb tiltásokban, avagy korlátozásokban, integrált módon társulnia kell hozzá támogatásoknak is, e nélkül kétségessé válhat az érték sorsa. 5. A társadalomnak és benne a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a szakembereknek fokozott a felelősségük a hely öröksége és az örökség helye védelmében, alakításában. A főépítészekre hárul az a feladat, hogy a helyi társadalom szereplői között aktív és koordináló tevékenységükkel segítsék elő az értékek felismerését, befogadását, a rájuk vonatkozó szabályozás megértését és betartását, hiszen minden szabály annyit ér, amennyit a társadalom elfogad és a gyakorlatban érvényesít. 6. Egy ország életében hosszú időre nyomot hagyó, a nemzet kultúrájának részét képező, identitását is megtestesítő építésügy a jelenleginél méltóbb, teljesebb körű, nagyobb súlyt kell kapjon a kormányzati tevékenységben, a jogalkotásban. 7. Az épített környezet materiális értékeinek védelme mellett jóval nagyobb szerepet kell kapnia annak a munkának és védelemnek, amely az értékekből fakadó szellemiséget, így a települések hangulatát, történelmi előzményein alapuló kialakult szellemiségét őrzi, illetve védi. E feladatra az értékvédelem helyi felelősei a politikusok, képviselők és az önkormányzati főépítészek a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak. 8. Másodlagosnak tűnő, ám alapvetően meghatározó egy település téralakítása – az utcák terek rendszere –, amely történeti időtávlatban is tartósan fennmaradó védendő érték. Az általában használt védettségi szintek mellett, épp Hajdúböszörmény jellegzetes szerkezete mutat rá a települési szintű védelem fontosságára, a struktúra védelem és karakter elemek jelentőségére. 9. A település téralakítása során fokozott gondot kell fordítani az önmagában is értéket megtestesítő településszerkezet és az abban elhelyezkedő egyedi értékek harmóniájára. Egyik sem kaphat megkülönböztetett védelmet a másik rovására, hanem az ezekkel történő bánásmódot úgy kell alakítani, hogy az mindkét értéket tekintve harmonizáló, értéknövelő legyen. 10. A helyi értékvédelem minden település – beleértve a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat egyaránt – elidegeníthetetlen joga. Ez egyben kötelezettsége is, amelynek teljesítése azonban sok esetben objektív okok miatt elmarad. Az érintettek összefogásával, így a települések szerveződésével és az illetékes főépítészek együttműködésével kell elősegíteni, hogy az bárhol is található, bármilyen körülmények között lévő is, minden épített érték megkaphassa az őt megillető védelmet.

E célok és szempontok érvényesítése érdekében sürgősen operatív beavatkozásokra is szükség van. 1. A település táji és építészeti értékei többnyire olyan elemek, amelyek megvédéséhez, alakításához a gyakorlatban használt normatív szabályozás sokszor nem elegendő, nem megfelelő. A hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatával és kiegészítésével biztosítani kell tehát azt, hogy ezek speciális, egyedi elbírálást is kaphassanak, a normatív szabályozás ne veszélyeztesse sokarcúságuk megőrzését, egyedi sajátosságuk erősítését. 2. A helyi értékek minél teljesebb körű védelme, az azokat érhető károk, károsodások elkerülése, továbbá a helyi karakter, a település épített identitása, védelme érdekében a hatályos állami jogszabályok haladéktalan felülvizsgálatával biztosítani kell, hogy a település helyi jogszabályban maga is meghatározhassa, mely további építési munkák elvégzését köti hatósági engedély előzetes megszerzéséhez. Ugyanezen okokból azt is biztosítani kell, hogy az engedély megszerzéséhez előírt műszaki és egyéb dokumentációk tartalmát védett értékek esetén a jogszabályban meghatározottnál bővebb tartalommal állapíthassa meg. 3. Az épített környezet alakításának, az épített értékek védelmének, a település egyedi szellemiségének megóvása és erősítése érdekében a jogszabályban rögzíthető objektív műszaki paraméterek meghatározása mellett nagyobb szerepet kell XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október



biztosítani a konkrét adatokkal nem szabályozható szempontok értékelésének és érvényesítésének, így az illeszkedésnek, az építészeti minőségnek, a harmóniának, a szépségnek, a hely hangulatához való igazodásnak. 4. Az e kérdések minősítésére szolgáló tervtanácsok szakmai véleménye az engedélyezési (létesítési) eljárásban a jelenleginél jóval nagyobb súlyt kell, hogy kapjon. A hatályos jogszabályok módosításával kell biztosítani azt, hogy a tervtanácsok szakmai álláspontja az építési (létesítési) eljárásokban az objektív műszaki paraméterekkel szabályozott kérdésekkel azonos súlyú tétel, illetve szempont legyen. 5. Az építészeti értékteremtés része az a módszer, amelyet az alkotás folyamatában az építész érvényesít. Ennek megismerése az alkotás minősítése szempontjából rendkívül fontos, ezért ennek ismertetését az építészeti dokumentáció részeként kell megkövetelni. A konferencia a vendéglátó város számára önálló ajánlásokat fogalmazott meg. Hajdúböszörmény–Budapest, 2009. október

A 2009. évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai

A

42. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem témája „A történeti települési táj” volt, melynek hátterét az UNESCO égisze alatt 2005-ben megfogalmazott ún. Bécsi Memorandum képviseli. A Bécsi Memorandum maga világörökségi helyszínekre vonatkozik, de szemlélete és elvei szakmailag minden történeti jellegű településre vagy városrészre érvényes. A rendezvényen az előadások, a kerekasztal-beszélgetések, valamint az esettanulmányok bemutatása során számos elvi, gyakorlati és aktuális szakmapolitikai kérdést megvitattak, melyek közül a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem a következő gondolatokat ajánlja az önkormányzatok, a kormányzati szervek, a civilszervezetek, illetve a témában érintett szakemberek figyelmébe: 1. A települési táj egy településnek a társadalmi és gazdasági folyamatok eredményeképpen a természeti és az épített környezet egymásra hatásából létrejött aktuális állapota. Miután minden táj történetileg alakult, illetve alakul, ezért a „történeti települési táj” fogalmát célszerű elsősorban a védelmet igénylő területekre fenntartani. 2. A települési táj kifejezés nem azonos a városképpel. Míg a városkép statikus, látványorientált fogalom, addig a települési táj dinamikus, a látvány mögött meghúzódó, egymásra rétegződő táji, településszerkezeti, kulturális és gazdasági jelentésrétegeket is magában foglalja. A települési táj még a történeti múlttal rendelkező települések esetében sem egy beállt helyzetet, hanem egy folyamatosan változó valóságnak egy adott pillanatban megismerhető állapotát jelenti. 3. A települési tájak identitásrétegei között tudatosítani kell a táji és az antropogén elemeket is. Ezek közt különösen jelentősek: a kultúrtáj karaktere, a vízfolyások, a határhasználat, a történelmi útvonalak, a telekrendszer, a beépítési kultúrák, valamint a szubkultúrák jelenléte. A hely karaktere regionális, (mikro)térségi, települési, városrészi, illetve tömbönkénti, telkenkénti és épületszinten is értelmezhető. 4. Az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon felgyorsult a tradicionális települési struktúrák felbomlása. A településtervezésnek a történeti települési tájaknál is elő kell segítenie egyrészt az új használati igények megjelenését, továbbá a korszerű infrastruktúra létesítmények és az új építmények megvalósítását, másrészt ezzel együtt biztosítania kell azok harmonikus beilleszkedését a történeti városszövetbe. 5. A 21. század egyik legnagyobb kihívását a lokalitás szerepének növekedése, a megközelíthetőség minősége, a helyi közlekedés szerepének átértékelődése, a kiskapacitású, de nagyobb gyakoriságú közösségi közlekedési formák megjelenése, valamint a közterületek igényesebb kialakításának igénye jelentik. Ezen elvek a történeti települési tájak esetében is alkalmazandók, de körültekintő kezelést igényelnek. 6. A történeti települési tájak értékőrző fejlesztésének egyik nagy hiányossága Magyarországon, hogy a fejlesztés szereplői között kívánatos együttműködés, partnerségi viszony színvonala nem felel meg a mai minőségi igényeknek, egyúttal a szakági szemlélet integrálása is szükséges. Az együttműködés során azt kell keresni, mit hogyan lehet megvalósítani, nem pedig azt, mit miért nem. 7. A történeti települési tájakon belül megjelenő fejlesztési akciók csak akkor tekinthetők minőségi fejlesztésnek, ha azok egyrészt a hely szelleméhez igazodnak, másrészt a helyi közösség akaratából fakadnak. Nem szabad megvalósítani az olyan beruházásokat, amelyek kizárólag az ingatlanspekuláció rövid távú érdekeit szolgálják. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemmel kapcsolatos információk a http://vasitit.hu honlapon érhetők el. Szombathely, 2009. augusztus ÖM Önkormányzati Tájékoztató


9

10


A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2010. évi Ybl Miklós Díjak adományozásáról

A

miniszteri rendelettel szabályozott Ybl Miklós Díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Évente legfeljebb öt díj adható. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között. Az Ybl Miklós-díjak átadása március 15-ike megünnepléséhez kapcsolódik. A díjat az Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Varga István úr, a Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere adományozza. Az Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a bizottság tagjai: Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke, Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, továbbá Balázs Mihály DLA, Dévényi Tamás DLA, Ferencz István DLA és dr. Tóth Zoltán építészek. A Bizottság titkára Zsilinszky Gyula (e-mail: [email protected]) A 2010. évi Ybl Miklós-díjak elnyerése, illetve adományozása érdekében egyéni pályázatokat kell vagy javaslatokat lehet benyújtani. Határidő: 2009. november 20., péntek, 14.00 óra. A pályázatok (javaslatok) postán beküldhetők a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkársága címére (1088 Budapest, VIII. Ötpacsirta u. 2.), vagy személyesen benyújthatók ugyanitt, munkanapokon 10.00 és 14.00 óra közt. Tel.: (06 1) 318 2444 A pályázatnak (javaslatnak) tartalmaznia kell: a pályázó (javasolt) nevét és elérhetőségét (lakcím vagy értesítési cím, e-mail, telefonszámok), illetve ugyanezek a javaslattevő esetében; a pályázó, illetve a javasolt személy építészi munkásságának ismertetését írott és képi formában, legalább A/4-es, de legfeljebb A/3-as formátumban, különös tekintettel a díj odaítélésének megalapozására alkalmas, kiemelkedő színvonalú alkotásokra, valamint esetenként az építész tervezőtárs(ak) neve(inek) feltüntetésére; a kiemelkedő színvonalú alkotások képeit tartalmazó CD-t; és a pályázó vagy a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy nyeretlenség esetén beleegyezését adja (vagy nem adja) a munkásságát dokumentáló anyag kiállításon való bemutatásához. A fentieken kívül a pályázathoz (javaslathoz) benyújtható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a pályázó, illetve a javaslattevő lényegesnek tart. A pályázatokat (javaslatokat) az egyszerű és biztonságos kezelhetőség érdekében kötve vagy fűzve kell benyújtani. Amennyiben a díjra javasolt személy építészi érdemei alapján előterjesztésre kerül, a Bizottság titkára a díj adományozásához, illetve a jutalomösszeg kifizetéséhez szükséges személyi adatok, illetve nyilatkozat beszerzése céljával a javaslattevőnek e-mail útján a kitöltendő formanyomtatványokat megküldi. A kitöltött adatlapot és nyilatkozatot az üzenetben megadott módon, határidőn belül, illetve címre kell eljuttatni. Budapest, 2009. szeptember 15. Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság



Turizmus és sport

11

Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből Kérdőív a kerékpáros turizmusról Az országos kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia elkészítéséhez kérjük, hogy a következő linken található kérdőív kitöltésével járuljon hozzá ahhoz, hogy Magyarországon jobb, kényelmesebb, biztonságosabb és élményekben gazdagabb legyen a szabadidős és turisztikai kerékpározás. Közös célunk olyan kerékpárosbarát útvonalhálózat és szolgáltatáskör kialakítása, amely az Ön igényeinek is megfelel. Véleménye nagyon fontos a számunkra! A kérdőív kitöltése mindössze 10−12 percet vesz igénybe. A válaszadás önkéntes és név nélküli. A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiát az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából az EconoConsult-COWI konzorcium készíti. Kérjük, hogy ha lehetősége van rá, továbbítsa a linket kerékpározó ismerőseinek, barátainak, rokonainak, annak érdekében, hogy az ő véleményük is beépülhessen a programba! Segítségét nagyon köszönjük!

Magyar Termék Nagydíj a minőségi turizmus szolgálatában A szolgáltatások – így a turizmus – területén is egyre nagyobb szerepet játszik a minőség, illetve annak garantálása. Turizmus kategóriában idén először lehetett pályázni Magyar Termék Nagydíjra, amelyet „Az egészség művészete” pályázatával a hévízi NaturMed Hotel Carbona**** superior szálloda nyert el. Az elismerést dr. Lukács Ferenc, a szálloda vezérigazgatója vette át a Parlamentben szeptember 2-án. Az ünnepségen részt vett dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke és dr. Róna Iván, a társaság vezérigazgatója is. A nemzeti turisztikai marketingszervezet kiemelt feladatának tartja a minőség kultúrájának megteremtését és minél szélesebb körű elterjesztését a magyar turisztikai vállalkozások körében, ami a magyar turizmus versenyképességének növelését eredményezi. Az idén tizenkét esztendős, civil kezdeményezésű Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszer célja az Európai Unió előírásainak megfelelő, minőségi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi elvárások elterjesztése a termék előállítók, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások és felhasználók körében. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Eredményesen zárult a II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium Szeptember 4-én a Kodolányi János Főiskola Budapesti Oktatási Központjában került megrendezésre a hazai turizmustudomány egyik legrangosabb seregszemléje, a II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium. A Kodolányi János Főiskola, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete és a Magyar Földrajzi Társaság társszervezésében lebonyolított rendezvényen 15 felsőoktatási intézmény, a hazai turizmusirányítás és különböző civilszervezetek képviseletében mintegy 100 résztvevő mutatta be legújabb tudományos eredményeit. A „Turizmus és integráció: politikum, ökonómikum, humánum” munkacímet viselő tanácskozáson 12 szekcióban összesen 56 előadás hangzott el. A rendezvény nyitóelőadását dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára tartotta. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Nagyszabású emlékünnep a határnyitás jubileumára emlékezve Ausztriában A határnyitás 20. évfordulójával kapcsolatos idei megemlékezések egyik csúcspontja volt a szeptember 7-én, a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt) tartott nagyszabású ünnepség. Az Esterházy-kastélyban – többek között a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) támogatásával és közreműködésével megvalósított – koncerttel és tűzijátékkal színesített rendezvényen az osztrák és magyar politikai és gazdasági elit, illetve az egykori döntéshozók képviseltették magukat. Az est díszvendége volt Hans-Dietrich Genscher, nyugalmazott német külügyminiszter, valamint Helmut Kohl korábbi nyugatnémet kancellár egykori külügyi tanácsadója, Horst Teltschik is. Az Esterházy-kastély Joseph Haydn nevét viselő koncerttermében az ünnepi beszédeket követően a Pécs 2010 EKF Program nagyköveteként lépett színpadra a Pannon Filharmonikusok zenekar, amelynek műsorában szerepelt Haydn D-dúr szimfóniája is. Az MT Zrt. promóciós eszközeivel és kiadványaival elsősorban a Pécs 2010 projekt eseményeire, illetve a Haydn-év magyarországi rendezvényeire hívta fel a mintegy 800 meghívott vendég figyelmét. A rangos eseményen a magyar turisztikai szakmát az államigazgatás oldaláról Varga Zoltán önkormányzati miniszter és dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár képviselte, ÖM Önkormányzati Tájékoztató


12

Turizmus és sport

a nemzeti turisztikai marketingszervezet részéről dr. Róna Iván vezérigazgató és Kovács Balázs az MT Zrt. ausztriai külképviselője volt jelen. A turisztikai szolgáltatókat Molnár Gabriella a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége elnöke képviselte. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Magyar-szerb turisztikai munkacsoport alakult Szeptember 8−9. között Szegeden tartotta alakuló ülését a Magyar-Szerb Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság turisztikai munkacsoportja. A magyar delegációt dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turizmusért felelős szakállamtitkára vezette, míg a szerb Gazdasági és Regionális Minisztériumot Goran Petkovic államtitkár képviselte. Az ülést dr. Botka László, Szeged polgármestere nyitotta meg. A munkacsoport feladata, hogy az ágazatban illetékes központi, regionális és helyi szervek, a határ menti kamarák és nonprofit szervezetek számára turizmuspolitikai konzultációs, illetve koordinációs fórumként szolgáljon a turisztikai együttműködések fejlesztése terén. Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár a szakmai konzultáció keretében beszámolt a magyar Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról, annak végrehajtásáról, valamint ismertette a hazai turisztikai intézményrendszer megújítására tett kormányzati törekvéseket. A szakállamtitkár kiemelte, hogy magyar szempontból a jövőben a munkacsoport hosszú távú stratégiai cselekvési tervének egyik legfontosabb eleme a határ menti együttműködések segítése, előmozdítása. A felek kölcsönösen egyetértettek abban, hogy a jövőben a leghatékonyabban kell kihasználni a szerb–magyar határ menti program pályázati lehetőségeit, melyet a közeljövőben írnak ki. A pályázat keretében 2010-ig, mintegy 16,6 millió euró áll rendelkezésre a határszakaszon, a már meglévő kezdeményezések továbbfejlesztésére, illetve új elgondolások megvalósítására. Szerbia európai integrációjának támogatását ugyancsak a legfontosabb feladatok között említette meg dr. Kovács Miklós. A szakállamtitkár arról is szólt, hogy Magyarország és Szerbia kölcsönös érdeke, hogy egymás országába a beutazó forgalmat növelve pótolja azt a csökkenést, amely a távoli piacokon a válság hatására bekövetkezett. A munkacsoport a jövőre vonatkozóan új és gyümölcsöző együttműködési területként értékelte a falusi turizmus, valamint az oktatás területét. A szakállamtitkár reményét fejezte ki, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat nem csupán növeli a szerb beutazó forgalmat, de színesíti is az együttműködést országaink közt a kultúra és a kulturális turizmus területein. A munkacsoport az éves rotáció elvének megfelelően következő ülését Szerbiában tartja.

Borfesztivál a Budai Várban A Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szervezésében szeptember 9-én nyitotta meg kapuit a Borkiállítás és Vásár a Budai Várban, ahol 15 ország 250 borászata, és közel 60 kulturális produkció várta a látogatókat. A díszvendég a katalán Freixenet Csoport volt. Az ünnepélyes megnyitón Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondott köszöntőt. Az eseményen jelen voltak a Visegrádi Négyek tagországai − Csehország, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság −, valamint Bulgária, Románia, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia agrárdelegációinak vezetői, akiket a megnyitót követően látványos ceremónia keretei között a Zsigmond Király Borlovagrend tagjává avatták. Ugyancsak a hivatalos megnyitó előtt nyitott meg a Magyar Nemzeti Galériában a „Mesélő borcímkék” című kiállítás. Az ötnapos fesztivál idején a színpadi produkciók mellett volt borbíráló tréning, szüreti felvonulás, pezsgőlovagok avatása, valamint Borfesztivál Bora választás is. A legjobb száraz fehérbor a Szent István Korona 2008-as Irsai Olivérje lett, a legjobb rozé a 2008-as Szigetszentmártoni Kékfrankos Rosé, míg az édes fehérborok versenyében a Béres Tokaji Magita Cuveé (2007) nyert.

Készülőben a Magyar Turizmus Zrt. 2010. évi marketingterve A nemzeti turisztikai marketingterv készítése során a Magyar Turizmus Zrt. minden évben nagy hangsúlyt fektet arra, hogy működésének főbb irányait a turisztikai szakma tapasztalatainak figyelembevételével határozza meg, a szakmaiság és partnerség jegyében. Ennek érdekében a Zrt. 2009. szeptember 9-én előzetes szakmai egyeztetést hívott össze, amelyet a marketingterv tervezetének a szakma széles körű megvitatása követ. A szakmai kerekasztal célja az MT Zrt. hároméves, ún. „gördülő” stratégiájában megfogalmazott irányelvek felülvizsgálata a pénzügyi-gazdasági világválság hatásainak tükrében, valamint a 2010. évi marketingterv főbb irányainak megvitatása volt. Mint ismeretes, a Magyar Turizmus Zrt. által 2008 őszén összeállított hároméves marketingstratégia a 2009–2011. időszakra vázolta fel a nemzeti turisztikai marketingtevékenység kereteit, az ennek alapján jelenleg készülő marketingterv pedig a 2010. évre határozza meg a konkrét feladatokat. A szakmai kerekasztal-megbeszélésen a következő szervezetek képviseltették magukat: Budapest Airport Zrt., Danubius Hotels Nyrt., Hévíz Turizmus Marketing Egyesület, Hunguest Hotels Zrt., Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, Magyar Szállodaszövetség, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, Nemzeti Turisztikai Bizottság, Önkormányzati Minisztérium, Turisztikai Szakállamtitkárság, Tourinform Szövetség. XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Turizmus és sport

13

A szakmai szervezetek, turisztikai vállalkozók, önkormányzatok, Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és fejlesztési tanácsok észrevételeinek figyelembevételével véglegesítendő 2010. évi marketingtervet 2009 októberében mutatja majd be a Magyar Turizmus Zrt. Amint arról korábban hírt adtunk, a Magyar Turizmus Zrt. megkezdte a 2010-re meghirdetett Fesztiválok Éve előkészítését is. A kampányév témáját már tavaly kijelölte a zrt. annak érdekében, hogy a turisztikai szolgáltatók és programgazdák mihamarabb elkezdhessék a felkészülést a marketingszervezet akcióihoz történő csatlakozásra. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Őstermelői élelmiszerboltok országszerte Az AGRÁREXPO-n (Budapest, Hungexpo, szeptember 9–13.) mutatták be az első olyan mintaboltot, amely a Magyar Leader Szövetség és a Coop áruházakat üzemetető Co-op Hungary Zrt. együttműködési megállapodása nyomán létrejövő bolt- és piachálózat első darabja. Az összefogás lényege, hogy piacra segítse az őstermelők termékeit és feldolgozza a megmaradt árut. Megálmodói szerint a hálózat legnagyobb előnye, hogy az áru közbeiktatott kereskedelmi szereplő nélkül jut el egy gyűjtő-elosztó, ún. pufferházból a boltokba, ezáltal plusz kereskedelmi költségeket nem kell megfizettetni a vásárlókkal. Forrás: Napi Turizmus

NTB ülés a Balatonon A Nemzeti Turisztikai Bizottság (NTB) és a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) először tartott együttes ülést, szeptember 11én, a badacsonyi kikötőben egy hajó fedélzetén. Megnyitójában dr. Ujhelyi István, az NTB elnöke örömmel nyugtázta, hogy a Balatonnal kapcsolatban nem zajlanak politikai viták, hanem a legtöbb kérdésben kizárólag szakmai érvek hangzanak el. Dr. Suchman Tamás, a BFT elnöke azt emelte ki, hogy a válság miatti pesszimista előrejelzéseknél jobban sikerült a szezon, sőt, lehettek volna még kedvezőbbek az eredmények, ha a főszezonban a Balatont nem sújtotta volna négy esős hétvége. A BFT elnöke rámutatott, hogy ezért is fontosak azok a szezont megnyújtó, a rossz idő esetén is programot adó attrakciófejlesztések, amelyeknek a következő pályázati fordulója október közepén zárul. Rosta Sándor, a Balatoni RIB elnöke hozzászólásában számokkal támasztotta alá, hogy a vártnál jobb szezont tudhat maga mögött a régió. Igaz ugyan, hogy az első hét hónapban a vendégek száma 9,6 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 11,5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, ám a Balaton régió így is 17,2 százalékkal részesedett az ország teljes vendégszámából, s 22,9 százalékkal a vendégéjszakákéból, amely a térség növekvő jelentőségét mutatja. Dr. Róna Iván, az MT Zrt. vezérigazgatója is a Balaton kiemelt jelentőségét méltatta, hozzátéve, hogy ez tükröződik is a többi régióhoz képest nagyobb marketingkeret rendelkezésre bocsátásában és több marketingakció lebonyolításában. Hozzászólásaikban az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetéről értekeztek a tóparti települések polgármesterei. Dr. Niklai Ákos, az MT Zrt. elnöke hozzászólásában egyrészt a rendkívül nehéz helyzetbe került kis- és középvállalkozások pótolhatatlanságára figyelmeztetett, másrészt emlékeztette résztvevőket a turizmus törvény elfogadásának fontosságára. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Must kell pihenni! – soproni szüret kampány A Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága, együttműködésben a város több szállodáját tömörítő Sopron Turizmusáért Egyesülettel, a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft-vel, és a város turizmusáért felelős Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-vel, az idei évben is újtára indítja a „Must kell pihenni!” komplex turisztikai programot. A program komplexitását adja a hozzá tartozó szállodai kedvezmény, a csomagban szereplő soproni borízelítő, a minden vendég részére átadott különleges ajándék, a vasúti kedvezmény, az egyedi arculat és nem utolsósorban a közös finanszírozású és végrehajtású marketingkampány. Valamennyi szereplő saját csatornáin népszerűsíti a csomagot, melynek következtében az erre fordított marketingforrások hatékonysága megtöbbszörözhető. A tavalyi akció tanulságait levonva, az eredményeket értékelve idén a kampány időtartalma (szeptember 1.−november 30.) alatt 8−10 százalékos vendégéjszaka-számnövekedést várnak a résztvevő soproni hotelek. Az akcióról további információ a www.nyugatdunantul.info honlapon található. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.



