AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Hasznos és igénytelen a birka Szoros magyar–kínai együttmûködés Márk Gergely

2007. 12. évf. 9. szám

zókimondó, egyenes természete az ötvenes években életveszélyes volt Magyarországon. 31 évet töltött el a Kertészeti Kutató Intézetben, majd nyugdíjba vonulása után is folytatta a rózsanemesítést ott, ahol abbahagyta.

S

A törökbálinti Magyar Rózsák Kertje egy-egy részlete Márk Gergely azt tarja, a rózsanemesítônek a legfontosabb munkaeszköze a szeme, az éles szeme, amely meglátja egy növényi egyedben a különlegest. (További részletek Élô Nagyjaink sorozatunkban a 19. oldalon.) Képeket készítette: Márk Gergely

Wass Albert

Magyarok Nagyasszonya

Klauzál Gábor

Lippay János

Zöld Péter

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Elnyerték a Minôsített Tangazdaság címet . . . . . . Olasz mezôgazdasági gépgyártók mozgó kiállítása és vására . . . . . . . . . . . . . . . Energiaerdô Királyegyháza határában . . . . . . . . . . . . . . Jól vizsgáztunk . . . . . . . . . . . . Hômérsékleti rekordok fokozták a tûzveszélyt a Földközitenger térségében . . . . . . . Erdôtûz csapások az európai magánerdôkre . . . . . . . . . .

4

4 5 5

PIACI HÍREK Kedvezô gabonahírek Kínából India biztonságra törekszik . . . . . . . . . . . . . . Tojás és Baromfi Irányító Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . Szigorú orosz állatorvosi vélemények és növekvô brazil marhahús export . . . Országos vidékfejlesztési irodahálózat alakul . . . . . .

26 26 26

27 27

PÁLYÁZATOK 5 6

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Indokolt-e a pánik a hazai intervenciós gabonakészletek kapcsán? . . . . . . . . . . . . . . 7 Ellentmondásos eredmények az olasz élelmiszergazdaságban . . . 10 Európai országok ökológiai állattenyésztése . . . . . . . . . 11 Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Bizottság Olaszországban . 12 BRÜSSZELBE JÁRUNK

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2008. évi Magyar Agrárgazdasági Minôségi Díj elnyerésére . . 27 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . 30

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô

E lapszámunk kiemelt témája: juh- és baromfitenyésztés

Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán

Kína csúcstalálkozóra készül . 13 Mariann Fischer Boel az uniós agrárreformokról . . . . . . . . 14 JUHTENYÉSZTÉS Lehetôségek és jövôkép a juhágazatban . . . . . . . . . 15 Nemzetközi körkép a juh- és kecskeágazat helyzetérôl . 17 ÉLÔ NAGYJAINK

BORÍTÓ 2–3

Márk Gergely . . . . . . . . . . . . . 19

Márk Gergely rózsái

RIPORT

BELSÔ SZÍNES 1–2

Baromfi berkekben . . . . . . . . . 20 Hasznos és igénytelen a birka . 22

Amivel a szelet munkába fogták BELSÔ SZÍNES 3–4

KITEKINTÉS

Egészséges Bajorország

Agrár külkereskedelmünk 2006-ban – Exportpiacok és importnyomás belülrôl . . 24

BORÍTÓ 4

2007. 12. évfolyam 9. szám

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2007. 12. évfolyam 9. szám

Könyvajánló

Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2007/118 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: A molnár tanya és a szélmalom is áll még Hódmezôvásárhelyen, Kripner Vera felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . 3 NEWS, EVENTS Approved as Qualified Pilot Farm . . . . . . . . . . . . . . . . . Mobile exhibition and fair of Italian agricultural engines and machines . . . . . . . . . . Energy forest around Királyegyháza . . . . . . . . . . A successful exam . . . . . . . . . High temperature enhanced fire risk in the Mediterranean . Forest fires damaged also European private forests . .

4

4 5 5 5 6

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Panic about Hungarian intervention grain stocks . . Contradictive results in the Italian food sector . . . . . . . Ecological animal husbandry in European countries . . . . National Food Safety Committee in Italy . . . . . . .

trade in 2006 – export markets and inner import pressure . . . . . . . . . . . . . . . 24 MARKET NEWS Favourable grain news from China . . . . . . . . . . . . . . . . . Safety of supply is the aim of India . . . . . . . . . . . . . . . . . Egg and Poultry Management Committee . . . . . . . . . . . . . Severe Russian veterinary opinions – increasing Brasilian beef export . . . . . Establishment of the national network of rural development offices . . . . . .

26 26

10 11 12

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

27

Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella

27

Call for proposal of the Ministry of Agriculture and Rural Development for the Hungarian Agricultural Quality Award in 2008. BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . 30

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected]

Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta

Central topic of this issue: sheep and poultry-farming

SHEEP SECTOR Opportunities and perspectives in sheep sector . . . . . . . . . . 15 International panorama on sheep and goat sectors . . . 17 COVER 2–3 PORTRAIT

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

Editor-in-chief: Tamás Enikô

ATTENDING BRUSSELS China is preparing for the Summit . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Mariann Fischer Boel: about the European agricultural reforms . . . . . . . . . . . . . . . 14

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

26

APPLICATIONS 7

AgraEconomy of the European Union Volume 2007/12., Issue 9.

The roses of Márk Gergely

Márk Gergely . . . . . . . . . . . 19

Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com

INNER COVER 1–2

HU-ISSN 1416-6194

REPORT

They had the wind worked

Poultry world . . . . . . . . . . . . . 20 Sheep: useful and undemanding . . . . . . . 22

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

INNER COVER 3–4

OUTLOOK

COVER 4

Hungarian agricultural foreign

Recommended Books

2

Bavarian review

Front Cover: The miller farm and the windmill still exist in Hódmezôvásárhely, photo by Kripner Vera

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

" A Villányi Borászati Szakképzô Iskola tangazdasága elnyerte a Minôsített Tangazdaság címet. Ünnepélyes keretek között került sor a megtisztelô cím átadására. (Bôvebben a 4. oldalon) " A Baranya megyei Királyegyházán gyorsan növô nyírest telepítettek energianyerési célból. A két évvel ezelôtt telepített fák elérték a 7–8 méter magasságot. Letermelés után a PannonPower erômû biomassza blokkjában használják a fát. (A 5. oldal) " Indokolt-e a pánik a hazai intervenciós gabonakészletek kapcsán? Ezek a gabonakészletek Magyarország területén, de az Európai Unió birtokában vannak. Ha az intervenciós készlet pályáztatása nyílt, és a vevôk között valóságos verseny van, bárki megkaphatja kedvezô kínálat esetén a gabonát. A magyar vevôk a kukoricakészlet értékesítésekor versenyelônnyel rendelkeznek, mert nem kell szállítási költséggel számolniuk. A cikk szerzôje szerint aggodalomra nincs ok. A hazai állattenyésztôk mégis aggodalmaskodnak. (Részletek a 7. oldalon) " Az olasz mezôgazdasági termelés volumene a 2005. évihez képest 2,6 százalékkal esett vissza. Egyedül a takarmánytermelés stagnál. Ugyanakkor a mezôgazdasági szolgáltatásokban bizonyos növekedés van. Biztató még a falusi turizmus keretében földolgozott termékek helyzete. Az elmúlt öt évben, az Olaszországban mindössze 1,2%-os élelmiszeripari termelôi árnövekedés elmaradt az ipari termékek árának növekedésétôl. Nyílik az olasz agrárolló. (Részletek a 10. oldalon) " Szigorú óvintézkedésekkel igyekeznek elejét venni az európai állategészségügyi hatóságok és maga Nagy-Britannia a száj- és körömfájás terjedésének. Eddig több mint 200 állatot semmisítettek meg. Észak-Írország kiharcolta, hogy az országot ne érintsék a járvány miatti megszorító intézkedések, szállítási tilalmak. (Bôvebben a 13. oldalon) " Kína készül az idén novemberre tervezett kínai-európai csúcstalálkozóra. (Részletek a 13. oldalon) " Mariann Fischer Boel megnyugtatja az európai borászokat, hogy a tervezett reform megerôsíti Európa pozícióját az olcsó újvilági borokkal szemben. A fôbiztosasszony teljes szívvel támogatja a bioüzemanyagokhoz nyersanyagként szolgáló növények termelését. (Részletek a 14. oldalon) " A hazai juhtartók nagy része a nagyüzemek széthullása után szinte kényszervállalkozóként folytatta a juhászatot, hatalmas tôkehiánnyal. Még nehezebb helyzetben van az a juhtenyésztô, akinek nincs hosszú távra leszerzôdött földterülete. A juhágazat kilátásairól a 15. és a 25. oldalon olvashatnak. " A kínai behozatal mindössze 12%-a származik Európából, ugyanakkor kivitelének 18%-a ide irányul. Az utóbbi években a kínai kormány erôteljesen támogatja a borászatot, éves szinten 15%-kal nô a bortermelés Kínában. A gazdákat erôteljesen támogatják pl. a jobb vetômagfölhasználás érdekében. 2006-ban a kínai behozatal kétszerese volt a kivitt termékekének. (Részletek a 24. oldalon) " Hogy látja a hazai baromfiágazat helyzetét a Baromfi Termék Tanács elnöke, Bárány László, aki a helyzetelemzésen túl az ágazat életképességét és a biztató jeleket is vázolja. Interjú a 20. oldalon. " Márk Gergely a magyar rózsák atyja. Élô Nagyjaink sorozatunkban közelebbrôl megismerhetjük a nagyszerû nemesítôt. (A 19. oldalon)


3

Hírek, események

Elnyerték a Minôsített Tangazdaság címet Budapesten nemrégiben ünnepélyes keretek Létrehoztuk a Villányi Borász Akadémiát, és enközött adta át Benedek Fülöp, az FVM szakállam- nek keretében kialakítottuk a Regionális Borász Mititkára Szederkényi Ferencnek, a villányi Szakkép- nôségbiztosító és Képzô Kabinetet, amely Középzô Iskola igazgatójának a „Minôsített Tangazdaság” Európában egyedülálló. A Kabinet feladata a gazdák címet. Ezzel újra elismerték az intézményben folyó téli továbbképzése, tréningje, vizsgáztatása, valamagas színvonalú szakmai képzést. mint 2006 ôszétôl a védett eredetû villányi borok miAz iskola az utóbbi években figyelemre méltó nôsítése, valamint az Okleveles Borbírálók képzése. fejlesztéseket valósít meg; az A végzett diákok 100%-ban el intézmény idén egy újabb betudnak helyezkedni, mivel olyan ruházással bôvül, nevezetesen szakembereket képzünk, akik a a Borászati Szaktanácsadási megye és a régió borászati üzeLaboratóriummal, ahol a jömeiben keresett szakemberek. vôben a gazdák kérhetik boraik A borászati képzés mellett laboratóriumi vizsgálatát és kiemelt helyet foglal el a virágforgalomba helyezését. kötészeti képzés, amely nappali 2005. január elsejével teltagozaton 1 éves, felnôttképzésjesen felújították az iskola kolben 6 hónapos. légiumát, ahol 3 és 5 ágyas A nyári idôszakban is várjuk szobákat alakítottak ki, ameaz érdeklôdôk jelentkezését az lyekhez kapcsolódik gardróbalábbi képzésekre: borász, sörBenedek Fülöp szakállamtitkár (jobbra) személyesen adta át az elismerést, szoba, fürdôszoba és WC. gyártó, dísznövény- és zöldségés külön gratulált az elért eredményekhez Ugyanakkor teljesen megújult termesztô, virágkötô, borász az iskola konyhája. A kollétechnikus, okleveles borbíráló, gium konferenciák, tanácskozások megtartására is sommelier, felnôtt szakközépiskola (érettségit ad) alkalmas, valamint vendégfogadással is foglalkoJelentkezés és felvilágosítás: Baloghné Szacsuri zunk a nyári idôszakokban, ezzel a villányi Szak- Ida mûszaki igazgatóhelyettes, Zörényi András igazképzô Iskola bekapcsolódott a térség idegenforgal- gatóhelyettes, 7773 Villány, Mathiász J. u. 2. Tel.: mi vérkeringésébe. (A vendégfogadással kap- 72/492-534 e-mail: [email protected] csolatos információk a www.magyarvendeglaZörényi András tas.hu/telekikollegium weboldalon érhetôk el.) igazgató helyettes

Olasz mezôgazdasági gépgyártók mozgó kiállítása és vására „Fieragricola Europe Tour 2007” címmel az olasz mezôgazdaságigép-gyártók szövetsége (UNACOMA), a Veronai Vásár, valamint az ICE (Istituto Nazionale per il Commercio Estero) közösen kelet-közép-európai körutat szerveznek szeptemberben. Egy 2006. évihez hasonló, de belföldi túra („Az Alpoktól Szicíliáig”) sikerén felbuzdulva a szervezôk elhatározták egy nemzetközi mozgó kiállítás és vásár megrendezését. Amint arról az ICE magyarországi irodája valószínûleg már tájékoztatta az érintetteket, az idei túra szeptember

4

2-án indul Veronából, s közel 3000 km megtétele után, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Ausztria érintésével szeptember 19-én érkezik vissza a kiindulási állomásra. A részletes útiterv a mellékelt táblázatban megtalálható. A szervezôktôl kapott legfrissebb információk szerint a Magyarországra érkezés szeptember 5-én várható, Rédics határállomáson történô belépéssel. A magyar szakaszon érintett települések: Bak, Keszthely, Balatonfüred, Balatonfûzfô, Balatonvilágos, Székesfehérvár, Budapest, Gödöllô,

Hatvan, Bátonyterenye és Salgótarján (határátlépés szeptember 7-én). A traktorokon kívül különbözô mezôgazdasági gépek, pellet-készítôk és égetôk, agrárinformatikai szolgáltatások stb. bemutatása várható. Ezen kívül az elképzelések szerint minden országban lesz egy szakmai tanácskozás, Budapesten pl. szeptember 7-én. A rendezvényt újságírók és a televízió stábja kíséri. További aktuális információk az ICE budapesti irodájában szerezhetôk be, illetve az alábbi honlapon is hozzáférhetôk friss információk: http://www.fieragricola. com/area-visitatori/fieragricolatour.cfm?lang=it Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé


Hírek, események

Energiaerdô Királyegyháza határában Speciális, gyorsan növô nyírfákat telepített két évvel ezelôtt Királyegyháza határába az AgroLôrinc Kft. A Szentlôrinchez közeli energiaültetvényt a pécsi erômû hozta létre kutatás-fejlesztési céllal. Elsôdlegesen arra kerestek választ, hogy milyen feltételekkel és hozammal termelhetô fás szárú biomassza a hazai szántóföldeken. Az ültetvény a PANNONPOWER Zrt. Biomassza-blokkjához szükséges tüzelôanyag elôállításához nyújt egy lehetséges alternatívát. A nagyüzemi módon 45 hektáros területen 2005ben telepített energianyár betakarítására már sor került, az országban elsôként. A fás szárú energianövények termelése új lehetôséget nyit meg a mezôgazdasággal foglalkozók elôtt is. Az energiaültetvény a kukorica termesztéséhez hasonló mûvelési módot igényel, ezért az átállás nagyobb beruházás nélkül megvalósítható. Emellett biztos hátteret jelent az erômû, amely a termeltetésre hosszú távú megállapodást köt a termelôkkel, így kívánja biztosítani a biomasszablokk üzemeltetéséhez szükséges tüzelôanyagot. A tervek között szerepel a termôterület növelése is.

Az Európai Unió Bizottságának Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Osztálya ellenôrzést tartott Magyarországon a surlókór elleni védekezés témakörében. A küldöttség vizsgálta a surlókór elleni védekezés hazai rendszerét, az állategészségügyi hatóság, a tenyésztôszervezetek

Nagyüzemi méretekben fás szárú energianövényeket az országban elsôként Baranyában telepítettek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemesített nyárfa rendkívül gyorsan növekszik, kimagasló a hozama. Az energianyár magassága az elsô évben eléri a 3–4, a másodikban pedig már a 6–7 métert. A szántóföldi növényeknél jobban tûri a szárazságot, az idôjárás viszontagságait. A két évvel ezelôtt telepített, speciális fák elérték a vágásérettséget, 7–8 méter magasra nôttek. A felaprított növényeket a PANNONPOWER Erômû biomasszablokkjában fûtôanyagként használják fel. A francia Dalkia tulajdonában lévô Pannonpower vezetôi szerint az energiaültetvény-program folytatása kiemelten fontos, különösen azokon területeken, ahol a föld kevésbé jó minôségû, egyéb növény gazdaságosan nem termeszthetô. Az erdôkbôl ugyanis több fa ilyen célra már nem termelhetô ki. A biomassza erômûvek 50–70 kilométeres körzetben éppen ezért biztos felvevôk. Az energianövények hosszú távon, 10–15 éven át biztos bevételt adhatnak a gazdálkodóknak. Szalai Kornélia

Jól vizsgáztunk és a juh- és kecsketenyésztôk tevékenységét és annak dokumentációját, beleértve a jelölést, a helyi állat-nyilvántartásokat, a leltárt is. A szakértôkre jó benyomást tett a szövetség surló-

kór-rezisztencia növelésére irányuló tenyésztési programja és a jelölési és nyilvántartási munka a vizsgálatra kijelölt tenyészetben illetve, országos szinten egyaránt. Forrás: Magyar Juhtenyésztôk és Juhtenyésztô Szervezetek Országos Szövetsége

Hômérsékleti rekordok fokozták a tûzveszélyt a Földközi-tenger térségében A vidéki lakosság városokba áramlása miatt növekedhet a táj erdôtüzek miatti sérülékenysége. A rendkívül magas nyári hômérsékletek és a száraz, forró szelek lobbanékony kanóccá változatták a Földközi-tenger térségének egyes tájait. A tûzoltók Dél-Olaszországban, Görögországban és a Földközi-tenger más vidékein több ezer hektáron 24 órán át dolgoznak szakadatlanul, hogy megfékezzék az embert és növényzetet fenyegetô lángokat – olvasható a FAO Rómában, július 30-án kiadott közleményében.


A FAO adataik szerint, évente körülbelül 50 ezer tûz söpör végig a mediterrán erdôkön és más erdôs, fás területeken. A Földközi-tenger térségében a tüzek 95 százalékát az ember okozza. Gyújtogatás, hanyagság, különösen az eldobott égô cigaretta, a grillezés és a tábortüzek gondatlan kezelése sok tûz kiváltója. Tûzoltásra minden nyáron közel 30 ezer embert mozgósítanak a Földközi-tenger térségében. Ez a létszám a rendkívül kockázatos években, a fegyveres erôk bevonásával, akár 50 ezerre is duzzadhat.

5

Hírek, események A megemelkedett hômérsékleti értékeken túl a mediterrán vidékeken tapasztalható társadalmi és gazdasági fejlôdés – így a vidék elhagyása a lakosság városokba költözésével –, a legeltetés, a tûzifaés takarmánygyûjtés általános visszaeséséhez vezetett, s ennek következtében felhalmozódott a rendkívül gyúlékony erdei avar és cserje. Ez pedig a nehezen eloltható, hevesebb és súlyosabb tüzek kialakulásához vezet. Ha a vidéken kevesebb ember él, ez azzal járhat, hogy a mezôgazdasági mûvelés során a szerves anyag elégetése céljából gyújtott tüzek is könnyebben válnak ellenôrizhetetlenné. A legtöbb ország rendelkezik olyan törvényekkel, melyek betartásával a tüzek elharapódzása megelôzhetô vagy megfékezhetô. Sok ország dolgozott ki tûzmegelôzési programokat, de kevés olyan ország van, amely rendelkezik a jogszabályok érvényesítésének képességével, vagy a programok irányításnak lehetôségével – közölte Jose-Antonio Prado, a FAO Erdôvagyon Osztályának igazgatója.

Sokba kerül a tûzoltás

tûzoltó alakulatok végzik. A Földközi-tenger térségében a földi tûzoltó erôket gyakran merevszárnyú repülôgépek, köztük kétéltû repülôgépek és helikopterek egészítik ki. Becslések alapján az öt mediterrán ország, – Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország – évente több mint 2,5 milliárd eurót fektet a tûzmegelôzésbe és oltásba. Az összeg 60 százaléka a berendezések, a személyzet és az üzemeltetés költségeire megy el, a fennmaradó részt megelôzési munkálatokra fordítják.

A nevelés mint megelôzés A sikeres megelôzés kulcsa – a közszolgálati kampányokat, iskolákat és közösségi csoportokat is bevonó –, a tüzekkel foglakozó oktató-nevelô programokban rejlik. Indiában például a közösségekben terjesztett, tudatos odafigyelésre építô projektekkel – több embert vonva be a megelôzési és az oltási munkákba –, egyes régiókban sikerült a tüzek keletkezésének arányát 90 százalékkal csökkenteni.

A tüzeket általában kézi mûködtetésû eszközök vagy gépi berendezések segítségével szárazföldi

Zétényi Zoltán

Erdôtûz-csapások az európai magánerdôkre Az erdôtüzek csökkentésének kulcsa a felhalmozódott biomassza kivonásának jövedelmezôvé tétele a tulajdonosok számára. Erdôtüzek százairól érkeznek jelentések Dél- és Kelet-Európa számos vidékérôl. A nyári erdôés bozóttûz megszokott jelenség Görögországban. Az idén már több mint 400 olyan tûzrôl érkezett jelentés, ami 4500 hektár sûrû erdôt perzselt fel, és állatok százainak életét oltotta ki. Olaszországban is igen gyakoriak a nyári erdô- és bozóttüzek. Idén nyáron Calabria és Szicília bekerült a tüzek által leginkább sújtott területek közé. A francia Riviérán a tûzoltóknak sikerült ugyan a lángokat megfékezniük, mégis 2000 hektárnál nagyobb fenyves károsodott. Spanyolországban 35 000 hektárt felperzselve, Gran Canaria és Tenerife

6

szigetének fenyves erdeiben dühöngött a tûz. A polgári védelmi hatóságok szerint, a legtöbb erdôtûz a hanyagságnak tulajdonítható, az okokhoz azonban számos esetben gyaníthatóan gyújtogatás is társul – olvasható az Európai Magánerdô Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) közleményében. Az erdôtüzek kialakulását nagyban befolyásolja, hogy milyen gazdálkodás folyik az erdôkben, milyen kezelést folytatnak. Ebbôl a szempontból a magánerdôgazdák és tulajdonosok fontos szerepet játszhatnak a tüzek megelôzésében. Ha a mûvelést, ápolást elhanyagolják, nagy a veszélye a gyúlékony szárazanyag felhalmozódásának az erdôben. Fôleg a magán-erdôtulajdonosok azok, akiket az erdôtüzek és (más) természeti csapások

leginkább sújtanak, melyek gyakori következménye a jövedelemveszteség. A károsodott fa elveszti faanyagértékét, és a megégett fák kitermelésével járó többletköltségekkel is számolni kell. Ha a helyreállítási munkákat gyorsan el is végzik, még mindig kérdéses a károsult terület beerdôsítése, hiszen mindehhez hozzá kell adni az erdôfelújítás költségeit is. A Portugáliában és Spanyolországban érvényben lévô törvények szerint az erdôfelújítás kötelezô. Európa déli részén a magánerdôbirtok több mint 2 millió tulajdonos között oszlik meg, akik az erdôterületek 70 százalékát kezelik. Dél-Európa legtöbb régiójában minden negyedik család rendelkezik erdôvel. A déli régióban a magánerdôk erôs láncolatot alkotnak, ami a bevé-


Hírek, események – EU Agrárium és Piacszabályozás telek fontos részét képezi. A magánerdôbirtokosok forrásaikat az infrastruktúra fejlesztésére és kivitelezésre fordítják – útvonalak, víztartályok építésére – és úgy gazdálkodnak az erdôn, hogy azzal segítsék az erdôtûz megelôzését. Errôl a felelôsségrôl nem sokat tudnak az emberek, s ezért a társadalom nem is értékeli munkájukat. Az Európai Bizottság és a tagállamok által az erdôtüzekrôl közreadott hivatalos információk nem szolgálnak, és nem is szolgálhatnak olyan adatokkal, amelyek az erdôtüzekben érintett magán-erdôtulajdonosokra vagy a tüzekben érintett magánerdôk jellemzôire vonatkoznak. Az így megsemmisült fatermék értékének felbecsülése vagy a megégett fa értékcsökkenésének hozzávetôleges megállapítása sem ismeretes. Hasonlóképpen nincsenek olyan adatok, amelyek az erdôfelújítás vagy a megrongálódott berendezések, létesítmények, vagy az infrastruktúrában keletkezett

kár költségeit mutatnák ki. Ezen adatok a hiánya azt mutatja, hogy az erdôtüzek humán és társadalmi-gazdasági összetevôi figyelmen kívül maradnak. A tûz által megsemmisített magárerdôk teljes és pontos hatása még nem ismert. A készülô hivatalos adatokba sürgôsen be kell vonni az erdôtüzek értékelésének valamennyi aspektusát, különösen az érintett magán-erdôtulajdonosokra vonatkozókat. (Például az EFFIS-nél – az Európai Erdôtûz Információs Rendszernél.) Ugyanakkor az erdôknek elégséges tûzvédelmi infrastruktúrával kell rendelkezniük, az ezzel összefüggô kiadások fedezéséhez pedig megfelelô eszközökre van szükség. A megelôzésen alapuló erdôtûzvédelmi stratégia megteremtését európai és nemzeti szintû erdészetpolitikai prioritásként kell kezelni. A legtöbb ország rendelkezik az erdôtûzoltásban magasan képzett szolgálattal. A kormányok komoly forrásokat szánnak

tûzoltásra, de szükség van arra is, hogy a megelôzô intézkedésre helyezzenek ki forrásokat, számításba véve, hogy az egyik nem helyettesíti a másikat. Az erdészeti szektornak javítania és diverzifikálnia kell saját ágazatát, hogy növekedhessék a magán-erdôtulajdonosok jövedelme, s így képesek legyenek a fenntartható fejlôdésre és az erdô biológiai változatosságának megôrzésére. Az erdôtüzek csökkentésének kulcsa a biomassza kivonásának jövedelmezôvé tétele a tulajdonosok számára. A jelenlegi európai és országos szintû rendelkezések nem kínálnak a dél-európai erdôkben keletkezô pusztító tüzekre vagy megelôzésükre alkalmazható intézkedéseket. A déleurópai magán-erdôtulajdonosok elkötelezettek az erdôtüzek csökkentése iránt, de ahhoz, hogy ezt megtehessék, megfelelô politikai támogatásra van szükségük. Zétényi Zoltán

Indokolt-e a pánik a hazai intervenciós gabonakészletek kapcsán? Hogyan kerül a csizma az asztalra Európában? Amikor ezt a cikket írom (2007. augusztus 8.) a budapesti tôzsdén abszolút történelmi csúcsokat dönget mind a búza, mind a kukorica jegyzése. Ami néhány hónapja még elképzelhetetlen volt, pl. kukoricára jóval 50 ezer forint feletti áron kötnek üzleteket, szinte minden határidôre. Szeptemberi lejáratra tonnánként 55 ezer, decemberi lejáratra 56 ezer forint volt az utolsó kötések ára. Ilyen körülmények között nem kell nagy bátorság annak prognosztizálásához, hogy az elôttünk álló 2007/08-as intervenciós idôszakban – hasonlóan a megelôzô intervenciós idôszakhoz – a magyar kifizetô ügynökségnek feltehetôen nem kell interveniálnia a hazai gabonapiacon, azaz elég nagy biztonsággal állítható, hogy 2007/08-ban sem lesz intervenciós gabonafelvásárlás.


Állattenyésztôk aggodalma Az elsô kérdés ebben a helyzetben, hogy mi lesz, mi van a meglévô hazai intervenciós készlettel? – Miközben Magyarországon egy-két hónappal a kukorica-betakarítás elôtt majdnem két millió tonna intervenciós készletnek kellene nyomnia (lefele) a hazai kukorica piaci árát. Ehelyett azonban azt tapasztaljuk, hogy két hete már 175 eurón kelt el a hazai intervenciós kukoricakészlet (összehasonlításul az unió intervenciós alapára mindössze 101,31 €/tonna), és az árak, úgy látszik, egyelôre továbbra is felfelé száguldoznak. (Ezzel kapcsolatban zárójelben szükségesnek tartom megjegyezni, még mielôtt bárki ezért irigyelné a hazai költségvetést, hogy a kukoricakészletünk értékesítésén elért nyereség

7

EU Agrárium és Piacszabályozás – sajnos – nem Magyarországé, hanem a készlet tulajdonosát, az Európai Uniót illeti, még akkor is, ha az unió a készleten lévô mennyiség árát Magyarországnak még mind a mai napig nem fizette ki. De lépjünk tovább a piaci helyzet elemzésének folytatásával. – Magyarországon jelenleg piaci pánikhangulat kezd eluralkodni. Ez láthatóan egyre messzebbre gyûrûzik, és már elérte a hazai állattenyésztôket is, akik azért aggódnak, vajon az idei termés fedezi-e a hazai állatállomány takarmányszükségletét. A pánik politikai hullámokat is vet, ennek hatására érdek- és egyéb szervezetek arra biztatják a kormányt, hogy foglalja le a hazánkban lévô intervenciós készletet (sic!). Az Unió tulajdonában lévô intervenciós készletek értékesítésére vonatkozó szabályokat a 2131/1993/EGK alaprendelet tartalmazza. A rendelet témánk szempontjából legfontosabb kitétele, hogy a hazai intervenciós kukoricakészlet, mint errôl korábban már írtam az Európai Unió tulajdonát képezi. Ebbôl következik, hogy e készletek felett a tulajdonos, esetünkben az EU rendelkezik. Az értékesítés úgy történik, hogy Brüsszel megpályáztatja a hazai kukoricaintervenciós készletek értékesítését, és azt nem adhatja megcélzott vevôi körnek (pl. a hazai állattenyésztôknek) illetve csak bizonyos garanciák esetében. Azért nem, mert erre az aktusra is az egységes piacra, illetve a korlátlan verseny biztosítására vonatkozó elvek érvényesek. Azaz, általános pályáztatás esetén az árut, esetünkben az intervenciós kukoricakészletet az kapja meg, aki azért a magasabb árat nemcsak ígéri, hanem ki is fizeti.

Sakkjátszmában nem érvényesek az ultiszabályok Sajnos ezzel kapcsolatban megint egy országos napilapban publikált cikk téves állítását vagyok kénytelen helyreigazítani. Ugyanis ellentétben az állítással, a hazai intervenciós kukoricakészlet vevôje jelenleg semmilyen uniós támogatásban nem részesül. Az értékesítés az Unió belsô piacára történik, támogatás nélkül, és a vevônek azonnal, pontosabban a számára kiállított nyertes pályázat dátumához képest egy hónapon belül ki kell fizetnie a teljes vételárat, különben elveszíti a tonnánkénti 10 euró biztosítékot, a készlet pedig megmarad. (Abban az esetben, ha az értékesítés exportra történne, a vevônek mindenképp a verseny által alakított piaci vételárat kell megfizetnie. Ilyen esetben

8

azonban a vevô az árszinttôl függetlenül valóban megkapja támogatásként a legközelebbi tengeri kikötôig történô szállítás költségét. Hangsúlyozom azonban, ha az intervenciós készlet pályáztatása nyílt, és a vevôk között valóságos verseny van, akkor a vevôk olyan árral kalkulálnak, amely ezt a közvetett támogatást is tartalmazza. Tehát, ha valaki túlságosan alacsony árat ajánlana, nem nyer. Ez így korrekt). És végül egy hasonlat erejéig visszatérve az intervenciós készlet lefoglalásának gondolatához, olyan ez mintha valaki egy sakkjátszmába ultiszabályokkal akarna beszállni. Ez bizony, mint esetünkben a lefoglalás nem megy, és ezért még meg sem szabad sértôdni… Mindamellett a hazai gabonapiaci helyzetet, illetve a hazai intervenciós készletértékesítés lehetôségeit illetôen célszerû a 2005. évi portugál kukoricatranszfernek egy rövid eszmefuttatást szentelni. Ugyanis ebbôl a mostani hazai helyzetre vonatkozóan fontos következtetések adódnak. Az elsô, hogy a magyar vevôk a hazai intervenciós kukoricakészlet értékesítésekor az alacsonyabb szállítási költségekbôl adódóan versenyelônnyel rendelkeznek a külföldi vevôkkel szemben. A Bizottság éppen a portugálok szállítási versenyhátrányát akarta kiegyenlíteni, amikor 2005-ben az adatokkal bizonyított katasztrofális takarmányhelyzetre való tekintettel, a portugál kifizetô ügynökségnek ingyen transzfer keretében átadta a hazai intervenciós készlet egy meghatározott részét, oly módon, hogy az ügyletet a portugál kifizetô ügynökségnek kellett lebonyolítania, és az Unió a szállítási költségekhez tonnánként 60 euró támogatást nyújtott. Ismét idekívánkozik egy megjegyzés, mielôtt bárki félreértené, mit takar az „ingyen transzfer”. Nem azt, hogy a portugál vevôk (állattenyésztôk) térítésmentesen, vagy támogatott áron jutottak volna hozzá a Magyarországról szállított kukoricához. A portugál kifizetô ügynökségnek ezeket a tételeket a portugál piacon – hasonlóan az intervenciós készlet általános értékesítési eljárásához – ugyanúgy meg kellett pályáztatnia, mint most nekünk. Az eltérés csupán azt volt, hogy a portugálok az általános pályáztatási eljáráshoz képest, hasonlóan az export szállítási költségek megtérítéséhez, az adatokkal bizonyított extrém piaci helyzetükre való tekintettel meghatározott szállítási támogatásban részesültek. Vagyis az Unió a magas szállítási költségek által okozott versenyhátrányukat szállítási támogatással tulajdonképpen kiegyenlítette. Ebbôl tehát az a következtetés vonható le, hogy a hazai interven-


EU Agrárium és Piacszabályozás ciós kukorica értékesítése során a hazai vásárlók igenis versenyelônnyel rendelkeznek. Tudniillik azzal az elônnyel, hogy a külföldre szállítókkal szemben kisebb szállítási költségekkel kell kalkulálniuk.

Nincs ok aggodalomra! Egyelôre folytassuk a hazai kukoricapiaci helyzet értékelését egy kis számtannal: A hazai piacon, amikor ezt a cikket írom, még benn van mintegy kétmillió tonna intervenciós kukoricakészlet. (Ezalatt értendô a már megvett, de még ki nem szállított, illetve meg sem vett mennyiség.) 2005/06-ban a KSH az ország teljes takarmányszükségletét 5,2 millió tonnára becsülte. Ebbôl 3 millió tonna volt a kukorica. Tételezzük fel, hogy 2007/08-ban egyáltalán nem használnak fel búzát takarmányozási célra. Ez azt jelentené, hogy a 2005/06-os gabonamérlegben takarmányozási célra felhasznált 1,1 millió tonna búzát, a 2007/08-as évben teljes mértékben ki kell hogy váltsa a kukorica. Amennyiben ez a helyettesítés 100 százalékban bekövetkezne, akkor takarmányozási célra 2007/08-ban nem 3, hanem 4,1 millió tonna kukoricára lenne szükség. Ez utóbbi mennyiséghez hozzájön még további mintegy 820 ezer tonna egyéb igény, vetômag, ipari felhasználás, veszteség stb. Ha a takarmányozási és az egyéb tételeket összeadjuk, akkor a 2007/08 évi országos összkukoricafelhasználás, felfelé kerekítve 5 millió tonna. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint 2007-ben a hazai termelôk 1 261 ezer hektár kukoricát vetettek. Így ha az intervenciós készletettel nem is számolunk, 3,96 tonna/hektár átlagtermés fedezné a teljes (fölébecsült) hazai kukoricaszükségletet, a takarmányszükséglettel együtt. Folytassuk a kalkulációt azzal, hogy a 2 millió tonna hazai intervenciós kukoricakészletnek legalább a fele Magyarországon marad. Ebben az estben hektáronként már elég 3,2 tonnás termés a teljes hazai szükséglet fedezéséhez. Összehasonlításul, Magyarországon az évszázad egyik legaszályosabb évében, 2000-ben 1 193 ezer hektáron 4 984 ezer tonna kukorica termett, 4,15 t/hektár átlagtermés mellett, és az ország nem szorult takarmányimportra. Hozzáteszem, az Európai Unió legújabb termésbecslése alapján (publikálás idôpontja: 2007 július 24.) 2007-ben Magyarországon – ami biztos, hogy alábecsült adat, de mégis elgondolkodtató – az elôzô évi 6,87 tonnánál mindössze 17,3 százalékkal alacsonyabb, 5,68 tonna/hektár ter-


méssel, és 7,1 millió tonna kukoricaterméssel kalkulálnak. Abban az esetben, ha igaza lenne az uniós becslésnek, a hazai kukoricamérlegben legalább 2-2,5 millió tonna felesleg keletkezne. Ehhez a mennyiséghez – ismétlem már sokadszor –, hozzájön az intervenciós készlet nem jelentéktelen hányada. Ugyanis a vevôk sok esetben vélelmezhetôen spekulációs céllal vásároltak hazai intervenciós készletet, a megvásárolt mennyiség nagy részét a mai napig nem véletlenül, és még csak nem is a szûk szállítási kapacitás miatt nem szállították ki az országból. Ezek a vevôk feltehetôen nem tettek mást, mint egy piaci szempontból kritikus idôszakban lényegében terményt vontak ki a piacról, hogy azt rövid idôn belül, megítélésem szerint még aratás elôtt, komoly árnyereséggel visszacsöpögtessék a hazai piacra. Ezért a másik tanulság a szállítási költségeket reflektorfénybe állító 2005. évi portugál intervenciós készlettranszferbôl, hogy Portugáliának a 60 euró/tonna szállítási támogatás nem volt elég ahhoz, hogy a portugál fél számára vonzóvá tegye a hazai intervenciós készlet kiszállítását, akkor ez az összefüggés fordítva is igaz. A hazai készlet vevôinek, ha külföldön szándékoznak értékesíteni, a szállítási költségekkel is számolniuk kell. Márpedig jelenleg Európában a legdrágább kukorica 210 euró körül, Magyarországról 40–70 euró/tonna szállítási költséggel elérhetô piacokon van. Ez azt jelenti, hogy a hazai intervenciós készlet értékesítési ára már elérte azt a szintet, amelyen az elôbbi piacokat a magas szállítási költségek miatt már nem lehet elérni, és ezzel eljutottunk az elôzô állítás bizonyításához: a jelenlegi intervenciós készlet nagy részét a jelenlegi árszinten már csak a hazai piacon lehet értékesíteni. A kérdés: milyen árszinten? – Abban az esetben, ha az ország importra szorulna – ami az adatok elemzése alapján nem valószínû – akkor a készlettulajdonosok profitként bezsebelhetik a szállítási költségelônyüket. Ha viszont a belsô termelés fedezi a hazai szükségletet, a piacon komoly árfordulat játszódhat le. Ugyanis a magas szállítási költségek azonnal hátránnyá válnak, még a jelenlegi magas európai árszinten is, és csak jelentôs árcsökkenés mellett teszik lehetôvé az esetleg jelentkezô felesleg értékesítését. Dr. Szôke Gyula MVSzH

9

EU Agrárium és Piacszabályozás

Ellentmondásos eredmények az olasz élelmiszergazdaságban Az olasz mezôgazdasági minisztérium piaci elemzô háttérintézménye (ISMEA – Istituto di Servizi per il Mercato Agricolo Alimentare) a közelmúltban tette közzé tanulmányát az olasz élelmiszergazdaság versenyképességérôl. A fôbb megállapítások az alábbiakban összegezhetôk. A tanulmány szerint 2006. a mezôgazdaság negatív éve volt. Az olasz mezôgazdasági termelés volumene a 2005. évihez képest 2,6%-kal visszaesett. Minden fontosabb ágazatban csökkenést regisztráltak, egyedül a takarmánytermelés stagnált. A mezôgazdasági hozzáadottérték-elôállítás szintén csökkent, 3,1%-kal az elôzô évhez képest. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mezôgazdasági hozzáadott érték már 2005-ben is 4,4%-os csökkenést mutatott, így az olasz mezôgazdasági hozzáadott érték 2006-ban az elmúlt ötéves idôszak mélypontjára jutott. A szerzôk szerint az olasz folyamatok nagyjából összhangban vannak az európai uniós tendenciákkal. Rámutatnak viszont egy sajátosságra, amely szerint a mezôgazdasági szolgáltatásokban (amelyek a teljes mezôgazdasági termelési érték több, mint 10%-át teszik ki) bizonyos növekedés tapasztalható. Hasonlóképpen, a mezôgazdaság ún. másodlagos tevékenységeként tekintett falusi turizmus keretében földolgozott termékek, elôállított élelmiszerek tekintetében is pozitív a változás. Az alapanyag-elôállító mezôgazdasági termeléstôl eltérôen az élelmiszeripar teljesítménye lényegesen javult, az élelmiszeripari hozzáadott érték 7%-kal nôtt 2005-höz képest. Az ISMEA tanulmány kieme-

10

li, hogy Olaszországban – a 2006. évi negatív tendencia ellenére – a 2001–2006. közötti idôszakban a mezôgazdasági élômunka termelékenysége éves átlagban mintegy 2%-kal javult. (Ennek okaként elsôdlegesen a kisebb hatékonysággal, részmunkaidôben dolgozó idôs korúak termelésbôl való kiválását tartják.)

helyzet a korábbi évekhez képest. 2006-ban legnagyobb mértékben az energia és a tenyészállatok költsége nôtt. A mezôgazdasági termelôi árak ingadozása nem tükrözôdik a feldolgozott élelmiszerek áraiban. Az elmúlt 5 évben tapasztalt, átlagosan évi 1,2%-os élelmiszeripari termelôiár-növekedés

Olaszország a termelékenység terén az EU-n belül a 8. helyet foglalja el, míg a hozzáadott érték vonatkozásában az élen áll. Az élelmiszeriparban bekövetkezett termelékenység-növekedés egy évek óta tartó folyamat megfordulását jelzi, ráadásul a foglalkoztatottsági szint megtartása mellett. A mezôgazdasági termelôi árak 6,1%-os, míg a termelési költségek árai összességében mintegy 2,7%-os növekedést mutattak 2006-ban. A termelôi árak a korábbi évek csökkenését is figyelembe véve középtávon összességében változatlanok. A termelési költségek árainak növekedése pedig egy éve tartó folyamat, így az elmúlt 5 évet felölelô idôszakra vonatkozóan romlott a mezôgazdasági termelés jövedelmezôsége, bár 2006ban lényegesen kedvezôbb volt a

elmarad az ipari termékek átlagos termelôiár-növekedésétôl. A mezôgazdasági munkaerô költségét illetôen Olaszország az EU 15 között a mezôny végén, az EU 27-ben a középmezônyben helyezkedik el. Az olasz munkabérjárulékok pedig az EU-n belül a legmagasabbak közé tartoznak. Az olasz belföldi élelmiszerfogyasztásban kismértékû növekedés volt tapasztalható 2006-ban. Ugyanebben az idôszakban az agrár-élelmiszer export növekedése dinamikus volt, elérte a 6,6%-ot (21,9 milliárd euró) szemben az import 5,6%-os növekedésével (31,5 milliárd euró). Így az olasz agrár-élelmiszer külkereskedelmi szaldó mintegy 9,6 milliárd euró negatívummal zárt, amely 3,5%-kal haladja meg a 2005. évit. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé


EU Agrárium és Piacszabályozás

Európai országok ökológiai állattenyésztése Hétrészes sorozatunk negyedik részében bemutatjuk a CHANNEL, „Kommunikációs csatornák nyitása az EU és a csatlakozó országok között ökológiai gazdálkodás témakörben” címû 6. Keretprogram SSA projekt „ökológiai állattenyésztés” szekciójának eredményeit. Bár hat országot illetôen nincsenek adataink (1. ábra), és a csehországi adatok nem teljesek, mégis nyilvánvaló, hogy a legtöbb országban a behozott külföldi fajták még az ökológiai termelésben is sokkal elterjedtebbek, mint a helyi fajták. Két ország van (Magyarország és Szlovénia), ahol a helyi fajtáknak fontos szerepük van az ökológiai termelésben. A tendencia jelzi azt a veszélyt, mely KözépEurópában is fenyegeti az állati génállományt. A 2. ábrát megfigyelve megjegyzendô, hogy Cipruson az ökológiai állattenyésztés csak 300 tyúkot jelent, Máltán nincs ökológiai állattartás, és nincs adatunk a litván viszonyokról. Három országban (Bulgária, Csehország és Szlovákia), a kérôdzôk aránya több mint 97%. Négy országban (Ausztria, Olaszország, Lettország és Lengyelország) a baromfitartás fontos ágazat. Az ökológiai méhészet Romániában és Magyarországon jelentôs. Ha figyelembe vesszük a különbözô országok ökológiai viszonyait, megállapíthatjuk, hogy ugyan a Fajták száma

A

Bu

us zt

ria Cs lgá eh ria or sz á Ci g p És ru z s N tor ém sz et ág M o ag rsz á ya ro g r O la szá sz g or sz á g Li tv Le áni tto a rs zá g Le ng ye lo rs z Ro ág m án Sz i lo a vá k Sz i lo a vé ni a

140 120 100 80 60 40 20 0

Helyi hagy.

Behozott hagy.

Helyi öko

Behozott öko

1. ábra: A hagyományos (konvencionális) vagy ökológiai állattenyésztésben alkalmazott háziasított fajták (ôshonos vagy külföldi eredetûek) száma % 100

kérôdzôk tartásának fejlesztése is fontos – ahogy az ökológiai állattenyésztés egész területe –, de sokkal fontosabb feladatok léteznek más fajokkal, mint például a sertésekkel és baromfifélékkel, fôleg az „egyéb” baromfi fajokkal, mint a pulyka, a gyöngytyúk, a liba és a kacsa. Néhány országban az állattenyésztés körülményei valószínûleg közel állnak az ökológiai állattartáshoz, de a gazdaságok nem ellenôrzöttek. Ezekben az országokban (Dél- és Dél-Kelet-Európa) az ellenôrzött ökológiai állattartás fejlesztése látványos lehet az ellenôrzési rendszer kibôvítésével. Az országok többségében (3. ábra) a GMOhasználat a konvencionális gazdálkodásban nem teljesen tiltott. Ez nagyon veszélyes és sok problémát okoz az ökológiai termelôknek és az ellenôrzô szervezeteknek. Manapság csak Ciprus, Magyarország és Lettország nevezhetô GMO-mentesnek, de erôs nyomás nehezedik a kormányaikra a GMOhasználat engedélyezésére. Az állati eredetû takarmányalkotók szabályozása ugyanolyan szigorú, mint a GMO esetében, de különbségek vannak az országok között: például Ausztriában, az állati eredetû alkotók részlegesen tiltottak, bár a GMO engedélyezett; Magyarországon és Lettországban a szabályozás a GMO-k esetében szigorúbb. Nincs olyan ország, ahol az állati eredetû takarmányalkotók használata korlátlanul engedélyezett lenne. Úgy tûnik, sokkal kevesebb kockázattal jár ezek alkalmazása, mint a GMO származékoké. Nincs adatunk Bulgáriából, Németországból, Olaszországból és Romániából. A primex-termelésre vonatkozóan négy országról nincs adatunk (Olaszország, Málta, Románia és Szlovákia), de minden más országnak megvan a saját premix-termelése a hagyományos gazdálkodás számára. Három országban nincs ökológiai premix-elôállítás. Ez érthetô Ciprus esetében, ahol az ökológiai állattartás majdnem a nullával egyenlô. Másfelôl azonban a saját premix-termelés hiánya vagy annak hiányosságai hátrányosak az ökológiai állattartásban. 2

80 60 40

1

20

NA ár ia

Ló

Sertés

Tyúk

Egyéb baromfi

Egyéb

2. ábra: A háziasított állatfajok relatív részesedése (%) az ökológiai állattenyésztésben


us z Bu tria Cs lg eh ári or a sz ág És Cip r N zto us ém rs M eto zág ag rs ya zá g O ror la sz sz ág or s Li zág tv Le án tto ia rs zá Le g ng ye lo rs Ro zág m Sz án lo ia v Sz ák lo ia vé ni a

K érôdzôk

NA NA

0

A

Cs

eh

lg

ria zt us

Bu

A

or sz á Ci g p És ru z s N tor ém sz et ág M o ag rsz á ya ro g rs O z la sz ág or sz Li ág tv Le áni tto a rs zá g Le ng ye lo rs z Ro ág m án Sz i lo a vá Sz kia lo vé ni a

0

0=engedélyezett; 1=részlegesen tiltott; 2=tiltott; NA=nincs adat

3. ábra: GMO takarmány használata

11

EU Agrárium és Piacszabályozás %

% 80

80

60

60

40

40

20 20

0 Intenzív rendszer

Fél-intenzív rendszer

a hagyományos tartáson belül

Extenzív és legeltetô rendszer

Ökológiai jellegû vegyes gazdálkodás

az ökológiai tartáson belül

0 Intenzív rendszer

Fél-intenzív rendszer

a hagyományos tartáson belül

Extenzív és legeltetô rendszer

Ökológiai jellegû vegyes gazdálkodás

az ökológiai tartáson belül

4. ábra: A különbözô állattartási rendszerek viszonylagos gyakoriságának összehasonlítása a hagyományos és ökológiai tejtermelésben a szakértôk becslései alapján

5. ábra: A különbözô állattartási rendszerek viszonylagos gyakoriságának összehasonlítása a hagyományos és ökológiai hústermelésben a szakértôk becslései alapján

Az ökológiai gazdálkodásban intenzív hústermelési módszereteket sehol sem alkalmaznak (5. ábra), és csak minimális a tejtermelés (4. ábra). Érdekes, hogy több húst és tejet termelnek extenzív tartásban, mint ökológiai vegyes gazdálkodásban. Az ökológiai állattartás zöme extenzív rendszerben zajlik; egy kicsit kevesebb része ökológiai vegyes gazdálkodásban, sokkal kevesebb fél-intenzív, és szinte alig valamennyi intenzív rendszerben – majdnem pontosan ellentétben a konvencionális állattartással. A legtöbb országban az ökológiai gazdálkodás sokkal több állati trágyát használ, mint a konvencionális gazdálkodási forma. Ausztriában és Németországban a konvencionális gazdálkodás viszonylag magas trágyafelhasználása a szigorú környezetvédelmi szabályok következménye. Kérdés, hogy a gazdák (az ökológiai gazdálkodásban) hogyan tudják termékenyebbé tenni földjeiket szervestrágyázás nélkül. A legelôk több mint 20%-ának (pl.: Ausztriában) legeltetésre való alkalmazása magyarázat lehet erre. Litvániában a rétek aránya

csak 37%, ami nem magyarázat arra, hogy az ökológiai gazdaságok fele nem alkalmaz trágyázást. Lengyelországban hasonló a helyzet, de ott a rétek aránya 47%, és csak a gazdaságok 30%-a nem trágyáz, ami ott nem jelenthet túl nagy problémát. Hat országból nincsenek adataink, de leszögezhetjük, hogy a társadalom általában támogatja az ökológiai állattenyésztést, bár még nagyon sok feladat van, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a tradicionális/ökológiai gazdálkodásra, és ezen belül az állattenyésztésre különösen. A legtöbb közép-európai országban a fogyasztók tudatossága messze elmarad a nyugati országokéhoz képest. A nyomokban megmutatkozó kormányzati és/vagy civil segítség ellenére a társadalom egésze érzéketlennek nevezhetô e kérdések iránt. Dr. Szalay István, Kisné, Dr. Do thi Dong Xuan Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Magyar Kisállatnemesítôk Génmegôrzô Egyesülete Dr. Radics László, Pusztai Péter, Gál Izóra Budapesti Corvinus Egyetem, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék

Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Bizottság Olaszországban Az Olasz Kormány (Miniszterek Tanácsa) július 27-i ülésén tudomásul vette a Mezôgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Politikák Minisztériuma, valamint az Egészségügyi Minisztérium közös rendeletét egy Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Bizottság (Comitato Nazionale per la Sicurezza Alimentare) létrehozásáról. Az új szervezet székhelye az ország déli részén, Puglia tartományban található Foggia lett. A Bizottság a Pármában mûködô Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA – European Food Safety Authority) nemzeti partnere. Ezen túl elsôsorban az e területen tevékenykedô különbözô meglévô szervezetek, hatóságok közötti koordinációban játszik meghatározó szerepet.

12

Sajátos módon éppen az EFSA székhelyét 2003 decemberében (az olasz EU elnökség végén) elnyerô Olaszország az utolsó a 15 „régi” EU tagállam közül, ahol létrejön a nemzeti partnerszervezet. A székhely kiválasztása több hónapos, elhúzódó egyeztetések eredménye, amelynek kimenetele igazából nem volt kétséges, hiszen mind De Castro mezôgazdasági, mind D’Alema külügyminiszter már a választási kampányban elkötelezték magukat Foggia mellett. Valójában két bizottságról, egy élelmiszerbiztonsági, valamint emellett egy ugyanilyen témában felállított stratégiai bizottságról van szó. Az élelmiszerbiztonsági bizottság tulajdonképpen egy


EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk szakmai-konzultatív testület, amely 18 tagból áll. A tagok valamennyien az élelmiszerbiztonság valamely területének elismert szakemberei, sok esetben jelentôs nemzetközi tudományos háttérrel. A képviselt fôbb szakterületek: élelmiszeradalékok, takarmánykiegészítôk és -adalékok, növényegészségügy, GMO, dietétika, élelmiszerlánc-szennyezés, állatjólét, stb. A létrehozott Bizottság a pármai EFSA – partnerszervezeti funkciók mellett szakmai – tudományos tanácsadással, szakvéleményekkel segíti a hozzá forduló országos és tartományi szakigaz-

gatási szervek, valamint a Stratégiai Bizottság munkáját. Az Élelmiszerbiztonsági Bizottsággal együtt létrehozott Stratégiai Bizottság éves, valamint középtávú, többéves munkaprogramot készít. Ez alapvetôen a szakmai-stratégiai kérdésekre és a szükségesnek ítélt állami beavatkozásokra vonatkozóan határozza meg a prioritásokat, de kiterjed a kommunikáció fôbb irányaira is. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé

Kína csúcstalálkozóra készül A Bizottság megerôsítette: a 2008/09 évre vonatkozó érvényes EU költségvetést szeptemberig nem hozzák nyilvánosságra. A Bizottság mélységében is foglalkozott az Európai Unió 2013 utáni költségvetésének fôbb kérdéseivel. Komolyan fontolóra veszik Brüsszelben a 7 éves költségvetési periódust, elképzelhetô, hogy rövidebb idôszakokat választanak, már csak azért is, hogy az Unió költségvetési idôszakát szinkronba hozzák az Európai Parlament 5 éves választási ciklusával. Ezt a javaslatot az Európai Tanács és az Európai Parlament közösen fogja megtárgyalni. Az idô nem sürget, körültekintô döntést szeretnének hozni, és ami nagyon fontos, jól kommunikálni a döntést 2008. végén. Dalia Grybauskaité biztos hangsúlyozta, hogy a költségvetés áttekintése nem jelenti azt, hogy a 2007/13-as költségvetés bármelyik elemén, vagy különösen sarokpontján változtatni akarnának. A politikai elveket azonban tárgyalják a 2019/20 utáni idôszakra nézve. Az Európai Unió a világon a legnagyobb mezôgazdasági nettó exportôr és egyben importôr is. A KAP-reform hajnalán nôtt a magas hozzáadott értékû cikkek


kivitele, és nem a nyersanyagoké vagy az alacsony hozzáadott értékû termékeké. Fontos cél a továbbiakban a mindinkább piacorientált marketing, amely a minôségi és az egészséges élelmiszerekre összpontosít. A legnagyobb mértékben a borok és a tömény szeszes italok exportja nôtt, különösen az Amerikai Egyesült Államokba irányuló. Ugyanakkor odafigyel az Európai Unió a Brazíliával és az USÁ-val folytatott, növekvô kereskedelmére is. Az Európai Unióba irányul a brazil mezôgazdasági export 37%-a, ezen belül 30 százalékos arányt képvisel a fagyasztott baromfihús, 37%-ot a marhahús, közepesen magas importvámok mellett. Kína megígérte az Európai Uniónak, hogy mélyreható élelmiszerbiztonsági felülvizsgálatot folytat a fél kontinensnyi országban. Ezt maga a kínai miniszterelnök Wen Jiabao erôsítette meg, aki Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi fôbiztossal is tárgyalt nemrégiben Pekingben. Mindez a két politikus tárgyalásai során úgy került terítékre, hogy az élelmiszerekre vonatkozó legtöbb gyorsvisszahívási eset 2006-ban Kínában volt, de a nem étkezési célú termékek esetében is 50% volt a gyors-

riasztás aránya Kínában. A kínai-európai csúcstalálkozó 2007 novemberében lesz. A kínai miniszterelnök azt is megígérte, hogy már októberre elôrelépést tesznek az élelmiszerbiztonságban, beleértve a mezôgazdasági üzemek felülvizsgálatát, az ott felhasznált illegális növényvédô szerek és kémiai anyagok felmérését is. Líbia mezôgazdasági és halászati termékei be fognak jutni az Európai Unió piacára, errôl is javaslatot tett a Bizottság az Európai Tanácsnak. Nagy-Britannia és Észak-Írország változatlanul magas kockázatú övezetnek számít a száj- és körömfájás megjelenése miatt. Ennek kapcsán megelôzô intézkedésként szigorú tilalom alá esik a Nagy-Britanniából származó összes kérôdzô állat, sertés, élô állat, valamint állati termék, továbbá friss tej és hús kivitele. A járvány kitörésérôl az EU Élelmiszerbizottsági és Állategészségügyi Hivatala értesítette az EU 27-ek összes fôállatorvosát. A tilalom augusztus 25-ig érvényes, majd felülvizsgálat után – szükség esetén – újabb intézkedéseket hoznak. Az óvintézkedések részeként a száj- és körömfájás kitörésének helyén a Woalford Farm mellett, a délkelet-angliai Guildfordhoz közel

13

Brüsszelbe járunk 3 km-es védelmi zónát és 10 kmes felügyeleti zónát alakítanak ki fokozott óvintézkedések kíséretében. Ugyanígy Nagy-Britanniába behozni sem lehet élô állatot. 200 beteg állatot selejteztek ki eddig. Michell Gildernew ír me-

zôgazdasági és halászati miniszter, valamint Jan Paisley miniszterelnök kijelentették, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország között ott a tenger, a tiszta kék víz, ezért Észak-Írországra ne vonatkozzon a Nagy-Britan-

niát sújtó tilalom, mivel a magas kockázatú övezeten kívül helyezkedik el a terület. Így a döntés szerint, a biztonsági szabályok szigorú betartása mellett, Észak-Írországból lehet húst szállítani. T.E.

Mariann Fischer Boel az uniós agrárreformokról Az Európai Bizottság mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztosa 1943 április 15-én született a dániai Aasum városában. 1982 óta foglalkozik politikával, a jobboldali liberális párt (Venstre) tagja. 1963: diplomát szerez modern nyelvekbôl 1964: közgazdaságtani és nyelvészeti tanulmányok Belgiumban 1965: felsô kereskedelmi vizsga 1982–1991: Munkebo város tanácsának tagja 1987–1989: a liberális párt elnöke 1986–1991: Munkebo város polgármestere 1994–1997: Munkebo város tanácsának tagja 1994–1998: a Parlament élelmiszeripari, mezôgazdasági és halászati bizottságának elnöke 1998–1999: a Parlament kereskedelmi és ipari bizottságának elnöke 1999–2001: a Parlament pénzügyi bizottságának elnöke 2001. november-2004. augusztus: dán mezôgazdasági miniszter 2004 novemberétôl az Európai Bizottság mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztosa

Reform törekvések: Fischer Boel mezôgazdasági biztos fontosnak tartja a KAP reform felülvizsgálatát 2008–2009-ben, melyet véleménye szerint meg kell elôznie az uniós borászati és zöldség-gyümölcs szektor reformjának (az utóbbiról júliusban a döntés már megszületett). Meggyôzôdése szerint nagy szükség van a szôlô- és borreformra, miután a nem kellôképpen összehangolt intézkedések miatt rendszeressé váltak a krízislepárlások, a borok alkoholtartalma túlságosan megnövekedett, a címkézési szabályok nem egyértelmûek, valamint a bortermelôk életét megnehezítik a borászati eljárásra vonatkozó merev elôírások. Mint egyik nyilatkozatában kifej-

14

tette, a reform hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa visszaszerezze az olcsó és jó minôségû újvilági borokkal folytatott versenyben az elmúlt években elvesztett piaci részesedését. A biztos szerint évente közel 13 millió hektoliter borfelesleg keletkezik az Unióban; ennek csökkentése, a kínálat és a kereslet közötti egyensúly helyreállítása a reform egyik legfontosabb törekvése. Úgy véli, hogy az EU jelenleg nagyon alacsony hatékonysággal használja ki a borágazatra évente jutó 1,3 milliárd eurós költségvetési forrást, amelybôl 500 millió eurót olyan borokra fordítanak, amelyek eladhatatlanok a piacon. Javaslatára Brüsszel tervei között szerepel a vidékfejlesztésre szánt támogatások összegének megemelése. Fischer Boel szerint 2009-ben 100 millió euróval, 2014-ben pedig már 400 millió euróval fog növekedni a vidékfejlesztési költségvetés, amelybôl lehetôség nyílik majd a borágazat támogatására, így a fiatal gazdák pályakezdésének, a marketing javításának, a szakmai képzésnek, a termelôi szervezeteknek, és a termôterületek jó állapotban való megôrzésének finanszírozására. Ugyancsak egyetért a zöldség- és gyümölcságazat reformjával is. Véleménye szerint nagy szükség van az ágazatot sújtó szerkezeti problémák kezelésére. Szerinte a fô probléma a termelôk nem megfelelô összefogása, illetve a harmadik országokból az EU-ba irányuló import által támasztott kiélezôdött verseny. Javaslataival elô kívánja segíteni a termelôk szervezetekbe tömörülését. Úgy véli, az egységes mezôgazdasági kifizetések rendszerébôl sem szabad kihagyni a szektort. Ugyanakkor a stagnáló uniós zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelését is fontos feladatnak tartja. Messzemenôen támogatja a Bizottság az irányú döntését is, melynek értelmében 2020-ra a kevert üzemanyagoknak 10%-ban bioüzemanya-


Brüsszelbe járunk – Juhtenyésztés got kell tartalmazniuk. Meggyôzôdése szerint ez nagy lendületet fog adni a bioüzemanyag-termelésnek, ami kitûnô alkalmat kínál az európai mezôgazdaság számára, hogy komoly szerepet játszszon az Európai Unió elôtt álló egyik legnagyobb feladat megoldásában. Úgy tûnik, újabb szigorú intézkedések nélkül 2010-ig nem sikerül elérni azt a célt, hogy 5,75 százalékban bioüzemanyagot használjanak az európaiak. A biztos szerint a tagállamokat már most biztatni kell a bioüzemanyag elôállítására és használatára. Nemrégiben ismertette az EU újabb stratégiáját, amelynek célja fel-

lendíteni a bioüzemanyag-termelést. A mezôgazdasági biztos tervei a bioüzemanyag iránti kereslet fellendítését, termelési és forgalmazási hálózatok kialakítását, a második generációs üzemanyagok kialakítását célzó kutatások fellendítését szolgálják. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a bioüzemanyagot szolgáltató növények termesztése új lehetôségeket kínál a gazdáknak is, elsôsorban a közép- és kelet-európai tagállamokban. Ugyancsak távlati tervei között szerepel az ökológiai termesztés fellendítése is. Papp Mónika

Lehetôségek és jövôkép a juhágazatban A juhágazat a mezôgazdaság bruttó termelési értékében betöltött szerepéhez képest igen jelentôs publicitást kapott a legszélesebb szempontok alapján, hozzáértô szerzôktôl. Ezért a munkáért valamennyi ágazatban szereplô nevében mondok köszönetet mindazoknak, akik ebben szerepet vállaltak. 1990 óta a tudományos anyagok fô szempontja az ágazat megmentése a létszám növelésével, a gazdaságosság javításával. Ha a létszámot tekintjük, azt is mondhatjuk, hogy az állattenyésztésen belül kevésbé vesztes ágazat a juhászat, hiszen az 1986–90-es bázisévekhez viszonyítva – igaz, komoly ingadozásokkal – ma kb. 50%-os értéket tükröz. Amikor a létszám emelkedett, az agrárvezetés azt a téves következtetést vonta le, hogy gond nélküli ágazat, következésképpen eredményes. Holott az emelkedés kizárólag mindig akkor történt, ha a létszámhoz viszonyított támogatást vezettek be.

Mostoha juhágazat Ha szakmai szempontok alapján elemezzük az ágazatot, kijelenthetjük, hogy a magyar mezôgazdaságban kiemelkedôen a legrosszabb fajlagos muta-


tókkal rendelkezik, bármely 1990 elôtti idôszakhoz viszonyítva, más mezôgazdasági ágazatokhoz hasonlítva. A gyakorlat kedvéért: ott vagyunk, mint amikor a tehenek laktációs átlaga 3.000 liter, a csirkék átlagsúlya 49 napra 1,2 kg lenne. Úgy gondolom, ha a többi ágazat fajlagos mutatóit a juhászatéhoz hasonlítanánk, Magyarország állatmentes lenne! Közgazdasági szempontból nehéz magyarázatot adni, hogy ezek után miért tartanak juhot. A juhtartók nagy része a nagyüzemek széthullása után szinte kényszervállalkozóként folytatta azt a tevékenységet, amelyet korábban mûvelt, iszonyú tôkehiánnyal. A mezôgazdasági szempontból kedvezôtlen adottságú területeken a kárpótlási földterületek kiadása után mindazok, akik európai uniós szemüveggel tudtak a 90-es évek elsô felében gondolkodni, megteremtették a gazdálkodás alapját jelentô földbázist tulajdonosi vagy hosszútávú bérleti formában. Ma, ha szigorúan két csoportra osztanánk a termelôket, akkor ennek megfelelôen csoportosíthatnánk. Az európai uniós csatlakozásig nagy területen a nagy létszámú juhot tartók jelentôs veszteséget halmoztak fel a teljes tagság által várt elônyök érdekében. Ha a

bázisszámok a létszám és a legelô tekintetében jók az ilyen juhtartó, kiegészítô programként létszámhoz kötött pályázatokban részt vesz, akkor valószínûsíthetô, hogy ez a szektor 2013-ig gazdálkodni fog. Sokkal kedvezôtlenebb, kiszolgáltatottabb helyzetben van az az 5500–6000 termelô, aki nem rendelkezik munkaszervezési szempontból legalább egy fôt igénylô létszámmal, saját vagy hosszú távra leszerzôdött földterülettel. A juh létszámváltozására kedvezôtlen hatással lesz az összevont gazdaság támogatási rendszer bevezetése mindazoknál, akik megelégszenek a történelmi bázis biztosította kvótával járó támogatással. Valószínûsíthetô, hogy a juhtartók létszáma drasztikusan csökkenni fog, a juhlétszám várhatóan lassabban. Az elkövetkezô idôszakban nem várhatjuk, hogy javulni fognak a naturális mutatók. Valószínûsíthetô, hogy a költségnövekedéssel szemben egyre inkább az extenzív tartást választják.

Konkurens bioetanolüzemek A bioetanolüzemek beindulásával várhatóan igen magas abrakárak alakulnak ki. A hôerômûvek valamennyi korábban

15

Juhtenyésztés Év

Egyedszám

Nettó tömeg Tonna

Export ár Ft

1997

842807

17568

526

1998

774943

15859

528

1999

790734

15464

549

2000

871760

17448

533

2001

971116

19935

596

2002

854699

17927

604

2003

760277

15794

614

2004

748995

15708

610

2005

826835

16795

640

2006

834163

17396

625

feletetett abrak jellegû mellékterméket kizárólagossággal felvásárolták, valamennyi szálastakarmány – széna, szalma – korlátlan, biztos felvásárlói. Mindezzel szemben a bárány felvásárlási ára az elmúlt évtizedben alig változott, valószínûsíthetô, hogy éves átlagban az értékesítési átlagár az elkövetkezô idôszakban sem fog változni. Különösen akkor nem, ha az extenzív juhtartást választjuk, hiszen még ha jó minôségû bárány kerülne is piacra, nem lesz folyamatos értékesítés. Kitûnik, hogy tíz év alatt mindössze 19%-kal emelkedett a bárány exportára! Ez nem csak a magyar, de valószínûleg nemzetközi viszonylatban is példátlan! Ugyanezen idôszak alatt a magyarországi inflációs ráta 86,2% volt! Ez olyan óriási tôkeveszteség, amit a közgazdaságilag abszurd kategóriába sorolhatunk. Ugyanezen idôszak alatt pl. a gázolaj ára 100%-kal, a gabona ára 90–110%-kal, a tápok ára 105%-kal, a bruttó bérek legalább 300%-kal emelkedtek. Nem lehet csodálkozni azon, hogy miért vannak a juhászati telepek szinte infrastruktúra nélküli, lepusztult állapotban. Lesz-e jó minôségû bárány? A kereskedôk egyöntetû véleménye, hogy a mai bárány minôsége, egyöntetûsége nem hasonlítható össze a 90-es évek elôtti idô-

16

szakkal, és elsôsorban ennek tudják be, hogy az ár ilyen alacsony szintû. Amiben a legelsô az ágazat, az az egyéb költségek aránya az árbevételhez képest. A létszámmal, jelöléssel kapcsolatos szolgáltatások értéke az árbevétel 3–4%-a, sokszorosa bármely más állatfajhoz képest. Kiemelkedôen magas a szállítással kapcsolatos állatorvosi költség, ugyanakkor példátlan, hogy az állati hullák megsemmisítésének költség-hozzájárulása elenyészô. Közvetlenül rontotta az ágazat helyzetét a pontvágóhidak megszüntetése, hiszen kicsit jobb hozzáállással több tízezer anyaállat vágott húsa kerülhetett volna a legális húsláncba. Egyre kedvezôtlenebb a humán erôforrás, a gazdasági társaságok számára kitermelhetetlen a közterhek, az adók nagysága, a munkajoggal kapcsolatos szigorítás. Súlyos költségtényezô a vagyonvédelem.

Mi várható ezek után? Úgy gondoljuk, a juhászat sorsa annak a mintegy 150–200 juhtartónak a hozzáállásától is függ, akik jelentôs anyalétszámmal, földterülettel rendelkeznek, szakmailag elfogadottak. Valószínûsíthetô, hogy gazdaságukban tisztán látják szakmai, köz-

gazdasági lehetôségeiket, európai uniós fejjel gondolkodnak. Képesek arra, hogy a környezetükben lévô tenyésztôket összefogják, érdekeiket képviselni tudják. Kívánatos lenne, ha a termelôi csoportokban növekedne a termelôk száma, a végtermék egyöntetû, jó minôségû lenne. Ebben a szereplôktôl sokkal nagyobb összefogásra lenne szükség. Romániában hihetetlenül koncentrálódott a bárány felvásárlása, hizlalása, értékesítése. Vannak kereskedôk, akik 500.000-es nagyságú kibocsátással rendelkeznek, velük kellene versenyeznünk. Ennek a 150–200 tenyésztônek a feladata a Juh Terméktanácson keresztül a jogok kiharcolása, az érdekek védelme. Fontosnak tartjuk, hogy a Terméktanácsban továbbra is jelen legyenek a kereskedôk. Elvárjuk viszont, hogy alapvetôen ôk is hosszú távra tervezzenek. Sokkal jobb, több információval lássák el a termelôket. A globális helyzetre gyakorolt hatásunk elenyészô, ezért elsôsorban a hazai lehetôségeket kell maximálisan kihasználni: • a juhjelöléssel, nyilvántartással kapcsolatos teendôk teljes körû termelôi körbe juttatása, • pontvágóhidak kialakítása, • hatósági állategészségügyi költségek csökkentése, • állati hulla megsemmisítéséhez érdemleges hozzájárulás az állam részérôl, • hosszútávú legelôbérlet, • környezetvédelem hathatós támogatása a kultúrállapot fenntartásához. Ha Magyarországon szigorúan vennék a földvédelmi törvényt, akkor kedvezôbb helyzetbe kerülhetnének a juhtartók is. Ma nagyon sok terület nem mezôgazdasággal foglalkozók – pl. vadászok – tulajdonában van, akik a legelemibb mûveleteket sem végzik el a réteken, legelôkön,


természet energiáját hasznosító, ám rövid életû szélmalmok az Alföldön terjedtek el. Leginkább a széljárta Duna– Tisza közén és a Tisza–Maros szögben honosodtak meg, lecserélve a már kevésbé korszerû, állati erôt igénylô, könnyen gyulladó szárazmalmokat, és ahol a víznélküliség vízimalom használatát nem tette lehetôvé. A Perzsiából származó, majd Hollandiában tökéletesített szélmalmok építése hazánkban az 1800-as években kezdôdött, és különösen a tornyos szélmalmok nagyon gyorsan elter- A bagimajori malom belseje a vandál kezektôl csúnyul jedtek. A tornyos változatot kôbôl, téglából vagy vályogból építették, azaz a malomház rögzített volt, így többszintes technológiai tereket alakíthattak ki raktározáshoz, illetve további mûveletekhez, például szitasorok elhelyezéséhez. A vitorlatengellyel együtt csak a fedélszéket lehetett A bagimajori malom még ellenáll a viszontagságoknak elfordítani, szemben a másik típussal, a bakos szélmalommal, amely fából készült, és talpazata körül az egész ház elfordult a szél irányába. Ez utóbbi nálunk nem honosodott meg. A magyarországi szélmalmok 100–150 éves történetében jeles év volt az 1873-as, ekkor használtak a legtöbbet: 854-et, de 1950 körül is állt még közel nyolcszáz. Ezt követôen hamar pusztulni kezdtek az épületek, elhordták az építôanyagot, többé nem Védett kunhalmon áll a bagimajori szélmalom volt szükség a szélmalmokra, hiszen a gabonaôrléshez már más, hatékonyabb, biztosabban mûködô malmokat használtak, amelyekkel a szélmalmok nem tudtak verA dusnoki szélmalom Szentendrén senyezni. Ma csak hírmondóba maradt néhány, Kelemen Gábor szélmalomkutató gyûjtése alapján majdnem félszáz, amelynek a fele mûemlék vagy múzeum. A többi pusztul, ha nincs olyan elkötelezett magánember vagy közösség, aki megmentse. A gondos megôrzésre szép példák a Szentendrei Skanzenban és a békéscsabai gabona- és tanyamúzeumban található szélmalmok. Kívül-belül eredeti formájukban tekinthetôk meg, felújítva, rendbe téve. Szentendrére Dusnokról került a malom 1978-ban, érdekessége, hogy egy apró molnárlakást is kialakítottak benne. Békéscsabán a békéssámsoni Csókási szélmalom kapott helyet, amely míg mûködött, száz környékbeli tanya gabonáját ôrölte. A hódmezôvásárhelyi Erzsébeti úton található az ugyancsak jól karbantartott, mûemlék Papi-malom. A malom melletti tanyán lakott a molnár családjával. Kunhegyes határában áll a Komlósi-féle ötemeletes szélmalom, amelynek megmentése, felújítása a lakosság összefogásának köszönhetô. Nagy becsben tartott a Sáfrik-féle kiskunhalasi szélmalom, amely ma is mûködôképes. A már fél évszázada mûemlék malom a helyi Thorma János Múzeum kezelésében van.

A

A sorsára hagyott tiszasasi malom

A tiszasasi malom közelebbrôl

ányatott sorsú az egyedi elhelyezésû kengyeli szélmalom. A Kengyelhez tartozó bagimajori Bagi-halmon, egy kiemelten védett, eredeti gyepnövényzettel borított kunhalmon áll. Több gazdája volt, akik fel is újították, és használták alkotóházként, madártani megfigyelôhelyként, ám valakik vandál módon rendszeresen feldúlták, a mozdítható dolgokat elvitték. Jelenleg az önkormányzat tulajdonában van, ám igen elhagyatottnak tûnik. Kunszentmártonban két szélmalom is áll még a Szentesi úton. A néhány éve még disznóólként hasznosított Szilák-féle malom ma egy bekerített, gondozott udvaron áll, de nem tudni, mi célja vele a gazdájának. A tôle 200 méterre téglafallal kerített halmon álló, hiányos szerkezetû malomnak ellenben szép jövôt szánnak: a helyi csillagászati csoport szeretne ott egy kis csillagvizsgálót kialakítani. A rendben tartott hódmezôvásárhelyi szélmalom

A tiszaszigeti szélmalom egyedi teteje

H

Csillagvizsgáló lesz a másik kunszentmártoni malomból

Igazán szép látvány a kiskunhalasi szélmalom

Kiskunhalason minden berendezés a helyén

Kunszentmárton – a gondozott udvarban, kevésbé gondozott malom

Szép rózsaültetvények szomszédságában áll a kevésbé jó állapotú, tiszaszigeti malom, amely egy helybeli gazdálkodó tulajdonában van. A lomtárként használt vályogépület alsó fele cseréppel van burkolva, és sok belsô szerkezeti elem megmaradt, de sajnos nincs hír tervezett felújításáról. Ugyancsak romos szélmalmok találhatók Tiszasason és Túrkevén. A falak még állnak, de tetô már nincs, a belsô berendezések is megsemmisültek. A tiszasasi malom pedig egyedi, mert helyben égetett bélyeges téglából építették, ennek ellenére nincs, aki megmentse, megôrizze. A túrkevei mostoha sorsú malomnak a helyzete talán stabilizálódik, az önkormányzat tavaly már fontolgatta mûemlékké nyilvánítását. Apró reménysugár. Szöveg: Kripner Vera Képek: Kripner Vera, Farkas Ferenc

ajorország szabad „ország”, hivatalosan is Bajor Szabadállamnak hívják, ugyanis a királyság helyett a köztársasági államformát választotta 1919-ben. A bajorok Európa „szívében” laknak, a rájuk bízott tájat gondosan ôrzik, hagyományaikat tisztelik, a jövôt szem elôtt tartják. Bajorország némethon legnagyobb élelmiszertermelôje. Területének több mint felén folyik gazdálkodás, ügyelve arra, hogy egészséges, minôségi termékek kerüljenek forgalomba. Az ökológiai gazdálkodás egyre fontosabb, a nemzeti átlaghoz képest gyorsabban nô az ökofarmok száma. A német biogazdaságok 28%-a Bajorországban van. Meg kell említeni azt is, hogy elôszeretettel használnak megújuló energiaforrásokat: biogázt, fapellettet, bioüzemanyagokat. A termelésben jórészt családi gazdaságok vesznek részt. Jellemzôen kukoricát termesztenek, és szarvasmarhát tartanak, tejet termelnek. A német tejtermelés több mint negyede innen származik. A bajorok speciális, nagy mennyiségben termesztett növényei a spárga és a komló. A messze földön A bajor Alpok legmagasabb pontja a Kampenwand híres bajor sörnek több évszázados történelme van. Bár az ízes sör is csalogató, de sokan a bajor táj szépsége és a sokféle szabadidôs elfoglaltság miatt keresik fel ezt a vidéket. A hegyekkel, erdôkkel és tavakkal tarkított Bajorországban a turisták évente 24 milliárd eurót hagynak. Ami nem csoda, hiszen minden évszakban remek sportolási és kikapcsolódási lehetôség van. Például nagyjából hétezer farmon várják az aktív pihenésre vágyókat, ahonnan aztán rengeteg gyalogösvényen és biciklisúton lehet járni a vidéket. Ezernél is több bicikliút kanyarog 8700 km hosszan! Az Alpokból könynyûszerrel és biztonságosan eljuthat az ember a Chiemsee partjára, hogy ott akár a madármegfigyelô toronyból szemrevételezze a védett tájat. Bajorország területének harmada védett, jelenleg két nemzeti parkja van. Németország elsô nemzeti parkját itt hozták létre, ahogyan az elsô környezetvédelmi minisztériumot is. Az Alpok lábánál, Aschau Egyedülálló környezetvédelmi egyezség áll fenn a bajor állam és az ipari vállalatok között. Mintegy 3500 üzem kötelezte magát, hogy tevékenységük során mindig szem elôtt tartják a környezetvédelmet: pl. növelik az újrahasznosított termékek használatát, csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, és növelik az alternatív energiaforrások alkalmazását. Kripner Vera

B

A zöldterület mindenkié, a bajoroknál így tartják

Gyógynövényekkel teli alpesi legelôkön híznak a tehenek

Az egyik nagymúltú müncheni sörházban

Német bor és sajt – együtt kínálva

Hagyomány, szépség, egyszerûség, praktikusság jellemzi az építészetet

Jól tartott tehenek – a település közepén!

Frissen kaszált gyep Bernaunál

Házi tej kapható

A fotókat készítette: Illyés Réka és Rostás Mónika

A müncheni piac egyik sörstandja

Chiemsee-parti kikötô

Juhtenyésztés sôt számukra kimondottan az elbokrosodott területek a kívánatosak. Az ágazatba vetett bizalom fontos fokmérôje lehet, hogy a közeljövôben induló EMVA támogatásokat a juhtartók milyen létszámban fogják pályázni. Ha a bejelentkezôk száma magas lesz, van jövôkép, hiszen itt elsôsor-

ban tartós beruházásokra pályázhatnak. A vidék mezôgazdasági területeinek kultúrállapotban tartásához fontos lenne a legelôgazdálkodás. A laikus szemével is szembeötlô a kontraszt a tôlünk nyugatra lévô országokkal szemben. A vidékfejlesztésen kívül a környezetvédelem hathatós tá-

mogatására is szükség lenne, hogy közös céljainkat elérjük. A juhászat viszonylat gyorsan reagál a kedvezô folyamatokat elindító döntésekre; reméljük, minél hamarabb, minél több ilyennel találkozunk. Bátor Árpád elnök Juh Terméktanács

Nemzetközi körkép a juh- és kecskeágazat helyzetérôl Nagy átrendezôdés tapasztalható a juh- és kecskeágazatban az elmúlt évtizedekben. Míg a világ hagyományosan jelentôs juh- és kecsketartó országaiban az állomány és a termelés visszaesése mellett a hasznosítási szerkezet változása figyelhetô meg, addig néhány fejlôdô országban az ágazat jelentôs fejlôdésnek indult. Az egyes juhtartó országokban a tartás célja (hús, tej, illetve gyapjú) a hagyományoktól és a világkereskedelem igényeitôl függôen eltérôen alakul. Ausztráliában és Új-Zélandon hagyományosan extenzív juhtartás folyik, melynek legfôbb terméke a gyapjú. Kínával együtt ezek adják a világ gyapjútermelésének több mint 40%-át. Napjainkban Kína a legnagyobb gyapjútermelô és -felhasználó a világon, bár a minôségi gyapjútermelés továbbra is Ausztráliára és Új-Zélandra korlátozódik. A legnagyobb gyapjútermelô országok közé tartozik még Irán (5%), Argentína (4%), India (4%), Anglia (4%), Törökország (3%), Szudán (3%) és Dél-Afrika (3%). A világ gyapjútermelése 2004-ben 2,1 millió tonna volt. A világ tejtermelésében a juh- és kecsketej csekély mennyiséget képvisel. Jelenleg az összes kifejt tej 1,4%-a juhtej, 2%-a kecsketej. A termelés az utóbbi években a növekvô hozamok következtében kismértékben megnövekedett. 2005-ben a megtermelt juhtej mennyisége elérte a 8,5 millió tonnát, a kecsketej mennyisége 12,4 millió tonna volt. Napjainkban világviszonylatban a legjelentôsebb juhtej-elôállító Ázsia 44%-os részesedéssel, a második legnagyobb Európa 35,4%-kal, ezt követi Afrika 20,2%-kal, ugyanakkor Dél-Amerika termelése elhanyagolható (0,4%). A legfontosabb juhtejtermelô ország Kína (18%), jelentôs országok még Törökország (13%), Görögország (13%), Szíria (10%), Szudán (8%), Irán (7%), Spanyolország (7%), Franciaország (5%) és Románia (5%). A világ juh- és kecskehús-termelése 2005-ben elérte a 12,9 tonnát, mely az összes hústermelésnek 5%-át teszi ki. Az egy fôre jutó juh- és kecskehús


mennyisége 1,8 kg/év. A juhhús-fogyasztás világviszonylatban általában alacsony, kivéve egyes régiókat, mint a Közel-Kelet, illetve néhány európai országot (Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Olaszország), ahol jelentôs az egy fôre vetített fogyasztás. Az EU-ban a juh- és kecskehús-fogyasztás átlagos mennyisége jelenleg 2,8 kg/fô/év. A juhhús-kereskedelem tekintetében Új-Zéland és Ausztrália áll az elsô helyen, elôbbi 40%-kal, utóbbi 35%-kal részesedik a világ exportjából. Míg Új-Zélandból elsôsorban bárányt visznek ki, melynek legnagyobb felvevôje NagyBritannia, addig Ausztráliából juhhúst és élôállatokat, melyeket Tajvan, Kína és Japán vásárol fel. A világ legjelentôsebb juhállománya ma Ausztráliában található, ahol a juhhús a gyapjútermelés melléktermékeként kerül piacra. Ma a világ legnagyobb juhhústermelôje Kína, de miután a megtermelt mennyiség nagy része belföldi fogyasztásra kerül, kevésbé jelentôs a szerepe a kereskedelemben. A második legnagyobb juh- és kecskehústermelô az EU. A fôbb juh- és kecskehústermelô országok közé tartozik India, Pakisztán, Irán, Ausztrália, Új-Zéland, Törökország és Szudán. 2005-ben az Unió teljes juhállománya 90 millió egyedet számlált, a kecskeállomány 11,5 millió egyed volt. A megtermelt hús túlnyomó része a belsô piacokon kerül értékesítésre, a felvevôk közül Olaszország és Franciaország a legjelentôsebb. Az ágazatban tavaly uniós szinten 77%-os volt az önellátás, a juh- és kecskehúsimport meghaladta a 300 ezer tonnát. A két legnagyobb juhtartó és juhhústermelô tagország Spanyolország, illetve Nagy-Britannia. A kecsketartás öt tagországra koncentrálódik (Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália), az EU kecskeállományának 95%-a itt található. Az elmúlt években a támogatások csökkenése miatt szinte minden tagországban jelentôsen visszaesett a juh- és kecskeállomány létszáma. Az Unió egészét tekintve a teljes juhállomány idén 2%-kal csökkent a tavalyihoz képest;

17

Juhtenyésztés és 2008-ra további 1%-os visszaesés várható. Az összes tagállamot tekintve a juh- és kecskehús elôállítása várhatóan 3%-kal fog csökkenni a 2006-os szinthez képest, mely elérte az 1 millió tonnát. Bulgária és Románia uniós csatlakozása következtében az ágazatban nagymértékû átrendezôdés indult meg, mely kihatással van a világpiacra is. A harmadik világ országaival folytatott élôállat-kereskedelemben ugyancsak visszaesésre kell számítani. Jelenleg az ágazat helyzete a legtöbb tagországban válságos, és csak veszteséggel tartható fenn, gyors intézkedésekre van szükség. Nagy-Britanniában a termelés mintegy 4,5%-kal, a kivitel pedig 20%-kal csökkent a tavalyihoz képest. Az Angol és Walesi Farmerszövetség szerint a brit juhhústermelés összeomolhat, ha a tarthatatlanul alacsony árakat nem sikerül megemelni. Az utóbbi hónapokban a bárányárak olyan alacsonyak voltak, hogy már az önköltséget sem fedezték. A számítások szerint a jövedelmezôséghez legalább 0,62 font emelésre lenne szükség. A szakértôk szerint a válság fô oka az olcsó-élelmiszer politika, illetve a termeléstôl elválasztott támogatások. Hasonlóképpen Írországban is veszélyben van a termelés az alacsony felvásárlási árak miatt. Amennyiben a húsüzemek nem tudják megfizetni legalább az elôállítási költségeket, az ágazat további hanyatlása elkerülhetetlen lesz. Az észak-írországi juhállomány idei 15%-os csökkenése is ezt vetíti elôre. A minisztérium nemrég kidolgozott egy programot az ágazat támogatására, melynek keretében 2013-ig 170 millió eurót költenek a juhhúsfeldolgozás hatékonyabbá tételére, a vágóhidak fejlesztésére, illetve a tenyésztési feltételek javítására. Ez a program kapcsolódik az EU vidékfejlesztési és környezetvédelmi programjához, melynek keretében a birkák és szarvasmarhák együttes legeltetését támogatják, a biodiverzitás védelmének, illetve a tradicionális tájkép megôrzésének érdekében. A gazdák 50 eurós támogatásra számíthatnak hektáronként, amennyiben legfeljebb 0,5 számosállatot (3–4 birka) tartanak. Franciaországban szintén jelentôsen visszaesett a juhállomány. Tavaly 3%-os, idén 3,7%-os volt a csökkenés. Összességében az elmúlt 25 évben mintegy egyharmaddal csökkent az állomány nagysága. A juhászattal foglalkozó gazdák száma ugyanakkor 62%-kal csökkent. A francia szakértôk szerint sürgôs intézkedésekre van szükség; 60 euró/hektár támogatással meg lehetne akadályozni a további visszaesést. Ez éves szinten 35-40 millió euró költséget jelentene, melyet Brüsszel és a francia állam közösen finanszírozna. Spanyolországban és Görögországban idén 1%-kal csökkent a juhállomány. Tavasszal az

18

észak-görögországi gazdáknak jelentôs veszteségeik voltak az alacsony húsvétibárány-árak miatt. A növekvô behozatal, valamint a magas kiskereskedelmi árak következtében a húsvétibárányok mintegy 30%-a származik csak a helyi termelôktôl. A tenyésztôk véleménye szerint a bárányok és a kecskék 40%-a a karámban marad, míg a bolgár és a román behozatal folyamatosan emelkedik. Németországban a juh- és kecskehústermelés korábbi fellendülése megtorpant. Tavaly a vágások száma 5%-al csökkent, illetve az élôállatok forgalma is visszaesett. Az elôállított juhhús mennyisége 13%-al, 43 ezer tonnára csökkent. Ugyanakkor a Nagy-Britanniából, Hollandiából, Franciaországból és Lengyelországból származó behozatal a duplájára emelkedett. Idén a vágások számának további csökkenése és a behozatal arányának növekedése várható. Ezzel szemben Románia a közeljövôben a juhászati termékek európai piacának egyik legfontosabb szereplôjévé válhat. A romániai juhállomány az 1990-es évek elején a tizedére esett vissza, napjainkban azonban gyors felfutás jellemzi. Az idei évtôl kezdve a román gazdák is élvezik az uniós támogatásokat, melyek kiegészíthetôk a hátrányos területeknek járó támogatásokkal. További elônyt jelent számukra a korlátlanul rendelkezésre álló jó minôségû legelôterület. A román termelôk nagy része az élôállatok és a fiatal bárányok eladására szakosodott. Tavaly mintegy 1,5 millió élôjuhot értékesítettek, melyek Olaszországban, Görögországban, Bulgáriában, valamint hazánkban kerültek eladásra. Románia és Bulgária mellett Oroszországban újbóli fejlôdésnek indult az ágazat. A 90-es éveket megelôzôen a juhtenyésztés a mezôgazdaság egyik jelentôs ágazata volt, az állomány nagysága meghaladta az 58 milliót. Az ország a teljes gyapjúszükségletét megtermelte, és a hústermelés volumene is jelentôs volt. 1990 után a juhállomány közel a felére csökkent, ezzel arányban mérséklôdött a gyapjú és a hús elôállítása is. Az ágazat fellendítése érdekében a közelmúltban a kormány különbözô intézkedéseket hozott, idén a juhtenyésztést is bekapcsolták a nemzeti agrárprojekt prioritásai közé. Ebben az évben a gazdák 300 millió Rbl támogatást kaptak. A támogató politika következtében tavaly már az állomány növekedését regisztrálták. A jelenlegi juhállomány 19,7 millió egyedet számlál, ami 8%-os növekedést jelent. Papp Mónika Forrás: Agra Europe 2007. június 22. Agrár Európa 2007. április, május, június


Élô Nagyjaink

Márk Gergely 1923-ban született Magyarrégenben, Erdélyben. Szülei egyszerû emberek voltak, édesapja géplakatos, édesanyja a háztartást vezette, a gyerekeket nevelte. 14 éves korában Marosvásárhelyre került kertészinasnak. Inasévei alatt elvégezte a gimnázium alsó négy osztályát is. 1940-ben, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, Bajára utazott, ahol elvégezte a középfokú kertészeti tanintézetet, és leérettségizett. Közben behívták katonának. 1946-ban hazatérve beíratkozott az Agrártudományi Egyetemre, amelyet rendkívül nehéz körülmények között végzett el. Anyagi támogatója nem volt, így éjszakai munkát vállalva a Tüker vállalatnál – délután 3-tól reggel hétig, minden másnap –, így végezte el az egyetemet! Évfolyamtársa, Benedek Ilona aki aztán a felesége lett, gondosan jegyezte az elôadásokat, így együtt készültek a vizsgákra. 1950. január 15-tôl egészen 1981-es nyugdíjba kényszerítéséig a Kertészeti Kutató Intézetben dolgozott. Szókimondó, egyenes természete az ötvenes években életveszélyes volt Magyarországon. 31 évet töltött el a Kertészeti Kutató Intézetben, 120 rózsafajtát nemesített ki. Nem esett kétségbe nyugdíjba vonulása után. Szerzett egy területet, és folytatta a rózsanemesítést ott, ahol abbahagyta. 24 évi kemény munka után a 120 meglévô fajtához még közel 500 rózsafajtát nemesített, ebbôl 144 kapott állami elismerést. 2000-ben Rómában nagy díjat nyer az Árpádházi Szent Erzsébet emléke. 24 ország 40 nemesítôjének anyagát mutatták be, és ebben a mezônyben nyert. Amikor Magyarországon is híre ment az elismerésnek, a püspöki hivatal megkereste azzal, hogy a Szent Erzsébet alapítvány minden évben kitüntet valakit a szegények és rászorultak gondozásáért, s a mindenkori díjhoz 2, Árpád-házi Szent Erzsébetrôl elnevezett rózsatövet szeretnének adni. Ezt minden évben Márk Gergely adja át. 84 éves kora ellenére tökéletes szellemi és fizikai állapotban dolgozik. Minden reggel 5 órakor kel, s ha az idôjárás engedi, kimegy rózsakertjébe. Különös, hogy a legszebb rózsáit már nyugdíjas korában nemesítette, és négyszer annyit, mint a Kutató Intézetben eltöltött évek alatt, ahol a tehet-


séges rózsanemesítônek naponta meg kellett küzdenie szerényebb tehetségû fônökeivel... Az ilyen meddô küzdelmek igen sok energiát emésztenek föl! A budatétényi bemutató rózsakert, amit Márk Gergely alapított, hosszú évtizedekig évente több mint 60 ezer embert vonzott itthonról és külföldrôl. Turistabuszokat szerveztek a rózsakiállításra. Nyugdíjba vonulása után a rózsakert kétharmadát eladták. Pár évig még voltak kiállítások, aztán abbamaradtak. Márk Gergely azt tartja, a rózsanemesítônek a legfontosabb munkaeszköze a szeme, az éles szeme, amely meglátja egy növényi egyedben a különlegest. A versenyeken a bírálati szempontok folyton bôvülnek. A szín, forma divat szerint változik, de a fajtától megkövetelik ma már az illatot, a tartós virágzást, a szárazság- és esôtûrô képességet éppen úgy, mint a fagyállóságot, vagy a betegségekkel szembeni ellenállóképességet. Kertjét a Magyar Rózsák Kertjének nevezi, ahol ott a fajtagyûjteménye. Könyve Magyar Rózsák Könyve címen jelent meg a Mezôgazda Kiadó gondozásában, az Agrármarketing Centrum támogatásával. Márk Gergely rózsái között gyakran szerepelnek erdélyi, felvidéki és délvidéki helységnevek, mint: Abrud, Bánffyhunyad, Bözödújfalu, Dés, Losonc, Magyarkanizsa, Léva. Értékrendjét is tükrözik fajtanevei. Mansfeld Péter Emléke, Gyóni Géza Emléke, Krúdy Gyula Emléke, a fajtát jellemzô nevek, mint Fehér Picurka, Futótûz. Tény, hogy Márk Gergely pótolhatatlan fajtagyûjteménye jelenleg veszélyben van. Támogatást nem kap és szerény nyugdíjából nem tudja fönntartani a Magyar Rózsák Kertjét. Könyvének elôszavában így ír: „a könyv megírása nemcsak az én munkám. Hanem feleségemé is, mert ô mindenben segítségemre volt, és vállalt olyan feladatot, amit nélküle nem oldhattam volna meg. Köszönet illeti a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azon szerveit, amelyek támogatatásával létrehoztam a Magyar Rózsák Kertjét, valamint az Agrármarketing Centrumot, amely támogatta könyvem kiadását.” Kívánjuk, hogy jó erôben és alkotó kedvben még újabb rózsafajtákat nemesíthessen Márk Gergely. T.E.

19

Riport

Baromfiberkekben Miközben a baromfiágazat sikereket is könyvelhet el, igen népszerû a pulyka, kacsa, libahús, nem beszélve a csirkérôl, miközben exportálunk Kínába és más országokba tollat, pelyhet, szorongva figyeljük az ágazat alakulását. Kérdéseimmel Bárány Lászlót, a Baromfi Termék Tanács elnökét kerestem meg.

csatornák, ismeretlen eredetû, többnyire gyenge vagy változó minôségû húsok fogják adni a fogyasztás gerincét. – Melyik az a baromfifaj, amelynek tenyésztésében a legsikeresebb Magyarország?

