http://www.szigetkoz.biz/tervek/hetgat/main.htm
Az MTA Szigetközi Munkacsoportjának véleménye a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról Tartalomjegyzék - Feladat - Bevezetés - Általános megjegyzések - - Felhasznált dokumentumok, szerzők és irodalomjegyzék - - Hiányok - - - anyagok - - - módszerek - - - szerzők - - - témakörök - - - a Duna - - A térképek - Részletes megjegyzések - - Változatok - összefoglaló (szürke) füzet - - - öntözéses (I.) változat - - - kavics-szigetes (II.) változat - - - nyolcgátas (III.) változat - - - négygátas (IV.) változat - - - hétgátas (V.) változat - - - 1.3 táblázat - - Meglévő adatállományok értékelése [4.1. füzet] - - Jellemző talajvízszintek [4.1.3. számú melléklet] - - - Javaslat a felszín alatti vizek várható alakulásának vizsgálatára - - A szigetközi vízmegosztás műszaki alternatíváinak várható ökológiai hatásai [6.1.1. füzet] - - Az Öreg-Duna rehabilitációs intézkedéseire vonatkozó előzetes megjegyzések [6.1.2. füzet] - Összefoglalás - Válaszok Székely László kormánybiztos úr kérdéseire
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
http://www.szigetkoz.biz/tervek/hetgat/mta99ju2.html
Székely László kormánybiztos az alábbi levélben kérte az MTA Szigetközi Munkacsoportjának véleményét.
Dr. Láng István úr Magyar Tudományos Akadémia Budapest Tisztelt Professzor Úr!
Mellékelten megküldöm Önnek a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányt, mely felkérésünkre azért készült, hogy a Szigetköz élővilágának fennmaradásához szükséges vízhozamotvízszintet biztosító műszaki alternatívákat, illetve a lehetséges vízmegosztási forgatókönyveket egységes szerkezetben és szempontok alapján értékelje. Megtisztelő és fontos lenne számunkra, ha akár maga az Akadémia, vagy a téma iránt érdeklődő, azt fontosnak tartó tudósok kialakítanák álláspontjukat e tanulmánytervvel kapcsolatban. Szívesen vennénk minden észrevételt, de különösen a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni – ha lehetséges, 1999. május 28-ig: 1. Minden lényeges alternatívát vizsgáltak-e a tanulmányterv készítői? Ha nem, melyik az az alternatíva, amit érdemes lenne a vizsgálatba vonni? 2. Helyesek-e az elemzés szempontjai? 3. Egyetértenek-e az elemzés eredményével? Szívesen vennénk, ha az értékelő munkában szerepet kapna a Szigetközi Munkacsoport, melynek kutatói régóta végzik a monitoringgal kapcsolatos elemzéseket a térségben. Az értékeléssel kapcsolatos költségek – ha ilyenek felmerülnek – fedezetéről természetesen gondoskodunk. Segítő közreműködésüket előre is köszönöm. Budapest, 1999. április 22. Őszinte tisztelettel: Dr. Székely László kormánybiztos Melléklet: 1 pld. "Duna hatáselemzési feladatok"
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
http://www.szigetkoz.biz/tervek/hetgat/mta99ju3.html
Láng István akadémikus, az MTA Szigetközi Munkacsoport elnöke értékelő munkacsoportot hozott létre az előzetes vélemény megfogalmazására. Tagjai: Berczik Árpád, az értékelő csoport vezetője, Hajósy Adrienne, Kiss Keve Tihamér, Mészáros Ferenc, Somogyi Zoltán, Tóth György. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) munkatársai – tekintve, hogy az intézet is szerzője az anyagnak – közvetlenül nem vettek részt a csoport munkájában, rendelkezésünkre bocsátottak ugyanakkor egy – a témakörre vonatkozó – értékelő összefoglalást, melyet az intézet
készített. (VITUKI Rt. Hidraulikai Intézet: A Duna magyar–szlovák szakasza hasznosítási alternatíváinak vízgazdálkodási értékelése, témaszám: 721/2/45841, Budapest, 1999). A csoport május 27-én és június 2-án tartott munkaülésen alakította ki álláspontját, és előzetes szöveget fogalmazott. A Munkacsoport június 10-i ülésén véglegesítette a jelen véleményt. A vélemény fogalmazásakor tömörségre törekedtünk. Az anyag opponálása során a hangsúlyt – a jobbítás szándékával – a kritikai megjegyzésekre helyeztük. Törekedtünk az anyag és a kritika mennyiségi összhangjára is: a részletesen kifejtett részekről fogalmaztunk hosszabb véleményt. Az opponálás tárgyát képező anyag célul tűzött feladata az volt, hogy a Szigetköz élővilága fennmaradásához szükséges vízhozamot-vízszintet biztosító műszaki változatokat értékelje. Maga a feladat-megjelölés kifogásolható, hiszen a Duna elterelése következtében az élővilág nagy károsodást szenvedett. Az alkalmazott vízpótlások létrehoztak ugyan jelentős víztesteket, ezek azonban csak részlegesen hozták vissza a megelőző létviszonyokat. Ennek megfelelően, nem az "élővilág fennmaradásához szükséges beavatkozások", hanem "az élőhelyek és az élővilág rekonstrukcióját szolgáló beavatkozások" lehetséges változatait kellett volna értékelni. Éppen ezért, álláspontunk megfogalmazásakor a rehabilitáció – most még létező – lehetőségének megtartása volt a fő értékelő szempont. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