14

Turizmus és sport

25 ezer látogató a Főszezon belföldi turisztikai kiállításon Idén szeptemberben látogatórekordot döntött a Főszezon belföldi turisztikai kiállítás és szállásbörze, amely idén harmadik alkalommal mutatta be Magyarország szinte teljes turisztikai kínálatát Budapest szívében, a WestEnd Millennium tetőkertjén. A kiállítást szeptember 18-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg dr. Ujhelyi István, a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke, dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Ruzsa Csaba, a Pécs2010 Menedzsmentközpont ügyvezető igazgatója és Galisz Tamás, a G-mentor Kft. ügyvezetője, a kiállítás szervezője. A remek időjárásban mintegy 25 ezer látogató ismerkedett meg a hazai turisztikai látnivalókkal, szálláskínálattal és programokkal. A „Falu a város felett” szlogen jegyében a kiállításon – a szokásos standok helyett – faházak idézték fel a vidék hangulatát, s külön „utcában” először mutatkoztak be a falusi vendéglátók és kézműves élelmiszer-termelők az ország minden tájáról. A népi hagyományok bemutatását néptáncosok szereplése is színesítette. A Kulturális Turizmus Évében a rendezvény díszvendége természetesen Pécs és az Európa kulturális fővárosa 2010 programsorozat volt. A kicsiknek hihetetlen élményt jelentett az Ökotér sátra, ahol a környezettudatos gondolkodás volt a fő téma. A Főszezon kiállítás a belföldi turizmus meghatározó fórumává vált, ahol a látogatók minden évben számos új lehetőséggel ismerkedhetnek meg, és kiváló ötleteket kaphatnak a szabadidejük itthoni – otthonos – eltöltéséhez. Forrás: Napi Turizmus

Határozott lépés a kisvasutak megmentésére Szeptember 12-én a Kisvasutak Baráti Köre kezdeményezésére Lentiben került sor az 1. Kisvasúti és Turizmus Fórumra, amelyen a turisztikai és kisvasúti szakma képviselői közösen kerestek megoldásokat az aktuális szakmai kihívásokra. Ezek közül kiemelkedett a kisvasutak létét meghatározó vasútbiztonsági tanúsítvány kérdése, amelynek megszerzésére körvonalazódott a kisvasutak részére is elfogadható megoldás. Erről számolt be többek között a fórumon részt vevő dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár, illetve ugyanilyen kedvező változásról adott tájékoztatást dr. Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkár a rendezvény résztvevőihez intézett levelében is. Ezen kedvező információkat követően érdeklődést váltott ki azon turisztikai vagy határ menti pályázati lehetőségek bemutatása is, amelyek a kisvasutak és olyan kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztésére szolgálnak, mint pl. az ökoturizmus vagy aktív turizmus. Ez utóbbiak fejlesztése ugyanis kiutat jelenthet a bizonytalan finanszírozási helyzetből, mivel egy komplex turisztikai attrakció részeként kerül üzemeltetésre a kisvasút, így a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyereségéből a vasútüzemi veszteségek egy része már finanszírozható. A kötetlen eszmecserére a tanácskozást követő gőzös vontatta különvonaton és az erdő szélén elfogyasztott, helyi termékekből álló ebéd során is mód nyílt. A hagyományteremtő jelleggel megszervezett eseményt minden résztvevő innovatívnak és előremutatónak értékelte, amelynek keretében − a fórum céljainak megfelelően − aktuális és egymás munkáját segítő információkat kaphattak a résztvevők. Forrás: Napi Turizmus

Turizmus a 2010. évi költségvetés kapcsán tartott kormányszóvivői tájékoztatón „Bár az önkormányzati tárcának is ki kell vennie a részét a válság kezelésének terheiből, a sport és a turisztika nem lehet további vesztese a megszorításoknak” – jelentette ki Varga Zoltán, az önkormányzati tárca vezetője a jövő évi költségvetés kapcsán tartott, szeptember 15-i kormányszóvivői tájékoztatón. A turizmus ágazatnak kiemelt gazdasági szerepet szán a kormányzat, s a miniszter szerint ez a jövő évi költségvetési számokban is jelentkezik. Példaként Varga Zoltán azt említette, hogy a turisztikai vonzerővel rendelkező nagyrendezvények központi, illetve a Nemzeti Kulturális Alappal közös pályázati forrásai jövőre is rendelkezésre állnak majd. A 2010. évi költségvetési tervezetben 5,6 milliárd forinttal szerepel a Turisztikai Célelőirányzat, amelyből 4,6 milliárd forintot szignáltak az MT Zrt-nek.

A „Kárpát-medence kincsei” Egerben Szeptember 16−20. között Eger adott otthont a nyolc ország részvételével megrendezett „Kárpát-medence kincsei” fesztiválnak, melynek keretében színházi estek, Kárpát-medencei egyházak zenéje, Haydn-koncertek, kiállítások, gasztronómiai és szakmai programok várták az érdeklődőket. A kulturális programsorozatot az egri Polgármesteri Hivatal és a Hungarofest Kht. szervezte. A kulturális turizmus lehetőségeiről szeptember 16-án tartottak konferenciát közel kétszáz szakmabeli és érdeklődő részvételével. Közösségi terek fejlesztésével, a kultúra fogalmának átértékelésével és erőteljes helyi irányítással a nemzetgazdaság egyik kiemelkedően jövedelmező ágazatává válhat a kulturális turizmus – fogalmazták meg az „Utazás, élmény, önreflexió – a kulturális turizmus lehetősége” c. konferencia előadói. A résztvevőket Habis László polgármester és dr. Kovács Miklós turiszXIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Turizmus és sport

15

tikai szakállamtitkár köszöntötte, majd Rubovszky Rita, a Hungarofest igazgatója, a rendezvény háziasszonya a kulturális turizmus elméletéről és gyakorlatáról tartott előadást. A Pécs 2010 Menedzsmentközpont művészeti igazgatója Szalay Tamás előadásában hosszú távú kulturális városfejlesztési tervként mutatta be a jövőre induló Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programot. A konferencia délutáni programja egyebek mellett kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melyen a kultúra turizmusban betöltött szerepét Csák Ferenc, az OKM nemzetközi szakállamtitkára, Halász János, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának alelnöke és dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke vitatta meg dr. Budai Zoltán turisztikai szakértő vezetésével. A beszélgetésen a kultúrát mint vonzerőt definiálták a résztvevők, s témaként felmerült többek között, a turisztikai marketing finanszírozásának, illetve a marketing szerepének kérdése, a marketingköltések hatékonysága is. A rendezvényt a tervek szerint minden páros évben megrendezik, legközelebb az uniós magyar elnökség ideje alatt. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Kulturális Örökség Napjai szeptember 19–20. Idén 18. alkalommal rendezték meg a Kulturális Örökség Napjait, amikor azok az épületek, amelyek egyébként egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan látogathatók, nyitott kapukkal várják a kulturális értékek iránt érdeklődőket. A nyitott műemlékek napjának gondolata 1984-ben, Franciaországban született meg. A siker láttán több ország is csatlakozott a kezdeményezéshez. 1999-től az Európai Unió is saját programjának tekinti, és ajánlásokkal segíti az épületlátogatás programját. Mára Európa 49 országában szeptember második vagy harmadik hétvégéjén milliók zarándokolnak el a közel 30 ezer nyitott helyszínre. Magyarországon ugyancsak 1999 óta rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, amely alkalomból a kezdeti mintegy 100 település helyett ma már 372 településen 820 helyszín/épület tárja ki kapuit, valamint 170 sétaútvonal várja a látogatókat. Idén a rendezvény központi témája a Szakrális terek voltak. A belépés mindenhova ingyenes és több helyen idegenvezető is várta azokat, akik részletesebben szeretnék megismerni az adott helyszínt. A Kulturális Turizmus Éve keretében a Magyar Turizmus Zrt. kiemelten népszerűsíti az eseményt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködésben, annak érdekében, hogy minél több érdeklődő fedezhesse fel a Kulturális Örökség Napjai keretében Magyarország kincseit.

A jászkun kapitányok nyomában: turisztikai projekt Szolnokon „A jászkun kapitányok nyomában” címmel a kulturális turizmus egy új termékének megvalósítása kezdődött el JászNagykun-Szolnok megyében; az építési munkákkal kapcsolatos első szerződést szeptember 21-én írták alá a megyeházán. A projekt lényege, hogy a megyére jellemző gazdag jász és kun emlékanyagra alapozva korszerű infrastruktúrával, magas színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező komplex turisztikai attrakciót hozzanak létre. Ehhez a jászkun kapitány téma olyan történeti hátteret biztosít, amely lehetővé teszi, hogy szinte minden megyei település, kistérség megtalálja benne saját kapcsolódási pontját. Összesen tizenhárom településen lesz kisebb-nagyobb turisztikai célú fejlesztés. A beruházás 600 millió forint összértékű, és a tervek szerint 2010 decemberében zárul. Forrás: MTI

Tourinform-iroda nyílt Kazincbarcikán A Magyar Turizmus Zrt. szakmai felügyelete mellett, névhasználati rendszerben működő Tourinform-irodahálózat újabb taggal bővült. A szeptember 24-én ünnepélyesen átadott iroda Kazincbarcikán, a Bükk-hegység lábánál, a Szózat megzenésítőjének, Egressy Béninek a szülőhelyén, egész évben várja az ide látogatókat, hogy megismertethesse velük a várost és környékét. Az Észak-magyarországi régió 17. Tourinform-irodáját dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója adta át, köszöntőt mondott Szitka Péter, Kazincbarcika város polgármestere. Az iroda vezetője: Heindrich Zsolt. Elérhetőségek: 3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 35.; tel.: (06 48) 311-583; e-mail: [email protected]. További információ: www.tourinform.hu Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Magyar–horvát ülés hetedszer Szeptember 22-én rendezték meg a Magyar–Horvát Turisztikai Vegyes Bizottság hetedik ülését a horvátországi Durdevacon (Szentgyörgyvár). A magyar delegációt dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára, a horvát delegációt Želimir Kramarić, a Turisztikai Minisztérium turizmuspolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős igazgatója vezette. A társelnökök tájékoztatót tartottak a két ország turizmusának aktuális helyzetéről és megállapították, hogy az ágazat ÖM Önkormányzati Tájékoztató


16

Turizmus és sport

mindkét ország gazdaságában rendkívül fontos helyet foglal el. Értékelésükben kitértek a gazdasági világválság turizmusra gyakorolt hatásának kérdésére is, ennek kapcsán bemutatták azokat az adaptációs stratégiákat, melyeket a krízis negatív hatásainak ellensúlyozására alakítottak ki. Pozitívan értékelték a két ország turisztikai kapcsolatainak fejlődését és a nemzetközi szervezetekben (Európai Unió, ENSZ Turisztikai Világszervezet, Közép-európai Kezdeményezés, Alpok-Adria Munkaközösség, Quadrilaterale) megvalósított szoros együttműködést. Egyetértettek abban, hogy a két ország közti turisztikai együttműködésben kiemelt jelentőségű a regionális, határ menti kapcsolatok ápolása, illetve továbbfejlesztése. A társelnökök beszámolóját követően − a korábban Pécsett megrendezett ülés alkalmával megalakított − három munkacsoport (kulturális, kerékpáros és borturizmus) ismertette az elmúlt időszak eredményeit, valamint bemutatták a jövőbeni határon átnyúló együttműködések lehetséges területeit. Nagy érdeklődés övezte a magyar−horvát határtérség számára lehívható pályázati forrásokról (IPA program) szóló előadást, csakúgy, mint az Európai Bizottság által életre hívott EDEN (European Destinations of Excellence – Kiváló európai desztinációk) díj nyertes pályázóinak (magyar részről az Őrség, horvát részről Muraszentmárton és Szentgyörgyvár) bemutatkozását. Az ülésen részt vettek a két ország marketingszervezeteinek képviselői is, akik a turistaforgalom növelésének lehetőségeiről egyeztettek. A vegyes bizottság következő ülése – a rotációs elvnek megfelelően – a jövő évben Magyarországon lesz.

Pro Turismo Díjakat adott át az önkormányzati miniszter Varga Zoltán önkormányzati miniszter szeptember 23-án Pro Turismo Díjakat adott át. A díjat a turisztikai tevékenység irányításában, tervezésében, szervezésében, a nemzetközi turisztikai kapcsolatok terén végzett kiemelkedő munka elismeréseként a turisztikai ágazat irányításáért felelős miniszter adományozza a „Turizmus Világnapja” alkalmából. A kitüntetettek személyére a Turisztikai Szakállamtitkár, valamint a Nemzeti Turisztikai Bizottság társelnöke által vezetett, a turisztikai szakma tekintélyes képviselőiből álló Pro Turismo Díj Bizottság tett javaslatot a miniszternek. Az 1989-ben létrehozott díjban évente 12 szakember részesül. Idén az alábbi turisztikai szakemberek vehették át a Pro Turismo Díjat. Czeglédi Gyula, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. vezérigazgatója; Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének vezetője; Fekete László, a Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója; Szebeni Zsolt, a Turizmus Idegenforgalmi Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója; Makray Balázs, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezetője; dr. Mosonyi József, a Danubius Hotels Nyrt. belső ellenőrzési igazgatója; dr. Némedi György, a Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Nyrt. tanácsadója; Németh József, a Csajda Csárda ügyvezetője; dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója; dr. Vadas Vera, az Aviv Travel Trade 2000 Kft. ügyvezető igazgatója; Yamada Hiroko, a Magyar Turizmus Zrt. Japán Külképviseletének munkatársa; Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. igazgatója. Idén első alkalommal miniszteri elismerésben részesült négy, a magyar turisztikai szektorban működő külföldi befektető, cégvezető, menedzser: Sir Bernard Schreier, a Danubius Hotels Nyrt. Igazgatóságának elnöke; Marcus van der Wal, a Kempinski Hotel Corvinus vezérigazgatója; Josef Mutsch, a Mutsch Reisen Gmbh. tulajdonosa; valamint Antoine Guego, az Accor-Pannonia Hotels Zrt. vezérigazgatója. Kopócsy Andrea, a K + K Hotel Opera igazgatója, a Magyar Szállodaszövetség elnöke szintén szeptember 23-án vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, melyet dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke augusztus 20-a alkalmából, az idegenforgalom, a vendéglátás terén végzett sokoldalú vezetői munkásságáért, a szállodaipar érdekében végzett szakmai-közéleti tevékenysége elismeréséül adományozta.

Felújították a Török Fürdőt Egerben Megújult a Török Fürdő és a hozzá tartozó reuma kórházi szárny a hevesi megyeszékhelyen; a beruházás csaknem 800 millió forintba került. Dr. Katona Béla, az Országgyűlés elnöke szeptember 25-én avatta fel a létesítményt. A mintegy kétszáz meghívott vendég és érdeklődő részvétele mellett megtartott ünnepségen előbb Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke mondott köszöntőt. Ismertetése szerint az Eger Termál Kft. által üzemeltetett létesítmény a műemlék gyógyfürdők felújítására kiírt pályázat támogatásával, a város és a megye példás összefogásával újult meg. Köszönetét fejezte ki az előző városvezetésnek, valamint a munkában résztvevő és a nehézségek ellenére megállapodásra jutó szakembereknek is. Habis László, Eger polgármestere köszöntőjében kitért arra, hogy a város egyes kutatók szerint a termálforrások körül kiXIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Turizmus és sport

17

alakuló meleg vizű tavaknak köszönheti létét, Szent István sem véletlenül tette Egert püspöki székhellyé. Emellett iskolaváros, nevezetességei pedig minden évben százezreket vonzanak. A Török Fürdő szolgáltatásait a felújításnak köszönhetően már nem csak a betegek, hanem minden érdeklődő igénybe veheti. Reményét fejezte ki, hogy Eger ezzel még népszerűbb és piacképesebb lesz a turizmus területén. Dr. Katona Béla, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Gárdonyi Géza regényének és a hősi múltnak köszönhetően minden magyar ember hallott Egerről, és szereti is a várost. Ehhez párosul a gyönyörű fekvés, a középkori, a török és a barokk építészet keveredésének utánozhatatlan egyvelege, a remek borok és az ételek is. Eger inkább a múltjáról ismert, ugyanakkor élő, nyüzsgő XXI. századi város, amit szeretnek lakói. A török fürdő is megőrizte eredeti hangulatát és berendezéseit, ugyanakkor a modern kor minden igényét kielégíti. Forrás: MTI

A IV. „Kiváló Európai Desztináció” projekt (EDEN) lebonyolítását is elnyerte a Magyar Turizmus Zrt. A Magyar Turizmus Zrt. ismét elnyerte a lehetőséget, hogy lebonyolítsa hazánkban az Európai Bizottság által kiírt „Kiváló Európai Desztinációk” (EDEN−„European Destinations of Excellence”) pályázatot. A 2009/2010-es pályázat a vizekről szól. „Aquatic Tourism” elnevezéssel olyan fenntartható turizmust képviselő vizes desztinációké a főszerep, amelyek nagy figyelmet fordítanak a vízi természeti örökségeken alapuló turizmus fejlesztésére, emellett vízi sportolási lehetőségeket is kínálnak és biztosítják a szociális, kulturális és környezeti fenntarthatóságot. A projekt 2009 októberétől 2010 júliusáig tart. Magyarország, a Magyar Turizmus Zrt. és az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának együttműködésében a kezdetektől fogva, negyedik éve vesz részt az Európai Bizottság projektjében, amelynek során minden évben változó témakörben választják ki az adott témában legjobb hazai turisztikai desztinációt. A 2008/2009-ben indult projekttéma a ,,Tourism and protected areas” volt, amelynek keretében „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” került kiválasztásra. A cél olyan térségi turisztikai desztinációk, turisztikai együttműködések kiválasztása és díjazása volt, amelyek ökoturisztikai kínálatukat magas színvonalon mutatják be a turisták számára. 2009. május 22-én, zárókonferencia keretében – a benyújtott pályaművek és a helyszíni bejárások alapján – szakmai Döntőbizottság választotta ki a magyarországi pályázat győztesét. A „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet az Írottkő Natúrparkért Egyesület „Az Alpok lehelete – az Írottkő Natúrpark természeti értékei” című pályaműve nyerte el. A 2009. évi EDEN díjátadásra és az Európai Turizmus Fórumra Brüsszelben került sor október 7. és 9. között. A ,,Kiváló Európai Desztinációk” projektről és az eddigi nyertesekről bővebb információ az eden.itthon.hu és a www.edenineurope. eu címen elérhető honlapokon található. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Újabb magyar siker az európai virágosítási versenyben: ezüstérem Szombathelynek és Gelsének Újabb magyar siker született az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében: Magyarországot a város kategóriában képviselő Szombathely és a falu kategóriában indult Gelse egyaránt ezüstérmesek lettek. Gelse a két különdíj egyikét is megkapta az oktatási intézmények környezetének magas színvonaláért és az iskolában folyó környezettudatos nevelés eredményeiért. Az európai verseny díjátadó ünnepségének helyszíne idén Wales fővárosa, Cardiff volt. A város tavaly arany fokozatot kapott az európai versenyben. Az ünnepségen 11 európai ország 22 településéről, összesen mintegy háromszáz küldött vett részt. A magyar delegációt dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár vezette. A verseny nagy kihívást jelentett a résztvevőknek, hiszen a minden egyes települést felkereső nemzetközi zsűri nemcsak a környezetszépítés, hanem a környezetvédelem, a környezettudatos oktatás, a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítését és a településfejlesztési terveket is vizsgálta. A bírálati szempontok között szerepelt az épített és természeti örökség megóvása, a település tisztasága, beleértve a gyommentességet, valamint a falfirka-mentességet is. Magyarország 1990 óta, a közép-európai térségből elsőként vesz részt az európai versenyben, eddig öt arany, 15 ezüst, 10 bronz és 10 Európa-díjat mondhat magáénak.

Problématérkép készül Mivel a vendéglátás felügyelete csak 2009. január 29-étől került át a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól (NFGM) az Önkormányzati Minisztériumhoz (ÖM), a Turisztikai Szakállamtitkárság úgy véli, hogy bármilyen konkrét lépés, intézkedés meghozatala előtt egy részletes felmérést kell készíteni, amely alapja lehet egy későbbi vendéglátás stratégiának. A vendéglátás szakterületért többek között Kiss Krisztián [tel.: (06 1) 441-1000/13836; e-mail: [email protected]) felel, aki 2009. augusztus 1-jétől dolgozik az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságán. A szakterületre vonatkozó, várhatóan novemberre elkészülő mélyinterjús felmérés a legégetőbb gondok „problématérÖM Önkormányzati Tájékoztató


18

Turizmus és sport

képét” is tartalmazni fogja. A tanulmányt a kormányzati szintű intézkedési tervet ugyancsak tartalmazó stratégiaalkotás követi majd. A Turisztikai Szakállamtitkárság a tanulmány és a stratégia elkészítését a szakmai szervezetek együttműködésével tervezi.

Országmárkáról és fürdőkről az NTB előtt A Nemzeti Turisztikai Bizottság szeptember 25-ei ülésén Baráth Péter, az Országmárka Tanács titkára adott tájékoztatást a készülő országmárka-stratégiáról, amelynek célja a különböző ágazati stratégiák és azok marketingkommunikációs erőfeszítéseinek segítése. Mint elhangzott: a siker zálogának a fókuszpontok kiválasztása tűnik, erre jó példa Ausztria, Finnország vagy éppen Spanyolország. A köztes munkaanyagot az NTB tagjai véleményezték és további szempontokat adtak hozzá, dr. Ujhelyi István, az NTB elnöke pedig külön kiemelte az Országmárka Tanács és a Magyar Turizmus Zrt közötti folyamatos együttműködést. Ferenci Tibor a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Zrt vezérigazgatója a főváros fürdőinek eredményeiről, lehetőségeiről és fejlesztéseiről beszélt, kimondottan turisztikai aspektusból. Beszámolt számos új kezdeményezésről (hosszabb nyitva tartás, Liget-kártya) és a turisták irányába tett erőfeszítésekről. Mint beszámolójából kiderült, a nagy budapesti rendezvények (Sziget, futófesztiválok stb.) a fürdők forgalmát is jelentősen megnövelik. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Összefogott az MT Zrt. és a Google Szeptember 29-étől a Google Maps nem csupán kibővített tartalommal, Google Térkép (http://terkep.google.hu) néven jelenik meg, hanem adatbázisában megjeleníti a Magyar Turizmus Zrt. által üzemeltetett Nemzeti Turisztikai Adatbázis (NETA) szolgáltatóit is. A NETA, a hazai turisztikai szektor legnagyobb adatbázisa jelenleg 26 ezer objektumot tartalmaz. Ahogy Szűcs Balázs, az MT Zrt. marketing vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a NETA nagy előnye, hogy az adatokat folyamatosan frissítik a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, illetve a Tourinform-irodák, és az adatbázisba fotók és videók is feltölthetők. A NETA „nyers” formájában más külső webpartnerek számára is elérhető, akik akár saját dizájnjukat megadva, további nyilvánosságot biztosíthatnak a szolgáltatók számára. A nemzeti marketingszervezet számára más aspektusból is fontos a világ legismertebb keresője, hiszen egyéb alkalmazásait – például a Google Analytics statisztikáit vagy az Adwords hirdetéseket – is használják. A www.itthon.hu oldal idei látogatóinak 57 százaléka (csaknem 600 ezren) érkeztek a Google keresésekből és az MT Zrt. képei a Google képkeresőjében is előkelő helyen szerepelnek. A Google-térképen a címkereső és az útvonaltervező mellett a vállalkozások is megtalálhatók, tulajdonosaik a Helyi Vállalkozások Központja menü segítségével regisztrálhatják be magukat a térképen. A felhasználók pedig akár saját térképeket is létrehozhatnak és oszthatnak meg. A térképen megjelenített vállalkozásokhoz az adatbázist az MT Zrt., a Magyar Telefonkönyv Társaság és a Port.hu biztosította. A megújult Google-térkép szeptember 29. és október 31. között fotópályázatot is hirdet Magyarország rejtett kincseinek felfedezése érdekében. A www.panoramio.com oldalra feltöltött legjobb 50 képre november 9. és 22. között lehet leadni a szavazatokat http://maps.google.hu/verseny oldalon. A szavazás győztesének nyereménye egy kétszemélyes hosszú hétvége az MT Zrt jóvoltából. A szakmai zsűri által választott nyertesnek az Extreme Digital egy 200 ezer forint értékű vásárlási utalványt ajánlott fel. A nyáron elindított youtube/Hungary nemzetközi csatorna után az MT Zrt. a hazai közönségnek is külön csatornát nyitott a videó megosztón. A youtube/itthonotthonvan oldal, amely a Google Magyarország segítségével jött létre, a hazai közönség számára kínál programajánlókat, belföldi célpontokat. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Az UNESCO szellemi örökség listáján a mohácsi busójárás Felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO 2009. szeptember 30-án, kormányközi bizottsági ülésén döntött a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről. A szellemi örökség reprezentatív listájára 76 elemet vettek föl az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dhabiban rendezett ülésen, egyebek mellett a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is. Forrás: OKM Összeállította: Lontai- Szilágyi Zsuzsanna, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály



Turizmus és sport

19

A turizmus számokban Magyarország turizmusa 2009. január−júliusban A gazdasági válság hatására, 2009-ben − április kivételével − minden hónapban az előző évi havi értéknél kedvezőtlenebb képet mutatott kereskedelmi szálláshelyeink összes vendégéjszakáinak a száma. A leghatározottabb visszaesés a február−márciusi időszakban, valamint májusban következett be. Áprilisban − többek között a húsvéti ünnepek hatására − jelentősen javultak a turizmus vendégforgalmi mutatói. Május óta a belföldi vendégéjszakákban folyamatosan mérséklődő, a külföldi vendégéjszakákban pedig hullámzó visszaesés volt megfigyelhető (1. ábra).

15

9,8

10 5

%

0,8 2,1

0,7

1,6

0

-1,1 -1,7 -5 -4,0 -2,7 -5,6 -7,0 -5,1

-10 -15

-4,2 -4,3 -0,2

-16,4 -19,4

-4,9 -4,6 -4,5 -6,5 -8,8 -9,0

1,0

-4,3 -8,3

-14,0

-20

-19,1 -18,8 -20,1

-5,7 -7,1

-13,1 -14,9

Belföldi

-8,0

Külföldi Összes

-13,6

20 0

8. j au úliu gu s sz sz ep tu te s m b o k er t no ób e ve r de mb c e 20 em r 09 b e . ja r nu á fe r br u m ár ár ciu áp s ril is m áj us jú ni us jú liu s

-25

-14,1 -4,3 -3,3

Forrás: KSH

1. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak változása 2008-ban és 2009. január−júliusban az előző év adataihoz viszonyítva A 2008. évi adatokhoz viszonyítva a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégek száma júniusban 7,9 százalékkal csökkent, júliusban viszont 0,9 százalékkal nőtt. A belföldi vendégéjszakák száma a júniusi 7,1 százalékos visszaesés, júliusban 3,3 százalékkal mérséklődött (1. táblázat). A külföldi vendégek száma júniusban 7,7 százalékkal, júliusban 8,6 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma júniusban 4,3 százalékkal, júliusban pedig 13,6 százalékkal csökkent. Összességében a vendégek száma júniusban 7,8 százalékkal, júliusban 3,3 százalékkkal, míg a vendégéjszakák száma júniusban 5,7 százalékkal, júliusban 8,0 százalékkal esett vissza. A KSH által közzétett előzetes adatok alapján az év első hét hónapjában mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégforgalom az előrejelzéseknek, illetve a várakozásoknak nagyjából megfelelően alakult a kereskedelmi szálláshelyeken: 3,9 millió vendég összesen 10,2 millió vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 9,5 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 9,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest (2. táblázat).

1. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2009. júniusban és júliusban Mutató

Június

Eltérés, 2008. jún .= 100%

Július

Eltérés 2008. júl. = 100%

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

702,3

–7,8

934,0

–3,3

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

307,5

–7,7

395,2

–8,6

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

394,7

–7,9

538,8

+0,9

1 850,4

–5,7

2 858 ,8

–8,0

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

914,2

–4,3

1 231,0

–13,6

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

936,2

–7,1

1 627,8

–3,3

12 733,1

–3,5

15 382,5

–2,8

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft) Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

8 231,4

–2,0

8 226,9

–6,4

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

4 501,7

–6,1

7 155,6

+1,7 Forrás: KSH



20

Turizmus és sport

2. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2009. január−júliusban Eltérés, 2008 = 100%

2009. január−július hónap

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

3 904,3

–9,5

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

1 718,3

–12,8

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

2 185,9

–6,7

10 194,8

–9,9

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

4 962,2

–12,4

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

5 232,6

–7,3

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

71 707,6

–8,5

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

43 996,5

–10,6

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

27 711,1

–5,0

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éj)

Forrás: KSH A vendégéjszakák 70 százalékát adó szállodák − a belföldi vendégforgalmat kivéve − az összes kereskedelmi szálláshelyhez hasonló adatokról számoltak be (3. táblázat). A szállodák közül az összes vendégéjszaka-számban a wellness-szállók (–2,7%) és a négycsillagos házak (–3,0%) szenvedték el a legkisebb mértékű visszaesést.

3. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, 2009. január−július* Belföldi Szállástípus

Külföldi

Összesen

2009

2009/2008

2009

2009/2008

2009

2009/2008

ezer éjszaka

%

ezer éjszaka

%

ezer éjszaka

%

3180

–8,5

3926

–11,6

7 106

–10,2

5 csillagos

114

+23,1

649

–11,0

763

–7,1

4 csillagos

1254

+2,0

1731

–6,3

2 984

–3,0

3 csillagos

1464

–12,2

1383

–18,4

2 847

–15,3

2 csillagos

284

–7,9

136

–0,7

420

–5,7

1 csillagos

64

–64,4

28

–16,3

92

–56,8

Gyógyszálló

670

–10,4

715

–7,2

1 384

–8,8

Wellness-szálloda

684

+0,3

225

–10,8

908

–2,7

Panzió

743

–13,9

267

–18,0

1 011

–15,0

Turistaszállás

329

–2,1

32

–21,7

362

–4,2

Ifjúsági szálló

310

+6,5

57

–27,8

367

–0,8

Üdülőház

406

–3,1

90

–15,8

496

–5,7

Kemping

264

+1,8

589

–12,3

853

–8,4

Összesen

5233

–7,3

4962

–12,4

10 195

–9,9

Szálloda

* Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak.

Forrás: KSH

Az elmúlt évek tendenciájaként a belföldi vendégforgalom egyre nagyobb szerepet tölt be Magyarország turizmusában, a válság hatására ugyanakkor ez a folyamat még fokozottabban érvényesül (2−3. ábra).



Turizmus és sport

4272

4500 3526

3450

3328

3500

3516

1500

4161

3904

3666

3036

3000 2000

4048

3966

4000

2500

21

1573

1732 1719

1716 1612

1463

2059

1905

1840 1686

1920 1597

2213 1835

1907

1762

2302 1858

2320 1952

2186 1718

1000 500 0

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008* 2009* Belföldi vendégek száma, ezer fő

Külföldi vendégek száma, ezer fő

Összes vendég, ezer fő

Forrás: KSH

* Előzetes statisztikai adatok.

2. ábra: A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2009. január−július 2009 első hét hónapjában az összes vendégéjszaka 51,3 százalékát adó 2,2 millió belföldi turista 5,2 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldi vendégek száma 6,7 százalékkal, míg a belföldi vendégéjszakák száma 7,3 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyek közül az öt- (+23,1%) és négycsillagos (+2,0%) egységekben, a wellness-szállodákban (+0,3%), valamint az ifjúsági szálláshelyeken (+6,5%) és a kempingekben (+1,8%) emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma. 12000 10000 8000 6000

5230 4090

10625

10214

9320

5679 4534

6217 4408

10626

5966 4659

5588 4850

11099

10542

10438

5798 4744

6019

11056

11288

5640 5719 5415 5570

5080

11208

5617 5591

10195

5233 4962

4000 2000 0 1999

2000

2001

2002

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

2003

2004

2005

2006

2007

2008* 2009*

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer

Összes vendégéjszaka, ezer

Forrás: KSH

* Előzetes statisztikai adatok

3. ábra: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2009. január−július A belföldi turizmusunk utóbbi években tapasztalt fellendülésében nagy szerepet játszik az Üdülési Csekk egyre növekvő népszerűsége. Az év első hét hónapjában összesen 9,8 milliárd forint értékben váltottak be Üdülési Csekket a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez 17,7 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Mindeközben az elfogadóhelyek száma ugyancsak 3,0 százalékos növekedést mutatott. Idén július végéig a kereskedelmi szálláshelyek a külföldiek esetében 1,7 millió vendéget és 5,0 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek és vendégéjszakák száma hasonló mértékben − 12,8 százalékkal, illetve 12,4 százalékkal − csökkent. A gazdasági válság hatásaként a tavalyi év azonos időszakához képest jelentős átrendeződés történt legfontosabb küldő piacaink sorában (4. táblázat). Bár a három legnagyobb küldő piac (1. Németország, 2. Ausztria, 3. Nagy-Britannia) továbbra ÖM Önkormányzati Tájékoztató


22

Turizmus és sport

is őrzi vezető szerepét, a német (–10,7%), illetve főként a brit (–27,8%) piac vonatkozásában jelentős vendégéjszaka-csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. Tíz legfőbb küldő piacunk közül Lengyelország két [7. (2008)  5. (2009)], míg Olaszország egy helyet (5.  4.) javított pozícióján, ugyanakkor a hatodik helyen szereplő Csehország, valamint a tízedik Oroszország − Hollandia és Spanyolország rovására − új belépők. A vendégéjszakák számában a legfőbb küldő piacok közül csupán a szomszédos Ausztria (+3,7%) és a közeli Csehország (+18,0%) esetében jegyeztek pozitív változást. Ugyanakkor ezek mellett várakozásainknak megfelelően a szomszédos Szlovákiából (+32,7%) és Horvátországból (+3,6%) szintén bővült a vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák visszaesése leginkább az USA-ból érkezettek [–30,5%; 4. (2008)  7. (2009)] esetében volt jelentős, de az elmúlt évhez képest a román küldő piac is két helyet veszített (6.  8.) pozíciójából. 2009. július végéig az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,9 éjszakát, a belföldi vendégek 2,4 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. 2009. július 31-én 2830 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 856 szálloda, valamint 1 085 panzió üzemelt az országban. A működő kereskedelmi szálláshelyek 113 290 szobával, illetve lakóegységgel és összesen 289 396 férőhellyel várták a vendégeket. A férőhelyek 39,9 százaléka a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (51 ezer) a háromcsillagos egységekben található. A férőhelyek további jelentős hányadát a kempingek (78 ezer), a négycsillagos szállodák (40 ezer) és a panziók (37 ezer) adták. 2009 első hét hónapjában a szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtsága 41,3 százalék volt, ami 12,5 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakában mért értéknél.

4. táblázat: A nemzetközi forgalom TOP 10 küldő ország szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2009. január−július Rangsor, 2009 (2008)

Ország

Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

Eltérés (%) 2008. január−július = 100%

1. (1.)

Németország

1195

–10,7

2. (2.)

Ausztria

395

+3,7

3. (3.)

Nagy-Britannia

273

–27,8

4. (5.)

Olaszország

226

–4,1

5. (7.)

Lengyelország

208

–8,1

6. (új belépő)

Csehország

199

+18,0

7. (4.)

USA

197

–30,5

8. (6.)

Románia

196

–16,1

9. (9.)

Franciaország

188

–1,8

10. (új belépő)

Oroszország

160

–12,0

Európai Unió

3812

–10,4

Európa

4395

–11,2

Külföld összesen

4962

–12,4 Forrás: KSH

A szállodák egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétele (REVPAR) átlagosan 6311 forint volt. A legmagasabb értéket az öt- (16 793 forint) és négycsillagos (7234 forint), továbbá a gyógy- (7416 forint) és a wellness-szállodákban (5739 forint) regisztrálták. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei 71,7 milliárd forintot tettek ki (–8,5%) 2009. július végéig. A külföldiektől származó szállásdíj-bevétel (az összes szállásdíj-bevétel 61,4%-a) 10,6 százalékkal, a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel pedig 5,0 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb szállásdíj-bevétel – a szállásdíjbevételek 86,5 százaléka – a szállodákban keletkezett. 2009. január−júliusban a forintárfolyam 12−15 százalékkal gyengébb volt, mint az előző évben. Az összes bruttó bevételük 124,1 milliárd forint (–9,7%) volt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat fogyasztói árindexe 5,6 százalékos növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest. Budapesten az év első hat hónapjához képest a január−júliusi időszakban 15,1 százalékra mérséklődött mind az összes vendég- és mind az összes vendégéjszaka-szám csökkenése az előző év azonos időszakához képest (5. táblázat). 2009 első hét hónapjában a turisztikai régiók mindegyikében csökkent a vendégforgalom, viszont a Dél-Dunántúl a külföldi vendégek (+3,9%) és vendégéjszakák (+4,6%), míg a Közép-Dunántúl a belföldi vendégek (2,2%) és vendégéjszakák (+3,4%) tekintetében tudott növekedést produkálni.



Turizmus és sport

23

5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiónként, 2009. január−július Turisztikai régió

Balaton Budapest-KDV ebből: Budapest

Belföldi vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%), 2008. jan.−júl. = 100%

Külföldi vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%), 2008. jan.−júl. = 100%

Összes vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%), 2008. jan.−júl. = 100%

1398,7

–7,0

930,9

–17,4

2329,6

–11,5

720,3

–10,8

2624,6

–14,0

3344,9

–13,4

415,1

–19,6

2520,2

–14,3

2935,3

–15,1

Nyugat-Dunántúl

686,7

–3,8

546,8

–0,3

1233,5

–2,3

Észak-Alföld

621,5

–9,7

291,8

–9,9

913,4

–9,8

ÉszakMagyarország

611,7

–9,2

121,2

–8,6

732,9

–9,1

Dél-Alföld

460,9

–8,1

136,3

–10,6

597,3

–8,7

Dél-Dunántúl

342,9

–7,4

126,5

+4,6

469,4

–4,4

Közép-Dunántúl

277,1

+3,4

145,6

–9,8

422,7

–1,6

Tisza-tó

112,7

–5,5

38,5

–12,2

151,2

–7,3

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva A Balatonnál július végéig az eddigi tendenciánál kedvezőbben alakultak a vendégforgalmi mutatók. A tónál az összes vendégéjszaka-szám 11,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Ugyanekkor a vendégek száma 9,6 százalékkal csökkent. Így eddig mintegy 670 ezer vendég összesen 2,3 millió vendégéjszakát töltött el a magyar tengernél. Ahogy az a válság hatásaként várható volt, a tavalyi évhez képest idén a belföldi turisták körében még népszerűbb volt a Balaton: a vendégek 73 százalékát, a vendégéjszakáknak pedig 60 százalékát adták a belföldiek (2008-ban ez az arány 72%, illetve 57% volt). Így 489 ezer (–8,6%) belföldi vendég 1,4 millió (–7,0%) vendégéjszakát töltött el a tónál. A Balaton kereskedelmi szálláshelyein 181 ezer külföldi turista 931 ezer vendégéjszakát töltött el az év első hét hónapjában. A külföldi vendégek száma 12,3 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma 17,4 százalékkal esett vissza a tavalyi év azonos időszakához képest. A turisták átlagos tartózkodási ideje ugyancsak csökkenést mutat a tavalyi adatokhoz képest: az összes vendég 3,5 napot (2008: 3,6 nap), a külföldiek 5,2 napot (2008: 5,5 nap), míg a belföldiek 2,9 napot (2008: 2,8 nap) töltöttek átlagosan a Balatonnál. A Balaton három legnagyobb küldő piaca továbbra is Németország, Ausztria és Dánia. A tíz legnagyobb küldő piac tekintetében a tavalyi évhez képest változás (Franciaország eltűnésével) Szlovákia megjelenése a tízedik helyen, továbbá Csehország (6.  5.) és Svájc (9.  8.) előrelépése, valamint Oroszország (5.  6.) és Belgium (8.  9.) visszalépése. Hollandia és Lengyelország stabilan őrzi negyedik, illetve hetedik helyét. A Balatonnál − a 35,0 százalékos növekedést elérni képes Szlovákiát kivéve − minden fontosabb küldő piac esetében csökkenést regisztráltak a vendégéjszakák számában. A balatoni kereskedelmi szálláshelyek közül leginkább az alacsonyabb árfekvésűek körében emelkedett a vendégéjszakák száma. Az összes vendégéjszakák száma − a belföldi keresletnek köszönhetően − csupán az ifjúsági szálláshelyeken nőtt (+22,3%). A belföldi vendégéjszakák száma a kempingekben (+3,5%), míg a külföldi vendégéjszakák száma az egy(+48,6%) és kétcsillagos (+18,8%) szállodákban bővült. 2009. július végéig a balatoni szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtsága az országos átlagnál kedvezőbben alakult (43,2%; –7,6%). A szobakapacitás-kihasználtság az országos adatoknak megfelelően a gyógyszállodákban, valamint az ötcsillagos házakban volt a legkedvezőbb. Idén július végéig a Balaton kereskedelmi szálláshelyein összesen bruttó 11,7 milliárd forint (–2,0%) szállásdíj-bevétel keletkezett, amely mintegy 60 százalékban a belföldiektől származik. A belföldi szállásdíj-bevételekkel ellentétben a külföldiek esetében 7,1 százalékos növekedés volt megfigyelhető.



24

Turizmus és sport

Nemzetközi utazások, 2009. január−június 2009 első felében1 összesen 17,9 millió (+5,5%) külföldi látogatott Magyarországra. A külföldi látogatók 78 százaléka (14,0 millió fő) egy napra érkezett Magyarországra. Az összes külföldi látogató 31 százaléka (5,5 millió fő; –3,1%) érkezett turisztikai motivációval. A több napra érkező külföldiek 86 százaléka (3,3 millió, +5,6% az előző évhez képest) turisztikai céllal kereste fel hazánkat, közüttük 83 százalék volt a szabadidős utazók aránya. A turisztikai célból több napra látogatók a legnagyobb számban továbbra is Németországból és Ausztriából érkeztek. Az egy napra látogatók közül kimagasló volt az átutazók (40%), valamint a vásárlók (37%) aránya. A turisztikai céllal érkező egynapos külföldi látogatók aránya 16 százalék (2,2 millió, –13,8% az előző évhez képest). Az egynapos érkezések számát tekintve, turisztikai céllal a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. A külföldi látogatók 2009 első hat hónapjában 544 milliárd forintot (+21,2%) költöttek hazánkban. (Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált időszakban a forint az euróval szemben 16 százalékkal gyengébb volt, mint 2008. első félévében. Mindez, valamint az, hogy Szlovákiában 2009. január elseje óta az euró a hivatalos fizetési eszköz hozzájárult az összes és az egy napra jutó fogyasztás értékének az alakulásához.) Az utasforgalmi export 66 százaléka, 357 milliárd forint volt a turisztikai motivációval utazók költése, amely 18,7 százalékkal több mint az előző évben. A vizsgált időszakban összesen 7,8 millió (–0,7%) magyar állampolgár utazott külföldre. A külföldre látogató magyarok 48 százaléka (3,7 millió fő; +0,8%) turisztikai motivációval utazott. A turisztikai célú utazások 31%-ot (1,6 millió, +0,2% az előző év azonos időszakához képest) képviseltek az egynapos utazásokból és 80 százalékot (2,2 millió, +1,2% az előző év azonos időszakához képest) a több napos utazásokból. A kiutazó magyarok összesen 379 milliárd forintot (+25,5%) költöttek el külföldön. A kiadások 55 százaléka, 208 milliárd forint (+14,2%) kötődött a turisztikai motivációval utazókhoz. 2009. első félévében az utasforgalmi egyenleg 166 milliárd forintot (+12,4%) tett ki, amelyből a turisztikai motivációjú utazások egyenlege mintegy 149 milliárd forint (+25,5%) volt. Készítette: Lontai- Szilágyi Zsuzsanna, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály

1

Az összeállítás a KSH 2009. augusztus 25-én közzétett „Nemzetközi utazások, 2009. I. félév” című tájékoztatója alapján készült.



Pályázati lehetőségek

25

Hazai pályázati lehetőségek Iskolagyümölcs-program, 2009/2010. tanév A program célja: Az általános iskolák 1–4. évfolyamos tanulóival megkedveltesse a gyümölcsök fogyasztását, ezáltal hosszú távon emelje a korosztály gyümölcsfogyasztását, így hozzájáruljon az egészséges táplálkozási szokások kialakulásához, valamint a túlsúlyosság és az elhízás elleni küzdelemhez. A program kedvezményezettjei: a közoktatási törvény 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti általános iskola 1–4. évfolyamán tanuló gyermekek. A program időtartama: legalább három hónap, legfeljebb 2010. január 4. – június 30. A program tartalma: legalább heti 2 db, de legfeljebb foglalkozási naponként 1 db I. osztályú étkezési alma tanulónként (térítésmentesen), valamint a gyümölcs- és zöldségágazatot és/vagy az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése érdekében végrehajtott kísérő intézkedés. A támogatás mértéke: 40 Ft minden egyes kiosztott alma után (a beszállító veheti igénybe). Kommunikáció: az iskolagyümölcs-plakát elhelyezése a közoktatási intézmény főbejáratánál (a beszállító feladata). Beszállítók és egyben a támogatás igénylői: zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulása, valamint az almatermelők (min. 10 ha almaterület). Az iskolagyümölcs-programban való részvétel feltétele: a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet 10. §-a szerinti megállapodás (megállapodás-minta a rendelet 4. mellékletében található) Az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtását szabályozó rendelet: 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet Feladatok: Közoktatási intézmény: megállapodás megkötése a beszállítóval; az alma átvétele, átmenti tárolása a tanulóknak való kiosztásig; az alma kiosztása a tanulóknak; legalább egy kísérő intézkedés végrehajtása (önállóan vagy a beszállítóval közösen); adminisztráció (a programban részt vevő, valamint a kísérő intézkedésben részt vevő tanulók számáról és a kiosztott alma mennyiségéről). Beszállító: megállapodás megkötése; a programban való részvétel MVH általi jóváhagyásával kapcsolatos feladatok; az alma kiszállítása és átadása a közoktatási intézménynek (legalább heti egyszeri szállítás); közreműködés legalább egy kísérő intézkedés végrehajtásában; kommunikáció (plakát), adminisztráció; támogatással kapcsolatos feladatok. Határidők: A program kezdete: leghamarabb 2010. január 4. legkésőbb 2010. április 15. A program vége: legkésőbb 2010. június 30.



26 26


A megállapodások megkötése: legkésőbb 2009. október 30. Lehetséges kísérő intézkedések: a) Iskolagyümölcs-honlap b) Tanulmányutak (tanulók részére) c) Iskolakert d) Oktatási segédanyag készítése/készíttetése és annak alkalmazása (egészséges étkezési szokások) e) Oktatás (gyümölcs- és zöldségágazat, egészséges étkezési szokások) f) Továbbképzés pedagógusok részére (gyümölcs- és zöldségágazat, egészséges étkezési szokások) g) Jutalmak (apró ajándékok, pl. matricák, kitőzık, írószerek, uzsonnás doboz, stb.) Hasznos címek, telefonszámok: Zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásainak listája: www.fvm.gov.hu (INFOTÉKA – TÉSZ-ek – TÉSZ-ek listája) Almatermelők elérhetősége: a falugazdászoknál. Megállapodás (letölthető nyomtatvány): www.mvh.gov.hu Európai Bizottság iskolagyümölcs honlapja: http://ec.europa.eu/agriculture/markets/fruitveg/sfs/index_en.htm Érdeklődni lehet: Molnár Marianna (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium), tel.: (06 1) 301-4511




27

Pályázati hírek Mintegy 6 milliárd forint értékben, az ország több mint 500 településén akadálymentesítenek Az elmúlt években szemmel láthatóan egyre több közintézmény, óvoda, iskola, egészségügyi és önkormányzati épület komplex akadálymentesítése valósult meg. A mozgássérültek számára az intézmények megközelítését akadálymentes parkoló kialakításával könnyítik meg, az intézményekbe való bejutást rámpákkal segítik, a szintkülönbségeket felvonóval hidalják át, valamint akadálymentes mosdóval teremtik meg a lehetőséget, hogy kerekesszékkel is önállóan használható legyen az épület. A gyengénlátók és vakok számára burkolati jelekkel, kontrasztos és Braille írásos eligazító táblákkal, feltűnő fényjelzésekkel segítik a tájékozódást. A nagyothallók számára egyre több épületben az úgynevezett indukciós hurokkal könnyítik meg a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. A fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998-ban született törvény (1998. évi XXVI. tv.) alapján a fogyatékossággal élők számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása érdekében a közszolgálati intézményeket is akadálymentesíteni kell, melynek a törvényben megszabott határideje 2010 decemberében jár le. Magyarországon, akadálymentesítés témakörében 2007-től nyílt lehetőség Európai Uniós pályázati források bevonására. Sajnos ezen a téren jelenleg is lemaradással küzdünk. Az akadálymentesítés azonban nemcsak a fogyatékossággal élő személyek, hanem az idősek, betegek, megváltozott munkaképességűek és a babakocsit használó emberek számára is megkönnyíti a mindennapokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett Regionális Operatív Programok akadálymentesítés témájú, a hét régióban megjelent pályázati felhívásaira a 2007–2008-as időszakban több mint 800 pályázat érkezett be, hozzávetőlegesen 10 milliárd forint értékben. A beérkezett pályázatok által igényelt támogatás meghaladta a rendelkezésre álló 8,365 milliárd forint keretös�szeget, azonban régiónként jelentős eltérések mutatkoztak. Néhány régióban – Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl – másfélszer, kétszer akkora volt a támogatási igény, mint a rendelkezésre álló összeg. Emellett sajnos volt olyan régió is – Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl –, ahol a rendelkezésre álló összeg felét is alig-alig fedte le a benyújtott pályázatok forrásigénye. A 2007–2008-as pályázati kiírás keretében 509 kedvezményezettel került sor támogatási szerződéskötésre közel 6 milliárd forint értékben. Jelenleg ezen projektek megvalósítása folyamatban van, melyekből több, mint 300 már sikeresen lezárult. A programban kiemelten fontosak voltak az elmaradott településeken megvalósuló beruházások, ez a rendelkezésre álló támogatási összegek tekintetében is megmutatkozott, a hátrányos helyzetű régiók számára megpályázható keretösszeg kiemelkedően magas volt. Ezen célkitűzés mindenképpen sikeresnek mondható, hiszen az 509 támogatott projektből 292 hátrányos, illetve 151 leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósul meg. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Regionális Operatív Programok 2009–2010-es időszakra meghirdetett akadálymentesítés témájú pályázati kiírásaira 2009. július 1-jétől lehet pályázni, erre a hét régióban összesen mintegy 7,5 milliárd forintos pályázati forrás áll rendelkezésre. A támogatás elnyerésére pályázhatnak a helyi- és kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai, egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú-, valamint non-profit gazdasági társaságok, melyek az alábbi szolgáltatások valamelyikét látják el: óvoda, alapfokú iskola, középfokú iskola, szociális-, gyermekvédelmi alap- és szakellátás, egészségügyi szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat. A program keretében kizárólag olyan akadálymentesítési átalakítások megvalósítására lehet támogatást elnyerni, melyekkel teljesülnek a komplex akadálymentesítés követelményei. A pályázatok benyújtási határideje meghosszabbodott, ennek megfelelően még 2009. november 30-ig van lehetőség pályázatok benyújtására. A pályázatokat a VÁTI Nonprofit Kft. régiónként illetékes területi irodáira lehet benyújtani, melyek részletes listáját a pályázati útmutató tartalmazza (www.nfu.hu/doc/6). ÖM Önkormányzati Tájékoztató


28 28


„A beérkezett pályázatokat folyamatosan bírálják el, a befogadás sorrendjében, a pályázati útmutatóban meghatározott szempontok alapján, a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerüléséig történik.” Az akadálymentesítés témában meghirdetett pályázati kiírásokkal kapcsolatos további részletek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján, a www.nfu.hu weboldalon találhatóak. Az akadálymentesítéssel foglalkozó szakemberek azt remélik, hogy 2010-re megvalósul minden közintézményben a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés és a komplex akadálymentesítés mindannyiunk napjait megkönnyíti. Forrás: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.

Csaknem 300 millióból szépült meg 200 család otthona Zuglóban – idén mintegy 400 millió forinttal segíti a kerület a panelházak felújítását Újabb társasház újult meg idén Zuglóban a Panel Plusz Program keretében. Ezúttal az Ond vezér útja 29–37. szám alatti 214 lakásos panelház kapott új külsőt és energiatakarékos nyílászárókat. A kerület 2009-ben csaknem 400 millió forinttal járul hozzá a programban résztvevő társasházak felújításához. „Örömteli, hogy az Önkormányzat ismét hozzátehetett a zuglói lakosok életkörülményeinek javításához. A felújításnak köszönhetően több pénz maradhat a lakók pénztárcájában a fűtésszezonok után, és a lakásuk is többet érhet majd” – mondta Weinek Leonárd polgármester a keddi hivatalos átadáson. Dr. Harmath Károlyné, a Füredi tér 11. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke elmondta: rengeteg munka volt az 1972-ben épült, 11 szintes társasház korszerűsítésével. Két évvel ezelőtt a fűtésrendszert újították meg, idén pedig a régi nyílászárókat cserélték ki, valamint új szigetelést kapott a ház homlokzata és a tető is. A társasház valamennyi folyosója ugyancsak új ablakokat kapott, a kapubejárók is megújultak és esőelvezetőt is kiépítettek. A munkálatok július 10-én kezdődtek és szeptemberre el is készült velük a kivitelező. A pályázatot kiíró Önkormányzati Minisztériumot Jauernik István államtitkár képviselte, aki szerint a panelprogramokkal az állam, a helyi önkormányzatok és a lakók is jól járnak. Az átadó ünnepségen jelen volt még Szücs István alpolgármester, Bódás Sándor önkormányzati képviselő és Prohászka Rajmund, a kivitelező cég ügyvezető igazgatója is. A Panel Plusz Program pályázatra jelentkező társasházakat és lakásszövetkezeteket 2005 óta Zugló Önkormányzata is támogatja, amely az elmúlt 4 évben csaknem 800 millió forintot fordított erre. Idén csaknem 400 millió (392 323 460) forintot biztosít az önkormányzat a Panel Plusz Programos pályázatok önkormányzati részére. Az elmúlt évben az állami és önkormányzati segítségnyújtással csaknem 2,5 milliárd forinttal gyarapodott a panelházak értéke Zuglóban (Ennek része a most átadott Ond vezér úti társasház is). Az önkormányzat mintegy 400 milliós támogatással vette ki részét a tavalyi felújításokból. További információ: Oláh Nóra, Kommunikációs Iroda Tel.: (06 30) 203-4560 E-mail: [email protected] Honlap: www.zuglo.hu




29

Még lehet pályázni a vállalkozói nívódíjra Az Európai Vállalkozási Díj nemzeti fordulóját koordináló Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az esélyek növelése érdekében 2009. október 20-ig meghosszabbította a kis- és középvállalkozások (KKV) nemzetközi sikereit elismerő díj pályázatainak leadási határidejét. A magyar gazdaság kiemelkedően fontos szereplői a foglalkoztatottság 70 százalékát adó kkv-k, melyek GDP-ből való részesedése eléri az 50 százalékot. Így a gazdasági tárca stratégiai feladata a kkv-k hazai és nemzetközi versenyképességének javítása, a sikeres fejlesztési elképzelések megvalósításának ösztönzése. Az Európai Vállalkozás Díj azokat a kiváló kezdeményezéseket ismeri el, amelyek regionális szinten támogatják a vállalkozói tevékenységet. Az Európai Unió 27 tagállamát, valamint Izlandot, Norvégiát és Törökországot magában foglaló, kétfordulós verseny célja, hogy széleskörűen bemutassa a legjobb vállalkozási elképzeléseket, a vállalkozók társadalmi szerepvállalását, így ösztönözve a versenytársakat is. A 2005 óta évente megrendezett versengés során már két magyar vállalkozás is díjat nyert a rangos, európai fordulóban: 2007-ben a KA-VOSZ Széchenyi Kártya programja a „Bürokrácia visszaszorítása” díjkategóriában elismerő oklevélben részesült, míg 2009-ben a Miskolc Holding Zrt. első helyezést ért el ugyanebben a kategóriában. Forrás: www.mfor.hu, 2009. október 2.

