Az Európai Unió intézményei A „Túl az első X-en – Tehetsz a jövődért, válassz!” középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest, 2016. október 14.
Az Európai Unió Az Európai Unió (EU) egy 28 európai tagállamból álló, különleges gazdasági és politikai partnerség. A második világháború után alakult a gazdasági együttműködés elősegítésére, azon az elgondoláson alapulva, hogy az egymással kereskedő országok gazdasági szempontból egymásra vannak utalva, és így kevésbé valószínű a konfliktusok kialakulása. Az Unió a jogállamiságon alapul: minden tevékenységének alapját az összes tagállam által elfogadott szerződések képezik. Az EU főbb intézményei
1
Bővebben az uniós intézményekről: http://europa.eu/about-eu/institutions-bodies/index_hu.htm
2
Az Európai Unió története dióhéjban 1945 - 1951 A második világháború tapasztalatai és a gazdasági hanyatlás hatására Európa vezető politikusai ráébredtek arra, hogy a tartós béke biztosításának egyetlen lehetősége az egység, vagyis az országok közötti szorosabb együttműködés és gazdasági integráció. Az Európai Közösség tehát azzal a céllal jött létre, hogy véget vessen az európai országok között dúló véres háborúknak. Másik fontos oka az EU kialakulásának az volt, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésével helyreállítsa és javítsa az európai országok versenyképességét, valamint hogy ellensúlyt tudjon képezni a kommunista országokkal szemben. Jean Monnet (aki akkoriban a francia Tervhivatal elnöke volt) azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzanak létre egy közös szervezetet, amivel egységesítik a német szén és a francia acélipart. Ezt a tervet Konrad Adenauer (az NSZK – Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja) is támogatta. Ezáltal volt biztosítható hosszú távon, hogy a francia és német ellentétek ne alakuljanak ki újból. Jean Monnet Robert Schuman francia külügyminiszterrel közösen kidolgozta a Schuman-tervet, amellyel letették az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. A tervet 1950. május 9-én tárták a nyilvánosság elé, erre emlékezve ünnepeljük minden évben május 9-én az Európa-napot. 1951 - 1970 1951-ben létrejött az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK). A Közösséghez 6 ország (a Hatok) csatlakozott: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország (akkor: NSZK), Franciaország és Olaszország. Ez a majdani Európai Unió elődje. 1957-ben a Hatok megalapozták a gazdasági együttműködés alapjait a Római Szerződés aláírásával. Ezzel a szerződéssel jött létre az Európai Gazdasági Közösség (EGK), valamint az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM). Tíz évvel később e három szervezet intézményeinek az egyesítésével jött létre az Európai Közösségek (a mostani Európai Unió jogelődje). Az 1960-as években az EU-országok között eltörölték a vámokat, ami nagyban elősegítette a gazdasági fellendülést. Ezenkívül, ekkor született megegyezés a közös mezőgazdasági politikáról, amely az EU-s tagországok közös ellenőrzése alá helyezte az élelmiszertermelést. (1962, KAP – közös agrárpolitika). A gazdasági együttműködés mellett az országok közti politikai integráció is egyre mélyült. 1970 - 1985 A hetvenes évek beköszöntével kezdődött meg az Európai Közösség bővülése. Először 1973. január 1-jén Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozott, majd 1981-ben Görögország, majd 5 évvel később Spanyolország és Portugália belépésével tizenkettőre bővült az EU tagjainak száma. 1979ben először került sor a közvetlen európai parlamenti választásokra, mely azóta is öt évente kerül megrendezésre. 1986 - 2000 1986-ban ez a 12 ország írta alá az Egységes Európai Okmányt. Ezzel létrehozták az „egységes piacot”. A továbbiakban ez biztosította az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlását. Ez az egységes piac és a négy szabadság (áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad áramlása) 1993-ra valósult meg. 3
A kilencvenes években újabb szerződések születtek: 1993-ban a Maastrichti Szerződés, más néven Szerződés az Európai Unióról. Ez tartalmazza az euró bevezetésének lépéseit, valamint megjelenik benne az Unió pilléres szerkezete: az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek; a közös kül- és biztonságpolitika; és a bel- és igazságügyi együttműködés. 1995-ben az Unió további három új taggal bővült: csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország. Ugyanebben az évben hatályba lépett a Schengeni Megállapodás, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnt az útlevél-ellenőrzés az uniós országok közötti személyforgalomban. 1999-ben lépett hatályba az Amszterdami szerződés, mely az európai integráció tovább mélyítését szolgálta. A szerződés megerősítette az EU alapelveit, és ezek betartását az uniós tagság előfeltételévé tette, valamint terveket fogalmazott meg az uniós intézmények megreformálására a jövőbeli tagállamok csatlakozására való felkészülés céljából. 2000 - 2015 Az euró érmék és az euró bankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba. 2003-ban megtörténik egy intézményi reform, amelynek révén az EU 25 tagállammal is hatékonyan működhet (Nizzai Szerződés). 2004-ben tíz újabb ország csatlakozott az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia, valamint Magyarország is 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává. 2007-ben Bulgária és Románia, majd 2013. július 1-jén huszonnyolcadik tagként Horvátország is csatlakozott.
