Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Közös agrárpolitika

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

2012. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék

Közös agrárpolitika költségei…

Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) • az integráció egyik legköltségesebb / legbonyolultabb területe • jelentős szerep az EU formálásában

Közös agrárpolitika szükségessége?

• általában az agrárpolitika szükségessége • speciális európai szükségesség – „belső” szükségesség – „külső” szükségesség

Közös agrárpolitika kialakításának „belső” okai – kezdetekben • agrárnépesség relatív szegénysége ⇒ piac- és árpolitika szükségessége + strukturális átalakítás • mezőgazdasági árak stabilitásának szükségessége ⇒ jövedelmezőség biztosítása • társadalmi-gazdasági súly (ma már kisebb, mint az ötvenes években) • egységes belső piaci érdek bérköltségek + élelmiszerárak közelítése

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)

Közös agrárpolitika kialakításának „külső” okai

• globális piac • WTO

1

Közös agrárpolitika kialakítása az alapító államok agrárviszonyai eltérőek + világháború utáni élelmiszerhiány • „agrárolló” az ipari államokban • vidék megtartó képessége

Közös agrárpolitika céljai EKSZ szerinti általános gazdasági cél: szabad kereskedelem + verseny DE agrárpolitika területén: kivételek lehetősége

1957 – EKSZ (Római Szerződés) 32-38. cikk 2009 – EUMSZ (Lisszaboni Szerződés) 38-44. cikk + I. melléklet • közös agrárpolitika elveinek lefektetése • főbb szabályok meghatározása

Közös agrárpolitika céljai

Tipikus kivételek: • közös piacszervezések (rendtartások) kialakításának lehetősége • pénzügyi lehetőségek • szabad árumozgás ellenőrzésének lehetősége

Közös agrárpolitika céljai – újabb célok (EKSZ utáni reformok)

multifunkcionális mezőgazdasági politika klasszikus célok mellett + •

környezetvédelem – –

• • •

fenntartható fejlődés (pl. bioenergia hasznosítása) jó környezeti állapot megtartása

állatjóléti intézkedések élelmiszerbiztonság élelmiszerminőség


EUMSZ 38. cikk (2) bek. (volt EKSZ 32. cikk (2) bek.) Ha a 39–44. cikk másként nem rendelkezik, a közös piac létrehozására megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell.

Közös agrárpolitika céljai – klasszikus célok (EKSZ szerint) 1.

agrármodernizációs cél termelékenység növelése (fejlesztés, racionalizálás eszközével)

2.

jövedelempolitikai cél agrárnépesség helyzetének méltányos javítása

3.

piacstabilizációs cél termelők + fogyasztók védelme az esetleges külső hatásoktól

4.

ellátás-biztonsági cél lehetőségekhez képest mentesülni a világpiac ingadozásaitól

5.

élelmiszer-politikai cél fogyasztók észszerű áron való ellátása

Közös agrárpolitika elvei Egységes piac elve • mezőgazdasági áruk, termékek szabad mozgása + egységes árszabályozás Közösségi preferencia elve • védelem (külső verseny, világpiaci árak ingadozása) Pénzügyi szolidaritás elve • közös pénzügyi alap létrehozásának szükségessége

2

Közös agrárpolitika kialakítása 1958 – Stresa-i konferencia EGK agrárminisztereinek találkozója, melyen megkezdték a rendszer felépítését megfogalmazott célkitűzések: – közös árrendszer az EK-n belül – az EK árait a világpiaci árszint felett kell tartani – az intézményes árak tükrözzék a reális árakat (⇒ importterhelések + exporttámogatások) – értékesítéshez kapcsolódó támogatások rendszere (így a támogatások az árakban jelentkeznek) – közös pénzügyi források megteremtése – családi gazdaságok teljesítményének és versenyképességének javítása

A közös agrárpolitika folyamatos reformja

Reform szükségességének fő okai: KÜLSŐ okok: • GATT / WTO • fejlődő államok BELSŐ okok: • költségvetési okok



Bár alapvetően sikeres, DE lappangó feszültségek magas árak: – – – –

folyamatos expanziós kényszer strukturális feleslegek költségvetési igények környezetterhelés

1980-tól kiigazítások –

nem elégséges megoldás


1992. évi reform • ár- és jövedelempolitika szétválasztása (decoupling) • árak csökkentése (világpiaci árak felé) + • közvetlen támogatások (direct payments) alkalmazása a termelők jövedelmének stabilizációja érdekében


1999 – Agenda 2000 három főbb gondolat: 1. a reformok elégségesek, nem kell tovább képviselik: érdekszervezetek + néhány kormányzat 2. további reformokra van szükség képviselik: Bizottság + szakértők

1999 – berlini csúcs • • • •

költségvetési szempontok figyelembe vétele árcsökkentések mennyiségi szabályozások vidékfejlesztés: a CAP második pillére

3. radikális reformokra van szükség (liberalizáció) képviselik: elemzők, tudományos szféra


3


Döntéshozatal a közös agrárpolitika területén

2003 – KAP-reform újabb szakasza Bizottság: Tanács:

januártól újabb javaslatok nyár, ősz folyamán fogadja el (pl. 1782/2003/EK R.)

legfontosabb elemek: • egységes terület alapú kifizetések – újfajta közvetlen támogatás • „jó mezőgazdasági és környezetben tartás” kötelezettsége • megerősített vidékfejlesztési politika • agrárrendtartások átalakításának megkezdése • „Health Check”

Kezdeményezés: Bizottság (DG Agri – Mg. Főigazgatóság) – –

konzultáció más szervekkel érdekképviseletek véleménye

Döntéshozatal: EUMSZ alapján: Tanács + Európai Parlament –

rendes jogalkotási eljárás

(egyes kérdésekben a Tanács egyedül)

Tagállami lehetőségek

A közös agrárpolitika végrehajtása

nemzeti piacszabályozás lehetőségei

Bizottság

EB gyakorlata: szoros határok között van rá lehetőség

+ a nemzeti hatóságok feladata (+ akkreditált kifizető ügynökségek) MVH Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) a Bizottság Tanácstól átruházott hatáskörökkel is bír termékpálya-bizottságok (man. típ. komitológia)

Közös agrárpolitika szabályozásának főbb területei

Mezőgazdasági piacok közös szervezése 3.

1. Mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása

2. Struktúrapolitika

Agrárgazdaság további területei közösségi harmonizációja

1. pillér

2. pillér

Mezőgazdasági piacok közös szervezése

Vidékfejlesztés


a nemzeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a közösségi szabályokkal DE az uniós szabályok önmagukban nem elegendők szükség van kapcsolódó tagállami szabályokra is egyes területeken pl. • adózás • társadalombiztosítás • hitelpolitika

elsődleges szereplő régen még a Tanács EKSZ 34. cikk: három elméleti lehetőség • • •

közös versenyszabályok különböző nemzeti piaci rendtartások kötelező összehangolása európai piaci rendtartások kiépítése

végül a 3. lett a „befutó” ⇒ az egyes tagállami kormányzatok döntési lehetőségei korlátok közé kerültek

4

Mezőgazdasági piacok közös szervezése tagállamok eltérő rezsimjei

Mezőgazdasági piacok közös szervezése közös piacszervezések típusai (egyes terméktípusok alapján)

fokozatos közös piacpolitika 1.

CMO – common market organisation mezőgazdasági közös piacszervezések – közös agrárrendtartások (régebbi terminológia: közös piaci szervezetek) adott termékpályákra (termékkörökre) vonatkozó minden szükséges intézkedés, szabályozási elem összessége – árszabályozások (mára már nem jellemző) – támogatások – export-import szabályozások – stb.

Mezőgazdasági piacok közös szervezése agrárrendtartások: sertéshús, marha- és borjúhús, juhhús, tojás, baromfi, tej és tejtermékek, olívaolaj, olajos magvak, cereáliák, rizs, zöldség és gyümölcs, bor, dohány, len és kender, cukor stb... Tanács 1234/2007. sz. rendelete az egységes közös piacszervezésről

külső védelem + intervenció lehetősége –

2.

alapvető fontosságú termékek esetén

külső védelem, de intervenció lehetősége nélkül – –

3.

nem alapvető fontosságú termékek esetén olyan termékek, melyek kevésbé függnek a földtől (pl. tojás)

külső védelem nélkül –

olyan termékekre nézve, melyek esetében az EU nettó importőr

Mezőgazdasági piacok közös szervezése KAP egyik fő elve: • az ÁR a piaci viszonyok alapján jön létre • a beavatkozás csak a normális viszonyok érdekében képzelhető el ⇒ agrárárak kialakulása, kereslet és kínálat mennyiségi kiegyenlítődése

⇓ cél: a verseny szabályozása, biztosítása

21 szektor-specifikus tanácsi rendelet helyett 1 átfogó rendelet


működésének elvei • • •

termékek szabad forgalma, egységes versenyfeltételek termelők védelme (nyilván pl. ellentétes vele az olcsó import) költségeket közösségi forrásból (ld. pl. EMOGA/EMGA+EMVA)


(azaz végső soron nem más, mint magának az EKSZ szabályainak a biztosítása)


működése

közösségen belüli piacon közösségen kívüli államokkal folytatott kereskedelem

5

Mezőgazdasági piacok közös szervezése – közösségen belüli piac

Mezőgazdasági piacok közös szervezése – közösségen kívüli kereskedelem Import

1968 – vámunió létrejötte → mennyiségi korlátozások eltörlése → versenykorlátozó monopóliumok, állami támogatások eltörlése DE megmaradtak az eltérő szabályok az egyes területeken (vámkezelés, eltérő normák) 1993 – egységes európai piac → piaci koordináció, az államok szabályainak összehangolása

Mezőgazdasági piacok közös szervezésének belső eszközei

1995-ig „lefölözés” • belső árak mesterségesen a világpiaci árak felett való tartása • EB: árpolitikai eszköz („tökéletes mozgóvám”) 1994 GATT uruguayi forduló → lefölözés gyakorlatának vége helyette „tarifikáció” korábbi, nem vámjellegű intézkedések „vámosítása” magas induló vámterhek (EU: speciális vámok) + folyamatos csökkentés vállalása (Doha)

Export kivitel korlátozása tilos exporttámogatások (visszatérítés) → az alacsonyabb világpiaci árak miatt szükséges 1994-es vállalás – ezeket is folyamatosan csökkenteni kell (kereskedelmet korlátozó vagy torzító támogatások tilalma)

1. Árbefolyásolás Árrezsim

1. Árak befolyásolása 2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása 3. Közvetlen támogatások (1992- )

szabad árrendszer (piac határozza meg) DE intézményi v. adminisztratív árak – irányárak (hivatalosan optimálisnak tekintett árak) – intervenciós árak („biztonsági háló”) – minimális importárak (importterhelések alapjai)

Intervenciós intézkedések állami szervek VAGY magánvállalkozások útján

2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása

3. Közvetlen támogatások

kvótarendszer kialakítása mennyiségi küszöbértékek megállapítása

közvetlen támogatások (direct payments) egyes rendtartásokon (CMO) belül

(már csak néhány termékkör esetén, cukor, tej, dohány)

2003-tól:

kvóta túllépése esetén: • nincs garantált ár • levonás a termelőtől


SPS (Single Payment Scheme) Egységes Támogatási Rendszer

referencia összegen alapuló gazdaságonkénti támogatás (egységes gazdaságtámogatás, SFP) fokozatos bevezetés, tagállami vonakodások stb.

6

EUMSZ 41-42. cikk (volt EKSZ 35-36. cikk): lehetőségek konkrét intézkedésekre: •

• • •

finanszírozási lehetőségek pl. a szakképzés, a kutatás és a mezőgazdasági ismeretek terjesztésének területén fogyasztást fokozó közös intézkedések versenyszabályok eltérő alkalmazásának lehetősége Tanács által biztosított támogatások lehetősége (szerkezeti vagy természeti feltételek miatt hátrányos helyzetben lévő üzemek, gazdaságfejlesztési programok)

Agrárgazdaság további területeinek uniós harmonizációja

Kapcsolódó területek Pl. • halászat • állategészségügy, • termékkategóriák, • minőségi előírások, • stb.

Közös agrárpolitika finanszírozása ( – 2007)

Vidékfejlesztés Agenda 2000 vidékfejlesztés, mint 2. pillér 1257/1999/EK rendelet 2003 – salzburgi vidékfejlesztési konferencia (B+tá) fő célok: 1. agrárgazdaság versenyképességének növelése 2. környezetgazdálkodás és tájvédelem 3. életminőség javítása a vidéki térségekben és a gazdasági tevékenységek diverzifikációja 1698/2005/EK rend. – vidékfejlesztési programok felt.

Közös agrárpolitika finanszírozása ( – 2007) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Tanács hozza létre 1962-ben • •

Garancia Részleg Orientációs Részleg

→ piaci és ártámogatások → agrárstruktúra finanszírozása

1988-ban részévé válik a Strukturális Alapoknak 1290/2005/EK rendelet: 2007-től: 1. Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) 2. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

Közös agrárpolitika finanszírozása (2007 – ) Bevételi oldal

1970-ig közvetlen tagállami befizetésekből működik, utána már közösségi forrásokból • közösségi vámok, agrárlefölözések (1995-től agrárvámok) • tagállami befizetések (GNI alapján 1988-tól) + egyéb (papír)

• • • •

közösségi vámok, agrárvámok tagállami befizetések (GNI alapján) ÁFA-alapú befizetések egyéb (cukorilletékek, büntetések)

Kiadási oldal 1. pillér mezőgazd. EMGA + • •

•


„Tengelyek”

Vidékfejlesztés

2. pillér vidékfejl. EMVA

közvetlen kifizetések (történelmi alapon) moduláció + pénzügyi/ktgvetési fegyelem (2013-ra 2002-es szinten max.) piaci rendtartások: termékspecifikus előírások

7

A közös agrárpolitika jövője?

2007 – 2013 költségvetési ciklus 9 2013 – 2020 költségvetési ciklus… 9 Utána??? Renacionalizálás? KAP megszűnése? Bizonytalanság


Köszönöm a figyelmet! http://www.nemzetkozijog.hu http://www.lattmann.hu

8

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Recommend Documents