Uniós támogatás Debrecen megújuló városközpontjának Összesen közel másfél milliárd forint európai uniós forrásból valósulhat meg Debrecen városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében újabb közösségi terek jönnek létre, közút-, köztér- és épületfelújításra kerül sor. A fejlesztést rögzítő támogatási szerződést szeptember 2-án írták alá. Debrecen városfejlesztésének célja a városközpont jellegű városkép erősítése, az épített környezet védelme és felújítása, a zöldfelületek fejlesztése, a központi területek közlekedési feltételeinek javítása és a tömegközlekedés fejlesztése. A Debrecen megújulását célzó projekt összköltsége 1,9 milliárd forint, a fejlesztések várhatóan 2011 közepére valósulnak meg. 2007−2010 között közel 200 milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztésre, ebből a kormány 19 megyei jogú város városrehabilitációs fejlesztését hagyta jóvá 41,4 milliárd forint értékben, amiből közel 27 milliárd forintot az Európai Unió biztosít. Ezek közül a mai támogatási szerződés aláírásával immár három megyei jogú város (Debrecen, Sopron és Győr) projektje rendelkezik támogatási szerződéssel. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin



30


Tájékoztató a helyi önkormányzatok vezetői és a polgármesteri hivatalok munkatársai részére

A

z Egyenlő Bánásmód Hatóság „A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” című központi programja keretében 2009. szeptember 1-jétől működteti az egyenlő bánásmód referensek megyei ügyfélszolgálatát a megyei Esélyek Házaiban. A hatósággal megbízási jogviszonyban álló egyenlő bánásmód referensek a hatóság szakmai irányításával, heti rendszerességgel fogadják a diszkrimináció áldozatait, az eljárás megindítására alkalmas panaszokat jegyzőkönyvbe foglalják és a hatósághoz továbbítják, egyéb ügyekben tájékoztatást adnak a jogérvényesítés más lehetőségeiről. Részt vállalnak a helyi közvélemény tájékoztatásában, kapcsolatot tartanak a civil szervezetekkel és a Hatóság más partnereivel, valamint közreműködnek az EBH helyszíni tárgyalásainak előkészítésében is. A referensi rendszer kialakításának célja, hogy széles körben, a potenciális ügyfelek lakóhelyéhez minél közelebb elérhetőek legyenek a Budapesten működő Egyenlő Bánásmód Hatóság szolgáltatásai, ezért az egyenlő bánásmód referensek havonta egy alkalommal a kistérségekben is tartanak kihelyezett ügyfélfogadást. Az önkormányzatok munkatársainak széles helyismerete és kapcsolatrendszere jelentősen segítheti a jogi végzettségű referenseket a szolgáltatásnyújtásban, az esélyegyenlőség előmozdításában, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésében érintett civil, állami, magán és önkormányzati szervek helyi együttműködéseiben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság bízik abban, hogy az önkormányzatok munkatársai – felismerve a program minél eredményesebb megvalósításának össztársadalmi jelentőségét – közreműködnek a hatóság szolgáltatásainak egyre szélesebb körű elérésében és abban, hogy a helyben keletkezett igényekre a hatóság a helyi tapasztalatokra és a helyben felhalmozódott tudásra is építve, minél hatékonyabb szolgáltatásokkal felelhessen. Az ügyfélszolgálatok helyszíneiről, időpontjáról és az egyenlő bánásmód referensek elérhetőségeiről a hatóság honlapján (www.egyenlobanasmod.hu) részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársai várják a javaslatokat, véleményeket az egyenlő bánásmód szakmai területeivel, az egyenlő bánásmód referens szolgáltatásaival kapcsolatban, valamint az együttműködési lehetőségekre vonatkozóan is. Közreműködésüket köszönöm! Tisztelettel: Dr. Demeter Judit elnök Egyenlő Bánásmód Hatóság




31

A Helyi Önkormányzatok Napja

A

z Országgyűlés 2000. június 13-án nyilvánította a Helyi Önkormányzatok Napjává szeptember 30-át annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat. Az ünnep alkalmából 2009. szeptember 30-án konferenciát tartottak az Önkormányzati Minisztériumban. „Az Európa Tanács Jó és Demokratikus Helyi Önkormányzás Európai Stratégiája és az ahhoz történő magyar csatlakozás megvitatása, önkormányzati rendszerünk megújítása jegyében” című témakörben tartott nemzetközi találkozót Varga Zoltán miniszter nyitotta meg „A helyi demokrácia helyzete és az önkormányzatiság erősítésére irányuló törekvések Magyarországon” című előadással. Az önkormányzati miniszter beszédében kifejtette: kudarcként értékeli, hogy nem tudták továbbvinni az önkormányzati reformot, ugyanakkor sikernek tartja a kistérségi összefogások megerősödését. Varga Zoltán a települési vezetők előtt úgy fogalmazott: a demokratikus jogállam továbbfejlődése szempontjából kudarc az önkormányzati reform megtorpanása. Mint mondta, ennek elsődleges oka nem szakmai, hanem politikai. Utalt arra, hogy módosítási terveiket az ellenzék nem támogatta, így nem tudták megváltoztatni a kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabályokat. A miniszter ugyanakkor úgy véli, hogy a többcélú társulásoknak egyre inkább kézzelfogható eredményei vannak, így például javult a közszolgáltatások színvonala. Azt hangoztatta, hogy az elmúlt hét év kormányai vállalták az önkormányzati reform megalapozásnak kötelezettségét és felelősségét, ám voltak, akik ellenérdekeltek voltak a reformfolyamat végigvitelében. A szakminiszter szerint közhely, hogy az önkormányzati rendszer átfogó megújításra szorul. Ezzel összefüggésben úgy vélte: „a helyi autonómia elsődlegességének minden más szempontot háttérbe szorító felfogása működési zavart okozott és okoz, és ezzel éppen a helyi választópolgárok érdekeit sérti”. Mint hozzátette, a hatékony működést, a közszolgáltatások színvonalát és az állampolgári esélyegyenlőséget veszélyezteti a szétaprózódott településszerkezet, valamint a települési önkormányzatok rendkívül széles feladat- és hatásköre közötti ellentmondás. Varga Zoltán úgy látja, az állam szerepe az elmúlt közel két évtizedben folyamatosan változott és az európai uniós kihívások is új típusú megoldásokat kívánnak. Mint mondta, visszatérően felmerül a hatalmi súlypontok áthelyezésének igénye, a tényleges decentralizáció. A szakminiszter szerint az új globális és lokális viszonyok felvetik az állam és az önkormányzatok megújításának az igényét. Ezzel összefüggésben úgy vélte: egyre érzékelhetőbb az „érdemi középszint”, az erős hatáskörű területi önkormányzat hiánya. Giovanni di Stasi az Európa Tanács Helyi Önkormányzati Reformok Szakértői Központjának a vezetője „Az Európa Tanács Jó és Demokratikus Helyi Önkormányzás Európai Stratégiájának céljai, az alkalmazás eddigi tapasztalatairól” beszélt. Emlékeztetett arra, hogy 2005 februárjában Budapesten született a jó és demokratikus helyi önkormányzás Európai Stratégiájának igénye az Európa Tanács szakminisztereinek tanácskozásán. Alfonso Zardi az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia és Jó Kormányzás Főosztályának vezetője „A demokratikus helyi önkormányzás perspektívái Európában” címmel tartott előadást. A magyar helyi önkormányzatok képviselői közül felszólalt Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Hajasné Banos Márta, Kozárd község polgármestere, Oláhné Surány Ágnes, Velence város polgármestere, Forgó Henrik, Csanytelek község polgármestere. Pálné dr. Kovács Ilona, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója, egyetemi tanár „A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon” címmel tartott előadást. A rendezvényen Varga Zoltán – a helyi önkormányzatok érdekében huzamos időn keresztül végzett kimagasló közigazgatási munka és egyéb önkormányzati feladatok terén kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül a Helyi Önkormányzatokért Díjat adományozta Szirtes Lajos úrnak, Zalakaros Város polgármesterének, Takács Mária asszonynak, Vecsés Város nyugalmazott jegyzőjének, Varga Imre úrnak, Budapest XV. kerületi önkormányzati képviselőnek. Forrás: Önkormányzati Minisztérium



32


Idősbarát Önkormányzat Díj 2009

A

szociális és munkaügyi miniszter, valamint az önkormányzati miniszter immár hatodik alkalommal hirdetett pályázatot önkormányzatok számára az eddigi tevékenységük után az Idősbarát Önkormányzat Díj elnyerésére. A díjakat az Idősek Világnapja alkalmából dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, valamint Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára adta át a Parlamentben, a 2009. szeptember 30-án rendezett hatodik Országos Idősügyi Önkormányzati konferencián. Idősbarát Önkormányzat Díjban részesültek: Alsómocsolád Község Önkormányzata Beremend Község Önkormányzata Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Sárrétudvari Önkormányzata Tokaj Város Önkormányzata A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének különdíját kapta: Nemesdéd Község Önkormányzata Az Idősbarát Önkormányzat Díjat azok a önkormányzatok nyerhették el, amelyek a szociális gondoskodás körébe tartozó kötelező alapfeladataikon túl aktív tevékenységükkel – különösen a pályázati lehetőségek kihasználásával – elősegítik az időskorúak helyi szervezeteinek működését, illetve hozzájárulnak szabadidős programjaik megszervezéséhez, példamutató együttműködést alakítanak ki a kistérségük helyi önkormányzataival, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, illetve a civilszervezetekkel és a lakosság önkéntes segítőivel az időskorúak életvitelének javítása érdekében, a helyi közéletbe, illetve annak alakításába széleskörűen bevonják az időskorú polgárokat, illetve szervezeteiket, az előbbiekben meghatározottak megvalósításával kialakították a helyi idősbarát politika azon rendszerét, amely hosszú távon biztosítja e területen az eredményes működést. Forrás: Önkormányzati Minisztérium

Új honlap a helyi jelentőségű védett természeti területekről

A

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkársága által üzemeltetett www.termeszetvedelem.hu honlap 2009 szeptemberétől új, kifejezetten az önkormányzatoknak és a jegyzőknek szóló felülettel bővült, melynek elérhetősége www.termeszetvedelem.hu/onkormanyzatok. Az oldalon minden érdeklődő részletes információkat találhat a védetté nyilvánítási eljárás folyamatáról, a jegyző mint természetvédelmi hatóság egyes hatósági és szakhatósági feladatairól (jogszabályi hivatkozásokkal), a települési és megyei önkormányzatok helyi védettségű területekkel kapcsolatos jogszabályokban előírt tennivalóiról. Mindezek mellett az önkormányzatok számára nyitva álló természetvédelmi témájú pályázati lehetőségekről is tájékoztatást kaphatnak, csakúgy, mint a fás szárú növények védelmével kapcsolatos legfontosabb szabályokról vagy a településrendezés során figyelembe veendő természetvédelmi szempontokról. Letölthető továbbá egy ún. „mintarendelet” is, amely – az érintett önkormányzat egyedi igényeihez igazítottan – segítséget nyújthat újabb területek védetté nyilvánításához. A fentieken túl természetesen megtalálhatóak a honlapon a szaktárca nyilvántartásában szereplő helyi jelentőségű védett természeti területek adatai is, megyénkénti bontásban. A jövőben az önkormányzatok és a jegyzők természetvédelmi feladataival, lehetőségeivel kapcsolatos információk folyamatos bővítése várható a honlapon, melynek készítői bármely, a helyi jelentőségű védett természeti területekkel, vagy az önkormányzatok, jegyzők természetvédelmi feladataival kapcsolatos észrevételt, javaslatot, kérdést a [email protected] e-mail címen várnak. Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium




33

Ha szüret, akkor mustgáz

A

szüret kapcsán a mustgáz veszélyeire hívjuk fel a figyelmet. Praktikus tanácsokkal szolgálunk a mérgezés megelőzésére, de az is kiderül, mit kell tenni, ha már megtörtént a baj. A mustgáz valójában szén-dioxid, ami egy színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz. Gyakori a természetben, a levegő állandó alkotóeleme. Cukortartalmú növények, gyümölcsök erjedése (pl. amikor „forr” a must) során keletkezik. A cukor elbomlik, és lesz belőle etil-alkohol és szén-dioxid vagy más néven mustgáz. A mustgáz enyhén savanykás ízű, nem keverendő össze a szén-monoxiddal. Körülbelül másfélszer olyan nehéz, mint a levegő, tehát a mélyebb területeken, például pincékben összegyűlik, a levegőt kiszorítja és ezáltal oxigénhiányos állapotot teremt. Ha valaki ilyen helyen tartózkodik, akár életét is vesztheti. A szén-dioxidnak azonban nem az az egyetlen hatása, hogy kiszorítja az oxigént a zárt helyiségből, és az oxigénhiány miatt áll be a halál, hanem toxikussága miatt, megfelelő koncentrációban fontos életfolyamatokat befolyásol. Hat a központi idegrendszerre, aminek jelei a szédülés, hányinger, illetve mentális zavar. Vagyis hiába tudna az ember fizikailag menekülni, a szellemi funkciók zavara miatt nem lesz képes elhagyni a pincét, mert nem érzékeli, hogy mi történik vele. Ezért tapasztalható, hogy az újbor forrásának időszakában gyakran lesznek rosszul emberek a pincékben.

Megelőzés Magyarországon évente 40–50-szer riasztják ilyen esethez a tűzoltókat. A riasztások körülbelül felénél viszont már nem tudnak segíteni, mert nagyon gyorsan létrejön a mérgezés, az eszméletvesztés és a haláleset. Megfelelő szellőzés kialakításával, valamint a hordók nagy térben történő elhelyezésével elkerülhető, hogy felhalmozódjon az erjedés közben keletkező szén-dioxid. A nagy borászati üzemekben ritka az ilyen jellegű baleset, mivel biztonsági berendezésekkel is fel vannak szerelve. Ugyanakkor egyszerűen meg is előzhető a baj, könnyen ellenőrizhető, hogy a helyiségben van-e mustgáz. Például gázérzékelővel, vagy egy meggyújtott gyertya is megteszi. A meggyújtott gyertyát térdmagasságban tartva (vagy pálcára szerelve) kell lemenni a pincébe, és leérve térdmagasságban elhelyezni. Ha a gyertya lángja menet közben vagy a pincében elhelyezve kialszik, akkor nagy valószínűséggel mustgáz van a helyiségben. Ilyenkor haladéktalanul a vissza kell fordulni, illetve el kell hagyni a helyiséget.

Ha baj van Gyakori probléma, hogy megfelelő védelem nélkül próbálnak a segítségére sietni az összeesett, elájult embereknek. Bemennek a pincébe, fölé hajolnak, próbálják élesztgetni, és közben ők is belélegzik a veszélyes gázt. Így a segítők is könnyen bajba kerülhetnek. Ezért senki ne próbáljon egyedül ájult ember segítségére sietni, mert nagyon könnyen ő is rosszul lehet. Minél hamarabb riassza viszont a tűzoltókat a 105-ös segélyhívó számon, mivel a mustgázmérgezést szenvedő embereket csak a tűzoltók tudják biztonsággal, légzőkészülék segítségével kimenteni. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. szeptember 7.



34


Jubileumi ünnepség Makón

2

009. szeptember 18-án ünnepelte a Makói Tűzoltóság 125 éves fennállását. Az ünnepség a város központjában található Korona Szálló dísztermében zajlott. A rendezvényen köszöntőbeszédet mondott a Makói Önkormányzat képviseletében Marosvári Attila alpolgármester, az OKF részéről dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, majd őt követően Makó város tűzoltó parancsnoka, Fejes István tű. alez. köszöntötte a megjelenteket. Díszvendégeink között megjelent Darázs Sándor a Csongrád Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke, Huszár Tibor tű. alezredes a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Lévai Kálmán tű. alezredes a HÖTOSZ alelnöke, valamint Mélykúti Sándor, a Heros ZRt. vezérigazgatója is. Külföldről is érkeztek vendégek, a lengyelországi Jaslo város tűzoltósága 10 fővel képviseltette magát. A köszöntök és a megemlékezés után OKF Központi Tűzoltózenekar és a Duna Művész Együttes színvonalas előadását tekinthette meg a közönség. A hivatalos ünnepség a makói tűzoltó laktanyában zárult egy ebéd keretén belül, ahol népes vendégsereget, 160 főt láttak vendégül a jubileumi ünnepségen. A délutáni programokat a tűzoltóautók felvonulása nyitotta meg. A menetet egy ló vontatású korhű kocsifecskendő vezette fel, amelyet a tűzoltóság személyi állománya újított fel a 125. évforduló alkalmából. A felvonulás a makói Hagymaház szabadtéri színpadánál ért véget, ahol a népes gyereksereg kitörő hangulatban fogadta a tűzoltókat. A rendezvény majorette és aerobic bemutatóval, valamint a „Tűzlovagok a XXI. században” címmel meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetésével folytatódott. A pályázatra közel 300 alkotás érkezett a város és a kistérség óvodás és általános iskolás tanulói részéről, amelyből Karsai Ildikó, makói grafikusművész vezetésével egy szakmai zsűri 32 pályaművet díjazott. Ezt követően szakmai bemutató zajlott, ahol a gyerekek nemcsak megtekinthették, hanem ki is próbálhatták a tűzoltó-felszereléseket. Az önmentési gyakorlat és a korabeli kocsifecskendő üzemeltetése nagy sikert aratott. A rendezvény ideje alatt apró ajándékokkal (kártyanaptár, cukor, lufi) kedveskedtek a szervezők a gyerekeknek, nagyon népszerű volt a kihelyezett játszóház és a lósimogatás is. A szabadtéri színpadi műsort az OKF Központi Tűzoltózenekar és a Duna Művész Együttes parádés műsora zárta. Forrás: Katasztrófavédelem

Feloldotta a tűzgyújtási tilalmat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2009. szeptember 15-én közzétett határozatával azonnali hatállyal feloldotta a 2009. július 23-ától Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén, illetve 2009. augusztus 3-ától az ország egész területén lévő erdőkre és az erdők melletti területekre elrendelt tűzgyújtási tilalmat. A határozatot feloldását az erdőterületeket érintő tűzesetek csökkenése, valamint a csapadékos időjárásra indokolta. A tűzgyújtási tilalom feloldása az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. §-ának (1) bekezdésén alapul. Forrás: Katasztrófavédelem



Aktuális hírek

35

Hazai hírek

D

r. Somogyi Zoltán az UNWTO főtitkár-helyettese

2

009. október 5–9. között a kazahsztáni Asztanában rendezik az ENSZ Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Közgyűlésének 18. ülésszakát, melyen a magyar delegációt dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár vezeti. Az ülést megelőzően tartották a világszervezet Végrehajtó Tanácsának, illetve Európai Regionális Bizottságának ülését. A Közgyűlés első napján Taleb Rifait, a világszervezet jordán ügyvezető főtitkárát választotta a szervezet vezetőjévé. A magyar turizmus diplomácia elismerését jelezte, hogy a szervezet új főtitkára a vezető testületbe három egyenrangú helyettes vezetőt választott, egyikük dr. Somogyi Zoltán, korábbi turisztikai szakállamtitkár, jelenlegi montenegrói nagykövet. Az új vezetők szakterületük irányítását 2010. januárban kezdik meg. Magyarország a Végrehajtó Tanács tagja maradt újabb négy évre. Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár a Közgyűlést megelőző Végrehajtó Tanács ülésén kiemelte a szervezet által a válságkezelés elősegítésére létrehozott bizottság (Tourism Resilience Committee) pozitív szerepét, a válságkezeléssel kapcsolatos gyakorlatok bemutatását. A közgyűlés megvitatja a válságkezeléssel kapcsolatos tagállami lépéseket, a világszervezet új főtitkára által a turizmus válságból való kivezetését elősegítendő „Megújulás programja” (Roadmap for recovery) című javaslatot, dönt a turizmus világnapja 2010 és 2011 évi témájáról, a szervezet következő két évi munkaprogramjáról, valamint a turisztikai célú utazások könnyítéséről szóló nyilatkozatról. A közgyűlés világszervezetben végzett 20 éves munkája és sikeres főtitkári tevékenysége elismeréséül Francesco Frangiallit a világszervezet tiszteletbeli főtitkárává választotta. Forrás: Önkormányzati Minisztérium, Sajtó és Kommunikációs Főosztály, 2009. október 5.

R

endelet szabályozza az ingatlanközvetítőket

A

lakástörvény alapján ingatlanközvetítő és -értékbecslő csak akkor kezdheti meg tevékenységét, ha az illetékes jegyző nyilvántartásba veszi, ennek részletszabályiról készült rendelettervezet az Önkormányzati Minisztériumban, amely a tárca honlapján olvasható. Több olyan szakma létezik, amelyet csak kamarai regisztráció után lehet művelni, ilyen például az építészet, és számos építőipari tevékenység is. Miután az ingatlanosoknak nincs kamarájuk – csak több társadalmi szervezetük – így a közvetítők és értékbecslők az illetékes jegyző által vezetett nyilvántartásba történt bejegyzés után kezdhetik meg tevékenységüket. A hatósági regisztrációt az EU is elismeri, amennyiben az a közérdek védelmét szolgálja. Ilyen közérdek például a csalások megakadályozása, vagy a hitelezők védelme. A lakástörvény határozza meg a bejegyzés alapvető szabályait azzal, hogy a részleteket a miniszterre bízza. Ezek a részletszabályok készültek el most. A tervezet részletesen felsorolja, hogy milyen iratokat kell csatolni a regisztrációs kérelemhez. Ilyen például a szakmai önéletrajz, a szakképesítést tanúsító bizonyítvány, és nullás köztartozási igazolás. Ingatlan közvetítő, illetve értékbecslő csak szakképzett személy lehet. Ha cég végzi ezt a munkát, akkor legalább egy olyan alkalmazottal kell rendelkeznie, akit bejegyzett a jegyző a nyilvántartásba. A rendelet felsorolja azt is, hogy kit kell törölni a nyilvántartásból. Ezzel sújtható az, aki valótlan bejelentést tett, vagy éppen a hatósági ellenőrzést akadályozta. A jegyzőnek ugyan is az adatok változását legalább évente egyszer ellenőriznie kell. Forrás: MTI, www.mfor.hu, 2009. szeptember 15.



36

Aktuális hírek

F

rancia igazgatót kap a technológiai intézet

A

francia Gérard de Nazelle lesz a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) igazgatója. A korábban a Shellnél alkalmazott szakember négy évig igazgatja majd a csúcsszintű kutatási és innovációs tevékenységet koordináló létesítményt. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) igazgatótanácsa a francia nemzetiségű Gérard de Nazelle-t választotta meg a létesítmény első igazgatójának. Mandátuma négy évre szól. A szakember korábban a Shellnél dolgozott, és egyebek között az új technológiák és a tiszta energiaforrások fejlesztésén is munkálkodott. Nazelle-nek EITI-igazgatóként az egyik legfontosabb dolga – a napi igazgatási feladatok mellett – az lesz, hogy bábáskodjon az intézmény, valamint a kutatási és innovációs társulások (KICs) létrehozása fölött. Ezen belül is kulcsszerepet fog játszani a budapesti székhely kialakításában, valamint abban, hogy az intézmény teljes gőzerővel megkezdhesse a munkát. Az igazgató feladatai közé tartozik még az is, hogy az igazgatótanács stratégiai döntéseit átültesse a mindennapokba, az eredményekről pedig folyamatosan tájékoztassa a grémiumot. Martin Schuurmans, az igazgatótanács elnöke – akit egyébként napra pontosan egy éve, Budapesten választották meg erre a tisztségre – közleményében kiemelte, hogy Gérard de Nazelle kijelölése kulcsfontosságú pillanatban történt, hiszen ez év végéig ki kell választani az első két-három KICs-t. Ez utóbbiak sikeres beindításához pedig elengedhetetlen az EITI-székhely legfontosabb embereinek munkába állítása. Hónapokig tartó kemény lobbizás után tavaly júniusban derült ki, hogy a magyar főváros adhat otthont az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek. (Ez az első európai uniós ügynökség egyébként, amelynek székhelye Magyarországra került.) A magyar kormány már annak idején a pályázatban jelezte, hogy pénzügyi ajánlattal is hozzá kíván járulni az 50–60 fős létszámú uniós ügynökség Budapestre édesgetéséhez. A kormány ennek értelmében vállalta, hogy 20 évig állja az intézet irodabérlésének költségeit, és 5 éven át fedezné az intézmény 20 alkalmazottjának bérköltségeit. A kormány az öt szóba került helyszín közül végül a főváros déli részén, a Duna budai oldalán található Infoparkot választotta az intézet székhelyéül, ami mellett nem csak könnyű megközelíthetősége szól, hanem az is, hogy tőszomszédságában multinacionális cégek irodái, kutatóintézetek és egyetemek, vagyis a tudásháromszög valamennyi képviselői megtalálhatók. Az EITI a csúcsszintű kutatási és innovációs tevékenységet koordinálja majd, ami a kutatási és innovációs társulások keretében valósul meg. A társulások kezdetben három területen végeznek majd kutatómunkát, ezek a következők: az információskommunikációs technológiák, az éghajlatváltozás és az alternatív-megújuló energiaforrások. Az intézet 2007 és 2013 között 308,7 millió eurót kap az uniós költségvetésből, de a projekt működéséhez jelentős magántőke bevonására is szükség lesz. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 21.

E

U- büdzsé: egymilliárd euró körül a magyar nettó egyenleg

T

izenöt uniós tagállam összesen 267 millió eurónak kényszerült búcsút inteni tavaly a 2000 és 2006 között felzárkóztatásra rendelkezésre álló forrásokból. Az Európai Bizottság kedden hozta nyilvánosságra az EU 2008-as költségvetésének végrehajtásáról készült beszámoló mérleget. A tavalyi évben költségvetésének 40 százalékát (több mint 45 milliárd eurót) fordította az Európai Unió közvetlenül a növekedést, a munkahelyteremtést és a versenyképesség javítását célzó intézkedésekre – állítja a 2008-as büdzsé végrehajtásáról készült és kedden Brüsszelben nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolóban az Európai Bizottság. Az úgynevezett jövőorientált kiadások (amelyek félmilliárddal múlják fel az előző évét) első ízben múlták felül – még ha szerény mértékben is – a közös agrárpolitikára fordított kifizetéseket, amelyek az összkiadások 37 százalékát tették ki 2008-ban. Brüsszel arra is rámutat, hogy a közös kiadások a nemzeti összjövedelem arányában alig tértek el a 2007-es szinttől, praktikusan a GNI 0,94 százalékára rúgtak az előző évi 0,93 százalék helyett, amiből az is következik, hogy a begyűrűző gazdasági válság ellenére sem nőttek a tagállamok pénzügyi terhei. A pénzügyi beszámoló alapján megállapítható, hogy 105 milliárd eurót, azaz az uniós büdzsé kiadásainak több mint 90 százalékát közvetlenül a terepen, a 27 tagállamban használták fel. Akárcsak az előző években, összegszerűen ezúttal is Franciaország, Spanyolország, Németország és Olaszország kapta a legtöbb pénzt a büdzséből, igaz a négy ország együttes részesedése az előző évi 48 százalékról 45 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan tavaly tovább nőtt a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott 12 új tagállam részesedése, ami elérte a 19 százalékot (19,7 milliárd eurót). Ebből Lengyelország, az uniós források hatodik legnagyobb haszonélvezője egymaga 7,6 milliárd eurót kapott. Magyarország 2 milliárd euróval a 14-edik legtöbb pénzügyi forráshoz jutott az EU-ban 2008-ban. Hazánk ugyanakkor 947 millió euróval járult hozzá az EU költségvetéséhez, a nettó egyenleg tehát 1 milliárd 50 millió euró körül alakult. A GNI arányában Luxemburg az abszolút első (a nemzeti összjövedelem közel 5 százalékának megfelelő uniós finanszíroXIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Aktuális hírek

37

zásban részesül), Görögország a második, Litvánia a harmadik, Magyarország pedig a GNI 2,1 százalékával a kilencedik volt 2008-ban. Továbbra is Franciaország a mezőgazdasági támogatások fő haszonélvezője: 10 milliárd eurót utaltak át erre a célra a számlájára az uniós költségvetésből. A franciákat a spanyolok, a németek és az olaszok követik, hazánk a tavalyi 700 millió eurós kifizetéssel (ebbe a vidékfejlesztési és a közvetlen támogatások egyaránt beletartoznak) a 17. helyen állt. A kohéziós (felzárkóztatási) politika első számú kedvezményezettje Görögország volt, amely tavaly 4,7 milliárd eurót kapott erre a célra a közös büdzséből. A görögöket 4,6 milliárddal szorosan követik a lengyelek és 4,2 milliárddal a spanyolok. Magyarországra tavaly 1,2 milliárd euró jutott, pontosabban ennyit tudott hazánk lehívni, ez egyébként 500 millió euróval kevesebb, mint, amennyit Csehország kapott. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 22.