http://www.szigetkoz.biz/tervek/hetgat/mta99ju4.html
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK Felhasznált dokumentumok, szerzők, irodalomjegyzék Az anyag önálló részekre tagolt cikkek gyűjteménye, ezt a felépítést tükrözi a dokumentum külön füzetekként történt összeállítása is. Sajnálatos módon, Klaus Kern és Alexay Zoltán írása kivételével, hiányzik a cikkek szerzőinek feltüntetése. Ugyancsak hiányzik – a Klaus Kern cikk kivételével – a felhasznált irodalom jegyzéke. Ez nem korrekt és nem is célszerű. Megállapítható, hogy a változatok kiválasztása során jórészt figyelmen kívül hagyták azt a nagy számú kritikai észrevételt, amely e tárgykörben lassan két évtizede összegyűlt. A felsorolt hiányok nehezítik a véleményezők feladatát, különös tekintettel arra, hogy az anyag maga összefoglaló értékelés. Mivel azt nem feltételezhettük, hogy a vizsgált javaslatok pusztán újként felmerült műszaki ötletek, megkíséreltük összegyűjteni a korábbi írásos dokumentumokat. Nehezítette a feladatot, hogy a javaslatokat ismertető füzetek egyetlen mondatnyi szöveges részt sem tartalmaznak. A vizsgált
javaslatok közül háromról ismeretes alapdokumentum, ezeket tekintetbe vettük véleményünk írása során: – a vízlépcsőrendszer eredeti terveiből "A régi Dunameder szabályozása" (VIZITERV, 1978) című dokumentum, [I. – öntözéses változat], – "Hogyan menthető meg a Duna ártere", World Wide Fund (WWF), 1997 október (magyar fordítása 1998 október), [II. Fenékszintemelés, mederszűkítés szigetekkel – kavics-szigetes változat], – a korábbi tárgyalások anyagaiból "A Duna 1811–1843 fkm közötti szakaszának rehabilitációs lehetőségei", (Láng I., Pannonhalmi M., Dunai F., Győr, 1997 november), [IV. A főág 3–4 lépcsővel való duzzasztása (pl. gumigát) – négygátas változat]. A III. Sűrű duzzasztás, összes mellékág aktivizálása (nyolcgátas változat) és az V. WWF-2. Új meanderező főág (hétgátas változat) megalapozó tanulmánya nem ismeretes. Megjegyzés: a következőkben a javaslatok dőlt betűvel szedett elnevezéseit használjuk.
Hiányok a) anyagok
Hiányoljuk a Duna elterelése utáni időszakban részletesen kidolgozott javaslatokat, különösen az "Assessment of Impacts of Gabcíkovo Project and Recommendations" és a "Temporary Water Management System" (Budapest, 1993 november, – Bratislava, 1993 december) című összefoglaló anyagot, amely pedig a hágai peres iratokban nemcsak hivatkozásként, hanem teljes szöveggel szerepel. Hiányoljuk az 1986 óta évente jelentős költséggel készült szigetközi biomonitoringra való hivatkozást, és eredményeinek felhasználását. b) módszerek Az értékelés legcélszerűbb módja a jelen állapot – tervezett műszaki beavatkozás – hatások felépítés lenne. A jelen környezeti és műszaki állapotra vonatkozó összefoglalás azonban teljes mértékben hiányzik az anyagból, (holott legalábbis a környezeti állapot részletes leírása rendelkezésre áll: évente megújított anyagok készülnek a környezetvédelmi tárca felkérésére). Az alapadatok hiánya miatt az anyagban bemutatott hatások "kinyilatkoztatás" jellegűek. Egy másik lehetséges út a célállapot – tervezett műszaki beavatkozás – a prognosztizált eredmény és a célállapot összehasonlítása logikai felépítés követése, ami lényegesen nehezebb feladat. Az 1.3 értékelő táblázat alapján valószínűsíthető, hogy ezen utóbbi eljárás szerint készült az anyag. Hiányzik azonban a célállapot tételes környezeti-műszaki ismertetése és a jelen állapot leírása. Emiatt megkérdőjelezhető az összehasonlítás tartalma és módszere, valamint kételyek ébrednek az értékelés végeredményét illetően. c) szerzők Megállapítható, hogy a munkába nem vontak be alapvetően ökológiai végzettségű és szemléletű embereket. Az ún. ökológiai értékelő munkacsoport tagjainak csak egyike biológus végzettségű, van viszont közgazdász, vízépítő mérnök, építő mérnök, és tagja a csoportnak a korábbi magyar– szlovák tárgyalások – akkor helyettes államtitkári rangú – helyettes vezetője is. A műszaki értékelő csoport vezetője pedig a nagymarosi gát hajdani főtervezője. Nem vonták viszont be