Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

Dr. Hernádi László - dr. Mód Péter

Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása Az ingatlan-nyilvántartási eljárások döntő többsége az ügyfelek kérelmére indul, amely a hatályos szabályozás szerint az erre a célra rendszeresített nyomtatványon terjeszthető elő. A nyomtatvány helytelen kitöltése akár a kérelem hiánypótlásra való felhívás nélküli elutasításához is vezethet, ezért nem érdektelen a helyes alkalmazásra rávilágítani. Ahogy nem hiábavaló górcső alá venni általában a kérelemhez kapcsolódó szabályokat, illetve a benyújtásához fűződő jogkövetkezményeket sem. A kérelemhez kötöttség elve Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, mint a legtöbb hatósági eljárás általános szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) határozza meg. Az eljárás különös, általánostól eltérő szabályait viszont az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) tartalmazza. A Ket. alapelvként rögzíti, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.1 Ezzel szemben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban csak szűk körben érvényesül a hivatalból történő eljárás elve, sőt a Ket.-tel ellentétben az Inytv. a kérelemhez kötöttséget rögzíti alapelvként. A törvény 6. § (1) bekezdése szerint „a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás − ha e törvény másként nem rendelkezik − az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul.” Az ingatlannyilvántartási eljárás tehát rendszerint kérelemre, ritkábban megkeresésre indul, ami természetesnek mondható, hiszen általáKet. 3. § (1) bekezdés Ket. 34. § (5) bekezdés 3 Inytv. 6. § (2) bekezdés

ban az ingatlanok − mint a szabad magántulajdon tárgyai − tulajdonosaik rendelkezése alatt állnak, s az ingatlan-nyilvántartás többnyire a tulajdonosok és egyéb dologi jogosultak ingatlanokra vonatkozó ügyletei nyomán beállt változásokat regisztrálja. Fontos eltérés a Ket. és Inytv. szabályai között az is, hogy míg az előbbi szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel,2 addig az Inytv. imént idézett rendelkezése szerint „az ingatlannyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.” Érvényesül a kérelemhez kötöttség elve a határozatok kijavítása, kiegészítése terén is. A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki.3

A kérelem benyújtására jogosultak köre Az eljárás megindítására jogosultak köréhez az ügyfél fogalmának meghatározása

1 2

www.resimmobiles.hu

64

2007. 1-2. szám

vezet el. A Ket. ügyfélfogalma a következő: ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve − tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve − a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.4 A Ket. felhatalmazást ad részletesebb ügyfélfogalom megállapítására is, amellyel élve az Inytv. úgy rendelkezik, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlannyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást megindító hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy.5 Az ügyfél fogalmának meghatározása mellett az Inytv. definiálja a kérelem benyújtására jogosultak körét is, amikor kimondja, hogy az eljárás megindítását (bejegyzést) annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.6 Az Inytv. végrehajtási rendelete, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) hasonlóan rendelkezik, kimondva, hogy a kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.7 A törvény azonban azt is lehetővé teszi, hogy a felek megállapodásukkal eltérjenek ettől Ket. 15. § (1) bekezdés Inytv. 25. § (2) bekezdés 6 Inytv. 26. § (7) bekezdés 7 Vhr. 60. § (1) bekezdés 4 5

RES IMMOBILES

a szabálytól, de egyéb jogszabályoknak is felhatalmazást ad erre. Végső soron tehát a felek bárkit felhatalmazhatnak az eljárás megindítására. Ezt természetesen a földhivatal előtt igazolniuk kell. Így az eljárás megindítására jogosultak köre, azonos is lehet, de el is térhet azokétól, akik részére a törvény biztosítja az ügyféli jogállást. Mindez az adott eljárás egyedi sajátosságaitól függ. Annyi mindenesetre rögzíthető, hogy aki az általános szabályok szerint jogosult a kérelem benyújtására, az egyben ügyfélnek is minősül. Példával megvilágítva: „A” és „B” közös tulajdonában áll egy ingatlan. „A” eladja tulajdoni illetőségét „C”-nek, egyben haszonélvezeti jogot alapít „D” részére. Mindeközben „B” tulajdoni illetőségét „E” jelzálogjoga terheli. Ekkor az általános szabályok szerint elsősorban „C” és „D” kérhetik a bejegyzést, mint akik jogosulttá válnak. Bejegyzett jogát érinti az eljárás „A”-nak, hiszen vele szemben történik a bejegyzés. Ezért ő is jogosult előterjeszteni a kérelmet. Ugyanakkor „B” nem tartozik az eljárás megindítására jogosultak körébe, holott ügyféli minősége elővásárlási jogára tekintettel nem vitatható. Kicsit változtatva a példán láthatjuk, hogy adott esetben „B” is jogosult lehet az el-járás megindítására,, ha például „A” teljes körű meghatalmazást ad „B” részére − aki elővásárlási jogával nem kíván élni −, hogy helyette és ne-vében adja el tulajdoni illetőségét, s járjon el a földhivatal előtt is. Ekkor „B” is jogosult lesz a kérelem benyújtására „C” és „D” mellett.

A kérelem benyújtójának személye lényegesen befolyásolja az eljárás menetét. Elsősorban az említhető, hogy a jogalkotó szankcionálja, ha a kérelmet arra nem jogosult személy nyújtja be (A fenti példában „E” nem jogosult kérelem benyújtására). Ez esetben az Inytv. 39. §

INGATLANJOG A GYAKORLATBAN

(4) d) pontja szerint hiánypótlási felhívás nélkül, végzéssel el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hiánypótlási felhívást a kérelmezőhöz intézi a földhivatal. Ennek akkor lehet jelentősége, ha nem a kérelmező az, akinek érdekkörében a pótolandó hiányosság felmerült. Ezt a problémát áthidalja a jogi képviselő − sok esetben kötelező − alkalmazása, aki adott esetben minden érdekelt féltől meghatalmazással rendelkezik. Ugyanis a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt.8 A kötelező jogi képviselet természetesen nem azt jelenti, hogy az eljáró ügyvéd vagy közjegyző a kérelem benyújtására jogosult ügyfélnek tekintendő, hiszen nem saját nevében terjeszti elő a kérelmet. Meghatalmazást részére azok az érdekeltek adhatnak, akik a kérelem benyújtására jogosultak. Mindez azzal jár, hogy a meghatalmazás nélkül eljáró jogi képviselő kérelmét nem utasíthatja el a földhivatal azzal, hogy a kérelmet nem arra jogosult nyújtotta be. Ez esetben hiánypótlási felhívást kell kibocsátania, felszólítva a jogi képviselőt, hogy igazolja képviseleti jogosultságát. Ennek elmulasztása esetén a jogi képviselő eljárását a hatóság visszautasítja és felhívja az ügyfelet, hogy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőről.9 Abban az esetben pedig, ha a jogi képviselő olyan személytől rendelkezik meghatalmazással, aki egyébként Inytv. 26. § (2) bekezdés Ket. 40. § (4) bekezdés 10 Inytv. 32. § (4) bekezdés, Vhr. 71. §

2007. 1-2. szám

65

nem jogosult az eljárás megindítására, a földhivatal elutasítja a kérelmet arra hivatkozással, hogy azt arra nem jogosult személy nyújtotta be. Látható tehát, hogy a kérelmezési jogosultság megállapításánál kérelmezőnek sosem a meghatalmazott jogi képviselő tekintendő, hanem az őt meghatalmazó ügyfél. Kiemelendő, hogy azokban az ingatlannyilvántartási eljárásokban, ahol a jogi képviselet kötelező, az eljáró ügyvédnek, vagy jogtanácsosnak a kérelem nyomtatványon az aláírásán és bélyegzőjének lenyomatán túl az ún. szárazbélyegzőjének lenyomatát nem kell elhelyeznie, ugyanis a szárazbélyegző alkalmazása csak a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében kötelező, a kérelem vonatkozásában viszont nem.10

A kérelemhez kapcsolódó határidők Az ingatlantulajdonosok tehát szabadon vesznek részt a forgalmi életben, azonban ha az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő módon rendelkeznek ingatlanukkal, akkor a közhitelesség elvének érvényesülése, a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme érdekében nem csak jogosultak, de kötelesek ingatlan-nyilvántartási eljárást kezdeményezni. Ezt juttatja kifejezésre az Inytv. 26. § (4) bekezdése, mely szerint „a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy − ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt − hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított

8 9

www.resimmobiles.hu

66

2007. 1-2. szám

RES IMMOBILES

A jogalkotó egyébként szankcionálja is a határidő elmulasztását, kimondva, hogy a bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.11 Tágabb értelemben vett szankció, hogy a konstitutív hatályú bejegyzések elmaradására nem hivatkozhat egy esetleges jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben az, aki érvényes szerződés birtokában elmulasztja kezdeményezni az ingatlan-nyilvántartási eljárást joga bejegyzése iránt.

járás tekintetében ennél talán fontosabb az a joghatás, amely a kérelem benyújtásának idejéhez kötődik, nevezetesen a bejegyzések ranghelye, rangsora. Az Inytv. 7. §-a deklarálja, hogy „az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát − e törvény eltérő rendelkezése hiányában − a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg.” A bejegyzések ranghelyének, rangsorának jelentősége egyfelől az ingatlanok többszöri eladása esetén mutatkozik meg. Ha ugyanis a korábbi vevőt nem biztosítja a birtokkal megerősített jogcím, és sem a korábbi, sem a későbbi vevő nem lépett birtokba, de utóbbi előbb nyújtja be bejegyezési kérelmét, akkor a korábbi vevő bejegyzési kérelmét el fogja utasítani a földhivatal, hiszen kérelmének elbírálása idején már a későbbi vevő szerepel tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásban. A gyakorlatban ez azonban ritkán fordul elő, sokkal nagyobb jelentősége van a kérelem érkezési idejének a jelzálogjog bejegyzések terén, ahol a bejegyzések sorrendje, s ezzel ranghelye, egyben a kielégítési sorrendet is meghatározza. Ugyancsak a kérelem benyújtásának időpontjához kötődik az elbírálás során alkalmazandó jogszabályok meghatározása, valamint a bejegyzéshez fűződő joghatály beállta, ahogy ezt az Inytv. 44. § (1) bekezdése előírja.

Magától értetődően a kérelem benyújtásának napjától számítnak egyes eljárási határidők is (pl. ügyfél értesítése, hiánypótlás, ügyintézés). Elég csak megemlíteni a Ket. 33. § (5) bekezdését, mely szerint az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik. Az ingatlan-nyilvántartási el-

Nem ritka előfordulása miatt érdemes kiemelni azt a gyakorlatot, amelyet egyes kérelmezők folytatnak. Azt ugyanis, hogy a kérelmet és mellékleteit nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező körzeti földhivatalhoz nyújtják be, hanem − vélhetően kényelmi és költségtakarékossági szempontokból − a lakóhelyükön fekvő körzeti földhivatalnál, esetleg az illetékességgel, de

30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.” Ilyen hatósági jóváhagyás tipikusan a közigazgatási hivatal engedélye a külföldiek ingatlanszerzése feltételeként, vagy a gyámhatóság hozzájárulása a kiskorúak egyes ingatlanokat érintő ügyletei esetében. A beleegyezés vagy jóváhagyás hiánya esetén a földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki, melynek teljesítésére 15 nap áll rendelkezésre, mely egyszer 15 nappal meghosszabbítható. Ez a határidő nem feltétlenül elegendő egy-egy hatósági jóváhagyás beszerzéséhez, ezért ajánlatos a jóváhagyások beszerzése után megindítani az eljárást − hiszen erre az Inytv. lehetőséget ad − nem megkockázatva az eredménytelen hiánypótlás miatti elutasítást.

11

Inytv. 26. § (5) bekezdés

INGATLANJOG A GYAKORLATBAN

hatáskörrel nem rendelkező megyei földhivatalnál. Nem veszik számításba, hogy az ügyintézési határidő és a ranghely a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező körzeti földhivatalhoz érkezése időpontjához igazodik. Ha nem az eljárásra jogosult szervhez nyújtják be a kérelmet, akkor ügyiratáttételnek van helye, ami napokat, de akár egy hetet is igénybe vehet. Ez idő alatt egy esetleges rosszhiszemű ingatlantulajdonos fedezetelvonó szerződést kötve megelőzheti kérelmével a késlekedőt.

A kérelem visszavonása A kérelemre induló eljárások ura − hacsak nem indítható, illetve folytatható hivatalból is − az ügyfél. A kérelemhez kötöttség elvéből és az ingatlantulajdonosok szabad rendelkezéséből következően az ingatlannyilvántartási eljárásban ez fokozattan érvényesül. Elenyésző a hivatalból indítható, il-letve folytatható eljárások száma. A kérelem visszavonását lehetővé teszi mind a Ket. mind az Inytv. A Ket. előírása szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló ké-relmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.12 Az Inytv. vonatkozó szabálya, addig teszi lehetővé a kérelem visszavonását, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot.13 Az ingatlan-nyilvántartási kérelem visszavonásával kapcsolatosan mindenek előtt a szigorú formakényszerre hívjuk fel a figyelmet. Az Inytv. 26. § (9) bekezdése szerint „a kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával vonható vissza. Ha pedig a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy 12 13

Ket. 34. § (4) bekezdés Inytv. 26. § (9) bekezdés

2007. 1-2. szám

67

közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.” A hangsúly a szerződő felek közös nyilatkozatán van, vagyis nincs lehetőség arra, hogy − akár erre irányuló felhatalmazás alapján − az eljáró jogi képviselő egyoldalúan vonja vissza a kérelmet. Amennyiben mégis ezt teszi, úgy a földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki a közös nyilatkozat benyújtása iránt, figyelmeztetve arra, hogy annak elmaradása esetén a bejegyzési kérelmet érdemben elbí-rálja. A kérelem szabályszerű visszavonása esetén a földhivatal végzéssel megszünteti az eljárást és a kérelem összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek.

Eljárás hivatalból Amellett, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő egyes adatok átvezetése bejelentésre és hivatalból is megtörténhet, a jogok és tények bejegyzése, törlése esetén is lehetőség van a hivatalból történő eljárásra, bár − ahogyan már utaltunk rá − igen szűk körben és kivételesen. Már csak azért is mert az Inytv. és a Vhr. az ezt lehetővé tévő rendelkezéseivel az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapelveként meghatározott kérelemhez kötöttség, és egyes esetekben az okirat elvét is áttöri. Hivatalból való eljárása során a földhivatal egyrészt be-, illetve feljegyezhet jogokat és tényeket, másrészt törölheti azokat. A hivatalból történő bejegyezésekről rendelkezik az Inytv. 50. § (1) bekezdése, a Vhr. 9. § (4) bekezdése. Előbbi a tulajdonjog bejegyzéshez kapcsolódó különleges szabály, amely a tulajdonjogot szerzővel szemben biztosítja az átruházót, illetve egyéb jogosultakat, ha előbbi az okiwww.resimmobiles.hu

68

2007. 1-2. szám

ratban kikötött egyes jogokat nem kéri bejegyezni a tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg. Utóbbi pedig az épületek önálló ingatlanként történő feltüntetése esetén teszi lehetővé a földhasználati jog bejegyzését, áttörve az okirat elvét is. A hivatalból történő törlések esetében a jogalkotó általános jelleggel mondja ki az Inytv. 30. § (3) bekezdésében, hogy nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. A kivételes szabály gyakorlati alkalmazásának eseteit kutatva nem állunk megoldhatatlan feladat elé: tipikusan a határozott időre be-, illetve feljegyzett jogok és tények törlését említhetjük. Emellett néhány különleges esetet is felsorol a törvény, illetve a végrehajtási rendelet,14 valamint további szabályokat tartalmaz az Inytv. egyes jogok, tények hivatalból történő törlése kapcsán.14

A kérelem formája, tartalma A kérelemhez kötöttség elvének ismertetésénél már utaltunk rá, hogy az ingatlannyilvántartási eljárásban nincs mód tartalma szerint értelmezni a kérelmet, csak az abban kifejezetten megjelölt jog és tény jegyezhető be, illetve jegyezhető fel. Ez azzal jár, hogy ha valamely jogról rendelkezik ugyan a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, ám azt nem kérik bejegyezni, akkor − a hivatalból történő bejegyzés eseteit kivéve − a földhivatalnak figyelmen kívül kell hagynia ezt eljárása során, így nem elegendő az sem, hogy az okirat tartalmára utaljanak kérelemben. Részben a kérelem pontos előterjesztését elősegítendő vezette be a jogalkotó a kérelem előterjesztésére szolgáló formanyomtatványt, melyre a Ket. ad felhatal14 15

RES IMMOBILES

mazást.16 Az Inytv. 26. § (1) bekezdése él a felhatalmazással, előírva, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Hasonlóan rendelkezik a Vhr. is,17 rendszeresítve egyben 1. számú mellékletében a kérelem nyomtatvány mintáját. Az Inytv. 26. § (3) bekezdése írja elő, hogy a kérelemnek mit kell tartalmaznia: - a kérelmező nevét (megnevezését), - lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), - személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), - az érintett ingatlannak, - valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik, - ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is. Az ingatlanügyi hatóságnak az Inytv. alapján az egyes jogok, tények be-, illetve feljegyzésekor az Inytv. 26. § (3) bekezdésében felsoroltakon túlmenő egyéb adatokat is regisztrálniuk kell az ingatlan-nyilvántartásban, mely adatok regisztrálása a kérelemhez kötöttség elve alapján kizárólag a kérelem figyelembevételével történhet. Vagyis a kérelmezőnek egyéb, az Inytv. által előírt adatokat is meg kell jelölnie a nyomtatványon. Ez a többletadat-tartalom azonban a kérelem tárgyától függően változhat. A jogok bejegyzésére, törlésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárások többségét a tulajdonjog bejegyzési, valamint a jelzálog-

Inytv. 50. § (2)-(4) bekezdés, Vhr. 68. § (1) bekezdés Pl.: Inytv. 50. § (2)-(3) bekezdés, Vhr. 21/A. § (2) bekezdés, Vhr. 68. § (1) bekezdés

16

Ket. 34. § (3) bekezdés

17

Vhr. 60. § (1) bekezdés

INGATLANJOG A GYAKORLATBAN

2007. 1-2. szám

69

1. Kérelem-nyomtatvány minta (I. rész)

jog bejegyzési, törlési kérelmek teszik ki, ezért a nyomtatvány kitöltésére vonatkozó útmutatás során e két tárgykörre szorítkozunk.

Tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem A tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem tekintetében a kérelem nyomtatványon az alábbi adatokat kell feltüntetni ahhoz, hogy a bejegyzés teljesíthető legyen:

I. rész a kérelmező megnevezése, adatai18 a jogi képviselő megnevezése, adatai a változással érintett ingatlanok száma amennyiben a kérelemnek már van földhivatali előzménye (pl. tulajdonjog fenntartásnál), úgy a földhivatali ügyiratszám (iktatószám) feltüntetése - a soronkívüli ügyintézés igénybevételére történő utalás

-

Az Inytv. 32. § (1) bekezdés alapján a bejegyzés alapjául szolgáló okirat kell, hogy tartalmazza az egyéb személyes adatokat, úgymint a magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevet, születési hely ésswww.resimmobiles.hu idő, anyja neve megjelölést, személyi azonosító jel továbbá a statisztikai számjellel rendelkező szervezet esetén a statisztikai azonosító, illetve a bírósági illetőleg cégbírósági bejegyzés számát. 18

70

2007. 1-2. szám

RES IMMOBILES

- a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege, fizetési módja - megjegyzés rovat19 - a mellékletek tételes felsorolása - keltezés, aláírás A nyomtatvány I. részén jórészt olyan adatok szerepelnek, amelyek hiányát az Inytv.

szigorúan szankcionálja. A 39. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a hiány pótlására való felhívás nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor, ha a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza − többek között − a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét).

2. Kérelem-nyomtatvány minta (II. rész)

Itt célszerű hivatkozni az Inytv. 37. § (3) bekezdésében előírtakra jogi személy kérelmező esetén, vagy pl. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 9. § (3) bekezdésében megkövetelt nyilatkozatra, miszerint a tulajdonszerzés nem ütközik korlátozásba.

19

INGATLANJOG A GYAKORLATBAN

II. rész - a változással érintett ingatlan település, és helyrajzi szám szerinti megjelölése, esetlegesen az érintett tulajdoni hányad megjelölése, - a kérelem tárgya (5. általános kérelem) rovatban kell feltüntetni, hogy a kérelem tulajdonjog bejegyzésére irányul. Sőt a

2007. 1-2. szám

71

Vhr. 6. §-a alapján azt is szükséges megjelölni, hogy a tulajdonjog bejegyzése név szerint kinek a javára, milyen arányban, továbbá milyen jogcímen történik, - a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke, illetve hivatkozás a tárgyi vagy személyes díjmentességre jogszabályhely megjelölésével.20

3. Kérelem-nyomtatvány minta (II. rész)

20

Lásd 1-2. számú kérelem-nyomtatvány minta.

www.resimmobiles.hu

72

2007. 1-2. szám

A II. rész helytelen kitöltése szintén az Inytv. 39. § (4) bekezdésének alkalmazását vonhatja maga után. Elutasítandó a kérelem egyrészt az a) pont alapján, ha nem tartalmazza az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik. Továbbá elutasítható a kérelem b) és c) pontok alapján is, ha olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlannyilvántartásnak, vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.

RES IMMOBILES

zése név szerint kinek a javára történik, meg kell jelölni a követelés jogcímét, amelynek a biztosítására a jelzálogjog szolgál, továbbá a jelzáloggal biztosított követelés összegét belföldi vagy külföldi pénznemben. Amennyiben a biztosított követelés kamatozó, vagy a tőkeösszegén kívül mellékszolgáltatás van kikötve, úgy a követelés jelzálogszerződésben szereplő járulékaira is utalni kell. a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megjelölése. (lásd 3. számú kérelem-nyomtatvány minta)

Jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem

Jelzálogjog törlése iránti kérelem

A jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelmen meg kell jelölni az alábbiakat: - kérelem nyomtatvány I. részében feltüntetendő adatok azonosak a tulajdonjog bejegyzési kérelemnél felsoroltakkal, azzal az eltéréssel, hogy jogi képviseletre vonatkozó adatok feltüntetése nincs szükség, ha a jogi képviselet nem kötelező. 21

A jelzálogjog törlésére vonatkozó kérelem nyomtatvány II. részén feltüntetendő adatok:

- kérelem nyomtatvány II. rész a változással érintett ingatlan település, és helyrajzi szám szerinti megjelölése. Amennyiben a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, úgy meg kell jelölni az érintett tulajdoni illetőséget (Vhr. 17. § (3) bek.) a kérelem tárgya (3. jelzálogjog bejegyzése, módosítása) rovatban kell feltüntetni, hogy a kérelem milyen típusú (pl. „közönséges” jelzálog, keretbiztosítéki jelzálog, önálló jelzálogjog, stb.) bejegyzésére irányul. A Vhr. 18. § (1)-(2) bekezdése alapján szükséges megjelölni, hogy a jelzálogjog bejegy-

a változással érintett ingatlan település, és helyrajzi szám szerinti megjelölése a jelzálog összegének megjelölésén túl azt is meg kell jelölni, hogy a törölni kért jelzálogjog a tulajdoni lap III. részén milyen sorszáma alatt, milyen határozatszámmal, és kinek a javára került bejegyzésre. (lásd 4. számú kérelem-nyomtatvány minta) Gyakori probléma, hogy a nyomtatványt olvashatatlan kézírással töltik ki, vagy a II. részben található kérelem tárgya megnevezésű táblázatba „x” jelet tesznek. E kitöltési mód természetesen szabálytalan, és a kérelmező annak teheti ki magát, hogy kérelmét annak érthetetlensége miatt az Inytv. 39. § (4) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság elutasítja. A bonyolult ügyekben célszerű, ha kérelem nyomtatvány mellett

21 Az Inytv. 32. § (5) bekezdése alapján a jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet – nevének feltüntetésével – szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon aláírt. Ezen esetben – figyelemmel az Inytv. 26. § (2) bekezdésére – a jogi képviselet nem kötelező.

INGATLANJOG A GYAKORLATBAN

csatolnak egy hagyományos értelemben vett kérelmet, ahol értelemszerűen rögzítést nyer a kérelmező okiratnak megfelelő tényleges szándéka is. Mindez azonban nem mentesít a jogszabály által rendszeresített nyomtatvány

2007. 1-2. szám

73

megfelelő kitöltése és benyújtása alól, hiszen annak használata kötelező. Ennek hiányában a földhivatalnak úgy kell eljárnia, mintha kérelmet egyáltalán nem nyújtottak volna be.

4. Kérelem-nyomtatvány minta (II. rész)

Az ingatlan-nyilvántartási kérelem az eljárás alapja, a hozzá fűződő jogkövetkezmények miatt alapvetően befolyásolja az eljárás kimenetelét. Az ingatlanügyi hatóság nem az okirat alapján, a felek feltehető szándéka szerint jár el, hanem a kérelemben pontosan és kifejezetten megjelölt jogokat jegyzi be, illetve jegyzi fel. *** www.resimmobiles.hu