1
1. Bevezetés
Pedagógiai programunk összeállításánál alapul vettük a Nemzeti köznevelési törvény, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja által megfogalmazott nevelési célokat, követelményeket, valamint diákjaink és szüleik, nevelőtestületünk tagjai, illetve a kapcsolódó iskolák elvárásait, igényeit.
Az intézmény neve: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma Az intézmény fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény működési területe: a Székesfehérvári SZC Perczel Mór Szakképző Iskolája, a Táncsics Mihály Gimnázium és a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Speciális Szakiskola tanulóinak kollégiumi ellátása Az intézmény telephelye: 8060 Mór, Dózsa György út 2. A kollégiumi férőhelyek száma: 50 fő ( 18 fiú, 32 lány)
Kollégiumunk az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben részesülő tanulókat. Hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra. Ahol pedagógiai programunk hozzájárul egy jó hangulatú, demokratikus, egymást becsülő, az emberi méltóságot tiszteletben tartó kollégiumi közösség megtartásához, továbbfejlesztéséhez. Reméljük, hogy a “kollégium” szó előnyt, emlékezetes élményt jelent tanulóink számára.
1
2
2. Az intézmény alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése 2.1 Nevelési alapelveink: A tanulók életrendjét, tanulását, szabadidejük eltöltését úgy szervezzük meg, hogy érvényesüljenek mind az egyéni, mind az intézményi elvárások, lehetőségek. Nevelésünk során kiemelt fontosságot élveznek: - az alapvető emberi jogok, - szabadságjogok, - a diákjogok, - a tanulói igények, - a szülői elvárások, - a demokratikus és humanista értékek, - a kollégiumunkhoz kapcsolódó iskolák és a fenntartó igényei. Nevelőtestületünk vallja, hogy minden tevékenységünket a diákok iránti bizalomra és szeretetre építjük, figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, nevelésünkben az alapvető etikai normákat érvényesítjük. 2.2 Nevelési céljaink: - a tanulmányi munka színvonalának emelése, - az egészséges életmódra nevelés, - diákjaink személyiségének megismerése, fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, önismeretük fejlesztése, - a középiskola elvégzéséhez adott feltételek megteremtése, - a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, - a kollégiumi közösségi élet kialakítása, továbbfejlesztése, - a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés, - a pályaválasztás segítése, továbbtanulásra való ösztönzés, - környezetünk esztétikus kialakítására, - védelmére, - ápolására való nevelés, - a demokratikus és humanista értékek megismertetése, elfogadtatása. 2.3 Küldetésünk A kollégiumot igénybe vevők részére, középiskolás éveik alatt magas színvonalú szellemi és fizikai környezet biztosítása. Tudatosan vállalt feladatunk, hogy segítsük tanulóinkat abban, hogy kiegyensúlyozott személyiségű, optimista beállítottságú, az egészséges életmód szabályait ismerő, elfogadó és gyakorló emberek legyenek. Akiknek szilárd az értékrendszere, igényesek önmagukkal
2
3
szemben, képesek a szellemi megújulásra, az önálló ismeretszerzésre, óvják és kímélik a környezetet.
3
4
3. A működés belső feltételrendszere 3.1 Kollégiumunk tárgyi környezete A kollégium – az iskolával közös – tágas udvarral rendelkezik, kertje rendezett, nagyrészt füvesített, park jellegű. Lebetonozott focipálya, salakos röplabdapálya ad lehetőséget a levegőn való sportolásra. Az 50 férőhelyes kollégiumunk kastélyból történt átalakítással nyerte el mai funkcióját 1970-ben. Az épület háromszintes (földszint, emelet, tetőtér), műemlék jellegű. Hasznos alapterülete 1280 m2. Az épületben - iskolai oktatás céljára - tantermek is kialakításra kerültek. Kollégiumunknak nincs konyhája, étterme (1993-ban szűnt meg). Diákjaink a Táncsics Mihály Gimnáziumban étkeznek. Az épületben 21 helyiséget használ kollégiumunk, ebből: -
12 hálószoba (emeleten: 4, tetőtérben: 8), szintenként vizesblokk (külön helyiségben mosdó, wc, zuhanyzó), nevelői szoba (tetőtérben), 3 tanulószoba (1. emeleten) könyvtár (földszinten), társalgó (tetőtérben), teakonyha), (tetőtérben) betegszoba (1.emeleten), konditerem (földszinten), számítástechnika terem (1. emeleten) található.
Az épület ma már állandó karbantartást, felújítást igényel. Különösen fontos lenne a villamos hálózat cseréje, a fűtési rendszer korszerűsítése, nyílászárók felújítása, csapadék elvezetők cseréje. Az épület fűtését távfűtéssel biztosítjuk. Takarékossági és egészségvédelmi szempontból szükség lenne a világítás korszerűsítésére energiatakarékos lámpatestek felszerelésével. Hálószobáink 4-6 személyesek. Az ágyakon kívül minden szobában van íróasztal, zárható szekrény, polc, egyedi világítás, faliszőnyeg, szőnyeg, függöny. Törekszünk a minél kényelmesebb, otthonos, esztétikus környezet kialakítására. Lehetőségeinkhez mérten folyamatos a berendezések felújítása, cseréje. A diákjaink rendelkezésére áll: - televízió, dvd lejátszó, videómagnó, mp3 lejátszó, automata mosógép, 4
5
- számítástechnikai terem: 9 db korszerű és 4 db régebbi számítógéppel, 1 db DVD- író/olvasóval, 1 db nyomtatóval, 1 db szkennerrel, saját Internet hálózattal, - konditeremben: 2 db kondigép, 1 db bokszzsák, 1 db pingpong asztal, 1 db szobakerékpár, egyéb sport felszerelések (labdák, súlyzók, ütők), - 13 db kerékpár (túrázáshoz), - zenetanuláshoz furulyák, kották, szintetizátor, - társasjátékok. A szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges eszközöket folyamatosan bővítjük, cseréljük. Kihasználjuk a pályázatok adta lehetőségeket. 3.2
Gazdálkodás feltételei
Kollégiumunk az iskolával összevont gazdasági egységként működik. A pedagógiai program megvalósításához szükséges anyagi források az alábbiak: - fenntartói támogatás - szállás kiadásból származó bevételek, - pályázati nyeremények. 3.3 Humán erőforrás Nevelőtestületünk (2014-ben): Létszáma: 3 fő nevelőtanár Nemek aránya: 2 férfi, 1 nő Csoportvezető tanár: 1 fő Szakképesítés szerint: - 2 fő műszaki szakoktató (főiskolai végzettségű) - 1 fő német-történelem szakos tanár (egyetemi végzettségű) A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Kollégáink szakmai felkészültsége, érdeklődése lehetővé teszi, hogy szilenciumon, korrepetáláson szakszerű segítséget nyújtsanak a tanulók felkészüléséhez. Azokból a tárgyakból, amelyek problémát okoznak tanulóinknak, és nevelőink nem tudnak segíteni, az iskolában tanító szaktanár kollégák nyújtanak segítséget egyéni megbeszélés alapján.
5
6
Kollégáink érdeklődési körét, egyéni felkészültségét felhasználva lehetővé vált, hogy sokszínű érdeklődési köri foglalkozásokat tartsanak.
A kollégiumban munkát végző nem pedagógus alkalmazottak: 1 fő könyvtáros: az iskolában és a kollégiumban tanulók kiszolgálása egyaránt feladata. 1 fő takarítónő: naponta takarítják a hálószobákat, folyosót, vizesblokkokat és egyéb közösségi helyeket. 1 fő karbantartó: naponta elvégzi a kisebb-nagyobb javításokat a nevelők jelzései alapján. 2 fő portás: a portásfülke az iskolával közös udvaron helyezkedik el, munkájukat az iskola és a kollégium működési szabályai szerint végzik. A könyvtáros, a takarítók, a karbantartó és a portások napi, élő kapcsolatban állnak a tanulókkal, pedagógusokkal. Ismerik a házirend, a napirend szabályait, rendszeresen visszajelzik észrevételeiket a nevelőtanároknak, közvetítik elvárásaikat a diákok felé. A kollégistákhoz való jó viszonyuk elősegíti a jó közérzetet és a kollégiumról kialakított kedvező képet. 3.4 Humán erőforrás fejlesztés, képzési és továbbképzési tervek Nevelőtestületünk célja, hogy: - kapcsolatrendszerét, munkakultúráját, szakmai kompetenciáját fejlessze, - a kollégiumi nevelés változásának irányaival és tartalmi megújulásával lépést tartson, - a jó megoldásokat beépítse a nevelő-oktató munkába.
Tervezzük, hogy: - a szakirodalom megismerése mellett részt veszünk kollégiumi fórumokon, tanfolyamokon, konferenciákon, így tájékozódunk a kollégiumi nevelés irányairól, legfőbb feladatokról, melyeket az intézményben meg kell honosítani, vagy el kell mélyíteni.
6
7
3.5 Szervezeti struktúra Az intézmény első számú felelős vezetője az intézmény igazgatója. A kollégium, mint szakmailag önálló intézményegység végzi munkáját. A közvetlen nevelőoktató munka szakmailag önálló szervezői és végzői a nevelőtanárok.
7
8
4. A működés külső feltételrendszere 4.1 Kollégiumunk tágabb környezete Mór városa a Vértes hegység lábánál, a Bakonyhoz közel helyezkedik el. A természet úgyszólván karnyújtásnyira van. A kollégium a település központjában található, így könnyen elérhetőek a kulturális intézmények (művelődési központ, zeneiskola, városi könyvtár, múzeumok), sportolási lehetőségek (városi sportcsarnok, uszoda, strand, lovarda), kapcsolódó iskolák, orvosi rendelő, buszközlekedés, posta. A város gazdaságilag dinamikusan fejlődő, a régióban centrális szerepet tölt be. Külföldi befektetők által kedvelt terület, így munkanélküliség által kevésbé sújtott. Idegenforgalma fellendülő ágban van.
4.2 Kapcsolatrendszerünk Kapcsolattartás az iskolákkal: A kapcsolódó iskolák elvárásai a kollégium felé a tanulásra való felkészítésben fogalmazódnak meg hangsúlyozottan. Ennek érdekében a csoportvezetők rendszeresen konzultálnak az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. A kollégiumi élet szervezésével összefüggésben, szükség esetén felveszik a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel és a szabadidő szervező kollégákkal is. Az iskolák és a kollégium között vezetői szinten is rendszeres az együttműködés. Kölcsönös a rendezvényekre való meghívás, látogatás. Kapcsolattartás a szülőkkel: A szülők elsősorban nevelési problémákkal fordulnak hozzánk. Ritka a személyes találkozás a települések távolsága miatt. Az iskolai szülői értekezletek és fogadó órák alkalmával, azonban felkeresik kollégiumunkat is. Kollégáink telefonon kapcsolatban állnak azon tanulók szüleivel, akik vagy magatartásbeli, vagy tanulmányi problémákkal küszködnek. Amennyiben nem tudunk segíteni gondjaikon, megkeressük azokat a fórumokat számukra, ahol megoldást kaphatnak. Kapcsolattartás más intézményekkel:
8
9
Nevelő munkánkat a kapcsolódó iskolákon és a szülőkön kívül eredményesen segítik a városban található alábbi intézmények: - Családsegítő Központ (mentális problémákkal küzdő tanulóink pszichés segítésével) - Nevelési Tanácsadó - Tisztiorvosi Szolgálat (egészségnevelő előadások tartásával) - Városi katasztrófavédelmi kirendeltség (versenyre való felkészítés) - Városi Rendőrkapitányság (bűnmegelőzési előadások tartásával) - Művelődési Központ (kulturális programok szervezésével) - Városi Könyvtár - Uszoda Egyéb kapcsolataink: Jelzéseink alapján a lakóhely szerinti települési önkormányzatok támogatják a szociálisan rászoruló tanulóinkat, pl.: étkezési térítési díj átvállalásával vagy támogatásával. Kapcsolatot tartunk a megye kollégiumaival, meghívásra részt veszünk az általuk rendezett eseményeken, versenyeken.
9
10
5. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei 5.1 A tanulók életrendjének elvei . - nevelőtestületünk tudatosan törekszik arra, hogy saját életvitelünkkel mintát szolgáltassunk diákjainknak, - az egészséges, harmonikus életrend kialakítását a megfelelő napirend elkészítésével kell segítenünk, - biztosítanunk kell a mindennapos tisztálkodás, testápolás lehetőségét, - tanácsokat kell adnunk a megfelelő öltözködéshez, - segítenünk és ellenőriznünk kell a reggeli és az esti teendőket, - gondoskodnunk kell a nyugodt felkészülésről, - a lehetőségekhez mérten törekszünk az egyéni tanulási szokások figyelembe vételére, - biztosítanunk kell a tanulás utáni pihenés, szórakozás, sportolás, kikapcsolódás lehetőségét, - biztosítanunk kell az egészséges, nyugodt alvás lehetőségét.
5.2 A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei - biztosítanunk kell diákjaink részére a nyugodt felkészülést megfelelő helyiségek, berendezések, eszközök igénybevételének lehetőségével, - az eredményes és hatékony ismeretszerzés érdekében lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy tanulóink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, időbeosztást, - törekednünk kell arra, hogy minden tanulóban igényként is megfogalmazódjék a rendszeres tanulás szükségessége. 5.3 A tanulók szabadideje szervezésének elvei Törekednünk kell: - a szabadidő igényes, tartalmas eltöltésének megszervezésére, - a minél változatosabb és egyre színvonalasabb tevékenységek lehetőségeinek a megteremtésére, - a kultúra közvetítésre, - az általános műveltség megszerzésének elősegítésére. 5.4 A tanulók fejlődésének (biológiai, szellemi) elvei
10
11
- a testi szükségletek (tisztálkodás, étkezés, testápolás, öltözködés) alapvető érvényesülése, - a testi, szellemi képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása, az ezekhez kapcsolódó szokások kialakítása, - olyan ismeretek átadása, mely elősegíti tanulóinkat az egészségük megőrzésében, a káros szenvedélyek elkerülésében, - tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy diákjaink családias légkörben érezzék magukat, - a kollégiumon belüli élet teremtse meg annak lehetőségét, hogy későbbi életükre életmódmintát adjon. 5.5 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elvei Biztosítanunk kell: -
az SNI tanulók beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építeni az egyéni fejlesztési tervekbe, - a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, alkalmazását, - együttműködést gyógypedagógussal, logopédussal, gyógytestnevelővel, pszichológussal, iskolaorvossal, védőnővel. 5.5.1 Fejlesztési feladatok látássérült tanulók esetén - a tanulók legyenek tisztában a gyengénlátásból fakadó fokozott baleseti veszélyekkel, - az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénikus tevékenységek elsajátítása, a szem védelme, - felkészítésük az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre, - megfelelő tanulási környezet kialakítása, - az önállósság iránti igényük fejlesztése, elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és a tájékozódás terén, - az elérhető pályák megismertetése, ezek iránti érdeklődés felkeltése, - az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez. 5.5.2 Fejlesztési feladatok hallássérült tanulók esetén - önállóságra nevelés, - vizuális csatornák kiemelt fejlesztése,
11
12
-
életmódjuk, életvitelük alakítása, kommunikációs lehetőségek fejlesztése, reális pályaválasztás előkészítése, korszerű technikák alkalmazása – számítógép, vizuális eszközök. megfelelő szemléltető eszközök biztosítása, utasítások írásban történő kiadása, a pedagógus győződjön meg arról, hogy érti-e őt a tanuló.
5.5.3 Fejlesztési feladatok beszédben akadályozott tanulók esetén - erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, - logopédiai terápia egyéni fejlesztési terv alapján. 5.5.4 Fejlesztési feladatok mozgáskorlátozott tanulók esetén -
önállóságra nevelés, lehetőség szerint, az önálló életvitel kialakulását segítő módszerek, eljárások megkeresése, a tanulók egészséges énképének, önbizalmának kialakítása, kudarctűrő képességük növelése, az elérhető pályák megismertetése, ezek iránti érdeklődés felkeltése, az akadálymentes közlekedés, a megfelelő mozgás- és élettér biztosítása, gyógytestnevelés biztosítása.
5.5.5 Fejlesztési feladatok enyhe értelmi sérült tanulók esetén -
jelenlegi és jövőbeli szociális szükségletek és társadalmi életlehetőségek kialakítása, a tanuló kapcsolatainak erősítése kortársaival, céltudatra és önállóságra tegyenek szert, dönteni is képesek legyenek, szociális-kommunikációs készségeik fejlődjenek, azokat megfelelően tudják használni, a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése, kapcsolattartás napi szinten a speciális szakiskola gyógypedagógusaival.
5.5.6 Fejlesztési feladatok tanulásban akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia) tanulók esetén
12
13
-
kudarctűrő képesség növelése, önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása, gyógypedagógiai segítség, speciális módszerek, egyéni sajátosságokhoz igazított segítő technikák alkalmazása.
5.6 A tehetséggondozás elvei Tanulóink kapjanak olyan motívumokat: - melyek felkeltik bennük a megismerés és a felfedezés vágyát, - melyek nemcsak kötelességteljesítés érzéseként, hanem belső igényként jelentkeznek. Kollégiumunkban olyan szervezeti és módszertani megoldásokat kell alkalmaznunk, melynek segítségével mélyebben megismerhetjük diákjaink képességeit, érdeklődését. Meg kell teremtenünk annak lehetőségét, hogy a tehetségesek képességei tovább fejlődjenek.
5.7 A felzárkóztatás elvei - törekednünk kell arra, hogy a tanulóink között meglévő képességbeli különbséget kezelni tudjuk, - folyamatosan segítenünk kell a tanulásban lemaradt diákokat, biztosítva annak a lehetőségét, hogy megtanuljanak tanulni, elsajátítsák választott szakmájukat, és eredményesen fejezzék be középiskolai tanulmányaikat. 5.8 A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei - elő kell segítenünk, hogy diákjaink az egyes szakmákat, hivatásokat, álláskereső technikákat megismerve tudatosan készüljenek a pályaválasztásra, a továbbtanulásra és a munkába állásra, - törekednünk kell arra, hogy érdeklődésük elmélyedjen, képességeik megszilárduljanak és fejlődjön önismeretük, - törekednünk kell arra, hogy az önálló életkezdéshez szükséges gyakorlati ismereteket mind szélesebb körben megismertessük diákjainkkal. 5.9 A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei
13
14
- a kollégium kulturális és sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel és a helyes életmódminta kiválasztásához, - változatos kulturális programok szervezésével segítsük az egyes tanulók közötti műveltségbeli különbségek kiegyenlítését.
14
15
6. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete kollégiumi tevékenységek csoportos, egyéni, kötelező, választandó és választható foglalkozások keretében történnek. z egyes tevékenységi formák általános tervezésére éves tervet, részletes tervezésére havi tervet készítenek a csoportvezető nevelők. A fenti tevékenységek után fennmaradó szabadidőt a diákok egyéni belátásuk szerint töltik a kollégiumban, vagy kimenő időben a kollégiumon kívül. A tanuló foglalkozásokra történő beosztásakor fontos szempont a felkészülés és a kikapcsolódás megfelelő egyensúlya.
Speciális Felkészítő, ismereteket tanulók csoportok fejlesztő adó létszám foglakozások foglalkozáso a száma (heti óra) k (heti óra)
18-27 28-54
Kollégiumi élet szervezése (heti óra)
Mérhető ügyelet (heti óra) hét hét közben végén
Nem mérhető ügyelet (heti óra) hét közben
hét végén
1
14
10
65
80
32
29
38
2
28
20
65
80
32
29
38
Foglalkozás típusa
Foglalkozás megnevezése
Felkészítő, fejlesztő foglalkozások
szilencium korrepetálás tehetséggondozás Csoportfoglalkozás, tematikus csoportfoglalkozás Speciális Szakkör, diákkör ismereteket adó Érdeklődési kör foglalkozások Egyéni törődés
Diákok heti kötelező óraszáma: 15 óra/fő 13
A diákokra nézve: kötelező (K), választandó (VT), választható (VH) K VH, K VH K
1 1
VT, VH VH VH
6.1 Kötelezően biztosítandó foglalkozások
15
16
Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Szilencium: Célja, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen felkészülés nélkül iskolai órára. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell nevelőtestületünknek elvégeznie: -
a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás, közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők különválasztása, egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása, a valamelyik tantárgyból lemaradt tanulók szintrehozása, felzárkóztatása, nyugodt felkészülést biztosító körülmények (megfelelő helyiség, kényelmes bútorok, megvilágítás, csend, tiszta környezet) kialakítása.
Szilencium ideje: hétfőtől-csütörtökig naponta 16.00 - 18.30 óráig (közben 2x 10 perces szünet) (a szilenciumi időn kívül, az esti órákban lehetőséget biztosítunk diákjaink részére, hogy nyugodt körülmények között tanuljanak, amennyiben ennek szükségét érzik) Szervezés formái: - közös felkészülésen vesznek részt kötelezően a 9. évfolyamosok és a felsőbb évfolyamosok közül a csoportvezetők által közös szilenciumi foglalkozásra kötelezett tanulók, - a többi kollégista egyénileg döntheti el, hogy önállóan tanul szobájában, vagy igénybe veszi a közös tanulás lehetőségét, - a szilencium ideje alatt a nevelők folyamatosan ellenőrzik és segítik a tanulókat. Szervezés elvei: - tanulmányi eredmény, - adottságbeli, képességbeli tényezők, - tanulási szokások különbözősége. Korrepetálás
16
17
A napi ismeret elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján folyamatosan szükségük van tanulóinknak korrepetálásra. A kezelhetőség és eredményesség érdekében kis létszámú csoportok vannak beosztva e foglalkozásokra. Az adott év tantárgyfelosztása tartalmazza a korrepetálások fajtáit és óraszámait. Tehetséggondozás - érdeklődő, tehetséges tanulóinkat felkészítjük és ösztönözzük különböző versenyeken való részvételre,
17
18
Csoportfoglalkozás, tematikus csoportfoglalkozás - Csoportfoglalkozások keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése és a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek átadása történik. - Közös rendezvényekre a csoport által vállalt szervezési, kulturális feladatokat szintén ebben az időkeretben valósítjuk meg. - Év elején minden csoportvezető nevelőtanárnak feladata, hogy balesetvédelmi oktatásban részesítse csoportját. - Csoportfoglalkozások keretében történik a csoport fejlettségi szintjének felmérése, az elérendő célok, feladatok meghatározásához szociometriai felmérés, neveltségi szint felmérés, otthonról hozott értékek feltérképezése segítségével. - A csoportfoglalkozáson feldolgozott témákat, az átadás módszereit, a szükséges eszközöket a csoportvezető nevelők, illetve a foglalkozást tartó nevelők a “Kollégiumi nevelés országos alapprogramja” útmutatása alapján tervezik, szervezik évi 36 (a 12-13-14. évfolyamon 31) nevelési hetet alapul véve. A feldolgozott témák a 6.3.4 pont alatt találhatóak. - A részletes kidolgozásnál figyelembe veszik a csoport: - életkori sajátosságait, - kapcsolódó iskolákhoz való tartozását, - fejlettségi szintjét, - tagjainak nemét. - A csoportfoglalkozások heti 1 óra időtartamúak, szükség esetén ezeket átcsoportosítjuk. - Hagyományaink szerint egyes csoportfoglalkozásokhoz külső előadók, szakemberek segítségét vesszük igénybe (orvos, védőnő, kozmetikus, fodrász, virágkötő). Speciális ismereteket adó foglalkozások Szabadidős foglalkozások (szakkör, érdeklődési kör) Lehetőségek a szabadidő hasznos eltöltésére (a tantárgyfelosztás tartalmazza, hogy az adott évben, melyik szakkör indul): Kollégiumunkban: -
rendszeres könyvtárhasználat, Internet használat, sportolás konditeremben, sportpályán, zenehallgatás, tévénézés, videózás, 18
19
- házi versenyek (sport, kulturális) - társasjátékozás. Kollégiumon kívül: -
sportolás uszodában, lovardában, színházlátogatás, mozi, városi rendezvények látogatása (kiállítások, író-olvasó találkozók, filmklub) zenetanulás, városi könyvtár és folyóiratolvasó látogatása, megyei kollégiumok versenyein való részvétel. Egyéni törődést biztosító foglalkozások
A személyes törődést biztosító foglalkozások jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a beszélgetések során a tanulók feltárják egyéni gondjaikat, problémáikat. E foglalkozások keretében a nevelőnek lehetősége nyílik arra, hogy mélyebben megismerje diákja személyiségét, közvetlen környezetét, örömeit, bánatait, és odafigyelő, segítő magatartásával megnyerje bizalmát. Ezek a foglalkozások részben tervezhetőek, illetve folyamatosan kezelhetők
6.2
Kollégiumi élet szervezése
A kollégiumi közösség mindennapi életével kapcsolatos tevékenységek megszervezése elősegíti, hogy kialakuljon a rendszeresség, a közösség szokásrendje. Az ezt elősegítő szabályzatok kollégiumunkban a házirend, a napirend, a teakonyhai takarítási rend, a szobarend és a folyosói ügyeleti rend. Fontos, hogy e feladatoknak a rákerülés sorrendjében valamennyi diákunk részese legyen. E feladatok rendszeres napi ellenőrzése, értékelése, tapasztalatok megbeszélése, díjazása (szobarend verseny) elősegíti, hogy rendezett, tiszta környezetben éljék diákjaink a napjaikat, s a rend, fegyelem természetes szokásukká váljék. 6.3 Feladatok, tevékenységkategóriák
19
20
6.3.1
Tanítás, tanulás
- a helyes tanulási szokások, stratégiák, megfelelő időbeosztás kialakítása (9. évfolyamosoknál kiemelt feladat), - felzárkóztatás, korrepetálás megszervezése, - tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése: szóbeli feladatok, írásbeli feladatok, memoriterek, órai ismeretek számbavétele, az iskolában kapott érdemjegyek havonkénti ellenőrzése, tájékozódás az osztályfőnököknél, szaktanároknál, - gyengébb képességű tanulók rendszeres segítésének megszervezése: tanulópárok kialakítása, feladatok közös megoldása, - tehetséges tanulók képességeinek elmélyítése, versenyeken való részvétel ösztönzése, házi versenyek szervezése.
Pályaorientációs tevékenység
- kollégiumunk megpróbál megfelelő mennyiségű információt adni diákjainknak a továbbtanulás lehetőségeiről, a munkaerőpiac elvárásairól, - ösztönözzük diákjainkat a pályaválasztási börzén való részvételre, illetve a középfokú és felsőfokú intézmények nyílt napjainak látogatására, - segítünk eligazodni a továbbtanulási és pályaválasztási dokumentumokban
Önálló életkezdés támogatása
Csoportfoglalkozások, egyéni beszélgetések, szabadidős foglalkozások során megfelelő ismereteket és gyakorlati tanácsokat adnunk diákjainknak: -
a lakásszerzés lehetőségeiről, lakás szépítéséről, a háztartás vezetéséről, gazdasági élet törvényszerűségeiről, a párkapcsolatok, a család fontosságáról, a családon belüli munkamegosztásról, a költségvetés készítéséről, a takarékoskodás lehetőségeiről, a gyermeknevelés örömeiről és nehézségeiről, a hivatali ügyek intézésének módjairól.
6.3.4 Csoportfoglalkozások (a csoportfoglalkozások tartalmát a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján dolgozzák fel a csoportok, a csoportvezető nevelőtanárok az adott tanév foglalkozási tervében rögzítik). 20
21
ÓRASZÁMOK TÉMAKÖR 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13-14. évfolyam
Tanulás tanítása
4
4
4
1
1
Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés
2 2
2 2
2 2
1 1
1 1
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
2
2
2
2
2
2 2
2 2
2 2
2 2
2 2
1
1
1
1
1
23
23
23
18
18
Összes órák
6.4 Diákönkormányzati tevékenység Célunk, hogy - a diákönkormányzati munka váljék a demokratikus joggyakorlás színterévé, - segítse a helyes kritikai szellem alakulását, az önvezérlő képesség fejlesztését, az önállóság erősödését, az érdekek érvényesítését, - a diákok ismerjék és gyakorolják a jogszabályban megfogalmazott jogaikat, a demokrácia alapvető szabályait,
21
22
- végezzék megfelelő önállósággal a munkát, legyen lehetőségük helyzetbe kerülni, hogy önkormányzó képességeik ténylegesen fejlődjenek, - kapjanak megfelelő képzést: jogok, tervezés, munkamegosztás, konfliktuskezelési technikák, vitakultúra körében. Diákönkormányzat feladatai A diákönkormányzat feladata a hatályos oktatási törvény, végrehajtási rendeleteinek keretei között: - a tanulói jogok és kötelességek összhangjának biztosítása, - a tanulók (diákok) érdekképviseletének és érdekvédelmének megszervezése, - a kollégiumi és a kollégiumon kívüli közéletben való részvétel lehetőségének megteremtése és támogatása, - a diákok megismertetése a modern demokrácia elméletével és gyakorlatával, az önkormányzati jogok gyakorlása útján felkészítése a demokratikus állampolgári jogok gyakorlására. A diákönkormányzat működése: - a diákönkormányzat önkormányzati elven, demokratikus módon, ügyeit széleskörű nyilvánosság előtt intézi, - a diákönkormányzat tevékenységében alanyi jogon részt vehet a kollégium valamennyi tanulója, aki elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit, - a diákönkormányzat tagjai jogaikat közvetlenül, illetve közvetve választott képviselők útján gyakorolják, csoportközösségi keretek között, - minden csoport, a csoport képviseletére választással 1 csoporttagot delegál a diákönkormányzat vezetőségébe, - a választott képviselők mandátuma egy tanévre szól, - minden diák választó és választható, a csoportképviselők személyére jelölést bárki adhat, - a diákönkormányzat munkáját patronáló pedagógus segíti. A diákönkormányzat szervezeti felépítése A diákönkormányzat szervei: - diákközgyűlés - csoportközösségek - diákönkormányzat vezetősége - diákönkormányzat vezetője - csoportképviselők
22
23
A diákönkormányzat jogai: Véleményezési jogot gyakorol: - a nevelőtestület diákokat érintő valamennyi döntéséről, - a diákönkormányzat pénzeszközének felhasználásáról, - a diákönkormányzat határozatairól, a diákönkormányzat által kidolgozott szabályokról és eljárásokról, - egyéb a kollégiumot és a diákokat érintő kérdésekben. - az SZMSZ-ben foglaltakkal kapcsolatban, - a Házirend szabályaival, - egyes diákok ellen foganatosított intézkedésekkel kapcsolatban. Döntési jogot gyakorol: -
ügyrendjének és napirendjének elfogadásáról, a diákönkormányzat elnökének személyéről, a DÖK SZMSZ elfogadásáról, beszámoltatja a diákönkormányzatot a két ülés közt végzett munkájáról, a diákönkormányzat feloszlatásáról.
6.5 Hagyományőrzés és ápolás A közösségi élet alakítói, a kollégiumhoz való kötődés erős szálai a hagyományok, melyeket várnak, szerveznek a diákok és nevelők egyaránt. Kollégiumunknak kiépült hagyományrendszere van, évről – évre ismétlődő rendezvényekkel. Általánosan elfogadott szemlélet a tartalmas, értékes tradíciók megtartására való törekvés. Hagyományos rendezvényeink, ünnepeink, megemlékezéseink: -
ismerkedési est, elsősök avatása, mikulás buli, karácsonyi ünnepség, farsang, végzősök búcsúztatása, év végi buli, főző versennyel,
- Aradi vértanukra való emlékezés,
23
24
-
1956. október 23-ról való megemlékezés, a Tudomány napja alkalmából házi verseny rendezése, a Kultúra napja alkalmából házi verseny rendezése, a holocaust áldozatairól való megemlékezés, 1848. március 15-éről való megemlékezés, Perczel-nap alkalmából játékos házi verseny rendezése, a kommunista diktatúra áldozatairól való megemlékezés, a Költészet napja alkalmából házi verseny rendezése a Trianoni emléknapról való megemlékezés
Szabadidős tevékenységek A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások a kollégium személyi, tárgyi lehetőségeire építve lehetőséget adnak diákjaink részére, hogy hasznosan pihenjenek, kikapcsolódjanak. E foglalkozások tervezésekor, szervezésekor is törekszünk arra, hogy megvalósuljanak az alábbi célok: -
egészséges életmód kialakítása, kulturált viselkedés, -megnyilvánulás, -kommunikáció kialakítása a testi képességek fejlesztése, a természeti és tárgyi környezetünk megóvása, ápolása, művészeti képességek fejlesztése, érzelmi tartalmak kibontakoztatása, kollégiumi közösség erősítése.
7. Gyermek-és tevékenységek
ifjúságvédelemmel
kapcsolatos
pedagógiai
feladatok,
Kollégiumunk tanulói között egyre több a hátrányos helyzetű családból érkező diák. Ezért kollégiumunk rendszeres kapcsolatban áll az iskolák ifjúságvédelmi pedagógusaival, valamint a móri Családsegítő Központ szakembereivel. Feladatunk, hogy tanulóinkra odafigyelve érzékeljük a meglévő problémákat és segítő, megértő magatartással forduljunk feléjük. Amennyiben kollégiumunk nem tud hatékonyan segíteni a megoldásban, úgy törekszünk arra, hogy minél szélesebb körben megtaláljuk azokat a szakembereket, intézményeket, akik orvosolni tudják diákjaink és családjaik gondjait.
24
25
A szülő, a kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei A szülőkkel való kapcsolattartás és kommunikáció sok esetben egyirányúnak mutatkozik. A szülők többsége ritkán érdeklődik gyermeke kollégiumi életéről. Diákjaink magatartási és tanulmányi eredményéről telefonon tájékoztatják csoportvezető nevelőink a szülőket. A lakóhelyek távolsága miatt nehéz a szülői értekezlet összehívása. A szülőknek csak év elején a beköltözéskor tartunk tájékoztatást, illetve az iskolai szülői értekezletek és fogadó órák alkalmával keresnek fel bennünket személyesen. Ha szeretnénk kikérni valamely kérdésben véleményüket, azt írásban juttatjuk el hozzájuk. Célunk, hogy a szülők még jobban megismerjék kollégiumunk munkáját, rendszeresen jelezzék felénk észrevételeiket, kívánságaikat. Ennek érdekében szeretnénk kezdeményezni a kollégiumi szék megalakítását. Az együttműködés erősítése, lehetőségeinek bővítése elengedhetetlen feladatunk.
25
26
9. Gondoskodás, szocializáció Kollégiumunk nevelőtestületének attitűdje, pedagógiai törekvéseink lehetővé teszik, hogy biztonságos, érzelmileg stabil, gondoskodó, de szabályokat elfogadó környezetben éljenek diákjaink. Törekszünk arra, hogy: - életvitelünkkel példát mutassunk, - közvetítsük a társadalmi értékeket és normákat, - kialakítsuk a pozitív szociális szokásokat. Biztosítjuk: -
az egészséges, otthonos lakókörnyezetet, egészségügyi ellátást, a mindennapos tisztálkodás lehetőségét, lehetőségeinkhez mérten az elegendő, változatos étkezést (diákok rendszeresen panaszkodnak az étel mennyisége és minősége miatt, a konyhával történő megbeszéléseink, csak átmeneti javulást eredményeznek, tervezzük, hogy a szülőkkel, valamint a Táncsics Gimnázium vezetésével konzultálva, megkeressük az étkezés javításának lehetőségét).
Gyermekszerető, elfogadó, segítő, esetenként korlátozó nevelési légkörben neveljük diákjainkat, s próbáljuk pótolni a szülői házat. Minden tanulónak igyekszünk megadni a tudáshoz jutás esélyét, és hozzájárulni a különböző élethelyzetből induló gyerekek esélyegyenlőségéhez.
26
27
10.A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési rendszere 10.1
A kollégiumi nevelés eredményessége
A kollégium a szülővel és a kapcsolódó iskolákkal együttműködve érje el, hogy a tanuló a nevelési folyamat végén: - képessége szerint teljesítse tanulmányait, - rendelkezzen reális társadalomképpel, az érdekérvényesítéshez szükséges demokratikus technikákkal, - rendelkezzen a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretekkel, képességekkel, - képzettsége párosuljon az új ismeretek befogadásának, megújulásának képességével, - legyen képes együttműködésre, kapcsolatok kialakítására, - legyen megértő és toleráns a mássággal szemben. 10.2
A tanulói neveltség és teljesítmény ellenőrzése, mérése, értékelése
Célunk, hogy: - az ellenőrzés és értékelés segítse a helyes szokások, a belső motiváció kialakulását, - hívja elő a pozitív értékrend igenlését, - járuljon hozzá a jó légkör és a belső rend kialakításához, - segítse a tanulók ellenőrzési, értékelési képességeinek fejlődését, az öntevékenység kibontakozását, - az értékelés legyen segítő szándékú, fejlesztő hatású. Az értékelés alapvető szempontjai: - a tanulmányi munka értékelése a tanuláshoz való viszony és az eredményesség alapján, - az általános viselkedési normák betartása, - a házirend előírásainak betartása, - a közösségi munkában való részvétel és a feladatok elvégzésének színvonala, - a szakkörökben, a rendezvényeken, foglalkozásokon végzett tevékenység színvonala. Elsősorban a tanulási teljesítményeket, és a nevelési eredményeket vizsgáljuk. Nyomon követjük a diákok fejlődését különböző vizsgálati módszerek segítségével (megfigyelés, interjú, szociometriai felmérés, iskolai, kollégiumi dokumentumok elemzése). A szobák rendjének értékelése pontrendszer alapján
27
28
történik, kisebb jutalmazással havonta. Tanulmányi eredményért, kiemelkedő tevékenységekért év végén a diákok dicséretet, jutalmat kapnak. A jutalmazásnál, büntetésnél a fokozatosság elvét és a tevékenység súlyát vesszük figyelembe a fejlődési lehetőség biztosítása mellett. Nevelőtestületi megbeszéléseink alkalmával, időszakos, összegező értékelést állítunk össze tanulóinkról. 10.3 A pedagógiai munka ellenőrzése, mérése, értékelése A nevelők munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – a kollégiumi munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. Az ellenőrző munkát végezheti: - az iskola igazgatója, - valamint külső szakértő.
A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi terültekre terjed ki: - a nevelő-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására, - a szülőkkel való kapcsolattartásra, - a nevelői munka színvonalára: ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: -
a nevelő munkája és magatartása, valamint egyénisége, a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája, a csoportfoglalkozások felépítése és szervezése, a nevelői munka során alkalmazott módszerek, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, a felzárkóztatás, tehetséggondozás, a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása, a nevelő adminisztrációja, általános munkafegyelme.
28
29
11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő helyiségek, eszközök, felszerelések jegyzéke. Eszközök, felszerelések tanulószoba szakköri szoba számítástechnika terem testedző szoba könyvtár hálószoba stúdió sportudvar kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba rendezvényterem orvosi szoba társalgó ügyeletes nevelői szoba
Meglévő
porta
1
betegszoba vendégszoba ebédlő melegítőkonyha
2 nincs nincs nincs
Szükséges lenne
Megjegyzés
3 tanulószobában 1 1 1 12 nincs 1 1
iskolával közös 1
1 nincs nincs 1 1
1 1 a nevelőtestületi szobában van, fürdési lehetőség nincs benne az iskolával közös udvaron 1 1
teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti wc tanulói wc mosléktároló karbantartó műhely tisztítószer,
1 3 1 3 nincs 1
iskolával közös
2
29
30
takarítóeszközök és gépek tárolója ágyneműraktár mosókonyha (tanulói)
1 nincs
1
szárítóhelyiség (tanulói)
nincs
1
vasaló- és fehérnemű javító helyiség (tanulói) szeméttároló
nincs
1
jelenleg a fürdőszobában mosnak jelenleg a hálószobákban és a fürdőszobákban teregetnek jelenleg a hálószobában oldják meg
1 Tanuló szoba
tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyves szekrény számítógépasztal és szék számítógép nyomtató számítógépasztal, szék programok zárható szekrény tábla+flipchart ágyneműtartós ágy szekrény éjjeli szekrény polc tükör cipőtároló szék asztal ágynemű garnitúra ágyneműhuzat garnitúra
1 1 1 1 nincs
tanulónként tanulónként
nincs Számítástechnika terem 13 1 13 szükség szerint nincs 1 1 Hálószoba 1 1 nincs 1 nincs 1 (szobánként) 1 1 1 2
tanulónként tanulónként tanulónként folyosón van tanulónként tanulónként tanulónként tanulónként
30
31
éjjeli lámpa
1
tanulónként Stúdió
stúdió asztal szék belső hangtechnikai hálózat hifi-torony mikrofon erősítő hangszóró+fejhallg ató videofelvevő kamera videofelvevő és -lejátszó tároló szekrény televízió rádió CD lejátszó magnetofon videolejátszó DVD lejátszó Tankönyvek, szakkönyvek
nincs nincs nincs
1 1 1
nincs nincs nincs nincs
1 1 1 1
nincs
1
nincs
1
nincs 1 Nevelő-oktató munkát segítő eszközök 4 2 2 2 1 2 könyvtárban
31
32
32
