2
Gömöri Hírmondó
Jubilált a Gömör Expo
A X. Gömör Expo 2008. május 1-jétõl 4-ig fogadta a kiállításra és vásárra érkezõ látogatókat. Az Eurorégió két társelnöke, Kardos Ferenc és Tamás Barnabás köszöntötte a megjelenteket. Kardos Ferenc annak a véleményének adott hangot, hogy a Sajó-Rima Eurorégió keretein belül a Gömör Expo nagy lehetõséget rejt magában, a jövõben a térség fejlõdésének a kulcsát jelentheti. Tamás Barnabás, a házigazda Putnok polgármestere mérföldkõnek nevezte a X. Gömör Expót, mely a tíz év alatt bebizonyította életképességét. Reményét fejezte ki, hogy a gazdasági, kulturális és sport kapcsolatokon túl barátságok is szövõdnek segítségével.
A vásár legnívósabb kiállítóit emlékserleggel jutalmazták
Ódor Ferenc ,a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés elnöke vásármegnyitójában hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatában példaértékû a Gömör Expo, amely egy sikertörténet. Alkalmat ad a találkozásokra, az együttmûködésre. Szabó János vásárigazgató az észak-magyarországi régió legrangosabb vásárának nevezte. Egyre színesedõ programja méltán vonzza a látogatókat. A Gömör Expo vásári nagydíját a miskolci PannonMill Zrt. kapta. A vásárdíjat a Borsod -AbaújZemplén Megyei Vadászkamara vadászati kiállítása. A termékdíjat a fóti WinnWELL SPA Group Kft. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium különdíját a putnoki Vekni Sütõipari Kft., a megyei önkormányzat különdíját a bánrévei Hetex Kft., a Sajó-Rima Eurorégió díját a hanvai KOVART Manufaktúra, László Ottó díszkovács. Az Euro-Híd Alapítvány különdíját a székesfehérvári Varrógép Centrum, Putnok Város Önkormányzata díját a Díszüveg Bt., a VOSZ megyei szervezetéét a tiszaújvárosi Ben-Si Ker Bt. További különdíjasok: a debreceni Márványsziget Kft., a kazincbarcikai ÉHG, a miskolci Kert-Kõ Bt., a miskolci Stúdió Észak-Magyarországi Tervezõ Kft., az ózdi KALIBER Vadászbolt, a székesfehérvári Alba-Gemma Kft., a putnoki Gömöri Múzeum, a Csízi Gyógyfürdõ, a tiszaújvárosi Fûz-Barlang. A NOVICO különdíját a debreceni DM_TEX Kft. kapta.
Interregionális sikertörténet a Gömör Expo
Az idén 100 kiállító mutatkozott be a vásáron
Gömöri Hírmondó
3
Megkérdeztük Szabó Jánost, a NOVICO Vásárszer vezõ Iroda ügyvezetõjét – A vásár zárását követõen hogyan értékeli az expót, elérte-e célját, milyen elégedettséggel távoztak a kiállítók? Milyen konkrét üzletkötésekrõl tud? Mely kiállítókat emelne ki az ideiek közül?
Ódor Ferenc érdeklõdéssel tekinti meg a kiállítást – Összességében mindenképpen eredményesnek mondható a közelmúltban lezajlott X. Gömör Expo. Megyénkben nem is tudok olyan általános vásárról, amelyik jelenleg is hagyományként él, s elérte a 10. évet. Eredményt ígérõ üzleti tárgyalások indultak az ózdi El-Chip, a szlovák Kov-Art Díszkovács, a székesfehérvári Varrógép Centrum és a putnoki Díszüveg cégeknél, de az értékesítõ standok közül is többen vonták meg elégedetten a „mérleget” (festménygaléria, Fûz-Barlang, Alba-Gemma Bútor stb.) a rendezvény végezetével. – Milyen alapterületen történt a kiállítás? Számszerûen hány kiállító volt? Mennyire becsüli a vásárlátogatók számát? – A kiállítás alapterülete már évek óta nem változott, ezt az adottságok behatárolják, ezzel az 1.000 m2 fedett területtel és mintegy 3.000 m2 szabad területtel gazdálkodunk, mármint az expo tekintetében. Tavaly 120, idén 100 kiállító vett részt, de így is teltházas volt a rendezvény, mert a mostani kiállítók átlagosan nagyobb területen mutatkoztak be. A látogatók száma az elsõ 3 napban a várakozásnak megfelelõen alakult, nagy volt a látogatottság, az utolsó napon viszont a többszöri esõ miatt kevesebben indultak útra vásárnézõbe. A látogatók száma így is elérte a 15.000 fõt. – Voltak olyan hangok, miszerint túlzottan az egészség irányába ment el a kiállítás, kevesellték a kültéri kiállítókat, a szlovákok megjelenését. Többek véleménye, hogy az expó mindössze a NOVICO-nak üzlet, Putnoknak, a térségnek nem hoz tényleges hasznot. Cáfolhatóak-e ezek a vélemények? Mennyire helytállóak? Többen sikeresnek, de voltak olyanok, akik ellaposodni látták a rendezvényt. Ha nem lett volna a Vadászati Kiállítás, a látogatottság is nagymértékben megcsappant volna... mondják egyesek. Mi errõl a véleménye? – Mi is úgy ítéltük meg, hogy ez évben a wellness, a fitness, a masszázstermékek a szokásosnál nagyobb területen és hangsúlyosabban vol-
tak jelen. A kiállítók összetételére csak részben van ráhatásunk, helyet az kap, aki idõben regisztrálja magát a rendezvényre. A putnoki és Putnok környéki vállalkozásoknak jelentõs díjkedvezményt biztosítottunk, mégis a legtöbb kiállító a távolabbi helyekrõl (pl. Szeged) és a Dunántúlról érkezett. A Gömör Expo a NOVICOnak kétségtelenül a „zászlóshajója”, mint rendezvény, de nem üzletileg, hanem szakmailag. A nemzetgazdasági recesszió fokozottan érezteti hatását térségünkben, s nem hagyta érintetlenül a kiállítás-szervezési üzletágat sem. Folyamatosan emelkedõ költségek mellett sajnos csökken a fizetõképes kereslet, s a céges büdzsék szûkülésének gyakran a marketing kiadások szenvedik a legnagyobb kárát. A szabadtéri kiállítók valóban idén egy kicsit
A Sajó-Rima Eurorégió standja „szellõsebben” helyezkedtek el, ennek oka, hogy egy jelentõs területet igénylõ kiállító technikai okok miatt (nem érkezett meg külföldrõl a bemutató demo teherautójuk) az utolsó pillanatban kényszerült visszamondani a részvételt. Örvendetes tény viszont, hogy a 10 év alatt komoly rendezvény-együttessé vált az expó, ahol a Vadászati Kiállítás és a Serényi Agrárnapok is fontos szerepet kaptak, de nem feledkeznék meg az Inter-Gömör Kulturális Fesztiválról és a különbözõ sport és szórakoztató programokról sem. Ezek mind-mind a Sajó-Rima Eurorégió rendezvényei, amelyek hírét, jó hírét viszik Putnok városnak és a gömöri térségnek. Ezt a hasznot aligha képes más eszköz pótolni. – A kiállítások sorában mi a putnoki rendezvény sajátossága? Lesz-e folytatás, mikor értékelik az idei rendezvényt a Sajó-Rima Eurorégió és a város vezetésével? – A Gömör Expo legfõbb sajátossága, hogy van, és hagyományként képes megújulva tovább élni. A szlovák részvétel egyik évben nagyobb, a másikban kisebb. (Ez ugyanígy van a szlovákiai Gemer Expon a magyar részvétellel.) Ha megnézzük a regionális környezetet, sem Miskolcon, sem Kazincbarcikán, sem Tiszaújvárosban, sem Ózdon… nincsen ehhez hasonló rangú és színvonalú, élõ hagyomány. Itt is elmondom: a városvezetés ilyen magas színvonalú rendezõi tevékenysége és egy mindig a jövõt is építõ szervezõ szakcég közös munkája eredményezheti csak az ilyen sikeres rendezvé-
ny(eke)t. Az idei rendezvény elõtt, alatt és után közel 300 ember (!) dolgozott, hogy az ide érkezõk megtalálják számításukat és jól érezzék magukat. A Gömör Exponak, mint program- és rendezvényegyüttesnek sajátossága, hogy valós igények hívták életre, és nagyon komoly társadalmi és civil támogatottsága van. Jegyzik nem csupán hazánkban, de Európában is. A Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezõk Szövetségének delegációja minden évben meglátogatja és értékeli a rendezvényt. A többi magyarországi rendezvénnyel összevetve a legszínvonalasabbak között tartják számon, a GKM képviselõje pedig „európai mintaproject”-nek nevezte, amely bármelyik európai kisvárosban megállná a helyét. Minden éves munkadosszié azzal zárul, hogy „Tanulságok és javaslatok”. Idén is szerepel néhány gondolat, amit a javítás, a fejlõdés érdekében érdemes lesz átbeszélni, átgondolni. A kiértékelés nem maradhat el, mert a fejlõdésnek, az elõretekintésnek egyik alappillére. – Mennyiben vált be az a szigorítás, hogy 14 éven aluliak csak kísérettel látogathatják a belsõ kiállítást? – Teljes mértékben. Választanunk kellett a belépõjegy és a korhatáros beléptetés között. A rendezõkkel közösen a (bevételt jelentõ belépõjegy helyett) a látogatottság megtartása érdekében a többletköltséggel járó utóbbi megoldást választottuk. Röviden mondva: bevált. Ezt érde-
A luxuscikkeknek is volt keletje mes lesz a jövõre vonatkozóan is alkalmazni. A szülõkkel, rokonokkal érkezõ gyermekek természetesen most is megtekinthették a teljes kiállítást. – Miért nem szerveznek több olyan kiállítót, akik olyan apróságokat is árulnak, amelyet a vásárlátogatók vásárfiaként hazavihetnek? – Ez teljesen szubjektív. Mint már fentebb említettem, csak a jelentkezõk körébõl válogathatunk. Vannak, akik így is soknak tartották a „sátras” kínálatot. Elindítottunk viszont egy elõkészítõ egyeztetést, amelyben gömöri kézmûveseknek szeretnénk helyet/standot biztosítani, népmûvészeti értéket is képviselõ „vásárfiák” bemutatására és értékesítésére.
4
Gömöri Hírmondó
A legnagyobb szervezést igénylõ rendezvény volt A X. Gömör Expot követõen Tamás Barnabás polgármester úrral, aki egyben a Sajó-Rima Eurorégió magyarországi elnöke, beszélgettünk a rendezvényrõl. – Hogyan látja, milyen volt az idei vásár és kiállítás? – tettem fel a kérdést. – Az egyik legnagyobb szervezésû volt, bár ezt nem magára a kiállításra értem, a kísérõ rendezvényekre gondolok. A vásárszervezõ iroda a pénzügyi befektetések irányába ment el a véleményem szerint. A gazdasági rész értékelésére Szabó János urat, a NOVICO vezetõjét kell felkérni, én inkább az egész rendezvényrõl mondok most véleményt. Mivel a kulturális programok szervezésére a Visegrádi Alaptól sikerült pénzt szerezni, ezért több országból is vendégül láthattunk küldöttségeket, színvonalas mûsorokat nézhetett a kilátogató közönség. Itt szeretném kiemelni Demjén Ferenc fellépését, akit az egész ország ismer. Nagyra értékelem a mezõgazdasági, a vadászati és sport rendezvényeket. Az idei expó fénypontja volt az érseki találkozó. Az egri érsek és a lengyelországi Rzeszów egyházi méltósága közösen celebrált misét a katolikus templomban. Itt került megszentelésre a templomban elhelyezett Mária-kép. Szeretnék köszönetet mondani Cseh István kanonok úrnak, akinek segítségével ez a város történetében egyedülálló találkozó létrejöhetett. Gondolata még egyik lengyelországi látogatásomon fogalmazódott
meg, ahol a lengyel érsek ez irányú felvetésemre pozitívan reagált. A találkozó engedélyezéséhez a Vatikán jóváhagyását is meg kellett szerezni. Vallásos emberként felemelõ volt számomra ezen a misén a részvétel. A 2003-as köztársasági elnöki találkozót követõen nem gondoltuk, hogy a szervezésben az akkori találkozót felül lehet múlni. Szerintem sikerült úgymond rátenni egy lapáttal, bár a X. Gömör Expo szervezése más volt, mint a korábbiaké. A vendégek és a putnoki lakosok és jómagam is kiemelkedõnek értékeltük a Vadászati Kiállítást, ami rendkívül nagy tömeget vonzott. A szlovákiai és magyarországi vadászati csúcsvezetés jelen volt a rendezvényen, ahol negyven vadásztársaság képviseltette magát, hozta el legszebb trófeáit, nyújtott ízelítõt a vadász gasztronómiából. A kiállítás látogatói betekinthetteka
Fogadás a Városháza díszudvarán
vadgazdálkodás, a környezet- és az erdõvédelem nehézségeibe, szépségeibe. A kiállítás sikerét tapasztalva megfogalmazódott, hogy létrehozzuk a Sajó-Rima Eurorégió vadászati tagozatát, s a jövõben hagyományt teremtve minden évben az expó mellett megrendezzük a vadászati kiállítást. A jövõ évben megrendezésre kerülõ expót már más alapokra kell helyezni. A NOVICOval az idei kiállítás és vásár értékelése még hátra van. Novemberre várható döntés a további szervezést illetõen. Sajnos Magyarországra, s kimondottan erre a térségre az elszegényedés a jellemzõ. A munkanélküliség, a pénztelenség miatt az emberek vásárló hajlama erre jóval kevesebb, bár eladásra került számos luxuscikk is. A visszajelzések szerint a Vekni Kft. szép forgalmat bonyolított le, sikeres üzletkötések történtek a Díszüveg Bt. esetében is. Nem mindenkor a vásári eladás jelenti az üzleti sikert, a partnerek egymásra találása, a késõbbi közös üzletek létrejötte az igazán fontos. Látni kell, hogy Putnok számára az jelenti a jövõt, hogy megmutatja magát az ország és külföld számára is. Hogy hírét vigyék településünknek, ennek egyik legjobb eszköze az expó megrendezése. Amikor kilátogattam a vásár területére, nagyon sok putnoki gratulált nekem, s elismerõleg szólt. Úgy gondolom, hogy õk velem egyetértve a város jövõjének lehetõségét látják a Gömör Expoban.
VÉLEMÉNYEK A X. GÖMÖR EXPORÓL Az expo zárónapja még sok szórakoztató programot tartogatott kicsiknek és nagyoknak. A szokásos gasztronómiai bemutató, azaz a gulyás készítése most kevesebb csoportot vonzott mint tavaly. Ennek egyetlen oka volt, a zuhogó esõ. A színes kavalkád, a gyermekek mûsora a már javuló idõben kicsalogatta az érdeklõdõket. A kilátogató embereknek a következõ kérdéseket tettük fel, amire ki névvel, ki név nélkül válaszolt: hogy tetszett az expó, esetleg mit hiányoltak, és mi volt a legnagyobb élményük, igényük van-e a továbbiak megrendezésére? LÕKÖSNÉ TÖRÕ ERZSÉBET Az expó legkiemelkedõbb látványossága szerintem a Megyei Vadásznap volt. Szép esemény volt a megnyitó ünnepség, s a katolikus templomban a szertartás. Nagyon sok látogató érkezett, nem csak innen, hanem határainkon túlról is. Színvonalas bemutatókat láthattunk. Sajnos az idõjárás nem kedvezett ennek a rendezvénynek. Mi mindegyiken jelen voltunk, és úgy látjuk egyre igényesebb, sok a külföldi kiállító is. Személyes élményem: ideggyógyász orvos masszírozott végig természetesen egy gépi bemutatón, lehet, hogy fel is fogom keresni, mert nagyon jó hatással volt rám. MAGYAR ANDRÁS Szerintem nagyszerû rendez-
vény volt! A kiállítás és a Megyei Vadásznap nagyon jól sikerült. Úgy gondoltam, kevesebb kiállító lesz, de tele volt a csarnok, meg a tér is. A Serényi Agrár Napokon van még mit javítani, de a megrendezésével így is elégedett vagyok. Örülök a lehetõségnek, hogy már második évben az iskolánk is megmutathatta magát. Azok a protokoll vendégek, akik elfogadták a meghívást, magas rangúak voltak. A testvérvárosok küldöttségei is méltó módon képviselték településüket. Nem úgy látszik, mintha csökkenne az expó színvonala, hanem egyre inkább növekszik. CSONGOR LÁSZLÓNÉ Én a gulyásfõzésrõl szeretnék mondani egy pár szót. Mi olyan gulyást fõzünk – Rózsa Sándor halá-
lának 130. évfordulója emlékére, mivel ennek ma van a napja – amit õ szokott fõzni. Igazi csípõspaprikás, sokkal fûszeresebb, temperamentumosabb az ízvilága, ha kész lesz, kóstold meg te is. Szeretnénk, ha a miénk lenne a legjobb! GÁL LÁSZLÓ Nagyon örülök neki, hogy az idén is megrendezték az expót, mert hagyománnyá vált. A putnokiak életében érdekes színfolt, én magam is évrõl évre várom, már hetekkel elõtte. Az az erõssége, hogy minden évben más és más, de mindig érdekes. Nagyon megragadott az idén a vadászati kiállítás. Maga a vásár is színes, változatos volt. Sajnos, az idõjárás nem volt olyan jó, de ennek ellenére a Gömör Expo mindig esemény az
életünkben. Szerintem minden putnoki várja, készül rá. Az elkövetkezõ években is föltétlen számítok rá! PAPP ZOLTÁNNÉ Szerintem nagyon jó volt. A kiállítók közül engem a gyógyító dolgok és a masszírozó gépek érdekeltek. Meg is masszíroztattam magam, az olyan jó volt! Nagyon tetszett nekem a bútorkiállítás, fõleg a konyhabútor. Úgy tûnik, mintha tavaly több kiállító lett volna. Az idén hiányoltam a konyhai gépeket, a képkiállítás viszont csodálatos volt. Remélem, a továbbiakban is megrendezik az expót, hiszen rengeteg látogatót vonz. Én is elhoztam Sajószentpéterrõl a rokonaimat, nekik is tetszett. P. Klára
Gömöri Hírmondó
5
A BARÁTSÁG A SZÍVEK NYELVÉN SZÓL Lengyel-magyar érseki mise a putnoki római katolikus templomban A keresztvivõ felvezette az aszszisztenciát, a ministránsokat, a polgármester urat, alpolgármester urat, és a képviselõ-testületet, a jelen lévõ papságot, dr. Edward Bialoglowskit és az egri érsek urat, dr. Ternyák Csabát a templomhoz. A menetet Cseh István kanonok úr fogadta a templomajtóban. Az egyházközösség nevében Béres István világi elnök köszöntötte a vendégeket. A misén megjelentek a putnokiakon kívül a vendég testvérvárosok küldöttségei is. A köszöntés után a Putnok városnak ajándékozott skali oltárkép kicsinyített másolatának megszentelése következett. Az eredeti kép a XV. században készült. „Fájdalmas szentanya gyermekével, a Hegyek királynõje” címen, majd századunkban a megkoronázását eldöntötték. A koronák 2002. október 23-án készültek el. 2007. szeptember 7-én II. János Pál pápa megáldotta a koronákat Rómában, majd Kazimierz Górny Rzerszówi érsek ünnepélyes keretek közt megkoronázta az oltárképet. Az eredeti kép kicsinyített másolatát ajándékozták Putnoknak, amely a képviselõtestület egyhangú döntése után a római katolikus templomban került elhelyezésre. A megszentelés után elhangzó misét az excellenciás érsek úr concelebrálta. Örömét fejezte ki, hogy mint újonnan kinevezett érsek ellátogathatott Putnokra. Beszédükben hangsúlyozták az évszázadokra visszavezethetõ lengyel-magyar barátság jelentõségét, és történelmünk közös múltját. Szent István volt az elsõ, aki Magyarországot felajánlotta Mária országának, a második felajánlás a lengyeleké volt. A lengyel nép hálás a magyarnak királyukért, Báthory Istvánért, királynõjükért, Nagy Lajos király lányáért, Szent Hedvigért és annak leányáért, Szent Kingáért. A magyar nép mélységesen tisztelte II. János Pál pápát, és támogatja a boldoggá avatását. Kinyilvánították, hogy a barátság a szívek nyelvén szól, nem egymás szavának megértésén alapul. A lengyel nép az elnyomatás alatt is megõrizte mély vallásosságát, ebben nem tudta õket megakadályozni a kommunista hatalom. Isten áldását kérték Putnok városára, a megyére és Magyarországra.
Szép és megható élmény volt az ünnepi mise után az ott lévõ emberek elõadásában felhangzó lengyel és magyar himnusz. A szentmise után Cseh István kanonok úrral beszélgettünk. – Mit jelentett az Ön számára és a hívõk számára a magyar–lengyel mise? – Erõsítette a két nép közötti barátságot. Nekem gyermekkori élményként sokat beszéltek a szüleim arról, hogy falunkban egy század lengyel katona volt, akik a há-
már tudtam, mert édesanyám megtanított rá. Pozitív volt a visszajelzése, mert amikor felcsendült, lehetett látni, hogy meghatódtak az ittlévõ vendégek is. – Melyik népet tartja vallásosabbnak, a magyart vagy a lengyelt? – Valaki azt mondta nekem, hogy ha én ott lettem volna ennek a képnek a megkoronázásánál, csodálkoztam volna, hogy milyen a vallásos az élet ott Lengyelország-
Felemelõ pillanatok ború miatt ide menekültek. A történelmet régebben egy kicsit meghamisították, hiszen ma már tudjuk, hogy nem csak német, hanem orosz megszállás is volt Lengyelországban. A háború elõtt Hitler és Sztálin megegyezett az ország feldarabolásában. A lengyel hadsereg a két túlerõvel szemben nem tudott mit kezdeni. A hadsereg tisztjeire a katyni erdõben lefejezés várt, a vezetõiket vesztett katonák pedig menekültek az országból, mert egyik nagyhatalom kezére sem akartak kerülni. Ezek után az emlékek után voltam egy párszor Lengyelországban, elsõsorban a Fekete Mária-szobornál, és ismerõsömnél, amíg élt. Mindig meleg szeretettel gondoltam és gondolok ma is a lengyelekre. Nem véletlen az, amit a két pásztor is mondott, hogy összekötõdik a magyar és a lengyel történelem és barátság. A híveimnek is nagyon sokat jelentett ez az esemény, nem véletlen, hogy szívvel-lélekkel tanulták a régi lengyel himnuszt, amit én gyerekkoromban
ban. Ezzel nem akarok bántani más felekezetbeli embereket, de ott nem volt reformáció. A lengyelek katolikusok, ez ma is meglátszik. A népnek az Istenbe vetett hite sokkal erõsebb, mint nálunk. – Milyen a hitélet itt Putnokon? – A 90-es évek elején úgy látszott, hogy valami történik, többen jártak a templomba, de ez szalmaláng természetû dolog volt. Talán még nem tudták az emberek, hogy mit hoz a jövõ. Azt hitték, hogy az egyház segítségével meg lehet gazdagodni, de az egyházi vagyonokat elvették, a püspöki kar nem kért vissza semmi földet. Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban ezt megtették, ez erõsíti az egyházat, hiszen a környezõ országokban bérbe adják, és ezzel jövedelemhez jutnak. Ma még az adó egy százalékát ha kérjük, akkor sem adják a hívek, tisztelet a kivételnek. Pedig ez lenne a normális dolog, hiszen ma is a szegény aszszony két fillérje tartja el az egyházat. A küldöttségtõl kaptam egy
könyvet, amibe az egyházmegyei templomaik vannak. A gyerekek éppen bibliaversenyre készültek, megmutattam nekik és megkérdeztem: mit vesztek észre? Az egyik gyerek, miután átlapozta a könyvet, megnézte a fényképeket azt mondta: nincs egyetlen templom sem, amelyiken hulló vakolat vagy repedezett falak lennének, mert minden templom karban van tartva. Nekünk ennyi pénzünk nincs. Az, aki itt van minden vasárnap a templomban, és egy szerény összeget, egy százast áldoz ránk, kifizeti az egyházfenntartási járulékot, az már nagyon sokat tett a gyülekezetért. Ezek a keresztények tartják fent az egyházat. – Sok fiatal van a gyülekezetben? – Sajnos a fiatalság nem nagyon képviselteti magát. Vannak egy páran, de az arányuk elenyészõ. – Mi az egyház szerepe a közéletben? – Végsõ soron az egyház mi vagyunk. Azt szoktam mondani, ahogy élek én, ahogy viselkedek, meghatározom az egyház életét. A híveknek is tudniuk kell, ahogy viselkednek, ahogy cselekednek, óhatatlanul hatással vannak a másik emberre. Ha nem tudunk krisztusi módon élni, nem tudunk tûrni, nem tudunk megbocsátani, akkor nem vagyunk méltók az egyházhoz. Placskó K.
Gömöri Hírmondó Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje HUISSN 0866-1227 Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel: 06(24)433-433
6
Gömöri Hírmondó
Gyermekprogr amokról… gyermekszemmel Azért szeretem az expót, mert ilyenkor néhány napra felfordul a világ, de az se baj, ha csak ez a város. Tudom, a többi gyerek is várja, mert szoktunk errõl beszélgetni. Persze, olyan is van, akit nem akarnak elvinni a szülei, de amikor rájönnek, hogy minden játszótárs ott van, és unatkozik a gyerek, akkor mégiscsak elviszik. Meg aztán mirõl fogunk beszélgetni, ha vége lesz?
Pedagógusok irányításával készültek a kis játékok, ajándékok
Temperamentumos táncuk nagy tetszést aratott
A majálison fellépõ óvodások
Nem csak azért szeretem, mert lehet csúszdázni, ugrálni. Az is nagyon király, hogy a vigyázó fiúk nem nézik pontosan az idõt, és jó sokáig gyakorolhat az ember. Persze apu utána megjegyezte, hogy ne aggódj, ennyi pénzért igazán megéri nekik, mert jól megkérik az árát. Volt aki akkor sem nyugodott, amikor csepergett az esõ. Lehet hogy így még izgalmasabb? Ezt azonban lehet, hogy sose tudom meg, mert anya engem ilyenkor nem enged fel, mert szerinte balesetveszélyes. A kiállításon azt szeretem, amikor lufit osztogatnak, meg sípot, vagy valami érdekes történik. Nekem a prospektusokból sem engednek csak egyet elvenni a szüleim, mert azt mondják, ha elolvastuk, úgyis csak szemét lesz belõle. Anyuék több helyen érdeklõdtek az árakról, aztán amikor továbbmentünk, sokszor megjegyezték egymás között, hogy kinek van erre pénze. Erre apa azt válaszolta, hogy a nézés nem kerül semmibe, hátha akad egyszer rávaló. A vége az lett, hogy majdnem minden nap végignéztünk mindent. Amikor mûsor volt a színpadon, nem mindig láttam mindent, de ha nyafogtam, apu felvett a nyakába. Megértettem azokat a gyerekeket, akik csak visítoztak, verekedtek meg szaladgáltak. Biztosan õk sem láttak semmit, de õket nem vette fel senki. Az is jó, ha megéheztem, megszomjaztam – persze nem komolyan, csak azért mégisvolt miben válogatni, fõleg a nyalánkságok közül. Ha nem így lenne, akkor nem tudná anya azt mondani minden este, hogy: „Jaj menynyibe van ez a gyerek!” Aztán másnap is kimegyünk. Véletlenül néztünk be az iskolába. Azt hittem, most jön majd az unalom, de nem. Egy csomó háziállat volt, és mind kicsikék. Boci, bárányok, disznók, nyúl. Óvatosan meg is lehetett simogatni õket, és a traktorra is felülhettünk. Sajnos elég hamar leszedtek, hogy „Gyere már le, mert még elindítod nekem!” Persze én is értem a viccet, és tudom, hogy indítókulcs nélkül úgysem lehet. Meg aztán láttam, csak azért mondják, hogy a többi gyerek is sorra kerüljön. A felnõttek már csak ilyenek! Folyton féltik a gyereket mindenféle indok-
kal. Pénteken elmentünk anyáékkal a kézmûves foglalkozásra. Én végig „gyártottam” az egészet, a viaszképet, a léghajót, a lepkét, a ceruzatartót. Volt, aki csak egyet készített. Igazából én sem vagyok egy Ollókezû Edward, de segítettek, és nem akartam, hogy azt mondja utána apa, hogy: „Csak ezért jöttünk ki?” Cipelhette hazafelé a mûveimet, mert én estére mindig elfáradok. Munka közben fél szemmel figyeltem a színpadon a péczelisek bábozását. Ez volt a szerencsém, mert a Maszk bábszínház sajnos valami baleset miatt nem jött el, így nem maradtam báb nélkül. A következõ nap is tele volt látnivalóval, mert akkor volt a vadásznap. Hallgattuk a szarvasbõgést, igaz, én sokáig kerestem a szarvast is, amíg rájöttem, hogy csak a hangja van. A sólymok és a kutyák is érdekesek voltak. Szerettem volna megnézni a vadászgörény játszóházat, de azokról kiderült, hogy egy vírus miatt megbetegedtek, és nem tudtak eljönni. Volt lovaglás is, amit kipróbáltam, bár kicsit féltem a lótól. Ilyen közelrõl elég nagyok, és fõleg felülrõl! Láttam anya arcán, hogy õ is aggódik valami miatt. Az utolsó napot már minek hagytuk volna ki! Szemerkélt egy kicsit az esõ, de az Abraka-dabra játékporond tetszett. Azt hittem, ha esik, majd elmennek a színpadtól, és én csak egyedül nézhetem, de az esõ ellenére egyre többen lettek. Igazán jól bûvészkedett az a férfi a karikával, kendõvel. Lehet, hogy egyszer én is bûvész leszek! Aztán Lala bohócot vártuk, és megjött helyette Szilva. Szerintem, ha Lala jött volna, neki sem lett volna könynyebb, dolga, ennyi gyereket szórakoztatni, végig vigyorogni és bohóckodni! Ezt tapasztalatból tudom. Estére már tényleg elfáradtam. Nem vagyok a korai lefekvés híve, de örültem, hogy nem vártak tízig a tûzijátékkal, amikor kilenckor is sötét van. Nem kellett legalább másnap hallgatni az óvó nénitõl, hogy már megint tízórainál elalszik a széken a fél csoport. De hát egyszer van egy évben expó! Nem? Én remélem, lesz jövõre is, mert szeretem, ha felfordul a világ! F. Judit/ka/
Gömöri Hírmondó
EXPO FUTÁS Bizony még kimondani is sok, de már 10. éve állandó kísérõversenye a Gömör Exponak az Expo Futás, ami idén a fesztivál nyitó sportprogramjaként lett meghirdetve. Az évek során nem változott az etap, a Bajcsy Szkala – Sajó – Erdélyi útvonalon kocoghattak végig a vállalkozó kedvû srácok a Csarnok elõtt lévõ célvonalig. A távon szokás szerint alaposan szóródott a mezõny, ki-ki a maga sebességével rótta a métereket, de a végére azért mindenki teljesítette a szakaszt. – Majd ötven gyereket számoltam a befutónál – szólítottam meg Nagy Csaba szervezõt a célban –, ez most is bizonyítja, hogy a futás 10. alkalommal sem vesztett népszerûségébõl. – Így van. Testnevelõként is öröm látni, hogy a srácok vállalják a megmérettetést, pedig a hosszú távú futás nem tartozik a kedvencek közé. Meglepõ, hogy sok középiskolás is rajthoz állt, így „igazítanunk” kell kicsit a díjazáson, de megoldjuk. Csokoládé várta a gyerekeket a célban pár dicsérõ és biztató szóval ötvözve, majd leány és fiú kategóriában a 3-3 leggyorsabb neve került feljegyzésre. Mivel azonban 14 éven felüliek is teljesítették a távot, ráadásul a legnagyobb sebességgel, abszolút bajnokot is avattak a célban. – Simon Gábor: Korábban is nyertem már Expo Futást, akkor még a Péczeli tanulójaként, de középiskolásként is megmaradt a sport és a futás szeretete. A hosszú táv a testnevelésórák részét képezi iskolánkban, így nem éreztem különösebben nagy erõfeszítést a szakasz megtételekor. Az eredményhirdetésre az expó színpadán került sor, ahol a szervezõk ünnepélyes keretek között osztották ki a jól megérdemelt ajándékokat és különdíjakat. Eredmények: általános iskola leány I. Simon Mária II. Sápi Alexandra–Bodnár Petra III. Rózsa Beatrix általános iskola fiú I. Zsámbók Tivadar II. Szabó Bence III. Kalmár Gábor Abszolút I. hely: Simon Gábor Szakonyi Zs.
7
SPORT III. EXPO TENISZKUPA A horgászversenyrõl hazafelé a világért sem hagytam volna ki a Csemetekerti „megállót”, ahol éppen a III. Expo Tenisz Kupa fináléjára érkeztem. Szívélyes vendéglátás fogadott, és rögtön szembetûntek a court körüli változások, melyek egy évvel ezelõtt még csak a fejekben léteztek. Tavalyhoz képest kialakításra került a klubház, ahol hamarosan zuhanyozási lehetõség, szauna kabin és konditerem várja majd a kilátogatókat – mondja Kepecz Zsolt, az idõközben egyesületté, azaz szakosztállyá vált teniszesek „szószólója”. A verseny elõtt korszerûsítést végeztünk, a pályán „mûanyag vonalakat” helyeztünk le, amivel sok idõ nyerhetõ a meccsek és edzések alatt. Ami magát a megmérettetést illeti, férfi páros és vegyespáros számokban szerveztük a tornát, és külön öröm számomra, hogy mindkét fináléban van putnoki döntõs. Ha egetverõ izgalmakat nem is, de látványos labdameneteket annál inkább hoztak a szettek amellett, hogy a kitûnõ szervezõmunka és a kiváló helyszín idén is a legszínvonalasabb sportrendezvényé tette a III. Expo Tenisz Kupát. Végeredmény: Férfi páros I. Szabó – Darai II. Koszta – Eke Vegyespáros I. Darai – Karlaki II. Eke – Györkefalvy Szakonyi Zsolt
További fejlesztéseket tervez a teniszpálya tulajdonosa
SPORT
SPORT
IV. PVE HORGÁSZVERSENY A festõi szépségû környezetben fekvõ Szörnyû-völgyi halastó adta a helyszínt idén is a IV. PVE Horgászversenyhez, ahol 29 pecás ülte körül a tavat a nagy fogás reményében. A szenvedélyes horgászok az idén is – Éppen a verpróbára tették szerencséjüket senyt megelõzõ napokban telepítettünk elsõsorban pontyot a tóba, úgyhogy meg fogja érni a horgot „lógatni” a vízbe – biztat Nagy László üzemeltetõ. A versenyidõ 3 óra, ezután kerül majd sor a mérlegelésre és az eredményhirdetésre. A díjak szponzori felajánlásokból és nevezési díjakból kerültek megvásárlásra. Legnagyobb támogatónk idén is a Putnok Városért Egyesület volt. Városunk polgármestere egy nagyon szép különdíjat adományozott erre az alkalomra. Míg a horgászok rájuk jellemzõ nyugalommal bámulták a vizet, finom illat terjengett a levegõben a tó körül, babgulyás rotyogott a kondérban, úgyhogy a végére jófajta ebéddel is várták a szervezõk a versenyzõket és a tóhoz kilátogatókat. Végeredmény: I. Peter Ulrich, II. Fazekas Csaba, III. Andók Zoltán. Különdíj: Veres Bianka. Szakonyi
EXPO SAKK
sébõl adódóan a gyors gondolkodásé, a kellõ koncentrációé és a megfelelõ játékrendszerek pontos alkalmazásáé volt a fõszerep a partikon, ezeket Bánszky Miklós ötvözte legjobban aznap és vehette át így az elsõségért járó trófeákat. Sz. Zsolt
A sakk villámtornák szintén az expó „nagy öregjeihez” tartoznak, mivel hagyományosan – egy szép nemzetközi sportkapcsolatot ápolván – már 6. éve kerülnek megrendezésre a tornaljai és a putnoki sakkozók között. – Csak a helyszín változhat az évek során – mondja Bánszky Miklós szakosztályelnök – az ellenfél, a jó hangulat és a sportbarátság nem. Ezúttal is schnellversenyben gondolkodtunk, a végén kis vendéglátással összekötve, ahol természetesen tovább mélyülhet ez a gyümölcsözõ kapcsolat. A torna elnevezé- Sokéves már a sportbarátság
EXPO KERÉKPÁRTÚRA Lehet, hogy a változékony idõjárás vagy a korai kezdés miatt, de az elõzetes jelentkezésekkel ellentétben kevesebben szálltak nyeregbe a már szintén hagyományosnak számító kerékpártúra elõtt, persze a 30-as létszám nem nevezhetõ éppen kevésnek. – Ötven-hatvan gyerekre számítottunk – mondja Sándor István szervezõ –, ez most a felében realizálódott, de örvendetes, hogy több felnõtt is csatlakozott a mezõnyhöz. Az etapon nem változtattunk, maradt a Putnok–Kelemér – Halastó útvonal, hiszen amellett, hogy ezen a szakaszon gyérebb a forgalom, közben a festõi szépségû tájban is gyönyörködhetünk, másrészt a 20 km-en kellemesen el is lehet fáradni. Rendõri biztosítással haladt a mezõny Serényfalváig, majd rövid megállókkal Kelemér volt a szakasz közbensõ állomása. Szusszanásnyi pihenõ kis frissítõvel, aztán jöhetett a „gyilkos” kaptató a Mohosig, ami bizony alaposan próbára tette a lábizmokat. Kemény munka után jön a szórakozás, tartja a mondás, jelen esetben a száguldozás „völgymenetben” Putnokig, így az utolsó 5 km-t már gurulva tette meg a csapat, esetenként az 50 km/h-s sebességet is elérve. SZ. ZS.
8
Gömöri Hírmondó
Megyei vadásznap Putnokon gondolni vadászörökségünk megõrzésére, és a vadászbüszkeség példás magatartással kell hogy társuljon. Ezután kitüntetéseket, díjakat vehettek át az arra érdemesek. A legrangosabb díjat, az Országos Magyar Vadászkamara aranyérmét Varga Barna kapta, a Magyar Vadászatért érdemérmet Szaniszló Sándor, a Nimród vadászérmét pedig Fehér Tamás, dr. Lipusz György Párját ritkító értékes trófeákat is láthattunk (Abaúj és Zemplén), Farkas Pál, a putnoki Kossuth VaNegyven vadásztársaság képviseltette magát dásztársaság elnöke, Petõ Zoltán és Farkas András, bódvavölgyi vaDr. Székely László, az Országos Magyar dászmester. Vadászkamara alelnöke, a Borsod-AbaújA Hubertus kereszt arany fokozatában Zemplén Megyei Vadászkamara és Vadász Szö- részesült Tóth Á. Dénes fõvadász, Rácz vetség elnöke elmondta: másfél évtizede, hogy László (Prügy), Szép László, a miskolci szeptemberben, a nagyvadvadászat idején ren- rendõrkapitányság fegyverügyi elõadója dezik meg a megyei vadásznapot. Most azon- és Tamás Barnabás. Ezüst fokozatával isban a Gömör Expo szervezõi felkérésének tet- merték el Némedi Zoltánt (a perkupai tek eleget, és a tavasz eljöveteléhez, az õzbakva- Egyetértés vadászmestere) és Lükõ Sándászat kezdetéhez igazídor vadászírót. A Hubertus tották a 16. vadásznapot. bronz kitüntetettjei Orosz Dr. Székely Lászlótól Zoltán, Éles Tibor és Kiss A solymászbemutató pillanatai azt is megtudhattuk, Dezsõ (Imolai Vadásztársaság). hogy nem titkolt cél az, A Borsod-Abaúj-Zemplén Mehogy kilépjenek a saját gyei Vadászatért Érdeméremmel vadászruha-divatból, a Domaházi Népi Egyützárt közösségük világájutalmazták Cserlaki Sándort tes táncmûsora után szarvasbõgés-, solymász-, ból és bemutassák a va(Sajókaza), Mester Andrást vadászkutyabemutatók következtek, majd dászati kultúra értékeit, (Zemplén), Bátori Gábort, Nagy rendõrkutya- és technikai bemutató. A gyermekek sem unatkoztak, hiszen benes kapcsolati pontokat Lajost és Szabó János nyugalmavezhettek virtuális vadászatra is. keressenek a civil társazott vadászati fõfelügyelõt. Nemcsak a vadásznapon, hanem az expó dalommal. Arra törekideje alatt az iskola aulájában könyvbemutatót szenek, hogy tevékenytartottak és vadászfilmvetítés várta a látogatóségük megítélése pozitíkat. A folyosókon a Muray mûhely festményeivabb legyen. A vad, a ben gyönyörködhettek, a tantermekben a tertermészet és a barátság sem ismeri a határokat. mészetfotó-kiállítás fényképeit lehetett megtePótolhatatlan veszteség lenne, ha a civilizáció kinteni. tönkretenné nemzeti kincsünket, a vadálloA tornateremben második alkalommal látmányt. hattak trófea-bemutatót. Az idén még nagyobb Dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyûlés elnöke számban kemegnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy rültek kiállíPutnok kitûnõ házigazdának bizonyult, ahol tásra a szebbigazán jól érezhették magukat a megye gazdasánél szebb és gának fontos szereplõi, a vadászok. Azt kívánta, A Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplaketértékes trófehogy a vadászbarátság maradjon meg, tartsák be tel díjazták a taktaharkányi Takta Vadászák. a vadászetikát, és ápolják a kapcsolatokat. társaságot. A diorámát Tamás Barnabás, a Sajó-Rima Eurorégió Tízenhat új vadász avatására is sor kekészítette és társelnöke, Putnok polgármestere köszöntõjé- rült, majd ezután együttmûködési megálösszeállította ben elmondta, hogy a térség nagyvadakban gaz- lapodás aláírására került sor a Rozsnyói saját gyûjtedag erdõállományát több vadásztársaság hasz- Vadász Szövetséggel. ményébõl, nosítja. Külföldi vadászok is szép számmal érNagy érdeklõdés kísérte a nap eseméMonostori keznek ide a ritka trófeákért. nyeit. Egész napos programokkal várták László prepaTibor Lebuczki, a Szlovák Vadász Szövetség az érdeklõdõket. Az erdõk szépséges vadját idézte a rátor. elnöke arról beszélt, hogy egyre gyakrabban kell A jelenlévõk ízelítõt kaptak a legújabb muflon trófea A Gömör Expo társrendezvényeként, május 3-án került megrendezésre az Országos Magyar Vadászkamara B-A-Z Megyei Területi Szervezete és a Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége rendezésével a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadásznap. Helyszíne a Serényi László Általános Iskola volt, ahol Hubertus ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a program.
Gömöri Hírmondó
9
Serényi Agrár Napok 2008 veztünk, melyen a környezetünkben élõ A X. Gömör Expo keretében 2. alkamezõgazdasági termelõk hallgatták meg a lommal került megrendezésre a Serényi két elõadót. Popovics István az integrált Agrár Napok szakmai és iskolai kiállítás. növényvédelemrõl, Kovács Krisztián az A rendezvény célja ez évben is a Seréállattenyésztés helyzetérõl tartott tájékoznyi Béla Gimnázium, Mezõgazdsasági tatót. Szakközépiskola és Kollégium bemutatA kiállítás négy napja alatt a szakmai kozása az érdeklõdõk elõtt, másrészt a oktatásban résztvevõ tanárok látták el a környezetünkben élõ és tevékenykedõ felügyeletet szakközépiskolai és gimnázimezõgazdasági vállalkozások megismerumi tanulók segítségével. A Jankó kertétetése a látogatókkal. A szervezõk igyeszet örökzöldjei kellemes környezetet keztek az iskola életét felvillantani a törtébiztosítottak. A Gömöri Hírmondó nyilnetén és a jelenlegi képzési kínálaton keresztül. Az iskolatörténeti tablókon kívül vánosságát kihasználva szeretnék köszönetet mondani mindazon munkatársainkelkészült Ráczi Gyõzõ Putnokot ábrázoló nak, tanulóinknak, akik munkájukkal, taképeslapjaiból egy összefoglaló, mely nácsukkal, egyéb módon járultak hozzá a Andók György munkáját dicséri. A gyerekek szívesen simogatták meg az állatokat kiállításunk sikeres megrendezéséhez. Bemutatásra került az intézményünk állatfajtákról készített fényképeket lehetett Köszönjük a látogatóknak is, hogy eljöttek francia testvériskolai kapcsolata. Meg lehetett tekinteni a Gömörmag Kft., ifj megtekinteni. A kiállítás szabad területén az in- hozzánk, és véleményükkel támogatták munkánkat. Bízva abban, hogy a Serényi Agrár Kiss László családi gazdálkodó, Gál Tamás tézmény gépei, eszközei voltak láthatók. Szintén itt mutattunk be néhány növendék Napokkal egy sajátos színt adunk a vadászati egyéni vállalkozó tevékenységét bemutató tablókat. Állattenyésztési eszközeit, felszereléseit gazdasági állatot a tanüzembõl (sertés, juh, kiállítás mellett a Gömör Exponak, szeretelhozta Kovács Béla Mezõkövesdrõl, kaptárjait szarvasmarha, nyúl). Hajdú Gábor tanítvá- nénk a következõ évben is fölkészülni a bemutatkozásra. Somogyi József Szomolyáról. Az egyik kiállító- nyunk is elhozta saját tenyésztésû nyulait. Hagyományosan szakmai elõadást is szerFöldvári István gyak. okt. vez. teremben, kivetítõn az iskoláról és különbözõ
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1.) Pályázatot meghirdetõ szerv neve: Putnok Város Önkormányzat Képviselõ-testülete 3630 Putnok, Kossuth út 5. 2.) Meghirdetett álláshely: a.) munkahely neve, címe: Serényi László Általános Iskola 3630 Putnok, Bajcsy-Zs. u. 28. b.) munkakör: általános iskolai igazgató 3.) A megbízás idõtartama: 2008. augusztus 16tól 2013. augusztus 15-ig 4.) Pályázati feltételek: Jogszabályoknak megfelelõ felsõfokú végzettség és szakképzettség, jogszabályban elõírt pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat. Elõnyt jelent a pedagógus szakvizsga, vezetõi gyakorlat. 5.) Pályázathoz csatolandó: • 1 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, • saját kezûleg írt személyes és szakmai önéletrajz, • az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai elképzelés, vezetési program, • felsõfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okirat másolata. 6.) A pályázat benyújtásának határideje: Az Oktatási Közlönyben való megjelenés napjától számított 30. nap 7.) A pályázat elbírálásának határideje: a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (13) bekezdésében foglaltak szerint. A pályázatot Putnok város polgármesteréhez (3630 Putnok, Kossuth út 5. sz., tel.: 48/530-030) munkaidõben személyesen 2 példányban kell benyújtani.
A GÖMÖRI MAGYARSÁG EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK A GÖMÖR-KUTATÁSBAN NÉPRAJZI SZIMPÓZIUM 2008. április 21-én A Gömöri magyarság néprajza monográfia négy kötetének bemutatására került sor Putnokon, a Serényi Béla Gimnázium és Szakközépiskola Dísztermében. Az ünnepséget sokan megtisztelték jelenlétükkel, a helyi résztvevõkön kívül az ország más megyéibõl és a Felvidékrõl is érkeztek vendégek. Zsuponyóné Ujváry Mária, a Gömöri Múzeum igazgatója mindenkit szeretettel köszöntött, külön köszöntötte Hideg Imre, a Megyei Önkormányzat Oktatási és Mûvelõdési Fõosztályának vezetõjét, Tamás Barnabást, Putnok város polgármesterét, dr. Tanner János jegyzõt, dr. Ujváry Zoltán professzor urat, a kötetek bemutatóit és a képviselõ-testület megjelent tagjait. Elsõként a Serényi László Általános Iskola citera szakának mûsorát hallhattuk, amit Bartha Elek, az MTA doktora, Tamás Barnabás, Putnok város polgármestere és Viga Gyula megyei múzeumigazgató helyettes, Magyar András igazgató úr köszöntõ és üdvözlõ beszéde követett. Az elnöklési feladatoknak Paládi-Kovács Attila akadémikus tett eleget. Ezután került sor A gömöri magyarság néprajza – a monográfia köteteinek bemutatására. A köteteket bemutatta: I. kötet: Bartha Elek, az MTA doktora Az elsõ kötetben Gömör vármegye történetérõl, táji tagolódásáról, településnéprajzáról és népi építészetérõl olvashatunk. II. kötet: Szilágyi Miklós, az MTA doktora A második kötet Gömör gazdálkodását mutatja be. III. kötet: Viga Gyula PhD. habil. docens A harmadik kötet a gömöri táplálkozási kulturát mutatja be. IV. kötet: Lovas Kiss Antal PhD. habil. adjunktus A negyedik kötetben Gömör társadalmát, családszerkezetét ismerhetjük meg. A kötetek bemutatása után hozzászólások hangzottak el a Gömör-kutatás idõszerû kérdéseirõl, majd dr. Ujváry Zoltán, az MTA doktora, a Gömör-kutatás évtizedeirõl tartott elõadását hallgathatták meg a résztvevõk. A jelenlevõ gömöri polgármesterek pedig átvehették mind a négy kötetet. A programot kulturális mûsor színesítette. Trieber Júlia elõadásában hallgatták meg Tompa Mihály Tornácomon címû versét. Azután Farkas Kinga és Szûcs Kornél furulyamûsora következett, melyet Bukovenszki Péterné kísért zongorán. Befejezésül Putnok Város Nõi Kara köszöntötte dr. Ujváry Zoltán professzor urat gömöri népdalokkal, amelyek a professzor úr saját gyûjtésébõl valók. Ezután kötetlen baráti beszélgetésre került sor, amely vacsorával zárult.
10
Gömöri Hírmondó
A Gömör Expo egyik legismertebb elõadójaként köszönthettük városunkban Demjén Ferencet. Fellépése iránt az érdeklõdés hatalmas volt. A diósgyõri származású énekes, zeneszerzõ, dalszövegíró basszusgitáros még gyermekkorában került Budapestre, ahol három testvérével együtt nevelkedett. Nevéhez közel ötszáz dal és hétmillió lemez kiadása kötõdik. – Tudomásom szerint szülei is énekeltek, de legalábbis mindig zeneszeretõ emberek voltak. – Édesanyámnak nagyon jó hangja volt, javasolták neki, hogy énekeljen, de édesapám nem engedte neki. Apám sokat énekelt dalárdában. Én kórusban nem sokat hallattam magamat. Õszintén, nem is gondolták rólam – és én sem magamról –, hogy énekes leszek. Gátlásos voltam kiskoromban, a lámpaláz az énekórákon is jellemzõ volt rám. – Mi vezette mégis a zenei pálya felé? – Nem tanultam a zenét, de mindig érdekelt, a bátyámmal elég muzikálisak voltunk. Amikor hozzájutottam egy bérelt zongorához – azon kezdtem tanulni. Aztán jött a Beatles-korszak. Akkor kézbe vettem a basszusgitárt, zenekart alakítottunk, ahol énekesek is kellettek. A bátyámmal belevágtunk, így a gyakorlat tett énekessé. Nyilvánvalóan volt rá hajlamom. Nekem bejött az a mûfaj, hogy az ember saját magát, érzelmeit fejezi ki szövegben, zenében. – Hogyan viszonyul a Rózsi névhez? Egyáltalán honnan ered? – Ez inkább szójáték. Nem akarnám részletezni, hogy minek a rövidítése, tulajdonképpen egy viccbõl ragadt rám, mint minden ilyen név. Aztán az ember nem tud mit tenni vele. Engem az egész ország így ismer, és ez már régesrégen nem zavar, mert tudják, hogy nem nõi név, hanem én vagyok. Talán úgy is mondhatnám, hogy személyesebbé teszi a kapcsolatot mindenkivel. – A felesége, aki ide is elkísérte, amerikai származású. Hogyan ismerkedtek meg? – Nagyon egyszerûen. Amerikában jártam, és ott jöttünk össze véletlenül, ugyanúgy, mintha itt ismerkedtünk volna meg. – Több elismerést is tudhat magáénak, többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjének tulajdonosa. Hogyan tekint több mint hatvan évesen vissza eddigi pályafutására?
Demjén Ferenc – Elejétõl kezdve folyamatos volt a pályám, nem panaszkodhatom. Bizonyos okok – például az egészségem miatt – voltak ugyan völgyek, vagy amikor szakmailag nem lehetett elõrelépni, mert olyanok voltak a körülmények. Ennek ellenére nagyon egyenesen ívelõ pályának tartom. Most, mikor benne vagyok egy bizonyos korban, látom, hogy az elsõ sorban teenagerek vannak, örömmel tölt el, hogy generációkkal tudtam megszerettetni ezt a zenét. Remélem,
Dalai fiataloknak, idõsebbeknek egyaránt szóltak hogy épp ebbõl kifolyólag még van lehetõségem. A koncertjeimen vannak hatvanévesek, középkorúak és tinik. Jó érzés, hogy sikerült egy közös hangot találni, egy közös érdeklõdési kört. Ezáltal könnyebb kiadni magamból, elmondani, mit szeretnék kifejezni. Még tervezek egypár lemezt. Dolgozunk az új lemezünk anyagán, amelyet jövõ év elején szeretnénk kiadni. Az idén turnézunk, és év végén lesz egy nosztalgiabulija a V'Moto-Rock együttesnek. Húsz éve nem játszottunk együtt. – Hogy érzi, sikerült megteremteni azt az egzisztenciát amire valamikor vágyott, vagy amirõl álmodott?
Lelkészválasztás Putnokon A putnoki református gyülekezet prédikátorai több évszázadon át hirdették az Igét, kereszteltek, temettek, vigasztalták a gyászolókat, végezték azt a szolgálatot, amely a küldetésük volt. Gere Gábor nagytiszteletû úr már 31 éve tölti be ezt a tisztet Putnokon, elõtte 2 évig szolgált a püspöki hivatalban, majd 10 évig volt lelkipásztor az ózdi egyházközségben. Ez évben vonul nyugalomba 43 évi munkája után, hogy átadja helyét az utódjának. Nehéz esztendõk vannak mögötte, hiszen a vallásellenes évtizedekben nem volt könnyû a hívõ emberek élete, embert próbáló volt hirdetni a jót, prédikálni a szeretetrõl, az istenfélelemrõl, vigaszt nyújtani az Ige erejével, reményt önteni a megkeseredett emberek lelkébe. Az idõsebb nemzedék fogyatkozik, a fiatalok többségének a lelkét pedig megmételyezte az elnyomó rendszer. A nagytiszteletû úr azonban minden nehézség ellenére végezte szolgálatát, most pedig nyugállományba vonul, de magával viszi a gyülekezet köszönetét és háláját. Kísérje ezután is életét az Isten áldása!
– Az egzisztencia tulajdonképpen magától jött olyan értelemben, hogy aki folyamatosan dolgozik, az valamilyen eredményt elér. Amikor elkezdtük, hosszú évekig nem is volt arra remény, hogy mindez egzisztenciálisan is összejöjjön. Közben változott a világ, és a mi helyzetünk is. Reméljük, hogy még mindig fog változni a világ, hogy mindenki jobb helyzetbe kerül. Abban reménykedhetünk, hogy ennél jobban már nem lehet lesüllyedni, innen már felfelé vezet az út, mert tovább így nem mehet. – Az olvasott nyilatkozatai alapján jobboldali érzelmûnek tartom. Jól gondolom? – Egyértelmûen jobboldalinak tartanak, én inkább azt mondom, hogy polgári és pozitív gondolkodású vagyok. A jobboldalt csak rám ragasztották, mert kell lennie valami ellenpontnak is. Szerintem egyszerûen „jobb” oldalnak kellene hívni, mert jobb is lesz. Én magam is azért vagyok mindenféleképpen – bármi nehézség ellenére – talpon régóta, mert amikor az ember beleesik a medencébe, le kell mennie a medence aljára ahhoz, hogy onnan tudja fellökni magát. Úgy érzem, az ország is a medence alján van, most kell fellöknie magát. Csodákban nem lehet bízni. Van egy jövõképünk, és azt, bármi áron is, ha lassanként is, de el fogjuk érni. Azon tényezõk nélkül, amik ezt az egészet nullára visszanyomták, a szó szoros értelmében elbabrálták. Azt hiszem a babrálásban más is érthetõ. Egyértelmû, hogy én nagyon bízom ebben. Még sokáig szeretnék énekelni a tisztán látó közönségnek. Be kell következnie, hogy ne legyen fátyol az emberek szeme elõtt. – Volna valamilyen kívánsága? – Nagyon szeretném, ha ez az év is olyan lenne legalább, mint az elõzõ. Teltházasak legyenek a koncertek. Rengeteget utazok hál' istennek. A családi életem rendezett. Mindenkinek ezt kívánom. Aztán a színpadon tényleg mindenkihez szólt, fiatalhoz, idõsebbhez egyaránt, mert mindenki vele énekelte az ismert dalokat. Ha elindul a vonat, Honfoglalás, A föld könnyei. F. Judit
Szükségessé vált tehát a megüresedett lelkészi állás betöltése. A lelkészválasztás demokratikus úton, titkos szavazással történik. A pályázat kiírását követõen a jelentkezõk eljöttek Putnokra, találkoztak a gyülekezettel, hirdették az Igét. A választói névjegyzéket összeállította a presbitérium, majd április 20-án megtörtént a szavazás. Szücs Endre lelkész ismertette a lebonyolítás módját, majd dr. Kiss Miklós egyházmegyei megbízott és a szavazatszedõ bizottság az urna felbontása után kihirdette az eredményt. Megválasztásra került Dérer Zsolt Attila, aki ez év augusztus 1-jétõl fogja ellátni a lelkipásztori szolgálatot Putnokon. Addig azonban még sok feladat vár a gyülekezetre és a presbitériumra, mert szükség van a parókia felújítására, lakhatóbbá tételére, hogy az újonnan választott lelkipásztort megfelelõ módon fogadhassa a gyülekezet. Kívánatos az adományozók segítsége a munkák elvégzésének az anyagi biztosítására. Ha áldozatkészségben nem lesz hiány, ha megnyílnak a szívek, ha örömmel segít a gyülekezet, ha a jó szándékú emberek, egyesületek, vállalkozások is készek a jóra, akkor bízvást rajta lesz az Isten áldása a gyülekezet életén, és a megválasztott lelkipásztor munkáján. Adjon az Úr erõt, egészséget, békességet a jóakaratú embereknek! Darnyi Béla
Gömöri Hírmondó
11
Putnok 725 éves gy évforduló, ami csak a miénk. Megélni nemzedékek hosszú sorára volt szükség. Mennyi év, mennyi történés, mennyi kudarc és siker. Múltja, jelene, s bízzunk benne, jövõje is van annak a településnek, amely ennyi évet számolhat. Ezek az emberek, vagyis mi, nagyapáink, dédapáink képesek voltak nagy terveket kovácsolni, azt nagy tettekre váltani, békében, szorgalmasan dolgozni, vagy újra talpra állni, ha egy mindent elsöprõ vihar után erre kényszerültek. A fejlõdés gátjaiból az itt élõknek volt részük bõségesen: leggyakoribbak a külsõ ellenséggel vívott háborúk, de jelentõsen befolyásolják, hátráltatják a belsõ viszályok, melyek a hatalom megszerzésére, megtartására irányulnak. Putnok történetét végigtekintve visszatükrözõdik mindaz, melyet a magyarság története õriz e hazában. Dúlt itt tatár, török, német, orosz, de harcoltak itt a nemzet szabadságáért küzdõk is. Az utókor számára mindazok, akik önzetlenül tettek közösségünkért, öregbítették Putnok nevét az országban, világban akár mûvészeti, tudományos, sport, netalán gazdasági, politikai tevékenységükkel álljanak példaként elõttünk, s utódaink elõtt! A földbevájt kunyhótól, a zsúpfedeles háznak csak jóakarattal nevezhetõ szállástól a mai cseréptetõs, összkomfortos lakásig hosszú volt az út, legalább olyan hosszú és göröngyös, mint az olajmécsestõl a neonfényben úszó utcákig, kirakatokig. A nép, ha hagyják, ha urai nem vonják meg tõle a levegõt is, ha nem akadályozzák, hanem segítik, vezetik, akkor csodákra képes.
E
utnok város története is bõvelkedik eseményekben, melyek megalapozták a mai létét, állapotát. A múlt-
P
ban virágzó korszaka Serényi László és Serényi Béla munkásságára tehetõ. A jelenben az utóbbi évek látványos fejlõdése szembetûnõ. A fellépõ nehézségek, a lapos pénztárca ellenére a fejlõdés nyomon követhetõ. A város vezetésének nem kis fejtörést okoz a mûködtetéshez, a fejlesztéshez szükséges pénzeszközök elõteremtése, mert látják a még meglévõ hiányosságokat, s azok megszüntetésén a lakossággal együtt fáradoznak. Az elvégzett munka nyomán számtalan, a fejlõdést igazoló létesítmény jelzi a helyes utat. Néhány ilyen tény: a vezetékes víz- és csatornarendszer kiépítése néhány utca kivételével megoldott. Építészetileg az észak-déli irányban húzódó valamikori jobbágysor is eltûnik egyszer, amely ma még megoldhatatlannak látszó feladat. Átalakulóban a belváros képe, modernizálódó, de stílusában egységes képet mutat. Az utak pormentesítése befejezettnek
tekinthetõ. A kereskedelem jelentõsen átalakult, eltûntek az apró szatócsboltok, modern áruház áll a lakosság szolgálatában. Az egészségügyben számos szolgáltatáshoz helyben juthatunk hozzá, a közoktatás az egyre szûkülõ állami támogatás ellenére szép eredményeket mutat, bár egyre nagyobb erõfeszítés árán. Intézményeinek fejlesztése, modernizálása folyamatos, napi feladat. A város közvilágítása felveszi a versenyt bármely városéval. Az utcák, néhány kivételtõl eltekintve rendezettek, tisztán tartásuk folyamatos. A város térségben betöltött központi szerepe visszatérõben van a szocializmus idõszakának elsorvasztása után. Érdemes továbbra is bizakodva nézni a jövõbe a mostoha körülmények ellenére, melyek ma sújtják a népet, tovább építeni az országot, s a szûkebb pátriánkat, a városunkat, mely támaszpontként szolgál számunkra, bár idõnként elmegyünk boldogulást keresni, de többségében mindig visszatérünk. Ez a néhány négyzetkilométer a haza egy szelete, egy darabja, melyet kinek-kinek ereje, tehetsége szerint gyámolítani, fejlõdését elõmozdítani kötelessége! ehéz dolog múltról, történelemrõl, régi fényekrõl beszélni a haza legnehezebb sorsú szegletében, ahol sokak számára gond a megélhetés. Talán fölösleges ott is a hely szellemének vonzását emlegetni, ahol a javak hajszolása már minden más értéket elsöpör. Higygyünk benne, hogy vannak, akik megállnak és elgondolkodnak akár e hét és negyedszázad okán azon, hogy mi volt a nagy titok, ami megadta a fennmaradás lehetõségét, s mely talán a jövõre is példát mutat! Egerszegi Márta
N
12
Gömöri Hírmondó
Putnok történetébõl „Jártál a Sajó völgyében? Ha kies, bájos tájat akarsz látni, emberszabású harmóniát, üde zöld romantikát, gyöngéd hajlatokban, szelíd kanyarokban lüktetõ ritmust – utazz oda!” Ezen a gyönyörû tájon, a Bükk hegység lábánál, a Borsodi-medencében, a régi Gömör vármegye kapujában várta és várja szülõvárosom, Putnok az ide látogatókat, immár több mint 700 éve. Neve szláv eredetû személynév lehetett – Puthnuk, Putnik alakban –, jelentése: utas, idegen, jövevény, vendég. A város történetével kapcsolatos forrásanyag elsõ írásos emléke az az 1283-ból származó oklevél, amelyben IV. László Árpád-házi király Putnokot, s a hozzá tartozó falvakat Rathold Miklós comesnek, Gömör megye fõispánjának adományozta hadvezéri érdemeiért. A 13. sz.-tól három nemesi család birtokolta a települést. Rathold Miklós utódai, a Putnokyak a várdombon erõsséget, castellumot építtettek, amibõl késõbb végvár lett. Itt mûködött 1423-tól a vám és a királyi sókamara is. Zsigmond királytól pallosjogot kapott a Putnoky család, hogy jobbágyaik fölött ítélkezhessenek. Az 1500-as évek végétõl az 1700-as évek elejéig az Orlay család kapta meg Putnokot. Dúlta a várost és a várat török, zsarolta német, pusztította tûzvész. Thököly Imre is táborozott a várban, majd késõbb Fáy András innen szólítja fel Gömör megyét Rákóczi fejedelem hûségére és a szabadságharc támogatására.
A harcok után a vár elvesztette jelentõségét. Amikor házasság révén Putnok a gróf Serényi család tulajdona lett, Serényi Alajos a romokból klasszicista stílusú kastélyt építtetett. 1848-49 jelentõs változásokat hozott Putnok életében is. 121 családfõ lett úrbéri telkének teljes tulajdonosa, igaz, a zsellérek földhöz nem jutottak. A hadi eseményekrõl arra van adatunk, hogy 1848. december 11-én a Kassa-budaméri csatában 252 putnoki nemzetõr vett részt. Évek múlva itt szolgált református lelkészként egy hajdani 48-as honvédhadnagy, Kálniczky Endre is.
Gróf Serényi Béla
Az Osztrák-Magyar Monarchia korszakának két nagyszerû egyénisége volt Putnokon a Serényi család két tagja, gróf Serényi László és fia, Béla, akik nemes patriotizmusukkal kiemelkedtek a kor földesúri átlagából. László gróf gazdasága mintagazdaságnak számított, a méhészettõl a malomiparig és a tûzoltótestület felállításáig mindenre kiterjedt a figyelme. A társasági élet felpezsdítésére létrehozta az ún. „Úri kaszinót”, s a város elsõ A fürdõ épületére a ma még élõ idõs putnokiak óvodáját is õ alapította. emlékeznek
Serényi Béla széles látókörû, mûvelt politikus volt. Államtitkárként és földmûvelésügyi miniszterként, valamint a putnoki képviselõ-testület tagjaként akA képeslapok megõrizték a múltat tív közéleti tevékenységet folytatott. Az Ál- 1868-as népiskolai törvény lami Elemi Iskola létrehozá- után indult meg. A 20. század sát 10 ezer koronával támo- elején már mûködött az Állagatta, majd az elemi szom- mi Elemi Iskola, az Iparostaszédságában kertgazdasági nonc Iskola, a Polgári Iskola, iskolát alapított, amely évek majd megnyílt a Leánynevelõ múlva a „Gróf Serényi Béla Intézet. Magyar Királyi Gazdasági A század második felében az Felsõfokú Leánynevelõ Inté- új gazdasági-társadalmi-polizet”-nek adott helyet. Béla tikai viszonyoknak megfelelõgróf közbenjárására és támo- en, de az oktatás alapvetõ érgatásával létesült Putnokon tékõrzõ szerepét követve áta Polgári Fiú- és Leányisko- alakult az intézményrendszer la, mely késõbb szintén az õ is. Napjainkban két óvoda, két általános iskola, egy könevét viselte. Az oktatás felkarolása mel- zépiskola fogadja a város és a lett õ szorgalmazta a 26-os út környék fiataljait. *** kikövezését, a villanyvilágítás Hagyományõrzés és megbebevezetését, vasútfejlesztést. Putnok hagyományosan m- csülés fejezõdik ki abban, ezõgazdasági település volt, a hogy az intézmények névadói lakosság nagyobb része nö- jeles putnoki személyiségek vénytermesztéssel, szõlõmû- voltak. A régi óvoda Soldos Emília veléssel, állattartással foglalkozott. Kedvezõ földrajzi fek- nevét vette fel, annak emlékévése következtében fontos ke- re, hogy Tompa Mihályné reskedelmi központ is lett, sõt Soldos Emília férje halála a 19. század második felétõl után Putnokra, a mai Tompa az iparos réteg szintén erõsö- utcába költözött, s itt élt 12 dött. Országos, majd heti vá- évig. Az új óvodát pedig a város sárain távoli kereskedõk is kírégi földesurának feleségérõl nálták áruikat. A 20. század második felé- nevezték el Orlay Borbála ben az átalakuló gazdasági Óvodának. A régi általános isszerkezetben Putnokon is a kola és gimnázium a Serényi termelõszövetkezet, illetve a család iránti tiszteletét fejezte bányászat adta a legtöbb ki a névválasztással. Az 1975munkalehetõséget az embe- ben megnyílt „új” általános reknek egészen a rendszervál- iskola a tudós íróról, Péczeli Józsefrõl kapta a nevét. tozásig. Putnok jelenlegi templomai *** A város mûvelõdéstörténe- is több mint kétszáz évesek. tével kapcsolatos adatok azt Azonban a hitélet gyökerei jómutatják, hogy az iskolahá- val korábbra, a 13., 16. szálózat, a különbözõ kulturális zadra nyúlnak vissza. Felekeés sportegyesületek száma zeti villongások, gályarabság, szerint is mindig elõkelõ he- tûz és tisztító vihar után ma lyet foglalt el Putnok a térség- már mindenki megbékélve, szabadon, egymást tiszteletben ben. A reformáció százada óta tartva gyakorolhatja vallását vannak adatok a felekezeti is- a római katolikus, reformákolákra, de természetesen a tus, evangélikus templomban. Végigolvasva az oktatási nagyobb fejlõdés csak az
Gömöri Hírmondó intézmények sorsát és az egyháztörténeti eseményeket, Reményik Sándor kérõ, figyelmeztetõ verssorai ma is nagyon idõszerûek: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát!" Az 1987-ben megnyílt Gömöri Múzeum, valamint a mûvelõdési ház és a könyvtár, a Holló László Galéria nagyszerû rendezvényekkel várja az érdeklõdõket.
13 Hosszan lehetne sorolni azoknak a híres személyiségeknek a neveit, akik vagy itt születtek, vagy valameddig itt éltek, s jelentõset alkottak a tudomány, mûvészet, sport területén. Sokan hazalátogatnak, s a város mindig szeretettel fogadja õket. *** A mûvelõdés mellett az egészségügyi ellátásnak is több évszázados múltja van.
Már a 19. század elején járási sebészlak épült itt, s több orvos is praktizált, sõt a század második felében kórház is mûködött Putnokon. Sorolhatók tovább az egymást követõ és váltó egészségügyi intézmények: gyógyszertárak, szülõotthon, tüdõgondozó, mentõállomás: hogy napjainkra eljussunk a Városi Egészségügyi Központig. ***
Putnok a 19. század végéig mezõváros volt, járási székhely, sokáig mûködött a Járásbíróság is. 1902-ben nagyközséggé minõsítették. Putnok nemcsak nagyszerû múltjával, hanem értékes jelenével is kiérdemelte, hogy újra városi rangra emelkedhessék. Ez történt meg mindnyájunk örömére 1989. március 1-jén. Kerekesné Soós Mária
Az utolsó tizennyolc év önmagában is több történést zár magába, mint a korábbi évszázadok egy-egy nyugalmasabb emberöltõje. Igencsak merész ember lenne az, aki arra vállalkozna, hogy akár csak címszavakban is, de teljes képet nyújtson errõl a mozgalmas idõszakról. E sorok írója is csak a szubjektivitást felvállalva tesz kísérletet a fontosabb események felsorolására, természetesen csupán a saját megítélésével láttathatja azt, amit mindenki másként élt át. Egerszegi Márta, a Gömöri Hírmondó fõszerkesztõje
Események a város életébõl 1990-2008-ig 1990 – Dr. Placskó Lajos fõorvos kapta az elsõ díszpolgári címet. – Elõször jelenik meg a Gömöri Hírmondó. – Önkormányzati választások, a helyi lakosok vehetik kezükbe településük irányítását. – Antal Lászlót választják polgármesternek. – Dr. Proczner Vilmos a város jegyzõje.
– Földárverések zajlanak Putnok határában.
1994 – Megszûnik a KISTEXT – Tóth Ede szülõházán emléktáblát avatnak.
megalakuló új önkormányzat, intézkedéseket tesz a csõd elkerülése érdekében. Megtörténnek az intézményi öszszevonások. Ekkor határozzák meg a közoktatás hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, felülvizsgálják az önkormányzati adórendszert, lefektetik a városi versenysport jövõre vonatkozó fejlesztési elképzeléseit, támogatják a meglévõ civil szervezetek mûködését. – Létrejön az egészségügyi és szociális központ.
1991 – Megváltoznak utcaneveink. – Serényi Béla nevét veszi fel középiskolánk. – A szociális foglalkoztató és a gimnázium megyei tulajdonba kerül. – Orlay Borbála nevét veszi fel az új óvoda, Serényi Lászlóét az általános iskola.
1992 – Vásárlók vehetik birtokukba a Gömör Áruházat. – Péczeli József nevét veszi fel a II. sz. Általános Iskola. – A város kapja örökül a Bányász Mûvelõdési Házat és a sportpályát. – Megalakul Putnok Nõi Kara és a Népfõiskolai Egyesület.
1993 – Felavatják a II. világháborús emlékmûvet. – Megalakul a Gömöri Település Szövetség. – Mintafarm létesül a Lóbércen. – Felújítottan átadják a Sajó-hidat. – Elkezdõdik a gázvezeték építésének I. üteme. – Megszûnik a Putnoki Építõ és Szakipari Szövetkezet.
Dr. Újváry Zoltán professzor – Megnyílik a Holló László Galéria. – Felgyújtják a katolikus templom sekrestyéjét. – Rövid ideig csokigyár mûködik a városban. – Eladásra kerül az önkormányzati lakások jelentõs része. – Új gyógyszertárral gyarapodik a város. – Megalakul a Putnoki Fiatalok Önkormányzata. – Létrejön a Putnok Ifjúságért Alapítvány és a Kék-kereszt Egyesület. – A Tompa úti óvoda felveszi a Soldos Emília nevet. – Tamás Barnabás a város polgármestere. – Kábeltévén keresztül már láthatjuk a városi televízió adásait.
1995 – Ez az év a túlélésért való küzdelem éve. Hatalmas adósságot örököl a
Számos szakrendeléshez helyben juthatnak az itt lakók az Egészségházban – Falugazdász segíti a mezõgazdaságban dolgozók tevékenységét. – A munkaügyi központ a Tóth Ede Mûvelõdési Házba költözik. – Rendeletet alkotnak az elsõ lakáshoz jutók támogatására. – Befejezõdik a katolikus templom helyreállítása.
1996 – – – –
Dr.Tanner János lett a város jegyzõje. Átadásra kerül a Gondozási Központ. Megalakul a Francia-Magyar Baráti Kör. Megfogalmazódik a Gömör Expo megrendezésének gondolata. – Az önkormányzat alkalmazásában lé-
14 võ háziorvosok vállalkozásban gyógyítják a betegeket.
1997 – Nagy sikerrel rendezik meg a Gyermekönkormányzatok V. Országos Találkozóját. – Felújítva megnyit a Gömöri Múzeum. – Elõször adják át a Putnok Városért Plakettet, mely a díszpolgári cím után a város második legrangosabb elismerése. – Megalakul a Putnok Városért Egyesület, amelynek városfejlesztõ programja képviselõin keresztül meghatározza az elkövetkezendõ évek fejlõdését. A civil szervezet számítógépeket ajándékoz az általános iskoláknak, magnókat az óvodának. Betegszobát alakít ki a Gondozási Központban, térképet helyez ki a város legforgalmasabb pontjaira, köztéri órát állít fel a Gömör Áruház elõtt, kandelábereket a sétálóutcán, tájékoztató táblákat a 26-os út mellett. Orvosi mûszerrel gyarapítja az Egészségház eszközállományát, Szent István szobrával és szökõkúttal gazdagítja a várost.
A Putnok Városért Egyesület legutóbb szökõkutat ajándékozott a városnak
1998 – Rendezõdnek a kábeltévé üzemeltetési gondjai. – Befejezõdött a Gondozási Központ tetõterének beépítése. – Kopjafával és emléktáblával jelölik meg a 26-os út melletti tömegsírt, melyben 1848/49-es szabadságharc idején elhunyt magyar és orosz katonák nyugszanak. – Átadják a MOL-kutat. – Védetté nyilvánítják Kálniczky Endre 1848-as honvédhadnagy és református lelkész sírját. – Húszmillió forintot fordítanak a középiskola felújítására. – Inter-Pici motorkocsi járatokkal csatlakozhatunk a Miskolcról induló Inter-City járatokhoz. – Új stúdióba költözik a városi televízió. – Putnok kilép a Borsodvíz Rt.-bõl, létrehozza a Közmûvagyon-kezelõ Kft.-t. – Német befektetõké lett a cérnázó. – Korszerûsítik a 26-os fõút városon átvezetõ szakaszát. – A gázvezeték-építés II. üteme zajlik a városban. – Tamás Barnabást másodszor választják a város polgármesterének.
Gömöri Hírmondó – Megrendezésre kerül az elsõ Gömör Expo. – Megszépül a Városháza. – Átadják az új posta épületét.
– –
– – – – A posta új épülete szépen illeszkedik a belváros hangulatához
Kiss László putnoki származású mûvész által újra megformált szobrát. Cseh István ezüstmiséjén gratulálnak az esperesnek tisztelõi. Aláírják a Sajó-Rima Eurorégiós szerzõdést, mely megteremti a lehetõségét a térségben élõk határon átnyúló együttmûködésének. Megnyílik az okmányiroda. Megalakul a nemzetõrség helyi szervezete. Bezár a sok száz embernek munkát adó putnoki bánya, számottevõen nõ a településen a munkanélküliség. Megindul az emelt szintû testnevelési képzés a Serényi iskolában.
2001 – Átadják a mentõállomást.
– Elõször adományozzák az „Év embere” kitüntetõ címet.
1999 – Társulási megállapodást kötnek a környezõ települések a gyermekjóléti feladatok ellátására. – Belép Putnok a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségébe. – Putnokiakat is mozgósítanak a tiszai árvízhez. – Döntenek a Péczeli iskolában az alapfokú mûvészeti oktatás beindításáról. – Levelet intéznek a polgármesterek a miniszterelnökhöz a Putnok Bánya gyors ütemû bezárása ügyében. – 125. évfordulóját ünnepelte a Putnoki Tûzoltók Egyesülete. – A TOOSZ „Szövetségalapító város” címet adományozza Putnoknak. – Özönvíz önti el a várost, tetemes károk keletkeznek útjainkban. – Nagy léptékû felújítások kezdõdnek a város belsõ úthálózatán. – Sarkady Péter lett a város második díszpolgára.
2000 – Testvérvárosi szerzõdést írnak alá Tornaljával. – Felújítják a középiskolai kollégiumot, a volt bíróság épületét. – Felavatják a fõtéren a település történetében egyik legmeghatározóbb személynek, gróf Serényi Bélának az 1940-es évek végén ledöntött, majd
Cseh István
Visszakerült a mentõállomás is a városhoz – Elkészül a sétálóutca bevezetõ szakasza. – Eladásra kerül a Serényi-kastély. – Állami kitüntetést, a Közszolgálatért Érdemjel ezüst fokozata kitüntetést kapja Tamás Barnabás polgármester. – Megkezdi mûködését a Támogató Szolgálat. – Megalakul a Városi Nyugdíjas Egyesület. – Putnok Város Nõi Kara és Yport Város Férfi Kara közös CD-t ad ki. – Megjelenik Tamás István: Összetartozás címû verseskötete.
2002 – Átadják a Mátyás király téri játszóteret. – Megalakul a Gömöri Önkéntes Tûzvédelmi és Katasztrófavédelmi Egyesület. – Megszépül a vasútállomás. – Negyven év után újra az NB III-ban labdarúgó csapatunk. – Címzetes fõjegyzõ lett dr. Tanner János.
A temetõ rendbetételekor felújították a Serényi család kriptáját is
Gömöri Hírmondó – Övárok megépítésével megoldják a csapadékvíz-elvezetést a Csokonai út térségében. – A temetõt körbekerítik, felújítják a Serényi kriptát, aszfaltozzák a temetõi utakat, lépcsõsort alakítanak ki. – 90%-ban portalanítottak lettek a város útjai. – Megjelenik Putnok monográfiája. – Harmadik alkalommal választják a város polgármesterének Tamás Barnabást. – Megalakul az Idõsek Tanácsa. – Emlékmûvet avatnak a háborúban elhunyt katonák emlékére.
15 – A Vidék Európája konferencián Tamás Barnabás tart elõadást Párizsban.
2003 – A település történetének egyik legkiemelkedõbb eseménye, államelnöki találkozó a Gömör Expon. Városunkban találkozik dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és Rudolf Schuster, a Szlovák Köztársaság elnöke.
Ünnepélyes pillanat: Peter Minaè, Rudolf Schuster, Mádl Ferenc, Tamás Barnabás – Rövid ideig ötszáz embernek ad munkát az Autowire Kft. – Nemzetközi versenyen díjnyertes a Péczeli Médiastúdió két filmje. – NB II-be jutott labdarúgó csapatunk. – Aláírják Nowy Zmigróddal a testvérvárosi szerzõdést. – Megjelenik a Gömör kapujában címû antológia.
2004 – Átadják a Civil Információs Központot. – Kanonokká nevezik ki Cseh Istvánt. – Harangjáték teszi hangulatosabbá a várost. – Fécamp és Putnok aláírja a testvérvárosi szerzõdést. – Elsõ ízben adományozzák oda a Putnok Város Közszolgálatáért Díjat. – ISO 9001: 2000 tanúsítványt kapott a polgármesteri hivatal minõségbiztosítási rendszere. – Templomának 200 éves fennállását ünnepelte a református egyház putnoki gyülekezete. – Megjelent Gál László: Egy putnoki Afrikában és Forray Gacsner Zsófia: Mindörökké kötete. – Befejezõdik a szennyvízberuházás I. üteme. – Elkészülnek az iskolák sportpályái, a Serényi iskola tornaterme.
Tamás Barnabás Párizsban. A francia kapcsolat utat nyitott NyugatEurópa országai felé
2005 – Magyar siker Franciaországban: dr. Váradyné Nagy Andrea a középiskola igazgatóhelyettese a francia-magyar kapcsolatokban nyújtott tevékenységéért a Francia Ifjúsági és Sport Minisztérium bronz fokozatú kitüntetését kapta. – Felnõttoktatás indul a Serényi Általános Iskolában. – Elõször szerveznek nemzetközi versenyt a szépen rendezetté vált Halastónál. – Bezár az Autowire Kft. – Putnok, Tiszolc, Ludgerovice, Nowy Zmigród polgármesterei gazdasági, kulturális, oktatási és sport területén történõ együttmûködési szerzõdést írtak alá. – Befejezõdött a Vásártéri ivóvízhálózat 6 millió forintos rekonstrukciója. – Irodalmi CD született Tamás István és Farkas Beáta közremûködésével.
2006 – Átadásra került a Serényi László Általános Iskola pályázati pénzbõl felújított szárnya, melyben már a XXI. sz. követelményeinek megfelelõ környezetben tanulhatnak a diákok. – Szombati László a Közszolgálatért Díj ezüst fokozata állami kitüntetést kapja, elnyeri a város a díszpolgári címét. – Hatalmas esõzések miatt közvetlen intézkedéseket kell tenni a város több területén. – Bányász emlékmûvet avatnak a temetõben. – Hosszú évek bezárását követõen ismét megnyit a Bányász Mûvelõdési Ház. – Színes nyomásban készül a Gömöri Hírmondó. – Negyedik alkalommal választják Tamás Barnabást a város polgármesterévé. – 1956 ötvenedik évfordulójára emléktáblát avatnak a református templom falán. – Átadják a takarékszövetkezet új épületét. – Elfogadják Putnok 2007-2013-ig szóló fejlesztési tervét.
2007 – Kialakításra kerül az új piac. – Átadásra kerül a felújított Gömöri Múzeum, a Vendégház épülete, valamint a szépen kialakított díszudvar. – Jóváhagyják 2010-ig a Putnok–Tiszolc közötti testvérvárosi szerzõdést, aláírásra kerül Ludgerovicével a testvérvárosi együttmûködési megállapodás. – Megnyílik a Dél-Gömör öröksége kiállítás a Gömöri Múzeumban. – Mûfüves pályával gazdagodik a a Serényi iskola. – Kötvényt bocsát ki az önkormányzat. – Megszûnnek az Európai Unió országai közötti határok, ebbõl az alkalomból három püspök részvételével tartanak istentiszteletet a református templomban, s állítanak emlékmûvet a hajdani határon. – Oktatási társulási megállapodást köt Putnokkal Sajóvelezd, Sajómercse, Dubicsány, Kelemér.
Pályázati segítséggel épült meg az új piac
2008 – Megvalósításra kerül a szennyvízcsatorna-pályázat második üteme. – Kiváló minõsítést kap a mûvészeti oktatás. – Hatvan lakótelepi lakás felújítása fejezõdik be a panelprogram keretében. – X. alkalommal rendezik meg a Gömör Expot, melynek keretében lengyel-magyar érseki misére kerül sor a katolikus templomban. – Hatalmas érdeklõdés kiséri az expó kísérõrendezvényét, a Megyei Vadásznapot. – A Gömöri magyarság néprajzi szimpóziumnak helyszíne a város. – Megkezdõdik a belváros fejlesztésének a tervezése, pályázatok beadása.
A régi épületek helyét újak foglalták el, kiépülõben a Mohos sétány
16
Gömöri Hírmondó
A putnoki óvodai nevelés 140 éve Putnok legnagyobb múltra visszatekintõ, napjainkban is mûködõ intézménye az óvoda. Alapítását gróf Serényi László már 1865-ben szorgalmazta, de erre csak 1868. június 28-án került sor, amikor a városi tanácsülésen bejelentette, hogy az óvói fizetésre felajánlja és átadja a városnak egyik korcsmáztatási jogát, amennyiben a város gondoskodik helyiségrõl és fenntartásáról. Még a nyár folyamán meghirdették az állást. Három pályázó közül Rettinger Ivánt választották meg óvóul. Az ily módon létrehozott intézmény felügyeletét a városi tanács által kinevezett kilenctagú választmány gyakorolta, aminek elnökéül élete végéig gróf Serényi Lászlót választották. Az óvodába valláskülönbözet nélkül felvettek minden 6 évnél fiatalabb gyermeket. Térítési díjat a szülõk vagyoni helyzetének mértékében kellett fizetni, a szegények gyermekei ingyen látogatták az intézményt. Az orvosi ügyeletet a helybeli orvosok díjmentesen végezték. Az intézményt 1869. január 12-én nyitották meg. A város által bérelt egyik központi épületben mûködött, amit késõbb a város meg is vásárolt. Az oda beíratott gyermekek magas száma miatt (120-140 gyerek) az intézmény rövidesen kinõtte az épületet, ezért 1874-ben kitoldották azt. Mint a fentiekbõl is kitûnik, az elsõ óvó férfi volt Rettinger Iván, aki még 1869-ben Rémessire magyarosította nevét, Gyõrszigeti születésû 24
1873 – Majer Erzsébet 1886 – Istvánffy Amália 1920 – Olesz Rózsa, Dudás Jolán 1930 – Baltavári Margit, Dudás Jolán 1969 – Friedl Lászlóné, 1977 – Juhász Miklósné, aki 1981-tõl az új óvoda vezetését vehette át 1995-ig a két óvoda összevonásáig 1981 – Hacsi Györgyné 1992 – Samu Sándorné 2002 – Katona Sándorné Az óvoda az 1920-as években költözött az egykori Kaszinó épületébe, ahol ma is mûködik. A csoportok száma folyamatosan emelkedett, elõbb egy, majd 1959-tõl négy, 1974-tõl öt, 1989-tõl pedig hat csoportra. A bányatelepen is mûködött egy óvodai csoport, aminek fenntartását 1962ben vette át a település a bányász szakszervezettõl. Mivel idõközben Putnok lakosainak száma megnõtt, szükség volt másik óvodára is. A száz férõhelyes, konyhával felszerelt II. számú Napközi Otthonos Óvoda épületét 1981. szeptember 21-én adták át, s vette birtokba négy csoport. Az 1990-es évek elején a bányatelepi óvodát beköltöztették az új óvodába, ami így, az ötödik csoportszoba kialakítása után 118 férõhelyes lett. 1991-ben a II. sz. óvoda felvette az Orlay Borbála nevet. 1994-ben az I. sz. óvoda a Soldos Emília nevet kapta. 1995-ben a két óvodát közös irányítás alá vonták, és azóta a Soldos Emília nevet viseli. 1997-ben felszámolták az intézmény fõzõkonyháját, azóta mindkét épületben csak melegítõkonyha mûködik. NÉVADÓNK
éves fiatalember volt. Putnokra való települése után egy éven belül feleséget talált magának Dudás Zsuzsanna putnoki leány személyében. Az elhunyt óvó helyére Majer Erzsébet került, és azóta is nõk vezetik az óvodát. Így van ez napjainkban is, mert a pálya szinte teljesen elnõiesedett, országosan is ritka az óvó bácsi. Az óvó nénik kilétérõl az adatok hiányosak, a következõket tudjuk 1869 – Rémessi Iván
Soldos Emília (1830-1880), óvodánk névadója Tompa Mihálynak (1817–1868), a református költõ-lelkipásztornak felesége volt. Szász Károly Tompa Mihály életrajzában így ír róluk: „Fészkét csakugyan ez idõ alatt építé meg egészen. Bejébõl 1849 elején a jövedelmesb keleméri egyház hívta meg lelkészül s oda azon év Szentgyörgy napjakor költözött át, hogy lakását egy hét múlva (május1-jén) a tavasz ez üdvjóslatú napján fiatal nõvel népesítse meg. E nõ életének mind végig hû társa, szívének egészen méltó bálványa, sokszor nyugtalan hevének nyájas mérséklõje a földi léte valódi õrangyala, Soldos Emí-
lia volt egy a Sajó partján Runyában lakó régi nemesi ház leánya. JELEN ÉS JÖVÕ Az intézményünk részben önálló gazdálkodású, maradványérdekeltségû költségvetési szerv, a mûködéséhez szükséges feltételeket a fenntartó – Putnok Város Önkormányzata – biztosítja. Óvodánk két különálló épületben részben eltérõ tárgyi feltételekkel, és épületi adottságokkal tízenegy – a Tompa úton hat, a Móricz úton öt – gyermekcsoporttal mûködik. Az Alapító Okirat szerint felvehetõ gyermeklétszám 275 fõ, vannak részben osztott és osztatlan csoportjaink is. A csoportok szervezésének két típusa van: – teljes nyitva tartású – két óvónõ és egy dajka dolgozik a csoportban, váltó mûszakban – rövidített nyitva tartású – egy óvónõ egy dajka dolgozik állandó délelõttös mûszakban. Óvónõink felsõfokú végzettséggel rendelkeznek, közülük ketten szakvizsgáztak, egy óvónõ gyógypedagógus-pszichopedagógus másoddiplomát szerzett. A dajkák dajkaképzõt végeztek. 2007ben 16 óvodapedagógus teljesítette a hétévenként kötelezõ 120 órás akkreditált továbbképzést. Lehetõség szerint 3, illetve négy éven át egy óvónõ „viszi” végig a csoportját, a gyermeki személyiség optimális fejlesztése érdekében. Magunkénak érezzük a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés elveit, de nevelõtestületünk nyitott az új módszerek befogadására is. 2000-tõl felvállaltuk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését. 2005-tõl pedig a program kiegészült a sajátos nevelési igényû gyermekek integrált nevelésének felvállalásával. 2007 szeptemberétõl fokozatosan a „Kompetencia alapú óvodai programcsomag” alapelveinek beépítésével alkal-
Gömöri Hírmondó mazkodunk a kor és a társadalom elvárásaihoz, igényeihez. A kompetencia alapú nevelési elvek beépítését több érv is indokolta: Úgy nevel az életre, hogy az ismeretek által közvetített információkat a gyermek majd hatékonyan tudja az életben hasznosítani. Mindkettõ elõtérbe helyezi és feltételezi a gyermek-felnõtt hatékony együttmûködését. Az élményekre, tapasztalatokra lehet és szükséges tervezni a gyermeki tevékenységeket, a fejlesztést, mert ezzel lehetõvé válik a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelési folyamatba. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb mértékben növekedtek a gyermekek közötti készség- és képességbeli különbségek, és a hagyományos fejlesztésszerve-
17
zési technikák (frontális, ismeretközpontú) már nem voltak alkalmasak a különbségekbõl adódó problémák kezelésére. Újszerûsége, hogy a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazóképes tu-
dást középpontba helyezõ fejlesztését hangsúlyozza. Kiemeli a differenciálás fontosságát, hogy a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük. Valljuk, hogy a sikeres életpálya építéséhez és az élethosszig tartó tanulás feltételeihez szükséges olyan személyiségjegyek erõsítése, mint az önállóság, belsõ kontroll, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, toleráns attitûd, együttmûködési készség. Forrásanyag: Putnok monográfiája 2001., szerk: Bodnár Mónika; Tompa Mihály összes költeménye; 1871 Arany János; Gyulai Pál; Lévay József és Szász Károly; az óvoda szakmai anyaga. F. Judit
Serényi László Általános Iskola 80 éve 1928. szeptember 4-t mutatott a naptár, amikor elõször szólalt meg a csengõ ebben az épületben, hogy jelezze, megkezdõdött a tanítás. Az iskola neve pedig így hangzott: Putnoki „gróf Serényi Béla magyar királyi állami polgári fiúés leányiskola”. Valójában a Serényi gróf által felajánlott telken, Mattánovich Árpád tervei alapján készült el ez az iskolaépület, hogy végleges otthonává váljék egy már meglévõ, élõ, mûködõ intézménynek, a polgári iskolának. Amint a neve Schmitt Pál adta át a felújított iskola új szárnyát is jelzi, polgárokat képzett a szó legnemesebb értelmében. Putnokon már régen megfogalmazódott az A II. világháború idején német, majd igény erre az iskolatípusra, de felállítását orosz hadikórház mûködött itt. A tanulás hátráltatta az I. világháború. 1945 õszén indult újra. De már nem soSerényi Béla gróf, „Putnok Széchenyi- káig. Az átszervezett oktatási rendszerje” nagyon támogatta az iskola ügyét, és ben megszüntették a polgári iskolát, s közbenjárására az 1916-17-es tanévben életbe léptették a nyolcosztályos alapfokú megkezdték tanulmányaikat az elsõ diá- képzést. kok. Késõbb tiszteletbõl vette fel az iskola Liszkay Kálmán igazgató úr 1948. júaz õ nevét. Az akkori kultuszminiszter, nius 15-én elbúcsúzott a 32 évig fennálló gróf Klebelsberg Kunó pedig értékes torna- polgári iskolától. felszereléssel támogatta az iskolát. Új idõk jöttek, új társadalmi, politikai Ez a polgári iskola lett a gyûjtõhelye, viszonyok között, új célkitûzésekkel, új kulturális központja a putnoki és a kör- tantervi követelményeknek eleget téve nyékbeli diákságnak. A nappali tagozato- folytatódott a tanítás. sok mellett szép számmal kaptak bizoA nagy változásban mégiscsak meg nyítványt magántanulók is. kellett ragadni a maradandót, az örök érGilde József igazgató úr megszervezõje téket, ami a XX., XXI. századi iskolának is és 17 évig vezetõje is volt az intézmény- feladata: tudással felvértezett, mûvelt, nek. A pedagógusok a tantervben elõírta- kulturáltan viselkedni tudó és akaró, a vikon túl is sokat foglalkoztak a gyerekek- lág dolgai iránt érdeklõdõ, embertársait kel. Jól mûködött az önképzõkör, sport- és hazáját szeretõ fiatalokat nevelni. kör, cserkészet, vöröskeresztes csoport, Hogyan alakult az iskola további sorleventeegyesület, énekkar. sa?
Nagyon röviden a névváltozásokkal így lehetne jelezni: – Általános Fiúiskola (l948-62) – 1962 után összevonva a leányiskolával: Putnoki Általános Iskola lett, – l975 után: I. sz. Általános Iskola, majd Általános iskola és Diákotthon nevet viselte, – 1991 szeptemberétõl pedig Serényi László Általános Iskola. Az évtizedek alatt Kiss János, Szeles Ernõ, Koszta János és Balázs Istvánné töltötte be az igazgatói funkciót. Az 1970-es évektõl a környezõ településeken egyre-másra szüntették meg az iskolákat, illetve a felsõ tagozatot zárták be. Ekkor alakították át a mi általános iskolánkat körzeti iskolává, hogy itt tanulhassanak a közeli községek felsõ tagozatos tanulói is. A körzetesítéssel egyidõben nyílt meg a Diákotthon is, a település Ózd felõli részén, a benzikúttal szembeni épületegyüttesben. Az 1980-as években több bezárt iskolát újraindítottak, így a Diákotthon fenntartása szükségtelenné vált. 1991-ben az iskola tantestülete, szülõi munkaközössége és diákjai úgy döntöttek, hogy a Serényi család iránti tiszteletbõl viselje intézményünk a Serényi László Általános Iskola nevet. A hagyományok is, a név is kötelez. Hosszú listája van a kistérségi és megyei versenyek gyõzteseinek, a kulturális seregszemléken résztvevõknek. 1995 után a Városi Sportcsarnok is az iskolával alkot igazgatási és gazdasági egységet, így új sportos arculata erõsödik az intézménynek.
18
A tanulmányi versenyek gyõztesei mellé számtalan kiváló sportoló is felsorakozik. Mûködik az iskolában a diákönkormányzat, amely a Mikulás-napi, karácsonyi ünnepség, farsangi karnevál, környezetvédelmi hét, Ki mit tud, tornabemutató, madarak és fák napja, gyermeknapi játékok megszervezésével színesíti a diákéveket. Mit adott az iskola a városnak, a környéknek, az országnak? Sok lelkes, okos fiatalt, akik becsületesen helytálltak és helytállnak a középiskolákban, fõiskolákon, egyetemeken, a különbözõ munkahelyeken. A Serényi László Általános Iskola jelene Sportpálya és tornaterem átadása Igazi sportünnep volt 2004. november 10-én iskolánkban. Pályázati úton nyert pénzeszközbõl szabadtéri sportpálya került kialakításra, és emellett sor került a tornaterem és az öltözõk rekonstrukciójára is 25,5 millió Ft értékben. Szegvári Péter vágta át a jelképes szalagot, és adta át a létesítményt az iskola diákjainak. A XXI. század iskolája 2006. március 10-én ünnepélyes keretek között került sor „A XXI. század Iskolája” elnevezésû projekt során megvalósult új épületrész átadására. A projekt teljes összege 80 millió forint volt, melyet városunk önkormányzata saját erõ bevonásával, sikeres pályázat útján, európai uniós pénzalapból biztosított. Az épület egyik szárnyát teljesen felújították. Kicserélték a nyílászárókat, a padlózatot, az elektromos hálózatot, sor került a vizesblokkok és a fûtés rekonstrukciójára is. Kialakításra került egy nyelvi labor és komplex számítástechnikai terem, valamint alkalmassá tették a tantermeket az informatikai eszközök használatára. Az átadást Schmitt Pál jelképes szalagátvágással tette hivatalossá. A felújítás csak a terv egyik része volt. A másik részében Putnok és szûkebb vonzáskörzete pedagógusainak informatikai továbbképzése valósult meg. Nevelõink így kellõ gyakorlattal építhetik be a számítógépes oktatást a tanítási órákba. Nagyon reménykedünk abban, hogy elõbb vagy utóbb az épület másik felét is hasonlóan újíthatjuk fel!
Gömöri Hírmondó Mûfüves pálya átadása Kis ünnepséggel egybekötve került sor az iskola sportudvarán a mûfüves futballpálya átadására 2007. szeptember 26án. Egy kölyök labdarúgótornára került sor, ahol a 4 U/11 korosztályos csapat versenyezhetett az Opening Cup elnevezésû díjért. A szalagátvágásban Garami József, az MTK Budapest szakmai igazgatója segédkezett. Az önkormányzati finanszírozásból kialakított pálya az iskolai és a városi sportélet fejlõdésének jelentõs tényezõjévé vált, s a közel egy év alatt számos színvonalas sporteseménynek adott otthont. Korcsolya- és úszásoktatás
kolánk csapata. Több mint 100 iskola jelentkezett, és a válogatás után iskolánk csapata bekerült a 42 intézmény közé, akik bemutatkozhattak a játékban. Hála az emelt szintû testnevelés-oktatásnak, remek csapatot sikerült kiállítani. A 12 fõs kis csapat nagyon jól teljesített, és egészen a középdöntõig jutott el ez év áprilisában. Versenyek Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek városunk és tágabb körzete által szervezett vers- és prózamondó versenyeken, illetve irodalmi vetélkedõkön, tanulmányi versenyeken. Karácsonyi készülõdés A hagyományokhoz híven advent elsõ hetében kezdõdik a karácsonyi készülõdés. A 4 hét alatt sok színes program várja tanulóinkat. Igyekszünk õket felkészíteni az ünnepvárásra, megismertetni a hagyományokat, szokásokat. Szeretnénk velük megtanítani, hogy az ünnep nem a drága ajándékokról szól. Farsang
Mivel iskolánkban emelt szintû testnevelés-oktatás folyik, a testnevelõ tanárok sokat tesznek azért, hogy a tanulók többféle sportágban is kipróbálhassák magukat. Több évre visszamenõleg nagy sikere van a tavaszi úszótanfolyamoknak. Néhány éve próbálták ki nagy sikerrel a korcsolyaoktatást is.
Serényi Torna- és Sportbemutató Kétévente rendezik meg ezt a tradicionális sporteseményt. A zászlóval, bottal, szalaggal, pomponnal, kendõvel végzett gyakorlatok kiemelkedõ színfoltjai a bemutatónak. „Fel a cipõvel” Az MTV1 által meghirdetett „Fel a cipõvel!” sportvetélkedõre is benevezett is-
Évek óta hagyományosan február közepén rendezi az iskola farsangi jelmezes felvonulását. „Miénk a pódium” Már sokéves hagyomány, hogy tanév végén bemutatót szervezünk a szülõknek. Egyik évben a Serényi Torna- és Sportbemutatót, másik évben pedig Kulturális Seregszemlét tartunk, mivel nemcsak a test, hanem a szellem kimunkálására is gondot fordítunk. A mûsorszámok között szerepel hangszeres zene, ének, vers, mesejelenet és tánc is. Nyári és téli táborok Az iskola felsõs tanulói az idén hatodik alkalommal táboroznak a Balatonnál. Hagyományt kívánunk teremteni azzal, hogy telente szánkótábort szervezünk tanulóink számára.
Gömöri Hírmondó
19
A Serényi Béla Gimnázium és Mezõgazdasági Szakközépiskola története A leánynevelõ Putnokon Gróf Serényi Béla a fõút mentén tanépületet és háztartási épületet építtetett, ahol az 1913/14 tanévtõl kezdõdõen beindította a háztartási iskolai képzést. Az iskolában csecsemõ- és betegápolási, egészségügyi, varrási, táplálkozási ismereteket oktattak, de megtanították a leány növendékeket kertészkedni és háziállatokat nevelni is. A szakmai képzésben a családellátó, gazdálkodási funkció dominált. 1924-ben az iskola az alapító, a volt földmûvelésügyi-, kereskedelemügyi miniszter gróf dr. Serényi Béla tiszteletére, felvette a Putnoki magyar királyi gróf Serényi Béla Gazdasági Felsõleánynevelõ Intézet és Gazdasági (háztartási) Szaktanácsadó Állomás nevet. 1926-ban a tan- és háztartási épület mellé elkészült a kollégiumi épület (keleti oldali, ma fõépületnek nevezett épület) is. A keszthelyi Georgikon gazdasszonynevelõ iskolája után az országban másodikként létrejött intézet a kollégium átadása után országos beiskolázású intézmény lett. A 30-as és 40es években az iskolának az ország 21 vármegyéjébõl volt növendéke. Hogy mit tanultak itt a növendékek a képzés három esztendeje alatt? Az iskola egyik volt növendékétõl, Gobbi Hildától, a híres színésznõtõl idézzük: „…mindent tanítottak, amit egy úrilánynak tudnia kellett. Tehát volt mûvelõdéstörténet, esztétika, francia, német nyelv és irodalom, dísznövény-kertészet, általános növénytermesztés, méhészet, tanultunk varrni, hímezni és fõzni, volt kommersz és francia konyha, tehenet fejtünk, síeltünk, korcsolyáztunk, teniszeztünk, tyúkot keltettünk, disznóölésen vettünk részt.” Az elõbb említett elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatásához az iskola jól felszerelt volt. Az intézet területén mûködött a tankert (7 kh), amely dísznövény-, zöldség-, faiskola-, gyümölcsöskertbõl és 2 db melegvízfûtéses üvegházból állott. A kert korszerû öntözõberendezéssel volt ellátva, a vízellátásról – alternatív módon – szélkerék vagy benzinmotorok (Ottó motor) segítségével gondoskodtak. A kert területén nyert elhelyezést a tanméhes is. A tankert nyugati oldalán kialakított istállóépületekben tartották az intézet baromfi,
ló-, szarvasmarha- és nyúlállományát. A baromfik szaporításához keltetõgéppel is rendelkeztek. Az állatállomány takarmányszükségletét 20 kh saját szántóterületen termelték meg. Az intézetben tanító tanárok szakterületüknek jelentõs egyéniségei voltak. Közülük többen az oktatott tárgyak tananyagát könyv formájában is megjelentették. Folyamatosan adtak szaktanácsot a környék gazdálkodóinak, rendszeresek voltak a téli gazdasági tanfolyamok, az intézeti bemutatók. Az oktatónevelõmunka eredményességét jelezte a növendékek országos és nemzetközi versenyeken elért jó eredményei is. Az intézet 1944 õszéig mûködött, ekkor a második világháború eseményei miatt az oktatást beszüntették. A harci cselekmények idején az épületekben magyar, majd német tábori kórház mûködött. A szovjet csapatok elvonulása után az intézet épületei átmenetileg a Felvidékrõl áttelepítettek szállásául szolgáltak. Az újrakezdés az 1946/47 tanévben következett be, de az 1949/50-es tanévben ezen a szakon már nem indítottak újabb évfolyamot. Mezõgazdasági technikus képzés Az 1949/50-es tanévtõl beiskolázott tanulók már egy új képzési formába kapcsolódtak be, ekkor indult a mezõgazdasági technikusképzés. Az 1960-as években megalakult termelõszövetkezetek szakember igényének kielégítése céljából az 1962/63as tanévtõl a jól felszerelt, kiváló oktatókkal rendelkezõ iskolában felsõfokú mezõgazdasági technikus képzést vezettek be a középfokú képzéssel párhuzamosan. A felsõfokú képzés 1969-73 között mezõgazdasági fõiskolaként mûködött. A nappali tagozaton kívül levelezõ képzés is volt és Szaktanácsadó Állomás is mûködött. Az 1966/67. tanévtõl kezdõdõen, felfutó rendszerben a középfokú mezõgazdasági technikus képzés növénytermesztõ-állattenyésztõ középiskolává alakult át.
Mezõgazdasági szakközépiskola 1971-ben a hagyományos technikusképzést megszüntették, az iskola nevét Mezõgazdasági Szakközépiskolára módosították, s az érettségi vizsgával nem kaptak a tanulók technikusi oklevelet. Az 1978/79-es tanévtõl a képzésben jelentõs változás következett be, mert az általános mezõgazdasági képzés helyett bevezették a növénytermesztõ gépész képzést. A képzés során kötelezõ volt a traktorvezetõi jogosítvány megszerzése is. Az érettségi vizsgával egy idõben a vizsgázók növénytermesztõ gépész képesítést is szerezhettek. Az 1986-ig folyó képzés során néhány évfolyam gépszerelõ képzésben is részt vett. 1986-87-ben bevezették az 5 éves mezõgazdasági gépésztechnikus képzést. A képzés elsõ négy évében közismereti és gépészeti alapozó tárgyakat tanultak, és negyedik év végén érettségi vizsgát tettek. Ötödik év végén az eredményesen vizsgázók mezõgazdasági gépésztechnikus oklevelet kaptak. A rendszerváltás az iskolai képzést is érintette, a gépészképzéssel párhuzamosan az 1992-93-as tanévben beindult a gazdaés gazdasszonyképzés. A gazdaképzésben mezõgazdasági szakmunkás bizonyítványt és mezõgazdasági szakközépiskolai érettségi bizonyítványt szerzett tanulók vehettek részt. A képzés egy éves idõtartamú volt, és a privatizáció során termelõeszközhöz, földhöz jutott gazdaságok részére képzett szakembereket, gazdákat. Az 1994-95-ös tanévtõl a szakközépiskolai alapozó képzés (9–12. évfolyam) világbanki tanterv alapján történik. A képzés elsõ négy évében itt is közismereti és mezõgazdasági alapozó tárgyakat oktatunk, a negyedik év érettségi vizsgával zárul, majd a képzés újabb két esztendeje után csak szakmai tárgyakat oktatunk. A záróvizsgát tett tanulók általános mezõgazdasági technikusi képesítést szereznek. Gimnázium Putnokon 1963. szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzési forma. Eleinte a putnoki általános iskolával közös igazgatású intézményben kezdték meg a középfokú oktatást. Ebben az idõben helyileg a jelenlegi Serényi László Általá-
20
Gömöri Hírmondó
nos Iskola épületében folyt a tanítás. A felfutó rendszerben, ahogy egyre gyarapodott a tanulók és osztályok száma, a gimnázium különvált az általános iskolától. 1966. szeptember 1-jén átköltözött a jelenleg is használt épületébe, és ettõl az idõponttól önálló igazgatású középiskola lett. 1983. szeptember 1-jétõl a gimnáziumot összevonták a városunkban mûködõ másik középfokú oktatási intézménnyel, a Mezõgazdasági Szakközépiskolával. Ettõl az idõponttól kezdve közös igazgatású iskolaként mûködik, mindkét intézmény képzé-
si profilját megtartva, továbbfejlesztve. Neve: Serényi Béla Gimnázium, Mezõgazdasági Szakközépiskola és Kollégium. A 90-es évektõl napjainkig a változó környezeti igényeknek megfelelõen átalakult a gimnáziumi képzési szerkezet, és így jöttek létre a jelenlegi képzési formák.
A volt járásbíróság épülete, mely ma középiskolai kollégium
Gimnáziumi képzéseink: • angol, német nyelvi tagozatos képzés (nyelvi elõkészítõ képzéssel indul), •belügyi rendészeti pályára elõkészítõ képzés.
Itt élõk, s a Putnokra visszatérõk... Mi itt lakók, s a Putnokról elszármazottak, az évforduló kapcsán elrévedünk a múltban, s szemléljük a jelent. Tehetségtõl, akarattól, lehetõségtõl adottan formálói voltunk, vagy vagyunk is városunknak. Néhány gondolatot gyûjtöttünk, s adunk közre olvasóinknak. DR. FÁBIÁN IMRE ÓZD Jó érzés számomra – egykori putnokiként – látni, hogy a város megõrizte régi polgári értékeit, s e mellett a fejlõdés jelei is egyre meghatározóbban mutatkoznak. Megújult a városközpont, tudom, hallom, hogy ápolják a kulturális hagyományokat, õrzik értékeiket. Putnok visszanyerte régi fényét, s erre minden jelenlegi és egykori itt élõnek büszkének kell lennie. Szívesen megyek el egykori gimnáziumom épülete elõtt, ahol azt a tudást szereztem meg, amely életem során a mindennapjaimat tette szebbé. Jókívánságaimat küldöm a mai tanári karnak, s kívánom, hogy sok kimûvelt fõvel gazdagítsák társadalmunkat. Ma már sajnos csak szüleim sírjához járok, de a városhoz közeledve mindig hevesebben ver a szívem, a régi emlékek hatása alatt is érzem: ez a kötõdés a városhoz egy életre szól. DARNYI BÉLA PUTNOK Mi köt engem Putnokhoz? Elsõsorban, hogy itt szület-
tem. Minden gyermekkori emlék, az egykori játszótársak, azok, akikkel együtt koptattuk az iskolát, a bálok, a lányok és az igazi nagy szerelem. A családalapítás, a gyermekeim születése, felcseperedése, a munka, az apró örömök egyaránt. Az ismerõs hegyek, utcák, házak. Az, hogy számtalan ismerõsöm van, akikkel naponta találkozhatok, akikkel üdvözölhetjük egymást, akikkel szót válthatok úton-útfélen. Mind megannyi erõs szál, mely eltéphetetlenül köt szülõvárosomhoz. Minden régi emlék, szépek, melyek megédesítik a múltat, sötétek, melyek mára megenyhültek, megfakultak. Ha távol vagyok, a hazaszálló gondolatok, ha az utcáit járom, a változó, a szépülõ város képe. Ez a város a hazámnak egy darabja, a múlt képei, a jelen, az EGÉSZ ÉLETEM. CSERHALMI MARGIT PUTNOK Születésem óta Putnokon lakom. Azóta nagyon sokat szépült, változott. A legtöbbet talán az elmúlt tíz év alatt. Régi ismerõseim, akik csak látogatóba érkeznek a városba, elismerõ szavakkal szólnak a városvezetés munkájáról. Nagyon szeretem a várost, a gyökereim, a gyönyörû táj ide köt. 1957-ben lehetõségem nyílt, hogy életemet Ausztriában éljem tovább, de képtelen voltam szüleimet,
szülõhelyemet, az országot elhagyni. Hû maradok hozzá szívem utolsó dobbanásáig. KOSZTA PÉTER PUTNOK Itt tanítok és a PVSE felnõtt csapatánál edzõsködöm. Minden Putnokhoz köt: Nekem és a feleségemnek itt van a munkahelyünk, ide járnak a gyerekeim iskolába és óvodába. Sajnos a szüleim már nem élnek itt, mert édesapám halála után édesanyám a testvéremhez költözött. Putnok folyamatosan fejlõdik, de Magyarország ezen részén a kereseti lehetõségek rosszabbak, mint Budapesten vagy a nyugati területeken. Mit hoz a jövõ? Igazából erre nehezen tudok válaszolni. Szeretném, ha a gyerekeim majd jól boldogulnának az életben, és ehhez minden segítséget próbálok megadni nekik. Remélem, hogy az ország hamarosan a fejlõdés útjára lép, mert ha ez sikerül, akkor a helyi szinten is nagyobb lehetõségek lesznek. Bízom abban, hogy ez a gömöri település a régió meghatározó városa lesz, és ezért mindenkinek a maga módján segítenie kell ezt. TERVEY ZOLTÁN NYÍREGYHÁZA A gyermekkor varázsával kötõdök Putnokhoz – Gömör csücskéhez. Így a 80-hoz közel, elevenen érzem Putnok múltját-jelenét-jövõjét. Mind-
három szakaszra büszke vagyok, mint Putnokról elszármazott. Amikor tehetem, szívesen keresem meg Putnokon emlékeim kedves helyeit. Ezeket fölsorolni nem tudom, csak utalok rá, a szánkózó dombtól a Mohosig, a templomlépcsõtõl az iskolakapuig. Ilyenkor röpködnek gondolataim. A múzeumhoz és a II. világháborús emlékmûhöz személyesen kötõdöm, ide mindig tisztelettel lépek. A Gömöri Hírmondó jóvoltából értesülök minden széprõl-jóról, amivel a város gyarapszik, épül, fejlõdik. Ezek örömmel töltenek el. Jó érezni, hogy barátaink mindig nyitott szívvel, szeretettel várnak. A jelen Putnok – a múltból egy mesebeli ugrás, egy megújulás – egy emberléptékû város, amely már a jövõ fényeit, természeti kincseinek féltõ óvását is megcsillantja. Már a jelen tervébõl körvonalazódnak azok a létesítmények, amelyet a város lakóinak apraja-nagyja örömmel vesz birtokba már a jelenben és a jövõben. Az évforduló kapcsán Putnok városa sok igazgyöngyöt gyûjthet tarsolyába és fûzhet fûzérbe e jeles ünnepre. Nemes munkálkodásukhoz további tenni akarást, sikert kívánok a város vezetõ testületének és valamennyi lakójának.