OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Általános áttekintés az oktatásügyről Németországban minden gyermek számára a hatodik életév betöltésével kezdõdik az iskolakötelesség. Ez rendszerint 12 évet jelent, amelybõl 9 év rendes iskolaév, a fennmaradó három év a szakképzéshez szükséges szakiskola elvégzését foglalja magában. Egyes tartományokban a rendes iskolaidõ 10 év. Az elsõ 4 (ill. 5 vagy 6) tanévben a tanulók elemi iskolába járnak, melyet alapfokú képzésnek is neveznek. Ezután a középfokú iskolákban folytatják tanulmányaikat. Ennek első szakasza az alsó középfok, amely lefedi az iskolakötelezettséget. A polgári iskolát (Hauptschule) (mely nem tévesztendő össze az egykori magyar polgári iskolákkal, a német polgári iskola általános képzést nyújtó alapiskola. Ford.) végzett fiatalok tizenöt évesen, azaz kilenc tanév után kerülnek ki az intézményből. Néhány tartományban egy tizedik tanévet is felkínálnak ill. megkövetelnek. Az alsó középfok egy további típusa a reáliskola (Realschule), mely a tizedik iskolaévvel és alsó középfokú végzettséggel (mittlerer Bildungsabscluss) zárul (mely nem egyenrangú a magyar középfokú végzettséggel, hiszen nem kapcsolódik hozzá érettségi vizsga). A tizenkét osztályos iskolákban (Gesamtschule) elnyerhetõ mind alsó középfokú végzettség, mind pedig a polgári iskolai végzettség (Hauptschulabschluss). Néhány tizenkét osztályos iskolában érettségivel végzõdõ felsõszintû oktatást (ez a felsõ középfok) is folytatnak. Az iskolai teljesítmény értékelése a „nagyon jó” és az ”elégtelen” közötti hat különbözô osztályzattal történik. A polgári iskola elvégzése után (9. iskolai év) két lehetõsége van a fiataloknak: vagy egy duális rendszerû (vállalati és iskolai) képzés keretében szakmát szereznek (ez általában három év), vagy tanulmányaikat egy általános ismereteket nyújtó iskolában (reáliskola, gimnázium, tizenkét osztályos iskola) ill. szakiskolában folytatják. A duális rendszerû képzés ipari és kézmûves szakmákat foglal magában. Ezeknek egy részét szakiskolákban (Berufsfachschule) oktatják. Itt a tanulmányok megkezdéséhez többnyire alsó középfokú végzettség szükséges. A német felsõoktatási rendszer egyetemekre (Universität), mûszaki egyetemekre (Technische Universität), szakfõiskolákra (Fachhochschule), tanárképzõ fõiskolákra (Pädagogische Hochschule), fôiskolai szövetségekre (Gesamthochschule), mûvészeti- és zenei fõiskolákra (Kunst- Musikhochschule) tagolódik. A szakfôiskolákra a bejutás feltétele a szakfôiskolai érettség (Fachhochschulreife). Ez különbözõ módon, bizonyos esetekben az adott tartományban érvényes szabályok szerint érhetõ el. Általában szakközépiskolai végzettséghez kötött, ami a tizenkettedik iskolaév után érhetõ el. A legtöbb tartományban a szakfôiskolai érettség egy általános ismereteket nyújtó iskola tizenkettedik tanévének lezárása után, gyakorlattal összekötve is elérhetõ. Akik érettségivel rendelkeznek, azok is kezdhetnek szakfõiskolai tanulmányokat, általában azonban egy gyakorlat ill. egy gyakorlati képzés felmutatása szükséges ehhez. A szakfőiskolákon a külföldi pályázókra ugyanazok a felvételi feltételek érvényesek, mint a németekre. A szakfõiskolákon erõsebben jelentkeznek a munka világához igazított követelmények és igények. A tanítás mellett a szakfõiskolák feladatai közé tartozik az alkalmazásorientált 1
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG kutatás és fejlesztés is. A szakfõiskolai tanulmányok diplomavizsgával (FH) zárulnak. A képzésbe rendszerint gyakorlati tanulmányi idõszakok is be vannak építve. A szakfõiskoláknak sokoldalú együttmûködési- és cserekapcsolatai vannak más külföldi fõiskolákkal. A külföldi kapcsolatok többnyire az EU-támogatási programok keretén belül zajlanak. Emellett német és külföldi fõiskolák közötti együttműködési szerzõdések könnyítik meg az egyetemisták cseréjét. Az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez szükséges az általános felsőfokú érettség (allgemeine Hochschulreife), azaz az érettségi megléte. A német felsõoktatási rendszerben van néhány meghatározott szak, ahol a felvétel nem közvetlenül a felsõoktatási intézményen, hanem a Hallgatói Helyeket Elosztó Központon (ZVS-Zentralstelle für die Vergabe von Studienplätzen) keresztül történik. Német felsõfokú felvételi jogosultsággal (Hochschulzugangsberechtigung) rendelkező külföldi pályázók, valamint az EU-tagállamok pályázói az egyetemi helyek elosztásánál a németekkel egyenrangúak. Amennyiben a kívánt szak helyeit központilag osztják el, a pályázatokat a ZVS-hez kell benyújtani. Az összes ZVS által szabályozott szak számára egységes pályázati határidõt írnak ki, amely a dortmundi központban lekérdezhetõ. Külföldieknek, amennyiben választott szakjuk nem a ZVS megítélése alá esik, az érintett felsõoktatási intézmény külügyi osztályán (Akademischer Auslandsamt) kell pályázni. A pályázók egy német érettséginek megfelelõ bizonyítvánnyal, nyelvvizsga letétele után kezdhetik meg tanulmányaikat az egyetemen ill. fõiskolán. Aki nem tesz eleget az összes feltételnek, annak egy felvételi vizsgát kell letennie. Erre készít fel a szigorúan iskolai formájú előkészítő vagy nulladik évfolyam (Studienkolleg). Errõl közelebbi információkat a felsõoktatási intézmények külügyi és tanulmányi osztályai adnak. Az egyetemi tanulmányok zárulhatnak magiszteri fokozattal, diplomával ill. államvizsgával; egyre nagyobb számban válik lehetővé az ún. bachelor és master fokozatok megszerzése is. A magiszteri tanulmányok rendszerint több részből tevõdnek össze; általában egy fõszakból és két mellékszakból vagy két fõszakból. A diplomás szakok közé sorolhatók a természettudományok, társadalomtudományok, gazdaságtudományok szakjai ill. a mérnöki szakok. Aki tanulmányai után a német állami szférában kíván dolgozni (pl. tanárként vagy ügyvédként) vagy az állam által ellenõrzött területeken (mint az orvosok, jogászok és gyógyszerészek) államvizsgát kell tegyen. A felsőoktatási végbizonyítványok közé tartozik még a doktorrá avatás (doktori fokozat), melyre egyetemi, ill. egyes esetekben szakfőiskolai tanulmányok befejeztével lehet jelentkezni. A tanárképzõ fõiskolákon képzik az elemi, polgári, speciális iskolák, valamint az alsó középfok tanárait. A felsőoktatási reformnak köszönhetően sok tanárképzõ fõiskola egyetemmé ill. főiskolai szövetséggé alakult át. A főiskolai szövetségek a már meglévő főiskolák összevonásával keletkezett felsõoktatási intézmények. Jelenleg csak Hessen és Nordrhein-Westfalen (Északrajna-Vesztfália) tartományokban léteznek. A szakmai továbbképzéshez tartoznak általánosságban az alkalmazkodást célzó és a szakmai felemelkedést szolgáló továbbképzések, valamint a szakmai átképzések. Az alkalmazkodást célzó továbbképzések alatt azok a programok értendõk, amelyek a munkavállalók szakmai képzettségét a legújabb elvárásokhoz igazítják. Itt arról van tehát szó, hogy a már megszerzett 2
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG tudást kiteljesítik és a technikai, gazdasági, termékszempontú és más újításokhoz igazítják. A szakmai továbbképzés szervezõi lehetnek maguk a cégek, cégen kívüli intézmények és magán továbbképzõ intézetek. A a szakmai felemelkedést szolgáló továbbképzés ezzel szemben a szakmai felemelkedés lehetőségét rejti magában, és többnyire egy megváltozott szakmai ranggal jár együtt. Ide tartozik például az a szakiskolai továbbképzés, amely mesterré vagy technikussá minõsít. A szakmai továbbképzés ill. a felnőttképzés további intézményei a népfõiskolák (Volkshochschule). Ezekben azonban nem lehet szakmai képesítést szerezni. Részvételi díj ellenében különbözõ idõtartamú (néhány napostól több hónaposig terjedõ) és különbözõ témájú kurzusokon lehet részt venni. A felsõoktatásban fennáll továbbá a lehetõség kiegészítõ szakok felvételére.
3
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG TARTALOMJEGYZÉK ISKOLARENDSZER ........................................................................................................................................... 6 AZ OKTATÁSI RENDSZER GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA............................................................................ 6 ÓVODA, ISKOLAI ELÕKÉSZÍTÕ, ISKOLAKÖTELEZETTSÉG, A TELJESÍTMÉNY MEGÍTÉLÉSE, ISKOLATÍPUSOK ............................................................................................................................................... 9 ELEMI SZINT ........................................................................................................................................................ 9 Statisztikai adatok........................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. AZ ISKOLAI SZINT................................................................................................................................................ 9 Iskolakötelezettség......................................................................................................................................... 9 Az alapfokú szint............................................................................................................................................ 9 Statisztikai adatok........................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az alsó középfok .......................................................................................................................................... 11 Statisztikai adatok........................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A felsô középfok ........................................................................................................................................... 14 MAGÁNISKOLÁK – EGY VONZÓ ALTERNATÍVA .................................................................................. 15 SZAKKÉPZÉS.................................................................................................................................................... 17 KÉPZÉS AZ ÜZEMEKBEN ÉS A SZAKKÉPZÔ ISKOLÁKBAN (BERUFSSCHULE), A DUÁLIS RENDSZER, AZ ELSÔ SZAKKÉPZÉS MÁS FORMÁI, VIZSGÁK, KÜLFÖLDI FIATALOK A SZAKKÉPZÉSBEN............................................................................................................................................ 17 A DUÁLIS RENDSZER SZERKEZETI MODELLJE .................................................................................................... 17 Férfi tanulók az öt férfiak által legnagyobb arányban betöltött szakmákban rangsor szerint (1990) Hiba! A könyvjelző nem létezik. Nõi tanulók az öt nõk által a legnagyobb arányban betöltött szakmákban rangsor szerint (1990).... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmai képzés az iskolákban...................................................................................................................... 19 Az elsõ szakképzettség megszerzésének egyéb formái ................................................................................. 21 A munkaügyi igazgatás programjai............................................................................................................. 22 ISKOLAI SZAKKÉPZÉS .................................................................................................................................. 23 BINACIONÁLIS KÉPZÉS .............................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A FELSÕOKTATÁSI RENDSZER .................................................................................................................. 27 EGYETEMEK ÉS MÁS EGYETEMI STÁTUSÚ FÕISKOLÁK, A TANULMÁNYOK FELÉPÍTÉSE, TARTAMA, CÉLJA, ÉS LEZÁRÁSA, FELVÉTELI FELTÉTELEK, ÁTTEKINTÉS A SZAKOKRÓL27 Németországban tanulni .............................................................................................................................. 27 Az egyetem................................................................................................................................................... 27 Az egyetemek és azok intézményei ............................................................................................................... 29 Az egyetemi tanulmányok ............................................................................................................................ 30 A szabályos tanulmányi idõ ......................................................................................................................... 30 Az egyetemi tanulmányok felépítése ............................................................................................................ 30 A cél: vizsgák és a tanulmányok lezárása.................................................................................................... 30 Oktatási formák ........................................................................................................................................... 32 A felvétel elõfeltétele.................................................................................................................................... 34 Pályázás és beiratkozás............................................................................................................................... 36 Afganisztán .................................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. FÕISKOLAI TANULMÁNYOK, A TANULMÁNYOK IDEJE, CÉLJA, LEZÁRÁSA, FELVÉTELI FELTÉTELEK, A SZAKOK ÁTTEKINTÉSE ............................................................................................... 39 Mi egy szakfõiskola?.................................................................................................................................... 39 A szakfõiskola és intézményei ...................................................................................................................... 41 Tanulmányok a szakfõiskolákon .................................................................................................................. 42 A felvétel elõfeltételei .................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Pályázás és beiratkozás............................................................................................................................... 48 Beiratkozás .................................................................................................................................................. 49
4
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A KÜLFÖLDI HALLGATÓK NÉMETORSZÁGI HELYZETÉRÕL ......................................................... 50 Elõfeltételek a külföldiek számára a németországi tanulmányokhoz........................................................... 50 Németországban tanulni külföldiként .......................................................................................................... 51 Németország, mint „felsõoktatási fellegvár” a külföldiek számára ............................................................ 56 TANULMÁNYOK A SZAKMAI AKADÉMIÁKON (BERUFSAKADEMIE) ............................................. 59 EGY MODELL GYÕZELME: A MOST ORSZÁGSZERTE ELISMERT SZAKMAI AKADÉMIA .......................................... 59 SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS .......................................................................................................................... 61 A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS FORMÁI, CÉLCSOPORTOK, FENNTARTÓK, JOGI KERETFELTÉTELEK...................................................................................................................................... 61 A szakmai továbbképzés alap adatai és alapstruktúrája ............................................................................. 61 A szakmai továbbképzés célcsoportjai és résztvevõi.................................................................................... 62 A szakmai továbbképzés fenntartói és intézményei...................................................................................... 62 Jogi keretfeltételek....................................................................................................................................... 67 TANULMÁNYOK A HAGENI LEVELEZÔ TAGOZATOS EGYETEMEN (FERNUNIVERSITÄT HAGEN) .............................................................................................................................................................. 70 LEVELEZÕ OKTATÁS: KITARTÁSSAL ÉS ÖNFEGYELEMMEL ................................................................................ 70 SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS: LEHETÕLEG RÖVID ÉS KÖZEL A GYAKORLATHOZ.................... 72
5
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Iskolarendszer Az oktatási rendszer grafikus ábrázolása Az oktatási rendszer alapstruktúrája a Német Szövetségi Köztársaságban ld.táblázat:A 10-11/00 Szószedet a német nyelvű ábrához: Jahrgangsstufe Alter Elementarbereich Primarbereich Sekundarbereich I Sekundarbereich II Tertiärer Bereich Weiterbildung
-
képzési szint életkor elemi szint alapfokú szint alsó középfok felső középfok felsőfokú szint továbbképzés
Elemi szint: Kindergarten (freiwillig) Sonderkindergarten
-
óvoda (nem kötelező) speciális óvoda
Alapfokú szint: Grundschule Sonderschule
-
elemi iskola speciális iskola
Alsó középfok: schulartabhängige oder schulartunabhängige Orientierungsstufe
-
iskolától független ill. függő tájékozódási fokozat
Hauptschule Realschule Gesamtschule Gymnasium Sonderschule
-
polgári iskola reáliskola tizenkét osztályos iskola gimnázium 5-10 osztályai speciális iskola
-
alsó középfokú végzettség (reáliskolai végzettség) 10 év után
-
szakképzési alapév iskolai vagy kooperációs
Mittlerer Schulabschluss (Realschulabschluss) nach 10 Jahren Felső középfok: Berufsbildungsgrundjahr schulisch oder kooperativ 6
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Berufsausbildung in Berufsschule und Betrieb (Duales System) Berufsqualifizierender Abschluss Berufsfachschule Fachoberschule Fachhochschulreife Berufsoberschule Fachgebundene Hochschulreife
-
duális rendszer (vállalati és szakiskolai képzés)
-
szakmai vizsga szakiskola szakfelsőiskola szakfôiskolai érettség szakképző középiskola, érettségi vizsga szerezhető
-
szakhoz kötött főiskolai érettség
Gymnasiale Oberstufe (in verschiedenen Schularten: Gymnasium, Berufliches Gymnasium/Fachgymnasium, Gesamtschule) Allgemeine Hochschulreife Fachschule Abschluss zur beruflichen Weiterbildung Abendgymnasium/Kolleg Allgemeine Hochschulreife Felsőfokú szint: Berufsakademie Diplom Universität Technische Universität Technische Hochschule UniversitätGesamthochschule Pädagogische Hochschule Kunsthochschule Musikhochschule Fachhochschule Verwaltungsfachhochschule Promotion Berufsqualifizierender Studienabschluss Diplom Magister Staatsexamen Bachelor/Bakkalaureus Magister/Master
7
gimnázium 11 – 12/13 osztályai (különböző iskolatípusokban: gimnázium, szakmai/szakgimnázium, tizenkét osztályos iskola) általános érettségi szakmai továbbképző iskola szakmai továbbképző vizsga esti gimnázium/előadássorozat általános érettségi
-
szakmai akadémia diploma egyetem műszaki egyetem műszaki főiskola egyetemi-főiskolai szövetség
-
tanárképző főiskola művészeti főiskola zeneművészeti főiskola szakfőiskola
-
közigazgatási szakfőiskola
-
doktorrá avatás szakképesítést nyújtó egyetemi/főiskolai végzettség diploma magiszteri fokozat államvizsga baccalaureus (legalsó egyetemi fokozat) magiszteri fokozat
-
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Továbbképzés: Weiterbildung (allgemeine, berufliche und wissenschaftliche Weiterbildung in vielfältigen Formen)
8
-
továbbképzés (általános, szakmai és tudományos továbbképzés számtalan formában)
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Óvoda, iskolai előkészítő, iskolakötelezettség, teljesítményértékelés, iskolatípusok ELEMI SZINT Az iskolaelõkészítõ nevelés területéhez tartoznak mindazok a nem államilag és államilag fenntartott ifjúsággondozói intézmények, amelyek a gyermekeket a 3. életévüktõl az iskolakezdésig felveszik. E nevelés idõben az iskolakötelesség elõtt áll, és nem része az állami iskolakötelességnek. Az ilyen intézmények látogatása Németországban szabadon választható. Az olyan ötéves, még nem iskolaköteles gyermekek számára, akiknek a szülei igénylik, hogy gyermeküket az elemi iskolára külön felkészítsék, néhány tartomány elõkészítõ osztályokat (Vorklasse) ill. iskolai elõkészítõket (Vorschulklasse) hozott létre. Ezeknek az elõkészítõknek a látogatása szabadon választható. A gyerekek itt játékos formában tanulnak, anélkül, hogy az elemi iskola elsõ évének anyagát elõre vennék. Az iskolaköteles, de nem iskolaérett gyermekeknek külön intézmények állnak rendelkezésükre, ezeket tartományonként változóan iskolaóvodának (Schulkindergarten), vagy elõképzõ osztálynak (Vorklasse) (iskola elõtti (Vorschulklasse), elõkészítõ(Vorbereitungsklasse) vagy elõsegítõ osztályoknak (Förderungsklasse) is) nevezik.
AZ ISKOLAI SZINT Iskolakötelezettség Az iskolakötelezettség minden gyermek számára a hatodik életév betöltése után kezdõdik. Rendszerint 12 év, amelybõl 9 év teljes idejû oktatás (Berlinben, Brandenburgban, Brémában és Észak-Rajna-Vesztfáliában 10 év) és 3 év részidejû iskolai oktatás, ahol a részleges iskolakötelezettség idõtartama egy elismert szakma képzési feltételei szerint alakul. Az egyes tartományokban azokra a fiatalokra, akik sem további általános képzést nyújtó iskolába, sem pedig szakképzésre nem járnak, egy meghosszabbított, teljes szakmai iskolakötelezettség érvényes. A tartományok nagy részében lehetõség van továbbá egy szabadon választható 10. képzési évre is, hogy így a továbbtanuláshoz szükséges iskolai végzettséget elnyerjék.
Az alapfokú szint Az oktatás alapfokához tartoznak a 4 évfolyamos elemi iskolák (Grundschule) (Berlinben és Brandenburgban 6 évfolyamos). Elemi iskolába, az általános iskolakötelesség értelmében minden gyermeknek járnia kell. Az elsõ évfolyamot a 6. életév betöltése után, a következô iskolatípust pedig a 4. évfolyam (Berlinben és Brandenburgban a 6. évfolyam) után kezdik meg. Az elemi iskola feladatait és céljait az iskolarendszerben betöltött szerepe határozza meg. Eszerint az elemi iskolának a játékos tanulási formákból a szisztematikus, iskolai tanulási formákhoz kell vezetnie a tanulókat, és a kínálatot mind témájában, mind formájában a személyes tanulási feltételekhez és lehetõségekhez kell igazítani. A tanulókat általában évfolyamok szerint oktatják. Az elsõ két évfolyamon nagyrészt egy tanár, az osztályfõnök végzi az oktatást. A harmadik évfolyamtól fokozatosan szaktanárok
9
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG tanítanak, hogy így is felkészítsék a tanulókat az oktatási rendszer felső középfokához tartozó iskolákra, ahol kizárólag szaktanári oktatás folyik. Az iskolai tanév augusztus 1-én kezdõdik és a következõ évben, július 31-én zárul. A tanév kezdetének és végének pontos idõpontja azonban valójában a nyári szünidõ idõpontjától függ.
Teljesítményértékelés Minden iskolatípusnál és minden szinten folyamatos a teljesítmény ellenõrzése. Ezen az írásbeli munkák, a szóbeli és gyakorlati teljesítmény értékelése értendõ. A félévi és év végi bizonyítványok összefoglalóan értékelik a tanuló teljesítményét. A következõ évfolyamba lépéshez egy minimális teljesítmény elérése szükséges. A teljesítmény értékelése osztályzással történik. A Kultuszminiszterek Konferenciáján született megállapodás szerint az osztályzatok a következõképpen határozhatók meg: - nagyon jó (sehr gut) (1): Nagyon jó osztályzat akkor adható, ha a teljesítmény a követelményeknek különös mértékben megfelel. - jó (gut) (2): Jó osztályzat akkor adható, ha a teljesítmény a követelményeknek teljesen megfelel. - közepes (befriedigend) (3): Közepes osztályzat akkor adható, ha a teljesítmény az általános követelményeknek megfelel. - elégséges (ausreichend) (4): Elégséges osztályzat akkor adható, ha a teljesítmény, jóllehet hiányosságokat mutat fel, de a követelményeknek még megfelel. - hiányos (mangelhaft) (5): Hiányos osztályzat akkor adható, ha a teljesítmény a követelményeknek nem felel meg, de felismerhetõ, hogy a tanulónak megvannak a szükséges alapismeretei és esély van arra, hogy a hiányosságok belátható idõn belül pótolhatóak. - elégtelen (ungenügend) (6): Elégtelen osztályzat akkor adható, ha a teljesítmény a követelményeknek nem felel meg, és a tanuló alapismereti is hiányosak, olyannyira, hogy azok belátható idõn belül nem pótolhatóak. Az elemi iskolák elsõ két évében elsõsorban még csak írásos teljesítményértékelés létezik egy beszámoló formájában, amely a tanuló egyéni fejlődését, tantárgyi erõsségeit és gyengeségeit taglalja. Legkorábban a második év végén kapnak a tanulók osztályzattal ellátott bizonyítványt. Ez lehetõvé teszi a tanuló teljesítményének megállapítását a tanulócsoport átlagos teljesítményszintjére vonatkoztatva is. Ezen túl is egyre inkább az a tendencia rajzolódik ki, hogy a tanulás és teljesítmény megítélésekor még a 3. és 4. osztályokban is az írásos beszámoló forma kerül elõtérbe. Az elsõ osztályból a másodikba minden gyermek évismétlés nélkül átléphet. A második osztálytól kezdve azonban a gyermek teljesítményszintjének megfelelõen döntenek arról, hogy évet ismétel-e vagy továbbléphet a következő évfolyamba. Az átmenet az elemi iskolából a következõ iskolatípusba, ahol a tanuló legalább az iskolakötelezettsége felsõ korhatáráig (általában a 15. életév betöltése) tanul, a különbözõ 10
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG tartományokban különbözõképpen alakul. A továbbtanulásról szóló döntés ill. a döntéshez nyújtott segítség alapja a kibocsátó iskola véleménye, amelyhez minden esetben szorosan kapcsolódik a szülõknek nyújtott tanácsadás. A döntést vagy a szülõk, vagy pedig az iskola ill. az iskolafelügyelõség hozza meg.
Az alsó középfok Az alsó középfok iskolái az egységes elemi iskolákra építenek. A tartományok többségében ide a polgári iskolák, reáliskolák, gimnáziumok és 12 osztályos iskolák tartoznak. Néhány éve egyes tartományokban, tartományonként különbözõ nevekkel új iskolatípusok is megjelentek, melyek pedagógiai és szervezési szempontból a polgári és reáliskola képzési szintjeit foglalják magukban. Ide tartoznak a középiskolák (Mittelschule), a középfokú iskolák (Sekundarschule), a reguláris iskolák (Regelschule), az integrált és összevont polgári és reáliskolák (Verbundene Haupt- und Realschule) valamint a regionális iskolák (Regionale Schule). Az iskolákban az oktatás rendszerint osztályokban történik. Meghatározott szakokon és a többféle képzéssel rendelkezõ iskolatípusoknál, elsõsorban a 7. és 10. évfolyam között előfordul, hogy az órákat teljesítmény szerint differenciált csoportokban tartják.
Egy kimenettel rendelkezõ iskolatípusok Az egy kimenettel rendelkezõ iskolatípusokhoz tartoznak a polgári iskolák, reáliskolák és a gimnáziumok.
Polgári iskolák (Hauptschule) A polgári iskola alapvetõ általános képzést nyújt tanulóinak. Az 5-9. évfolyamokat foglalja magában (azokban a tartományokban, ahol iskolatípustól független tájékozódó fokozat is van, a 7. évfolyamtól kezdõdik, és azokban a tartományokban, ahol a teljes iskolakötelezettség 10 év, az 5-10. évfolyamig tart). A kilenc éves iskolakötelezettséget elõíró tartományok többségében lehetõségük van a diákoknak a polgári iskola tizedik évfolyamát is elvégezni, hogy egy további iskolai végzettséget (pl.: kibõvített polgári iskolai végzettséget (erweiterter Hauptschulabschluß)) megszerezzenek. Az arra alkalmas tanulók ezen a 10. évfolyamon és/vagy a szakképzõ oktatáson túl a továbbtanuláshoz szükséges képzettséget is megszerezhetik. Lehetőség van továbbá a 10. év végén a középfokú végzettség (Mittlerer Schulabschluß)) megszerezésére is.
Reáliskola (Realschule) A reáliskola kibővített általános képzést nyújt tanulói számára. Alapformája az 5-10. évfolyamokat foglalja magában (azokban a tartományokban, ahol iskolatípustól független tájékozódó fokozat is van, a 7-10. évfolyamig tart). Bajorországban, Berlinben, Brandenburgban és Hamburgban a reáliskola alapformája négyosztályos, tehát csak a 6. évfolyam után kezdődik. Emellett létezik még egy három- ill. négyosztályos forma azok számára, akik a 6. vagy 7. évfolyam után a polgári iskolából jönnek át ebbe az iskolatípusba. A reáliskola elvégzése feljogosít a közvetlen szakmai képzésbe és a felsõfokú képzésbe történő továbblépésre is. 11
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Három tartományban (Szászország, Sachsen-Anhalt, Türingia) a reáliskola nem szerepel az alsó középfokú képzések között, viszont a polgári iskolai végzettség mellett meg lehet szerezni a reáliskolai végzettséget (Realschulabschluß) is a szászországi középiskolákban (Mittelschulen), a sachsen-anhalt-i középfokú iskolákban (Sekundarschulen) és a türingiai reguláris iskolákban (Regelschulen).