V

arga: hazánk felkészülten várja a szolgáltatási piac megnyitását

Ú

gy néz ki, hogy négy tagállam kivételével felkészülten várják az uniós országok a szolgáltatási irányelv 2010. január elsejei hatálybalépését – nagyjából-egészében ezt a következtetést lehet levonni a versenyképességi tanács szeptember 24-ei ülésén tartott vitájából. Magyarországon már október 1-jén megtörténik a teljes átvétel – közölte a BruxInfóval Varga István gazdasági miniszter. A magyar gazdasági miniszter szerint három hónappal a határidő lejárta előtt az uniós tagállamok zöme jól áll a szolgáltatási irányelv átültetésével és felkészülten várja annak alkalmazását. Az EU-27-ek csütörtökön a versenyképességi tanács keretében vitatták meg a szolgáltatások más országokban való szabad nyújtása előtt a mai napig fennálló akadályok többségét lebontó jogszabály hatályba léptetését, ami annak idején élesen szembeállította egymással az új tagállamokat és a régi tagországok egy, a piacnyitástól idegenkedő csoportját. A BruxInfo más forrásokból úgy értesült, hogy négy uniós tagállam – Görögország, Olaszország, Portugália és Lengyelország – ugyanakkor jelentős késésben van a szolgáltatási irányelv 2010. január 1-jei alkalmazásához szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével. Megfigyelők részben a szóban forgó országoknak attól való félelmével magyarázzák a lemaradást, hogy a piacnyitás néhány területen – például a postai vagy az elektronikai szolgáltatásoknál – túlzottan erős versenynek teszi majd ki a hazai szereplőket. Varga István ugyanakkor rámutatott, hogy a nyelvtudás, illetve annak hiánya visszatartó erő lehet az új piacok meghódításában. A gazdasági miniszter a BruxInfónak nyilatkozva elmondta, hogy hazánk október 1-jével a szolgáltatási irányelv alkalmazásának valamennyi feltételét megteremti, amikor az ezzel összefüggő törvénymódosítások életbe lépnek. Varga úgy vélte, hogy az adminisztratív akadályok Európa-szerte történő lebontása várhatóan erősödő versenyhez, csökkenő árakhoz és jobb minőséghez vezet majd a szolgáltatások piacán. Hozzátette, hogy a határokon átnyúló üzleti tevékenységbe bekapcsolódni képes magyar és más vállalatok a növekedéshez is hozzájárulhatnak. „Az irányelv fő üzenete a hazai vállalkozásoknak, hogy óriási lehetőség előtt állnak, ragadják meg az alkalmat” – mondta a tárcavezető. Varga István ugyanakkor elismerte, hogy a nyelvismeret és a menedzseri képességek hiánya határt szabhat a magyar kis- és középvállalkozások számára, hogy kiaknázzák a szolgáltatási irányelvben rejlő lehetőségeket. Kutatóintézetek által korábban végzett felmérések általában ezt a két fő visszatartó erőt állapították meg a hazai vállalkozások esetében. A gazdasági miniszter elmondta, hogy a tanácsülésen nem volt külön napirenden az Opel felvásárlásának és az ezzel kapcsolatos tervezett leépítéseknek a kérdése. Emlékeztetett rá, hogy az érintett kormányoknak október 17-éig van lehetőségük a vevő, Magna üzleti tervének áttanulmányozására. Varga hangsúlyozta, hogy a szentgotthárdi üzem az autógyártó óriás egyik leghatékonyabb egysége, s abbéli reményének adott hangot, hogy az összeszerelő üzemek jövőjéről gazdaságossági kérdések döntenek majd. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 24.

„T

UDOD-EU?” kampány

A

szeptemberi iskolakezdéssel Magyarországon is elkezdődött a „TUDOD-EU?” kampány, melynek célja a fiatalok megszólítása arra fókuszálva, hogy miért fontos nekik az Európai Unió, illetve milyen lehetőségek léteznek számukra Európában. A kampány keretein belül szervezett foglalkozások célja, hogy az Európai Bizottság célkitűzéseivel párhuzamban a fiatalok, és döntéshozóik között párbeszédet indítson arról, hogy miért fontos számukra az EU, és milyen lehetőségeket nyújt Európa a fiatalok részére. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


38

Aktuális hírek

A „Tudod EU?” kampány az Eurodesk-hálózat európai kommunikációs stratégiájának részét képezi, a kezdeményezés eddig több mint 20 európai országban, 200 EU-ismertető foglalkozást foglalt magába, közel 5000 fiatal részvételével. A kampány kivitelezői az Eurodesk helyi partnerei, akiknek munkáját az Európai Bizottság is elismerte. 2009-ben Magyarország is csatlakozik az országos felkereső kampányt folytató országok köréhez. A fiatalok felkeresését és tájékoztatását az Eurodesk magyarországi hálózata végzi, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodáinak irányításával. A magyarországi célok között szerepel, hogy minden régió három iskolájából legalább 600 17–18 év közötti fiatal részt vegyen a foglalkozásokon 2009 decemberéig. Ezen felül csatlakozhatnak a projekthez informális csoportok, ifjúsági klubok, szervezetek is. A foglalkozások végén „Tudod-EU?” képeslapokra írhatják a fiatalok gondolataikat, kérdéseiket, véleményüket az Európai Uniót illetően, megkülönböztetett szerepet szánva Európai Parlament képviselőinek. 2009. október 14-én a Parlamenti Ifjúsági Napon a kampány egy részértékelésére kerül sor, majd december 14-én végső értékeléssel zárul. Az információs kampány segítséget kíván nyújtani a fiatal résztvevőknek abban is, hogy az Európáról megfogalmazott gondolataikat európai szinten fejezhessék ki, megalapozva európai identitástudatukat. Amennyiben szeretne további információt megtudni a kampányról, vagy interjút egyeztetni, kérem, hogy forduljon Ruska Mónikához a [email protected] e-mail címen vagy a (06 1) 374-9075 telefonszámon. Forrás: www.mobilitas.hu, 2009 szeptember 29.

S

zegeden épülhet a szuperlézer

A

mintegy 500 millió eurós tudományos beruházás, az ELI (Extreme Light Infrastructure) elnevezésű szuperlézer az EU-Irányító Testület egyhangú döntése alapján Magyarországon, Csehországban és Romániában épülhet föl. Az EU-Irányító Testület úgy döntött, hogy az ELI elnevezésű szuperlézer Magyarországon, Csehországban és Romániában épülhet föl. A mintegy 500 millió eurós tudományos beruházás keretében Szeged és a projekt partnerhelyszínei (Prága, Bukarest) adhatnak otthont az első olyan nagy, közös kutatóintézetnek, mely az Európai Unió új tagállamaiban létesül. A projekt összköltségének 40 százaléka, 200 millió euró jut a szegedi fejlesztésekre, ezt a kormány az unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapban erre a célra tartalékolt összegből fedezi. Az ELI – melynek létesítésére és működtetésének első 25 évére a kormány múlt héten vállalt garanciát – 2011 és 2015 között épül majd föl Öthalomban, a korábbi szovjet laktanya területén, az Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros ingatlanán. Forrás: www.ma.hu, 2009. október 2.

I

skola épül Algyőn

Ú

j, korszerű általános iskola épül Algyőn. A több mint egymilliárd forintos beruházás alapkövét 2009. október 2-án tették le Varga Zoltán önkormányzati miniszter, valamint Piri József algyői és Botka László szegedi polgármester részvételével. Varga Zoltán ünnepi beszédében elmondta: az idén mintegy 4,1 milliárd forint fejlesztési forrást biztosítottak az önkormányzatoknak. A hazai fejlesztési forrásokat a következő éves költségvetésben ugyan szüneteltetik, de sikerült megőrizni egy olyan programot, amely kifejezetten a bölcsődék, óvodák, iskolák és a közösségi közlekedés fejlesztéséről szól; a programban 2010-ben 4,3 milliárd forint áll majd az önkormányzatok rendelkezésére - tette hozzá a tárcavezető. Az eseményt követően Piri József (független) polgármester az MTI-nek elmondta: a cél, hogy az algyőieket a településen tartsák, így elengedhetetlen, hogy az iskolások is minden lehetőséget megkapjanak. A település több mint négyszáz általános iskolása közül háromszáz tanul helyben, a többiek a közeli Szegedre járnak. Az új iskolaépület tehát segít a népességmegtartó erő növelésében, sőt új betelepülőket vonz a nagyközségbe. Az oktatás jelenleg három épületben zajlik, ezt váltaná fel az uniós normáknak és jogszabályoknak megfelelő új épület. A meglévő épületeket közfeladatok ellátására szeretné felhasználni a fenntartó. Az új iskolában tizenhat tanterem lesz szertárakkal, emellett csoportszobákat, szaktantermeket (rajz, ének-zene, technika), számítástechnikai és nyelvi laborokat alakítanak ki, továbbá természettudományi előadót szertárakkal, tornacsarnokot öltözőkkel, aulát, könyvtárat, igazgatási és kiszolgáló helyiségeket, tanári szobát és éttermet. Az épület teljes egészében akadálymentes lesz. A jelenlegi „ökojelleget” megtartva az üzemeltetési költségeket megújuló energiaforrás – termálhő – felhasználásával csökkentik majd. A Dél-alföldi Regionális Operatív Programhoz benyújtott pályázaton a település 200 millió forint támogatásra pályázott, a beruházás teljes költsége több mint egymilliárd forint. Forrás: MTI, 2009. október 2. XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Aktuális hírek

39

Nemzetközi hírek

B

rüsszel nem enged a tejkoalíció követeléseinek

A

z Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is elsősorban saját erőből kell megoldást találnia a tejágazatot sújtó válság enyhítésére, miután az Európai Bizottság továbbra is ellenáll a radikális lépéseket, köztük a tejkvótaemelés megszüntetését vagy felfüggesztését sürgető követeléseknek. Az európai tejágazatot sújtó válság elmélyülésének jeleként az agrárminiszterek hétfői tanácsülésén soha nem látott számú, összesen tizenhat uniós tagállam közös nyilatkozatban követelte az Európai Unió agrárbiztosától, hogy rendkívüli intézkedésekkel siessen az árak megfeleződése miatt egyre nagyobb veszteségeket elszenvedő uniós tejtermelők segítségére. A többek között Franciaországot, Németországot, Ausztriát és Magyarországot is magába foglaló „tejkoalíció” legfőbb kérése, hogy az Európai Bizottság függessze fel a tejkvóták fokozatos, évről évre történő emelésére vonatkozó rendelkezést, amelyről még tavaly – alapvetően más piaci körülmények között – a közös agrárpolitika állapotfelmérésének keretében állapodtak meg a tagállamok. A követelés azonban, ahogy eddig, ezúttal is süket fülekre talált Mariann Fischer Boelnél, az EU agrárbiztosánál, akit a rendkívüli helyzet sem győzött meg arról, hogy meghátráljon a kvótaemelés ügyében. „Ez a javaslat ellentétes az agrárpolitikai állapotfelméréssel, az állam- és kormányfők állásfoglalásával és 180 fokos fordulatot jelentene, ezért nem támogatom” – közölte a biztos szárazon a vitát követő sajtótájékoztatón. Fischer Boel értésre adta, hogy a tizenhat ország követeléseinek nagy részét elfogadhatatlannak tartja, legyen szó az intervenciós árak növeléséről, vagy az exporttámogatás megemeléséről, ami szerinte lehetetlen anélkül, hogy torzulást okozzon a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben. Gráf József, a magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca vezetője nem számít arra, hogy a Bizottság álláspontja puhulni fog októberig, amikor a tagállamok meghozzák a végleges döntést a tejágazat talpra állítására Brüsszel által még júliusban javasolt intézkedésekről, amelyeket számos ország, köztük hazánk is elégtelennek tart. Gráf elmondása szerint a hétfői vitán az eddigiekhez képest két pótlólagos intézkedést fogadtattak el a Bizottsággal a szektor helyzetének javítására. Ennek megfelelően Brüsszel vállalta, hogy a sovány tejpor és a sajtok esetében folyamatossá teszi a piaci intervenciót, továbbá a termelőknek külön központi (bizottsági) jóváhagyás nélkül nyújtható állami támogatás (ún. de minimis szabály) mértékét 7500-ról 15 ezer euróra emelik. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 7.

N

ovemberig kétezer kérdésre kell válaszolnia Izlandnak

N

ovember közepéig kapott Izland határidőt arra, hogy kitöltse a Bizottságnak a csatlakozási felkészülést vizsgáló kérdőívét. A bővítési biztos egy felszólalásában fontosnak tartotta kiemelni, hogy bár a szigetország várhatóan könnyebben veszi a tagság útjában álló akadályokat, ám nincsen „rövidebb út”, és minden jelöltnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie. Mintegy kétezer kérdést tartalmaz az a kérdőív, melyet Olli Rehn bővítési biztos kedden adott át Izland miniszterelnökének, Johanna Sigurdardottirnak. A 33 csatlakozási témakört lefedő dokumentum, pontosabban az ezekre adott válaszok alapján dől majd el, hogy az északi szigetország mennyire képes teljesíteni a tagsági követelményeket. A Bizottság ez alapján dolgozza ki a csatlakozási kérelemről szóló véleményét, amelyet aztán a Tanács is kézhez kap. „A kérdőív kézhezvétele egy újabb lépést jelent Izland számára a teljes körű tagság felé vezető úton” – hangoztatta Johanna Sigurdardottir, aki hozzátette azt is: országa – az egységes piac és a schengeni övezet tagjaként, illetve a NATO és az EBESZ alapító tagjaként – már most aktívan részt vesz az európai együttműködésben. „Jól fel vagyunk készülve, és úgy véljük, hogy a válaszainkat meglehetősen rövid időn belül el tudjuk majd juttatni az EU-hoz” – húzta alá az izlandi kormányfő. Mostantól az izlandi minisztériumok és egyéb kormányzati szervek dolga lesz az, hogy előkészítsék a válaszokat; az EUobserver szerint ez a folyamat várhatóan a következő hónapokban fejeződik be. A Bizottság mindenesetre november 16ában jelölte meg a kérdőívre adandó válaszok beadási határidejét. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 10.



40

Aktuális hírek

A

z EU milliárdokat ígér a fejlődőknek a klímaalkuért

A

koppenhágai klímaalku eredményétől függően évi 2-15 milliárd euróra becsüli az Európai Bizottság azt az összeget, amivel az EU-nak 2020-ig minden évben hozzá kellene járulnia a szegényebb fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseihez. A Bizottság terjesztette elő a forgatókönyvét a globális klímavédelmi alku finanszírozási modelljéről. „Ha az iparilag fejlett országok nem adnak pénzt, keresztet lehet vetni az alkura Koppenhágában. Ha a fejlődő országok nem tartják kordában a kibocsátásukat, nem lesz pénz” – röviden így vázolta fel a helyzetet Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa abból az alkalomból, hogy végre napvilágot látott a Bizottság forgatókönyve a decemberre remélt klímaalku nélkülözhetetlen részének tekintett finanszírozási kérdésekről. A Bizottság becslései szerint egy ambiciózus globális megállapodással számolva a fejlődő országoknak 2020 táján évente nagyjából 100 milliárd euróra lesz szükségük ahhoz, hogy az akkorra várható szinthez képest mérsékeljék károsanyag-kibocsátásukat és alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz. Mint Sztavrosz Dimasz rámutatott, ennek az összegnek az alkutól függően körülbelül 20–40 százaléka kell, hogy nemzetközi finanszírozásból származzon, további 40 százalékot az érintett országoknak kellene állami- és magánforrásból előteremteniük, a fennmaradó részt pedig egy, az európai emisszió-kereskedelmi rendszerhez (ETS-hez) hasonló globális szénpiac állná, ami a Bizottság szerint 2020-ban évente 38 milliárd eurós pénzügyi transzfert generálhat a fejlődő országoknak. Brüsszel azt is világossá tette, hogy a 2020-ban az éves szinten 22–50 milliárd euróra (2013-ban 9–13 milliárdra) taksált nemzetközi pénzügyi erőfeszítéshez a fejlett ipari államokon kívül a gazdagabb fejlődő országoknak is hozzá kell járulniuk. Az EU-ra jutó rész a Bizottság várakozásai szerint a teljes összeg 10-30 százaléka kell, hogy legyen, attól függően, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a két kritériumot, a tagállamok GDP-jének nagyságát és a kibocsátás mértékét. Ennek megfelelően az uniós hozzájárulás 2013-ban 900 millió euró és 3,9 milliárd euró között, míg 2020-ban 2–15 milliárd euró lehet. Az EU végrehajtó testülete azzal számol, hogy amennyiben idén decemberben kielégítő alku születik Koppenhágában, a 2010 és 2012 közötti időszakra 5–7 milliárd eurónyi „gyors” pénzügyi támogatásra szorulhatnak a fejlődő országok. Ehhez a pénzügyi kerethez évente 500 millió euró és 2,1 milliárd euró közötti lehet az uniós hozzájárulás. A környezetvédelmi biztos cáfolta azokat az állításokat, hogy a Bizottság korábbi elképzeléseihez képest kevesebb pénzt szánna a fejlődő világnak. Mint rámutatott, a mostani számok nagyjából megegyeznek a korábban különböző forrásokból napvilágot látott becslésekkel. Ami az uniós hozzájárulás forrását illeti, a Bizottság szerint két megoldás lehetséges: vagy az uniós költségvetésből, vagy pedig egy külön pénzügyi alapból finanszíroznák a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit. Sztavrosz Dimasz egy újságírói kérdésre válaszolva érzékeltette, hogy a Bizottság számára a koppenhágai megállapodás élvez elsőbbséget, ezért nem sürgős a pénzügyi terhek uniós tagállamok közötti elosztásáról lefolytatni a vitát, legalábbis úgy tűnik, hogy Brüsszel egyelőre nem rukkol elő ilyen javaslattal. Arra is kitért, hogy a GDP nagysága és a kibocsátás mértéke mellett különleges körülményeket is figyelembe vesznek majd a tagállami terhek elosztásában. Ilyen különleges körülménynek nevezte, ha például egy ország jelentős bevételekre tett szert a kibocsátási kvóták aukciójából, noha az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében elmarad az uniós átlagtól. Bizottsági források hangsúlyozták, hogy a mostani közlemény nem tekinthető az EU hivatalos pénzügyi ajánlatának, hanem csak a kezdő lépésnek a finanszírozásról szóló tárgyalásokban. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 10.

S

zlovénia eláll a horvát tárgyalások blokkolásától

M

egoldódni látszik a Horvátország és Szlovénia közötti határvita, ami az elmúlt hónapokban lényegében teljesen megakasztotta a horvát csatlakozási tárgyalásokat. Legalábbis ezt jelentette be nagy örömmel a két ország kormányfője, egyes források azonban még így is némi kétellyel fogadják a megegyezés hírét. Szlovénia bejelentette, hogy régóta fennálló határvitája Horvátországgal nem akadályozhatja többé Zágráb felvételét az Európai Unióba. Jadranka Kosor horvát és Borut Pahor szlovén miniszterelnökök együttes közlése szerint ugyanis megállapodásra jutottak a horvát csatlakozási tárgyalásokat egy idő óta teljesen megakasztó határvitában. „A szlovén kormány azt fogja javasolni a parlament külügyi és uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak, hogy Szlovénia szüntesse be a horvát csatlakozási tárgyalások blokkolását” – idézte az EUobserver a két vezető politikus közös közleményét. A horvát kormányfő a maga részéről már levélben is értesítette a soros elnökséget ellátó svéd kollégáját, Fredrik Reinfeldtet arról, hogy országa visszavon minden vitatott tartalmú iratot a tárgyalási csomagból. A szlovének ugyanis korábban egyebek között azt kifogásolták, hogy számos, a horvátok által a tárgyalások során benyújtott térkép és dokumentum a vitatott területet Horvátországhoz tartozónak tüntette fel, mintegy megelőlegezve a két szomszéd közötti vita kimenetelét. A horvát-szlovén perlekedés immáron tizennyolc éve tart. A vita egyrészt a Dragonja folyó mentén húzódó szlovén–horvát határvonal pontos megállapítása körül forog, s a két ország az egykori Jugoszlávia összeomlása óta nem tud dűlőre jutni a kérdésben. XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Aktuális hírek

41

Az egyeztetések már a kilencvenes évek elején megindultak, később azonban évekig „parkolópályára” kerültek. A felek végül 2007-ben elvileg beleegyeztek abba, hogy a hágai székhelyű nemzetközi bíróság döntőbíráskodása révén próbáljanak meg eredményre jutni, de Ljubljana ehhez a mai napig nem adta formális beleegyezését. További vitás kérdés – és sokak szerint ez az ügy „méregfoga” – Szlovénia kijutása az Adriára Piran városánál. A feszültség tavaly december óta csak fokozódott, amikor is Ljubljana korábbi fenyegetését valóra váltva megvétózta több új fejezet megnyitását az EU–horvát csatlakozási tárgyalásokon. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 14.

B

elgium vizsgálatot követel az Opel eladásának ügyében

A

belga szövetségi és flamand regionális kormány is megkereste pénteken az Európai Bizottságot, hogy az vizsgálja ki a General Motors európai cégének bejelentett eladását egy kanadai-orosz konzorciumnak. Az antwerpeni Opelüzem bezárásától tartó belga kormány protekcionizmussal vádolja az ügyletben főszerepet játszó berlini kabinetet. Utolsó mentsvárként Európához fordult pénteken segítségért Belgium, miután egyre bizonyosabbnak látszik, hogy a GM európai leányvállalatának eladása körüli játszma eredményeképpen megpecsételődött a több mint 2500 munkahelyet biztosító antwerpeni összeszerelő üzem sorsa. A belga szövetségi kormány és a flamand regionális kormány feje pénteken kérte hivatalosan a Bizottságot arra, hogy indítson vizsgálatot az Opel napokban bejelentett eladásának ügyében, különös tekintettel az ügylet körülményeire. Mint ismeretes, a General Motors múlt héten jelentette be, hogy európai cégének 55 százalékát eladja a Magnából és a Szberbankból álló kanadai–orosz konzorciumnak, 35 százalékos kisebbségi tulajdonrészt megtartva az Opel-Vauxhallban, a fennmaradó tíz százalékon pedig a gyár alkalmazottai osztozhatnak. Brüsszelben és Flandriában John Smithnek, a General Motors alelnökének egy nyilatkozata ütötte ki a biztosítékot, amelyben közölte, hogy a Magna ajánlata az antwerpeni üzem fokozatos bezárását irányozza elő. Több sem kellett a belga hatóságoknak, azonnal „nekiestek” az Angela Merkel vezette német kormánynak, amely az eladásban leginkább érintett európai államként (az Opel négy németországi összeszerelő üzemében több mint 26 ezren dolgoznak), illetve a General Motorsnak a legvastagabb borítékot belengető országként (Berlin 4,5 milliárd eurós állami támogatást helyezett kilátásba a cég számára) az európaiak „nevében” az elmúlt hónapokban a tönkrement amerikai autógyártóval alkudozást folytatott a GM európai leányvállalatának sorsáról. A belgák szerint a szeptember 27-én parlamenti választások elé néző német kormánynak maga felé hajlott a „keze”, és elintézte, hogy csak más uniós országokban lévő Opel-üzemek kerüljenek bezárásra. „Azt hiszem, hogy a német kormány kizárólag a saját érdekeit követte” – méltatlankodott Joelle Milquet, belga foglalkoztatási miniszter. „El kell kerülni, hogy protekcionista intézkedések egyes tagállamokban munkahelyeket mentsenek meg, máshol pedig tönkretegyenek” – füstölgött Didier Reynders pénzügyminiszter. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 14.

T

örökország: első lépés az Energiaközösség felé

A

z Európai Bizottság és Ankara szeptember 9-én egyeztetést kezdett arról, hogy milyen feltételekkel csatlakozhatna Törökország az Energiaközösségről szóló szerződéshez. A Nabucco gázvezetékről júliusban aláírt kormányközi megállapodás után a múlt héten Bécsben megkezdett tárgyalások újabb fontos mérföldkőnek tekinthetők az EU–török energiapiaci együttműködésben. „Törökország alapvető reformokra szánta rá magát annak érdekében, hogy növelje az ország energiaellátásának biztonságát” – nyilatkozta Andris Piebalgs energiaügyi biztos a tárgyalások első fordulója után. Az első ülés alkalmával a felek áttekintették, hogy milyen jogszabályi reformokat kellene Törökországnak végrehajtania ahhoz, hogy csatlakozhasson az Energiaközösségről szóló szerződéshez. A tárgyalásoknak különös jelentőséget kölcsönöz Törökország részvétele a Nabucco-gázvezeték megépítésében. Mint az ismeretes, az érintett országok július 13-án, Ankarában aláírták a Nabucco-vezetéken történő gázszállítás egységes jogi kereteit biztosító kormányközi megállapodást. A megegyezés biztosítja, hogy a szállítási feltételek a vezeték teljes hosszán összhangban lesznek egyrészt a török szabályozói környezettel, másrészt az EU Gáz Irányelvében és egyéb idevonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokban szereplő normákkal. A dokumentum egyúttal rendezi az uniós jogszabályok alóli részleges mentességek kérdését, megengedve például, hogy a majdani vezeték átmeneti időre csak 50 százalékban legyen harmadik fél számára szabadon hozzáférhető. Az Energiaügyi Miniszterek Tanácsa 2008. júliusában adott mandátumot a Bizottságnak arra, hogy tárgyalásokat kezdjen ÖM Önkormányzati Tájékoztató


42

Aktuális hírek

Törökországgal, Ukrajnával és Moldovával a három ország Energiaközösségbe való felvételéről. A szerződés célja, hogy stabil piaci és szabályozói környezetet teremtsen egy egységes energiapiac kialakításához, különös tekintettel a határkeresztező energiakereskedelemre. A 2006. júliusa óta hatályos szerződés aláírói Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó és az Európai Unió. Ukrajna, Moldova, Törökország, Norvégia és Grúzia jelenleg megfigyelői státusszal bírnak. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 14.