az értékelésbe a hágai eljárásban dolgozó intézményeket és – Klaus Kern kivételével – a szakértőket sem. d) témakörök Nagy aránytalanság mutatkozik az élő és élettelen természettel kapcsolatos adatok és értékelő leírások mennyiségében. Míg az élővilágról csak néhány szűkszavú értékelő megállapítás található, addig egyes élettelen környezeti elemekkel kapcsolatos számítási módszerekről terjengős leírásokat tartalmaz az anyag (még integráljel is szerepel). Az adatok vonatkozásában azonban ezek a témakörök is szegényesek. e) a Duna Akár már megvalósult, akár tervezett műszaki beavatkozások okozta környezeti változások bemutatása a feladat, mindenképpen szükséges – a különféle szakterületek természetes
kapcsolódásait figyelembe véve – betartani azt a sorrendet, ami biztosítja az ok-okozati viszonyok megjeleníthetőségét. A szigetközi problémakör vonatkozásában az elsődleges a Duna (mint határfolyam) megmaradásának vagy elvesztésének kérdése, illetve ezzel összefüggésben a vízhozam és a mederviszonyok változása. Attól kezdve (1980–81), hogy Magyarországon szakemberek kibővített köre foglalkozhatott a bős– nagymarosi problémakörrel, számos mértékadó magyar állásfoglalás hangsúlyozta a bősi vízlépcső leendő üzembehelyezésével kapcsolatban azt a feltételt, hogy a Duna határfolyóhoz méltó megjelenését mindenkor biztosítani kell. (Ezt a korábbi magyar kormányok is magukévá tették.) A határfolyóhoz méltó megjelenés nyilvánvalóan nehezen definiálható, de az nem kérdéses, hogy ez nemcsak a mederben meghagyandó vízhozam mérlegelését jelenti. Ide tartozik például az újabb keresztművekkel történő széttagolás vizsgálata is. Az anyagban nem a Duna vízmegosztásának elsődlegességét vették alapul. Szemléletesen mutatja ezt az 1.3 táblázat, amely a műszaki beavatkozásokat tekinti a változatok alapvető meghatározójának, a vízhozam csak másodlagos szempont.
A térképek
A tanulmány egyik alapvető hibája, hogy a terjedelmes színes ábra- és térképanyag (ami a felületes szemlélő számára akár impozáns is lehet), több vonatkozásban pontatlan, és ez az anyag tartalmi hitelét illetően elbizonytalanító. A választott alaptérkép nem a jelen földrajzi helyzetet, hanem az ún. szigetközi főág megépítése előtti állapotot tükrözi. Hiányzik például a felső és az alsó ágrendszert összekötő remetei csatorna, az ún. doborgazi és a nyáras szigeti átvágás. Emiatt kérdéses egyes változatok műszaki megvalósíthatósága, különösen a hétgátas változaté, amely lényegében újabb "főág" (az ún. kanyargós Duna) építését javasolja. Csak a valós helyzet ismeretében lehet átalakítást tervezni. A méretarány választása a legtöbb esetben helytelen, mert csak sokkal több alappont választása esetén lett volna alkalmazható. A rajzok mutatják, hogy a térképi vonalak szerkesztését az alappontok egyenes szakaszokkal történő összekötésével végezték. A túlságosan részletező méretarány következtében azonban ezek a szakaszok helyenként öt–tíz centiméter hosszúságúra sikeredtek, távol a földrajzi valóságtól. 1 : 50000 méretarány alkalmazásával nemcsak a szemnek elfogadhatóbb rajzok lettek volna készíthetők, ebben a méretben sokkal kevesebb rajzon lett volna bemutatható ugyanannyi információ. A kevesebb rajz az áttekinthetőséget és érthetőséget növelte volna, mert nem kellett volna a szigetközi térséget külön lapokra tördelve ábrázolni. A térképek jelentős része valamilyen számítógépes szintvonalszerkesztő program felhasználásával készült. Véleményünk szerint nem az inhomogén adatrendszerhez illő módszert választottak, emiatt a rajzokon nagyon sok a nyilvánvalóan hamis vonal, a zavaró színkitöltés és a rossz súlyfüggvényre utaló cikk-cakk. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
http://www.szigetkoz.biz/tervek/hetgat/mta99ju5.html
RÉSZLETES MEGJEGYZÉSEK Változatok – összefoglaló (szürke) füzet Az öntözéses (I.) változat – az eredeti, 1977. évi szerződés szerinti terv – csak néhány megjegyzés erejéig szerepel az anyagban, mivel "műszakilag nem ábrázolható". Tekintve azonban, hogy mind az eredeti terv leírása, mind a rá vonatkozó könyvtárnyi kritika, illetve ezek összefoglalása hiányzik, helytelennek tartjuk, hogy az értékelésben ugyanolyan súllyal szerepel, mint a másik négy változat. Javasoljuk az öntözéses változatnak az 1.3 táblázatból való elhagyását. Ha mégis marad, a költségoszlopok újraszámolása szükséges. Aligha valószínű ugyanis, hogy az eredeti tervhez hiányzó nagymarosi gát a táblázat szerinti 5,5 milliárd forintból megvalósítható lenne, valamint az
