Az Európai Unió kialakulásának története Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem
[email protected]
Korai elképzelések Késő középkor: Saint-Pierre abbé, I. Kant, Victor Hugo
(„Európai Egyesült Államok”)
másról szól
Az I. világháború aktivizálja az értelmiségiek körében az
egység gondolatát, de a politika még távol áll tőle.
Ortega Gasset (1930): összeurópai intézményekben gondolkodik R. Coudenhove-Kalergi: Páneurópai mozgalom Benes javaslat Tardieu terv Vansittart-Sargent: „dunai vámunió” elképzelése A. Briand javaslata
Az egység irányába ható közös motívumok a világháború után
Európa erőteljes térvesztése erősödő gyarmati függetlenségi mozgalmak belső források kimerülése a békerendezés hiányosságai, háborús veszély „bágyadt Népszövetség” a Szovjetunió megalakulása, fejlődése
Gazdasági növekedés 1919 és 1939 között
Szovjetunió
+ 600 %
USA
+ 150 %
Európa
+ 40 %
A politika hozzáállása Maradnak a nemzeti terminusok
Franciaország a béke hegemóniáját őrizné GBR egyensúlypolitikát folytatna Németország kitörne az elszigeteltségből, de Franciaország ellenében
Új elem a II. világháború után Politikai jellegű veszély: Európa kettészakadt, a Szovjetunió újszerűen viselkedett győztesként Gazdasági veszély: Az USA nyomasztó fölényre tett szert. Változások: Érthető BENELUX egymáshoz közeledés Olaszország visszaszerezné tekintélyét A németek kilépnének az elszigeteltségből Franciaország az európaiságban oldaná fel a német nacionalizmust. Az angolok is taktikáznak.
Események a II. világháború után 1946 március fultoni, szeptember zürichi Churchill
beszédek: „béküljetek ki” 1947 március: Dunkerque-i Egyezmény (angol – francia megegyezés a Közel-Keletről, német békéről) 1947 június: Marshall-segély
1948-1960 között 13,3 md. dollárt osztanak OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete)
1948 Benelux Unió 1949 április: NATO 1949 május: Európa Tanács 1951 április: Montánunió megalakítása
Montánunió (Európai Szén- és Acél Közösség, ESZAK) 1952 július 22-vel ratifikálták Benelux, Olaszország, Franciaország, NSzK Kimarad, aki nem akar túllépni a nemzetállami együttműködés
szokványos keretein: GBR→EFTA (1960) EFTA: GBR, D, N, CH, S,Ö, P, 1970-től: Izland, 1985-től: Finnország A szén- és acéltermelés összehangolását szervezi Nemzetek feletti intézményrendszerével példát ad a későbbieknek is. Gazdasági siker: az acélforgalom 157%-kal, a termelés 65%-kal nőtt meg egy év alatt.
A Közösség megalakulása 1958 január 1.: Római Szerződés Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) marad mellettük párhuzamosan a Montánunió szervezete is. Célok: „szorosabb unió felé haladás” vámunió (1968-ra teljesült) A közös piac kiépítése 12 évre tervezett Közös agrárpolitika kialakítása
Az integráció történetének szakaszai 1. A szupranacionalizmus időszaka (1957-1963)
2. A pesszimizmus időszaka (1963-1969) 3. Kormányközi Európa (1969-1986) 4. A többszintűség időszaka (1987-1993) 5. Az Unió bővülése és hozzáigazító jellegű
reformok (1993-2004) 6. Európai Alkotmány, tömeges bővítés (2004-)
1. A szupranacionalizmus évei (1957-1963) A kezdet lendülete.
EGK taktikai megfontolásokból a Miniszterek Tanácsának
súlyával jellemezhető. „ A Bizottság (1108 fő alkalmazottal) javasol a Tanács dönt.” Gyors fejlődés, gazdasági, szervezeti vonatkozásban egyaránt.
2. A pesszimizmus (a francia hegemónia) évei
(1963-
1969?1973)
Francia túlsúly, akár erőszakos érdekérvényesítéssel is. A mezőgazdaság-politika előnyeinek és az amerikai
befolyás visszaszorításának eszköze a közösség a franciák számára. 1965 július: „üres szék politikája” döntéshozatali eljárás változásának terve, mezőgazdaság-politikai változtatások terve 1966 január: „luxembourgi kompromisszum” GBR csatlakozási kérelmeinek elutasításai (1961, 1967) Átépül a mechanizmus: A Bizottság apparátusa számban nő, de a szakpolitikák önálló életet élnek
Szerkezeti változás 1967 július egységesülés: EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK EGK EURATOM Montánunió
GBR közösséghez való viszonyának változása Távol marad, 1960: EFTA
1961-től szeretne csatlakozni Belép, de folyamatosan lassabban halad, mint a többiek
2016 . június 23. 51,9% Brexit Érdekes helyzetek: Norvégia Grönland
2016 . június 23. 51,9%
3. Kormányközi Európa (1969-1986)
Európai Tanács (1974) megjelenése nyomán alig van súlya
a szupranacionális gondolatnak. A déli bővítések és következményeik emelik újból előtérbe. A hármas súlypont (D-GBR-F) segíti ezt. Gazdasági recesszió, emiatt konfliktusok az együttműködésben.
1977-83: halászati kvóták körüli vita 1974: Regionális Fejlesztési Alap létrehívása CAP működési problémák Monetáris Unió csúszása
4. A többszintűség időszaka (1987-1993) Elmélyülés-kibővülés dilemma
A világgazdaság szerkezeti átalakulása (lemaradás) Politikai átalakulás (szocialista rendszer bukása) Az USA katonapolitikai szerepének változása A német egység kialakulása (gazdasági óriás – politikai
törpe helyzet átalakulása)
5. Az Unió bővülése és hozzáigazító jellegű reformok (1993-2004) A Maastrichti Szerződés (Európai Uniós Szerződés)
eredménye Európai Unió elnevezés Egységes valuta célkitűzés Közös kül-és biztonságpolitikai elképzelések Pillér szerkezetű szervezet Közös vízumpolitika az Európa Parlament szerepének növekedése (demokratikus deficit csökkenése)
A szervezet bővülésének lépései A Római Szerződés 237. cikkelye és az Európai Uniós
Szerződés 0. cikkelye alapján: „bármelyik európai állam jelentkezhet a közösség tagjának.” Tényleges bővülés: 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália 1995: Ausztria, Svédország, Finnország 2004: Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Málta 2007: Bulgária, Románia 2014. 07. 01. Horvátország 2012: Törökország?
Az Európai Unió tagállamainak adatai I. (forrás: Berend T. I. 2003)
Ország
Terület
Lakosságszám
GDP/fő
Infláció
Munkanélküliség
[km²]
[ezer fő]
(1999, euro)
(2001, %)
(%)
Ausztria
83 858
8 092
23 178
2,6
3,9
Belgium
30 528
10 226
23 343
2,4
11,7
Dánia
43 094
5 326
23 997
2,2
5,0
Finnország
338 144
5 166
20 886
1,9
8,7
Franciaország
543 965
58 620
21 395
2,6
9,1
Görögország
131 957
10 538
14 272
2,9
11,6
Hollandia
41 526
15 805
21 713
4,3
2,4
Írország
70 273
3 752
23 226
4,3
3,8
Luxemburg
2 586
432
35 980
2,3
2,1
Nagy-Britannia
242 910
59 501
20 348
1,6
5,2
Németország
357 020
82 100
22 463
2,0
9,5
Olaszország
301 336
57 646
20 449
2,5
9,4
Portugália
92 354
9 989
15 111
4,0
3,9
Spanyolország
504 782
39 410
16 953
3,0
13,0
Svédország
449 964
8 857
19 985
2,7
4,0
EU-15 összesen
3 234 288
375 460
20 613
2,5
8,3
Az Európai Unió tagállamainak adatai II. (forrás: Berend T. I. 2003) Ország
Terület
Lakosságszám
GDP/fő
Infláció
Munkanélküliség
[km²]
[ezer fő]
(1999, euro)
(2001, %)
(%)
Ciprus
9 251
760
18 500
4,2
3,5
Csehország
78 866
10 300
13 500
4,4
8,6
Észtország
45 227
1 400
8 500
4,0
7,3
Lengyelország
312 683
38 600
8 700
4,5
16,3
Lettország
64 589
2 500
6 600
2,7
7,8
Litvánia
65 301
3 700
6 600
1,0
12,6
Magyarország
93 000
10 200
11 700
7,6
5,3
Málta
316
379
11 900
2,5
5,3
Szlovákia
49 034
5 380
10 800
12
17,9
Szlovénia
20 256
1 986
16 100
8,9
12,0
10 új tag
738 523
75 205
11 290
5,2
9,7