B

arroso nyerte a szavazási pszichodrámát az EP-ben

A

vártnál nagyobb szavazattöbbséggel, 382 vokssal kapott bizalmat szerdán az Európai Parlamenttől José Manuel Barroso, európai bizottsági elnök egy újabb 5 éves mandátumra. A magyarok közül a Fidesz támogatta Barrosót, a szocialista képviselők tartózkodtak a szavazáson. Példátlanul magas részvételi arány mellett – a 736 fős EP-testületben 718 érvényes szavazatot adtak le, azaz több mint 97 százalék voksolt – 382-en szavaztak Barroso mellett, míg a „nem” gombot 219 honatya nyomta meg. 117 képviselő tartózkodott. A támogató voksok magas aránya azt jelenti, hogy Barrosónak nem csupán a jelen lévő, hanem valamennyi EP-képviselőnek is több mint 51 százalékát sikerült megnyernie. Mindez feleslegessé teszi a további spekulációt egy újabb szavazás szükségességéről, amennyiben az ősz folyamán a lisszaboni szerződés hatályba lépne, lévén, hogy a most elért többség a szerződés elvárásainak is megfelel. (Emlékezetes, hogy „Lisszabon” értelmében nem elegendő a jelen lévő képviselők 51 százalékának szavazatát megszerezni, hanem az összes EU-honatya többségét fel kell tudni mutatni.) José Manuel Barroso a voksolás után mondott beszédében hangsúlyozta: újabb mandátuma során valamennyi képviselővel együtt akar majd dolgozni. Külön megköszönte az Európai Néppárt (és hazája, Portugália) támogatását, majd hozzátette: „Az én pártom Európa lesz.” Egyúttal visszautasította azt a megközelítést, miszerint újabb megbízatása az euroszkeptikusok voksain alapul. „Az a program, amit szóban és írásban beterjesztettem, rendkívül EU-párti. Nem hiszem, hogy aki egy ilyen programot megszavaz, az Európa-ellenes volna” – vélte a portugál politikus, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy sokkal több szavazatot kapott, mint korábban várták (azaz a többség az euroszkeptikusok nélkül is megvolna). A Bruxinfo azon kérdésére, mi volt számára az elmúlt napok EP-meghallgatásainak a legfontosabb üzenete, Barroso válaszában kifejtette: megerősítést nyert számára, hogy az Európai Parlament ma összetettebb és megosztottabb, mint korábban bármikor. Mindez nehezebbé teszi a konszenzusépítést is, amiről azonban ennek ellenére sem fog a jövőben sem lemondani. Majd még hozzátette: „Az én igazi ellenzékemet a politikai szélsőségesek, az extrém populisták, az elvakult nacionalisták jelentik. Következő mandátumom idején is mindent megteszek majd, hogy fellépjek ellenük, támaszkodva az Európai Parlament és az EU-Tanács támogatására” – jelentette ki. Összességében Barroso hangsúlyozta, hogy büszke a szavazás eredményére, úgy érzi, az Európai Tanács júniusi és az Európai Parlament mostani döntése jelentősen megerősítette őt tisztségében. „Olyan nehéz öt év után, ami mögöttünk áll, egy ilyen támogatás nagyszerű dolog, amire mindenképpen támaszkodni fogok” – húzta alá. Az elnök egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ameddig nem lesz világos szerződéses háttér, addig formálisan nem indíthatja el a bizottsági tagok jelölésének procedúráját. Ehhez minimum meg kell várnia az október 2-án esedékes ír népszavazást a lisszaboni szerződésről. Barroso addig is azonban arra kéri a tagállamokat, hogy jó előre készítsenek elő mindent, hogy ha eljön az idő, késlekedés nélkül elindulhasson az új Bizottság felállásához elvezető folyamat. Az EB jelenlegi portugál elnökét öt éve nagyobb arányban, az akkori 626 fős EP-képviselő-testület 413 vokssal választotta a testület élére. A legrosszabbul a luxemburgi Jacques Santer szerepelt 1994-ben: 260 szavazatot kapott 238 ellenében, 23 tartózkodás mellett. Forrás: BruxInfo, Strasbourg, 2009. szeptember 17.

M

agasra teszi a lécet Pittsburghben az EU

E

gységes álláspontot alakítottak ki az EU27 tagállamának vezetői csütörtökön este Brüsszelben az eheti pittsburghi G20-as csúcs előtt, amelyen a globális pénzügyi rendszer reformjának legsürgetőbb kérdései lesznek napirenden. Az EU egyelőre nem kíván visszavonulót fújni a fiskális gazdaságélénkítő intézkedésektől, de késedelem nélkül nekilát az összehangolt akció kidolgozásának. Közös kívánságlistát fogadtak el csütörtök esti rendkívüli brüsszeli találkozójukon az EU-tagállamok vezetői a szeptember 24–25-i pittsburghi G20-as csúcs előtt, amelyen a globális pénzügyi reform kulcsfontosságú kérdései kerülnek ismét terítékre. XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Aktuális hírek

43

„Európa egységes és nagyon markáns üzenettel utazik Pittsburghbe” – jelentette ki a körülbelül három óráig tartó csúcsvacsorát követően Nicolas Sarkozy francia államfő, aki egyik fő szószólója a pénzügyi szektor újraszabályozásának. Sarkozy a tőle megszokott módon a vezető banktisztviselők eddigi, túlzott kockázatvállalásra ösztönző javadalmazási gyakorlatának megváltoztatására helyezte a hangsúlyt, annak a véleményének hangot adva, hogy a most papírra vetett uniós igényekre végül Barack Obama amerikai elnök is vevő lesz. Az EU vezetői nyilatkozatukban szorgalmazták, hogy a G20-ak Pittsburghben kötelezzék el magukat egy, a pénzügyi intézetek javadalmazási gyakorlatára vonatkozó kötelező előírásokról való megállapodás mellett, amelyeket nemzeti szinten szankciók kilátásba helyezésével is meg kell támogatni. A szöveg külön is kitér a mostanában igencsak reflektorfénybe került bónuszokra, amelyeket úgymond a fix díjazás arányában rögzítenének és a bankok teljesítményétől tennék függővé. Sarkozy szerint immár csak egyetlen kérdés képezi vita tárgyát az amerikaiakkal, nevezetesen az, hogy felső határt szabjanak-e a bónuszoknak, amit az Egyesült Államok eddig elutasított. „Ma kipukkadt a bónuszlufi” – közölte sajtóértekezletén Fredrik Reinfeldt, az EU-elnökséget betöltő Svédország miniszterelnöke, aki megengedhetetlennek nevezte, hogy a bankok nyeresége a bankároké, a veszteséget viszont az adófizetőknek kelljen állniuk. „Ami elég, az elég” – tette hozzá. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint a G20-as találkozóra olyan lélektani pillanatban kerül sor, amikor mindenki érdekelt a sikerben. Ellenben, ha a résztvevők nem tudnak közös nevezőt találni, akkor a lehetőség végképp elillanhat (a bankárbónuszokról részletesen lásd külön írásunkat). Az EU-27-ek elvárásai között szerepel még Pittsburghben, hogy a G20-ak kötelezzék el magukat a pénzintézetek globális szinten koordinált makroprudenciális felügyeleti rendszere mellett, amit a Nemzetközi Valutaalappal szoros együttműködésben képzelnek el. Azt szeretnék továbbá, hogy a G20 valamennyi tagja összehangolt módon fogadja el a Bázel-II tőkekövetelmény keretet („meg kell szüntetni a keretben meglévő kiskapukat”), és szorgalmazták a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzintézetek felügyeletének javítását is. Nicolas Sarkozy nagy megelégedésére a szöveg azt is tartalmazza, hogy 2010. márciusig alkalmazásra kerüljenek az úgynevezett nem együttműködő adóparadicsomok ellen kilátásba helyezett szankciók. Bár a szöveg nem tér ki erre, a francia elnök a spekulatív tőkemozgások általa felkarolt megadóztatásának ügyében is kedvező elmozdulást lát, mint mondta, egy globális megállapodás esetén portugál és osztrák kollégája is kész támogatni a kezdeményezést. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 21.

V

ízumháború készül az EU és Kanada között

U

niós válaszlépésekre számíthat Kanada, ha az év végéig nem szünteti meg a cseh állampolgárokkal szemben bevezetett vízumkényszert – jelentette be a hét elején Jacques Barrot bel- és igazságügyi biztos. Ottawa még 2007-ben törölte el a csehekkel szembeni vízumkényszert, ám júliusban visszaállították azt, miután – diszkriminációra hivatkozva – több száz csehországi roma nyújtott be menedékkérelmet a kanadai hatóságoknak. Jacques Barrot bel- és igazságügyi biztos azonban elfogadhatatlannak nevezte a kanadaiak intézkedését, nem csak Csehország, hanem az EU egésze miatt is. A biztos kilátásba helyezte, hogy az EU – első lépésként – vízumkényszert vezethet be a kanadai diplomatákkal szemben. Hozzátette azt is: a jó szándék első jeleként értékelnék, ha Kanada konzulátust nyitna Prágában. Ezzel lehetővé válna, hogy a cseh polgárok a saját országukban folyamodhassanak vízumért, ahelyett, hogy Bécsbe kellene utazniuk ugyanezen célból – írja az EUobserver. Barrot szerint ha a kanadaiak az év végéig nem tesznek semmit sem, akkor a Bizottság kénytelen lesz a tagállamokhoz fordulni az esetleges válaszlépések ügyében. A svéd elnökség közölte: az erről szóló kezdeti egyeztetéseken a Bizottság javaslata „széleskörű támogatást” élvezett, ami azt jelenti, hogy a tagállamok szolidárisak a csehekkel. Tobias Billstrom svéd szakminiszter ugyanakkor közölte, hogy országa nem akar vízumháborút Kanadával, ez ugyanis egyik részes fél számára sem lenne szerencsés. Egyelőre azonban semmi jele, hogy Kanada változtatni óhajtana eddigi politikáján. A bevándorlási minisztérium szóvivője nagy sikernek nevezte az eddigieket, ugyanis így ki tudják szűrni az álkérelmeket, ezzel pedig az adófizetők pénzén spórolnak. Alykhan Velshi kommunikációs igazgató szerint így a forrásokat a valódi menekültek ügyeinek intézésére tudják fordítani. Hivatalos kanadai adatok szerint 2007 októbere, a vízumkényszer eltörlése óta 3 ezer cseh nyújtott be menedékkérelmet. 2006-ban ezzel szemben kevesebb, mint öt menedékkérelem érkezett a kanadai hatóságokhoz. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 23.



44

Aktuális hírek

A

dócsökkentést hozhat Angela Merkel új kormánya

A

szociáldemokraták helyett a liberálisokkal alakíthat kormányt a vasárnapi választásokon győztes kereszténydemokrata–keresztényszociális unió. Angela Merkel továbbra is kancellár marad, s radikális változások ugyan nem várhatók, ám elemzők egyebek között a jövedelemadó csökkentésére számítanak. A szociáldemokraták helyett a liberálisokkal alakíthat kormányt a vasárnapi németországi választásokon a legtöbb szavazatot szerző konzervatív CDU/CSU. Bár Angela Merkel pártja „csupán” a szavazatok 33 százalékát tudta besöpörni (a szociáldemokraták ezzel szemben 22 százalékot, ami a második világháború óta a legrosszabb eredmény a párt életében), ám a potenciális koalíciós társ liberálisok (FDP) voksaival elért 48 százalék már elég a kormányalakításhoz. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíciót így egy „fekete-sárga”, azaz konzervatív-liberális társulás válthatja. A szociáldemokraták már vasárnap este elismerték „keserű vereségüket”, Angela Merkel pedig bejelentette, hogy „minden német kancellárja” szeretne lenni. A régi-új kormányfő közölte azt is, hogy már hétfőn tárgyalóasztalhoz ül az FDP vezetőivel annak érdekében, hogy egyfajta menetrendet állítsanak össze a jövőbeni teendőkről. A gazdasági szféra mindenesetre üdvözölte a választások végeredményét: a német iparkamara elnöke, Hans-Peter Keitel az AFP szerint például kijelentette, hogy a gazdasági növekedés érdekében együtt kívánnak működni az új kormánnyal. A vasárnap esti gyorselemzések szerint az új kormányban az FDP három vagy négy miniszteri posztot szerezhet meg: ezek hagyományosan a gazdasági, az igazságügyi és a külügyminiszteri tárcák. Megfigyelők arra számítanak, hogy a második Merkel-kabinet csökkenteni fogja a jövedelemadót, visszafogja az állami beavatkozás mértékét, és folytatni fogja a privatizációt (a Reuters összeállítása szerint ezek sorába tartozhat a Deutsche Bahn magánosítása is). Nagy valószínűséggel a német katonákat nem fogják visszahívni Afganisztánból. (A német választásokat a terrorfenyegetések miatt egyébként nagy biztonsági készültség közepette tartották.) A vasárnapi voksoláson a részvétel 71 százalék körül mozgott – ezzel szemben négy évvel ezelőtt még a választásra jogosultak 77,7 százaléka járult az urnákhoz.

B

efejeződött a német ratifikáció

H

orst Köhler német államfő pénteken aláírta a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát, ezzel pedig befejezettnek tekinthető az uniós reformszerződés hosszú ideje húzódó ratifikációs eljárása Németországban. Júniusban ugyanis a német alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy bár a lisszaboni szerződés összeegyeztethető a német alapszerződéssel, ám a parlamenti felügyeletet meg kell erősíteni. A törvényhozás két háza szeptemberben adott utat a kiegészítő jogszabályoknak, melyek egyebek között kimondják, hogy a lisszaboni szerződés jövőbeli módosítása esetén a folyamatba be kell vonni a nemzeti parlamentet is. Az államfő múlt szerdán írta alá a kiegészítő törvényeket, megnyitva ezzel az utat a ratifikáció végleges lezárása előtt, ami pénteken végül meg is történt. José Manuel Barroso bizottsági elnök üdvözölte a német ratifikációt, egyúttal ismét kiemelte annak jelentőségét, hogy az összes tagállam már az ősszel befejezze a ratifikációs eljárást. A héten egyébként minden szem Írországra szegeződik majd, amely október 2-án szavaz másodszorra a reformszerződésről. A közvélemény-kutatások az „igenek” győzelmét valószínűsítik. Forrás: BruxInfo, 2009. szeptember 28.

A

z EU már a csehekre figyel az ír „igen” után

T

aktikai egyeztetést tart szerdán Brüsszelben José Manuel Barroso bizottsági elnök, Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő és cseh kollégája, Ján Fischer, a lisszaboni szerződés kapcsán az ír népszavazás után kialakult helyzetről. Látható elégedettséggel üdvözölte José Manuel Barroso szombat délután Brüsszelben a jelentős többségű „igennel” zárult ír népszavazás eredményét a lisszaboni szerződésről. Barroso, csakúgy, mint a társaságában lévő Margot Wallström, a Bizottság alelnöke, hangsúlyozták, hogy a fejlemény „nagy siker Írországnak, nagy siker Európának”, különös tekintettel arra, hogy e második referendumon a tavalyinál nagyobb részvételi arány mellett kapott lényegesen nagyobb (67,1 százalékos) támogatást a szerződés, mint amekkora tavaly júniusban az elutasítás volt (53,4 százalék). Ezzel elmondható, hogy a szerződést, miután az Európai Unió valamennyi kormánya aláírta, mostanra minden tagállam parlamentje, vagy – ahol ilyenkor ez a megfelelő eljárás – népszavazása elfogadta – mutatott rá egyúttal. Barroso szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy az eredmény birtokában immár elsősorban a szerződés útjában álló további akadályok – mindenekelőtt a cseh ratifikáció véglegesítésének elhúzódása – kötik le figyelmét. Kérdésekre válaszolva részletesen szólt arról, hogy az elmúlt napokban egyaránt beszélt a kormányzó és a legnagyobb ellenzéki cseh pártok vezetőivel, XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október


Aktuális hírek

45

és mindketten arról biztosították, hogy a szerződés mielőbbi hatályba helyezését támogatják. A brüsszeli testület vezetője ugyanakkor sietett hangsúlyozni, hogy Brüsszelben „természetesen tiszteletben tartják Csehország alkotmányos eljárását” – utalással arra, hogy a cseh szenátus néhány tagjának megkeresésére a cseh alkotmánybíróságnak még véleményeznie kell a szerződés összeegyeztethetőségét az alkotmánnyal. A Bizottság elnöke azonban meggyőződésének adott hangot, hogy a prágai testület véleménye végül nagy valószínűséggel pozitív lesz, lévén, hogy egy korábbi megkeresésre egyszer már megvizsgálták a véglegesítésére váró szerződést, és akkor nem találtak benne kifogásolni valót. A Bizottság elnöke egyúttal arról is beszámolt, hogy szerdán Brüsszelben találkozik majd a soros elnökséget ellátó Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnökkel és Ján Fischerrel, a cseh kormány fejével, azt tisztázandó, milyen lehetséges-kívánatos sorrendben célszerű a következő lépéseket megtenni. A Barroso–Reinfeldt–Fischer-trió délután az Európai Parlament brüsszeli „mini plenárisát” is felkeresi majd, ahol beszámolnak az uniós képviselőtestületnek a helyzet állásáról. „Azt szeretnénk, hogy egyértelmű legyen: valamennyi európai uniós intézmény, az EU-Tanács, az Európai Bizottság és közvetlenül választott Európai Parlament egyaránt a szerződés mielőbbi életbelépését szeretné” – szögezte le ennek kapcsán a Bizottság elnöke. Arra a kérdésre, vajon a fő akadálynak tekintett Václav Klaus cseh államfővel is beszélt-e, Barroso kitérően azzal válaszolt, hogy „még korábban”, Habarovszkban és Szöulban, midőn az előző fél évi cseh elnökség alatt az EU-küldöttség tagjaként ottani találkozókon vettek részt. Amiből közvetve az is kiderült, hogy a közelmúltban a két politikus között nem zajlott párbeszéd. A bizottsági elnök mindenesetre úgy fogalmazott, hogy Klaus kivárása számára nem meglepetés, miként az sem, hogy újabb beadvány érkezett a cseh alkotmánybírósághoz. Összességében azonban úgy vélte, hogy a szükséges eljárások lezárultával a cseh elnök végül mégiscsak alá fogja írni a ratifikációs törvényt. „Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Klaust a cseh parlament választotta, az a parlament, amelyik a szerződést már ratifikálta, s amelynek meghatározó pártjai ma is a szerződés mellett állnak” – közölte ennek kapcsán a Bizottság elnöke. Forrás: BruxInfo, 2009. október 5.



46


Események, képzések – beszámolók 2001. szeptember 11-e áldozataira emlékeztek

A

2001. szeptember 11-ei terrortámadás nyolcadik évfordulóján – a tűzoltóáldozatok emlékét méltatva – 2009. szeptember 11-én délután megemlékezést tartottak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. 2001. szeptember 11-én tizenkilenc öngyilkos merényletre készülő arab terrorista térített el négy – az Egyesült Államok keleti partvidéki reptereiről induló – utasszállító repülőgépet. A hatalmukba kerített gépek közül kettő a New York-i World Trade Center ikertornyaiba csapódott, melyek ennek következtében összeomlottak. A harmadik repülőgép a Pentagon épületére zuhant. A negyedik gépen valószínűsíthetően az utasok szembeszálltak a terroristákkal, amely így nem ért célba, lezuhant Pennsylvaniában. A körültekintően megszervezett súlyos terrortámadás következményeinek felszámolásában amerikai tűzoltók, katasztrófaelhárítók, rendőrök, mentősök végezték bátran, önfeláldozóan munkájukat, a mentés közben 343 amerikai tűzoltó vesztette életét. A terrorakció vétlen áldozatainak a száma megközelíti a háromezret. Legújabb kori históriánk egyik tragikus, korszakos fordulópontja mindaz, ami 2001. szeptember 11-én történt. Azóta az egész világon megemlékeznek e tragikus évfordulóról, s ehhez az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is kegyelettel csatlakozott. Az évfordulón Magyarország tűzoltói bekapcsolt szirénákkal, kék villogóval és egyperces néma főhajtással adóztak amerikai kollégáik emberfeletti hőstette és áldozatvállalása előtt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság budapesti, Mogyoródi úti központi épülete előtti téren lezajlott megemlékezésen részt vettek az Amerika Egyesült Államok követségének képviselői, az OKF személyi állománya, valamint a szakmai érdekképviseletek, szövetségek képviselői. A Központi Tűzoltózenekar előadásában Schubert Német miséjének Sanctus tételével megnyitott rendezvényen dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy, az OKF főigazgatója tartott beszédet, melyben megemlékezett a tragédia eseményeiről. 2001. szeptember 11-e fogalommá vált, a dátum említése nyomán mindenhol a gyász, a borzalom, az ártatlanok halála jut az emberek eszébe. A világ egyik legolvasottabb hetilapja úgy fogalmazott: „a nap, amely megváltoztatta a világot”. Nyolc évvel ezelőtt megváltozott New York, az Amerikai Egyesült Államok és a világ országainak gondolkodása, az ikertornyok pusztulásával semmivé vált az a remény, hogy kiszámítható, fenntartható biztonságot teremthetünk. A történéseket a világ televíziói közvetítették, emberek százmilliói nézték megdermedve a tragédiát. Az egész világot megrázták azok a képek, amelyek New York egyik jelképét, a Világkereskedelmi Központ ikertornyait ábrázolták, amint a becsapódó repülőgépektől kigyulladnak, majd alig egy óra múlva egymás után összeomlanak. Összesen huszonöt épület és négy metróállomás semmisült vagy rongálódott meg. Az összesítések szerint közel háromezer ember vesztette életét, köztük 343 tűzoltó bajtársunk. New Yorkban pánikhangulat tört ki. A hírcsatornákon keresztül láttuk a döbbenetet az arcokon, átéltük az utcára özönlő tömeg tehetetlen rémületét. De láttuk azt is, hogy tűzoltó bajtársaink ebben a szörnyű helyzetben is szervezetten, fegyelmezetten végezték szolgálatukat, mentették embertársaikat. Mindaddig, amíg a tornyok a földdel nem váltak egyenlővé, indultak a pokoli toronyba, az egyre biztosabb halálba. A főigazgató úgy fogalmazott, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mai tudomány és technika vívmányainak a birtokában védettek vagyunk. A hihetetlen események azonban megtanították, hogy az emberek, a békés polgárok ezrei válhatnak egyik pillanatról a másikra áldozatokká. Rá kellett eszmélnünk, világunk és életünk törékenyebb, jövőnk ismeretlenebb és bizonytalanabb, mint hittük. Mi, tűzoltók arra tesszük fel az életünket, hogy embereket, javakat mentsünk. Ismerjük a tűzoltó szolgálat veszélyeit, valljuk a tűzoltó fogadalom szövegét: „szolgálati kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem”. De azt is valljuk be, amikor szolgálatba indulunk, nem ez a kockázat az első gondolatunk. A New York-i tragédia rádöbbentett a fogadalom tartalmára. Nem lennénk tűzoltók, ha feladnánk az emberiséggel egyidős küzdelmet, ezért fel kell készülni a korábban elképzelhetetlennek és leküzdhetetlennek vélt helyzetekre is. Okulnunk kell a tanulságokból, új válaszokat kell keresnünk az új kihívásokra. A Világkereskedelmi Központ pusztulása is rámutatott, mennyire függenek a mai társadalmak a technikai és a virtuális infrastruktúra-rendszerektől. Tudjuk, egyik legfontosabb feladatunk az infrastruktúra létfontosságú elemeinek, azok összefüggéseinek, sérülékenységének a vizsgálata, védelme. Az elmúlt években átdolgoztuk és új elemekkel egészítettük ki veszélyhelyzeti terveinket. Bővítettük, tartalmasabbá tettük együttműködési megállapodásainkat – ezen a héten éppen az Országos Rendőr-főkapitánysággal. Bizalomra adhat okot a magyar tűzoltók világszínvonalon is elismert, magas fokú felkészültsége, helytállása. Nap mint nap kockáztatják életüket a mind gyakrabban előforduló balesetek, káresetek, katasztrófahelyzetek során. Az állandósult évi 60–65 ezer körüli esetszám mellett helytállnak a nemzetközi gyakorlatokon és a segítségnyújtásokon is. Tűzoltóink szakértelmét, elszántságát jól egészítik ki az egyre korszerűbb szakfelszerelések, tűzoltó, műszaki és magasból mentő gépjárművek. Az eltelt 8 évre visszatekintve, 36 milliárd forint értékű fejlesztés – ebben mintegy 300 darab tűzoltó-gépjármű – javítja a tűz- és katasztrófavédelem feltételeit.




47

Veszélyhelyzeti felderítő csoportok, állandó készenlétben álló Veszélyhelyzeti Szolgálat védi a lakosságot, a beavatkozó tűzoltóság és a társzervek állományát. Kevés olyan hivatás van, amelynek művelőit olyan szoros, országhatárokon átívelő szálak, barátságok fűznék össze, mint a tűzoltókat. Ezért is döntött úgy Kiskunfélegyháza város tűzoltósága, hogy minden év szeptember 11-én emlékfutás megszervezésével tiszteleg azok előtt a katasztrófavédelemben dolgozó tűzoltók, polgári védelmi szakemberek, mentők, rendőrök és nem utolsó sorban civilek előtt, akik különböző katasztrófák, káresemények során vesztették életüket vagy sérültek meg. Az immár hagyományos maratoni futás résztvevői talán éppen a megemlékezés perceiben érhettek célba. A kezdeményezéshez az elmúlt években 16 ország tűzoltói és civil érdeklődői csatlakoztak, évente mintegy félezer fő. Több éven át vendég volt Dan Daly kapitány, aki 2001-ben New Yorkban irányította a mentési munkálatokat. A váltófutók, a tűzoltók, a szolgálatok 2001. szeptember tizenegyedikére emlékeztek. Azokra a hős bajtársaikra, akik a szolgálat ellátása közben teljesítették az esküjükben vállaltakat: „ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem…” Nagy megtiszteltetés, hogy a megemlékezésen jelen volt az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének ügyvivője, akit a főigazgató úr arra kért, tolmácsolja az amerikai tűzoltóknak a magyar tűzoltó-társadalom tiszteletét és nagyrabecsülését a hősies, áldozatos munkájukért, kívánunk nekik is – mint magunknak – sikeres, balesetmentes beavatkozásokat, s hogy a veszélyek elhárítását követően mindenki épségben térjen vissza állomáshelyére. H. E. Jeffrey Levin, az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője rövid válaszbeszédében köszönetét fejezte ki a magyar nép 2001-ben kinyilvánított együttérzéséért, a magyar tűzoltók, a katasztrófavédelem munkatársainak szolidaritásáért. Beszélt a különböző etnikumokhoz, vallásokhoz, korosztályokhoz, társadalmi rétegekhez tartozó emberek összefogásának fontosságáról a terrorizmus elleni globális, világméretű harcban. A jelenlévők egyperces néma vigyázzállással adóztak a terrortámadásban elhunytak emlékének, miközben a tűzoltó szerek szirénáinak hangja töltötték be a teret. A megemlékezés utolsó mozzanataként a Központi Tűzoltózenekar előadásában felcsendült a magyar és az Amerikai Egyesült Államok himnusza. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége

Tűzoltó emlékfutás

K

iskunfélegyháza Város Tűzoltósága és a Kiskunfélegyházi Tűzoltók Közhasznú Sportegyesület az idén is hű volt a hagyományokhoz, számos közreműködő segítségével szeptember 10–11. között újra megszervezte az „In Memoriam...” rendezvényeit. Az emlékfutás alapgondolata a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után született, 2002-től minden évben váltófutással emlékeznek meg a 343 tűzoltó áldozatáról. Az elmúlt években szinte mindennapossá váltak a katasztrófák, jelentős káresetek, és sajnos több terrorcselekmény is történt, amelyeknek a polgári lakosság mellett számos tűzoltó, katasztrófavédelmi szakember, rendőr és mentős is áldozatul esett. Így a megemlékezés már nem csak a 343 tűzoltóról szól, hanem mindazokról, akik szolgálatteljesítés közben vesztették életüket, vagy szenvedtek sérüléseket. A káreseményekkel – ha másként nem, de a híradásokból, a sajtóból – mindenki nap mint nap kénytelen szembesülni, ezért kapta az idei rendezvénysorozat „A mindennapok hősei” elnevezést. A rendezvény fővédnökei ez évben dr. Tatár Attila tű. altábornagy úr, az OKF főigazgatója, dr. Bábel Balázs érsek úr (Kalocsa–Kecskemét), valamint Bányai Gábor úr, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, míg a védnökök Szatmári Imre mk. pv. alezredes tanácsos úr, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója és Ficsór József úr, Kiskunfélegyháza polgármestere voltak. A kétnapos program első napja, szeptember 10. a megemlékezés jegyében telt. A kiskunfélegyházi tűzoltók Fekete Mátyásról, 11 éve elhunyt bajtársukról emlékeztek meg, aki közlekedési balesetet szenvedett, miközben szolgálatba igyekezett… A baleset helyszínén felállított emlékkeresztnél helyeztek el koszorút, volt szolgálatparancsnoka pedig néhány pillanatot elevenített fel a közösen eltöltött szolgálat éveiből. A programok Vereb Ottmár Kázmér volt tűzoltóparancsnok sírjának megkoszorúzásával folytatódtak. A hagyományoknak megfelelően sor került a szokásos emlékestre is, ahová eljöttek külföldi, testvérvárosi delegációk is. Előbb Szatmári Imre mk. pv. alezredes tanácsos úr, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója emlékezett meg az áldozatokról, majd dr. Bábel Balázs érsek úr fővédnöki levelét olvasta fel megbízottja, dr. Finta József plébános úr. A megemlékezéseket Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusa és a TKKI Zeneiskola növendékeinek műsora zárta. Az előzetes regisztrációk alapján joggal remélhették a szervezők, hogy az idén is szép számmal kapcsolódnak be tűzoltók és civilek, diákok és felnőttek a szeptember 11-i váltófutásba. Nem csalódtak, hiszen ismét körülbelül ötszázan vettek részt a stafétán. Volt, aki az elejétől a végéig futott, volt, aki csak később kapcsolódott be, de mindig szép számú volt a mezőny. A megyeháza előtt már nyolc órától térzene várta a futókat és az érdeklődőket a Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekar jóvoltából. Dr. Bagó Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke és Szatmári Imre mk. pv. alezredes tanácsos úr, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötte a futókat, majd James Dayringer úr, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége képviseletében röviden megemlékezett a hősökről. Az Il Silentio hangjaira félárbocra engedték a zászÖM Önkormányzati Tájékoztató


48


lókat, tisztelegve az áldozatok előtt, majd elrajtolt a népes mezőny. A 42 kilométerből mindenki tetszése szerint vállalhatott, hiszen bárhol fel lehetett szállni a kísérő buszok egyikére. Ennek ellenére szép számban akadtak, akik végig kitartottak, volt olyan is, aki először futott ekkora távot. Néhányan görkorcsolyán, vagy kerékpáron kísérték a mezőnyt. Az útvonal érintette Kunszállást és Fülöpjakabot, ahol a helyiek nagy létszámban csatlakoztak, de külön öröm volt, hogy a járókelők is buzdították, megtapsolták a sportolókat. A kitűzött időben érkezett a mezőny Kiskunfélegyháza Város Tűzoltóságára. Itt a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar térzenével, a rendezők pedig egy-egy éremmel várták a célkapun áthaladókat. Ficsór József polgármester úr köszöntötte a célba érkezőket, majd James Dayringer úr tolmácsolta az Egyesült Államok nagykövetének üdvözletét. A résztvevőket a tűzoltóságon babgulyással és pogácsával vendégelték meg. Forrás: Katasztrófavédelem, Kiskunfélegyháza, 2009. szeptember 10–11.

Képzeletbeli csőtörés az atomerőműben

A

megyei védelmi bizottság szervezésében és vezetésével a Fejér megyei Alapon tartottak védelmi igazgatási gyakorlatot. A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres zónájába eső községben azt gyakorolták, mi a teendő, ha az atomerőműben súlyos baleset történik és ennek következtében radioaktív felhő közelít a település felé. A Fejér Megyei Védelmi Bizottság (MVB) által szervezett gyakorlat célja a védelmi igazgatási rendszer területi és helyi szintű működésének gyakorlása (ezen belül a döntés-előkészítés és döntéshozatal) volt. A helyszín megválasztása nem volt véletlen, hiszen Alap település Paks 30 kilométeres zónahatárában fekszik. A zónába tartozó településeken lakók biztonsága és védelme érdekében 2008 októberében elkészült az MVB Nukleáris Baleset-elhárítási Intézkedési Terve. A gyakorlat alapvetően ezen intézkedési tervben foglaltak végrehajthatóságát vizsgálata, valamint a védelmi igazgatási rendszer gyakorlását szolgálta. A feltételezés szerint a Paksi Atomerőmű 3. blokkjában eltört az egyik hűtőkör csöve, a hűtővíz elfolyt, a reaktor hűtés nélkül maradt. Bár a reaktort leállították, a hőfejlődés csak csökkent, de nem szűnt meg. Ennek következtében megkezdődött a zóna megolvadása és a radioaktív szennyeződés kijutása a környezetbe. Egy ilyen baleset a való életben a hetes fokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) – a szakemberek megítélése szerint – 5-ös lenne, vagyis telephelyen kívüli kockázattal járó balesetnek minősülne. Ugyanakkor mind az atomerőmű, mind az OAH munkatársai hangsúlyozták, hogy a feltételezésben leírt baleset Pakson a szigorú, többszörös biztosítást nyújtó biztonsági rendszereknek köszönhetően a valóságban nem következhetne be. A gyakorlat két fő részből tevődött össze: az első egy törzsvezetési gyakorlat volt, ahol a védelmi igazgatási rendszer területi és helyi szintű döntési folyamatát mutatták be. A második részben a határozatokban és rendeletekben meghatározott, illetve elrendelt feladatok, lakosságvédelmi rendszabályok bemutatása, gyakorlása zajlott. A gyakorlatot dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Védelmi Bizottság elnöke, nyitotta meg az alapi művelődési otthonban. A részt vevő testületek, különböző szervezetek jelentéseinek, beszámolóinak gördülékeny ismertetését Szentes László, az MVB titkára segítette. Az eseményeket a helyszínen követte nyomon többek között dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, Orosz Zoltán vezérőrnagy, a Székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese, a Paksi Atomerőmű, az Országos Atomenergia Hivatal szakemberei, a környező megyék katasztrófavédelmi igazgatói, az atomerőmű 30 kilométeres körzetébe eső 8 Fejér megyei település polgármesterei, a befogadásra szóba jöhető települések vezetői, az OKF képviselői, a gyakorlaton együttműködő szervek munkatársai. A törzsvezetési gyakorlatrész során megállapították, hogy a veszély-elhárítási tervek jól használhatóak, adaptálhatóak. A tervek alapján az egyes területek döntéshozói, vagyis például a tisztiorvosi szolgálat, a mezőgazdasági szakigazgatás, a polgári védelem, a rendőrség illetékesei is jól hasznosítható javaslatokat fogalmaztak meg, melyek alapjául szolgáltak a különböző szinteken kiadott határozatoknak. Ezt követően először a katasztrófariasztást hallhatták a jelenlévők, a két percig tartó folyamatos, de váltakozó hangmagasságú riasztás a település két, 2002-ben felújított szirénájából szólalt meg. Fülep Zoltán tű. alezredes, Fejér megyei katasztrófavédelmi igazgató elmondta, hogy a lakosság tájékoztatásának, riasztásának eszköze lehet az országos és helyi média, de helyben a rendőrség, a polgárőrség hangszóróval felszerelt járműveit is alkalmazhatják. A második momentum helyszíne is a művelődési otthon volt, annak házasságkötő termében osztották ki a jódprofilaxiskor alkalmazandó jódtablettákat. Az ÁNTSZ Dunaújvárosi Kistérségi Intézetének tiszti főorvosa, dr. Müller Cecília elmondta: a jód adagolásának lényege, hogy a tablettában bejuttatott stabil jód 1–3 óra alatt beépül a szervezetbe, és megakadályozza a radioaktív jód megkötődését. Az anyag szinten tartásához 12 óránként kell bevenni a megfelelő dózist. A főorvos beszélt arról is, hogy a jódtablettákat csak 45 éven aluli személyek kaphatják, mert a szer szedésének ezen életkor felett már nagyobb a kockázata, mint a nyerhető haszon. A gyakorlaton azt is imitálták, hogy egy, az említett korhatárnál idősebb lakos hőbörögni kezd azért, mert ő nem kaphat tablettát. Mivel sehogyan sem értette meg, miért történik mindez, a nyugalom megőrzése érdekében őt rendőrök vezették el. Az önkormányzatok két napra elegendő jódtablettával rendelkeznek, a további szükséges mennyiséget az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet területileg illetékes enyingi raktárából kapják meg (a profilaxis legfeljebb 5–10 napig folytatható). XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október



49

A harmadik gyakorlati helyszín az alapi általános iskola épülete volt, ahol az elzárkózási és a kimenekítési feladatokat mutatták be az általános iskola nyolcadikos diákjai és a pedagógusok bevonásával. A polgári védelem kijelölt állománya a tanárokkal és a tanulókkal közösen a helyszínen található, illetve egyszerű, boltban kapható anyagokkal, például fóliával, ragasztószalaggal szigetelték az ablakokat. Mindeközben az iskola bejárati ajtaját különböző eszközökkel „zsilipelésre alkalmassá” tették. Az elzárkózási feladatok közben egy halmozottan sérült gyermek megsérült, hozzá mentőt kellett hívni, ami már a kiszóródás utáni szennyezés alatt érkezett. Az iskolás gyermekek a kimenekítés elrendelését követően összeállították a „kimenekülő csomagjukat”, személyes adataikkal kitöltötték regiszterkártyájukat, beöltöztek egyéni bőr- és légzésvédő felszerelésbe (védőruhába). A folyosón végrehajtott regisztrációt követően csoportosan kivonultak, és felszálltak az Alba Volán Zrt. időközben megérkezett autóbuszára. Miközben az épületben zajlottak az események, az iskola udvarán meg lehetett szemlélni a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság veszélyhelyzeti felderítő csoportjának gépjárművét feladatának végrehajtása közben (meteorológiai adatok, háttérsugárzás mérése), valamint a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal labor-gépkocsiját és állományának tevékenységét. A kimenekítési gyakorlatrész végén a vendégek is autóbuszra szálltak, és rendőri felvezetéssel, a kimenekítési útvonalon oszlopmenetben hagyták el Alap települést. A sárbogárdi vásártér területén berendezett helyszínen a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljának tagjai részletekbe menően mutatták be a személy- és technikaieszköz-mentesítést. A menetoszlop járművei egyenként elgördültek egy sugárzásmérő műszerrel felszerelt harci jármű mellett, majd áthaladtak egy sugárkapun, amely hangjelzést adott, ha radioaktivitást érzékelt. Ezt követően a zászlóalj teljes védőfelszerelést viselő katonái a bejelzett sugárzást kézi műszerekkel pontosították. A szennyezettnek talált járműből a benn ülőket kiszállították, egyenként ellenőrizték, és ha sugárzást találtak, a személymentesítés felé irányították őket. Eközben az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ munkatársai mintát vettek a szennyezett területről, és azt a helyszínen telepített laborjukban megvizsgálták. A kitelepítettek csoportja és a járművek csak azután folytathatták útjukat, ha a mentesítést követően az ismételt mérések megnyugtató eredményt mutattak. A következő gyakorlati helyszínen (még szintén a vásártéren), az ellenőrző-átengedő ponton a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai mutatták be tevékenységi rendjüket. Hasonló esetben egyebek mellett végzik a lakosság nyilvántartását, a forgalom szabályozását, biztosítását, a kitelepítés miatt üresen maradt terület őrzését, védelmét az esetleges fosztogatás ellen. A rendőrök egyébként a gyakorlat folyamán, amennyiben a feltételezett helyzet szerinti sugárszennyezettség indokolta, szintén egyéni védőfelszerelést viseltek. Az utolsó állomás Rétimajor, a befogadó hely volt. Itt a berendezett sátorban, épületben zajlott az érkezők regisztrálása, előzetes orvosi vizsgálata, elhelyezése. Mivel a szokásos lakóhely elhagyása stresszhelyzetet jelent, a döntéshozók idejekorán riasztották a krízisintervenciós team-eket (KIT). A pszichológusokból, szociális munkásokból álló egységek a kitelepítettek lelki gondozását végezték a befogadó helyen, átsegítve őket a nehéz perceken. Ezzel kapcsolatban elhangzott, ma már Magyarország minden megyéjében van riasztható KIT-es, összesen 94 felkészített, vizsgázott szakember várja a bevetést. A gyakorlat végeztével dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes a látottakról úgy fogalmazott, hogy a tevékenységsorokban az érintettek jól begyakorolták a védelmi igazgatás megyei, helyi irányítói teendőit, a települési polgári védelmi parancsnokság feladatait. Hozzátette, a gyakorlat azért is hasznos volt, mert sikerült bemutatnia a lakosság biztonságát szavatoló védelmi igazgatási testületek törzsmunkáját, a határozathozatal folyamatát, a feladatok megfelelő szintekre való lejuttatását, majd az ezekhez szorosan kapcsolódó gyakorlati rész a korábban elhatározottak végrehajtását. Mint mondta, úgy tapasztalta, hogy az önkormányzati hivatalok apparátusának tevékenységét irányító jegyzők, körjegyzők nagy fontosságot tulajdonítottak a felkészülésnek, a gyakorlatnak. A tábornok hangsúlyozta, hogy a most megszerzett készségeket a települések lakosai, a helyi, a megyei védelmi bizottságok tagjai a továbbiakban is jól hasznosíthatják, hiszen a most modellezett veszélyhelyzetben alkalmazott eljárásrend könnyen adaptálható más esetekre is, így például veszélyesanyag-baleset, vagy rendkívüli időjárási helyzet miatt szükségessé váló kitelepítéskor. Forrás: Katasztrófavédelem, Alap, 2009. szeptember 10.

Baleset az „Y” gurulón

A

Ferihegyi repülőtéren szeptember 2-án este közös gyakorlatot tartottak a repülőtéri és fővárosi tűzoltók, a polgári védelem és a mentőszolgálat, melyen egy fékhibával landoló gépmadár balesetét szimulálták úgy, hogy landoláskor a repülőből darabok törtek le, több utas megsérült, halálos áldozat is volt, ráadásul a raktérben ismeretlen veszélyes anyagot szállítottak. A Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet, az ICAO előírásai alapján kétévente teljes, a közbenső időben részleges kényszerhelyzeti gyakorlat keretében kell az elkészített Kényszerhelyzeti Tervben rögzített feladatokat begyakorolni, a vezetés-irányítás rendjét pontosítani és a résztvevők tevékenységét összehangolni. Eezen belül feladat a kényszerhelyzet felszámolására biztosított erők és eszközök számbavétele, a felszerelések helyszíni működtetése, az összeköttetés rendjének és állapotának, a rádiórendszer működésének ellenőrzése is. Az ez évi részleges gyakorlat előtti sajtótájékoztatón Jambrik Rudolf tűzoltó alezredes, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (RKI) vezetője elmondta: igyekeztek a lehető legéletszerűbb helyzetet teremteni, a gyakorlat tervében nem szereplő ÖM Önkormányzati Tájékoztató


50


olyan elemeket beépíteni, amelyek gondolkodásra, azonnali döntésre kényszerítik a beavatkozókat. Újdonságot jelentettek a pirotechnikai effektek, a valódinak látszó sebekkel maszkírozott szerepjátékosok, néhány kiszámíthatatlan, olykor deviáns viselkedésű „utas” alkalmazása és az a körülmény, hogy a szokásoktól eltérően ezúttal a bajba jutott légi jármű környezetében is tüzek keletkeztek. A gyakorlatot olyan időpontra időzítették, amikor az a légikikötő forgalmának akadályozása, valamint a reptér védelmi szintjének sérülése nélkül hajtható végre. A feltételezett kényszerhelyzet 19.40 órakor következett be, amikor egy 19 utassal és kétfős személyzettel érkező CRJ-200as gép fékhiba miatt kényszerhelyzetet jelentett a toronynak. A légi járművön másfél tonna üzemanyag, a raktérben pedig ismeretlen veszélyes anyag volt. A nem megfelelően működő fékberendezés miatt a repülőgép lesodródott a gurulóút mellé, orrfutója a laza talajon becsuklott és hirtelen megállt. A gépből füst szivárgott és a járműből letörő darabok következtében tüzek gyulladtak a gép környezetében. A riasztást követően sorra érkeztek az RKI tűzoltó egységei, illetve a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság XIX. és XVII. kerületi tűzőrségének járművei. A lánglovagok a felderítést követően az önálló menekülésre képtelen sérülteket hordágyakon mentették ki a füsttel telített repülőgépből, illetve a saját erőből mozogni tudóknak segítséget nyújtottak a gép gyors elhagyásához. Az élethű sérülésekkel preparált szerepjátékosok nem egyszerűen csendben tűrték, hogy kivigyék őket az utastérből, hanem a megtévesztésig úgy viselkedtek, ahogy egy hasonló baleset részesei a kialakult pánikhelyzetben tennék: kiabáltak, sírtak, ellenálltak, de akadt közöttük „részeg”, zavartan viselkedő és erőszakos is. Ennek következtében a kárhelyszín parancsnoka kérte a krízisintervenciós teamek helyszínre riasztását. A pszichológiai ismeretekkel rendelkező szakemberek a már osztályozott, egészségügyi ellátáson átesett sérültek lelki gondozását végezték, egyebek mellett nyugtatták őket, elvonták a figyelmüket, gondoskodtak olyan alapvető dolgokról, mint az ivóvíz és a toalett. Munkájukat a gyakorlaton Szabó Lajos polgári védelmi ezredes, az OKF Humán Főosztályának helyettes vezetője követte nyomon. Dr. Simon Marianna, az Országos Mentőszolgálat rendkívüli esemény kezelési főigazgató-helyettese elmondta: minthogy a repülőtéren nincs mentőállomás, szükség esetén Dél-Pestről, Pesterzsébetről, Monorról érkezik az egészségügyi segítség. A kívülről érkező mentősök a gyakorlat folyamán a légikikötő területére, majd a baleset helyszínére való odajutás lehetőségét vizsgálták, gyakorolták az osztályozást, illetve a kárhelyszíni kommunikációt. A Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokságnak is volt feladata a kárfelszámolásban. Erdei Tamás parancsnok úgy fogalmazott: ők a „lefeketítés” után látnak munkához, magyarán az életmentés után jutnak szerephez. Ez persze nem jelenti, hogy addig is tétlenek lennének, hiszen komoly háttértámogatást adnak, egyebek mellett felállítják a sérültek ellátásához szükséges sátrakat, beüzemelik a mobil vezetési pontot, gondoskodnak a terület megvilágításáról, az átadó ponttól részt vesznek a sérültek mentésében. Ők azonosították és szállították el a bajba jutott repülő rakterében lévő veszélyes anyagot, amiről kiderült, hogy sugárzó anyag, de sértetlen. Szűcs Tamás tű. ezredes, az OKF Mentésszervezési Főosztályának vezetője a munkatársaival követte figyelemmel a gyakorlat történéseit. A látottakról a mentőszolgálat ellenőrének és az ezredesnek megegyezett a véleménye: a gyakorlat levonható és levonandó tanulságokkal járt, vannak tapasztalatok, amelyek alapján minden szervezet saját belső szakmai munkájában és vannak tapasztalatok, amelyeket a többiekkel való együttműködés során kell, javító céllal felhasználni. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége, 2009. szeptember 2.

Országos Katasztrófavédelmi Triatlon Bajnokság

A

z Országos Katasztrófavédelmi Triatlon Bajnokságot augusztus 29-én tartották Balatonföldváron a VII. Földvár Triatlon keretén belül. A megmérettetést a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Baltonföldvár Város Önkormányzata, MA-VIK TC és az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület (OKSE) közösen szervezte. A versenyre a katasztrófavédelem és tűzoltóságok állományából nevező 47 versenyző bizonyíthatta fizikai felkészültségét, kitartását és erőnlétét. A résztvevőknek 750 méter úszást, 20 kilométer kerékpározást és 5 kilométer futást kellett teljesíte niük. Az úszás barátságosnak cseppet sem mondható szeles időben indult a Balatonban, ami melegnek tűnt a kinti időjáráshoz képest. A versenyzők rövid öltözködés után kerékpárra pattantak, hogy öt kört tekerjenek a 7. számú főúton. A biciklizés befejezése után a Balaton parti sétányon futottak még két kört. A női versenyt Faragó Éva, a Bács-Kiskus Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság versenyzője nyerte 1:10,24 időeredmén�nyel. A férfiaknál a 35 év alatti korcsoportban Szilágyi Egon, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság tűzoltója ért elsőnek célba 1:00,03 idővel, míg a 35 év feletti korcsoportban Kanyó Ferenc, szintén a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokságtól, 1:06,07 időeredménnyel lett első. Az egyéni díjazottak érmet és oklevelet, a csapatverseny helyezettjei pedig kupát és oklevelet vehettek át Heizler György tűzoltó ezredes, Somogy megyei igazgatótól és Tóth György ny. határőr ezredestől, az OKSE képviselőjétől. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. szeptember 1.




51

Magyar katasztrófavédelmi mentőcsapat indult Romániába

M

agyar katasztrófavédelmi mentőcsapat indult útnak szeptember 8-án reggel az EU-DANUBIUS 2009 gyakorlatra Romániába. Magyarország első alkalommal delegálhatott uniós koordinációs szakértőt. Az EU-DANUBIUS 2009 – ténylegesen 18 hónapon át tartó – projekt kiemelt célja az EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus tesztelése, a nemzetközi kárterületi együttműködés kialakítása, a gyakorlat eredményeinek feldolgozása és a tapasztalatok, tanulságok kiértékelése. A gyakorlati részt szeptember 9–12. között Gyurgyevóban tartották, a feladat a széles skálájú katasztrófa – földrengés, árvíz, erdőtűz, közúti baleset – következményeinek felszámolása, nemzetközi erők, szakértők bevonása volt. A húszfős magyar katasztrófavédelmi mentőcsapat mintegy tíz járművel, az EU Polgári Védelmi Közösségi Mechanizmusának megfelelően komplex felszereltséggel, búvár-vízimentő, tűzoltási és városi kutató-mentő kapacitással utazott ki a gyakorlatra. A magyar mentőcsapat tagjait a Győr Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet, a Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége és a Zalaegerszegi Különleges Mentők delegálták, a menedzsmentet a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság szakértői adták. A csapatvezetői feladatokat Garaguly István pv. főhadnagy látta el, az összekötő tiszt Endrődi Tamás pv. hadnagy volt. A menetoszlopnak Nagyszeben és Bukarest érintésével közel 900 kilométert kellett megtennie. Magyarországon kívül Ausztria, Bulgária, Horvátország és Németország küldött mentőcsapatot Romániába. Első alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy Magyarország részéről uniós koordinációs szakértő is részt vehessen a gyakorlaton. A magyar szakértőt szigorú kiválasztási kritérium után az EU Környezeti Főigazgatóság Polgári Védelmi Egysége választotta és jelölte ki a hatfős EU-szakértői csoport csapatvezető-helyettesi feladataira. Jackovics Péter pv. őrnagy, az OKF katasztrófa-elhárítási osztályvezetője mint az EU TEAM csapatvezető-helyettese a dán, francia, litván és német szakértőkkel, valamint a brüsszeli EU Monitoring és Információs Központ (MIC) összekötőjével dolgozott együtt. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság részéről Harcsa Miklós pv. alezredes az EU kiképzett szakértőjeként mint megfigyelő vett részt a gyakorlaton. Feladata – az uniós tagországokból érkező szakértőkkel együtt – a gyakorlat végső értékelése. Az értékelés elsősorban az EU Polgári Védelmi Közösségi Mechanizmus megvalósulását vizsgálja, azon belül is a nemzetközi erők katasztrófavédelmi együttműködését. A nemzetközi mentőcsapatok közül elsőként Bulgária érkezett meg Bukaresten keresztül Gyurgyevóba, a katasztrófa helyszínére. Magyarország, Németország és Ausztria mentőcsapata éppen egyszerre, helyi idő szerint délután fél négykor érte el úti célját. A kialakult helyzetet szeptember 10-én reggel ismertették tartottak a csapatok összekötő tisztjeivel. A gyakorlat feltételezése szerint erős földrengés rázta meg Románia délkeleti részét, Gyurgyevóban több száz ház rongálódott meg vagy dőlt össze, több ezer ember megsérült, illetve elhunyt, további több száz embert keresnek még a romok alatt. A magyar mentőcsapat első feladata a sérültek kimentése volt egy összedőlt épületből. A kutyák hét sérültet és egy holttestet találtak, akiket a műszaki mentők emeltek ki. A csapat remekül együttműködött a román egészségügyi csapattal, akik ellátták a magyarok által kiemelt sérülteket. Eközben riasztották a magyar tűzoltókat is, akik egy vegyi üzem területén keletkezett tűz eloltásában segítettek a helyi erőknek, valamint együttműködtek az osztrák vegyi mentesítő egységgel, akiknek még vizet vételezni is segítettek. A helyszínen két helyen volt tűz. Az egyik egy épület hátsó oldalán volt, melyet a magyar egység a román helyi erőkkel közösen oltott el. A másik helyszínen egy háromszintes épület felső részében keletkezett a tűz, ezt a magyar egység egyedül fékezte meg. A magyar vízimentő- és búvárrészleget a Duna partjára riasztották, ahol baleset következtében vízbe zuhant embereket kellett megkeresniük, és kiemelniük a sebes sodrású folyóból. A négy bajba jutottat a horvát vízi mentőkkel együttműködve juttatták partra, majd adták át a román egészségügyi csapatnak. Délután a magyar városi kutató-mentő csapatot egy ipari területen történt robbanáshoz riasztották. A magyarok a horvát és a német mentőcsapattal közösen kezdtek hozzá a kárterületen található épület és az alatta lévő pince átkutatásához, és az áldozatok mentéséhez. A magyar csapat kilenc sérültet és egy holttestet talált és emelt ki a romok alól. A csapatok között az együttműködés végig kiváló volt, a precízen, és magas szakmai színvonalon végrehajtott faláttöréseket megtapsolta a helyszínen tartózkodó román egészségügyi személyzet. A vízi mentő és búvárrészleg tagjai az este folyamán a horvát búvárokkal együttműködve négy holttestet emeltek ki a Duna vízéből. A tűzoltó csapatot az este folyamán egy klórgázt szállító teherautó és autóbusz balesetéhez riasztották. A magyar egység porlasztott vízsugárral a kiáramló klórgázt felhígította, és hat sérültet adott át a román egészségügyi személyzetnek. Péntek reggel folytatódott a gyakorlat, a VIP-program keretében a meghívott szakemberek is meggyőződhettek arról, hogy milyen szakszerűen dolgoznak a magyar mentőcsapat tagjai. A nap folyamán a városi kutató-mentő csapat egy robbanás helyszínén a romok alól nyolc sérültet és öt holtestet emelt ki. Ezzel egy időben a tűzoltó egység az osztrák vegyi mentesítő egységgel működött együtt, egy súlyos vegyi baleset után 40 személyt kellett kimenekíteni és mentesíteni. Ezalatt egy Dunán úszó hajón következett be robbanás, a vízbe került áldozatokat a magyar vízi mentő és búvár csapat mentette ki a horvát búvárokkal és egészségügyi komponenssel közösen. A nap végén már csak a záróünnepség és a búcsúvacsora maradt hátra, szombaton pedig a gyakorlat értékelésére kerül sor, majd a csapat megkezdte a hosszú és fárasztó menetet a budapesti bázis irányába. Megállapították, hogy a gyakorlat ÖM Önkormányzati Tájékoztató


52


teljesítette az európai közösségi polgári védelmi mechanizmus elveit. A román és nemzetközi csapatok között megvalósult az interoperabilitás. Garaguly István pv. főhadnagy, a magyar mentőcsapat vezetője megköszönte a szervezőknek a gyakorlat kiváló előkészítését, a valósághű helyzetbeállításokat. Kifejezte gratulációját a nemzeti és a nemzetközi csapatok vezetőinek a magas szintű együttműködéséért. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. szeptember 8.

Futás a rákkutatásért

A

„Fuss a rákkutatásért!” Alapítvány, a Kanadai Nagykövetség, a Magyarországi Kanadai Kereskedelmi Kamara és Kanada barátai szeptember 13-án, vasárnap délelőtt megrendezték a 19. jótékonysági futást a Margitszigeten. Kezdetben maroknyi csapat futott, ma pedig már ezrek vesznek részt a „Fuss a rákkutatásért!” rendezvényén a Margitszigeten. Minél többen futnak, annál több pénzt tudunk adni az orvostudománynak, mondta Takács Ildikó, a Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke, a Fuss a Rákkutatásért! Alapítvány alapítója. Hozzátette, az alapítvány munkatársai nem számolnak el a rendezvénnyel kapcsolatban semmilyen költséget, a befolyt összeget egy az egyben jótékony célra fordítják, azaz a rákkutatás támogatására, a betegek kezelésének megkönnyítésére. A futást egy kanadai fiatalember története indította el: Terry Fox 18 éves korában csontrák következtében elvesztette egyik lábát. A közvélemény figyelmének felhívása érdekében elhatározta, műlábbal keresztülfutja Kanadát, és közben a rákkutatásra gyűjt adományokat. A futás 143. napján Terry Foxnak meg kellett állnia, a rák átterjedt a tüdejére, s néhány hónapon belül meghalt. Sportteljesítménye azonban hagyományt teremtett a világ számos országában. Magyarországon 1990 óta tartják meg a jótékonysági futást, ezzel eddig kb. 150 millió forinttal járulva hozzá a magyarországi rákkutatáshoz és rákkutató eszközök beszerzéséhez. Idén az alapítvány az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon keresztül kérte a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet és a tűzoltó-társadalom támogatását a jótékonysági futáshoz. A felhívásra az érintettek pozitívan reagáltak, a katasztrófavédelem és a tűzoltóságok munkatársai nagy számban vettek részt szeptember 13-án délelőtt a margitszigeti rendezvényen. Az Atlétikai Centrum felé közeledve már a szigeti bejárónál hallani lehetett a Központi Tűzoltó Zenekar muzsikáját, akik a sportpálya közepén játszották toborzó gyanánt friss ritmusú dallamaikat. A közönség, amely nagyrészt aktív résztvevőkből állt, tíz óra tájtól kezdve gyülekezett. Sokan – a becslések szerint mintegy hatezren – már előzetesen regisztráltatták magukat, de természetesen helyben is lehetett jelentkezni a futásra. Az egyéni jelentkezők póló vásárlásával nevezhettek be, s aki a szerencséjét is próbára akarta tenni, tombolajegyet is vehetett. Ahogy közeledett a 11 óra, a futás indításának időpontja, úgy sűrűsödött a tömeg a pályán, gyerekek, szülők, felnőttek, fiatalok, idősebbek vegyesen. A tarkabarka sportruházatok között sokan céges pólókban, még többen a futás emblémájával díszített öltözékekben feszítettek. Tizenegy óra felé már lehettünk vagy háromezren, de megszámlálni se tudtuk volna, hisz folyton özönlött még a futni vágyók serege. Az OKF vezetői közül ott láttuk dr. Tatár Attila főigazgatót, dr. Muhoray Árpád főigazgató-helyettest. Tizenegykor a hivatalos köszöntésekkel kezdődött a 19. hazai jótékonysági futás. Először Pierre Guimond kanadai nagykövet beszélt, majd Horváth Csaba budapesti főpolgármester-helyettes, valamint Cselényi László, a Duna TV elnöke. Ezt követően dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója arról szólt, hogy a katasztrófavédelem mindig az emberek életének, egészségének, tulajdonának védelmében tevékenykedik, s a szervezet mostani csatlakozása a jótékonysági futáshoz az élet- és egészségvédelem hangsúlyainak megerősödését jelzi. Az alapítvány elnöke örömmel nyugtázta a katasztrófavédelem csatlakozását a jótékonysági futáshoz. Takács Ildikó, az „alapító anya”szerint ezzel magasabb szintre emelkedett az akció szervezése és hatékonysága. Az üdvözlések végén Monspart Sarolta tájfutó vette át a szót, a pályán lévőknek bemelegítő gimnasztikát vezényelt. Aztán néhány gyakorló startlövés után végre eldördült az igazi, s a biciklisták nehezen induló csapata után nekilódultak a futók is a két szigetkörös (mintegy 10 km) távnak. Mint azt a rendezők oly sokszor hangsúlyozták, ez a rendezvény nem verseny, aki elfáradt, sétálhatott is, pihenhetett is – a lényeg a jelenlét, a nemes cél melletti demonstráció volt. S akik ott voltak, e feladatukat teljesítették. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége, Budapest, 2009. szeptember 13.

„Szélvihar – 2009” gyakorlat Monokon

2

009. szeptember 17-én, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon a községi polgármester vezetésével, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ) és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság közös szervezésében „SZÉLVIHAR – 2009” fedőnévvel, a szélsőséges időjárás okozta károk felszámolása érdekében felkészítést és gyakorlatot tartottak. A gyakorlat az MPVSZ részére az Önkormányzati Minisztérium által, a költségvetési törvényben biztosított támogatásból valósult meg. A településekre vonatkozó veszélyeztetettség mértékét alapul vevő polgári védelmi besorolást tekintve Monok nem sorolt település, de dombvidéki jellegéből adódóan a lezúduló nagy mennyiségű csapadék a község jelentős részét öntheti el. A jég, XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október



53

a vihar országszerte családokat tett már, illetve tehet hajléktalanná, a magán-, illetve önkormányzati tulajdonú épületek komoly károkat szenvedhetnek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendkívüli események bekövetkezése egyre valószínűbb, és kiszámíthatatlanabb. A hatékony és gyors védekezés, kárfelszámolás érdekében elengedhetetlen az érintett szervek, szervezetek felkészítése, a vezetés és az együttműködés begyakoroltatása. A SZÉLVIHAR gyakorlat keretében a monoki polgári védelmi törzs és szervezet, valamint a lakosság felkészítésének, gyakorlatoztatása zajlott a szélsőséges időjárási viszonyok elleni védekezés minél összehangoltabb végrehajtása érdekében, bevonva az együttműködő szervezeteket. Az MPVSZ által kezdeményezett gyakorlaton a polgári védelmi szervezetek mellett részt vesz – többek között – a rendőrség, a polgárőrség, a Köztársasági Őrezred, az Országos Mentőszolgálat, a Borsodvíz Kft., illetve az ÉMÁSZ Nyrt. A gyakorlat célja a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezésével, feladataik begyakorlásával, a lakosság felkészítésével és az együttműködési feladatok begyakorlásával felmérni a szervezetek, illetve a lakosság felkészültségét, a vonatkozó jogszabályok alkalmazását, ezzel növelni a lakosság biztonságérzetét, a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a polgári védelmi szövetség és az együttműködő szervezetek elismertségét. A gyakorlat fővédnöke dr. Tatár Attila tű. altábornagy, katasztrófavédelmi főigazgató és dr. Endrődi István nyá. pv. ezredes, az MPVSZ országos elnöke. A „gyakorlat feltételezése” is igen stílusosan helyhez kötött. Mint köztudott, Monok Kossuth Lajos szülőfaluja. Az évente tradicionálisan megtartott Kossuth-napi ünnepségre több száz meghívott vendég érkezik, köztük nem csak helyi, megyei, hanem országos szintű vezető is. A régió felett áthaladó hidegfront következtében 2009. szeptember 17-én, az ünnepség alatt özönvízszerű eső zúdul Monokra és a környező településekre. A nagy mennyiségű csapadék és az orkánerejű szél jelentős károkat okoz a magán- és középületek tetőszerkezetében, veszélyezteti az emberek testi épségét. A lefolyó víz az utak, járdák burkolatát megbontja, feliszapolja, az átereszeket eltömíti. A településen átfolyó állandó vízfolyások a medrükből kilépnek és betörnek a környező épületekbe. A Kossuth Múzeum tetőszerkezete olyan mértékben károsodik, hogy a műkincsek védelméről, elszállításáról, az ott tartózkodó személyek kimenekítéséről is gondoskodni kell. Az érintett lakosság ideiglenes elhelyezése, a károk elhárítása, a lakosság önmentő tevékenységének támogatása érdekében elengedhetetlenné válik a településeken megalakított polgári védelmi szervezetek bevetése. A kialakult helyzet szükségessé teszi a települési polgári védelmi parancsnokságok működtetését a feladatok irányítása, koordinálása, erők és eszközök átcsoportosítása érdekében. A károk felszámolása széleskörű együttműködést igényel a katasztrófa-elhárításban érintett szervezetektől. A településeken megalakított polgári védelmi szervezetek részére a teljes alkalmazási készenlét (TAK) elrendelésére van szükség. A felkészítés és a gyakorlatmegvalósítás forgatókönyvét a rendezők két – tartalmilag összefüggő, de módszereikben különböző – fejezetre osztották. Ennek megfelelően szeptember 17-én reggel az első ún. elméleti részben a települési polgári védelmi szervek, a tűzoltók riasztását, elméleti felkészítését hajtották végre, összehívták, mozgósították a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi Bizottságot, a helyi védelemi bizottságot, akik katasztrófavédelmi munkacsoportot működtettek. Elkezdte munkáját a települési pv. parancsnokság, mozgósították a műszaki mentő szakalegységet. Rövid eligazítás, helyzetismertetés, munka- és balesetvédelmi oktatás után gyorsított ütemű felkészítés kezdődött. Az elméleti felkészítés keretében a helyi művelődési házban Szepessy Zsolt László polgármester, dr. Ódor Ferenc, a BorsodAbaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, dr. Endrődi István köszöntötte a résztvevőket. A szélsőséges időjárási jelenségek mind nagyobb gyakoriságára utalva szóltak a hasonló rendezvények fontosságáról és hasznáról. Az elmúlt évek kiemelt megyei veszélyhelyzeteiről és azok tapasztalatairól Kohánka István ezredes tartott rövid összefoglalót. A megyei polgári védelmi szövetségnek a veszélyhelyzeti felkészítésben betöltött szerepéről Bojti Imre ny. mk. pv. alezredes tájékoztatta a megjelenteket. Azzal összefüggésben, hogy a feltételezés szerinti vihar támadta ünnepségen „országos szintű” vezetők is részt vesznek, Péter Imre alezredes, a Köztársasági Őrezred Ügyeleti és Védelmi Osztály vezetője a Köztársasági Őrezrednek és a rendőrségnek a védett személyek kimenekítésével kapcsolatos feladatait taglalta. A ZMNE katasztrófavédelmi szakemberek képzésében betöltött szerepéről dr. Pellérdi Rezső ny. alezredes, egyetemi docens, katasztrófavédelmi tanszékvezető tájékoztatott. A polgármesterek szerepéről a helyi védelmi rendszer kialakításában dr. Hornyacsek Júlia pv. őrnagy, egyetemi docens tartott rövid tájékoztatót. Ugyancsak a gyakorlat feltételezéséhez és forgatókönyvéhez kapcsolódóan dr. Tamás Edit, a Rákóczi Múzeum főmuzeológusa a katasztrófahelyzetben végzendő műkincsvédelemről tartott kiselőadást. Az egész napos rendezvény gyakorlati részét hét kárhelyszínen követhették figyelemmel a szép számban meghívottak, a szakmabeliek. Az első helyszínen, a Kossuth utcában az impozáns Kossuth-szobor előtt alighogy elkezdődött a feltételezés szerinti ünnepség a Himnusszal és a polgármesteri köszöntővel, menydörgés rázta meg a környék ablakait, jégdarabok hullottak a jelenlevőkre. Az addig valahol a háttérben parkoló nagy fekete Mercedes pillanatok alatt a helyszínen termett, és amilyen váratlanul érkezett, olyan váratlanul és gyorsan el is tűnt a szerepjátékossal helyettesített védett személlyel. Az emberek a közeli buszváróterembe és más épületekbe húzódtak be a feltételezett jégeső és orkánerejű szél előtt. A második kárhelyszínen, a helyi tanintézet épületénél a veszélyhelyzetben ajánlatos iskolai elzárkózásról, az alpintechnika alkalmazásáról tájékoztatott a hangosbeszélőn Lehoczky László, a Spider mentőcsoport vezetője, míg társai ezzel a technikával gyerekeket mentettek le a kastélyépület magas erkélyéről. A harmadik kárhelyszínen egy eltömedékelt áteresz megnyitását mutatták be a helyi polgári védelmi csoport műszakimentő szakalegységének a tagjai. De nem ám csak pajszerrel, csákánnyal, lapáttal, hanem egy nagy kotrógéppel is, amely a község főutcájával párhuzamosan haladó csatornából kiindulva egy igazi nagy kanális vájását kezdte el... ÖM Önkormányzati Tájékoztató


54


A negyedik helyszínen a megrongált tetőszerkezet fóliázását demonstrálták a szerencsi tűzoltók. Parancsnokuk, Dócs Róbert tű. őrnagy tartott kiesőadást a fóliázás mikéntjéről, követelményeiről és arról, hogy állományuk és más lánglovagok is milyen nagy munkát végeztek a jég verte szabolcsi településeken júniusban. Eközben a helyi polgári védelmi szervezet tagjai eltakarították a „vihar után” a nagy faágakkal, cserépdarabokkal és más törmelékkel „dekorált” utcát. (A szervezők igyekeztek életszerű, egy valós vihar utáni helyzethez maximálisan hasonlító helyszíneket teremteni.) Az ötödik kárhelyszínen a szerencsi tűzoltók egy balesetet szenvedett, csatornába esett gépkocsi műszaki mentését, egy sérült és egy elhunyt személy kiemelését mutatták be. Ugyanitt egy eltűnt személyt kerestek a Spider mentőcsoport tagjai. Miután kutyájuk jelezte, hogy „halott van” a kis tóvá duzzasztott csatorna melletti kútban, alpintechnikával kiemelték a kút mélyéről az embert imitáló bábut. Eközben – mint egy igazi nagy vihar után – felsővezeték-szakadás helyreállítását, a szennyvízcsatorna dugulásának elhárítását prezentálták a társszervek szakemberei. A hatodik helyszínen, a Kossuth Múzeumban, Kossuth Lajos szülőházában a nagy értékű műkincsek mentését mutatták be múzeumi szakemberek. S ha már itt jártak a gyakorlat résztvevői és meghívottjai, a nagy államférfi, Magyarország első kormányzója életéről szóló tárlatvezetés részesei lehettek. Vagyis olyan stílusosan fejeződött be ez a gyakorlat, mint amilyen stílusosan indult. Ezután már csak a hetedik helyszín, a sporttelep, a lakosság ideiglenes elhelyezésének (befogadásának), nyilvántartásának, a lelki segélyszolgálat működésének bemutatása, illetve a gyakorlat értékelése és a sajtótájékoztató maradt hátra. Eleget téve a sajtó munkatársak kérésének, rövid értékelést adott a látottakról dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, aki úgy fogalmazott, hogy ez a gyakorlat kiemelten fontos volt, jól sikerült, a végrehajtását „jóra” lehet értékelni. Az elméleti foglakozások jól megalapozták az azt követő gyakorlati teendőket, megtudhattuk, hogy a szervezők mit kívántak bemutatni, és hogy az életszerű-e. Már az elméleti résznél valamennyien, akik fórumot kaptunk, hangsúlyosan szóltunk a résztvevő társszervek olajozott együttműködésének fontosságáról, és a későbbiekben láthattuk, hogy ez miként valósul meg a gyakorlatban. A gyakorlat kárhelyei, a hét helyszín jól volt kiválasztva, a szervezők több eredeti ötlettel is előálltak. Más településeken talán még nem próbáltak gyakorlati választ adnia arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha egy települési nagy ünnepségen hirtelen kitör a vihar, orkánerejű széllel jégeső zúdul a környékre, a rendezvény résztvevőire, s egy időben kell gondoskodni a nagy tömeg, az emberek mentéséről, a pánik, a zűrzavar elkerüléséről, a védett személy menekítéséről stb. Erre most egy szemléletes választ kaptunk. Úgy vélem, hogy egyrészt a Köztársasági Őrezred tevékenysége példaértékű a védett személy mentését illetően, másrészt pedig a polgármester intézkedései, a védelem megszervezése határozott, hatásos. Tágas buszváróterembe és más helyekre irányították az embereket, közben máris intézkedtek a vihar által megrongált háztetők fóliázása, állagmegóvása érdekében. Jó volt a polgármesteri hivatal, a polgári védelmi szervezet együttműködése a tűzoltóssággal, speciális mentőkkel – s tegyük hozzá – minden társzervvel. Hasonló pozitívumokat tapasztalhattunk mind a hét kárhelyszínen… Forrás: Katasztrófavédelem, Monok, 2009. szeptember 17.

Rajna-Pfalz képviselői Magyarországon

H

áromnapos látogatásra érkezett 2009. szeptember 22-én a rajna-pfalzi katasztrófavédelmi delegáció Magyarországra. A német vendégek megismerkedtek a magyar rendszerrel, látogatást tettek Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében. Peter Grüßner, a Rajna-Pfalzi Belügy- és Sportminisztérium katasztrófavédelemért felelős osztályának irányítója (főigazgató) vezette azt a négytagú delegációt, amely megérkezésének napján találkozott az OKF vezetésével. Az OKF távollévő főigazgatóját dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy helyettesítette a magyar delegáció élén. A német küldöttségben a főigazgató mellett helyet foglalt Stephan Heldmann és Rainer Karn, mindketten a Rajna-Pfalzi Belügy- és Sportminisztérium munkatársai, valamint Hanno Ritterbusch, a Koblenzi Tűzoltóiskola igazgatója. Magyar részről a megbeszélésen részt vett dr. Mórotzné dr. Cecei Katalin, a Nemzetközi Főosztály, illetve Babák László pv. ezredes, a Humán Főosztály vezetője, valamint Világhy Adrienn, a német delegáció állandó kísérője és Iványi Katalin tolmács. A kölcsönös üdvözlések után a német vendégek Muhoray tábornok előadásában megismerkedhettek Magyarország elhelyezkedésével, az ebből adódó és egyéb veszélyeztetettségekkel, a hazai katasztrófavédelem rendszerével, az abban résztvevő különböző szintű testületekkel és intézményekkel. A veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes ismertette a számadatokat is, melyek szerint a 112 hivatásos önkormányzati tűzoltóság összesen valamivel több mint 9000 tűzoltója mellett 67 önkéntes köztestület, 136 létesítményi tűzoltóság, valamint 800 önkéntes egyesület tagjai dolgoznak a rendszerben. Peter Grüßner a hallottakra reagálva kijelentette, sok hasonlóság van a német és a magyar rendszer között, persze legalább ennyi a különbség is. Elmondta, hogy náluk a katasztrófavédelem a tartományok felelőssége, és az egyes tartományi rendszerek kicsit különbözhetnek egymástól. Alapvetően lentről felfelé építkeznek, tehát amennyiben egy-egy káreset több települést, járást érint, akkor ők fölfelé, saját döntésük alapján átruházhatják a felelősséget, ugyanez igaz a tartományokra is. Rajna-Pfalzban egyébként körülbelül négymillióan élnek, közülük 55 ezren önkéntes tűzoltók. Utalva arra, hogy Magyarországon az önkéntes egyesületek egy része hagyományőrző tevékenységet végez, a főigazgató hozzátette, náluk az önkéntesek XIX. évfolyam 10. szám • 2009. október



55

mindannyian képzett, bevethető tűzoltók, akiknek a riasztást követő 8 percen belül bevethető állapotba kell kerülniük, és ez csak úgy lehetséges, ha minden településen jelen vannak. Ezen kívül a nagyobb városokban összesen 700 főállású lánglovag teljesít szolgálatot, és 5000 üzemi tűzoltó is dolgozik. Húszezer mentésre alkalmas ember is van a rendszerben, a német Vöröskereszt, az ottani Máltai Szeretetszolgálat és hasonló szervezeteken belül, tehát Rajna-Pfalz tartományban katasztrófahelyzetben összesen körülbelül 100 ezer ember mozgósítható. Peter Grüßner beszélt arról is, hogy a magyar műszaki mentőbázisokkal mutatnak hasonlóságot az ő integrált központjaik, amelyekből már van négy, és 2010-re további négyet akarnak létrehozni. Náluk a 112-es segélyhívó szám tárcsázásakor az állampolgár egy ilyen központ ügyeletesével beszél. A diszpécser tűzoltói és mentősi ismeretekkel is rendelkezik, így a leírás alapján el tudja dönteni, milyen erőket, eszközöket, csapatokat riasszon. A katasztrófavédelem rajna-pfalzi vezetője az irányítás rendszeréről szólva elmondta, náluk az elképzelések szerint ősszel változik a helyzet, ugyanis gyakorlataik során kiderült, hogy nagy, sok embert érintő katasztrófák esetében az esemény jellegéből adódóan az illetékes minisztériumok nem tudják kezelni a helyzetet. Ezért a terv az, hogy ha az adott minisztérium „soknak” ítéli a dolgot, a megfelelő rutinnal és stábbal rendelkező belügyminisztérium átveszi az intézkedést. A vendégeket követően ismét hazai szakemberé volt a szó. Babák László pv. ezredes, az OKF Humán Főosztályának vezetője a magyar tűzoltóképzésről beszélt. Elmondta, hogy a háromszintű rendszerben milyen iskolák vannak, melyek a bemeneti követelmények, mennyi ideig folyik az oktatás, illetve szólt arról is, hogy a végzettek adott szinteken milyen rangban, milyen beosztás ellátására kapott jogosítvánnyal fejezik be tanulmányaikat. Hanno Ritterbusch igazgató a német viszonyokról elmondta, a hármas tagozódás náluk is jelen van, de minden szinten két évet töltenek a hallgatók. A beszámolóból kitűnt, hogy az alap és a tisztképzésben, valamint az egyetemi szintű mesterképzésben is nagy hangsúlyt fektetnek a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságára. A másfél évszázados hagyományokra visszatekintő önkéntes tűzoltókról az igazgató elmondta, képzésük szabályozott, általában a szabadidőhöz igazodik, és az érintettek igénye alapján tartják. A megbeszélés napirendjén az előbbieken kívül szerepelt a német EU-elnökség során szerzett tapasztalatok bemutatása is. Erről a vendégek egy részletesebb írásos tájékoztatót már eljuttattak az OKF-re, a találkozón csak néhány gondolattal egészítették azt ki. Általánosságban a főigazgató azt mondta, az elnökség idején a közösségi szempontokat a nemzetiek elé kell helyezni, ellenkező esetben az elnöklő ország elveszti autoritását. Hangsúlyozta, fontos, hogy a feladatokat reálisan vázolják fel, ekkor érhető el a legnagyobb eredményesség, a túlzott elképzelések, programok nem vezetnek célra. Ugyancsak szem előtt kell tartani, hogy katasztrófavédelmi kérdésekben igenis vannak ellentmondások bizonyos országok között. A megbeszélés végén a jelenlévők megállapodtak abban, hogy a német kollégák lehetőséget adnak a bevetés-irányítási központok magyar szakemberek általi meglátogatására, keresik a lehetőséget a magyar oktatók néhány napos szakmai tapasztalatcserére utazásához a koblenzi iskolába. Felmerült a kérés, hogy magyar meghívásra bizonyos időt Budapesten tölthessen és tapasztalatait átadhassa a Rajna-Pfalzi Belügy- és Sportminisztérium korábban említett EU-s szakértője. A német delegáció további szakmai és kulturális programjai során Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében tett látogatást. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége



56

Elérhetőségek

Önkormányzati forródrót

Önkormányzati Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Kabinet és Titkárság

441-1306, 441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Ellenőrzési Főosztály

441-1441 Államtitkárság

Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Osztály

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek

Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

441-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Főosztály) 441-1294 Nemzetközi Főosztály

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102, 441-1271

Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Főosztály

441-7745

Sport szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


301-9202

Sportigazgatási Főosztály

301-9280

Sport és Stratégiai Főosztály

301-9250

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet

471-4101, 471-4174

Turisztikai szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


225-6557

Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály

225-6556

Önálló szervek

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

469-4100

Magyar Turizmus Zrt.

488-8700


Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


Elérhetőségek

Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.gyorkozig.hu 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected], [email protected] Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.fejerkozig.helyinfo.hu  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259-ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected] Lantay Attila: [email protected] Horváth Krisztina: [email protected] Székely Nóra: [email protected] Széplaki Imréné: [email protected] Szilvási Zsuzsanna: [email protected] Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.darkh.hu/foepitesz 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695 fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1. Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda (Honlap: www.ddrkh.hu)  7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected] Fábián Éva: (06 82) 502-659, Horváth Szabolcs: (06 82) 502-656, Kutnyák Zsolt: (06 82) 502-658, Szabó Anita: (06 82) 502-651 Balatoni Aliroda: 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. Németh László, (Inkovics László), Németh Judit, Gáts Lívia : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445, Fax: (06 83) 314-820 Mobil: (06 20) 296-7676 E-mail: [email protected] Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. /fax: (06 87) 482-475, Mobil: (06 20) 296-7517 E-mail: [email protected] Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. /fax: (06 84) 316-714, Mobil: (06 20) 296-7687 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.emrkh.hu/eszakreg/ 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 521-507 Fax: (06 36) 521-524 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály: (06 36) 521-506, [email protected] Koritár Károlyné: (06 36) 521-507, [email protected] Sólyom Margit: (06 36) 521-509, [email protected] Szögedi Zsuzsanna: (06 36) 521-510, [email protected] Jóna Margit: (06 36) 521-508, [email protected]

1


57

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.bfkh.hu 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter: (06 1) 485-6926, (06 30) 941-6730, [email protected] Kabdebó Krisztina: (06 1) 485-6914, kabdebo. [email protected] Kiss Ágnes: (06 1) 485-6945, [email protected] Kovács Bea: (06 1) 485-6923, [email protected] Kovács Zsófia: (06 1) 485-6913, [email protected] Kövesi György: (06 1) 485-6924, [email protected] Tóth József: (06 1) 485-6916, [email protected] Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda (Honlap: www.earkh.hu) Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (06 52) 504-132 /fax/üzenet: (06 52) 348-481 Fax: (06 52) 504 178 E-mail: [email protected] Arató András: (06 52) 504-130, [email protected] Bujdosó Judit: (06 52) 504-131, [email protected] Ecsedi Istvánné (06 52) 504-132, [email protected] Jambrik Imre: (06 52) 504-133, [email protected] Magyar Andrea (06 52) 504-179, [email protected]

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.


Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Recommend Documents