Gimnázium (Gymnasium) A gimnázium elmélyített általános képzést nyújt tanulói számára. Normál esetben a gimnázium az 5-13. évfolyamokat, vagy pedig – hatéves elemi iskola és iskolatípustól független tájékozódási fokozat esetén – a 7-13. évfolyamokat foglalja magában. Négy tartományban (Mecklenburg-Előpomeránia, Szászország, Sachsen-Anhalt, Türingia) az 1990/91-es tanévben az 5-12. évfolyamokat tartalmazó gimnázium rendszert hívták életre. A 13. évfolyam után (ill. az említett 4 tartományban a 12. után) letett érettségi vizsgával szerezhetõ meg az általános felsőfokú érettség. A normál gimnáziumi forma mellett léteznek más felépítésű formák is, a polgári iskolák 7. évfolyamot elvégzett tanulói, valamint a reáliskolák és a szakképzõ iskolák különösen tehetséges tanulói számára. A gimnázium 10. évfolyamának befejezésével a tanulók továbbléphetnek a gimnázium felsőbb osztályaiba, amennyiben minden tárgyból legalább elégséges szinten teljesítettek.
Több képzési kimenettel rendelkezõ iskolatípusok A több képzési kimenettel rendelkezõ iskolatípusok a következõk: a 12 osztályos iskola, az iskolacentrum, a középiskola, a reguláris iskola, a középfokú iskola, az integrált és összevont polgári és reáliskola és a regionális iskola. A következõkben a 12 osztályos iskolát mutatjuk be, valamint azt a további három iskolatípust, amelyek az utóbbi idõben jöttek létre az új szövetségi tartományokban.
12 osztályos iskola (Gesamtschule) A brémai 12 osztályos kooperatív iskola és az iskolacentrum (Schulzentrum) pedagógiai szempontból és szervezeti kereteit tekintve a polgári iskolát, a reáliskolát és a gimnáziumot fogja össze. Az oktatás különböző kimenetű osztályokban folyik (polgári iskolai végzettség, középiskolai végzettség ill. a gimnázium felsõ osztályainak megkezdéséhez szükséges végzettség). A 12 osztályos integrált iskola egy pedagógiailag és rendszerét tekintve önálló egységet alkot. A tanítás egyes tantárgyak esetében teljesítménytől függően, legalább két igényszintnek megfelelõen differenciált csoportokban folyik. A kooperatív és integrált 12 osztályos iskolákban a 9. és 10. évfolyam után az alsó középfokot lezáró bármely végzettség megszerezhető.
Középiskola (Mittelschule) A szászországi középiskola egy olyan iskolatípust jelenít meg, amely általános és szakmai előkészítő képzést nyújt, és megteremti a szakmai képzés elõfeltételeit. Az 5. és 6. évfolyamnak tájékozódási funkciója van. A 7. évfolyamtól kezdõdik meg az addigi 12
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG teljesítmény és a célul kitűzött végbizonyítvány szerinti differenciálás. A 9. év végén a tanulók polgári iskolai végzettséget, ill. kiemelkedő teljesítmény esetén minõsített polgári iskolai végzettséget szereznek. A 10. év eredményes lezárása és a záróvizsga letétele után reáliskolai végzettséget kapnak a diákok.
Középfokú iskola (Sekundarschule) A Saar-vidéken a polgári iskola, a reáliskola, a gimnázium és a 12 osztályos iskola mellett a középfokú iskola is az alsó középfok iskolatípusaihoz tartozik. Az elsõ két évfolyamon minden tantárgyból és mindenki számára közösek a tanórák. A 7. évfolyamtól a megszerzendő végzettség (polgári iskolai, középfokú végzettség) alapján differenciáltan folyik az oktatás. Ez a különválasztás elõször csak egyes tantárgyakra vonatkozik, majd a 9. évfolyamtól valamennyi tantárgyra kiterjed. Azoknak a tanulóknak, akik a középfokú végzettséget célozzák meg, lehetõségük van a 7. évfolyamtól egy második idegen nyelvet is választani. A 10. évfolyam záróvizsgával végződik. A középfokú iskola Sachsen-Anhalt-ban is a szabályos iskolatípusok közé tartozik. Egyes tantárgyakat az elsõ két évfolyamon teljesítmény szerint differenciált csoportokban oktatnak. A 7. évfolyamtól a tanulók vagy egy általános ismereteket nyújtó, polgári iskolai képzésben vesznek részt (7-9 évfolyamig), vagy egy reáliskolai képzésben, ill. egy általános szakmai orientációs képzésben. Az iskolán belül a polgári iskolai képzés a 9. évfolyammal zárul, a reáliskolai pedig a 10. év végén egy záróvizsgával.
Reguláris iskola A reguláris iskola Türingiában általános és szakmai képzésre elõkészítõ oktatást végez, továbbá megteremti az elõfeltételeit egy kvalifikált szakmai tevékenységnek. Az 5. és 6. évfolyamon minden tantárgyból és mindenki együtt vesz részt az órákon. A 7. évfolyamtól néhány kötelezõ tantárgyból, a 9. évfolyamtól további kötelezõ tantárgyakból differenciáltan folyik az oktatás, két igényszint szerint. Azoknak a tanulóknak, akik a reáliskolai képzettséget célozzák meg, a 7. évfolyamtól egy kötelezõen választható (pl. második idegen nyelv) tantárgyat is tanulniuk kell.
Teljesítményértékelés és záróvizsgák az alsó középfokhoz tartozó évfolyamok végén A teljesítményértékelésre az elemi iskoláknál szereplõ leírás érvényes. ⇒ Záróvizsga a 9. évfolyam után A 9. évfolyam után minden tartományban megvan a lehetõség egy elsõ általános jellegû végzettség megszerzésére. Ezt a legtöbb tartományban polgári iskolai végzettségnek nevezik. A végzettség akkor adható, ha minden tantárgyból legalább elégséges teljesítményt ért el a tanuló. Az alsó középfok azon iskolatípusaiban, ahol több mint 9 évfolyam van, a tartományok többségében a teljesítménynek megfelelõen a polgári iskolai végzettséggel egyenértékű végzettség szerezhetõ meg. Ezt az elsõ általános képzettséget nyújtó záróvizsgát többnyire a duális rendszerű szakképzésbe történő felvételhez használják fel. Továbbá jogosít a szakiskolákba történő felvételre és a szakmai alapképzõ évre is. ⇒ Záróvizsga a 10. évfolyam után
13
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A 10. évfolyam után minden tartományban elnyerhetõ az alsó középfokú végzettség, amelyet a legtöbb tartományban reáliskolai végzettségnek neveznek. Ez a reáliskolákban (és Bajorországban a gazdasági iskolákban) úgy nyerhetõ el, ha minden tantárgyból legalább elégséges teljesítményt ér el a tanuló. Megfelelõ teljesítmény esetén az alsó középfok más iskolatípusaiban is hasonló végzettség adható a 10. évfolyam után, csakúgy, mint a megfelelõ teljesítményprofilú és tanulmányi szintű szakmunkásképzõ iskolákban. Ez a záróvizsga feljogosít a továbbtanulásra pl. egyes szakiskolákban és szakfelsőiskolákban. ⇒Jogosultság a gimnázium felsõ osztályaiban történő továbbtanulásra A gimnázium felsõ osztályainak látogatásához szükséges jogosultság a gimnázium vagy 12 osztályos iskola 10. évfolyamának végén (két tartományban a 9. évfolyam végén), meghatározott követelmények elérésével szerezhetõ meg. Ez a jogosultság elnyerhetõ azonban alsó középfokú végzettséggel (reáliskolai végzettséggel) is, megfelelõ teljesítményprofil esetén, vagy a szakmai képzést folytató szakmai felkészítő iskolákban, szakiskolákban is.
A felső középfok E szakaszban a következő képzések állnak a fiatalok rendelkezésére: • • •
általános képzést nyújtó oktatási formák szakmai képzések általános és szakmai képzést nyújtó oktatási formák
A felső középfok képzési intézményeiben a fiatalok többsége a szakmai képzési formákat választja, ezen belül is a duális szakmai képzésben vesznek részt a legtöbben. A gimnáziumok felsõ osztályaiban folyó oktatással kapcsolatban a Kultuszminiszterek Konferenciája ahhoz tartja magát, hogy az érettségi vizsgával az egyetemek bármely szakára elnyerhetõ a felvételi jogosultság. Az egyezmények lehetõvé teszik a gimnáziumi oktatás keretein belül a kettõs képesítés elnyerését is. Ennek megfelelően párhuzamosan megszerezhető a hallgatói felvételi jogosultság (Studienberechtigung) (felsõfokú érettség, szakfõiskolai érettség) és egy szakképesítés. Ezt a kettõs oktatási formát elsõsorban a szakmai gimnáziumokban/szakgimnáziumokban alkalmazzák, és a 4 éves képzés után érettségi vizsgával és szakmai vizsgával zárul. A szakmai képzésben a szakmai képesítés mellett egy a továbbtanulásra jogosító végzettség is elnyerhetõ. Itt az alsó középfokú iskolai végzettség és a felsõfokú érettség jöhet szóba. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a szakmai és általános képzés egyenértékűségéhez.
A gimnáziumok felső osztályai A gimnáziumok felsõ osztályaihoz a 11-13. évfolyamok (négy tartományban a 10-12, ill. a 11-12. évfolyamok) tartoznak. A bejutás feltétele a gimnáziumi felsõ osztályok látogatására való jogosultság. Ez általában a gimnázium 10. évfolyama után, vagy a hasonló követelményszintű alsó középfok iskoláiban nyerhetõ el. Az alsó osztályok tanóráira építve egy átmeneti idõszak után a 10. ill. 11. évfolyamban egy olyan szakasz következik, amelyben az egész osztály számára közös órák helyére a kisebb létszámú kurzusok lépnek. Jóllehet az 14
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG egyes tantárgyi kötelezettségek ill. tantárgycsoportok megmaradnak, a diákoknak számos lehetõsége van a személyes súlypontozású tanulásra, a további tantárgykínálat segítségével. Az iskolai tárgyak mindig egy feladatkörhöz vannak rendelve. Ezek a következõek: • • •
nyelvi-irodalmi-művészeti feladatkör társadalomtudományi feladatkör matematikai-természettudományi feladatkör
A három feladatkör mellett a kötelezõ tárgyakhoz tartozik még a testnevelés és a vallástan. Egyes tartományokban az alsó középfok integrált, 12 osztályos iskoláiban is megtalálható a 11-13. évfolyam, ami a gimnázium felsõ osztályainak megfelelõen van megszervezve. → Teljesítményértékelés és záróvizsgák A gimnáziumok felsõ osztályaiban a teljesítmény értékelése egy pontrendszer alapján történik, ami a hagyományos 6 osztályzatú rendszernek a következõ átszámítási kulcs segíségével feleltethető meg: Az 1-es osztályzat 15/14/13 pontnak felel meg, a teljesítmény tendenciájától függõen; A 2-es osztályzat 12/11/10 pontnak felel meg, a teljesítmény tendenciájától függõen; A 3-as osztályzat 9/8/7 pontnak felel meg, a teljesítmény tendenciájától függõen; A 4-es osztályzat 6/5/4 pontnak felel meg, a teljesítmény tendenciájától függõen; Az 5-ös osztályzat 3/2/1 pontnak felel meg, a teljesítmény tendenciájától függõen; A 6-os osztályzat 0 pontnak felel meg. A gimnáziumok felsõ osztályai az érettségi vizsgával zárulnak. Ezt négy tárgyból kell letenni, melyek közül kettõ a választott két emelt szintű tantárgy, egy további tantárgy, amibõl írásban és szóban vizsgáznak és egy negyedik, amibõl csak szóbeli vizsga van. A 13 iskolaévet követõen az érettségi vizsgával a tanuló általános felsõfokú oktatásra jogosító érettségi bizonyítványt kap.
Magániskolák – egy vonzó alternatíva Németországban a magániskolák továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek. 1994-ben minden nyolcadik gimnazista egy nem állami fenntartású iskolában tanult, a 8 osztályos iskolák tanulói körében ezt minden hatodik diákról lehetett elmondani. Az alkotmány értelmében a magániskolák az állami iskolákkal azonos elbírálásban részesülnek. A mûködésük biztosításához joguk van állami támogatásra. A magasabb általános képzést nyújtó iskolák között Németországban négy magániskola-típus működik. 1. Felekezeti iskolák.
15
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Ez a típus a magániskolák körében a legerõsebben reprezentált. A két felekezet összesen kb. 300.000 tanulót lát el – a teljes magániskolai ügyfélkör majdnem kétharmadát. Ebbõl 250.000 tanuló katolikus intézményt, 50.000 pedig az evangélikus egyház iskoláit látogatja. 2. Független Waldorf-iskolák. Ez a magániskola-típus az 1919-es alapítása óta az antropozóf Rudolf Steiner munkássága nyomán a reformpedagógiai hagyományokat képviseli. A Waldorf-iskolák általában egész napos oktatást kínálnak. Látogatásuk többnyire térítésköteles. 3. Vidéki internátusok (Landerziehungsheime) Szintén a reformpedagógusi kezdeményezések közé sorolható a Hermann Lietz által életre hívott vidéki internátusok mozgalma. Ezeknél olyan bentlakásos gimnáziumokról van szó, amelyek falusi gazdaságokhoz kapcsolódnak. A vidéki internátusokban tanuló diákok térítési díjat fizetnek. Néhány vidéki internátus felvesz olyan tanulókat is, akiknek a tanulmányait az önkéntes nevelési segélyen keresztül az ifjúságvédelmi hivatal finanszírozza. 4. Egyéb fenntartók A magasabb általános képzést nyújtó magániskolák egy további csoportját képezi a Német Magániskolák Országos Szövetségébe tömörült 45 bentlakásos gimnázium és egésznapos iskola. Tandíjat ezekben az intézményekben is fizetni kell.
16
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Szakképzés Képzés az üzemekben és a szakképző iskolákban (Berufsschule), a duális rendszer, az első szakképzés más formái, vizsgák, külföldi fiatalok a szakképzésben. Definíció Az elsõ szakképzés olyan szakmai képzési programokat jelent, amelyek - általában a végzősöket célozzák meg és olyan szakképesítést adnak, mely a munkaerõpiacon azonnal használható, - rendezett ill. formalizált képzési rendben végezhetők el, és szakmunkás-bizonyítványt vagy egy adott szakmai területen általános alapképzést adnak, - a gazdasági, az egészségügyi és szociális területen folytatott szakmai tevékenységekre készítenek fel. Az elsõ szakképzés vállalati szakképzéshez kapcsolódó (un. duális) rendszere nagyobb teret tölt be az elsõ szakképzésben, mint a szakképzés iskolai formái.
A duális rendszer (Duales System) Alaprendszer és jelentés Az elsõ szakképzés duális rendszerének fõ ismertetõjegye, hogy két alapvetõen különbözõ fenntartó mûködik benne közre: egyrészrõl (elsõsorban) magánvállalatok, másrészt az állami szakképzõ iskolák (Berufsschule). Tanulás- és tanuláshelyszín-elméleti szemszögbõl a vállalati-szakmai valóságos helyzetben való tanulás (működési terület) és a szakképzõ iskola védett környezetében való tanulás (tanulási terület) összekapcsolásáról van szó. Mivel az állam mint a szakképzõ iskolák fenntartója közvetlenül érdekelt a szakképzésben, keretfeltételek és elõírások (Képzési törvény) lefektetésével közvetett hatást gyakorol a vállalatokban folytatott képzésekre. Így tágabb értelemben a duális rendszer a szakképzésnek egy államilag irányított modellje.
A DUÁLIS RENDSZER SZERKEZETE A duális rendszer mint jogi forma → A vállalati szakképzés jogi alapjai A vállalatoknál folyó szakképzés országos kompetencia, így ennek a területnek a jogi szabályozása - az 1969 augusztus 14-i Szakképzési törvény (BBiG) - országos, szövetségi törvény. A Szakképzési törvény elsõsorban a következõket szabályozza: 17
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG - szakképzési viszonyt, - a szakképzés rendjét, elsõsorban képzendõ szakmák elismertetését, - vizsgarendszert, - a szakképzés szabályozását és felügyeletét, - a szakmai tovább- és átképzéseket, - a bizottságok összetételét és feladatait. → A szakképzõ iskolák (Berufsschule) jogi alapjai A tartományok hatáskörébe tartoznak az iskolák, így a szakképzõ iskolák is. Ez azt jelenti, hogy minden tartománynak saját iskolatörvénye és iskolakötelezettségrõl szóló - a szakképzõ iskolákra is vonatkozó - elõírásai vannak. A túl nagy különbségek elkerülésérõl a tartományi kultuszminiszterek állandó konferenciája (KMK) gondoskodik
A duális rendszer célcsoportjai → A duális rendszer mint nyílt képzési terület A duális rendszer egy "nyitott" képzési terület, amely alapvetõen semmilyen felvételi előfeltételt (úgymint kor, képzettségi szint, nemi és nemzetiségi hovatartozás) nem támaszt a benne résztvevõkkel szemben. Természetesen a szülõk és gyermekeik még az iskola befejezése elõtt arra törekednek, hogy a duális rendszerben képzési helyet találjanak, így túlnyomó többségben a képzés az általánosan képzõ iskolarendszerhez kapcsolódva, közvetlenül annak befejezése után veszi kezdetét. Ebbõl következik, hogy ezek olyan fiatalok, akik a tanonc (a vállalat szempontjából) és a tanuló (a szakképzõ iskola szempontjából) státuszát nyerik el. Ma a szakképzésben részt venni szándékozók között nagyobb a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezõk száma, mint harminc évvel ezelõtt. → Lányok a szakképzésben Alapvetõen a duális rendszer legtöbb szakképzési lehetõsége fiúk és lányok számára is nyitva áll (kivétel bányászat és mélyépítés). De ezen kívül nemcsak a fiatalok, hanem a vállalatok részérõl is megállapítható az egyik vagy másik nem iránti "szimpátia". → Külföldi fiatalok a szakképzésben A demográfiai adatokból arra lehet következtetni, hogy a következõ években a külföldi fiatalok nagyobb számban keresnek majd képzési lehetõséget, míg a német fiatalok száma csökken, így a vállalatok várhatóan kínálatukat és kiválasztási stratégiájukat úgy változtatják meg, hogy a külföldiek nagyobb eséllyel pályázhassanak a képzési helyekre. A külföldi ipari tanulók számának növekedése már most is a kézmű- és kisiparban tapasztalható leginkább, így várható, hogy a jövõben is ebben az ágazatban nõ a legnagyobb arányban a külföldi fiatalok száma. Várhatóan összességében is nõ majd a fiatal külföldiek esélye a vállalati szakképzésben való részvételre. Modellkísérletek azonban azt bizonyítják, hogy a külföldieknek kiegészítõ támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a képzést eredményesen befejezhessék.
18
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Vizsgák a duális rendszerben A Szakképzési törvény és a megfelelõ vizsgaszabályzatok alapján a következõ vizsgákat kell letenni: - idõközi vizsga - záró vizsga - mestervizsga és - továbbképzési vizsga Míg az elsõ két vizsga követelményrendszerét országosan szabályozzák, a második két vizsgára ez csak részben igaz. A megfelelõ szabályozások (BBiG 42.§, HWO 39.§) úgy rendelkeznek, hogy a képzés alatt a képzettségi szint felmérése céljából "a vizsgaszabályzatnak megfelelõen legalább egy idõközi vizsgát kell tenni". A vizsgák lebonyolítása általában a kamarák feladata. Az idõközi vizsgán való részvételkor a képzettségi szint megállapítását tartalmazó igazolást állítanak ki. A gyengébb képzettségi szint nem csak a tanuló, hanem a vállalat hibája is lehet. Így az idõközi vizsga lehetõséget ad az illetékeseknek, hogy még idõben közbeavatkozzanak. A záróvizsgák jogi alapjait a BBiG 34-41.§ tartalmazzák. Minden elismert szakmában lehet záróvizsgát tenni (34.§). Az ipari tanulók nem kötelesek záróvizsgát tenni, de a gyakorlatban mindenki megpróbálkozik ezzel a számukra ingyenes vizsgával. A vizsgák módjának meghatározása és lebonyolítása az illetékes hivatalok kompetenciája. Ezeknek (ipari- és kereskedelmi kamara, kézműipari kamara, agrárkamara, stb.) nem csak joguk, de kötelességük is az elismert szakmákban a záróvizsgák lebonyolítása. Erre a célra vizsgarendet határoznak meg. A vizsgabizottságokat szintén az illetékes hivatalok hozzák létre (36.§), ezek legalább 3 emberbõl állnak. A vizsgabizottságban a munkavállalók és munkaadók azonos arányban kell, hogy képviseltessék magukat, illetve a bizottságban részt kell vennie egy szakképzõ iskolai tanárnak. ( 37.§). Mestervizsgát a kézműiparban, a mezõgazdaságban, a háztáji gazdaságban és az iparban is lehet tenni. Feltétele általában a megfelelõ szakmában letett záróvizsga és (a mestervizsga típusától függõen) többéves szakmai gyakorlat. A szükséges ismereteket speciális tanfolyamokon vagy iskolákban (mesteriskolák) is meg lehet tanulni. A sikeres mestervizsga tanulók képzésére és (kézműiparban, kisiparban) vállalkozás indítására jogosít fel. Továbbképzési vizsgát a BBiG 46.§ alapján az illetékes hivataloknál lehet tenni. Ez a szakmai továbbképzésen elsajátított ismeretek, készségek és tapasztalatok igazolását szolgálja. Ezek rendjét vagy az illetékes kamarák szabályozzák, vagy országosan, szövetségi szinten fogadják el. A teljesített továbbképzési vizsgák alkalmasak arra, hogy az eddigi szakmai fejlõdést megerősítsék vagy ilyet elõkészítsenek. Ezért a duális rendszerben végzett tanulók egyre többen vesznek részt ilyen továbbképzési vizsgákon.
Szakmai képzés az iskolákban A szakiskolák (Berufsfachschule) a teljes iskolaidejű szakképzés helyszínei A teljes óraszámú szakiskolák mind elnevezésükben, mind képzési idejükben, mind a megszerezhetõ végzettségekkel kapcsolatban nagyon változatosak. A kultuszminiszterek 1975 19
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG december 8-i határozata alapján - a szakiskolai rendszer osztályozásának fogalmai - szerint ezek: "Olyan iskolák, ahol teljes óraszámú oktatás folyik, a képzés legalább egy éves, és ahol a felvételnek nem feltétele szakképzettség vagy szakmai gyakorlat. Feladatuk, hogy általános és szakmai tartalmakat adjanak át, és a tanulókat egy regisztrált szakmai végzettséghez, vagy egy vagy több szakmai képzés egy részéhez, vagy olyan szakmai bizonyítványhoz jutassa, amelyet csak iskolában lehet megszerezni." Alapvetõen a szakiskoláknak három típusát lehet megkülönböztetni: ⇒ Olyan szakiskolák, amelyeknek látogatása beszámít a regisztrált szakmák képzési idejébe. Ezek az iskolák nem szakmunkásvégzettséget nyújtanak, hanem általában egy szakma orientációs alapképzését. Az ilyen iskolák tanulóinak nagy része a duális rendszerben folytatja tanulmányait/képzésének megszerzését, ahol is a szakiskola látogatása "a szakmai alapképzési év beszámítási szabályozása" alapján részben beszámításra kerül a szakképzési idõbe. ⇒ Olyan szakiskolák, amelyeket elvégezve egy regisztrált szakmában bizonyítvány szerezhetõ. Ezek képzési ideje általában 3 év. Ezek a szakiskolák bár szakmailag konkurrálnak a duális rendszerben szerezhetõ azonos szakmai végzettségeket nyújtó képzésekkel, számarányukat tekintve azonban csekély a jelentõségük. ⇒ Szakiskolák, amelyek kizárólag iskolai intézményben elsajátítható végzettséget nyújtanak. Ezek a szakiskolák azokat a szakképzési "hézagokat" töltik ki, amelyeket a duális rendszer regisztrált szakmái nem töltenek be, ill. amelyeket a duális rendszerben oktatni kevésbé gazdaságos vagy nehezen lehetséges. Míg a két utolsó iskolatípusban általában három éves a képzés, addig az elsõ típusú iskola kettõ, ill. (ritkábban) egy éves képzést nyújt. A felvételi feltétel a legtöbb szakiskolánál a 9. osztályt lezáró bizonyítvány (polgári iskolai végzettég), másoknál az alsó középfokú végzettség, azaz a reáliskola 10. osztályát lezáró reáliskolai vizsga. A 9 osztályos alapképzésre építõ szakiskolák általában egyben az alsó középfokú végzettséget is biztosítják.
Az egészségügyi és szociális iskolák Az egészségügyi és szociális szakmai képzések általában szervezetileg és helyileg is kórházakhoz kapcsolódnak. Ezekben az iskolákban elméleti és gyakorlati oktatás, valamint gyakorlati képzés folyik. Az egészségügyi iskolák felépítése nem egységes. Ez részben azzal függ össze, hogy az egészségügyi szakmák egy része országos, másik része pedig tartományi szinten szabályozott. A jogi hovatartozás tekintetében is van az iskolák között különbség. Ez érinti a felvételi feltételeket, a képzési idõtartamot, de a vizsgákat és az iskolák elnevezését is, amelyeket csak kivételes esetekben neveznek szakiskolának. A szociális szakmák (nevelõ, családgondozó, idõsgondozó, stb.) képzése az ún. Fachschuleban történik, ezek azonban nem igazi Fachschule-k, mert nem a továbbképzést szolgálják. Ezen iskolák inkább a szakiskolák (Berufsfachschulen) feladatait valósítják meg. RheinlandPfalz tartományban például a nevelõ, a családgondozó, az idõsgondozó, a gondozósegéd képzése három éves, az elsõ két évben elsõsorban elméleti oktatás dominál, a harmadik évben pedig gyakorlati képzés folyik.
20
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Az elsõ szakképzettség megszerzésének egyéb formái "Dupla képzések" A dupla képzettséget nyújtó képzések az intézmények és a tanulók számarányait tekintve csak kis szerepet játszanak Németországban. Azért kell róluk mégis szólni, mert az általános és szakképzés integrációjára való törekvést tükrözik. Tehát nem arról van szó, hogy egy képzés során két szakképzettséget és ezzel két szakmunkás-bizonyítványt lehet szerezni. Ezeknek a képzéseknek a célja, hogy egyrészt szakképzettséget adjon, másrészt fõiskolai (általában nem egyetemi) tanulmányokra készítsen fel, az itt szerzett bizonyítvány felvételi jogosultságot biztosítson. (Németországban általában az érettségi vagy más iskolai záróbizonyítvány feljogosít a felsõfokú tanulmányok megkezdésére, általában nincs külön felvételi. ford.) Nagyobb jelentõsége és nyilvánossága a dupla képzések közül a Nordrhein-Vesztfáliai ún. "Kollegschule"-nak lett. Ennek jellemzői a következõk: - szakmai és általánosan művelõ oktatás összekapcsolása, - elméleti és gyakorlati tanulás összekapcsolása, - egyidejű felkészítés egy szakmára és a felsõfokú tanulmányokra, - a tanítás témáinak egyezetése az egyes tantárgyak között, - szakképzõ iskolai és gimnáziumi tanárokegyaránt tanítanak. A szakmai és az általánosan képzõ oktatás összekapcsolásának nehézsége abban áll, hogy tantervileg kell biztosítani, hogy a tanulási tartalmak valóban, mind az adott szakmára, mind a felsõfokú tanulmányokra felkészítsenek. A szakmai tananyagot úgy kell oktatni, hogy a tanulókat mind a munkamenetbe, mind a tudományos gondolkodásba bevezessék. További nehézség, hogy a kettõs képzés a tanulókra jelentõs többletterheket ró. A szakiskola és az általánosan képzõ iskolák tanárai közötti szoros együttműködés, valamint a tanárok és az üzemi oktatók közötti jó kapcsolat nem csak kihívás, hanem egy nagy lehetõség is. Ugyanakkor a dupla képzés elterjedésének esélyei a didaktikai és szervezeti bonyolultság miatt csekély.