4
Az Európai Unió működését szabályozó legfrissebb szerződés a Lisszaboni Szerződés, amely 2009ben lépett hatályba. Célja az EU demokratikusabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy képes legyen hatékonyabban, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást. A szerződés meghatározza, mely hatáskörök tartoznak az EU-hoz, az EU tagállamaihoz és melyek közösek. A Lisszaboni Szerződés jelentős mértékben kibővítette az Európai Parlament hatáskörét is. Bővebben: http://europa.eu/about-eu/eu-history/index_hu.htm Az uniós szerződésekről dióhéjban:http://europa.eu/eu-law/decision-making/treaties/index_hu.htm Letölthető infografika és összefoglaló térkép (pdf): http://www.europarl.hu/resource/static/files/brochures_pdf/terkep_2015_web.pdf
5
Az Európai Parlament Az Unió figyelmet fordít arra, hogy intézményei átláthatóak és demokratikusak legyenek. Az Európai Parlament egy egyedülálló, a polgárok által közvetlenül megválasztott soknemzetiségű parlament. Az Európai Parlament 751 képviselője 28 tagállam több mint 500 millió polgárát képviseli. Az európai polgárok számos módon részt vehetnek a politikai folyamatban. Szavazhatnak például a választásokon, kapcsolatba léphetnek az európai parlamenti képviselőjükkel, petíciót nyújthatnak be az Európai Parlamenthez, vagy európai polgári kezdeményezést indíthatnak, mellyel jogalkotási javaslat kidolgozására kérik fel a Bizottságot. Az EP tájékoztató kiadványa: http://www.europarl.europa.eu/pdf/divers/HU_EP%20brochure.pdf Az Európai Parlament főbb jogkörei és hatásköre A jogalkotói hatáskör Az európai jogszabályok döntő többségét az Európai Parlament és a Tanács közösen fogadja el, a rendes jogalkotási eljárás keretében. A rendes jogalkotási eljárás egyenlő súlyt ad az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa számára a különféle területeken (például gazdasági irányítás, bevándorlás, energia, közlekedés, környezetvédelem és fogyasztóvédelem). További fő jogalkotási eljárások: konzultációs eljárás és egyetértés. Infografika: http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00004/Jogk%C3%B6r%C3%B6k%C3%A9s-elj%C3%A1r%C3%A1sok Költségvetési jogkör A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt dönt az Unió teljes éves költségvetéséről, a végső szót pedig a Parlament mondja ki. Inforgrafika: http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00005/K%C3%B6lts%C3%A9gvet %C3%A9si-jogk%C3%B6r Felügyeleti jogkör Az Európai Parlament felügyeleti és ellenőrző hatáskörökkel is rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy más uniós intézmények munkáját ellenőrizze, figyelemmel kísérje az uniós költségvetés felhasználását, és biztosítsa az uniós jog megfelelő végrehajtását. Bővebben: http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00006/Fel%C3%BCgyeletijogk%C3%B6r
6
Az Európai Parlament felépítése és működése Az elnök és az elnökség Az Elnökség az Európai Parlament elnökéből, 14 alelnökéből és a Parlament által két és fél évre választott, tisztségében megújítható 5 quaestorból áll.
7
Az EP elnöke jelenleg Martin Schulz. Az elnököt két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, tisztségében megújítható. Az elnök képviseli a Parlamentet a külvilág előtt és a többi uniós intézménnyel fenntartott kapcsolatokban. Az elnök irányítja a Parlament és szervei munkáját, vezeti a plenáris üléseken folytatott vitákat és ügyel a Parlament eljárási szabályzatának tiszteletben tartására. Az elnök az Európai Tanács minden ülésének kezdetén kifejezésre juttatja a Parlament álláspontját és aggályait a napirenden szereplő pontokkal és egyéb témákkal kapcsolatban.
Az Európai Parlament egyik alelnöke jelenleg Pelczné Dr. Gáll Ildikó.
Az EP félidős tisztújítás menete, szabályai 2016 decemberében tisztújító választásra kerül sor a parlamentben. A választások során egy ideiglenes elnök tölti be a legfőbb pozíciót - a leköszönő elnök, az ő távollétében a rangsor szerint valamelyik leköszönő alelnök, illetve az ő távollétükben a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő. A jelöléshez a jelöltek beleegyezése mellett egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Ezután az ideiglenes elnök kihirdeti a jelöléseket a parlamentben. Első körben az elnököt választják meg; a pozíció megszerzéséhez a leadott szavazatok abszolút többsége szükséges. Ha ezt egyik jelölt sem érte el három forduló után, a negyedik fordulóban az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt lesz megválasztva. Ezután választják meg az alelnököket egyetlen szavazólapon. A megválasztáshoz itt is abszolút többségre van szükség, az a 14 jelölt, aki ezt az első fordulóban megszerzi, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítható. Ha nem sikerül 14 alelnököt 8
választani az első fordulóban, egy második fordulóra kerül sor az elsővel megegyező feltételek mellet, hogy a fennmaradó tisztségeket betöltsék. Harmadik forduló esetén már a relatív többség megszerzése is elégséges a pozíciók betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt a megválasztott alelnök. Az alelnökök megválasztása után az EP 5 questort választ, ugyanazon eljárás szerint. mint az alelnököket. Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+RULES-EP+20160715+RULE017+DOC+XML+V0//HU&language=HU&navigationBar=YES
A plenáris ülések Az Európai Parlament tevékenységének legkézzelfoghatóbb eseménye a plenáris ülés, mely a parlamenti szakbizottságokban és képviselőcsoportokban végzett jogalkotási munka betetőzését jelenti. A plenáris üléseknek, melyek havonta négy napon át zajlanak, rendes körülmények között Strasbourg ad otthont, de néha további ülésekre is sor kerül Brüsszelben.
9
Az európai parlamenti képviselők és megválasztásuk Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket az Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják, ötéves időtartamra. Minden ország maga határoz a választás formájáról, de biztosítania kell a nemek közötti egyenlőséget és a szavazás titkosságát. Az uniós választások az arányos képviselet elve alapján zajlanak. A képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el. Az EP-képviselők kevéssel több mint egyharmada nő. Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok tagjai, amelyek nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Az Európai Parlamentben jelenleg 8 képviselőcsoport működik. Képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik.
10
Az Európai Parlament szakbizottságai A képviselők az Európai Parlament plenáris üléseinek előkészítése céljából meghatározott területekre szakosodott állandó bizottságokba csoportosulnak. Jelenleg 20 állandó bizottság, 2 albizottság és egy különbizottság van. Jogalkotási javaslatokat és saját kezdeményezésű jelentéseket fogalmaznak meg, módosítanak és fogadnak el. Megvizsgálják a Bizottság és a Tanács javaslatait, valamint szükség esetén jelentéseket dolgoznak ki, amelyeket a plenáris ülés elé terjesztenek. A szakbizottságokról bővebben: http://www.europarl.europa.eu/committees/hu/parliamentary-committees.html Az EP felépítéséről bővebben: http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00010/Fel%C3%A9p%C3%ADt%C 3%A9s-%C3%A9s-m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s
Többnyelvűség Az Európai Parlament abban különbözik a többi uniós intézménytől, hogy kötelessége a lehető legmagasabb szintű többnyelvűséget biztosítania. Mivel az Unió valamennyi állampolgárának jogában áll, hogy induljon az európai parlamenti választásokon, nem lehetne elvárni az európai parlamenti képviselőktől a leggyakrabban használt nyelvek egyikének, pl. a franciának vagy az angolnak a tökéletes ismeretét. Ma az Európai Parlamentben nem kevesebb mint 24 hivatalos nyelvet használnak. Az Európai Parlamentben minden hivatalos nyelv egyformán fontos: a parlamenti dokumentumok kivétel nélkül megjelennek az Európai Unió minden hivatalos nyelvén, továbbá valamennyi európai parlamenti képviselőnek jogában áll, hogy az általa választott hivatalos nyelven szólaljon fel.
11
Az Európai Parlament magyar képviselői Az Európai Parlament 751 képviselője közül 21 mandátummal rendelkeznek a magyarországi képviselők. Bővebben: http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search.html?country=HU
12
Az Európai Parlament és a Lisszaboni Szerződés Az Európai Parlament jelentős változásokon ment keresztül története során: folyamatosan bővültek a jogkörei és egyre fontosabbá vált az intézmény. Miközben az EP elődje, a Parlamenti Közgyűlés csupán megfigyelő szerv volt, az EP jelenleg az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, amely a választók érdekeit képviseli. A jogalkotási feladatokon kívül az EP felügyeli az uniós intézmények működését és elősegíti az emberi jogok érvényesülését Európán belül és kívül. A Lisszaboni Szerződés, amely 2009 végén lépett hatályba, minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában: jogalkotói hatáskörét több mint 40 új területre terjesztik ki, így a Parlament a tagállamok kormányait képviselő Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá válik (pl. a mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel- és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok területein). Megváltoztatta továbbá a Parlament és a többi intézmény közötti együttműködés módját is, és az EP-képviselőknek nagyobb beleszólást engedett abba, hogy ki irányítja az Uniót. Ezek a reformok biztosították, hogy az európai választásokon való szavazás révén az állampolgárok még nagyobb beleszólást kapjanak abba, hogy Európa milyen irányba haladjon. Infografika: http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00008/A-LisszaboniSzerz%C5%91d%C3%A9s Brosúra: http://www.europarl.hu/resource/static/files/10138_liszabonileaflet_A5_100514_final.pdf
13
Az európai parlamenti választások Az európai parlamenti képviselőket 1979 óta választják közvetlenül az állampolgárok minden EU tagállamban. Az EP-választásokra öt évente kerül sor, legutóbb 2014. május 22-25. között. A 2014. májusi szavazáson eredményeként a 28 tagállam több mint 400 millió választópolgára a megválasztott EP-képviselőkön keresztül befolyásolhatja az Európai Unió politikájának irányvonalát és annak alakulását az elkövetkezendő öt évben. Magyarországon összesen 21 magyar európai parlamenti képviselőt választhatnak az állampolgárok. A választási rendszer nem egységes az EU tagállamokban, minden tagállam a saját választási rendszerét alkalmazza az EP-választások során. Magyarországon a választás egyfordulós, szavazni országos pártlistára lehet. Minél több szavazatot kap egy párt, annál több képviselőjelöltje jut mandátumhoz. Csak bejegyzett politikai pártok állíthatnak listát. Ki vehet részt választásokon?
az
EP-
Az Európai Parlament tagjainak választásán az a nagykorú magyar illetve európai uniós állampolgár választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja: a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.
14
A 2014-es EP-választások eredményei
A választásokat követően a képviselők szabadon megváltoztathatják képviselőicsoport-tagságukat és új csoportokat is alakíthatnak. Így alakult meg 2015 júniusában a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport. A képviselőcsoportok tagsága és nemzeti eloszlása így alakult 2015 szeptemberében: Bővebben: http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/crosstable.html
15
16
17
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság kilépése (BREXIT)
A brit állampolgárok 2016. június 23-án népszavazáson döntöttek arról, hogy azt szeretnék ha országuk kilépne az Európai Unióból.
Egy tagállam kilépésenk folyamatát a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza. A cikkely szerint a kilépést választó tagállamnak jeleznie kell a Tanács felé a szándékát, ezután pedig 2 évük van arra, hogy megvitassák a kilépést és a jövőbeli kapcsolatukat. 2 év után automatikus a kiválás, de a tárgyalási időszak meghosszabbítható. A referendum után az Egyesült Királyság élt az 50. cikkely adta jogával és jelezte kilépési szándékát. A tárgyalások várhatóan 2017 márciusában kezdődnek és 2019-ben le is zárulnak. Az Európai Tanács összefoglalója: http://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-uk-after-referendum/#47244648154 Összefoglaló az Európai Parlament oldalán: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/top-stories/20160701TST34439/brexit
Az Európai Parlament szerepe a kilépési folyamatban Az Európai Parlament fontos szerepet játszik a kilépésben, az Egyesült Királyság és a Tanács közötti tárgyalások eredményét ugyanis az EP-nek szavazással meg kell erősítenie. Ezért az Európai Parlament már a tárgyalási fázisban képviselteti magát Guy Verhofstadt EP-képviselővel, a Liberálisok képviselőcsoportjának elnökével. A 73 brit EP-képviselő várhatóan a kilépési tárgyalások végéig marad a posztjában. EuroparlTV videó: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20160908IPR41661/parliament-appoints-guyverhofstadt-as-representative-on-brexit-matters
18