dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
Az ipari forradalom Szerzõ dezs
Történelem tétel
4. Az ipari forradalom Angliában iparban minõségi változások mentek végbe. A kézmûipart mindössze néhány évtized alatt a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl. A manufaktúrákban az egyszerû munkamegosztás során elemeire bontották a munkafolyamatokat. Ezeket a következõ lépésben gépesíteni lehetett. A termelés eszközei kéziszerszámok helyet egyre erõteljesebb és egyre termelékenyebb gépek lettek. Míg ezelõtt a víz, esetleg a szél hajtotta meg, most a bárhol folyamatosan felhasználható gõz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gõz átalakította a munkahelyet, és új üzemforrást eredményezett: a gyárat. Bányák, magaskohók már korábban is mûködtek. A közlekedés forradalma lehetõvé tette a nyersanyag, a készáru, a munkaerõ olcsó és gyors szállítását. Anglia szigetország révén hajózással oldotta meg a szállítást, késõbb a skót Mac Adam tervei alapján megépítették a makadám utat. Megszületett a termelõeszközök piaca. Kifizetendõvé vált a gépgyártás. Az "ipari forradalom" kifejezést valószínûleg a francia forradalom mintájára kezdték használni már a múlt század húszas éveiben. Valóban, az élelmiszertermelés és a városépítés forradalma óta az ipari forradalom eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást. Korábbi századokban a kereskedelem és az ipar föllendülése, valamint a városiasodás http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49
dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
ismételten beleütközött a mezõgazdaság alacsony teljesítõképességének korlátaiba. Angliában viszont már a forradalom elõtt kialakult a föld polgári tulajdona, és a tõke áramlott a mezõgazdaságba. A XVII - XVIII. Században a feudális kötöttségek után fokozatosan megszûntek a föld használatának közösségi maradványai is. (nyomáskényszer, közös legelõ) A legelõket föltörték, a vizenyõs területeket kiszárították. A háromnyomásos gazdálkodást fölváltotta a vetésforgó. Holland mintára takarmánynövényeket termesztek, megnõtt az állatállomány. A földeket rendszeresen trágyázták. Az angol mezõgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenõ mezõgazdasági népességgel növekvõ városi lakosságot tartson el. A mezõgazdasági termelés gyorsabban nõtt, mint a lakosság. Az ipari forradalom kibontakozásának föltétele a jól mûködõ hitelszervezet. 1694-ben megalakult az Angol Bank. A nagy pénztõkék fölhasználását meggyorsította a gyarmatok kifosztása. A profit és a gazdasági fejlõdés az állami politika fontos célkitûzése lett. Nagy elõnyt jelentett Anglia sziget volta, a jól tagolt tengerpart, a számos kikötõ. Az olcsó teherszállítást a part menti hajózás jelentette. A termelés gépesítése csak akkor gazdaságos, ha biztosítható a termelés folyamatossága. Ezért a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek elõállításában kezdõdik. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk, amelyre a XVII. Században folyamatosan igény van, a ruházat. A textilipar vált angliai ipari forradalom "húzó" iparágává. Közlekedés Az elsõ nehézségek leküzdése után Anglián valóságos vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb lehetõséget adott a gõzgépnek, s http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49
dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
a piacot teremtett szén, a vas számára. De meg is oldotta ezek olcsó szállítását. 1830 és 1850 között a szén- és vastermelés megháromszorozódott. Gépgyártás Az új ugrás a gépek elõállításának gépesítése volt. Az ügyes mûszerészek kézi szerszámokkal gyakorlatilag bármilyen szerkezetet elõ tudtak állítani, de lassan és drágán. A gépek iránti növekvõ kereslet kifizetõdõvé tette a sorozatgyártásunkat. A gépgyártásban a forgácsológépek játszották a kulcsszerepet. A faiparban régen használatos eszterga-, maró-, gyalu. És fúrógépeket - ezeket emberi vagy vízi erõvel hajtották továbbfejlesztették, s minden alkatrészünket vasból készítették. Bevezették a szabványokat. A vasútépítés és a gépgyártás nagy tõkéket igényelt. A könnyûipari befektetések viszont, az erõs verseny miatt, már nehézségekbe ütköztek. A fölhalmozott hatalmas összegek ezért a nehéziparba áramlottak. Ez a tõkés iparosítás klasszikus útja. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát, és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítõképességét. Az ipari forradalom Angliája a XIX. század középsõ harmadára világhatalomra tett szert. Az ipari forradalom következményei a társadalmon és a politikán Azt már tudjuk, hogy az ipari forradalom kibontakozásának egyik föltétele a városi népesség földuzzadása volt, és ezt a gyarapodást a növekvõ termésfölöslegek táplálták. A gabonaárak csökkenése és a gyapjúárak növekedése arra ösztönözzék a nagybirtokosokat, és a nagybérlõket, hogy a számtóinkat legelõké alakítsák, a http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49
dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
közös földek egy részét elkerítsék, kisbérlõiktõl megszabaduljanak. A városi olcsó tömegcikkek eljutottak a faluba, és tönkretették a falusi kézmûipart. Késõbb megjelentek a mezõgazdasági gépek. A mezõgazdaság és a falu egyre kevesebb munkáskezet igényelt. A megéltetés nélkül maradt emberek az új ipari központokba vándoroltak, és bérmunkássá lettek. Az ipari forradalom tehát százezreket ragadott ki eredeti környezetükbõl és életformájukból, az új ipari központokban azonban nem mindenki talált munkát. A polgári átalakulás eltakarította az útból a szabad vállalkozás, a szabad alku akadályait, de szó sem volt még olyan törvényekrõl, amelyek a munkás jogait védték volna. Ha nem volt megrendelés, a munkás azonnal az utcára került. Ha munkáját - gépek alkalmazása révén - a felesége vagy a gyermekei is el tudják végezni, helyette õket alkalmazták, még kisebb fizetségért. A nagy munkaerõ-kínálat miatt a munkabérek egyébként is a létminimum alatt maradtak. Jellemzõ a kor politikai gondolkodására, hogy az általános szabadságjogok védelmében Angliában a XVIII - XIX. század fordulóján mind a munkások, mind a vállalkozok szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Az ipari forradalom metropoliszaiban egymás közvetlen közelében tárultak föl a hihetetlen gazdaság és a kirívó nyomor, a jólét önhittségének és a megalázó emberi elesettségének szélsõséges példái. A gazdaságot az egész társadalom termelte, a társadalom jó része azonban csak morzsáiból részesült. A nyomor, a létbizonytalanság éppúgy megfosztotta az egyént emberi méltóságától, mint korábban például a törvény elõtti egyenlõség vagy személyes szabadság hiánya. E http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49
dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
hívásra sokan, sokféle módon keresték a választ. Mind a keresztény humanizmus, mind a felvilágosodásban gyökerezõ emberbarátság szükségszerûen jutott el az anyagi és szellemi nyomorúságot enyhítõ jótékony programokig. A polgári állam nemcsak szabadabbnak mutatkozott elõdeinél, de erõsebb is volt, mert független tulajdonosok viszonylag széles rétegét tudhatta maga mögött. A gazdag vállalkozókon és pénztulajdonosokon kívül különösen az ipari forradalom klasszikus országaiban is, nagy létszámú középosztály létezett. Az ipari proletariátus ezekben az országokban sohasem képezte a társadalom többségét. A képzettebb munkások tudtak írni és olvasni. A városokban és a növekvõ üzemekben sokan voltak egy tömegben. Fölismerték, hogy milyen erõ rejlik a szervezettségben. Önmûvelõ és önsegélyezõ egyleteket, valamint szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket alakítottak. A munkásszervezetek éltek az angol parlamentarizmusban rejtõ lehetõségekkel. Küzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért. 1836-ban önálló alkotmányjavaslattal, charter-rel léptek föl. A kibontakozó tömegmozgalmat chartizmusnak nevezték. A chartizmus - kudarcai ellenére - nagy elõrelépés volt a demokrácia történetében. A chartista gyûléseken honosodott meg és szerzett becsületet a munkásnév. A munkások politikai tapasztalatokat szereztek a parlamentáris intézmények mûködésérõl. A tömegmozgalmaik hatására a negyvenes években Angliában gyári törvények születtek. Megtiltották például a nõk és a 10 évnél fiatalabb fiuk föld alatti foglalkoztatását. Korlátozták a nõk és a fiatalkorúak munkaidejét is. Karl Marx és Friedrich Engels A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlõdésére a legnagyobb hatást Karl Marx és Friedrich Engels gyakorolta. Mindketten a porosz fönnhatóság alatt http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49
dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
álló, erõsen iparosodott Rajna vidéken születtek. Marx apja itt jómódú ügyvéd, Engels apja gazdag textilgyáros volt. Marx egyetemi tanulmányait Berlinben végezete, doktori értekezéseit filozófiából írta. Magáévá tette a nagy német filozófus, Hegel dialektikáját, mely szerint a világ az ellenmondások harca útján halad a beteljesülés felé, s az emberi elme a dialektika birtokában következtethet a jövõre. De míg Hegelnél a külsõ világ változásai az eszme változásaitól függnek, Marxnál fordítva: az eszmék függnek azoktól a viszonyoktól, amelyek az emberek között a termelés során kialakulnak. Úgy mondta: "a lét határozza meg a tudatot". Marx a tagadás tagadásának menetét az egymást követõ történelmi korokra alkalmazta. Az elsõ ízben francia történészek által leírt "osztályharc" fogalmát általánosította, és a történelmet osztályharcok történetének minõsítette. Az önmagát túlélt "osztálytársadalmak" romjain minõségileg magasabb rendû osztálytársadalmak jöttek létre. Az utolsó nagy ellenmondás: a munka és a tõke harcának eredményeként a kapitalizmus pusztulásával - Marx szerint megvalósul az osztály nélküli társadalom. A Rajna vidéki kézmûipar tönkremenésébõl és az angol korai kapitalizmus elemezésébõl Marx azt a következtetést vonta le, hogy a társadalom a végtelenségig leegyszerûsödik, az egyik oldalán a nincstelenek állnak, míg a másik oldalon a termelés eszközei olyan kevés kézben összpontosulnak, hogy ezt a munkások - akiket sújt a gépek terjedésével növekvõ munkanélküliség - könnyûszerrel kisajátíthatják. Marx célul tûzte ki az államhatalom meghódítását. Marx - Engels közremûködésével nézeteit a Kommunista kiáltványban tette közzé. Az 1848. február elején Párizsban http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49
dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
megjelent röpirat a maga idejében visszhang nélkül maradt, de Marx és Engels nézetei a XIX. század utolsó harmadában már komoly befolyást gyakoroltak az idõközben megalakult munkásszervezetek és -pártok programjaira. A II ipari forradalom A XIX század második felében az ipari forradalom elterjedt az egész kontinensen. A gazdasági hatalom alapja a nehézipar lett. Míg az elején Angliára és Franciaországra volt jellemzõ a század második felében a tudományosság áttevõdik Németországba. A tudományos felismerés az iparágak alapjává vált. A kémiában új korszakot nyitott, hogy felfedezték az anyagok molekuláris szerkezetét. A celluloid szalag segítségével mozgóképet állítottak elõ. Feltalálták a mûtrágyát és a dinamitot. Elkezdték a mûanyaggyártást és a robbanómotorokhoz szükséges olaj lepárlást. A belsõ égésû motorok forradalmasították a közlekedést. A fizikában új távlatokat nyitott az elektronok felfedezése és elterjedt az elektromosság. A mezõgazdaság is fejlõdött, bizonyossá vált, hogy az egyre növekvõ emberiség számára csak iparszerû mezõgazdasággal lehet megtermelni a kellõ élelmiszert. A biológiát Darwin forradalmisította a Fajok eredete címû könyvével. Találmányok, feltalálok Bell Alexander: telefon feltalálója (1856) Bessemer Sir Henry: Új technika acélgyártásban Diesel Rudolf: belsõégésû motor feltalálója Thomas Edison: izzólámpa, szénmikrofon, fonográf feltalálója Einstein Albert: realivitáselmélet megalkotója Ford Henry: Amerikai autógyártás úttörõje, Ford-T modell http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49
dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye
Fulton Róbert: gõzhajó feltalálója Hargreaves James: fonógép feltalálója Mudslay Henry: esztergagép megalkotója Mengyelejev Dimitrij: periódusos rendszer megalkotója Morse Sámuel: távíró feltalálója Nobel Alfréd: dinamit feltalálója Puskás Tivadar: telefonközpont és telefonhíradó feltalálója Röntgen Wilhem: sugarak feltalálója Siemes Werner: elektróddinamó Stepheuson George: gõzmozdony feltalálója Csonka János: belsõ égésû motor Zeppelin: Léghajó Wright fivérek: repülés Charles Darvin: A fajok eredete (1859) Írta: Jakab Zoltán
http://dezs.extra.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 25 January, 2017, 21:49