– A magyar baromfiágazat sokarcú, sok profilú, és talán éppen ezért tudta túlélni az elmúlt évtizedek gondos vagy gondatlan beavatkozásait. A magyar fogyasztás gerincét a csirke- és pulykahús adja, az évi 35 kilós fejenkénti fogyasztásból e két – Elnök Úr, mit jelent a baromfiábaromfifaj biztosít 28–29 kg-ot. gazat számára a várható szemesA kacsa- és a lúdágazat termékeitakarmány-hiány, illetve a takarnek több mint 90%-a exportra megy, mány drágulása? a hízott májjal és a tollal kiegészülve – A baromfiágazat félelmekkel teli az exportárbevétel nagyobb részét e várakozással figyeli a szemestakarkét ágazat biztosítja. mány-hiány körül kialakult fejleméMeg kell jegyezni, hogy mind nyeket. A hazai állattenyésztést az elhagyományaiban, mind adottságaimúlt 15 évben még nem érte ilyen ketban a kacsa és liba szektor van legtôs trauma; hogy egyszerre kell izgulni inkább „sikerre ítélve”. Az árutojásBárány László azon, hogy lesz-e elég abraktakartermelés, tojóhibrid-tenyésztés zömány, illetve, hogy ennek hol fog temében belföldre termel, a fokozódó tôzni az ára. állategészségügyi és állatjóléti elôírásoknak talán ez Korábban sokan úgy gondoltuk, hogy az Unió a legkitettebb ágazata. A szabadtartásos baromfiközös agrárpolitikájában, rendtartásában az ilyen tenyésztés és -nevelés néhány éves múltra tekint kérdésekre is van egyértelmû válasz. Ma már vissza Magyarországon, piaci súlya és szerepe jelenlátjuk, nincsen. Azt viszont nehezen fogadjuk el, leg még szerény. hogy a saját nemzeti agrárpolitikánkban sem – Kiheverte-e az ágazat az utóbbi 2–3 év sajátos találunk erre megnyugtató választ. eseményeit (Hajdú-Bét). Mi a tanulság mindebbôl? Vészhelyzet van, amelyre nem készültek, de nem is készülhettek föl a hazai állattenyésztôk. A szûkös – A baromfiágazat az elmúlt 3 évben több megkínálati piacon a kukoricafelvásárlás során tôkeerôs, rázkódtatást is túlélt, ezek két csoportba sorolhatók. európai, sôt világméretû cégekkel kell versenyezni, A gazdasági csôdök, vagy „tudatosan rosszul meaz ô pénzügyi lehetôségeik gyakorlatilag korlátla- nedzselt” cégek történetei, amelybôl a Hajdú-Bét, nok. Azoknak a baromfitartóknak, amelyek éves Bábolna és Carnex csoport önmagában egy-egy kügabonaszükségleteiknek 50–100%-át megvásárol- lön tanulmányt érdemelne. De tanulságos a maják, a drágulás következtében kétszer annyi likvid dárinfluenza-pánik és annak gazdasági következpénzre van szükségük, mint egy évvel ezelôtt. ményei, és az abból való kilábalás sikere, amit ma A dupla mennyiségû forráshoz jutásnak sok már mi, a túlélôk egyértelmûen sikernek tartunk. esetben korlátja lesz egy-egy vállalkozási hitelAz ágazat öngyógyító képessége igen erôs, a keret. Márpedig, ha az állattartó, takarmánygyártó nagy csôdhullámok után – néhány kisebb utórezvállalkozás a betakarítás idôszakában nem kínál gést leszámítva – jól látszik, hogy akik az ágazatazonnali fizetési feltételeket, a kereskedôk felvásá- ban maradtak, azok nemcsak elszántak, hanem rolják és kiszippantják Magyarországról a kalászos valódi tulajdonosok, tudásukkal, szorgalmukkal termények után a kukoricát is. képesek a túlélésre. Bevallom ôszintén, ha ez bekövetkezik Magyar– Sikerül-e fölkészíteni, és hogyan a tenyésztôket országon, ez hallatlan kárt okoz nemcsak a baroma nem várt eseményekre? Késedelmes kifizetés, fiágazatnak, hanem az egész honi állattartásnak, fizetés elmaradása? állattenyésztésnek is. Bizonytalan takarmányellátás mellett megrop– A késedelmes fizetés, a likviditási problémák pannak a tenyésztési és termelési alapok, néhány nem újak a baromfiágazat szereplôi számára. A tízezer ember munka nélkül marad, majd ezt legnagyobb baj, hogy az ágazatban évek óta nem követôen kiépülnek a tartós, rendszeres beszerzési termelôdik jövedelem, ez igaz a termékpálya vala-

20


Riport mennyi szereplôjére, de hatványozottan igaz a tenyésztôkre, termelôkre, hizlalókra. Ez a szektor egyfajta kényszerfinanszírozásban termel, azaz hitelbe, ún. utólagos elszámolásra kapja a naposbaromfit, a takarmányt, sok esetben a gyógyszert, vitamint is. Tudomásul kell venni, hogy a baromfivertikumon belül a tenyésztés, termelés, takarmányértékesítés, hizlalás ún. „cost centerek”, azaz költségcentrumok, míg egyedül a vágott baromfi értékesítésénél képzôdik nettó bevétel és talán nettó jövedelem, azaz profit. Ha ez a profit nem képzôdik, és nem áll rendelkezésre, akkor nincs mit visszaküldeni a termékpálya elejére sem. Elôbb csak akadozó-elhúzódó fizetések, majd késôbb sorozatos cégbedöntések jelzik, hogy baj van a rendszerben. – Hogy következhetett be a Pannon Baromfi Kft-nél a pénzügyi válság? – Valami hasonló játszódott le Pannon Baromfi Kft. esetében is azzal együtt, hogy a céget a privatizáció után sem a tulajdonosok, sem a bankok nem tôkésítették fel kellôképpen. A 2005–2006-os madárinfluenza-pánik következtében, hasonlóan más egyprofilú, elsôsorban csirke-vágóüzemekhez, a Pannon Baromfinál is súlyos veszteségek keletkeztek, és miután nem történt tôkeinjekció, a cég elôször lelassult, egyre több és több kifizetetlen számlája, és egyre kevesebb megvásárolható árualapja lett. Így természetes következményként ma a cég nem tudja kifizetni a dolgozóit, közüzemi számláit, beláthatatlan idôre a vágást felfüggesztették. – Érinti-e még az ágazatot a baromfi-influenza miatti keresletcsökkenés? – A madárinfluenza-pánik és annak gazdasági következményei nagyon sok tanulsággal szolgálnak. Ezek közül kiemelnék néhányat: A legnagyobb gazdasági kárt az a csirkeágazat szenvedte, ahol nemhogy Magyarországon, de még 1000 km-es körön belül sem volt madárinfluenza-megbetegedés. Ezért elsôsorban a média kezdeti rossz felvezetése és a Távol-Keletrôl importált sokkoló csirkés-tyúkos képei voltak a felelôsek. Ugyancsak tanulságos volt számomra, hogy az ágazat, amikor felismerte a bajt, milyen hamar összekapta magát: egységesen, az egyes baromfiágazatok rivalizálása nélkül, jól kommunikálva, ún. pozitív kampányba kezdett. Az is igaz, hogy ehhez a kampányhoz (amely még most is tart, és terveink szerint a jövôben is tartani fog) nagyon sok pénz kellett. Eddig több mint 350 millió forintot költöttünk kampánycél-


jainkra, mely a bizalom visszaállítását, a magyar baromfi megbízhatóságát és kiváló minôségét voltak hivatott propagálni. A sikeres kampánynak tudható be, hogy 2006 ôszére megállt a fogyasztás csökkenése, elkezdtek visszaépülni az árak, sôt 2007 áprilisára a fogyasztás is és az árak is növekedésnek indultak. A madárinfluenza-jelenség nemcsak magyar, hanem összeurópai jelenség volt, melynek következménye egy máig tartó effektív baromfihúshiány. A fogyasztók bizalma nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is visszatért a baromfihús iránt. A felfokozott kereslet nem találkozott megfelelô mennyiségû kínálattal, hisz az ágazat szereplôi szûkös pénzügyi lehetôségeiknek és magas veszteségeiknek következtében nem voltak képesek a termelés gyors felfuttatására. Ez a kettôsség jelen pillanatban is jellemzô a piacon, viszont megjelent új rizikófaktorként és kiszámíthatatlan elemként, a gabonafélék rendkívüli drágulása. Így jelenleg ez már egy többismeretlenes egyenlet, ahol a törvényszerû baromfihús drágulások következményei, vásárlói-fogyasztói reakciói szintén nehezen kiszámíthatók. Úgy ítéljük meg, hogy a húsfélék olcsó korszakának vége. Ha a matematikai szabályok nem is, a számtani szabályok biztos vonatkozni fognak erre az ágazatra is; azaz baromfitermelés akkor lesz Magyarországon, ha a termelôk, a tenyésztôk és természetesen a feldolgozók ráfordításai megtérülnek, némi szerény profit kíséretében. – Mit jelent a Magyar Baromfi védjegy ma Európában? A SPAR-on kívül fölfedezték-e vevôcsalogatásra védjegyüket más üzletláncok? – A Magyar Baromfi védjegyet a Baromfi Termék Tanács hozta létre, még a 2002. évi ún. kínai csirkebotrány idején. Mint ahogy elôbb is jeleztem, a madárinfluenza-pánik kapcsán szokatlanul új, de erôs kommunikációba kezdett a Baromfi Termék Tanács. Ez pozitív kampány volt, és arra irányult, hogy szerezzük vissza a magyar vásárlók bizalmát a Magyarországon termelt, feldolgozott baromfihúsok iránt. Nyugodtan mondhatom, hogy a „Magyar Baromfi” védjegy az elmúlt hónapokban igazi márkává vált. Független közvéleménykutatók tanulmányai szerint a lakosság 71 százaléka ismeri és felismeri, a vásárlók több mint 50 százaléka keresi is termékeinken a védjegyet. A SPAR volt az elsô olyan üzletlánc, amely fölismerte a márka erejét, vevôcsalogató jellegét, és együttmûködést kötött a Baromfi Terméktanáccsal. Ennek lényege: – valamennyi üzletében csak hazai termelésbôl, feldolgozásból származó baromfit értékesít

21

Riport – üzleteiben és egyéb reklámfelületein ezt hirdeti is – a védjegy használatért szerény használati díjat fizet, ennek bevételét természetesen a Termék Tanács visszaforgatja a védjegy marketingjére. Más üzletláncok is felismerték a védjegyben lévô lehetôségeket, de bizonyára döntés elôtt állnak: vajon a kizárólag magyar terméket vásároljanak, vagy engedjenek az import baromfihús adta csábításnak. – Hogy alakult kivitelünk az elmúlt 2 évben (élôállat, tenyésztojás, földolgozott termék)? Kik a legnagyobb vevôink az EU-n belül, EU-n kívül? – A Baromfi Termék Tanács legális szereplôi a magyar baromfitermelés és feldolgozás több mint 95 százalékát adják. Éves árbevétele stabil, 250–260 milliárd forint között mozog, melyet még a 2006. évi madárinfluenza-pánik sem tudott lényegesen csökkenteni. Az árbevétel 40–45 százaléka exportpiaci bevétel, dominánsan kacsa, libahúsok és ún. párhuzamos termékek (toll, hízott máj).

Figyelemre méltó exportárbevétel keletkezik az ún. fehér húsok, csirke- és pulykamellfilé eladásával. A kacsa- és libatermékeket hús esetében többnyire az ún. németajkú területekre exportáljuk, (Németország, Ausztria, Svájc), a hízott liba és kacsamáj hagyományos vevôi: Franciaország, Benelux államok és Távol-Kelet. Csirke- és pulykamellfilét Európa szinte valamennyi országába szállítunk. Számunkra mégis a legfontosabb piac a belföldi, azaz a hazai piac, mivel értékben és volumenben ez a meghatározó, és ha sikerül belátható idôn belül a magyar baromfi védjeggyel is kommunikálva kialakítani egy tartós szövetséget a magyar vásárlók és a magyar baromfi-elôállítók között, akkor e szövetségen keresztül mindenki nyerhet. A magyar baromfi-termékpálya tartós, biztos piacot, megôrizhetô munkahelyeket nyerhet. A magyar vásárló pedig jó minôségû, biztonságos terméket vásárolhat. – Elnök Úr, köszönöm az interjút. Tamás Enikô

Hasznos és igénytelen a birka A felnôtt juhok húsa az EU-csatlakozást követô üzemi vágóhidak megszûnése következtében minimális mértékben kerül kereskedelmi forgalomba. Elsôsorban szüreti idôszakban jelentôs volt a legális forgalom, de az Alföldön egész éven át folyamatosan történt értékesítés. A bárány legfôképp a magas ár miatt nem értékesíthetô a belföldi húsforgalomban. Különösen igaz volt ez a korábbi idôszakban, amikor a forint sokkal gyengébb volt. Magyarországon átlagosan 20 kg/db élôsúlyban történik az értékesítés, amely húsértékben 2–3.000 Ft/kg-ot jelent bolti áron. Amennyiben a hazai fogyasztást – Nálunk – talán a húsvéti ünnepenövelni szeretnénk, úgy a bárányok ket kivéve – nem sok juhhúst foBátor Árpád vágási súlyát legalább 27–30 kg/dbgyasztunk; akkor is inkább a bára kell növelni, és elsôsorban a rány népszerû. Ön szerint hogyan grillezôk táborát kell megcélozni. Azért kell lehetne népszerûsíteni a juhhúst, kérdeztem Bálegalább ilyen súlyú bárányokat felhasználni, tor Árpádot (képünkön) a Juh Termék Tanács mert ez jól szeletelhetô húsrészeket ad. Minden elnökét. olyan alkalmat meg kell ragadni a népszerû– Magyarországon a juhhúsfogyasztás 0,3–0,4 sítésre, ahol gasztronómiai rendezvény van, vagy kg/fô/év, a belföldi juhhúsfogyasztás az összes hús- állattenyésztési, mezôgazdasági kiállítás, természetesen a médiának is tálalva. fogyasztásból alig fél százalékkal részesedik. Sokhasznú és igénytelen állat a juh. Gyapjából csodálatos anyagok, fonalak, ruhanemûk készülnek, amelynek értékét semmiféle szintetikus anyag nem múlja fölül. A juhtej mellékízmentes, tejzsírtartalma megközelíti a 8 százalékot, 6 százalék fehérjét és 5 százalék tejcukrot tartalmaz, amellett A-vitaminban igen gazdag. A belôle készült túrók, sajtok táplálkozásunk nélkülözhetetlen elemei. A húsa egészséges, ízletes. Aki valaha bográcsban készült birkapörköltet evett, vagy fokhagymával spékelt sült báránycombot fogyasztott, az nem tud lemondani róla. S ez a sokhasznú állat a gyenge minôségû legelôket is hasznosítja.

22


Riport Ilyen nagyszabású termékismertetô rendezvény a debreceni Farmer EXPO, augusztus 29–31. között. – Vannak-e olyan juhfajták, amelyekre kevésbé jellemzô az úgynevezett „faggyúíz”? A hús faggyúmentesítése idôigényes feladat. Konyhakész világunkban talán ezért nem nyerô a juhhús. – Magyarországon döntôen merino fajta juhot tartanak. Ezek a bárányok 2–4 hónapos korra „készülnek el”, súlykategóriától függôen. Az intenzív, jó minôségû táppal történô hizlalás során a kisebb kategóriákban egyáltalán nem jellemzô a faggyúsodás; nagyobb kategóriában sem számottevô, báránynál faggyúíz egyáltalán nem jellemzô. A kereskedelmi forgalomba kerülô bárány és felnôtt juhhús konyhakész állapotban van, fóliatálcás kiszerelésben. – Hogy áll a juhágazat? Sikerül-e Ön szerint elôre lépni a juhágazat fejlesztésében? – Valamennyi állattenyésztési ágazat legelmaradottabb egysége a juhászat. Az elmúlt 20 évben nemhogy szinten tartás nem történt, de jellemzô a termelés színvonalának visszaesése. Valamennyi paraméter messze alatta marad a 80-as évek szintjének, a létszám kb. 48%-a az 1989. évinek. Szinte semmi fejlesztés nem történt, nagy általánosságban lepusztult, technológiai eszközök nélküli telepeken történik a juhtartás. – Mi múlik a tenyésztôkön, szervezettségükön, a Juh Termék Tanács integráló munkáján, és mit vár az ágazat a szaktárcától és az Európai Uniótól? A juhtartás önmagában létszámtól függetlenül abszolút veszteséges. 1997 és 2006 között a felvásárlási ár emelkedése 19% volt, míg a magyarországi inflációs ráta 86,2%! Még tragikusabb az idei év, hiszen az árak drasztikusan csökkentek. Úgy ítéljük meg, hogy ez az év jelentôs vízválasztó lesz. A lehetetlen piaci helyzet mellett a rendkívül magas takarmányárak nagyon sok tenyészet végét jelentik. Valószínûsíthetô, hogy a kislétszámú tenyészetek közül nagyon sokan abbahagyják a termelést, különösen ott, ahol nincs elég föld, legelô. Úgy gondoljuk, hogy a juhászatot várhatóan 200–300 tenyészet fogja meghatározni, és ezek környezetében a szakmai tudással rendelkezô kisebb egységek maradnak meg, amelyek hajlandóak az integrációra. Végsô megoldás a termelôi csoportokban való együttmûködés, ugyanis


csak nagy tömegû, egyöntetû áruval lehet piacon maradni. A szaktárca abban nyújthat segítséget, ha az ágazat járulékos költségeit európai uniós szabályoknak és mértékeknek megfelelôen megtéríti. A környezetvédelemben játszott szerepe miatt direkt támogatás szükséges. – A juhtenyésztôk közül hányan, és százalékban milyen arányban tudták igénybe venni az anyajuh-támogatásokat? – A törvény által elôírt létszám felett – 10 db/tenyészet – szinte 100%-osan igénybe vették az anyajuh-támogatást. – Számunkra csak az élôjuhkivitel a járható út, vagy tovább kellene lépnünk a feldolgozásban, a nagy hozzáadott értékû termékek elôállításában? – A feldolgozásnak akkor lesz jelentôsége, ha a hazai juhhúsfogyasztás nagyságrendekkel növekedni fog. Az olasz fogyasztói szokás, hogy a frissiben vágott bárány egészben kerül a húsbolt pultjára, megfelelô körítéssel, s innen vásárolja a háziasszony. Természetesen szóba jöhet a frissen vágott bárány üzletekbe történô kiszállítása – elméletileg. – Mit tenne Ön az ágazat fejlesztéséért, ha az adott körülményeket (EU-tagság) figyelembe vesszük? Mint minden tevékenység, a juhászat jövôje is a gazdaságosságtól függ. Valószínûsíthetô, hogy a bárány felvásárlási árai lényegesen nem fognak változni, tehát a juhtartás önmagában nagymértékben veszteséges lesz. A mezôgazdaság önmagában nem tudja megoldani ezt a problémát, hiszen köztudott, hogy a támogatások a termeléstôl nagymértékben függetlenek lesznek, igen nagymértékû állatkivágás várható. Magyarországnak kell eldönteni, hogy az egymillió hektárt meghaladó rét-legelô területeknek milyen sorsot szán. Ha a kultúrállapotot fenn akarjuk tartani, a földvédelmi törvényt végre be akarjuk tartani, akkor a környezetvédelem támogatásával megmaradhat a juh. Ha az ágazatban dolgozók hosszú távon biztonságot, gazdaságosságot tapasztalnának, bátrabban ruháznának ebbe a lerobbant ágazatba, és akkor mind a tenyésztés színvonala, mind pedig az ágazat technológiája lényegesen javulna. – Elnök Úr, köszönöm az interjút. Tamás Enikô

23

Kitekintés

Agrár külkereskedelmünk 2006-ban – Exportpiacok és importnyomás belülrôl A KSH áprilisban közzé tett, 2006. évi elôzetes külkereskedelmi statisztikai adatai szerint agrárkivitelünk hozzávetôlegesen egy teljes hónapnak megfelelô exporttal lépte túl a 2005. évi kiviteli szintet. A 3,7 milliárd eurós agrár- és élelmiszertermékekbôl származó exportárbevétel mintegy 35%-ponttal haladta meg az import nagyságrendjét. Agrárexportunk legjelentôsebb felvevô piaca 2006-ban is az exporttermékeink közel 70%-át felvásárló EU volt. Az EU belsô piacán vevôre talált termékeink 74%-a továbbra is az EU-15-ök piacaira került. Az EU-n belüli piacbôvülésben azonban nem a régi tagországok, hanem a velünk együtt csatlakozott országok játszották a fôszerepet. Importunk még inkább az EU szállítóira koncentrálódott, hiszen a behozatalnak mintegy 90%-a származik már az EU belsô piacáról. Míg az öt legjelentôsebb uniós vásárlónk az Európába irányuló kivitelünknek „csak” a felét kötötte le, addig az öt legjelentôsebb importforrásunk az importpiacból 66%-kal részesedett. Fôbb exportpiacaink Európán belül 2006-ban Sorrend

Tagországok

EXPORT INDEX (millió euró-ban) (2006/2005.)

1

Németország

435,5

106,7

2

Olaszország

319,5

126,5

3

Ausztria

249,7

115,4

4

Oroszország

204,7

103,2

5

Románia

196,3

107,1

6

Szlovákia

144,5

141,2

7

Lengyelország

139,5

121,4

8

Csehország

133,9

122,6

9

Nagy-Britannia

125,3

125,7

10

Szlovénia

100,2

113,3

11

Hollandia

99,9

117,4

12

Görögország

97,5

92,4

13

Franciaország

89,5

79,0

14

Horvátország

81,3

92,3

15

Spanyolország

75,4

90,9

16

Ukrajna

61,9

136,9

17

Bosznia-Hercegovina

52,7

93,5

18

Svájc

44,1

81,6

19

Belgium

44,9

97,8

20

Szerbia-Montenegro

33,0

105,1

Megjegyzés: Az értékadatok a teljes magyar agrárexport 87%-át reprezentáló élelmiszer, ital, dohány árufôcsoportot alkotó termékek exportforgalmát mutatják.

24

Az EU-25-ök piacain 2006-ban 216 millió euróval nagyobb árbevételt értünk el. A fôbb arányokat és piaci súlyokat tükrözi, hogy a többletbôl 111 millió euró az EU-15-ök, 105 millió euró pedig az EU-10-ek piacain realizálódott. Kivitelünk a velünk együtt csatlakozott országok piacain tehát lényegesen gyorsabban bôvült, mint a régi tagállamok esetében. A piacbôvülés dinamikája tizenkét hónapra vetítve a régi tagországok esetében mindössze 7,4%-os, az EU-10-ek szintjén pedig 22,7% volt. EU-beli célpiacaink fontossági sorrendjét grafikonon követhetjük, Európán belüli frekventált piacainkat pedig a táblázati adatok mutatják. Az exportban frekventált elsô öt piac az árufôcsoport kiviteli értékének mintegy 44%-át, az elsô tíz a kiviteli érték 64%-át, az elsô húsz legfontosabb piacunk pedig az export 84%-át fedte le 2006-ban. Pozitívum, hogy a legfrekventáltabb elsô tíz piacunk közül hét esetében átlag feletti piacbôvülés zajlott a múlt évben. Nem túl biztató azonban, hogy a legfontosabb elsô öt vevônk közül három esetében átlag alatti a piacbôvülés mértéke.

Import Behozatalunk az élelmiszer, ital, dohány árufôcsoport szintjén 11,4%-kal nôtt 2006-ban. Az EU-25-ök belsô piacáról származó import átlag feletti mértékben, 12,3%-kal bôvült. Az élelmiszer, ital, dohány árufôcsoportba sorolt importtermékek zöme 2006-ban, történetesen 90,2%-a, mintegy 2,2 milliárd euró értékben az EU belsô piacáról származott. A sajátossága ennek az átlagot meghaladó importnövekménynek az is, hogy a velünk együtt csatlakozott országok továbbra is lényegesen erôsebb importnyomás alatt tartják a magyar piacot. Kiváltképp Lengyelországot érdemes külön is megemlíteni, hiszen Németország mögött a második legnagyobb importforrást, 25%-ot meghaladó importnövekménnyel a lengyel import produkálta. Kiváltképp az 1 euró körüli átlagáron érkezô, 2006-ban megtízszerezôdött lengyelországi élôsertés behozatal okozott felvásárlási árzuhanást a hazai sertéspiacon. (A lengyel mezôgazdasági és élelmiszeripari termékekkel szembeni orosz embargó húzódik meg


Kitekintés Fôbb import forrásaink az európai földrészen 2006-ban Sorrend

Tagországok

IMPORT INDEX (millió euró-ban) (2006/2005.)

Kereskedelmi mérleg 2006. (millió euró) EXPORT EU-25

2.173,6

IMPORT

EGYENLEG

2.174.2

-0,6

1

Németország

565,7

110,7

EU-15

1.606,9

1.492,2

114,7

2

Lengyelország

360,8

125,5

EU-10

566,8

682,1

-115,3

3

Hollandia

251,9

97,5

4

Ausztria

176,0

125,2

5

Szlovákia

159,3

117,1

6

Olaszország

141,0

104,5

7

Csehország

115,7

95,6

8

Franciaország

97,0

104,6

9

Spanyolország

75,2

94,4

10

Belgium

65,2

156,7

11

Nagy-Britannia

53,3

144,6

12

Románia

41,8

104,7

13

Horvátország

41,4

234,6

14

Szlovénia

38,6

426,0

15

Dánia

29,1

79,3

16

Törökország

21,8

90,8

17

Görögország

19,1

83,0

18

Bulgária

11,1

96,9

19

Szerbia-Montenegro

9,9

58,8

20

Írország

7,5

86,7

Megjegyzés: Az értékadatok a teljes magyar agrárimport 91%-át reprezentáló élelmiszer, ital, dohány árufôcsoportot alkotó termékek importforgalmát mutatják.

a lengyel kínálat erôteljes fellendülése mögött.) A lengyelektôl származott 2006-ban az import 15%-a és miközben a behozatal megközelítette a 361 millió eurót, amivel szemben csak 140 millió eurós kivitel állt, a Lengyelországból származó import befolyásolta legkedvezôtlenebbül a velünk együtt csatlakozott országokkal folytatott agrár-külkereskedelem szaldóját. A másik nagy szállítónk, ebbôl a körbôl Szlovákia, ahol a 159,3 millió eurós importtal szemben 144,5 millió eurós export áll, így az egyenleg csak enyhén deficites, jóllehet a szlovák import is átlag feletti mértékben, mintegy 17%-kal bôvült a múlt évben. A lengyeleket leszámítva a német, osztrák, olasz és holland import az élelmiszer, ital, dohány árufôcsoport importjának 47%-át adta 2006-ban. Ezen belül a német import az összimport mintegy 23–24%-át fedte le. Kiugróan magas importnövekmény jellemzi a Belgiumból (156,7%), a Nagy-Britanniából (144%) származó behozatalt, de extrém importnövekedés következett be a szlovén(426%) és horvát (235%) relációban is. (Az importban frekventált piacokat grafikon mutatja.)


EU-n kívüli országok

1.043,0

235,6

807,4

Összesen:

3.216,6

2.409,8

806,8

Megjegyzés: Élelmiszer, ital, dohány árufôcsoport forgalma alapján

Az egyenleg relációs aspektusai Egyenlegünk 2006. évi alakulása a fôbb relációk szintjén változatos képet mutat. Míg az EU-25-ök esetében az élelmiszer, ital, dohány árufôcsoportot nézve már összességében is negatív a szaldó, addig az EU-n kívüli országok esetében rendkívül nagy az exporttöbbletünk. Hozzá kell azonban tenni, hogy az év egészére az EU-25-ök szintjén kimutatott 0,6 millió eurós deficit egy, az év második felében kibontakozó exporterôsödés és relatív importgyengülés párharcának kedvezô végkimenete. A pozitív folyamatok eredményeként látványosan erôsödött év vége felé az EU-15-ökel folytatott kereskedelem szaldója, ami végül is mintegy ellentételezi a velünk együtt csatlakozott országokkal szembeni deficit mértékét. Az éven belüli folyamatok azonban távolról sem alakultak olyan jól, mint amit az év végi eredmény mutat. Az év közepére ugyanis az EU-15-ökkel folytatott kereskedelemben is nettó importôrökké váltunk. A második félév erôsödô exporttevékenységének köszönhetô a hullámvölgybôl való kilábalás, a nettó exportôri pozíció visszanyerése és megerôsítése. Az év végi exportfelfutás tehát helyreállította a számunkra év közben, az EU régi tagállamaival szemben kedvezôtlenné vált külkereskedelmi egyensúlyt, és kis híján pozitívra változtatta az EU-25-ökkel folytatott élelmiszergazdasági külkereskedelem egyenlegét is. A pozitív változások mögött a világpiaci gabonaárak, bioetanol gyártás fellendülésével összefüggésbe hozható, 2006 második felében kezdôdött, de ma is tartó szárnyalása húzódik meg. A nemzetközi piacokon tapasztalható konjunktúra a magyarországi intervenciós gabonakészletek felszabadításában, készleteink exportcélú értékesítésében jelentôs változásokat hozott. Összeállította: Szabó Jenô

25

Piaci Hírek

Kedvezô gabonahírek Kínából Kína idei kukoricatermése megközelíti a 150 millió tonnát, ami 4–5 millió tonnával haladja meg a 2006. évi termést. A kukoricatermés kiemelkedô a szárazság ellenére, amely a hatalmas ország északkeleti kukoricatermô területeit is sújtotta. Kína a 2006/07 piaci évben, amely szeptember 30-án végzôdik mintegy 5 millió tonna kukoricát exportál, amely 32%-kal haladja meg az elôzô piaci év exportját. Ez a tény élesen ellentmond annak a korábbi elôrejelzésnek, hogy Kína nettó importôrré

válik 2007-re. Ugyanakkor erôteljesen növekszik a kukorica földolgozó ipara is. Az idei búzatermést 107 millió tonnára becsülik, amely 4,47 millió tonnával kevesebb, mint az elôzô évi termés. Az ôszibúzatermést 102 millió tonnára becsülik, amely 2–4 millió tonnával több, mint a 2006. évi termés. Nôt a minôségi búza aránya. A 2007/2008. évi búza exportmennyisége 1,5 millió tonna lesz várhatóan, míg az elôrejelzések 0,6 millió tonna búzaimportot prognosztizáltak. T.E. Forrás: Word Grain Markets Report 2007/július 10-i számából

India biztonságra törekszik India Pandzsab tartománya mintegy 150 ezer tonna helyben termelt gabonát szállított India magtáraiba. Padzsab tartományban termelik a legtöbb búzát. Ez részben összefügg a szövetségi állam gabonatermesztési támogatási rendszerével. Ebben az évben Pandzsab elhatározta, hogy kialakítja a saját gabonatermesztési-támogatási programját, amelyen belül 600 ezer tonna gabonát ajánlott föl a szövetségi államoknak kedvezô anyagi feltételekkel. 2007-ben India elôrejelzések szerint 74 millió tonna búzát termel, szemben a 69,35 millió tonnás 2006. évi terméssel. A kormány saját búzafelvásárlása a farmerektôl mintegy 11,1 millió tonna lesz ebben az évben, ami 1,8 millió tonnával haladja meg az elôzô évi fölvásárlásokat. India az utóbbi hónapokban 7 árajánlatot is kapott búzára: az ára 320 és 370 dollár között mozog tonnánként. A hét ajánlattevô 920 ezer tonna búzát kínált. A legkisebb ajánlat Toepfer cégé volt 256 ezer tonna, 320 ezer dollárért tonnánként. Ez az ár 40%-kal haladja meg a 230 dollár/tonnánkénti átlagárat, amelyet India 2006-ban fizetett a búzáért.

Az indiai agrárminiszter Sharad Pawar kijelentette nemrégiben, hogy India 5 millió tonna búzaimportra készül 2007. augusztus és decembere között, hogy föltöltse a raktárakat. Az elôzô évben India 5,5 millió tonna búzát vásárolt, amely az elmúlt hét évben az elsô vásárlás volt. Drágállja India a felkínált gabona árakat, ezért programot dolgoztak ki az alaptevô termények és élelmiszerek termelésének növelésére annak érdekében, hogy elkerüljék a drága importot. Négy éven belül 11%-kal akarják növelni a búzatermés mennyiségét egy idôsebb szakértô véleménye szerint. Egy év alatt 80 millió tonnára szeretnék emelni a búza mennyiségét; vagy 6 millió tonnával növelnék 2007-rôl 2008-ra a termés mennyiségét. Annak ellenére, hogy India a világ második legnagyobb búzatermelôje, mégis kénytelen volt 6,5 millió gabonát behozni 2006-ban, amikor kevés gabona termett az országban. T.E. Forrás: World Grain Markets Report 2007/július 10-i számából

Tojás és Baromfi Irányító Bizottság A Tojás és Baromfi Irányító Bizottság döntött a Brazíliából, Thaiföldrôl és más harmadik országokból származó baromfihús behozataláról a 2007–2008-as piaci évre. (2007. július 1–2008. június 30-ig) Ezt kétoldalú megállapodások követik az Európai Bizottság valamint Thaiföld és Brazília között. A piaci évet 4 alperiódusra osztják, hogy a kiegyensúlyozott és rendszeres behozatal lehetôségét megteremtsék. Július 1–Szeptember 30 között 30%-a Október 1–December 31 között 30%-a hozható be az éves kvótának Január 1–Március 31 között 20%-a Április 1–Június 30 között 20%-a Ez azonban nem érinti a fagyasztott pulyka behozatalát. A behozatal importengedélyhez kötött. Bármely olyan árumennyiség, amelyre nincs importengedély, csak a következô periódusban jöhet be az Európai Unióba. Az importengedélyek biztosítása 50 euró, 100 kg baromfihúsra számítva. -tForrás: Livestock and Meat, 2007/253 sz.



26


Piaci Hírek – Pályázatok

Szigorú orosz állatorvosi vélemények és növekvô brazil marhahúsexport Nyilvánvaló, hogy a brazil húsüzemeket nem ellenôrzik kellôképpen a helyi hatósági állatorvosok, jelentette be az Orosz Szövetségi Állat- és Növényegészségügyi Felügyelet. Az orosz hatósági állatorvosok állandó ellenôrzése ellenére,

Brazíliában a termékek minôsége romlik az elvárthoz képest. Jelenleg 16 brazil húsüzemet töröltek az orosz importlistáról. Ugyanakkor a Brazíliából érkezô friss, hûtött és fagyasztott marhahús behozatala soha nem látott méreteket ölt.

2007. januárja és áprilisa között a teljes brazil marhahúsexport elérte a 150.070 tonnát, a behozatal évente 118%-kal növekszik. Az alacsony áraknak köszönhetô, hogy az elmúlt három évre jellemzô a brazil marhahús behozatalának ugrásszerû emelkedése. -tForrás: Livestock and Meat 2007/253 sz.

Országos vidékfejlesztési irodahálózat alakult A magyar vidékfejlesztési intézményrendszer Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal (HVI) bôvült augusztus elején. A hálózat országos megnyitása a Tápió vidékének egyik szépen fejlôdô községében, Tápiógyörgyén volt. A HVI-hálózat több céllal alakult, de a legfôbb az, hogy kapcsok legyenek az állam és a lakosság között. Gráf József, agrárminiszter üdvözölte ezt a felülrôl jövô kezdeményezést, hiszen, mint mondta, jelenleg a városok és a falvak között nagy különbségek vannak, amelyeket meg kell szüntetni. Falun egészségesebb élni, jó lenne, ha minél többen választanák ezt az életformát, ehhez viszont élhetôbbé kell tenni a vidéket. Egyfajta mozgalom indult útjára a HVI-kel, nemcsak egy újabb hivatalnoki, végrehajtó rendszer épült ki, hanem a lakosságot is cselekvésre ösztönzô szolgáltató hálózat, jelezte Ficsor Ádám szakállamtitkár. A legfontosabb, hogy ebben a 167 kistérségben olyan közösségek alakuljanak, amelyek tisztában vannak jelenlegi helyzetükkel, lehetôségeikkel, és képesek lesznek a jövôben vidékük megújításáért, felzárkóztatásáért, fejlôdéséért tenni. Az irodák elsô feladata, hogy ôsz közepéig a LEADER-csoportokhoz hasonló közösségek alakulásában segítsenek, amelyek tavaszig

elkészítik az adott kistérség fejlesztési programját, amit aztán meg is valósítanak. Minderre 260 milliárd forint áll rendelkezésre, mondta Pásztohy András miniszteri biztos. Glatz Ferenc, a „Párbeszéd a vidékért” mozgalom nevében ugyancsak üdvözölte ezt a kezdeményezést, hiszen az lenne az optimális, ha minden térségnek lenne vidékfejlesztési terve, ám arra is figyelmeztetett, hogy semmiképp sem szolgálhatnak pártérdekeket ezek a fejlesztések. Tápiógyörgye a Közép-Tisza vidéken fekvô mezôgazdasági jellegû település. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében van a ma már védetté nyilvánított Gulya-gyep, amely a község fô legelôterülete volt. A gondoskodó védelemnek köszönhetôen a Tápió és a Hajta vidékén gazdag madárvilág fogadja a látogatókat. A Nagykátai kistérség egyik motorja Tápiógyörgye, falumegújító és településfejlesztô munkáját már többször jutalmazták. Tavaly például – Magyarországon egyedülállóan – egy holland falu mögött az Európai Falumegújítás II. díját a györgyeiek kapták 2006-ban! Így talán nem csoda, hogy pályázatukkal sikerült elnyerniük a kistérségi HVI-iroda megnyitásának jogát is. Kripner Vera

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2008. évi Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj elnyerésére Benyújtási határidô: 2007. november 12. 16.00 óra A pályázat célja A 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet alapján meghirdetésre kerülô pályázat célja azon hazai agrárgazdasági szervezetek országos szintû elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minôség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minôségi mun-


kavégzésnek, az egyenletesen jó minôségû termékek elôállításának illetve szolgáltatás nyújtásának. A pályázat célja továbbá olyan modell kialakítása, bevezetése és hatékony mûködtetése a díjazott szervezetek által, amely példa értékû és segíti az agrárgazdaság többi szereplôinek folyamatos fejlôdését.

27

Pályázatok A preferált kritériumok az alábbiak:

A pályázatok elbírálásának rendje

• • • • •

A beérkezett pályázatokat a Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj Bizottság szükség esetén szakértôk bevonásával bírálja el. Fôbb értékelési szempontok: A pályázó kiemelkedô minôségû termékeket vagy termékcsaládokat elôállító, vagy magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, eredményesen gazdálkodó, sikeres vállalkozás. 1. A pályázat a termékek vagy termékcsaládok illetve szolgáltatás kiváló minôségét a következôkkel bizonyítja: a) elôállítási adatokkal, b) értékesítési információkkal, c) termékre vonatkozó kiemelkedô minôségi jellemzôkkel (érzékszervi tulajdonságok, összetételi, táplálkozási, különlegesen elônyös felhasználási jellemzôk stb.) vagy a szolgáltatás magas színvonalú végzését bizonyító adatokkal, d) arról szóló nyilatkozattal, hogy termékei minôségével, biztonságával kapcsolatban a hatósági ellenôrzés ezévben és a megelôzô évben lényeges kifogást vagy intézkedést nem tett, e) elônyt jelentenek a már elnyert díjak vagy minôsítô védjegyek (pl. Termék Nagydíj, Szívbarát tanúsító védjegy, fogyasztóvédelmi elismerés, hazai és/vagy külföldi rendezvényeken, kiállításokon vagy vásárokon elnyert minôség díjak, Kiállítói Díj, Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, földrajzi árujelzés, elismerten hagyományos termékek). 2. A pályázat meggyôzôen bemutatja mindazokat a jogszabályokban vagy kereskedelmi kapcsolatokban elôírt rendszereket vagy azok elemeit, amelyeket a pályázó a jó minôségû és biztonságos agrárgazdasági termékek elôállításához, valamint a folyamatos fejlesztéshez alkalmaz.

• • • •

az agrár-környezetvédelem, a bio-diverzitás védelme, az állatvédelem érvényesülése, a fenntarthatóság követelményeinek teljesülése, a minôségi termelés alapját szolgáló biológiai alapok elôállítása, megtermelése, folyamatos, stratégiai jellegû minôségfejlesztés, az élelmiszerbiztonság magas színvonalú érvényesítése, egészséges táplálkozást elôsegítô élelmiszerek fejlesztése, forgalmazása, a nyomonkövethetôség magas szintû teljesítése.

Pályázati feltételek Pályázatot nyújthatnak be azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a következô részletes pályázati feltételeknek: • A szervezetnek lejárt és meg nem fizetett köztartozása nincs. • A szervezet nem áll sem csôd, sem felszámolás, sem végelszámolás hatálya alatt. • Amennyiben a pályázó tevékenységére – jogszabály által – kötelezô valamilyen minôségügyi rendszer (pl. HACCP) alkalmazása, abban az esetben ez is pályázati feltétel.

Megjegyzés: Nem általános pályázati feltétel, de elônyt jelent az, ha a szervezet tanúsított minôségirányítási vagy igazolt minôségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. A pályázaton való részvételnek ugyancsak nem feltétele a pályázat követelmény-rendszerét ismertetô felkészítô tájékoztatón történt részvétel, amelynek idôpontja: szeptember 26. (Szentes), illetve október 3. (Budapest.) A jelentkezési lap az EOQ MNB (www.eoq.hu) honlapjáról letölthetô, ugyanitt a pályázat részletes anyaga is megtalálható (www.eoq.hu/mamd.htm). A jelentkezési lap az EOQ MNB (www.eoq.hu) honlapjáról letölthetô, ugyanitt a pályázat részletes anyaga is megtalálható (www.eoq.hu/mamd.htm).

A pályázat benyújtása A pályázatot legkésôbb 2007. november 12. 1600 óráig beérkezôleg (személyesen vagy postán) 4 példányban a következô címre kell benyújtani: Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj Bizottság Titkársága Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fôosztály Élelmiszeripari Osztály 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 11. (III. em. 375. szoba)

28

A pályázat tartalmi követelményei 1. Elôlap A szervezet neve és a „Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj 2008“ felirat. 2. Kitöltött Pályázati jelentkezési lap a 2008. évi a „Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjra” (a pályázatba befûzve). • A szervezet általános adatai és a cégjegyzésre jogosult által cégszerûen aláírt, illetve egyéni vállalkozó esetén az általa aláírt nyilatkozat. 3. Tartalomjegyzék Maximum 1 oldal 4. Általános ismertetô Maximum 4 oldal, amely tömören bemutatja a szervezet


Pályázatok • történetét, • szervezeti felépítését és üzleti (esetleg jogszabályi) környezetét, • legfontosabb termékeit és kapcsolódó szolgáltatásait, • beszállítóinak és vevôinek körét, • fontosabb egyéb partnerkapcsolatait, • technológiai- és alapanyagbázisát, • természeti adottságait, környezetét, alapvetô környezetvédelmi tevékenységét, • fôbb versenytársait, • hatósági ellenôrzések (élelmiszerbiztonság és minôség) megállapításait 2006-2007. évre vonatkozóan, valamint • minden olyan fontos tényt, amely a pályázatban leírtak értékelését elôsegítheti. 5. Önértékelés Maximum: 25 oldal Az önértékelés a szervezet mûködésének saját felmérése és értékelése, az alábbi területeken (a részletes EFQM modell elérhetô az FVM honlapján: www.fvm.hu): • vezetés (a szervezet célkitûzései), • stratégia és mûködési politika (alkalmazott módszerek, eszközök), • humán erôforrások (a szervezet hogyan hasznosítja emberi erôforrásait az eredmények elérésére), • egyéb erôforrások (pénzügyi, anyagi, technikai, technológiai, információs források felhasználása), • folyamatok (a szervezet folyamatai miként vannak összhangban célkitûzéseivel), • külsô vevôi elégedettség (az eredmények alátámasztják, hogy a szervezet mûködése a vevôi igények lehetô legjobb kielégítését szolgálja), • dolgozói elégedettség (a dolgozók a szervezet stratégiájának, célkitûzéseinek teljesítésében motiváltak, elégedettek), • a környezet elvárásai, szükségletei (a szervezet figyelemmel kíséri a helyi és a tágabb környezeti eseményeket és együttmûködik a társadalmi szervezetekkel), • üzleti eredmények (a szervezet mûködésének, eredményének, teljesítményének kulcsfontosságú mutatói, jellemzôi). A fenti területekre vonatkozóan törekedni kell az elmúlt idôszaki (legalább 3 év) trendek, valamint a kitûzött célok elérésének bemutatására is. Amennyiben a pályázó a pályázatban nem tér ki az összes megadott kritériumra, akkor pályázata nem értékelhetô.


6. Mellékletek Maximum: 10 oldal A mellékletek tartalmazhatják például: • a szervezeti felépítés részleteit, • a pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat (pl. az ISO 9001:2000, ISO 14001 szerinti tanúsítvány, egyéb igazolás, oklevelek, termékés más díjak másolatát), valamint • a meghatározó termékek vagy termékcsaládok minôségének ismertetését.

A pályázat formai követelményei • • • • • •

Nyomtatott formátum A4-es méretû, matt papír Legkisebb betûméret 10 pt Grafikonok, ábrák olvasható feliratozása Magyar nyelv A bemutatott kritériumok követelményrendszernek megfelelô számozása • Folyamatos oldalszámozás Az alkalmazott elválasztó lapok nem számítanak bele az oldalszám-korlátozásba, kivéve, ha bármilyen, a pályázat elbírálása szempontjából fontos információt – szöveget, idézetet, ábrát – tartalmaznak.

Végsô értékelés és döntés a Díj odaítélésérôl A Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj odaítélésérôl a bizottság javaslata alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dönt. A pályázatok értékelését és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat a közremûködôk bizalmasan kezelik.

Díjátadás A Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjat ünnepélyes keretek között, a minisztérium 2008. március 15-i ünnepsége keretén belül a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, illetve személyes megbízottja adja át. A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben, valamint az FVM hivatalos lapjában. A nyertesek jogosultak ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni.

Visszajelzés Valamennyi pályázó visszajelzést kap arról, hogy az értékelôk milyennek ítélik meg felkészültségüket. Ezért valamennyi tartalmilag és formailag elfogadott pályázat vonatkozásában az értékelôk a pályázat erôsségeirôl és fejlesztendô területeirôl 2008. június 30-ig visszajelzést készítenek a pályázó számára. Forrás: FVM – Élelmiszerlánc-Biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fôosztály

29

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2007. júniusában és júliusában megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában. Borászat A Bizottság 897/2007/EK rendelete (2007. július 27.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérôl szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1623/2000/EK bizottsági rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L196, 2007. július 28. 20. oldal Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem 2007/387/EK A Bizottság határozata (2007. június 6.) a diklórfosznak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2338. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L145, 2007. június 7. 16. oldal A Bizottság 634/2007/EK rendelete (2007. június 7.) a Saccharomyces cerevisiae NCYC R397-bôl elôállított szeleno-metionin takarmány-adalékanyagként való engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L146, 2007. június 8. 14. oldal 2007/389/EK A Bizottság határozata (2007. június 6.) a malationnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2337. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L146, 2007. június 8. 19. oldal 2007/390/EK A Bizottság határozata (2007. június 7.) az állategészségügy és az állatjóllét területén az informatikai támogatásra és a kommunikációs tevékenységre vonatkozó 2007. évi kiadások finanszírozásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L146, 2007. június 8. 21. oldal 2007/392/EK A Bizottság határozata (2007. május 21.) az oxidemeton-metilnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2098. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L148, 2007. június 9. 7. oldal 2007/393/EK A Bizottság határozata (2007. június 6.) a diazinonnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2339. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L148, 2007. június 9. 9. oldal 2007/399/EK A Bizottság határozata (2007. június 11.) a 93/52/EGK határozatnak a Románia hivatalos brucellózis-

30

mentességére (B. melitensis) vonatkozó nyilatkozat és a 2003/467/EK határozatnak a Szlovénia hivatalos szarvasmarha-brucellózismentességére vonatkozó nyilatkozat tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2007) 2400. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L150, 2007. június 12. 11. oldal A Bizottság 646/2007/EK rendelete (2007. június 12.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben elôforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium elôfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitûzés tekintetében történô végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L151, 2007. június 13. 21. oldal 2007/407/EK A Bizottság határozata (2007. június 12.) a Salmonella baromfiban és sertésben való antimikrobiális rezisztenciájának harmonizált monitoringjáról (az értesítés a C(2007) 2421. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L153, 2007. június 14. 26. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 623/2007/EK határozata (2007. május 23.) az összetett takarmány forgalmazásáról szóló 79/373/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/2/EK irányelv módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L154, 2007. június 14. 23. oldal 2007/410/EK A Bizottság határozata (2007. június 12.) a burgonyagumó orsósodás viroid (Potato spindle tuber viroid) Közösségbe történô behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének a megelôzésére irányuló intézkedésekrôl (az értesítés a C(2007) 2451. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L155, 2007. június 15. 71. oldal 2007/411/EK A Bizottság határozata (2007. június 14.) az Egyesült Királyságban 1996. augusztus 1. elôtt született vagy nevelt szarvasmarhafélékbôl származó termékek bármilyen célra való forgalomba hozatalának betiltásáról és az ilyen állatoknak a 999/2001/EK rendelet védekezési és felszámolási intézkedései alóli mentességérôl és a 2005/598/EK határozat hatályon kívül helyezésérôl (az értesítés a C(2007) 2473. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L155, 2007. június 15. 74. oldal A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésrôl és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérôl Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L156, 2007. június 16. 12. oldal 2007/415/EK A Bizottság határozata (2007. június 13.) a karboszulfánnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történô felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédô szerek engedélyének vissza-


Közlöny vonásáról (az értesítés a C(2007) 2463. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L156, 2007. június 16. 28. oldal Halászat A Bizottság 622/2007/EK rendelete (2007. június 5.) a homoki angolna 2007. évi, északi-tengeri kísérleti halászatára vonatkozó feltételek megállapításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L143, 2007. június 6. 14. oldal A Tanács 643/2007/EK rendelete (2007. június 11.) a 41/2007/EK rendeletnek az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság ajánlásában meghatározott, a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási terv tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L151, 2007. június 13. 1. oldal A Bizottság 648/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az Vb., a VI. és a VII. ICES-övezetben (közösségi vizek, valamint harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizek) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók számára a gránátoshalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L151, 2007. június 13. 28. oldal A Bizottság 649/2007/EK rendelete (2007. június 12.) a IIa. és a IV ICES-övezet közösségi vizein, valamint a VI. ICESövezet közösségi és nemzetközi vizein a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók számára a grönlandi laposhalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L151, 2007. június 13. 30. oldal

Támogatások, vámok A Bizottság 616/2007/EK rendelete (2007. június 4.) a közösségi vámkontingenseknek a Brazíliából, Thaiföldrôl és más harmadik országokból származó baromfihús számára történô megnyitásáról és igazgatásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L142, 2007. június 5. 3. oldal 2007/383/EK A Bizottság határozata (2007. június 1.) a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti idôszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás tagállamonkénti és évenkénti összegének meghatározásáról szóló 2006/636/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 2274. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L142, 2007. június 5. 21. oldal A Bizottság 621/2007/EK rendelete (2007. június 5.) az 1483/2006/EK rendeletnek a tagállamok intervenciós hivatalai birtokában lévô gabonaféléknek a közösségi piacon történô viszonteladására irányuló folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiségek tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L143, 2007. június 6. 9. oldal A Bizottság 630/2007/EK rendelete (2007. június 4.) a vámés a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet módosításának figyelembevétele céljából a 32/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L145, 2007. június 7. 12. oldal Egyéb

2007/409/EK A Tanács határozata (2007. június 11.) a közös halászati politika alapján történô regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló 2004/585/EK határozat módosításáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L155, 2007. június 15. 68. oldal

A Bizottság 641/2007/EK rendelete (2007. június 11.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl Banon (OEM) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L150, 2007. június 12. 3. oldal

Tanács 676/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az Északi-tengerben élô sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L157, 2007. június 19. 1. oldal

A Bizottság 642/2007/EK rendelete (2007. június 11.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl Bryndza Podhalañska (OEM) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L150, 2007. június 12. 4. oldal

A Bizottság 699/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a Hollandia lobogója alatt közlekedô hajók által a Skagerrakban folytatott tôkehalhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L160, 2007. június 21. 24. oldal 2007/429/EK A Bizottság határozata (2007. június 18.) a tôkehalállomány helyreállítására irányuló különleges megfigyelési program létrehozásáról szóló 2005/429/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 2550. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L160, 2007. június 21. 28. oldal A Bizottság 713/2007/EK rendelete (2007. június 21.) a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a Skagerrakban folytatott tôkehalhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L163, 2007. június 23. 14. oldal


2007/425/EK A Bizottság Ajánlása (2007. június 13.) a vadon élô állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrôl szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtását segítô intézkedésekrôl (az értesítés a C(2007) 2551. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L159, 2007. június 20. 45. oldal Készítette: Román Zoltán, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


Park rózsák

Gondosan ápolt kertrészlet Törökbálinton

Klebelsberg Kuno

Trianon

Piski

Skóciai Szent Margit

Részlet a Magyar Rózsák Kertjébôl

Eleven örökség Ezt a könyvet nagyon jó kézbe venni. Nem csupán gazdag és érdekes tartalma, hanem szép külleme miatt is. A régi, ôshonos háziállatainkról készült nagyszerû fotók mellett régi metszetek, kitûnô grafikák gazdagítják. A szerkesztô, dr. Bodó Imre kitûnô szerzôgárdát szedett össze, de ô maga írt nagyszerû ismertetést a mármár tiszteletet parancsoló magyar szürke marháról. Szakavatott szerzôk mutatják be ôsi ló-, szamár-, juh-, szarvasmarha-, kutya-, baromfi- és nyúlfajtáinkat, amelyek (majdnem azt írtam, hogy „akik”) átvészelhették a legnehezebb idôszakokat, mert akadtak jószemû, értelmes állattenyésztôk az elmúlt sok évtized során, akik átmentették például a magyar szürke marhát. Az Állami Gazdaságok Országos Központjában dolgozó szakemberek 1962-ben elérték, hogy 20 magyar szürke tehén megtartását engedélyezzék két állami gazdaságban. A mélyponton mindössze 200 tehén és 6 bika maradt, így mentôdött meg a mára örvendetesen megszaporodott magyar szürke marhánk. Ma pedig divattá is vált a tartása. Természetvédelmi területeken is legelnek szürkemarha-gulyák. A géntartalék nagy dolog, mert a tartalékot szükség esetén elô is lehet venni. Szívóssága, ereje, viszonylagos igénytelensége extenzív területek hasznosítására kiválóan alkalmas. A külterjesség érték is lehet, hátha egyszer sikerül fölfedezni újra a legelôket... A ló ôseink számára a legfôbb társ volt, még a túlvilágra is elkísérte lovasát. Az „ôsmagyar” lovak gyors, kicsi lovak voltak, sajnos élô nyomuk nem maradt. Mai fajtáinkat 200 éve tenyésztjük. Megismerjük a nóniuszt, a nyugodt vérmérsékletû, tartós teljesítményre képes igáslovat éppen úgy, mint a magyar lipicait és a hucul lovat, amelyek igazi értékei hegyes, nehéz terepen mutatkoznak meg. A magyar hidegvérû lovak napjainkban az igás munkán kívül a hústermelésben is szerepet kapnak: ezek kitûnô takarmányhasznosítók. A nyugat-európai piacokon a lóhús igen kedvelt, ára meghaladja a marhahúsét. A hidegvérû lovat alkata és barátságos természete miatt kedvtelésbôl tartják. A szamár a béke jelképe volt 2000 évvel ezelôtt. Szamárkanca vitte Jézust Jeruzsálembe. Zamárdi helynevünk XII. századi elôfordulása tanúsítja a szamár meglétét. A meglevô mintegy 4000-res állomány állandósulni látszik. Múltja feldolgozatlan. Mivel ezideig nem szelektálták, génállománya szinte érintetlen. A hagyomány szerint a bivaly a legerôsebb állat az elefánt után. Szereti a mocsaras helyeket. A világállomány fôleg a trópusi, szubtrópusi rizstermô helyekre koncentrálódik. Tejének zsírtartalma közel 8%-os. A bivalytej a sajtkészítés alapanyaga. A bivalyborjúhús porhanyós és keresett nyugaton. A fajt a VI. század közepén az avarok hozták be. Az állat meleg napokon szívesen fürdik. Feljegyzések szólnak a szénásszekérrel, sôt ágyúval

együtt mocsárba vonuló bivalyokról. A hazai állomány a Kárpát-medence bivalyváltozatának része. A magyar kormány a XIX. században fölkarolta a cigája juhfajta tenyésztését. Az elsô világháború után a Duna–Tisza közén maradt meg tenyésztése. Gyapjából katonaposztót készítettek, pokrócot; a házilag fonók, szövôk ma is szívesen dolgoznak vele. Húsa finom porhanyós, nincs faggyúszaga. A Balkánon ma is a cigája húsát becsülik a legtöbbre. A jövô juhának tartják, mert edzett, erôs, szaporulata jó. Az 1880-as évektôl a merinó került túlsúlyba. 1953-ra már csak Karcagon maradt egy 200 anyajuhot számláló cigája törzsnyáj. Mára ezer anya, és 50 kos az állomány. A Kiskunsági és a KörösMaros Nemzeti Parkban néhány magántenyésztônél vannak. Mintegy háromezerre tehetô a számuk. A magyar kecskével, a félénk, de szapora nyulakkal, a magyar óriás különféle változataival is találkozunk a könyvben. A magyar tyúkfajták szerencsére teret követelnek maguknak. A fehér magyar kakasok kappanelôállításra a legalkalmasabbak, míg a magyar tyúk a legfinomabb leveshúst adja, s emellett még szép is. Fajtatiszta egyedeikbôl készül a legfinomabb rántott csirke. A magyar baromfifajták kettôs vagy többhasznúak, ökológiai állattartásban a legjobbak. A liba legalább 6000 éve él együtt az emberrel. A vadlibát a Nobel-díjas Zelma Lagerlöf tette halhatatlanná Nils Holgerson mesehôsével. A fodrostollú magyar lúd feltûnôen szép megjelenése miatt a díszbaromfi-tenyésztôk kedvence. Divatba hozhatnák! Hatalmas kincset jelentenek, nemesítési géntartalékot adnak a régi magyar állatfajták. A mangalica példája mutatja, hogy az intenzív versenyképes világfajták mellett, sôt helyett, jó volt fölfedezni újra a mangalicát, amelynek szerepe a reformtáplálkozásban egyre nô, mert a hagyományos ízeket alkalmi „zugevôként” a reformkonyha apostolai sem vetik meg… Szakkönyvet ilyen élvezetes stílusban ritkán lehet olvasni. A 18 különbözô stílus összefésülése nagy érdeme a szerkesztônek, Bodó Imrének. A nagyszerû grafikák Bolyki Bence és Bolyki István tehetségét dicsérik. A tördelés sem mindennapi, Mahr János és Sándor Anna munkája. És most szokatlan módon következzenek a szerzôk alfabetikus rendben sorolva: Bakos János, Ballai Attila, Bodó Imre, Demeter János, Dunka Béla, Ernst József, Farkasházi Miklós, Gáspárdy András, Hecker Valter, Holdas Sándor, Koppány Gábor, Kukovics Sándor, Megyer Csaba, Mészáros Mihály, Mihók Sándor, Pataki Balázs, Radnóczy László, Stefler József, Szalay István. A könyvet nagy költôink egy-egy nagyszerû, odaillô verse teszi még inkább kuriózummá. Az Eleven Örökség az Agroinform Kiadó gondozásában jelent meg. T.E.

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents