AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOKRÓL

JOGELMÉLETI TANSZÉK

AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOKRÓL A felsőoktatási diplomát nyújtó képzésekben részt vevő hallgatóknak eltérő számú évfolyamdolgozatot kell írniuk tanulmányaik során. A jogász osztatlan képzésben részesülő hallgatóknak két dolgozatot kell elkészíteniük a képzés során (ennek javasolt féléve az ötödik és a hetedik szemeszter). Az évfolyamdolgozat célja, hogy a hallgató fogalmazási kompetenciáit fejlessze, egyúttal az is, hogy ismerkedjen meg tudományterülete valamely fontos kérdésével részletesebben is. Az évfolyamdolgozat rendeltetése továbbá, hogy a diplomamunka megfelelő színvonalú elkészítéséhez szükséges készségeket és jártasságot a hallgató már az évfolyamdolgozatok készítése során elsajátítsa. A hallgatónak az évfolyamdolgozat készítése során egy általa vállalt (vagy a tanszéki listából kiválasztott/a konzulens oktatóval leegyeztetett) témát kell szakszerűen, a vonatkozó szakirodalmi forrásokban rejlő nézőpontokat is ismertetve és ütköztetve feldolgoznia. Az évfolyamdolgozat készítőjével szemben elvárás továbbá, hogy a feldolgozott anyagrészeket elemezve, és azokat általánosítva, azokból helyes konklúziókat levonva saját véleményt formáljon a vizsgált témáról. Terjedelem A dolgozatokkal szemben támasztott terjedelmi követelmények (a dolgozat törzsszövegére vonatkozóan, ide nem értve tehát a címoldalt, a tartalomjegyzéket és az irodalomjegyztéket): Típus Évfolyamdolgozat I. Évfolyamdolgozat II.

Minium terjedelem (kötelező) 20 oldal 25 oldal

Maximum terjedelem (ajánlott) 40 oldal 50 oldal

Szerkezeti felépítés I. Járulékos részek Címlap Tartalmazza az intézmény nevét, a kar pontos megjelölését, a címet az esetleges alcímmel együtt, a szerző adatait, a témavezető oktató nevét, beosztását és a dolgozat készítésének helyét, valamint évszámát. (A példát lásd az ismertető végén). Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék tartalmazza a főszöveg részeit az irodalomjegyzékkel együtt, oldalszámmal megjelölve. (Fontos: a címlapot nem kell lapszámozni!)

1

Mottó A mottó ugyan nem kötelező elem, de ha van, akkor mindig külön oldalon szerepel. [A mottóként használt idézet esetén a lábjegyzetben (vagy zárójelben) a forrás alapjául szolgáló mű főbb bibliográfiai adatait is fel kell tüntetni.] II. Főszöveg Bevezetés A dolgozat elején meg kell jelölni a témát, esetleg a témaválasztás indokát. Igényesebb és részletes kidolgozás esetén itt fejthetjük ki az alkalmazott módszertant is. Főfejezetek és alfejezetek A dolgozat mondanivalóját fő fejezetekre, ezeken belül pedig további kisebb egységekre tagoljuk. A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja; al-és közcímekkel ne menjünk három címsornál mélyebbre (fő-/al-/köz-címek). Az egyes részegységek megjelölésekor használhatjuk a klasszikus jelölésmódot, azaz a főcímeket római számmal, az alcímeket arab számmal, az ezen belüli közcímeket pedig kisbetűvel jelöljük. Lehetséges a címrend decimális jelölése is, ahol minden részegységet arab számmal jelölünk, az egymás alatti szinteknek megfelelő ponttal elválasztva egymás után írjuk. A különböző jelölésmódok összehasonlítása: részegység Főcím Alcím Közcím

klasszikus I. 3. b)

decimális 1. 1.3. 1.3.2.

III. Utólagos járulékos részek Rezümé, összefoglalás (nem kötelező, de ajánlott!) Rövid, tömör összefoglalás, néhány mondat. A szerzőnek az összefoglalás során ismerteti módszerét, eredményeit, alapvető következtetéseit. Irodalomjegyzék A hivatkozott irodalom a főszöveg végére kerül a szerzők (több szerzős mű esetén az első szerző) neve szerinti betűsorrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit a mű címének kezdete szerinti ABC sorrendben kell felsorolni. Az irodalomjegyzékben a felsorolás opcionálisan ellátható számozással is. Az egyes tételeket sorkihagyással vagy függő behúzással különítjük el egymástól. A szövegben előforduló minden hivatkozásnak és idézetnek meg kell jelennie az irodalomjegyzékben. Csak olyan tétel kerülhet ugyanakkor az irodalomjegyzékbe, amelyre legalább egyszer hivatkoztak a dolgozatban.

2

Példa: [1] HART, HERBERT (1961): A jog fogalma. Osiris Kiadó, Budapest, 1995 [2] SZIGETI PÉTER – TAKÁCS PÉTER: A jogállamiság jogelmélete. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004 Külön fel lehet sorolni a felhasznált jogforrásokat is, ezek jogforrás-típusonként csoportosíthatóak. Ezek megjelölésénél a Magyar Közlönyben szokásos jelölésmódot kövessük. Mellékletek (nem kötelező elem) A mellékletben helyezhetjük el a téma kifejtéséhez szükséges többletelemeket: adattárakat, táblázatokat, ábrákat. Fényképeket csak kivételes esetben csatoljunk a dolgozathoz! A mellékleteket lássuk el címmel, és arab számmal jelöljük. A nem saját magunk által készített adattárakat, táblázatokat, ábrákat a forrás megjelölésével kell szerepeltetni. SZERKESZTÉSI ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOK Oldalbeállítás, formázás Általános betűtípus: Times New Roman, 12 pont nagyságú, másfeles sorközzel. Margók: balés jobboldalon 2,5 cm, fent és lent 2,5 cm. A szövegtörzs: sorkizárt. Oldalszámozás: az oldalszám a lap alján, középre vagy jobbra igazítva található. Az első számozott oldal a bevezetés első oldala, az utolsó számozott oldal a dolgozat utolsó lapja. Tagolás, alcímek Egy fejezeten belül legfeljebb kétszintű tagolást alkalmazzunk: alcímek és azoknak alárendelve közcímek! A dolgozatokban háromféle cím használható:   

főcím (az egyes fejezetek jelölésére szolgál), kövér betűkkel szedve. alcím (a főcím alatt álló bővebb szövegrész): kövér és dőlt betűvel szedve. közcím (a szövegtörzset tagoló cím): dőlt betűvel szedve.

Bekezdés A bekezdések formai jegyek segítségével is jelzik a téma tagolását. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások. Kiemelések Nyomtatásban a dőlt betű jelöli a kiemelést. Kerülni kell a r i t k í t á s s a l vagy a NAGYBETŰVEL való kiemelést. Számok írása A számokat a szövegben tíz alatt általában betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk. Kivételt képeznek a statisztikai adatok, mértékek, ahol számokat írunk, és a sorozatban közölt számok, ahol lehet egységes írásmódot használni.

3

Speciális írásjelek Gondolatjel (–): különböztessük meg az elválasztó-/kötőjeltől (-). Számbeli tartományokat is ezzel a jellel azonosítunk, pl.: 1222–1300, 13–45. oldal, 15–30 km. Idézőjel: a magyar szövegekben rendszerint dupla, bal és jobb állású idézőjelet („…”) használunk (melyet a köznyelvben néha még ma is „macsakakörömnek” mondanak). Kerüljük az idézetek más jellel való jelölését; pl. a szimpla, vagy angol idézőjeleket (’…’), a német idézőjelet (‚…‘), az ún. francia „csúcsos” vagy latin idézőjelet (« …»). Az idézett szövegen belüli idézetet ugyanakkor csúcsos magyar idézőjellel jelöljük (»…«), mely a franciához hasonlít, de ellenkező irányba mutat. Paragrafus: egyes jogforrások esetén használatos §-ként, ám folyó szövegben, sorszám nélküli használatkor szóval kiírjuk. („A következő paragrafus azonban úgy rendelkezik, hogy …”). Igényesebb szövegekben a „paragrafus” szó helyett a „szakasz” szót alkalmazzák. Az idegen nyelvű szövegekben előforduló kettős paragrafusjel („§§”) magyarul helyesen: „§-ok”, „paragrafusok” vagy „szakaszok”. Egyes jogforrásoknál (például az Alaptörvény cikkeinél) hiba a paragrafus szó használata, mert ez a szöveg – egyebek mellett – „cikkekre” tagolódik. A régi magyar jogszabályokban „cikkelyeket” találunk, de az is gyakori, hogy egy egész törvényre utalnak a „törvénycikk” szóval. A nemzetközi szerződések szövegében rendszerint ugyancsak a „cikk” vagy „cikkely” szakaszolást használnak. (Megjegyzésre érdemes, hogy a paragrafusjelet, a §-t a jogi szakirodalomban a XIII-XIV. század óta használják. A jel a kézírással történő szövegmásolás során alakult ki, amikor is a szöveg szekcióit, azaz szakaszait jelölő két egymás utáni „s” betűt, függőleges irányban elcsúsztatták egymástól.) Rövidítések Csak szükséges esetben használjunk a szövegtörzsben rövidítést. Például: „c.” írjuk ki a szót: „című”. Az állami szervek illetve nemzetközi szervezetek megjelölésére használt, elterjedt, közkeletű rövidítéseket alkalmazhatjuk (például: Alkotmánybíróság – AB, Európai Unió – EU). Ebben az esetben azonban figyeljünk oda arra, hogy a használt rövidítés mindenki számára egyértelműen ugyanazt a szervezetet jelölje. Jogszabályok nevének általánosan használt rövidítéseit is alkalmazhatjuk (például Btk., Ptk.). A rövidítés első alkalmazásakor mindig írjuk ki a teljes nevet, amire a rövidítés vonatkozik. Például: „… ahogy az Alkotmánybíróság (AB) több határozatában is kifejtette.” Felsorolás, listák A felsorolásban a listák egyes elemei lehetőleg új sorban szerepeljenek. Kerüljük a szövegen belüli felsorolások számozását. Idézés Az idézett szöveg után közvetlenül, lábjegyzetben tüntessük fel az idézet forrását! Ha az idézett szövegből valamit kihagyunk, akkor azt három ponttal (…) jelezzük. Ha idézetünk nem az eredeti mondat elején kezdődik, akkor három ponttal és kisbetűvel kezdjük. Szó szerinti idézéskor idézőjelbe tesszük az idézett szöveget. Az idézeten belül idézett szöveg esetén használjuk a csúcsos magyar idézőjelet (»…«), amelynek kezdő és záró csúcsa egyaránt befelé mutat.

4

Lábjegyzet és irodalomjegyzék A lábjegyzetbe a főszöveg gondolatmenetéhez nem szorosan tartozó kiegészítések, megjegyzések, észrevételek kerüljenek. A közlendőket általában célszerű a főszövegbe belefogalmazni és mérsékelni a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. Nyomtatásban a lábjegyzet (lapalji jegyzet) azon az oldalon jelenik meg, amelyen rá hivatkozás történik, és nem fejezet végi jegyzetben. Szintén lábjegyzetbe kerül az idézett vagy felhasznált művekre, illetve jogforrásokra való utalás is. Az ilyen hivatkozás arra szolgál, hogy elkülönítsük saját szövegünktől a máshonnan átvett szövegeket, illetve megkönnyíti a felhasznált források egyértelmű visszakeresését. A dolgozathoz felhasznált szakirodalmat a dolgozat végén bibliográfiai hivatkozással tesszük hitelessé. Nagyon fontos, hogy pontosan, szabályosan idézzük referenciáinkat – ezek alapján a forrásokat vissza lehet keresni. A lábjegyzetben a művekre nem az összes bibliográfiai adattal csak az első említéskor (zárójelben az első publikálás évét is feltüntetve), a továbbiakban csak a szerző(k) nevének és a mű címének, továbbá a hivatkozott műből felhasznált szövegrész pontos oldalszámának (jogszabály esetén a szakaszszámnak) a feltüntetésével. Az oldalszámokat jelölhetjük „o.”val, de használhatjuk a „p.” megjelölést is. Egy mű ismételt hivatkozása esetén a SZERZŐ VEZETÉKNEVE, valamint az „op. cit.” (opcionálisan az „i. m.”), illetve az oldalszám szerepel. Ha ugyanannak a szerzőnek több műve is szerepel a hivatkozások között, az „op. cit.” után zárójelben az érintett mű évszámát is fel kell tüntetni. Egymást követő lábjegyzetekben, ugyanarra a műre történő hivatkozás esetén pedig az „ibid” (opcionálisan az „uo.”) és az oldalszám jelölést kérjük alkalmazni. Példa az első hivatkozásra: WEBER, MAX (1905): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. (Ford.: Józsa Péter.) Gondolat Kiadó, Budapest, 1982, 22. p. Ismételt hivatkozások például: 31

WEBER: op. cit. (1982), 22. p.

32

Ibid. 22. p.

A tudományos művek esetében kialakult szokás szerint a szerző titulusát (például a neve előtt a Dr. rövidítést) sem a főszövegben, sem a hivatkozásokban, sem a bibliográfiában nem tüntetjük fel. A szerző(k) neve után kettőspontot teszünk, a mű címe után pont következik. A megjelenési adatok már új mondatot alkotnak, az egyes elemeket itt vesszővel választjuk el egymástól. Idegen nyelvről magyarra fordított jelentősebb szakkönyvek esetén – a fordítói szakismeret elismerésének jeleként, s főleg az igényesebb szövegekben – megadjuk a mű fordítójának a nevét. Például: HART, HERBERT (1961): A jog fogalma. (Ford.: Takács Péter.) Osiris Kiadó, Budapest, 1995

5

A hivatkozás módja a. Könyvek Könyvek esetében mindig fel kell tüntetni a szerző(k) nevét, a mű címét (dőlt betűvel), és a kiadást. Ezt követik a megjelenési adatok, vagyis a kiadó, a kiadás helye és éve. Példa: EGRESI KATALIN: Az olasz alkotmány. Alkotmánytörténet, alkotmányelmélet, alkotmányos rendelkezések. Gondolat Kiadó, Budapest, 2013 SZIGETI PÉTER: Világrendszernézőben. Globális „szabad verseny” – a világkapitalizmus jelenlegi stádiuma. Napvilág Kiadó, Budapest, 2005 SZOBOSZLAI-KISS KATALIN: Poszeidóniosz: Töredékek és kommentár. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2009 TAKÁCS PÉTER: Nehéz jogi esetek. Jogelmélet és jogászi érvelés. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000 b. Hivatkozás gyűjteményes kötet egy tanulmányára Tanulmány esetében az elsődleges szerzőséget a hivatkozott tanulmány szerzőjének és címének feltüntetésével jelöljük. Ez után az „in” jelölés következik, majd a befogadó dokumentum szerzőjének (szerkesztőjének) neve, a mű címe, majd új mondatban a megjelenési adatok szerepelnek. Végül megadjuk a hivatkozott tanulmány helyét a befogadó dokumentumon belül.

Példák: EGRESI KATALIN: Nemzetállami külpolitika és szuverenitás a XX. század második felében, in TAKÁCS PÉTER (szerk.): Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság: Interdiszciplináris megközelítések. Gondolat Kiadó – MTA Jogtudományi Intézet – SZE DFK, Budapest-Győr, 2015, pp. 238-252. PONGRÁCZ ALEX: Globalizáció: államelhalás vagy államépítés? in TAKÁCS PÉTER (szerk.): Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság: Interdiszciplináris megközelítések. Gondolat Kiadó – MTA Jogtudományi Intézet – SZE DFK, Budapest-Győr, 2015, pp. 222237. SZIGETI PÉTER: A nemzetállami szuverenitás közjogi fogalmának védhetősége és ami azon túl van…, in TAKÁCS PÉTER (szerk.): Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság: Interdiszciplináris megközelítések. Gondolat Kiadó – MTA Jogtudományi Intézet – SZE DFK, Budapest-Győr, 2015, pp. 211-221. SZOBOSZLAI-KISS KATALIN: A felejthetetlen Szókratész pere, in SZOBOSZLAI-KISS KATALIN – DELI GERGELY (szerk.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Universitas-győr Nonprofit Kft., Győr, 2013, pp. 537-552. TAKÁCS PÉTER: Egy politikai eszme a joggyakorlatban: az Altmann-ügy: Hogyan (nem) szerzett joghatóságot az Amerikai Egyesült Államok az Osztrák Köztársaság egyik intézménye felett, in TAKÁCS PÉTER (szerk.): Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság: Interdiszciplináris megközelítések. Gondolat Kiadó – MTA Jogtudományi Intézet – SZE DFK, Budapest-Győr, 2015, pp. 501-519.

6

c. Időszaki kiadványok cikkei Időszaki kiadványok (folyóiratok, akták, egyéb periodikák) cikkeire való hivatkozáskor először a cikk szerzőjének neve, majd a cikk címe következik. Ez után a következő mondatban „in” és dőlt betűvel a folyóirat neve, majd vesszővel elválasztva, normál betűvel, az évfolyam és a szám, zárójelben a megjelenés ideje, végül a tanulmány oldalszámai. Példák: EGRESI KATALIN: Az alkotmányok értelme. A modern alkotmányok szociológiai és politikai jelentéstartalma, in Jog Állam Politika, 5. évfolyam (2013), 1. szám, pp. 159-176. PONGRÁCZ ALEX: A közmenedzsment-reformok metamorfózisai, in Új Magyar Közigazgatás, 9. évfolyam (2016), 1. szám, pp. 1-12. SZIGETI PÉTER: Módszerdualizmus – monizmus. A jogászi gondolkodásmód és a lételmélet viszonyáról Horváth Barna dialektikus neokantianizmusa kapcsán, in Állam-és Jogtudomány, 57. évfolyam (2016), 2. szám, pp. 65-77. SZOBOSZLAI-KISS KATALIN: A filozófia első megújítói, a szofisták, in Műhely. Kulturális Folyóirat, 36. évfolyam (2013), 2. szám, pp. 3-14. TAKÁCS PÉTER: Somló Bódog jegyzetei Cicero állam-és jogbölcseletéről, in Állam-és Jogtudomány, 57. évfolyam (2016), 1. szám, pp. 72-87. d. Elektronikus források hivatkozása Óvakodjunk a bizonytalan szakmai hátterű internetes forrásoktól, különösen azoktól, amelyek szinte bárki által hozzáférhetően szerkeszthetőek (például Wikipedia.) A világhálón lévő anyagok állandó átalakulásban vannak, ezért a forrás pontos megjelölése mellett meg szokták adni a letöltés időpontját is. Ha a szerzőt is megnevezik, akkor a hivatkozásban annak is szerepelnie kell a következő módon: Szerző, a mű/cikk címe, alcíme, megjelenési adatok, ha jelölik (kiadó, intézmény), a műhöz való hozzáférés útja és a letöltés dátuma. Amennyiben elektronikusan találjuk csak meg az amúgy papíralapon is megjelent cikket, ezt a hivatkozásnál is közölni kell (elérési út, letöltés ideje), mivel azok gyakran nem esnek egybe a nyomtatott verzióval. Például: FUKUYAMA, FRANCIS: American Power is Waning Because Washington Won’t Stop Quarreling, in New Republican, March 10, 2014. https://newrepublic.com/article/116953/american-power-decline-due-partisanshipwashington (Letöltés: 2016. október 4.) Amennyiben bármilyen részletet illetően további felvilágosításra van szüksége, keresse meg konzulensét vagy a tanszék bármely oktatóját. – Minden dolgozatírónak eredményes munkát kívánunk! Győr, 2016. október 5.

Jogelméleti Tanszék 7

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék

A JOGELMÉLET ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZADBAN Évfolyamdolgozat

Készítette:

Témavezető:

Kovács Dániel

Dr. Keksz Elemér

Jogász szak, III. évfolyam

egyetemi adjunktus

Neptun-kód: ABZ129

Győr

2016

8