Potenciális hibák, az ötlettıl a megvalósulásig (α→ω)
Elıadó: Kardos Ferenc
Napkollektor felhasználási területek
Használati melegvíz-elıállítás Főtés-rásegítés Medence főtés Technológiai melegvíz-elıállítás
Napenergiahozam éves megoszlása havi bontásban
A földfelszínre érkezı sugárzás közel 70%-a nyári félévben érkezik. Napkollektor típustól függetlenül csak a bejövı sugárzásból tudunk gazdálkodni!
Megvalósítási példa 5 db 30 csöves napkollektor déli tetın, 45°-os dılésszögben telepítve Hozam megoszlása: Téli félévben kb. 3 600 kWh (kb. 450 m3 gáz) Nyári félévben kb. 8 100 kWh (kb. 1 012 m3 gáz) 2 milliós beruházási összeggel számolva a teljes hımennyiség felhasználásával a megtérülés 10 év. Ha nyáron csak 4 fı HMV elvétele van, akkor a megtérülés közel 3-szoros!
Háztartások átlagos energiafogyasztása a felhasználás célja szerint (Az illusztrált adatok, 4 fıs átlagos fogyasztási szokásokkal rendelkezı családra és 100 négyzetméteres főtött alapterületre vonatkoznak.)
Forrás: Kardos Labor Kft. számításai, a KSH és a Cseh Statisztikai Hivatal (Cesky Statisticky Úrad), illetve a Német Gazdasági és Technológiai Minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie) adatai alapján.
Az internet és a papír mindent elbír! Gyakran találkozhatunk olyan ajánlatokkal, amelyekben 8-10 m2 napkollektorral 30% főtési energia-megtakarítást ígérnek. Ahhoz hogy az állítás igaz lehessen, ismerni kellene az épület tetısíkjainak tájolását, dılésszögét, az épület jelenlegi hıtechnikai állapotát, az épület energia-mérlegét. Az ígéret „akár” igaz is lehet, ha egy passzívházra telepítjük ezeket a napkollektorokat, minden más esetben csak ígéret marad!
Kondenzációs gázkazánnal elérhetı megtakarítások A H-jelő földgáz égéshıjében lévı vízgız kondenzációja révén nyerhetı hıenergia többlet 11%. A technológia többlethozama több is lehet! A többlethozam CSAK alacsony hımérséklető főtésrendszer esetén aknázható ki. Főtésrekonstrukciónál a korábbi rendszer túlméretezettsége hozhat további megtakarítást
A földgáz-áremelkedés farvizén Érkeznek: • levegıkazánok, • „hibrid” rendszerek, • Holdkollektorok, • villamos infrafőtések, • Hidegfúzió (Zöldtech-en olvasható) • energia csodák, Önöknek súlyos beruházás, a forgalmazóknak formás bevétel, de hová tőnt az ígért megtakarítás?
Hıszivattyú alkalmazhatóságának feltételei • jól szigetelt épület, • alacsony hımérséklető hıleadók, tehát a radiátor kizárva! • hınyerı oldal kialakíthatósága: kutak, szondák, talajkollektor, • levegıs hıszivattyú nem hoz jelentıs megtakarítást a földgázfőtéshez képest.
Hıszivattyú, mint energiaszállító lift Előremenő hőmérséklet
Radiátor
50-60oC
Fan-coil
45oC
Fal-/Mennyezet-/Padlófűtés
35oC
Födémtemperálás
30oC Forrás hőmérséklet
Kútpárral üzemelő hőszivattyú
10...12oC
Talajszondás hőszivattyú
5oC
Talajkollektoros hőszivattyú
0oC
Levegős hőszivattyú
-15...+10oC
6 egység szállítási „díj” 2 egység szállítási „díj”
Hıszivattyú elınyei • Hőtési feladatokat is ellátja, pl.: a split klímánál jelentısen olcsóbban (passzívhőtés), • hosszú élettartam (20-30 év), • 2010-tıl országos kedvezményes „H” áramtarifa (főtésre, HMV-re főtési idényben), • karbantartási igény alacsony, • helyi égéstermék kibocsátás nincs,
Hıszivattyú hátrányai • Magasabb beruházási költség, • engedélyeztetési kötelmek (20 m-nél sekélyebb zárt hıhasznosító rendszerek kivételével), • tervezést, szakértelmet igényel (mint egyébként minden egyes épületgépészeti rendszer), szakszerőtlenül tervezett és/vagy kivitelezett rendszerek nem hoznak megtakarítást, viszont többletfogyasztást igen.
A következı képen egy alulméretezett szondakör győjtıaknájának képeit láthatjuk. A február végi állapotok a tél elsı felében még nem voltak elıre jelezhetıek.
A csöveken lévı jégkirakódás jelzi a szondakör 0°C alatti hımérsékleten való üzemelését. Miután a szondák környezetében lévı talaj természetszerőleg nincs átitatva fagyállóval, így a talajban levı víz a szondák körül jégkérget alkot. A kialakult jégréteg hıszigetelı képességénél fogva nagymértékben rontja a hıátadást a talaj és a szonda között. A probléma oka, hogy a szondákkal elérhetı talajtömeg hıkapacitása jóval kisebb, mint amennyi az épület egész főtési szezonban való kifőtéséhez szükséges. A rövid, 30-50 m-es fúrásokkal kivitelezett vertikális szondás rendszereknél hamarabb következhet be ez a jelenség, miután a szondák felsı, 10-15 m-es szakasza a mélyebben fekvı részeknél kisebb mértékő hınyerésre képes. A 15 m-nél mélyebben fekvı talaj hımérséklete az évszakok változásától független.
COP és teljesítmény alakulása levegős hőszivattyú esetén, a külső hőmérséklet függvényében 11
10 10
9,3 8,7
9
8,1 87,5
6,9 7
6,4 5,8
COP Teljesítmény
6
5
4 4
2,2
2,4
2,7
2,95
3,2
3,4
3,6
3
2
1
0 -10
-7
-5
0
2
Hőmérséklet
5
7
10
A levegıs hıszivattyúk névleges teljesítményét +7°C-os külsı hımérsékleten állapítják meg az európai szabvány szerint (35°C-os elıremenı hımérséklet mellett, A7/W35). A diagramból látható, hogy -15°C körül a gép a névleges teljesítmény 50%-át adja. Ennek megfelelıen monovalens üzemben az épület maximális főtési teljesítmény-igényének a kétszeresét kell levegıs hıszivattyú teljesítményként választani. A COP diagram statikus adatokat tartalmaz, ezt tovább csökkenti fagypont alatti üzemnél az elpárologtató idıszakos leolvasztásához használt (jobb esetben az épületbıl kivont és nem tiszta villamos) hıenergia.
15 millió Ft-os hıszivattyús „remekmő” • hagyományos építésű, szigeteletlen ingatlan, • bordáscsöves és radiátor hőleadók, • kivitelező véleménye: „a gép nem adja le a szükséges teljesítményét”
Köszönjük a figyelmet!
1172 Budapest, Rétifarkas u. 5. Tel.: (1) 402 0478, Fax: (1) 402 1738 www.kardoslabor.hu
[email protected]
