Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

B Í R Ó N A G Y András

Túl

a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április

Ta r t a l o m 1.

VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ

4

2.

BEVEZETÉS

10

3.

MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET?

16

4.

SZEMLÉLET- ÉS SZERKEZETVÁLTÁS

22

–

VIDÉKFEJLESZTÉS

PROGRESSZÍV NÉZÔPONTBÓL

5.

SZAVAK ÉS TETTEK

–

A VIDÉKFEJLESZTÉS

28

ELLENTMONDÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN

(írta: Lenti Attila) A VIDÉKFEJLESZTÉST SEGÍTÔ ELÔCSATLAKOZÁSI

7.

2000–2006

MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A

2007–2013

42

KÖZÖTTI IDÔSZAKBAN

8.

A MAGYAR STRATÉGIA LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTJAI

48

9.

ÚJ FELELÔSSÉGMEGOSZTÁS A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

58

– 10.

TARTALOM

PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON,

36

A LEADER PROGRAM

A LEADER PROGRAM

–

2007–2013

KÖZÖTT

64

AJÁNLÁSOK

11.

MELLÉKLETEK

70

12.

IRODALOMJEGYZÉK

76

Túl a magyar ugaron

6.

3

1

.

V

E

Z

E

T

Ô

I

A vidéki ma Magyarországon számos kontextusban pejoratív jelzôként, az elmaradottság, a magyar ugar szinonimájaként bukkan fel. A sztereotípiák más téren is megjelennek: a vidéki gazdaság sokak számára egyet jelent a mezôgazdasági termeléssel, ebbôl adódóan a vidék problémáinak orvoslását is elsôsorban az agrárium modernizációján keresztül közelítik meg. A mezôgazdaság egyre csökkenô nemzetgazdasági szerepe, a sok vidéki települést sújtó szegénység és elvándorlás is jelzi annak szükségességét, hogy a hagyományos, agrárközpontú szemlélet helyét az integrált vidékfejlesztési megközelítés vegye át. Ez többek között magában foglalja az ipar, a területfejlesztés, a környezetvédelem, a szociálpolitika, a humán erôforrások és a közösségek fejlesztését is. A vidéki gazdaságban a mezôgazdasági ágazat továbbra is fontos tényezô, de szerepe már teljesen más, 4

mint az 1950–1960-as években.

Z L

E A

L

Ó

A mezôgazdaság a jövôben elsôsorban

zésére álló forrásokat a lehetô leghaté-

a tájfenntartásban, a környezeti állapot

konyabban használja fel. A kérdés jelen-

megôrzésében, az iparban használatos

tôségét mutatja, hogy hazánk az összes

nyersanyagok megtermelésében

uniós támogatás nyolcadát az Új

és a vidéken nyújtható szolgáltatások

Magyarország Vidékfejlesztési Program-

elôfeltételeinek megteremtésében

ban meghatározott célokra fordítja.

lehet meghatározó.

Az országosan a fôállású foglalkoztatottak 5 százalékát adó mezôgazdaság

Ebbôl következôen a vidékfejlesztés

támogatása a magyar programban is

nem merülhet ki pályázati elôírások

sokszorosan felülmúlja a nem-mezôgaz-

teljesítésében vagy szûken vett gazdasá-

dasági ágazatoknak nyújtott juttatások

gi célok elérésében. A vidék integrált

mértékét. A vidéki gazdaság diverzifi-

fejlesztésének olyan folyamatnak

kációjára és az életminôség javítására

kell lennie, amely erôsíti a helyi em-

még így is jelentôs mozgásteret ad

beri és közösségi erôforrásokat, a helyi

az e célokra rendelkezésre álló csaknem

vezetést, a vállalkozói kultúrát,

230 milliárd forint (a helyi innovatív

az innovációt és az emberek azon

kezdeményezéseket támogató LEADER

képességét, hogy céltudatosan és haté-

Programot is beleszámítva).

ÖSSZEFOGLALÓ

S G

VEZETÔI

S O

1.

Ö F

ködni. A helyi közösségek ezáltal az eddiginél jobban befolyásolhatják saját sorsukat. A 2007-ben megkezdôdött európai uniós


konyan tudjanak helyben együttmû-

költségvetési ciklus talán legfontosabb feladata, hogy Magyarország a rendelke-

5

a DEMOS javasolja, hogy minden akciócsoport a fent említett öt fejlesztési irány közül legalább kettôt építsen be helyi vidékfejlesztési tervébe. Ezáltal válik biztosíthatóvá, hogy a hazai LEADER Programban a fent felsorolt fejlesztési irányok is megvalósuljanak. A LEADER kiemelését a helyi innováció és a települések, illetve az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra közötti együttmûködés élénkítésében betöltött szerepe indokolja. Nagy lehetôséget jelent, hogy a lefedett A magyar stratégia fejlesztési irányai

települések számától és a népességtôl

közül öt területet tartunk kiemelten

függôen az egyes akciócsoportok 2007

fontosnak a vidéki emberek objektív

és 2013 között akár 0,5–1 milliárd forint

életkörülményei és szubjektív életminô-

nagyságú támogatáshoz is juthatnak.

sége javítása szempontjából. Ilyen terület a vidéki vállalkozásfejlesztés,

A források hatékony felhasználása

a falumegújítás, a falusi turizmus,

érdekében kiemelten fontosnak tartjuk

illetve ide sorolhatjuk a megújuló

egy célzott kommunikációs kampány

energiaforrásokat és a szolgáltatóházak

beindítását. Ez még a LEADER Prog-

létesítését. Ezek a fejlesztések járulhat-

ram következô kiírása elôtt hozzájá-

nak hozzá ahhoz, hogy minden állam-

rulhat a résztvevôk körének bôvítéséhez.

polgárnak legyen esélye lakóhelyén

Szintén szükséges olyan infra-

a társadalmi mobilitásra, önmagán

struktúra felállítása, amely segíti a

kívül álló okok miatt (pl. munkahelyek

helyi innováció minél jobb kiaknázását.

hiánya, alacsony jövedelem, szolgáltatá-

Mindemellett – a korábbi tapaszta-

sok teljes hiánya, rossz állapotban lévô

latok és az innovatív ötletek áramlását

infrastruktúra és lakókörnyezet) sen-

segítendô – javasoljuk egy magyar

kinek ne kelljen otthagynia települését.

nyelvû honlap beindítását a legjobb nemzetközi gyakorlatokról.

A LEADER-akciócsoportok választási szabadságának megôrzése fontos érték. Ugyanakkor össze kell hangolni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program néhány központi elemének 6

megvalósításával. Mindezek érdekében

7


1.

VEZETÔI

ÖSSZEFOGLALÓ

8


2.

BEVEZETÉS

2. bevezetés

9

2. BEVEZETÉS „Ez a vidék még nem volt fejlesztve, pedig felfejlôdhetne fejvesztve.”

A globalizáció és a megállíthatatlannak tûnô urbanizációs folyamat lépésrôl lépésre kikezdi ezt a hagyomá-

(Peer Krisztián – Poós Zoltán –

nyos struktúrát, élettelen, gazdasá-

Térey János)

gilag és kulturálisan egyre sivárabb településeket hagyva maga után. Vajon valóban egy törvényszerû és visszafordíthatatlan folyamatról van szó?

E füzet célja a szemléletbeli változás

A jövôbeli fejlôdés kizárólagos színtere

szükségének hangsúlyozása a vidék-

szükségszerûen városi agglomerációk

1

fejlesztés terén. A vidék szónak más

végeláthatatlan hálózata lesz? Vajon

a csengése Európában és más Magyar-

csakugyan halottfeltámasztásról vagy

országon, ahol a vidéki népesség

szellemidézésrôl szólnak a vidékfejlesztés

„paraszti” kultúrája történeti identitá-

új megközelítései? A félreértés elkerü-

sunk egyik legfontosabb eleme.

lése végett e tanulmány készítôjét nem

Ez a kultúra hazánkban részben a meg-

valamiféle borongós nosztalgia hatja

késett polgárosodás következménye-

át, hanem a vidéki fellendülés nagyon

ként az elmaradottságot szimbolizáló

is élô reménye, inspirációs szándék

középkori, feudális minták és atti-

vezérli – a fenti kérdésekre a válasza

tûdök hordozója, részben pedig hihetet-

tehát egyértelmû nem.

len gazdagság forrása. Kétségtelen, hogy valaha Magyarországon a „nép”

A DEMOS Magyarország Alapítvány

szinte azonos volt a vidéki, több-

álláspontja szerint a jelenleg tapasztal-

nyire a mezôgazdaságból élô rétegekkel,

ható trendek egyik legfôbb oka éppen

akik a XIX. század második felé-

a vidék fogalmát övezô szûklátókörûség

ben a lakosság háromnegyedét, de még

és az itt élôk számára biztosított

közvetlenül a második világháború

alternatívák hiánya. E szemléletmód,

elôtt is több mint a felét alkották.

amely az EU hagyományos gyakorlata mellett eddig hazánk vidékfejlesztési politikáját is meghatározta, a XXI. század elején is pusztán a mezôgazda-

1 Köszönet illeti Gila Károlyt, Kovács Attilát, Nemes Gusztávot, Sebôk Miklóst, Simon Lászlót és Tornai Istvánt, akik

10

számos információval és észrevétellel segítették e füzet elkészültét.

sági foglalkoztatást tekinti a vidék legfontosabb funkciójának, ezzel mintegy kivonva az itt élô embereket a korunk arculatát meghatározó gazdasági és szellemi folyamatokból. Ez a szemlélet lassan kezd megváltozni, azonban a vidéket a közvélemény még ma is

az Európai Unió iránymutatásában,

a mezôgazdasággal azonosítja. Amellett

illetve Magyarország múltbeli és jelen-

sem mehetünk el szó nélkül, hogy

legi vidékfejlesztési programjaiban

eddig az összetett, korszerû vidékfejlesz-

használt vidék definíciót használom,

tési koncepciók is hiányoztak. E tanul-

aminek értelmében a falusias jellegû,

mány legfôbb állítása pedig éppen

10 ezer fô alatti településeket és

az, hogy csak egy nem mezôgazdaság-

a 120 fô/km2 alatti népsûrûségû kistér-

alapú, komplex, integrált vidékfej-

ségeket tekintjük „vidékinek”. Ebbôl

lesztési stratégia vezetheti be az európai

következôen az ezen feltételeknek

és magyar vidéket az „áramlások

megfelelô települések és kistérségek

terébe”, és teheti azt a globalizáció

fejlesztési lehetôségei kerülnek górcsô

haszonélvezôjévé, figyelembe véve

alá – a 10 ezer fô feletti települések,

a fenntarthatósági szempontokat is.

függetlenül attól, hogy más definíciók tartoznak, e kiadvány keretein kívül

számára a vidék egyenlô a Budapesten

maradnak.

2.

szerint esetleg a vidék kategóriájába Mit értünk a vidék fogalma alatt? Sokak

BEVEZETÉS

2

kívüli Magyarországgal, figyelmen kívül hagyva, hogy ily módon olyan pros-

***

kerülnek, mint Debrecen, Gyôr, Pécs

A DEMOS fô célkitûzése, hogy szakmai

vagy Szeged. A magyar településszer-

érvekkel alátámasztott, új és innovatív

kezet kialakulásának történetébôl

megközelítésekkel formálja a köz-

adódik, hogy a néhány nagyváros mel-

beszédet, valamint inspiráló ötletekkel

lett számos, 10–100 ezer fô közötti

szolgáljon a szakpolitikai döntéshozók

város gazdagítja Magyarország térképét.

számára. Ezen írás arra kíván

Ezen városok szerepe – mint kistér-

rámutatni, hogy a vidékfejlesztés fontos

ségi központoké – szintén igen

téma, amelyre másképp kell tekinte-

jelentôs a 10 ezer fô alatti kistelepülések

nünk. A mezôgazdaság egyre csökkenô

fejlôdésében. E füzetben azonban

nemzetgazdasági szerepe, a sok vidéki


peráló nagyvárosok is ezen kategóriába

2 Az egyes tagállamok használhatnak az EU hivatalos iránymutatásától eltérô definíciót. Magyarország az uniós iránymutatást átvéve a fenti meghatározást alkalmazta a korábbi agrár-vidékfejlesztési programok kidolgozása során, és alkalmazza az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban is.

11

csai az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) harmadik intézkedéscsoportja és a negyedik intézkedéscsoportot alkotó 3

LEADER Program során megvalósuló fejlesztések lesznek. A helyi együtttelepülést sújtó szegénység és elvándor-

mûködésen, a helyi tervek, ötletek és

lás is jelzi annak szükségességét,

elképzelések felkarolásán alapuló

hogy a hagyományos, agrárközpontú

LEADER egyben új szemléletet is hoz

szemlélet helyét a szociális, terület-

a vidékfejlesztésbe, amely világossá

fejlesztési, oktatási-képzési szempon-

teszi, hogy az állam nem tekinti felada-

tokat is integráló, komplex vidékfej-

tának azt, hogy fentrôl részletekbe

lesztési megközelítés vegye át. E szem-

menôen meghatározza, melyik kistele-

léletváltás fontossága mellett érvelünk

pülés milyen fejlesztéseket hajtson

a harmadik és negyedik fejezetben.

végre. A LEADER lehetôvé teszi, hogy a kistelepüléseken lakók maguk

A magyar vidék helyzetének javítá-

döntsék el, mi történjen közvetlen

sához vezetô lépések keresésekor nem

környezetükben. A magyar stratégia

hagyhatjuk figyelmen kívül európai

bemutatása után a nyolcadik részben

uniós tagságunkat, amely az elmúlt

kísérletet teszünk azon potenciális

években alapvetôen befolyásolta,

fejlesztési területek beazonosítására,

és a jövôben is befolyásolni fogja a hazai

amelyek erôsíthetik a vidék népes-

vidékfejlesztés fôbb irányait. Az ötödik

ségmegtartó erejét, a kilencedik fejezet-

fejezetben rámutatunk az EU retori-

ben pedig kitérünk a LEADER Prog-

kája és tettei között húzódó ellentmon-

ram múltjára, jelenére és jövôbeli kilá-

dásokra, a hatodikban az uniós

tásaira, illetve zárásként ajánlásokat

elôcsatlakozási programok eredményeit,

teszünk azon lépésekre, amelyek

a hetedikben pedig a 2007–2013

hozzájárulhatnak a LEADER Program

közötti költségvetési ciklusban érvényes

sikeres mûködéséhez.

magyar stratégia fôbb prioritásait és számait ismertetjük. A következô hét évben a mezôgazdaságon kívüli fejlesztések és a vidéki élet minôségét javító intézkedések kul-

3 LEADER (Liaisons Entre Actions de Développement de l’Economie Rurale): a vidéki gazdaság fejlôdése

12

érdekében tett intézkedések összekapcsolása.

közös területfejlesztési programja) miként érintik a vidék fejlesztésének kérdését, egy következô kiadvány feladata lehet. E füzet már terjedelménél fogva sem a magyar vidék fejlesztésére, de a vidék

tésért nevében is felelôs tárca (Föld-

problémáinak megoldása szempont-

mûvelésügyi és Vidékfejlesztési

jából máshova teheti a hangsúlyokat.

Minisztérium, FVM) tevékenységi körén,

Az írás célja, hogy felhívja a figyel-

az általa kidolgozott Új Magyarország

met a vidékfejlesztés komplex megkö-

Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)

zelítésére, bemutassa a magyar

keretein belül keressük a követendô

vidékfejlesztési politika mozgásterét

fejlesztési irányokat. Természetesen

az Európai Unióban, megjelölje a magyar

számos más minisztérium tevékenysége

vidékfejlesztési programnak a mezô-

is hatással van a vidéken élôk

gazdaságon kívüli munkahely-

jövedelmi helyzetére, társadalmi mobili-

teremtés, a jövedelmek növelése és az

tási esélyeire, lakókörnyezetének

életminôség emelése szempontjából

állapotára. A Szociális és Munkaügyi,

legtöbb reménnyel kecsegtetô elemeit,

az Oktatási, az Egészségügyi,

illetve hangsúlyozza a LEADER

az Önkormányzati és Területfejleszté-

Programban rejlô lehetôségeket, és aján-

si, a Gazdasági, illetve a Környezet-

lásokat fogalmazzon meg a program

védelmi Minisztérium által kidolgozott

magyarországi jövôjére vonatkozóan.

programok is nagymértékben befolyá-

A LEADER kiemelését a helyi innováció

solják, hogy miként alakulnak a vidéki

és a települések, illetve az önkor-

településeken élôk életkörülményei.

mányzati, a vállalkozói és a civil szféra

Hosszú távon a vidék fejlesztését leg-

közötti együttmûködés élénkítésében

hatékonyabban az egyes szaktárcák

betöltött szerepe indokolja.

2.

A következô oldalakon a vidékfejlesz-

BEVEZETÉS

kínálhat egy új, átfogó stratégiát

által közösen kidolgozott vidékfejlesztési tárcák szakpolitikái és az FVM közötti kapcsolódási pontokat az ÚMVP sem tárta fel teljes mértékben. Annak bemutatása, hogy ezek az igencsak különbözô szakterületek és más progra-


stratégia szolgálhatja. Az említett

mok (pl. az INTERREG, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a UNDP

13

3. miért

14


3.

MIÉRT

KELL

FEJLESZTENI

kell fejleszteni a vidéket?

15

A

VIDÉKET?

3 . M I É RT K E L L FEJLESZTENI A VIDÉKET?

Társadalmi igazságosság, szolidaritás,

elfogadhatatlan, hogy a „vidéki” ma

esélyegyenlôség, esélyteremtés –

Magyarországon számos kontextusban

korunk talán leggyakrabban hangozta-

pejoratív jelzôként, az elmaradottság

tott politikai céljai. Kevés olyan

szinonimájaként bukkan fel. Több muta-

szakterület létezik, ahol nagyobb lét-

tó is rásegít azonban arra, hogy

jogosultsága lenne ezen fordulatok

a vidékiségrôl sokan a relatív fejletlen-

használatának, mint a magyar vidék

ségre asszociáljanak.

fejlesztése esetében. Szomorú és 1 .

Á B R A

Bruttó átlagjövedelem kistérségek szerint ezer Ft (2005)

1600 felett 1400 – 1600 1200 – 1400 1000 – 1200 1000 alatt

FORRÁS

16

: T-Star 2005, KSH : Czirfusz Márton-Kukely György

KÉSZÍTETTE

alacsony képzettsége, és ebbôl követke-

élôket oda kellene kötni a lakóhelyük-

zôen a fizikai munkát végzôk nagy

höz. A kistelepülések sok tekintetben

aránya. (a kistérségek szerinti jöve-

(pl. a kulturális szolgáltatások vagy

delemeloszlásról lásd az 1. ábrát).

a felsôoktatási lehetôségek szintjén)

A szolgáltatószektor aránya orszá-

sohasem fognak tudni versenyre kelni

gosan is elmarad az EU-25 átlagától,

a nagyvárosokkal, ezért valamilyen

e különbség azonban még erôtel-

mértékû elvándorlással e települések-

jesebben jelentkezik a vidéki térségek

nek a jövôben is számolniuk kell. Nem

gazdaságának szerkezetében. A munka-

mindenki számára vonzó viszont a váro-

nélküliségi ráta magasabb, a fog-

si környezet. Természetesen vannak,

lalkoztatottság pedig alacsonyabb

akik nem szeretnék otthonukat, falvaikat

az országos átlagnál. A munkalehetô-

pusztán egy jobban fizetô munka-

ségek hiánya miatt az utóbbi tíz

hely vagy egyáltalán a munkához jutás

évben lényegesen növekedett a vidéki

lehetôsége miatt elhagyni. A vidék-

térségekbôl elvándorlók száma, amit

fejlesztés legfôbb célja ezért éppen az,

jól jelez, hogy a hét magyar régióból

hogy azoknak, akik vidéki környe-

mindössze a közép- és nyugat-magyar-

zetben szeretnék élni életüket, legyen

országi régiókban növekedett a népesség

esélyük lakóhelyükön a felemelkedésre,

4

(ÚMVP 2007, 10).

az emberhez méltó életre, a társa-

VIDÉKET?

gondolni, hogy a vidéki településeken

A

amelynek fô oka az aktív munkaerô

FEJLESZTENI

erejérôl” esik szó, nem arra kell

KELL

színvonala elmarad az országos átlagtól,

MIÉRT

Amikor a vidék „népességmegtartó

3.

A vidéki térségekben élôk jövedelem-

dalmi mobilitásra. Önmagán kívül álló A fiatal korosztály városokba vándor-

okok miatt (pl. munkahelyek hiánya,

lásának következménye a vidéki

alacsony jövedelem, szolgáltatások teljes

népesség öregedô korstruktúrája, amely-

hiánya, rossz állapotban lévô infra-

nek egyetlen lehetséges ellenszere van:

struktúra és lakókörnyezet) senkinek

a foglalkoztatási lehetôségek bôvítése,

se kelljen otthagynia települését.

munkahelyek teremtése az élet-

A vidék fejlesztése tehát az esélyek

minôség javításával párhuzamosan.

egyenlôségének megteremtése miatt kulcskérdés. Ezáltal válik lehetôvé, hogy a boldogulás ne legyen a városokhoz kötve, minden állampolgár ott élhesse életét jó körülmények között, ahol ô akarja.


új és tisztességes megélhetést biztosító

4 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az Agrárgazdasági Kutatóintézet által a KSH hivatalos adatbázisaiból nyert adatok szerepelnek.

17

Mint a fentiekbôl is kiderült, a vidé-

15,9 százaléka (1,3 millió fô) foglalkozott,

ki települések hátrányos helyzete több

arányuk 1991-ben még 32,8 százalék

tekintetben tény. Egy kormánynak,

(2,7 millió fô) volt. A mezôgazdasági

amely a társadalom szétszakadása meg-

munkát fô hivatásként végzôk aránya

akadályozásának ügyét prioritásként

1994 és 2005 között 9 százalékról

kezeli, biztosítania kell, hogy a kedvezôt-

5 százalékra zuhant (ÚMVP 2007, 11.).

lenebb helyzetben lévô települések

Fontos hozzátenni azonban, hogy

jövedelem, munkalehetôségek és élet-

a mezôgazdaság gazdasági szerepé-

minôség tekintetében is közelebb

nek csökkenését a mezôgazdaságon

kerülhessenek az ország fejlettebb

kívüli gazdasági tevékenységek ma

részeihez.

még nem ellensúlyozzák a szükséges mértékben.

Szintén a vidékfejlesztés újszerû megközelítését sürgeti a mezôgazdaság

Ezek a mutatók alapjaiban kérdôjelezik

– a nemzetgazdaság egészét tekintve

meg a vidékfejlesztés agrárközpontú

komolyan érzékelhetô – térvesztése.

megközelítését.

A többi nemzetgazdasági ágazathoz képest a mezôgazdaság súlya alacsony

Mivel egyetlen szakpolitika sem vá-

és ami ennél is fontosabb, tendenciájá-

lasztható külön attól a politikai

ban csökkenô. A mezôgazdaság

környezettôl, amelyben az egyes lépé-

2005-ben 3,7 százalékkal részesedett

seket kidolgozzák, megtárgyalják

a magyar GDP-bôl, 2000-ben ez

és elfogadják, vagy éppen elutasítják,

az arány még 4,6 százalék volt (ÚMVP

nagy hiba lenne megfeledkezni

2007, 12.). A mezôgazdaság gazdasági

a vidékfejlesztés kérdését hangsúlyosan

szerepének visszaesését igazolja továbbá,

felvállaló stratégia potenciális politi-

hogy a magyar exportból való része-

kai hasznosságáról. A vidéki térségek

sedése 1994 és 2005 között az élelmi-

2003-ban az ország területének

szeriparral együtt számolva is

87 százalékát tették ki, az ott élô népes-

22,7 százalékról 7,2 százalékra esett

ség pedig 4,8 millió fô, ami az ország

vissza (ÚMVP 2007, 13.). Foglalkoztatási

népességének több mint 47 százaléka

részesedése szintén jelentôs csökke-

(ÚMVP 2007, 10.). A vidéki települé-

nést mutat. Mezôgazdasági termeléssel

sek kedvezôtlen korstruktúráját figye-

2003-ban a 15 éven felüli népesség

lembe véve ez azt jelenti, hogy a választópolgárok körében a vidéki szavazók aránya még magasabb, habár a képet némiképp árnyalja, hogy választási részvétel tekintetében

18

elmaradnak a városi lakosságtól.

Az Európai Unió stratégiai iránymutatása szerint a 2007–2013 közötti idôszakra készülô magyar agrár-vidékfejlesztési A vidéki gazdaság erôsítését, a vidék

program ugyan fejezeteket szentel a

népességmegtartó erejének növelését

vidéki életminôség és gazdaság fejleszté-

és a vidéki élet minôségének javítását

sének, illetve a helyi kezdeményezéseket

valós eséllyel megcélzó, a választók

uniós forrásokból támogató LEADER

szemében hiteles stratégia szavazatokat

Programnak, valamint prioritásként

is hozhat az ügyet felvállaló politikai

tekint a gazdasági, társadalmi és

erônek.

környezeti problémák egységes kezelé-

gyományokra való támaszkodás, a hagyományos társadalmi beágyazott-

Magyarországon ma sem a jobb-, sem

ság, mintsem a jobboldal meggyôzô

a baloldalon nincsen olyan vidék-

vidékfejlesztési jövôképe. A Fidesz

fejlesztési stratégia, amely a rendelke-

2006-os választási programjának „Ma-

zésre álló anyagi források szétosz-

gyar gazda – magyar föld” címû

tásánál is a vidéki gazdaság diverzifi-

fejezetében egy mondatot szán a vidék

kációját és az életminôség javítását

mezôgazdaságon túli dimenzióinak:

helyezné az elsô helyre. Az országosan

„Kiemelt támogatást nyújtunk azoknak

a fôállású foglalkoztatottak 5 száza-

is, akik nem a mezôgazdaságot válasz-

lékát adó mezôgazdaság támogatása

tották élethivatásuknak, de vidéken

még mindig sokszorosan felülmúlja

kívánnak élni” (Fidesz 2006, 9–10.).

a nem-mezôgazdasági ágazatoknak

Ennél konkrétabb kifejtés nem szerepel

nyújtott juttatások mértékét. Vélemé-

a dokumentumban. Mindezek ellenére

nyünk szerint a progresszív vidék-

a jobboldal kétségkívül elônyben

fejlesztési megközelítésnek ezzel a hagyo-

van a vidéki, nem városi településeken.

mánnyal kell szakítania, és új utat

A

erôs túlsúlyban vannak.

FEJLESZTENI

aminek hátterében inkább állhat a ha-

KELL

a mezôgazdasági jellegû fejlesztések

MIÉRT

osztási terveit elemezve kiderül, hogy

nagy része azonosítja a jobboldallal,

3.

A vidékkel való törôdést ma a választók

VIDÉKET?

sére, ám a következô hét év forrásel-

Szimbolikus értékû, hogy a 2006 áprili-

geknek esélyt nyújtó és fenntartható

sában újraválasztott kormány Sza-

vidékfejlesztési megközelítésnek.

badság és Szolidaritás elnevezésû programjának vidékfejlesztésrôl szóló fejezetében kizárólag a mezôgazda-


kell nyitnia egy jövôképes, széles réte-

ság modernizációjáról esik szó (Új Magyarország 2006, 27-29.).

19

4. szemléletés szerkezetváltás –

20


4.

S Z E M L É L E T-

ÉS

S Z E R K E Z E T V Á LT Á S

vidékfejlesztés progresszív nézôpontból

21

–

VIDÉKFEJLESZTÉS

PROGRESSZÍV

NÉZÔPONTBÓL

4 . S Z E M L É L E TÉS S Z E R K E Z E T V Á LT Á S – VIDÉKFEJLESZTÉS PROGRESSZÍV NÉZÔPONTBÓL

Az Európai Unióban egészen az 1980-as

mos elemzés szerint elsôsorban

évekig a vidék fô funkciója az élel-

a nemzeti kormányoknak és a máig

miszerellátás biztosítása volt. A vidék

igen erôs agrárlobbinak köszönhetôen.

számára európai szinten az egyetlen

Az unió által a vidéki régióknak jut-

lényeges politikát a közös agrárpo-

tatott támogatások nagy többsége, néha

litika (KAP) jelentette. A nyolcvanas

más elnevezéssel, de ezt követôen

években jelentkezô problémák –

is az intenzív mezôgazdasági termelést

mint a mezôgazdaság foglalkoztatási

szolgálta (Nemes 2000, 460.).

szerepének csökkenése, a növekvô társadalmi és szociális költségek vagy

Az utóbbi másfél-két évtized vitathatat-

a környezetszennyezés – az agrár-

lan eredménye ugyanakkor, hogy

politika mély reformjának hívei számá-

a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakem-

ra bôséges muníciót adtak. A támo-

berek egyre határozottabban képvi-

gatások elveinek és céljainak alapvetô

selték a Római Szerzôdésben rögzített,

újrafogalmazását azonban még az

szektorszemléletet tükrözô „agrár-

1992-ben elfogadott, a közös agrárpoli-

preferencia” elvével szemben az egy

tika átalakítására javaslatot tevô

adott területre vonatkozó fejlesztések

McSharry-reform sem tartalmazta – szá-

összehangolásának komplex megközelítését (rural preference). Az integrált vidékfejlesztés a rendelkezésre álló fejlesztési források és elképzelések koherens rendszerbe foglalását jelenti,

22

amelyben éppúgy helye van a gazda-

NÉZÔPONTBÓL

sági jellegû, mint a humán erôforrásokra és a közösségekre koncentráló fej-

öleli fel: ipar, területfejlesztés, kör-

Európa-szerte elcsúsztak egymás mel-

nyezetvédelem, szociálpolitika, a humán

lett a nemzeti kormányok és az uniós

erôforrások és a közösségek fejlesztése

szervek – jobbára agrárközpontú

(Nemes 2000).

– vidékfejlesztési politikái és a vidéki társadalmak mindennapos problémái

E megközelítés elméleti alapja, hogy

és szükségletei. Még mindig óriási

a vidékfejlesztés elsôdleges feladata nem

összegek vándorolnak olyan gazdasági

elsôsorban az élelmiszerellátás biztosí-

szektorokba, amelyek a vidéki tár-

tása, hanem a lehetôség megteremtése

sadalmak töredékét foglalkoztatják –

az adott területi egységek gazdasági

elég csak az EU költségvetésének

növekedésére, az ott élô emberek karri-

csaknem felét kitevô közös agrárpolitiká-

eresélyeinek és életkörülményeinek

ra gondolnunk. Az a hagyományos

javítása, és az alapvetô szolgáltatások-

elképzelés, miszerint a mezôgazdaság

hoz való hozzáférés biztosítása. Mind

a vidéki gazdaság motorja, az unió

az egyes országok, mind az EU alapvetô

egészét és hazánkat tekintve sem felel

érdeke, hogy sem az egyes tagállamok

meg a valóságnak.

–

lex megközelítés a következô területeket


nem a leghangsúlyosabb. A komp-

ÉS

gazdaság csak egy, és ráadásul messze

S Z E M L É L E T-

területet ölel fel, melyek közül a mezô-

4.

nézôpontból a vidékfejlesztés számos

VIDÉKFEJLESZTÉS

PROGRESSZÍV

lesztéseknek (Midgley 2006). Progresszív

ne legyenek tátongó társadalmi-

A vidékfejlesztés komplex kezelésének

gazdasági szakadékok. E kérdés keze-

elsô lépése annak felismerése, hogy

lése pedig a tíz új, az EU-15-ök átlagá-

a vidéki gazdaság és a vidékfejlesztés

nál gazdaságilag fejletlenebb tagállam

mezôgazdasági orientációját felül

csatlakozásával, illetve Románia

kell vizsgálni. Olyan új gazdasági ágaza-

és Bulgária 2007. januári belépésével

tok támogatására van szükség,

még égetôbb problémává vált.

amelyek képesek átvenni a gazdasági jelentôségét tekintve visszaszoruló agrárszektor korábbi szerepét, új munkahelyeket teremtenek, hatékony termelést és nagyobb gazdasági növe-


régiói, sem az unió tagállamai között

kedést biztosítanak a vidéki települések számára.

23

A vidéki gazdaságban a mezôgazdaság továbbra is fontos tényezô, de a szerepe már teljesen más, mint az 1950–60-as években. A fô problémát az intenzív,

Az integrált vidékfejlesztés filozófiájának

nagyüzemi gazdálkodás jelenti, amely

terjedése és térnyerése hozzájárulhat

gyakran környezetszennyezô, minimális

ahhoz, hogy a jövôben egy szektor

munkalehetôséget ad, sok esetben

támogatása helyett egy meghatározott

rossz minôségû és felesleges termékeket

térség gazdasági, társadalmi és

állít elô. A mezôgazdaság a jövôben

környezeti problémáinak összehangolt

elsôsorban a tájfenntartásban, a környe-

megoldására tevôdjön át a hangsúly

zeti állapot megôrzésében, az iparban

– ne csak a szavak szintjén, hanem

használatos nyersanyagok megter-

anyagi értelemben is.

melésében és a vidéken nyújtható szolgáltatások elôfeltételeinek megteremtésében lehet meghatározó. A területi különbségek csökkentéséhez a vidéki kistérségek problémáinak feltárása (Magyarország esetében, mint láttuk, az országos átlagnál jóval alacsonyabb jövedelem és foglalkoztatottság, elvándorlás és elöregedés) és szilárd, konzekvensen követendô elvek (társadalmi igazságosság, esélyegyenlôség) felôl érdemes közelíteni. A problémák pontos beazonosítása, a valódi szükségletek felmérése biztosíthatja a kiindulási alapot, az elvek pedig a sorvezetôt a vidékfejlesztési szakpolitika újrahangolásához.

24

25


4.

S Z E M L É L E T-

ÉS


–

VIDÉKFEJLESZTÉS

PROGRESSZÍV

NÉZÔPONTBÓL

5. szavak és tettek

26


5.

SZAVAK

ÉS

TETTEK

–

A

VIDÉKFEJLESZTÉS

ELLENTMONDÁSAI

– a vidékfejlesztés ellentmondásai az Európai Unióban

27

AZ

E U R Ó PA I

UNIÓBAN

5 . S Z AVA K É S T E T T E K – A V I D É KFEJLESZTÉS ELLENTMONDÁSAI AZ E U R Ó PA I U N I Ó B A N A közös mezôgazdasági politika régóta

fejlesztésre fordítandó pénzek jó részét

az EU legellentmondásosabb területe.

is mezôgazdasági tevékenységre lehet

Elsôsorban a mezôgazdaság túlfinan-

csak felhasználni (Nemes 2000).

szírozása (magas részesedése a közösségi büdzsébôl) és a támogatási rendszer

Az EU vidékfejlesztési politikáját

(ártámogatások, jövedelemkompen-

évtizedeken keresztül kétlakiság jelle-

záció) halaszthatatlan átalakítása volt

mezte: kötôdött egyrészt a regionális

éles viták tárgya.

politikához (a strukturális alapokhoz), másrészt a közös agrárpolitikához

Politikai dokumentumok, beszédek

(KAP), vagyis a regionális fejlesztések

szintjén a vidékfejlesztés óriási válto-

igazgatóságához és az agrárigazga-

zásokon ment keresztül az elmúlt

tósághoz. Az integrált vidékfejlesztés

másfél-két évtizedben. A retorikában

divatos kifejezéssé vált és politikai

mára a korábbi agrárius, termelés-

beszédek rendszeres szereplôje volt,

központú szemléletet felváltotta az integ-

független és koherens vidékfejlesztési

rált vidékfejlesztés gondolata. A szá-

politika, használható vidékfejlesztési

mos alkalommal megfogalmazott elvek

megközelítés azonban csak viszonylag

azonban igencsak lassan és kis haté-

késôn jelent meg.

konysággal válnak tettekké. A mai napig – és a vidékfejlesztési stratégiákat látva a következô években is – óriási szakadék tátong a sokszor hangoztatott elvek és a gyakorlati megvalósítás között. Ugyanaz folyik, csak más formában: a mezôgazdaság továbbra 28

is prioritásnak számít, és még a vidék-

nevezetesen a vidék hagyományos

csoport ellenállásán, amelynek érdeké-

tájjellegének, kulturális értékeinek

ben állt és áll a vidékfejlesztést

megôrzése. A reform eredeti, fô célja

az agrárpolitika egy jelentéktelen szeg-

az agrártámogatási politika átalakítása

mensévé alacsonyítani, hogy a hasonló

volt, és bár ez csak részlegesen való-

célokra elôirányzott összegek jelentôs

sult meg, fontos szemléletbeli fordulat-

részét továbbra is a mezôgazdaság

nak tekinthetô, hogy a vidék már

kizárólagos támogatására fordítsa.

nemcsak mint a mezôgazdasági termelés

Az agrárpolitika fô haszonélvezôi rend-

színtere, hanem mint közös társa-

szerint elleneznek minden olyan

dalmi érték is megjelent egy uniós

javaslatot, amely ütközik legfontosabb

dokumentumban (Midgley 2006).

érdekükkel: jelenlegi kiváltságaik megôrzésével, a mezôgazdasági kiadá-

Az integrált, fenntartható vidékfejlesz-

sok magas szinten tartásával.

tési megközelítés kialakulása szempontjából meghatározó jelentôségû volt

Az 1990-es évek elôtt alkalmazott

az 1996-ban kiadott corki deklaráció.

vidékfejlesztési megközelítések tipiku-

Ez a dokumentum elôször fogalmazta

san ágazati jellegûek voltak, elsôsor-

meg mindazt, amit integrált vidék-

ban a termelôkre koncentráltak, és

fejlesztésnek nevezünk, és nyíltan kiállt

céljuk a mezôgazdaságon belüli struktu-

bizonyos, az elmaradott területek

rális változás volt. A „fentrôl lefelé

szempontjából elengedhetetlenül fontos

irányuló” megközelítési módjukkal

reformok mellett. A záródokumentum

a nemzeti vagy regionális szinten fogant

szellemisége egy új, modern koncepció

rendszerek támogatására épültek.

felé mutatott, amely napjainkban

UNIÓBAN E U R Ó PA I AZ ELLENTMONDÁSAI

egy jól definiálható gazdasági érdek-

VIDÉKFEJLESZTÉS

elôállításán túl más feladatai is vannak,

A

Az erre irányuló törekvések megakadtak

–

a mezôgazdasági termények

TETTEK

hangsúlyozva, hogy az agrárszférának

ÉS

a mezôgazdaság és vidék viszonyát,

SZAVAK

Ez a reform új megvilágításba helyezte

5.

politikát volt hivatott megreformálni.

ösztönözték a területeik jövôképének kialakításához szükséges készségek elsajátítására. A vidékfejlesztés szempontjából kedvezô


A helyi érdekelt feleket nem feltétlenül

folyamatokat indított el az 1992. évi McSharry-reform, amely a Közös Agrár-

29

a gyakorlat szintjén is fokozatosan teret kap. A deklaráció fôbb elvei közül kiemelhetô a vidék elôtérbe helyezése, a fenntarthatóság, a döntéshozatal decentralizálása (szubszidiaritás), több tudományterület együttes erôfeszítései a vidék fejlesztése érdekében, a sokszínûség kialakítása (diverzifikáció), az uniós szabályok és

A 1990-es évek bebizonyították, hogy

eljárások egyszerûsítése és a

a hangzatos szólamok ellenére a teljes

különbözô szintû programok egységes

közösségek érdekeit szem elôtt tartó,

keretbe foglalása (The Cork… 1996).

újszerû elemeket tartalmazó, integrált vidékfejlesztés megvalósítására nincs

A legfontosabb ajánlásokat – külön

valós politikai szándék, támogatóinak

vidékfejlesztési igazgatóság és költség-

érvei az agrárlobbi nyomása mellett

vetés, a finanszírozási és intézmény-

súlytalanok. A vidékfejlesztés a klasz-

rendszer átalakítása – azonban nem

szikus agrárpolitika szempontjából

valósították meg a deklarációt követô

nem jelent mást, mint a mezôgazdaság

években. Az 1997-ben kidolgozott

további támogatását néhány semmit-

Agenda 2000 ugyan céljaiban még támo-

mondó szociális és környezetvédelmi

gatta a fent felsorolt elveket, de gya-

kontúrral díszítve. Ugyanakkor

korlati programjaiban és költségvetésé-

a strukturális alapok által finanszíro-

ben azok már nyomokban sem voltak

zott programok között sem kapott

jelen (Nemes 2000). Nemcsak nem állt

valódi hangsúlyt ez a terület.

elô egy, a tarthatatlan mezôgazdasági termelési és szerkezeti viszonyokat

A vidékfejlesztésrôl és a vele kapcsola-

átalakító, átfogó és radikális reformmal,

tos lassú szemléletváltozásról szólva

de az integrált vidékfejlesztés elômoz-

említést kell tennünk egy progresszív

dításában sem ért el jelentôs eredménye-

és sikeres programról, amely LEADER

ket. Az Agenda 2000 értelmében

néven vonult be a köztudatba, és

a KAP második pillérévé váló vidékfej-

nyitott új távlatokat. A program a négy

lesztés aránya az agrárköltségvetés-

strukturális alap egyikéhez, az Euró-

nek csak mintegy egytizedét tette ki.

pai Mezôgazdasági és Orientációs

5

Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Szekciójához kapcsolódva 1991-ben indult el kis költségvetéssel, afféle kísér30

5 A LEADER Programról részletesebben a 8–9. fejezetben esik szó.

UNIÓBAN

leti jelleggel, majd a késôbbiekben

E U R Ó PA I

LEADER II. és LEADER+ néven folytatódott, egyre nagyobb jelentôséget nyerve. Legfontosabb alapelve az olyan

val a jövôben erôteljesen szolgálhat-

országhatárokon átnyúló hálózatok

ja az integrált vidékfejlesztés érdekeit.

révén, amelyek összekapcsolják a kiAz EU 2007 és 2013 közötti idôszakra

sikeressége elsôsorban rugalmasságának

tervezett vidékfejlesztési politikája

köszönhetô. Szakítva a központosító

pozitív trendet képvisel, az integrált

technokrata szemlélettel, a LEADER

megközelítés elôtérbe kerülésének

eszközt ad azoknak a közösségeknek

fontos állomása. Ennek ellenére az integ-

a kezébe, amelyek mindenki másnál

rált vidékfejlesztés hívei továbbra

jobban ismerik saját igényeiket, és

sem lehetnek igazán elégedettek, mivel

hosszú távú, önálló tanulási folyamatot

a vidékfejlesztési pilléren belül is nagy

indít be, amely számos pozitív hatást

hangsúlyt kapnak az agrárszférához

gyakorol e közösségek életére, együtt-

kötôdô programok.

5.

sebb helyi közösségeket. A program

VIDÉKFEJLESZTÉS

gazdálkodott, puha szemléletformálásá-

a partnerség, az innováció megosztása

A

hatók a gyakorlatban. Lényeges eleme

–

mindig viszonylag kis költségvetésbôl

TETTEK

épülnek, innovatívak és alkalmaz-

ÉS

nete során a folyamatos bôvülés ellenére

SZAVAK

helyi kezdeményezésekre, erôforrásokra

ELLENTMONDÁSAI

AZ

fejlesztések támogatása, amelyek

mûködésére, fejlôdésére. Természetesen a program rugalmas jellegébôl

A vidékfejlesztési politika az EU költség-

fakadóan a helyi adottságoktól,

vetésében véglegesen elválik a struk-

körülményektôl függôen az eredmé-

turális alapoktól, és a megreformált

nyei is eltérnek.

Közös Agrárpolitikához kapcsolódik.

A LEADER az elmúlt években sokszo-

Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amely-

rosára nôtt mind költségvetése,

bôl a vidékfejlesztést finanszírozni fog-

mind területi kiterjedése tekintetében.

ják. Az új alap létrehozásával párhu-

A legjelentôsebb eredménye talán az,

zamosan egységesítik a szabályrendszert,

hogy a hálózatosodás korában képes

ezáltal a pénzügyek és a programozás

megteremteni az elmaradott térségek

lényegesen egyszerûbbé válnak.

közötti kommunikációt és összefogást, így ezek egységesen léphetnek fel az integrált vidékfejlesztés érdekeit


Létrejön az Európai Mezôgazdasági és

képviselô új, hatékony lobbicsoportként. A LEADER, bár eddigi rövid törté-

31

Az új költségvetési ciklusban az átalakítások vezérelve a pénzügyi szabályok egyszerûsítése volt. Egészen a legutóbbi költségvetési idôszakig a rendszer igen átláthatatlan volt, az uniós támogatások négy-öt különféle pénzügyi alapból érkeztek, ami

lesztési programok irányát. A vidékfej-

jelentôsen megnehezítette a komplex

lesztés teljes költségvetése is

programok (pl. LEADER+) keretében

nagymértékben nô, a 2007-tôl 2013-ig

pályázók dolgát. Az egyes munka-

terjedô idôszakban a bizottság

csoportoknak így programonként más-

77,66 milliárd eurót szán vidékfejlesztési

más szabályok szerint kellett pályáz-

célokra, míg eddig ez az összeg az

niuk és elszámolniuk a megszerzett

elôzô hét évre összesen 30,37 milliárd

forrásokkal, ami nemcsak a hibák el-

euró volt.

követésének lehetôségét növelte, hanem lényegesen lelassította magának

Az EMVA létrehozása, valamint a

a programnak a végrehajtását is

LEADER típusú vidékfejlesztés fokoza-

(Nemes–Fazekas 2005a).

tos meghonosodása és elterjedése már olyan trendet vetít elôre, amely

A LEADER történetének új szakaszába

a jövôben érzékelhetô fejlôdést jelenthet

lép azzal, hogy a tagállamoknak

az európai vidék számára. Ha ez

ezentúl a vidékfejlesztésre fordított összes

a reményünk teljesül, és sikerül vala-

forrásuk legalább 2,5 százalékát

melyest érvényesíteni azokat a nyomta-

(az EU15-ökben 5 százalékát) ilyen típu-

tásban már számtalanszor megjelent

sú programokra kell költeniük.

érveket, amelyek oly régóta kallódnak

A LEADER költségvetése így egyrészt

brüsszeli fiókokban és megvalósításra

többszörösére nô, másrészt szemlé-

váró közhelyfüzérek börtönében, akkor

letmódjával valószínûleg az eddiginél

az európai jólét és egyenlôség valóban

jobban fogja befolyásolni a vidékfej-

áttörheti a városi agglomerációk határait, és elérhetôvé válhat a teljes európai lakosság számára, megôrizve annak kulturális hagyományait és kiaknázva kreativitását.

32

33


5.

SZAVAK

ÉS

TETTEK

–

A

VIDÉKFEJLESZTÉS

ELLENTMONDÁSAI

AZ

E U R Ó PA I

UNIÓBAN

6. a vidékfejlesztést segítô

34


6.

A

VIDÉKFEJLESZTÉST

SEGÍTÔ

E L Ô C S AT L A K O Z Á S I

PROGRAMOK

elôcsatlakozási programok Magyarországon, 2000–2006

35

M A G YA R O R S Z Á G O N ,

2000–2006

6 . A V I D É KFEJLESZTÉST SEGÍTÔ E L Ô C S AT L A KO Z Á S I P R O G RA M O K M A G YA R O R S Z Á G O N , 2000–2006 Természetesen már jóval uniós csatlako-

ságú a Magyar Állam számára, megte-

zásunk elôtt megkezdôdött az uniós

remtve ezzel az uniós pénzek lehívá-

források hazánkba áramlása különbözô

sának – persze messze nem tökéletes –

elôcsatlakozási programok formájá-

infrastruktúráját (Nemes 2003).

ban. Az EU-csatlakozásra való felkészü-

Az uniós vidékfejlesztési források közül

lés részeként az elôcsatlakozási prog-

feltétlenül meg kell említenünk

ramok (PHARE, SAPARD) az uniós

az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív

követelmények, irányelvek és célkitûzé-

Programot (AVOP) és a Nemzeti

sek beépülését célozták. A SAPARD

Vidékfejlesztési Tervet (NVT). A SAPARD

2000–2006 közötti programját elemzô

lényegében az utóbbi két program

írások egyetértenek abban, hogy a

elôfutárának tekinthetô, amit alátá-

program elsôsorban az intézményrend-

maszt az is, hogy a SAPARD-program

szer fejlôdése miatt volt kulcsfontos-

keretében elutasított pályázatok többségét késôbb az AVOP-hoz és az NVThez nyújtották be – természetesen átdolgozás után. Érdekes áttekinteni, hogy e három program keretében a pályázatok milyen célokra érkeztek be – mindegyikben az agrárcélú támogatásokra érkezô pályázatok bizonyultak a legnépsze-

36

rûbbeknek.

2000–2006

védelme és megôrzése” elnevezésû kiírás is csaknem ugyanakkora 6

érdeklôdést (37,6 százalék) váltott ki.

ként a pénzügyi tervnek megfelelô

Tanulságos azonban, hogy a legke-

arányban jelentkeztek.” A nyertes pályá-

vésbé népszerû intézkedésnek a „Tevé-

zatok által végül a rendelkezésre álló

kenységek diverzifikálása, alternatív

uniós források háromnegyedét sikerült

jövedelemszerzést biztosító gazdasági

szerzôdéssel lekötni (ÚMVP 2007, 41).

tevékenységek fejlesztése” bizonyult (4,2 százalék). Ebbe belejátszhat, hogy

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)

a SAPARD mezôgazdasági része

pályázati kiírásaira a 2004. januári

sokkal jobban elô volt készítve, mint

megjelenéstôl kezdve összesen 36

a gazdasági diverzifikációs intézkedés,

ezer pályázat érkezett be, amelybôl

eleve sok pénz volt rá szánva, és

az AVOP keretében 2006. augusztus

a pályázás kritériumain is jelentôsen

13-ig 7007 pályázatot nyújtottak be.

enyhítettek. Az Új Magyarország

Az irányító hatóság vezetôje (FVM-

Vidékfejlesztési Program utólagos érté-

szakállamtitkár) által támogatott

kelése arra enged következtetni,

pályázatok értéke teljes egészében ki-

a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési

meríti a 2004–2006-ra elôirányzott

Minisztériumban is tisztában voltak

hároméves keretet.


a vidék tárgyi és szellemi örökségének

SEGÍTÔ

a „Falufejlesztés és falufelújítás,

VIDÉKFEJLESZTÉST

tása” címû intézkedésre érkezett, igaz,

A

vállalkozások beruházásainak támoga-

6.

(39,7 százalék) a „Mezôgazdasági

PROGRAMOK

M A G YA R O R S Z Á G O N ,

A SAPARD esetében a legtöbb pályázat

7

azzal, hogy a pályázóknál is elsôsorban a mezôgazdasági fejlesztési lehetôségek lesznek népszerûek a nemagrárius gazdasági fejlesztésekkel szemben: „A fejlesztési szándékok,

6 A 2000–2006 közötti idôszakra vonatkozó SAPARD-tervet a magyar kormány az Európa Tanács 1999. július 21-ei rendelete alapján készítette el. A végsô változatot az Európai Bizottság észrevételeinek és módosító javaslatainak beépítését követôen 2000. szeptember 13-án fogadták el. A pályázati kiírások 2002 novembere és 2004 áprilisa között álltak nyitva az érdeklôdôk számára. A program keretében 8827 pályázatot nyújtottak be. 7 A hatályba lépett támogatási szerzôdések száma mintegy 3800, amely 99,9 milliárd forintnyi támogatást jelent.


az igényelt támogatások intézkedésen-

A tényleges teljesítésen alapuló, számlaalapú kifizetett támogatás eléri a 42 milliárd forintot. A számlaalapú kifizetések terén az NFT többi operatív programjához képest az AVOP az 1. helyen áll.

37

található, összesen nagyjából 1,5 millió lakossal. A sikerrel pályázott helyi vidékfejlesztési programok megvalósítása 2006 nyarán vehette kezdetét (AVOP 2006). Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Terve (NVT) az EMOGA Garanciarészlegébôl finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza. Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Tervét 2004. augusztus 26-án hagyta Az AVOP esetében a pályázatok 67

jóvá az Európai Bizottság. A terv kere-

százaléka érkezett „A versenyképes

tében 2004–2006 között 190,7 milliárd

alapanyag-termelés megalapozása

forintnyi támogatás nyújtására

a mezôgazdaságban” elnevezésû 1. pri-

volt lehetôség Magyarországon,

oritás keretein belül meghatározott

melybôl a közösségi támogatás aránya

intézkedésekre, melyek forrásigénye is

80 százalék, azaz 152,3 milliárd forint

igen magas volt. A pályázatok közel

volt. A Földmûvelésügyi és Vidék-

egynegyede érkezett a vidéki térségek

fejlesztési Minisztérium honlapja szerint

fejlesztését célzó 3. prioritásra, azon

az NVT „kijelöli a vidéki térségek

belül a falufejlesztés volt kifejezetten

fenntartható fejlôdését biztosító célokat,

hangsúlyos, kevésbé a vidéki jöve-

a megvalósításukat szolgáló intéz-

delemszerzési lehetôségek bôvítése vagy

kedéseket, valamint az azok keretében

a LEADER+ program. „A vidéki

támogatható tevékenységeket”.

térségek fejlesztése” címû prioritás

Az NVT pályázatait elbíráló Mezôgazda-

keretében 20 milliárd Ft kötelezettség-

sági és Vidékfejlesztési Hivatal

vállalásból 2006 ôszéig 6,6 milliárd Ft

2004–2005-ben a kérelmek csaknem

kifizetése történt meg. Falufejlesztésre,

háromnegyedét az „Agrár-környezet-

falumegújításra, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelmére és megôrzésére a közel 250 nyertes pályázat 5,8 milliárd Ft-ot kötött le. A LEADER+ keretében a kétkörös kiválasztási folyamat eredményeként 70 akciócsoport kap összesen 6,7 milliárd forintnyi támogatást. A nyertes 38

akciócsoportok területén 960 település

a hat intézkedés egyike sem tette támogatási céljává a vidéki gazdaság diverzifikációját vagy az életminôség javítását (NVT 2006). Bár a rendelkezésekre álló források nagysága alapján borítékolható volt, hogy nem tudja majd orvosolni a hazai vidék problémáit, e három program prioritásai a 2007–2013 közötti idôszakban stratégiai célként nagyrészt továbbra is érvényesek.

2000–2006 M A G YA R O R S Z Á G O N , PROGRAMOK

voltak a leginkább agrárközpontúak:


kitûzései és pályázati lehetôségei

SEGÍTÔ

talán nem meglepô, hogy az NVT cél-

VIDÉKFEJLESZTÉST

irányult. Ez annak fényében egyál-

A

is mezôgazdasági jellegû intézkedésekre

6.

kedésre kapta, és a többi pályázat


gazdálkodás támogatása” címû intéz-

39

7. Magyarország vidékfejlesztési 40


7.

M A G YA R O R S Z Á G

VIDÉKFEJLESZTÉSI

S T R AT É G I Á J A

A

stratégiája a 2007–2013 közötti idôszakban

41

2007–2013

KÖZÖTTI

IDÔSZAKBAN

7 . M A G YA R O R S Z Á G VIDÉKFEJLESZTÉSI S T RAT É G I Á J A A 2007–2013 KÖZÖT TI IDÔSZAKBAN Talán indokolni sem kell, milyen ki-

vonatkozó közösségi stratégiai irány-

emelt fontosságú az, mi szerepel

mutatásokról szóló 2006/144/EK hatá-

a Brüsszel által elfogadott, végleges Új

rozatával összhangban készült.

Magyarország Vidékfejlesztési Prog-

A vidékfejlesztési tervnek továbbá illesz-

ramban. A dokumentum, annak priori-

kednie kellett az Új Magyarország

tásai és forrásmegosztása kijelöli

Fejlesztési Terv névre keresztelt NFT

a honi vidék fejlesztésének kereteit

II-höz.

a következô hét évre, amiben azt követôen nagy változások az évek során

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési

már nem várhatók. A végleges stratégia

Stratégia elsô változata 2005 decemberé-

megvalósítását segítô programot a

ben készült el, azt követôen pedig

tervek szerint 2007 nyarán hagyják jóvá.

több hónapon keresztül tartó szûkebb (szakmai munkacsoportok keretein

42

A következô költségvetési idôszakra

belül zajló) és szélesebb körû (megyei

valamennyi tagállamnak be kell nyújta-

lakossági fórumokon és a külön e célra

nia saját vidékfejlesztési programját.

létrehozott honlapon keresztül

A magyar kormánynak kevés mozgás-

folytatott) egyeztetéseken nyerte el azt

tere volt a fôbb prioritások kijelö-

a formáját, amelyet a kormány 2006

lésénél, a stratégiának a 2007–2013

ôszén elfogadott. A társadalmi vita

közötti idôszakra vonatkozó uniós Vidék-

folyamán több mint 1200 észrevétel

fejlesztési Stratégia fôbb célkitû-

érkezett, aminek eredményeként a

zéseihez kellett igazodnia. Ennek

stratégiai terv több mint 100 pontban

megfelelôen a stratégiai terv az Euró-

módosult. Fontos azonban hozzátenni,

pai Tanácsnak a vidékfejlesztésre

hogy e változások kisebb fajsúlyú

8 www.strategia.fvm.hu

8

IDÔSZAKBAN

kérdésekben születtek, a fôbb prioritások tekintetében nem jelentettek módokezdetét az intézkedésekre lebontott megvalósítási terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elkészítése.

9

A magyar vidék fejlesztése elôtt valóban eddig nem látott források nyílnak meg, hét év alatt csaknem 5 milliárd

Programjának fôbb célkitûzései a

euró, azaz nagyjából 1300 milliárd árd euróból 3,8 milliárd érkezik

1. a mezôgazdasági és erdôgazdálko-

majd az Európai Unió költségvetésébôl,

dási ágazat versenyképességének

a többit a magyar költségvetés állja.

javítása,

Jól látszik, hogy ez az összeg a követ-

2. a környezet és a vidék minôségének javítása, 3. az életminôség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció

kezô hét évben hozzáférhetô összesen körülbelül 8000 milliárd forintnyi uniós forráson belül is komoly tételt jelent.

ösztönzése, 4. a helyi kapacitás kiépítése a foglal-

A következô évekre tervezett forrás-

koztatottság és a diverzifikáció

megosztásból (lásd 1. és 2. táblát)

érdekében.

kiderül, hogy az Új Magyarország Vidék-

VIDÉKFEJLESZTÉSI

forint áll majd rendelkezésre. Az 5 milli-


következôk:

7.

10


A

Magyarország Vidékfejlesztési

2007–2013

KÖZÖTTI

sítást. E dokumentum alapján vehette

fejlesztési Stratégia és a hozzá kapcsolódó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nagyrészt az agrárágazat modernizációját szolgálja. A hangsúly továbbra is erôsen a mezôgazdaságközpontú fejlesztéseken van, amit alátámaszt az, hogy az elsô két intézkedéscsoport szinte kivétel nélkül intézkedéseket tartalmaz. Emellett azonban, mint láttuk, a vidékfejlesztés-

9 Ezen írás alapjául az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a füzet írásakor elérhetô legfrissebb, 2007. január 30-án publikált verziója szolgált.


az agrárszféra fejlesztését megcélzó

10 Az ÚMVP keretén belül, a 2007–2013-as költségvetési idôszakban pályázható konkrét intézkedések listája az 1. mellékletben olvasható.

43

sel kapcsolatos forrásokhoz való

még mindig kis szeletnek számít

hozzáférés egyszerûsödik, hazánk szá-

a teljes közös agrárpolitikán belül,

mára is könnyebbé válik az uniós

az e célra fordítható összeg a követke-

vidékfejlesztési pénzek felhasználása.

zô hétéves költségvetési ciklusban

Annak ellenére, hogy a vidékfejlesztés

jelentôsen nô.

1 . T Á B L A Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéscsoportok szerinti tervezett forráselosztása Vidékfejlesztési program megnevezése

Az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó források (%)

I. intézkedéscsoport

47

II. intézkedéscsoport

32

III. intézkedéscsoport

11,5

IV. (LEADER) intézkedéscsoport

5,5

Technikai segítségnyújtás

4

Összesen FORRÁS

100

: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

2 . T Á B L A Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kalkulált költségvetése (2007–2013), milliárd Ft Intézkedéscsoport

Közpénzbôl történô hozzájárulás Összes közpénzbôl történô hozzájárulás

Az EMVA-hozzájárulás mértéke (%)

Az EMVA-ból nyújtott összeg

1. intézkedéscsoport

648,72

75

486,54


414,08

80

331,26


158,73

75

119,05


71,17

80

56,94

55,21

75

Technikai segítségnyújtás Összesen FORRÁS

1347,90

: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Társfinanszírozási arány: 75% EU és 25% hazai forrás az I. és III. intézkedéscsoport, valamint a technikai segítségnyújtás, 80% EU és 20% hazai forrás a II. és IV. intézkedéscsoport esetén.

A források egyes intézkedéscsoportok

nálásának lehetô leghatékonyabb

közötti megoszlása adottság, amit

módjait az egyes intézkedéscsoportokon

tudomásul kell venni, és minden érde-

belül kell megtalálni. Mozgástér van,

keltnek a pénzek teljes lekötésére és a megfelelô célokra történô minél hatékonyabb felhasználására célszerû 44

41,41 1035,19

összpontosítani. A pénzek felhasz-

III. intézkedéscsoport és a LEADER Program hazai megvalósítására összesen csaknem 230 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Annak ellenére, hogy az összes forrás ötödét sem éri el, 11

fejlôdést, új munkahelyeket, javuló életkörülményeket hoznak-e magukkal, az egyes falvak, kistérségek, helyi vidékfejlesztési közösségek és LEADERakciócsoportok célmeghatározásán és

IDÔSZAKBAN

7.


pénzfelszívó képességén múlik majd.

VIDÉKFEJLESZTÉSI

kedett anyagi lehetôségek valódi


A

ez komoly összeg. Az, hogy a megnöve-

KÖZÖTTI

és az életminôség javítását szolgáló

2007–2013

a vidéki gazdaság diverzifikációját

intézkedésekhez illeszkedôen adhatják majd be „támogatási kérelmüket” a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adott regionális kirendeltségéhez. Az MVH regionális irodája 100 pontos skálán értékeli a beérkezett kérelmeket. Az értékelés során az objektív és szubjektív elemeknek egyaránt van szerepük, de az objektív mérôszámok többet nyomnak majd a latban. A korábbi idôszakok tapasztalatai alapján 55–60 pont elérése már sikeres pályázatot szokott jelenteni. A nyertes kérelmek kiválasztásánál szintén figyelembe veszik, hogy a projekt milyen mértékben illeszkedik a helyi vidékfejlesztési tervhez. Az MVH értékelése után az irányító hatóság jóváhagyására van szükség. A 2007–2013-as idôszakban változást jelent, hogy a meg-


11 A 2007–2013-as költségvetési ciklusban a harmadik tengely forrásaira pályázók az ÚMVP-ben megjelölt

hirdetett célokra nem lesznek folyamatosan nyitva a pályázati lehetôségek – adott idôintervallumokban lehet majd kérelmet benyújtani az egyes intézkedésekre elkülönített összegekre.

45

8. a magyar stratégia

46


8.

A

M A G YA R

S T R AT É G I A

LEHETSÉGES

lehetséges kitörési pontjai

47

KITÖRÉSI

PONTJAI

8 . A M A G YA R S T RAT É G I A LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTJAI Mint láttuk, a magyarországi 10 ezer fô

A következôkben azonosítjuk azokat

alatti települések egyik legnagyobb

a területeket, amelyek fokozott figyel-

problémája az elvándorlás, az elöregedés

met és odafigyelést igényelnek

és ezekkel szoros összefüggésben

az Új Magyarország Vidékfejlesztési

az elnéptelenedés. Megvannak természe-

Program végrehajtása során, és

tesen az okai annak, hogy a kiste-

amelyek kiemelt fontossággal bírnak

lepülések képzettebb lakosai inkább

a kistelepüléseken lakók életkörül-

a városokban keresik boldogulásukat.

ményeinek alakítása szempontjából.

A legfôbb ok a munkahelyek hiá-

Az alább kiemelt fejlesztési irányok,

nya, valamint a városi jövedelmekhez

melyeket nemzetközi példákon keresz-

képest alacsonyabb pénzkereseti

tül mutatunk be, nem légbôl kapottak,

lehetôségek. Szintén rontja a vidéki tele-

valamennyi szerepel az ÚMVP-ben,

pülések népességmegtartó erejét

mint pályázható intézkedés. A kifejezet-

a szolgáltatások alacsony színvonala

ten e célokra meghatározott összege-

vagy azok hiánya. A harmadik fontos

ken felül a LEADER Programban ren-

elem a kistelepülések infrastruk-

delkezésre álló források adhatnak

túrájának, épületeinek sok esetben rom-

újabb lökést az alábbi fejlesztési terü-

ló állapota, a vonzó lakókörnyezet

leteknek.

hiánya. Az ezeken a területeken történô fejlesztés lehet a záloga annak, hogy az elvándorlási tendencia legalább

Vidéki vállalkozásfejlesztés

mérséklôdjön, és a települések képesek legyenek megôrizni tehetséges fia-

Sok vidéki település egyik legnagyobb

taljaikat. A fejlesztések elsô számú

problémája az országos átlagnál

célja tehát az, hogy a vidéken élôk objek-

lényegesen magasabb munkanélküliség,

tív életkörülményei és szubjektív

illetve az országos átlagnál (57 szá-

életminôsége egyaránt javuljon.

zalék) jóval alacsonyabb gazdasági aktivitás (35–40 százalék). A vidéki

48

településeken ma kevés a vállalkozás,

és a meglévôk nagy része is mikrovállalkozás – sokat mondó tény,

sokat, növelje az innovációs és

hátráltatja.

együttmûködési készséget annak érdekében, hogy nôjön a vidék gazdasági

A foglalkoztatás növelése és a kistelepü-

potenciálja, amely az életszínvonalra

lések gazdasági fejlôdése szempont-

is hatással van, hosszú távon pedig

jából kulcsfontosságú az új vállalkozá-

csökkenti az elvándorlást.

sok létrehozása és a már aktívak fejlesztése. Ennek érdekében döntô

A projekt keretében szervezett szakmai

fontosságú szaktanácsokkal ellátni

találkozók célja, hogy a helyi vállal-

a potenciális és a már ténylegesen

kozók tapasztalatot cseréljenek, és ennek

mûködô vállalkozásokat. A vidéki kis-

segítségével bizalmat építsenek ki

vállalkozás-fejlesztésre elkülönített

egymás között. Fontos, hogy ezek a ta-

85 milliárd forintra az ÚMVP 312. intéz-

lálkozók informálisak legyenek,

kedése keretében lehet pályázni.

elkerülendô, hogy a hivatalos légkör esetleg elriassza a vállalkozókat.

SIKERES KÜLFÖLDI PÉLDA:

A tréningben részt vevô tanácsadók

STIPO – a helyi vállalkozók segítését

feladata elsôsorban az, hogy figyel-

célzó projekt (Hollandia)

mesen végighallgassák a vállalkozókat,

KITÖRÉSI

és a vállalkozási készségek hiánya is

LEHETSÉGES

célja, hogy megerôsítse a kisvállalkozá-

S T R AT É G I A

nemcsak a tôke, de a szaktudás

M A G YA R

torjaként is mûködhetnek. A projekt

A

Ezáltal a helyi vállalkozók a vidék mo-

hogy új vállalkozások létrehozását

8.

67 százalék. Általános tapasztalat,

PONTJAI

hogy az egyéni vállalkozások aránya

A projekt kezdô, innovatív technológiai

nekik a vállalkozásukkal kapcsolatban

megoldásokat alkalmazni kívánó

felmerülô kérdésekre. Ez az alulról

vállalkozásoknak nyújt segítséget és

építkezô (bottom-up) hozzáállás igen

tanácsadást a hollandiai Drenthe

fontos, hiszen a legtöbbször az bizonyo-

és Friesland tartományokban. Az elkép-

sodik be, hogy a vállalkozások zömé-

zelés ugyanis az, hogy érdemes olyan

nél az „agyban dôl el” és a „meg tudom

falvakat ellátni erôforrásokkal,

csinálni” mentalitás a siker valódi

amelyek hosszú távon a régióban tudják

kulcsa. A tanácsadással párhuzamosan

tartani a munkaerôt és a lakosságot.

a projekt lehetôvé teszi, hogy a helyi vállalkozók minden olyan szolgáltatásról szóló információhoz hozzájussanak,


és szakmai tanácsokat adjanak

ami elengedhetetlen a vállalkozásuk beindításához.

49

Falumegújítás Ahhoz, hogy javuljon a vidéken élôk szubjektív életminôsége, elengedhetetlen az ápolt, vonzó lakókörnyezet megteremtése. A házak, közösségi terek felújítása nemcsak az értékvédelemhez és az élhetôbb környezet megteremtéséhez járul hozzá, de az adott A STIPO program három lépcsôbôl áll:

település turisztikai vonzerejét is

1. megfelelô tanácsadás, 2. szakem-

növeli. A Vidékfejlesztési Programból

ber hiányában a tanácsadó költségeinek

a következô hét évben falumegújításra

fedezése (1500 euróig), 3. a vállal-

fordítható 20 milliárd forint a falvak

kozás elindításához szükséges tôke

településképének és környezetének

20 százalékának állami fedezete (maxi-

javítását tûzi ki célul (ÚMVP 322. in-

mum 20 ezer euró). A beindítástól

tézkedés).

számított 3-4 éven belül a STIPO felülvizsgálja az egyes vállalkozásokat.


Ha az alkalmazottainak száma nem nô

Falumegújítás Roßhauptenben

adott idô után, és a bevétel nem növekszik

(Németország)

legalább 20 százalékkal, az állami fedezetet vissza kell fizetni.

A Délnyugat-Bajorországban fekvô falu felújítása modellértékû projektnek

50

Pontosan ezért a tanácsadás a STIPO

számít a bajor szövetségi tartományon

program egyik legfontosabb eleme.

belül. A projekt kettôs „nyomás” alatt

Ezzel a szolgáltatással ugyanis még

született. A történelmi falu épüle-

a vállalkozás elindítása elôtt mód van

teinek egy része nagyon rossz állapot-

a mérlegelésre. Így az állami fedezet

ban volt. Egyes elképzelések

igénybevételéig már csak olyan vállal-

szerint a részben a falu központjában

kozások jutnak el, akik a tanács-

található épületeket le kellett volna

adások során bizonyítani tudták, hogy

bontani, és új, a mai igényeknek inkább

hosszú távon, egyedül is talpon tudnak

megfelelô lakóházakat építeni

maradni, és esélyük van arra, hogy

a helyükre. A hagyományôrzés mellett

nyereséges vállalkozássá váljanak.

szólt azonban az az érv, hogy a falu

Fontos emellett a 80 százalékos önrész

gazdasági életében a mezôgazdasági

alkalmazása is, ezáltal ugyanis nô

termelés egyre csökkenô szerepet

a helyi vállalkozók érdekeltsége abban,

játszott, míg a turizmus gazdaságser-

hogy üzleti sikereket érjenek el.

kentô hatásában növekvô lehetôségeket

láttak a falubeliek. E tekintetben viszont rossz választásnak tûnhetett a faluközpont régi épületeinek lebon-

teknek köszönhetôen – más szóval

tása, még akkor is, ha amúgy több

a régi, használaton kívüli épületek

racionális érv (például az alacsonyabb

nemcsak esztétikailag képviseltek ter-

költség, a nagyobb kényelem és

het, hanem fontos területeket is

eurót fedeztek kormányzati forrásokból,

gyôzedelmeskedett a faluban, és helyi,

1,4 milliót pedig magánpénzekbôl.

valamint állami pályázatok segít-

Mint a német és osztrák vidékfejlesztési

ségével több olyan központi épületet is

projekteknél általában, itt is nagy

megvettek és rendbe hoztak,

hangsúlyt fektettek a közösség részvé-

amelyekre különben lebontás várt vol-

telére a projekt részletes kidolgozásá-

na. Renoválták például a régi iskolát,

ban, és a felújítást megalapozó döntések

egy parasztházat, a régi plébániát,

valós horizontális együttmûködésen

és a fôteret is átalakították. Több eset-

alapultak.

M A G YA R

Végül a hagyományôrzô megközelítés

ben is drágább és körülményesebb volt ez a megoldás, mint a lebontás vagy

Falusi turizmus

8.

az újjáépítés lett volna. A felújított

KITÖRÉSI

3,2 millió euró volt, ebbôl 1,75 millió

LEHETSÉGES

jektek összértéke hozzávetôlegesen

PONTJAI

elvettek a közösségtôl. A felújítási pro-

S T R AT É G I A

lett új épületek létrehozása mellett.

12

A

a korszerûbb eredmény) szólt a komp-

épületek azonban most nemcsak esztétikai élményt nyújtanak a falunak

A vidéki kistelepülések számára az

és lakóinak, hanem funkcionálisan is

egyik legfôbb többletjövedelem-

új lehetôséget jelentenek például fesz-

szerzési lehetôség a helyi turizmus fel-

tiválok, felvonulások megtartására,

lendítése. A vidéki térségek foglal-

kiállítások szervezésére.

koztatottsági helyzetén jelentôsen javítés a kulturális örökség részét képezô

falumegújítási projektet, és indok-

értékek turisztikai hasznosítása.

lásából az is kiderül, hogy a faluban

A turizmusból származó jövedelem

a kulturális élet is új lendületet

erôsíti a helyi gazdaságot, ezáltal

kapott az átalakítások után, nem utol-

fontos szerepet tölt be az életminôség

sósorban az újonnan kialakított és

javításában és a területi-gazdasági

színvonalasan rendbe hozott közterüle-

hátrányok csökkentésében.


hat az ott fellelhetô táji-természeti A bajor tartomány díjazta a roßhaupteni

12 A másik oldalról ugyanakkor az az érv is felmerült, hogy éppen a modern épületek felelnének meg jobban a turizmus követelményeinek.

51

kel bír többcélú vállalkozások megvalósítására. Az igen változatos terepviszonyokat kínáló környéken a zöldturizmus és a természetben Az eltérô adottságok okán a turizmus

ûzött sportok kedvelôi számára alakí-

természetesen nem jelenthet megoldást

tották ki a központ szolgáltatásait.

valamennyi kistelepülés problémáira,

Ezek közül is a legfontosabb a távlo-

de a falusi szálláshelyek többségére

vaglás, amely az érintetlen természet-

jellemzô alacsony szolgáltatási színvona-

be vágyók számára jelent élvezetes

lat és kihasználtságot látva meg-

idôtöltést. A turizmust egy galopp-

állapítható, hogy e téren még vannak

pálya létrehozása is fejleszti. A francia

kiaknázatlan lehetôségek. Szintén

Turizmus Iroda felel a projekt kommu-

fontos megemlíteni, hogy a turizmus

nikációjáért, míg a finanszírozásban

multiplikátor hatással bír, azaz hozzájá-

magánszereplôk is részt vesznek.

rul a kistermelôk termékértékesítésének növeléséhez, illetve élénkíti

A projekt végsô célja egy olyan innovatív

a helyi piacok forgalmát. Az Új

turizmustermék létrehozása, amely

Magyarország Vidékfejlesztési Program

alakításában részt vesznek többek között

313. intézkedése, a falusi turizmus

a lovassport reprezentánsai, turizmus-

fejlesztésére elôirányzott 16,6 milliárd

szakértôk és a helyi önkormányzatok.

forint lehetôvé teszi új, minôségi

A távlovaglás mintegy 10 ezer fôs

szolgáltatásokat nyújtó falusi szállás-

piacából az intézmény 5 százalékos ré-

helyek létrehozását, valamint a már

szesedést akar szerezni, és cél az évi

mûködô szálláshelyek és szolgáltatások

1000 vendégéjszaka elérése is.

fejlesztését.

A hivatalosan 2004 elején kezdôdött projekt teljes költségvetése 200 ezer


euró, melynek felét az EMOGA állja,

Távlovagló központ, Midi-Pyrénées

mintegy 30 százaléka francia köz-

(Franciaország)

finanszírozás, a fennmaradó rész magánfinanszírozás.

Két szervezet (Association Est Aveyron Développement Promotion és az Association pour la Modernisation et l’Innovation Economique) hozta létre ezt a projektet Franciaország MidiPyrénées régiójában. A terület számos (földrajzi, történelmi, humán52

erôforrás) szempontból jó lehetôségek-


Energia-önellátás Güssingben (Ausztria) Güssing egy mindössze 4000 lakosú

Megújuló energiaforrások

kistelepülés Ausztria keleti részén,

használása amellett, hogy a mezôgaz-

van szó, ahol nagyon magas az ingázók

dasági termékeknek is új értékesítési

száma, és szintén jelentôs a fiatalok

lehetôségeket teremt, a nemzet-

elvándorlásának aránya. További

gazdaság, az energiapolitika és a kör-

gondot jelentett a város energiaellátása,

nyezetvédelem számára is jó irányba

mivel helyi energia hiányában

tett lépést jelent. A megújuló energia-

importenergiát kellett használni, ami

forrásra alapuló termelôi rendszerek

jelentôs költségekkel járt. Ezek a

elterjedése magasabb hozzáadott érté-

kedvezôtlen körülmények szolgáltak

kû mezôgazdasági eredetû termék

alapul a város vezetése számára,

elôállítását teszi lehetôvé. Az ilyen jel-

hogy az 1990-es évek elején új kezdemé-

legû fejlesztéseket indokolja, hogy

nyezésekkel álljanak elô. A legfôbb

Magyarország remek adottságokkal bír

új ötlet az volt, hogy a helyben fellelhetô

energiafû termesztésére, valamint

nyersanyagot, a fát energia elôállítá-

hogy az amúgy megtermelt biomassza

sára használják fel. Güssingben

töredékét hasznosítják csak, és az is

tehát helyi nyersanyagot használnak,

gyakran elôfordul, hogy a betakarított

a fejlesztések által vállalkozásokat

gabona elôször tönkremegy a rak-

telepítenek a régióba, munkahelyeket

tárakban, majd elégetik. A vállalkozói

teremtenek, valamint a létrejött

kultúra és a szaktudás hiánya

infrastruktúrára turisztikai projektet

mellett eddig komoly akadályt jelentett

építenek.

a beruházások magas költsége. Az ÚMVP 123. intézkedésének forrá-

Az osztrák kistelepülésen hálózatot

sain (53 milliárd forint), illetve a

hoztak létre a fakitermelôk, beszállítók

LEADER Programon keresztül válhat

és az energia-elôállítók között.

lehetôvé a megújuló energiát elôállító

KITÖRÉSI

rát tekintve periférikus területrôl

LEHETSÉGES

lesz a piaci igény. A bioenergia fel-

S T R AT É G I A

kis területeken folyik. Az infrastruktú-

M A G YA R

elôállított bioenergiára jelentôs

A

és erdészeti tevékenység szétdarabolt,

8.

land tartományban. A mezôgazdasági

felhasználható biomasszára és a belôle


A jövôben az energetikai célokra

PONTJAI

a magyar határ mellett fekvô Burgen-

létesítmények felépítése. 53

A távhô elôállításához szükséges létesítményt 1998-ban adták át. Kezdetben a területen rendelkezésre álló erdészeti fahulladék adta a hôközpont

Szolgáltatóházak

nyersanyagát, késôbb fafeldolgozók is települtek a régióba, amelyek

Számos vidéki településen megoldatlan

a hôközpontból szereznek be energiát.

kérdés az alapvetô szolgáltatásokhoz

Güssing biomassza-erômûvét

való hozzáférés. Gazdasági fenntartható-

2001-ben helyezték üzembe. Az erômû-

ság híján megszûnnek az önálló

ben áram (2 MW) és hô (4 MW)

szolgáltatások (pl. posta, mûvelôdési

elôállítása történik, a mûködéshez szük-

intézmény), más szolgáltatások pedig

séges fát a helyi erdészeti szövetség

csak nehezen, helyben többnyire

szállítja. Az eljárást a Bécsi Mûszaki

sehogy sem elérhetôk a kistelepülése-

Egyetemen fejlesztették ki. A léte-

ken (fejlesztési-pályázati információk,

sítmény kutatóintézetként is mûködik,

ügyintézési tanácsadás stb.). E gondok

az erômûben kutatók és tudományos

megoldására jó kezdeményezés

munkatársak is dolgoznak.

a helyi szolgáltatóházak létrehozása, amelyekben néhány alapvetô közszol-

A fejlesztések eredményeként a tele-

gáltatás olcsóbb finanszírozás mellett

pülés jelenleg saját magát látja el

egy helyen áll rendelkezésre.

energiával. A településen komoly szakmai turizmus is kialakult, létrejött

Az ÚMVP 321. intézkedésében pályáz-

egy továbbképzô központ, ahol elôadá-

ható 30 milliárd forint lehetôséget

sokat és szemináriumokat tartanak

teremt az önkormányzatok számára,

a megújuló energia témájában. Az öko-

hogy vállalkozók bevonásával olyan

lógiaturizmus jegyében a területen

tereket alakítsanak ki, amelyek egy

képzési programot indítottak be mun-

helyen biztosítanak néhány kiemelt

kanélküli nôk számára, hogy idegen-

fontosságú szolgáltatást. Ilyen szolgálta-

vezetôként mutathassák be a településen

tás a posta, az irodai szolgáltatások,

és környékén lévô létesítményeket

az internet-hozzáférés, az állam-

az odalátogatóknak. 2006-ban öt mun-

polgári ügyintézés, az újságárusítás,

katársat foglalkoztattak idegen-

a totó-lottó vagy a gyógyszerbeszerzés

vezetôként.

biztosítása. A szolgáltatóházakat érdemes olyan megmentendô, üresen álló épületekben elhelyezni, amelyek a falu központjában találhatók, és amelyeket a helyi emberek mint

54

közösségi találkozási pontot ismernek.

elégelve néhány helyi ember a LEADER Program keretében számítógépes tanfolyamot szervezett a falu lakóinak, 7-tôl 70 éves korig.

deztek egy teleházat, amibôl aztán

létesítmények felállítását követôen

komoly szolgáltatóközpont fejlôdött,

ki fogja azokat fenntartani. A magyar

helyet adva az új boltnak, a postá-

stratégia erre nem ad választ. A leg-

nak. Az intézmény továbbá találkozó-

valószínûbbnek az tûnik, hogy a szolgál-

helyként, munkakeresési és turisztikai

tatóházakkal járó költségek túl-

információs pontként is funkcionált.

nyomó részét az önkormányzatoknak

Mindehhez az üresen álló volt intézmé-

kell kigazdálkodniuk. Szintén megoldást

nyeket használták fel, sok önkéntes

jelenthet, ha ezeket a központokat üzle-

munkát és EU-forrást fordítva a tele-

ti alapokra helyezik. A szolgáltató-

pülés újjáélesztésére.

házak profilja kiegészülhet olyan, piaci bevételt jelentô szolgáltatásokkal

A szolgáltatóház sikeres létrehozása

(minibolt a helyieknek és helyi termé-

után a falu vállalkozó szellemû lakosai

kekbôl a turistáknak, gyerekfoglalko-

új projekteket indítottak be. Bele-

zások, ruha-, cipôjavítás felvételi helye,

fogtak egy idôsek otthona építésébe,

patyolatpont, kis étterem, kávéház,

és telkeket osztottak a városból kiköl-

turisztikai információ, kis helyi múzeum,

tözni vágyó fiatal családoknak.

kiállítások stb.), amelyek az egész

A fiatalok szívesen jöttek, mivel a szol-

konstrukciót fenntarthatóvá teszik.

gáltatóház elérhetôvé tette a min-

KITÖRÉSI

a kezébe vette a falu ügyeit. Beren-

merül fel ugyanakkor a kérdés, hogy e

LEHETSÉGES

szolgáltatóházak létesüljenek. Jogosan

S T R AT É G I A

egyben összejött az a csapat, amelyik

M A G YA R

teszi, hogy több száz kistelepülésen

A

kommunikálni a nagyvilággal,

8.

A Vidékfejlesztési Program lehetôvé

PONTJAI

A tanfolyamon a helyiek megtanultak

és, nem utolsósorban, szervezte

Szolgáltató és közösségi központ

a munkavállalási lehetôségeket is.

létesítése Jamptlandban (Svédország)

A helyi lakosok szövetkezetet hoztak létre az internetes távmunkához

Az észak-svédországi Jamptland tarto-

– ennek központja is a szolgáltatóház

mány egy kis falujában minden

–, és körülbelül ötven embert foglal-

szolgáltatás megszûnt. Többek között

koztatnak ezen keresztül.

bezárt az iskola, megszûnt az önálló


dennapi élethez szükséges dolgokat, SIKERES KÜLFÖLDI PÉLDA:

önkormányzat és a helyi élelmiszerbolt. A falu leépülési folyamatát meg-

55

9. új felelôsségmegosztás

56


9.

ÚJ

FELELÔSSÉGMEGOSZTÁS

A

VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

a vidékfejlesztésben – a LEADER Program

57

–

A

LEADER

PROGRAM

9. ÚJ FELELÔSSÉGMEGOSZTÁS A V I D É KFEJLESZTÉSBEN – A LEADER P R O G RA M

Mint már korábban jeleztük, az elôzô

zófia azt a felfogást tükrözi, mely

fejezetben bemutatott fejlesztési irá-

szerint egy régió átalakítását, fejlôdési

nyok megvalósításában nagy szerep

irányát nem lehet kívülrôl meghatározni.

juthat a LEADER Programnak.

A helyi közösségnek magának kell eldöntenie, miként képzeli el a jövôjét,

A LEADER célja a demokratikus rész-

és amennyiben a koncepció támoga-

vétel, a közösség életének tudatos

tásra érdemes, a központi kormányzat

alakítása a polgárok közremûködésével,

ehhez mindössze tanácsot és anyagi

a horizontális (vállalkozók – helyi

hozzájárulást tud nyújtani.

civil szervezetek – helyi önkormányzat – magánszemélyek) és a vertikális

Az 1991-ben indult program eredeti

(tartományi kormányzat – regionális/

célja az EU15-ben az volt, hogy megálljt

helyi önkormányzat – polgárok/helyi

parancsoljon az egyre jobban

13

civilek) együttmûködés révén. Ez a filo-

elszegényedô és elöregedô vidéki térségek további leszakadásának. Azóta több mint 1200 európai kistérségben valósultak meg alulról jövô vidékfejlesztési projektek a LEADER segítségével. A kezdeményezés három generációját tartjuk számon: LEADER I

58

13 A LEADER Program hét alapelve a 2. mellékletben olvasható.

csoport számára egy keretösszeget

kájába. Ez azt jelenti, hogy a LEADER

határoz meg, amihez a végsô kedvez-

az EU által támogatott nemzeti

ményezettek helyi pályáztatás útján

vidékfejlesztési programok részét fogja

jutnak hozzá. A LEADER

képezni.

támogatási arányát tekintve kis összegû, jelentôsége elsôsorban a vidékfej-

Röviden összefoglalva, a LEADER

lesztés újszerû megközelítésében van,

Program a helyi szinten mûködô aktív

illetve olyan képességeket fejleszt

társulások, együttmûködések által

ki a helyi közösségben, amelyek más

kialakított és végrehajtott integrált ter-

programok forrásaihoz is megköny-

veket támogatja. A program célja,

nyítik a hozzájutást.

hogy segítse és támogassa a helyieket abban, hogy felfedezzék a környezetük-

A 2007–2013 közötti ciklusra készülô

ben rejlô lehetôségeket, és fenntart-

Új Magyarország Vidékfejlesztési

ható módon kihasználják azokat. A jelen-

Program elsô három intézkedéscsoportja

leg is futó LEADER+ program kere-

gyakorlatilag a vidék fejlesztésének

tein belül helyi vidékfejlesztési tervek

teljes spektrumát lefedi. A negyedik

formájában támogatják azokat

intézkedéscsoportként számon tartott

a kezdeményezéseket, amelyek a vidék

LEADER által a helyiek „rádobnak

arculatának megôrzését és fenntartha-

egy lapáttal” azon fejlesztésekre, ame-

tó fejlôdését érintik.

14

LEADER

az EU általános vidékfejlesztési politi-

A

stratégia alapján a döntéshozó a munka-

–

a LEADER megközelítése beépül


csoport állítja össze. Az elkészült

A

megalakult Helyi Vidékfejlesztési Akció-

szóló fejezetben is kiemeltük, 2007-tôl


és a magyar stratégia ismertetésérôl

ÚJ

az EU vidékfejlesztési gyakorlatáról

9.

LEADER+ (2000–2006). Mint azt

PROGRAM

(1991–1993), LEADER II (1994–1999),

lyeket a saját térségük fejlôdése tanak. A LEADER tehát egyfajta

a térség fejlesztési stratégiáját

kiegészítô intézkedéscsoportnak tekint-

az önkormányzatokból, a térség vállal-

hetô, amely a jellemzôen a harmadik

kozóiból és civil szervezôdéseibôl

intézkedéscsoporthoz tartozó beruházásoknak egy újabb lökést ad. ***


szempontjából kiemelten fontosnak tarA program újszerûsége abban áll, hogy

14 A 2007–2013-as költségvetési ciklusban várhatóan nagy kihívás lesz az ún. közigazgatási (statisztikai) kistérségek fejlesztési stratégiái és a közigazgatási kistérségektôl különbözô területet lefedô LEADER-akciócsoportok helyi vidékfejlesztési tervei közötti konzisztencia megteremtése.

59

port, rendszerint nem kell más, mint egy-két lelkes, mindenre elszánt helyi ember, aki fantáziát lát a LEADER Egy akciócsoport minden esetben

Programban. Körülöttük alakulhat ki

a helyi önkormányzatok, a vállalkozók,

egy „kemény mag”, akik munkájuk-

a civil szervezetek és magánszemélyek

kal és ötleteikkel segítik a helyi vidék-

együttmûködéseként jön létre. Fontos

fejlesztési terv és a pályázati anyag

elôírás, hogy az egyes akciócsoportokon

elkészítését. Az akciócsoportok nyertes

belül nem érvényesülhet korlátlanul

pályázatai azonban még nem jelentik

a polgármesterek és más önkormányza-

a pénzek azonnali elköltésének

ti elöljárók szava, a civil szférának

lehetôségét. A források helyi pályáztatás

és a vállalkozóknak együttesen több mint

útján jutnak el végleges címzettjeik-

50 százaléknyi vokssal kell rendelkez-

hez. Ideális esetben a helyiek részérôl

niük. Ez a gyakorlatban nem minden

még a nyert összegnél is nagyobb

esetben jelenti azt, hogy az önkor-

igény fut be pályázatok formájában.

mányzat delegáltjai valóban kisebbség-

Minden akciócsoportnak meg kell ne-

ben vannak. Elôfordulhat ugyanis,

veznie egy ún. gesztorszervezetet,

hogy a civil szervezetek valamilyen mó-

amely lényegében a csoport ügyvezetô-

don a polgármester vagy más ön-

jeként mûködik. A gesztorszervezet

kormányzati tisztviselô befolyása alatt

egyaránt lehet helyi önkormányzat és

állnak, ezáltal az akciócsoportban

civil szervezet.

végsô soron az önkormányzatok akarata érvényesül.

Az AVOP LEADER+ Programmal kapcsolatban leggyakrabban felmerülô

A pályázatokról az akciócsoport tagjaiból

kritika a túlbürokratizáltság volt.

kiválasztott Helyi Bíráló és Monito-

Az AVOP keretein belül a pályázás

ring Bizottság (HBMB) dönt. A HBMB

túl bonyolultnak bizonyult, rengeteg

döntéshozó ülésein a Mezôgazdasági

felesleges adminisztrációval járt.

és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)

A következô pályázati idôszakban

munkatársa is részt kell hogy vegyen,

a bürokratikus akadályok remélhetôleg

továbbá a helyben született döntéseket

csökkennek majd azáltal, hogy

a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesz-

a pályázás módja teljesen átalakul,

tési Minisztériumnak is jóvá kell hagy-

egyszerûsödik.

nia. Valójában a helyi döntésekbe ritkán „nyúlnak bele” fentrôl, az akciócsoportok döntéseinek szentesítése csaknem automatikusnak tekinthetô. 60

Ahhoz, hogy létrejöjjön egy akciócso-

Az AVOP LEADER+ Programban

keretein belül folyó LEADER+

adás, képzés és mentorálás biztosítása

forrásaival az akciócsoportoknak 2008.

az akciócsoportok számára, illetve

szeptember 1-jéig kell elszámolniuk.

a munkájukra vonatkozó kommuniká-

Addigra valószínûleg már a következô

ciós terv megvalósítása. A központ

LEADER pályázati kiírás is beindul.

továbbá kiadványokat és tanulmányokat készít az akciócsoportok munkájáról, illetve a sajátjáról, továbbá kapcsola-

A Magyarországi LEADER Központ

tot tart más tagállamok LEADER központjaival és az unió brüsszeli LEADER irodájával.

A LEADER Program hazai megvalósításában a budapesti székhelyû Magyarországi LEADER Központnak van kiemelt szerepe. Az intézmény 2006 tavaszán kezdte meg mûködését,

A

gû és minôségû információ, tanács-

–

összegbôl valósulhattak meg. Az AVOP


tai közé tartozik a megfelelô mennyisé-

A

fejlesztési tervekben leírtak a maradék


mûködési költségre. A helyi vidék-

ÚJ

nek legfeljebb 15 százalékát fordíthatták

9.

millió forinthoz jutott hozzá, amely-

LEADER

PROGRAM

nyertes 70 pályázat egyenként 90–100

miután a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület elnyerte a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyilvános közbeszerzési


pályázatát. A Központ legfôbb felada-

61

10. a LEADER Program

62


10.

A

LEADER

PROGRAM

2007–2013

KÖZÖTT

–

AJÁNLÁSOK

2007–2013 között – ajánlások

63

10. A LEADER P R O G RA M 2007–2013 KÖZÖT T – AJÁNLÁSOK A 2007–2013-as pályázati idôszakban

és a népességtôl függôen egyenként akár

a magyar LEADER Program számára

0,5–1 milliárd forint nagyságú támo-

az AVOP LEADER+ keretein belül-

gatáshoz is juthatnak. Igaz ugyanakkor,

pályázható összeg több mint tízszerese

hogy a megnövekedett összegbôl a

(70 milliárd forint körüli összeg)

mostaninál nagyobb akciócsoportoknak

áll majd rendelkezésre. Ezen írás lezá-

kell majd gazdálkodniuk. A korábbi,

rásáig még nem született hivatalos

laboratórium jellegû programhoz képest

döntés arról, hogy a megnövekedett

valóban minôségi ugrás várható,

forrásokhoz hány pályázati körben lehet

de a LEADER továbbra is túl szûkös

majd hozzájutni. Szakértôk szerint

anyagi lehetôségekkel bíró kezde-

az a legvalószínûbb, hogy a LEADER

ményezés lesz ahhoz, hogy önmagában

Programnak a következô hét évben

a vidék valamennyi problémájára

egy vagy két hulláma lesz, az elsô vár-

gyógyírt jelentsen.

hatóan 2008-ban. De mit lehet tenni annak érdekében, Döntés még a támogatások jövôbeni

hogy az akciócsoportok a LEADER

nagyságáról sem született, az azon-

Programban megpályázható forrásokat

ban bizonyosnak tûnik, hogy a helyi

felkészülten és célirányosan használ-

akciócsoportok az AVOP LEADER+

ják fel?

Programban nyerhetôhöz képest jóval nagyobb összegekkel számolhatnak.

– „Kötelezôen választható fejlesz-

Nagy lehetôséget jelent, hogy az akció-

tések”. A LEADER Programot

csoportok a lefedett falvak számától

gyakran szokták a „korlátlan szabadság” programjaként említeni. Ezen elnevezés azon alapszik, hogy minden akciócsoport teljesen szabadon választhatja ki, milyen típusú

64

fejlesztéseket vesz fel a helyi vidék-

fejlesztési tervébe. Ez a LEADER

szolgáltatóház létrehozásával kell

egyik legnagyobb elônye, mivel

tennie a helyi élet minôségének

a helyieknél senki sem tudja jobban,

javításáért. Az öt fô fejlesztési irány

hogy mit érdemes fejleszteni.

elég általános ahhoz, hogy kellô mozgásteret hagyjon az egyes akció-

nek megvalósításával. Mindezek

ciát arra nézve, hogy a LEADER

érdekében a DEMOS Magyarország

Program keretében olyan típusú

Alapítvány javasolja az ún. kötelezôen

fejlesztések is biztosan megvalósul-

választható fejlesztés fogalmának

nak, amelyek a nem mezôgazdasági

bevezetését.

jellegû gazdaságfejlesztést és a vidéki élet minôségének emelését segítik.

Eszerint a LEADER-pénzekre pályázó

Az akciócsoportoknak feltehetôen

akciócsoportoknak a fent ismertetett

már csak azért sem okozna leküzd-

öt fô fejlesztési irány (vállalkozás-

hetetlen feladatot beilleszteni

fejlesztés, falumegújítás, falusi turiz-

a fent megjelölt célokat a helyi vidék-

mus, megújuló energiaforrások,

fejlesztési tervbe, mert az eddigi

szolgáltatóházak) közül kettôt be kel-

tapasztalatok alapján a jelentkezôk

lene építeniük a helyi vidékfejlesz-

nagy része eleve is ilyen típusú

tési tervükbe. Az adott akciócsoport

fejlesztésekben gondolkodik. A köte-

döntheti el, mely fejlesztéseket

lezôen választható fejlesztés révén

kívánja megvalósítani a térségében.

tehát a politikai osztály kapna biztosí-

A kötelezôen választható fejlesztés

tékot arra, hogy a LEADER Program

nem befolyásolja az akciócsoport azon

hazai alkalmazása során a kiemelt

szabadságát, hogy bármely más fej-

fontosságúnak tartott fejlesztések is

lesztést a pályázati anyagába

megvalósulnak.

–

döntéshozóknak jelenthet garan-

KÖZÖTT

tési Program néhány központi elemé-

2007–2013

intézménye elsôsorban a politikai

PROGRAM

A kötelezôen választható fejlesztés

az Új Magyarország Vidékfejlesz-

LEADER

érték. Ugyanakkor össze kell hangolni

A

szabadságának megôrzése fontos

AJÁNLÁSOK

csoportoknak.

10.

A LEADER-akciócsoportok választási

akciócsoport többek között egy új gabonatároló, egy pálinkafôzde építésében és a fiatal gazdák képzésében látja a fejlôdése zálogát, minden további nélkül pályázhat e célokra,


illesszen. Egy példa: ha az adott

de ezek mellett például a falu fôbb épületeinek felújításával és egy

65

a helyi kapacitásokat, tudást és innovációt minél jobban ki lehessen aknázni, fejlett és szervezett tanács– Kommunikációs kampány

adórendszer kialakítására van

a résztvevôk körének bôvítése

szükség. A tanácsadók feladata kettôs:

érdekében. Kiemelt fontosságú,

egyrészt komoly szerepet játszhat-

hogy a következô LEADER-kiírásról,

nak a helyi vidékfejlesztési tervek

a program létérôl, a pályázás

kidolgozásában, másrészt a teljesen

lehetôségérôl minél szélesebb körben

megváltozó eljárásrend miatt

értesüljenek. Azok az akciócsoportok,

segíthetnek abban, hogy a pályázók

amelyek már az AVOP LEADER+

sikerrel vegyék az esetleges admi-

Programban is részt vettek, nyilván-

nisztratív akadályokat. Érdemes volna

valóan elônyben vannak, rengeteg

felkészítéseket, képzéseket is

hasznos információval és tapasztalat-

szervezni a LEADER új kiírása iránt

tal bírnak. Ezért a következô

érdeklôdôk számára. Céljaiból és

pályázati kiírás elôtt olyan marketing-

feladataiból adódóan a Magyarországi

kampányra van szükség, amely

LEADER Központ alkalmasnak

az eddig a LEADER-en kívül marad-

tûnik a következô pályázati kiírást

tak bevonását kísérli meg. A legjobb

megelôzô képzések koordinálására,

propagandát a megvalósuló fejlesz-

a tanácsadói hálózat felállítására és

tések jelentik, ezért ugyan lehet abban

összefogására.

bízni, hogy a program jó híre magától is terjed, nagy hiba lenne

– Honlap a legjobb nemzetközi

azonban erre alapozni. A programban

gyakorlatokról. Az információ, az

részt vevôk körének bôvítése érde-

innovatív ötletek áramlása a LEADER

kében tudatos, a helyi önkormányza-

sikerének egyik feltétele. Nehéz

tokat, vállalkozókat és civil szer-

lenne elvitatni, hogy egy-egy akció-

vezeteket megcélzó kommunikációs

csoport sokat tanulhat a korábban

kampányra van szükség – a 2008-ra

befejezett pályázatokból, más országok

várható új pályázati kiírás miatt

kistérségeinek tapasztalataiból,

még 2007 második felében vagy

de akár a szomszéd akciócsoport fej-

legkésôbb 2008 elején.

lesztési elképzeléseibôl is. Dicséretes, hogy a Magyarországi LEADER

– Felkészítés, képzés, tanácsadás. Rendkívül sok múlik azon, hogy mi kerül majd a LEADER Programra pályázó akciócsoportok helyi vidék66

fejlesztési terveibe. Ahhoz, hogy

Központ elérhetôvé tette valamennyi

nyertes magyar akciócsoport helyi vidékfejlesztési tervét. A jövôbeni sikeres helyi vidékfejlesztési tervek megírásához alighanem komoly inspirációt nyújthatna, ha a magyar

megtörténne, alighanem az lenne a LEADER és egyben az integrált vidékfejlesztés igazi átütô erejû sikere.

A végsô cél: szemlélet- és kultúraváltás

A vidékfejlesztésre általában és a LEADER-re is igaz, hogy az nem merül-

A LEADER Program talán legna-

het ki pályázati elôírások teljesíté-

gyobb elônye, hogy szinte észrevétlenül

sében vagy szûken vett gazdasági célok

járul hozzá a vidék fejlesztésén fára-

elérésében. A vidék integrált fejlesz-

dozók szemlélet- és kultúraváltásához.

tésének és a LEADER akciócsoport-

Ez a program arra döbbentheti rá

építésének is olyan folyamatnak kell

az érdekelteket, hogy az uniós források

lennie, amely erôsíti a helyi emberi

megszerzéséhez kooperációra van

és közösségi erôforrásokat, a helyi veze-

szükség. A települések közötti bizalom

tést, a vállalkozói kultúrát, az inno-

hiánya a LEADER Program esetében

vációt és az emberek azon képességét,

biztosan nem vezet eredményre.

hogy céltudatosan és hatékonyan

Komoly nyomot hagyó fejlesztésekre

tudjanak együttmûködni. Ezáltal lehet-

akkor van esély, ha az egy földrajzi

nek a helyi közösségek az eddiginél

egységhez tartozó települések, illetve

nagyobb hatással saját sorsukra.

az egyes falvak önkormányzati vezetôi,

Ha az állam képes lesz megteremteni

vállalkozói és civil szervezetei össze-

a vidék komplex fejlesztésének

fognak. Az együttmûködés tehát

kereteit, és a helyi közösségek helye-

e kezdeményezés kulcsa. A pénzszerzés

sen jelölik ki saját környezetük fô

és a fejlesztések lehetôsége pedig

fejlesztési irányait, a vidéki települések

azok az ösztönzôk, amelyek széles körben

lakói maguk járulhatnak hozzá

elterjeszthetik az együttmûködés,

társadalmi mobilitási esélyeik növelé-

a közös gondolkodás és a közös terve-

séhez, valamint élhetô és fenntartható

zés kultúráját. A sikeres pályázatok,

környezetük megteremtéséhez.

–

számára.

KÖZÖTT

matlanság leküzdésére. Ha ez utóbbi

2007–2013

magyar nyelven a potenciális pályázók

PROGRAM

szembeni, szomszédvárak közötti bizal-

LEADER

hatással lehetnek az egymással

tapasztalatai is elérhetôvé válnának

A

csatlakozott volt szocialista országok)

10.

a kézzel fogható eredmények jótékony


uniós ország (kiemelten az újonnan

AJÁNLÁSOK

tapasztalatok mintájára a többi

67

68


11.

MELLÉKLET

11. mellékletek

69

11. MELLÉKLETEK 1. melléklet AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZKEDÉSEI INTÉZKEDÉSCSOPORTOK (ÚN. TENGELYEK) SZERINT I. INTÉZKEDÉSCSOPORT: A MEZÕGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 1.1. A humán tôke fejlesztését és a tudás támogatását szolgáló intézkedések 1.1.1 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek 1.1.2 A fiatal mezôgazdasági termelôk elindítása 1.1.3 A mezôgazdasági termelôk gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) 1.1.4 Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele 1.1.5 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása

1.2 A szerkezetváltást, az infrastruktúra fejlesztését és az innovációt segítô intézkedések 1.2.1 A mezôgazdasági üzemek korszerûsítése 1.2.2 Az erdôk gazdasági értékének javítása 1.2.3 A mezôgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése 1.2.4 Együttmûködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezôgazdasági és az élelmiszerágazatban, valamint az erdészeti ágazatban 1.2.5 A mezôgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerûsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

1.3 A mezôgazdasági termékek minôségének javítását szolgáló intézkedések 1.3.1 A közösségi jogszabályokon alapuló elôírások betartása 1.3.2 A mezôgazdasági termelôk részvétele az élelmiszerminôségi rendszerekben 1.3.3 Termelôi csoportok támogatása az élelmiszer-minôségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó 70

tájékoztatási és promóciós tevékenységek révén

1.4 Átmeneti intézkedések 1.4.1 A szerkezetátalakítás alatt félig önellátó gazdaságok támogatása 1.4.2 Termelôi csoportok létrehozásának támogatása

II. INTÉZKEDÉSCSOPORT: A KÖRNYEZET ÉS A VIDÉK FEJLESZTÉSE 2.1 A mezôgazdasági földterület fenntartható hasznosítását célzó intézkedések 2.1.1 A hegyvidéki mezôgazdasági termelôknek a természeti hátrány miatti kifizetések 2.1.2 A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetû területek mezôgazdasági termelôinek nyújtott kifizetések 2.1.3 Natura 2000 kifizetések mezôgazdasági területeken és a 2000/60/EK Vízkeret irányelvhez kapcsolódó kifizetések 2.1.4 A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések

2.1.6 Nem termelô beruházásoknak nyújtott támogatás

2.2 Az erdészeti területek fenntartható használatát célzó intézkedések 2.2.1 A mezôgazdasági földterület elsô erdôsítése

11.

2.1.5 Állatjóléti kifizetések

MELLÉKLET

B. Genetikai erôforrások megôrzése

2.2.2 Agrár-erdészeti rendszerek elsô létrehozása mezôgazdasági földterületeken 2.2.3 Nem mezôgazdasági földterület elsô erdôsítése 2.2.4 Natura 2000 kifizetések 2.2.5 Erdô-környezetvédelmi kifizetések 2.2.6 Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelôzô intézkedések bevezetése

III. INTÉZKEDÉSCSOPORT: A VIDÉKI ÉLET MINÔSÉGE ÉS A VIDÉKI GAZDASÁG DIVERZIFIKÁLÁSA 3.1 A vidéki gazdaság diverzifikációját elôsegítô intézkedések 3.1.1 Nem mezôgazdasági tevékenységgé történô diverzifikálás 3.1.2 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének


2.2.7 Nem termelô beruházások erdôterületeken

támogatása 3.1.3 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

71

3.2 A vidéki térségek életminôségének javítását célzó intézkedések 3.2.1 A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások 3.2.2 Falumegújítás és -fejlesztés 3.2.3 A vidéki örökség megôrzése és fenntartható fejlesztése 3.2.4 A vidéki örökség megôrzése és korszerûsítése – Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

3.3 A III. intézkedéscsoporthoz tartozó területeken mûködô gazdasági szereplôkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés 3.4 Készségek elsajátítása, ösztönzés a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és végrehajtására

IV. INTÉZKEDÉSCSOPORT: A LEADER PROGRAM 4.1 Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 4.2 Hazai és nemzetközi térségek közötti együttmûködések 4.3 Mûködési költségek, készségek elsajátítása és animáció (ösztönzés)

2. melléklet A LEADER PROGRAM HÉT ELVE 1. Területspecifikusság A program területalapúan, komplex módon közelíti meg a helyi problémákat. Olyan fejlesztésre ad lehetôséget, amely az adott vidéki terület erôsségeire és erôforrásaira alapoz. A támogatható terület homogén, összefüggô vidéki egység, amelyet belsô társadalmi kohézió, közös történelem, közös hagyományok tartanak össze.

2. Alulról építkezô fejlesztési modell A program arra ösztönzi a helyben élôket, hogy vegyenek részt a térség hosszú távú fejlôdését meghatározó döntések meghozatalában, együttmûködve az érdekelt gazdasági és társadalmi szereplôkkel, a civil és az önkormányzati szervezetekkel, közintézményekkel. Az alulról építkezô fejlesztési modellhez szükség van a helyiek „lelkesítésére”, a helyi közösségfejlesztésre. 72

3. A helyi vidékfejlesztési munkacsoport mûködtetése A LEADER-nek köszönhetôen kapcsolat jön létre a polgárok és a vidék fejlesztését szolgáló programok között. A helyi vidékfejlesztési munkacsoport létrehozásával megvalósulhat az adott térség fejlesztése. Ezek a csoportok ugyanis új modellként jelennek meg a szervezetek között: az adott területen hatással vannak az intézményi és a politikai egyensúlyra, döntéshozó testületként mûködnek, és érdemi költségvetési keret felett rendelkeznek.

4. Innováció A helyi együttmûködés elôsegítheti a térségben: – újfajta termékek bevezetését és szolgáltatások nyújtását, amelyek jól illeszkednek a térség adottságaihoz; – a tradicionálisan különálló és külön kezelt gazdasági szektorok összekapcsolását, azok újfajta kombinációit; – a térség humán-, természeti és pénzügyi erôforrásainak összekapcsolódásával a helyi erôforrások jobb kihasználását.

5. Integrált megközelítés

egymástól elszigetelten jelennek meg, hanem összeadódnak, összefüggô egészként érzékelhetôk.

6. Területek közötti kapcsolatépítés és együttmûködés A LEADER-hálózat kiépítése és mûködtetése magában foglalja az információk cse-

11.

tevékenységek egymáshoz kapcsolódnak, így a hatások nem elkülönülten,

MELLÉKLET

A helyi cselekvési tervben meghatározott projektek megvalósítását szolgáló

réjét, az innováció eredményének átadását. Vagyis az együttmûködés célja, hogy – megszüntesse a helyi csoportok egymástól való elszigeteltségét; – a jól mûködô vidékfejlesztési módszerek átadhatóvá váljanak; – megteremtsen egy olyan információs bázist, amely minden más térség számára is hasznosítható.

7. Helyi finanszírozás és menedzsment A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok döntéshozatali felelôssége a program kialakítása, illetve a végsô kedvezményezettek kiválasztása során jelenik meg. szeggel kapcsolatos konkrét rendelkezés – az egyes tagállamokban eltérô lehet, mivel ez függ a munkacsoportok felkészültségétôl, valamint az ország közigazgatási struktúrájától. FORRÁS

: The LEADER approach: a basic guide. 2006.


A munkacsoportok mûködési felelôssége – azaz a számukra biztosított keretösz-

73

74


12. irodalomjegyzék

75

12.

IRODALOMJEGYZÉK

1 2 . I R O D A LO M J E G Y Z É K

A LEADER+ PROGRAM (2004) LEADER Hírlevél, 1. szám. www.fvm.hu/doc/upload/200412/leader2004.pdf AVOP – AZ AVOP ÉRTÉKELÉSE AZ FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK HONLAPJÁN (2006) http://www.strategia.fvm.hu/index_avop.html AZ EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA 2007–2013 KÖZÖTT (2006) Brüsszel, Európai Bizottság. http://ec.europa.eu/agriculture/publi/fact/rurde v2007/hu_2007.pdf AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE (2006) Budapest, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

76

MIDGLEY, JANE (SZERK.) (2006) A New Rural Agenda. Newcastle, IPPR North

BALDOCK – DWYER – LOWE – PETERSEN – WARD (2001) The Nature of Rural Development: Towards a Sustainable integrated rural policy in Europe. London, IEEP.

NEMES GUSZTÁV (2000) Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája – az integrált vidékfejlesztés lehetôségei. Közgazdasági Szemle, 2000. június. http://www.policy.hu/nemes/publikaciok/kgisze mle2000.pdf

COMMUNITY STRATEGIC GUIDELINES FOR RURAL DEVELOPMENT (PROGRAMMING PERIOD 2007–2013) Az Európai Unió Tanácsának 2006/144/EK számú határozata, Brüsszel.

NEMES GUSZTÁV (2003) Vidékfejlesztés és elôcsatlakozási felkészülés Magyarországon – A SAPARD-program hatásai és mellékhatásai. Közgazdasági Szemle, 2003. január. 56–75.

DORGAI, LÁSZLÓ (2002) A vidékfejlesztés támogatásának elvei és gyakorlata az Európai Unióban. Budapest, Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport. http://www.strategia.fvm.hu/dl/Hatteranyagok _7.pdf

NEMES GUSZTÁV (2005A) The politics of Rural Development in Europe. Mûhelytanulmányok. MT-DP, 2005/5. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet.

FIDESZ (2006) Hajrá, Magyarország! A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2006-os választási programja.

NEMES GUSZTÁV (2005B) Integrated Rural Development – The Concept and its Operations. Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet.

KROLOPP ANDRÁS – MARTICSEK JÓZSEF– FRANCIA RITA (2003) A vidékfejlesztés európai jelene és jövôje. Budapest, CEEWEB.

NEMES GUSZTÁV – FAZEKAS ZSUZSANNA (2005A) Egyszerûbb és átláthatóbb: Az EU 2007–2013 közötti idôtartamra tervezett vidékfejlesztési politikája. Agrárágazat, 2005/4. 14–8.

NEMES GUSZTÁV – FAZEKAS, ZSUZSANNA (2005B) Kísérleti LEADER-jellegû program Magyarországon. AVOP Leader+ Készségek elsajátítása tananyag. PROMEI – Falumûhely Alapítvány – SZRVA – ZRVA, 2005. 9.4. fejezet. 360–81. NVT – AZ NVT ÉRTÉKELÉSE AZ FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK HONLAPJÁN (2006) http://www.strategia.fvm.hu/index_nvt.html PUTTING RURAL DEVELOPMENT TO WORK FOR JOBS AND GROWTH (2005) Directorate-General for Agriculture and Rural Development. Brüsszel, Európai Bizottság. TANANYAG – LEADER SZEMINÁRIUM. SÜMEG, 2006. OKTÓBER 11–13. Budapest, Magyarországi LEADER Központ.

ÚJ MAGYARORSZÁG. SZABADSÁG ÉS SZOLIDARITÁS. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK PROGRAMJA A SIKERES, MODERN ÉS IGAZSÁGOS MAGYARORSZÁGÉRT 2006–2010 (2006) http://www.varju.hu/doc/2006/kormany program_ 2006.pdf

12.

THE LEADER APPROACH: A BASIC GUIDE (2006) Brüsszel, Európai Bizottság. http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/ pdf/library/methodology/leader_approach_en.pdf

IRODALOMJEGYZÉK

THE CORK… (1996) The Cork Declaration – The Living Countryside. The European Conference on Rural Development. Írország, november 7–9.


ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (2007) Budapest, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2007. január 30-án publikált verzió. www.program.fvm.hu/dl/umvp_20070130.pdf

77

78

D E M O S M A G YA R O R S Z Á G

T/F E W

1054 Budapest, Alkotmány u. 16. III/14. +36 1 332 2411 [email protected] www.demos.hu

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Recommend Documents