Az idei nyár bővelkedett élményekben. A sok „házi” program mellett lehetőségünk nyílt 4 napot a Balaton mellett tölteni, Balatonfenyvesen. A nyárnak ez a négy napja igazán esemény dús volt. Már az utazás megkezdése után kb. 10 perccel kiderült, hogy Renátó otthon hagyta a papucsát (az utazója alján volt , csak nem emlékezett rá) Szegedre érve folytatódott a kalandok sora. A buszunk indulási helyénél annyian álltak óriási csomagokkal, hogy csak találgatni mertük hogyan férünk fel mindannyian. DE! Szerencsére kiderült, hogy az Egerbe tartó busz is onnan indul ahonnan a mi buszunk csak kb. 10 perccel hamarabb. Juhéééééé! Mégis csak lesz helyünk!!! Bár a várakozó tömeg nem fogyatkozott meg annyira, mint szerettük volna és így a helyek száma is vészesen kevésnek tűnt, de hát egy kis helyezkedéssel sok minden elérhető :-) ! No, nem voltunk tolakodóak, csak a sofőr kérdésére:- Hol a csoport?- egy hangos:- Itt vagyunkkal válaszoltunk és már rakhattuk is csomagjainkat a busz csomagtartójába és szállhattunk is fel elsőkként. Kényelmesen elhelyezkedtünk és megkezdtük az utazást a Balaton felé (némi szendvics és péksüti elfogyasztásával alapoztunk a hosszú útra). Nem sok helyen álltunk meg: Kecskeméten- ahol a wc-s néni nagy meglepetésére és örömére rögtön 10 jegyet is vettünk. Siófokon, ahol is a szendvicseink és üdítőnk maradékának jelentős részét elfogyasztottuk. Fonyódon- ahol vonatra szálltunk némi várakozás után. Fonyód :-) ,várakoznunk kellett a vonatra ugyanis közölték jegy vásárláskor, hogy a jegy 250,- Ft a 10 személynek + a helyjegy hozzá 3000,- Ft. Köszöntük szépen, de megvártuk a következő vonatot, amelyen csak 250,- Ft-ot kellett fizetni. Némi vonatozás és kalauz általi „elhomályosítás” (merről is kell majd leszállnunk) után megérkeztünk Alsóbélatelepre és 5 perc sétával máris a szállásunknál voltunk. A szállásra érkezés után első dolgunk volt, hogy a táskáinkat ledobáljuk és megnézzük a Balatont, hiszen a táborhelyünk saját stranddal rendelkezett. Egy kis tanakodás után, hogy mi legyen előbb a lubickolás vagy az ebéd, a pocakok korgása nyert. Az ebéd, melyet Szilvi néni készített nekünk nagyon finom volt és bőséges. Különösen ízletes volt a fűszeres csirkecomb, melyből 2-2 nagy járt mindenkinek. De repetát is kaphatott minden ifjonc, ha éhes volt és ez szerencsére minden napon így volt ;-) Kedvenc étkünk lett a „repeta” !!! Az ebéd után jöhetett a fürdés. Irány a Balaton!!!
OLDAL 1
Délután szert tettünk „némi” szörf deszkára és csónakra a „főnök úr” jóvoltából. A négy napban sok vidám percet szereztek a bátor, és víz kedvelő fiainknak a szörf deszkák. A fiúk igazi vízi emberekként úsztak és eveztek a Balatonban, mintha mindig is itt éltek volna a tó partján. S, hogy mi minden várt még ránk a következő napokban? Voltunk a városi strandon is, etettünk hattyút, voltunk Afrika múzeumban (melyet kész kaland volt megtalálni), ettünk sok jégkrémet, lángost és hamburgert. Sőt! Átsétáltunk Balatonfenyvesről Fonyódra és vissza, kaptunk sok strandlabdát és majdnem elmentünk disco-ba :-) . És minden nap újra és újra írattuk a számlákat (bár ez nem volt a kedvenc programjaink között). Ja! Voltunk éjszakai fürdőzésen is. (ez ugye a Balatonon kihagyhatatlan program :-)) ) Az Afrika múzeumban Arra ébredtünk, hogy kell nekünk egy kis kultúra. (mert a nap még nem sütött erőteljesen, sőt egy két felhő is volt az égen, így a fürdéssel is várni kellett délutánig) Szóval elhatároztuk, hogy megnézzük az Afrika múzeumot Balatonlellén. Az oda út kissé kalandosra sikerült, utaztunk buszon és vonaton, majd érdeklődtünk a pontos helyszínről a helyi lakosoktól. A buszon a sofőr teljesen elájult a hír hallatán, hogy mi számlát is szeretnénk és így a sokk hatása alatt nem közölte velünk, hogy „bocsi, de egy megállóval korábban szálltok le”. Mi persze nem estünk kétségbe, hiszen azért van a szánk, hogy érdeklődjünk. Érdeklődés: 1, a külföldi sajnos nem értette a magyar szót 2, a helyi lakos értette, hogy mit mondunk, de fogalma sem volt róla, hogy egyáltalán létezik ilyen múzeum 3, a boltban érdeklődés pont olyan hasznosnak bizonyult, mint a helyi lakostól való érdeklődés 4, egy másik helyi lakostól is érdeklődtünk, aki kijelentette, hogy teljesen jó irányba megyünk a múzeum felé, de az az északi parton van, és addig még sokat kell menni (na, ennyit a helyi lakosokról) Így elgyötörve az érdeklődések sokaságától betértünk egy fagyizóba, hogy felfrissítsük elménk egy kis finomsággal. Itt nem is volt semmi probléma, míg számlát nem kértünk. Komolyan aggódtunk az eladó egészségéért, mert ez a tény, hogy számlát kell írnia teljesen megviselte. De azért valami jó is volt az egészben! Itt legalább megtudták mondani, hogy nem jó helyen szálltunk le és még tovább kell egy kicsit utaznunk. Sőt!!! Az Afrika múzeumról is hallottak. OLDAL 2
No, hát vonatra fel és egy megállóval később le. Kevéske séta és ismételt érdeklődés után meg is érkeztünk a célunkhoz. (Érdeklődés: A rendőrök csak ismerősök itt. Ja. Tudták is, hogy hova megyünk.+ el is kísértek bennünket. Hm!!! Rendőri kísérettel múzeumba. Miért ne? :) ) A fotósunk ezen a helyszínen sok-sok képet készített. Íme néhány:
A tudásunkat gyarapítottuk és sok érdekeset megtudtunk az afrikai népművészetről és az afrikai állatokról. A „pót”-ebédet sem hagyhattuk ki, hiszen a alaposan megéheztek az ifjoncok a kalandozások közepette. Sétáltunk tehát a város szívében egyet és kerestünk egy megfelelő (olcsó :-) )helyet ahol az éhes vándorok (azaz mi) csillapíthattuk éhünket. A szállásunkra tartó út már kevesebb kalandot és kihívást tartogatott, de nem maradtunk teljesen ezek nélkül. Kihívás: honnan és mikor megy a busz (ezt kideríteni nem volt egyszerű); kaland: ez volt az utolsó busz, ami Fenyvesre megy (du. fél 6-kor, turista szezonban ????? ) Szerencsésen és némiképp kifáradva értünk haza, éppen vacsoraidőben. Vacsora után lesétáltunk a helyi strandra hattyúkat etetni és a merészebbek fürdeni.
OLDAL 3
Balatonfenyves nevezetességét is megtekintettük (a táborhelyhez közelit :-) ). Sétánk közben egy kis parkban felfedeztük Dózsa György szobrát, mely a helyi művésztelep alkotóinak munkája. A szobor egy szépen parkosított, tüneményes apró teret ékesít.
A napjaink azonban nem csak lustálkodással, sétával teltek és ugye fürdeni sem lehet mindig ?... Irány a strand a felnőtt „játszótér”.
Ilyen vidáman múlattuk az időt Balatonnál!
a
A hét mondása: Né, mán milyen kacsa!!! -- a hattyú
OLDAL 4
Íme még néhány fénykép a kirándulásról
OLDAL 5
Így láttam én (a nyaralás egy ifjonc szemszögéből) Elindultunk hajnalban és az nekem nem nagyon tetszett, mert korán kellett kelni. Mikor be érkeztünk szegedre akkor még nagyon mesze voltunk a Balatontól. amikor fel szálltunk a buszra akkor nagyon hosszú út volt előttünk, mert 5 óra hossza volt az út. Mikor már ott voltunk Fonyodon akkor volt egy órahosszánk mire jött a vonat. Mikkor le szálltunk a vonatról akkor már Balaton fenyvesen voltunk onnan már csak 10 perc volt a szálásig. Le pakoltunk már mentünk is bele a vízbe csak az volt baj hogy hideg volt a víz. A 4-napbol 3 és fél napot voltam a vízben. A kaják is jók voltak és finomak én mindig repetáztam is. történt velem egy baleset. Másnap este be is mentünk az ügyeletre és kitisztította a lábamat és le is kezelte. Utána haza vittek és ettünk egy jó hamburgert. Aznap este később is feküdtünk le. A második nap Anna néni meg Ilonka nénivel át sétáltunk Balaton Fenyvesről Fonyodra és Fonyodon meg is álltunk itt piheni mert olyan sokat gyalogoltunk. Mikkor el mentünk sétálni akkor el kezdtem a gyűjtögető életmódot. Szedegetem a kavicsokat meg a dobozokat. Mikkor már az utolsó nap előtti nap volt akkor fagyit akkor mindenki kapott egy Magnumos strandlabdát. Kaptunk kölcsön szörf deszkát és azon csónakáztunk. Simán át lehetet volna sétálni a Balaton másik oldalára, mert hol mélyült mellkasig hol meg derékig ért a víz. Egy volt a rossz nem vittem magammal a gumimatracot. Az utolsó nap szakadó esőbe mentünk haza. Mikkor be értünk szegedre úgy egy 5 óra múlva akkor én el szakadtam a többiektől és haza mentem apukámhoz és ott töltöttem a hétvégét. Attól, hogy volt nekem egy balesetem attól nagyon jól éreztem magamat a balatoni kiránduláson. A balestemnek meg is lett a következménye: 1-hétig sántítottam, utána miután valamennyire meg gyógyult utána meg úgy fel dagadt a bokám, hogy fásliznom kellett 3-4 hétig. UGYHOGY NAGYON JO VOLT A BALATONI NYARALÁSOM.
Nagyon szépen köszönöm: Borosné Laskovicz Ildikónak, meg a nevelőknek, hogy meg rendezték ezt a csodálatos nyaralást. Köszönöm. SzV OLDAL 6
