AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

A halimbai esperesrôl Gondolatok a tanyavilágról Fiatal gazdák fóruma

2010. 15. évf. 9. szám

desapám elsô „kincsének”, 125 cm3-es kis Csepel motorkerékpárjának gyönyörûen felújított hasonmásával ülök szemben Pilisen, egy mûhely-irodában, és beszélgetek Felvinczi Istvánnal, a tulajdonossal, veterán-gép gyûjtôvel, akivel meglehetôsen nehezen jött össze ez a találkozás. Elsô alkalommal, amikor itt jártam, és azt hittem, hogy mindjárt anyagot és fotókat is készíthetek, kicsit csalódtam, mert közölte, hogy ô egy ilyen „riportra”, fotózásra felkészíti, kiállítja, méltó környezetbe helyezi a gépeit, úgy szeretne megmutatkozni velük. Ehhez pedig idô kell, amibôl neki a legkevesebb van. Azt azért gondoltam, hogy elôbb-utóbb sor kerül erre, bár nem sejtettem, hogy több mint egy év múlva. Mégis megérte a várakozás, mert gyönyörûen letisztogatott, felkészített, elôállított, láthatólag igen megbecsült öreg gépeket fényképezhettem és mentalitásban ma már ritka, a gépeket elsô helyre állító és hagyományt tisztelô ember osztotta meg a tapasztalatait és gondolatait velem.

É

Steyr-traktor 1956

A Bulldog (Steyr-traktor 1956)

Beleznay-Nyári kastély

Steyr-180a1960

Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla

Az Evangélikus templom Hidraulika nélkül (a „Szúnyog”)

A Szúnyog (DEUTZ-traktor1956)

Fiat DT-65 (1972)

A kiállított traktorok

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

HÍREK, ESEMÉNYEK Európának erôs és közös agrárpolitikára van szüksége 2013 után is . . . 4 Hogyan látják Brüsszelbôl? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Érvénytelen az országleltárra kiírt tender . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Az új holland mezôgazdasági miniszter hazánkba érkezik . . . . . . . . . . . 6 Részletes vízterv 2012-re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Fellendülnek a kazah–magyar kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Fizet a DATÉSZ – Mórakert cégcsoport a termelôknek . . . . . . . . . . . . . . 7 Fizet a szennyezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Erdôk Hete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Azé legyen a föld, aki megmûveli! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Gyors, hatékony, költségkímélô pályázati rendszert . . . . . . . . . . . . . . . . 10 EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Bizalomerôsítés, avagy tiltott gyümölcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Szigorú ellenôrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Gazdasági ösztönzôk a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 BRÜSSZELBE JÁRUNK ,,Zöldül” az új közös agrárpolitika. Norvég közeledés. Vitázó írek . . . . . 14 ARCKÉPCSARNOK Miroslav Naydenov – bolgár földmûvelésügyi, halászati és élelmiszerügyi miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 KÍNÁLKOZÓ LEHETÔSÉGEK Gondolatok a tanyavilágról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 FIATALOK FÓRUMA Bármit teszel, jól gondold meg, és nézd meg a végét! . . . . . . . . . . . . . . . 23 BIODIVERZITÁS Az utolsó órában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Piros lámpa a biodiverzitás további pusztításának? . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS Kistermelôk – nagy lépések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 MEGEMLÉKEZÉS A halimbai esperesrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 RIPORT Gépszeretet és hagyománytisztelet – egy pilisi portán . . . . . . . . . . . . . . . 28 PÁLYÁZAT Kétmilliárd forint borászati fejlesztésekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 BORÍTÓ 2–3

Gépszeretet és hagyománytisztelet – egy pilisi portán

BORÍTÓ 1–2

A halimbai esperes emlékezete

BELSÔ 3–4

Megújult a Fûvészkert

BORÍTÓ 4

Könyvajánló – Marketing a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek piacán

2010. 15. évfolyam 9. szám

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2010. 15. évfolyam 9. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2010/196 HU-ISSN 1416-6194 Az Európai Unió Agrárgazdasága címû folyóiratban megjelent cikkek, fotók a szerzôi jogvédelem alá tartoznak, így bármely cikk, fotó másodközlése (vagy bármilyen felhasználása) a Kiadó, illetve a szerzôk írásos engedélyéhez kötött. A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Sétára hívogat az ôszi pilisi erdô. A gyaloglás a legolcsóbb, egészségmegôrzô és bárki számára elérhetô sport. Tamás Enikô felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

NEWS, EVENTS Europe needs a strong common agricultural policy after 2013 . . . . . . . . 4 From Brussels’ point of view . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 The tender for the National Inventory is invalid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 The new Dutch minister of agriculture visits Hungary . . . . . . . . . . . . . . 6 Detailed water plan for 2012 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Hungarian – Kazakh connections are booming . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 DATÉSZ – Mórakert group pays for the producers . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Polluter pays . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Week of Forests . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Land should be owned by the farmers who works on it . . . . . . . . . . . . . . 9 Fast, effective and cheap application system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

AgraEconomy of the European Union Volume 2010/15. Issue 9. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Ôrsi Gabriella

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Enhancing trustfulness – the forbidden fruit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Strict controls . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Economic stimuli for the safety and health protection of working places 13

ATTENDING BRUSSELS The Common Agricultural Policy becomes „green”. Traffic in Norway. Arguing Ireland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

PORTRAITS Miroslav Naydenov – Bulgarian minister of agriculture, fisheries and food 17

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta

OPPORTUNITIES Ideas about boomdocks . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

FORUM OF THE YOUTH Think it over and look at the end before doing something . . . . . . . . . . . 23

BIODIVERSITY In the last hour . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Red sign to futher destruction of biodiversity . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

DIRECT MARKETING Small producers – big steps . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194

COMMEMORATION

2 billion HUF for the development of wineyards . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

All of the articles and photos published in the periodical “Agriculture of the European Union” are copyrighted. Publication or any other use of them is prohibited without the written permission of the Publisher or the authors.

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

The priest of Halimba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

REPORT Love for machines and respect to traditions – in a house of Pilis . . . . . . 28

APPLICATIONS

COVER 2–3 INNER COLOURED 1–2 INNER COLOURED 3–4 COVER 4

2

Love for machines and respect to traditions – in a house of Pilis The priest of Halimba The renewed Botanical Garden Recommended books – Marketing on the market of traditional food products

Front Cover: The autumn forest in the Pilis invites you for a walk. Walking is the cheapest health protector and a free sport for all photo by Tamás Enikô

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó Jó hír a gazdáknak Európa-szerte, hogy a 2013 utáni közös agárpolitikában tudatosan csök-

kentik a gazdákra nehezedô adminisztrációs terheket, ügyfélbarát lesz az ügyintézés. (Bôvebben a 4 oldalon.) A földmoratórium meghosszabbítása 2014-ig régóta napirenden van. Nem csupán az indokolja, hogy a hazai földár a nyugat-európainak fele-harmada, hanem az is, hogy minden egyes ország kimondva-kimondatlanul kemény földtörvénnyel körülbástyázza, óvja a termôföldjét. Hiszen az a jövôben egyre inkább fölértékelôdik! (Részletek a 5. oldalon.) Az Európai Bizottság javaslata szerint a jövôben a tagállamok szabadon dönthetnének arról, megengedik-e területükön a GM növények termesztését. Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani GM-mentes státuszát. (Részletek a 8. oldalon.) Bulgáriában megkísérelték föloldani a GM-moratóriumot 2010 januárjában. Ez azonban olyan heves reakciókat váltott ki mind a parlamentben, mind a lakosság körében, hogy ennek hatására a következô 5 évre megtiltották a génmódosított szervezetek használatát a köztermesztésben. (Bôvebben a 17. oldalon.) Állami földvásárlásra mintegy 8–10 milliárd forint áll rendelkezésre, amely összeg nôhet a haszonbérleti szerzôdések megkötése után. A Nemzeti Földalapkezelô Szervezet igen fontos feladatot lát el, a földdel kapcsolatos ügyintézés a jövôben hatékonyabbá válik. (Részletek a 9. oldalon.) Több mint 300 ezer ember él tanyákon hazánkban. Mivel több településen is szigorították, sôt megtiltották az állattartást, a gazdálkodók egy része inkább a nagyobb szabadságot és csöndet adó tanyákra költözött. Vegyes képet mutatnak a tanyák, nem volt könnyû soha, és ma sem könnyû ott az élet. Mindamellett vonzó ma is tanyán élni. A közbiztonság lényeges javulása a jövôben még több embert fog az ôsi településformára vonzani. (Részletek a 18. oldalon.) Szabó Péter fiatal gazdálkodó kedvéért és a téma fontosságára való tekintettel is új rovatot indítottunk lapunkban Fiatalok Fóruma címmel. Ô minden nehézség ellenére sem adta föl terveit, így sikerre vitte méhészeti vállalkozását. Ôszinte és tanulságos írását föltétlenül elolvasásra ajánljuk. (A 23. oldalon.) Szép-szép dolog aggódni a biológiai sokféleség megôrzéséért, mindamellett le kell szögeznünk, hogy hathatós törvények és az esôerdô-irtó vállalkozások megfékezése nélkül a biológiai sokféleség megôrzése szelíd óhaj marad csupán. A harc ugyanis ugyanazért a termôterületért, illetve a még érintetlen természet kárára és valamennyiünk kárára folyik. (Részletek a 24. oldalon.) A kistermelôi rendeleten túl a közbeszerzési törvényt is módosították annak érdekében, hogy a helyben elôállított, teljes értékû, jó minôségû és ellenôrzött élelmiszerek eljuthassanak az iskolák menzáira éppúgy, mint a nyugdíjasotthonokba. További részletek a Kistermelôk-nagy lépések címû írásban, a 26. oldalon. A halimbai espereshez, dr. Szalai Miklóshoz emberek tízezrei zarándokoltak a gyógyulás reményében. Közel fél évszázados tevékenysége során hatalmas tudásra tett szert a gyógynövények területén, kitûnô teakeverékei folytán országosan ismertté vált. 1973-ban megjelent Halimbai füveskönyvét bezúzták! A legendás hírû esperesrôl, utóéletérôl érdekes írás olvasható a 27. oldalon.


3

Hírek, események

Európának erôs és közös agrárpolitikára van szüksége 2013 után is Fazekas Sándor Finnországban és Észtországban tárgyalt. Magyarország a 2011. elsô félévben esedékes uniós elnöksége alatt a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy területén a fenntartható fejlôdésre, a biológiai sokféleség védelmére, a hathatós klímapolitikára és a vízgazdálkodást érintô témakörökre kíván összpontosítani – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter október 18-i finnországi tárgyalásán. A magyar agrártárca vezetôje Sirkka-Liisa Antilla mezôgazdasági és erdészeti miniszter aszszony meghívására utazott Helsinkibe. A kétoldalú megbeszélésen Fazekas Sándor tájékoztatta finn kollegáját a 2011. elsô félévi magyar uniós elnökség prioritásairól. Sirkka- Liisa Anttila miniszter asszony felajánlotta segítségét és tapasztalatait, hiszen 2006ban Finnország töltötte be ezt a tisztséget. A 2013 utáni közös agrárpolitika (KAP) jövôjérôl alapkérdésekben a két ország törekvései azonosak. Fontos, hogy az EU agrárköltségvetése legalább a jelenlegi szinten megmaradjon. Magyarország és Finnország is érdekelt a KAP II. pillérének, azaz a vidékfejlesztési politika súlyának növelésében. 2011-et az ENSZ Közgyûlése az erdôk évének nyilvánította. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor kifejtette, hogy Magyarország indokoltnak tartja a nemzeti adatgyûjtés uniós szintû összehangolását annak ellenére, hogy az EU nem rendelkezik közös erdészeti politikával. A magyar miniszter találkozott a finn környezetvédelmi közigazgatási államtitkár asszonnyal, Hannele Pokkával is. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy Finnország magas szintû környezeti kultúrája mindig is példaként szolgált Magyarország számára. Ismertette a közelgô magyar EUs elnökség környezetvédelmi prioritásait, valamint tájékoztatta kollégáját a vörösiszap-katasztrófáról. Beszámolt a baleset körülményeirôl,

4

következményeirôl és a kormány által tett gyors és hatékony intézkedésekrôl. Megköszönte, hogy Finnország a vörösiszap-katasztrófa idején az elsôk között ajánlotta fel segítségét hazánknak. Fazekas Sándor másnap, október 19-én Észtországba látogatott, ahol találkozott Helir Valdor Seeder mezôgazdasági miniszterrel. A KAP jövôjével kapcsolatban alapvetôen azonos a magyar és az észt álláspont. A jövôbeli erôs és közös agrárpolitika mellett mindkét ország fontosnak tartja a KAP egyszerûsítését is. Fazekas Sándor kifejtette, hogy Magyarország szeretné, ha uniós elnöksége alatt lényeges elôrelépés történne ezen a területen. A tárgyaláson a miniszterek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik vidékpolitikájáról, valamint Fazekas Sándor ismertette a földvásárlási moratóriumról szóló magyar álláspontot. A Jaanus Tamkivi észt környezetvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélésen – a finnországi tárgyalásokhoz hasonlóan – a magyar agrártárca vezetôje beszámolt a vörösiszap-katasztrófáról, a megtett intézkedésekrôl és a baleset várható hatásairól. Kifejtette, hogy ilyen jellegû katasztrófa még nem történt sehol, így a kárelhárítás is új kihívásokat és megoldásokat tett szükségessé. Fazekas Sándor észt kollégájával is ismertette a 2011. évi magyar uniós elnökség környezetvédelmi prioritásait. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelt figyelmet kíván fordítani a természetvédelem, a biológiai sokféleség, a klímapolitika és a vízgazdálkodás témaköreire. Az észt és a magyar miniszter az alapvetô célok mellett egyetértett abban is, hogy elengedhetetlenül fontos a CO2-kibocsátás csökkentése, illetve semlegesítése. A találkozások megerôsítették a magyar, a finn és az észt együttmûködést, elsôsorban azt a közös törekvést, hogy 2013 után is erôs és közös agrárpolitikára van szükség Európában. VM Sajtóiroda közleménye


Hírek, események

Hogyan látják Brüsszelbôl? Magyarország szeretné 2014-ig, három évvel meghosszabbítani a külföldiek termôföldvásárlási moratóriumát – ezt Fazekas Sándor agrárminiszter fejtette ki Brüsszelben. Ez a magyar kormány kívánsága tekintettel arra, hogy a föld hektáronkénti ára Magyarországon körülbelül a fele, harmada a nyugat-európai termôföld árának. A legtöbb új tagállam valamilyen formában gátolja a külföldiek termôföldvásárlását – amelyet már a csatlakozási szerzôdésekben, mint valami „ereklyét” ôriztek – olyan klauzulával megtoldva, hogy valószínûleg kérni fogják a földvásárlási moratóriumok meghosszabbítását. Elkerülve ezzel, hogy a befektetôk nagy szántóföldi parcellákat vásároljanak föl, ezzel felverve a földárakat. Válaszul az EU Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatósága megerôsítette: a csatlakozási szerzôdésben is

benne foglaltatik, van lehetôség a földvásárlási moratórium meghosszabbítására. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy törekedni kell a tartós megoldásra, nem csupán a moratórium meghosszabbítására. A Bizottság véleménye szerint a külföldi jelenlét az agrárszektorban – bérlemények és esetenként földtulajdon révén – képes lehet a folyamatot racionalizálni a földhasználat és agrártermelés útján, az agrárszektor és a vidéki térségek késôbbi fejlôdése szempontjából akár elônyös is lehet. A Bizottság fölhívta a magyar hatóságok figyelmét, hogy készüljenek föl alaposan a megfelelô érvekkel és tényekkel a termôföldvásárlási moratórium meghosszabbításának indoklására. (A magyar kérelem beadása megtörtént.) TE Forrás: AgraFocus

Érvénytelen az országleltárra kiírt tender Forráshiány miatt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter felkérte a Földmérési és Távérzékelési Intézet fôigazgatóját, hogy az országleltár elsô ütemére vonatkozó közbeszerzési eljárást nyilvánítsa eredménytelenné. Ennek oka, hogy a Mal Zrt. ajkai zagytározójának 2010. október 4-i gátszakadása miatt a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az érintett külterületekkel kapcsolatos kárelhárítási, kármentesítési feladatok ellátásában, és a szükséges források biztosításában a Vidékfejlesztési Minisztérium jelentôs részt vállal. A jövô évi költségvetésrôl szóló tárgyalásoknál világossá vált az is, hogy az agráriumot és a környezetvédelmet érintô számos olyan gondot kell sürgôsen megoldani, amely azonnali finanszírozást igényel. A Vidékfejlesztési Minisztérium továbbra is rendkívül fontosnak tartja, hogy elkészüljön a hiteles adatokat tartalmazó teljes körû vagyonleltár. A közvagyon törvényes és mindenekelôtt a nemzet érdekeit szem elôtt tartó felhasználása


nemcsak az ország alapvetô gazdasági érdeke, hanem a felelôs és sikeres vagyongazdálkodás alapja, amellyel a korrupció, a felelôtlen vagyongazdálkodás is megakadályozható. Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye

5

Hírek, események

Az új holland mezôgazdasági miniszter hazánkba érkezik és a gazdaság területén. Szeptember Elsô útja Magyarországra vezet az 1-jétôl új mezôgazdasági attasé, új holland kormány mezôgazdasáMartijn Homan segíti az együttgi miniszterének december 6-án – mûködést. A napokban hazánkba érjelentette be Robert Milders, a kezett Gwenda Zuurbier is, a Holland Holland Királyság nagykövete, Királyság környezetvédelmi szakéramikor nemrégiben udvariassági tôje, aki bekapcsolódik a minisztéribemutatkozó látogatáson fogadta um munkájába, és segíti a tárcát az Fazekas Sándor. EU elnökség alatt. Hollandiában a kormányváltás A vidékfejlesztési miniszter köszöután átszervezték a közigazgatást, netet mondott a vörösiszap-katasztösszeolvadt a mezôgazdasági és a rófa kármentesítési munkálataihoz gazdasági minisztérium, és a máérkezett holland felajánlásokért, edsodik legfontosabb szupertárcává Robert Milders dig 10 szakértôi és céges ajánlatot vált. Hollandia Európa egyik legsikeresebb agrár országa, jelentôs a takarmányter- kaptunk. Fazekas Sándor beszámolt a vörös iszap mesztése, az állattenyésztése, valamint a virág és katasztrófa kármentesítési munkálatairól, és zöldség kivitele, ezért is fontos a két ország mi- hangsúlyozta: a magyar élelmiszerek biztonságoniszterének egyeztetése a Közös Agrárpolitikáról sak, a minôségük továbbra is kiváló. A katasztrófa semmilyen hatással nincs a magyar élelmi(KAP). Hollandia és Magyarország bilaterális kapcso- szerexportra. VM Sajtóiroda latai kiválóak a vízügy, a környezetvédelem,

Részletes vízterv 2012-re Meghatározott, tisztán körvonalazott vízgazdálkodási politikára van szükség a mezôgazdaságban, a szállítási ágazatban, az energiagazdálkodásban Janez Potocnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa szerint, aki a fenti véleményét október elején fejtette ki egy szlovéniai fórumon. Kiállt amellett, hogy sokkal mélyebbre ható integrációra van szükség a vízgazdálkodási politikában a különféle ágazatok között, és határozott, világosan körülhatárolt vízpolitikát sürgetett a hektáronként kiöntözhetô vízmennyiséget illetôen, az aktuális vízfogyasztás helyett. Európa vízellátásának részletes terve 2012-re készül el. Ezt a tervezetet minden tagállam alaposan megtárgyalja és értékeli, számításba véve a folyók vízhozamát, a reálisan megtakarítható vízmennyiséget. A tagállamok fölmérik, hogy egyes ágazgatok hogyan kapcsolódnak a vízgazdálkodási politikához; a vízhez való

6

hozzáférhetôséget száraz vidékeken úgy növelik, hogy az összhangban legyen a klímával. A cél: 2015-re elérni a „jó víz státuszt”. TE Forrás: AgraFocus 2010/176. sz., október


Hírek, események

Fellendülnek a kazah–magyar kapcsolatok Kazahsztán – közös történelmi, kulturális, nyelvi gyökereink okán is – egyik legfontosabb kereskedelmi-gazdasági, politikai, kulturális, oktatási, tudományos partnerünk Közép-Ázsiában – mondta Fazekas Sándor nemrégiben, amikor fogadta a kazah nagykövetet. A miniszter régi ismerôsként üdvözölte Rashid Ibrayevet, hiszen Fazekas Sándor a Kazah– Magyar Baráti Társaság elnöke is. Gazdasági növekedésével, belsô stabilitásával Kazahsztán a közép-ázsiai térség vezetô hatalmává vált, az ország megfigyelôi státusszal rendelkezik a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO). Kazahsztán Magyarország negyedik legnagyobb külkereskedelmi partnere a FÁK-országok között. Kazahsztánban kiemelt fejlesztési ágazat az idegenforgalom. A tehetôs középosztály kialakulásával megnôtt az érdeklôdés Magyarország mint turisztikai célpont iránt, különösen a gyógy-, öko-, illetve falusi turizmus tekintetében. Fazekas Sándor elmondta, hogy a két ország között a 90-es évek közepétôl intenzív kulturális és gazdasági együttmûködés alakult ki, ami 2002ben megszakadt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a 2008 novemberében megalakult tárcaközi bizottság nem hozta meg a kívánt eredményeket, az elvi szintû megállapodásokat nem tudták a gyakorlatban megvalósítani.

A nagykövet örömmel fogadta, hogy a MagyarKazah Kormányközi Gazdasági Bizottság elnöke szeptemberben Varga Mihály miniszterelnök helyettes lett, így remény van a két ország közötti egyenrangú kapcsolat elmélyítésére. VM Sajtóiroda

Fizet a DATÉSZ–Mórakert cégcsoport a termelôknek A vidékfejlesztés prioritásairól a Jász-NagykunSzolnok megyei Közigazgatási Hivatal és a JNSZ Mezôgazdasági és Szakigazgatási Hivatal közös szakmai konferenciáján Fazekas Sándor miniszter nemrégiben elôadást tartott. A szakmai tanácskozás elôtt tartott sajtótájékoztatón a miniszter bejelentette, hogy a délalföldi gazdák megkapják a jogos követeléseiket a DATÉSZ-Mórakert cégcsoporttól. A Vidékfejlesztési Minisztérium érzékelve a dél-alföldi zöldség-gyümölcs termelés és kereskedelem nehéz helyzetét, valamint a termelôk kiszolgáltatottságát a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Magyar Fejlesztési Bankkal


7

Hírek, események együttmûködve összehangolt cselekvési programot dolgozott ki. A DATÉSZ (Dél-Alföldi Termelôi Szövetkezetek) október 8-i közgyûlésén úgy döntött, hogy rendezi a termelôknél felhalmozott tartozását, megôrzi a cégcsoport mûködôképességét és vagyonát, és megállapodik a termelôkkel a beszállítások folytatásáról. A DATÉSZ a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Követeléskezelô Zrt. közremûködésével öszszesen 700 gazdával kezdte meg a tárgyalásokat. Október 20-ig közel 400 termelôvel sikerült megállapodást és szerzôdést kötni összesen 730 millió forint kifizetésérôl. A gazdák igen gyorsan megkapják a követelésük 50%-át; a maradék kifizetése öt év alatt történik részletekben. Az egyeztetések és szerzôdéskötések folytatódnak, az összes kifizetés eléri az 1,1 milliárd forintot. Kovács Sándor, a frissen megválasztott megyei közgyûlés elnöke beszámolt arról, hogy a megyé-

ben hathatós segítséget várnak az ivóvíz-program megoldásához. Jász-Nagykun-Szolnok megyében még ma is megoldatlan az egészséges ivóvíz biztosítása, 21 településen meghaladja az elfogadott értékhatárt az ivóvíz arzén tartalma. A települések mindössze 68%-a csatornázott, ezért a belvíz is nagy károkat okoz. A fejlesztések részben EUs támogatással már megkezdôdtek, az I és II. ütem után a III. szakaszt a ciklus végére szeretnék befejezni. A közgyûlés elnöke azt is kiemelte, hogy a megyében felmérik a veszélyes anyagokat használó üzemeket, és a katasztrófavédelemmel közösen felülvizsgálják a mûködésüket. A miniszter két cikluson át maga is részt vett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés munkájában, ezért elsôként az október 15-én megalakult Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés meghívásának tett eleget. VM Sajtóiroda

Fizet a szennyezô Uniós szolidaritás a vörösiszap-katasztrófa miatt A kormány következetesen jár el, és érvényt szerez a „szennyezô fizet” alapelvnek a vörösiszaptragédiát okozók felelôsségre vonásánál hangsúlyozta Fazekas Sándor az EU környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán Luxemburgban. A találkozón a vidékfejlesztési miniszter részletes tájékoztatást adott a tagállamok és az Európai Bizottság részére a vörösiszap-katasztrófáról. A résztvevôk kifejezték együttérzésüket, és felajánlották további segítségüket a baleset következményeinek elhárításában A Környezetvédelmi Tanács foglalkozott a genetikailag módosított (GM) növények termesztési lehetôségeinek szigorításával is. Az Európai Bizottság javaslata szerint a jövôben a tagállamok szabadon dönthetnének arról, megengedik-e területükön a GM növények termesztését. Magyar részrôl üdvözöltük a kezdeményezést, de Fazekas Sándor kiemelte, hogy számos ponton a rendszer

8

további javítására van szükség, ideértve a tudományos háttér erôsítését, és a vetômagok esetleges keveredésével kapcsolatos problémák kezelését. Magyarország számos más EU-tagállammal együtt a jövôben is fenn kívánja tartani GM-mentes státuszát. A téma várhatóan a 2011 elsô félévi magyar EU-elnökség alatt is napirenden lesz. A Tanács napirendjén szerepelt több nemzetközi vonatkozású ügy, így a biológiai sokféleség megôrzésérôl, a fajok kipusztulásának megakadályozásáról szóló ENSZ tárgyalások, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemrôl szóló világkonferencia elôkészítése. Magyarország aktívan részt kíván venni ezeken a tárgyalásokon. Hatalmas feladat, hogy 2011 elsô félévében számos nemzetközi fórumon az EU-elnökeként hazánk képviseli majd az unió ötszázmillió polgárát. VM Sajtóiroda


Hírek, események

Erdôk Hete Országos rendezvénysorozat október 11-tôl 17-ig Schmitt Pál köztársasági elnök a fôvédnöke az „Erdôk Hete” elnevezésû országos rendezvénysorozatnak, amelyet 1997 óta hagyományosan minden évben az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával rendeznek meg. Az idei programsorozatot az állami erdôgazdasági részvénytársaságok, a magán erdôgazdálkodók, valamint egyéb, az erdôk ügyéért tenni akaró egyesületek, társaságok szervezték. Október elején immár 14. alkalommal várták a szakma képviselôi az erdô- és természetjáró rajongókat és érdeklôdôket az ország több pontján. A szervezôk elsôdleges célja volt, hogy hazánk lakossága tájékoztatást kapjon az erdôk állapotáról, az erdôgazdálkodás jelenlegi helyzetérôl és a Nemzeti Erdôprogramról. 2010 a Biodiverzitás éve, ezért a programsorozat fô témája: „Az erdôk szerepe a biológiai sokféleség védelmében és fenntartásában”. Több helyszínen különféle programokból válogathattak a látogatók. Országosan 32 erdei iskolában közel 100 programot szerveztek, közel 30 ezer gyermek számára. Az iskolások az idén is több színes program közül válogathattak, részt vehettek denevérlesen, az erdei játszóházak gyermekprogramjaiban, vagy avatott szakvezetôvel járhatták be az erdei tanösvényeket, és megis-

merhették az erdei fák és állatok számtalan apró titkát. Az érdeklôdôk nyílt napok keretében ismerkedhettek az erdészek munkájával, ahol akár közvetlenül is feltehették az erdôt és az erdôgazdálkodást érintô kérdéseiket. A XIV. „Erdôk Hete” nyitórendezvényét október 8-án, pénteken tartották a Parlament Felsôházi termében. A megnyitón az „Erdészeti erôforrások a Kárpát-medencében” címmel tartottak elôadásokat. Az esemény idôpontját és a koordináló szervezetet a törvény szerint minden évben a vidékfejlesztési miniszter, az idén Fazekas Sándor jelölte ki. VM Sajtóiroda

Azé legyen a föld, aki megmûveli Emlékeztetôül: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2010. augusztus 31-i sajtótájékoztatóján ismertette a Nemzeti Együttmûködés Kormányának birtokpolitikai céljait, valamint bemutatta a megalakuló Nemzeti Földalapkezelô Szervezet (NFA) új elnökét, dr. Sebestyén Róbertet. Dr. Sebestyén Róbert tanulmányait a Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen végezte, ahol késôbb doktori fokozatot szerzett. 2002-ben már dolgozott a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nál. Jelenlegi megbízatása


2010. szeptember 1-jével lépett életbe. A miniszter kiemelte, az NFA szakértô vezetése a hazai földvagyon nyilvántartásában uralkodó rendezetlen viszonyok miatt vált igen fontossá, az állami földterület pontos nagyságát szakszerûen fel kell mérni. A jövôben az NFA a felelôs a hozzá tartozó vagyonelemek törvényes és hatékony hasznosításáért, illetve a nemsokára felálló Birtokpolitikai Tanács döntéseinek végrehajtásáért, mely a Nemzeti Földalapban lévô nagy értékû (100 millió forint, vagy 100 hektár feletti) területek hasznosítá-

9

Hírek, események sáról fog dönteni. A kormány a Nemzeti Földalap létrehozásával a földspekulációt, illetve a zsebszerzôdések létrejöttét kívánja megakadályozni. Jelenleg a hazai földterületek mintegy 18–19%-a (1,7–1,8 millió hektár) tartozik az NFA-hoz, ez az ország összes termôterületének 21–23%-a. Állami földvásárlásra mintegy 8–10 milliárd forint áll ma rendelkezésre, mely összeg nôhet a haszonbérleti szerzôdések megkötését követôen. A földpiacon az NFA az állami elôvásárlási jog gyakorlójaként lép föl, az összes földeladási szerzôdést átvizsgálva minden egyes esetben eldöntheti, él-e elôvásárlási jogával. 2010. szeptember elseje óta az NFA ismét a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozik, így a remények szerint a földdel kapcsolatos ügyintézés a jövôben hatékonyabbá válik. A miniszter hangsúlyozta, az új birtokpolitika legfôbb célja, hogy a föld azok kezében legyen, akik annak mûvelésébôl akarnak megélni. A kormány a családi gazdaságok megerôsödését kívánja elôsegíteni, ennek érdekében azok a fiatal párok, akik gazdálkodásból élnek és 2–3 gyereket vállalnak, örökölhetô földbérleti jogot kaphatnak. A földet életjáradékért program folytatásával kapcsolatban egyelôre még tárcaközi egyeztetés zajlik, végleges döntés majd azt követôen várha-

tó. A földcseréket továbbra is elô kívánják segíteni, többek között a birtokrendezés is fontos feladata lesz az NFA-nak. Az NFA új elnöke elmondta: a 2010. szeptember elsejével életbe lépett Nemzeti Földalapra vonatkozó törvény megteremti a szervezet és munkája jogi feltételeit. A törvény szerint a korábbi kezelô MNV Zrt.-nek a vagyont 60 napon belül, azaz 2010. november 1-ig át kell adni. Az átvételt követôen az összes földhaszonbérleti és vagyonkezelési szerzôdést át fogják vizsgálni, illetve felmérik a jelenleg nem hasznosított területeket is. A megújuló szervezet struktúrájának jól mûködô elemeit megtartják, de a létszámot csökkenteni fogják. Papp Mónika

Gyors, hatékony, költségkímélô pályázati rendszert A III. Magyar Vidék Napja keretében tartott tanácskozás sajtótájékoztatóján V. Németh Zsolt államtitkár a vidékpolitikában bekövetkezô változásokat ismertette nemrégiben. Elmondta, a hatékonyabb pályázás érdekében a LEADER-program átalakítására is sor kerül. A minisztérium az eddiginél gyorsabb, hatékonyabb és költségkímélôbb pályázati rendszert kíván létrehozni, melynek célja a helyi igényeknek jobban megfelelô programok támogatása. Az eredetileg a területalapú fej-

10

lôdést célzó uniós pályázatok hazai elbírálása eddig túlságosan lassú, akár 8–12 hónapot is igénybe vevô folyamat volt, ugyanakkor nem segítette elô a hazai akciócsoportok együttmûködését. A program átvizsgálása érdekében a tárca egy munkabizottságot állított fel, mely a helyzetelemzést és a módosító javaslatokat tartalmazó tanulmányt 2010. október közepén bocsátja társadalmi vitára. A változások miatt 2010-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)


Hírek, események – EU Agrárium és Piacszabályozás pénzügyi keretébôl a LEADER-programra költhetô forrásokat sem nyitják meg. A jövôben a LEADER-programhoz szorosan kapcsolódik majd a civil és szakmai összefogást segítô Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) is, melynek átalakítása szintén folyamatban van. Az MNVH egyszerûsítésének elsôdleges célja az átlátható, költséghatékony mûködés biztosítása. A hazai hálózat nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztése és a minél szélesebb körû tapasztalatcsere elôsegítése érdekében a tanácskozáson meghívott elôadóként a lengyel Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai is jelen voltak. A hagyományos lengyel–magyar barátság szorosabbá tételét célozza a két ország vidéki hálózatainak jövôbeni együttmûködését tartalmazó

megállapodás, melyet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Artur Lawniczak, a lengyel Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztató keretében írtak alá. A megállapodás elsôsorban a lengyel és magyar szakmai és civil szervezeteknek a legjobb gyakorlatokról való tapasztalatcseréjét kívánja elôsegíteni. Artur Lawniczak kiemelte, a minisztériumok, illetve egyéb intézmények szintjén egyrészt az uniós elnökségi feladatok, másrészt a vidékfejlesztési hálózatok együttmûködése terén van szükség a tapasztalatcserére. Az együttmûködés költségeinek fedezésére a lengyel kormány külön forrásokat biztosít. Papp Mónika

Bizalomerôsítés, avagy tiltott gyümölcs A kutyát kutyának kell látni, mondta egykoron a mélylélektan nagy formátumú tudósa, Sigmund Freud. Bár változnak az idôk, és változik az ízlés is, de annyira nem, hogy a fogyasztó, ha történetesen almát szeretne vásárolni, akkor a választott gyümölcs legalábbis kinézetre, ízre, állagra almának tûnjön. Jó lenne tudni, hogy a standardok, szabványok vajon nyújtanak-e számunkra manapság megfelelô védelmet, kapaszkodót, garanciát arra, hogy a választott termék a „táblától az asztalig” nem torzul-e a forgalmazás útvesztôiben, a sokszor száz és ezer kilométerekben mérhetô utaztatásban, a beltartalmi értékek nem látják-e kárát az állagmegóvó beavatkozásoknak. Még a gyakorlott vásárlók is, pláne az alkalmi vevôk egyre gyakrabban találkoznak olyan tetszetôs, a nagyvilág meghatározhatatlan szegleteibôl idehurcolt termékekkel, melyek extra méreteikkel elkápráztatják a gyanútlan fogyasztót. A csalódás a puding próbájánál kezdôdik. Sok esetben sem az ízvilág, sem a belbecs köszönô viszonyban sincs a külalakkal. A standardoknak valóságos szerepet kellene játszaniuk a fogyasztói bizalom megteremtésében és megerôsítésében csakúgy, mint az árfekvés és a minôség közötti viszony kialakításában, a kereskedelmi forgalom tisztaságának biztosításában. Természetüknél fogva ezeknek a szabványoknak mindemellett szolgálniuk kellene a kereskedelmi forgalom, az export-import engedélyezés rendszerét, javítaniuk kellene az átláthatóságot, a termék nyomon követhetôségét. A vetômagvaknak és más szaporítóanyagoknak igencsak felértékelôdött manapság a szere-


pük. A vetômagvakra és az erdészeti szaporító anyagok szabványügyi kérdéseinek kezelésére a múltban is nagy hangsúlyt helyeztek az állami szervek, de az elmúlt tízegynéhány évben erre már külön OECD Bizottságok is szervezôdtek. A történet egészen 1958-ig nyúlik vissza, amikor a vetômagvak kereskedelmének fellendítésére 7 kategóriás szabványt hoztak létre a termelésben és értékesítésben érdekelt országok. A forgalom ma már olyan lendületet vett, hogy a 20042005-ös gazdasági évben már 590 ezer tonnás forgalmat bonyolítottak az OECD tagállamok és az OECD bizonylatokkal rendelkezô termelôk. Ma már 66 különbözô zöldség- és gyümölcsfaj rendelkezik ilyen típusú, egységesített eljárás során kialakított OECD-szabvánnyal. Ha beszámítjuk az erdô élôvilágát is, akkor 250 körül van a standardizált, szabványosított szaporító anyagok sokasága. A termelônek és a fogyasztónak is garanciális elemet kellene, hogy jelentsen a szabványoknak megfelelô termék, mégsem ilyen a világunk. Tenni kéne azért, hogy folyton-folyvást ne csalódjunk, és ne párologjon el a maradék bizalom is a termékek iránt. Lehet, hogy közelebb kellene hozni termelôt a fogyasztóhoz, hogy a terméktorzítás lehetôsége szûküljön. Összeállította: Szabó Jenô

11

EU Agrárium és Piacszabályozás

Szigorú ellenôrzések Az antibiotikumot tartalmazó fagyasztott fejhúst másodlagos élelmiszer-ellenôrzés során a Hajdúhús Kft. telephelyén találták a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai. A Németországból származó 4855,5 kilogramm áru a megengedett érték tízszeresét tartalmazta penicillinbôl, ezért azt a hatóság lefoglalta mondta Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkár a másodlagos élelmiszer-vizsgálatok eddigi tapasztalatairól szóló sajtótájékoztatón. Az államtitkár hozzátette, hogy a húst Magyarországon semmisítik meg, amennyiben a német cég nem él azzal a lehetôséggel, hogy az árut visszaszállítsa saját telephelyére. Kardeván Endre beszámolt arról is, hogy Békés megyében egy másik cég telephelyén nagy mennyiségû bélt és szalonnát koboztak el az MGSZH szakemberei, és a szabálytalanság miatt 2 millió forintos bírságot szabtak ki. Tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt is több esetben vizsgálódott a hatóság. Két nagy áruházláncnál már bírságot szabtak ki, 6 cég ellen még folyamatban vannak az eljárások, de rövidesen lezárulnak. A Penny Market Kft.-t 30 napon túli beszállítói számlakifizetések miatt 109 millió forintnyi büntetéssel sújtotta a termékpálya-felügyelet. A Lidl Magyarország Bt.-re pedig azért szabtak ki 155 millió forintos bírságot, mert ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért kért fix bónuszt, úgynevezett polc pénzt, ezen kívül a szolgáltatással nem arányos díjat számított fel a beszállítóknak, és 30 napon túl fizette ki a számlákat. Kardeván Endre hangsúlyozta, hogy a múltban nem történtek a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos komolyabb intézkedések. Az államtitkár reméli, hogy a mostani hatósági fellépések eredményeképpen egyre ritkábban élnek vissza majd erôfölényükkel a nagy áruházláncok.

A másodlagos élelmiszer-vizsgálatról szóló rendelet júliusi módosítása óta elért eredményeket biztatóaknak nevezte az államtitkár. Az MGSZH szakemberei 2010. augusztus 1-je és szeptember 30-a között összesen 20 613 ellenôrzést végeztek, ennek eredményeképpen 1138 tételt vontak ki a forgalomból, 71,7 tonna menynyiségben, 19 millió forint értékben. Szankcióként 493 esetben figyelmeztették az érintetteket, 597 esetben pedig összesen 74,4 millió forint bírságot szabtak ki. A fenti ellenôrzéseken belül a másodlagos élelmiszer-vizsgálatok során 1131 mintából 2632 vizsgálat készült. Kardeván Endre kijelentette, hogy a másodlagos élelmiszer-vizsgálatok meghozták a várt hatást. Az ellenôrzések eredményesek voltak, és valószínûleg a rendeletmódosítás, valamint az azóta lezajlott akciók híre miatt is kevesebb szabálytalanságot találtak, mint amire számítottak. Ahol a hatóság munkatársai rendben találnak mindent, ott csökkentik az ellenôrzések számát, ahol viszont szabálytalanságokkal találkoznak, ott a jövôben még több vizsgálatot folytatnak. VM Sajtóiroda

12


EU Agrárium és Piacszabályozás

Gazdasági ösztönzôk a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érdekében Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) újonnan közzétett kutatása olyan gazdasági ösztönzô rendszereket mutat be, melyek a vállalatokat kockázatmegelôzési intézkedések meghozatalára biztatják. A jelentés szerint az ösztönzôk költséghatékony lehetôséget teremtenek azon kormányok számára, amelyek célul tûzték ki a munkahelyi balesetek és megbetegedések számának csökkentését. Az EU-OSHA gazdasági ösztönzôkrôl szóló jelentését 2010. szeptember 29-én Rómában, a Nemzetközi Munkahelyi Higiéniai Szövetség (IOHA) „Egészség, munka és társadalmi felelôsségvállalás” címû konferenciáján hozták nyilvánosságra. Számos uniós tagállam máris különféle anyagi juttatásokkal díjazza azokat a cégeket, amelyek alkalmazottaik biztonsága érdekében hoznak intézkedéseket. A legjobban teljesítô cégeket például alacsonyabb biztosítási díjakkal, állami szubvenciókkal, támogatásokkal, adókedvezményekkel és kedvezôbb feltételekkel nyújtott banki hitelekkel jutalmazzák. A tizennégy esettanulmányból három elegendô adatot tartalmazott egy-egy költség-haszon elemzés elvégzéséhez. Mind a három elemzés pozitív kifizetési rátát mutatott, azaz minden egyes befektetett euró után 1,01–4,81 euró közötti nyereség keletkezett. A vizsgálat a balesetek gyakoriságát, a betegszabadságokat, illetve a munkakörülmények általános javulását tekintette mennyiségi kritériumokként. 1. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) küldetése, hogy Európában biztonságosabb, egészségesebb és hatékonyabb munkahelyek jöjjenek létre. Az EU-OSHA-t az Európai Unió azért hozta létre, hogy kielégítse a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre irányuló információs szükségletet. Az EU-OSHA a spanyolországi Bilbaóban székel, célja a munkavállalók munkakörülményeinek javítása a mûszaki, tudományos és gazdasági információk áramlásának ösztönzésével a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekben érintettek között. Kövessen bennünket a Twitteren, látogasson el az ügynökség blogjára, vagy íratkozzon fel havi hírlevelünkre, az OSHmailre. Emellett regisztrál-


Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

hat az RSS feeden keresztül is, hogy rendszeresen értesüljön az EU-OSHA híreirôl és információiról. http://osha.europa.eu Sajtófelelôsök Birgit Müller – Nemzetközi sajtó +34 94 479 35 52 | [email protected] Marta Urrutia – Spanyol sajtó +34 94 479 57 46 | [email protected] Brenda O’Brien – Brüsszeli Összekötô Iroda +32 2 401 68 59 | [email protected] Sajtóinformáció: Nagy Gabriella Prime Time Communications +36 1 336 0840 [email protected] Példaként a német vágóhidakon 2002-ben bevezetett ösztönzô rendszert említették, melynek eredményeképpen a rákövetkezô hat év során 28%-kal csökkent a bejelentendô balesetek száma, szemben a szektor egészében tapasztalható 16%-os csökkenéssel. Összességében ez azt jelenti, hogy az ösztönzô programban részt vevô vállalatoknál évente mintegy ezerrel kevesebb baleset történt. Az EU-OSHA igazgatója, Jukka Takala véleménye szerint „a gazdasági ösztönzôkrôl szóló projektünk hatására a különbözô uniós országok készen állnak arra, hogy tanuljanak egymástól, és hogy az ösztönzô rendszerek megtervezésével kapcsolatos helyes gyakorlataikat kicseréljék egy-

13

EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk más között. Összességében a jelentés rámutat arra, hogy a gazdasági ösztönzôk valamennyi tagállamban hatékonyan alkalmazhatók, a társadalombiztosítási és a balesetbiztosítási rendszerek terén létezô különbségek ellenére is.” A projekt eredményeképpen az Olasz Munkavállalói Balesetbiztosítási Hatóság (INAIL) más országok tapasztalatait és helyes gyakorlatait is figyelembe véve kidolgozott egy új ösztönzô rendszert, amely így az elérhetô legjobb nemzetközi ismereteken alapul. A több mint 60 millió eurós költségvetésû INAIL-rendszer kifejezetten a kisés középvállalkozásokat célozza meg, és a szakértôk becslései szerint társadalmi szinten 180 millió euró hasznot eredményezhet. Az EU-OSHA új jelentése tükrözi továbbá az olyan gazdasági ösztönzôk iránti növekvô érdeklôdést, melyek a szervezeteket arra biztatják, hogy fektessenek be a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fejlesztésébe. Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a jogszabályok betartatása önmagában nem elég ahhoz, hogy az EU el tudja érni a munkahelyi egészségvédelemrôl és biztonságról szóló közösségi stratégiájában meghatározott, a munkahelyi balesetek 25%-os csökkentésére vonatkozó célkitûzését. Az EU-OSHA jelentése egyúttal áttekintést ad a gazdasági ösztönzôkre vonatkozó kutatásokról, valamint a különbözô uniós tagállamokban alkalmazott jutalmazási rendszerekre vonatkozó kormányzati szakpolitikákról. A beszámoló mindemellett több olyan esettanulmányt is közöl, amelyek további tájékoztatást nyújtanak az ösztönzôk

különbözô európai országokban és eltérô ágazatokban történô alkalmazásához. A riport egyúttal a különbözô ösztönzô rendszerek hatékonyságát is értékeli, és számos sikertényezôt is azonosít. A gazdasági ösztönzôkrôl szóló jelentés és tájékoztató elérhetô az új honlapon 22 nyelven: http://osha.europa.eu/en/topics/economicincentives

Hivatkozások: A teljes jelentés angol nyelven: „Gazdasági ösztönzôk a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítására: Európai kitekintés” Tájékoztató (elérhetô 22 nyelven) A „gazdasági ösztönzôk” áttekintése Prime Time Communications

„Zöldül” az új közös agrárpolitika Norvég közeledés. Vitázó írek Az Európai Unió mezôgazdaságának 2013 után is meg kell ôriznie produktivitását, versenyképességét, miközben az élelmiszer szerepe világszerte fölértékelôdik csakúgy, mint a biztonságos környezet – nyilatkozta nemrégiben az Európai Néppárt, mint a legnagyobb politikai erô az Európai Unióban. A 10 oldalas nyilatkozatot Dacian Cioloş mezôgazdasági fôbiztos jelenlétében olvasták fel, de jelen volt Niki Berlakovich osztrák mezôgazdasági miniszter is, aki egyben az Európai Néppárt mezôgazdasági platformjának elnöke és sokan mások.

14

Ügyfélbarát ügyintézés A 10 oldalas nyilatkozat hangsúlyozza a jó minôségû és megfizethetô élelmiszer fontossága mellett a fenntartható mezôgazdaságot – egészséges élelmiszertermelést egészséges környezetben. Mindehhez azonban fenn kell tudni tartani a farmerek megfelelô jövedelmét is. Az új közös agrárpolitika 2013 után a közös agrárpolitikát „még zöldebbé” kívánja tenni. Vagyis, a termelôk jelenlegi támogatását, hogy képesek legyenek megfelelô pozícióból tárgyalni kereskedelmi partnereikkel nemzeti és nemzetközi


Brüsszelbe járunk szinten egyaránt, különös tekintettel az Európai Unión kívüli Svájccal, Norvégiával, valamint Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal. A célok között elôkelô helyen szerepel a termelôkre nehezedô adminisztrációs terhek enyhítése, alapvetô fontosságú az ügyfélbarát ügyintézés, valamint a bürokrácia csökkentése. A 10 oldalas dokumentum foglalkozik azzal az alapvetô kérdéssel is, sôt útmutatást is ad arra nézve, hogyan lehet növelni az EU agrárszektorának súlyát, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet játsszon az Európa 2020 stratégiájában, fenntartható, hathatós fejlôdést és növekedést produkálva. Komoly szerepet szán a dokumentum a biotechnológiának, a megújuló energiáknak, a forrásokkal való ésszerûbb gazdálkodásnak, annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen a klímaváltozás következményeit, s ahogy lehet alkalmazkodni is ezekhez a változásokhoz. Az Európai Néppárt kiáll az Európai Közösség által finanszírozott elsô pillér mellett, amely a közvetlen támogatásokat is tartalmazza, hozzátéve azonban, hogy idôvel a közvetlen kifizetések mértéke változni fog a termelôk és a tagállamok között.

rad. Az eredetvédett és földrajzi származás tekintetében védett termékek rendszerét megerôsítik. Megnyugtatta a képviselôket, hogy a hegyvidéki gazdaságok, valamint a helyi gazdaságok termékei szintén megôrzik eddigi szerepüket és helyüket. A csomagnak két fontos eleme van. Az elsô magától értetôdôen a minôség, a másik a piaci megfelelés, és ugyancsak magától értetôdô, hogy a termék tartalmazzon eredetvédett és földrajzilag eredetvédett alkotórészeket.

Változatlan minôségpolitika A farmereknek az új helyzethez való alkalmazkodáshoz világos, meghatározott feltételek kellenek, ugyanakkor döntô az objektív kritériumok alapján felállított rendszer valamennyi tagállam farmereinek számára. Dacian Cioloş hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a párhuzamosságokat és az átfedéseket. A vidékfejlesztési alapokról (anyagi eszközök) sem mondhatunk le – így a fôbiztos. Az eredetvédett termékek címkézésének egyértelmûen kell kifejezniük a minôségi különbséget az eredetvédett termékek javára. A francia José Bové zöldpárti EP képviselô és a holland Esther de Lange néppárti képviselô az árképzés és az európai versenypolitika átláthatóságát kérdezte a mezôgazdasági fôbiztostól. Dacian Cioloş megnyugtatta a képviselôket, hogy napi munkakapcsolatban van Michel Barnier-vel, az EU belsô piacokért és szolgáltatásokért felelôs fôbiztosával a piaci szabályozással kapcsolatban. Ami pedig az EU versenypolitikáját illeti – ezen a téren nem várható változás. Azt is megígérte Dacian Cioloş, hogy a 2013 utáni közös agrárpolitika sarokpilléreit még 2010. november 17-e elôtt eljuttatja az EP képviselôkhöz. Az Európai Unió minôségi politikája változatlan ma-


Szabad út a csirkeexportnak Az Európai Unión kívül Norvégiába az eddigieknél 20 százalékkal több mezôgazdasági termék érkezett – mintegy 250 millió euró értékben – közölte a Bizottság nemrégiben. Ezzel a lépéssel az Európai Unióból induló exportnak mintegy a 60%-a vámmentesen érkezett Norvégiába. A kétoldalú tárgyalások az EU és Norvégia között 2008 márciusa és 2010 januárja között zajlottak, 2010. január 29-re megszületett a megegyezés. Norvégia a legnagyobb kedvezményt élvezô országok sorába lépett. Ennek kapcsán új kvóták léptek életbe. Ezek az új kvóták fix mennyiségekre vonatkoznak: 600 tonna sertéshús, 900 tonna marhahús, 800 tonna baromfihús. Egyebek között további könnyítések vonatkoznak 2700 tonna sajtra – s ezzel a teljes sajtkvóta 7200 tonnára növekszik – függetlenül a sajt fajtájától. 5000 tonna durumbúzára, 1000 tonna kukoricára, 1000 tonna rizsre, 3000 tonna burgonyára, 300 tonna szamócára, 400 tonna salátára és almalére, 200 tonna feketeáfonyára, 150 tonna feketeribiszkére stb. A Norvégiába irányuló mezôgazdasági export 2000–2007 között megduplázódott, 2007-ben mintegy 1,6 millió eurót ért el értékben.

15

Brüsszelbe járunk A sárkány támadásba lendül A Kína és az USA közötti baromfivitát a Kereskedelmi Világszervezet Kína javára döntötte el. Az USA megtiltotta hatóságain keresztül a feldolgozott baromfitermékek behozatalát Kínából. A WTO kimondta, hogy ez a kitiltás jogtalan volt, és nélkülözött minden alapot, továbbá az USA nem végzett kockázatelemzést, döntése önkényes és szubjektív volt. A WTO jogászai úgy döntöttek, hogy nem adnak ajánlásokat az amerikai félnek a tervezett változtatásokról, elismerve, hogy az amerikai megszorítások Kína irányában azóta megszûntek, érvénytelenné váltak. Ugyanakkor néhány nappal a WTO közlése után kínai hivatalos forrásból értesülhetett a WTO és az amerikai hatóság, hogy az amerikai csirkeimport vámját 105,4%-kal emelték a kínai hatóságok.

Ír vita Észak-Írország törvényes úton szeretné viszszaszerezni azt a mintegy 72 millió eurónyi ösz-

szeget, amelyet egy uniós számlaellenôrzési eljárás során kellett megfizetnie a 2004–2006 közötti idôszakra vonatkozóan. Az ellenôrzési rendszer a közvetlen kifizetésekben és a Mezôgazdasági Parcellaazonosítási Rendszerben fedezett fel hiányosságokat az unió részérôl. Michelle Gildernew ír mezôgazdasági miniszter úgy véli, a Bizottság döntése igazságtalan, és egyúttal túl kemény volt az ír termelôkkel szemben, különös tekintettel a visszafizetési összeg nagyságára nézve. A miniszter asszony kifejtette, hogy parcellaazonosítási rendszerük megfelel a kor követelményeinek. Ugyanakkor az ír mezôgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium újra ellenôrzi a parcellaazonosítást minden egyes gazdaságra vonatkozóan, ami 750 ezer elkülönített területet jelent. Az a parcellaazonosítási rendszer, amely már bizonyította alkalmasságát a termelés szemszögébôl, ugyanakkor alkalmatlan lenne a közvetlen kifizetések ellenôrzésére, beazonosítására? Az ír gazdákra nagy teher hárult a tekintetben, hogy csak azon földterületekre támaszthatnak igényt közvetlen támogatásokra, amelyek mûvelésre alkalmasok, jó minôségûek. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts

16


A halimbai esperes emlékezete eszprém megyében, a Bakony délnyugati lábánál fekvô Halimbán élt és dolgozott dr. Szalai Miklós (1902–1990) katolikus esperes-plébános, aki életének nagy részét a gyógynövények tanulmányozásának szentelte. Felismerte, hogy a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvô település környéke hazánk gyógynövényekben egyik leggazdagabb vidéke, ahol a kedvezô mikroklimatikus adottságok következtében a sík vidékek, az üde rétek és a hegyek gyógynövényei egyaránt megtalálhatók. A plébános közel fél évszázados tevékenysége során hatalmas tudásra tett szert a gyógynövények területén, melyeknek elsôsorban a gyûjtésével foglalkozott, ugyanakkor a kertjében is számos gyógynövényt termesztett. A középkori kolostori orvostudomány hagyományait, illetve

V

Dr. Szalai Miklós Emlékház saját személyes megfigyeléseit felhasználva a környéken szedett gyógynövényekbôl különbözô betegségek elleni teakeverékeket állított össze, melyeknek kedvezô hatása hamarosan országszerte ismertté vált. Évtizedekig tartó munkássága alatt több tízezren keresték fel, akik esetenként súlyos betegségbôl való gyógyulásukat a „Halimbai esperes” tudásának és gyógyteáinak köszönhették. Az ô nevéhez fûzôdik a Halimbárium gyógyteacsalád hat tagja is, ezek voltak hazánkban az elsô bolti forgalomban kapható gyógynövény teakeverékek. A hosszas kísérletezések eredményeképpen összeállított gyógyteák különlegességét elsôsorban az adta, hogy az eredeti

A halimbai esperes egykori dolgozószobája recept szerint 40–50 különbözô gyógynövényt tartalmaztak. Dr. Szalai Miklós munkájának eredményeit, megfigyeléseit, illetve tapasztalatait könyv formájában hagyta az utókorra. Az 1973ban megjelent „Halimbai füveskönyv” az egyes gyógynövények hatásait, gyûjtésük és felhasználásuk módjait, valamint a különbözô betegségekre javasolt teakeverékek receptjeit egyaránt tartalmazta, sajnálatos módon azonban nem sokkal a megjelenése után bezúzták. 20 évvel halála után, 2010-ben jelent meg Takács Ferenc gyógynövényszakértô mérnök-tanár gondozásában könyvének aktualizált kiadása, mely színes fotók segítségével mintegy 300 hazánkban elôforduló gyógynövényt ismertet.

Kertavató ünnepség

Képek és szöveg: Papp Mónika

Napkollektoros gyógynövény szárító

Növényházak

Liktáriumos ház, aszaló és lepárló – a hagyományos tartósítási eljárások bemutató helye

A rekonstruált gyógynövénykert

Megújult a Füvészkert N

agyszabású fejlesztés valósult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) tartozó Füvészkertben az Új Magyarország Fejlesztési Terv „Gyûjteményes növénykertek és védett történeti kertek megôrzése és helyreállítása” címû programja keretében. A pályázaton elnyert 400 millió forintos támogatás segítségével felújították a Füvészkert élôhelyeit, valamint sor került a növénygyûjtemények bôvítésére is. Az 1771-ben alapított kert egyik fô feladata a kihalófélben lévô, védett növényfajok megmentése, így ennek érdekében az ex situ védelemben részesülô fajok számát 30-ra növelték. A program keretében megújult a Gyûjteményes-ház, a Szaporító és a Citromosház, valamint a trópusi vízinövényeket bemutató Viktória-ház is. Az üvegházak Színpompás tavirózsák teljes felülete jelenleg eléri a 2000 m²-t. A felújítás során újonnan kialakított 1000 m² alapterületû Ausztrál-házban az ausztráliai mediterrán növényzet mintegy 200 ôshonos képviselôje látható. A munkálatok során a teljes közmûhálózatot felújították, és új elektromos áram-, csatorna-, öntözôvíz és fûtésrendszert alakítottak ki. A növényházak fûtését korszerû, energiatakarékos módszerrel oldották meg. Az épületek felújítása mellett a kertben is változások történtek, ennek egyik elemeként 700 m²-es növényrendszertani területet alakítottak ki a Gyûjteményes-ház és a Viktória-ház körül, ahol a genetikai alapú növényrendszertan elvei alapján elrendezve 40 különbözô növénycsalád látható. A sugárirányban elhelyezkedô ágyásokba ültetett közel 700-féle évelô dísznövény a növények törzsfejlôdését mutatja be. A fejlesztéssel a gyógy- és fûszernövények, az egynyári növények, a hazai védett növények, valamint a növényházi tematikus gyûjtemények fajainak száma is növekedett, a hazai vizes élôhelyek bemutatására pedig korszerû, több medencébôl álló részt alakítottak ki. A növénygyûjtemények ápolására szolgáló géppark ugyancsak nagymértékben bôvült. Képek és szöveg: Papp Mónika

Virágzik a szemölcskaktusz (Mammilaria schmollii)

A növények törzsfejlôdését bemutató ágyások

A Viktoria regia leveleinek átmérôje a 2 m-t is elérheti

Japánkert

A Füvészkert ideális hely a pihenésre

A Magyar Füvénykönyv (1807) szerzôinek, Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak emlékoszlopa

Pozsgás gyûjtemény

Szökôkút a Pálmaház elôtt

Kitaibel Pál emlékmû

Kék tavirózsa

Látványos virágoszlop a Gyûjteményes-háznál

Arcképcsarnok

Miroslav Naydenov bolgár földmûvelésügyi, halászati és élelmiszerügyi miniszter 1968. december 14-én született Bulgáriában, Vratsa városában. Nôs, két gyermek édesapja. Állatorvosi diplomáját a Stara Zagora-i Zootechnológiai és Állatorvosi Intézetben (ma Thrákiai Egyetem) szerezte. Tanulmányait az állategészségügy terén Svájcban, a Berni Egyetemen folytatta, ezt követôen a Thrákiai Egyetemen állategészségügyi ellenôri és szakértôi képesítést szerzett. Tanulmányai befejezése után állatorvosi szaksegédként, majd állatorvosként dolgozott saját vratsai klinikáján. 2002–2004 között a vratsai tartományi állatorvosi szolgálat igazgatója volt. 2005–2006 között a szófiai nemzeti állatorvosi szolgálat fôtitkári tisztségét töltötte be. 2006–2009 között a szófiai önkormányzat „Ekoravnovesie” társaságának igazgatója volt. 2008-ban részt vett egy politikai vezetôk számára az USA külügyminisztériuma által szervezett továbbképzésen. 2009-ben parlamenti képviselôvé választották. Jelenleg a Polgárok Bulgária Európai Fejlôdéséért Párt (GERB) mezôgazdasági és erdészeti szakértôi bizottságának elnöke. 2009. július 27-én nevezték ki földmûvelésügyi, halászati és élelmiszerügyi miniszterré. A 2013 utáni közös agrárpolitika (KAP) tekintetében a bolgár Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztérium az eddigiekhez hasonló támogatási rendszerre épülô, erôs közös agrárpolitika kialakítását támogatja, de a források történelmi bázison alapuló elosztásának módosításával. Miroslav Naydenov fô szempontnak tekinti a KAP egyszerûsítését, a jogszabályok átláthatóvá tételét. Meggyôzôdése, hogy a környezetvédelmet, a klímaváltozás hatásai-


nak mérséklését, valamint a biodiverzitás fenntartását kiemelten kell kezelni, ugyanakkor a vidéki munkahelyteremtésre, a turizmus fejlesztésére és az önfoglalkoztatás támogatására is nagy hangsúlyt kell helyezni. A földvásárlás jogi korlátozásának fenntartása szintén fontos feladat. A bolgár agrártárca ezen célok elérése érdekében együttmûködési szándékát nyilvánította ki Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával és Szlovákiával együtt elfogadott közös nyilatkozatában, melynek aláírására 2010 nyarán a Visegrádi Csoport kibôvített visegrádi tanácskozásán került sor. A bolgárok jelenleg is szigorú reformok bevezetésén dolgoznak. Az élelmiszerbiztonság növelése érdekében kidolgoztak egy stratégiát, mely két új intézmény, a Bolgár Élelmiszerbiztonsági Ügynökség, valamint a Kockázatértékelô Központ létrehozására irányul. A tervek szerint az ügynökség a Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztérium, illetve az Egészségügyi Minisztérium adminisztrációs feladatait fogja ellátni, a központ pedig önálló szervezetként az élelmiszerlánc kockázati elemzését végzi majd. 2010 végére elkészítik az új erdôtörvényt is, mely az európai modell szerint tartalmazza majd a gazdasági és a felügyeleti szempontokat. A génmódosított szervezetek árusítása Bulgáriában nem engedélyezett. 2010 januárjában az uniós elôírások alapján a moratórium feloldására tett kormányjavaslat heves parlamenti vitát és a lakosság körében is nagyarányú tiltakozását váltott ki. Végül a lakosság ellenállásának hatására a következô 5 évre betiltották a génmódosított szervezetek használatát a köztermesztésben. Miroslav Naydenov úgy véli, ez a szabályozás elegendô lesz az aggodalmak eloszlatására. Jelenleg a bolgár lakosság 71%-a nem ért egyet a GMO szervezetek használatával az egészségügyi kockázatok miatt. Papp Mónika

17

Kínálkozó lehetôségek

Gondolatok a tanyavilágról A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a tanyákon élôk száma meghaladta a 200 ezret, egy 2009-es adat szerint a 304 ezret. Kétirányú folyamat zajlik. Miközben jelentkezik a kiöregedés és az életlehetôségek romlásából eredô tanyaelhagyás, a lélekszám emelkedése valóságos, és nemcsak az idôszakosan külterületen tartózkodók idesorolásából ered. Több településen szigorították az állattartás feltételeit, így a gazdálkodók egy része inkább tanyára költözve folytatta korábbi tevékenységét. Növekszik az üdülési célú kihasználás is. A tanyasiak helyzetének javításával évtizedek óta alig foglalkoztak, legalább is kevés kézzel fogható eredmény született. Hivatkozhatok a korábbi tanyakutatásokra, vagy a 2003–2004ben, 24 kiskunsági település bevonásával szervezett „Tanyakollégiumra”. Az ott lefektetett megállapítások, javaslatok alig kerültek át a gyakorlatba. Az utóbbi években viszont jobban a tanyán élôk felé fordult a politikai érdeklôdés, a korábbi érdektelenség – amikor úgy tûnt, a tanyasiak és érdekképviseletük hasztalan próbálta felhívni külsô segítséget igénylô problémáikra a figyelmet – megfordulni látszik. 2009. május 25-én az Országgyûlés határozatot fogadott el „A tanyák, a tanyás térségek megôrzésérôl, fejlesztésérôl”. A határozat még az év szeptember 15-ig átfogó jelentés, november 30-ig cselekvési terv készítését írta elô, már csak zárójelben tehetjük hozzá, hogy a megvalósulás nyomait nehezen lehet felfedezni. Remélhetôleg a tavaszi választási kampányban ismét elôtérbe került kérdés nem enyészik el, a figyelemnek meglesz az érezhetô eredménye is, mert a tanyasiak mára már sokszor tarthatatlanná vált helyzete sürgôs tetteket igényel. Elôször is vissza kellene szerezni a tanyán élôk bizalmát! Élhetô körülményeket és vonzó távlatokat kellene biztosítani számukra és azoknak is, akik a kedvezôtlen gazdasági helyzet (munkanélküliség, eladósodás) miatt kiutat keresve most akarnák megkezdeni ezt az életet.

18

Egy kis tanyatörténet A tanyai életforma hazai specialitásnak tûnik, és a már történelmileg bizonyított gazdasági hasznosságán túl, sajátságos földrajzi, építészeti, néprajzi értéket képvisel. Kialakulásuk valószínûleg már a török hódoltság alatt megindult, elsôsorban a nagy határral rendelkezô településekrôl költöztek ki véglegesen vagy csak idôszakosan az emberek, mivel a pásztorélet, majd késôbb a településtôl távol esô szántó mûvelés nem tette lehetôvé a napi kijárást. A széles határ, a felvonulási utaktól távol esô szálláshely bizonyos védelmet is jelentett a háborúk során. Nagyobb számban

fôként a Kiskunságban és a Tiszántúlon építettek eleinte csak ideiglenes, majd végleges tartózkodásra alkalmas lakóházakat, istállókat, terménytárolókat. Anélkül, hogy részletesen elmerülnénk településföldrajzi kérdésekben, el kellene különítenünk a tanyákat más, nem zárt szerkezetû lakott helyektôl, mint például a Délnyugat-Dunántúlon kialakult „szeres” településektôl. Mivel a FelsôTisza vidékén a fok-gazdálkodás maradványaiként megmaradt különálló lakóépületeket a szakemberek is a tanyákhoz sorolják, tegyük mi is ezt. Amennyiben a lakott területen kívül élôk helyzete, gondjaik megoldási módja ezt szükségessé teszi, talán megengedhetô, hogy a külön szakmai vagy földrajzi kategóriák felállítását a hozzáértôkre bízzuk, és e cikk erejéig egységesen a tanyákról essen szó.


Kínálkozó lehetôségek Csak néhány mondattal pillantsunk át a határon, és nézzük meg hogyan élnek az emberek a szomszédos Ausztriában a lakott területtôl távol esô házaikban. Nem ismerek ide vágó statisztikákat, de ha csak néhány napot ott töltünk, bizton megállapíthatjuk, hogy számosan vannak. Az elsô, ami szembe ötlik mindjárt az, hogy – hasonlóan a magyar tanyákhoz – mennyire beleillenek, belesimulnak a tájba. A következô, hogy nem látunk elhagyott vagy lepusztult épületeket, mindegyik használatban van, már hosszú ideje jól szolgálnak. Ebben már nem hasonlítunk egymásra. Mint ahogy abban sem, hogy Ausztriában a településen kívül élô parasztok eredményesen gazdálkodnak. A kaszálók rendben vannak tartva, ezért jó minôségû szénát adnak. A legelôket megfelelôen hasznosítják a legelészô, gondozott állatok, szemet gyönyörködtetô látványt nyújtanak. A tejbegyûjtés évtizedek óta megoldott. A szántók, szôlô területek hasznosítása is példamutató. Sokan foglalkoznak szobakiadással, a falusi turizmus nyújtotta élményeket kínálva a vendégeknek. Ezek az eredmények nem tekinthetôk égbôl pottyant isteni ajándéknak. Mögötte kemény munka, egyensúlyban tartott hagyománytisztelet és modernizálás, a közösségi (állami, tartományi, települési) és egyéni összefogás által biztosított infrastruktúra és esélyegyenlôség húzódik meg. Nálunk a „tanyasi paraszt” lenézett életforma volt, gyakran egyet jelentett az elmaradottsággal, szegénységgel. Holott egy 10–20 holdon gazdálkodó tanyasi embernek sok mindenhez kellett értenie, úgy, hogy közben a külsô világ információi nehezen jutottak el hozzá. Legalább egy mezôgazdasági ciklussal elôre kellett terveznie. Hova, mit vet, azt hogyan és kivel fogja megmûvelni, betakarítani. A saját állatállomány takarmánybiztosításán felüli mennyiséget hol és milyen áron tudja értékesíteni. A ház körül igavonásra vagy saját fogyasztásra tartott, de még inkább a piacra szánt jószágok vagy termékek megtermelése ugyancsak széles körû ismeretek mellett kecsegtettek eredményes állattartással. A család igényeinek, a gazdálkodás anyag- és eszközszükségletének kielégítése mindenekelôtt önellátás keretében történt. Végiggondolni is nehéz, hányféle ismeretre volt szükség, pedig a szakismeretek elsajátításában általában csak a hagyomány és tapasztalat segített. Ma többen próbálják a hagyományos gazdálkodás zárt egységébôl keletkezô elônyöket újraéleszteni. Hogy is mûködött ez régen? Étkezési szokásaik összhangban voltak a fizikai munkavégzéssel, nem volt elhízott ember. Egy gazdaságnak alig volt szüksége kívülrôl bevitt anyagra


és energiára. Nem volt magas üzemanyagár, és ezzel együtt jövedéki adó, áfa stb. Ugyanakkor mindent fel tudtak használni, nem keletkezett hulladék, és a gazdálkodás nem járt együtt környezetszennyezéssel. A megtermelt takarmányt nem kellett elkótyavetyélni alacsony áron, hanem feletették az állatállománnyal. Mindez azonban hatalmas emberi erôfeszítést igényelt. Szó szerint kell érteni a „látástól-vakulásig” munkát. Nem akarom ezeket az embert próbáló, sokszor tönkretevô idôket dicsôíteni, de tanulhatunk a zárt gazdálkodás módszereibôl, és józan mérlegeléssel bizonyára több mindent át lehetne ültetni a mába.

Mi a helyzet Mezôtúr határában? Márciusban az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ sikeres rendezvényt szervezett „Tanyán élni” címmel. Akkor, ott leginkább a kiskunsági tanyákról esett szó. Egy cikk került kezembe Bodorik Sándor tollából „Pillanatkép a mezôtúri tanyavilágról. 2009” címmel, amely a helyi lapban jelent meg még a télen. Most a cikk nyomán nézzünk kicsit szét egy, a rendezvényen kisebb hangsúlyt kapott másik tanyás vidéken, a Tiszántúlon lévô város határában. Mezôtúron a tanyás gazdálkodási forma az egyik legrégebbi az országban, és elsôsorban az óriási határ megmûvelése miatt jött létre. Anélkül, hogy a megelôzô történelmi eseményeket (török hódoltság, átvonuló csapatok, felszabadító harcok, Thököly-felkelés, Rákóczi-szabadságharc, stb.) és azok hatását részleteznénk, itt elegendô annyit megemlíteni, hogy a város határa 1717-ben megközelítette a 76 ezer katasztrális holdat, ami – ha jól tudok számolni – majdnem 44 ezer hektár. A sokszor 20–25 km-re esô földekrôl a rendszeres napi ki- és bejárás gazdaságtalan és idôben lehetetlen volt, így kezdetben a gazdák ún. nyári szállást, majd állandó jelleggel tanyákat emeltek. A tanyásodás második nagy hulláma az 1829-tôl megindult Körös- és Berettyó-szabályozás, illetve az árvízmentesítés nyomán szántó mûvelésbe vonható területek növekedése (arányaiban 20%ról 74%-ra!) nyomán következett be. A nagybirtok Mezôtúrra sosem volt jellemzô, a viszonylag nagy jobbágytelkek, a széles határban egy-egy dûlôút közelében kialakult tanyák sora sok embernek adott munkát, megélhetést és értelmes életet. A város és a tanyák között kialakult egyensúlyi helyzet közel két évszázadon keresztül sokak megelégedésére jól mûködött. A mezôgazdaság, ezen belül a tanyás gazdálkodás ered-

19

Kínálkozó lehetôségek ményei döntô mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Mezôtúr a 19–20. század fordulóján messze a legnagyobb adófizetô volt a megyében. 1948ban a város 28 ezer lakosából 42% külterületen élt! Ma nincs 300 lakott tanya, az ott élôk száma – becslések szerint – jóval ezer alá csökkent. A város egyre hátrál, a tanyák pusztulnak. Az említett cikk szerzôje egyenesen arról ír, hogy a város romlása egyenlô a tanyavilág felszámolásával. Lehet, hogy igaza van? Valójában mi történt? Már a tsz-ek sem kényeztették el a külterületen élôket, holott legtöbbször saját dolgozóik voltak azok. A nagyüzemi táblák kialakítása során sok tanya „útban volt,” akadályozta az egybemûvelhetôséget. Különbözô módszerekkel igyekeztek visszaszorítani, ellehetetleníteni a tanyás gazdálkodást. Központi akarattal megszüntették, majd sokszor le is rombolták a tanyasi iskolákat, mára a 25 külterületi iskolából már csak kettônek van meg legalább az épülete. A villamosítás nehezen haladt. A rendszerváltás utáni idôk sem hozták meg a vágyott megoldásokat. Az életfeltételek viszonylagosan, de ténylegesen is tovább romlottak. A nagyra nôtt magánbirtokoknak nem feladatuk, de nem is érdekük a beékelôdött tanyákon élôk helyzetének javítása. A tsz-ek annak idején még saját használatukra karban tartották a dûlôutakat, jobban lehetett közlekedni, ez ma többnyire elmarad. Az épületek legtöbbje vályogból, szigetelés nélkül épült, a magas talajvíz folyamatosan rombolja ôket, nem érdemes korszerûsíteni akkor sem, ha lenne rá pénz. Az ellátás (víz, bolt, posta, orvos, gyógyszertár) csak a városban biztosított. Sajnálatos tapasztalat, hogy napjainkra még a nem gazdálkodásra, hanem nyaralónak használt és felújított tanyákat is sorra elhagyják. A megritkult lakott tanyák miatt a ma már egymástól több kilométerre élôk nem tudnak segíteni, figyelni egymásra, ezért is rossz a közbiztonság. Ráadásul mindezek a problémák többségében idôs, beteg embereket sújtanak. A „Tanyavédelem éjjel-nappal” elnevezésû civil összefogás szép kezdeményezés, de önmagában nem tud megoldást kínálni. A várostól nagyobb odafigyelésre, a társadalomtól hathatósabb társadalmi segítségre lenne szükség!

nyasiakat. Ugyanakkor a leggyakoribb lopások elemi létfeltételektôl foszthatják meg ezeket az embereket. Nagy számban fordul elô állatlopás, fatolvajlás, viszik a terményt, a kerékpárt, a szerszámokat, de még a disznóvágásból maradt húst, kolbászt, szalonnát is a kamrából. Az utóbbi két évtizedben egyre nôtt a tanyás térségekben az ismertté vált bûncselekmények száma, ugyanakkor sok kisebb lopást be sem jelentettek. A helyzet megoldására 2002-tôl „Tanyavédelmi Program” kezdôdött a Kiskunságban 7 település bevonásával. A program megvalósítása során központi segítséggel és a legszélesebb társadalmi összefogással 4200 tanyára kiterjedôen 24 órás tanyavédelmi szolgálatot alakítottak ki. Bevonták az adott területen dolgozó rendôröket, postásokat, vadôröket, vadászokat, erdészeket, mezôôröket, tanyagondnokokat, polgárôröket és nem utolsó sorban magukat a lakosokat. 2 nyugdíjas rendôr koordinálása mellett, akik állandóan a tanyás térségekben tartózkodtak, rendszeres kapcsolatot alakítottak ki a tanyán élôkkel, és eredményesen mûködô segélyhívó rendszert hoztak létre. Viszonylag kis anyagi ráfordítással, egyszerû eszközökkel létrejött egy szociális és biztonsági háló, folyamatos kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás. Az eredmények sem várattak magukra. Lényegesen javult a térségben élôk biztonságérzete, érezték, hogy nincsenek magukra hagyva. A program beindítása után egy év alatt majd’ háromnegyedével csökkent az ismertté vált bûncselekmények száma! Modellként is szolgáltak, eredményeik arra biztattak más térségeket, hogy érdemes ezt az utat járni. Mindezeket Rácz Sándor nyugalmazott rendôr ôrnagytól, a Magyarországi Tanyákon Élôk Egyesületének alelnökétôl tudhatjuk meg, aki tevékenyen részt vett a tanyavédelmi program kialakításában. Sajnos, minderrôl csak múlt idôben beszélhetünk. A gazdasági nehézségek elsodorták az állami segítséget, az önkormányzatok nem voltak képesek azt önmagukban pótolni. Ami már egyszer jól mûködött, könnyebb újra életre kelteni!

Elgondolkodásra érdemes kérdések Tanyavédelmi program a Kiskunságban A statisztika szerint a tanyás térségekben kevesebb bûncselekmény történik, mint belterületen. Szerencsére a súlyos, élet elleni cselekmények is ritkábbak, viszont azok hosszú ideig rémületben tartják az amúgy is kiszolgáltatott ta-

20

A mai idôkben kevesen sorolják a tanyasi lét elônyeit, pedig azok is számosan vannak. Jó levegô, szabadság, alacsony rezsiköltségek, a városinál lényegesen olcsóbb megélhetés. Nem kell eltûrni egyetlen fônök értelmetlen rigolyáit sem, attól sem kell félni, hogy egyszer csak nincs munka, elfogy a tennivaló.


Kínálkozó lehetôségek A mégiscsak túlsúlyban lévô negatívumok ellenére állítom, hogy a tanyai gazdálkodásnak, életformának nem kellene hátat fordítani. A korábban kialakult egyensúly ma is megteremthetô lenne, ehhez azonban központi akaratnak és a helyi összefogásnak rengeteg tennivalója akad, amit nem lehet áthárítani a tanyán élôkre. Ajánlható-e a tanyasi lét a lakáshitelek szorításából, a városi élet magas rezsiköltségei elôl menekülôk számára? Az említett rendezvényen is felmerült kérdésre – mit tegyen az, aki ma akar tanyára költözni – nagyon nehéz választ adni. Röviden megfogalmazva három dolog mindenképpen elengedhetetlen: a körülmények alapos ismerete, elszántság, kitartás. Gyakorlati mezôgazdasági ismereteknek igen jó hasznát veszi a tanyára kiköltözô. Mielôtt egy család (egyedül élôknek nem ajánlható!) feladná eddigi életformáját, és nekivágna a külterületi életnek, nézzen alaposan körül, milyen körülményeket tud biztosítani a kiszemelt tanya. Milyenek a közlekedési lehetôségek, van-e minden évszakban járható út, van-e villany, iható ivóvíz, milyen messze van az alapvetô ellátást biztosító bolt? Megoldható-e, és milyen feltételekkel a gázellátás? Vannak-e a közelben, és ha vannak, milyenek a szomszédok? Érdemes utánagondolni, ha mindezek a körülmények kedvezôknek látszanak, vajon hosszú távon is rendelkezésre állnak-e? Mert hiába örülünk, hogy a gyerekeket minden nap autóbusz viszi az iskolába, a tömegközlekedés alacsony kihasználtságára való hivatkozással ez egyik napról a másikra megszûnhet. Ez történt például Mezôtúr és Tiszaföldvár közötti autóbuszjárattal. Hasonló okok miatt a közeli bolt is bezárhat. Jól tesszük, ha az energiaellátásra vonatkozó ígéreteknek alaposan utánanézünk. Ma már egyetlen szolgáltató sem vállalja magára a több kilométeres, de esetenként még a néhány száz méteres hálózatfejlesztés költségeit sem. Saját erôbôl meg keveseknek futja. (Szerencsére a gázfûtésen kívül, ami igen drága, vannak más lehetôségek is. A szerk.) Ha már a család alaposan utánanézett az életlehetôségeknek, érdemes mérlegelnie, hogy az


eddig megszokott komfortfokozatból mirôl tud lemondani, vagy milyen pótlólagos megoldásokkal helyettesíti a hiányokat. Bizonyára nem jó döntést hoz az, aki a régi lakás és a tanya ára közötti különbözetbôl megmaradt pénzt teljesen a lakhatóvá tételre fordítja. Lehet, hogy gyönyörûen csempézett fürdôszobája, vadonatúj beépített konyhabútora, aggregátora, fúrt kútja lesz, de marad-e tôkéje a megélhetést biztosító vállalkozás beindítására? Tanyán különösen nem vezet eredményre a majd csak lesz valahogy szemlélet. Bizonyára senkit sem kell meggyôzni arról, hogy ma már nem lehet teljes önellátásra beren-

dezkedni, vagy csak a vegetálás szintjén. Az önellátáshoz általában nemcsak a hozzáértés, tapasztalat hiányzik, hanem az eszközök, technológia sem áll rendelkezésre. Én, ha tanyára költöznék, csak néhány, egymást kiegészítô dologgal foglalkoznék, de azt igyekeznék magas színvonalon mûvelni. Legelôször a hagyományos termékek felôl érdeklôdnék, amelyhez megfelelôek a körülmények, ezen a körön belül érdemes a specialitások felé fordulni. Az is elôfordulhat, hogy a környéken már sokan foglalkoznak helyi termékekkel. Nem ajánlanám, hogy valaki most kezdjen szilvalekvárt fôzni és piacra dobni Szatmárban. De lehet, hogy a szilvalekvár kiszereléséhez alkalmas köcsög, vagy éppen a szilvalekváros derelye készítése annál eredményesebb lenne. Mindez persze csak a példa kedvéért tett feltételezés. Vigyázat! Nincs meg mögötte a piaci lehetôségek kellôen alapos ismerete és mérlegelése. Ha rátaláltunk azokra a termékekre, amelyeket elô tudunk állítani, következik a vonzó cso-

21

Kínálkozó lehetôségek magolás. Az elôbbi példánál maradva, a legjobb szilvalekvárt is nehéz eladni fóliával letakart mûanyag tálkában. Az eredetet bizonyító címkével ellátott csavaros üvegben nagyobb az esélyünk. Hátha még egy cakkos szélûre vágott piroskockás anyagot is teszünk a tetejére! Érdemes a kapcsolatot keresni az egyelôre csak Budapesten megnyílt – de bolthálózattá megálmodott – Tanyasi Áruk Boltjával. A bolt közvetlen kapcsolatban áll a termelôkkel, kiiktatja a felvásárlókat, így némileg magasabb árat tud kínálni a portékáért. Az elsôsorban Bács-Kiskun megyére szakosodott üzlet maga gondoskodik az áruszállításról, de további megyékben élô termelôk bevonását is tervezik. A lényeg a minôségen van.

idôs, jobbára munkaképtelen emberek általában nem tudják önállóan megoldani problémáikat, kiemelt társadalmi gondoskodásra szorulnak, de sokat tehet értük a szûkebb közösség is. Létszámukban kevesebben vannak azok, akik nyaralónak, ideiglenes élettérnek vettek maguknak tanyát. Ezek általában szemet gyönyörködtetôen felújítva, szépen gondozottan várják az ide érkezôket. Aktív kikapcsolódást, csendet, nyugalmat kínálnak, némi munka ellenében. Akinek nincs rá ideje, és teheti, még a felügyelettel, kerti munkákkal is mást bíz meg, némi jövedelemkiegészítéshez juttatva ezzel néhány környékbelit. A nyaralónak használt épületeket is sújtja azonban közbiztonság romlása. Egy-két betörés után, amikor mindent elvittek vagy tönkretettek a hívatlan látogatók, nem csoda, ha elmegy a család kedve a tanyai nyaralástól, és sorsára hagyják az épületet. És így is tovább pusztulnak a meglévô értékek.