sem lehet igaz, hogy a vízlépcsőrendszer éves karbantartása kisebb költségű, mint bármelyik másik javaslaté. Valószínűsítettük természetesen, hogy kifogásolt költségelemek a vízlépcsőrendszer szigetközi szakaszára eső hányadát jelentik, ez a tény azonban nem tükröződik a dokumentumból. Az eredeti tervhez megjelölt költség-szám azonban még ebben az esetben is megkérdőjelezhető, gondolunk például a győri szennyvíztisztító befejezésének költségére. Az öntözéses változatnak az 1.3 táblázatból történő elhagyását az is indokolja, hogy az eredeti terv nem teszi lehetővé az itt feltüntetett 20–70 százalékos vízmegosztásokat. Kavics-szigetes (II.) változat A WWF csak koncepciószinten dolgozta ki az általunk gyűjtött irodalomjegyzékben feltüntetett javaslatát. A vázlatos kidolgozás alapján nem lehetséges az 1.3 táblázat szerinti részletes értékelés. A WWF javaslat sarkalatos pontja a 65–35 százalékos (állandó) vízmegosztás. Javasoljuk a jelenlegi három – különböző vízmegosztást feltételező – sor helyett csak egy sor szerepeltetését 65–35 százalékos vízmegosztással. A jelenlegi szempontrendszer szerinti értékelésnél célszerű lenne feltüntetni a terv vázlat szintje miatti bizonytalanságot, főként azért, mert ez a WWF koncepció sarkalatos eleme. Megjegyezzük, hogy a 6.1.2. fejezetben található, Klaus Kern által készített értékelés szerint egyértelműen ez a legjobbnak minősített változat. Nyolcgátas (III.) változat Korábbi anyag nem ismeretes, a csatolt térkép nem tesz lehetővé még vázlatszintű értékelését sem a beavatkozások hatásairól, műszaki megvalósíthatóságáról. Négygátas (IV.) változat A térkép tanúsága szerint a javaslat a Nemcsók-féle anyagokban ismertetett koncepció része, melynek ökológiai hatásairól már korábban nagy számú kedvezőtlen vélemény született. Hétgátas (V.) változat (helyszínrajz) A változat "WWF-2" elnevezése kifogásolható. Tudomásunk szerint a WWF magyarországi képviselete tiltakozott a névhasználat ellen. Az intézmények általában jogi feltételekhez kötik nevük emblémaként történő használatát (például felkérés elfogadása, vagy feladatokat és jogokat rögzítő munkaszerződés vállalása, zsűrizés), aminek a jelen anyagban nincs nyoma. Az elnevezés azért sem szerencsés, mert a kavics-szigetes változat és a hétgátas változat egymásnak ellentmondó alapelvekre épül. A kavics-szigetek megvalósítását ugyanis éppen az ökológiailag károsnak ítélt keresztgátak helyett alkalmazandó műszaki beavatkozásként javasolta a WWF. Az összesítés végeredménye szerint ez a változat "teljesíti a legtöbb ökológiai és műszaki követelményt a vizsgált változatok közül a 40–90 %-os vízmegosztási alternatívák között". Ez a megállapítás ellentmond Klaus Kern már idézett értékelésének, és nem tükrözi a VITUKI által
készített – a bevezetésben hivatkozott – értékelést sem. Ennek 12/a. táblázatában a változattal kapcsolatban a következő megállapítások olvashatók: – a felszíni víz minősége: meglévő szigetközi élőhelyeket kapcsol ki, ill. szüntet meg, biológiai hatása kiszámíthatatlan – hordalék: a lebegtetett hordalék jelentős része kiülepszik a bukók felett. – árvíz: árvízszintek jelentős emelkedése. – a felszín alatti vizek vízgazdálkodása: a szigetközi távlati ivóvízbázis minőségi és hosszabb távú mennyiségi veszélyeztetése megmarad – hajózhatóság: a duzzasztások miatt nem lehetséges Megjegyezzük, hogy a kavics-szigetes változattól a VITUKI értékelés szerint (9/c táblázat) a felszíni víz minőségének javulása, valamint a dunacsúnyi tározó vízbázisra gyakorolt negatív hatásának jelentős csökkenése várható. 1.3 táblázat (a táblázat) A táblázatban 18 szempont alapján szerepelnek osztályzatok. Logikusnak tűnne, hogy a "legjobb" változat az, amelyik a legtöbb pontot kapta. Ez azonban nincs így. A táblázat összegei soronként: (I.) 48 48 56 / (II.) 28 53 65 / (III.) 77 78 82 / (IV.) 54 54 60 / (V.) 68 69 81 Mindenképpen magyarázatot igényel, hogy miért nem a maximális 82 pontot elért III.3 változat az ajánlott változat. Annál is inkább, mert a III. (nyolcgátas változat) esetén a legnagyobb a háromféle vízhozam esetén adódó átlagpontszám: (I.) 56,6 / (II.) 48,3 / (III.) 79,0 / (IV.) 56,0 / (V.) 72,6 Nem fogadható el, hogy ökológiai tárgyú oszlopok nincsenek a szempontrendszerben A hiányt az is mutatja, hogy "A változatok műszaki szempontú elemzése" című (6.2.) füzet 1. számú értékelő táblázata azonos az 1.3 táblázattal.
Meglévő adatállományok értékelése [4.1. füzet] A fejezetből hiányzik a "meglévő adatállomány" ismertetése: Mit, hol és kik mérnek; kik és milyen az adatállományt képeznek a mért adatokból. A fejezet érthetőségét nehezíti az is, hogy szinte egyetlen számadatot sem tartalmaz, a számokat a "jellemző", "kívánatos", "viszonylag kis", "nem nagy" jelzők helyettesítik. Érthetetlen a "referencia" szó használata, különösen a "jellemző referencia" szóösszetétel. A fejezet szerzője szerint a felszíni vizekre vonatkozó adatok "megbízhatóan felhasználhatók". Az adatforrások tételes ismertetése, az értékelés szempontjainak hiánya miatt ez a megállapítás nem fogadható el. Jellemző talajvízszintek [4.1.3. számú melléklet]
A fejezet célja közelebbről meg nem határozott "felvetett kérdések"-re a válaszadás. A kérdések ismertetése megkönnyítené (lehetővé tenné) a fejezet megállapításainak áttekintését. A fejezetben taglalt idősor-elemzések és statisztikai vizsgálatok a szigetközi kutaknak csak egy részére vonatkozik, hiányzik belőle a Környezetvédelmi Felügyelőség (KÖF) és a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) kezelésében lévő összes kút adatbázisa. A hiány azért is bántó, mert a fenékküszöbös vízpótlás hatásait vizsgáló magyar–szlovák monitoring éppen ezen – hiányzó – kutak adataira támaszkodik. A kutak vízszintjének térbeli alakulása Statisztikai vizsgálat alkalmas eszköz lehet természeti jelenségek közti összefüggés szemléltetésére, az összefüggés fennállását bizonyító ereje azonban nincs. Sajnálatos módon, a fejezet szerzője ezt a tényt figyelmen kívül hagyva tett értékelő megállapításokat a szigetközi felszíni vizek és a talajvízszint összefüggéseinek időbeli változásáról. Ezzel magyarázható, hogy téves a végső következtetése, miszerint: "Összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy a kút-vízszintek dunai vízhozamoktól való függése a Szigetköz csaknem teljes területén a Duna elterelése után elhanyagolhatóvá vált." Statisztikai módszerek alkalmazása kellő óvatosságot igényel. Pusztán a kút-idősorok szemrevételezése alapján is megállapítható, hogy a Duna elterelése előtt és után ugyanazok a statisztikai mérőszámok nem alkalmazhatók. Sajnálatos, hogy a cikk szerzője nem tett különbséget, ugyanazt a statisztikát (egyváltozós lineáris regresszió) használta a Duna elterelése előtti és utáni állapotra. A Duna elterelése előtt a Szigetköz teljes területén egymáshoz nagyon hasonló talajvíz idősorokat szolgáltatott valamennyi kút. Természetes állapotban ugyanis lényegében egyetlen paraméter, a Duna vízhozama határozta meg a talajvízszintet az egész térségben. Emiatt szemléletes statisztika készíthető, ami mutatja például a vízszintváltozás mértékének függését a Dunától való távolság függvényében. A Duna elterelése után azonban megszűnt az idősorok hasonlósága, alapvetően különböznek attól függően, hogy a Szigetköz melyik részében van a kút. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a folyam elterelése következtében bonyolult hidrogeológiai helyzet alakult ki, amelyben már nem egy fő ható tényező alakítja a talajvízszintet a Szigetköz egészén. Emiatt az elterelés előtti állapotot szemléltető egyszerű statisztikai módszer (egyváltozós lineáris regresszió) nem alkalmazható, illetve alkalmazása a dunai vízhozam és a talajvízszint összefüggésének vizsgálatakor nyilvánvalóan téves következtetésre vezet. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a cikkben alkalmazott egyváltozós lineáris regresszió nem alkalmas arra sem, hogy különböző vízmegosztási szcenáriók esetén szemléltesse a talajvízszint várható változását. (Megjegyezzük, hogy a bonyolult hidrogeológiai helyzet miatt többváltozós analízisek is csak kellő óvatossággal alkalmazhatók, mivel nem ismeretes a különféle hidrogeológiai jelenségek egymásra hatásának mértéke.) A felszín alatti vizekkel kapcsolatban azonban nemcsak a vízszint alakulását kell számba venni műszaki beavatkozások hatásainak értékelésekor. Az anyagban azonban említés sincs más jellemzőkről. A talajvizek, a parti szűrésű vizek és az ivóvizek változásának teljes körű elemzésének hiányában a jelen értékelés alkalmatlan a saját maga elé tűzött cél megvalósításához,
vagyis a munka nem szolgáltat megalapozott és rendszerezett információkat "a szlovák–magyar kétoldalú tárgyalásokhoz a Duna lehetséges vízhozam-megosztási alternatíváinak környezeti konzekvenciáiról" a felszín alatti vizek témakörben. Javasoljuk a tanulmányból sajnálatosan kimaradt hidrogeológia szakág kutatásainak, adatainak és szakembereinek bevonását a feladat megoldásába, hiszen minden eddigi kétoldalú és többoldalú tárgyaláson ezek a kérdések központi szerepet játszottak. Ez abból a közismert tényből fakad, hogy a térségben található vízkincs mindkét ország számára a fontosabb, Magyarország számára pedig a legelőbbre sorolt környezeti értéket jelenti. Összefoglalóan: A talajvízszint változásának új vizsgálatát javasoljuk, új módszerek alkalmazásával. A kérdés fontosságára tekintettel, az alábbiakban bemutatjuk az új vizsgálat javasolt módszertanát.
JAVASLAT a felszín alatti vizek várható alakulásának vizsgálatára Ehhez elöljáróban azt kell rögzíteni, hogy a Duna elterelését követően alapvetően megváltoztak a Szigetköz felszín alatti vizeinek utánpótlási és megcsapolási viszonyai. Korábban a legfontosabb utánpótlást a kavicsos medrű Duna jelentette. Ezt a szerepet az elterelés után a csúnyi és somorjai tározórészek vették át. A későbbiekben bonyolultabbá vált a helyzet, mert a különböző vízpótlások, majd a fenékküszöbös vízkormányzás életbelépésével a talajvizek utánpótlásában szerepet kapott a hullámtéri és a mentett oldali ágrendszer, a szivárgó csatorna és a MosoniDuna felsőbb szakasza, sőt a főmeder közvetlenül fenékküszöb fölötti 1 kilométeres része is. A talajvízszint alakulásában az utánpótlási viszonyok mellett döntő a megcsapolási helyek vízszintjeinek szabályozó szerepe is. A korábban egyszerű kép (vagyis, hogy a fő megcsapoló az állandó vízszintű Mosoni-Duna alsóbb szakasza és a Hanság vidéke) az elterelés és a fenékküszöb építése után bonyolulttá vált. Új megcsapolási helyek a főmeder alvízi szakaszai, a szivárgó csatorna és a vízpótló rendszerek egyéb, szintén alvízi helyzetű részei. Ebben az időben és térben rendkívül bonyolulttá vált rendszerben csak részletes tranziens háromdimenziós áramlási- és transzportmodellek alkalmazásától várhatjuk a folyamatok leírását. A modellek kialakításához, működtetéséhez és ellenőrzéséhez, az elképzelt jövőbeli változatok hatásának előrejelzése szerteágazó alapismereteket igényel. Az áramlási modell utánpótlási és megcsapolási peremfeltételei megadásához szükséges ismeretek: – a terület meglévő és tervezett felszíni vízterein várható vízszintek időbeli alakulása, – a felszíni vizek sebességeloszlása térben és időben, illetve ezzel egyenértékűen a vízhozam-eloszlások alakulása, – a meder állapota és idő–térbeli alakulása, (szedimentáció és erózió előrejelzése).
A felszín alatti vizek minőségének alakulását előrejelző hidrogeokémiai- és oldottanyagtranszport modellezéshez szükséges ismeretek: – a felszíni vizek minőségének várható idő- és térbeli alakulása, – az utánpótlást biztosító medrek anyagi minőségének ismerete (a mederanyagok várható változásainak előrejelzése), – a jelenleg a felszín alatti vizek utánpótlását biztosító medrek közvetlen környezetében a talajvizek minőségének alakulása, – a teljes szigetközi felszín alatti áramlási rendszer vízminőségi állapotának (és az utóbbi években bekövetkezett változások) ismerete. A felsorolt ismeretek alapján a szigetközi felszín alatti vizekre vonatkozó hatásbecslést a következő lépésekben kell elvégezni: 1. lépés A jelen helyzet értékelése és összevetése az elterelés előtti helyzettel. (Ehhez jó alapot szolgáltatnak a MÁFI eddigi értékelései és földtani monitoringjai, továbbá a VITUKI és a KÖF releváns anyagai). 2. lépés A jelen hidrogeológiai helyzet leírása háromdimenziós tranziens áramlási és transzportmodellezéssel, melyhez megfelelő előkészítő anyagot jelentenek a MÁFI eddigi két- és háromdimenziós modellezései az utóbbi évekből. 3. lépés A "vízmegosztási és hasznosítási változatok" konkrét helyekre és időkre megadott (a fentiekben ismertetett) inputjai alapján a modellezések végrehajtása. 4. lépés A számított hatások értékelése az ivóvizekre, a talajnedvességre, a talajvízszintek és a fedőrétegek viszonyára vonatkozóan. A változások ( javulások vagy romlások ) előrejelzése, esetenként számszerűsítése. 5. lépés Hidrogeológiai outputok biztosítása a természetvédelmi, erdő- és mezőgazdasági és az épített környezetet ért következményeket vizsgálók számára. 6. lépés A Magyarország számára legkedvezőbb változatok kiválasztása és az ezek előterjesztéséhez, megvédéséhez szükséges megfelelően előkészített anyagok elkészítése.
A szigetközi vízmegosztás műszaki alternatíváinak várható ökológiai hatásai [6.1.1. füzet] Ez a rövid füzet (Alexay Zoltán írása) az egyetlen, amelyik címében az élővilágra gyakorolt hatások elemzését ígéri. A Szigetközt jól ismerő, a korábban már számos kiváló anyagot publikált szerzőnek ez a rövid írása azonban biológiai-ökológiai szempontból zavaróan szakszerűtlen, téves és hiányos. Nincs egyetlen
szó sem a víztestben, a víz biológiai állapotában – például trofitás – végbemenő és várható hatásokról. Alig néhány – semmitmondó általánosságban mozgó – mondat foglalkozik az erdőkkel, amelyek pedig mind a táj, mind az élővilág meghatározó elemei a hullámtéren belül. E kérdéskörben a tisztánlátáshoz ajánljuk a Környezetvédelmi Minisztériumban fellelhető, a Szigetköz ökológiai vízigénye című tanulmányt, illetve az ahhoz kapcsolódó résztanulmányokat. Az 1.2 alfejezet címében az 1886–1896 időszak folyamszabályozási tevékenységének ismertetését ígéri, de szövege több mint száz évre terjed. Ez nagyon zavaró, mert elmossa azt a – szigetközi viszonyokra nézve – éles időbeli határvonalat, amelyet a vízlépcsőrendszer létesítésének kezdete jelentett. Az árvédekezés, hajózás, a gazdálkodás, illetve a természet- és tájvédelem szempontjainak lehetséges kompromisszumát ekkor váltotta fel ugyanis a vízlépcsőépítés káros prioritása következtében fellépő tájrombolás. A fejezet szakmai hibáinak részletes felsorolásától eltekintünk, mindössze néhány különösen zavaró megállapítását emeljük ki. – Az "őstáj" szó értelmetlen, nem tudjuk mit jelent. – "Az állatvilág jellegzetes képviselői a férgek, az ízeltlábúak, a vízi puhatestűek, halak, kétéltűek és a madarak." Ezt a semmitmondó mondatot kár volt leírni. – Aligha hihető, hogy a múlt század végi folyamszabályozás az élővilágban olyan károsodást okozott, mint amit a vízlépcsőrendszertől várhatunk. – Téves az a megállapítás, miszerint az 1998-ban Cikolaszigetnél megépített hallépcső helyreállítja az ágrendszerek és a főág közötti kapcsolatot. – A műszaki alternatívák ökológiai hatását tárgyaló részben a vízmennyiség, vízszint, vízhozam fogalmak használata következetlen, a közöttük fennálló kapcsolat e szövegkörnyezetben nem tisztázott. Ezért nem csodálkozhatunk azon a teljesen hibás és egyoldalú megállapításon, miszerint: "A növények és állatok számára a hullámtéren elsősorban nem a vízmennyiség, hanem a vízszintek a meghatározóak, ilyen szempontból a legjobb megoldás az, amely a kevesebb vízzel ki tudja alakítani a 100 százalékos telítettséget vagyis az ökológiai optimumot. Ehhez hozzátartozik a természeteshez hasonló vízjárás, az árvizek és kisvizek váltakozásának éves ritmusa". A "100 százalékos telítettség (ökológiai optimum)" értelmezhetetlen. Minek a telítettségéről van szó? – A tájképet nemcsak a kavics-szigetes javaslat, hanem különböző mértékben és módon mindegyik változat átalakítaná. Különösen vonatkozik ez a hétgátas (meanderező) változatra. Az a kritika, hogy "csak akkor elfogadható [a kavics-szigetes megoldás], ha nem kívánjuk megőrizni az elterelés előtti állapotot" félrevezető. Nem a javaslat védelmében, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a Duna elterelése előtti állapotot maradéktalanul egyik, (semmilyen) változat sem állítja vissza. – Az "ősinek" tartott fonatos ágrendszerben a most létrehozni kívánt meanderező "fő-mellékág" nem létezett. Egy ilyen "fő-mellékág" kialakításával nyilván sok mindent el lehet érni, az ágak közötti az ősi állapotokra emlékeztető kapcsolatot megteremteni azonban aligha. – A hullámtér elárasztásának ami ökológiai szempontból kívánatos lenne nem feltétele a meanderező megoldás.
Az Öreg-Duna rehabilitációs intézkedéseire vonatkozó előzetes megjegyzések [6.1.2. fejezet] A fejezetet Klaus Kern írta, aki hidrológus szakértőként részt vett a hágai eljárásban. A jól felépített, tömör és világos fogalmazású fejezet értékes támpontot nyújt a változatok értékeléséhez. Külön kiemelendő a "hatásbecslés kritériumai" és a "további teendők" alcímekhez tartozó felsorolás. Szükségesnek tartjuk azonban ezeknek a vízminőségi szempontokkal történő kiegészítését. Klaus Kern fogalmazza meg a szigetközi rehabilitációval kapcsolatosan a legfontosabb követelményt: "A természetes vízjárást az emelkedő és süllyedő vízállások dinamikus változása jellemzi, amelyet a talajvíz is követ. ... A folyami és ártéri élettér ökológiai funkciói szempontjából a fent említett dinamikának a természet-közeli állapotba történő visszaállítása a legfontosabb követelmény." Ez egyező a Munkacsoportnak a célállapotról és ökológiai követelményéről megfogalmazott álláspontjával [ld.: MTA: Szigetköz, 1993]. Mást sem nagyon kellene (kellett volna) tennünk, mint az eddigi és jövőbeni beavatkozásokat ennek a követelménynek alárendelnünk! A természetes vízjárás visszaállításának igényéből adódik a következtetés, hogy "el kellene érni, hogy árvízkor a teljes víztömeget a régi mederbe engedjék. Azonban nem csak 1–2 napig, mint Alexay Zoltán javasolja, hanem hosszabb ideig. A teljes árvízi hozam Dunába engedéséhez "a műtárgyakat úgy kell megtervezni, hogy a nagy (7000–8000 m 3/s) víztömeget is át tudják bocsátani." De: "Egy ilyen alternatíva nincs a tervek között." – és ez az eldugott mondat talán az egész anyag legfontosabb, és ökológiai szempontból a legaggasztóbb megállapítása. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
http://www.szigetkoz.biz/tervek/hetgat/mta99ju6.html
ÖSSZEFOGLALÁS A "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról írt véleményünkben törekedtünk arra, hogy valamennyi lényeges kérdéskört érintsünk. Az anyag opponálása során a hangsúlyt a kritikai megjegyzésekre helyeztük. Az anyag egyes részeiről eltérő mélységben dolgoztuk ki észrevételeinket, hogy a feltett kérdésekre adott válaszainkat megfelelő mértékben alátámasszuk. Bár nem szerepelt a kormánybiztos úr által feltett kérdések között, mégis felhívjuk a figyelmet további, szükségesnek tartott munkákra. A jelen tanulmány ökológiai hiányosságai miatt mind a célok meghatározását, mind az értékelés szempontjait újragondolva, új értékelést tartanánk helyesnek. Szükséges az is, hogy a vizsgálatba vont változatok választásának fő szempontja a hágai ítéletben lehetővé tett dunai vízmegosztás legyen. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
http://www.szigetkoz.biz/tervek/hetgat/main.htm
VÁLASZOK Székely László kormánybiztos úr kérdéseire 1.a Minden lényeges alternatívát vizsgáltak-e a tanulmányterv készítői? – A tanulmányterv nem foglal magába több lényeges változatot. 1.b Ha nem, melyik az az alternatíva, amit érdemes lenne a vizsgálatba vonni? – Erre a kérdésre választ adni csak valamennyi érintett szakterület bevonásával, meghatározott célokra épülő, megfelelően kidolgozott változatok ismeretében lehetséges. 2. Helyesek-e az elemzés szempontjai? – Az elemzés szempontjai hiányosak és részben téves megközelítésűek. Kiemeljük a Dunára, a víz biológiai állapotára, a felszín alatti vizekre, az erdőkre, valamint a természetvédelemre vonatkozó nagyfokú hiányosságokat. 3. Egyetértenek-e az elemzés eredményével? – Az elemzés következtetései nem fogadhatók el, mert azok – a fentiekben kifejtettek szerint – hibás és hiányos alapokon nyugszanak. Budapest, 1999. június 10. Berczik Árpád akadémikus az értékelő csoport vezetője