Különleges képzések érettségizetteknek Mivel ezeknél az érettségizetteknek szóló képzéseknél is kombinálják a vállalati és az iskolai oktatást, a duális képzési forma egy speciális formájának tekinthetők. Ugyanakkor a magasabb követelményszint és cél, valamint az iskolai oktatás eltérő jellege miatt különbözik is tõle. Míg a gyakorlati ismereteket vállalatoknál szerezhetik meg a diákok, az elméleti tudást szakakadémiákon, igazgatási és gazdasági akadémiákon oktatják. Gyakorlati és elméleti képzési szakaszok váltják egymást. A duális rendszerű képzések és az érettségizetteknek szóló különleges képzések a következőkben különböznek egymástól: ⇒ Az érettségizetteknek szóló képzéseken résztvevők ugyan a "normális" ipari tanulókhoz hasonlóan a tanulói szerzõdés alapján létrejött tanulói jogviszonyban vannak, de ezt a szerzõdést a Szakképzési törvény szabályozásán kívül kötik meg. ⇒ Az érettségizetteknek szóló különleges képzések képzési formába felvételi követelmény a szakfőiskolai érettség. Általában a jelentkezõk azonban ennél magasabb végzettséggel, normál fõiskolai tanulmányokra jogosító záróbizonyítvánnyal rendelkeznek. A duális rendszeren belül a tanulmányok megkezdése nincs feltételhez kötve.
21
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG ⇒ Az ilyen képzések során szerzett végzettség általában a szakmunkási végzettségnél jóval magasabb szintű. Ilyen végzettségek pl. gazdasági asszisztens, mérnökasszisztens, közgazda, mérnök. ⇒ Míg a duális rendszerben a képzés lépcsõzetességének kicsi a jelentõsége, addig az érettségizetteknek felkínált képzések esetében a képzési szintek rendszere szabályozott. Pl. A Baden-Württenberg tartományban működõ gazdasági akadémia két éves képzése után mérnökasszisztensi, további egy év képzés után diplomás mérnöki végzettséget lehet szerezni. ⇒ Szintén különbség, hogy ennél a képzési formánál általában hosszabb elméleti képzési szakaszok és hosszú vállalati gyakorlati szakaszok váltják egymást. ⇒ Végül érettségizettek számára a képzés ebben a formában jóval hosszabb ideig tart, mint a duális rendszerben, ahol egy érettségizett általában egy év alatt szerezhet meg egy végzettséget.
A munkaügyi igazgatás programjai A munkaügyi igazgatás (a nürnbergi székhelyű Budesanstalt für Arbeit a tartományi hivatalaival és munkaügyi központjaival) fontos munkaerõpiaci feladatot lát el Németországban. E funkciójának keretében szakmaelõkészítõ és elhelyezkedést segítő képzéseket kezdeményez és finanszíroz. Szigorú értelemben ezek, bár teljes napot igénybevevõ képzési programok, sem végzettséget nem nyújtanak, sem iskolának nem nevezhetõk. Mégis fontos szerepet játszanak a szakképzési programok széles skáláján. Ezeket a munkaügyi központ által kezdeményezett és finanszírozott tanfolyamokat több szervezet indítja, így pl. vállalatok, kamarák, Keresztény Falusi Ifjúság Egyesület, Kolping Szövetség, Szociális Munka Nemzetközi Szövetsége, stb. A Munkatámogatási Törvény (Arbeitsförderungsgesetz 2 §) szerint ezeknek a tanfolyamoknak elsõsorban ahhoz kell hozzájárulniuk, hogy 1. sem munkanélküliség, sem csökkentett értékû alkalmazás, vagy munkaerõhiány ne lépjen fel illetve ne álljon elõ tartósan … 4. a testi, szellemi vagy lelki sérültek elhelyezkedési esélyei javuljanak … 6. olyan idõsebb vagy más munkavállalók, akiknek az általános feltételek mellett a munkaerõpiacon nehezebb helyet találniuk, elhelyezkedhessenek … A tanfolyamok legfeljebb 1 évig tartanak és nyitott vagy bentlakásos formában hirdetik meg õket. A bentlakásos tanfolyamokat elsõsorban olyan fiataloknak szánják, akiket viselkedési zavaruk miatt átmenetileg új környezetbe kell helyezni, hogy ott szociálpedagógiai felügyelet mellett éljenek. A Munkaügyi Hivatal finanszírozása valamennyi tanfolyam esetében magában foglalja a szervezési költségek mellett a tanfolyam résztvevõinek személyes támogatását szakképzési támogatás, tanfolyami díj átvállalása és hasonlók formájában. A tanfolyamok különböznek célcsoportjukat (pl. fiatal pályakezdõk, fogyatékosok, külföldi munkanélküliek), céljukat (pl. alapképzés, szakképzésre motiválás) és idõtartamukat (maximum 1 év) illetõen.
22
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Iskolai szakképzés Szakiskola (Berufsfachschule) A szakiskolák teljes idejű iskolák, amelyek szakmai tevékenység elõkészítését vagy szakképzést biztosítanak, miközbenaz általános képzést is szolgálják. Ennek az iskolatípusnak a képzési skálája nagyon széles. Léteznek kereskedelmi, idegennyelvi, kézműipari, háztartási és szociális gondozói, egészségügyi és mûvészeti stb. szakiskolák. Azokban az esetekben, amikorezek az iskolák nem nyújtanak teljes szakmai végzettséget, akkor bizonyos feltételek teljesülése mellett a szakiskola látogatása beszámítható a duális rendszerben folytatott tanulmányok elsõ éveként. A felvételi követelmény a polgári iskola vagy a reáliskola záróbizonyítványa. A szakiskolai képzés a szakiránytól és a képzés céljától függõen különbözõ idõtartamú. Legalább 1 évig tart. A képzés általában záróvizsgával fejezõdik be. A polgári iskola záróbizonyítványát felvételi követelményként szabó szakiskolákban, ahol a képzés legalább 2 éves, a reáliskolai záróbizonyítvánnyal egyenértékû alsó középfokú végzettség nyerhetõ el. A két éves szakiskolák, amelyeknek reáliskolai bizonyítvány a felvételi követelménye és két éves képzést biztosítanak, egy szakmai záróbizonyítványt adnak, pl. "államilag vizsgáztatott műszaki asszisztens" (biokémiai, ruhaipari, informatikai, gépipari súlyponttal), ill. "államilag vizsgáztatott kereskedelmi asszisztens" (adatfeldolgozási, idegennyelvi, titkársági szakirányokban). A heti óraszám ezekben a kétéves szakiskolákban (Baden-Württenberg és Szászország tartományokban) legalább heti 32 óra.
Szakmai felkészítõ iskola (Berufsaufbauschule) Ebbe az iskolába olyan fiatalok járnak, akik már rendelkeznek egy szakképzettséggel vagy többéves szakmai gyakorlatra tettek szert. Részképzésben már a szakképzés mellett is lehet ide járni. A képzés célja az általános és szakmai képzés fejlesztése és elmélyítése, egy továbbtanulásra jogosító bizonyítvány megszerzése. Az iskolatípus szakirányai a következők: műszaki szakirány, gazdasági szakirány, háztartási ismeretek/szociális ügyek és mezõgazdasági szakirány. A tanítás az általános és szakmai tartalmakat érinti, összesen 1 200 tanítási órában. A német, idegen nyelv, matematika és természettudomány tantárgyakat összesen legalább 600 órában tanítják. Emellett társadalomismeret/politika/szociális ügyek témáit tanítják és legalább egy szakmai tárgyat. A szakirányt vagy súlypontot érintõ oktatásnak legalább 160 órásnak kell lennie. A teljes iskolaidejû képzés esetén az iskola egy éves, és záróvizsgája egy a reáliskolával megegyezõ középfokú végzettséget ad, amely más szakképző iskolákban (egyes szakiskolák, szakfelsõiskola, szakmai vagy szakgimnázium) való továbbtanulásra jogosít fel.
Szakfelsõiskola (Fachoberschule) A szakfelsõiskola a 11 és 12. évfolyamot jelenti és a reáliskolai vagy azzal egyenértékû végzettséggel rendelkezõk járhatnak ide. Általános és elméleti ismereteket és készségeket közvetít és szakfõiskolai tanulmányokra jogosító bizonyítvánnyal zárul. Többek között a következõ szakirányú szakfelsõiskolák mûködnek: műszaki, gazdasági, igazgatási, táplálkozás/háztartási, agrártudományi, szociális, formatervezési, hajózási, stb. A szakma gyakorlati képzése a 11. évfolyamban, tehát az iskola elsõ évében folyik, heti négy napon. Emellett legalább heti nyolc tanóra van. A szakfelsõiskola elsõ éve (a 11. évfolyam) 23
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG kiváltható egy megfelelõ szakképzettséggel, s így a tanuló rögtön a 12. évfolyamban kezdi tanulmányait. A második évben legalább heti 30 órában általános és szakmai tantárgyakat oktatnak. Kötelezõ tantárgyak: német, társadalomismeret, matematika, természettudományok, egy idegen nyelv, testnevelés. A különbözõ szakirányok mellett az általános tantárgyak azonosak.
Szakmai/szakgimnázium (Berufliches Gymnasium/Fachgymnasium) Ez az iskolatípus az egyes tartományokban más és más nevet visel (berufliches Gymnasium/Fachgymnasium). Az általános gimnáziummal ellentétben, amelyik 5 - 12/13 évfolyamig tart (és alsó, középsõ és felsõ tagozatból áll ford.), ennek az iskolának csak felsõ tagozata (10-13 évfolyam) van. Egyes tartományokban ez az iskolatípus a gimnázium felsõ tagozatához tartozik, mint "felsõ tagozat szakmai súlyponttal". A szakgimnázium felsõ tagozatába történő felvételnek a kiemelkedõen jó reáliskolai bizonyítvány vagy egy annak megfelelõ végzettség a feltétele. Az iskola érettségivel zárul, ami általános felsõoktatási továbbtanulást tesz lehetõvé. Az általánosan művelő gimnázium feladatköre itt szakirányokkal, szakmai súlypontokkal, úgymint gazdaság, műszaki tárgyak (elektrotechnika, építészet, stb. egészül ki, amelyeket az általánosan mûvelõ tárgyak helyett második fakultációként lehet választani és amelyekből a tanuló érettségi vizsgát fog tenni. Mint már említettük a szakgimnáziumban lehetõség van az ún. "dupla képzésre". Ez általában az általános gimnáziumi képzés és érettségi (továbbtanulás feltétele, a felsõoktatásban nincs külön felvételi ford.) megszerzése mellett egy szakmai végzettséget is (pl. asszisztensi vagy más regisztrált szakmákban) jelent. Ezek a szakirányú képzések léteznek gimnáziumok és szakiskolák közötti együttmûködés formájában (pl. Szakiskolák, Felsõtagozati központok Berufsfachschulen, Oberstufenzentren), vagy külön iskolatípusként Északrajna-Vesztfáliában (Kollegschule). Ezek a főiskolai felvételt biztosító "dupla képzések" négy évig tartanak és két külön vizsgával zárulnak (érettségi vizsga és szakmai záróvizsga).
Szakiskola (Fachschule) A szakiskolákban folyó szakmai továbbképzés célja, hogy a szakképzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezõ munkatársakat képessé tegyék középvezetõi feladatok ellátására, pl. szakterületükön kisebb üzemek (pl. mezõgazdaság, háztartás) vezetésére, szakmai utánpótlás képzésére, vagy egy magasabb pozíció betöltésére meghatározott felelõsségterületen. A szakiskolát végzettek közvetítő szerepet töltenek be a felsõfokú végzettségűek és a szakmunkások között. A szakiskolai továbbképzés megkezdésének elõfeltétele általában a megfelelõ szakképesítés és a szakmai gyakorlat. A szakiskolákban egy, kettõ és három éves képzés létezik. Két éves képzés műszaki, gazdasági és iparművészeti szakterületeken lehetséges kb. 90 szakirányban, melyek állami záróvizsgával fejezõdnek be. A legnagyobb az érdeklõdés az elektrotechnikai, a gépészeti, az üzemgazdászi, az építõipari és a vegyészeti szakirányok iránt. A sikeres záróvizsga feljogosít pl. az államilag vizsgáztatott technikus cím viselésére. Továbbá léteznek két éves szakiskolák háztartási és idõsgondozási területen, valamint egyéves képzések (pl. az államilag vizsgáztatott gazdász, az agrár szakirányon belül) és egy három éves képzés a szociálpedagógiai szakiskolákban, ahol pl. az államilag vizsgáztatott nevelõket (pl. óvónõk) képezik.
24
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
KÉPZÉS AZ EUROPASS SEGÍTSÉGÉVEL EUROPASS – 2000. 01. 01-től valóság 2000. 01. 01. óta minden olyan EU-polgár, aki külföldön folytat tanulmányokat, az ott szerzett képesítéseit egy EUROPASS nevű bizonyítvánnyal igazolhatja. A Minisztertanács 1998. 12. 21-i döntése alapján a strukturált külföldi képesítéseket egy európaszerte egységes EUROPASS-szal kell tanúsítani.
Mi az EUROPASS célja? Korábban Európában a saját országukon kívül képesítést szerző személyek külföldön szerzett kompetenciáit csak részben és teljesen különböző formában, nyelven és tartalommal igazolták. A cserekapcsolatokat támogató európai képzési programok már a 90-es évek végén rámutattak erre a problémára. A PETRA II program keretei között ezért olyan felméréseket végeztek, melyek célja a külföldön szerzett képesítések hozzáférhetővé tétele volt minél több ember számára. A felmérésekből kiderült, hogy a külföldön szerzett képesítések nehezen jelentek meg az egyes országok munkaerőpiacain és felhasználhatóságuk és korlátozott volt. Már akkoriban felmerült a gondolat, hogy az európaszerte egységes bizonyítványok segíthetnék a képesítések kölcsönös elfogadását. Mivel a mobilitás az elmúlt években növekedett és az Európai Unió egyre több ember számára biztosít képzési teret, a képzés és a továbbképzés egyre nemzetközibbé válik. Belföldi képzéseken "Európai tartalmak" közvetítése mellett megjelent az igény egyes szakmai képzési szakaszok külföldön történő elvégzésére is. Az új EU-képzési programok, a LEONARDO DA VINCI és a SOKRATES, melyek a 2000-dik évtől léptek érvénybe, különösen nagy hangúlyt fektetnek a mobilitás támogatásának fokozására. Hasonlóképpen fejleszti nemzeti csereprogramjait a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (Bundesministerium für Bildung und Forschung).
Mire használható az EUROPASS? A Tanács döntése az EUROPASS-ról az "európai szakképzési szakaszok" igazolásának keretfeltételeit szabályozza. Az európai szakképzési szakaszok a küldő és fogadó ország képző partnerei között létrejött megállapodások alapján folynak egy oktató vezetésével. A képző partnerek e megállapodásokban határozzák meg a külföldön szerzett képesítés tertalmát, céljait, tartamát és módját. Az EUROPASS használata szabadon választható. Az EUROPASS a szakképzés minden olyan formájára érvényes, melyek egy része üzemben folyik, beleértve a felsőfokú szakképzéseket. A külföldön szerzett képesítést a tanuló legalább két nyelven – a küldő és a fogadó ország nyelvén – kapja meg. Az EUROPASS tartalmazza a képzés időtartamát, a képzés során átadott szakmai tartalmak felsorolását, és – ahol lehetőség 25
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG van rá – a képzés eredményét. Ezen kívül szerepel benne a résztvevők neve, az oktatók neve, a képzés teljes időtartama és a résztvevő képző intézmények neve. Az igazolást közvetlenül a résztvevők szakmai képzéséért felelős partnerek állítják ki.
Hogy néz ki az EUROPASS? Az EUROPASS egy útlevélhez hasonlít, többnyelvű dokumentum, mely nem kizárólag az EU programjaival kapcsolatban használható. A csereprogramok finanszírozását az Európai Unió LEONARDO DA VINCI és SOKRATES képzési programjai, az EU közösségi kezdeményezései, a bilaterális képzési programok és más források biztosítják. Az EUROPASS-nyomtatványokat Németországban 2000 óta adják ki különböző csereszervezetek, szövetségi és tartományi intézmények valamint szociális partnerek.
26
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
A felsõoktatási rendszer Egyetemek és más egyetemi státusú fõiskolák, a tanulmányok felépítése, tartama, célja és lezárása, felvételi feltételek, áttekintés a szakokról Felsőfokú tanulmányok Németországban A tudománynak és kutatásnak Németországban nagy hagyományai vannak. Sok felsõoktatási intézmény több évszázados múltra tekint vissza. A második világháború rombolásai, de különösen az újraegyesítés után sokrétű kutatási területek fejlődtek ki. Több mint 300 felsõoktatási intézmény található Németországban és aki tanulni szeretne, az egyetemek és hasonló intézmények, úgymint a műszaki főiskolák, főiskolák, zenei és művészeti fõiskolák között választhat. Minden állami felsõoktatási intézmény nyitva áll bármely nemzetiségű hallgató előtt. Ha Ön a németországi tanulmányok mellett dönt, feltétlenül tisztán kell látnia a következõket, hogy tanulmányaihoz az optimális feltételeket megteremthesse: •
Melyik német felsõoktatási intézménytípus felel meg az Ön számára? Mi érdekli Önt jobban? Egy rövidebb tanulmányi idejű, gyakorlatorientált fõiskola, vagy egy művészeti ill. zenei főiskola? A DAAD (Deutscher Akademischer Austauschdienst / Német Akadémiai Csereszolgálat) minden évben önálló brossúrát ad ki „Németországban tanulni/Studium in Deutschland” címmel.
•
Teljes képzést kíván Németországban elvégezni, vagy csak résztanulmányokat folytatna (pl. egy évig) záróvizsga nélkül?
•
Esetleg saját hazájában szerzett már egy tudományos fokozatot és Németországban csak további tanulmányokat kíván folytatni?
•
Elismerik hazájában a német diplomát, a magiszteri fokozatot, az államvizsgát ill. a német szakfõiskolai diplomát mint szakképesítést nyújtó záróvizsgát?
Csak akkor döntsön úgy, hogy Németországban tanul, ha tisztán látja, hogy miként boldogul majd hazájában a külföldön szerzett képesítéssel, hogy el tud-e majd helyezkedni, és ha biztosítani tudja külföldi tanulmányainak finanszírozását. A németországban folytatott tanulmányok célja, hogy új lehetőségeket teremtsenek az Ön számára, nem pedig az, hogy kudarcélményeket szerezzenek Önnek.
Az egyetem Wilhelm Humboldt (1767-1835) felsõoktatási reformja óta az egyetemekre a „Kutatás és oktatás egysége” elv érvényes. A német egyetemek tehát nem pusztán a képzés színhelyei, hanem egyidejűleg alap- és alkalmazott kutatások helyszínei is. Maguktól a hallgatóktól is szigorú tudományos munkát kíván meg a „tiszta tudomány”, ezért a tanulmányi idő hosszabb, mint más országokban. Az egyetemeken a következõ fokozatok adhatóak: diploma, 27
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG magiszteri (Magiszter Artium) és doktori fokozat. Ez utóbbiaknak joguk van habilitálni és így fõiskolai, egyetemi oktatóvá válni. A különbözõ karok az orvostudományi, természettudományi, műszaki, bölcsészettudományi, jogtudományi, teológiai, gazdasági és társadalomtudományi, valamint az agrár ill. erdészettudományi szakterületeket foglalják össze.
Műszaki egyetem/műszaki fõiskola (Technische Universität/Technische Hochschule) Eredetileg a műszaki egyetemeken és fõiskolákon csak műszaki tárgyakat oktattak. Az idõk folyamán azonban ezek átfogóbb felsõoktatási intézményekké váltak, így egyes műszaki fõiskolákon és egyetemeken már bölcsészettudományi szakokat is felkínálnak. A fõ hangsúly azonban továbbra is vitathatatlanul a mérnöki és természettudományos szakokon van.
Szakfõiskola (Fachhochschule) Egyre több hallgató dönt a szakfõiskolai tanulmányok mellett, elsõsorban a rövidebb tanulmányi idõ miatt, és amiatt, hogy gyakorlatorientáltabb, mint egy egyetem. (...)
Zenei és művészeti fõiskola (Musik- und Kunsthochschule) A művészeti és zenei fõiskolák célja Németországban a gyakorló művészek, alkalmazott művészek és a művészetek területén oktatók képzése. Az ezeken a fõiskolákon folytatott tanulmányok jelentõsen különböznek az egyetemi tanulmányoktól. További információkat a „Németországban tanulni” (Studium in Deutschland) című sorozat „Mûvészeti és zenei fõiskolák”-ról (Kunst- und Musikhochschulen) készült brossúrájában találhatnak.
További fõiskolák A már megnevezett fõiskolatípusok mellett léteznek még a tanárképzõ fõiskolák (Pädagogische Hochschulen), melyeken az elemi, polgári és speciális iskolák tanárait, ill. részben a reáliskolákban és a gimnáziumok alsóbb osztályaiban tanító tanárokat képezik. Általában azonban a tanárképzés az egyetemeken zajlik. A fõiskolai szövetségek (Gesamthochschule) egyetemek, tanárképzõ fõiskolák, fõiskolák és részben a művészeti és zenei fõiskolák összevonásával keletkeztek. A hallgatónak itt lehetõsége van arra, hogy akár tanulmányai megkezdése után is választhasson a különbözõ szakok és azok záróvizsgái közül. Nagyon speciális szakterületre irányuló felsõoktatási intézmények a Hannoveri Orvostudományi Fõiskola és a Hannoveri Állatorvostudományi Fõiskola és a Lübecki Orvostudományi Egyetem. A kölni testnevelési- és médiafõiskolán magasan kvalifikált szakembereket képeznek, a Speyeri Államigazgatási Fõiskolán pedig a leendõ állami alkalmazottak és a fejlõdõ országokból érkező oktatók tanulnak.
28
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Az államilag finanszírozott felsõoktatási intézmények mellett egész sor más fenntartású kisebb egyetem is van, mint pl.: az egyházi felsõoktatási intézmények. Végül néhány magánegyetemen is lehet tanulni, itt azonban tandíjat kell fizetni.
Az egyetem és intézményei Tanszékcsoportok (Fachbereiche) és karok (Fakultäten) Az egyes szakterületeket karok vagy tanszékcsoportok szerint csoportosítják (pl.: bölcsészkar vagy gazdaságtudományi tanszékcsoport). A karoknak vagy tanszékcsoportoknak joguk van vizsga- és tanulmányi rendet kibocsátani. A kar vagy tanszékcsoport ügyeit a választott dékán intézi. Minden szaknak van egy intézete vagy egy szemináriuma.
Hallgatói önkormányzat (Studentenschaft) A felsõoktatási intézménybe való beiratkozással (immatrikuláció) a hallgató tagja lesz a hallgatói önkormányzatnak. A hallgatók maguk választják meg érdekképviseletüket. Ezeknek különbözõ szervei gyakorolják a hallgatók egyetempolitikai jogait és törõdnek azok szociális és kulturális érdekeivel. Az egyes tanszékcsoportok hallgatói ezen kívül tanszékcsoporti hallgatói önkormányzatokat választanak.
Rektor/elnök/egyetemi tanács Az „Oktatás és tudomány szabadsága” biztosítja a felsõoktatási intézményeknek a jogot az autonómiára, akkor is, ha azokat az állam finanszírozza. A mindenkori tartományi felsõoktatási törvény keretei között maguk az intézmények határozzák meg működési szabályzatukat. A felsõoktatási intézményt a rektor vagy elnök, több prorektor vagy alelnök és a kancellár irányítja. Az egyetemi tanács felel az átfogó kutatási, oktatási és tanulmányi feladatokért. Képviselőit az intézmény összes tagja közül választják, tehát tagjai lehetnek a hallgatók és a nem tudományos munkatársak is.
Szolgáltatások a külföldi hallgatók számára: Egyetemi Külügyi Hivatal (Akademische Auslandsamt/AAA) A külföldi hallgatók elsõ és legfontosabb tárgyaló partnere az Egyetemi Külügyi Hivatal. Az egyetemi közigazgatás részét képező Egyetemi Külügyi Hivatalok ápolják az egyetem nemzetközi kapcsolatait és egyben felelõsek is az összes ezzel kapcsolatos ügyért. Az AAA munkatársai látják el Önt tanácsokkal németországi tanulmányai megkezdése elõtt az egyes szakterületekhez és szakokhoz (pl. felkészítõ évfolyamok) kapcsolódó tanulmányi lehetõségekrõl és a felvétel feltételeirõl. Németországi tartózkodása alatt teljesítõképességük határain belül segítenek Önnek a hivatalos formaságok elintézésénél, a lakáskeresésben és adott esetben még jogsegélyt is nyújtanak. Legalább egy fél évvel (még jobb egy egész év) a németországi tanulmányai megkezdése elõtt vegye fel a kapcsolatot az Ön által kiválasztott egyetem Külügyi Hivatalával és tisztázzanak minden, a tervezett tanulmányokhoz kapcsolódó kérdést. (...)
29
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Az egyetemi tanulmányok A tanulmányi félév (Semester) és a tanulmányi szünet (Semesterferien) Az egyetemi tanulmányi idõszak tanulmányi félévekre oszlik. A téli félév szeptemberben vagy októberben, a nyári márciusban vagy áprilisban kezdõdik. Egy tanulmányi félév hat hónapos, a szemináriumok és előadások azonban rendszerint csak négy-öt hónapig tartanak. A tanulmányi szünet a tanultak utólagos kiértékelésére, a szemináriumi munkák elkészítésére, a gyakorlatra és a pihenésre szolgál.
A szabályos tanulmányi idõ A szabályos tanulmányi idõ, az az idõ amely alatt rendszerint egy szakképesítés elérhetõ, szaktól függõen nyolctól tizenkét félévig tart. Az erõsen kutatásorientált tanulmányok miatt azonban nagyon sok hallgató átlépi ezt a tanulmányi idõt. A doktorálás további kettõ-öt évet vesz igénybe.
Az egyetemi tanulmányok felépítése ⇒Alap és fõképzés Az egyetemi tanulmányok egy alap és egy fõ képzési szakaszra oszlanak, ezek mindegyike minimum négy féléves. Az alapképzés egy idõközi vizsgával (Zwischenprüfung) vagy elõdiplomával (Vordiplom) a fõképzés diplomával, magiszteri fokozattal vagy államvizsgával zárul. Az idõközi vizsga és az elõ-diploma nem számít felsőfokú képzettségnek. Az alapképzésben a speciális szakismereteket, a tudományos munkát és a tanultak felhasználását gyakorolják a hallgatók. Heti 20 vagy annál több órát kell felvenni, és az órarendet messzemenõkig a kötelezõ szemináriumok határozzák meg. A fõképzésben lényegesen több a választási lehetőség. Az alapismeretek elmélyítése mellett a hallgató számos tárgyból (kötelezõen választható tárgyak) válogathat és érdeklõdésének megfelelõen specializálódhat és kutatásokat végezhet. ⇒Szakirányú gyakorlat Néhány szakon az egyetemi felvétel elõtt a gazdaságban vagy a közigazgatásban végzett gyakorlatra van szükség (pl. egy ipari vállalatnál vagy egy hivatalban). A tanárjelölteknek tanulmányaik alatt kell elvégezniük a szakmai gyakorlatot egy iskolában. A legjobb ha a lehetõ legkorábban megérdeklõdi az Ön által választott felsõoktatási intézményben, hogy a felvételihez elõírás-e a gyakorlat.
A cél: vizsgák és a tanulmányok lezárása A német egyetemeken diplomát, magiszteri fokozatot, államvizsgát ill. az ezek utáni doktorálást célozhatja meg. ⇒Diploma Az, hogy az adott tanulmányok diplomával vagy magiszteri fokozattal zárulnak-e, általában szakválasztásból adódik. A természettudományi, mérnöki, társadalomtudományi és 30
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG gazdaságtudományi szakok diplomával zárulnak. Miután Ön a tanulmányi rendben leírt, a szakra vonatkozó feltételeknek eleget tett, elkészít egy átfogóbb jellegű, úgynevezett diplomamunkát és leteszi a szóbeli és írásbeli vizsgákat. A diploma a felsőfokú képzettség és számos ipari és gazdasági szakma elõfeltétele. ⇒Magiszter Artium A bölcsész szakokon és a társadalomtudományi szakok egy részén az először megszerezhető felsőfokú képzettség a magiszter artium (összehasonlítható az államvizsgával). A diplomától eltérõen a magiszteri vizsgán a hallgatónak két fõszakból vagy egy fõ- és két mellékszakból kell vizsgáznia. A vizsgaszabályzatok itt szakonként és egyetemenként változóak. Közös elemük azonban az írásbeli tudományos munka és a szóbeli vizsga. ⇒Államvizsga Államvizsgát azokon a szakokon tesznek, amelyek német állampolgárságú végzõseik számára egy állami alkalmazotti foglalkozást (tanár, bíró) vagy egy államilag ellenõrzött foglalkozást (orvosok, jogászok, gyógyszerészek) tesznek elérhetővé. Ez esetben az állam, illetve az egyes tartományok állapítják meg a mindenkori vizsgaszabályzatot. A vizsgabizottságban az állami vizsgahivatalok képviselői és főiskolai/egyetemi tanárok vesznek részt. Az államvizsga általában két részből áll (elsõ és második államvizsga), melyek időben viszonylag távol esnek egymástól. A két államvizsga között egy gyakorlati képzési szakasz foglalkozásain vesznek részt a hallgatók. Külföldiek is tehetnek államvizsgát, előtte azonban célszerű megvizsgálni, hogy a jelentkező hazájában gyakorolható-e a választott szakma. Csak nagyon ritkán fordul el, hogy nem EUtagországból származó külföldiek állami alkalmazottként vagy államilag ellenõrzött szakmákban helyezkednek el Németországban. Ehhez az illetékes tartományi szerv külön engedélye szükséges. A jogtudományok területén néhány egyetemen külföldi hallgatók is szerezhetnek magiszteri képesítést. ⇒Doktorálás (Promotion) A doktorálásra a külföldieknek is lehetőségük van minden, a német egyetemeken felkínált szakon. Feltétel, hogy tanulmányaikat jó eredménnyel zárják. A külföldön megszerzett felsõfokú végzettség elismertethetõ a doktoráláshoz, azonban gyakran elõször további feltételeknek kell eleget tenni vagy eredményesen részt kell venni további tanórákon. Errõl a kar, illetve a tanszékcsoport dönt. Munkájának gondozásához egy témavezetõt kell keresnie, aki vagy egy témát javasol Önnek, vagy az Ön által javasolt témát elfogadja. Egyetlen professzor sincs erre kötelezve, akkor sem, ha Ön minden más feltételnek eleget tesz. Doktoranduszként csak saját magának, a tudománynak és témavezetõjének van lekötelezve és szíve szerint kutathat. Elvárják azonban Öntõl, hogy a választott kutatási területen új eredményeket mutasson fel. Mivel Önt semmilyen kurzus nem köti és segíti, az eszmecserének gyakran értékes lehetõségei a doktorandusz-kollokviumok. Az írásbeli disszertáció mellett egy szóbeli vizsgát (rigorozum) kell letennie fõszakjából és az esetleges mellékszakokból, hogy így a kívánt doktori címet elnyerhesse. ⇒Doktori kurzus (Graduiertenkollegs) Mit tegyen, ha Németországban szeretne doktorálni, de szakterületének egyetlen professzorával sem tud kapcsolatba lépni, aki témavezetőként segíthetné Önt? A doktorálás fent leírt formájának egy alternatívája a doktori kurzus. Ez egy olyan egyetemi intézmény, mely támogatja a tudományos fokozattal rendelkező utánpótlást. A doktoranduszok itt egy meghatározott tanulmányi program keretében dolgoznak disszertációjukon. Ezen belül 31
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG megpályáznak egy egyéni disszertációtémát, amely az egyetemen folyó átfogó kutatásokkal összhangban áll. Itt nagy hangsúlyt fektetnek a közös kutatási és tanulmányi program interdiszciplináris irányultságára. A kurzus résztvevõi az érintett egyetem oktatóinak szakmai irányítása alatt állnak. Tájékozódjon a kiválasztott egyetemnél a doktori kurzusok intézményérõl és a kapcsolódó támogatási lehetõségekrõl. Ezen kívül a Felsõoktatási Rektori Konferencia (Hochschulrektorenkonferenz/HRK) minden évben megjelenteti a „Posztgraduális tanulmányi lehetõségek a Német Szövetségi Köztársaság egytemein/Weiterführende Studienangebote an den Hochschulen in der Bundesrepublik Deutschland” címû (K. H. Bock Kiadó) kiadványát.
Oktatási formák Az egyetemi oktatás formai keretei megegyeznek az alap- és fõképzésben: elõadások, gyakorlatok, szemináriumok, laborgyakorlat, gyakorlat (Praktikum). Az egyes szakterületek külön külön határozzák meg azt, hogy milyen oktatási formákon kell részt vennie ahhoz, hogy a megfelelõ teljesítményt nyújtsa és az errõl szóló „igazolást” (Schein) megszerezze. ⇒Elõadás (Vorlesung) Ezen egy docens egy adott témáról ad elõ, a hallgatók a témához kapcsolódó ismereteiket önálló olvasással egészítik ki. Az elõadás témáját és retorikáját a docens határozza meg, a hallgatósággal való párbeszéd nem jellemzõ. A nagyobb egyetemeken a fontos és érdekes elõadások hallgatóinak létszáma a 400-at is elérheti, a pontos megjelenés ezért ajánlott, amennyiben az elõadóteremben ülõhelyhez szeretne jutni. ⇒Gyakorlat és szeminárium (Übung, Seminar) A gyakorlatok az alapképzés oktatási formái közé tartoznak. Gyakran egy adott elõadás témájához kapcsolódnak. A szemináriumok függetlenek az elõadásoktól, és egy önálló tudományterülettel foglalkoznak. Ezeknél a rendezvényeknél a résztvevõk számának nem szabadna a 25-30 fõt túllépnie, azonban az olyan „tömegszakoknál”, mint pl. a közgazdaságtan, az 50 fõs szemináriumok sem számítanak ritkaságnak. Az oktatók egy része ezért a szemeszter kezdetén kötelezõvé teszi a szemináriumára való jelentkezést és korlátozza a résztvevõk számát. Ezért feltétlenül tájékozódjon az esetleges jelentkezési ívekrõl és a meghirdetett témák listájáról. Ha Ön részt vesz egy szemináriumon, és sikeres házidolgozatot ír vagy a többi résztvevõ elõtt referátumot tart, akkor errõl egy osztályzattal ellátott „igazolást” (Schein) kap. Ezeket helyettesítendő vagy kiegészítendő zárthelyi dolgozatokat vagy írásbeli teszteket is írathatnak Önnel. ⇒Tutoriumok, repetitóriumok, munkacsoportok (Arbeitsgruppen), tanulócsoportok (Lerngruppen) A nevezett oktatási formákon kívül léteznek még kevésbe formálisak, amelyeken a hallgatók önálló kutatási ismereteket szereznek. Ezek, fõképp a külföldi hallgatók számára, jó lehetõséget biztosítanak, hogy a kisebb létszámú, lazább légkörû csoportokban nyelvi és szakismereteiket kipróbálják. A tutoriumok az alapképzésben résztvevõ hallgatók számára a szemináriumot egészítik ki, és leggyakrabban a magasabb évfolyambeli hallgatók tartják õket. A repetitóriumot, munkacsoportot és tanulócsoportot a közös (vizsga)cél köti össze, ezek kölcsönös segítségnyújtáson alapulnak. A tutoriumok és repetitóriumok a tanrendben fel vannak tüntetve, a munkacsoportok és tanulócsoportok általában a hallgatóságon belül szervezõdnek, ezekről érdeklődjön a Hallgatói Önkormányzatnál. ⇒Tanulmányi kirándulás 32
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Néhány szakon tanulmányi kirándulásokat is hirdetnek. Ezek időtartama változó: lehet egy nap vagy akár több hét. Előfordul az is, hogy a tanulmányi kirándulások a kötelezõ kurzusok részét képezik.
A tanulmányok megtervezése ⇒Tanulmányi és vizsgaszabályzat Szakjának tanulmányi és vizsgaszabályzatát alaposan meg kell ismernie, mert tanulmányainak és azok lezárásának „játékszabályait” ezekben határozzák meg. Az Ön által választott felsõoktatási intézmény igény szerint elküldi Önnek a kívánt szak vizsgaszabályzatát. ⇒Tanrend Az egyetemek minden félévben kiadnak egy tanrendet. Érdeklõdjön arról is, hogy intézetében létezik-e kommentált tanrend. Az egyes tanórákhoz adott magyarázatok alapján konkrétabb elképzelést alakíthat ki. Továbbá szokjon hozzá, hogy intézete hirdetõtábláit (Schwarzes Brett) tanulmányozza, mert itt további aktuális információkat találhat. ⇒Tájékoztató rendezvények és hallgatói tanácsadás A félév kezdete elõtt a karokon ill. tanszékcsoportokon gyakran tartanak tájékoztató rendezvényeket. Ezeket gyakran az AstA (Általános Hallgatói Bizottság/Allgemeiner Studienausschuss) vagy a Hallgatói Önkormányzatok vezetik és nagyon jó lehetõséget kínálnak az évfolyamtársakkal való kapcsolatfelvételre. Az Egyetemi Külügyi Hivatal gyakran rendez külföldi hallgatók számára külön tájékoztatókat, amelyek célja a beilleszkedés megkönnyítése. Erre a rendezvényre a felvételi lap kézhezvételekor minden külföldi hallgató meghívást kap. A tanulmányokkal kapcsolatos speciális kérdésekkel az egyetemek Hallgatói Tanácsadó Központjához (Zentrale Studienberatung), az egyes tanszékcsoportokhoz vagy karokhoz, illetve szakjuk hallgatói önkormányzataihoz fordulhatnak az érdeklődők. ⇒A személyes órarend A német egyetemeken nincs kurzusrendszer, a hallgatók maguk alakítják ki órarendjüket. Az órák felvételéhez célszerű alaposan tanulmányozni az adott szak(ok) tanulmányi és vizsgaszabályzatát, hogy tisztában legyünk vele, melyek a kötelezõ tárgyak és melyek a szabadon választhatóak. Sok egyetem azt is szabályozza, szemeszterenként hány órát kell a hallgatónak szemináriumokból, elõadásokból és hasonló órákból felvennie. Legjobb, ha kombináljuk a tanulmányi és vizsgaszabályzatot a kínálattal és saját elképzeléseinkkel! ⇒Saját kezdeményezés A német egyetemeken az eredményes tanulmányok alapfeltétele az önálló munka. Egyetlen elõre megadott órarend, tanár vagy tutor sem fogja Önt munkára kényszeríteni. A német egyetemek hallgatóinak saját magukat kell motiválniuk, cserébe viszonylag nagy szabadságot kapnak a különböző kutatási területek kiválasztásában.
Posztgraduális tanulmányi lehetõségek A felsõfokú végzettség utáni, kettõtõl négy szemeszterig terjedõ kiegészítõ képzések további végzettséget tesznek lehetõvé. Ezek közül néhányat angolul, franciául vagy spanyolul tartanak. A posztgraduális tanulmányokkal kapcsolatban tájékoztat a DAAD „Kiegészítõ 33
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG szakok a német felsõoktatási intézményekben/Aufbaustudiengänge an Hochschulen in Deutschland” című kiadványa.
Felvételi feltételek Az oktatás nyelve: a német A német egyetemeken az oktatás nyelve a német, néhány kiegészítõ szaktól eltekintve, ahol angol vagy más idegen nyelven tanítanak. Ezért nagyon fontos, hogy a jelentkező már hazájában jó német nyelvismeretre tegyen szert. Ha közvetlen környezetében nincs GoetheIntézet vagy olyan egyetem, ahol német nyelvet oktatnak, más megoldásokat kell keresnie, hogy a nyelvet elsajátítsa. ⇒Nyelvvizsga Tanulmányai megkezdése elõtt le kell tegye a „Külföldi Hallgatók Német Nyelvvizsgája a Felsõoktatási Tanulmányokhoz” – Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang ausländischer Studienbewerber/DSH” elnevezésû vizsgát. Ez alól csak azok mentesülnek, akik Németországban vagy egy külföldi, elismert német iskolában érettségiztek vagy a Goethe-Intézet egy meghatározott diplomájával, vagy a Kultuszminiszteri Konferencia második fokozatú nyelvvizsgájával rendelkeznek. A DSH vizsga idõpontját minden felsõoktatási intézmény maga határozza meg. Érdeklõdjön tehát idejében az Ön által választott intézmény Külügyi Hivatalában. A DSH vizsga irányvonalai minden német egyetemen azonosak. A vizsga két alkalommal ismételhetõ meg. ⇒DSH-ra felkészítõ nyelvkurzusok A legtöbb egyetem indít DSH nyelvvizsgára elõkészítõ kurzusokat. A kapacitások azonban legtöbbször nem elegendõek ahhoz, hogy minden jelentkezõt felvegyenek. Már ehhez a kurzushoz is egy meghatározott nyelvi szint szükséges. ⇒További nyelvismeretek Néhány szakon (elsõsorban a bölcsészettudományi karon) a hallgatóknak a német mellett további nyelvek ismeretére, mint a latin vagy a francia, is szükségük van. Ha Ön nem beszéli az előírt nyelveket, speciális kurzusokon pótolható a hiányosság. Gondoljon azonban arra, hogy ez hosszú időt vesz igénybe. ⇒Felvételi jogosultság (Hochschulzugangsberechtigung) és felvételi alkalmassági vizsga (Feststellungsprüfung) Az, hogy Ön a kívánt szakra közvetlenül felvételt nyer-e, mindenekelõtt attól függ, hogy iskolai végzettsége a német érettségivel egyenértékûnek számít-e. A felvételi vizsga pontos neve a következõ: „Vizsga a németországi felsõoktatási intézménybe pályázó külföldiek felvételi alkalmasságának megállapítására/Prüfung für die Feststellung der Eignung ausländischer Studienbewerber für die Aufnahmne eines Studiums an Hochschulen der Bundesrepublik Deutscland”. E kérdésben az Ön által választott egyetem Külügyi Hivatala látja majd el tanácsokkal. Az alkalmassági vizsga részét képezi a nyelvvizsga. Ha Ön hazájában már néhány félévet elvégzett, a felvételnek más feltételei lehetnek. Ha két félévet eredményesen lezárt hazájában, rendszerint azonnal felvételt nyer Németországban. Ezügyben is forduljon a Külügyi Hivatalhoz.
34
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Azoknak a pályázóknak, akiknek az alkalmassági vizsgát le kell tenniük, feltétlenül el kell végezniük egy felkészítõ nulladik évfolyamot, németül a Studienkolleg-ot ⇒A Studienkolleg A Studienkolleg a külföldi hallgatókat készíti fel az alkalmassági vizsgára. Jóllehet nincs elõírva, látogatása az Ön érdekében áll, mivel az alkalmassági vizsga különben túl nagy akadály lehet. Már a nulladik évfolyamba való bejutáshoz jó német nyelvismeretek szükségesek (a Goethe-Intézet középfok II. vizsgájának letétele). A Studienkolleg-ok maguk is kínálnak elõkészítõ kurzusokat, de legtöbbször ezek sem kezdõ kurzusok. Gondolja át, mennyi idõ áll még rendelkezésére az egyetemi év kezdetéig. (...) A Studienkolleg-ba való bejutás után már jó úton halad egyetemi tanulmányai felé. Nyelvileg és szakirány szerint készítik fel Önt. Az úgynevezett T-kurzusokon a technikai, matematikai, természettudományi szakokra, az M-kurzusokon az orvosi, gyógyszerészeti, biológiai és rokon szakokra, a W-kurzusokon a gazdasági, társadalomtudományos szakokra, a Gkurzusokon minden germanisztikai, történelmi és bölcsész szakra, az S-kurzusokon minden nyelvszakra (németet leszámítva) történik a felkészítés. Az egyetemtõl eltérõen, ennek a nulladik évfolyamnak még iskolai jellege van. A hallgatók osztályokban tanulnak és kötelező a megjelenés. A heti óraszám 32 óra. Nyáron hat, karácsonykor és újévkor kettõ, tavasszal három hét szünet van. A képzése általában két féléves, tehát egy évig tart. Meghatározott körülmények között minden félévet egyszer lehet ismételni. A képzés az alkalmassági vizsgával zárul, ahol minden esetben vizsgázni kell németbõl, ill. még két, a mindenkori tématerülethez tartozó tantárgyból: a T-kurzuson matematika, fizika/kémia; az M-kurzuson biológia/kémia, fizika/matematika; a W-kurzuson matematika, közgazdaságtan; a G-kurzuson történelem, német irodalom ill. angol vagy szociális ismeretek/földrajz; az S-kurzuson egy 2. idegennyelv, történelem vagy szociális ismeretek/földrajz vagy német irodalom (...)
Felvételi korlátozások: numerus clausus Egyes szakok annyira keresettek, hogy nem áll rendelkezésre elegendő hallgatói hely. A német és külföldi hallgatókat ezért kiválasztásnak vetik alá, ahol az érettségi bizonyítványnak, ill. az azzal egyenértékû végzettségnek az átlagjegye alapján döntenek a felvételkor. A külföldiek német egyetemeken történő tanulásának nagy jelentõséget tulajdonítanak. Ezért a numerus-clausus-szakokon a helyek meghatározott hányadát külföldiek számára tartják fenn. ⇒Engedély a központi elosztási jellegű felvételi eljáráshoz A szakfelvételhez szükséges engedélyt nem közvetlenül a felsõoktatási intézmény adja ki, hanem a: Zentralstelle für die Vergabe von Studienplätzen, ZVS, Soonenstrasse 171 44128 Dortmund érdeklõdjön ezért az Egyetemi Külügyi Hivatalban, hogy az Ön által választott szak ezek közé tartozik-e. Ez félévenként is változha, ezért fontos, hogy idejében tájékozódjon. Errõl 35
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG felvilágosítást mindig a megelõzõ félév kezdetekor kaphat a felsõoktatási intézménynél. Ha szakja a központi elosztású szakok között szerepel, és Ön az Európai Unió tagállamainak egyikébõl jön, vagy német felvételi jogosultságot hoz magával (tehát képzés szempontjából belföldinek számít) a ZVS-nél kell csak pályáznia. Minden más külföldinek a választott intézmény Külügyi Hivatalánál kell pályáznia.
A posztgraduális képzés felvételi feltételei A posztgraduális képzések esetében a felvételi feltételek többnyire az adott felsőoktatási intézmény haáskörébe tartoznak. Informálódjon a DAAD „Kiegészítõ szakok a német felsõoktatási intézményekben/Aufbaustudiengänge an Hochschulen in Deutschland” című füzetébõl a kínálatról és kérdezze meg az Ön által választott intézményt a pontos feltételekrõl. Lehetséges, hogy szintfelmérõ tesztet kell írnia, és az eredménytõl függõen további tanulmányi és vizsgaeredményeket kell felmutatnia. Kivétel nélkül mindenütt igazolnia kell a szükséges német nyelvismeretet.
Pályázás és beiratkozás Felvételi kérelem Ahhoz, hogy egy német felsõoktatási intézményben tanulhasson, választott intézménye Külügyi Hivatalánál kell engedélyt kérnie, akkor is ha már hazájában beiratkozott egy felsőoktatási intézménybe (A kivételeket ld. a „Engedély a központi elosztó jellegű felvételi eljáráshoz” címû fejezetben). (...) Már az elsõ igénylésnél írja le eddig teljesített személyes feltételeit (felvételi jogosultság, nyelvismeretek, eddigi tanulmányok ideje és eredménye), hogy pontosan tájékoztathassák Önt az engedélyhez szükséges feltételekrõl. ⇒ Idejében pályázni Az idegen országban folytatott tanulmányok sok előzetes tervezést és szervezést igényelnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi hallgatóknak németországi tanulmányaik megkezdése elõtt egy évre van szükségük. A DAAD füzeteinek segítségével tájékozódjon alaposan a Német Nagykövetségnél, a Külügyi Hivatalnál és a választott intézménynél. Ha tanulmányait a téli félévben kívánja megkezdeni, rendszerint július 15-ig kell a teljes dokumentációval választott intézményénél pályáznia, a nyári félév esetében január 15. a határidõ. ⇒ A tanulmányok kezdete: téli félévben vagy nyári félévben A legtöbb szak esetében személyesen dönthet, hogy a nyári vagy a téli félévben kívánja megkezdeni tanulmányait. Egyes szakok azonban csak a téli félévben kezdõdnek. Idejében érdeklõdje meg, hogy idejét ennek megfelelően oszthassa be.
Beiratkozás Amint kezében van az értesítés a felvételhez szükséges engedélyrõl és a nyelvvizsgát eredményesen letette, beiratkozhat az Ön által választott felsõoktatási intézménybe, és egy 36
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG iratkozási számot kap. Az értesítésben az is le van írva, milyen határidőn belül kell beiratkoznia. Legtöbbször ez a határidő nagyon szoros, és szinte minden esetben személyesen kell hozzá megjelenni a tanulmányi osztályon vagy a beiratkozási hivatalban. Kérjen a tanulmányi osztályon információs lapot, melyen szerepel, milyen okmányokat kell magával vinnie! Ezen kívül be kell fizetnie a társadalombiztosítási díjat, és bizonyítania kell, hogy van betegbiztosítása. Ekkor megkapja diákigazolványát és leckekönyvét, és gratulálhat magának, mert ezzel egyetemista lett Németországban. A beiratkozás mindig csak egy félévre szól, ezért nagyon fontos, hogy idejében visszajelentkezzen. Beiratkozott hallgatóként bejárhat az egyetem előadásaira, vizsgázhat a szakon belül és egyetemi fokozatot szerezhet. Az egyetem minden intézménye nyitva áll Ön elõtt (könyvtár, sportpálya, számítógépes termek stb.). Aktív és passzív választási joga van az egyetemi szervezetek választásain. Diákigazolványával kedvezményeket kap, pl. a tömegközlekedési eszközökön, kulturális rendezvények belépõjénél és hasonló esetekben. Étkezhet a menzán, és igénybe veheti a diákszervezet egyéb intézményeit is. Részletes információt a DAAD „Németországban élni és tanulni/Leben und studieren in Deutschland” címû brossúrájából kaphat.
Tanácsadás az egyetemi tanulmányok alatt A német egyetemekhez vezető út olykor egy labirintushoz hasonlít. Semmi esetre se felejtse el a tanácsadást! Egész sor tanácsadó iroda szolgáltatásait veheti igénybe. Fontos, hogy csoporttársaival is beszéljen, hiszen gyakran nekik is hasonló problémáik vannak. Legfontosabb segítõ partnere mindig az egyetemi Külügyi Hivatal, ezután következik karának, tanszékcsoportjának ill. Hallgatói Önkormányzatának tanácsadó irodája. Ezeket és más tanácsadó irodákat a „Németországban élni és tanulni” címû brossúrában találja meg. (...)
Külföldi felvételi jogosultságok értékelése A német felsõoktatási intézményben való tanuláshoz szükséges engedély attól függ, hogy az Ön középfokú iskolai végzettségét ill. felsõfokú felvételi jogosultságát hogyan értékelik Németországban. Ha Magyarországról érkezik, rendszerint alkalmassági vizsgát kell tegyen a felvételhez. Kivételt általában csak azok jelentenek, akik külföldön szerzett német iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek. A hallatók gyakran csak a küldő országban szerzett záróbizonyítvány megléte esetén, nem ritkán csak meghatározott feltételek teljesítése mellett (jegyek átlaga, tanulmányi idõ hazájában) bocsáthatók alkalmassági vizsgára. Magyarország esetében az elkövetkezendõ idõben változások várhatóak ez ügyben. Magyarországi hallgatók számára sikeres felvételi vizsga igazolásával biztosított a közvetlen felvétel. .
37
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Szakok a németországi egyetemeken A németországban induló egyetemi képzésekről a következõ kiadványból tájékozódhat: „Tanulmányi lehetõségek a német felsõoktatási intézményekben” (Studienangebote deutscher Hochschulen), K.H. Bock Kiadó, Bad Honnef. A tájékoztató féllévente jelenik meg.
38
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Szakfőiskolai tanulmányok; a tanulmányok ideje, célja, lezárása, felvételi feltételek, a szakok áttekintése Mit takar a "szakfõiskola" elnevezés? Míg az egyetemeket és a műszaki fõiskolákat külföldön is ismerik, a szakfõiskolák esetében egy német specialitásról van szó, amely ebben a formában nagyon fiatal intézménynek számít. Népszerűsége azonban egyre nő, és már minden negyedik német diák választja a szakfőiskolát továbbtanulása helyszínéül. A szakfõiskolákon tanulók száma ma ötször olyan magas, mint alapításukkor. A felsõoktatási intézmények végzõseinek 35%-a jön szakfõiskoláról. Egyes szakokon, mint pl. a mérnöki szakokon ez több mint 50%-ot ér el.
Különös ismertetõjegyei: gyakorlatorientált oktatás, rövid tanulmányi idő Ami a hallgatókat ide csalja, az a gyors szakmaszerzés lehetősége. Ugyanis a szakfõiskolai tanulmányok elsősorban a gyakorlati képzésen alapulnak. A szigorúan szervezett szakok, kiscsoportos tanórák, rendszeres vizsgáztatás és a szakmai gyakorlat szükségleteihez igazított szakok teszik lehetõvé az egyetemi tanulmányokénál rövidebb tanulmányi idõt. Általában a félévi szünet is rövidebb. Ez nem jelenti a tudományosságról való lemondást – a szakfõiskolákon is folyik kutatás a tanítás mellett. De a kutatás is elsõsorban a gyakorlati igényekhez igazodik, nagymértékben alkalmazásorientált. Ebbõl következik, hogy az úgynevezett „orchideaszakokat” (különleges szakok Ford.) és a tiszta elméleti szakokat nem találjuk meg a szakfõiskolákon. A szakkínálat elsősorban a főiskolai végzettséget kívánó mérnöki szakmák, a közgazdaságtan, a formatervezés és a szociális területek iránti kereslethez igazodik. A szakfõiskolai tanulmányok diplomával zárulnak.
A szakfõiskolák története A szakfõiskolák a 60-as évek képzési vitáinak gyümölcsei. A német gazdaság nemzetközi versenyképességének megtartása érdekében olyan képzett szakemberekre volt szükség, akik képesek a gyakorlati problémák gyors és eredményes megoldására. Erre készítenek fel a szakfõiskolák. ⇒ Az egyetemekkel egyenrangú intézmények A szakfőiskolák többnyire olyan intézményekbõl alakultak ki, amelyek csak egyes szakokra képeztek, nem tudományos igénnyel, csupán magasabb szinten. Ilyen intézmények voltak a mérnöki iskolák és a magasabb szintű gazdasági iskolák. A tartományok kultuszminisztereinek 1969-es határozata – Németországban a tartományoknak kulturális fennhatósága van, ezért a felsõoktatási intézmények oktatásügye alájuk tartozik – és a szövetség 1976-os felsõoktatási kerettörvénye ezeket a szakfõiskolákat az egyetemekkel egyenlõ rangra emelte. Továbbá a szakfõiskolák is autonómiát élveznek, tehát biztosított a kutatás és a tanítás szabadsága, valamint az egyetemi önkormányzat.
Mit nyújtanak a szakfõiskolák ⇒Sokféleség
39
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A szakfőiskolák már csak számukból adódóan is egy nagyon széles kínálatot nyújtanak a hallgatók számára. Több mint 130 szak közül lehet válogatni. Emellett kb. 30 belsõ igazgatású szakfõiskola létezik, amelyeket a szövetség és a tartományok egyéni célokra tartanak fent, és ezért ezek csak a német állami alkalmazottak számára hozzáférhetőek. A többi szakfõiskolára bárki beíratkozhat, természetesen külföldiek is. Fenntartásuk és finanszírozásuk elsősorban a tartományok feladata. Pontosan 30 államilag elismert fõiskola van magán-, többnyire egyházi kézben. Meg kell még említeni azokat a szakfõiskolai évfolyamokat, amelyek az öt német fõiskolai szövetség keretein belül mûködnek. (A fõiskolai szövetség egy olyan fõiskolatípus, amely az egyetem, tanárképzõ fõiskola, szakfõiskola és korlátozásokkal a mûvészeti fõiskola összevonásával keletkezett, és tanulóinak nagyobb szabadságot enged abban, hogy már megkezdett tanulmányaik alatt válasszanak szakot és végzettséget). ⇒Az Alpoktól az Északi-tengerig Földrajzilag a szakfõiskolák az egész ország területén megtalálhatóak. Ugyanúgy lehet az Elõ-Alpokban, mint az Északi- vagy Keleti-tengernél tanulni, vagy éppen a Rajnánál, ill. a lüneburgi pusztaságon. Nem ritkán kis, kevésbé ismert, de nagyon vonzó helyeken találhatóak a szakfõiskolák, ami az életminőség és a tanulás hatékonyságának szempontjából előnyös lehet. ⇒ Regionális kutatások Magától értetõdõ a szakfõiskolákon a regionális vonatkozású egyéni munka. A regionális gazdaság és közigazgatás konkrét együttmûködéseken keresztül többszörösen kapcsolódik a kutatáshoz és a tanításhoz. A szakfőiskolákra jobban igaz, mint az egyetemekre, hogy azok régiójuk szolgálatában állnak. Sok esetben nyújtanak gazdasági tanácsadást, ill. rendelkeznek olyan intézményekkel, amelyek technológiai kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésére specializálódtak. A munka világának szükségleteit helyezik előtérbe és építik be a tanulmányokba. Így lehetséges az, hogy a szakfõiskolák végzõseinek elhelyezkedési lehetõségei sokszor jobbak, mint a hasonló egyetemi végzettséggel rendelkezõknek. ⇒Nemzetközi együttműködés Regionális gyökereik ellenére a szakfõiskolák létrehozásuk és konszolidációjuk óta arra törekednek, hogy együttműködési megegyezéseket kössenek külföldi felsõoktatási intézményekkel, és a hallgatókat külföldi tanulmányokra ill. a külföldi hallgatókat németországi tanulmányokra ösztönözzék. Ezért sok szakfõiskola kínál már külföldi résztanulmányokkal kibővített szakokat, ahol lehetőség nyílik egy további diploma megszerzésére. ⇒Széles szakválaszték A szakfõiskolák 15 szakirányon és azok további specializációin kínálják szakjaikat. Így például csak a mérnöki képzésben kerek 30 specializációs lehetõség létezik. A további szakirányok a következõk: (köz-)gazdaság, gazdasági mérnöki tudományok, szociális ügyek, design/formatervezés, informatika, matematika, levéltári-, könyvtári és dokumentációs ismeretek, táplálkozás- és háztartástan, agrár- és erdészetgazdaság, restaurálási ismeretek, tengeri hajózás/nautika és fordítás/tolmácsolás. Ezzel a szakkínálattal a szakfõiskolák idõközben a német felsõoktatás tartóoszlopaivá váltak. A nagy létszám hátrányai: egyes szakokon már itt is kemény felvételi korlátozások léptek életbe.
40
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A szakfõiskola és intézményei A tanárok: professzorok és docensek A szakfõiskolák gyakorlati irányultsága a szakfõiskolák tanárainak képzettségén is látszik. A professzoroknak és docenseknek tudományos képesítésük mellett többnyire szakmai tapasztalatuk is van. Többnyire minimum ötéves szakmai tapasztalatot kell felmutatniuk szakterületükön. Az oktatók gazdaságban vagy közigazgatásban szerzett tapasztalatai beépülnek a tananyagba és a kutatásba, és ilyen módon közvetetten a tanulók. képzésébe is.
Az élen rektor vagy elnök Szervezeti felépítésükben a szakfõiskolák az egyetemekre hasonlítanak. Itt is a többéves hivatali idõre választott fõállású rektor vagy elnök áll az intézmény élén. Munkáját prorektorok ill. elnökhelyettesek segítik. Emellett van még egy fõállású, az igazgatásért felelõs hivatalnok, a kancellár. A szakfõiskolák legmagasabb határozathozó szerve egy testület, amely a professzorok, tudományos és egyéb munkatársak ill. a hallgatók képviselõibõl áll. A testület neve tartományonként változó lehet, úgymint: szenátus vagy konzílium; különbözõ az egyes csoportok szavazati joga is. A testület feladata a döntéshozatal alapvetõ kutatási és oktatási kérdésekben, tanulmányi- és vizsgaszabályzatok, kinevezések, valamint más személyi és anyagi ellátottság ügyében. Itt, ahogy az egyetemeken is, a professzoroknak van abszolút szavazati többsége a kutatási, oktatási ügyekben és az új tanárok kinevezésekor.
A szakfõiskolák tagozódása A szakfõiskolák tanszékcsoportokra tagozódnak. Ezeket a tanszékcsoport vezetõje vagy a dékán és a tanszékcsoporti tanács vezeti. Rendszerint minden szak egy meghatározott tanszékcsoporthoz tartozik, és egy-egy tanszékcsoporthoz több szak is tartozhat. Emellett vannak olyan tanszékcsoportok is, ahol a más szakok elvégzéséhez kötelezõ, általános tárgyakat oktatják, mint pl. a jogot és a szociológiát. A szakfőiskola ezeken a szakokon végzettséget nem nyújt. Itt csak a szakhoz szükséges alapismereteket oktatják.
A Hallgatói Önkormányzatok, mint szervezetek A beiratkozással – immatrikuláció – a hallgató tagjává válik a Hallgatói Önkormányzatnak, ennek igazolásául diákigazolványt kap. A Hallgatói Egyesület, ugyanúgy mint az Általános Hallgatói Bizottság, röviden AstA, sok felsõoktatáspolitikai jogot élvez, szociális, kultúrális feladatokat lát el, és saját kezdeményezései is lehetnek. Az egyes karok hallgatói megválasztják továbbá kari önkormányzataikat, amelyek kari szinten látják el a feladatokat, míg az egész hallgatóság által megválasztott tanácsok az egész szakfõiskolát képviselik.
Szolgáltatások külföldi hallgatók számára Szinte minden szakfõiskolán van tanácsadás külföldiek számára. Ez lehet egy külügyi hivatal, egy külföldiek ügyével megbízott munkatárs (Ausländer-Beauftragter), vagy egy hallgatói bizottság külföldiekért felelõs referense (Ausländer-Referat). Ezek átfogó szolgáltatást nyújtanak a külföldi hallgatóknak a tanulási lehetõségektõl kezdve, a pályázáson át, egészen a személyes tanulmányi problémák megoldásáig. Ez a szolgáltatás nagyon kedvelt és ezért
41
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG többnyire nagyon sok az érdeklődő. Tanácsos ezért lehetõleg hamar felvenni velük a kapcsolatot.
Tanulmányok a szakfõiskolákon A félév és a tanulmányi szünet A tanulmányi idõ félévekre oszlik. A téli félév általában szeptemberben vagy októberben kezdõdik, a nyári pedig márciusban vagy áprilisban. Egy félév hat hónapig tart, de tanórákat csak négy vagy öt hónapig tartanak. A tanulmányi szünet a tanultak utólagos kiértékelésére, a szemináriumi munkák elkészítésére, a gyakorlatra és pihenésre szolgál. Mindemellett gyakran ekkor kell a gyakorlatot teljesíteni vagy referátumot írni.
Szabályos tanulmányi idõ: 8 félév A szakfõiskolai tanulmányok felépítése tartalmukat és idõtartamukat tekintve is egyszerű. A szabályos tanulmányi idõ – tehát az az idõ, amely alatt egy felsôfokú képzettség megszerezhetõ – nyolc félév. Ez a legtöbb szakon hat szakfõiskolai félévbõl és két gazdaságban vagy közigazgatásban eltöltött gyakorlati félévbõl tevõdik össze. A gyakorlati részt a jövõben erõsebben be kell építeni a tanulmányokba. A szakfõiskolák hallgatói általában ritkábban lépik át a szabályos tanulmányi idõt, mint a kutatásorientált egyetemi szakok hallgatói.
A tanulmányok felépítése ⇒Alap- és fõképzés Egy szak egy kettõ-négy féléves, vizsgával (idõközi vizsga/elõvizsga) záródó alapképzésbõl és a diplomavizsgával záródó fõképzésbõl áll. Az idõközi vizsga nem számít szakmai vizsgának. Az alapképzés keretében a mindenkori szakhoz szükséges alapismereteket és azok felhasználását sajátítják el a hallgatók. Az órarend ez alatt a kettõ-négy félév alatt adott. A hallgatóknak 25-30 órát kell teljesíteniük, ami kiegészül gyakorlattal és labormunkával. Specializálódásra és elmélyülésre csak a tanulmányok második felében van lehetõség. Az alapképzés szoros tantárgyi kötöttségével ellentétben, a fõképzésben nagyobbak a választási lehetõségek. Az alapismeretek elmélyítése mellett, nagyszámú tantárgy közül választhatnak a hallgatók érdeklõdésüknek megfelelõen. Ez vezet aztán a tanulmányok súlypontozásához és a specializálódáshoz. Hogy Ön mit választ, bizonyos keretek között Önre van bízva, ezért nevezik ezeket a tantárgyakat kötelezõen választható tárgyaknak. Ebben a stádiumban lehet olyan területre is specializálódni, amelyhez önálló szak nem tartozik. ⇒Gyakorlati tanulmányi félév Egy vagy két félév gazdaságban vagy közigazgatásban töltött gyakorlat több szak elvégzéséhez is követelmény. Így válik a gyakorlat a tantárgyi ismeretek és képességek közvetítõjévé. A hallgató az alapképzés után a szakfõiskola gyakorlatokért felelõs hivatalának segítségével maga keres egy alkalmas helyet. Ez lehet a régió egy vállalatánál, Németországban, de akár külföldön is (pl. egy külföldi hallgató esetében szülõhazájában). E félév alatt is vannak tanórák a szakfõiskolán. Aki tanulmányai megkezdése elõtt már szerzett hasonló szakirányú képesítést, az lerövidítheti a gyakorlat idejét. ⇒A tanulmányok lezárása: a diploma (FH) 42
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A szakfõiskolai tanulmányok diplomával záródnak, amit a mellé írt „FH” (Fachhochschule/Szakfõiskola Ford.) különböztet meg az egyetemi diplomától. Az általában nyolc féléves, gyakorlatot is magába foglaló tanulmányok mellett a vizsgaszabályzat egy megfelelő terjedelmű, önálló és gyakorlati jellegű tudományos munkát (diplomamunka) is megkövetel. Ezt egy elõre megadott határidõn belül (2-6 hónap) kell elkészíteni. Ehhez jönnek még írásbeli és szóbeli vizsgák. A diploma felsőfokú szakmai képzettséget ad, és számos gazdasági és közigazgatási foglalkozás feltétele.
Oktatási formák Az oktatás formái a szakfõiskolákon az alap- és fõ képzésben is megegyeznek: elõadások, gyakorlatok, szemináriumok, (labor-)gyakorlatok. A tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint ezekbõl meghatározott számú tanóra látogatása kötelezõ, az azokon való eredményes részvételt pedig egy Schein-nal (teljesítményigazolás) kell igazolni. Ezeket a tanórákat kiegészíthetik még kirándulások, tutoriumok és munkacsoportok. ⇒Elõadás(Vorlesung) Az előadás, amelyen egy docens adott témáról ad elõ, nem pótolhatja az önálló olvasást. Jó áttekintést adhat egy tudományterületrõl. Témáját és retorikáját a docens határozza meg, a hallgatósággal való párbeszéd nem jellemzõ. ⇒Gyakorlat és szeminárium (Übung, Seminar) A gyakorlatok az alapképzés oktatási formái közé tartoznak. Gyakran egy elõadás témájához kapcsolódnak és a hallgatók részvételére építenek. A szemináriumok rendszerint csak a sikeres idõközi vizsga letétele után vehetõk fel. Munkatechnikájukban nem különböznek a gyakorlatoktól, azonban speciálisabb témákat kínálnak. A jó szemináriumi dolgozatok gyakran már hozzájárulnak egy gyakorlati jellegû kutatáshoz vagy fejlesztéshez. Ezeknél a rendezvényeknél a résztvevõk számának nem szabadna a 25-30 fõt túllépnie, azonban az olyan „tömegszakoknál”, mint pl. a közgazdaságtan, az 50 fõs szemináriumok sem számítanak ritkaságnak. Ezért már a félév kezdete elõtt, sõt gyakran már az elõzõ félév végén ismertetik a gyakorlatok és szemináriumok témáit. Részvételét egy osztályzattal ellátott teljesítményigazolással bizonyíthatja, amennyiben sikeres házidolgozatot írt és arról esetleg több résztvevõ elõtt referátumot tartott. Ezt kiegészítõen vagy ennek alternatívájaként többórás zárthelyi dolgozattal vagy írásbeli teszttel is zárulhat egy gyakorlat. ⇒Szakmai gyakorlat A gyakorlat jelenti egyrészrõl azt a szakmai gyakorlatot, amit még a tanulmányok megkezdése elõtt a gazdaságban vagy közigazgatásban kell teljesíteni. Másrészrõl a laboratóriumi tanórát, mûhelygyakorlatot, terepgyakorlatot, számítógép melletti, és más egyéb vizsgálódási munkát is jelöl ez a szó. ⇒Tanulmányi kirándulás Minden szakon kínálkozik lehetõség egy napostól akár a több hetes tanulmányi kirándulásra. Egyes szakokon ezek a kötelezõ oktatás részét is képezhetik. ⇒Tutoriumok A docensek által tartott elõadások, gyakorlatok és szemináriumok mellett gyakran létezik még egy további oktatási forma: a tutorium. Itt az alsóbb évfolyamos hallgatók elmélyíthetik és átismételhetik a docensek által leadott anyagot a felsõbb évfolyamosok irányításával. Ezek jó 43
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG lehetõséget biztosítanak, hogy a magukat nyelvileg és szakmailag bizonytalannak érzõ hallgatók a lazább légkörû, kis létszámú csoportokban nyelvi és szakismereteiket kipróbálják. ⇒Munkacsoport (Arbeitsgemeinschaft/AG) és tanulókör (Arbeitskreis/AK) A hallgatók olykor-olykor szabadon is összejönnek egy fõiskolai oktató vezetésével vagy anélkül, hogy egy–egy témát kidolgozzanak, egy alapművet elolvassanak, ill. egy vizsgára felkészüljenek. Ennek a fórumai a munkacsoportok és a tankörök.
A tanulmányok megtervezése ⇒Tanulmányi és vizsgaszabályzat A szakválasztási lehetõségeket és lehetséges szakkombinációkat a tanulmányi és vizsgaszabályzatok írják le, amelyek tulajdonképpen minden szak kötelezõ „használati utasításai”. Az Ön által választott felsõoktatási intézmény igény szerint elküldi Önnek a kívánt szakra vonatkozó szabályzatokat. ⇒Tanrend A szakfõiskolák minden félévben kiadnak egy tanrendet. Sok esetben hasonlóan fontosak lehetnek a hírdetõtáblák hirdetményei is. Itt további aktuális információkat talál. ⇒Hallgatói tanácsadás A félév kezdete elõtt a karokon ill. tanszékcsoportokon gyakran tartanak az egyes szakok számára tájékoztató rendezvényeket. Emellett gyakran szerveznek hasonló rendezvényeket külföldiek számára, ahol segítséget nyújtanak a szakfõiskola, annak környéke, az ország és a lakosság megismeréséhez. A tanulmányokkal kapcsolatos és személyes kérdésekkel a szakfõiskola központi tanácsadó helye ill. a szakirányú tanszékcsoporti hallgatói tanácsadás foglalkozik. ⇒A személyes órarend Ha már áttekintést szerzett szakja tanrendjének kínálatáról, a hallgatói tanácsadásnál javasoltakról ill. arról, hogy választott szakja tanulmányi rendje milyen órák látogatását írja elõ, összeállíthatja személyes órarendjét a félévre. Világosabban fogalmazva: a német szakfõiskolai rendszer nem ismer kurzusrendszert, tehát a tanulmányi rend, ha nem is teljes, de nagy szabadságot biztosít Önnek tanulmányai tartalmi és idõbeli kialakításában. A legtöbb szakfõiskolán lehetõség van szaknyelvi kurzusok látogatására, amit órarendje összeállításakor mindenképpen szem elõtt kell tartania, mert tanulmányai elején biztosan lesznek nyelvi nehézségei új környezetében. ⇒ Önálló kezdeményezés A szakfõiskolák esetében a hallgatóknak nem áll módjában a tanulmányok tartalmát és lefolyását az egyetemekhez hasonló mértékben befolyásolni. A tanulmányok eredményes befejezéséhez ennek ellenére szükség van kezdeményezőkészségre. A tanulmányi és vizsgarendek csak azt írják elõ, mi szükséges a tanulmányok lezárásához és meghatározzák a szak mindenkori tanulmányi idejét (a szabályos tanulmányi idõt), mely alatt a felsőfokú képzettség megszerezhetõ. Az azonban a hallgató saját dolga, hogy õ ezeket a feladatokat hogyan oldja meg.
44
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Posztgraduális tanulmányi lehetőségek Növekszik a jelentõsége a szakfõiskolákon a szakmai továbbképzõ rendezvényeknek és szakoknak. Egyre több 2-4 féléves kiegészítõ szakot kínálnak, melyek a fõiskola után további képesítés megszerzését teszik lehetõvé. Pontosan a külföldi érdeklõdök számára jó ez az idõben jól áttekinthetõ, eredményekkel kecsegtetõ továbbképzési forma. Doktorálni Németországban csak egyetemen lehet. Ennek elõfeltétele, hogy Ön jó eredménnyel lezárt egyetemi tanulmányokkal rendelkezzen. Nincs egységesen szabályozva, hogy az arra alkalmas szakfõiskolai végzettségűek hogyan vehetnek részt egyetemi doktori képzésen. Vannak törekvések arra, hogy ez az elõzetes egyetemi tanulmányok nélkül is lehetővé váljon. Az egyetemek doktori szabályzatai leírják, hogy mely feltételek mellett engedhetõ egy szakfõiskolát végzett személy doktori kurzusra.
Felvételi feltételek A német mint oktatási nyelv Az oktatás nyelve minden német felsõoktatási intézményben a német. Ezért elengedhetetlen feltétele a tanulmányoknak a jó német nyelvismeret. Mielõtt egy német felsõoktatási intézetbe felvételt nyer, nyelvvizsgán kell igazolnia nyelvtudását. Ezért célszerű a szükséges nyelvi alapokat már hazájában megszerezni, pl. a Goethe-Intézetnél vagy egyetemek által kínált nyelvkurzusokon. ⇒A nyelvvizsga Tanulmányai megkezdése elõtt le kell tegye a „Külföldiek Német Nyelvvizsgája a felsõoktatási Tanulmányokhoz – DSH” elnevezésû vizsgát, amennyiben rendelkezik egy a némettel egyenértékû felvételi jogosultsággal és ezért nem kell alkalmassági vizsgát tegyen (lásd. alul), viszont nem német nyelvû országból érkezik. A vizsga alól csak azok mentesülnek, akik Németországban vagy egy külföldi, elismert német iskolában érettségiztek, vagy a Goethe-Intézet egy meghatározott diplomájával rendelkeznek. A DSH vizsga alóli mentesség feltételei intézményenként változóak. Érdeklõdjön tehát idejében az Ön által választott szakfõiskolánál. A Németországban mindenütt azonos irányelvek alapján felépített DSH vizsgát az illetékes Studienkolleg-ben kell letenni. A vizsga idõpontjait minden fõiskola maga állapítja meg. Személyes idõbeosztása érdekében: lehetõleg idõben érdeklõdjön választott szakfõiskolájánál a lehetõségekrõl és az idõpontokról. A vizsga megismétlését a fõiskola maximum kétszer engedheti meg. Ezután nem lehetséges újra jelentkezni a vizsgára, más fõiskolán sem. ⇒DSH-ra felkészítõ nyelvkurzusok A legtöbb szakfõiskola kínál DSH nyelvvizsgára elõkészítõ kurzusokat. A kapacitás azonban legtöbbször nem elegendõ ahhoz, hogy minden jelentkezõt felvegyenek. Azonban már ehhez a kurzushoz is egy fõiskolánként változó nyelvi szint szükséges. Ezen a helyen még egyszer nyomatékosan azt tanácsoljuk: használja ki a lehetõséget szülõhazájában, és tanuljon németül (az egyetemek német tanszékein, a Goethe-Intézetekben stb.). Csak akkor jöjjön Németországba, ha bízik nyelvtudásában. Ezzel idõt és pénzt takarít meg és megóvja magát a különben szinte elkerülhetetlen nehézségektõl.
45
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Felvételi jogosultság Az, hogy Ön a kívánt szakra közvetlenül felvételt nyer-e, mindenekelõtt attól függ, hogy iskolai végzettsége a német érettségivel egyenértékűnek számít-e. Ezt az Ön által kiválasztott szakfõiskola dönti el, Németországban mindenütt egységes irányelvek szerint. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a külföldi hallgatók számára a németekkel azonos feltételeket biztosítsanak a tanulmányok megkezdésének vonatkozásában. Alapvetõen érvényes, hogy az olyan bizonyítvány, amellyel egy német egyetemre be lehet jutni, egyúttal a szakfõiskolára való felvételt is lehetõvé teszi. A német érettséginek megfelelõ felvételi jogosultsággal rendelkezõ pályázók a nyelvvizsga után és a németekre is érvényes korlátozásokat figyelembe véve (Numerus clausus) közvetlenül felvehetõk. Mindenki másnak le kell tennie egy úgynevezett alkalmassági vizsgát. ⇒Az alkalmassági vizsga A szakfõiskolák megkülönböztetik azokat a pályázókat, akik minden felvételi követelménynek eleget tesznek és azokat, akikrõl ez még nem mondható el. Választott szakfõiskoláján kérjen erről felvilágosítást! Az alkalmassági vizsga magában foglalja a nyelvvizsgát is. Amennyiben hazájában néhány félévet már elvégzett, külön felvételi feltételek érvényesek Önre. Errõl személyre szabott tájékoztatást adnak a szakfõiskolák. Azoknak a pályázóknak, akiknek az alkalmassági vizsgát le kell tenniük, minden esetben tanácsos az elõkészítõ évfolyam (a Studienkolleg) látogatása. ⇒A Studienkolleg A Studienkolleg a külföldi hallgatókat készíti fel az alkalmassági vizsgára. Jóllehet nem kötelező, látogatása ajánlott mindazoknak, akik az alkalmassági vizsgát le akarják tenni. A szakfõiskola kijelöli Önnek a felelõs Studienkolleg-ot. Az ide való bejutáshoz jó német nyelvismeretek szükségesek (a Goethe-Intézet középfok II. vizsgájának letétele), amelyeket legjobb ha már hazájában megszerez. A Studienkolleg-ok vagy maguk a szakfõiskolák is kínálnak alapfokú elõkészítõ kurzusokat, de legtöbbször ezek sem kifejezetten kezdõ kurzusok. Szemben a Goethe-Intézetek vagy magán nyelviskolák nyelvtanfolyamaival a szakfõiskolák tanfolyamai ingyenesek. A Studienkolleg-ba való bejutás után már jó úton halad tanulmányai felé. Nyelvileg és szakmailag készítik fel Önt tanulmányi terveinek megfelelõen, szakirányok szerinti csoportokban (technikai, a gazdasági, társadalomtudományi, formatervezési, fordítási és tolmács súlypontokkal) történik a szakjára való felkészítés. A Studienkolleg-ben 32 a heti óraszám, és a szakfõiskoláktól eltérõen ennek a képzési formának még iskolai jellege van: a hallgatók osztályokban tanulnak és a tanórákon való megjelenés kötelező. A szakirányok kurzusai és az azokhoz tartozó kötelezõ tárgyak: A technikai és mérnöki szakirány kurzusának kötelezõ tárgyai a német, a matematika és a mûszaki rajz. Ezek további tárgyakkal vannak még kiegészítve. A gazdasági szakirány kurzusainak kötelezõ tárgyai a német, a matematika, a közgazdaságtan és üzemgazdaságtan, ill. az angol. Ezek további tárgyakkal vannak még kiegészítve. A formatervezési szakirány kurzusainak kötelezõ tárgyai a német, a matematika, a formatervezés/design, a fizika és a számítógépes formatervezés. Ezek további tárgyakkal vannak még kiegészítve.
46
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A társadalomtudományi szakirány kurzusainak kötelezõ tárgyai a német, a matematika, a társadalomtudományok, az információ-technológia, az informatika és az angol. A tolmács és fordítói szakirány kurzusainak kötelezõ tárgyai a német, a 2. idegen nyelv, a 3. idegen nyelv, az információ-technológia és az informatika. Ezek további tárgyakkal vannak még kiegészítve. A Studienkolleg képzése általában két féléves, tehát egy évig tart. Meghatározott körülmények között minden félévet egyszer lehet ismételni. A képzés az alkalmassági vizsgával zárul, ahol minden esetben vizsgázni kell németbõl, ill. írásban a választott szakirány kurzusának még két tantárgyából. A szóbeli vizsga tárgya bármely, a kurzuson elõforduló tantárgy lehet. Csak a teljes vizsgát lehet megismételni, legkorábban egy félév elteltével. Az alkalmassági vizsga sikeres letételével megszerezte a német szakfõiskolához szükséges felvételi jogosultságot.
Felvételi korlátozások: numerus clausus Az azonnali felvételt megakadályozhatja a felvételi korlátozás, az un. numerus clausus. Egyes szakokon nem áll elegendő hely a hallgatók rendelkezésére. A német és külföldi hallgatókat ezért egy kiválasztási eljárásnak vetik alá, ahol az érettségi bizonyítványnak, ill. az azzal egyenértékû végzettségnek az átlagjegye a meghatározó felvételkor. Van néhány szakfõiskola, ahol bizonyos szakok helyi felvételi korlátozás alá esnek. Érdeklõdjön választott fõiskolájánál, hogy szakja esetében van-e helyi vagy általános felvételi korlátozás. Mivel a német szakfõiskolákon nagy jelentõséget tulajdonítanak a külföldiek felvételének, a Numerus-clausus szakok helyeinek 5% az õ számukra van fenntartva. ⇒Engedély a központi elosztási jellegű felvételi eljáráshoz Északrajna-Vesztfáliában és Hessen tartományokban vannak olyan szakfõiskolák, amelyekre a szakfelvételhez szükséges engedélyt nem közvetlenül a felsõoktatási intézmény adja ki, hanem a: Zentralstelle für die Vergabe von Studienplätzen, ZVS, Sonnenstrasse 171 44128 Dortmund Ebben az esetben a pályázónak a ZVS-hez kell pályázatát benyújtania, ahol megkapja a megfelelõ formanyomtatványt. Ez nem csak a német jelentkezőkre érvényes, hanem azokra is, akik a németekkel megegyezõ felvételi jogokat élveznek. Vagyis az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, és azok, akik német felvételi jogosultsággal rendelkeznek (tehát képzés szempontjából belföldinek számítanak). Minden más külföldinek a választott intézmény Külügyi Hivatalához kell pályáznia. Minden félévben újra szabályozzák, hogy mely szakok tartoznak a ZVS elbírálása alá. Ezért is nagyon fontos, hogy idejében tájékozódjon, szakja nem tartozik-e ezek közé a szakok közé. Errõl a megelõzõ félév kezdetekor a felsõoktatási intézményekben kaphat tájékoztatást.
Elõzetes gyakorlat Sok fõiskolai szak felvételének elõfeltétele a tanulmányok elõtti, szakhoz kapcsolódó gyakorlati tevékenység igazolása. Érdeklõdje meg idejében a német szakfõiskoláknál, hogy az Ön által választott szak felvételéhez szükséges-e elõzetes szakmai gyakorlat. E tekintetben megéri több szakfõiskola követelményét is összehasonlítani. Gyakorlati helyek kiközvetítésében segítenek a szakfõiskolák gyakornoki hivatalai és az állami hivatalok, mint pl. a Munkaügyi Hivatal.
47
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Tájékozódjon arról is, hogy a hazájában végzett gyakorlati tevékenységet vagy szakképzést elismerik-e a szakfõiskolán, és ha igen, ehhez milyen papírok szükségesek.
Különleges felvételi feltételek A német szakfőiskolák nem tartanak felvételi vizsgát. A felvétel feltétele a megfelelő előképzettség, amelyet a német állampolgárságú jelentkezők felsőoktatási felvételi jogosultságukkal igazolnak. Kivételt képez a design/formatervezés szakirány, ahol a tanulmányok megkezdésének feltétele a kiemelkedő művészi és alkotói tehetség. Ezért itt általában felvételi vizsgát tartanak. Vannak olyan szakok is, ahol igazolni kell a megfelelő előképzettséget, így pl. a tolmács- és fordító képzés esetében.
Kiegészítő szakok felvételi feltételei A szakfõiskolai kiegészítõ szak felvételi követelményei – eltérõen a normál tanulmányokra vonatkozó fent leírtaktól – a mindenkori fõiskola elbírálása alá esnek. Rendszerint az elsõ feltétel egy felsõfokú végzettség. Ezért itt csak egy általános tanácsot említünk meg, a DAAD tájékoztató füzetét a „Német felsõoktatási intézmények kiegészítõ szakjai/Aufbaustudiengänge an Hochschulen in Deutschland” címmel. Ebbõl áttekintést kaphat a tanulmányi lehetõségekrõl.
Pályázás és beiratkozás Felvételi kérelem Ahhoz, hogy egy német szakfõiskolán tanulhasson, választott intézménye Külügyi Hivatalánál vagy a külföldiek tanulmányaiért felelõs irodánál kell a felvételi engedélyt igényelnie, ha tanulmányait itt kívánja megkezdeni, illetve ha azokat csak folytatni kívánja. (A kivételeket ld. az „Engedély a központi elosztású eljáráshoz” címû fejezetben). Ezeknél az illetékes hivataloknál kapja meg a szükséges formanyomtatványokat. Már az elsõ igénylésnél írja le pontosan, mely feltételeknek tesz eleget (felvételi jogosultság, nyelvismeretek, eddigi tanulmányok ideje és teljesítménye), hogy a szakfőiskola személyreszabottan tájékoztathassa Önt az engedélyhez szükséges feltételekrõl. ⇒ Idejében pályázni A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi hallgatóknak németországi tanulmányaik megkezdése elõtt egy évre van szükségük az előkészületekhez. Ne döntsön semmirõl anélkül, hogy elõtte meg ne kérdezte volna a fõiskolát ill. a német nagykövetséget. Ha tanulmányait a téli félévben kívánja megkezdeni, rendszerint július 15-ig kell a teljes dokumentációval választott intézményénél pályáznia, a nyári félév esetében január 15. a határidõ. ⇒A tanulmányok kezdete: téli félévben vagy nyári félévben A saját idõbeosztása miatt fontos megérdeklődni, hogy választott szakját a kívánt idõben el tudja-e kezdeni. Egyes szakokon csak a téli félévben kezdhetõek meg a tanulmányok. 48
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Beiratkozás Ha már minden akadályt legyõzött, akkor végre kézhez kapja a felvételi engedélyt. Ezt a szakfõiskola állítja ki, és ha a nyelvvizsgát eredményesen letette, beiratkozhat az Ön által választott szakra. Az értesítésben az is le van írva, milyen határidőn belül kell beiratkoznia. Rendszerint ehhez személyesen meg kell jelennie a fõiskola tanulmányi osztályán. Ezen kívül be kell fizetnie a társadalombiztosítási díjat, és bizonyítania kell, hogy van betegbiztosítása. Ekkor megkapja diákigazolványát és - bizonyos intézmények esetében - leckekönyvét is, és ezzel németországi szakfőiskolai hallgató lett. A beiratkozás mindig csak egy félévre érvényes. Beiratkozott hallgatóként joga van a fõiskola rendezvényeinek látogatására, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban elõírtak teljesítése után vizsgázhat és diplomát szerezhet. A fõiskola minden intézménye nyitva áll Ön elõtt (könyvtár, sportpálya, számítógépes termek stb.), és aktív és passzív választási joga van a hallgatói önkorményzatban és a hallgatói parlament választásain. Diákigazolványával kedvezményeket kap pl. a tömegközlekedési eszközökön, belépőjegy vásárlásakor kulturális rendezvényekre és hasonló eseményekre. Étkezhet a menzán, és a többi hallgatói intézmény szolgáltatásait is igénybe veheti.
Tanácsadás a tanulmányok alatt Rendelkezésére állnak a külügyi hivatalok, a külföldiek tanulmányaival foglalkozó irodák tanácsadásai, fogadóórái, a tanszékcsoportok és hallgatói önkormányzatok. Használja ki a tanácsadásban rejlő lehetõségeket! Beszéljen csoporttársaival is! (...)
Külföldi felvételi jogosultságok értékelése A német felsõoktatási intézményben való tanuláshoz szükséges engedély attól függ, hogy az Ön középfokú iskolai végzettségét ill. felsõfokú felvételi jogosultságát hogyan értékelik Németországban. Ha Magyarországról érkezik, rendszerint alkalmassági vizsgát kell tegyen a felvételhez. Kivételt általában csak azok jelentenek, akik külföldön szerzett német iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek. A hallatók gyakran csak a küldő országban szerzett záróbizonyítvány megléte esetén, nem ritkán csak meghatározott feltételek teljesítése mellett (jegyek átlaga, tanulmányi idõ hazájában) bocsáthatók alkalmassági vizsgára. Magyarország esetében az elkövetkezendõ idõben változások várhatóak ez ügyben. Magyarországi hallgatók számára sikeres felvételi vizsga igazolásával biztosított a közvetlen felvétel. .
A német szakfõiskolák szakjai
49
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A szakfőiskolákon induló szakokról a Felsõoktatási Rektori Konferencia (Hochschulrektorkonferenz) következõ kiadványából tájékozódhatnak: „Tanulási lehetõségek és felvételi korlátozások a tanulmányaikat németországi főiskolákon megkezdõk számára” (Übersicht über Studienmöglichkeiten und Zulassungsbeschränkungen für Studienanfänger an den Hochschulen der Bundesrepublik Deutschland). A kiadvány félévente jelenik meg.
A külföldi hallgatók németországi helyzetérõl Elõfeltételek a külföldiek számára a németországi tanulmányokhoz ábra: A 32.1-02/98 1. külföldi, hallgatói helyre pályázók 2. EU tagállamok pályázói 3. minden szakon egyenrangúak a német pályázókkal 4. A beutazás után szükséges egy tartózkodási engedély. Átvételéhez szükséges a megélhetés biztosításának igazolása (finanszírozási igazolás). Ezt a mindenkor felelõs külföldiek hivatala (Ausländerbehörde) adja ki. 1. Nem EU tagállamok pályázói 2. A nem EU tagállamokból érkezõ pályázók számára fenntartott hallgatói helyek száma korlátozott. g egyetemeken (felvételi korlátozás alá esõ szakokon) 8% Kivételek: orvos és gyógyszerész szak 6% gszakfõiskolákon (felvételi korlátozás alá esõ szakokon) 5% a mindenkor rendelkezésre
álló hallgatói helyeknek
A pályázás minden esetben közvetlenül a fõiskolán keresztül zajlik (Külügyi Hivatal) A kiválasztási eljárás eltér a német hallgatókétól, különösen abban, hogy a várakozási idõ nem kiválasztási kritérium. 7. A nem EU tagállamok tanulóinak beutazásukhoz vízumra van szükségük. (Tartózkodási engedély ki- és továbbképzéshez) Utalás: Ez alól a kötelezettség alól mentesülnek Honduras állam, Izland, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc, Lichtenstein és az USA polgárai. A vízumkérelmet mindenütt és legalább 10 héttel a tervezett beutazás elõtt kell a helyi német nagykövetségre beadni. A vízumot csak akkor adják meg ha a következõ feltételek megvannak: 1. érvényes útlevél 2. finanszírozási igazolás
ábra: A 32.2-02/98 1. 3. Németországban felvételi jogosultságként elismert középfokú bizonyítvány (illetékesség: helyi felsõoktatási intézmény) 2. 3a) A pályázat beérkezésének megerõsítése
50
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG 3. 3. a németországi tanulmányok iránti kérelem kinyilvánítása 4. 4.elegendõ németismeret 5. „Külföldiek Német Nyelvvizsgája a felsõoktatási Tanulmányokhoz (DSH)” (illetékesség: helyi német felsõoktatási intézmény) 6. g a Goethe-Intézet nagy és kis nyelvi diplomája, ill. felsõfokú nyelvvizsgája ga KMK –nak (Kultuszminiszterek Konferenciája) II. típusú nyelvi diplomája gIskolai végzettség igazolása, ami a német felvételi jogosultságnak megfelel 7. 3. Pályázók, akiknek hazájukban megszerzett iskolai végzettségük a német felvételi jogosultsággal nem egyenértékû, le kell tegyék a „Vizsga a németországi felsõoktatási intézménybe pályázó külföldiek felvételi alkalmasságának megállapítására” nevû alkalmassági vizsgát 8. Ez az alkalmassági vizsga tartalmazza a nyelvvizsgát (német nyelvismeretet) is, amennyiben a pályázó a más irányú megfelelõ elõfeltételeket már teljesítette. Elõkészítõ kurzusokat (két félév) a Studienkolleg-ok tartanak. 9. 5.Felvételi engedély egy német felsõoktatási intézetbe 10. Hallgató vízum (tartózkodási engedély ki- és továbbképzésre) 11. A hallgatói vízum meghosszabbítását (illetékesség: helyi külföldiek hiavatala) a megfelelõ tanulmányi elõrelépés bizonyításától teszik függõvé. 12. Hallgatói-pályázó vízum Érvényességi idõ: 3 hónapra korlátozott
Németországban tanulni külföldiként A tanulmányok elõfeltételei Nemzetközi összehasonlításban alacsony a németországi egyetemeken és fõiskolákon tanuló külföldiek száma. A külügyminisztérium és a képzésért, tudományért, kutatásért és technológiáért felelõs minisztérium növekvõ határozottsággal foglalkozik ennek növelésén. A Munkáért Felelõs Szövetségi Intézet tanácsadói is, jóllehet az egyes helyeken különbözõ intenzitással, konfrontálódnak a kérdéssel, milyen feltételek mellett tudnak a nem németek itt tanulni. Hogy milyen feltételeket kell teljesíteniük, arról a következõ cikk tudósít. (...) ⇒Külföldi hallgatók Németországban – helyzetelemzés A német felsõoktatási intézményekben tanuló külföldiek száma az utóbbi húsz évben megháromszorozódott. Utoljára (az 1995/96-os téli félévben) 137000 volt a külföldi útlevéllel rendelkezõ hallgatók száma az egyetemeken és fõiskolákon. Ennek ellenére úgy tûnik egyre ritkábban kívánják a külföldiek jövendõ karrierjüket Németországban megalapozni. Az itteni tanulmányok iránti érdeklõdés évrõl évre csökken, ahogy azt a Képzésért, Tudományért, Kutatásért és Technológiáért felelõs Szövetségi Minisztérium hangoztatja. Valóban a külföldi hallgatók száma, a Németországban tanulók teljes létszámával összevetve csak kis mértékben növekszik, 5,7%-ról (1975) 7,6%-ra (1994). Több még az un. „igazi”, tehát nem Németországban felnõtt külföldiek (képzés szempontjából külföldi) aránya, ami épp a 4,3%ot éri el. A Német Hallgatói Ügyek Irodája (Studentenwerk) 14. szociális felmérése kimutatta, hogy az 1994-ben Németországban tanuló külföldi közül 46,1%-uk felvételi jogosultságát már itt szerezte meg. Azoknak a hallgatóknak, akik felvételi jogosultságukat nem Németországban szerezték meg, fele ipari, kicsit több, mint fele fejlõdõ országból érkezett. 51
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Ezen túl feltûnõ, hogy a külföldi hallgatók többségükben az egyetemeket részesítik elõnyben. A képzés szempontjából belföldinek számítók (õk felvételi jogosultságukat itt szerezték Ford.) 24% dönt egy szakfõiskola mellett. A képzés szempontjából külföldieknek alig 20% választja ezt a képzést, õk a fejlõdõ országokból jönnek, további 12% jön ehhez hozzá még az ipari országokból. A politikai befolyással rendelkezõk kifejezett célja ezt a fent vázolt fejlõdést megváltoztatni. Ennek elérése azonban nem csak a már igazán eredményes amerikai, angol, holland rövid ideje japán marketing tevékenység miatt lesz nehéz. Túl nagynak tûnnek a strukturális fogyatékosságok is és túl kicsinek a német felsõoktatási intézmények motiváltsága. Sebastian Forbeck (DAAD) kijelentése szerint egy külföldi hallgatónak kilenc évre van szüksége tanulmányainak befejezéséhez, a felvételi jogosultsághoz szükséges nyelvkurzust és az elõkészítõ nulladik évfolyamot is beleértve ebbe. Ezt az idõszakot finanszírozni kell. Jóllehet a hallgatói vízum kiadása a létfenntartás bizonyításához van kötve. Irányvonalként jelenleg havi 1300 DM-t (a régi tagállamokban), ill. havi 1000 DM-t (az új tagállamokban) adtak meg. Ezzel akarják megakadályozni azt, hogy a tanulmányok ideje hasonlóan hosszú munkával szükségtelenül meg legyen hosszabbítva. Ellentétben áll ezzel a Német Hallgatói Ügyek Irodájának aktuális felmérése a „Németországban tanuló külföldiek gazdasági és szociális helyzetérõl” megállapítja, hogy a tanulás mellett ugyanolyan méretekû keresõ tevékenységet folytatnak, mint a német hallgatók. Több mint fele a megkérdezetteknek a munkavégzést a leggyakoribb, 30% a legfontosabb anyagi forrásként nevezte meg. A külföldiekre vonatkozó jogi határozatok értelmében azonban, munkavállalási engedély nélkül alapvetõen csak a tanulmányi félév letelte után, három hónapig lehet dolgozni. Az ennél tovább tartó tevékenység csak a helyi külföldiek ügyeivel foglalkozó hivatal (Ausländerbehörde) ill. a munkaügyi hivatal (Arbeitsamt) segítségével lehetséges. Ez utóbbi esetben meg kell vizsgálni, nincs-e olyan német vagy EU-tagállamból érkezõ munkavállaló, aki elõjogokat élvez. Mindemellett vitathatatlan a külföldi hallgatók gyakori nehéz helyzete. Az erôs német márka gyakran még a középrétegbe tartozó szülõknek is lehetetlenné teszi a havi 1300 ill. 1000 DM Németországba való átutalását. (Tudni kell, hogy csak kevéssel több, mint 6% a külföldieknek tanul az új tagállamokban!) Az a vélemény, hogy sok külföldi csak kibúvónak használja a lehetõséget, hogy hallgatói vízummal Németországba utazzon, de valójában nem áll szándékában tanulni, széles körben elterjedt. Tényszerûen azonban ez nem igazolható. A soron következõ vízum meghosszabbításnál a külföldiek ügyével foglalkozó hivatalnak fel kell tudni mutatni feketén fehéren a tanulmányokban történt elõrelépést. Egyébként az ide vonatkozó statisztikák azt mutatják, hogy a külföldi hallgatók a többszörös és nem ritkán nagy (munka-)terhelés ellenére sem tanulnak hosszabb ideig és gyakrabban sem szakítják meg tanulmányaikat, mint német társaik. A panasz, hogy hiányosak a külföldiek német nyelvismeretei, mely a karrierkezdés utolsó nagy akadályát jelenti természetesen a német felsõoktatási intézetekre is vonatkozik. Végül is õk azok, akik a „Külföldiek Német Nyelvvizsgája a felsõoktatási Tanulmányokhoz – (DSH)” nyelvvizsga kiadásáért felelõsek. (Ez alól csak a meghatározott diplomával pl. a GoetheIntézetével rendelkezõk mentesülnek.) Helyes a kritika, hogy a DSH nem differenciált sem a
52
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG tudományág szerint, sem a helyi felsõoktatási intézmény nehézségi foka szerint, mint ahogy ez az angolszász országokban megszokott. Hogy vajon egy német TOEFL1, ami már régóta vita tárgyát képezi, itt segítene-e, azt ki kell várni. Sok kritika éri azt is, hogy, a német szakfôiskolákon tanulni akaró külföldi pályázóknak, a németektõl eltérõen, rendelkezniük kell egy általános ill. szakfõiskolai érettséggel. Ez azt jelenti, hogy külföldiek esetén a szakfõiskolai érettség, mint olyan nem létezik ⇒Felvételi követelmények és pályázási eljárás, valamint a külföldiek hallgatói pályázataira vonatkozó jogi határozatok → Ezeket a feltételeket kell egy külföldi pályázónak teljesítenie ahhoz, hogy egy német felsõoktatási intézetbe felvételt nyerjen • Pályázás Az EU-tagállamokból érkezõk a felvétel szempontjából a németekkel egyenlõ rangúak. A nem EU-hoz tartozó külföldieknek mindig a választott intézmény Külügyi Hivatalánál kell pályázni. (A pályázati határidõ: téli félévre július 15., kivétel: bajor szakfõiskolák, ahol június 15.; a nyári félévre január 15.) Az orvosi és gyógyszerészeti szakokon 6%-át, a többi felvételi korlátozás alá esõ szakon 8%-át, a szakfõiskolákon 5%-át a hallgatói helyeknek a nem Eu országokból érkezõ külföldieknek tartják fenn. A kiválasztás egyedüli kritériuma a képzettség szintje (a bizonyítvány jegyeinek átlagán túl a felvételi jogosultság). • Beutazási- és tartozkodási határozatok A tanulmányi célú beutazáshoz (tartózkodási engedély ki- és továbbképzésre) 10 héttel a tervezett utazást megelõzõen, hazájának német nagykövetségéhez vízumkérelmet kell benyújtania (a túristavízumot nem lehet erre átváltoztatni!). Ez alól a szabály alól mentesülnek az EU-tagállamokból érkezõk ill. Honduras, Izland, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc, Lichtenstein, és az USA állampolgárai. A vízum kiadásának feltétele az érvényes útlevél, egy Németországben elismert középfokú képzettség, finanszírozási igazolás ill. egy német intézet által kiállított felvételi engedély, vagy egy igazolás a pályázat leadásáról (kivétel: hallgatói-pályázó vízum [érvényességi idõ: 3 hónap] amely legkésõbb a felvételi engedély kézhez vételekor hallgatói vízummá alakítható és meghosszabítható). A ki- és továbbképzséhez szükséges vízum a tanulmányok elõtti nyelvkurzusra is megadható (érvényességi idõ: rendszerint 1 év, maximum 1 és fél év). • Német nyelvismeretek A tanulmányok megkezdése elõtt, elsõsorban a nem német nyelvû országokból érkezõknek bizonyítaniuk kell megfelelõ nyelvtudásukat. A „Külföldiek Német Nyelvvizsgája a felsõoktatási Tanulmányokhoz – DSH” elnevezésû vizsgát, az egész Németországban azonos irányelvek alapján kell a választott intézményben letenni. Amennyiben rendelkezik a GoetheIntézet nagy vagy kicsi diplomájával, ill. felsõfokú nyelvvizsgával, vagy a KMK II. fokozatú nyelvi diplomájával mentesül ez alól a nyelvvizsga alól. A legtöbb felsõoktatási intézetnek vannak a vizsgára elõkészítõ kurzusai. Elõfeltétel itt egy engedély az intézménytõl (korlátozott kapacitások) és némi német ismeret (minimum 400 tanóra). A vizsga maximum kétszer ismételhetõ meg. DSH utáni, azok szintjén túlmutató német kurzusokat szintén kínálnak a felsõoktatási intézetek. 1
Test of English as a foreign language (TOEFL)
53
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG • A felvételi jogosultságot megállapító alkalmassági vizsga Azoknak a pályázóknak, akiknek a szülõhazájukban megszerzett érettségijük a németével nem egyenértékû le kell tenniük a: „Vizsga a németországi felsõoktatási intézménybe pályázó külföldiek felvételi alkalmasságának megállapítására” elnevezésû alkalmassági vizsgát. Az alkalmassági vizsga tartalmazza, amennyiben a pályázó a megfelelõ feltételeknek még nem tett eleget, a nyelvvizsgát. Az alkalmassági vizsgára a Studeienkolleg két féléves, szakirányú kurzusai készítnek fel. Az elõkészítõ évfolyamra való „beutalás” a megpályázott intézményen keresztül történik. Egyetemi elõkészítõ évfolyamok vannak Aachenben, Berlinben, Bochumban, Bonnban, Darmstadtban, Frankfurt am Mainban, Freibergben, Greifswaldban, Halleban, Hamburgban, Hannoverben, Heidelbergben, Karlsruheban, Kasselban, Kölnben, Lipcsében, Mainzban, Mettingenben, Münchenben, Münsterben, Nordhausenben, Potzdamban, Saarbrückenben és Wiesmarban. Szakfõiskolai elõkészítõ tanfolyamok Berlinben, Coburgban, Dortmundban, Geißenben, Hannoverben, Kaiserslauternben, Nordhausenben, Saarbrückneben, Wismarban és Zittauban találhatóak. A Studienkollegba való felvétel elõfeltétele, hogy a pályázó rendelkezzen legalább a GoetheIntézet középfok II nyelvvizsgájával. Az alkalmassági vizsgát egyszer lehet megismételni. Az eredményes vizsgával a külföldi pályázó csak egy szakra érvényes felvételi jogosultságot nyer el. (Korlátozások egy késõbbi lehetséges szakváltozáshoz!) A mûvészeti szakokra pályázóknak, továbbá egy ide vonatkozó vizsgát is le kell tenniük. Ebben mûvészeti adottságukat kell minta munkadarabokkal bizonyítaniuk. A jelentkezési határidõk itt többnyire 6 hónappal a tanulmányok megkezdése elõtt lejárnak. A kiegészítõ ill. doktori képzésre pályázóknak közvetlenül a német oktatási intézethez kell fordulniuk, hazai egyetemi végzettségük elismertetése miatt. a posztgraduális ill. mûvészeti és tudományos továbbképzéshez a DAAD-nál lehet ösztöndíjra pályázni. Az ösztöndíjak támogatási ideje 10 és 12 hónap között van. (...) ⇒Alkalmassági vizsga és Studienkolleg Amennyiben a pályázónak az alkalmassági vizsgát (hivatalosan: Vizsga a németországi felsõoktatási intézménybe pályázó külföldiek felvételi alkalmasságának megállapítására) le kell tennie, egy két féléves elõkészítõ kurzuson felkészülhet erre. A kurzus a megcélzott szaknak megfelelõ szakirány szerint készít fel a tanulmányokra. Itt kell még egy tényre utalni, amit feltétlenül figyelembe kell venni: sok országban a pályázók csak meghatározott szakokat tanulhatnak felvételi jogosultságukkal (ez az un. „szakkötöttség”, Fachbindung). Ez a szakkötöttség a német tanulmányokra is érvényes. Azoknak is, akik szülõhazájukban nem szakhoz kötött felvételi jogosultságot szereztek, az elõkészítõ évfolyamon szakirányt kell választaniuk, mivel az alkalmassági vizsga és az utána adható felvételi jogosultág is szakirányokhoz kötött. (lásd. alkalmassági vizsga). A vizsgáknak egy írásbeli és egy szóbeli része van. A német minden vizsgázó számára vizsgatárgy. A Goethe-Intézet nagy vagy kicsi diplomájával, ill. felsõfokú nyelvvizsgával, vagy a KMK II. fokozatú nyelvi diplomájával rendelkezõk mentesülnek ez alól a vizsgarész alól.
54
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Az írásbeli vizsgán a németen kívül a választott szakiránynak további két kötelezõ tárgyából kell vizsgázni; a szóbeli vizsgán minden a szakirányban oktatott tárgy elõfordulhat. A Studienkollegokban a következõ szakirányoknak megfelelõ súlypontozású kurzusokat találhatunk: T-kurzusok M-kurzusok W-kurzusok G-kurzusok S-kurzusok
technikai, matematikai, természettudományi szakok (kivéve biológia) az orvosi, biológiai és rokon szakok gazdasági, társadalomtudományos szakok germanisztikai, történelmi és bölcsész szakok nyelv szakok (németet kivéve)
Az egyes kurzusok kötelezõ tantárgyai: T-kurzusok M-kurzusok W-kurzusok
G-kurzusok S-kurzusok
német, matematika, fizika, kémia német, biológia, kémia, fizika, matematika német, matematika, közgazdaságtan, üzemgazdaságtan vagy angol, történelem/földrajz/szociális ismeretek német, történelm, német irodalom ill. angol2, szociális ismeretek/földrajz német, történelem, 2. idegen nyelv, 3. idegen nyelv vagy szociális ismeretek/földrajz vagy német irodalom
Az írásbeli vizsga tantárgyai: T-kurzusok M-kurzusok W-kurzusok 2
német, matematika, fizika vagy kémia német, biológia vagy kémia, fizika vagy matematika német, matematika, közgazdaságtan,
A germanisztika, történelem, mûvészettörténelem, zene, zenetörténet, színház- és filmtudomány, publicisztika, filozófia szakokra nem kell angol 55
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG G-kurzusok S-kurzusok
német, történelm, német irodalom ill. angol3 vagy szociális ismeretek/földrajz német, 2. idegen nyelv, történelem vagy szociális ismeretek/földrajz vagy német irodalom
Az alkalmassági vizsgát csak egyszer, mégpedig leghamarabb egy félév eltelte után lehet megismételni. Azok a pályázók, akik az elõkészítõ évfolyamot látogatni szeretnék, a fõiskolákon/egyetemeken vagy a tartományi hivatalon keresztül lesznek a felelõs Studienkollegba bejelentve. Tehát írásbeli kérvényt kell a Studienkollegba való felvételhez benyújtani a választott felsõoktatási intézethez vagy a nevezett tartományi hivatalhoz. Amennyiben egy Nordrhein-Westfalien-i felsõoktatási intézményben kíván tanulni és elõtte egy elõkészítõt kell látogatnia, e pályázás eltér a szokásos rendszertõl. Ez esetben nem a választott intézményhez, hanem a következõ címhez kell fordulnia: Regierungspräsident Postfach 30 08 65 40408 Düsseldorf Közvetlenül a Studienkolleghoz pályázni vagy jelentkezni nem lehet. Az elõkészítõre való felvételhez egy felvételi tesztben kell a pályázónak bizonyítania, hogy a német nyelvû órákat követni tudja. Ha nem sikerül ezt a tesztet letenni, akkor egy további elõkészítõ kurzus (Vorkurs) javasolt. A Studienkollegok maguk is kínálnak ilyen kurzusokat. A német KMK I-es nyelvi diplomájával rendelkezõk mentesülnek ez alól a felvételi teszt alól. Egyes Studienkollegok kiegészítik a felvételi tesztet egy szaktantárgyi teszttel is pl. matematikából. Amennyiben van kapacitása az elõkészítõknek, felveszik a szakfõiskolák, tanárképzõ fõiskolák, szakmai akadémiák és más összehasonlítható fõiskolák pályázóit is. Az elõkészítõk tanulói tanulmányaik alatt a felelõs felsõoktatási intézmény rendesen beiratkozott hallgatói. (...) HSt Ic2 9/1997
Németország, mint „felsõoktatási fellegvár” a külföldiek számára (...) A német egyetemek és szakfõiskolák az 1993-as nemzetközi ranglistán egy erõs harmadik helyen szereztek. 134000 a hazáján kívül tanuló hallgató, az összes ilyen egytizede 3
A germanisztika, történelem, mûvészettörténelem, zene, zenetörténet, színház- és filmtudomány, publicisztika, filozófia szakokra nem kell angol 56
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Németország mellett döntött. Ezzel a számuk 1980-hoz képest több, mint megkétszerezõdött – világviszonylatban mintegy 3%-os növekedést lehetett elkönyvelni. Németországot elsõsorban európaiak választják elõszeretettel tanulmányaik helyéül. Az egyetemekre és fõiskolákra beiratkozott külföldi hallgatóknak csaknem 57%-a a közeli szomszédságból jön - kereken a felük az Európai Unióból. Az európaiak mellett a 35000 ázsiai jelenti a németországi külföldi hallgatók legnagyobb kontingensét. A külföldi áradat eközben nem csökken. Például a Szövetségi Statisztikai Hivatal elsõ trendjelentései szerint a 95/96-os téli félévre a külföldi hallgatók létszáma várhatóan 146000-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a németországi hallgatók 8%-nak zsebében külföldi útlevél van. Meg kell azonban azt is mondani, hogy ezek a számok kissé túlságosan is szépítik a német egyetemek külföldiekre gyakorolt vonzerejét. Ennek oka: a Németországban tanuló külföldiek egy része valójában régebben él itt, vagy akár itt is született. Kb. minden harmadik külföldi hallgató képzés szempontjából belföldinek számít, s ezzel jogosult a felsõoktatási intézményekbe való felvételre. Ezzel a korrekcióval a külföldiek aránya kereken 5%-ra csökken. Eltekintve ettõl a statisztikai csapdától a jelek szerint a választott szakirányt leginkább a költõk és gondolkodók országáról szóló klisé határozza meg. (ld. ábra) A külföldi hallgatóknak több, mint negyede egy nyelv- vagy kultúrtudományi szakot vesz fel. A mérnöki ill. a jogi, gazdasági és társadalmi tudományok is nagy megbecsülésnek örvendenek a külföldiek körében. (...) A kérdés megválaszolása, hogy hogyan értékelik külföldön a német egyetemeket és fõiskolákat nehézségekbe ütközik, mivel a külföldi képzési elit nem rendelkezik még a „felsõoktatási fellegvár” vonzerejének megítéléséhez szükséges megbízható és kötelezõ érvényû kritériumokkal. (...) A jelenlegi állapot elemzése már jelzi bizonyos közbeavatkozás szükségességét: A német felsõoktatás csak bizonyos országok pályázóinak vonzó. A világszerte mobilis fiatal törökök 57, az irániaknak pedig 38%-a választja Németországot tanulmányai helyszínéül. A külföldön tanuló japánoknak viszont csak kettõ, a szingapúri, dél-koreai és hongkongi diákoknak pedig 4,6%-a dönt német egyetem mellett. Összehasonlításképp: a kelet-ázsiai országok külföldön tanuló hallgatói közül minden második az USA-ban tanul. A tanulmányok felépítése és lefolyása a külföldi hallgatók számára egyre inkább átláthatatlanok. A német egyetemek olykor barátságtalan helyek egy külföldi számára. Ehhez hozzájárulnak az áttekinthetetlen hallgatói szervezõdések, a témavezetés rossz viszonyai, valamint a túlzsúfolt szemináriumok és elõadótermek. Ehhez jönnek még a nemzetközi jogi problémák és a német fõiskolai végzettségek külföldi elismerésének kérdései.
57
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG Ezt a folyamatot ellensúlyozandó az oktatási minisztérium a külügyminisztériummal együttmûködve egy intézkedési jegyzéket dolgozott ki. • A kínálat javítása Különösen már vizsgázott érdeklõdõk számára kellene az eddigi tanulmányokat elmélyítõ szakokat felkínálni, s ezzel külföldieknek további kvalifikációs lehetõséget nyújtani. • Nemzetközi irányultság Törekedni kell minél több elõadásnak és más oktatási formának az idegen nyelvû oktatására, hogy ezzel a külföldieknek az egyébként szükséges német kurzusok által okozott idõveszteséget csökkenteni lehessen. • A fokozatszerzés jogi kereteinek megváltoztatása A német egyetemeknek és fõiskoláknak nemzetközileg elismert fokozatot kellene kiadniuk, hogy a hazatérõ külföldieknek ne legyenek problémáik az elismertetéssel. Az elsõ lépés egy, a vizsgabizonyítványhoz csatolt függelék lehetne, amely leírja a német tanulmányok tartalmát és követelményeit. • A marktingtevékenység erõsítése A német egyetemeknek és fõiskoláknak egy aktívabb információs politikával kellene a külföldi eliteket már iskolai tanulmányaik idején a tanulmányaik helyszínének megválasztásában befolyásolnia. Néhány egyetemen már gyakorlat, hogy nyelvi kurzusok segítségével felkészítik az érdeklõdõket a németországi tanulmányokra, akiket külföldi partnerintézményeken keresztül már ezt megelõzõen megszólítanak. grafikon: A 35.2-02/98 1. hallgatói hely Németországban 2. A külföldi hallgatók származási országa a német felsõoktatási intézményekben 3. Törökország, Irán, Görögország, Ausztria, Kína, Franciaország, Korea, Olaszország, USA, Jugoszlávia, Spanyolország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Marokkó, Hollandia, Indonézia, Vietnám, Japán, Kamerun, Egyiptom 4. A külföldi hallgatók szakjai Németországban 5. százalékban Nyelv- és kultúrtudományok, testnevelés 25,4 Mérnöki tudományok 23,4 Jog- gazdaság- és társadalomtudományok 23,3 Matematika, természettudományok 14,8 Humán-, és állatorvos 6,2 Mûvészet, mûvészettudomány 5,0 Agrár-, erdészeti- és táplálkozástudomány 1,7 6. Jugoszlávia: Bosznia-Hercegovina és Horvátországot kivéve; Nagy-Britannia: ÉszakÍrország is 7. Állapot: Téli félév 1993/94; Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal 8. Német Gazdasági Intézet Köln
58
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Tanulmányok a szakmai akadémiákon (Berufsakademie) EGY MODELL GYÕZELME: A MOST ORSZÁGSZERTE ELISMERT SZAKMAI AKADÉMIA Több éves, részben diplomatikus, részben késhegyre menõ vita dõlt el: az eddig csak BadenWürtenberg tartományban ismert szakmai akadémia most az egész szövetség területén elismert lesz. Végzõsei ugyanolyan státuszt kapnak majd, mint a szakfõiskolát végzettek. Ezt a 16 tagállam kultuszminiszterei döntötték el. Tehát az európai elismerés feltételei is adottak. Vidéken folytonos dicséretet és elismerést tudott szerezni magának a szakmai akadémia. Az 1974-ben alapított Baden-Würtenberg-i képzési különlegességet ugyanannyira becsülték az üzemek, mint a nagyvállalatok. Ezért megnyitották a mérnökök, üzemgazdászok, szociálpedagógusok (akiket részben a vállalatoknál, részben az akadémián képeznek) elõtt az utat a vezetõi helyek felé. Az i-re a pontot azonban az tette volna fel, ha a szövetség egész területén elismerik a végzettséget. Ez a formális elismerés kihívás volt a hallgatók számára csakúgy, mint a tudományos miniszter, Klaus von Trotha számára. Demonstrációkra, parlamenti vitákra, a szomszédos tagállamokkal való kapcsolatra volt ahhoz szükség, hogy a törekvést megvalósítsák. „Megérte, hogy bírtuk szusszal”, örült Trotha minisztertársai döntésének. Egy differenciált gazdasági rendszer differenciált képzési rendszert is kíván. „Szilárdan meg vagyok arról gyõzödve, hogy a szakmai akadémiák ebben az összefüggésben egy jövõbe mutató modellt jelenítenek meg.”
Nemzetközi példát követõ modell A Baden-Würtenberg-i szakmai akadémia országos szinten eddig Baden-Würtenbergben, Berlinben és Sachsen-ben, nemzetközi szinten Spanyolországban, Izraelben és Indiában szerzett magának érvényt. A szakfõiskolák végzettségével való egyenrangúság azoknak fog kedvezni, akik alkalmazottként kívánnak dolgozni. A gazdaságban régóta versenyeznek egymással a két iskolatípus végzõsei. Ez a közvetlen versengés a többi tartomány különbözõ szakfõiskoláival vezetett a nehéz tárgyalásokhoz. Azt, hogy a többi tagállam ennek ellenére jóváhagyását adta, a tudományos tanács pozitív szavazatára ill. a szövetségi kincstár döntésére lehet visszavezetni. A kincstár döntése értelmében ugyanis az adótanácsadói-vizsgán való részvételhez a szakmai akadémiai végzettséget is elismerték. Ezen kívül a mannheimi tudós, Dr. Jürgen Zabeck és Matthias Zimmerman egy független tanulmányban kidolgozták ennek a képzési iránynak az elõnyeit.
Képzés a szakmai akadémián A szakmai akadémia érettségizetteknek kínál felsôfokú képzéseket, amit a gyakorlat és az elmélet szoros összekapcsolódása jellemez. Az akadémia egy kettõs rendszer között közvetít, mégpedig az állami akadémiák és a képzõhelyek között, a tudományos irányultságú és egyszerre praxisorientált szakmai képzés között. Kerek 12000 hallgatói hellyel, 4100 együttmûködõ vállalattal és szociális intézménnyel egy eredményes és vonzó alternatíváját kínálja a szakfõiskoláknak és egyetemeknek. A szakmai akadémia mindkét partnerének az a 59
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG feladata, hogy a hallgatókat egy foglalkozásra képezze: a vállalat vagy szociális intézmény a gyakorlatok helyéül, az állami akadémia az elmélet színhelyéül szolgál. A szakmai akadémiákon háromféle tanulmányi terület mûködik 25 szakkal. A három terület a következõ: gazdaság, mûszaki ismeretek, társadalomismeret. Az eredményesen letett állami vizsga után Baden-Würtenberg tartomány üzemgazdász, mérnöki és szociálpedagógusi diplomákat ad ki. Minden félévben három hónapos tanulmányi, és hasonló hosszú gyakorlati ciklusok váltakoznak. A tanulmányok összesen három évig tartanak. Hangsúlyt fektetnek az effektív, áttekinthetõ csoportos tanulásra. A hallgatók tanulmányaik egész idõtartamára havi fizetést kapnak a vállalatoktól. Baden-Würtenbergben nyolc szakmai akadémia és két kihelyezett tagozat van Heidenheimben, Karlsruhéban, Lörrachban, Mannheimben, Mosbachban, Ravensburgban (kihelyezett tagozattal Tettnangban), Stuttgartban (kihelyezett tagozattal Horb-ban) és Villingen-Scweningenben. Információkat igényelhet: Pressestelle des Ministeriums für Wissenschaft und Forschung Baden-Würtenberg, Königstrasse 46, 70173 Stuttgart (Tel.: 0711/279-3005) táblázat: A 33.2-07/96 Szakmai akadémia Baden-Würtenberg 1. Állami vizsga 2. Üzemgazdász diploma (Szakmai akadémia) 3. Mérnöki diploma (Szakmai akadémia) 4. Szociálpedagógusi diploma (Szakmai akadémia) 5. Elmélyítõ tanulmányok 6. Gazdasági asszisztens (Szakmai akadémia) 7. Mérnök assisztens (Szakmai akadémia) 8. Nevelõ (Szakmai akadémia) 9. Alapképzés a bank, adatfeldolgozás, turisztikai gazdaság, kereskedelem, kézmûipar, ipar, nemzetközi marketing, média- és kommunikációs gazdaság, állami gazdaság, szállítmányozás, adó és vizsgaügy, biztosítás, gazdasági informatika szakirányokon 10. Alapképzés az elektronika, fatechnika, gépészet, technikai informatika, környezet- és sugárzásvédelem szakirányokon 11. Alapképzés az idõsekkel való munka, a fogyatékosokkal való munka, a pszichésen betegekkel és szenvedélybetegekkel való munka, a büntetettekkel való munka, gyerekekkel és fiatalokkal való munka, szociális munka az egészségügyben, szociális munka a közigazgatásban/szociális szolgálat szakirányokon 12. Szakma 13. Gyakorlat/elmélet 14. Tanulmányi félév 15. Gazdaság 16. Mûszaki ismeretek 17. Társadalomtudomány 18. Èrettségi (általános vagy szakfôiskolai)
60
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Szakmai továbbképzés A szakmai továbbképzés formái, célcsoportok, fenntartók, jogi keretfeltételek A szakmai továbbképzés alap adatai és alapstruktúrája A szakmai továbbképzés fogalma és formája A szakképzés domináló formája Németországban a duális rendszer. Összehasonlítva a másik szakképzési területtel világosan és egységesen szabályozott, ugyanakkor egyértelmûen elhatárolható attól. Ezzel szemben a szakmai továbbképzés egy nagyon komplikált és nem csak a külföldi szemlélõ számára nehezen átlátható terület. (...) Míg a Szakképzési törvény a szakképzést közvetlenül és átfogóan szabályozza, addig a szakmai továbbképzésre vonatkozóan fõképpen a továbbképzés lehetõségeit tárja fel. A szakmai továbbfejlesztésnek (berufliche Fortbildung) lehetõvé kell tennie, a szakmai ismeretek és készségek megõrzését, továbbfejlesztését, a technikai fejlõdéshez való hozzáigazítását vagy a szakmai felemelkedést. (1.§ 3.bek.) E törvényszöveg ellenére az általános nyelvhasználatban, a képzéspolitikai és tudományos vitákban és irodalomban a szakmai továbbképzés (berufliche Weiterbildung) fogalma terjedt el. Emellett újra és újra megtalálható a szakmai továbbfejlesztés fogalma is, bár elsõsorban olyan intézkedések esetén, amelyeket a Munkatámogatási törvény anyagilag támogat. A következõkben szakmai továbbképzésrõl beszélünk. A Szakképzési törvény 1. § 3. bek.-nek értelmében két központi területe van a szakmai továbbképzésnek, mégpedig: -
alkalmazkodásra való, innovációs képzés felemelkedésre való, vezetô képzés
Az alkalmazkodásra való, innovációs képzés feladata, hogy az egyszer már megszerzett szakmai kvalifikációt a mindenkori legújabb technikai és munkaszervezeti fejlõdési szintre hozza. Általában ehhez nem kapcsolódik szakmai felemelkedés. A felemelkedésre való, vezetô továbbképzés célja rendszerint egy, a szakmai felemelkedés feltételéül szolgáló magasabb kvalifikáció, bizonyítvánnyal vagy anélkül. Különösen a képzéspolitikai viták sorolják tágabb értelemben a szakmai átképzést is a szakmai továbbképzéshez, jóllehet a Szakképzési törvény ( 3.§ 4.bek.) speciálisan definiálja azt, mégpedig: „A szakmai átképzésnek egy másik szakmai tevékenységre kell képesítenie.” Az átképzésnek és továbbképzésnek a tartalmi és kvalifikációs határai összemosódnak. A szakmai rehabilitáció és a szakmai reaktivizáció a szakmai továbbképzés speciális formái a. Szakmai reaktivizáció alatt azokat a továbbképzési programokat értjük, amelyeken által a szakmai tevékenység hosszabb megszakítása miatt feledésbe merült vagy elavult ismereteket és képességeket aktualizálják. Szakmai rehabilitációnak egy baleset vagy egy betegség miatt
61
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG részben vagy teljesen munkavégzés-képtelen felnõttek szakmai újra-beilleszkedését célzó programokat nevezzük. Itt bizonyos fokig a fogyatékosok átképzésérõl van szó. Végül tágabb értelemben a betanítás vagy az irányítás is – mint rövid elõkészítés egy szakmai tevékenységre vagy egy munkahelyre, többnyire egy munkafolyamatra – a szakmai továbbképzéshez számít. A szakmai továbbképzés megnevezett típusai és formái az elsõ bizonyítékai a szakmai továbbképzés sokoldalúságának. (...)
A szakmai továbbképzés célcsoportjai és résztvevõi A szakmai továbbképzés minden foglalkozási csoportot felölel, többé kevésbé még a munkanélkülieket is, akik szakmai továbbképzése munkaerôpiac-politikai jelentõséggel bír. A munkavállalók részvételi aránya a továbbképzéseken lényegesen különbözik részben szakmánként, a vállalatok nagyságától és szakmai pozíciójától függõen. Így például az elektrotechnikai vállalatok dolgozói lényegesen többször vesznek részt továbbképzésen, mint a textilüzemek dolgozói. A résztvevõk aránya a nagyvállalatoknál nagyobb, mint a kisvállalatoknál. Különösen nagy különbség mutatkozik a szakmai továbbképzésben való részvételt tekintve a különbözõ kvalifikáltságú és pozíciójúak körében. Egyértelmûen magas arányú a részvétel a vezetõ rétegeknél és alacsony arányú a szakmunkásoknál valamint a betanított és képzettség nélküli munkásoknál. Ez a vállalatok, mint a legfontosabb szakmai továbbképzés fenntartók, ajánlattevõ viselkedésének a következménye. Különösen az új technológiák és munkaszervezési fejlõdés befolyása miatt, amelyek minden foglalkoztatási csoportot elérnek, úgy tûnik, hogy itt jelenleg egy változás megy végbe. A továbbképzésben való részvételi esélyek kiegyensúlyozatlanságának csökkentése, a szakmai továbbképzés jelentõsége miatt is, minden társadalmi csoport, egyre fontosabb képzéspolitikai, munkaerôpiac-politikai céljává vált. (...)
A szakmai továbbképzés fenntartói és intézményei A vállalatok szerepe A szakmai képzés fenntartói és felkínálói között minden kétséget kizáróan különleges helyzete van az vállalatoknak. Részben a résztvevõk száma miatt (kerek 50%), és a továbbképzés volumene miatt is (több, mint 30%) õk a legfontosabb fenntartók. Másrészrõl õk a felkínálói és az igénylõi is a szakmai továbbképzéseknek. Ennek a belsõ vállalati továbbképzési piacnak engedelmeskednek, az Üzemszabályzati törvény (Betriebsverfassungsgesetz, az üzemi dolgozók és az üzemvezetõség viszonyát szabályozó törvény. Ford.) viszonylag csekély korlátozása miatt, az egyes üzemek saját feltételeinek és követelményeinek. Ez az oka annak, hogy az vállalati továbbképzés nagy jelentõségével összehasonlítva csak keveset tudunk errõl. Ehhez jön még: „A legnagyobb továbbképzési területek megállapításánál, a különbözõ források különbözõ eredményre jutnak.” (Kuwan, 1991, 285.) Ismert ezen kívül, hogy a foglalkoztatási felmérések más eredményre jutnak, mint a vállalati felmérések. A jelenleg nem teljes és részben még bizonytalan adatokat figyelmen
62
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG kívül hagyva, mégis lényeges, és az alaptendenciákat lefedõ kijelentéseket tehetünk az vállalatok németországi szakmai továbbképzésben betöltött szerepérõl. Az vállalatok széles továbbképzési spektruma a következõ áttekintés segítségével világítható meg.
A vállalati továbbképzések formái: ⇒Alkalmazkodásra való, innovációs képzés - munkahelyi vonatkozású - üzemi vonatkozású - szakmai vonatkozású - technológiai vonatkozású - termék vonatkozású - folyamat vonatkozású - szervezési vonatkozású ⇒Felemelkedésre való, vezetõképzés - üzemspecifikus - vállalatokat átfogó - szakmákat átfogó - vállalatokat- és tevékenységeket átfogó ⇒Bázis továbbképzés - matematikai alapismeretek - természettudományos alapismeretek - üzemgazdasági alapismeretek ⇒Àltalános továbbképzés - társadalompolitika - kultúra - testnevelés és hobby A nagyvállalatoknál minden formája megtalálható a továbbképzésnek, az általános képzés is. Sok helyen a bázistovábbképzés is szerepel a kínálatban. Ezek a kínálatok többnyire szoros viszonyban állnak a tulajdonképpeni szakmai továbbképzéssel, vagy fontos elõfeltételei annak. Amennyire átfogó és differenciált a nagyvállalatok továbbképzés-kínálatának a választéka, annyira korlátozott ez a kisvállalatoknál, ahol rendszerint az alkalmazkodásra való, innovációs továbbképzés található meg. Általánosan érvényes az, hogy a továbbképzések aktivitása a vállalatok nagyságával összefügg. A kiindulási helyzet és a vállalati továbbképzés helyzetének további differenciálása elõtt utalnunk kell még egy paradigmaváltásra, amely úgy tûnik fokozatosan helyet nyer magának. Míg a vállalati továbbképzésnek eddig a legfontosabb részterülete a szervezeti, technológiai változásoknál „kullogó segítõtárs”, azaz az alkalmazkodásra való, innovációs képzés volt, addig a szakmai továbbképzés egyre inkább fejlesztési karaktert is nyer. A vállalati továbbképzés legfontosabb sajátságai:
63
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG - Az intézkedések túlnyomóan a szakmunkás szint felettieket, tehát a vezetõ réteget érintik, csak újabban nõ a szakmunkások száma. - Az intézkedések rövid idõtartamúak (többnyire kevesebb, mint egy hét). - A továbbképzések célját és tartalmát a kettõs funkcióval rendelkezõ vállalatok (a képzések felkínálói és igénybevevõi is egyben) határozzák meg. - A továbbképzéseket nagy részben a vállaltok finanszírozzák. A szakmai továbbképzés fenntartásának funkciójával különbözõ módon élnek a vállalatok: -
A vállalat saját maga a felelõs fenntartója és rendezõje munkatársai továbbképzésének. A vállalat a szövetségi munkaügyi hivatal megbízásában a képzési intézkedések megvalósítója, különösen a munkanélküliek esetében. A vállalat partnere más vállalati ill. vállalaton kívüli továbbképzõknek. A vállalat felhasználója a nem vállalati (többnyire privát) továbbképzõ intézményeknek, ahova munkatársait küldi.
Egy esettanulmány eredménye szerint (Bardaleben 1990, 72.) a továbbképzések óráinak 16,1%-ban nem a vállalat által szervezett továbbképzésrõl van szó. A kisüzmeknél ez az arány lényegesen nagyobb és nem ritka, hogy õk kizárólag vállalaton kívüli továbbképzõ intézetekkel képeztetik munkatársaikat. A nagyvállalatoknak többnyire saját továbbképzõ részlegeik vannak és munkatársaik számára nagyon terjedelmes katalógusokat adnak ki a kínálatról. Ez arra utal, hogy az vállalati továbbképzést még erõsen a kínálat határozza meg. Egyre jobban felülkerekedik azonban a kereslet által szabályozott képzés, amely az eddiginél célzottabban a továbbképzési igényeken alapszik és egy szisztematikus igényelemzés segítségével alakítják ki. A vállalat, mint „tanuló rendszer” egy kezdet, amely növekvõ jelentõségûnek tûnik és a szervezés decentralizáltságához és a továbbképzési aktivitás irányításához vezet.
Szakmai továbbképzés a szakiskolákban A szakiskolák olyan iskolák, amelyek egy szakmai képzettséget vagy egy megfelelõ szakmai gyakorlatot kívánnak meg; további feltételként pedig rendszerint egy másik szakma gyakorlását. Elmélyített szakmai képzést nyújtanak és elõsegítik az általános képzettséget. Ennek idôtartama teljes idejû képzés esetén rendszerint minimum egy év, részképzés esetén ennek megfelelõen hosszabb. (A szakmai oktatás tagozódásának elnevezései – a Kultuszminiszteri Konferencia 1975. december 8-i határozata). Ennek megfelelõen a szakiskolák, látogatóik számára a felemelkedésra való, innovációs képzés helyszínei. A szakmunkás itt lesz mesterré (egy „mester” iskolában), technikussá (egy „technikus iskolában”) stb. A szakfõiskolák nagy variációs gazdagságot mutatnak fel a szakirányok és súlypontozási lehetôségek tekintetében, a fejlõdéseknek a gazdasági, technikai képzési igények képzésbe való beépítése miatt. Az állami szakképzési rendszer keretein belül egy szilárd és vitathatatlan helyet foglalnak el. Tanulóik száma, függetlenül a konjunktúra alakulásától, relatív nagy állandóságot mutat. 1990-ben 82.200 tanuló látogatta teljes idõben, 33.200 pedig részidõben ezeket az iskolákat. A szakiskolák vizsgái többnyire állami vizsgák, így ha valaki a technikusi szakirányra járt, akkor „államilag minõsített technikus” lesz. Említésre méltó, hogy a szakiskolákba való felvételhez, egy lezárt szakképzés vagy többéves szakmai gyakorlat elõfeltétel, az általános végzettség azonban nem. Ezzel a duális rendszer nyitottságához kapcsolódnak a szakiskolák, ami szintén nem ismer iskolai képzésre vonatkozó
64
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG korlátokat. Meghatározott körülmények között a szakiskolák látogatását a Munkatámogatási törvény alapján anyagilag támogatják. A teljességhez meg kell még jegyeznünk, hogy a Kultuszminiszterek Konferenciájának 1991. évi 3. hó 14/15-én született határozata alapján a tartományi szabályozás értelmében, a duális rendszer keretein belül, egy másik iskola, mégpedig a szakmunkás képzõ iskola (Berufsschule) is részt vehet partnerként a szakmai továbbképzési feladatokban. Ebbõl a szakmai képzés és továbbképzés iskolai területen belüli összekapcsolódása adódhatna. Ki kell várni azonban, vajon ebbõl figyelemre méltó fejlõdés adódik-e.
A szakmai továbbképzés más fenntartói A vállalatok és szakiskolák mellett a továbbképzéseket felkínálók között van egy „szabad piac”, ahova rendszerint a privát felkínálók tartoznak. Ezeknek részben közhasznú, részben profitorientált karakterük van és többé kevésbé egymással versengenek. A szakmai továbbképzések iránt érdeklõdõk számára ez a piac, intézményeinek sokfélesége miatt, de céljai, idõtartama, költségei különbözõsége miatt is, nem könnyen áttekinthetõ. Jelenleg senki nem ismeri ezeknek az intézményeknek a pontos számát. A következõkben a legfontosabb fenntartói csoportokat nevezzük meg és jellemezzük. ⇒Kamarák (Kammern) A legfontosabbak az ipari-, kereskedelmi-, és kézmûves kamarák, melyekbõl az országban (az új tagállamokat is beleértve) 87 ill. 59 van. Ezek közjogi testületek, amelyek a Legfelsõbb Tartományi Hivatal jogi felügyelete alá tartoznak és a Képzési törvény értelmében „illetékes helyei” a vállalati képzés szabályozásának, kontrolljának, az átképzésnek és a továbbfejlesztésnek (a törvény ezt a fogalmat használja). Tagjaik hozzájárulásból finanszírozzák magukat és elkötelezettek mind az alkalmazkodásra való, innovációs, mind pedig a felemelkedésre való, vezetô továbbképzésben. ⇒Technikai akadémiák (Technische Akademien) Itt olyan intézményekrõl van szó, amelyek eredetileg kizárólag a technikai továbbképzést tûzték ki feladatukként. Ma már feladatkörükhöz tartozik személyi és szociális ügyek, személyzetgazdaság és -fejlesztés területén belüli a továbbképzési programok megvalósítása is. A technikai akadémiáknak közhasznú egyesületi jellege van. Tagjai cégek és önkormányzatok. ⇒A gazdaság képzési testülete (Bildungswerke der Wirtschaft) Minden tartományban vannak már a gazdaságnak képzési testületei. A közhasznú egyesületek jogi státusával rendelkeznek. Tagjaik nem egyes vállalatok, hanem rendszerint munkaadói szövetségek, mégpedig ezek tartományi szintû szövetségei. A technikai akadémiáktól eltérõen nem foglalkoznak technikai továbbképzéssel, ugyanakkor ugyanúgy a tagsági díjakból finanszírozzák magukat. ⇒Szakmai továbbképzõ testületek (Berufsbildungswerke) Itt a német szakszervezeti szövetség és a német alkalmazottak szakszervezetének képzési intézményérõl van szó. Fõként az alkalmazkodásra való, innovációs képzésben és az átképzésben tevékenykedik és csak kis mértékben foglalkozik felemelkedésre való, vezetô továbbképzéssel. ⇒Különbözõ (magán) továbbképzés fenntartók 65
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A nagyszámú, nem pontosan megállapított továbbképzési fenntartók közül példaképp csak hármat említünk meg: -
ASB-Management Szeminárium/ASB-Management Seminare (Heidelberg) Személyzeti vezetõk Német Társasága/Deutsche Gesellschaft für Personalführung (Düsseldorf) - Grachti Gazdasági Palota Egyetemi Szemináriuma/Universitätseminar der Wirtschaft Schloß Gracht A három nevezett intézmény közhasznú egyesület, melynek cégek a tagjai. Kínálataikkal a vállalatok vezetõ rétegeit célozzák meg. ⇒Népfõiskolák (Volkshochschule) Kereken 1000 intézményével és 4700 kihelyezett tagozatával a népfõiskola a felnõttképzés legismertebb intézménye. Eredetileg csak kulturális és politikai továbbképzések szervezõje volt, most azonban a szakmai továbbképzésben is tevékeny. Jóllehet a szakmai továbbképzések, kínálatának kisebb részét teszik ki. ⇒Szakmai kiegészítõ szakok a felsõoktatásban - Üzempedagógusi kiegészítõ szak (Landau) - Kiegészítõ szak „Vállalati személyzetfejlesztés” (Mûszaki Egyetem, Braunschweig) Mindkét szakon személyzet fejlesztésre képeznek. Az elsõ képzés meghatározott körülmények esetén egyetemi diplomát ad, a landaui Személyzetpadagógiai Akadémia és a Koblenz/Landau-i és erfurti egyetem közösen mûködteti. A másodiknak elõfeltétele az egyetemi diploma. Csak a szakmai továbbképzést nyújtók különbözõsége és sokoldalúsága alapján jogosnak tûnhet, ha egy „továbbképzési piacról” beszélünk. Ennek egy szupermarket jellege van, amelyben ugyan minden terméken a továbbképzés címke áll, de ezek minõsége és fajtája nagyon különbözõ. Az ezzel indokolt törvényi szabályozás szükségessége annyiban tûnik jogosnak, amennyiben ezzel a jobb minõség biztosítását el lehet érni. Egyébként egy átfogó törvényi szabályozás beleszólhatna vitathatatlanul szükségesen a szakképzésbe, akkor ez annak elengedhetetlen dinamikáját és ugyancsak elengedhetetlen variációs gazdagságát nem venné figyelembe.
Levelezõ oktatás 1991-ben 138 távoktató intézmény kínált ilyen képzést és 100.000 személy vett ezen részt (A BIBB 1991. júniusi sajtóközlése). Elsõsorban a felemelkedés alapjául szolgáló elmélyítõ továbbképzéseket keresik itt. 1991-ben több, mint 1200 körül mozgott a levelezõ szakok anyagának száma. Ezek többsége levél formájú és egyre gyakrabban használják fel a vállalatok is õket. 1990-ben kereken 800 vállalat 20.000 munkatársa vett részt ilyen levelezõ oktatáson. A levelezõ oktatásnak így gyakran kiegészítõ funkciója van a többi továbbképzési formával szemben. Különösen a kis- és középvállalatok használják ki egyre többet a levelezõ oktatás adta lehetõségekhez. Ez a képzési forma kedvezõ árú és képes a hiányos vállalati kapacitásokat, ill. a hiányzó helyi kínálatot kiegyensúlyozni. A vállalatok felismerik azonban azt is, hogy a kevésbé képzett munkatársaknak nehézségei vannak a levelezõ oktatással. Ezért a szakmai továbbképzés e formájának egyoldalú favorizálása ennek a dolgozói csoportnak a számára egyértelmûen hátrányos lenne. Amennyiben a vállalatok dolgozóik továbbképzésekor a levelezõ oktatást veszik igénybe, adott a garancia, hogy csak komoly kínálatokat fogadnak
66
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG el. A levelezõ oktatás személyes, vállalaton kívüli igénybevételekor az igénylõk többnyire nem kapnak választ kérdéseikre a kínálat minõségét illetõen. Emiatt van egy minõségellenõrzési rendszer, ami már régóta fennáll. Az 1977-es levelezõ oktatást védõ törvény (FernUSG) tartalmazza a szakmai képzést nyújtó levelezõ szakok engedélyezésérõl hozott határozatokat. E szerint a levelezõ szakok engedélyezése, más okok mellett akkor is megtagadható, ha a szak tartalma, idõtartama, célja és megvalósításának módja a szakmai képzésrõl hozott törvény céljaival nem összeegyeztethetõ. A szakmai képzést nyújtó levelezõ szakok engedélyezésérõl a kölni Állami Távoktatási Központ dönt a Szakképzésért Felelõs Szövetségi Intézet beleegyezésével. Ez azért különösen fontos, mert vannak olyan levelezõ szakok, amelyek állami ill. nyilvános vizsgára készítenek fel. Együttesen nézve, a levelezõ oktatás egy nagyon fontos területe a szakmai továbbképzési panorámának. (...)
Jogi keretfeltételek A Szakképzési törvény szabályozása Már utaltunk arra, hogy az 1969-es Szakképzési törvény nem csak a szakképzést definiálja, hanem a szakmai továbbképzést is („szakmai továbbfejlesztés” és „átképzés”). Míg azonban ebben a törvényben a szakképzés határozatok sokaságával közvetlenül szabályozva van, addig a szakmai továbbképzés számára fõképp szabályozást tesz lehetõvé. Így a felelõs szerv (kamara) vizsgáztathat a „szakmai továbbfejlesztés során megszerzett ismeretekrõl, tapasztalatokról és készségekrõl”. De a képzésért és tudományért felelõs miniszter is kiadhat jogi rendelet formájában továbbképzési szabályzatot a gazdasági, vagy egyébként felelõs miniszter egyetértésével. A törvény szövege szerint ez „egy szabályozott, egységes szakmai továbbfejlesztés alapjául, ill. annak a technikai, gazdasági és társadalmi igényekhez és fejlõdéshez való hozzáigazítására” szolgál (46.§ 2.bek.). Ennek megfelelõek érvényesek a szakmai átképzésre is. Ahogy a szövetség ugyanúgy a felelõs szerv is (különösen az ipari- és kereskedelmi kamara) szokást formált ebbõl a jogból. Így 15 szövetségi szinten egységes megállapodás létezik az ipari mesterek továbbképzését illetõen. A szövetségnek ezek (és más) intézkedései különösen szolgálják -
a regiókat meghaladó jelentõségû intézkedések egységesítését a továbbképzések bizonyítványainak és az iskolán kívüli továbbképzések teljesítményének állami elismerését a szakmai továbbképzések összehasonlíthatóságának és átjárhatóságának javítását. (Lipsmeier, 1990, 367.)
A továbbképzések támogatása a Munkatámogatási törvény alapján A Munkatámogatási törvény alapján a Munkáért felelõs Szövetségi Hivatal (Bundesanstalt für Arbeit) a szakmai továbbképzéseknek átfogó eszközöket bocsát a rendelkezésére, amelyeket a munkaadók és munkavállalók egyenlõ arányban, hozzájárulás formájában teremtenek elõ. A szakmai továbbképzések anyagi támogatása a Munkáért felelõs Szövetségi Intézet megbízásából történik. Adott körülmények között, az úgynevezett személyes támogatás keretében, a szervezõ által megállapított részvételi díjat részben vagy teljesen megtérítik a 67
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG továbbképzéseken résztvevõknek vagy olyan képzésre küldik õket amely teljesen finanszírozott. Ezen kívül a továbbképzés teljes idejére kifizetik Önnek támogatásként vagy kölcsönként az utolsó nettó fizetés 68%-át (házasoknál 73%-át). Ezen túl az úgynevezett továbbképzési intézeti támogatások keretében támogatás adható felszerelésekre, eszközökre és épületekre. A Munkatámogatási törvény munkapiac-politikai célkitûzéseinek megfelelõen nem csak munkavégzõket, hanem elsõsorban munkanélkülieket támogatnak. (...)
Törvények a tanulmányi szabadságról és a továbbképzési törvények A tartományok egy részében szabályozás van arról, hogy szakmai vagy politikai továbbképzés esetén a munkavállalók számára évi öt ill. négy nap (Niedersachsen) tanulmányi szabadság, garantálva van. A szabadság ideje alatt a munkaadó teljes munkabért fizet. A munkavállaló maga dönt arról, hogy melyik továbbképzést kívánja látogatni. A politikai továbbképzések díjait rendszerint az állam vállalja magára, a szakmai képzésekét azonban a résztvevõknek nagyrészt vagy teljesen maguknak kell állniuk. A résztvevõk számához és nem az igénylésére jogosultak milliókat elérõ számához mérve, a tanulmányi szabadságnak jelenleg nincs nagy jelentõsége. Az arra jogosultaknak, csak mintegy 3%-a veszi igénybe ezt a lehetõséget! Ennek okai sokoldalúak, és megvitatására itt nincs mód. Míg a tanulmányi szabadságra vonatkozó törvények a vállalatokon keresztül szabályozzák a szabadságon lévõ munkavállalók bérezését és finanszírozását, addig a tartományi továbbképzési törvények a jelentõs többségében nem szakmai továbbképzést végzõ népfõiskolák finanszírozását írják le. Anyagilag ugyanúgy támogatják az intézményeket, elsõsorban a népfõiskolákat, mint meghatározott körülmények, és rendezvények esetén a magánszemélyeket. A Továbbképzési törvény nem befolyásolja a továbbképzési kínálatot és a képzések tartalmát sem.
A szakmai továbbképzés kollektív szerzõdés szerinti szabályozása A szakmai továbbképzések növekvõ jelentõsége és szükségessége miatt a kollektív szerzõdések is egyre gyakrabban a számba veszik azt. Az a nézet talál itt visszhangra, hogy a kollektív szerzõdés szerinti szabályozások flexibilisebbek és a szituációhoz közelebb állóak lehetnek, mint a Képzési törvény általános meghatározásai. Azok ellenzik ezt, akik a kollektív szerzõdés szerinti szabályozásban elõnyöket ill. hátrányokat látnak, attól függõen, hogy a munkavállaló olyan ágazathoz tartozik-e ahol van kollektív szerzõdés, vagy olyanhoz ahol ilyen nincs. 1988-ban a kollektív szerzõdések által érintett 330 fontosabb fizetési kategória (17,4 millió munkavállaló) közül kereken 90-ben (6,7 millió munkavállaló) szerepeltek képzési célokat szolgáló mentesítések. Az errõl szóló szabályozásban megnevezett képzési területek a következõk: -
68
szakmai irányú továbbképzés és kvalifikáció politikai és kulturális képzés szakmai vizsgák letétele üzemtanács tagok vagy más funkcióval rendelkezõk iskolázása ill. ezek részvétele konferenciákon és üléseken
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A kollektív szerzõdések többségénél a mentesség ideje alatt a fizetést a munkaadó fizeti tovább. Más kollektív szerzõdések szerint a mentességgel nem jár fizetség, megint mások szerint pedig, ez csak az üzemi tanács tagjaira, vagy más funkciót betöltõkre korlátozódik. A kollektív szerzõdés szerinti szabályozásnak két további variánsa van. Az elsõ esetben a továbbképzés szabályozása a leépítésekkel szembeni védekezésrõl szóló megegyezés keretén belül történik. A másik lehetõség szerint a szabályozás a szociális terv alapján valósul meg. (A szociális terv a munkavállalók és munkaadók között írásban rögzített, az üzemi átszervezés vagy az üzem megszüntetése miatti elbocsátásokhoz kapcsolódó végkielégítések és egyéb térítések kérdéseit tárgyaló dokumentum. Ford.) Így szabályozzák például azt, hogy milyen mértékben legyenek átképezve ill. továbbképezve azok a munkások, akiket a technikai újítások érintenek. Mivel ebben az esetben munkanélküliséggel közvetlenül fenyegetett dolgozókról van szó, az érintettek, a Munkatámogatási törvény alapján, teljes vagy résztámogatást kapnak a Munkáért felelõs Szövetségi Hivataltól. A szabályozások egy új generációját képviselik a kvalifikációs kollektív szerzõdések. Ezeken keresztül kell az átfogó, prevencióra épülõ továbbképzési koncepciók megvalósulását lehetõvé tenni, amelyek aztán hozzájárulhatnak a munka humanizálódásához. Ez a szabályozási hálózat a következõképpen alakult ki: -
-
A munkavállaló igényli a munkaidõ alatti és az egész munkavégzés ideje alatti fizetett továbbképzést. Kiszélesedik az üzemi tanács beleszólási joga a továbbképzés megvalósításával kapcsolatban. A munkaszervezést (a technika és munka megtervezése) úgy kell megváltoztatni, hogy azáltal a munkavállaló, képzettségi szintjének továbbképzéseken való fejlesztésében motiválva legyen. Ezzel egyidejûleg fel kell lépni a dekvalifikáló munkamegosztással szemben. A továbbképzésen való részvétel össze lesz kapcsolva a fizetési kérdésekkel.
Ilyen modern és a jövõbe mutató megegyezések születtek pl. a Volkswagen Rt. és a Vasas Szakszervezet (IG Metall), A berlini Szaniter-, Fûtés- és Klímatecnikai Testület és a Vasas Szakszervezet között, valamint a Vasas Szakszervezet és a Baden-Würtenberg-i Vasipari Egyesület között.
69
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Tanulmányok a hageni levelezô tagozatos egyetemen (Fernuniversität Hagen) LEVELEZÕ OKTATÁS: KITARTÁSSAL ÉS ÖNFEGYELEMMEL Nem kell tömött elõadótermekbe nyomulnia, mert nem látogat elõadásokat. Szemináriumok is csak idõrõl idõre vannak. A hageni távegyetem hallgatói otthon tanulnak. Tananyagukat postán kapják meg. Christian Thielscher már maga mögött tudhat egy gazdaságtudományi levelezõ szakot. Õ a tanulásnak ebben a formájában elõnyöket lát: „Flexibilisen lehet a tanulmányokat megtervezni. Sehol másutt nem lehet olyan gyorsan vagy lassan tanulni, ahogy az ember akarja. A vizsgaidõpontok idejében ismertek, hogy értelmesen lehessen tervezni. A teljesítendõ követelményekrõl adott áttekintés is megkönnyíti a félév kurzusainak egyéni összeállítását. A hallgató az utazást is megspórolja.” A hageni távegyetem Nevelés-, Társadalom- és Bölcsészettudományi karán dolgozó professzor Georg Hansen számára más szempont miatt is mérvadó ez az oktatási forma: „ A tanuló a tananyag minden részét bármikor elõveheti és felelevenítheti. Egy szemináriumnak két óra alatt vége van, és attól függõen, hogy mennyit fogott fel ill. írt le a hallgató, néhány dolog elfelejtõdik.” Ennek ellenére a levelezõ oktatás nem mézesmadzag. A levelezõ hallgatónak nincs félévi szünete. Amikor mások nyaralni mennek, neki elkezdõdik a félév lezárásának idõszaka, a vizsgákra való készülés. „Aki azt hiszi, hogy ez csak úgy félvállról megoldható, keményen csalódik”, figyelmeztet a hageni távegyetem rektora, Proffesszor Dr. Güntel Fandel. „Egy levelezõs hallgatónak szívóssággal, kitartással és önfegyelemmel kell rendelkeznie, valamint el kell tudja viselni az izoláltságot.” A levelezõ egyetemre 560.00 hallgató van beiratkozva. A normál hallgatók mellett megtalálható a tudatosan felkapaszkodó karrierista, aki a banki tanulmányokat és az alap tanulmányokat egyidejûleg végzi, a szülési szabadságon lévõ fiatal anya, aki újbóli munkába állását tervezi, és a jól szituált mérnök is. A hallgatóknak több, mint a fele részidõs, tehát munka mellett tanul. 17%-uk végez telje idejû tanulmányokat. Csak kevesen vannak azok, akik az érettségi után, vagy a katonai ill. civil szolgálat mellett, ill. képzés mellett a levelezõ egyetemet a nappali egyetemre való át- vagy bejutáshoz használják fel. Ehhez jön még kb. 10.000 vendég hallgató és 7000 másodhallgató, aki egyidejûleg más egyetemre is be van még iratkozva. Kereken 30.000 hallgató tanul gazdaságtudományokat. Ezt követik a nevelés-, társadalomtudományi- és bölcsészettudományi szakok, az informatika, elektrotechnika, matematika és jogtudomány. A tanulmányok lefolyása és tartalma nem különbözik a nappali egyetemétõl. Az egyedüli különbség: a hageni egyetemen a bölcsész szakok tárgyait például nem egymással párhuzamosan hanem egymás után veszik fel. „Egyébként a távegyetem nagyon igényes, mert a tananyagokat tartalmazó levelek erõsen meg vannak töltve”, mondja Fandel Úr a rektor. A magas színvonalról mondottakat támasztja alá Irmgard Peterek is, aki tolmács diplomája megszerzése és újságírói képzése után gazdaságtudományt tanul most az egyetemen: „A levelezõ oktatás csak a keményeknek való.”
70
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A kiválasztott tananyagokat túlnyomó többségben írásos formában, leveleken keresztül adják le. Megkapja egy elõadás anyagának megfelelõ tananyag szövegét, egy áttekintést az anyagról, irodalomjegyzéket, és egy szószedetet, ami a mindenkori szakkifejezéseket elmagyarázza. Ehhez jönnek még a gyakorlatok, amelyet a hallgatók önkontrolljuk alapján kell, hogy megoldjanak és a beküldendõ feladatok, amelyeket egy megadott határidõn belül meg kell oldani és az egyetem professzorai és docensei javítják ki õket. Ezekkel a feladatokkal kívánják a teljesítményt kontrollálni. Ezek eredményes megoldása az elõfeltétele annak, hogy a az egyes kurzusok végén vizsgázni lehessen. A vizsgákat az egész Németországban megtalálható regionális állomásokon lehet letenni, a vizsgahivatalok alkalmazottainak felügyelet alatt. A hageni egyetem hallgatóknak nincs meg az a lehetõségük, mint más egyetemeken lévõ társaiknak, tudniillik, hogy tippeket, információkat gyûjtsenek az elsõ félév nyitó ünnepségén. A menzai étkezések alatti beszélgetések és a campusban való találkozások is kiesnek. „Ez ahhoz vezet, hogy idõvel az ember kritikus lesz a tananyaggal kapcsolatosan, mert nem lehet véleményt cserélni róla”. Ez a tapasztalata Irmgard Petereknek. Ennek a „kommunikációs deficitnek” a megszüntetésére több, mint 60 hallgatói központ jött létre. Itt szakmentorok és tanulmányi tanácsadók állnak a hallgatók rendelkezésére. Gyakorlatokat, vizsgákat, kurzusokat, személyes tanácsadást, irodalmat és audiovizuális anyagokat kínálnak itt. A levelezõs hallgatónak továbbá megvan az a lehetõsége, hogy professzorával vagy egy tudományos munkatárssal kapcsolatba lépjen. Hansen professzor hallgatói egy részét szemináriumokon, más részét telefonbeszélgetéseken, levélen, e-mailen, faxon keresztül ismeri.
Sokoldalú kínálat Aki a távoktatás mellett dönt, nagy kínálattal találja szembe magát. Így például a bochumi és az iserlohni szakfõiskola közösen hirdetett meg a mûszaki üzemgazdász szakot. A drezdai mûszaki egyetemen pedig a gépészmérnök és építõ mérnök szakot lehet levelezõ formában tanulni. Aki tudni szeretné, milyen levelezõ szakok vannak, forduljon az érettségizettek és a felsõoktatásban tanulók szakmai tanácsadásához. Aki dolgozik, mellékesen lehet levelezõ hallgató. A Felnõtt-továbbképzési Egyetemi Társaság (Akademikergesellschaft für Erwachsenenfortbildung) – AKAD - három magánfõiskolájának (Lahr, Leipzig, Rendsburg) egyikén az alapvetõ diplomás szakok szinte mindegyike nyitva áll a munkát végzõk számára is. Ezek az egyetemi diplomás üzemmérnök és diplomás gazdasági informatikus végzettséghez vezetnek. Akinek már egy fõiskolai diplomája van, a következõ szakokat veheti fel az AKAD-nál: gazdasági mérnök, gazdaság, üzemgazdaság, gazdasági informatika.
71
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
Szakmai továbbképzés: lehetõleg rövid és közel a gyakorlathoz Már a legtöbb vállalat egységes abban, hogy az egyre élesebb versenyhelyzet miatt a továbbképzés egyre fontosabb a piacon való eredményességhez. Itt a tendenciák a rövidebb szemináriumok irányába mutatnak, amelyek teljesen a cég igényeinek megfelelõen vannak beállítva. Az optimálisan képzett munkatárs értékes vagyon egy vállalat számára. ennek megfelelõen továbbképzéseken kell tovább „gondozni”. A kölni Gazdasági Intézet (IW) 1000 vállalatot és képzést kínálót felölelõ felmérése is ezt igazolja: Jó háromnegyede a vállalatoknak (69%) számol munkatársai növekvõ továbbképzési igényével és kb. a fele a megkérdezett vállalatoknak számít arra, hogy munkatársai felhasználják a továbbképzést (51%). A növekvõ fizetési kényszer ellenére a vállalatok követik ezeket a nézeteket, mert ki vannak téve az egyre élesebbé váló versenynek. Azonban kettõs stratégiát alkalmaznak, amivel a továbbképzéseknek egyidejûleg effektívebbé és anyagilag kedvezõbbé kell válniuk. (1) A cégek alkalmazottaikat lehetõleg rövid és kompakt továbbképzésekre küldik. Ugyanis a vállalatoknál, pontosan a szabaddá tétel és a munkakiesés teszik ki a továbbképzési költségek nagy részét. (2) A cégek a munkahely konkrét igényeire támaszkodva tervezik meg a továbbképzést. Ezáltal már eleve eredményorientáltak, és az üzemi gyakorlatban való használhatóságra irányulóak a kurzusok. Így semmi haszontalant nem tanulnak, ami szintén plusz költséget jelentene. A képzést kínálók felismerték ezt a trendet és a rövid képzési kurzusokra ill. céges szemináriumokra álltak rá. Ezek olyan ajánlatok, amelyek az igénylõ vállalat konkrétan meghatározott képzési szükségleteinek és a résztvevõk személyes feltételeinek megfeleleõen lettek kialakítva. Az ajánlatok felmérésének eredménye: Csaknem 55% a továbbképzést szervezõknek, szeretné kiépíteni kínálatát az öt napig tartó kurzusok területén. Szûk 70%-uk tervez több céges szemináriumot. Ezzel különösen a kis- és középvállalatok elébe mennek a képzést szervezõk. Ugyanis pontosan õk azok, akik szûkös személyi feltételeik miatt nem tudják munkatársaikat hosszabb idõre munkájuk alól felmenteni. Egyidejûleg azonban a kisebb vállalatok a fontos igénybevevõi a külsõ továbbképzéseknek: a szemináriumok az általuk leggyakrabban keresett továbbképzések. Egységesek a megkérdezett vállalatok és képzéseket kínálók a jövõbeni legfontosabb témák tekintetében: Fõként az alkalmazott-vezetés és személyzetfejlesztés, adatfeldolgozás területén van igény továbbképzésre.
72
valamint
az
elektronikus
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG A következõ helyeken különbözõ témacsoportok állnak, de az elvi irányok tekintetében egységesek a megkérdezettek: A jövõben eladói tréning, idegen nyelv, ipari-technikai és kereskedési témák fognak a napirenden szerepelni. A rövidebb szemináriumok trendjét már most visszatükrözi a továbbképzési adatbank, a Kurs Direkt, amelyet a kölni Gazdasági Intézet készített a Munkáért felelõs Szövetségi Hivatal megbízásában (ld. táblázat) Továbbképzés: idõigény A Kurs Direktben feltüntetett összesen 234836 szakmai továbbképzésidõtartama Idõtartam 1-3 nap 3 napnál hosszabb, egy hétig 1 hétnél hosszabb, egy hónapig 1 hónapnál hosszabb, 3 hónapig 1 hónapnál hosszabb, fél évig 1 évnél hosszabb, 2 évig hosszabb 2 évnél egyéb/nincs adat Állapot: 1996 március
Rendezvény 87911 24145 24915 19028 27033 3140 885 33065 © 15/1996 Német Intézet-Kiadó
Majdnem fele a közel 235.000 szakmai továbbképzõ kurzusnak és szemináriumnak maximálisan egy hétig tart. Tartalmilag azonban még eltérnek az IW-felmérésében nevezett igény-profilok a Kurs Direkt aktuális témakínálatától. Az adatbankban dokumentált továbbképzési kínálatban nagy elõnnyel a programozási, szövegfeldolgozási és adatbankhasználati kurzusokkal szerepelõ elektronikus adatfeldolgozás (65.100 felkínált kurzus) áll az elsõ helyen. A második helyen 4100 rendezvénnyel az alkalmazott-vezetõi kurzusok állnak. Csak a harmadik helyen van az 1400 személyzetfejlesztési kurzus és szeminárium.
Kurs Direkt A Munkáért felelõs Szövetségi Hivatal megbízásában, a kölni Gazdasági Intézet által készített adatbank egy közel teljes áttekintést ad a vállalatoknak a szakmai továbbképzési piacról. 35.000 képzés-szervezõ kurzusait és szemináriumait találja itt meg. A vállalatok 235.000 ajánlat részletes leírását használják, 80%-át a beírt rendezvényeknek, és így választhatják ki a 73
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG számukra érdekeseket. A Kurs Direkt a személyzeti vezetõknek, és cégek továbbképzésekért felelõs munkatársainak egy nagyon gyors és megbízható információs forrása.
74
OKTATÁSÜGY
.
NÉMETORSZÁG
75