Ébredezô remények a sok csalódás után

Megoldásra váró gondok tekintetében lényegében három részre oszthatók a külterületi lakhelyek. A funkcióval rendelkezô tanyák látszanak legéletképesebbnek. Igen jó példa erre a gátôrház. A gátôr biztos jövedelemmel rendelkezik, ha ez alacsony is, a fizetéséért ellátja feladatát, miközben családjával együtt gazdálkodik, állatokat tart, vagy más jövedelemkiegészítô tevékenységet folytat. Persze a tanyákra jellemzô általános bajok (ellátási nehézségek, közbiztonság, külterületi utak állapota, infrastruktúra hiányosságai, stb.) ôket is sújtják. A gazdálkodó tanyák ma is értelmes életlehetôséget nyújtanak, nyújthatnak sokaknak, hasznosságuk össztársadalmi szempontból elvitathatatlan. Szükség van rájuk! A legrosszabb helyzetben azok vannak, akik valamilyen oknál fogva csak kényszerbôl élnek külterületen. Sok magára maradt, idôs ember lakik kinn a határban. A gyerekek nem szüleik életformáját választották, messze kerültek. Különösen reménytelen helyzetben van az, aki a házastársát is elvesztette, és a gazdálkodásra sincs már erô, vagy nincs meg a tanyához tartozó földterület. Az

22

Mindezek után bizonyára egyet lehet érteni a megállapítással: a tanyavilágban élôk problémáit nem lehet az ô magánügyüknek tekinteni, nem szabad mellettük vállrándítással elmenni! E hasábokon nem szokás napi politikáról, pártokról írni. A tanyák esetében mégis innen látszik a leghathatósabb segítség, ezért kivételt kell tenni. Biztatónak látszik, hogy a Magyarországi Tanyákon Élôk Egyesületének vezetôje, Balogh József képviselô úr ismét bejutott a Parlamentbe. Mivel maga is tanyán él, testközelbôl ismeri az ott élôk legfôbb gondjait. Továbbra is szorgalmazza a legfôbb gondokra összpontosító tanyaprogram és egy átfogó ún. tanyatörvény megalkotását. Bizonyítva, hogy nem felejtette el választási ígéretét, a legnagyobb pártszövetség parlamenti frakciója megalakította a tanyaügyi munkacsoportját, amelynek munkájában szerepet vállalt 8 parlamenti képviselô, köztük 4 államtitkár. A munkacsoport deklarált célja a tanyán élô családok életminôségének javítása, élet- és vagyonbiztonságuk garantálása, a valódi esélyegyenlôség megteremtése, a tanyák és tanyás térségek infrastrukturális fejlesztése, a tanyasi gazdálkodási forma támogatása, az ott termelt élelmiszerek piacra jutásának további elôsegítése. Zárszóként nem marad más hátra, mint eredményes munkát kívánni a tanyákért tenni akaró politikusoknak, szakmabelieknek és magánembereknek! Van mit tenniük! Ari Ilona


Fiatalok fóruma

Bármit teszel, jól gondold meg, és nézd meg a végét! A nevem Szabó Péter, és fiatal gazdálkodóként méhészkedéssel foglalkozom. Közgazdászként végeztem, majd környezetmérnökként másoddiplomáztam, amikor 2005-ben három év irodában eltöltött munka után úgy döntöttem, hogy megkeresem, mit is szeretnék igazán kezdeni az életben. Önkéntesnek jelentkeztem egy, az EU által támogatott és finanszírozott projektbe, ahol egy olaszországi kis faluban L’Aquila-tól 50 km-re egy kolostorban más hasonló korú, huszonéves önkéntessel együtt állattartással, kertészkedéssel és erdei utak felújításával foglalkoztunk. A kolostornak volt egy kis méhészete is, amely az elsô pillanatban megtetszett. Az önkéntes szolgálat után hazatértem, és éltem a 9 hónapos projekt adta pályázati lehetôséggel: a külföldön szerzett tapasztalat hazai alkalmazására megpályáztam egy magyarországi (bio)méhészet beindítását. A pályázat sikerült, és mintegy 3,500 eurós forráshoz jutottam, amelybôl elvégeztem a méhész szakképzést Velencén, megvásároltam az induló 20 méhcsaládot, és beszereztem az alapvetô méhészeti eszközöket. Budapesti családból származom, talán utoljára a dédszüleim foglalkoztak mezôgazdasággal. kezdeti lépések nagyon nehéznek is bizonyultak. A velencei méhészoktatáson 2006-ban összeismerkedtem egy méhész mesterrel (Füle Jenô), aki ezekben a kezdeti nehézségekben segítségemre volt. Az elsô telephelyemet az ô segítségével a galgahévízi ökofaluban alapítottam.

gyobb próbatétel elé állít, mint az idôjárás viszontagságainak is kitett méhészkedés. A méz mint vitaminokban és tápanyagokban rendkívül gazdag táplálékforrás évezredekig, de még a 19. század végéig is komoly súllyal bírt az emberi táplálkozásban. Sajnos mára elveszette jelentôségét, és fogyasztása csupán a betegségek alkalmaira korlátozódik, illetve csak szûk rétegek fogyasztják rendszeresen. Mindezt jól átgondolva mégsem adtam föl a terveimet, sôt továbbfejlesztettem ôket. A marketingeszközök hatékony kihasználása és a nemzetközi megjelenés miatt méhészeti vállalkozást alapítottam. 2008-ban már ezzel a céggel jelentem meg a világ egyik legnagyobb bioélelmiszerkiállításán és vásárán, ahol a hazai érdemek elôtérbe helyezésével (Hortobágyi pusztai mézverseny: aranyérmes méz, legszebb csomagolás díja) igyekeztem a mézet Európában is értékesíteni. A galgahévízi telephelyet a falu bôvítése miatt 2008-ban át kellett telepítenem Nógrád megyébe. Az ekkor 50 családos méhészet gondozása már komoly erôfeszítésbe került, ezért 2009-ben a Bakonyban, az idôközben méhészeti kiállításokon, vásárokon és egyéb rendezvényeken megismert méhész mester barátaimnál töltöttem egy méhészeti évet. A további bôvítéshez a 2008. évben elnyert Fiatal Gazda Induló Támogatása pályázat jelentette, amely komoly forrást biztosított további beruházásokhoz.

Megtérül a befektetett energia Nem adtam föl! 2007-ben, az elsô méhészeti év és 500 kg-os „szüret” lezárultával, bebizonyosodott számomra, hogy sajnos a méz értékesítése talán még na-


A Bakonyban eltöltött szakmai gyakorlat, valamint a hazai sikerek vállalkozásom szintjén is elôrelépést mutattak: Svájcba, Németországba, de még a távoli Hongkongba is sikerült mézet és

23

Fiatalok fóruma – Biodiverzitás

egyéb méhészeti termékeket (virágport, propoliszt) exportálni. Idôközben megválasztottak a Fejér Megyei Méhészegyesület elnökének, és részt vettem az Apimondia 2009 méhészeti világkiállításon is. Mindehhez egy kis útravaló: minden méz kristályosodásra hajlamos!!! Az igazi méhészek nem cukrozzák a mézet és nem adnak hozzá semmi-

lyen adalékanyagot. A méz egy egyszerû cukrokban (nem hizlal) túltelített oldat, amelynek 20% alatti víztartalma folyamatosan oldja magába ezt a cukrot. Amikor már nem tud többet feloldani, akkor ez kristályként kiválik és kicsapódik, vagyis a méz megkristályosodik. Ettôl méz a méz, és így kell szeretnünk. Az idei év rengeteg nehézséget hozott nemcsak a méhészetben, de az egész mezôgazdasági ágazatban. Nemcsak a folyamatos esôk, árvizek nehezítették a dolgunkat, de a tömeges olcsó élelmiszerimport is egyre kiélezettebbé teszi a hazai versenyt. Sajnos én sem vagyok arra büszke, hogy más európai (vagy távolabbi) országoknak vagyok kénytelen eladni az itthon megtermelt árunkat, ezzel is növelve a környezeti terhelést a lassan végtelenbe nyúló szállítási útvonalakkal. A méhészeti betegségek a fentieknek is köszönhetôen egyre gyorsabban, akadály nélkül terjedhetnek országról országra, kontinensrôl kontinensre. Mi méhészek bízunk abban, hogy a méz és az egyéb méhészeti termékek lassan ismét visszanyerik alapvetô szerepüket a táplálkozásban, és végre valódi édeset eszünk majd. Szabó Péter

Az utolsó órában Biodiverzitás változó világunkban Janez Potočnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa nemrégiben kifejtette, hogy a közös agrárpolitika és a közös halászati politika alakulása döntô a biodiverzitás szempontjából, különös tekintettel a genetikai sokféleség megôrzésének költségigényére. Szeptember 8–9-én konferencia zajlott a belga elnökség rendezésében Ghentben Biodiverzitás a változó világban címen. A környezetvédelmi fôbiztos a politikacsinálókat sürgette: hagyják abba a hízelgést, s helyette a biodiverzitás ügyét vegyék elôre, és kapcsolják össze más politikákkal. Mert ez a lehetôség az életben csak egyszer adódik, állította a fôbiztos. Integrációra van szükség az ágazati politikák öszszekapcsolásában. Az Európai Unió új biodiverzitási stratégiájáról szólva kifejtette, hogy létezik egy másik cél is magán a genetikai sokféleség megôrzésén kívül; ez pedig az, hogy növelni kell az ökoszisztémák rugalmasságát annak érdekében, hogy megelôzzük az ökorendszerek degradációját és szétesését, és a lehetô legnagyobb mértékben vissza kell állítani az eredeti ökoszisztémát.

24

Ez a kétnapos konferencia mintegy elôkészítôje volt az október 18–29. között Nagoyaban rendezett nemzetközi csúcskonferenciának, ahol 400 delegátus arról tárgyalt, hogy csakis tudatos öszszefogással, az erôforrások ésszerû felhasználásával, a kutatási célok egyeztetésével van remény arra, hogy világszerte sikert érjünk el ezen a nagyon fontos területen. TE Forrás: AgraFocus 2010/176. sz. okt.


Biodiverzitás

Piros lámpa a biodiverzitás további pusztításának?

Százalék (%)

Ha valaki mérni szeretné a biodiverzitás csökke- biodiverzitású terület termelésbe vonására lesz nésének intenzitását és mértékét, egyes OECD- szükség ahhoz, hogy a termelésbe belépô új bioszakértôk szerint elegendô lenne, ha csak a me- üzemanyag-gyártó kapacitások alapanyag-szükzôgazdaság területfoglalásának történetét, a séglete biztosítható legyen. Különösen Nyugat-Európában és Japánban mûvelésbe vont területek múltbeli bôvülését köerôs a növekvô szükséglet diktálta kényszer, ahol vetné nyomon. Lényegesen több termôterület került ugyanis a vidék már erôsen belakott, és a lakosság terülemezôgazdasági mûvelés alá az 1950 és 1980 kö- ti elhelyezkedése aprófalvas szerkezetû. Az OECD felmérése szerint manapság a lakzött eltelt 30 évben, mint az azt megelôzô, 1700ható földterület 48%-át még a természet uralja. tól 1850-ig eltelt 150 évben. A természet szülte biodiverzitás visszaszorulá- A gazdaságfejlesztési jellemzôket prognosztizálsát akkortájt elsôsorban a mezôgazdaság gyors va azonban a jövôkutatók arra számítanak, hogy terjedése idézte elô. A biológiai sokféleség helyé- 2030-ra 40%-ra csökken a természetes környezet be fokozatosan az ún. kultúrtáj lépett. A réteket, aránya a Földön, Különösen Kelet- és Középlegelôket, ôsgyepeket, erdôket és a lecsapolt mo- Európában számítanak 2030-ig erôteljes expanzicsaras területeket a szántóföldi mûvelés alá vont óra. Ezen kívül igen erôs mezôgazdasági területfoglalás várható Oroszországban, Ázsia déli réterületek váltották fel. A mai kor felé haladva azonban bonyolultabbá szén, Brazíliában és Afrika egyes részein. A meválik a kép. A mezôgazdasági területlekötés mel- zôgazdasági területfoglalás jövôképérôl, 1980-as lett a városiasodás felgyorsulása, a bioenergia-ter- bázishoz viszonyítva a kimondott szónál beszédemelés területi és terményigénye és a népesedés sebb a mellékelt grafikon. diktálta élelmiszertöbblet, de nem utolsó sorFarmok területi expanziója (1980=100) ban a vonalas infrastruktúra területigénye 60 szabja meg a mesterséges környezet területigényét. 50 A természetért és a biodiverzitás megmaradásáért aggódók már jó ideje megálljt pa40 rancsolnának, „piros lámpát” mutatnának a természetpusztítással járó területfoglalás30 nak, a természettôl történô területrablásnak. 20 A népességnövekedés és a minôségi élelmiszerek iránti igény fokozódása azonban az 10 élelmiszerszükséglet növekedésével jár, ami evidencia. Más lapra tartozik azonban a nem 0 élelmiszer célú növénytermesztés felfutása, Észak-Amerika Európa Ausztrália és Brazília Oroszország Dél-Ázsia Világ összesen Új-Zéland az energianyerési célú növénytermesztés 2005 2030 diktálta területhasznosítási kényszer. Ez az újabb területhasznosítási irány új funkciót Az OECD Környezeti kitekintés címû, 2010-ben kölcsönöz a mezôgazdaságnak. A harc ugyanazért a termôterületért, illetve a még érintetlen ter- megjelent munkája bôvebb részletekkel szolgál a mészet kárára folyik. Így ma már nem az egyes bioenergia- és élelmiszerszükséglet növekedése kultúrák jövedelemtermelô képessége dönti el a nyomán várható területkivonásról és természetküzdelmet, a harc nem az egyes élelmiszer-elôál- foglalásról, illetve annak újkori törvényszerûlítási célú termelési ágak között zajlik, hanem a ségeirôl. Jóllehet a folyamat megállíthatatlannak tûnik, hasznosítási irányok között, azaz az élelmiszercélú és az energianyerési célú termelés terület- különösen akkor, ha a népességnövekedés infrastrukturális vonzataival is számolunk, aggódni hasznosítási igényei között. A bioüzemanyag-szükséglet növekedése, ha azonban nem tilos. Összeállította: Szabó Jenô lehet, még gyorsabb földfoglalást provokál, hiForrás: OECD, Observer, Farmland expansion szen 2030-ig mintegy 10%-kal több természetes


25

Közvetlen értékesítés

Kistermelôk – nagy lépések A helyi élelmiszerek elôállításának és forgalmazásának új lehetôségei A Vidékfejlesztési Minisztérium módosította a kistermelôi termékek elôállítását és forgalmazását szabályozó rendeletet annak érdekében, hogy egyszerûbb és életszerûbb feltételek mellett kapcsolódhasson össze a helyi élelmiszerek kínálata és kereslete. A rendeletmódosítástól a vidéki életminôség és a falusi turizmus fejlôdését várja a tárca. Hazánk élelmiszerpiaca a rendszerváltás után alapvetôen átrendezôdött. Az importtermékek aránya folyamatos növekedésnek indult, majd az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a termékek szabad áramlásával kapcsolatos alapjog gyakorlati érvényesülése miatt még szélesebbé vált a polcokon elérhetô külföldi termékek köre. A jelenlegi világtrendek – mint a globalizáció és a nemzetközi specializáció – komoly kihívások elé állítják mind a termelôi, mind a fogyasztói, mind pedig az élelmiszerlánc-felügyeleti oldalt. Az egy adott pillanatban elérhetô termékskála szinte áttekinthetetlen a piaci szereplôk számára, s az árskála alsó részében szereplô termékek olcsóságukat egyaránt köszönhetik akár a világ valamely pontján mûködô elôállító fejlett technológiájának, akár az ottani olcsó munkaerônek, akár a kedvezô közgazdasági feltételeknek. Vannak olyan hazai vállalatok, amelyek ezekkel az elôállítókkal szemben talán még versenyképesek tudnának maradni, vagy legalábbis bizonyos feltételek megváltozásával elindulhatnak ezen az úton. Ugyanakkor az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ebben a termékszegmensben sok olyan vállalat is megjelenik, amely az alacsony árat tisztességtelen eszközökkel – elégtelen minôséggel vagy az élelmiszerbiztonsági elôírások megsértésével – biztosítja. A magyar fogyasztók még gyerekcipôben járó tudatossága és a részben közgazdasági alapokon nyugvó, részben azonban a marketingkommunikáció mellékhatásaként kialakult, valóban erôs árérzékenysége sokszor hoz olyan magatartásmintát, amely nem ad kellô súlyú választ ezekre a problémákra. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – fokozott társadalmi igény tapasztalható a kormányzattal szemben az élelmiszerek minôségének és biztonságának javítása kapcsán. Az új kormányzat elsô intézkedései között éppen ezért több olyan lépés – másodlagos élelmiszervizsgálat, kétszintû élelmiszerkönyv – is szerepelt, amely ezt a célt szolgálja. Alapvetô

26

koncepcióját tekintve más gyökerekrôl táplálkozik, de végeredményben ezt segíti elô a kistermelôi rendelet módosítása is. Európa-szerte egyre szélesebb az a fogyasztói réteg, amely a régi szokásokból, életvitelbôl eredô hagyományokat próbálja a XXI. század életritmusába beültetni. Ezt elôsegíti, hogy számos nyugat-európai országban megmaradt a családi gazdaságok rendszere. Hazánkban a hagyományos, nagygazdaságokkal szimbiózisban élô paraszti gazdaságok azonban csaknem teljesen kivesztek az államszocializmus idején, rehabilitációjuk pedig a rendszerváltást követôen sem történt meg. A parasztgazdaságok hiánya a korábbi nagyarányú állami foglalkoztatás megszünésével egyre égetôbb problémává, a vidék fejlôdésének kerékkötôjévé vált. Érdekes a Kelet-Közép-Európában érvényes folyamatok alaposabb vizsgálata. Nyugat-Európában szervezett, alulról fejlôdô hálózatok mûködnek mind a közvetlen értékesítés, mind a falusi turizmus támogatására. Keletebbre tekintve pedig szinte kizárólag e rendszerek mûködnek. Mi valójában a két világ között helyezkedünk el. Mára megkezdtük ugyan a nyugat-európaihoz hasonló útjaink kiépítését, azaz eredeti tradícióink napjainkba történô átültetését, azonban ennek dinamizálásához a fogyasztók igényeinek formálására, illetve ismereteik bôvítésére is szükség van. A kistermelôi termékelôállítás és -forgalmazás jogi feltételeinek átalakulása jól mutatja Magyarország elkötelezettségét ezen az úton. Az Európai Unió higiéniai rendeletcsomagját a 852/2004, 853/2004 és a 854/2004 EK rendeletek alkotják. A „hagyomány és rugalmasság elvének” megfelelôen a nemzeti kormányok engedményeket tehetnek a „kisléptékû, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek” tekintetében. A különleges szabályokat az alacsonyabb szintû kockázatok teszik lehetôvé. Ez kisebb részben annak köszönhetô, hogy behatárolt az a fogyasztói kör, amelynek a kistermelô a termékeit értékesítheti, nagyobb részben viszont a bizalmi elv miatt vezethetôk be a könnyítések. A helyi, közvetlen fogyasztói értékesítés során ugyanis a termékelôállító és a vásárló között személyes, kölcsönös bizalomra épülô kapcsolat alakul ki, amely a kistermelôk magasabb felelôsségérzetét eredményezi. Magyarországon elôször 2006-ban szabályozta külön rendelet a kistermelôi élelmiszertermelést


Közvetlen értékesítés – Megemlékezés és értékesítést, amely azóta számos módosítást megélt. A civil szervezetek aktív bevonásával 2010 júliusában módosított új jogszabály számos ponton változtatott a kistermelôk által végezhetô tevékenységi körökön és az arra vonatkozó elôírásokon: bôvíti a végezhetô szolgáltatások körét és az értékesítés helyszíneit, csökkenti az adminisztrációs és költségterheket. A változtatások további lényeges területei a falusi vendégasztal fogalmának bevezetése, illetve a házi disznóvágás, az ökörsütés és a birkapörkölt-készítés falusi vendégasztal szolgáltatás keretében, illetve rendezvényeken való lehetôvé tétele. A falusi turizmus talán legfontosabb elemeinek életszerû szabályozása elôsegítheti a tradíciók újraélesztését, a hagyományok védelmét és a vidék vonzerejének növelését. A rendelet átdolgozásának közvetlen célja, hogy a helyben termelt árukínálat és a helyi felvevô piac igénye egymásra találjon.

A kistermelôi rendeleten túl a közbeszerzési törvényt is módosították annak érdekében, hogy a helyben elôállított, teljes értékû, jó minôségû és ellenôrzött élelmiszerek eljuthassanak a közintézmények iskolák, önkormányzatok, nyugdíjas otthonok menzáira, éttermeibe is. A jogszabály-módosítások által megnyitott lehetôségek társadalmi és gazdasági eredmények mellett környezeti elônyöket is elôrevetítenek a szállítási távolságok csökkenésével összhangban. A Vidékfejlesztési Minisztérium a kistermelôi élelmiszer-termelés, -elôállítás és -értékesítés feltételeirôl szóló 52/2010 (IV. 30.) FVM rendelet és az azt módosító 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet könnyû áttekinthetôségét, értelmezését és gyakorlati alkalmazását egy kistermelôknek szóló tájékoztatófüzet elkészítésével segíti elô, amely a minisztérium honlapjáról letölthetô. Dr. Kasza Gyula, Géher Dorottya

A halimbai esperesrôl eszprém megyében, a Bakony délnyugati lábánál fekvô Halimbán élt és dolgozott dr. Szalai Miklós (1902–1990) katolikus esperes-plébános, aki életének nagy részét a gyógynövények tanulmányozásának szentelte. Felismerte, hogy a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvô település környéke hazánk gyógynövényekben egyik leggazdagabb vidéke, ahol a kedvezô mikroklimatikus adottságok következtében a sík vidékek, az üde rétek és a hegyek gyógynövényei egyaránt megtalálhatók. A plébános közel fél évszázados tevékenysége során hatalmas tudásra tett szert a gyógynövények területén, melyeknek elsôsorban a gyûjtésével foglalkozott, ugyan-akkor a kertjében is számos gyógynövényt termesztett. A középkori kolostori orvostudomány hagyományait, illetve saját személyes megfigyeléseit felhasználva a környéken szedett gyógynövényekbôl különbözô betegségek elleni teakeverékeket állított össze, melyeknek kedvezô hatása hamarosan országszerte ismertté vált. Évtizedekig tartó munkássága alatt több tízezren keresték fel, akik esetenként súlyos betegségbôl való gyógyulásukat a „halimbai esperes” tudásának és gyógyteáinak köszönhették. Az ô nevéhez fûzôdik a Halimbárium

V


gyógyteacsalád hat tagja is, ezek voltak hazánkban az elsô bolti forgalomban kapható gyógynövény-teakeverékek. A hosszas kísérletezések eredményeképpen összeállított gyógyteák különlegességét elsôsorban az adta, hogy az eredeti recept szerint 40–50 különbözô gyógynövényt tartalmaztak. Dr. Szalai Miklós munkájának eredményeit, megfigyeléseit, illetve tapasztalatait könyv formájában hagyta az utókorra. Az 1973-ban megjelent „Halimbai füveskönyv” az egyes gyógynövények hatásait, gyûjtésük és felhasználásuk módjait, valamint a különbözô betegségekre javasolt teakeverékek receptjeit egyaránt tartalmazta, sajnálatos módon azonban nem sokkal a megjelenése után bezúzták. 20 évvel halála után, 2010-ben jelent meg Takács Ferenc gyógynövényszakértô mérnök-tanár gondozásában könyvének aktualizált kiadása, mely színes fotók segítségével mintegy 300 hazánkban elôforduló gyógynövényt ismertet. agyatékát ma az egykori halimbai lakóházában berendezett állandó kiállítás ôrzi, mely személyes tárgyait, valamint a „füvespap” nevéhez fûzôdô legendás gyógyító tevékenységet mutatja be. Az Emlékház épületét 1999-ben részben FVM pályázati támoga-

H

27

Megemlékezés – Riport tással újította fel az önkormányzat, az ügy elkötelezettje, Tóbel János polgármester irányításáv a l . A házat 2000. augusztus 19-én ünnepélyes keretek között adták át. Halimba és környéke gyógynövényes hagyományainak felélesztése, illetve bemutatása céljából a település 2004–2008 között partnerként részt vett az INTERREG III. B. CADSES nemzetközi projektben. 2008-ban a Közép-dunántúli Operatív Program Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések „Ora et Labora – Imádkozzál és dolgozzál, avagy összefogással a helyi kulturális értékek integrált bemutatásáért” pályázat keretében támogatást nyert a kert teljes körû újjáépítésére. Így jöhetett létre a Szalai Miklós Gyógynövényeskert Bemutató- és Oktatóközpont, melynek ünnepélyes felavatására 2010. augusztus 14-én került sor. Az avatóünnepség keretében a gyógynövények gyûjtésérôl és felhasználási módjairól szóló konferenciát tartottak, melyen dr. Babulka Péter gyógynövény- és népi orvosláskutató a gyógynövények népgyógyászatban betöltött szerepérôl beszélt. Tinya Flóra, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor gyógynövénykertjének vezetôje a 2006 óta minôsített biogazdaság mûködését, a gyógynövények termesztési és feldolgozási módjait mutatta be elô-

adásában. Takács Ferenc mérnök-tanár elôadásából megtudhattuk, Halimba környékén mintegy 150–200 vadontermô gyógynövényfaj fordul elô, melyek gyûjtésre és termesztésre egyaránt alkalmasak. A konferenciát követôen került sor a Szalai Miklós Gyógynövényeskert Bemutató- és Oktatóközpont avatására, ahol a település polgármestere, Tóbel János a kert kialakításának lépéseit ismertette. A kizárólag természetes anyagokból álló építmények és a kert kialakításánál elsôdleges szempont volt a kolostorkertek hangulatának megidézése. A vegyszermentes, természetközeli gazdálkodás bemutatására szolgáló kertben 126 növényfaj 1000 példányát telepítették el. A hosszú távú tervek szerint a kert önfenntartóvá válhat, a helyben feldolgozott termények az ökoturizmus alapját képezhetik. Ugyanakkor a korszerû létesítmény lehetôvé teszi majd a látogatók számára, hogy interaktív módon ismerkedhessenek meg a gyógynövények termesztésével, feldolgozásával és felhasználásával. mintegy 30 millió forint összköltségû beruházás a halimbai gyógynövénykultúra újjáélesztésével elsôsorban a település fejlôdését, a régióban való szerepének erôsödését hivatott elôsegíteni, ugyanakkor a turisztikai kínálat növelésében és a szakoktatásban is fontos szerepet kaphat.

A

Gépszeretet és hagyománytisztelet – egy pilisi portán Édesapám elsô „kincsének”, 125 cm3-es kis Csepel motorkerékpárjának gyönyörûen felújított hasonmásával ülök szemben Pilisen, egy mûhelyirodában, és beszélgetek Felvinczi Istvánnal, a tulajdonossal, veterán-gép gyûjtôvel, akivel meglehetôsen nehezen jött össze ez a találkozás. Elsô alkalommal, amikor itt jártam, és azt hittem, hogy mindjárt anyagot és fotókat is készíthetek, kicsit csalódtam, mert közölte, hogy ô egy ilyen „riportra”, fotózásra felkészíti, kiállítja, méltó környezetbe helyezi a gépeit, úgy szeretne megmutatkozni velük. Ehhez pedig idô kell, amibôl neki a legkevesebb van. Azt azért gondoltam, hogy elôbb-utóbb sor kerül erre, bár nem sejtettem, hogy több mint egy év múlva. Mégis megérte a várakozás, mert gyönyörûen letisztogatott, felkészített, elôállított, láthatólag igen megbecsült öreg gépeket fényképezhettem és mentalitásban ma már ritka, a gépeket elsô helyre állító és hagyo-

28

mányt tisztelô ember osztotta meg a tapasztalatait és gondolatait velem.

Amikor a gyûjtôszenvedély „szerelembe fordul át” Felvinczi István Nagyváradon született, ott szerzett gépész üzemmérnöki oklevelet de már gyerekkorától fogva a gépek érdekelték, és felsôfokú tanulmányai alatt is dolgozott, fôleg Volkswagenekkel foglalkozott (ma VW szervizmûhelye van). Tehát tanulmányait is céltudatosan, munkavégzés és gépekkel való foglalkozás mellett folytatta, mintegy tudását kiteljesítendô – maximalizmusa már itt is megmutatkozott. A gyûjtés motorkerékpárokkal indult – akkor még nagy lehetôség volt erre – ma is számtalan öreg Csepel, Pannónia, Danuvia és más márkák és alkatrészeik „szoronganak”, porosodnak a tetô


Riport alatt a fészerben, jobb sorsukra várva. Elsôsorban a német márka vonzotta mindig, nem véletlenül, hiszen a német precizitás, pontosság, megbízhatóság nagyon jól illett az ô munkamódszeréhez, elképzeléseihez, felfogásához. A traktorok iránti érdeklôdés (majd „szerelem”) 2001-re datálható, amikor – gazdálkodó emberként is – fûnyírási céllal egy Porsche traktort hozott be Németországból, Bajor területrôl. Innen számítható a régi mezôgazdasági gépek gyûjtése, illetve a gépgyûjtô szenvedély kiteljesedése, amely aztán késôbb a stabil motorok irányába fordult. 2003-ban vett részt elôször „igazi” gépész (illetve gép) találkozón, a Bokori Traktormajálison, majd utána kezdte rohamosan gyarapítani a gyûjteményét, és ott ismerkedett meg jobban a stabil motorokkal is. A gépésztalálkozókon elnyert díjai, különdíjai is azt igazolják, hogy csak tökéletesen felkészített, eredeti állapotba hozott, mármint mûszerként mûködô gépekkel volt hajlandó részt venni ezeken. Traktorjai elsôsorban német és osztrák márkák, és szinte mind ma is „dolgozik”, munkavégzésre használja ôket, tehát bár muzeális értékûek, nem múzeumi tárgyak! Ez alól talán kivétel az elsô, a Porsche, amely a „királynô”; ezzel ma már sajnál munkát végezni. Az almáskertben felsorakoztatott gyönyörû gépek közül ez a legszebb; fényes zöld „ruhájában” pompázik a többiek között. Az 1954-es gyártmányú 36 lóerôs Allgaier-Porsche masinát a Porsche gyár autótervezôi tervezték, és ezért is személyautó-tulajdonságokkal és felszereltséggel (kilométerórával, sebességmérôvel, üzemanyagszint-kijelzôvel, elsô rugózással stb.) rendelkezik. Az elsô kardánkihajtás teszi lehetôvé, hogy nemcsak hátra, hanem elôre is lehet eszközöket helyezni, ami abban az idôben még nem volt elterjedt. Komoly vontatási képességgel is rendelkezik, egyszóval 100%-ig univerzális gép, amely több traktor funkcióját képes ellátni. Az 1956-ban gyártott három traktor közül a 16 lóerôs Steyr-t indította be elôször (a Porsche után) – a hangot hallani kell! Az egyhengeres, nagy lökettérfogatú vízhûtéses motorú traktort fôként vontatásra, fûkaszálásra, kisebb gazdaságok ellátására tervezték. Magasépítésû, hogy a sorok közt könnyen lehessen vele vontatni, elôl és hátul is (a tengelyen) állítható nyomtávszélességgel, minimális fogyasztással és karbantartásigénnyel. Igazi osztrák kisgazdaságba tervezett erôgép. A szintén 1956-os évjáratú német DEUTZ – felépítése miatt Szúnyog becenévre hallgató – traktor 12 lóerôs, egyhengeres, léghûtéses gép, elsôsorban fûkaszálásra használták. Érdekessége a hidraulika nélküli mûködtetés (kézzel, rugóellenhúzással, pl. ekeleeresztésnél), valamint a


helyben megfordulási képesség. Az akkori idôkre, az 1950-1960-as évekre jellemzô volt, hogy az elvégzendô mûvelethez megfelelô teljesítményû (LE) gépeket gyártottak takarékossági szempontokból; általában mindegyiknek volt elsô rugózása és laposszíjmeghajtási lehetôsége. Ebbôl az évjáratból a harmadik egy 30 lóerôs, kéthengeres, vízhûtéses, robusztusabb, nem véletlenül Bulldog névre hallgató Steyr traktor. Teljesen eredeti állapotban és festéssel, a „legdolgosabb” példánya ennek a családnak; az osztrákoknál nagyon szeretik. Feltûnô az elsô rugózás a duplasoros laprugókkal, az, hogy mindenütt burkolattal van ellátva (a fotózás miatt az oldallemezt levettük). Tulajdonosa szerint az elsô úgy megépített modell, amellyel már a mai felfogásban is lehet dolgozni.

Megôrzendô kincsek A sor végét egy 1960-as évjáratú Steyr-180/a típusú 36 lóerôs, kéthengeres, vízhûtéses traktor zárja. A 280 kilogrammos tömöröntvény lendkerék a fogyasztást minimálisra csökkentette. Ma, Ausztriában, elsôsorban az idôsebb generáció, „visszahozta” ezeket a gépeket a gazdálkodásba miután energiatakarékossági okokból nem dobták ki! A kiállítási sor elejére a végén visszatérve, idôrendi sorrendben utolsóként egy 1972-es Fiat DT65-öst mutatott be a gazdája. A 65 lóerôs, négykerékhajtású, teljesen univerzális gép (homlokrakodóval felszerelve) a bálarakodástól a trágyavillázásig mindent megcsinál, teljes felszereléssel van ellátva. Méreteihez képest meglepôen kis fogyasztású (7–8 l) és nincs elektronikus hibaforrás! Az erôgépek után néhány stabil motorját (a mintegy 10–12 közül) szintén bemutatta Felvinczi István. Ezeknek a motoroknak a legtöbbje még Csehszlovákiából került ide. Annak idején Európában leginkább a cseh gyártmányok terjedtek el a használatban. Elsôsorban Slavia, ROBOT és Lorenz-motorok vannak itt (mind cseh), de pl. komplett tûzoltó-szivattyúmotorból is három példány (egyik Pannónia). Láthattam egy 1905–1910-es években gyártott, illetve használt benzinpárologtatós (karburátor elôtti) Slavia-motort, egy 1910–1920. közötti, ún. „átmeneti” úszóház már van, de még nem igazi karburátoros szintén Slavia-gépet, végül pedig egy 1918–1920. után használt Lorenz-motort, amely már két üzemanyagcsappal van ellátva: egyik a benzines indításhoz, másik a petróleumos mûködtetéshez. Ez volt késôbb az általános, miután a petróleum sokkal olcsóbb és elérhetôbb volt; ezek után jött csak, az 1930-as évektôl a dízel.

29

Riport – Pályázat Jellemzô volt ezekre a motorokra a takarékos és egyszerû mûködtetés (üzemmód) és karbantartás. Szinte tavasztól ôszig mentek különösebb karbantartás nélkül. Arra tervezték ôket, hogy segítsék az embert, ne pedig „kifosszák” – mint tulajdonosuk érzékletesen mondta.

A megfelelô polcról a megfelelô alkatrészt A bemutatás közben sokat beszélgettünk, és kibontakozott elôttem a gyûjtô tulajdonos, az ember is, aki mindig a gépek mögé helyezte és helyezi most is magát. Ez a szemlélet az oka elsôsorban annak, hogy ma már csak kevés gépbemutatón vesz részt, mert azt látja, hogy „a dolog megfordult”: az ember került az elsô helyre, utána jön csak a gép – ezzel pedig ô nem tud azonosulni. A gazdálkodásban, a hagyományôrzésben és – tiszteletben Felvinczi István a bajor példát követi, ahol a generációk egymásra építkeznek (szó szerint és átvitt értelemben is), a régi eszközöket, értékeket sosem dobták ki, ezért ma van mit „elôvenni”, és gazdagságuk az évszázados racionális takarékosságból táplálkozik. Értékelik a régit, a praktikus tudást és nem kell, kellett mindig mindent újrakezdeniük mint nekünk , ami nagyon sokba kerül pénzben, idôben és energiában is. És ez nemcsak történelmi szerencse, hanem alapvetôen mentalitás kérdése. Összefognak, összetartanak az emberek (különösen a vidékiek, a gazdák), nem hitelbôl élnek (jellemzôen egy 300 lelkes településen két embernek, családnak volt hiteltartozása, azt is a gyerekek taníttatására vették fel!); megbecsülik a hagyományos, régi eszközöket, és „addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér”. Felvinczi úr az alkatrészeket is a gyártó országból (Németországból, Ausztriából) szerzi be,

és érdekes módon a régi gépekhez mindig kap mindent: csak mondja a gyártási évet, cikkszámot stb., és leveszik a megfelelô polcról a megfelelô alkatrészt. (De jó volna ez nálunk, ahol lassan javíttatni sem lehet!) Hát ilyen és hasonló dolgokról váltottunk szót, és közben lassan megértettem, hogy miért ilyen nehezen jött össze ez a találkozó. Végezetül az új szerelem, a lovak! Mert itt fejeztük be a beszélgetést, a lovaknál, amely hobbi, gyerekkori vágy – a lótartás, a lovaglás, a szabadság vágya – ami most megvalósulhatott. Felvinczi István gyûjteménye nem múzeum, ilyen címre nem is pályázik. Gépeit – amelyek egy részével rendszeresen dolgozik – szívesen megmutatja az érdeklôdôknek, de ehhez jóval elôtte be kell jelentkezni. Ezt pedig érdemes összekötni egy kis városnézéssel is, mert azért itt, Pilisen, a 4-es fôút mentén van mit megnézni. Hogy csak néhányat említsek: a Beleznay-Nyáry-kastély, a barokk evangélikus templom (amely az országban az egyik legnagyobb, és Petôfi Sándor öccse, Petrovics István ebben a templomban esküdött), a régi pilisi malom (ma is üzemképes, de használaton kívül áll), vagy a Gerje-patak forrásvidéke és a környezetében kiépült „Millecentenáriumi Emlékpark”. Egyszóval érdemes Pilisre, ebbe a fiatal városba látogatni akkor is, ha esetleg nem jön össze a találkozás Felvinczi úrral, bár ha elôre megbeszélik vele, akkor 100 százalékig biztosak lehetnek benne. Elérhetôség: 2721 Pilis, Újerdô út 20. (4. sz. fôút, 52. kilométerkônél jobbra) Telefon: 06-30-9413-390 Dr. Szekeres Béla

Kétmilliárd forint borászati fejlesztésekre Új borászati gépek és technológiai berendezések vásárlására írt ki pályázatot a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A vissza nem térítendô támogatással a Vidékfejlesztési Minisztérium a vállalkozások teljesítményét kívánja javítani. A kétmilliárd forintos keretre 2010. október 16. és 2011. március 31. között lehet pályázni, a kérelmeket postai úton lehet az MVH-hoz benyújtani a www.mvh.gov.hu honlapon található borászati gépkatalógus gépeire. A támogatást az a gazdálkodó veheti igénybe, aki a berendezését 2010. szeptember 25-ét követôen vásárolta meg, és a vételárat a kérelem beadásáig teljes egészében kifizette. A támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásnak minôsülô igénylôk esetében a vásárolt gé-

30

pek nettó értékének 30 százaléka, míg nagyvállalatoknál 20 százaléka. Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 400 millió forintnál. A 2010/2011. borpiaci évben erre a jogcímre 7 500 000 euró, azaz közel 2 milliárd forint fizethetô ki. Ezen a keretösszegen felül benyújtott kérelmeket az MVH átütemezi a 2011/2012. borpiaci évre, és azok az új idôszak elsôként benyújtott igényléseinek minôsülnek. Egy termelô egy borpiaci évben csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, ami azonban több gépre is vonatkozhat. A kérelmeket az MVH a beérkezés sorrendjében bírálja el a helyszíni ellenôrzés elvégzését követôen. VM Sajtóiroda


Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 2010. szeptember és október közötti számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. A Bizottság 775/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Los Pedroches [OEM]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L233 2010. szeptember 3. 7. oldal A Bizottság 776/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Génisse Fleur d’Aubrac [OFJ]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L233 2010. szeptember 3. 9. oldal A Bizottság 777/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintô nem kisebb jelentôségû módosítások jóváhagyásáról (Prosciutto Toscano [OEM]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L233 2010. szeptember 3. 11. oldal A Bizottság 778/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintô nem kisebb jelentôségû módosítások jóváhagyásáról (Mela Val di Non [OEM]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L233 2010. szeptember 3. 13. oldal A Bizottság 779/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintô kisebb jelentôségû módosítás jóváhagyásáról (Thüringer Rotwurst [OFJ]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L233 2010. szeptember 3. 15. oldal A Bizottság 780/2010/EU rendelete (2010. szeptember 2.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintô kisebb jelentôségû módosítás jóváhagyásáról (Thüringer Leberwurst [OFJ])


Hivatalos Lap, 53. évfolyam, szeptember 3. 19. oldal

L233

2010.

A Bizottság 783/2010/EU rendelete (2010. szeptember 3.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Queso de Flor de Guía/Queso de media Flor de Guía/Queso de Guía (OEM)) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L234 2010. szeptember 4. 3. oldal A Bizottság 784/2010/EU rendelete (2010. szeptember 3.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésérôl (Hessischer Handkäse vagy Hessischer Handkäs [OFJ]) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L234 2010. szeptember 4. 5. oldal A Bizottság 2010/62/EU irányelve (2010. szeptember 8.) a mezôgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó 80/720/EGK és 86/297/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2003/37/EK, 2009/60/EK és 2009/144/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mûszaki rendelkezéseinek kiigazítása céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L238 2010. szeptember 9. 7. oldal Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 86. számú elôírása – Egységes rendelkezések a mezôgazdasági és erdészeti traktorok világító- és fényjelzô készülékek beépítése tekintetében történô jóváhagyására Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L257 2010. szeptember 30. 197. oldal Román Zoltán, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Természeti Erôforrások Fôosztálya Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

A szabad polcokon elhelyezett 2000-nél több könyv és mintegy 25-féle folyóirat helyben olvasható. Az állomány az Európai Unióval kapcsolatos magyar és idegen nyelvû általános, gazdasági, statisztikai, illetve mezôgazdasági témájú irodalmat öleli fel. Kiemelten gyûjtjük a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló dokumentumokat. A Gyûjteményben CD-k, DVD-k, videók is találhatók. A könyvtárban jelenleg elérhetô uniós internetes adatbázis a Bruxinfo-online.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia [MABI] az Országos Mezôgazdasági Könyvtár könyv- és folyóirat-állományára épülô adatbázis, mely folyóiratcikkek, tudományos és gyakorlati hasznú publikációk, valamint szakkönyvek bibliográfiai leírását tartalmazza, 1986-tól kezdôdôen. A naponta frissített anyag a könyvtár honlapjáról online hozzáférhetô. A MABI áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó határterületek magyarországi szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat folyamatos feldolgozásával készül, kiegészítve a tárgyévben megjelent mezôgazdasági szakkönyvekkel. Az adatbázis egyes tételeit a témáiknak megfelelô tárgyszavakkal láttuk el, így megfelelô keresôszóval könnyen megtalálhatók. Ezen kívül az állomány agrárágazati szakterületek szerint rendezett és katalogizált. Évente 6000 tétel kerül feldolgozásra, jelenleg (2009-ben) az adatbázis több, mint 138 000 rekordból áll. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia széles körû, és az interneten keresztül bárhol hozzáférhetô tájékozódást tesz lehetôvé. Elôsegíti továbbá a publikációk teljes/részletes anyagának a könyvtári állományban való célirányos keresését; elôzetes használatával elôre tervezhetô, hogy a könyvtártól mely szakanyagokat kérjük ki. A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia és az Országos Mezôgazdasági Könyvtár katalógusa alapján külön tematikus bibliográfiákat is készítünk, melyek az egy-egy szakterületre vonatkozó szakirodalmi információkat gyûjtik össze. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

A könyvtár agrárkulturális rendezvénysorozatának következô programja

november 24-én 17 órakor kezdôdik, témája

a magyar népi táplálkozás, magyar népi ételek és hungarikum-törvény lesz. Elôadók T. dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fôigazgató-helyettese és Bartos Mónika, országgyûlési képviselô Egy tájjellegû ételt, az öhönt lehet megkóstolni a résztvevôknek.

32


elvinczi István gyûjteménye nem múzeum, ilyen címre nem is pályázik. Gépeit – amelyek egy részével rendszeresen dolgozik – szívesen megmutatja az érdeklôdôknek, de ehhez jóval elôre be kell jelentkezni. Ezt pedig érdemes összekötni egy kis városnézéssel is, mert azért itt, Pilisen, a 4-es fôút mentén van mit megnézni. Hogy csak néhányat említsek: a Beleznay-Nyáry-kastély, a barokk evangélikus templom (amely az országban az egyik legnagyobb, és Petôfi Sándor öccse, Petrovics István ebben a templomban esküdött), a régi pilisi malom (ma is üzemképes, de használaton kívül áll), vagy a Gerje-patak forrásvidéke és a környezetében kiépült „Millecentenáriumi Emlékpark”. Egyszóval érdemes Pilisre, ebbe a fiatal városba látogatni. (Kapcsolódó riport a 28. oldalon.)

F

A kis Csepel

Slavia motor (1905–1910)

A Porsche -traktor

Lótartás

Slavia motor (1910–1920)

Lorenz motor (1918–1920)

A forrásvidék (Gerje-patak)

Marketing a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek piacán hagyományos és tájjellegû mezôgazdasági termékek és élelmiszerek megkülönböztetett helyet foglalnak el az élelmiszerek sorában. Hagyományos elôállításuk, utánozhatatlan termékjellemzôik és kiváló minôségük egyediséget és különlegességet kölcsönöznek a hazai tradicionális termékeknek. Magyarország méltán lehet büszke arra, hogy több mint 300 hagyományos élelmiszerrel rendelkezik, amelyek közül szinte valamennyi potenciális sikerre számíthat a nemzetközi és a hazai piacokon egyaránt. Az utóbbi években számos marketingfelmérés, doktori értekezés, könyvrészlet és folyóirat-közlemény született, amelyek különbözô aspektusból igyekeztek bemutatni a hagyományos és tájjellegû élelmiszereket. E kutatások megállapításai szerint egyrészt a fogyasztók preferenciái és attitûdjei nagyon kedvezôek, a magyar lakosság körében a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek bizalmi termékként jelennek meg. A magyar fogyasztók tudatában pozitív asszociációk élnek szinte valamennyi általuk ismert hungarikum típusú élelmiszerrôl. Másrészt viszont a lakosság körében élô elöregedô termékkép a mai korszerû táplálkozási trendekbe nehezen illeszthetô be. Emiatt a jövôben szükség lesz a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek „fiatalítására”, pszichológiai újrapozicionálására. Fejtörést okoz az is, hogy hogyan lehet „rendet tenni” a vásárlók fejében a minôsített hagyományos termékekkel kapcsolatban. Felméréseink szerint a fogyasztók alapvetôen nincsenek tisztában azzal, hogy mely termék tartozik a hagyományos magyar élelmiszerek közé, és melyik nem. A vázoltak mind arra késztettek bennünket, hogy egy átfogó megközelítésû marketing szakkönyvben összegezzük az eddigi tudományos eredményeket. Kiderült, hogy nagy az igény egy ilyen hiánypótló és összegzô munka iránt mind a szakemberek, mind a laikusok részérôl. A szakkönyv szerkesztését és megjelentetését a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Debreceni és a Kaposvári Egyetem együttesen támogatta. A téma elismert szakembereivel való együttgondolkodás eredménye ez a szakkönyv, amely minden fontos marketingkérdésre kitér. Reméljük, hogy közös munkálkodásunk gyümölcseként az olvasó egy olyan hasznos és európai kitekintésû munkát vehet a kezébe, amely egy új szemlélet kialakulásához járul majd hozzá. Ez pedig nem lehet más, mint a hazai élelmiszerek elônyben részesítése a fogyasztók részérôl.

A

A szakkönyv a fôszerkesztô címén igényelhetô: Dr. Szakály Zoltán, tanszékvezetô, egyetemi docens Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. e-mail: [email protected]

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents